GÚTAI
HíRÖZÖN
független közéleti havilap
2007. október-november
V. évfolyam, 1011. szám
A TARTALOMBÓL:
20 éves a nyugdíjas klub v Ünnepi ülés v Gúta mint város v Rendhagyó történelemóra Árpád évében v Kiállítás v Látogatás a komáromi Jókai Színházban v Erdei iskola v Múltunk emlékei
`56, te lyukas zászló!
Az õsbemutató után Gútán is vizet árasztott (Wass Albert: Tavaszi szél c. drámája a gútai színpadon)
Hallod a tavaszi szelet? Törvény, hogy zúgassa a fákat. Rügyeket bontson, vizeket árasszon, illatot kavarjon. Fákat is döntsön, korhadó fákat. Isten törvénye, egyetlen törvény. S ha ettõl elszakad az ember, akkor elvéti az ösvényt s eltéved a világban
. MAYER JÁNOS színmû rendezését, és az egyik fõszerep Ha az én szememmel látná a körülötmegformálását Dráfi Mátyás, Jászai-dítünk élõket, az ország felett szaporodó jas érdemes mûvészünk jegyzi. bajokat, a fajtám lassú sorvadását, ha A II. Gútai Napok keretében október mindezt az én szememmel látná, ha iga20-án láthatta ezt a nagyon is elgondolzán társam, igazán asszonyom lenne, kodtató és sajnos aktuális, mély érzelakkor segítene tisztogatni, láttatni, akmeket gerjesztõ darabot a gútai közönkor velem szárnyalna, mint a szél, ameség, már amennyire gútai volt annak lyik vizeket áraszt, új életeket serkent többsége...! Ez a darab a nagyszerû mû
. (Részletek a Tavaszi szélbõl.) Wass Albert családja és rokonsága sokat tett Erdély és Kolozsvár magyar színházi életéért. Az író maga is több drámai mûvet írt, s ezek közül a legkülönbet amely az erdélyi nemzetrész trianoni fájdalmait s a politikai változások haláltáncát dolgozza fel - éppen 1944 karácsonyán készült mûsorára tûzni a budapesti Nemzeti Színház. A bemutató akkor elmaradt a bombázások miatt. vészi megformáláson túl segít eligazodA nagyszerû posztumusz-mû azóta ni a magyarságunkat, jövõnket, európahiába várt elõadóira, míg végül a Kisiságot..., stb. érintõ legfontosabb kérdébér Kistérségi Mûvelõdési Központ sek és felgyorsult történések kavalkádSzíntársulata gútai ötletbõl kiindulva, jában. Megláttatja azt, amit Kárpát-megútai színészi segítséggel (Jónás Csaba, dencében mindenkinek látni kellene, Tóth László) színpadra nem állította. A úgy, mint ezt a darabot...
(Elmélkedés 1956-ról)
`56, te ezerszer megtépázott nemzetiszín lobogó! Bõ fél évszázad hályoga borítja szemünk, ha rád tekintünk. Hovatovább két emberöltõ. Még köztünk élnek, kik megélték lelkesítõ októbered, s fagyos karácsonyod. Még nem lettél történelemmé. Magyar vagy `56, pont olyan, mint mi: mai magyarok. Ha akarom sokszínû, ha akarom megosztott. S ha akarják, megosztó. Hazudtak rólad `56, azután hallgattak. Sajnálatos esemény lettél, hosszú idõre. Majd népfelkelés, kicsivel késõbb forradalom és nemzeti ünnep - a rendszerváltozás eufóriájától kísérve. Akkor úgy tûnt ´56, origó leszel, az új magyar demokrácia sarokköve. (Folytatás a 2. oldalon)
Az idõ és az idõtlenség közt az ünnep a híd Jubileum a gútai gimnáziumban
2007. szeptember 14-én ünnepelte a gútai Nagyboldogasszony Magyar Tannyelvû 8-éves Egyházi Gimnázium megalakulásának 15. évfordulóját. Mons. Orosch János szavaival élve 15 év nem túl hosszú idõ egy iskola életében, viszont elég ahhoz, hogy az adott intézmény bizonyítsa, mennyire képes diákjainak színvonalas oktatást és nevelést biztosítani. Úgy vélem, mindenféle nagyképûség és elfogultság nélkül állíthatjuk, ennek az iskolának sikerült. A központilag közzé-
tett érettségi vizsgák eredményei, a hazai és nemzetközi versenyeken való szereplések azt mutatják, hogy a kemény munkának megérett a gyümölcse. Kijelenthetjük, hogy a gyerekek szívesen járnak ebbe az iskolába, hiszen itt az elméleti tudás mellett még a hitbeli fejlõdésükkel, sõt lelkivilágukkal is foglalkoznak a pedagógusok. Az ünnep már 10 órakor elkezdõdött. (Folytatás a 2. oldalon)
GÚTAI
2
HÍRÖZÖN
2007. OKTÓBER-NOVEMBER
Jubileum a gútai gimnáziumban (Folytatás az 1. oldalról) A diákok egy kiválóra sikeredett nevelõ koncerten vettek részt, amelyen a KICSI HANG nevû együttes magyar költõk megzenésített verseivel szórakoztatta a jelenlévõket. Ezután ebéd következett, majd kis csoportokra osztódva érdekes foglalkozásokon gyarapíthatták kicsik és nagyok egyaránt tudásukat. A foglalkozások interaktív formában, több meghívott atya és hitoktató irányításával zajlottak. Majd lelkileg feltöltõdve mindenki átvonult a gútai Nagyboldogasszony templomba, hogy részt vegyen az ünnepi szentmisén, melyet a püspök úr celebrált. Közremûködtek az iskola
lanatok következtek. Az iskola színjátszó csoportja, a Bicebócák egy Szent Erzsébet életét feldolgozó mûvet adott elõ, méghozzá valódi komolysággal és átéléssel, így diák és tanár, szülõ és vendég igazi katarzist élhetett át. Látván a gyerekek örömét és boldogságát, hogy önzetlenül adhattak, bizony sokunk szemébe könny szökött. Megható látvány volt, amikor a diákok a színpadra kísérték tanáraikat, és közösen énekelték az iskola himnuszát. Persze megnézhettük a diákok munkáiból készített kiállítást és a kivetített fotókat is. E jeles évforduló állófogadással zárult, melyen tiszteletüket tették mindazok, akik valaha is segítették az iskola fejlõdését, elõrejutását. Hála érte. Molnár Szilvia és Szlama Melinda, pedagógusok
énekkarának tagjai, valamint tartalmas gondolatokat fogalmaztak meg könyörgéseikben a volt diákok és a szülõk is. A szentmise után következett az ünnepi mûsor. Beszédet mondtak: Priskin Zoltán iskolaigazgató, Horváth Árpád Gúta város polgármestere, valamint Viera Kyselicová, a Pozsonyi Érsekség Iskolaügyi Hivatalának igazgatónõje, aki beszédében hangsúlyozta, hogy ez a 15. évforduló a bizonyíték arra, hogy szükség van egyházi iskolákra, amelyek felvehetik a versenyt az állami intézményekkel. A szép gondolatok és buzdító szavak után igazán meghitt pil-
`56, te lyukas zászló! (Folytatás az 1. oldalról) Azóta négyévenként újracímkéznek, látták benned a polgári Magyarország elõképét éppúgy, mint a demokratikus köztársaságét. Ötvenévesen megaláztak. Nincs rá jobb szó. Megalázott a Rádiót céltalanul, vagy nagyon is célzottan ostromló, kilétét kendõvel takaró huligán. Megalázott a hatalom arctalan erõszaktevõje, a gumilövedéket szemmagasságban békés megemlékezõre lövõ rendõr. Aki Te is lehettél volna, kedves olvasó! `56, én azt hiszem, te most szégyenkezel. Szégyellsz minket, mai magyarokat. Talán azt gondolod, mára a kutyák népévé lettünk, mi, egykoron a farkasok népe. Talán úgy véled, valamit jóvátehetetlenül elrontottunk. Talán most is éppen legyin-
tesz, ahogy látod a kordonokkal körbezárt belvárost, ahol az állami ünnepségekrõl éppen csak a nép hiányzik. Mellesleg, talán te is jobban tennéd `56, ha inkább elmennél egy vidéki wellnessközpontba. Most már csak az a kérdés, mid sajog jobban: a szíved vagy a köszvényed? Az a baj veled `56, hogy te nem lettél cinikussá. Ezért nem értünk téged, mai magyarok. Talán, majd ha történelem leszel. Majd, ha meghalnak a meggyötörtek, az elítéltek. Majd ha meghalnak a kínzók, a biztos kezû ítéletvégrehajtók. Akkor már csak az árnyaikkal kell megküzdenünk. Akkor majd talán rossz lelkiismerettel, de kevesebb kordon védelmébõl szólnak hozzánk az Opereház elõl. Talán megérjük, hogy kibeszéljük egyszer a régi századbeli történelmünket: Trianont, a vészkorszakot, a Bene-dekrétumokat, `56-ot, a kacsintós
Kádár rendszert, az elhazudott rendszerváltozást. Látod `56, kellett téged szóba hozni? Legalább üzenj nekünk valami biztatót! Csepegtess némi lelkesedést abból az ötvenegy év elõtti kedd délutánból! Idézd fel nekünk azokat a ragyogó arcokat, amikor százezrek érezték meg, mi a szabadság. Épp csak azt kérem `56, magyarázd meg a csodát! Ha valaki el tudja magyarázni, az te vagy, hisz te magad voltál a csoda! Látod, csodavárók lettünk. Vess meg minket, de ne ítélj fölöttünk. Leszünk még, kik újra kiásunk téged a múlt gödrébõl, a történelem jól õrzött hátsó szobájából mint fekélyes groteszkkel valakik elhantolód koponyáját. `56, te lyukas zászló: legalább ma lobogj! Kolek Zsolt
Gútai Hírözön ingyenes helyi havilap. Felelõs kiadó: Gúta Város Önkormányzata. Fõszerkesztõ: MAYER János. Szerkesztõbizottság: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, ofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Tördelõszerkesztõ: SALÁTH Richárd. Korrektúra: BARCZI László. Nyomja: SILVESTER Kft. Regisztrációs szám: OÚOVVSaZ/2003-4. A szerkesztõség címe: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1. Tel.: 035/77 71 753, 77 75 820. Fax: 035/77 75 832. E-mail:
[email protected]
2007. OKTÓBER-NOVEMBER
GÚTAI
HÍRÖZÖN
3
Bakonyszombathelyen Benedek Elekre emlékeztünk Iskolánk, a II.Rákóczi Ferenc Alapiskola immár 5 éve baráti kapcsolatot ápol a Bakonyszombathelyi Általános Iskolával, amely 2005-ben vette fel a híres meseíró, népmesegyûjtõ, Benedek Elek nevét. A névfelvétel 2. évfordulójának megünneplésére, a Benedek Elek Nap rendezvényeire iskolánk is hivatalos volt. MGR. MÁTÉ ANDREA
Az utazást lázas készülõdés elõzte meg, hiszen tanulóink szorgalmasan készültek a testvériskola által meghirdetett irodalmi versenyre és kézmûves pályázatra: feldolgozták Benedek Elek kijelölt mûveit, és bábokat készítettek különféle anyagokból. A nevezetes napon, 2007. szeptember 28-án a szomorkás, esõs idõ ellenére is nagy örömmel indult útnak iskolánk küldöttsége Bakonyszombathelyre. Megérkezésünket követõen az iskola felújított épületében került sor a Benedek Elek Nap ünnepélyes megnyitójára, melynek keretén belül az iskola igazgatónõje méltatta Benedek Elek jelentõségét, munkásságát,
kiemelve a hagyományok ápolásának fontosságát. Majd egy rövid kultúrmûsorra és az író emlékmûvének megkoszorúzására került sor. Az ünnepély méltó befejezéseként közösen elénekeltük a Himnuszt, majd felhangzottak a Szózat sorai. Ezt követõen kezdõdtek a sokrétû, izgalmas versenyek, programok, melybe természetesen iskolánk tanulói is aktívan bekapcsolódtak. A programok két helyszínen zajlottak: egyrészt az iskola épületében folyt az irodalmi csapatvetélkedõ, a sakkverseny és az elõzõleg elkészített bábok kiállítása, ér-
tékelése. A másik helyszín az iskola épületével szemben található kultúrközpont volt, ahol a tanulók különféle kézmûves foglalkozásokkal ismerkedtek meg. Míg a tanulók versenyeztek, addig mi, iskolánkat képviselõ pedagógusok és szülõk körbejártuk a közelmúltban átalakított, és jól felszerelt tantermeket, amelyekben interaktív tábla, internet, projektor segíti a hatékony oktatást. Megcsodálhattuk az értelmileg visszamaradott tanulók számára kialakított külön tantermet, ahol differenciált oktatás folyik: a különféle korcsoportba tartozó tanulókat személyre szabott oktatóprogramokkal, számítógép segítségével fejlesztik. A versenyeket követõen a helyi sportpályán fogyasztottuk el az ebédet. Ezután egy lovasíjász bemutatót tekinthettünk meg, amelyet legnagyobb meglepetésünkre és örömünkre a gútai Vermes törzs tagjai tartottak, ízelítõt adva az õsi magyar harctechnikákból. Majd folytatódtak a kézmûves foglalkozások: papírsárkány-készítés, nemezelés. Végül elérkezett a versenyek értékelése, amely során tanulóink is szép helyezéseket értek el. S a jutalmak mellett még búcsúajándékot is kaptak diákjaink. A nap végén fájó szívvel vettünk búcsút vendéglátóinktól, és tartalmas élményekkel gazdagodva tértünk haza. Bízunk benne, hogy a közeljövõben viszonozhatjuk testvériskolánk meghívását, és vendégül láthatjuk õket a májusban megrendezésre kerülõ Rákóczi Napokon, iskolánk fennállásának 80. évfordulóján.
Látogatás a komáromi Jókai Színházban Iskolánk színházkedvelõ diákjai október 17-én, szerdán, a komáromi teátrumban megtekintették Dosztojevszkij Karamazov testvérek címû drámáját. A színházlátogatást Szokol Katalin tanárnõ szervezte, a diákokat rajta kívül Szalai Adrienn és Kolek Zsolt tanárok kísérték el Komáromba. Az igényesen rendezett darab drámaiságát fokozta, hogy a nézõk a mûvészek közvetlen közelében, a színpadon foglalhattak helyet. Az apagyilkosság témájára épülõ lélektani dráma nem ritkán heves szenvedélyeknek és vad indulatoknak adott teret. A hitelességet fokozta, hogy számos ragyogó alakítást láthattunk. A mûvészek ezzel nemcsak
a 19. századi orosz drámairodalmat hozták közelebb diákjainkhoz, hanem jól szolgálták a színházlátogatás legfontosabb célját, a beleélés, átélés képességének fejlesztését. A Jókai Színházban eltöltött délután amellett, hogy élményekkel és ismeretekkel gyarapította diákjainkat, hangulatával is színezte az olykor szürkének tûnõ hétköznapokat. Jó társaságban, alkalomhoz illõ viseletben kellemesen telt az idõ. Reméljük, legközelebb még többen szeretnének majd ellátogatni a Jókai teátrumba. Kolek Zsolt Schola Privata Gutaiensis tanára
GÚTAI
4
HÍRÖZÖN
Rendhagyó történelemóra Árpád évében Idõutazás résztvevõi voltak azok a diákok és tanáraik, akik jelen voltak Hidán Csaba régész, történész, egyetemi docens (a Duna Tv-bõl is ismert) rendhagyó történelemóráján. Amikor az elõadó (erdélyi származású) stílusosan egy honfoglalás kori férfi viseletét idézõ öltözékben lépett a színpadra, a közönség szava elállt a csodálkozástól. Feszült figyelemmel hallgatták az érdekes elõadást, mely a honfoglalás korának társadalmát, kultúráját, szokásait mutatta be. Láthattuk az asszonyok hétköznapi eszközeit, például az agancsból faragott bogozót, mellyel a lószõrbõl vagy kenderbol készült kötél csomóját könnyedén ki tudták oldani. A nõk mindig maguknál hordták a varrótût is egy ötletes, csontból készült tokban. A lovas harcmodort alkalmazó elõde-
ink legszívesebben az íjat használták, hozzá különbözõ nyílvesszõket, melyeknek fecskefarkú vagy vésõ formájú hegye óriási roncsolásra volt képes. A szablyát a közelharchoz használták. A férfiviselet fontos darabja volt az öv, amely a katonai rangot, a társadalmi helyzetet is jelezte, ugyanakkor a tarsolyt, az ivócsanakot és a fegyvereket is erre akasztották. Megtudtuk, hogy a magyarok az íjat és a nyilakat tartalmazó tegezt is a derékszíjra akasztva viselték, nem úgy, ahogy a filmeken ábrázolják, a hátukon. Az elõadó, aki a korabeli harcmodort a gyakorlatban is alkalmazza, hiszen történelmi hagyományõrzõ csapat tagja, és több mint 400 egykori csata újrajátszásában vett részt, bemutatta a honfoglalók fegyvereit is. Mayer János
Kiállítás
betûs ALKOTÁSOK. Szellemi és fizikai megpróbáltatások. Az alkotóknak kihívás, a látogatóknak egy kellemes élmény, amelyet egyhamar nem fognak elfelejteni. Huszárik Roland kortárs festményei, Obonya Sándor akvarelljei, Jankovich Márta pasztell alkotásai, Harcsa Anikó
E kiállítás egy átfogó képet ad a gútai festõmûvészek, grafikusok, fafaragók és alkotómûvészek munkásságáról. Elõször mutatkozott be városunkban ilyen szervezett, csoportos kiállítás, amelynek összhatása egységes, kellemes hatást nyújt a látogatónak, és egyben az alkotók közötti kapcsolatot is elmélyíti. E kiállítás is bizonyítja, hogy közösségünkben az amatõr képzõmûvész szó már a múlté. Ezek alkotások igazi nagy-
tusrajzai, Csizmadia Imre hangulatos képei, Tóth Rudolf fafaragásai, Esfekete Zoltán kollázs grafikái és a fiatalon elhunyt Huszárik Pál elgondolkodtató olajfestményei mind hozzájárultak alkotasaikkal e tárlat színvonalas megalkotásához. A kiállítás 2007. október 29-ig volt megtekinthetõ.
2007. október 19-én Gútán a Városi Mûvelõdési Központ Libresszójában a Gútai Alkotómûvészek Társaságának szervezésében csoportos tárlat nyílt Horváth Árpád polgármester nyitóbeszédével.
Huszárik Roland
2007. OKTÓBER-NOVEMBER
Nyárbúcsúztató a Tájházban
Nagyobb csoportosulásra lehetett felfigyelni október elsõ vasárnapján a Gútai Tájház elõtt. Az itt gyülekezõ MAL-os asszonyok, és férjeik kákát indultak aratni a környezõ tavak, illetve kanálisok partjára. Az idõjárás is nagyon kedvezett erre a kicsit elkésett akcióra, ugyanis a kákavágás ideje augusztus vége, szeptember elejére esik. Az egész mûvelet szakmai irányítója Forró Teréz volt, aki ezt a feledésbe merülõ szakmát próbálja átmenteni az utókornak. Õ oktatja a gyerekeket is erre a mesterségre a MAL által évente megrendezett kézmûves táborban. Régebben felmerült már a gondolat, hogy ne csak a tábor ideje alatt ismerkedjenek a látogatók ezzel a csak Gútára jellemzõ õshonos mesterséggel, hanem egy állandó kiállítás is megtekinthetõ legyen. A káka aratása lett az elsõ lépés, ami aztán film- és képanyagban is megjelenik majd a kiállításon. De nem csak a kákafonás, hanem a kosárfonás és hálókötés (halászat) is erre a régióra jellemzõ, ezért a kiállítás ezzel is bõvül. Ezek megvalósításához felkértük Szanyi Mária néprajzkutató, nyugalmazott pedagógus segítségét. Õ a továbbiakban is irányítani fog bennünket, hogy a múzeum létrejöjjön. A kákaaratásból visszatérõ csoportot finom meleg ételekkel vártuk. Délután vendégül láttuk Anikót és Ferikét, azt a két világtalan fiatalt, akiket az asszonyliga felkarolt. Nagyon jól érezték magukat közöttünk. Így búcsúztattuk a nyarat, és ünnepeltük az egész évben elvégzett közös munka eredményeit. Rigó Katalin, a MAL elnöke
2007. OKTÓBER-NOVEMBER
Gúta mint város Sokak számára ez a tény nem jelent semmit. Néhányan úgy gondolják, mindegy hol élnek. Falu, vagy város, nem számít. Azonban szerintem nem így van! A legtöbben nem is gondolnák, mennyi munka, elszántság és fáradozás rejlik a várossá avatás, és ennek terveinek megvalósítása mögött. Hogy tudjuk, honnét indultunk, és hova jutottuk tekintsünk vissza egy kicsit a múltba.
1268-ban Villa Guta néven már az esztergomi érsekség birtokaként említik ezt a területet. Az õslakók elsõ falujukat nem a csallóközi oldalon, hanem a VágDuna bal partján hozták létre. Ennek legvalószínûbb helye az Ó-Gúta puszta és környéke volt, amely a múltban is közigazgatásilag Naszvadhoz tartozott (1278, 1312, 1525). A késõbbi századok folyamán jött létre Nagy-Gúta - közelebb a Vághoz - s ennek földterületei egészen a kamocsai és szímõi határig húzódtak 1551-ben IV. László már évente négy országos kirakodó- és állatvásárt tartatott a faluban. 1571-ben már Kis-Gútát is említik, mint Naszvad egy részét. Nem szeretném tovább részletezni városunk 1500-as éveinek fejlõdését, hiszen akkor egy egész könyvet kiadhatnánk. Inkább ugorva egyet a történelemben, megemlítve 1921. június 4ét, amikor elszakadtunk az anyaország-
GÚTAI
HÍRÖZÖN
5
tól és 1948.-at, mikor a falu neve Kolárovo lett. 1965 után az árvíz által elpusztult község megújulása, megváltozott arculata, valamint az a tény, hogy közeledett Gúta elsõ írásos említésének 700. évfordulója, nem maradt visszhang nélkül a legfelsõbb politikai, társadalmi körökben sem. 1967. október 14-e a település egyik legjelentõsebb napja lett, mivel városi rangra emelték, és így új történelmi fejezet kezdõdött az eddig kizárólag mezõgazdasági jellegû község életében, hiszen hirtelen fejlõdõ iparával jelentõs társadalmi-kulturális központtá vált. Az 1968-75-ös évek elmúltával, a város lakosságának és építõinek igyekezete, hogy fellendítsék Gútát, nem veszett kárba. Megszilárdultak a város belsõ viszonyai és megjavult a lakossági intézmények mûködése. 1974-ben ünnepélyesen átadták rendeltetésének a város új kultúrközpontját. Az épület jellegzetes vonása a táncterem köríve, melyet a helybeliek rotundának neveztek el. A tér közepén álló adminisztrációs épületet 1975. 8. 23-án nyitották meg, így a nagyközönség és a hivatalnokok korszerû államigazgatási központot kaptak. A teret építészetileg szökõkúttal és az Elemek fellobbanása címû plasztikával egészítették ki. A tér eredeti épületei közül csak a római katolikus templom maradt meg, és a hivatalnokok felújított lakóháza. A város látogatóinak figyelmét felkelthetik a gondosan ápolt parkok, zöldövezetek, virágágyak és a szépen kaszált füves területek. A régi temetõ felszámolásával a barokk kápolna körül jött létre a városi park, melyet szökõkúttal díszített szoborcsoport vesz körül (Mag Gyula mûve 1982-bõl). Ide helyezték át Szent Vendel szobrát, mely eredetileg a r.k. templom parkjában állt, valamint a régi sírköveket is, melyeket az egykori temetõ falánál találunk. A fõkapu falán pedig az 1947-ben deportáltak emléktábláját olvashatjuk. Gyors tempóban épültek egész háztömbök, lakótelepek, amelyek a munkák befejezése után a baráti összefogás városainak nevét viselték (Prágai tér, Brünni tér stb.). Nem is gondolnánk, mennyi munkába került mindaz, amit most látunk, ha végigmegyünk Gúta utcáin. Szüleink, nagyszüleink még mesélhetnek róla. Kérjük meg õket, hiszen biztosan tudnak
egy-egy érdekes történetet, esetleg elmesélik, õk hogyan segédkeztek városunk szebbé tételében. Szántó Zsuzsanna Forrás: Gúta (Harminc éve város) Honismereti kiskönyvtár 113. szám Juhász Árpád: Gúta és környénke a múlt századokban
Házasságot kötöttek Molnár Attila és Fitos Nikoletta Tánczos Ervin és Szabó Mónika Karol Beck és Ing. Ollé Andrea Halász Attila és Szabó Anikó Ing. Kiss Norbert és Madarász Veronika Hollósi István és Nagy Henrietta Ing. Marian Ambro és Monika Habánová
Elhalálozások
Tóth Gábor 59, Nagy Katalin 61, Szarka Júlia 71, Zuber Mihály 76, Anyalai Erzsébet 90, Jakab Sándor 73, Leczkési László 81, Stojka Frantiek 50, Tóth Géza 80, Szénási János 74, Nagy András 52, Kozma Károly 67.
Emléküket megõrizzük.
HÍRÖZÖN
2007. OKTÓBER-NOVEMBER
KUTYA GAZDI páros futás
ra, szennyezõ anyagok összegyûjtésére, eltávolítására. A verseny értelmi szerzõje és fõszervezõje Zsélyi Zoltán mérnök. A pálya hossza egységesen 400 m volt, a sorrend az elért idõ alapján lett felállítva. E verseny további éredekessége volt, hogy egy öt tagból álló, szintén amatõr zsûri ítélte oda a díjat a legszebb kistestû és legszebb nagytestû kutya gazdájának. A szervezõk köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik segítségükkel támogatták ezen rendezvény megvalósítását.
GÚTAI
6
amatõr verseny
-Kürti Márta2007. október 24-én délután 14.00 órai kezdettel a II. GÚTAI NAPOK keretén belül elsõ alkalommal került megrendezésre a Kutya-gazdi páros amatõr futóverseny a helyi atlétikai pályán 18 versenyzõ részvételével. Különféle fajtájú, különbözõ termetû kutyák versenyeztek gazdáikkal együtt, akik mindannyian hatalmas élménnyel gazdagodva, apró kis ajándokokkal, édességekkel, emléklapokkal, megelégedve térhettek haza. E rendezvény célja az volt, hogy kimozdítsuk a gyermekeket a négy fal közül, hogy játékos formában ismertessük velük a kutyatartással kapcsolatos helyi tudnivalókat, a kutyatartással kapcsolatos általános érvényû rendeletet, felhívjuk figyelmüket az állatorvosi kezelés, kötelezõ oltások fontosságára, a póráz és szájkosár használatára a közterületeken, illetve a tömblakások körül kialakított homokozók tisztántartásá-
Erdei iskola Alig vártam, hogy negyedikben is lehessen természet iskolába jelentkezni, mert tudtam, milyen jól éreztem ott magam tavaly. Szeptember 17-én volt a nagy nap, amikor elindultunk. Útközben még meg-
álltunk Vöröskõnél, de hamarosan megérkeztünk Brezová pod Bradlomra. Odaérkezésünkkor várt minket egy nagyon kedves hölgy, Zsuzsa néni. Reggelente zenére ébredtünk, ami jó kedvet biztosított egész napra. Sokat batikoltunk, kézimunkáztunk. Készítettünk indián kalapot, batikolt pólót, szütyükét és madaras képet. Nekem ezek köztül az indiánkalap volt a legérdekesebb, mert mindig is érdekelt az indiánok világa. A legfárasztóbb napunkon 24 km-t túráztunk, de volt olyan is, hogy este sötéttel tettünk meg egy jó hosszú sétát. Három este mese is volt, aminek roppantul örültem, mert otthon ilyen mesét nem hallok. Zsuzsa néni sok szép és tanulságos honfoglaló éneket tanított nekünk, s ezeket este a tábortûznél el is énekeltük. Még a vízzel is megtanultunk varázsolni. Volt még íjászkodás, pizsamadiszkó, szépségverseny, sõt a fiúknak külön lábszépségverseny. Ebben sajnos én nem vehettem
részt, mert nagyon fájt a lábam. Ezen az egy héten annyi minden történt velem, hogy még szívesen maradtam volna jó pár napig. Madarász Patrik 4. A osztály Corvin Mátyás Alapiskola, Gúta
2007. OKTÓBER-NOVEMBER
GÚTAI
HÍRÖZÖN
20 éves a nyugdíjas klub Immár 20 éve, hogy 1987. április 30án átadtak a nyugdíjasok használatába egy átalakított, felújított épületet a Hosszú utcában. Ebben az épületben mintegy 120 nyugdíjas részvételével megalakult, és attól kezdve sikeresen mûködik a nyugdíjas klub.
leg vize jótékony hatású öreg csontjainkra. Minden évben két bált is rendeztünk, amelyeken mindig megtelik a terem, és ahol mindenki jól szórakozik. A klub énekkara gyakran szerepelt nagy sikerrel úgy idehaza, mint külföldön. A kézimunka-kör tagjai sikeres kiál-
Megalakult a klub vezetése, létrejöttek az érdeklõdési körök, és a klub elkezdte mûködését. Nagyon nehéz lenne felsorolni mindazt, ami a 20 év alatt történt. Azt hiszem, bátran állíthatjuk, hogy ez a 20 év sikerekben gazdag volt, és sokrétû, színes programokat biztosított a klub nyugdíjas tagjainak részére, akiknek létszáma az évek folyamán több mint 600-ra növekedett. Baráti kapcsolatokat kötöttünk más nyugdíjas klubokkal, és látogattuk egymás rendezvényeit. Kirándulásokat rendeztünk úgy hazai, mint külföldi nevezetességek megtekintése céljából. Jártunk Pozsonyban, Bajmócon, Krasznahorkán, Prágában, Karlovy Varyban, Budapesten, Egerben, Sopronban, körbejártuk a Balatont, Ópusztaszeren megtekintettük a Fesztykörképet, meglátogattuk Erdély legszebb városait, és Székelyföld gyönyörû tájait. De rendszeresen látogatjuk a környék termálfürdõit, melyeknek me-
lításokat rendeztek legszebb munkáikból, de kézimunkáik díszítik a klub termeit is. A klubot rendszeresen látogatók kártyáznak, billiárdoznak vagy csak beszélgetnek. Nagy figyemet fordítunk a súlyosan beteg társainkra is. A klub vezetõségi tag-
Ünnepi ülés Ünnepi ülésen emlékezett Gúta képviselõtestülete a várossá nyilvánítás 40. évfordulójára. Az összejövetelen részt vett és rövid beszámolót tartott az eddig eltelt idõszak mindegyik elnöke ill. polgármestere: Jány Ján, Borka János, RSDr. Tóth Imre, Árgyusi Imre, Harsányi Imre és Horváth Árpád. Az önkormányzat Gúta Város Díját adományozta Ján Jánynak a városfejlesztés területén kifejtett munkásságáért és PaeDr. Juhász Árpádnak publikációs tevékenységéért, és Gúta történelmének feldolgozásáért.
7 jai gyakran látogatnak ilyen betegeket. Röviden talán csak ennyit, amit a klub mindenkori vezetése biztosított a tagság számára. Minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy akik betérnek hozzánk, azok otthon érezzék magukat, és rendezvényeinket minél többen látogassák. Október 24-én a klub legaktívabb tagjai jöttek össze a Flórián étteremben, hogy emlékezzenek az eltelt 20 esztendõre, és egyben megünnepeljék e kerek évfordulót. Nagy öröm volt számunkra, hogy a jelenlévõk közt akadtak olyanok is, akik jelen voltak a klub megalakulásánál, tagjai voltak a klub elsõ önkormányzatának, és még most is aktívan bekapcsolódnak a klub tevékenységébe. A klub vezetése virággal, és kis ajándékkal köszöntötte az alapító tagokat. Rendezvényünket jelenlétével megtisztelte Horváth Árpád, városunk polgármestere, Árgyusi Imre alpolgármester, valamint Szabó Erzsébet, a szociális osztály vezetõje. Horváth Árpád úr méltatta a klub eddigi tevékenységét, további sikereket kívánt, és a város vezetésének támogatásáról biztosított bennünket. Mi természetesen örülünk minden támogatásnak, és bízunk abban, hogy az elkövetkezõ évek még sikeresebbek lesznek a klub tevékenységében. Fûri Ferenc, a klub elnöke
8
GÚTAI
HÍRÖZÖN
A Hírözön olvasói közül bizonyára többen értesültek róla, hogy a GÚTATV adásai újabban interneten keresztül is elérhetõek. A TV honlapja több részre osztott. A HÍREK címszó alatt naponta rövid szöveges tudósításokat közlünk néhány fényképpel illusztrálva. Képújság címû rovatunkban napi frissítéssel ugyanazon hirdetések, reklámok, beszámolók láthatóak, mint a TV képernyõjén. A MÛSOR c. részben bármikor megnézhetõek azok a mûsorösszeállítások, amelyeket szerdánként közvetítünk a TV-ben. Ezzel az újítással több célt követtünk: egyrészt az elfoglalt gútaiak számára lehetõvé tenni, hogy bármilyen idõpontban nézhessék mûsorainkat. Másrészt a hosszabb-rövidebb idõre Gútáról elszakadt
2007. OKTÓBER-NOVEMBER
földijeink számára hírt adni az itthon történtekrõl. Azzal pedig, hogy híreinket naponta frissítjük, egy kicsit szeretnénk a helyi hírforrás, ha úgy tetszik napilap szerepét is betölteni. Ahhoz, hogy munkánk eredményes legyen, fontos volna tudni a nézõk, olvasók véleményét, a felmerülõ igényeket. Kérem ezért, hogy mondják el véleményüket adásainkról akár személyesen, telefonon vagy írásban. Elérhetõségeink: GUTATV s.r.o., 946 03 Kolárovo, Kostolné nám 32. Tel.: 035/ 777 1 506, e-mail:
[email protected]
Az új bérlakások átadása a Dankó Pista telepen október 19-én
Kürti Endre
Lekvár Peti kalandjai Megannyi gyermek lepte el a gútai kultúrház nézõterét a II. Gútai Napok kezdõprogramján, október 18-án délelõtt, amikor a komáromi Teátrum színtársulat tartott elõadást. A magyar nyelvû színelõadást megtekintõ ovisok és kisiskolások hálás közönségnek bizonyultak, ugyanis sok kacajjal és tapssal jutalmazták a folytonosan bonyodalmakba keveredõ Lekvár Petit. Élvezetes elõadás részesei lehettek kicsik és nagyok egyaránt. Gúta tv info
Múltunk emlékei A Komáromi úton található virágüzlet szomszédságában, az úttól kissé beljebb áll ez a kõkereszt. A talapzaton az állíttatás évszáma, 1852 olvasható. Tavasztól õszig a járókelõk szeme elõl szinte teljesen elfedik a bokrok, virágok. A kereszt és környéke, köszönhetõen Leczkésinének, egész évben példásan rendben tartott. Kürti Endre
OktóberNovember 2007
KOLÁROVSKÝ
HLÁSNIK
Zelená koruna úspechu Na zaèiatku bol nápad. Z neho sa neskôr vyk¾ul Akèný plán projektu Zelená kola. Potom bdela nad aktivitami detí i dospelých taktovka Mgr. Valérie Kissovej a Ing. Kataríny Béresovej, pridelenej konzultantky celoslovenského projektu. Veci sa dali do pohybu. Základná kola J. A. Komenského na Rábskej ulici v Kolárove zaèala svojimi aktivitami snahu o získanie certifikátu a zástavy zelenej koly, ktorá sa v tomto ekologicky fundovanom a environmentálne zameranom projekte ude¾uje úspeným vdy na jeden kolský rok. Spomenutá základná kola ju získala v júli 2007, èím sa zaradila medzi èlenov celoslovenskej siete eko - kôl (Eco - Schools). Úspech vak priiel a po sérii aktivít, ktoré sa uskutoèòovali v priebehu kolského roka 2006/2007. Základná kola na Ulici rábskej mala na získanie certifikátu vetky predpoklady a podmienky, veï kola sa nachádza na cca hektárovom pozemku
v zelenom areáli. Rastie tu 172 stromov, 10 krov, asi 500 m dlhý ivý plot a pribline 100-metrový ruový porast. Letnièky, trvalky a dreviny sa tu vysádzajú demi v rámci hodín pestovate¾ských prác, ktoré sú zamerané na skrá¾ovanie a ochranu kolského parku. Posilnená environmentálna výchova vyburcovala iakov koly a ich rodièov ku zmene postojov k ivotnému prostrediu. Veï hlavným cie¾om projektu je nájs cestu k zdravej, zelenej a aktívnejej kole a spoloènosti. Ide o podporu aktivít a èinností, ktoré chránia pred zneèisovaním ivotného prostredia, vedú k udrate¾nej miere spotreby zdrojov energií, k environmentálnej výchove iakov a k spolupráci s celkovým okolím koly. Medzi povinné oblasti, do ktorých iaci orientovali svoju èinnos patrili voda, odpady
a energie. Fakultatívne sa plnili úlohy z oblastí ako doprava, ovzduie, zeleò, ochrana prírody, pouívanie eko - materiálov a starostlivos o zdravie.
Nie náhodou funguje v kole u dvanásty rok ekologický záujmový útvar. Nie náhodou je u benou aktivita celoroèného zberu papiera, PET flia a tetrapakov, èi sledovanie a priebené zverejòovanie údajov o spotrebe vetkých druhov energií. Nie náhodou by bolo vymenúvanie vetkých aktivít detí a ich rodièov zdåhavé. Z ich súhrnu vyplýva, e kolský rok 2006/2007 bol na ekologické a environmentálne aktivity bohatý a pestrý. Èinnosti boli zamerané na vzbudenie a upevòovanie etrného vzahu k prírode. Poslednou, pre deti atraktívnou aktivitou, bolo vytvorenie malého jazierka, do ktorého boli následne nasadené i rybièky. V duchu sloganu: mysli globálne, konaj lokálne boli teda iaci Základnej koly na Ulici rábskej v Kolárove zavalení aktivitami a po pás. No úsilie prinieslo svoje ovocie, a tak si vedenie koly mohlo dòa 18. októbra 2007 v Banskej tiavnici pre-
4 vzia vytúený certifikát i zástavu Eco Schools. A sláva to bola nemalá. Jej atmosféru prenieslo vedenie koly zo tiavnice i do kolárovského MsKS. iaci i mnohí pozvaní hostia sa zúèastnili zeleného dòa, ktorého slávnostná a oficiálna èas sa konala v kinosále
MsKS a pre deti atraktívnejia a zábavná v priestoroch koly. A bolo sa veru i v tento pondelok, 29. októbra 2007, na èo pozera: beseda o sahovaní vtákov do Afriky, ma¾ovnie ekoplagátov, vytváranie drobných predmetov z prírodných materiálov, sadenie trvaliek, eko - hry èi súae a rôzne iné aktivity. Bol to zelený deò plný detského davotu, smiechu a hier. A ve¾ká zelená zástava Eco - Schools napovedá vetkým, ktorí do priestoru koly vojdú, e sa nachádzajú na pôde detí, ktoré rozumejú slovu environmentálny. A èo Vy? Nedostali ste chu prida sa? Navtívte Základnú kolu J. A. Komenského na Rábskej 14 v Kolárove. Budete o kúsok bliie k ochrane prírody a ivotného prostredia, budete bliie ku globálnemu mysleniu i konaniu. infomis
2
KOLÁROVSKÝ
Ako vnímame... (Pokraèovanie zo strany 1.) 18 rokov sa pýime slobodou a demokraciou a predsa v hlavách nemáme vyrieené vlastné dejiny a chorobne sa bojíme slovíèka prepáète. A to len preto, e politici nie sú ochotní prenecha serióznu analýzu dejín historikom, ale osobujú si právo vyklada ich po svojom, prièom ich neustále skres¾ujú a netítia sa iadnej demagógie. Zabudli sme si tie uvedomi ete jednu závanú vec: plytváme vzácnou energiou na nikam nevedúce spory medzi susedmi, miesto toho, aby sme sa spoloène pozreli do oèí ove¾a väèiemu straiaku, ktorý sa volá globalizácia. Ale vráme sa na zaèiatok tejto úvahy. Zákonitosou kadej revolúcie je, e po poèiatoènej fáze obrovskej eufórie prichádza dezilúzia, rozèarovanie, sklamanie. Na otázku, ako sme vnímali novembrové udalosti spred nieko¾kých rokov, by ur-
Milí èitatelia! (Pokraèovanie zo strany 1.) V poslednom období sa mnohí èlenovia ZO v Kolárove pýtajú, èo bude ïalej. Poèuli toti, e predsedkyòa ,p. Magdaléna Gõghová sa z Kameniènej sahuje do Maïarska a tým pádom chce nau ZO rozpusti. V budúcnosti vraj môeme prís o priestory, ktoré nám v minulosti poskytol primátor mesta. Po rozhovore s nieko¾kými naimi èlenmi sme doli k záveru, e èo sa týka organizácie, sú to vlastne iba dezinformácie a nepravdy. Toti, dòa 16. 10. 2007 sa v klubovni naej ZO uskutoènili oslavy jubilantov, kde nás svojou prítomnosou poctil aj p.
HLÁSNIK
èite inak odpovedala zamilovaná tudentka a inak väzenský dozorca, ktorý po ve¾kej amnestii Václava Havla /ináè vynikajúceho politika/ bol nútený prizera sa, ako väznicu húfne opúajú akí zloèinci - recidivisti, aby sa onedlho opä vrátili spä ako èerství vrahovia...
Napriek vetkému pre mòa osobne zostane november 1989 (urèite umocnený mladosou a naivitou) krásnou ilúziou, na ktorú budem vdy s nostalgiou spomína. Bude navdy spojený s predstavite¾mi èeského a slovenského disiprimátor mesta Árpád Horváth, vetkých nás srdeène pozdravil, jubilantom zablahoelal a v závere svojho príhovoru nám vetkým poprial ve¾a síl, energie a zdravia do ïalej práce v rámci ZO. Následne vyvstala od nás smerom k p. primátorovi poiadavka, aby nám umonil umiestnenie náho klubového priestoru na vhodnejom mieste, pretoe nai èlenovia sú väèinou ¾udia starieho veku, ich zdravotný stav u nie je najlepí a ten poèet schodov, vedúci do klubu je pre nich ako zdolate¾ný a odrádza ich èastejie ho navtevova. Túto a ïalie najpálèivejie otázky, týkajúce sa naej ZO chceme teda, ja ako èlenka ÚR spolu s p. tajomníèkou ZO p. Priskou Hra-
1. volejbalový turnaj V rámci Kolárovských dní sa dòa 20.10.2007 uskutoènil v kolárovskej portovej hale 1. volejbalový turnaj zmieaných drustiev. Organizátorom tohto podujatia je volejbalový tím pri Z J.A.Komenského pozostávajúci z uèite¾ov, rodièov a priate¾ov tejto koly. Na turnaj sa prihlásilo 8 drustiev, z toho jedno drustvo hosujúce z Nových Zámkov. O príjemnú atmosféru poèas portového zápolenia sa postarali samotní súaiaci svojimi výkonmi, ako aj sponzori tejto akcie, ktorí zabezpeèili celodenné obèerstvenie. Touto
OktóberNovember 2007 dentu, s bohémami a idealistami, akými boli Jaro Filip, Karel Kryl, Janko Budaj (okamite oznaèený za etebáka), jednoduchý, ale nesmierne charizmatický pán Alexander Dubèek a mnohí iní. So skupinou Tublatanka a ich hitom Pravda víazí. S Robom Grigorovom, modliacim sa na preplnených námestiach za due rebelov a básnikov... A samozrejme s veèernou Bratislavou, voòajúcou peèenými gatanmi a radosou z èerstvo nadobudnutej slobody. To ostatné u poznáte. Druhú fázu revolúcie, fázu dezilúzie, sme okúsili na vlastnej koi vetci. Pre niekoho u trvá pomaly 20 rokov. Verím vak, e úsilie sluných ¾udí, ktorým na tejto nesmierne krásnej krajine skutoène záleí, bude èasom korunované úspechom a raz budeme môc vychutnáva výdobytky demokracie, ktorá síce nie je vdy dokonalá spravodlivá, ale zatia¾ nikto niè lepie nevymyslel... bovskou u p. primátora v doh¾adnej dobe riei. O výsledkoch náho snaenia Vás budeme v najbliej budúcnosti informova. Záverom mi dovo¾te citova úryvok z básne p. tefana Natického - poeta sluchovo postihnutých - pod názvom SMÚTOK V DUI: Niekedy ve¾mi smutno je mi, bolí ma pri srdci, e stále sme v tieni. Aj keï viem, e dobre konáme vetci, srdce mi káe, nedajme sa - hovorme k veci! (pseudonym TEVON) Pre HLÁSNIK zostavila Mgr. Margita Ïurèová
cestou im vyslovujeme svoju vïaku ako aj vetkým, ktorí prispeli k zdarnému priebehu celého dòa. Pretoe sa snaili vetky drustvá, vïaka patrí vetkým. Na prvých troch miestach odmenení víaznými pohármi, a prvé miesto aj volejbalovou loptou, sa umiestnili nasledovné drustvá: 1. miesto RED BOL (Z J.A.Komenského) 2. miesto VESSZÕ PARIPÁI 3. miesto BEZAT (mestský úrad Nové Zámky) Vetkým úprimne blahoeláme a teíme sa na budúci roèník. Organizátori
Kolárovský hlásnik - bezplatný miestny mesaèník. Zodpovedný vydavate¾: Mestské zastupite¾stvo Kolárovo. éfredaktor: MAYER János. Redakèná rada: SZÁNTÓ Zsuzsanna, FINTA Zoltán, ofia NAGYOVÁ, KÜRTI Endre, Katarína SZABÓOVÁ, FÛRI Ferenc. Grafická úprava: SALÁTH Richárd. Korektúra: BARCZI Ladislav. Tlaè: SILVESTER s.r.o. Registraèné èíslo: OÚOVVSaZ/2003-4. Adresa redakcie: 946 03 Kolárovo, MsÚ, Kostolné nám. 1., Tel. è.: 035/77 71 753, 77 75 820, fax.: 035/77 75 832. E-mail:
[email protected]
OktóberNovember 2007
KOLÁROVSKÝ
HLÁSNIK
lto - oranové popoludnie v hoteli Leonor
3 ako druhé - hodnotila porota zloená z prítomných dospelých. V troch kategóriách - najoriginálnejia, najvtipnejia a najprácnejia tekvica - bolo ocenených 9 zo tyridsiatich prác: originálny pavúk obor, vodník a jeibaba, najvtipnejí zajac, pirát a pár (dedko - babka) a najprácnejie vytvárané tekvicové èudá luna park, krojovaný pár a výtvory detí M. Do tejto príjemnej udalosti sa toti zapojili nielen deti uvedenej Z, ale aj deti M, ZU a kolárovského DeD. Vïaka za príjemné a hodnotne strávené popoludnie patrí organizátorom z radov pedagógov i zamestnancov kôl, vedeniu i èlenom SPSK, sponzorom a ochotnému personálu hotela Leonor. Dovidenia, leto!
infomis Druhá októbrová sobota s magickým èíslom 13 prilákala deti zo Z J. A. Komenského do príjemných priestorov záhradnej retaurácie hotela Leonor na celé popoludnie. V spolupráci so Spolkom priate¾ov slovenskej kultúry sa tu konala demi u ob¾úbená a tradièná tekvicová párty spojená s výstavou vyzdobených tekvíc a kultúrnym programom. Taká ozajstná rozlúèka s letom zaliata slneènými lúèmi a nabúravaná vetrom, ktorý si zaumienil skazi prítomným náladu. Nepodarilo sa mu to vak. Hudba, tanec a spev na pódiu, výkony ikovných detí a ich pomocníkov - rodièov vo forme najrôznejích výtvorov z tekvíc, dobrá nálada. A kadé tekvicové èudo - jedno nápaditejie
Urèite viacerí z Vás, èitate¾ov Kolárovského hlásnika ste si vimli, e programy GÚTATV sú u dostupné aj cez internet. Webová stránka GÚTATV je dvojjazyèná a je rozdelená na viaceré èasti. Pod názvom Správy sú umiestnené krátke textové informácie ilustrované nieko¾kými fotografiami. Pod heslom TELETEXT je moné sledova tie isté oznamy, reklamy, atï. ktoré sú vysielané cez sie káblovej televízie. Tieto stránky sú denne aktualizované. V èasti PROGRAM je daná monos sledovania tých týdenných programov, ktoré sme odvysielali cez káblovú televíziu. Takýmto spôsobom je umonené úèastníkom internetu, e nae programy si môu hocikedy pozrie - nie sú viazaní naim
vysielacím èasom. Ïalou výhodou internetu je, e aj tí Kolárovèania, ktorí sú vzdielaní od mesta (trebárs aj nieko¾ko km-ov) môu získa správy o domácom dianí. Tým, e obsah týchto strán denne aktualizujeme, sa snaíme by zdrojom najaktuálnejích informácií pre irokú verejnos. Aby naa práca bola úèinná a prijatá pozitívne, potrebujeme pozna vau mienku - kladnú aj zápornú - aj vae prípadné poiadavky, pripomienky. Kontaktujte nás osobne, telefonicky alebo písomne na adrese: GUTATV s.r.o., 946 03 Kolárovo, Kostolné nám 32. Tel.: 035/ 777 1 506, e-mail:
[email protected] Za vau priazeò ïakujeme! Endre Kürti
KOLÁROVSKÝ obèiansky mesaèník
HLÁSNIK OktóberNovember 2007
V. roèník, 1011. èíslo
OBSAH ÈÍSLA:
lto - oranové popoludnie v hoteli Leonor v 1. volejbalový turnaj v Zelená koruna úspechu v Ako vnímame novembrové udalosti spred 18 rokov dnes
Ako vnímame novembrové udalosti spred 18 rokov dnes Reim, ktorý v naej krajine vládol do novembra 1989 a samotná nená revolúcia generácii dnených mladých ¾udí u /naastie?/ niè nehovorí. Nieèo sa dozvedeli u z uèebníc, prípadne z úst pedagógov - dejepisárov, alebo im rodièia s úsmevom rozprávali o pionierskych rovnoatách, rifliach z Tuzexu, lacných mladomanelských pôièkách a dovolenkách v Juhoslávii. Táto generácia u nie je zaaená minulosou, osvojila si filozofiu dneného ivota, princípy trhovej ekonomiky, vo¾ne cestuje po svete a borí sa s vlastnými problémami, ktoré nie sú o niè menie, ako mali ich rodièia. Sú len podstatne iného charakteru... KATARÍNA SZABÓOVÁ èi úmerne s majetkom rástol v týchto ¾uïoch aj pocit osobného astia, si netrúfam odhadnú. Potom je tu stredná vrstva poctivo pracujúcich ¾udí, ijúcich od jednej výplaty k druhej, ktorá si o rovnosti ancí myslí svoje... A to aj napriek tomu, e Slovensko je s ob¾ubou oznaèované za postkomunistického stredoeurópskeho dravého tigra s rýchlo rastúcou ekonomikou, dobre rozbehnutými reformami a vynikajúcimi makroekonomickými ukazovate¾mi. Len preèo potom mladí ¾udia húfne odchádzajú za prácou do zahranièia a to aj za cenu O to aie to má stredná a staria gen- straty väzieb k rodnej krajine, kultúre a erácia, ktorá si pamätá úplne iné èasy, aké vládnu dnes a stále trpí akousi schizofréniou. Na jednej strane ju aí nostalgia za minulosou, na druhej V minulosti, konkrétne v júlovo-augusstrane sa pokúa prispôsobi dnenej tovom dvojèísle Hlásnika r. 2006, sme dobe, ktorej absolútne chýbajú morálne Vám u priblíili aktivity základnej orgaaj sociálne istoty. Isté vak je, e nizácie sluchovo postihnutých - ZOSP novembrový spoloèenský a politický v Kolárove. Od tej doby uplynulo u vye prevrat zostáva pre òu vïaènou a roka a preto mi dovo¾te, aby som Vám na nevyèerpate¾nou témou, èi u v pozitívtomto mieste opä predloila aktuálne nom, alebo negatívnom zmysle slova. informácie o stave v organizácii. Vrstva ambicióznych, podnikavých a Na minuloroènom augustovom zasaddravých ¾udí sa po roku 1989 chopila nutí vo Zvolene sa prítomní pokúsili svojej ance a dnes sú z nich úspení, o dosiahnutie vzájomnej dohody v rámci finanène zabezpeèení, slobodní ¾udia, Slovenského zväzu sluchovo postihktorí si súèasný reim pochva¾ujú urèite nutých (SZSP), ale bezúspene. Podarilo viac, ne ten predolý. Mám na mysli sa iba to¾ko, e bol vytýèený termín ( 7. samozrejme tých, ktorí svoj spoloèenokt. 2006) na zvolanie mimoriadneho ský a ekonomický status nadobudli èestcelotátneho kongresu SZSP. Tu, ia¾, nou formou. Tí ostatní by si zrejme zástupcovia nepoèujúcich èlenov a rodizaslúili napísa samostatnú úvahu...To, èov sluchovo postihnutých detí rozhodli
Milí èitatelia!
nám vlastnej mentalite? ia¾, sme opä svedkami akéhosi novodobého vysahovalectva. Nakoniec je tu stále poèetnejia vrstva chudobných, na ktorú si pomaly tie zvykáme a ospravedlòujeme sa sami pred sebou známym klié, e nie je moné pomôc kadému. A v tvrdom kapitalizme, aký tu vládne, u tobô nie! Èo je vak najsmutnejie a mrzí to zrejme väèinu sluných ¾udí, e na periférii tejto spoloènosti sa ocitla aj vrstva intelektuálov, umelcov, uèite¾ov, lekárov a vedcov nevynímajúc. Kde sú títo ¾udia? Preèo ich nepoèu? Kam sa podeli morálne autority, ktoré by túto spoloènos aspoò èiastoène reflektovali a udávali jej smer? Ako je moné, e tolerujeme grobianstvo a oplzlé, primitívne správanie na najvyích úrovniach spoloèenského a politického ivota? A popularita ¾udí, ktorí ho prezentujú rastie pod¾a prieskumov verejnej mienky závratnou rýchlosou! (Pokraèovanie na strane 2.) o rozdelení Únie. Keïe vak právne takéto rozdelenie nie je moné, nakoniec táto celotátna, dobre fungujúca organizácia zanikla. To znamená, e poènúc 31. marcom 2007 sa zruila pôsobnos SZSPSlovenského zväzu sluchovo postihnutých. Vzápätí, na tom istom kongrese si nepoèujúci vytvorili vlastnú organizáciu Zväz sluchovo postihnutých - ZSP, ktorej predsedom sa stal p. Ing. Ladislav Loka z Levíc, riadite¾kou kancelárie p. Katarína Brázdovièová zo Smoleníc, podpredsedkyòou sa stala Zdenka imkulièová z Humenného a èlenkou Ústrednej rady nedoslýchavých (ÚR ND) za Nitriansky kraj sa opätovne stala Mgr. Margita Ïurèová z Kolárova. (Pokraèovanie na strane 2.)