2011.12.14. szerda
Költségvetés 2012 - MSZP: recesszió várható, a zárolás nem elég Washingtoni konferencia a magyar médiatörvényről Fővárosi Közgyűlés - MSZP: a fideszes kormányzás árát Budapest fizeti meg Fővárosi Közgyűlés - Napirenden maradt a költségvetési koncepció, felvették a víz- és csatornadíj-emelést OGY - Krónika (szabálysértés) OGY – Krónika (szabálysértési eljárás, rendvédelmi törvények) Visszavonatná a helyi adók megváltoztatásával kapcsolatos rendeletmódosítást a pécsi MSZP MSZP: kidurrantak a fideszes lufik
Erzsébet jön. És rögtön visz is... A hivatalos infláció és a valós érzet Felhívás a demokrácia őreinek Nyílt levél Selmeczi Gabriellának és Orbán Viktornak Tabajdi: Valóban minden gyümölcslé egészséges? Maradás helyett haladás Tabajdi: Sikeres volt a lengyel elnökség Tabajdi Csaba: Nem volt korrekt politikai verseny az orosz választásokon Napirenden a közüzemi szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatának működése Megint hazudott, Dancsó úr!
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Költségvetés 2012 - MSZP: recesszió várható, a zárolás nem elég Budapest, 2011. december 14., szerda (MTI) - Az MSZP szerint recesszió, mintegy fél százalékos gazdasági visszaesés várható jövőre, ezért a 1,5 százalékos növekedéssel kalkuláló költségvetés főszámait nem szabad változatlanul hagyni. A szocialisták hétfői frakcióülésükre meghívták Fellegi Tamást, hogy adjon tájékoztatást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon képviselt kormányzati álláspontról. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető szerdán sajtótájékoztatón elmondta: a feltételezett gazdasági visszaesés miatt a kormány által jövőre tervezett 1400 milliárd forinton túl számításaik szerint további 200-400 milliárdos kiadáscsökkentés szükséges, amit lehetetlen zárolással megoldani. Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az MSZP két hónapja a következő évi költségvetés tarthatatlanságára figyelmezteti a kormányt, de az eddig nem hallgatott rá, így már csak két hét maradt az újratervezésre. Ha ez nem történik meg, jövőre biztosan pótköltségvetésre lesz szükség - tette hozzá, megjegyezve: a miniszterelnök a múlt héten szintén a költségvetés áttervezéséről beszélt, hétfőn viszont már azt mondta, hogy a főszámokon nem szabad módosítani. Pártja álláspontjáról szólva Mesterházy Attila elmondta: az MSZP olyan költségvetést tudna támogatni, amely segíti a munkahelyteremtést, esélyt ad a gazdasági növekedésre és nem a legnehezebben élőkre teszi a megszorítások terheit. Ezzel összefüggésben bírálta a parlamentben kedden elfogadott új munka törvénykönyvét, mondván, hogy az a kabinet véleményével ellentétben nem bővíti majd a foglalkoztatási lehetőségeket, hanem - a minimálbér-emeléssel együtt - elbocsátási hullámhoz vezethet. Mesterházy Attila arról is beszámolt, hogy a szocialisták hétfő délelőtti frakcióülésére meghívták Fellegi Tamást, aki tárca nélküli miniszterként vezeti a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tárgyaló magyar delegációt, hogy tájékoztatást kérjenek tőle a kormány tárgyalási pozíciójáról.
Washingtoni konferencia a magyar médiatörvényről A budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) a következő hetekben tanulmányt tesz közzé csaknem kéttucatnyi európai ország azon több mint félszáz jogszabályáról, amelyek a magyar kormány hivatkozási alapjául szolgálnak a médiatörvénnyel kapcsolatban jelentette be szerdán Ellen Hume, a CEU médiaszakos professzora Washingtonban, a Magyarország médiatörvénye - egy évvel később címmel megrendezett panelbeszélgetésen. Hume professzor szerint a tanulmány célja, hogy megállapítsa: valóban összhangban álle a vonatkozó európai szabályozásokkal a magyar médiatörvény, és hogy valóban igazságtalanul bírálták-e miatta Magyarországot. A felmérést az érintett országok szakembereinek bevonásával készítette el az egyetem. Ellen Hume elmondta, hogy magyar újságírók a vele folytatott beszélgetések során felvetették: szükség volna a sajtószabadságra vonatkozó uniós irányelvek megalkotására. Charles Gati, a Johns Hopkins Egyetem professzorának megítélése szerint a szavazatok 52,7 százalékával kétharmados parlamenti többségre szert tevő magyar kormány "következetesen hamisan állítja be" a mandátumát, úgy interpretálva azt, mintha egy második rendszerváltásra kapott volna felhatalmazást. Gati "nem liberálisnak" és "irányítottnak" nevezte a magyar demokráciát, de visszautasította, amikor a kérdezők egyike, egy bolgár újságírónő a "neo-totalitárius" jelzőt használta. A magyar származású egyetemi tanár és publicista "képmutatásnak" nevezte, hogy a kormány, amelynek nyolc miniszteréből három tagja volt az MSZMP-nek, kriminalizálni akarja az MSZP-t. A magyar médiatörvény jogi és morális hatásairól Haraszti Miklós, a New York-i Columbia Egyetem vendégtanára, az EBESZ volt sajtószabadság-felelőse, a magyar médiumok és újságírók helyzetéről pedig Weyer Balázs, a Minőségi Újságírásért Alapítvány szakmai zsűrijének tagja tartott előadást. A washingtoni magyar nagykövetséget képviselő Stumpf Anna felvetésére Nadia Diuk moderátor, a rendezvény egyik házigazdája, az amerikai Nemzeti Alapítvány a Demokráciáért alelnöke kifejezte reményét, hogy a témakörben megrendezendő fórumokra a jövőben meghívást kapnak a magyar kormányt képviselő előadók is. Az esemény másik két társzervezője a Nemzetközi Sajtótámogatási Központ és a Nyílt Társadalom Alapítvány volt.
Fővárosi Közgyűlés - MSZP: a fideszes kormányzás árát Budapest fizeti meg Az MSZP szerint a fideszes kormányzás árát megint a budapestiek fizetik meg, ennek legújabb bizonyítéka az iparűzési adó 25 százalékos emelése. Mint azt az MTI megírta, négy kormánypárti, fővárosi illetőségű politikus nyújtott be olyan javaslatot a parlamentnek, amely a jelenlegi 2-ről 2,5 százalékra emelné az iparűzési adó mértékét. A többletet a Fővárosi Közgyűlés használhatná fel a BKV finanszírozására. Horváth Csaba frakcióvezető a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kérdezte: "valóban ez a sarc lesz a végső?" Mint mondta, a fővárosiak naponta 14-16 milliárd forintot "tesznek a közös kalapba", így három nap alatt befizetik az iparűzési adó emeléséből tervezett 50 milliárdos plusz bevételt. Az MSZP azt kéri a kormánytól, hogy ezt fizesse ki Budapestnek ahelyett, hogy újabb sarcokat vetnek ki, mert ezzel több tízezer munkahelyet veszélyeztetnek. A 2012-es fővárosi költségvetési koncepcióval kapcsolatban azt mondta, az elmúlt napok történései miatt "értéktelen papírhalmazzá" vált, nem tárgyalható, ezért a visszavonását kéri. Tüttő Kata frakcióvezető-helyettes hozzátette: úgy szüntetnek meg húsz év alatt felépített szociális és oktatási vívmányokat, hogy 12 milliárdos tartalékot képeznek. Azt javasolta, vegyék le napirendről a koncepció tárgyalását, és várják meg, mi lesz a helyzet laz országos költségvetés újratervezése és az IMF-tárgyalások után.
Fővárosi Közgyűlés - Napirenden maradt a költségvetési koncepció, felvették a víz- és csatornadíj-emelést A 2012-es költségvetési koncepcióról, valamint áremelésekről dönthet a Fővárosi Közgyűlés, miután 18 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadták a testület napirendjét. A napirendi vitában Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője a jövő évi költségvetési koncepció visszavonását kérte, arra hivatkozva, hogy a kormány az országos költségvetés számainak felülvizsgálatára készül. Ugyanezt javasolta Losonczy Pál, a Jobbik frakcióvezetője is, szerinte a koncepció aktualitását vesztette, ezért át kell dolgozni. A költségvetési koncepciót végül 18 igen és 13 nem szavazattal napirenden tartották. A képviselők díjemelésekről is dönthetnek. A hulladékkezelési díj 7,4 százalékkal drágulhat, átlagosan 6,6 százalékkal emelkedhet a kegyeleti szolgáltatások ára, valamint átlagosan 4 százalékkal nőhetnek a kéményseprő-ipari díjak, ha a képviselők megszavazzák az előterjesztéseket.
A helyszínen napirendre vették a jövő évi víz- és csatornadíj-emelést is, ami György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes indoklása szerint szerződéses kötelessége az önkormányzatnak. Ha nem emelnének, a városnak saját költségvetéséből kellene havonta pótolni a vízközműcégek által kért összegeket, erre azonban nincs mód. Az indítvány szerint az ivóvíz-fogyasztási díj átlagosan 3,6 százalékkal emelkedne, a csatornahasználati díj pedig átlagosan 3,84 százalékkal drágulna.
OGY - Krónika (szabálysértés) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvényjavaslat részletes vitájával kezdődött az Országgyűlés szerdai ülése. A vitára rendelkezésre álló időkeret 4 óra 20 perc. MSZP: a kormány a szegénységet rendészeti problémának tekinti Harangozó Tamás, az MSZP képviselője közölte, elsősorban azért tartják elfogadhatatlannak a javaslatot, mert a szegénységet rendészeti problémának tekinti, börtönbe zárja azokat, akik "egzisztenciális okokból megbotlanak", miközben ez nem old meg semmit és "marha drága" lesz az államnak. Mint mondta, elképesztőnek tartják, hogy a XXI. században elkövetési formaként lehet leírni egy jogszabályban azt, hogy valakinek nincs lakása. Szerinte ez alapján bűnözői magatartást nem folytató hajléktalan embereket fognak börtönbe zárni, megbüntetni, miközben a problémát csak tologatják majd egyik helyről a másikra. Frakciótársa, Bárándy Gergely szintén erről a kérdésről azt mondta: nem csak az probléma, hogy szám szerint nincs elég hajléktalan-ellátó intézmény, hanem a körülmények sem megfelelőek, sok helyen kifosztják, megverik a hajléktalanokat. Szerinte először a hajléktalan ellátás feltételeit, körülményeit kellene rendezni és csak utána jogszabályt alkotni erről a kérdésről. Harangozó Tamás kifogásolta azt a rendelkezést, hogy annak is elvehetik a jogosítványát, akit hat hónapon belül kétszer, akár csak kisebb súlyú közlekedési szabálysértésen kapnak, például azon, hogy nem kapcsolta fel az autón a világítást. Szerinte ezt a rendelkezést vagy el kell hagyni, vagy a kisebb súlyú közlekedési szabálysértéseket ki kell zárni. Az ellenzéki politikus kritizálta azt is, hogy a kormány a javaslatban megemelné a kiszabható pénzbírságok legalacsonyabb és legmagasabb összegét, 5, illetve 300 ezer forintra, és azt is, hogy 15 napra csökkentik a pénzbírság befizetésének határidejét. Szerinte ezt 30 napra kellene megnövelni, mert lehetetlen helyzetbe kerülhetnek olyan családok, akik hó végén éppen kijönnek a fizetésből, és egy akár több százezer forintos büntetést képtelenek 15 napon belül befizetni. Önök nem azoknak fognak ártani, akinek szeretnének - tette hozzá. A helyszíni bírságok összegének megemelésével kapcsolatban
arra hívta fel a figyelmet, hogy sokkal előnyösebb, ha az intézkedő rendőrnek nincs dolga a szabálysértővel, mert ellenkező esetben megteremtik a korrupció lehetőségét. A 48 órás tettenérési szabály elhagyását is javasolta, mert szerinte ez alapján akár az Alkotmánybíróság elnökét is előállíthatják mentelmi joga ellenére, ha valaki egyértelműen azonosítja, hogy a "Tescóból elvitt egy grillcsirkét". Javasolta azt is, hogy a közérdekű munka szankcióját csak elzárással büntethető szabálysértések esetében alkalmazzák.
OGY – Krónika (szabálysértési eljárás, rendvédelmi törvények) Lefolytatta a szabálysértési eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitáját szerdán az Országgyűlés, majd ezt követően a képviselők elkezdték a rendvédelmi törvények részletes vitáját. MSZP: továbbra is ügyészi kontroll mellett lehessen adatokat lekérni Harangozó Tamás arról beszélt, hogy a fideszes Kövér László házelnök nyújtotta be azokat a módosító javaslatokat, amelyek alapvetően megváltoztatnák a törvényt. A NIBEK-re vonatkozó indítványuk azt célozza, hogy legyen a kormánynak egy értékelő, elemző központja, de ezzel együtt a SZEBEK-et (Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ) is fenntartanák - mondta, hozzátéve: a példátlan adathozzáférési jogosultságot nem tartják elfogadhatónak. Az ideiglenes személyi védelemről azt mondta, továbbra sem tartják elfogadhatónak, hogy ennek időtartamát 30 napról 12 hónapra emeljék. Beszélt arról a módosító javaslatukról is, amely az igazoltatott kérésére kötelezővé tenné az igazoltatás dokumentálását, az indokolatlan igazoltatási gyakorlat elkerülése érdekében. MSZP: aggályos a túlzott hatalomkoncentráció Molnár Zsolt (MSZP) felszólalásában aggályosnak tartotta azt a túlzott hatalmi koncentrációt, ami a NIBEK létrehozásával, illetve az Információs Hivatal Belügyminisztérium alá rendelésével valósulna meg. A képviselő hangsúlyozta, hogy a NIBEK nem kerül be a nemzetbiztonsági szervek közé, így nem célszerű és nem is jogszerű, ha összekapcsolják az adatbázisaikat. A politikus kérte, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának ellenőrzési jogosultsága terjedjen ki a Terrorelhárító Központra is. MSZP: Kövér László javaslatával nem állna fel a "szuper titkosszolgálat" "Kicsit szégyellem is magam miatta" mondta a szocialista Bárándy Gergely, amikor jelezte, támogatja Kövér László módosítóját. Hangsúlyozta, a házelnök javaslata úgy változtatná meg az eredetileg előterjesztett jogszabályt, hogy nem jönne létre egy
"szuper titkosszolgálat". Szavai szerint az viszont indifferens, hogy létre jön-e a Kövér László által javasolta elemző központ. A politikus a módosítót a Fideszen belüli, a "Kövér-csapat és a Pintér-csapat" közötti hatalmi harc leképeződésének nevezte.
A rendvédelmi törvények szerdai részletes vitájának folytatásában a parlamentben az LMP, az MSZP és a Jobbik is egyet nem értését fejezte ki a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) létrehozásával kapcsolatban. MSZP: az a kérdés, hogy milyen hatáskört kap a NIBEK Juhász Ferenc (MSZP) annak a véleményének adott hangot, hogy miután látható a kormányzati szándék a NIBEK létrehozására, így már csak az a kérdés, hogy ez milyen hatáskörrel történik meg. A politikus azt mondta, nem lehet egy embernek vagy egy szervezetnek olyan jogosítványokat adni, hogy minden információnak a birtokában legyen. Meglátása szerint, ahogy az állam esetében működik a különböző szervek között a hatalommegosztás elve, ugyanúgy kell megosztani az információgyűjtés és értékelés feladatait a különböző titkosszolgálatok között. Leszögezte, hogy eközben biztosítani kell az ellenőrizhetőséget és az állampolgárok jogait is. Végül leszögezte, hogy ő és frakciója is támogatja a fideszes Kövér László módosító javaslatát, amelyik szerint nincs szükség egy újabb csúcsszervezetre.
Visszavonatná a helyi adók megváltoztatásával kapcsolatos rendeletmódosítást a pécsi MSZP Pécs, 2011. december 14., szerda (MTI) –A pécsi MSZP-frakció a közelmúltban elfogadott építmény-, telek-, idegenforgalmi és iparűzési adóra vonatkozó döntések visszavonását kezdeményezi a csütörtöki közgyűlésen. Tóth Bertalan önkormányzati képviselőtársával, Schmuck Rolanddal tartott szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: két hét alatt hatezer aláírást gyűjtöttek össze a pécsi polgároktól, akik "ezzel nemet mondtak az új pécsi adók bevezetésére". A tiltakozó aláírások száma azt mutatja - tette hozzá -, hogy a helyi adók megváltoztatásával kapcsolatos, a közgyűlés által októberben megszavazott rendeletmódosítás vállalhatatlan többletterhet jelent a pécsieknek. A két politikus közölte azt is, hogy kezdeményezik egy gazdaságfejlesztési stratégiát kidolgozó szakértői bizottság felállítását is a közgyűlésen. A Fidesz pécsi elnöksége az MTI-hez eljuttatott közleményében az MSZP-s politikusok felvetéseire reagálva azt írta, "a szocialista politikusok elkeseredett küzdelmet folytatnak az igazság ellen, s megtévesztették a jóhiszemű pécsi polgárokat, és visszaéltek a nevükkel, az álírásukkal." Véleményük szerint a mostani adóváltozások bevezetésének közvetlen oka, hogy a szocialisták felelőtlen és rossz gazdálkodást folytattak. A két szocialista politikus
november 15-én jelentette be, hogy aláírások összegyűjtésével szeretnék támogatni az adóváltozások visszavonásával kapcsolatos kezdeményezésüket. A pécsi közgyűlés október 13-án döntött arról, hogy több helyi adó emelésével és a mentességek megszüntetésével jövőre növeli a város bevételeit. Az önkormányzat az új rendeleteknek és módosításoknak köszönhetően az idei 8,74 milliárd forint helyett jövőre 11 milliárd forintot remélhet a helyi adóbefizetésekből.
MSZP: kidurrantak a fideszes lufik Sopron, 2011. december 14., szerda (MTI) - Rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a soproni, kihelyezett kormányülés helyszíne előtti téren Kalmár István, az MSZP helyi elnöke az ott várakozó újságíróknak, és úgy fogalmazott: sorra durrannak ki a Fidesz lufijai, már csak a "kommunikációs léggömb" tartja magát. Az ellenzéki politikus azt mondta: sorra durrannak ki azok a lufik, amelyeket a Fidesz az elmúlt másfél évben már túl nagyra fújt, így kidurrant például a gazdasági szabadságharc és a "légvárakra épült" költségvetés lufija is. Viszont egy lufi még mindig tartja magát, ez pedig a kommunikáció - tette hozzá, majd mondandója illusztrálásaként két narancsszínű léggömböt kidurrantott, egyet pedig elengedett. Giró-Szász András kormányszóvivő az MTI helyszínen lévő tudósítójának a szerdai kormányülés után azt mondta, gazdasági kérdésekről is tárgyalt a kabinet a kihelyezett tanácskozásán. A kormány abból az alkalomból ülésezett Sopronban, hogy a város lakói 90 évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni.
Erzsébet jön. És rögtön visz is...
Budapest, 2011. december 14., szerda (OS) - A kormány döntött: januártól az állam veszi kézbe a dolgozóknak járó étkezési utalványok kibocsátását. Az Erzsébet-utalványról ma még sem a munkáltatók, sem a munkavállalók, sem pedig az elfogadóhelyek nem tudják, hogyan működik majd. Csak az biztos: csökken az étkezési utalványra szánt összeg és korlátozzák a felhasználás lehetőségeit is. A cafetériapiac átalakításának céljaival, hogy az utalvány kibocsátója az állam legyen, a nyereség pedig gyermekétkeztetésre fordítódjon, az MSZP egyet tud érteni. De mi lesz a rendszer felhasználóival, a magyar munkavállalókkal? A cafetériapiac tényleges átalakításának eredményeképpen ugyanis az eddig járó 18 ezer forint helyett csak 5 ezer forintot használhatnak fel a munkavállalók élelmiszervásárlásra, 12500 forintot pedig melegétkeztetésre, de azt kizárólag az adott munkáltató dolgozóit ellátó, a telephelyén működő üzemi étkezőhelyen lehet majd felhasználni, ahogy ez az utalványt beharangozó tájékoztatóból kiderült. Akkor, amikor rekordszintre emelkedik a szegények adója (2012. január elsejétől 27 százalék az áfa), egekben az üzemanyagárak, mindezek begyűrűznek a termékek és szolgáltatások áraiba, s az egykulcsos szja is elsősorban a kis- és közepes keresetű munkavállalókat sújtja, elfogadhatatlan az étkezési utalványok összegének csökkentése, és a felhasználás lehetőségének szűkítése! Pál Béla, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Sport- és turizmusbizottságának tagja
A hivatalos infláció és a valós érzet Budapest, 2011. december 14., szerda (OS) - 4,3 százalékkal nőttek az árak egy év alatt a KSH adatai szerint, de a részletes adatok sokkal súlyosabb helyzetet mutatnak. Ugyanis koránt sem mindegy, mely tételek drágultak leginkább és főleg mely társadalmi csoportokat érintenek ezek a kiemelt áremelkedések. A KSH jelentése szerint az élelmiszerek és az üzemanyagok drágulása növelte az inflációt. Az élelmiszerek ára az átlagot meghaladóan 5,1 százalékkal nőtt, az üzemanyagoknál pedig több mint 20 százalékos volt az emelkedés. Az élelmiszereknél a tagolás igen rémisztő képet mutat: a cukor 42,4 százalékkal, a margarin 24,4, a sertészsiradék 18,6, a kávé 16,4, a liszt 13,3, a tej 8,8, a kenyér 6,5 százalékkal nőtt. Ugyancsak átlag felett,6,3 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a palackos gázé 14,7, a távfűtésé 9,1, a vezetékes gázé 5,6 százalékkal, de a csatornadíj 10, a szemétszállítás 6,4, a vízdíj 4,3 százalékos emelkedése is több mint az átlag, és még csak most jön a 27 százalékra emelt áfa következményeinek java! Azaz a legnagyobb társadalmi réteget érinti leginkább a legmagasabb mértékű infláció. A drága elektronikai cikkek és luxustermékek jelentős mértékű árcsökkenése nyomta le az inflációt 4,3 százalékra, amit elvétve vásárol minimálbéren élő munkavállaló, átlagos keresetből két gyermekét nevelő család vagy kisnyugdíjas. Az új szja-törvény szerint pedig egy 250 000 forintot kereső apa és 200 000 forintos keresettel bíró anya 2 gyerek esetén 3 000 Ft, 3 gyerek esetén 4 500 Ft nettó bércsökkenést kénytelen elszenvedni. Ez sem az inflációt, sem az adóemeléseket nem veszi figyelembe. Sőt: a ”családbarát” kormány tovább csökkenti a családok nettó jövedelmét, de legalább nem emeli a családi pótlékot. ? Ezek az emberek a KSH átlagolt inflációjánál sokkal nagyobb mértékű drágulást élnek meg, márpedig ők a lakosság döntő hányada. A Fidesz tehát eddigi intézkedéseivel elvette a fizetésük jelentős részét az igazságtalan adórendszerrel, a magán-nyugdíjpénztári megtakarításaik elvételével kirabolta őket, a szociális védelmet leszűkítette számukra, és most még az inflációnál sem óvja őket kellő mértékben, sőt, ismét rájuk hárítja a legnagyobb terheket. Mindeközben Orbán Viktor nem szégyelli kijelenteni, hogy továbbra is célja a középosztály megerősítése, amit másként nem tud megvalósítani, mint az átlagos vagy az alatti keresetűektől elvett pénzekből. Senkinek ne legyen kétsége, a miniszterelnöknek egy csepp szégyenérzete nem lesz ettől, mert a Fidesz szerint nekik erre felhatalmazást adott a nemzet. Igaz, ma már őket senki nem kérdezi meg erről. Az MSZP követeli, hogy Orbán Viktor vágja le végre a jobbkezét és készítsen olyan költségvetést, amely megkíméli a lakosságot a további terhektől és igazságosan osztja meg azt a gazdagok és kevéssé tehetősek között! Török Zsolt, szóvivő
Felhívás a demokrácia őreinek Budapest, 2011. december 14., szerda (OS) - Tegnap a Fidesz-KDNP-frakció név szerinti szavazással elfogadta az új Munka törvénykönyvét, holott azzal még a kormány sem elégedett, ahogy a kormányfő is megfogalmazta. Most nem is azzal foglalkoznánk, hogy akkor minek szavazták meg. Sokkal inkább azt szeretnénk elérni, hogy a Fidesz-frakció vezetője - aki oly sokszor a demokrácia őreként tünteti fel magát - biztosítsa a nemzet számára a lehetőséget, hogy erről az országot érintő kérdésről megerősítő népszavazás döntsön. Az MSZP számára elfogadhatatlan az új Munka törvénykönyve (Mt.). Elfogadhatatlan, mert a rugalmasság és biztonság elvéből a rugalmasságot megadja a munkáltatónak, ellenben a munkavállalónak nem adja meg a biztonságot, sőt, rombolja azt. Elfogadhatatlan, mert kiszolgáltatottságot teremt. Kiszolgáltatottságot a jogbiztonság tekintetében, mivel a kollektív szerződés szerint az általános jogszabályokhoz képest negatívabb szabályozást is lehet hozni a munkavállalóra nézve. Kiszolgáltatottságot teremt, mivel megteremti a ”több munkáért kevesebb bért” elvét, amelyet olyan döntésekkel alapoz meg, amik egyértelműen munkavállaló-ellenesek. A műszakpótlékokat megszűnteti vagy drasztikusan csökkenti, túlórapótlékoknál engedélyezi a szabadidővel történő megváltás intézményét, vagy megteremti, hogy a munkaadó egyáltalán ne fizesse ki azt oly módon, hogy az alapbérbe ”beépíthetik” a túlórapótlékot, azaz eltűntethetik. Kiszolgáltatottságot teremt, mert olyan torz megoldást alkalmaznak, amellyel regionális szinten eltérő mértékű minimálbéreket lehet megállapítani, azaz nem érvényesül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Kiszolgáltatottságot teremt, mert a munkásvédelem sérül, mivel az új Mt. leginkább a munkaadók érdekeit védi, a szakszervezetek helyett pedig az államot nevezi meg Orbán Viktor mint a munkavállalók őrét. Ezzel nem csak az a baj, hogy ilyet legutóbb 1989 előtti rendszer merészelt megvalósítani, de a demokrácia őreként is megtestesülő miniszterelnök egyben munkaadó, ezért nem várható el tőle, hogy teljes erejével megvédje a munkavállalókat. Vélhetően csak egy pillanatnyi figyelemkiesés eredményezhette Orbán Viktornál ezt a szereptévesztést. Az MSZP felszólítja a Fidesz frakcióvezetőjét - aki számtalanszor adta tanújelét annak, hogy a demokrácia feltétlen híve -, hogy az MSZP által ellenjegyzett országgyűlési határozati tervezetet írja alá frakciótársaival együtt, és ezzel biztosítsa annak lehetőségét, hogy megerősítő népszavazás döntsön az új Mt. elfogadásáról vagy elutasításáról. Gúr Nándor, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke, országgyűlési képviselő
Nyílt levél Selmeczi Gabriellának és Orbán Viktornak Budapest, 2011. december 14., szerda (OS) - Miért kellett eddig várni? A valamikori nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott nemrég riogatással vádolt meg, amikor azt mondtam, hogy tömeges tragédiákat fog okozni az Orbán-kormány hatástanulmányok nélküli, a szakma számításait teljesen figyelmen kívül hagyó, a rokkantak és megváltozott munkaképességűek ellátásának átalakítása. Én lennék a legboldogabb, ha nem lett volna igazam, de a szociológia tudomány és nem csak érzelmi kérdés. A számok nem hazudnak. A veszprémi eset nem az első és sajnos nem az utolsó tragédia, amit elszenved a nemzet az Önök minden szakértelmet nélkülöző nyugdíjátalakítása miatt. Az Önök ”stratégiája” a működő nyugdíjrendszer szétverése, új rendszer sehol sem fedezhető fel a koncepciójukban. A felelőtlenség, az átgondolatlanság, a politikai érdekek miatt még a szakmai minimumot is sutba dobó, embertelen megszorítások menthetetlenül vezettek ehhez a végkifejlethez. Hiába figyelmeztettem Önöket lassan egy éve rendszeresen, hiába emlékeztettem Önöket a szakmai kritériumokra, hiába hoztam el a szakma legjelesebb képviselőinek hatástanulmányait, hiába kértem, hogy hallgassanak az évtizedek óta felhalmozott tudásra, tapasztalatra. Most meg kell fizetniük a vakságuk, tanulatlanságuk, felelőtlenségük, elvtelenségük, önhittségük miatt bekövetkező tragédiák árát. Önök a felelősök mindezért! Tisztelt Orbán Viktor! Igen, miniszterelnök úr, az Ön felelőssége az, hogy egy méltatlan feladatra megtalálta a megfelelő személyt, aki szakmai alkalmatlanságával, hozzá nem értésével kiszolgálója volt az Ön politikai akaratának. Az Ön felelőssége, hogy nem volt hajlandó és ma sem hajlandó egyeztetni senkivel, legyen az a szakma képviselője, szakszervezet vagy ellenzéki szakpolitikus. Az Ön felelőssége, hogy eltűrte, hogy bár a szakma számtalan alkalommal cáfolta számításokkal, tanulmányokkal, évtizedek alatt összegyűjtött tudással, tapasztalattal szerzett ismeretekkel Selmeczi Gabriellát, Ön mégis posztján hagyta, amíg el nem végezte a piszkos munkát. Kedves Selmeczi Gabriella! Az Ön felelőssége, hogy bár tudta, amit csinál, az ellenkezik a szakma minden eddigi ismeretanyagával, mégis ragaszkodott a posztjához és ragaszkodott a nyilvánvalóan
hamis, hazug, a gazemberséget súroló elképzeléshez. Önök a legelesettebb réteget sodorták végső elkeseredésbe. Önöknek kell elszámolniuk tettük következményeivel! Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja
Tabajdi: Valóban minden gyümölcslé egészséges? Bezárulnak a fogyasztókat megtévesztő kiskapuk "A gyümölcslevekkel kapcsolatban a fogyasztók általános meggyőződése az, hogy természetes eredetűek és egészségesek. Esetükben ezért különösen fontos, hogy kiszűrjük azokat a feliratokat, amelyek alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére" hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottságának tagja az EP plenáris ülésén, az Európai Unióban készülő új, gyümölcslevekre vonatkozó szabályozás vitájában. "Jelenleg a gyümölcslevek dobozán számos olyan jelzés előfordulhat, amelyek alkalmasak a fogyasztó megtévesztésére. Az irányelv felszámolná ezeket a kiskapukat" - mondta a szocialista képviselő. A készülő irányelv megtiltja, hogy a gyártók olyan gyümölcsöt ábrázoljanak a csomagoláson, amelyet a csomagolt gyümölcslé nem tartalmaz. Kötelezővé teszi annak világos feltüntetését, ha a gyümölcslé koncentrátumból készült, vagy ha mesterséges ízfokozót adtak hozzá. Ezekben az esetekben az irányelv megtiltja a friss gyümölcslé elnevezés használatát. A szabályozás határozottan megkülönbözteti a friss gyümölcsleveket a sűrítményből, vagy porból előállított, magas cukortartalmú gyümölcsnektártól.
Tabajdi Csaba emlékeztetett arra, hogy a most készülő uniós szabályozás kiegészíti a néhány hónapja elfogadott, az élelmiszerek címkézéséről szóló irányelvet. "Mindezek az előírások az európai, köztük a magyar vásárlók érdekeit szolgálják. A magyar fogyasztók körében is egyre nagyobb az igény arra, hogy egészségesen táplálkozzanak. Ehhez azonban rendelkezniük kell a tudatos döntést megalapozó információkkal" - mondta a szocialista képviselő.
Maradás helyett haladás A lengyel elnökséget értékelte az EP
A lengyel elnökség a maradás helyett a haladást, a zaj helyett a hatékonyságot, a befordulás helyett a nyitást, a 20. század helyett a 21-iket, a dacos különállás helyett az Uniót ajánlotta - értékelte Herczog Edit az EP-plenáris ülésén az elmúlt fél évben zajlott lengyel uniós elnökséget. A képviselő a régi mondást lengyelül idézve úgy fogalmazott: "Lengyelország Európa két jó barát, együtt ül, és issza borát". Barroso bizottsági elnök a lengyel elnökséget nagyon sikeresnek értékelte, még akkor is, ha a lezárt dossziék száma kevesebb volt a vártnál. "Az Európába, és a demokratikus intézményekbe vetett hit olyan hozzáadott érték, amit jó lenne, ha minden kormányfő megfogadna" - hangzott el. Az elnökségtől búcsúzó Donald Tusk kormányfő szerint van, aki azt gondolja, hogy bátornak és büszkének kell lenni, hogy az ember nemet mondjon. Ez nem igaz fogalmazott a lengyel politikus -, mert bátornak és büszkének ahhoz kell lenni, hogy az ember igent mondjon.
Tabajdi: Sikeres volt a lengyel elnökség Szakmailag a magyar, politikailag a lengyel elnökség volt sikeresebb Az egyértelmű európai elkötelezettség a pozitív megítélés záloga "A lengyel elnökség idején az Európai Unió bővítése és az integráció mélyítése terén egyaránt jelentős előrelépést tettünk. A lengyelek a magyar uniós elnökség kiváló szakmai előkészítő munkájára alapozhattak. Míg Magyarország esetében a szakmai munka volt sikeres, a lengyelek egyértelmű elkötelezettséget mutattak az Európai Unió iránt. Nem tettek euroszkeptikus nyilatkozatokat, amiként azt Orbán Viktor többször megengedte magának. Ezért szakmailag a magyar, politikailag viszont a lengyel elnökség volt sikeresebb" - fogalmazott Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője a lengyel uniós elnökség értékeléséről tartott plenáris vitához benyújtott írásos nyilatkozatában. A lengyel elnökség kapcsán Tabajdi Csaba méltatta, hogy szeptemberben sikerült megállapodni az EU gazdasági kormányzásának elmélyítését szolgáló hatos jogszabálycsomagról, amely december 13-án már hatályba is lépett. Ez a megállapodás szolgált kiinduló pontként az azóta megkötött Euró Plusz Paktumhoz és a múlt heti Európai Tanácsülésen született pénzügyi paktumhoz is. "Az unió bővítési folyamatában elért siker, hogy decemberben aláírásra került a horvát csatlakozási szerződés és döntés született arról, hogy jövőre megindulhatnak a csatlakozási tárgyalások Montenegróval. Ezek kulcsfontosságú lépések a nyugat-balkáni térség stabilitása szempontjából. Bízom benne, hogy februárban döntés születik a szerb tagjelölti státusz megadásáról is" - fogalmazott a szocialista delegációvezető. Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a lengyel elnökség a magyarok szakmai előkészítő munkájára alapozta sikereit. "A gazdasági kormányzás kapcsán a magyar elnökségnek
szinte minden téren sikerült konszenzust teremtenie, és szintén a magyar elnökség idején zárultak a horvát csatlakozási tárgyalások." A szocialisták brüsszeli vezetője rámutatott, hogy a lengyel kormány az uniós elnökség kapcsán nemzeti konszenzusra törekedett és ez az együttműködési készség a brüsszeli fórumokon is érzékelhető volt. A magyar kormány ezzel szemben az uniós elnökség idejére időzítette a szólásszabadságot korlátozó médiatörvény és a jogállamiságot csorbító, egypárti új alaptörvény elfogadását. "A magyar kormány romló nemzetközi megítélése beárnyékolta a soros elnökség szakmai teljesítményét" - fogalmazott Tabajdi.
Tabajdi Csaba: Nem volt korrekt politikai verseny az orosz választásokon Az Európai Parlamentben bírálták az orosz választások lebonyolítását "Választói megfigyelőként Moszkvában is hangsúlyoztam, hogy komoly figyelmeztetést kapott az országot irányító Putyin-Medvegyev tandem a december 4-i orosz parlamenti választásokon. Nem volt korrekt a politikai verseny, mivel azt akadályozta az orosz választójogi- és párttörvény, valamint a médiához való egyenlőtlen hozzáférés. Mindezt tetézték a választásokon elkövetett szabálytalanságok. Ennek ellenére az Egységes Oroszország Párt elveszítette alkotmányozó többségét " - hangsúlyozta Tabajdi Csaba az Európai Parlament plenáris ülésén, az oroszországi parlamenti választások értékeléséről tartott vitában. "Az eredmény azt jelzi, hogy súlyos bizalmi válság alakult ki az államfő és a miniszterelnök személye kapcsán. A vontatottan haladó gazdasági és politikai reformok miatt az orosz gazdaság fejlődése elmaradt más feltörekvő gazdaságoktól, elsősorban Kínától" - mondta Tabajdi. A szocialista delegációvezető a vitában kifejtette, az Egységes Oroszország hiába ígért stabilitást, az nem párosult gyors gazdasági és szociális fejlődéssel, jogállamiság megerősítésével és a korrupció visszaszorításával. A hatalom politikai retorikája és kommunikációs ereje kifulladt, a mesterségesen felépített pártrendszeren a repedés jelei mutatkoznak.
"A kétharmados többség elvesztése egyben esélyt is ad az orosz demokráciának. Magyarország példája is igazolja, hogy mennyire káros a demokrácia szempontjából, ha egyetlen párt túlhatalomhoz jut, ha hiányzik a megfelelő parlamenti egyensúly. A legfontosabb döntések meghozatalához az orosz kormánypártnak partnert kell keresnie. Nem kizárt azonban, hogy a kormánypárt valódi ellenzéke nem a parlamenti képviselethez jutott pártok között lesz, hanem az utcai megmozdulásokat szervező mozgalmakban" - zárta felszólalását Tabajdi Csaba.
Napirenden a közüzemi szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatának működése A Fogyasztóvédelmi bizottság mellett működő, szocialista vezetésű Fogyasztói panaszok kezelésének intézményrendszerét áttekintő albizottság mai ülésén megtárgyalta a közüzemi szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatával kapcsolatos tapasztalatokat. Az ülésen megjelentek a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Energia Hivatal, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselői, a közüzemi szolgáltatók, illetve a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek. A szolgáltatók konstruktívan vettek részt a tartalmas vitában, amelyen a képviselők teljes létszámban jelentek meg. Több kérdésben egyetértés született. Az albizottság javasolja, hogy a témát a bizottság jövőre vegye ismét napirendre. Javasolja továbbá, hogy fogalmazzon meg ajánlást a hatóságok felé: alakítsák ki álláspontjukat a telefonos ügyfélszolgálatot érintő alábbi kérdésekben a törvényben használt ésszerű várakozási idő konkrét meghatározására; a telefonos ügyfélszolgálatok menürendszerének ésszerűsítésére (különös tekintettel az ügyfélkódokra), illetve a panaszkezelési határidőkre vonatkoztatva. Javaslatot tett az albizottság arra is, hogy a közüzemi szolgáltatók a civilekkel együtt dolgozzanak ki egy egységes magatartási kódexet. Az elhangzott javaslatok túlnyomó többsége a fogyasztóvédelmi törvény része kellene legyen. Ezért a lassan két éve készülő jogszabálytervezet részleteit jó lenne végre látni. Reméljük, hogy a kormány 2012. évi jogalkotási programjában már nemcsak papíron vesszük napirendre, hanem ténylegesen is megismerjük az elképzeléseket. Tóth Csaba, a Fogyasztóvédelmi bizottság tagja, országgyűlési képviselő
Megint hazudott, Dancsó úr! A múlt héten az orosházi önkormányzati iskolarendszer (már ami még Dancsó József rombolása után megmaradt) védelme érdekében fordultam a város fideszes polgármesteréhez, a térség fideszes országgyűlési képviselőjéhez, jelezve, hogy hazugság, amit korábban állított, vagyis az új fenntartótól, az államtól való „visszaszerződés” csupán üzemeltetői feladatokat és nem valós beleszólási lehetőséget fog jelenteni. Éppen ezért javasoltam, hogy át sem kellene adni az iskoláinkat az államnak, nagyon jó helyen vannak azok az önkormányzatnál, bár maradt volna minden általános és középiskolánk ilyen fenntartású, nem tartanánk itt. Erre Dancsó József azt
válaszolta, hogy rémeket látok, olyan dolgokkal vagdalózom, amelyeknek nincs valóságalapjuk, és javasolta, hogy várjuk meg, milyen jogszabályi környezetet alkot majd a Parlament. Érdeklődéssel néztem tehát a 2011. december 13-i, keddi parlamenti szavazásokat, hogy lássam, ebben a témában Dancsó József „milyen jogszabályi környezetet alkot”. Sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy megint hazudott, és ismét Orosháza, valamint az itt élők érdekeivel szemben cselekedett. A helyi önkormányzatokról szóló T/4864-es törvényjavaslat általános és részletes vitája az elmúlt hetekben lezajlott, kedden a módosító indítványokról szavaztak a képviselők. A törvényjavaslat 12. §-a felsorolja a helyi közügyeket és a helyi önkormányzati feladatokat. Itt szerepel – mások mellett – az óvodai ellátás, de nem található az alap- és a középfokú oktatás. Ez tehát az a „rém”, amely hetek óta nyugtalanít engem is, és másokat is: az államosítás réme! Dancsó úr megtehette volna, hogy módosító javaslattal él: ha nincs benne, hát kerüljön bele az alap- és a középfokú oktatás, ilyen módon maradjon önkormányzati feladat. Dancsó úr ezt nem tette meg! Megtette viszont Varga Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő, aki – más szocialista honatyákkal együtt – a T/4864/402. számú módosító indítványában azt javasolta, hogy az alapfokú nevelés és közoktatás legyen továbbra is a helyi önkormányzat feladata. Ugyanerről szólt a T/4864/296-os módosító indítvány is. Dancsó József – az interneten bárki számára elérhető, nyilvános parlamenti jegyzőkönyv tanúsága szerint – ezeket a módosító indítványokat nem támogatta, és ily módon hagyta, hogy az állam január elsejétől átvegye a még megmaradt önkormányzati fenntartású iskoláinkat. Varga Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő egyébként a módosító indítványok mellett, tehát az államosítás ellen szavazott. (1. jegyzet) Ugyanezen a napon szavaztak a parlamenti képviselők a T/4856 A nemzeti köznevelésről címet viselő törvényjavaslathoz beérkezett módosító indítványokról is. Itt is módja lett volna Dancsó Józsefnek, hogy Orosháza érdekeit képviselje, de itt sem tette. A törvényjavaslat ugyanis – az előbb említett önkormányzati törvénnyel összhangban – az általános, szak-, szakközépiskolai és gimnáziumi nevelést és oktatást az állam feladatai közé sorolja. Bár kétségtelenül szerepel benne az a lehetőség, hogy köznevelési szerződéssel a településünk az intézmények fenntartását visszaveheti, de a 76. § csupán arról rendelkezik, hogy a visszavett intézményben a működtetés költségei ebben az esetben az önkormányzatot terhelik, illetve le kell mondanunk az oktatásért felelős miniszter javára az intézményvezető (igazgató) kinevezésének jogáról. (2. jegyzet) Semmilyen további jogosítványról a törvényjavaslat nem szól. Magyarul: a Dancsó József által hangoztatott „visszaszerződés” csak ál-fenntartói szerepet jelent, valójában semmilyen beleszólást sem biztosít az iskola életébe, pusztán működtetői-üzemeltetői feladatokat kaphatunk vissza, lásd viráglocsolás és tanteremkifestés. Innentől majd semmilyen lényeges kérdésbe sem szólhatunk bele, az oktatási intézmény addig és úgy létezik, amíg és ahogy azt a valódi fenntartó, az állam akarja. Továbbra is mondom tehát, hogy ha ilyen feltételekkel lehet csak „visszaszerződni” az önkormányzati – megmaradt – iskoláinkat, akkor át sem szabadna őket adni! Volt persze ehhez a törvényjavaslathoz is olyan módosító indítvány (pl. T/4856/109. – 3. jegyzet), amely az államosítás ellen irányult, de ezek nem kerülhettek parlamenti szavazásra. Dancsó József, ha nagyon akarta volna, maga is benyújthatott volna ilyen módosítót, érvelhetett volna mellette, felszólalhatott volna, de persze nem
akarta, és nem tette. Egyszerűbb volt fideszes pártkatonaként lapítani, mint sem a városáért és az itt élőkért küzdeni – akár a saját pártjával szemben is. Mindkét törvényjavaslat esetében előreláthatólag jövő hét hétfőn tartják az Országházban a zárószavazást. A múlt héten írt közleményem utolsó sorai aktuálisabbak, mint valaha: Dancsó úr, ne hazudozzon tovább! Az MSZP Orosházi Szervezete és minden Orosházi nevében felszólítjuk, hogy eszébe ne jusson olyan törvényeket megszavazni a Parlamentben, amelyek még a maradék iskoláinkat is elveszik tőlünk! Az orosházi önkormányzati iskolák maradjanak önkormányzatiak! Figyelni fogjuk, hogy ezeknél a törvényeknél hogyan szavaz, de figyelni fogják Önt az Orosháziak is! És higgye el, Dancsó úr, hogy a legközelebbi alkalommal ők fognak majd szavazni Önről: a semmit érő és gyalázatos munkájáról! Orosháza, 2011. december 14. Füvesi Sándor önkormányzati képviselő az MSZP Orosházi Szervezete elnökségi tagja
JEGYZETEK 1. jegyzet: T/4864/402: http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap_egy?p_szavdatum=2011.12.13.12:13:01&p_szavkep v=I&p_szavkpvcsop=I&p_ckl=39 T/4864/296: http://parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_lap_egy?p_szavdatum=2011.12.13.12:15:00&p_szavkep v=I&p_szavkpvcsop=I&p_ckl=39 2. jegyzet: Részletek a T/4856 A nemzeti köznevelésről szóló törvényjavaslatból: 74. § 1. bekezdés: „Az állam gondoskodik – az óvoda kivételével – az alapfeladatok ellátásról.” A törvényjavaslat 4. § 1. pontja definiálja az ’alapfeladat’ kifejezést, és többek között ide sorolja az általános, szak-, szakközépiskolai és gimnáziumi nevelést és oktatást. A 74. § 4. bekezdése rendelkezik arról, hogy egy Orosháza lakosságszámú település a köznevelési intézmények fenntartását az államtól köznevelési szerződéssel átveheti. Ha csak ideáig olvastuk volna a törvényjavaslatot, akár meg is nyugodhatnánk, Dancsó Józsefnek igaza van, rémeket láttunk. De egy kicsit lejjebb a ’köznevelési szerződés’ kifejezés is definiáltatik, imígyen: 76. § 1. bekezdés: „A köznevelési szerződés keretében a települési önkormányzat vállalja a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők illetményén és azok járulékain felül jelentkező összes működtetési költség saját forrásból történő finanszírozását. A települési önkormányzat vállalja az átvett intézmény épülete állagának megóvását…” 6. bekezdés: „A települési önkormányzattal kötött köznevelési szerződés… tartalmazza… az intézményvezető megbízási és a megbízás visszavonási fenntartói jogról való lemondást az oktatásért felelős miniszter javára.” 3. jegyzet: T/4856/109. számú módosító indítvány, amely arról szólt, hogy a törvénybe kerüljön bele a következő szövegrész is: „Az állam a köznevelési feladatokról elsődlegesen a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. Az állami közvetlen intézményfenntartással akkor gondoskodik a köznevelési feladatok ellátásról, ha a települési önkormányzat nem tud vagy nem akar részt venni a köznevelési feladat ellátásában.”
