Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Székhely: 1037 Budapest, Kolostor u. 13. Postacím: 1132 Budapest, Kresz Géza u. 18. Tel.: 36-1-237-1490, Fax: 36-1-237-1499 E-mail:
[email protected] Honlap: www.kszikft.hu
JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY, SZENTLŐRINCKÁTA, SZENTMÁRTONKÁTA, TÓALMÁS TELEPÜLÉSEK HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAMJA / LOCAL AGENDA 21 /
I. VÁLTOZAT HELYZETÉRTÉKELÉS
Készítette:
Környezetvédelmi Szakértői Iroda Kft. Budapest, 2012. augusztus
Készítette:
Dr. Fehér Balázs környezetgazdálkodási agrármérnök, a környezettudományok doktora Barabás Zsuzsanna környezetgazdálkodási agrármérnök
2
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ .......................................................................................................... 4
1.
1.1. 1.2.
HELYI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI PROGRAM JELENTŐSÉGE........................... 4 MÓDSZER ........................................................................................................ 4
DEMOGRÁFIAI HELYZET .............................................................................. 6
2.
2.1. 2.2.
NÉPMOZGALMI ADATOK .................................................................................. 6 NEMZETISÉGEK HELYZETE .............................................................................. 9
GAZDASÁGI HELYZET ................................................................................. 10
3.
3.1. 3.2. 3.3. 3.4.
MEZŐGAZDASÁG ........................................................................................... 10 KERESKEDELEM, SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................. 13 TURIZMUS ..................................................................................................... 14 MUNKANÉLKÜLISÉG ..................................................................................... 14
4.
KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZET ............................................................. 14
5.
TERMÉSZETVÉDELMI HELYZET.............................................................. 15 5.1.
FEJLESZTÉSI JAVASLATOK ............................................................................. 16
6.
KULTÚRA – SZABADIDŐ .............................................................................. 17
7.
SZOCIÁLIS ELLÁTÁS .................................................................................... 17
8.
KÖZBIZTONSÁG ............................................................................................. 18
9.
KÖZLEKEDÉS .................................................................................................. 18
10.
SWOT ANALÍZIS.......................................................................................... 19
11.
TERVEZETT FEJLESZTÉSEK .................................................................. 19
3
1. Bevezető A Tápiómenti Területfejlesztési Társulás (Társulás) a kedvezményezettje a 20 települést érintő „Tápió Menti régió szennyvíz elvezetése és szennyvíz tisztítása” elnevezésű projektnek. A projekt megvalósításához a Társulás Európai Uniós támogatást kapott, amelyhez kapcsolódóan kötelezettséget vállalt a projekt által érintett településekre vonatkozó Local Agenda 21 (Helyi Fenntartható Fejlődési Program, LA 21) elkészítésére. A Társulás a feladat ellátásával a KSzI Kft-t bízta meg. A LA 21 elkészítése során a Társulás által előírt módszertant alkalmazzuk, amely a KEOP KSZ által kiadott „Draft LA 21 segédlet KEOP kedvezményezettek számára” című dokumentum alapján került összeállításra.
1.1. Helyi Fenntartható Fejlődési Program jelentősége A Local Agenda 21 alapvető célja: az önkormányzat aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság helyi programját kell megteremteni, amelynek segítségével egy olyan település szerveződik, amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a város, falu mai és leendő polgárai otthon vannak. A Local Agenda 21 esetében a fenntartható fejlődés elve azt jelenti: A helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan alakítása, amely „a helybeni” életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások – talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások, stb. – tartamos, azaz nem kimerítő hasznosítását célozza.
1.2. Módszer Nem egyetlen LA 21 dokumentum készül a teljes projekt területre, hiszen így nem nevezhetnénk „helyi”-nek a programot. A településekből 5 csoportot képeztünk, azzal a céllal, hogy az elkészülő program, lehetőség szerint, minél jobban vegye figyelembe a települések adottságait, lehetőségeit, kihívásait, nehézségeit. A település csoportok lehatárolása a szennyvíz fejlesztés során alkalmazott módon történt. Az ilyen módon kialakított település csoportok tagjai egymáshoz közel, hasonló földrajzi környezetben helyezkednek el, így fejlődésükben is kapcsolódnak egymáshoz. Az LA 21 készítése során első lépésben a települések helyzetértékelését készítjük el, ami adatgyűjtésből, és a beszerzett adatok kiértékelésből áll. Jelen dokumentum ennek a munkának az eredményeként készült el. Az adatgyűjtés során a Local Agenda szellemiségéhez híven kívántunk eljárni. Ennek érdekében egyrészt figyelembe vettük a statisztikai adatbázisokban, hivatalos kimutatásokban
4
és dokumentumokban fellehető információkat, ugyanakkor minden esetben kikértük az egyes települési önkormányzatok véleményét is, arra törekedve, hogy arról is képet kapjunk, hogy a településen élők hogyan látják a helyzetüket. Ennek érdekében kérdőíves felmérést készítettünk az önkormányzatokkal. Fontos megjegyezni, hogy a kérdőíveket településenként más-más helyzetben lévő személy töltötte ki. Ennek megfelelően eltérő kép él egy polgármester és egy önkormányzati ügyintéző fejében a településéről. Az összegyűjtött adatok alapján elkészítettük a vizsgált terület SWOT analízisét. Jelen dokumentumban szerepelnek az adott települések fejlesztési prioritásai is. Azonban ezek a fejlesztési prioritások kizárólag az önkormányzatok adatszolgáltatásán alapulnak, még nem vizsgáltuk az adott fejlesztés megalapozottságát a SWOT analízis alapján, nem vizsgáltuk a fejlesztés kapcsolatát a fenntartható fejlődés alapelveivel, és nem vizsgáltuk a fejlesztések társadalmi támogatottságát, elfogadottságát sem. A helyzetértékeléssel párhuzamosan készült egy fotópályázat is az iskolások részére. A fotópályázat célja annak megismerése volt, hogy az iskolások mit tartanak értékesnek a vizsgált területen, elsősorban a környezetben, és mik azok a pontok, ahol változást látnak szükségesnek. A helyzetértékelés dokumentumait társadalmi vitára bocsátjuk. Ennek során a terület lakossága internetes kérdőív segítségével reflektálhat a helyzetértékelésre. Így megismerjük a lakosság véleményét; felmérjük, hogyan látják a települések helyzetét és fejlődési lehetőségeiket, és arra is választ keresünk, hogy az önkormányzat által felvázolt fejlesztési irányok közül melyiknek milyen a társadalmi elfogadottsága, támogatottsága. A kérdőív mellett a lakosság internetes fórumon, kötetlen formában is bevonásra kerül a LA 21 folyamatába. A helyzetértékelés és a fotópályázat alapján a terület iskolásai számára mobil tanösvényt, azaz egy plakátsorozatot is összeállítunk, amelyhez szintén kérdőíves felmérés kapcsolódik. Ennek célja az iskolások tudatformálása, és véleményük figyelembe vétele a tervezés során. A fentiek figyelembevételével készül el az LA 21 második változata. Itt már a fejlesztési javaslatok értékelése is megtörténik. Figyelembe vesszük a társadalmi igényeket, elfogadottságot, az egyes tevékenységek fenntarthatósági aspektusait, és a terület aktuális helyzetét feltáró SWOT analízis eredményeit is. A második változatot végső egyeztetésre eljuttatjuk az önkormányzatokhoz, és közzé tesszük az interneten is. A végső változat elkészítése során az önkormányzatok reflexióit, és az internetes fórumon eljuttatott észrevételeket vesszük figyelembe.
5
2. Demográfiai helyzet 2.1. Népmozgalmi adatok A legfrissebb demográfiai adatok a 2011-es évre állnak rendelkezésre. Az 1949-től rendelkezésre álló adatokat hasonlítottuk össze úgy, hogy az 1949-es évet tekintettük viszonyítási pontnak. Összehasonlítva a négy település adatait az országos folyamatokkal, látható, hogy 1990-ig a települések népességszáma csökkent, szemben az országos folyamatokkal. Azóta ellentétes folyamatok figyelhetőek meg: az országos fogyás ellenére a települések lakossága inkább növekszik. Szentmártonkátán figyelhető meg a legjelentősebb népesség növekedés, míg a Szentlőrinckáta esetében közelítenek a folyamatok leginkább az országos tendenciákhoz. Ha 1949-hez viszonyítunk, akkor Jászfelsőszentgyörgyön volt a legjelentősebb a népességfogyás, azonban az utóbbi évtizedek tendenciája ettől eltér, jelentős növekedés tapasztalható.
A lakosság korösszetételének vizsgálatakor a 2001-es népszámlálás adataiból tudtunk kiindulni, mivel települési adatok csak ebben az időpontban állnak rendelkezésre.
6
7
Az öregedési indexet a KSH metodikája alapján határoztuk meg. (Öregedési index: a száz gyermekkorúra (0–14) jutó öregkorú (65 éves és idősebb) népesség.)
Öregedési index Jászfelsőszentgyörgy Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tóalmás Tápiómente Pest megye Magyarország
84 137 75 94 79 73 91
Az adatok értékelése hasonló képet mutat, mint a népességszám változása. Látható, hogy Szentmártonkáta mutatói a legkedvezőbbek, ugyanakkor Szentlőrinckáta öregedési mutatója a legmagasabb. Ugyanakkor a korfa tanulmányozásával megállapítható, hogy bár az idősek száma jelentősen meghaladja a fiatalokét, de a fiatalok, és az aktív korúak aránya jóval kedvezőbb, mint az országos kép. Az adatokat összevetve a népmozgalmi adatokkal magyarázatot kapunk a folyamatokra:
Település
Természetes Természetes Természetes Vándorlási Vándorlási Vándorlási szaporodás, ill. szaporodás, szaporodás, ill. különbözet különbözet különbözet fogyás (-) ill. fogyás (-) fogyás (-) 1970-1979
Jászfelsőszentgyörgy Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Tóalmás
1980-1989
1990-2001
68
-183
-61
-75
-77
49
-22
13
-176
62
-291
346
83
-153
-186
-149
-187
826
-1
9
-240
-201
-402
690
Látható, hogy a területen a születés-halálozás egyenlege jellemzően negatív volt. Ehhez 1990-ig alapvetően elvándorlás társult, azonban azóta minden településen a bevándorlás figyelhető meg, ami jellemzően az aktív és fiatalkorú népesség arányát növeli. Érdekes ezen adatokat összevetni a települések által adott véleményekkel.
8
Település
Lakosságszám változás
Születések száma
Jászfelsőszentgyörgy
Enyhe növekedés
Szentlőrinckáta
Növekedés
Szentmártonkáta
Erőteljes fogyás
Tóalmás
Stagnál
Enyhe növekedés Fogyás Erőteljes fogyás Stagnál
Bevándorlás
Elvándorlás
Nem jellemző
Enyhe
Közepes Erős bevándorlás Nem jellemző
Enyhe Közepes elvándorlás Nem jellemző
Látható, hogy Szentmártonkátán a legnagyobb a bevándorlás, és itt ezt erőteljesen érzékelik a helyben lakók is. Érdekes, hogy annak ellenére a lakosság csökkenését látják, hogy a bevándorlási többlet jóval nagyobb, mint a természetes fogyás. Tóalmáson szintén erőteljes bevándorlás tapasztalható a magas természetes fogyást kompenzálva, ennek ellenére e folyamatokat nem érzékelik jelentősnek a helyben lakók. A települések a demográfiai helyzet javítását minden településen a munkahelyteremtésben, az ipartelepítésben látják.
2.2. Nemzetiségek helyzete A nemzetiségek helyzetének értékelésekor nehéz megbízható adatokból kiindulni. A népszámlálási adatok – elsősorban a cigány nemzetiség esetében – jóval alacsonyabb számokat mutatnak, mint a települések által adott becslések. Ugyanakkor az adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a népszámlálási adatok 2001-re vonatkoznak, a települések által szolgáltatott becsült adatok pedig az elmúlt 10 év népmozgalmi adatait is tükrözik. Ezen felül figyelembe lehet venni a 2010-es kisebbségi önkormányzati választás adatait is. Ez szintén más kritériumok alapján létrejövő adathalmaz. A rendelkezésre álló adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. cigány TELEPÜLÉS
Teljes lakosság 2001
kérdőív szerint %
német
2010 választás
szlovák
2001 népszámlálás
Nemzetiségek aránya Jászfelsőszentgyörgy
1803
35%
7,6%
9,7%
0,0%
0,0%
Szentlőrinckáta
1924
10%
0,0%
0,7%
0,0%
0,0%
Szentmártonkáta
4659
2%
0,0%
0,5%
0,1%
0,2%
Tóalmás
3198
15%
0,0%
0,3%
0,0%
0,2%
9
A települési kérdőívekre adott válaszokat az alábbi táblázat szemlélteti.
Település
Kisebbség
Arány %
Jászfelsőszentgyörgy Szentlőrinckáta Szentmártonkáta
roma roma roma
35 10 2
Tóalmás
roma
15
Változás növekszik növekszik növekszik erőteljesen növekszik
Viszony a többségi Gazdasági társadalommal helyzet jó rossz rossz
rossz rossz rossz
jó
nagyon jó
Látszik, hogy a településeken jóval magasabbnak látják a romák arányát, mint ahogy ezt az egyes kimutatások mutatják. Minden településen növekszik a számuk, és ehhez minden esetben rossz gazdásági helyzet társul. Kivételt jelent Tóalmás, ahol a romák gazdasági helyzete jelentősen jobb a többségi társadalomnál. Ezen a településen jónak mondható a romák és a többségi társadalom helyzete. Szintén jó a viszony Jászfelsőszentgyörgyön is, az egyetlen településen, ahol van kisebbségi önkormányzat. A kisebbségek helyzetének javítására a kulcsot Tóalmáson, és Szentmártonkátán is a munkahelyteremtésben látják. Jászfelsőszentgyörgyön felzárkóztató programot indítanának. Azonban ezek forrásigényét magasnak látják, amire jelenleg nem látnak fedezetet.
3. Gazdasági helyzet 3.1. Mezőgazdaság A mezőgazdaság helyzetének bemutatására jó alapot ad a földhasználatok leltára, azaz a CORINE adatbázis. A vizsgált települések esetében a 10 hektárnál nagyobb kategóriák vizsgálata a következő képet adja: Jászfelsőszentgyörgy Corine kategória Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Lombos erdő ültetvények Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel Természetes gyep fákkal és cserjékkel Zárt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen Fiatalos erdők és vágásterületek Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Édesvizű mocsarak Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők, vizenyős területen
Terület (ha) 1661 699 546 237 156 116 112 104 56 51
Arány (%) 42,3% 17,8% 13,9% 6,0% 4,0% 3,0% 2,9% 2,6% 1,4% 1,3%
10
Nyílt lombkoronájú természetes lombhullató erdők nem vizenyős területen Tanyák Szikes mocsarak Agrár létesítmények Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Spontán cserjésedő, erdősödő területek
41
1,0%
26 24 19
0,7% 0,6% 0,5%
18
0,4%
17 15 15 11
0,4% 0,4% 0,4% 0,3%
Terület (ha) 1227 246 163 119 64 41 31 30 26 24 11
Arány (%) 60,9% 12,2% 8,1% 5,9% 3,2% 2,1% 1,6% 1,5% 1,3% 1,2% 0,5%
Terület (ha) 1829 939 885 285 257 199 149 104 78
Arány (%) 35,0% 18,0% 17,0% 5,5% 4,9% 3,8% 2,9% 2,0% 1,5%
75
1,4%
72 62 60 56
1,4% 1,2% 1,2% 1,1%
Szentlőrinckáta Corine kategória Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Lombos erdő ültetvények Fiatalos erdők és vágásterületek Melegházak Édesvizű mocsarak Csatornák Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Agrár létesítmények Szentmártonkáta Corine kategória Nagytáblás szántóföldek Lombos erdő ültetvények Kistáblás szántóföldek Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Fiatalos erdők és vágásterületek Természetes gyep fák és cserjék nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Komplex művelési szerkezet épületek nélkül Természetes gyep fákkal és cserjékkel Mezőgazdasági területek állandó kultúrák jelentős előfordulásával, és szórt megjelenésű természetes vegetációval Tűlevelű ültetvények Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel Tanyák Elegyes ültetvények
11
Spontán cserjésedő, erdősödő területek Agrár létesítmények Mezőgazdasági területek télsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval Kistáblás szőlők Erdei környezetben lévő, nem összefüggő beépítés Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval Nagytáblás szőlők
49 25
0,9% 0,5%
21
0,4%
19 14
0,4% 0,3%
10
0,2%
10
0,2%
Terület (ha) 2079 538 366 211 200 157 121 59 42 34 27 26 22
Arány (%) 52,8% 13,7% 9,3% 5,4% 5,1% 4,0% 3,1% 1,5% 1,1% 0,9% 0,7% 0,7% 0,6%
18
0,5%
15 9
0,4% 0,2%
Tóalmás Corine kategória Nagytáblás szántóföldek Kistáblás szántóföldek Lombos erdő ültetvények Nem összefüggő, családi házas és kertes beépítés Természetes gyep fák és cserjék nélkül Komplex művelési szerkezet szórt elhelyezkedésű épületekkel Intenzív legelők és erősen degradált gyepek bokrok és fák nélkül Intenzív legelők és erősen degradált gyepek fákkal és bokrokkal Tűlevelű ültetvények Komplex művelési szerkezet épületek nélkül Agrár létesítmények Fiatalos erdők és vágásterületek Édesvizű mocsarak Mezőgazdasági területek télsúlyban intenzív legelőkkel és jelentős természetes vegetációval Parkok Szabadidő területek
Megállapítható, hogy minden település esetében a szántóföldi művelés az elsődleges területhasználat, amit az erdőgazdálkodás követ. A mezőgazdasági tevékenységhez szükséges talajadottságok kistérségben. A Tápió-mente talajainak átlagos aranykorona értéke 15.
változatosak
a
A terület agrárgazdasága eltérő típusú, szerkezetű és eredményességű üzemtípusokkal írható le. A különféle üzemtípusok kialakításában egyfelől a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ill. az állami gazdaságok átalakulása játszott meghatározó szerepet, új típusú szövetkezetek és a többnyire jogi személyiségű társas vállalkozások jöttek létre. A széles értelemben vett utódszervezetek kialakult piaci kapcsolatokkal, hitelfedezettel rendelkeznek, s ez még akkor is kedvezőbb piaci pozícióba hozza őket a magántermelők, egyéni gazdálkodók többségénél, ha csak ritkán rendelkeznek elegendő tőkével, és működésüket nem egy bizonytalansági tényező kíséri, mint pl. a földbérletek kérdése.
12
A szövetkezeti és társas vállalkozói kör tevékenységét döntően a mezőgazdasági növénytermesztés és a gépi szolgáltatás jelenti. Az állattartó telepek száma csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg csak Szentmártonkáta esetében jeleztek számottevő állattenyésztést. A régió településeinek döntő többségén valamely utódszervezet, társas vállalkozás jelenti a helyi agrárgazdaság egyik markáns pólusát, míg a másik oldalon az őstermelők, vállalkozók, ill. kistermelők tömege áll. A magángazdálkodói, kistermelői kör igen heterogén. Szentlőrinckátán markánsan jelen van a mezőgazdasági vállalkozói hagyomány, a specializált üzem részint a fővárosi piac közelségének (szántóföldi és fóliás kertészet) köszönhetően. Az új termelők között tarthatók számon a középparaszti gazdaságok mintájára szerveződő, önellátásra és piacra egyaránt termelő, a növénytermesztés és állattartás pillérein nyugvó gazdaságok. Ezt a típusú mezőgazdasági üzemet szinte minden településen reprezentálja néhány család. A helyi agrárgazdaság karakterét meghatározó csoportot a „gazdák” azonban mindössze egy településen (Szentmártonkáta) képviselik. A térségi agrárgazdaság széles talapzatát a kistermelők jelentik, közülük őstermelői igazolvánnyal is rendelkeznek jó néhányan. A kisüzemi gazdaságok tömege sem elegendő földdel, sem termelési eszközökkel és tapasztalatokkal nem rendelkezik ahhoz, hogy az önellátáson túl tartós piaci szereplővé válhasson; az értékesítés esetleges és bizonytalan, a bevételek az egyszerű újratermeléshez elegendőek. Noha ez a fajta üzemtípus és termelői kör várhatóan tartósan a térségi agrárgazdaság szereplője lesz, jelentősége leginkább az önellátás és a munkaerő lekötése lehet. A terület agrárgazdaságát részben a mezőgazdasági kényszervállalkozások határozzák meg, azok a tőkeszegény családi gazdaságok, amelyek fönntartása szociális szempontból indokolt. Ugyanakkor a mezőgazdasági egyéni és társas vállalkozások többségét is a tőkeszegénység, a termelési eszközök és a termelési infrastruktúra alacsony színvonala jellemzi. Az agrárgazdaság kialakulása még nem fejeződött be. Mindez azt jelenti, hogy az agrárszféra piaci szereplőinek is jelentős támogatásra, fejlesztésre, illetve tőkebevonásra van szüksége a jövőben. A növénytermesztés mellet kiemelt szerepe van az erdőgazdálkodásnak is. A mezőgazdaság fejlődését az értékesítési nehézségek mellett az elaprózott földterületek, valamint a szárazság és a belvíz okozta károk akadályozzák. Ezen kívül a mezőgazdasági gépek rendelkezésre állása sem elégséges. Az önkormányzatok álláspontja szerint a fejlődéshez a felvásárlás megszervezése, valamint a telepítések és a gépvásárlások támogatása szükséges.
3.2. Kereskedelem, szolgáltatások A településeken az önkormányzatok adatszolgáltatása szerint rendelkezésre állnak az alapvető kereskedelmi egységek. Ez elsősorban az élelmiszerboltok, vegyesboltok, vendéglátóhelyek meglétét jelenti.
13
3.3. Turizmus A turizmus egyedül Tóalmás esetében jelentős ágazat a területen. Itt a strand és gyógyfürdő megléte jó alapot jelent a további fejlesztésekhez is. A lehetőségeket a meglévő szálláshelyek is kihasználják, panzió és kemping áll a turisták rendelkezésére. Ezen felül meg kell említeni „WOL Élet Szava Magyarország Alapítvány” által működtetett Andrássykastélyt, ahol minden évben több száz fiatal fordul meg pár napos nyári táborok, vagy hosszabb programok keretében. Az ágazat további fejlesztésére az önkormányzat véleménye szerint 1 milliárd forintra van szükség részben a strand, részben a szálláshelyek, a gyógyturizmus fejlesztésére. Szentmártonkáta esetében fontosnak tartaná az önkormányzat, hogy minimális szálláshely kínálatot kialakítson, ez lehetőséget teremtene a testvérközségi kapcsolatok ápolására is.
3.4. Munkanélküliség A munkanélküliség vizsgálatakor a 2005. IV. negyedévi és a 2010. decemberi adatokat vizsgáljuk meg. Település
2005 2010 Népesség Munkanélküliség Arány Népesség Munkanélküliség Arány
Jászfelsőszentgyörgy
1850
67
3,6%
1964
136
6,9%
Szentlőrinckáta
1883
20
1,1%
1919
58
3,0%
Szentmártonkáta
5007
134
2,7%
4937
284
5,8%
Tóalmás
3389
115
3,4%
3369
216
6,4%
83222
2091
2,5%
82297
4081
5,0%
9986000
303900
3,0%
9986000
460000
4,6%
Tápiómente Magyarország
Látható, hogy 2010 év végére minden településen jelentősen nőt a munkanélküliek száma. Jászfelsőszentgyörgy van a legrosszabb helyzetben, ahol a munkanélküliség aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot. A legkedvezőbb helyzetben pedig Szentlőrinckáta, ahol jóval kedvezőbb a munkanélküliségi helyzet, mint az országos átlag.
4. Környezetvédelmi helyzet Minden település első helyen említette a környezetvédelmi problémák között a szennyvízkezelés megoldatlanságát, a gyakori belvízi elöntéseket, és az illegális hulladéklerakást. Az illegális hulladéklerakás jelentőségére a Local Agenda program keretében megrendezett fotópályázatunk is felhívta a figyelmet. A terület általános iskolás tanulói nagy számban választották ezt a fotók témáinak. Természetesen itt azt is figyelembe kell venni, hogy ez a probléma a gyerekek által jól érzékelhető, és jól fotózható. Kiemelt helyet kapott még a környezetvédelmi problémák között a fűtési légszennyezés, és annak erősödése. Ennek oka, hogy a gázárak növekedése miatt a lakosság egyre nagyobb arányban
14
tér vissza a vegyes tüzelésű kazánok használatára. Ez a téli időszakban növeli lokálisan a levegő terhelését. További környezetvédelmi probléma a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés. Ez kiemelten jelentkezik Tóalmáson, de a problémát Szentlőrinckáta és Szentmártonkáta esetében is jelezték. Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta és Tóalmás esetében jelezték, hogy korábban hulladéklerakó üzemelt a területükön. Szentlőrinckáta esetében megtörtént a rekultiváció, jelenleg a monitoring tevékenységet végzik. Szentmártonkáta esetében folyamatban van a rekultiváció, Tóalmás esetében még nem kezdték meg a rekultivációt, aminek becsült költsége 10 millió forint. Tóalmás esetében a hulladék lerakó szennyvíz leürítő helyet is jelentett. A szippantott szennyvíz elhelyezése jelenleg nem megoldott. A további környezetvédelmi feladatok a területen: Szentmártonkátán 2 évente jelentős a belvízi elöntés, a megelőző védekezés kialakítása jelenleg tervezés alatt van. A megvalósítás becsült költsége 10 millió forint. Ezen felül az illegális hulladéklerakások felszámolása is folyamatos, ennek költségét 1 millió forintra becsülik. Jászfelsőszentgyörgy esetében a szükséges környezetvédelmi tevékenységek becsült költsége 100 millió forint.
5. Természetvédelmi helyzet A régió négy településéből három (Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta) a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, egy (Jászfelsőszentgyörgy) a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. Tóalmás, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta települések a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet részét képezik. Ezek a települések érintik az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet alapján kijelölt kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet, a Hajta mentét. A Pest-megye K-i részén elhelyezkedő Tápió-vidék Magyarország egyik különleges, természeti látnivalókban még bővelkedő tája. A Tápió-vidék három nagy tájegység, a DunaTisza-köze, a Tiszántúl és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik, ami egy változatos, ritkaságokban gazdag élővilág kialakulását tette lehetővé. E sokszínűség védelmében jött létre 1998. júliusában a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzet mozaikos elrendezésű, három nagyobb és hét kisebb részegysége elszórtan helyezkedik el. Területe 4515 ha, amelyből 182 ha fokozott védettséget élvez. A Tápió vidék három flórajárás érintkezési zónájába esik. Itt találkozik a középhegységi zárt lomboserdők öve az erdőssztyepp zónával. Eddig 54 természet közeli növénytársulást írtak le. Hetvenkét védett, illetve három fokozottan védett növényfajt (csikófark, homoki kikerics, pókbangó) figyeltek meg. A védett és fokozottan védett állatfajok száma megközelíti a 250-et. Az alföldi, illetve dombság peremi geomorfológiai értékek együttes előfordulása tájképi jelentőségű. A tájértékek közül fontosak a tanyás területek, illetve az ezekhez kapcsolódó extenzív tájhasználati módok.
15
Az általunk vizsgált Tápió menti régió húsz településének területén található természeti értékeket az 1. melléklet térkép szemlélteti. Az 1. sz. régió természeti értékei között a következők szerepelnek: Nyík-rét, I-II-es tározó: A tájvédelmi körzet legnagyobb összefüggő területe Farmos és Nagykáta között terül el. A régióból Tóalmás és Szentmártonkáta települések területeit érinti a Nyík-rét. A Hajta-patak táplálta mocsarak (I-II-es tározó, Virágkerti-tó, Disztótúrási-tó) gazdag madárvilágnak nyújtanak fészkelő- és táplálkozóhelyet. Költ itt a fokozottan védett nagy kócsag, a nyári lúd, egész évben megfigyelhető a fekete gólya. Változatos növénytársulások (szikesek, löszgyepek, mocsárrétek), valamint ritka növények sokasága kötődik a Nyíkréthez: a fátyolos nőszirom legnagyobb hazai állománya, a több ezerre tehető tavaszi hérics, vagy az Alföldön ritka nagy pacsirtafű és selymes peremizs jelzik a vidék háborítatlanságát. Székesrekeszi-legelő: Szentmártonkáta közelében, a Bíbicfészeki-ág két oldalán helyezkedik el a Székesrekeszi-legelő, amely a közelben fészkelő ragadozó madarak, vörösvércsék, egerészölyvek és a jóval ritkább kabasólymok fontos táplálkozóhelye.nt Jászfelsőszentgyörgy a Zagyvamenti Természetvédelmi Terület részét képezi. Belterületi határától a Zagyva folyó jobb és bal partján elhelyezkedő rét, legelő, mocsár, részben erdő ingatlan 204 ha védett területként, a Hortobágyi Nemzeti Park védettsége alatt áll. A területre jellemzőek a fűz-nyár és a tölgy-kőris-szil ligeterdők, ártéri rétek. Jellemző növényzet: a pusztai csenkesz, a csillagpázsit és a fenyérfű, a parti területek részein mocsári gólyahír és szamárkenyér, farkasalma. A védett farkasalma lepkén kívül itt él még a ritka ezüstfoltos csuklyásbagoly lepke is. A település területe érinti a Jászsági Zagyva-árteret, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területet. Az önkormányzatok által kitöltött kérdőívek szerint Tóalmáson található 1000 ha NATURA 2000-es terület, valamint a 491 hrsz-on az Andrássy-kastély területe, ami 30 ha. Szentmártonkátán 100 ha, Szentlőrinckátán 150 ha NATURA 2000 terület található az önkormányzatok jelzése szerint.
5.1. Fejlesztési javaslatok Az 1. régió természetvédelmi helyzetének feltárásával egy időben, átnéztük a területet érintő természetvédelmi kezelési tervet, fejlesztési koncepciót. A Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve 20082017-es évekre vonatkozóan művelési ághoz köthető, művelési ághoz nem köthető fejlesztési javaslatokat ír elő, elsősorban természetvédelmi területi és nem települési szinten. Konkrét, településhez is kapcsolható, kezelési javaslatként fogalmazza meg, hogy a szentmártonkátai Gicei-hegy fokozottan védett homokbuckáin elterülő tájidegen faállományokat őshonos állományokra kell kicserélni vagy TI besorolással ki kell vonni az üzemszerű erdőgazdálkodás alól.
16
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve (2009 – 2014) az egyes területi egységek (TK, TT) fejlesztési javaslatait fogalmazza meg. Az 1. régióban található területek esetében nem ír elő fejlesztési javaslatokat. Az önkormányzatok közül Szentmártonkáta jelezte, hogy indokoltnak látnák a természetvédelmi területek őrzésének, ellenőrzésének megerősítését.
6. Kultúra – szabadidő A településeken megtalálható kulturális intézményeket az alábbi táblázatban mutatjuk be. Művelődési Könyvtár ház Jászfelsőszentgyörgy 1 1 Szentlőrinckáta 1 1 Szentmártonkáta 1 1 Tóalmás 1 1 TELEPÜLÉS
Bölcsőde
Óvoda
0 0 0 0
1 1 2 1
Általános Középfokú iskola oktatás 1 0 1 0 3 0 1 0
Tehát a bölcsőde kivételével az alapvető intézmények minden településen jelen vannak, és a települések a kapacitásokat alapvetően elégségesnek látják. Ugyanakkor az esetlegesen szükségessé váló fejlesztésekre nem látnak fedezetet az önkormányzatok. Minden településen legalább évente tartanak kulturális, szabadidős rendezvényeket, melyet jellemzően a művelődési ház szervez. Szentmártonkátán havi rendszerességgel íróolvasó találkozókat is tartanak. Minden település rendelkezik védett, vagy védendő épületekkel. Jellemzően ez a település temploma; Jászfelsőszentgyörgy (katolikus) és Szentmártonkáta (katolikus, református) esetében már védett, Szentlőrinckáta (katolikus) esetében védelemre érdemes. Tóalmás és Szentmártonkáta esetében még egy-egy kastély számít műemléknek. A jászfelsőszentgyörgyi katolikus templom kivételével minden műemlékre igaz, hogy rossz, vagy igen rossz állapotban van. Az épületek állagmegóvása, felújítása minden esetben bizonytalan, leginkább az egyházi kezelésben lévő épületek esetében látnak erre fedezetet az önkormányzatok. Minden településen jelen vannak a civil szervezetek, egyesületek. A polgárőr egyesületek és nyugdíjas klubok jelenléte szinte minden településen adott. A szervezetek Tóalmáson és Szentmártonkátán a legaktívabbak, ezeken a településeken sok szervezet jelentősebb taglétszámmal tevékenykedik a sport és a kultúra területén. A legalacsonyabb tevékenységet Jászfelsőszentgyörgy esetében jelezték a kérdőív kitöltői.
7. Szociális ellátás Az alapvető szociális ellátás minden településen biztosított; a háziorvosi, fogorvosi, védőnői és idős ellátásért felelős szervezetek kapacitása megfelelő, azonban a fenntartásra,
17
állag megóvásra nem látnak megfelelő forrást az önkormányzatok. Ugyanakkor az intézményhálózat bővítésére, új intézmények kialakítására nincsen igény.
8. Közbiztonság A közbiztonság területén szinte minden településen a betöréseket jelölik meg elsődleges problémának. Ezt követi a bolti lopás és a falopás, természetkárosítás. A rongálás, garázdaság is kiemelt problémának tekinthető, Tóalmás község kivételével. Itt a közlekedési szabálysértéseket jelölik még meg kritikus pontnak, ami a többi településen is kiemelt fontosságú. Az elmúlt években általában a közbiztonsági helyzet romlását érzékelte a lakosság. A legerőteljesebb romlást Szentmártonkátáról jelezték, ugyanakkor Tóalmás esetében javulásról számoltak be. Ezzel összefügg a közbiztonságért felelős szervezet értékelése is. Minden településen körzeti megbízott teljesít szolgálatot, amit polgárőrség egészít ki. A legelégedettebbek a szervezetek működésével Tóalmáson; ezen kívül Szentlőrinckátán a polgárőrség működését jónak minősítették. A rendőrség és a polgárőrség munkáját a többi településen közepesnek, vagy elégségesnek értékelték. Minden település célnak tekinti a rendőri létszám növelését, amire Tóalmás önkormányzata esetleg forrás felhasználását is biztosítaná.
9. Közlekedés A tápiómenti települések mindegyike a fővárosi agglomerációhoz tartozik. Ezen belül a négy település az agglomeráció Budapesthez legközelebbi felén található. Ez a tény határozza meg a települések mindennapjait. Ezzel összefüggésben a települések lakóinak életfeltételeit a közlekedési kapcsolatok megléte és minősége jelentősen befolyásolja. A másik fontos összeköttetési pontot a kistérségi központok, Jászberény és Nagykáta jelentik. Autóbusz Vasút Kistérségi központba Budapestre Budapestre Település Távolság Közeli a db perc db perc vasútállomás központtól db perc db perc 3. Jászfelsőszentgyörgy 24 15 12 80 Jászberény 9,8 10. Szentlőrinckáta 3 23 3 80 Szentmártonkáta 12 11. Szentmártonkáta 9 6 14 60 Szentmártonkáta 4 22 5 22 47 18. Tóalmás 2 23 6 60 Tápiószecső 11,2 A táblázatból és a térképekre nézve is látható ugyanakkor, hogy a terület közlekedési összeköttetései igen gyengék. A területet két vasútvonal között helyezkedik el, de a vasútvonalak elérhetősége gyenge; a vasúti közlekedés csak Szentmártonkáta esetében jelenik meg valódi lehetőségként. Jászfelsőszentgyörgy esetében Jászberény viszonylagos közelsége pozitívumként jelentkezik, a buszos közlekedés is jól megoldott ebben az irányban. Budapest felé viszont igen nagy menetidővel kell számolni.
18
A legrosszabb közlekedési kapcsolatokkal Szentlőrinckáta rendelkezik. Budapestre és Nagykátára is naponta 3 autóbusz járattal lehet számolni, Budapestre a menetidő 80 perc. A közúti kapcsolatok is alacsony kapacitásúak, kis sebességűek. Tóalmás esetében is gondot okoz az úthálózat hiányossága. A buszos megközelítés itt is viszonylag gyenge és lassú, és a vasúti közlekedés sem jelent alternatívát. Ezt a képet részben megerősíti az önkormányzatok helyzetértékelése is. Szentlőrinckáta esetében jelölték a leginkább problémásnak a közlekedési kapcsolatokat, Szentmártonkátáról érkezett a legpozitívabb visszajelzés.
10.SWOT analízis Erősségek
Gyengeségek
Az országos folyamatoknál kedvezőbbek a A kisebbségek gazdasági helyzete rosszabb a demográfiai folyamatok. többségi társadalomnál. Az alapvető szociális, szolgáltatások rendelkezésre településeken.
kulturális Középiskolai oktatás nem áll rendelkezésre a állnak a településeken.
Bölcsődei ellátás nem áll rendelkezésre. A területen a civil szervezetek jelenléte A közlekedési kapcsolatok Budapest erőteljes. irányába – a kis távolság ellenére – gyengék. Lehetőségek
Veszélyek
Közel van Budapest.
Jelentős bevándorlás, ami a települések hagyományos társadalmi struktúráját, hagyományait veszélyezteti.
A terület természeti környezete gazdag.
Tóalmás esetében strand és gyógyfürdő áll A bevándorolt családok kevésbé kötődnek a rendelkezésre. településhez, kedvezőtlen esetben könnyebben elvándorolnak. A munkanélküliség kedvezőbb az országos átlagnál, de növekszik. A fűtés esetében a fa fűtés kerül előtérbe, aminek a lokális környezeti terhelése nagyobb. Az önkormányzat forrásai a nem nyújtanak megnyugtató fedezetet a meglévő infrastruktúra szükséges karbantartására, felújítására.
11.Tervezett fejlesztések A települések az átadott információk alapján a következő fejlesztési feladatokat tartják fontosnak az elkövetkező időszakra:
19
Település
Fejlesztés megnevezése
Szennyvíz Jászfelsőszentgyörgy csatorna hálózat kiépítése Ivóvízminőség Jászfelsőszentgyörgy javítása Közúthálózat Jászfelsőszentgyörgy javítása Csapadékvízelvezető árok Jászfelsőszentgyörgy rendszer kiépítése Ravatalozó Jászfelsőszentgyörgy felújítása Vállalkozások telepítése az Jászfelsőszentgyörgy elvándorlás megszüntetése érdekében Felzárkóztató programok a Jászfelsőszentgyörgy kissebségek helyzetének javítására Turisztikai Jászfelsőszentgyörgy szálláshelyek kialakítás Rendőrség Jászfelsőszentgyörgy létszámbővítése Szentlőrinckáta járda Szentlőrinckáta úthálózat Szentlőrinckáta energetika Szennyvíz Szentlőrinckáta csatorna hálózat kiépítése munkahely Szentlőrinckáta teremtés felvásárlási rendszer Szentlőrinckáta kialakítása a mezőgazdasági termékekre Rendőrség Szentlőrinckáta létszámbővítése
Sürgőssége (1-5)
Szükséges forrás (Ft)
Előteremthető a szükséges forrás (1-5)
önkormányzat
5
-
-
önkormányzat
4
-
-
állam
5
-
-
önkormányzat
3
-
-
önkormányzat
3
-
-
Végrehajtó (üzemeltető)
vállalkozások
200.000.000
vállalkozások
150.000.000
vállalkozások
100.000.000
állami önkormányzat önkormányzat önkormányzat
4 4 4
5.000.000 15.000.000 20.000.000
2 2
önkormányzat
5
100.000.000
3
20
Település Szentlőrinckáta Szentmártonkáta Szentmártonkáta
Szentmártonkáta
Szentmártonkáta Szentmártonkáta Tóalmás Tóalmás Tóalmás Tóalmás Tóalmás Tóalmás Tóalmás
Tóalmás
Tóalmás Tóalmás
Fejlesztés megnevezése Faluház és Könyvtár kialakítása Kultúrcentrum kialakítása ipartelepítés környezetvédelmi természetvédelmi ellenőrző rendszer kialakítása Ipari területek létrehozása, Rendőrség létszámbővítése Szennyvíz csatorna hálózat kiépítése Csapadékvíz elv. kiép. fejlesztés Úthálózat kiépítés, felújítás Járdaszakaszok felújítása és újak építése Strand fejlesztése Gyógy túrizmus fejlesztése munkahely teremtés munkahely teremtés a kissebségek helyzetének javítására Illegális szennyvíz leürítés megszüntetése Rendőrség létszámbővítése
Sürgőssége (1-5)
Szükséges forrás (Ft)
Előteremthető a szükséges forrás (1-5)
5
100.000.000
pályázat
önkormányzat
5
36.000.000
5
önkormányzat
5
140.000.000
1
önkormányzat
5
150.000.000
1
önkormányzat
4
20.000.000
1
önkormányzat
3
500.000.000
1
önkormányzat
3
500.000.000
1
Végrehajtó (üzemeltető)
önkormányzatpályázat önkormányzat/ magán szféra önkormányzat/ nemzeti parkok önkormányzat belügyminisztérium
önkormányzat
10.000.000
önkormányzat / rendőrség
2.000.000
21
Megjegyzés: A táblázatban a normál betűvel írt intézkedéseket az önkormányzat sürgős feladatként jelölte meg. az egyéb, szükséges fejlesztéseket dőlt betűvel jelöltük.
22
