I. Bevezető Miről beszélünk? Amikor városfejlesztési koncepcióról beszélünk, mérlegre kell tegyük, miként tekinthetünk erre a városfejlesztési eszközre. Elsősorban is azt kell eldöntsük, hogy a fogalommeghatározásban foglaltakon, s főképpen a törvényi kötelezettségen túl milyen lehetőségeket látunk benne. Vagyis alapvetően arról kell állást foglaljunk, hogy a településfejlesztési koncepciót célnak vagy eszköznek tekintjük. A rendszerváltás óta Magyarországon e jövőképet meghatározó alapdokumentumot jellemzően inkább célnak, vagy legfeljebb a források megszerzéséhez szükséges eszköznek tekintették, s ez a szemlélet alapvetően hozzájárult a városfejlesztési koncepciók mellőzöttségéhez. A csak ’papírforma szerint’ egymásra épülő városfejlesztési dokumentumok (koncepciók, stratégiák, akciótervek) kudarcának számos oka van. Egy sikeresebb koncepció megalkotásának és eredményesebb alkalmazásának egyik legfontosabb feltétele, hogy ezen okokat megismerjük, és a tapasztalatokat felhasználjuk. Mindennek nem csupán a koncepcióban, de készítésének és alkalmazásának folyamatában, valamint (kormányzási, alkalmazási) környezetének fejlesztésében is hasznosulnia kell.
Amikor a városokról beszélünk, nem Pécsre gondolunk kizárólag. E megállapítások a magyar városokra általánosságban illenek. Ugyanakkor látni kell, hogy vannak sikeresebb és kevésbé sikeres városok, Pécs pedig az elmúlt évtizedekben gazdasági és népességmegtartó erő téren a leszakadó mezőnybe került. Ennek vannak külső és belső okai egyaránt. Ha azzal áltatnánk magunkat, hogy a külső okok mellett a belsők jelentéktelenek, azzal részben azt is állítanánk, hogy jövőt tervezni, koncepciókat készíteni nem érdemes. A város és jövőjének alakításáról azonban nem mondhatunk le, saját erőforrásaink működtetése nélkül a városok (régiók) versenyében előbbre jutást nem remélhetünk. Megkerülhetetlen tehát, hogy a belső okokkal szembesüljünk, hiszen ezeket befolyásolhatjuk leginkább. Mindazonáltal nem csak a hibáinkat kell feltárni, de legalább ennyire fontos a lehetőségeinket is felfedezni, kihasználni, az eredményeinkre pedig építeni. Emellett pedig a szűkebb és tágabb környezet megváltoztatásában kezdeményező szerepet kell vállalnunk, hiszen ezek a helyzetek a tempó-előnyök révén jobb versenypozíciót eredményeznek.
A definíciók sorolása és pontosítása helyett jelen ajánlatban inkább arra törekszünk, hogy láthatóvá tegyük, miként kívánjuk kiaknázni az új városfejlesztési koncepcióban rejlő lehetőségeket. A városfejlesztési koncepció műfajáról és jelentéséről tankönyvnyi terjedelemben lehetne – s talán kellene is – írni, hogy pontosan tisztázhassunk minden fontos kérdést. Az ajánlat keretei ehhez azonban szűkösek. A pályázati kiírás szakszerűsége, paradigmaváltó intenciói és sugalmazásai okot adnak, hogy feltételezzük a legkorszerűbb és legárnyaltabb értelmezések azonosságát megrendelő és tervező között. Ezért igyekszünk a téma és az eszköz kényszeres körülírása helyett megközelítéseinknek azokat a vonásait láttatni, melyekről úgy gondoljuk, hogy a magas szintű szakmaiságon túli, a célok elérését hatékonyan segítő hozzáadott értékek (eszközök és módszerek) lehetnek.
Hogyan beszélünk? Felhasználóbarát koncepció készítését tűzzük célul magunk elé. Míg egy épület tervét jó esetben szakemberek valósítják meg, akik a terv nyelvezetét értik, addig a város esetében szakemberek, döntéshozók és laikus városlakók számára is érthető tervekre van szükség. Ellenkező esetben a koncepciót nem lesz kikkel megvalósítani. Ezért azt célozzuk, hogy a szereplőkhöz minél közelebb vigyük a koncepciót, a benne foglalt célokat, eszközöket.
Metaforák és szimbolikák használatával igyekszünk láthatóvá és szerethetővé, átélhetővé tenni a folyamatokat és szándékokat. A metaforák jelentésközvetítő szerepük révén segítenek áthidalni a bonyolult összefüggésekből és nyelvezetből fakadó távolságokat, valamint a korra jellemző információs zajból fakadó felületességet.
Szemléleti kérdésekről A városfejlesztései koncepció nem csodaszer, és nem garancia. Jó koncepcióval is lehet egy várost rosszul navigálni, míg rossz koncepcióval, de jó érzékkel, illetve kedvező feltételek között is lehet viszonylag sikeresen, vagy sikeresnek látszóan. A terv és a képesség együttese jelenthet azonban többet:
felkészültséget. Egy üzleti terv készítésekor számba kell vegyük a belső és külső erőforrásokat, tényezőket, nehézségeket. A belső tényezők között szerepelnek a tőke, képesség, humán erőforrás, hitelképesség, eszközök stb., míg a külsők között a törvényi, piaci és az adózási környezet, hitellehetőségek, és így tovább. Az üzleti életben is előfordulhat jó üzleti terv nélkül sikeres üzlet, és jó üzleti terv ellenére is bekövetkezhetnek rossz üzletek. Mégis a jó terv nagyobb valószínűséggel vezethet fenntarthatóbb eredményre, és amit nem szabad szem elől téveszteni: aki jó tervet képes készíteni, az épp ennek révén hasznosítható képességekre is szert tesz.
Paradigmaváltó koncepció jelenik meg a kiírásban. Teljes mértékben egyetértünk a szándékkal, a szemléletváltás szükségességével. A korábbi beidegződések, gyakorlatok fenntarthatatlanok, s ugyanakkor tegyük hozzá: a jóval korábbiak hatékonyabb eszközei pedig felszívódtak. Nem érhetjük be a formákkal (például azzal, hogy a törvénynek megfelelő dokumentumaink vannak), a városok fejlődéséhez valódi és hatékony eszközökre van szükség – olyanokra, amelyek nem csak a nekik tulajdonított célok elérésében nyújtanak segítséget, de a közegük (alkalmazóik, a társadalmi környezet) fejlesztéséhez is. Pécsett ráadásul többszörösen is sajátos helyzet állt elő: (1) a városnak (és régiójának) gyors beavatkozásokra van szüksége helyzete befolyásolására; (2) Pécsett az EKF révén olyan folyamatok indultak el, amelyekben kihívások és potenciálok együtt keletkeztek, s ezek kezelése veszély és lehetőség is egyben; (3) a város és régiójának sajátos helyzete nem csak lépéskényszerrel jár együtt, de a lépéskényszerben a kezdeményezés lehetősége is benne rejlik, ami a mintateremtés szándékával már országos jelentőségűvé emelhet megoldásokat (ami akár forrást is hozhat).
Paradigmaváltó városfejlesztési koncepció akkor születhet, ha a koncepció megvalósításának folyamata is paradigmaváltó. A koncepciónak feltételeznie kell, a koncepció megvalósítói pedig el kell határozzák a változás szándékát, önmagukra vonatkoztatva is. Ahogy azt a pályázati kiírás is kinyilvánítja: a szemléletváltásnak a kormányzás területén is meg kell valósulnia. A városfejlesztési koncepció többek között akkor jó, ha maga is képes a városkormányzás továbbfejlődését elősegíteni, s ha széles körben megalapozott konszenzusra épül.
A koncepció, a terv annyit ér, amennyit felhasználnak belőle. Lehet egy ház terve is alapos, ha azt az építéskor nem veszik figyelembe. Ekkor a terv nem hasznosulhat, az eredmény többnyire nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Ugyanakkor lehet, hogy az építés folyamatában új helyzetek állnak elő. Ilyenkor el kell tekinteni a terv egyes részleteitől, de hiba eltérni a jó koncepciótól. A jó terv jó koncepciója akkor is felismerhető a házon, ha a megvalósítás során egyes részleteken módosítani kellett. Olyan is előfordulhat, hogy a tervet menet közben teljesen át kell szabni, de akkor az már egy másik építmény. Probléma akkor van, ha az átszabás szükségességét a rossz terv okozta. A koncepció tehát nem csak annyit ér, amennyit felhasználnak belőle, de csak akkor ér valamit, ha a létező problémákra kínál megoldásokat – és tovább megyünk: akkor ér sokat, ha a megvalósítóira fejlesztő módon visszahat.
Kizárólagosságok helyett komplex rendszerként írhatók csak le ma már a városfejlődés bonyolult erőterei. Nem léteznek kizárólagos megoldások, vagy egyszerű receptek. A befolyásolás képességéhez nem a folyamatok címkéző leírására, hanem az összetettség és az összefüggések (lásd kék gazdaság rendszerelvűsége) megértésére van szükség. A mércék, az elvárások sokrétűek. Akik nem vesznek erről tudomást, azok képesek sem lehetnek árnyalt, a sokrétűségre választ adó megoldások kidolgozására. Ezért érdemes egyes elvárásokat az alábbi komplexitásban megjeleníteni:
Helyben és tágabb térben A helyi sajátosságok pontos elemzése, a belső erőforrások felfedezése és kiaknázása, a helyi potenciál és a hatékonyság növelése éppoly fontos cél, mint az európai, illetve globális folyamatok ismerete. A város és a régió csak akkor lehet sikeres, ha mindkét viszonyrendszerből építkezik: miközben fejleszti saját magát, kihasználja az őt körülvevő adottságokat (forrás, uniós és régiós politika, piac stb.).
Tervezettség és rugalmasság A város fejlesztéséhez egyfelől határozott célokat és irányokat kell kijelölni, de a koncepciónak rugalmas keretet kell adnia a fejlődéshez, és képesnek kell lenni a változások, a nem várt körülmények lereagálására, a hibák kiküszöbölésére és a felmerülő újabb potenciálok befogadására. Ebben az értelemben a koncepció maga is egy fejlődő, evolutív dokumentum, amelyet 7-8 év múlva aktualizálni kell, de szükség esetén korábban is lehet. Az a cél, hogy a jövőkép az aktualizálás során is tartható maradjon, a valóra váltásához szükséges módszerek és eszközök azonban aktualizálásra szorulhatnak.
Szakmaiság és közérthetőség A koncepciónak és a koncepció által teremtett helyzetnek érthetőnek kell lennie mindazok számára, akiknek a szerepvállalásán (a városfejlesztés magán- és közszereplői, döntéshozói), illetve támogatásán (lakók, hivatalok stb.) múlik a koncepció megvalósulása. Magas szakmaiságnak és beavató, érthető beszédmódnak együtt kell teljesülnie.
Folyamatok irányítása és generálása A fejlesztési folyamatokat nem lehet magukra hagyni, hiszen éppen az aktuális érdekek termelik ki azokat a problémákat, amelyek aztán nehézségeket eredményeznek. (Ilyen pl. a kereskedelem átalakulása a Belvárosban, vagy a környezeti erőforrások felélése). A folyamatokat tehát egyfelől ellenőrizni, befolyásolni, irányítani kell, másfelől újabb folyamatokat is szükséges generálni, amik közvetlen érdekekből nem születhetnének meg, de a város fejlődéséhez elengedhetetlenek. Nagyon fontos, hogy ebben a városvezetés kezdeményező és ösztönző szerepet vállaljon.
Holisztikus szemlélet és részletérzékenység Elengedhetetlen a folyamatokat egészként látni, ugyanakkor az együttműködési potenciált az befolyásolja alapvetően, hogy egy-egy adott részletkérdés mennyire van összhangban a valós társadalmi igényekkel.
Koncepciónk, mint építmény A tartalom, a szerkezet és a forma hármasából a szerkezet és a forma a mi esetünkben fedésben vannak. A tartalom pedig ezekkel összhangban: egymást feltételezik, és kölcsönösen alakítják. A tervezés és a terv nem választhatók el egymástól, egyik a másikra visszahat. A tervezést ugyanis olyan modellben kívánjuk megvalósítani, amely nyitott a szereplők körének bővülésére, és ezáltal ma még nem látható szereplők, tartalmak, értékek is jelenhetnek meg a tervezés folyamatában. A terv nyitottan, széles körű bevonással készül, és így a tervezés folyamata társadalmasiasítási folyamat is. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az eredményt garantáló Tervezői Kör, partnerségi modell ne volna megtervezett.
A modell-szemléletet nem csak abban az értelemben alkalmazzuk, hogy ezzel segítünk érthetővé tenni egyes összefüggéseket, de abban is, hogy az egyes fázisok modelleket teremtenek a rákövetkezők számára. Így a jelen ajánlat készítése, megközelítése is mintákkal szolgál a koncepciókészítéshez, és a koncepciókészítés folyamata, de maga a koncepció is a városfejlesztés további aktusaihoz. Tipikusan ilyen az érintettek bevonása, a nyilvánosság építése, az együttműködési és a kezdeményezési készség fejlesztése, vagy a bizalom erősítése. Vagyis amikor arról beszélünk, hogy a koncepció készítésében a társadalmasiasításnak fontos szerepet szánunk, akkor egyben azt is előrevetítjük, hogy a koncepciókészítés aktusának pozitív tapasztalata olyan készségeket alakít ki helyi közösségekben, amelyek birtokában alkalmasabbá válnak a kitűzött célok megvalósítására. Minden egyes fázis így épül be egy önmagán túlmutató folyamatba, vagy másképpen: szolgál modellként egy következő fázis számára.
A kreativitás és innováció{ szerepéről1 A kreativitásnak és az innovációnak fontos szerepe van egy terv sikerességében. Jó szakember képes ugyan jó tervet készíteni, de ahhoz a többlethez, amely egy produktumot kiemel a többi közül, kreativitás és innováció kell. A kreativitás révén lehet szert tenni többletenergiákra, vagy olyan megoldásokra, amelyek a bejáratott módszerek számára láthatatlanok maradnak. Nem nehéz belátni, hogy Pécsnek nagyon is szüksége van erre a kreatív megközelítésre, hiszen a típusos megoldásokkal az elmúlt huszonkét évben nem sikerült átütő megoldásokat találni. Másrészről Pécsnek a jövőben építenie kell a kreatív szektorra is, ha ki akarja használni az egyetemi, és az itt keletkező kreatív kapacitásokat. De még mielőtt a város kreatív víziójáról beszélhetnénk, a kreatív eszközöket a koncepció készítésében hívjuk segítségül, így különösen a partnerségi konstrukciókban, a nyilvánosság-konstrukció felépítésében, a kommunikációs elemek tervezésében, a vizuális megjelenítésben és a koncepció szerkezeti felépítésében, használhatóságában.
A leendő városfejlesztési koncepció felhasználóbarát jellegét természetesen nem csupán a nyelvezetével kell biztosítani. Legalább ennyire befolyásolja használatát a dokumentum szerkezete, felépítése, de a terjedelme, vagy a keresett tartalom meglelhetősége is. Ezért nem csak a hagyományos témakörök, illetve logikai felépítés szerinti tagolás fontos, de az is, hogy a várható helyzetekre a koncepció megtalálható, azonosítható eligazításokat kínáljon. Ebből kifolyólag többszintű dokumentum készítését tervezzük, amelyik első szinten röviden, tömören, áttekinthetően jeleníti meg a legfontosabb elemeket és összefüggéseket, míg a második szinten szolgálja a további, a mélyebb megértést, alkalmazást segítő információkkal. Utóbbiban a szakmai nyelvezet markánsabb megjelenése is megengedhető.
1
A koncepciókészítés folyamatának kreatív és innovatív elemeit, eszközeit a szövegben ’{’ szimbólummal jelöltük.
II. Munkahipotézis A város élhetőségét és turisztikai értékét is nagymértékben befolyásolja a település táji és tájképi adottsága, természeti környezete. A Pécsi-félmedencéből a hegylábi felszínekre és színlőkre felhúzódó település sajátos atmoszféráját javarészt az elhelyezkedés és az ebből következő történeti fejlődés adja. A jelen közigazgatási terület három kistájra terjed ki, amelynek metszéspontjában, a különbözőség szinergiáit hasznosítva működik Pécs. A táji környezet nem csak településeknek életet adó, hanem a történeti korokban eltérően hasznosított/értékelt erőforrás is. A hegylábi felszín egykor a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, a koncentrált és jó minőségű vizek a korai iparosodásnak, a szén- és érckészletek egy későbbi kor indusztrializációjának adtak lendületet. A mai kor embere jó levegő, zöldfelületek és tiszta, természetes vízfelületek után vágyakozik, amelyek a térségben már csak részben állnak rendelkezésre. A medence által predesztinált kelet-nyugati közlekedési (tranzit) tengely és annak terheltsége az ipar leépülte után sem engedi érdemben a levegőminőséget javulni, a zöldfelületeket a Mecsek-oldal beépítése érzékelhetően emészti fel, a nehézipar tájsebeket hagyott hátra, az intézményesítet közösségi gondoskodás visszaszorulásával a parkerdő minőségi romlása kézzel fogható. Felszíni vizekkel nem kényeztet el a Mecsek geológiai szerkezete, így a vízfelületet keresők kénytelenek elhagyni a várost. Adottságaink pedig ma is vannak. A városban meglévő zöldfelületek felmérése, kezelése és fejlesztése átgondolt és integrált megközelítést igényel. A vízfelület növelése és minőségi javítása a köztérfelújításokkal és barnamezős funkcióváltásával elindulhat, új, településen belüli többfunkciós rekreációs tereket is kialakítva. A felszín alatti vizek hasznosítását már az EKF program is vizionálta, ennek megvalósítása még előttünk álló lehetőség. Az integrált elővárosi közösségi közlekedésfejlesztés, az alternatív, fenntartható közlekedés támogatása, valamint a dekoncentráltan megvalósuló reindusztrializáció2 további levegőminőség javulást hozhat. A Mecsekben rejlő érc- és ásványtársulások műrevalósága időről-időre változik, így nem megkerülhető az erre vonatkozó, konszenzuson nyugvó stratégia kimunkálása sem. Pécs lakossága és területe a XX. század folyamán több mint háromszorosára nőtt. A város terjeszkedése még 1990 után is folytatódott, miközben a lélekszám lassú csökkenésnek indult. A lakosság 12-13%-ának elvesztése szociológiai és gazdasági szempontból is érzékenyen érinti a várost. Az ’elvándorlók’ mellett azonban a ’kiköltözők’ nem mentek messzebb Kozármisleny vagy Keszü lankáinál. A szuburbiák lakói többnyire továbbra is a városból élnek, használva, de nem fenntartva azt. A növekedés megtorpanása, a kiürülő lakások, a félbemaradt fejlesztések, az elhanyagolt lakókörzetek vagy az avulás problémáira, a város szétterülésének jelenségére, a szegregációk kialakulására, a zártkertesedésre nincsenek egyszerű válaszok, de még pontos helyzetértékelések sem. Amíg a vidéki, kertes családi házas életmód3 illúziója nagy tömegben vonzotta kifelé a város lakóit, aközben a pusztuló, attraktivitásukat vesztő belső városrészek valósággal lökték, taszították kifelé az otthonra vágyókat. A folyamat a rendszerváltás körül a város keretein belül is hasonló irányt vett, illetve felerősödött. Még néhány éve is százával épültek a lakóparknak nevezett tömb-lakások a peremeken vagy a hegyoldalakon, míg a városszerkezetileg indokolt területeket a beruházások elkerülték. A bonyolult és a jog-központú szabályozási környezetben kevés eszköz szolgálja a város szerves fejlődését. Pécsett a rendszerváltás éveinek rohamos gazdasági és politikai átalakulása, a bányászat és nehézipar szinte teljes leépülése, a munkanélküliség és újszegénység megjelenése mély sebet ejtettek az egyébként is szétszabdalt helyi társadalomban. A társadalom peremére szorulók számának folyamatos növekedését eredményezheti többek között a városi szegénység bizonyos városrészekben való felszaporodása, a lakosság fogyasztási és jövedelmi pozíciójának romlása (ami a fizetőképes kereslet hiányába torkollik). Mindezt tetézi a város és a megye elöregedésének általános problémája, a fiatalok folyamatos elvándorlása, ami hatással van az aktív lakosság számának csökkenésére is. Maga a gazdasági növekedés elképzelhetetlen a foglalkoztatás stabil és átfogó növelése nélkül, hiszen ha e kettő nem mozog együtt, úgy a szükséges társadalmi változások közötti összefüggés is lazulni fog. Ami a szuburbanizáció (városból való kitelepülés) következtében létrejött, azzal természetesen számolni kell, nem tűzhetjük ki célul a helyzet felszámolását. Viszont a város és vonzáskörzete számára e területeket gazdaságosabban fenntarthatóvá, lakói számára élhetőbbé kell tenni, és ezzel párhuzamosan – tervezett gazdasági és településrendezési szabályzókon keresztül – a szuburbanizációs (elővárosiasodási) és dezurbanizációs (vidékre települési) tendenciákat a koncepció időtávjában meg kell fékezni, le kell állítani, reurbanizációs (újra központosodási) tendenciává kell tudni változtatni. Ez azonban csak a város funkcionális megújulásával lehetséges.
Melynek sikeressége komplex proaktív együttműködést feltételez a város vezetői, vállalkozói, intézményei és lakossági csoportjai között. Manapság egyre világosabbá válik, hogy tömegesen épültek olyan családi házak, amelyek jóval meghaladják a tulajdonosaik eltartó képességét. A nagy tömegek számára a városi közeg lényegesen olcsóbban fenntartható, illetve a családi házas lakhatási mód akkor volna kedvezőbb, ha valós szükségletekre és minőségi, de takarékos megoldások valósulnának meg. A hazai lakóépület állomány azonban többségében nem ilyen, a fő jellemzőket a vágyak és a szakszerűtlenség határozza meg. 2 3
A terjeszkedő (extenzív) fejlesztés helyett prioritást kell kapjon az intenzív városfejlesztés, amely a létező kereteket kitölti, a lehetőségeket tudatosan kihasználja, és a közösség igényeinek is megfelel. Ez a forrásokat úgy összpontosítja, hogy abból a közeg is megújul, a felértékelődő közeg pedig már valódi versenytársa lehet a külső területeknek. A város megóvása a felesleges terjeszkedéstől a természeti környezet terhelését is csökkenti. A város építészeti és környezeti minőségének javulása jelentős szempont lehet az elvándorlás csökkentésében, és ösztönözheti a bevándorlást, ahogy a befektetéseket is. Pécs esetében a fekvés, a természeti és az épített környezet, a tárgyi és szellemi hagyományok ma is a város egyik legerősebb vonzerejét jelentik. A koncepció elemzéseiben és javaslataiban meg kell jeleníteni a tágabb és szűkebb regionális térbeli fejlődési folyamatokat is, ezekben pozícionálva újra a város identitását és szerepét – gazdasági értelemben is. A város és térsége viszonyában a saját érdekek mentén történő együttműködésre kell építeni. Mindez természetesen újabb kérdéseket vet fel a Pécs fejlődés irányával kapcsolatban. Az egyik irány lehet a tágabb értelemben vett regionális központ kialakulása, országhatáron átnyúló gazdasági és kulturális szervező erővel, egy járásnyi központi területtel, egyensúlyba hozott várossal és vidékével. A másik pedig a mai, területileg és közigazgatásilag széttöredezett, gazdagok és szegények településként szerveződő közösségeinek, „klubjainak” össze nem dolgozó településeinek halmaza, a közepén Péccsel. A fenti kérdésnek komoly kormányzási vetületei is vannak. Az említettek egy másik következményeként nagy hangsúlyt kell helyezni a közszféra összehangolt fizikai (és sok esetben társadalmi) beavatkozásain alapuló operatív városfejlesztésre. A várost nem csupán a határon átnyúló regionális, illetve európai térben kell újrapozícionálni, de a környező települések kontextusában is. Pécsnek a menekülőket kibocsátó városból vonzó várossá kell válnia, ahol jó élni – nemcsak a gazdagok, hanem a kevésbé jómódúak számára is, hiszen az egyensúly hiányában a fenntarthatóságról nem beszélhetünk.4 Az újrapozícionálásban és a vonzerő megteremtésében továbbra is számítunk a fejlesztésekhez jelentős EU forrásokra. Az EU 2020 célrendszerében és alábontott tematikus céljaiban az innovatív, fenntartható és inkluzív fejlődés állnak a középpontban. E célok valóra váltása irányában történő fejlődés Pécsnek is elemi érdeke. Ezek mellett a Közös Stratégiai Keret alapok működtetésének szabályaira vonatkozó, véglegesítés alatt álló EU rendelkezéseknek is meg kell felelnünk, ha a koncepcióval olyan fejlesztéseket akarunk megalapozni, amelyek alkalmasak lesznek az új célok és szabályok szerint működő támogatások elnyerésére5. A vonzerő növelése a proaktív és operatív befektetés ösztönzés, munkahelyteremtés, a foglalkoztatás erősítése, a helyi és a térségi fizetőképes kereslet növelése értelmében is elsődleges fontosságú és megkerülhetetlen. Ez teljesen egybevág az EU 2020-ból következő megközelítésekkel. A fejlesztési koncepcióban szerepet kell kapjon a városrészi dimenzió. A lakóövezetek típusos és egyedi problémái a város problémáivá adódnak össze. Miközben ebben a léptékben lényegesen könnyebb pozitív folyamatokat elindítani6, ennek a területnek a kezelése alapvetően meghatározza a helyi társadalomnak a jövőhöz, a helyhez, a fejlesztési koncepcióhoz való viszonyát is, ezáltal válik számára megfoghatóbbá a településfejlesztés műfaja. Itt érhet el a koncepció a társadalomhoz, ugyanis ez az a lépték, ahol a feszültségek leginkább leképeződnek, ahol a helyi tudások leginkább összeadódhatnak, s itt jelennek meg a legerőteljesebben a városlakó érdekei, ahol jól leírható tapasztalatokat szerez. Az új koncepciónak különös hangsúlyt szükséges fektetnie a szociálisan, kulturálisan és gazdaságilag egyaránt hátrányos helyzetű városrészek, főképpen a peremkerületek felzárkóztatására, de általában a közösségi terek és az azokon keresztül kifejthető közösségi aktivitások fejlesztésének támogatására. Ezzel egyidőben a Belváros belső tereinek újradefiniálása, és általában a városiasság újrafelfedezése jelentheti a hosszú távú közösségi építkezés központi hívószavait. Mindeközben a koncepciónak olyan hiteles jövőképet kell tudnia felvázolnia, amely a ma elvándorló fiatalságot megfontolásra készteti: elhiteti vele, hogy Pécsett is van jövője képességei, szaktudása kibontakoztatásának, megélhetésének, felemelkedésének. Közismert a Belváros válsága, ami globális és helyi folyamatoknak egyaránt köszönhető. A kereskedelmi infrastruktúra és vele a vásárlási szokások átalakulása, a „nemhelyek” megjelenése a városi szövetben, a közlekedési adottságok, az avulás és kiürülés csak a legfontosabbak azon okok közül, amelyek a jelen állapotot eredményezik. A Belváros megújításával kapcsolatban számos törekvés indult el az elmúlt években, de a ráfordítások, eszközök nem közelíthették meg azt a szintet, ami valódi változásokat indíthat el. És bár városfejlesztési szempontból a Belváros Pécs legnagyobb érdek-ütközőzónája, nem lehet vitás, hogy a városfejlesztési koncepciónak szándéka kell legyen a belső városrészek és a történelmi városközpont visszahódítása a városi élet számára. Ehhez létezik az az Európában és Magyarországon is bevált operatív városfejlesztési eszköztár, amely ezt lehetővé teszi a közszféra és a magánszféra strukturált együttműködésével megvalósítható fejlesztési projektek (EU-nyelven: fizikai beavatkozások) összehangolt A Pécs ’típusú’ városnak jelentősen eltérő profilú csoportoknak is meg kell felelnie, amikor egyensúlyról beszélünk, pl.: lakók, egyetemisták (town and gown), turisták, valamint az ide befektetni szándékozók. 5 Kulcsszavak: területiség, integráltság, pénzügyi hatékonyság, pénzügyi kiegyensúlyozottság és megtérülés, visszatérítendő támogatások (a vissza nem térítendők mellett), közösségi tervezés, határon átnyúló fejlesztés, Európai Területi Együttműködés. Megtérülésről, pénzügyi hatékonyságról csak olyan közegben lehet beszélni, ahol működik a helyi/térségi gazdaság, létezik a fizetőképes kereslet. Különben minden, amit elképzelünk, csak közpénzből történhet, ami nem fenntartható fejlődési/fejlesztési pálya. Ez adja a gazdaságfejlesztés és a regionális fejlesztési összefüggések jelentőségét. 6 Folytassa Uránváros! címmel valósítottunk meg a közelmúltban egy programot a városrészben, aminek nyomán sikerült láthatóvá tenni a városrész problémáinak jelentős részét, és főként azt a szemléletet, amivel véleményünk szerint több síkon is sikeresen lehetne tenni a megújítás érdekében. Link: www.ekf.afal.hu/uranvaros 4
láncolatával, és az ehhez illeszkedő normatív városrendezési szabályozással. Hasonlóan neuralgikus kérdés a Zsolnay Kulturális Negyed, illetve az EKF városrész kérdése is, bár ez esetben nem a fizikai megújítás, mint inkább a fenntarthatóság, és a városfejlesztési hasznosulás jelentik a feladatokat. Az EKF Pécs életében olyan esemény volt, amely új helyzeteket teremtett. Hatása még évtizedekben lesz mérhető, problémáival és lehetőségeivel. A város számára alapvető kérdés, hogyan lesz képes a problémákat kezelni, a lehetőségeket kihasználni, az eredményekre építeni. Az új koncepciónak mindenképpen számolnia kell ezekkel fizikai, kulturális, társadalmi és gazdasági értelemben egyaránt. Az EKF hatásaként meg kell még említeni, hogy – ha e téren messze el is maradt a megvalósulás a lehetőségektől – a városban jelentős elmozdulás történt a civilség felértékelődése és aktivitása terén. A városfejlesztési koncepció társadalmasiasításának az esélyei lényegesen kisebbek volnának ma, ha ilyen előzményekre nem lehetne építeni – a Városkooperáció, vagy a FAL is ezekből az energiákból született. Általánosságban azonban a hazai civil társadalom állapota nagyon rossz, az önszerveződés képessége, a civil szektor hatékonysága erőforrások és módszertan, eszköztár hiányában alacsony. Elvárásai a paternalizmus, a stabilitás, a jóléti gondoskodó állam felé töretlenek, annak fenntartását várja el a piacgazdaság feltételei mellett is. A piacgazdasággal járó racionális verseny, egyéni teljesítményt kikényszerítő, nagyon gyors strukturális átalakulás kényszere redukálta a közösségi kötelékeket, fokozta az atomizálódást, építette le a hagyományos közösségi szolidaritást, s mindezek együtt szűkítették a bizalom hálóját is. Az érték- és érdekrendszerek a társadalomban szembe kerültek egymással, a közügyek nem közös ügyek, a közterületek nem közösségi területek, a közintézmények nem közösségi intézmények. A belső erőforrások tartalékai között mégis az elsők között kell említeni a civil szektorban rejlő potenciálokat. A gazdasági válság és a fenntarthatóság szempontjai rámutattak arra, hogy a városoknak, régióknak saját képességeiket a mainál lényegesen jobban ki kell használniuk. Fontos a társadalmi bizalom és a társadalmi szolidaritás erősítése. A civil szféra erősítése, helyzetbe hozása a helyi közösségnek és a helyi kormányzásnak is elemi érdeke, stratégiai célja kell legyen. A helyi közösség kezdeményezéseinek ösztönzése, moderálása, az ötletek kinyerése, illetve befogadása és hasznosítása a város működését javítja, és a bizalom építésével a társadalmi tőkét növeli. A társadalmi tőke gazdaságélénkítő hatása ma már közismert. A szubszidiaritás elve (azaz, hogy a problémáknak lehetőleg azok keletkezési helyén kell megoldódnia), vagy a kezdeményezőkészség, a hatékonyság érdekében a helyi kormányzásban el kell mozdulni a hálózatosodás irányába. A vertikális modellben a kompetenciák a felső, a feladatok az alsó szinteken vannak. A döntési szinteken a kellő szakértelem és tájékozottság, míg a feladatok szintjein a befolyásolás hiányzik. A rendszer így nem lehet hatékony, a kívülről jött ötletek, energiák befogadására pedig nem fogékony, mert azok csak többlet terhet jelentenek a számára. A helyi partnerségek iránti igényt ugyancsak felerősíti, hogy a városok súlyos eladósodására az állam centralizációs törekvésekkel reagál. A civil szektor és a helyi partnerségi hálózatok erősítésére a városfejlesztési koncepció folyamata maga is jó lehetőséget kínál. A szemléletváltás egy másik meghatározó eleme az ösztönző modellek kialakítása lehet. A tiltó és előíró szabályozási eszköztárat ösztönzőkkel kell kiegészíteni. Akkor hasznosulhatnak lappangó energiák és keletkezhetnek egymást erősítő folyamatok, ha a szereplők a folyamatokban felismerik saját érdekeiket. A sikeres jövő érdekében meg kell teremteni az egyensúlyt az egyéni és a közös érdekek között – az egyéni érdekeknek egyben az elvontabb közös érdekeket is szolgálniuk kell. A jó ösztönző modellek az egyéni érdekeket működtetik, míg a közös érdekeket szolgálják. Ilyen lehet például a szakszerű energetikai felújítások ösztönzése a köztérberuházásokkal7, vagy a beruházások komplex szemléletű minősítési rendszere. Az értékközpontú támogatási politika keretében az a beruházó, beruházás nagyobb támogatást élvez, amely az általa létrehozott produktummal jobban szolgálja a város érdekeit – legyen szó akár építészeti minőségről, infrastruktúra fejlesztésről, vagy más, a város számára értéket teremtő elemről. A foglalkoztatási szempontokon túli dimenziókban is érdemes újraépíteni a város és a gazdasági szereplők viszonyát. A város és a magánszektor együttműködése a közszolgáltatási szférában is fontos a hiányzó fejlesztési források, valamint vállalkozói körből bevonható kompetenciák okán, de csak a kockázatok és a hozamok kiegyensúlyozott felosztása mellett. A városnak fontos szerepe van a vállalkozói szektor tevékenységének ösztönzése terén is, hiszen polgárai foglalkoztatását, azok jövedelmét többségében a magánszektor biztosítja. A helyi vállalkozások tevékenysége jó esetben elsősorban lokális erőforrásokra támaszkodik, termékeiket, szolgáltatásaikat a városlakók fogyasztják. A helyi erőforrásokra támaszkodó gazdaságfejlesztésnek prioritásokat kell biztosítani, de ez nem jelenthet teljes önellátást. A város hosszú távú sikerességéhez az egyre erősödő önellátás mellett ugyanis a globális gazdaságba történő minél mélyebb, de sokkal okosabb8 integráció is szükséges. A logisztikai és ipari infrastruktúra biztosítása ehhez kevés. Pécs komparatív előnyei (tradíció, ipari kultúra, energiaforrások, földrajzi helyzet és maga a piac mérete) jelentős mértékben meghatározzák a globális gazdaságba történő bekapcsolódásának módját, esélyeit. Nem lehet tartós megoldás a betanított munkára, külföldi beszállítói háttérrel és fogyasztókkal rendelkező multinacionális vállalatok bevonzása, sokkal inkább a tudásalapú, innovatív iparágak (egyetemi együttműködés), valamint a friss diplomásokat tömegesen foglalkoztatni képes, modern IT-technológiákra alapozó nemzetközi szolgáltató központok (assessment centers)
Lásd: „Újítsátok fel házaitokat, megújítom a köztereiteket!” javaslat a FAL weboldalon: www.ekf.afal.hu/otletfal/attekinto?temaID=65 A globális gazdaságban olyan módon érdemes bekapcsolódni, amely helyben tartható, helyhez kapcsolható hozzáadott értéket termel, olyan termelést valósít meg, ahol fontos az előállítójának szakértelme és fontos a helyi adottságok megléte is. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor a változó gazdasági környezet hatására a pusztán beszállítói, részfeladatokra korlátozott termelés a helyet elhagyva az olcsóbb régiók felé vándorol. 7 8
letelepítése lehet. Az ipar jelentősége óriási, a pénzügyi és gazdasági válság pedig egyértelműen rávilágított annak elsődleges fontosságára, hogy a gazdaságot erős, diverzifikált és versenyképes ipari struktúrákra kell alapozni. Fontos figyelembe, venni, hogy Pécsett és térségében jelentős számú alacsonyan képzett, ugyanakkor versenyképes költséggel foglalkoztatható munkaerő áll rendelkezésre, akik elsősorban a bányászatban, a könnyűiparban, az élelmiszeriparban és olyan ipari, mezőgazdasági termelő munkahelyeken alkalmazhatóak, melyek betanított munkával elláthatóak. A településfejlesztési koncepció gazdasági fejezetének fókuszában a város erőforrásainak, komparatív versenyelőnyeinek azonosítása kell álljon. Fel kell térképeznie és be kell építenie azokat az eszközöket, megoldásokat, jó gyakorlatokat – különös tekintettel a kék gazdaság szemléletéből fakadókat –, amelyek az Unió, a kormányzat, a város, a vállalkozói szektor és a polgárok leghatékonyabb, ökológiai, szociális és pénzügyi szempontból egyaránt fenntartható, valamint finanszírozható (uniós források!!) együttműködését biztosítják. Meg kell azokat a módszereket, intézkedéseket, akciókat határozni, amelyek a város tartós versenyképességét segítik elő. Az eltérő szemléleteket és eszközöket úgy kell integráljuk, hogy azok között összhangot is kell teremtenünk. A város és a gazdaság együttműködését új szintre kell emelni a tekintetben is, hogy a város európai marketingmezőt, a vállalkozások pedig a városmarketinghez egyéni hozzájárulásokat adhatnak egymásnak. A kölcsönös előnyök felismerése, a kölcsönösség működtetése gazdasági és társadalmi tőkét eredményezhet, és hozzájárulhat az igényes(!) vállalkozásbarát helyi környezet kiépüléséhez. Komplex kérdés ugyanakkor, hogy a helyi vállalkozások előnyének biztosítása a jelenlegi jogi környezetben hogyan lehetséges a protekcionizmus veszélye nélkül. Pécs jövőjét alapvetően fogja meghatározni, hogy tud-e élni erőforrásaival, és azok értékesítésével. A hosszú távú stratégiákat ezért továbbra is olyan adottságokra kell építeni, amelyben a város bővelkedik. Pécs jövőjét a helyben lévő tudásra és innovációra lehet építeni elsősorban, melynek motorja a Pécsi Tudományegyetem lehet. Az egészségipar és a tudásipar víziója korábban is megfogalmazódott, de a benne rejlő lehetőségeket nem sikerült kiaknázni. A város és az egyetem között ki kell építeni azt a rendszert, amelyben mindkét fél megtalálja saját érdekeiket. Kívánatos, hogy a város a helyben képzett tudást nagyobb mértékben tartsa meg, amihez olyan iparágak letelepedését kell elősegítse, amelyek hasznosítják az egyetemi kibocsátásokat. A kreatív szektor, azon belül a vizuális területek, az informatika, az orvosi informatika, lézerfizika, biotechnológia lehetnek húzó ágazatok. Az ágazatnak a helyi hasznosulásait keresve és a helyi ipari potenciálokat is kihasználva az intelligens hálózatok, az okos város szisztémák lehetnek járulékos hozadékai. A fentiek is alátámasztják, hogy a városfejlesztési célok között a korábbiaknál lényegesen nagyobb hangsúlyt kell kapniuk az úgynevezett szoft elemeknek, vagyis esetünkben a készségek, modellek fejlesztéseinek. Részben a kiaknázatlan belső erőforrások ezekben rejlenek. A városfejlesztési koncepció, mint településfejlesztési eszköz lehetőségei többnyire a fizikai környezet meghatározására terjednek ki, ez lesz a látható, kézzel fogható dimenziója. Ez a dimenzió a koncepció hasznosulásának területe, és csak az ezekkel összefüggő egyéb célok megvalósulására van a koncepciónak ráhatása. A koncepció meghatározott célja ugyanis a város 15-20 éves jövőképének megalkotása. A városrendezés és városfejlesztés folyamatában funkciója kettős: a jövőkép megfogalmazásával és a koncepció további munkarészeivel meg kell alapoznia a városrendezési szabályozást és a városfejlesztést. Ez azt jelenti, hogy az általa megfogalmazott új orientációk, illetve a már meglévő fejlesztési elképzelésekhez való igazodás révén meg kell alapoznia a város településszerkezeti tervét és városrendezési szabályozási terveit csakúgy, mint a településszerkezeti tervvel összhangban lévő, továbbfejlesztett Integrált Városfejlesztési Stratégiát, valamint a stratégia megvalósítását szolgáló ágazati és komplex városfejlesztési elképzelések – komplex városfejlesztési akciótervek, akcióterületi tervek– megfogalmazását és megvalósítását. A településfejlesztési koncepció, mint a szabályozási és operatív városfejlesztési eszközök összehangolt használatán alapuló tervezési folyamat első lépése nem veheti át a ráépülő, említett tervfázisok szerepét, és nem dönthet el olyan kérdéseket végérvényesen, amelyek azokra tartoznak (ha a szubszidiaritás elvét a tervezési folyamatra is érvényesíteni akarjuk). A koncepció tehát nem egy célzottan környezetvédelmi vagy ágazati vagy gazdaságfejlesztési vagy társadalomfejlesztési vagy kékgazdaságfejlesztési vagy a megújuló energiák fejlesztéséről szóló koncepció, hanem ezek meglévő és releváns anyagait, illetve – ha ezek konzisztens és legitimált koncepcióként nem állnak rendelkezésre – az említettek ismert és legitim szempontjait integráló alkotás. Feldolgozza és magába olvasztja a meglévő ágazati, illetve komplex fejlesztési koncepciókat a fentieknek megfelelően, az ismert és legitim szempontjaik későbbi érvényesülésének elősegítése érdekében, első megközelítésben megfogalmazott koncepcionális szintű iránymutatásaival előrevetíti őket ott, ahol hiányoznak.
III. Partnerségi munkaterv wikiJÖVŐ modell Együttműködési modellünk által mindenki számára lehetőséget kívánunk biztosítani, hogy tartalmakkal járuljon hozzá Pécs városfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez. Ehhez számos eszközt kínálunk, így például a konferenciákon való előadás, vitaesteken való részvétel, fókuszcsoportos, webes megnyilatkozási lehetőségét, vagy akár közvetlen kapcsolatfelvételt a Tervezői Körrel. Célunk az, hogy felszínre hozzunk, és beépítsünk minden tudást, amitől az eredmény jobb lehet. Az olyan modellek, mint a wikipédia, vagy az úgynevezett ’nyílt forráskódú szoftverek’ (pl. Linux) a bedolgozók motivációiból épülnek, és a rendszer magában hordozza a befektetés jutalmát: az egyes tartalmak hozzákapcsolódnak létrehozóikhoz. A ’wiki’ olyan fejlesztői platformot (szoftvert) is jelent, ami a városfejlesztési koncepció esetében nem volna használható. Ezért nem célunk ilyen rendszerű fejlesztő felület létrehozása, csak a bedolgozás és befolyásolás konstruktív lehetőségeinek biztosítása, és szimbolikus megjelenítése. Természetesen a bejövő tartalmak felhasználása, szerkesztése, az egységesség és az egybehangzóság biztosítása a Tervezői Kör feladata.
A wikiJÖVŐ{ modell jól mutatja, hogy a társadalmasítást egyben a tudásbevonás és a hálózatépítés eszközének is tekintjük. A tervezési munka és a partnerségi viszonyrendszer tehát esetünkben egy azonos mezőt alkotnak. Egyik sem definiálható magában, csak a másikkal együtt értelmezhető. Így szétválasztásukkal modellünket a lényegétől fosztanánk meg. A partnerségi mezőt azonban az átláthatóság kedvéért érdemes 3 rétegre bontani:
1: A Tervezői Körön belüli partnerség Az 5 területnek (társadalom, gazdaság, kormányzás, természeti és épített környezet) megfelelően felállított munkacsoportokat a csoportvezetők szervezik és irányítják az előzetesen a részletes munkatervben meghatározottak alapján. A csoportvezetők maguk is törekednek saját szakmai környezetükön belül csatlakozásokat, bedolgozásokat generálni. Ezt a célt rajtuk kívül a Város-kooperáció és a társadalmasítási eszköztár is támogatja. A munkaközi állapotokat a tervezői kerekasztal keretében egyeztetik egymással és a vezetőtervezőkkel. A munkacsoportokon belüli minden információ folyamatosan megosztásra kerül az összes munkacsoport összes szakértőjével. A vezető tervezők felelősek a koncepció készítéséért. Ők alkotják meg a részletes munkatervet, ellenőrzik, hangolják össze, és építik be az egyes területek eredményeit, valamint koordinálják a társadalmasítást és a kommunikációt. Ugyancsak a vezetőtervezők képviselik a Tervezői Kört az egyéb partnerségi kapcsolatokban.
2: Megbízói oldal és Tervezői Kör közötti partnerség A Tervezői Kör az operatív kérdésekben a Városfejlesztési Nonprofit Zrt-vel egyeztet, illetve működik együtt. Ilyen kérdéseknek számítanak legfőképpen a szerződéssel kapcsolatos, illetve a szerződésben foglalt feladatok (pl. munkarészek dokumentálása és leadása, tájékoztatás stb.), a társadalmasítási és egyéb okból szükséges térbiztosítási és technikai igények, hivatalos kapcsolatfelvételben, illetve felkérésben való közreműködések, médiakapcsolatok, városi kommunikációs feladatok megtervezése, illetve megszervezése. E feladatok egy része a Városházával közvetlenül is bonyolítható, amennyiben a Városháza azokra mást delegál (pl. sajtóreferens). A koncepciókészítés különböző fázisaiban a szakmai tartalmakat, részeredményeket, elvi kérdéseket és a folyamat előrehaladását, valamint a társadalmasítási kérdéseket a vezetőtervezők, illetve szükség esetén a tervezői kerekasztal konzultáció keretében egyeztetik a Koordinációs Testülettel, és azon belül a Város-kooperáció képviselőivel. Az együttműködés formái a Koordinációs Testülettel: (1) helyzetismertetés; (2) konzultáció; (3) a szakmai programokra a Testület tagot delegál, és hozzászólóként, beszélgetőként avagy előadóként vesz részt; (4) a Testület véleményezést ad. A formák a folyamat előrehaladásával értelemszerűen változnak. A Tervezői Kör és a Város-kooperáció több felületen is közösen működtetik, illetve egymás számára rendelkezésre bocsátják erőforrásaikat, így különösen hírlevél rendszereiket, webes felületeiket, szakmai kapcsolatrendszerüket, rendezvényeiket. A tervezők építenek, számítanak a Város-kooperáció által létrehozott és működtetett szakmai munkacsoportok munkájára és szerepvállalására, különös tekintettel közös szakmai rendezvények megszervezésében, valamint a szakmai nyilvánosság szervezésében és működtetésében.
3: A tervezési folyamat társadalmasítása9 A közös jövőt meghatározó dokumentumokkal szemben ma már alapvető elvárás, hogy megalkotásuk folyamatában minden elképzelés, terv azon a (legalacsonyabb) szinten kerüljön megfogalmazásra és elfogadásra, amelyen a helyes döntéshez a legtöbb ismeret áll rendelkezésre. Ez a szubszidiaritás elve. Érvényesítéséhez és a döntések elfogadottságának biztosításához a képviseleti demokrácia meglévő intézményei mellett a közvetlen társadalmi részvételen alapuló (participatív) demokrácia eszközei is szükségesek. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a két megközelítés (képviseleti és részvételi demokrácia) nem alternatívái, hanem kiegészítői egymásnak. A bevonásnak a lehető legnagyobb mértékben kell teret biztosítani, de csak addig a mértékig, amíg az egy hatékony terv megalkotását az nem akadályozza. A parttalan vitáknak úgy lehet elejét venni, ha mindenki számára átlátható forgatókönyv és időkeretek állnak rendelkezésre, hogy az adott munkafázisban a koncepciót formálni legyen képes értékes véleményével. Ennek érdekében meg kell találni a helyes arányt a különböző (nyílt és korlátozott) rendszerek, eszközök között. Célunk nem pusztán a vélemények meghallgatása és a felgyülemlett feszültségek ilyen módon történő kibeszélése, hanem egy olyan konstruktív eszmecsere és bizalmi légkör megteremtése, ahol érzékelhetőek az eltérő álláspontok, de ezek folyamatosan formálják és csiszolják a közös konszenzusig a jövőképet. Ezért a tervezés társadalmasítása során a nyilvánosságot jobban erősítő széleskörű, és az eredményorientáltabb, váratlan potenciálokat jobban bevonzó korlátozott körű formákat vegyesen alkalmazzuk. A tervezők közül többen szereztünk gyakorlatot kisebb-nagyobb társadalmasítási programokban (lásd melléklet!), és tudjuk, hogy másmás térben, kultúrában, célcsoportban azonos eszközök eltérően működnek. A társadalmasítás módszertana ráadásul állandóan változik, hiszen maga a társadalom is folyamatos változásban van. Ezért – figyelembe véve a hely, az idő, a téma, a bevonni kívánt társadalmi csoportok sajátosságait – az ismert hazai és külföldi modelleket a saját tapasztalataink alapján is módosítjuk, valamint olyan kreatív elemekkel ’dúsítjuk’, amik a hatékonyságot növelik. Nem csak a nyílt és a korlátozott, széles és szűk körű különbség alapján kezeljük különböző módon a társadalmasítási eszközöket, de részben különbséget teszünk szakmai és társadalmi nyilvánosság között is elsősorban az eltérő nyelvezet miatt. Pontosabban a társadalmi nyilvánosság terében szűkebb körben határozzuk meg azt a szakmai nyilvánosságot, melyet elsősorban kívánunk megszólítani, a Város-kooperációval együttműködésben. Bizonyos értelemben ma Pécsett a városfejlesztési koncepció készítésének a társadalmasítása egy lépés lehet a jelenleg még rosszul működő hazai nyilvánosság fejlesztésében. A nyilvánosság, a közéletiség, a közbizalom a társadalmasítás közegét és létfeltételeit jelentik, nélkülük a bevonás hatékonysága csak alacsony lehet. Ezért (is) nagyon fontos, hogy a részvételi tervezés folyamatában megjelenjenek azok a helyi szereplők, akik maguk is közvetíteni tudják a folyamat fontosságát, megszólítva, elérve, mozgósítva további szereplőket. Ide kell sorolni feltétlenül a városházát és a városi intézményeket, a médiát, az oktatás és a gazdasági élet meghatározó szereplőit. Partnerségi stratégiánkban ezért bevonásukra külön hangsúlyt fektetünk, és egyben számítunk ebben a városháza, illetve megbízónk közreműködésére is.
Kommunikáció A kommunikáció a partnerségi viszonyrendszerben a kapcsolatépítés és a működtetés egyik eszköze, ezért a kommunikációt szintén e fejezetbe építve tárgyaljuk. ’Nyílt forráskódú fejlesztés’ modellünk lényege, hogy a szerkezet és a forma megfelelnek egymásnak. Vagyis a tervezés folyamatát nem valamilyennek kell láttatni, hanem pontosan annak, ami. A kommunikációt és a bizalomépítést ez hatékonyabbá teszi. Ugyanakkor a kommunikáció funkciója nem csak a tájékoztatás, hanem az is, hogy ezen keresztül be tudjunk vonzani többletkapacitásokat, vagy fel nem térképezett tudásokat. Az ez év első felében megvalósított Uránváros-akció során ezt a módszert kipróbáltuk, és számos munka-, illetve tudásfelajánlást eredményezett.
A kommunikációs partnerség tervezett szereplői és erőforrásaik: A városfejlesztési koncepció készítői: Eszközök: Szakmai tartalmak készítése, információk rendszerezése, hirdetmények készítése, a FAL weboldal (hírek, hírlevél, fórumok, gyűjtőrovat, közzététel, felhívások), Kis Esti Viták (vitaest szisztéma, nyilvánosság, médiafigyelem), a FAL révén már kialakult sajtóérdeklődés, a FAL-ra épülő televíziós műsor a Pannon TV-n, Facebook profil. Megoldandó: A FAL weboldal fejlesztése önálló, csak a városfejlesztési koncepció kommunikációjára és társadalmasítására szolgáló felülettel, de a FAL már kialakult rendszerében és bizalmi tőkéjére építve. A fejlesztés csak abban az esetben valósítható meg, ha erre külön forrás rendelkezésre áll. Városháza és városi intézmények: Eszközök: PécsTV, PécsMA.hu, Pécsi Hírek, sajtótájékoztatók (program és kiküldött levél), sajtóreggelik, kommünikék, közmeghallgatások, egyéb nyilatkozatok (médiában), meghívás esetén szereplés vitaesteken, tanulmányok, dokumentumok rendelkezésre bocsátása, ZSKN kommunikáció (kulturális témákban), további szereplők partneri bevonása.
9
A társadalmasítás célrendszerével kapcsolatban az I. fejezetben tértünk ki a folyamat paradigmaváltó, készségfejlesztő céljaira.
Megoldandó: Szerződéskötéskor a részletek pontosítása szükséges. A szakmai tartalmakat a koncepció készítői bocsátják rendelkezésre, ezek megfelelő továbbításának, a szakmaiság megőrzésének a garanciáit ki kell dolgozni. A koncepciókészítés kommunikációjában nem jelenhetnek meg pártpolitikai vonatkozások. Pécsi Városfejlesztési Nzrt.: Eszközök: Címlisták, kapcsolatfelvételi és kapcsolattartási, valamint rendezvény előkészítési kapacitások, meghívók, sajtótájékoztatók, nyilatkozatok. Megoldandó: Jellemzően, mint az előző partnernél. A városban/régióban működő és országos média (TV, rádió, web, nyomtatott média): Eszközök: Tájékoztatás, programok népszerűsítése, vélemények megjelenítése, tudósítás. Megoldandó: Néhány médiummal – meglévő bizalmi tőkénkre alapozva – partneri megállapodást kötöttünk, továbbiakkal rögzített, vagy csak formális együttműködés kialakítása szükséges. Város-kooperáció: Eszközök: Belső kommunikáció a már részben kiépített tudáshálózaton belül, munkacsoportok kapcsolatrendszere, weboldal. Megoldandó: A városfejlesztési koncepció készítéséhez szükséges platform, illetve a FAL weboldallal való összhang megteremtése. Egyetem: Eszközök: UNIV és belső egyetemi, kari, intézeti hírcsatornák, netes felületek. A tudományos világ jobb hatékonyságú elérése. Megoldandó: Jelenleg dominánsan informális kapcsolatok működnek. Az egyetem hagyományosan nem jelenik meg az ilyen típusú ügyekben, ezért valószínűleg a Városháza közbenjárása szükséges, és egyetemvezetés szintjén kell partnerségi megállapodást kötni. Gazdasági kamara: Eszközök: A piaci szereplők elérése belső hírlevél- és kapcsolatrendszeren. Megoldandó: Nem történt még kapcsolatfelvétel. Szakmai szervezetek (DDÉK, MÉK, MUT): Eszközök: Weboldalak és hírlevelek. Megoldandó: Nem történt még kapcsolatfelvétel, de a korábbi partnerségek tapasztalata pozitív. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a koncepció készítésének nyilvánossága csak akkor valósítható meg hatékonyan, ha a kommunikációban a városháza és a helyi média folyamatos és jelentős szerepet vállalnak, a kommunikáció pedig nem egyoldalú. Bizonyosan változnia kell a helyi média szerepvállalásának abban a közegben, amelyben híreket adnak el. Olyan eszközöket birtokolnak ugyanis, amik alkalmasak a helybeni változások előmozdítására. Ezért az ajánlatkészítés időszakában partnerségi megállapodást kötöttünk néhány meghatározó magántulajdonú városi és regionális médiummal. A munka során hasonlóan támaszkodni kívánunk a városi tulajdonban lévő média együttműködésére is. Reményeink szerint pedig ez az új szerepvállalás szétsugárzik, mivel a helyi történések befolyásolása melletti elköteleződés az egyes orgánumok megítélését befolyásolni fogja.
A partnerségi és társadalmasítási eszköztár Web
a fejlesztés kalkulált költsége kb. 1 200 000 Ft Ez a Tervezői Kör által működtetett felület hivatott minden a folyamattal kapcsolatos nyilvános információ közzétételére és rendszerezésére. - Itt biztosított a véleménynyilvánításhoz a szabad hozzáférés, valamint a Tervezői Körrel a kapcsolatfelvétel lehetősége. Szakmai konferenciák, szimpóziumok kalkulált költsége rendezvényenként kb. 300 000 Ft - Az elemzési és a tervezési fázisok kezdetén (Ötletfakasztó konferencia{), az öt terület mindegyikében, a Tervezői Kör és a Város-kooperáció szervezésében. - Az előadók ¾-e felkért, míg ¼-e előzetes jelentkezés alapján kerül kiválasztásra{, így a szakmai rendezvénynek is van nyílt szegmense. Az előadók előzetes vázlataik alapján kerülnek véglegesítésre. - A felkért előadók körét úgy választjuk meg, hogy a lehető legnagyobb mértékben metszetét adják az adott területnek. (Elismert szakemberek, kutató és oktatási intézmények, eltérő szemléletek képviselői.) - Az összefoglalót az előadók lektorálják, kiegészítik, véglegesítik. - Előadót delegálhat a Koordinációs Testület is. Viták, vitaestek kalkulált költsége vitaestenként kb. 100 000 Ft - Élő és/vagy televíziós vitaestek a Tervezői Kör, illetve egy-egy médium, vagy szakmai szervezet szervezésében, illetve vezetésével. - Résztvevő lehet bárki, aki korábban véleményt színvonalasan jelenített meg, vagy ismert szaktekintély, aki addig még nem nyilvánított véleményt. A résztvevők kiválasztásakor érvényesül az eltérő nézőpont, vagy az eltérő vélemény elve. - A felkért vitázók mellett lehetőség van jelentkező, vagy javasolt vitapartnerek befogadására{ is. - A Koordinációs Testületnek delegálási joga van. -
Opponensek{ kalkulált költsége opponensenként kb. 200 000 Ft - Opponens véleményezi a különböző fázisok munkaanyagait (konferenciák összefoglalóit), melynek keretében lehetőség nyílik arra, hogy a folyamaton kívüli elismert szakember, intézmény véleménye is megjelenjen. - Az opponenst a Koordinációs Testület kéri fel. Akció kalkulált költsége kb. 1 600 000 Ft - Orthofotó játék{ elindítása és kommunikációja (a Kossuth, vagy a Széchenyi téren, esetleg az Árkád Üzletközpontban) – interaktív matricázás előregyártott mondatokkal (pl.: kevesebb forgalmat!, ide szeretnék [valamilyen] funkciót, ez az elsőszámú feladat! stb.) – Tervezői Kör szervezésében, külön finanszírozás esetén. Fókuszcsoportok kalkulált költsége fókuszcsoportos beszélgetésenként kb. 30 000 Ft - Eltérő, jól definiált csoportok létrehozása (pl. városrész, korcsoport, szakmai, szektorális alapú) a Tervezői Kör és a Koordinációs Testület közös műhelymunkájának keretében. - Kérdéskörök összeállítása célzott fókuszcsoportok részére – Mire keressük a válaszokat? Mitől lesz Pécs olyan város, ahol jó élni? – A Tervezői Kör és a koordinációs testület közös műhelymunkája. - Fókuszcsoportok összeállítása (egy fókuszcsoportban maximum 10-12 fő, felerészben véleményvezérek, fele részben telefonkönyvi adatbázis alapján véletlenszerűen kiválasztott személyek) – Tervezői Kör és a Városkooperáció közös műhelymunkája. - Beszélgetések – másfél órás fókuszált beszélgetés rejtett kérdésekkel, videofelvétellel, az anonimitás biztosítása mellett – független facilitátorral (beszélgetésvezetővel). - Videofelvételek feldolgozása – helyzetértékelés és SWOT analízis fókuszcsoportonként – Tervezői Körön belül - A fókuszcsoportok helyzetértékelésének dokumentálása (közérthető módon – infografikákkal) és az értékelés publikálása. Szakmai műhelyek, munkacsoportok (élő és webes) nem merül fel külön költség - A jövőműhelyek, fórumbejegyzések és az orthofotó játék tanulságainak rögzítése, kommunikációja, scenáriók készítése a kívánatos jövőképről. – Tervezői Kör és a koordinációs testület közös műhelymunkája. - A Településfejlesztési Koncepció munkaközi anyagának véglegesítése – Tervezői Kör. Konzultáció nem merül fel külön költség - A munkaközi anyagok véleményezése – koordinációs testület, szakhatósági és a civil szereplők. - A Város-kooperációval a tevékenységek folyamatos összehangolása. Fordított interjúk{ előreláthatólag nem merül fel külön költség - Televíziós interjúk, amelyben az adott szakterület döntéshozói, vagy a város vezetői kérdezik a terület egy-egy szakértőjét. A fordított, szokatlan szituáció előnyei: (1) ráirányítják a társadalom figyelmét a koncepciókészítés és a társadalmasítás folyamatára is, és erősítik a bizalmat; (2) a döntéshozók a jelenlegi gyakorlathoz képest lényegesen több információval találkoznak; (3) a kormányzásban szükséges paradigmaváltás folyamata kreatív impulzust kaphat.10 Fórumok kalkulált költsége fórumonként kb. 100 000 Ft - Jövőműhely – internetes és nyilvános fórumok biztosítása a fókuszcsoportos helyzetértékelés feldolgozására – a Városkooperáció és a Tervezői Kör közös szervezésében, független moderátorral. - Lakossági fórum a városfejlesztési forgatókönyvekről (konfliktuskataszter feltérképezése) – Tervezői Kör, független mediátorral. Közmeghallgatás nem merül fel külön költség - A benyújtásra kerülő anyag széleskörű ismertetése. A fenti lista tervezet. Egyes elemek részben vagy egészben módosulhatnak, vagy elmaradhatnak a rendelkezésre álló erőforrások, az együttműködési hajlandóság, a partnerekkel folyatatott egyeztetések függvényében. A folyamat időbeliségéről és egyes elemek egymáshoz való viszonyáról a mellékletben csatolt ábrák adnak képet. Ugyancsak mellékletben mutatjuk be az egyes orgánumok profilozását, beleértve az önkormányzati médiát is.
Hatások A partnerségi folyamat várható hatása – a városfejlesztési koncepció megalkotásában való hasznosuláson túl –, hogy olyan tapasztalatokkal szolgál, amely a helyi társadalmat új készségekkel vértezi fel. A készségek mellett kialakulnak olyan formák, modellek és hálózatok, amelyek a további feladatok (IVS, Szabályozási terv, akciótervek, ágazati stratégiák, régiós szövetségek létrehozása stb.) során egészben vagy részben alkalmazható kereteket biztosítanak. A készségek, a modellek és a hálózatok együttese magasabb szintre helyezi a város kezdeményező és probléma megoldó képességét – elvont értelemben ezzel is városfejlesztési eredmény születik.
10
Az ötlet megjelent, és bővebben olvasható itt: www.ekf.afal.hu/otletfal/attekinto?temaID=56
IV. A tervezési munka (tervezete) A tervezési szemléletét a Munkaterv korábbi fejezeteiben kifejtettük, de megítélésünk szerint az új településfejlesztési koncepció tervezésének egész rendszerére az előző fejezetben leírtak mellett jellemző kell legyen még: § az additivitás, azaz hogy az új településfejlesztési koncepciónak a már meglévő állapotokból kell kiindulniuk, azokhoz hozzáadva, azokat módosítva, kiegészítve, a meglévő értékek lehető legkisebb sérelme mellett kell az új elemeknek megjelenniük; § a szubszidiaritás elvének érvényesítése, az új településfejlesztési koncepció tervezése során figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat és szükségleteket, a koncepció tartalmi részletezettsége, tartalmi mélysége pedig szinkronban kell legyen a Tervezői Kör számára hozzáférhető információkkal, azok részletezettségével, tartalmi mélységével; § a hierarchikus felépítettség, ami azt jelenti, hogy a párhuzamosan készülő megyei területi tervek (a jelenlegi megyei területi tervek teljes mértékben alkalmatlanok az EU 2014-2020 közegében fejlesztéseket megalapozó és a fejlesztések térbeli összehangolását biztosító rendeltetésük betöltésére ezért újraelőállításuk a tervek szerint ez év őszén elindul, és a jelen munkával párhuzamosan folyik majd elkészítésük) elhatározásaival iteratív egyeztetésben folyó összehangolás keretében az új településfejlesztési koncepció készítésénél meg kell teremteni a területi tervekkel való összhangot; § a partnerség elve, mely az új településfejlesztési koncepció lehető legszélesebb körben való egyeztetését, véleményeztetését jelenti, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elhatározásait minél többen ismerjék meg, érezzék a sajátjuknak, és partnerek legyenek azok megvalósításában. A Városfejlesztés Zrt. az általa alvállalkozóként bevont Tervezői Körrel - szorosan együttműködve Pécs Megyei Jogú Várossal, a Koordinációs Testülettel, a Pécsi Városfejlesztési Non-profit Zrt.-vel, a Városkooperációval és Pécs város polgáraival – az alábbi ütemezésben készíteti el Pécs új településfejlesztési koncepcióját a munka elvégzéséhez szükséges tartalommal és ütemezésben, Megrendelőtől hozzá megérkezett adatszolgáltatás tartalmának és mélységének megfelelő tartalommal és mélységben: 2012. július 10 szerződéskötés, munkaindító egyeztető megbeszélés a megrendelővel, Pécs MJV Önkormányzat vezetőivel és a Koordinációs Testület tagjaival; az egyeztetés tárgya: a megrendelő részéről történő adatszolgáltatás tárgya és határidői, a dokumentálásra kerülő munkarészek egyeztetésének és elfogadásának eljárásrendje, az alábbiak tekintetében az ajánlatkérési dokumentációban nem rögzített határidők, illetve munkarészek pontosítása tartalmi és ütemezési szempontból, a megrendelő esetleges tartalmi iránymutatásai, esetleges megrendelői prekoncepciók megvitatása; az egyéb aktuális kérdések megbeszélése 2012. augusztus 1-ig a Tervezői Kör aktualizálja a közbeszerzési ajánlathoz már leadott partnerségi tervet, végrehajtja és dokumentálja a partnerségi terv előkészítő fázisra vonatkozó feladatait, ennek keretében előkészíti az építési törvényben (Étv.) meghatározott előzetes véleménynyilvánítási eljárás lefolytatását is, továbbá elindulnak a partnerségi tervben jelölt társadalmasiasítási akciók; 2012. augusztus 1-ig megrendelő átadja a helyzetfelmérés és helyzetértékelés elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatást; 2012. augusztus 31-ig a Tervezői Kör elkészíti a Helyzetfelmérést; 2012. október 1-ig a Tervezői Kör a partnerségi tervben meghatározott participációs (részvételi) eszközök segítségével elkészíti a Helyzetértékelés Egyeztetési Dokumentumát, melyet véleményezésre átad a Koordinációs Testületnek; 2012. október 10-ig a Koordinációs Testület véleményezi a Helyzetértékelést 2012. október 30-ig a Tervezői Kör a Koordinációs Testület véleménye alapján véglegesíti a Helyzetértékelést
2012. november 15-ig a Tervezői Kör a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével meghatározza - az elkészült és társadalmi szinten megvitatott helyzetfelmérés és helyzetértékelés alapján - a városfejlesztés lehetséges irányait megjelenítő fejlődési pályaalternatívákat bemutató Egyeztetési Dokumentumot, melyet a Tervezői Körvéleményezésre átad a Koordinációs Testületnek; 2012. november 30-ig a Koordinációs Testület véleményezi a fejlődési pályaalternatívákat bemutató Egyeztetési Dokumentumot; 2012. december 20-ig a Tervezői Kör az elkészült és társadalmasított helyzetfelmérés és helyzetértékelés alapján és a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével - a Koordinációs Testület véleménye és iránymutatásai alapján - véglegesíti a városfejlesztés lehetséges irányait megjelenítő fejlődési pályaalternatívákat; 2013. március 1-ig a Tervezői Kör a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével elkészíti a koncepció jóváhagyandó munkarészének Egyeztetési Dokumentumát, és véleményezésre átadja a Koordinációs Testületnek; 2013. április 1-ig a Tervezői Kör a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével és a Koordinációs Testület iránymutatásai alapján véglegesíti a koncepció jóváhagyandó munkarészét: meghatározza a város reális jövőképét és a fejlesztés világos, elérhető és mérhető célrendszerét valamint a koncepció megvalósítása érdekében a monitoring, az értékelés és ezek eredményeinek visszacsatolási módját majd az Étv 9. § (6)-ban előírtak teljesítésére Megrendelő részére átadja azt a dokumentációt, amelyet az Önkormányzat által történő elfogadás előtt a polgármesternek legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt - a partnerségi tervben meghatározott participációs eszközök segítségével - azokkal kapcsolatban észrevételt tehessenek; 2013. május 1-ig a Tervezői Kör elkészíti és Megrendelő részére átadja a miniszteri véleményezésre alkalmas dokumentációt; 2013. május 20-ig megszületik Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a dokumentációt jóváhagyó értékelése, hogy ennek birtokában a polgármester - a jogszabályban meghatározottak szerint az állami főépítész útján - a fejlesztési koncepciót a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek, szakmai véleményezésre megküldi; 2013. május 25-ig elküldésre kerül a koncepciótervezetet a miniszternek véleményezésre (Étv. 9.§ (6) bek. alapján); 2013. augusztus 1-ig megrendelővel közösen személyes egyeztetés a minisztérium illetékes munkatársaival a koncepciótervezet véleményezése kapcsán; 2013. szeptember 1-ig a miniszteri vélemény megérkezik (az Étv. 9.§ (6) bek. b) pontja 90 napot ad a véleményadásra, ha ezen idő alatt a miniszter nem nyilatkozik, akkor véleményét egyetértőnek kell tekinteni); 2013. szeptember 5-ig a Tervezői Kör elkészíti és a Megrendelőnek átadja a miniszteri vélemény figyelembe vétele alapján véglegesített dokumentációt, esetlegesen a miniszteri vélemény figyelembe nem vételének indoklásával; 2013. szeptember 19-26. napjai között Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Bizottságai és azok állásfoglalását követően a Közgyűlés ülésére be kell terjeszteni a településfejlesztési koncepciót határozattal történő elfogadásra. A miniszteri véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell; 2013. szeptember 30-ig a Közgyűlés döntésének megfelelően átvezetett dokumentációt a Tervezői Kör elkészíti és a Megrendelőnek átadja. Megrendelő gondoskodik a megállapított koncepció nyilvánosságáról: a koncepció egészét, valamint annak közérthető kivonatát közzéteszi Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában és – amennyiben információtechnológiai feltétele fennáll – az önkormányzat honapján.
V. Tervezői Kör összetétele és működése A Tervezői Kör működése A III. fejezet ’A Tervezői Körön belüli partnerség’ alfejezete alatt a Tervezői Kör szerveződését és működését már leírtuk, a bővülésre, illetve a csatlakozás lehetőségére pedig utaltunk. Az I. fejezetben azt ígértük, hogy modelleket állítunk fel abban az értelemben is, hogy a megelőző fázisok olyan modelleket teremtenek, amikre a következő, bonyolultabb fázisok hivatkozhatnak, építhetnek. E munkatervünket ezért eddig egységes, leíró és egyben orientáló szerkezetbe foglaltuk, hogy előrevetítsük a felhasználóbarát szövegezés, a szerkesztés mintáit. Eme utolsó fejezetben a másik eszköztár használatára kívánunk mintát mutatni, ezért az olvasmányos szöveg helyett csak a logikát leíró szövegrészleteket (asszociációs füzéreket) és a vizualitást használjuk. Annál is inkább, mert e fejezet témája szimbólumokkal, ábrákkal, metaforákkal jobban leírható. Pécs q
A koncepciókészítés vizuális megjelenítéséhez a Tervezői Kör és az öt terület viszonyának szimbolikus ábrázolását választottuk. Innen a virág motívum.
5 templom q
5 (szektor-)terület q
5 szirom q
virág: pozitív jövőkép q
színesség: sokszínűség q
mint rendszer: teljesség q
egység: mindegyik azonosan q
tervezők együttesen
A Tervezői Kör összetétele szakmai vezető: Bajnai László PhD - városfejlesztő, területfejlesztő, építész vezető tervező, a Magyar Urbanisztikai Társaság Gazdasági és Projektfinanszírozási tagozatának vezetőségi tagja, egyetemi adjunktus (PTE), a Városfejlesztés Zrt. vezérigazgatója operatív vezető: Berkecz Balázs - településtervező, területfejlesztő, jogi szakokleveles településmérnök, a Magyar Urbanisztikai Társaság Tolna-Baranyai Területi Csoportjának vezetője, a Városfejlesztés Zrt. fejlesztési igazgatója a tervezést irányító munkacsoport tagjai: Bardóczi Sándor – vezető tájépítész tervező, településrendezési zöldfelületi és tájrendezési valamint területrendezési szaktervező, participációs szakértő, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozatának vezetőségi tagja, szakújságíró, az Építészfórum rovatvezető szerkesztője, a Közösségfejlesztők Egyesülete által koordinált Városmegújító Munkacsoport tagja, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának óraadó tanára Horváth András – vezető építész- és településtervező, a Dél-Dunántúli Építész Kamara elnöke Dr. habil Hübner Mátyás DLA – vezető építész- és településtervező (Ybl- és Hilddíjas), egyetemi tanár (PTE) Dr. habil. Kákai László PhD – szociológus és politológus, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) Dr. Madár Péter PhD – közgazdász, egyetemi docens (PTE) Patartics Zorán – Ybl-díjas építész, vezető tervező, közösségfejlesztő, a FAL és az EL|AWAY projektek gazdája Dr. Tarrósy István PhD - Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszttel kitüntetett politológus, angol és fizika szakos tanár, egyetemi adjunktus (PTE) Dr. habil Trócsányi András PhD - geográfus, területfejlesztő, a PTE TTK dékánhelyettese, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) szakági tervezők: Bajnai Zsuzsanna – jogi szakokleveles közgazda, okl. könyvvizsgáló, felsőfokú ingatlanfejlesztési szakértő Baracsi Viktória – okl. településmérnök, környezetmérnök, egyetemi tanársegéd (PTE) Dittrich Ernő – okl. építőmérnök, MBA menedzser, vízgazdálkodási szakember, tanszékvezető egyetemi adjunktus (PTE) Ernhöffer Mónika – nemzetközi kapcsolatok szakértő
Flender Erika – okl. településmérnök és okl. építészmérnök Dr. Fülöp László PhD – okl. épületgépész mérnök, épületenergetika szakértő, ökológus, főiskolai tanár (PTE) G. Detky Rita – vezető tájépítész Dr. Gálosi-Kovács Bernadett PhD – geográfus, ökológus, egyetemi adjunktus, a PTE TTK Földrajzi Intézet Igazgató-helyettese Glied Viktor – politológus, történész, egyetemi tanársegéd (PTE) Lovas Attila – közlekedés- és településtervező Dr. M. Császár Zsuzsa PhD - geográfus, oktatási és kulturális fejlesztési szakértő, egyetemi docens (PTE) Dr. habil Pap Norbert PhD - geográfus, a terület- és településfejlesztésen belül nemzetközi kapcsolatokkal és turizmussal foglalkozó szakértő, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) Pécz Tibor – ökológus, okleveles földrajz-biológia szakos tanár, egyetemi tanársegéd (PTE) Dr. Reményi Péter PhD - geográfus, urbanisztikai, városhálózati kérdésekkel és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértő, egyetemi adjunktus (PTE) Andrási Imréné – okleveles közgazda, okleeveles könyvvizsgáló, városgazdálkodási szakember Szojkó Gábor – okl. építőmérnök, városüzemeltetési szakember Vadász Krisztina – településmérnök, területfejlesztő Dr. Végh Andor PhD - geográfus, egyetemi adjunktus, kisebbségi kérdésekkel foglalkozik, Balkán szakértő (PTE) Dr. habil Wilhelm Zoltán PhD - geográfus, környezetvédelmi szakértő, tanszékvezető egyetemi docens (PTE) gazdasági munkacsoport: vezető: Dr. Madár Péter – közgazdász, egyetemi docens (PTE) tagok: Bajnai László PhD, Bajnai Zsuzsanna, Dittrich Ernő, Dr. Fülöp László PhD, Dr. habil Pap Norbert PhD, Pécz Tibor, Andrási Imréné, Dr. Tarrósy István PhD épített környezet munkacsoport: vezető: Horváth András tagok: Bajnai László PhD, Bardóczi Sándor, Berkecz Balázs, Flender Erika, Dr. Fülöp László PhD, Dr. habil Hübner Mátyás DLA, Lovas Attila, Patartics Zorán, Dr. Reményi Péter PhD, Szojkó Gábor, Vadász Krisztina természeti környezet munkacsoport: vezető: Dr. habil Trócsányi András PhD tagok: Baracsi Viktória, Dittrich Ernő, G. Detky Rita, Pécz Tibor, Dr. habil Wilhelm Zoltán PhD társadalmi környezet munkacsoport: vezető: Dr. habil. Kákai László PhD tagok: Bajnai László PhD, Bardóczi Sándor, Ernhöffer Mónika, Glied Viktor, Dr. M. Császár Zsuzsa PhD, Patartics Zorán, Dr. Tarrósy István PhD, Dr. Végh Andor PhD kormányzási környezet munkacsoport: vezető: Dr. Tarrósy István PhD tagok: Bajnai László PhD, Berkecz Balázs, Ernhöffer Mónika, Glied Viktor, Dr. habil. Kákai László PhD, Dr. Madár Péter
Adalékként csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a Tervezői Kör több tagja dolgozott már együtt a másikkal, így az együttműködés terve részben kipróbált alapokon nyugszik.
