A Bajai Járási Gyámhivatal illetékessége, elérhetősége, munkatársai A Bajai Járási Gyámhivatal illetékessége az alábbi településekre terjed ki: Baja, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Csávoly, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Nemesnádudvar, Sükösd, Szeremle, Vaskút. Elérhetőség: 6500 Baja, Deák F. u. 11-13. Tel.: 79/ 542-922, Fax.: 79/ 542-940 Munkatársak: dr. Bruzlai Jenő
gyámhivatal vezető
fsz. 5.sz.
79/542-922
dr.Luspay Endre hivatalvezető helyettes fsz. 9.sz. 79/542-936 Ügykörei: gondnokság (családtagos), új gondnoksági ügyek, ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata, örökbefogadásra való alkalmasság. dr. Király Annamária ügyintéző fsz.9.sz. 79/542-936 Ügykörei: nevelésbe vétel, átmeneti és tartós nevelésbe vétel felülvizsgálata, utógondozás elrendelése, utógondozói ellátás. Lukács József ügyintéző fsz.9.sz. 79/542-935 Ügykörei: iskoláztatási támogatás, családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása, védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelése. Települések: Baja, Bácsszentgyörgy, Bátmonostor, Csátalja, Dávod, Gara, Hercegszántó, Nagybaracska, Vaskút. Radics Tünde ügyintéző fsz.9.sz. 79/542-935 Ügykörei: iskoláztatási támogatás, családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása, védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés elrendelése. Települések: Dunafalva, Csávoly, Érsekcsanád, Érsekhalma, Felsőszentiván, Nemesnádudvar, Szeremle, Szeremle. Dr. Küttel Zsuzsanna ügyintéző fsz.8.sz. 79/542-933 Ügykörei: vagyonos kiskorúak, kapcsolattartás, otthonteremtési támogatás, eseti gondnok, ügygondnok kirendelése,korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy képviselete ha az ügyfél és a törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn közigazgatási eljárásban más hatóság előtt, tanú és képviselője közötti érdekellentét esetén képviselet. Póráné dr. Tóth Bianka ügyintéző fsz.8.sz. 79/542-933 Ügykörei: vagyonos kiskorúak, kapcsolattartás, gyermektartásdíj megelőlegezése, eseti gondnok, ügygondnok kirendelése,korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy képviselete ha az ügyfél és a törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn közigazgatási eljárásban más hatóság előtt, tanú és képviselője közötti érdekellentét esetén képviselet. Lukácsné dr. Radványi Mónika ügyintéző fzs.7sz. 79/542-931 Ügykörei: gondnokság (hivatásos gondnokok), családba fogadás, gyámság, gyám nevezés, gyámságból kizárás, szülői felügyelet, szülői ház elhagyása, kiskorúak házasságkötése,gyermekvédelmi gondoskodás. Pálfy Izabella ügyintéző fzs.7sz. 79/542-931 Ügykörei: gondnokság (hivatásos gondnokok), családi jogállás rendezése, méhmagzat részére gondnok rendelése, ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálata. dr. Kovács Rita ügyintéző fzs.7sz. 79/542-931 Ügykörei: gondnokság ( hivatásos gondnokok), távoltartás, családon belüli erőszak, kiskorúak foglalkoztatásának ügyei, végleges külföldre távozás, , eseti gondnok, ügygondnok kirendelése,korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy képviselete, ha az ügyfél és a törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn közigazgatási eljárásban más hatóság előtt, tanú és képviselője közötti érdekellentét esetén képviselet. Pintérné Prodán Zsuzsanna ügykezelő fsz.8.sz. 79/542-953 Feladatai: A járási gyámhivatal iktatással, ügyiratkezeléssel és ügyviteli teendőkkel kapcsolatos teendőinek ellátása.
Ügyfélfogadási rend A járási gyámhivatal ügyfélfogadása: hétfő 8.00- 18.00 óra kedd 8.00 - 14.30 óra szerda 8.00- 14.30 óra csütörtök 8.00- 14.30 óra péntek 8.00- 12.00 óra között. Hivatali idő: hétfő 8.00- 18.00, kedd - csütörtök 8.00- 16.30 között, pénteken 8.00-14.00 óráig tart. Sürgős és azonnali intézkedést igénylő esetben jelzést, bejelentést hivatali időben bármikor tenni lehet, azt a gyámhivatal munkatársai fogadják. Eljárási költségek A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény előírásai szerint a gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli. Amennyiben az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, az eljárás költségeit az viseli, akinek a jogsértés felróható. Az eljárás költségeit az ügyfél viseli a) örökbefogadási ügyekben, b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben, c) a kapcsolattartási ügyekben. Személyes megjelenés kötelezettsége A gyermekvédelmi törvény elsődleges szabálya, hogy a kapcsolattartással, a kiskorú házasság kötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a származás megismerésével, a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya születendő gyermeke lakóhelyének megállapításával, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba fogadással, és a gyámsággal kapcsolatos jognyilatkozatokat csak személyesen lehet megtenni, valamint, ha a tényállás tisztázása érdekében a gyámhatóság tárgyalást tart, azon személyesen kell megjelenni. Ha jogszabály a gyermek személyi ügyeiben a törvényes képviselő eljárását vagy nyilatkozatát írja elő, a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülőnek személyesen kell eljárnia, illetőleg személyesen kell nyilatkoznia. A gyámhatósági eljárásban, az előzőekben nevesített esetekben kizárt az elektronikus úton a kapcsolattartás. A járási gyámhivatal feladat- és hatáskörei A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében a) elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve nevelőszülőnél, vagy – ha erre nincs mód – gyermekotthonban, fogyatékos személyek otthonában vagy pszichiátriai betegek otthonában, b) megállapítja a szülői felügyeleti jog feléledését, c) dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról, d) átmeneti nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, e) tartós nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyámot (hivatásos gyámot) rendel, f) dönt az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról, g) figyelemmel kíséri az átmeneti nevelésbe vett gyermek és a szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését,
h) dönt a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételének megszüntetéséről, i) dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, valamint a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának elrendelésével egyidejűleg megállapítja a fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetének fennállását, j) dönt a gondozási díj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről, k) megállapítja az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vett gyermek lakóhelyét, l) dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről, m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban. n) dönt a gyermek védelembe vételéről és annak megszüntetéséről, o) dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, felülvizsgálatáról, a kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról, p) kezdeményezi a folyósító szervnél az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését és a szüneteltetés megszüntetését, felülvizsgálja az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését, q) megkeresi az adóhatóságot a gondozási díj behajtása érdekében. r) a gyermek gondozási helyére vonatkozó javaslat kialakítása érdekében felkérhet az illetékességi területén kívüli más megyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot szakvélemény elkészítésére. A járási gyámhivatal a pénzbeli és természetbeni támogatásokkal kapcsolatban a) dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról, b) dönt a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. A járási gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a) teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel, b) megállapítja a gyermek családi és utónevét, c) hozzájárul – cselekvőképtelen jogosult esetén – a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához és egyidejűleg eseti gondnokot rendel. d) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 41. §-a alapján megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők vagy a képzelt apa adatait. A járási gyámhivatal a gyermekvédelmi törvény 5. §o) pontja szerinti terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében a) a várandós anya kérelmére meghatározza a születendő gyermek lakóhelyét, b) a titkolt terhességből született gyermek törvényes képviselőjének kérelmére megállapítja a gyermek lakóhelyét és egyidejűleg intézkedik a gyermek fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkezett iratainak a törvényes képviselő részére történő kiadásáról, feltéve, hogy nincs folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás. A titkolt terhesség tényét az anya nyilatkozata alapján kell megállapítani. A járási gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét, b) felveszi a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához. A megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala,Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatala (a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) az örökbefogadással kapcsolatban a) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,
b) felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, c) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról, d) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, e) pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt, f) kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól. A járási gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet a) a gyermek elhelyezése, illetve kiadása, b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése, c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása, d) a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés, annak megszüntetése és felülvizsgálata, valamint ezzel összefüggésben a választójogból való kizárás és a kizárás megszüntetése, e) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása iránt. A járási gyámhivatal feljelentést tesz a) a gyermek veszélyeztetése vagy a tartás elmulasztása, b) a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt. A járási gyámhivatal a szülői felügyeleti joggal, illetve a gyermektartásdíjjal kapcsolatban a) dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, b) intézkedik a bíróság, valamint a járási gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtásáról, c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, d) dönt a szülői felügyeleti jog körébe tartozó olyan kérdésről, amelyben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem jutottak egyetértésre, e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához, f) jóváhagyja a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatot, g) engedélyezi a gyermek részére a szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyását, illetve a feltételek megváltozása esetén visszavonja az e tárgyban kiadott engedélyt, h) dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről, i) eljár a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, továbbá – a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény és a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján a Magyarország vonatkozásában kijelölt Központi Hatóság megkeresésére – közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében, j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását. A járási gyámhivatal a gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatban a) a gyermek részére gyámot, családbafogadó gyámot, hivatásos gyámot rendel, b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, c) irányítja és felügyeli a gyám, a hivatásos gyám tevékenységét, d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,
e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, ügygondnokot, az ügyei vitelében akadályozott személy képviseletére és méhmagzat részére gondnokot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat. A járási gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, illetve az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról, c) rendszeres felügyelete alá vonhatja a vagyonkezelést, ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást, e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben, f) közreműködik a hagyatéki eljárásban.
