PEDAGÓGIAI
PROGRAM
BOZÓKY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA 2028 Pilismarót, Rákóczi út 14. Telefon: 33/508 – 160
Tartalom Nevelési Program 1. Bevezető 1.1. 1.2. 1.3.
Igazgatói bevezető Iskolánk névadója Iskolánk arculata
2. Jogi státusz 2.1. Az iskola jogi státusza az "Alapító okirat” szerint 2.2. Tanulói jogviszony 3. Az iskola értékrendje, célrendszere 3.1. Az iskolánkban folyó nevelés és oktatás céljai, pedagógiai hitvallásunk 3.2. A teljesülés kritériumai 3.3 A képzés jellemzői 3.3.1. A képzés szakaszai, képzési idő 3.3.2. A képzés struktúrája 3.4. Az intézmény szolgáltatásai 3.4.1. Az alapképzést kiegészítő tevékenységi formák 3.4.2. Egyéb sajátos szolgáltatások 4. A tanulóközösség jellemzői 4.1. A tanulók életkori sajátosságai 4.2. Az értelmi fogyatékos tanulók jellemzése 5. Személyiségfejlesztés 6. Közösségfejlesztés, közösségi nevelés 6.1. Nézeteink a közösségfejlesztésről 6.2. Iskolánk munkarendje 6.3. Iskolánk hagyományai 6.4. Diákönkormányzat 6.5. Eseménynaptár 7. Az iskola tehetséggondozó, felzárkóztató programja 7.1. Tehetséggondozás, képességfejlesztés 7.2. Felzárkóztatás 7.3. Magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók segítése 7.4. Egyéni fejlesztő csoportok 8. Gyermek- és ifjúságvédelem 8.1. A Gytv. alapelvei, a gyermekek védelmének rendszere 8.2. A veszélyeztetett tanulók jellemzői 8.3. A hátrányos helyzetű tanulók jellemzői 8.4. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal történő foglalkozás 9. Az iskola környezeti nevelési programja 9.1. Helyzetelemzés, helyzetkép 9.2, Erőforrások 9.3. Alapelvek, jövőkép, célok 9.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 9.5. Módszerek, eljárások 2
10. Az iskola egészségnevelési programja 10.1. Egészségnevelés 10.2 Iskolánk egészségnevelési programja 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő –oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 11.1. A munkát segítő taneszközök 11.2 A tanulók otthoni és iskolai munkáját segítő eszközök 12. Iskolahasználók az iskolai közéletben 12.1. Szülői részvétel 12.1.1. Szülői munkaközösség 12.1.2. Iskolaszék 12.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formái 12.3. Nyilvánossági csatornák 13. Érvényességi rendelkezések Helyi tanterv 1. Iskolánk tantárgyi rendszere, óratervei 1.1. A NAT műveltségterületeinek megjelenési a tantárgyi rendszerben 1.2. Heti óraterv az 1-4. évfolyam számára 1.3. Éves óraterv az 1-4. évfolyam számára 1.4. Heti óraterv az 5-8. évfolyam számára 1.5. Éves óraterv za 5-8. évfolyam számára 1.6. Az iskola heti tantárgyi óraterve 1-8. évfolyamon 1.7. A fenntartó által finanszírozott nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete 1.8. Fogyatékos tanulók oktatása 2. Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának szempontjai 3. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 4. Ellenőrzés, értékelés, minősítés az oktatási folyamatban 4.1. Ellenőrzés 4.2. Értékelés 4.3. A tanulók szöveges értékelése 1-4. évfolyamon 4.4. A fogyatékos tanulók értékelése 5. Az iskola írásbeli beszámoltatásának formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe 6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai 7. A tanulók fizikai állapotának mérése
3
Nevelési program
4
1. Bevezető
1.1. Igazgatói bevezető Tisztelt Szülő! Önkormányzati Képviselő! Érdeklődő! Az 1993. évi közoktatási törvény előírása szerint minden oktatási intézménynek el kell készítenie pedagógiai programját, amely a közös nemzeti követelményeken túl az iskola sajátos pedagógiai hitvallását, képzési struktúráját, egyéni programkínálatát tükrözi. Ezt a programot vizsgáltuk felül, módosítottuk a közoktatási törvény előírásainak megfelelően. Kedves Olvasó! Ön egy olyan tantestület programját tartja a kezében, amelyet már megelőzött egy hasonló céllal készült iskolai dokumentum. Ez volt az a vezérfonal, amely az elmúlt évek innovációit, tapasztalatgyűjtését, a programra való felkészülés továbbképzési rendszerét irányította, összefogta. A pedagógiai programunk összeállításánál figyelembe vettük a szülők, a gyerekek, a falu elvárásait, az eddigi tevékenységünkkel kapcsolatos visszajelzéseket, iskolánk adottságait, pedagógusaink szakértelmét. A helyzetelemzés megerősített bennünket abban, hogy fejlesztési irányaink helyesek voltak. Tehát Ön, aki már ismerte munkánkat, eredményeinket, a továbbiakban egy olyan programra számíthat, amelyben sok lesz az ismerős elem, hisz a jól bevált gyakorlatot folytatjuk tovább, és a minőség fokozására törekszünk. És Ön, aki még nem ismer bennünket, remélem e néhány bevezető sor után időt szakít arra, hogy megismerkedjen velünk. S végül szeretném e helyütt is megköszönni pedagógus társaim többéves kitartó, lelkes, a mindennapi színvonalas tanítás melletti alkotó tevékenységét.
Pilismarót, 2004. június 17. Fábiánné Gyimesi Lívia iskolaigazgató
5
12. Iskolánk névadója:
BOZÓKY
MIHÁLY
1755 - 1829
ISKOLAMESTER régi egyházi énekek gyűjtője és szerzője, műfordító. 1776-tól 1829-ig Pilismarót község nótáriusa, kántortanítója.
A pilismaróti iskola a millecentenárium évétől viseli nevét.
6
7
1.3. Iskolánk arculata Iskolánk mottója:
" Mindannyian mások vagyunk, és ahány ember annyi csodálatos világ. " (Bródy János) Pilismarót iskolája két épületből áll: az Esztergomi út 29. sz. épület – a valamikori református iskola - az első és második osztályosok otthona, itt kap helyet a melegítő konyha és ebédlő, valamint a kicsik napközi otthonos csoportja. Nagy füves udvar áll rendelkezésünkre, mely kiváló lehetőséget biztosít a játékhoz, mozgáshoz. A másik épület, mely a Rákóczi u. 14. sz. alatt található, a falu közepén áll. A régi iskolaépületeket - ezeknek egy része még 1820-ban épült (régi katolikus iskola) - új szárny köti össze, biztosítva ezzel az oktató-nevelő munkához szükséges teremigényt. Ehhez az épülethez is zárt udvar tartozik, melynek aszfaltos kosárlabdapályája szünetekben és délutánonként is vidám gyerekzsivajtól hangos. A sportoláshoz kiváló lehetőséget biztosít a község sportcsarnoka. Aki hozzánk a hétköznapok bármelyikén belép, vidám hangulatot, tiszta, világos, virágos iskolát talál. Gyermekeink szívesen járnak iskolába, s nem siet haza a tanítás után feltétlenül az sem, aki megtehetné. A színjátszástól a számítástechnikáig, a tornától a néptáncig, a természetjárástól a képzőművészetekig , sokféle tevékenységet kipróbálhat az, aki nálunk tanul. Komolyan vesszük a szülőkkel való állandó kapcsolattartást, szinte napra készen igyekszünk a társadalmi, illetve a szakmai elvárásoknak eleget tenni. Célunk, hogy tanulóinkban életre hívjuk a tanulás, továbbtanulás igényét, s hogy az egyéni adottságoknak leginkább megfelelő középiskola elvégzésére képessé tegyük őket. Követelményeinket az életkornak megfelelő mértékben fokozatosan növeljük, ugyanakkor azok sikeres teljesítéséhez minden lehetséges körülményt igyekszünk biztosítani: segítőkész, gyermek-centrikus, felkészült pedagógusokat, optimális csoportlétszámokat, barátságos, esztétikus környezetet, s nem utolsó sorban sok-sok lehetőséget a különböző egyéni adottságok kibontakoztatásához. Rendszeres résztvevői, helyezettjei, (sőt szervezői is) vagyunk a környékbeli (területi) versenyeknek, jó néhány területen. Minden erőnkkel igyekszünk a minket választó családok bizalmát megőrizni.
8
2. Jogi státusz 2.1. Az iskola jogi státusza az alapító okirat szerint Az iskola hivatalos neve: Bozóky Mihály Általános Iskola Típusa: alapfokú általános iskolai oktatás Székhelye: 2028 Pilismarót, Rákóczi u. 14. Tel.: (33) 508 – 160 Alapító szerve: a valamikori Pálos-rend Irányító (felügyeleti) szerve: Pilismarót Községi Önkormányzat Az alapító okirat száma: 21 / 1994. kelte: 1994. március 23. kiállítója: Pilismarót Község Önkormányzata nevében Balázs Márta jegyző, Benkovics László polgármester Főbb feladatai: alapfokú oktatás, nevelés, enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatása, nevelése, napközi, felzárkóztatás, tehetséggondozás, gyermek - és ifjúságvédelem, testvér- és sportkapcsolatok létesítése más intézményekkel, tanulók szervezett étkeztetése, stb. Az iskola földrajzi működési területe: általános iskola: elsősorban Pilismarót község, de fogadunk tanulókat a szomszédos településekről is. Az iskola jogállása: önálló jogi személy teljes jogkörrel rendelkező részben önálló költségvetési intézmény Az iskola évfolyamainak száma: 8 Az iskola tanulócsoportjainak száma (jelenleg): 12 általános iskola: 10 napközi: 2 A program benyújtója a Bozóky Mihály Általános Iskola nevelőtestülete nevében: Fábiánné Gyimesi Lívia iskolaigazgató
9
2.2. Tanulói jogviszony Tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján jön létre. A felvételről az iskola igazgatója dönt. 2.2.1. Intézménybe lépés a) első évfolyamba: - a tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre, - a beiratkozást óvodai hospitálás előzi meg, - szükséges feltételek: - törvény szerinti életkor - egészségügyi megfelelés orvosi igazolás alapján - óvodai ajánlat - szülői nyilatkozat b) más iskolából: - új tanévben: bizonyítványa van az előző évekről - tanév közben: távozási lapja van Más iskolából érkező nem helyi lakos esetében az igazgató döntését nevelőtestületi határozat előzi meg. A mérlegelés tárgyát képezi: a tanuló magatartás és szorgalom jegye, esetleg az iskolaváltást támogató nyilatkozat (pl. a Nevelési Tanácsadó részéről). Átvétel esetén: - a szülő biztosítja gyermeke részére a szükséges tankönyveket, - biztosítja az iskolával való állandó / folyamatos kapcsolattartást. A tanuló átvételére a tanév során bármikor lehetőség van. A más iskolából való átlépésnél meghatározó iskolánk pedagógiai programja, jellemző tantárgyi rendszere, és a tanított idegen nyelvek. c) összevont osztályba: - az összevont (gyógypedagógiai) osztályba kerülés feltétele minden esetben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság szakvéleménye, áthelyező javaslata. 2.2.3. Tanulói jogviszony megszüntetése A tanulói jogviszony megszűnik: Amennyiben a tanulónk tanulmányainak befejezése előtt iskolát vált, az átvétel napján. A nyolcadik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján. Tankötelezettsége utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló a tanulmányait nem kívánja tovább folytatni. A tankötelezettség megszűnése után ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad, a bejelentés tudomásul vételének napján. A tankötelezettség megszűnése után az iskola kérelem hiányában is megszüntetheti a tanulói jogviszonyt, ha a tanuló nem végezte el a 8. évfolyamot. Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
10
3. Az iskola értékrendje, célrendszere "Ha igyekszünk felfedezni másokban a legjobbat, valamiképpen magunkból is azt hozzuk ki." (W. A. Ward)
3.1. Az iskola értékrendje, célrendszere, pedagógiai hitvallásunk Intézményünk a község egyetlen iskolája. Így céljaink meghatározása során elsődleges szempontot jelentett az a tény, hogy intézményünknek elsősorban a Pilismaróton élő tanköteles korú gyermekek számára kell biztosítania az alapfokú oktatást - nevelést: esélyegyenlőséget biztosítva valamennyiüknek az alapműveltség és neveltség megszerzéséhez. Célunk egy olyan iskola megteremtése, ahol gyermek - szülő, tanár és diák egyaránt jól érzi magát, ahol esztétikus környezetben, megfelelő tárgyi feltételek között pedagógus és szülő együtt munkálkodik a gyermekek harmonikus fejlődéséért. Oktató - nevelő munkánk alapja a gyermekközpontúság, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása - ötvözve a "követelek Tőled, mert tisztellek" alapelvével. Fontos számunkra a gyermekekben rejlő értékek felszínre hozása, hangsúlyozása - a gyermekekben rejlő pozitív erőforrásokra támaszkodva -, s az, hogy tanulóink meg tudják valósítani önmagukat. „ Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” ( Szent - Györgyi Albert ) Ennek tudatában - ismerve a hozzánk járó gyerekek életkori sajátosságait, adottságait, körülményeit - tudatosan szervezzük, irányítjuk, motiváljuk tanulási- és szabadidős tevékenységeiket, értékeljük tetteiket, fejlődésüket. Hiszünk a nevelés lehetőségében, munkánk fontosságában, tisztában vagyunk felelősségünkkel. Igyekszünk korszerűen és helyesen értelmezni az iskola szerepét a gyermek személyiségének fejlődésében. Tudjuk, hogy a személyiség formálásában az otthoni hatás meghatározó, és hogy nem kis mértékben befolyásolják azt a társadalomban lejátszódó történések, jelenségek is, de ennek ellenére az iskola hatása sem alábecsülhető. Igyekszünk közvetíteni azokat a tartós és kívánatos emberi értékeket és tendenciákat, amelyek segíthetnek abban, hogy gyermekeink a maguk és környezetük számára hasznos, humanista szemléletű, művelt, kreatív, testileg és lelkileg egyaránt egészséges személyiséggé fejlődjenek. Nevelőtestületünk a pedagógiai folyamat egészében igyekszik érvényesíteni a NAT-ban is képviselt értékeket, így:
11
a humanizmus értékeit: az élet, az emberi méltóság tiszteletét, a természettel való összhang, a tudás, az alkotás megbecsülését a demokrácia értékeit: az egyén és a közösség érdekeit egyaránt szem előtt tartó magatartást az általános műveltségen alapuló, más népek hagyományait, kultúráját ismerő és tiszteletben tartó egészséges nemzeti öntudatot azokat az általános és alapvető erkölcsi normákat, érzelmi, akarati és viszonyulás beli jellemvonásokat befogadó beállítódást, melyek nélkül a testileg - lelkileg egészséges személyiség elképzelhetetlen. Iskolánk fő célja tehát a személyiségfejlesztés, alapfeladata az értékközvetítés és képességfejlesztés, melynek eszközéül - az intézmény típusából adódóan - az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátíttatása, gyakoroltatása és az élményt nyújtó tevékenységek lehetőségének széles köre szolgál. Iskolánk fő jellemzője a demokratikus légkör, a változatos tevékenységi formák lehetősége minden tanuló számára - a tanórán kívül is - , valamint a folyamatos tehetséggondozás. Ezeket a jellemzőket igyekszünk megtartani, hiszen úgy gondoljuk, hogy céljaink eléréséhez nem elegendő a szűken értelmezhető tanítás. Igyekszünk a tevékenységek színes skáláját biztosítani, hogy tanulóink adottságai felszínre kerülhessenek, képességgé fejlődhessenek, egyéni irányultságaik differenciálódhassanak, ezzel is segítve a majdani pályaorientációt. A tehetséggondozás ugyanakkor jelenti számunkra a tanulásban önhibájukon kívül lemaradó, vagy önbizalomhiánnyal, belső feszültséggel, gátlásokkal küzdő tanulók segítését is, az esélyegyenlőséget biztosítandó. Céljaink eléréséhez legfontosabb partnernek tekintjük a gyerekeket, a szülőket, a családot, és a szűkebb társadalmi környezetet. Messzemenően figyelembe vesszük igényeiket, és azokat igyekszünk kielégíteni. Úgy gondoljuk, hogy az általános, pozitív emberi értékek (becsületesség, felelősségérzet, kötelességtudat, tisztelettudás, stb.) méltó rangra emelése, " nem hiábavalóságának " tudatosítása, megerősítése - példamutatással, elismeréssel, tisztelettel - mindenkori feladatunk. Céljaink az ezredfordulónak megfelelő természet- és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása tanulóinkban megfelelő, továbbépíthető ismeretekkel, tudással rendelkező tanulók nevelése az ország és lakóhelyünk hagyományait, környezeti értékeit ismerő, tisztelő, ápoló fiatalok nevelése reális önismerettel, én-képpel, az alapvető erkölcsi normákkal rendelkező fiatalok nevelése, akik ismerik képességeiket, lehetőségeiket, céljaikat, tisztában vannak azok elérésének módszereivel képessé tenni tanulóinkat: - eredmények elérésére (kitartó munka árán is), - kulturált magatartásra, - az iskolaváltásra, az alapvizsga letételére, a középfokú tanulmányokra, - a gazdálkodói, munkavállalói szerepvállalásra. az egészséges életmód alapelveivel azonosuló, egészségesen élő fiatalok nevelése.
12
Fontos számunkra, hogy: hogy nálunk a felnőttek feltétel nélkül elfogadják a gyermekeket. Ez a feltétlen elfogadás informális kapcsolatrendszeren alapul, de nem jelenti a gyermek antiszociális, illetve megengedhetetlen viselkedésének elfogadását. a gyermek - felfedezze az összetartozás és a tartalmas lét értékét, - képes legyen fejleszteni önértékelését, magabiztonságát, s tudjon pozitív képet kialakítani önmagáról, - hogy bizakodó, jókedvű legyen, és olyan légkörben éljen és nevelkedjen, amelyet a humor és az optimizmus jellemez, - fejlődő problémamegoldó készséggel és érzékenységgel tudja irányítani életét, - motiválttá, nyitottá váljon a tanulásban, új ismeretek, tapasztalatok szerzésében. Az oktatás - nevelés színterei: - 1-8. évfolyam: általános iskola - összevont osztály: tanulócsoport enyhe fokban értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott tanulók számára. 3.2. Az iskolai célok teljesülése szempontjából fontos kritériumok Elért eredményeink megőrzését értéknek tekintjük, ha: a tanulók jól érzik magukat az iskolában, s azt kifejezésre juttatják ( elégedettségi vizsgálat, iskolai rendezvények látogatottsága, tanulói részvétel a szabadidős programok szervezésében, stb.), a tanulói hiányzások legalább 90%-a igazolt mulasztás, a tanulók magatartás és szorgalom minősítésének átlaga közelít a jóhoz (annak ellenére, hogy tanulóink 50 % - a fiú ) ha az iskolában, és az iskolán kívül egyaránt kulturáltan viselkednek diákjaink, s ezt a külső környezet észleli ( pozitív visszajelzések, elégedettségi vizsgálatok), tanulóink motiváltak, képesek a tanulásra, tanulmányi eredményük adottságaiknak, képességeiknek megfelelő, a tanulók minimum 90 %-a megfelel a tantervi követelményeknek, a szakaszonkénti diagnosztikus vizsgák eredménye megfelel a tanulók tanulmányi eredményének, a tanév végi általános -, tantárgyi-, művészeti-, sport-, és közösségi munkáért dicséretet kapók száma eléri a tanulók létszámának 40 %-át, a továbbtanulási arány megközelíti a 100 % - ot. ha tanulóink szívesen sportolnak, aktívan vesznek részt sportrendezvényeken az egészséges életmód szabályait elfogadják, s megpróbálják betartani ismerik a drog, az alkohol és a cigaretta káros hatásait, elítélik, visszautasítják ezek használatát.
13
ha a szülők elégedettsége pozitív marad, illetve még pozitívabbá válik az iskola oktató nevelő munkáját illetően ha a pedagógusok jól érzik magukat az iskolában, s magukénak érzik azt (szívesen töltik szabadidejük egy részét közösen, elégedettségi vizsgálatok). 3.3. A képzés szakaszai, képzési idő, a képzés struktúrája, a képzés jellemzői Iskolánk az alábbi képzési formában kívánja céljait elérni, feladatait teljesíteni. 3.3.1. A képzés szakaszai, képzési idő Az oktatás - nevelés színterei iskolánkban: 1-8. évfolyamon ép értelmű gyermekek képzése értelmi fogyatékos tanulók képzése 1-8. évfolyamon összevont tanulócsoportban, 3.3.2. A képzés struktúrája Iskolánkban az oktatás hagyományos tantárgyi rendszerben, tanóra-keretben, évfolyamokra épített tanulócsoportokban (osztályokban) történik, évfolyamonként általában egy tanulócsoporttal. Ebből adódóan a tanulók osztályba sorolásának nincsenek a tanulói képességektől függő szempontjai. Ettől eltérő módon a fogyatékos gyermekek tanulócsoportja és a napközi szerveződik: Összevont osztály Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók - tanulásban akadályozottak, szükség esetén a középsúlyos értelmi fogyatékos, értelmileg akadályozott tanulók - oktatásának, nevelésének színtere. Iskolánkban két osztály szerveződött e tanulók tanítására. Bekerülés: Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői Javaslata alapján. Kilépés: Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői Javaslata alapján. Napközis csoportok 1. osztálytól 5. osztályig minden igénylőnek biztosítjuk a napközis foglalkozáson való részvételt. Két napközis csoportunk van, ezek összevont tanulócsoportok. A csoportokba sorolás a tanév elején történik a létszám és az életkori tanulási sajátosságok figyelembevételével. A napközi otthon a szorgalmi időszakban működik. A hagyományos osztálystruktúrát néhány tantárgy esetén csoportbontás színesíti: Német csoport Iskolánkban második (nem kötelező) idegen nyelvként 3. osztálytól németet tanítunk. Választhatósága miatt ezeken a foglalkozáson nem vesz részt minden tanuló. 14
Bekerülés: Kilépés:
- 2. osztály végén szülői és tanulói nyilatkozat, - 2. osztály végén 4-nél nem rosszabb magyar jegy, - osztályfőnöki javaslat. - 4. osztály végén szülői kérésre, pedagógus javaslatára, - később csak igazgatói engedéllyel.
Csoportbontás mindenki által tanult tantárgyak esetén: Az osztálybontásnak ez a módja a tanulócsoportok létszámának függvénye. Nemek szerinti bontást alkalmazunk technika / számítástechnika tantárgyak esetén, a tárgyi feltételrendszerből adódóan; képesség szerinti bontást magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, matematika stb. esetén a hatékonysági szempontok miatt. Az alsó tagozatban "nagyfelmenő", a felső tagozatban szaktanári rendszer működik. 3.3.3. A képzés jellemzői Környezeti nevelés A bennünket körülvevő természeti, társadalmi környezet nagy mértékben meghatározója munkánknak. A Dunakanyar és a Pilisi Bioszféra Rezervátum, Duna - Ipoly Nemzeti Park mozgásterünk szerves része, így a környezeti nevelés alapja. Bár a környezeti nevelés az iskolai élet egészét átszövi - hiszen ez a terület a NAT egyik kereszttanterve, s így integráltan szinte minden tantárgyban megjelenik -, közvetlen környezetünk adottságaival élve, a környezeti nevelés intenzívebbé, hatékonyabbá tétele érdekében tanévenként 3 napos "erdei iskolát" szervezünk, melynek helyszínéül közvetlen természeti környezetünk szolgál, s melyet külső szakemberek (erdészek) jelenléte tesz igazán színessé. Számítástechnika tantárgy oktatása Ötödik osztálytól kezdődően óratervi órában, csoportbontásban tanulnak számítástechnikát tanulóink. Idegen nyelvek tanítása Iskolánkban angolul mindenki tanul, a német nyelv pluszként választható. Ez a választhatóság egyféle szelekciót jelent a tanulók körében, mely mindenképpen a hatékonyság növelését eredményezi. Hogy tanulhat-e két idegen nyelvet diákunk, a szülő kívánságán, a tanuló szorgalmán, tanuláshoz való viszonyán és teherbíró-képességén kívül az határozza még meg, hogyan boldogul az anyanyelvvel. Ennek eldöntése pedig nem csupán a szülő, hanem a pedagógus feladata, felelőssége is. Felzárkóztatás, tehetséggondozás A tehetséggondozás és felzárkóztatás kérdését kiemelten kezeljük: a közismereti tantárgyakból korrepetálást biztosítunk minden tanulócsoport számára, a dyslexiásokkal, beszédhibásokkal szakember foglalkozik. Az iskolai könyvtárnak nagy szerepet szánunk az olvasóvá nevelésben, az önálló tanulásban, információszerzésben. Szakköreinkkel megpróbálunk minél nagyobb kínálatot nyújtani, hogy tanulóink találhassanak kedvükre valót. Az oktató-nevelő munka folyamatában ugyanis szeretnénk e "másodlagos"
15
közösségekben rejlő erőre, az ott szerzett sikerekre támaszkodni. Ebből adódóan nem a szakkörvezetők, hanem a tanulók választanak. Ehhez a döntéshez a szülők hozzájárulása is szükséges. Habilitáció, rehabilitáció A gyógypedagógiai nevelés egészét átható habilitációs és rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyatékos tanulók szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. Feladata: a fogyatékos tanulók térbeli és időbeli tájékozódásának kialakítása, gondolkodási, motoros, kommunikációs, szociális, tanulási képességeinek fejlesztése. A tanulás tanítása A tanórai, szakköri keretek mellett nagy figyelmet fordítunk a tanulás tanításának kérdésére. Az új félévek kezdetekor 1hetes módszertani hetet tartunk. Ezen a héten naponta 60 percet foglalkoznak tanulóink kis csoportos foglalkozás keretében tanulásmódszertannal, azt követően órarend szerint, rövidített órákkal folytatódik a tanítás. A módszertani hetet követően az egy osztályban tanító pedagógusok 3-4 fős csoportja tanórai keretben fejleszti tovább a tanuláshoz szükséges képességeket. Ezek: viszonyformálás, tanulási szokások, figyelemfejlesztés, beszédművelés, hangos olvasás, dinamikus olvasás, emlékezetfejlesztés, gondolkodásfejlesztés, önművelés. Tanulmányi kirándulások: Az osztályonként, évfolyamonként szervezett tanulmányi kirándulások (tanévenként 2 nap) tananyaghoz kapcsolódnak, az egyes évfolyamok tantárgyi követelményrendszeréhez illeszkednek. A kirándulások szervezésekor fontos szempontot jelent a tanulók életkori sajátossága, terhelhetősége, és a fokozatosság elve. Így alsó tagozatban az egy-egy napos, felső tagozatban inkább az „összefüggő” két napos kirándulásokat preferáljuk. A kirándulások helyszíneinek meghatározásakor mindezeket figyelembe vettük. Fontosnak ítéljük, a főváros megismerését, ezért a tanulmányi kirándulások visszatérő helyszíne lesz. A tanulmányi kirándulások javasolt helyszínei: 1. osztály: helyi kirándulások (Lakóhelyünk, szűkebb környezetünk.) 2. osztály: Visegrád, Budapest 3. osztály: Esztergom, Tata, Budapest 4. osztály: Szentendre, Budapest 5. osztály: Római kori emlékeink, Közép-Magyarország 6. osztály: Eger – Aggtelek 7. osztály: Nyugat- Magyarország 8. osztály: Pécs és környéke 3.4. Az intézmény szolgáltatásai 3.4.1. Az alapképzést kiegészítő (választható) tevékenységi formák, szolgáltatások Konzultáció tanulási problémákról: ha iskolánk bármelyik tanulójának tanulási problémája van szaktanáraink a tanórákon kívül (délután) előzetes időpont egyeztetés után, a tanulók rendelkezésére állnak. Felkészítés tanulmányi versenyekre: tanulóink rendszeresen kapnak a környék iskoláiból meghívásokat különböző tanulmányi versenyekre. E versenyek előtt délutánonként több 16
alkalommal foglalkozunk tanulóinkkal. Rendszerint háziverseny előzi meg a más intézmények által meghirdetett versenyeket. Az iskolai verseny győztesei képviselik intézményünket a meghirdetett versenyeken. Felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre Szakkörök: a tanév elején meghirdetett szakkörökhöz - melyek a tanulók érdeklődésére és az iskola hagyományaira épülnek - a tanulók önkéntesen csatlakozhatnak. A szülő az aláírásával igazolja gyermeke választását. A gyermek tudomásul veszi, hogy a választott szakkört legalább egy évig látogatja. (Ezek jelenleg: néptánc, irodalmi színpad, énekkar, ritmikus tánc, képzőművészeti szakkör, környezetvédelmi szakkör, számítástechnika, matematika szakkör, középiskolára előkészítők, stb.) Könyvtárhasználat: Iskolánkban minden tanulónknak lehetősége van az iskolai könyvtárba beiratkozni. Szakképzett nevelő áll tanulóink rendelkezésére. Megismerteti a könyvtárat s a könyvtárban való eligazodást segíti gyermekeinknek. Minden korosztály megtalálja az érdeklődési körének megfelelő könyveket, melyeket folyamatosan az új könyvekkel bővítünk. Számítógép-használt: Számítástechnika szakkör működik minden felső tagozatos évfolyamon, heti 4 alkalommal, 1 órában. A tanulók önkéntes alapon jelentkeznek a szakkörre. A tanulók tanórán és a szakkörön szerzett tudásának elmélyítése érdekében heti két alkalommal gyakorlási lehetőséget biztosítunk. A számítógépeket, számítógépes programokat egyéb szakköreinken, felzárkóztató foglalkozásainkon is használhatják diákjaink. Sportcsarnokhasználat: Falunk abban a kivételes helyzetben van, hogy egy csodálatos szép és igen jól felszerelt sportcsarnokot mondhat magáénak. Tanulóink testnevelés óráit a sportcsarnokban tartjuk meg. A tanórán kívüli sporttevékenységet a testnevelő tanárok szervezik. Itt a tanulók részvétele önkéntes. A tanév elején szerveződő csoportok a tanulók érdeklődésének megfelelő sportágakat ölelik fel. A fenti tevékenységi formák térítésmentesek. Ezek a tevékenységek tömegsport foglalkozások és DSK keretében működnek. 3.4.2. Egyéb sajátos szolgáltatások Nyári táborok Múzeum - és színházlátogatások Szociális szolgáltatások: - reggeli ügyeletet - reggeli étkezési lehetőséget biztosítunk (iskolai büfé) - délutáni ügyelet - egészségügyi szűrővizsgálatokat biztosítunk (iskola orvos, védőnő, fogorvos) - az iskola szerepet vállal a rászoruló tanulók önkormányzati szociális segélyezésében. - szociális mentálhigiénés ellátás körébe tartozó szolgáltatások biztosítása (Nevelési Tanácsadó, Pszichológus, Logopédus ) Pályaválasztási tanácsadás: végzős tanulóinknak és szüleiknek segítséget nyújtunk a pályaválasztásban oly módon is, hogy a környék intézményeiből szakembereket hívunk. Itt helyben adnak tájékoztatást a tanulóknak és a szülőknek egyaránt. Ismeretterjesztő előadások szülőknek 17
4. A tanulóközösség jellemzői
4.1. A tanulók életkori sajátosságainak jellemzői " Sóvárog egy cél nélküli cél felé, Amelynek útját - módját nem lelé." (Arany János)
Az életkori sajátosságok az azonos korcsoportba tartozó gyermekek és ifjak közös jellemzői. Átlagos viszonyítási alapot jelentenek, amelytől az egyének számos tényező következtében egyéni vonásaikban eltérnek. A pszichikum fejlődése mindig a korra, fázisra jellemző tevékenységben gyökerezik. Az iskolás korban ez a fázis a tanulás. Első szakasz: 6 -12 év Ennek az időszaknak az eleje inkább az óvodás korra emlékeztet, a vége pedig a serdülés hajnala. A szakasz jellemzője az, hogy új egységet teremtő sajátosságok, változások állnak elő. Az alapfokú nevelés a családi és óvodai nevelés eredményeire épülve alapozó jellegű. A családdal való együttműködésre törekedve szervezi a gyermekek egészséges testi, lelki, szellemi fejlesztésének feltételrendszerét A pszichikum jellemzői: A gyermeki személyiség fejlődése - az idegrendszeri érés és a környezet számtalan ingerének hatására - az iskolás korra és az iskolás korban a realizmus irányába mutat. Az életkori szakasz első részét naiv realizmusnak, a második részét a valóság kiváltotta reflexiók, a kritikai nézőpont megjelenése miatt reflektív realizmusnak nevezzük. A kisiskoláskorban alakul ki a gyermek önmagával kapcsolatos alap-beállítottsága. A szülő, a tanító eleinte tekintélyt jelent számára, ezért a tanító személyisége, véleménye meghatározó elem az énképének és az önértékelésének kialakulásában. A kisiskolás gyermek érzelmileg kiegyensúlyozott, örömre fogékony, érdeklődő, kapcsolataiban nyitott, aktív és tettre kész, feladat - és szabálytudat jellemzi. Mozgásigénye nagy, játékszükséglete nem csökken. Ez a mozgásügyesség fejlődésének optimális, fogékony időszaka. Tevékenységeiben eredményre törekszik. Értelmi fejlődés: A gyermek érzékelésére, észlelésére jellemző, hogy az egy tárgyat egészében, elemeinek megkülönböztetése nélkül felfogó érzékelést különbségtevő látásmód váltja fel. Így képessé válik az összetettnek elemeire bontására, a részeknek összefüggő egésszé kapcsolására, végső soron az írás, olvasás, számolás elsajátítására, a fejlődés útja a szemléletestől a szemlélettelen felé vezet.
18
Emlékezete elsősorban cselekvéses tapasztalataihoz, élményeihez kötődik. Gondolkodása közvetlen érzéki tapasztalatokhoz, gyakorlati cselekvésekhez kötődik. Egy ideig együtt van jelen a tárgyi - cselekvéses és a szemléletes - képi gondolkodás. Az észlelt jelenség lényegének kiemelésében még nem önálló. A relációk megértése konkrét fogalmi szinten valósul meg. Világképe reális, érdeklődését az őt körülvevő valóság köti le. Kíváncsi, szeretné megismerni az oksági kapcsolatokat, összefüggéseket. A 9-10 éves időszak a második "miért korszak". A gyermek közlési vágya erős, sokat, szívesen beszél. Fontos, hogy legyen alkalma élményeiről beszámolni. A 6-8 éves gyermek 10-15 percig képes a figyelmét a feladatra összpontosítani. Játékos helyzetben ez az időtartam növekszik. A megismerésben, a cselekvésre késztető belső indítékban az érzelmek központi szerepet töltenek be. 10-12 éves korra kezdődik meg a gondolkodás elvonttá válása, megjelennek fogalmak, ítéletek, következtetések. Létrejön az elvont térfogalom, a történelmi időszemlélet. Kívánatos, hogy a gyermek az időszak egészében találkozzon az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival. Emocionális fejlődés: Legtöbbször meg akar felelni a felnőttek elvárásainak, ennek érdekében komoly erőfeszítésekre képes eleinte. Erkölcsi ítéletalkotásaiban a szülő és a tanító véleménye az irányadó. Az eseményeket jónak vagy rossznak látja. A tettek indítékaival nem számol. A gyermekben keletkező érzelmek, indulatok egyre irányítottabbak, kevésbé látványosak. Egyre inkább fékezni tudja indulatait. Mindent intenzíven él át, de nagy, tartós érzelmei még nincsenek. Olykor az érzelmek kettőssége is tapasztalható. egyre inkább igényli a társadalmi megbecsülést. A 9-12 év a csoportalakítás időszaka. Igénye a kortárs csoporthoz tartozás. A 9-12 éves kor a kamaszkor előhírnöke. A lányokat jellemezheti: érzelmi, hangulati labilitás, ingerlékenység, a fiúkat jellemezheti: "vagánykodás", agresszivitás. Egyéni érdeklődési irány alakul ki, az önállóság igénye nő, megindul az érzelmi leválás a felnőttekről. Második szakasz: 12-16 év Ez az időszak a biológiai, pszichológiai serdülés időszaka, melynek végére kialakulnak a férfi és női nemi szerepek. Ez az időszak a kommunikációs, a szociális, a tanulási - önszabályozási képességek fejlesztésének meghatározó szakasza. A pszichikum jellemzői: A kamasz emberismereti képessége és önismereti érzékenysége látványosan megnövekszik. Erős az igénye az önmegismerésre. Meg akarja ismerni képességeit, lehetőségeit, cselekvéseinek motívumait, szeretné elérni, átlépni ezek határait. Kialakul a felnőttekétől hangsúlyosan függetlenedő erkölcsi felfogása. A készen kapott nézeteket bírálja, kételkedik, bizonyítást vár, végső soron önállóan akar véleményt nyilvánítani. A kamasz gyors és lényeglátó megfigyelő, felületességre, túlzott általánosításra hajlik. Emlékezete egyre megbízhatóbb és tartósabb.
19
Értelmi fejlődés: A serdülő gondolkodásának jellemzői: Képes elvonatkoztatni a jelenségek konkrét tulajdonságaitól. Lehetősége nyílik az absztrakt - logikai gondolkodásra, műveletekre elvont fogalmakkal, feltevésekkel, lehetséges ítéletekkel. A fogalmak nagyrészt absztrakt - logikai szintűek, a fogalmi jegyek is elvontak, A fogalmak elsajátítása az elvont ítéletek szintjén végzett gondolkodása műveletekkel történik. Az új fogalmak elhelyezése a fogalmi rendszerben, a meghatározások tartalma, a felosztások logikai szempontja elvont jegyek alapján is lehetséges. A törvényszerűségek már elvont és szükségszerű kapcsolatokat kifejező ítéletek. A serdülő a jelenségeket két vagy több viszonyítási rendszerben is el tudja képzelni, és ezek alapján következtet. Képes lehetséges problémákból kiindulva megoldási hipotéziseket felállítani. A problémák megoldásában a lehetőségek módszeres kipróbálásával, a kombinációk alkalmazásával él. Képes konkrét és absztrakt jellegű feladatmegoldásra, a konkrét és elvont szintet össze tudja kapcsolni. A serdülő gondolkodását az érzelmi, motivációs tényezők jelentősen befolyásolják. A nevelési légkör és a személyiségjellemzők ebben az életkorban is fontos szerepet kapnak a kreativitás és a megszokottól eltérő gondolkodás fejlesztésében. Emocionális fejlődés: Ezt a kort az ábrándozások, és a túlérzékenység jellemzi. Az alkotó képzelet erősödése is ezeknek az éveknek a sajátja. A felnőttkori alkotótehetség a művészetek és pl.: a matematika terén szintén ekkor bontakozhat ki. A kamaszt fékezhetetlen vitakedv jellemzi. Erre mind a gondolkodás, mind az értelmi fejlődéssel kölcsönhatásban lévő társas fejlődés kedvező feltételeket teremt. 4.2. Az értelmi fogyatékos tanulók jellemzése Az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló sajátos személyiségfejlődése a fejlődést meghatározó, befolyásoló biológiai, pszichológiai és környezeti okokra vezethető vissza, amelyek megléte az átlagos nevelés eredménytelenségéhez vezet. A tanulók személyiségének szabad kibontakoztatásában a differenciált gyógypedagógiai eszközrendszer, a nevelési szükséglethez igazított egyéni megsegítés meghatározó szereppel bír. Optimális fejlesztésük megkívánja, hogy a a sérült funkciók részleges vagy teljes helyreállítása mellett - olyan többletszolgáltatásokat nyújtson az iskola, amelyekkel a neveltetésükből, helyzetükből, állapotukból eredő hiányok részben (vagy teljesen) megszüntethetők. Fejlesztő programoknak kell segíteni a hatékonyabb társadalmi beilleszkedést, a kulturális környezet okozta hátrányok ellensúlyozását, a többségi iskolába való visszajutást, akinek erre esélye lehet. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott) tanulók nevelési szempontú jellemzői: A fogyatékos gyermeknél egyes életkori sajátosságok ugyanabban az életkorban jelennek meg, mint a nem fogyatékos gyermekeknél, más életkori sajátosságok - kisebb, nagyobb életkori késéssel alakulnak ki. Az értelmi működések, a látás, hallás, a beszéd és a mozgás sérülése olyan képességhiányokat és képességzavarokat okoznak, amelyek a nem fogyatékos gyermekeknél nem fordulnak elő.
20
A kognitív funkciók hiányos működése megmutatkozik a felfogás szintjén, amely a hiányos észlelésből, a mennyiségi, minőségi adatok összegyűjtésének zavaraiból, a szókincs hiányosságából, a tájékozódás sérüléséből, az információk hibás értelmezéséből adódhat. A feldolgozás szintjén kiemelkedő a probléma felismerésének hiánya, az összehasonlítás nehézsége, a valóság felszínes megragadása, a differenciálás képességének zavara. A teljesítményt akadályozó okok között említendő a kommunikáció problémaköre, a kapcsolatfelvétel és ~ fenntartás hiánya, a vizuális közvetítés és értelmezés nehézsége, a leblokkolás, a merevség, az analógiák alkalmazásának zavara. A mozgás, a finommozgás és koordináció elégtelenségéből származó hátrányok jelentősen befolyásolják az alapvető kultúrtechnikák elsajátítását - a vizuális kifejezésformák, a vizuális észlelés minőségét, az olvasás - írás jelrendszerének tanulását, a finommozgások vezérlését, annak ütemét, irányát, ritmusát, intenzitását. A szociális alkalmazkodás zavara az együttműködésben, a kapcsolatépítésben, a kapcsolatfenntartásban jelentkezik, és a környezet, a pedagógiai színtér normáinak, szabályainak elsajátítását nehezíti. A gyarapodó konfliktusok további másodlagos tüneteket, másodlagos neurotizációt eredményezhetnek. A fogyatékos gyermekek testi és lelki fejlődése lassabban valósul meg, az egyes funkciók fejlődési üteme eltérő, és a funkciók között életkoronként a szokásostól eltérő együtt járások alakulnak ki. A fogyatékos gyermek fejlődése egyénenként is jelentősen eltér. A fogyatékos gyermeknél az önálló vagy részben önálló életvitel, illetve a továbbtanulási szint eléréséhez, a számukra megfelelő műveltségtartalmak átadásához és a sérülésspecifikus, képességkorrekciós - rehabilitációs feladatok elvégzéséhez, a sajátos nevelési szükségletekhez illeszkedő szocializációs feltételek kialakítását, az irányított fejlesztést korábban kell kezdeni, mint más gyermekeknél. a fogyatékos gyermekek számára a szükséges irányított fejlesztés életkori sávja 0 - 18 életév. A sérültek pedagógiája A gyógypedagógia, mint a pedagógia egyik ága, rendelkezik mindazon ismérvekkel, amelyekkel az általános pedagógia. Cél - és feladatrendszere, a tanulók összetétele, valamint az alkalmazott tanítási stratégiák (elsősorban a motoros tanulás előnyben részesítése) teszik specifikussá. A gyógypedagógia hatásrendszerét gazdagítja az egyéni korrekció - korrekciós foglalkozás, mint speciális forma, ennek a pedagógiának legmarkánsabb specialitása. Ennek célja: az általánosan érvényesülő korrekciós - kompenzáló, felzárkóztató, megsegítő pedagógiai törekvések hatékonyságának fokozása, kiegészítése külön megválasztott és egyénileg alkalmazott tevékenységekkel.
21
5. Személyiségfejlesztés „Minden egyes ember, még a legnagyobb is parányi része az egésznek, azért kell munkálkodnia” (Kölcsey Ferenc) A tanulók személyiségfejlesztése, harmonikus öröm – és alkotóképes emberré nevelése megkívánja azt a nevelési többletet, amelyben a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük neveltjeink belső, pszichés világát, társas kapcsolatait és egyedi személyiségi készségeit is. Abban a szociális mezőben, amelyben évekig tartó együttes munka (tanulás) folyik, egyaránt elő kell segítenünk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakoztatásra és önfejlesztésre való képességének a fejlődését. Személyiségfejlesztés: A személyiségfejlesztés az önfejlődés elősegítése, a belső lehetőségeket kicsalogató és azokat társas kapcsolatban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségben lehetőségként adott. A személyiségben lehetőségként adott az is, hogy a fejlődés egész életen át tartson. Ezért fő feladatunk az érett, fejlett személyiség alakulásának segítése. Az általános iskolai oktatás – nevelés keretében (az egész pedagógiai folyamatot átfogóan) annak érdekében kell dolgoznunk, hogy a gyermekek személyisége egyre integráltabbá, szervezettebbé, minden tekintetben fejlettebbé válhasson. Ehhez nélkülözhetetlen a személyiség megismerése. A személyiség megismerése A megismerés területei: Az eddigi személyiségfejlődés lényegesebb adatai Beszélgetés: szülővel, gyermekkel, s a gyermekkel a megelőző időszakban legtöbbet foglalkozókkal ( védőnő, óvónő, tanítónő). A gyermek aktuális körülményrendszere Családlátogatás (1. osztály, 5. osztály, 8. osztály), évente szociometria. A személyiség jelenlegi fejlettségi szintje, az aktuális személyiség megismerése Testi fejlettség, egészségi állapot, pszichikus fejlettség, dinamikus tendenciák köre, mentális képességek, jellem- és akarati vonások (megfigyelés, beszélgetés, tanulói produktumok elemzése, személyiségtesztek). A személyiség fejlesztése során lényeges feladatunk tanulóink számára a személyes fontosság élményének megadása. A személyiség elfogadása jelenti a higgadt és elemző tudomásul vételt, a valóság tiszteletét, legyen az bármilyen, talán éppen olyan, hogy változtatni akarunk rajta. Az elfogadás tehát megismerést eredményez és éppen ezért válhat a továbblépés kiindulópontjává. Fontos törekvésünk, hogy változtassunk azon, amin érdemes változtatni.
22
A személyiség a pedagógiai tevékenység folyamatában realizálódik, amely e két alapvető tevékenységnek a nevelésnek és az oktatásnak a szintézise. Hangsúlyozzuk, hogy e két tevékenység egységes, egymásra kölcsönösen ható, együtt és egyszerre nyilvánul meg.
A személyiségfejlesztés feladatai az alábbi területek fejlesztése során realizálódnak: az ismeretek kialakítása a magatartás alakítása a személyiség értékmérőinek alakítása A személyiségfejlesztés feladatai: Az ismeretek kialakítása során Tapasztalás Feladat: Olyan tapasztalási lehetőség biztosítása, amelyben biztosítjuk az objektíve kívánt tartalmat. Úgy kell biztosítani a tartalom helyes felfogását, hogy a megértést és a tapasztalatot tovább visszük, előrevetítjük a távlatot. Biztosítani kell a szükséges érzelmi fogadtatást, és hogy maga a tapasztalat váltson ki érzelmeket. A kedvező tapasztalatot gyakorivá kell tenni. A tapasztalatok életszerűségét kell biztosítani. A cselekvés, aktivitás Feladat: Helyes minta adása Pozitív tapasztalat alapján a cselekedtetés, a gyermek aktivizálása A szokásalakítás Feladat: A pozitív példa következetes számonkérése megkövetelése A fogalmak kialakítása Feladat: A pozitív példákból, a sok konkrét cselekvésből, saját szokásaiból a gyermekekkel közösen kiemelni a lényeget, fontosat, hasznosat, általánosítani, fogalommal jelölni. Elősegíteni, hogy az elvont fogalmak beilleszkedjenek a viselkedést irányító szabályokba, pozitív normákba. A fogalmak szabályokká, normákká fejlesztése Feladat: Olyan követelményeket kell támasztanunk, olya szabályokat kialakítani és olyan normákat kidolgozni, amelyek pozitívak, értelmesek, hasznosak az egyén számára. El kell érnünk, hogy a tanulók ezeket a követelményeket, normákat megértsék, elfogadják. Segítenünk kell, hogy ezentúl meggyőződéssé váljon. Az ismeretek meggyőződéssé érlelése Feladat:
23
A meggyőződés alakítása - értelmi szinten - érzelmi szinten A pozitív érzelmi állapot biztosítása Feladat: Tanulóink képesek legyenek az értelem – érzelem összhangját megvalósítani, és a fegyelmezettség határain belül őszintén nyilvánítani érzelmet Az érzelmeket közösségi jellegűvé kell tenni, azaz tudjanak örülni mások sikereinek is. Találjanak örömet minden munkában, tevékenységben, az egyszerű dolgokban is. Osszuk meg velük érzelmeiket, örömeiket, bánataikat. Az érzelmi életet színessé, gazdaggá, tartalmassá kell tenni. A magatartás alakítása során Az akarat fejlesztése Feladat: A tevékenység céljának ismertetése Választás, döntés, elhatározásra jutás segítése Segítenünk kell, hogy a végrehajtáshoz szükséges eszközöket, a lehetséges megoldási módok közül a legmegfelelőbbet válasszák a tanulók. Képesek legyenek a tanulók akadályok leküzdésére A tevékenység megfelelő ellenőrzése, értékelése Helyes készségek és szokások alakítása Feladat: Sok készséget és sok jó szokást kell kialakítanunk. A rossz szokásokat le kell küzdenünk, és ezzel párhuzamosan jó szokásokat kell alakítani A konkrét viselkedésmódok alakítása Feladat: Tanulóink minden körülmények között a lehető legjobb, legszebb, legetikusabb módon viselkedjenek. A jellem alakítása Feladat: Erkölcsi tudatosság, meggyőződés alakítása. A személyiség értékmérőinek alakítása során Értékorientáció Feladat: A tanulók értékorientációjának megismerése után a pozitív befolyásolás. Az igényszint Feladat: Az oktatás során a tanuló érezze, hogy az amit tanul rá vonatkozik, kell, jelen és jövő életével van szoros kapcsolatban. (Elsajátítandó ismeretek megfelelő motiválása, magas szintű követelmények támogatása, azok következetes betartása, a pedagógus jó viszonya tantárgyához, tanulókhoz.) A közösségben olyan normarendszer kidolgozása, elfogadtatása, betartatása, amely mind az egyénekkel, mind a közösséggel szemben magas 24
szintű követelményeket tartalmaz a tevékenység, a viselkedés, a gondolkodás, a beszéd, a magatartás terén. Az aktivitás Feladat: Kialakítani a gazdag, tartalmas, magas szintű motivációs bázist. Az értékes motívum minden esetben kapja meg a megfelelő elismerést. A közösségi jelleg Feladat: Az egyént a maga viszonyaival egységben megragadni és azáltal alakítani, befolyásolni, fejleszteni a személyiségjegyeket. (Segítés adása és elfogadása, közös felelősségvállalás, felelősséggel tartozunk egymásért, egymásnak, illetékesség tisztázása, egyéni felelősségvállalás.) Az önállóság Feladat: Fejleszteni azt a képességet, hogy az egyén kritikus helyzetekben, választási lehetőség vagy kényszer esetén külső beavatkozás, segítés vagy sugalmazás nélkül döntsön A fegyelmezettség Feladat: A tartalmára – normák, szabályok, követelmények – helyezzük a hangsúlyt ( ne a tanulók számára érthetetlen külsőségek könyörtelen megkövetelésére) A kreativitás Feladat: Támogatni, hogy a tanulók kérdezzenek, váratlan megoldási módokat javasoljanak. Felszabadult, derűs, könnyed légkör megteremtése Az énkép, önértékelés Feladat: Fejlesztenünk kell a tanulók önismeretét. Reális énkép kialakulását kell segítenünk azzal, hogy a jó teljesítményt, jó szándékot, igyekezetet rendszeresen megfelelően elismerjük.
25
6. Közösségfejlesztés, közösségi nevelés 6.1. Nézeteink a közösségfejlesztésről A nevelés legfontosabb célja, hogy közösségi embert neveljünk. A gyermekközösség létrehozásában a pedagógusközösségnek, a nevelőnek vezető szerepe van, ez azonban távolról sem egyezik meg a hagyományosan értelmezett, vagy éppen autokrata módon érvényesülő vezetési stílussal. A helyesen felfogott vezetés iskolánkban éppen a gyermekek önállóságának fejlesztését tűzte ki célul. A közösség létrehozásának, fejlesztésének alapja a tanulók önkormányzó képességének kibontakoztatása. Ha közösségi nevelésről beszélünk érdemes külön tárgyalni az alsó- és a felső tagozatot. A jó közösség alapjait az alsó tagozatban kell lerakni. Már itt ki kell alakítani az önkormányzat elemeit: tényleges jogokat kell a gyermekek kezébe adni, felelősséget kell hárítani rájuk, véleménymondásra kell őket sarkallni. Már ekkor jellemezze a közösséget a cél érdekében végzett közös munka, a tevékenység együttes megszervezésére. A közös tevékenység közben bonyolult kapcsolatok jönnek létre növendékeink között: megtanulnak egymásnak parancsolni és engedelmeskedni, vezetni és végrehajtani, egymással együttműködni. A „mindennapi iskolai élet” megszervezése, átélése (felelősök, maga a tanulás, kirándulások, ünnepélyek, farsangi bál) a fő közösségfejlesztő erő. Alsó tagozatra jellemző, hogy a gyermekek elsősorban tanulmányi eredmény alapján ítélik meg társaikat. A pedagógus felelőssége, hogy saját példamutatással több oldalú megítélésre neveljük a gyermekeket: ne csak a tanuláshoz, a tanítóhoz való viszony, hanem a játékban, a közösségi kötelességek ellátásában, a társuk iránt tanúsított magatartásuk alapján ítéljük meg a gyermeket. Ellenkező esetben mindig lesznek egyes gyermekek, akik kívül rekednek a közösségen. (Ne legyen peremgyerek, igyekezzünk bevonni.) Az egyén és a közösség fejlődésének nevelési követelményeink szabnak irányt, amelyeket elérendő célok formájában tűzünk a tanulók elé: ha ezek vonzóak a számukra, akkor értékes tevékenységre ösztönöznek. Kezdetben (alsó tagozat) közeli és középcélokat tűzünk a közösség elé. Később (felső tagozatban) ezeket felválthatják, pontosabban melléjük társulhatnak a távlati célok is. A távlatok elvégzéséért folytatott együttes tevékenység során kovácsolódik a közösség. Fontos, hogy soha ne mulasszuk el az elért célokért folytatott munka közös elemzését, értékelését. Látniuk kell a gyermekeknek a megtett utat, a munka eredményeit, az elkövetett hibákat. Meg kell győződniük arról, hogy érdemes volt igyekezniük, dolgozniuk, mert munkájuk gyümölcsöző volt, elismerést nyert a nevelő és más gyermekcsoportok részéről is. Ugyanazokat a célokat többször is a közösség elé állíthatjuk. Ismétlődhetnek azonos módon, hagyományossá is válhatnak (jelmezbál, IS – IS napok, ünnepélyek lebonyolítása, KI MIT TUD), módosulhat azonban mind a formájuk mind, a tartalmuk a tanulók életkori sajátosságaitól függően. A közösségnek az egyénért érzett felelősségtudatát fokozzák a versenyek. (sport, tanulmányi) A nevelőtestület egyetértése a közösségi nevelés elvi kérdéseiben és gyakorlati megvalósításban a gyermekközösség fejlődésének feltétele és egyben záloga.
26
Az alsós és a felsős közösség munkája egymásra épül, a sikeres közösségi nevelés csak így valósítható meg. A közösségi nevelésben az osztályfőnökök (vezetők) mindennapos feladata az osztályközösség létrehozása, fejlesztése. Az osztályközösség szintjén szerveződik meg az önkormányzás alapegysége. Erősítse a pedagógus minden lehető módon az osztályközösséget, törekedjen arra, hogy a gyermekek jól érezzék magukat. Teremtsen olyan helyzeteket, amelyek a közösséget sikerekhez juttatják! Ennek érdekében a pedagógus – életkortól függően adjon mindig nagyobb hatáskört az osztályközösségnek. (l: állapítsák meg maguk, ki szorul segítségre, szervezhessék meg önállóan a segítést) Az azonban nagyon fontos, hogy a pedagógus csak akkor bontakoztathatja ki a közösségi emberre jellemző személyiségjegyeket növendékeiben, ha segítséget kap e munkájában maguktól a gyermekektől. (Tisztségviselők, pl. polgármester, helyettes, miniszterek választása) Az aktívabb gyermekeket először alkalmi feladatokra vonjuk be, csak utána következhetnek az állandó megbízatások. (Fordítsunk gondot azonban a megbízatások cserélgetésére)mindenki részesülhessen a közös munkában. A közösség egyéni arculata az első négy osztályban csak alakulóban van. Az egész alsó tagozaton az osztály légkörét a pedagógus egyénisége, a gyermekekkel való érintkezése, hangneme, nevelői stílusa döntően alakítja. A gyermek fejlődését jelentősen befolyásolja a közösségben elfoglalt helyzete. (Felgyorsulhat, lelassulhat fejlődésének üteme.) Egy jól megalapozott, helyes értékekkel bíró 4. osztály után a felső tagozatban olyan hangadó gyerekek kerülnek a közösség élére, akik a közösség életét pozitívan befolyásolják. Az előzőek alapján megállapítható, hogy az iskolai élet egésze, hagyományaink, az iskola működési rendje hatással vannak a közösségek fejlődésére. 6.2. Iskolánk munkarendje A tanév rendjét a művelődési és közoktatási miniszter határozza meg, így a tanítás helyi rendjét az OM erre vonatkozó rendelete alapján szervezzük, melyet a nevelőtestület határoz meg, s rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: - az oktató - nevelő munka lényeges tartalmi elemeiről, változásairól, - az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról, felelőseiről, - bemutató órák, nyílt napok rendjéről, - a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, - a tanítás nélküli munkanapokról, - a házirend módosításáról. A tanítás nélküli munkanapok száma: 5 nap. A tanítás nélküli munkanapokról a nevelőtestület - benne 1 tanítás nélküli munkanap programjáról a diákönkormányzat - dönt, a szülői munkaközösség véleményezi. A tanítási napok munkarendje:
27
7.30 órától tanítás, 45 perces tanítási órák az óraközi szünetek rendje: - az óraközi szünetek időtartama 15, 10, 5 perc az alábbiak szerint: az első két óraközi szünet 15 perces, a további szünetek 10 percig, a 7. órát megelőző szünet 5 percig tart. - az óraközi szünetek rendjére az ügyeletes pedagógusok vigyáznak. A tanítás befejezése után: napközis foglalkozások diákétkeztetés szakkörök versenyek, vetélkedők szervezése felkészülés versenyekre, pályázati munkák támogatása a könyvtár és számítástechnika terem teljes körű kihasználása DSK, tömegsport foglalkozások egyéni vagy kiscsoportos konzultációk szükség, igény szerint. A tanítás nélküli munkanapokon: reggeli ügyeletet biztosítunk, tantestületi értekezlet, belső továbbképzés esetén napközis ügyeletet biztosítunk, a további napokon a tanévnyitó értekezleten elfogadott programokat bonyolítjuk le. A intézmény nyitvatartása: szorgalmi időben 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 18 óráig 6.3. Iskolánk hagyományai Hagyományaink iskolai céljaink megvalósítását szolgálják, és összetartozásunkat erősítik. Hagyományaink megjelennek: külső megjelenési formákban ( öltözködés, szimbólumaink) szervezeti jellemzőkben tevékenységeinkben - az iskola eseménynaptára iskolánk értékelés hagyományaiban Külső megjelenési formák ünnepélyeken: lányoknak: sötét szoknya, fehér blúz fiúknak: sötét nadrág, fehér ing testnevelési órákon: fiúknak: tornanadrág, fehér póló lányoknak: tornadressz, fehér póló diákönkormányzat: igazolvány, embléma, színes kendő, zászló .
28
6..4. A közösségi élet fontos színtere: a diákönkormányzat A tanuló a maga személyében egyszerre ember, állampolgár, gyermek és valamely közoktatási intézmény tanulója. Ebből következik, hogy minden emberi jog, minden állampolgárt megillető és minden gyermeki jog megilleti. Iskolánk diákönkormányzatát annak érdekében hoztuk létre, hogy tagjai demokratikus légkörben dolgozzanak, tanuljanak, sérelmeik jobban felszínre kerüljenek és a panaszok orvoslásra találjanak. Célunk, hogy diákjaink saját szervezetük kapcsán megismerkedjenek a felnőttek világával, köztársaságunk szervezeti felépítésével, tanácskozási formáival, a választások lebonyolításával, különböző funkciók feladataival, jogaikkal és érdekeik képviselésével. Ezért hoztuk létre mini köztársaságunkat, amelynek neve " MARÓTIA KÖZTÁRSASÁG ". Polgárai felső tagozatos tanulók, az alsó tagozatosok pedig köztársaságunk területén "Törpföldön" készülnek arra, hogy felső tagozatos korukban teljes jogú polgárok legyenek. A tanulók önként vállalhatják polgárságukat, illetve törpségüket. Minden évben ünnepélyes keretek között májusban nyilvánítjuk törpökké ill. polgárokká a diákokat és erről igazolványt is kapnak. A nagyobb tanulóktól színes kendőt kapnak ajándékba, amit a szülői munkaközösség finanszíroz. A teljes jogú polgárok ezután közösségekbe tömörülhetnek. Ezek lehetnek egy osztály tagjai vagy más szerveződések tagjai (pl.: Cserkészek). Egy polgár több közösségnek is tagja lehet. A közösségek nevet választanak, majd a közösségen belül a következő funkciókra bíznak meg polgárokat: - polgármester - polgármester helyettes - kultúr - média felelős - sport és környezetvédelmi felelős Jelölés és választás Miután megalakultak a közösségek a polgárok a választás előkészítéséhez jelölőbizottságot választanak (minden közösségből 1 fő), akik összegyűjtik a köztársaság leendő miniszteri funkcióira a jelöltek nevét. A polgárnak négy miniszteri posztra lehet jelölteket állítaniuk, ezek a következők: - miniszterelnök - miniszterelnök helyettes - kultúr - média miniszter - sport és környezetvédelmi miniszter A közösségek polgármesterei nem lehetnek miniszterek. A legtöbb jelölést gyűjtő polgárok felkerülnek a jelölőlistára. Ha jelölésükkel egyetértenek, kortes hadjáratot indíthatnak és a választások előtt nyilvánosan bemutathatják programjavaslataikat, vagy elmondhatják választási beszédüket. 29
Szeptember utolsó csütörtöki napján a polgárok az iskolában felállított szavazófülkében titkosan szavazhatnak. A zavartalan lebonyolításban a jelölőbizottság tagjai segédkeznek. A legtöbb szavazatot elért jelöltek kerülnek miniszteri posztra. Érvényes szavazás esetén, eredményét másnap a nyilvánosság elé tárjuk és sor kerül a köztársaság minisztereinek ünnepélyes beiktatására. A diákfórumon a miniszterek visszahívhatók, illetve pozíciójukban megerősíthetők. 6.4.1. Marótia Köztársaság szervezeti felépítése és tanácskozási szintjei: Köztársasági elnök: a miniszterelnök és a miniszterek felnőtt tanácsadója Miniszterelnök: összefogja, irányítja, véleményezi a miniszterek és a polgárok munkáját. Adott fórumon képviseli a köztársaság polgárait illetve iskolánkat. figyelemmel kíséri a köztársaság fegyelmét, érdekvédelmét. Döntési joga van az értékeléseknél, jutalmazásoknál és büntetéseknél. Miniszterelnök helyettes: segíti a miniszterelnök munkáját és annak elfoglaltsága esetén teljes joggal helyettesíti azt. Kultúr és média miniszter: versenyek, szakkörök munkáját figyelemmel kíséri, irányítja és tájékoztatja a kultúrosokat. Vezeti Marótia Történelemkönyvét. összefogja, irányítja és tájékoztatja a média felelősöket a következő feladatkörökben: iskolaújság, faliújság, iskolarádió, rendezvények reklámozása, TV-, rádió műsorajánlat, mozi műsor. Sport és környezetvédelmi miniszter: összefogja, tájékoztatja a sport felelősöket a rendezvényekről, a helyi és más sporteseményekről, eredményekről, részt vesz Marótia sportéletének irányításában, megszervezésében és lebonyolításában. irányítja a környezetvédelmiseket, figyelemmel kíséri az iskola, a falu tisztaságát és környezetünk szebbé varázsolását. Minden tárca mellett egy felnőtt tanácsadó működik. Tanácskozási szintek Közösségi gyűlés: a közösség polgárai vesznek részt. Kibővített minisztertanácsi ülés: - a köztársasági elnök, a miniszterek és a közösségek polgármesterei vesznek részt.
30
Parlamenti ülés: a köztársasági elnök, a miniszterek, a polgármesterek és a közösségek küldöttei (felelősök) vesznek részt. Diákfórum: a köztársasági elnök, a miniszterek, a polgármesterek, a küldöttek, a polgárok és a tanácsok is részt vesznek. Negyedik osztályos küldöttek megfigyelőként részt vehetnek a Minisztertanács és a Parlament ülésein, annak érdekében, hogy ötödik osztályos korukban már egy ismert szervezet polgárai lehessenek. 6.4.2. Működési Szabályzat A diákszervezet tagjai mindazok, akik elfogadják a szervezet célkitűzéseit, s a működési szabályzatot megtartva munkálkodnak azok megvalósításán. A tagok joga és kötelessége részt vegyen a közösség programjának előkészítésében, tervezésében, a végrehajtás ellenőrzésében, értékelésben és javaslatait, kívánságait közölje közösségével, vezetőivel és a Minisztertanáccsal, részt vegyen a gyermek tisztségviselők megválasztásában, mint választó és választható, részt vegyen a rendezvényeken, foglalkozásokon és táborozásokon, képviselje a tagok érdekeit a megfelelő fórumokon, a felsőbb szervekkel közölje észrevételeit, javaslatait, vegyen részt a Köztársaság tevékenységeivel összefüggő kérdések megvitatásában, a határozatok meghozatalában. Pártoló tagok Pártoló tagok lehetnek mindazon egyének és kollektívák, akik ezt felkérésre, vagy saját kezdeményezésükre vállalják, hogy összhangban a Köztársasággal és a tanácsadókkal, támogatást nyújtanak a legfontosabb feladatok végrehajtásában. Ide tartoznak: a Szülői Munkaközösség az Iskola, mint együttműködő és a volt polgárok. Dicséretek, büntetések 1. Marótia Köztársaság jutalomban és kitüntetésben részesíti azokat a közösségeket, a köztársaság azon polgárait és pártoló tagjait, akik a köztársaság célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végzett munkájukkal kiérdemelték a közösség megbecsülését. 2. Azokkal a polgárokkal szemben, akik megsértik a működési szabályzatot, akik magatartásukkal szembekerülnek a közösséggel érvényesítik a fegyelmi rendszabályokat. A büntetéseket törölni lehet. Dicséret, kitüntetés polgároknak: Dicséret a közösség előtt, bejegyzés a közösség naplójába. Dicséret a parlament előtt, bejegyzés a parlamenti naplóba. 31
Díszoklevél adományozása, a tárcák díjai. Köztársasági Vándordíj Díszpolgárrá avatás (Díszpolgárrá avathatók, akik már elvégezték a 8. osztályt, és magatartásukkal, közösségi munkájukkal kiérdemelték azt.) A köztársaság díjai a pártoló tagoknak: Díszoklevél adományozása Díszpolgárrá avatás Fegyelmi eljárások a köztársaság polgárainak: Figyelmeztetés a közösség előtt, bejegyzés a közösség naplójába. Levél a szülőknek. Figyelmeztetés a parlament előtt, bejegyzés a parlamenti naplóba. Ideiglenes kizárás a minisztertanács határozata alapján. 6.4.3. Együttműködési megállapodás Amely létrejött a pilismaróti Bozóky Mihály Általános Iskola és Mezőgazdasági Szakiskola diákönkormányzata ( " Marótia Köztársaság " ) és az iskola között. Az együttműködő felek megállapítják, hogy a "Marótia Köztársaság" megalakulása közös érdek, s hogy a feleket érintő problémák, feladatok megoldása együttműködés keretében hatékonyabb lehet. Az iskola által biztosított feltételek a "köztársaság" zavartalan működéséhez: Személyi feltételek: - Az iskola segítséget nyújt a pedagógus és nem pedagógus vezetők foglalkozásokra, összejövetelekre, rendezvényekre történő felkészülésében. - Az iskola kapcsolatkialakításai során a "Köztársaság" érdekeit, személyi feltételeinek alakulását is figyelembe veszi. - A pedagógusok jutalmazási elveinek kialakításánál a "Köztársasági elnöknek" (a diákönkormányzat felnőtt vezetőjének) véleményezési joga van. - A felnőtt vezetők erkölcsi - anyagi elismerésének megállapításában a "Köztársasági elnöknek" véleményezési joga van. Tárgyi feltételek: - Az összejövetelekre, rendezvényekre biztosítja az iskola helyiségeit, felszereléseit, s lehetővé teszi azok zavartalan megtartását. A diákönkormányzat vállalásai: A diákönkormányzat vállalja a szabadidős programok, valamint az iskola ügyeleti rendjének megszervezését. Biztosítja, hogy az összejövetelek, s egyéb rendezvények után az iskola helyiségeit, s felszereléseit azok eredeti állapotában adja át.
32
6.5. Az iskola esemény naptára Szeptember: Ünnepélyes tanévnyitó. Ügyeleti rend kialakítása, megvitatása. Erdei iskola Tisztasági verseny beindítása. Papírgyűjtési akció meghirdetése. Diákvezetők megválasztása Alakuló munkaközösségi értekezletek, team-ek megalakítása. Levelezős tanulmányi versenyek beindítása. Október: Megemlékezés az ARADI VÉRTANUKRÓL Szakkörök beindítása. Október 23. megünneplése. A "Spori" születésnapja. Óvónők látogatása. Színház- és múzeumlátogatás. Osztályok közötti sportversenyek beindítása November: Egészségügyi hónap /vetélkedő / Papírgyűjtés. Prózamondó verseny alsó - felső tagozat. Nyílt Napok. Színház- és múzeumlátogatás. December: Mikulás - ajándékozás - testvérosztályok. "Mikulás buli" - iskola Karácsonyi ajándékkészítés. Karácsonyi ünnepség - osztály és iskolai szinten, karácsonyi hangverseny Téli sportok hónapja. Január: Tanulmányi versenyek. Félévzáró értekezlet. Színház és múzeumlátogatás. Február: Farsang hónapja - alsós, felsős. Valentin napi ajándékozás. Színház- és múzeumlátogatás Március: Nőnap. Március 15. megünneplése, fáklyás felvonulás. Színház- és múzeumlátogatás.
33
Április: Fordított nap. Húsvéti készülődés, népszokások - játszóház. Föld Napja. Május: Anyák Napja. Madarak és Fák Napja. Bozókys " IS - IS " Napok: május - " KI MIT TUD? " - Dunakanyar kupa - Mesterségek napja, játszóház - „Az Ének ünnepe” Gyermeknap. Június: Diákönkormányzat éves munkájának értékelése. Tanulmányi kirándulások. Ballagás - tanévzáró ünnepély.
34
7. Az iskola tehetséggondozó, felzárkóztató programja " Mert minden omladékban kincs van, érték mindenik kavicsban. " (Kalevala)
7.1. Tehetséggondozás, képességfejlesztés A tehetség egy meghatározott tevékenység gyakorlásához való " természetes" adottság elnevezése. adottságnak azokat az anatómiai és fizikai sajátosságokat nevezzük, amelyekből az emberek között fellelhető különbségek létrejönnek. Lehetőség, mely képességgé válhat a természetes fejlődés, nevelés, képzés és gyakorlás hatására. A tanulók személyiségfejlesztése, harmonikus, öröm - és alkotóképes emberré nevelése megkívánja azt a nevelési többletet, amelyben a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük neveltjeink belső, pszichés világát, társas kapcsolati és egyedi személyiségi készségeit is. Abban a szociális mezőben, amelyben évekig tartó együttes munka (tanulás) folyik, egyaránt elő kell segítenünk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakoztatásra és önfejlesztésre való képességnek a fejlődését. A személyiségfejlesztés - az önfejlődés elősegítése - a belső lehetőségeket "kicsalogató" és azokat társas kapcsolatban kipróbáló öntapasztalás folyamata, melynek során arra építünk, ami a személyiségben lehetőségként adott. " A tehetség mögött köznapi szavak rejlenek: szorgalom, szeretet, szerencse - de mindenek előtt a kitartás." (J. Boldwin) A tehetség lényeges összetevői: intelligencia kreativitás nonverbális készségek énkép, önismeret társismeret Intelligencia Az intelligencia az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen cselekedjék, racionálisan gondolkodjon, és, hogy környezetében hatékonyan működjön (Wechsler). Az intelligencia elemei: A tapasztalatokból való tanulás, és azok alkalmazásának képessége. Az absztrakt gondolkodás és következtetés képessége. A változó és bizonytalan világ szeszélyeihez való alkalmazkodás képessége. Az a képesség, hogy az ember önmagát motiválja, hogy eredményesen hajtsa végre a rá váró feladatokat.
35
Feladataink: a kiemelkedő képességek felfedezése és továbbfejlesztése, az átlagos képességek fejlesztése, a tehetséges tanulók megfelelő pedagógiai irányítása: - módot kell adnunk a "szárnyalásra", - tolerálni kell, hogy az átlagon felüli tehetségű gyermek bíráló hajlama is nagyobb, - közösségi kapcsolatainak segítése. Kreativitás A kreativitás az egyénnek az a képessége, hogy problémamegoldás során új összefüggéseket fedez fel, folyamatosan, rugalmasan újszerű és eredeti ötleteket produkál. a kreativitás csak viszonylagosan függ az intelligenciától, ösztönzéséhez messzemenően hozzájárulnak a szociális tényezők is. A kreativitás elemei: a személyiség rugalmas, nyitott, eredeti, újszerű gondolkodásmódja problémaérzékenység találékonyság, kíváncsiság, kockázatvállalás tolerancia Feladataink: A kreativitás fejlesztése: belső feltételekre építve (ezek: önismereti szint, önmegvalósításra törekvés, helyzeti és folyamati tolerancia, eldönthetetlen, bizonytalan helyzetek tűrése) külső feltételekre építve, melyeket a nevelőmunka teremt meg a gyermek öntevékeny, önálló aktivitásának buzdítása problémaérzékenység fejlesztése játékosság és spontaneitás elősegítése a divergens gondolkodás, ötletkeresés támogatása oldott, elfogadó, demokratikus légkör megteremtése Nonverbális készségek A nonverbális készségek jelentik a hasonlóság, a hasonlóságon alapuló egyezés felismerését, a jelképes, szimbolikus kifejezési formákat, módokat, üzeneteket, a beszédet kísérő önkéntelen metakommunikációt. Elemei: érzelmek, indulatok, hangulatok, lelkiállapotok kifejezése, mozgásos megjelenítési készség tükrözési készség beleélő készség utánzási, követési készség imitációs készség "üzenetek" olvasása, értelmezése 36
Feladataink: Indirekt befolyást kell gyakorolnunk a tudatosan végbevitt nem szóbeli, mozgásos önkifejezések tudatosítása révén. Olvasni tanítunk érzelmeket, indulatokat, hangulatokat, pszichés állapotokat. Énkép, önismeret Az önkép a szubjektív énkép, a tulajdonított én, a visszatükrözött vonásokat és törekvéseket, célokat, értékeket megszabó énideálok komplex egysége. Elemei: testi én önelfogadás identitás önazonosság önbecsülés Feladataink: tudatosítás önmegfigyelés, önelemzés, társelemzés segítése szemléletváltoztatás segítése Társismeret A társismeret jelenti egymás megértésének szintjét, az egymással kapcsolatos véleményeket, érzéseket, elvárásokat. Elemei: egymás megismerése kapcsolatfelvétel viszonyulások Feladataink: az egymásra figyelés fejlesztése a kapcsolat-felvételi aktivitás segítése A tehetséggondozás színterei iskolánkban: tanórai differenciálás differenciált házi feladatok kijelölése képességek szerinti csoportbontás iskolai és iskolán kívüli tanulmányi versenyre való ösztönzés, felkészítés egyéni foglalkozások más intézmény által meghirdetett levelező feladatmegoldó versenyen való részvételre ösztönzés szakkörök szervezése speciális tanfolyamok szervezése pályaválasztás segítése
37
7.2. Felzárkóztatás Kulturális hátránnyal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek Tanulóink között elég nagy számban van jelen kulturális hátránnyal rendelkező gyermek. Ez a kulturális hátrány megjelenik a tanulási nehézségben is. Célunk, hogy tanulóink minél magasabb iskolai végzettséget szerezzenek, műveltségi színvonaluk nőjön, minél optimálisabb társadalmi helyzetet és életkörülményt érjenek el. Feladatunk: Törekednünk kell arra, hogy kiegyenlítsük az otthonról hozott műveltségi különbségeket. Segítsünk leküzdeni a tanulási nehézséget. Együttműködés szükséges: a családdal, az óvodával, a Nevelési Tanácsadóval és szükség esetén a Szakértői Bizottsággal is. (A tanulási nehézség súlyosabb foka már a tanulásban való akadályozottság!) Betegség, hiányzás miatt lemaradó tanulók Ezeknek a tanulóknak segítenünk kell abban, hogy - lehetőség szerint - a lemaradás minél kisebb legyen (meg kell szerveznünk a lecke eljuttatását!). Számonkérésnél figyelembe kell vennünk a tanuló hiányzását mindaddig, míg a gyermek segítségünkkel fel nem zárkózik. Iskolaváltás miatt felzárkóztatásra szoruló tanulók Előfordulhat, hogy az iskolánkba kerülő tanuló más tantárgyi struktúra, tananyagfelosztás szerint haladt az előző iskolában. a szülő segítségével meg kell találnunk a kiindulási pontokat és a felzárkóztatás lehetőségeit. A felzárkóztatás színterei: differenciálás tanórán szaktárgyi korrepetálások egyéni felzárkóztatás tanulópárok alakítása 7.3. Magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók segítése A magatartási, beilleszkedési zavarok pszichológiai háttere: Minden pszichés megnyilvánulásnak előtörténete van. A szervezet igyekszik fenntartani működési egyensúlyát. E két alaptétel figyelembevétele szükséges ahhoz, hogy a nehezen kezelhető, gyakran már deviáns magatartást produkáló gyermekek személyiségének formálásában sikert érjünk el. Ebben a munkában a következő alapelveknek szükséges érvényesülni. Kongruencia: a kongruens pedagógus számára a saját érzései hozzáférhetők, tudata számára megragadhatók, képes a saját érzéseit megélni, azonosulni velük, s ha megfelelő alkalom adódik rá, kifejezi ezeket. Gyengéd, pozitív, elfogadó attitűd a gyermek iránt: a pedagógus őszintén kívánja, hogy a gyermek is azonosuljon mindazzal az érzéssel, ami az adott pillanatban átfut rajta. Gondoskodással fordul a gyermek felé, anélkül, hogy rátelepedne, birtokolni akarná. A maga teljességében fogadja el, nem feltételesen /nem csak akkor, amikor szerinte jól viselkedik! /.
38
Empatikus megértés: A pedagógus átérzi azokat az érzéseket, személyes jelentéseket, amelyeket a gyermek átél, és ezt a megértést közli a gyermekkel anélkül, hogy elemezni akarna, hogy ítéletet alkotna. Ezek az alapelvek nemcsak a deviáns magatartás formák megváltoztatásának a feltételeit jelentik, hanem példái is azon viselkedésmódoknak, amelyek a kevesebb konfliktussal kecsegtető emberi érintkezéshez vezethetnek. Feladataink: Megfigyelés Célja: a gyermek személyiségfejlődésében bekövetkező problémák korai felfedezése, az okok feltárása. Problémák megoldása Preventív szerep: az iskola feltételrendszerével és légkörével a harmonikus személyiségfejlődést segíti. Ezek: - megfelelő kapcsolat a pedagógusok és a diákok között - tantervi követelmények csökkentése a teljesíthetőség szintjére. - összhang a tanulók napi igénybevétele és a gyermekek fejlettségi szintje és teljesítőképessége között. A család és más tényezők által tévútra vitt gyermeki személyiségfejlődés korrigálása: - az érzelmileg elzárt, ellenállásban levő gyermek érzelmi oldása - a gyermek rokonszenvének és bizalmának megnyerése - az egyéni problémákhoz igazított bánásmód - a családdal együtt közös erőfeszítés - felvilágosítás: pedagógus, orvos, pszichológus - kapcsolattartás: pedagógus, orvos, pszichológus Fejlesztés: A magatartási, beilleszkedési zavarok megelőzése, hatékony kezelése érdekében fejlesztenünk kell a gyermekek: önismeretét kommunikációs készségét szociális interakcióbeli hatékonyságát /társas viselkedés/ Színterei - elsősorban - a közösségek: osztály, csoport, diákönkormányzat. Az iskola értékelési - ellenőrzési rendszere a magatartási, beilleszkedési zavarokkal, tanulási kudarcokkal küzdő tanulóknak is sokat segít. 7.4. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek Az iskolai kudarcok okai lehetnek : szociális hátrányok részképesség zavarok, tanulási zavarok Iskolánkban a részképesség zavarok, tanulási zavarok feltárására nagy gondot fordítunk. Már az óvodában megkezdődik ezen gyerekek kiszűrése és fejlesztése akár szakemberek segítségével ( pl. logopédus ).
39
Óvodai előzmény : A tanköteles korú óvodásokat az óvónők szükség esetén iskolaérettségi vizsgálatra küldik, a beszédhibás gyermekekkel nagycsoportos kortól logopédus foglalkozik. 1. osztály: Az írás és olvasás tanítására már évek óta olyan tankönyvcsaládot használunk, amely a részképesség zavarok kialakulását csökkenti, az enyhébb részképesség zavar ki sem alakul. (Meixner féle „Játékház” ). A beszédhibás gyermekek fejlesztését a logopédus folytatja. Feltárás : 2. osztálytól a fejlesztő pedagógus méréseket végez, és a részképesség zavart mutató tanulókat szakemberhez irányítja. ( Nevelési Tanácsadó stb. ) Felzárkózást segítő programok: logopédiai foglalkozások dyslexia reedukáció dyscalculia reedukáció egyéni fejlesztések kontroll vizsgálatok A részképesség zavarral, tanulási zavarral küzdő tanulók értékelése: Figyelembe véve a Nevelési Tanácsadó útmutatásait, ügyelnünk kell arra, hogy tanulóinkat az ott leírtak alapján értékeljük (Pl. Javasolt a szóbeli feleltetés, felmentés a helysírás értékelése alól, stb. Az iskolaigazgató határozatban állapítja meg a tanulóra vonatkozó eljárás és értékelés rendjét). A végzős tanulóinknál figyelünk arra, hogy a megfelelő középfokú tanintézményben folytathassák tanulmányaikat. (Pl. Öveges József Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző.) A felzárkózást segítő foglalkozások kis létszámú, tanulócsoportban, illetve egyéni fejlesztő csoportokban zajlanak. Ezek a foglakozások ellátnak tehetséggondozó és felzárkóztató feladatokat éppúgy, mint ahogy képesek enyhíteni a beilleszkedési, magatartási zavarokat. 7.5. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Anyagi nehézségekkel küzdő családok esetén: A törvényben előírtakat az iskolában betartjuk ( ingyenes tankönyv, étkezési támogatás, stb. ) Az intézményi gyermekvédelmi felelőssel és a gyermekjóléti szolgálat vezetőjével együtt arra ösztönözzük a szülőket, hogy gyermekük után kapott támogatásokat valóban a gyermekekre költsék. Segítséget nyújtunk egy-egy célzott támogatás elnyerésében ( pl. táborozási támogatás, cigány tanulók továbbtanulását segítő ösztöndíjak stb. )
40
Kulturálisan elmaradott családok esetén: A délutáni foglalkozásokra, szakkörökre beszervezzük ezeket a tanulókat. Lehetőséget adunk kirándulásokra, versenyekre, pályázatokra. Segítségnyújtás az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez. Integrációs felkészítés Az integráció azt célozza, hogy a különböző szociális és kulturális helyzetű gyermekek együtt nevelkedjenek és azonos szintű oktatásban részesüljenek. Iskolánkban, ahol évfolyamonként csak egy-egy osztály működik, és magas a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók aránya (35%), megfelel az alapvető elvárásnak Jellemzői: 1. olyan oktatásszervezési keret: amely lehetőséget biztosít minden gyermek számára képességei kibontakoztatásához, amelyben minden gyerek előzetes, otthonról hozott tudást és kultúráját értékként képviselheti, kamatoztathatja amelyben a gyerekek egymást segítő közösségei születnek ( tudatosan fejlesztjükk az interperszonális és csoportszociális készségeket ), amelyben a szülőt, a családot mint partnert vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe ( tudatosan fejlesztjük a család, az iskola és a gyerek közötti kommunikációt ), amelyben tudatosan építjük ki az előítéletek csökkentésére, megszűntetésére alkalmas együttműködő, elfogadó környeztet, amelyben tudatosan teremtünk lehetőséget az oktatás ügyében érintett intézmények együttműködésére ( óvoda, általános iskola, középiskola, családsegítő szervezetek, kisebbségi és helyi önkormányzatok, kulturális és civil szervezetek ), amelyben a tanulókövetés az iskolai hatékonyság visszajelzésének kiemelt eszköze. 2.
olyan kompetenciák jellemzik a pedagógusainkat, mint pl.: széleskörű módszertani repertoár, egyéni különbségekre figyelő, egyénre szabott pedagógiai eszközök és oktatási mérőrendszerek ismerete, az együttműködés órai és intézményi kereteken túlmutató jellegéből fakadó tanári szerepbővülés elfogadása, az iskolában megjelenő különböző kultúrák ismerete, egyenértékűként való elfogadása, kezelése.
41
8. Gyermek- és ifjúságvédelem " Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermekeket kezeli, nemcsak törődésének és együttműködésének fokát jelzi, hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövő iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az eljövendő generációk emberi feltételeinek javítása. " (Javier Peres de Cuellar /volt ENSZ főtitkár)
8.1. A Gyermekvédelmi törvény alapelvei, a gyermekek védelmének rendszere A Parlament 1997. április 22-én elfogadta "A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról" szóló törvényt, ami fokozatosan ugyan, de merőben új alapokra helyezi a gyermekvédelmet Magyarországon / a 2003-as módosításokkal egységes szerkezetben /. A törvény alapelvei: -
A gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, amelyhez segítséget nyújt az állam és az önkormányzat. A gyermek neveléséért további meghatározott felelősséget kell megállapítani az állam, a helyi önkormányzatok, az ellátó szervek személyek tekintetében. Komplex, célzott, differenciált ellátást kell biztosítani, a rászoruló gyermek társadalmi beilleszkedéséhez. A család életébe történő hatósági beavatkozás kizárólag akkor engedhető meg, ha a gyermek érdekében elkerülhetetlen. A gyámügyi és gyermekvédelmi szakfeladatok ellátására hivatalt kell létrehozni.
A gyermekvédelmi rendszer átalakítása érinti: -
Gyermeki jogokat Az állam és az önkormányzatok közötti feladatok megosztását. Törvényi garanciák kiépülését, amelyek a gyermekek számára biztonságot, védelmet nyújtanak. PREVENTÍV GYERMEKVÉDELEM MEGERŐSÍTÉSÉT. A Gyermekjóléti Szolgálat működtetésének lényege, hogy a segítség akkor érkezzen, amikor a problémák még kezelhetőek, megoldhatóak, ott az adott lakóterületen.
A törvény célja: A gyermek családban történő felnevelésén, a veszélyeztetettség megelőzésén, egy helyi védőháló, segítő gyűrű kiépítésén kívül szemléletformálás, társadalmi tolerancia befolyásolása, alakítása is volt.
42
8.2. Veszélyeztetett helyzetű tanulók jellemzői Veszélyeztetett gyermekeknek a gyermekvédelem azokat a gyerekeket tekinti, akiknek személyiségfejlődését veszély fenyegeti. A károsodásokat az énfejlődésben, erkölcsi magatartásban, értékorientációban, igényszintben, aktivitás vonatkozásában, viselkedési és kedélyéleti zavarokban, csökkent teljesítőképességben jelentkeznek. A károsodások többsége tehát nem marad bezártan rejtve, hanem tünetek alakjában kifelé nyilvánul meg. A tünetek megjelenése már a károsodás jelei is egyben. A veszélyeztetés megállapítása csak akkor sikerül, ha a pedagógus megfelelő mennyiségű információval és szakértelemmel rendelkezik. Négy tényező minőségének és kölcsönhatásának mérlegelésén alapul a veszélyeztetettség diagnosztizálása. Számítani kell: az ártalom forrásával, ártalom hatással, a gyermek személyiségével / mely hajlamos a rossz befogadására- vagy ellenáll, elhárítja, kivédi vagy elszenvedi azokat / a károsodásokkal negatív állapot változássokkal. A károsodások gyakran láncreakcióként idézik elő a következő károsodást. A leromlási folyamat megállapítása ilyenkor igen fontos! - állapítja meg György Júlis pszichológus. A veszélyeztető körülmények csoportjai: anyagi okokból- nem megfelelő táplálkozás, ruházkodás, iskoláztatás- higiénia hiányafűtés hiánya stb. erkölcsi okokból- a környezet erkölcstelen- bűnöző életmódja, alkohol fogyasztás, munkanélküli életmód- erkölcsileg kifogásolható csoportokban való részvétel / galeri / iskola kerülés csavargás. egészségügyi okokból - fertőző beteg a családban - hiányos táplálkozás, gondozás, stb. nevelési-nevelődési ártalmakból, ha a környezet a nevelés szükséges minimumát nem tudja vagy nem akarja biztosítani - Felügyelet nélküliség - rosszul bánnak vele - nem nevelik - rosszul nevelik, ha a gyerek a családi nevelésnek ellenáll, a nevelésnek nincs elvárható pozitív követelménye - a családi szocializációs minták károsak stb. Különösen veszélyeztetett gyermeknek számít: Beteg gyermekek és fiatalok, akik valamilyen fejlődési rendellenesség vagy speciális egészségkárosodásuk miatt szorulnak - általában hosszantartó - segítségre. Ilyenek például az epilepszia, szívbetegség, cukorbetegség, asztma, lisztérzékenység. Fogyatékos gyermekek és fiatalok, akik valamilyen betegség, szervi károsodás miatt igényelnek tartós támogatást ( értelmi fogyatékosok, érzékszervi fogyatékosok, mozgássérült és beszédhibás gyerekek ). Nehezen nevelhető gyermekek és fiatalok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztály átlagától, de valamilyen enyhébb fokú biológiai károsodás miatt tanulási, magatartási zavarokat mutat. Szociális inadaptált gyerekek és fiatalok azok, akiknek értelmi fejlettsége nem tér el a korosztály átlagától, de a felnőttekhez való viszonyában zavar van.
43
Deviáns viselkedésű az a gyermek és fiatal, aki a társadalmi együttélés szabályaitól eltér, egy szabály nélküli magatartás, amely antiszociális magatartás formában jelenik meg. A veszélyeztetettség megítélésében a legnagyobb veszély a tünetmentesség – ha a veszélyeztetett gyereket a pedagógusok észre sem veszik! Gyakran előfordul, hogy amíg valóban komoly bajok nincsenek, addig a gyerek pajkosságára, rosszaságára gondolnak és ezt természetesnek tartják, ahelyett, hogy megvizsgálnák, igyekeznek erőszakosan eltüntetni a tünetek / büntetés-megtorlás /, s ezzel a bajt csak növelik, s fellép a másodlagos veszélyeztetettség ténye. A gyermekvédelem súlyosabb eseteinek kb. 50 %-a 2-3 évvel túlkoros gyerek körében kerül ki. Ezen tanulók külön figyelmet és törődést igényelnek – még abban az esetben is ha magatartási szempontból tünetmentesek! 8.3. Hátrányos helyzetű tanulók jellemzői Hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok, azok, akiknek alapvető szükséglet kielégítési lehetőségei korlátozottak. Családja szűkebb társadalmi környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat, elsősorban szociális, kulturális téren. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők : alacsony jövedelmi, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. A hátrányos helyzet következménye lehet a tanuló esélyegyenlőtlensége. Segítséget jelent rövidebb, hosszabb ideig tartó támogatásuk, anyagi segélyezésük, lehetőség szerinti társadalmi integrációjuk. Amennyiben a szükséges hátrányok halmozódnak és a család nem tud kiemelkedni helyzetéből, a gyermek halmozottan hátrányos helyzetűvé válik, ami gyakran veszélyeztetettséghez vezet. A hátrányos helyzetű gyerekek későbbi életvitele – ha segítséget nem is kapnak – pozitív értékű lehet – hisz nevelésük erkölcsi, magatartási szempontból megfelelő – szerető családban élnek, hátrányuk, hogy külső körülményeik miatt nem tudják kibontakoztatni személyiségüket. A hátrányos helyzetű gyerekeknél a hátrányt jelentő körülmények megszüntetése, enyhítése az oktatási intézmények feladata is. Ezeknél a családoknál az anyagi, kulturális segítségnyújtás pozitív változásokat eredményezhet, akár hatósági eszközök kikényszerítésével is. Az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkájában ezen esetek segítsége jelent pozitív eredményt! 8.4. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel és szüleikkel történő foglalkozás Az első munkaértekezleten az iskola gyermekvédelmi programjának ismertetése. A tantestület valamennyi tagjára, - főleg az osztályfőnökre - háruló feladatok. Az osztályfőnökkel állandó szoros kapcsolatban, a veszélyeztetett gyermekek felderítése. Az osztályfőnökök feladata a gyermeket veszélyeztető tényezők feltárása, megismerése. Személyesen is vegyen részt a család és a gyermek tüzetesebb megismerésében, környezetének figyelemmel kísérésében.
44
A felderített, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele. A nyilvántartásba vétel okának meghatározása. A nyilvántartás felülvizsgálata (adatfelvétel, kiegészítés, törlés). Intézkedések, változások. Feladatok kiosztása, ellenőrzése az osztályfőnökök felé. A megismerésben a gyermekekkel foglalkozó valamennyi pedagógusnak részt kell venni. Közöljék egymással a gyermekvédelmi szempontból lényeges tapasztalataikat! A tennivalók meghatározásában és a munka kézben tartásában a vezető szerep az osztályfőnököké! A segítés módjának megbeszélése: eredmények, további tennivalók. Szükség szerint személyes megbeszélés a szülővel az iskolában vagy családlátogatás keretében. Az osztálynaplók rendszeres vizsgálata, különös tekintettel az igazolatlan mulasztásokra, a túlkoros gyermekekre, a tanulmányi eredmény hirtelen romlására, a rossz magatartási jegyekre. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felvétele a napközi otthonba. Az iskola a rendelkezésre álló eszközökkel támogassa a rászoruló családokat anyagi helyzetének megjavításában (tanszerellátás, ruhaakció, stb ). Kapcsolatteremtés
Diákönkormányzattal Szülői munkaközösséggel Önkormányzati szervekkel Gyermekjóléti szolgálattal Egészségügyi szervekkel Rendőrséggel Gyámhatóság
45
9. Az iskola környezeti nevelési programja Környezeti nevelés fogalma „ Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet értékeit is figyelembe vevő cselekvésre.” 9.1.
Helyzetelemzés, helyzetkép
A település és a régió, a helyi értékek Iskolánk szerves, integráns részét képezi az adott lakókörnyezetnek, településnek, régiónak. A környezeti nevelésünk megtervezésekor kiemelt figyelmet fordítunk falunk jellegzetességeire, adottságaira, a helyi értékek és gondok feltérképezésére. Pilismarót a Duna mellett, a Visegrádi – hegységben fekszik, lakosai túlnyomó részt magyarok. Községünkben magas a munkanélküliség, az aktív dolgozók a környező városokban találják meg a megélhetésüket. Szelektív hulladékgyűjtésünk még nincs, a Dunaparton illegális szemétlerakó alakult ki. településünkön óvoda, iskola, könyvtár működik. Természeti és kulturális értékeink : Heckenast – kastély az ősparkkal, Felső – öböl, Kálvária – domb. A községet átszeli a 11-es számú főút, tömegközlekedés közül csak az autóbusz forgalom van. Együtt Pilismarótért Egyesület ( EPE ), a civil szervezetek közül sokat tesz a község természeti értékeinek megőrzésében, szebbé tételében. Közigazgatásilag Pilismaróthoz tarozik Basaharc, Duna-part üdülőtelep. Pilismarótot északról a Duna és a Felső – öböl , délről a Visegrádi – hegység vonulata határolja, kelet – nyugat Visegrád és Esztergom között helyezkedik el. Területe a Duna – Ipoly nemzeti Park szerves része. Társadalmi, környezeti életét nagyban meghatározza a két nagy múltú, történelmi, királyi város – Visegrád, Esztergom – közelsége. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Iskolánkban a környezeti nevelést a bennünket körülvevő természeti, társadalmi környezet nagy mértékben meghatározza. A Dunakanyar és a Pilis Bioszféra Rezervátum, Duna – Ipoly Nemzeti Park mozgásterünk szerves része, így a környezeti nevelés az iskolai élet egészét átszövi, így integráltan szinte minden tantárgyban megjelenik. A célunk megvalósításának záloga, hogy reális helyzetből indulunk ki és megvalósítható, de egészséges erőfeszítést igénylő célokat tűzünk ki. Előélet, hagyományok – – – – –
Iskolának iskolakerttel rendelkezik, ahol tanulóink a mezőgazdasági technika keretein belül dísznövénytermesztéssel fogalakoznak, mely növények a község szépítését szolgálják, a kiültetés és ápolás is a mi feladatunk. Rendszeresen részt veszünk a falu takarításában, tisztán tartásában. Minden év őszén papírgyűjtést szervez a diákönkormányzatunk. Rendszeresen részt veszünk a község hagyományőrző műsorain (máj.1. Gyereknap, aug.20.) Minden év májusában megrendezésre kerülnek az Is-is Napok. 46
– –
Iskolánkban évek óta működik a természetjáró szakkör. Minden tanév elején 3 napos „erdei iskolát” szervezünk, melynek helyszínéül közvetlen természeti környezetünk szolgál, s melyet külső szakemberek (pl.: erdészek) jelenléte tesz igazán színessé.
Épület és berendezés – – – – – – –
–
Iskolánk épülete hagyományos anyagokból épült : kő, tégla A korszerű szigetelési előírásoknak nem felel meg, nem energiatakarékos ( pl.: nyílászárók, födém ). A tantermek száma, nagysága, világítása megfelelő, a termek besötétíthetők, megfelelő hőmérsékletűek. A mosdók mennyisége, állaga, higiéniás viszonyai megfelelőek. Az iskola épülete barátságos, a folyosókat, tantermeket a gyermekek munkái és sok – sok növény díszítik. A tanteremben kényelmes székek, padok vannak és a tanulók kényelmét szekrények is segítik ( rajz, tornafelszerelés ). Az iskola felszereltsége megfelelő : külön számítástechnika terem (10 géppel) áll a tanulók rendelkezésére. Egyéb technikai felszereltségünk kielégítő ( televízió, videó, cd, írásvetítő, diavetítő, szerszámok ). Diákjaink nyelvtanulását külön nyelvi labor szolgálja. Testnevelés színtere a községi sportcsarnok.
Étkeztetés : –
Az iskolánknak külön étkezője van, ahol egyszerre 40 fő étkezhet, kultúrált körülmények között. Az előírásnak megfelelő étkészlettel a gyermekek önállóan terítenek. – Iskolánkba szállítják az ételt, melynek minősége, tartalma a gyermekek számára megfelelő és egészséges. Iskola udvara : – –
Iskolánk udvara zárt, részben betonozott, részben parkosított. Az udvar lehetőséget ad sportolásra (kosárlabdapálya), pihenésre (padok). Az árnyékot nagy fák biztosítják.
Iskolai büfé –
Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata, amely nagy hangsúlyt fektet az egészséges táplálkozásra : tejtermékek, pékáruk, zöldségek, rostos ivólevek, tea kapható. Nem árusítható szénsavas üdítő, csoki, chips és egyéb más egészségtelen élelmiszer.
Egyéb – –
Iskolánk környezetbarát tisztítószereket használ. Szelektív hulladékgyűjtés nincs, kivétel az elemgyűjtő.
47
9.2. Erőforrások Nem anyagi (belső személyi) erőforrások –
– –
– –
Tanárok : Az iskola minden tanárainak feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Diákok : Részt vesznek a környezeti nevelési programokon, magatartásukkal, aktív részvételükkel elősegítik a környezeti nevelési célok magvalósulását : vigyáznak környezetükre, figyelmeztetik társaikat a kultúrált magatartásra. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak : Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Fenntartó : Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskola környezeti nevelési programokat. Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények : Iskolánk számára a tanórai és tanórán kívüli környezeti nevelési programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a múzeumok, állatkertek, nemzeti parkok meglátogatása (pl.: Duna Múzeum, Visegrádi Vadaspark, Búbánatvölgy Természetvédelmi Terület, Duna – Ipoly Nemzeti Park, Zebegényi Szőnyi Múzeum, Esztergom Várhegy, Visegrád Fellegvár – Salamon torony, Dömös Rám – szakadék, Prépostsági altemplom stb...)
Anyagi erőforrások –
– – –
Költségvetés : Az iskola éves költségvetéséből lehetőséget biztosít a környezeti nevelési feladatok ellátására. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését továbbá a környezetkímélő működését szolgálják. Alapítvány : A községi alapítvány - rászorultsági alapon – támogatja a tanulók erdei iskolákban és nyári táborokon való részvételét. Saját bevétel : Az iskolánknak teremkiadásból van saját bevétele, és egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható ebből környezeti nevelési célokra. Pályázat : A pályázatok megjelenésének figyelése tantestületi feladat. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szól.
9.3. Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép Célunk olyan emberek nevelése, akik a természeti és társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie.
48
Konkrét célok : – A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! – Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! – A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői! – Törekedjünk az iskola tisztaságának javítására, a szemét mennyiségének csökkentésére. – Takarékoskodjunk az energiaforrásokkal! – A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! – Szorgalmazzuk a valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programokat : erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások, a természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében (modul 6. és 8. osztályban). – A testnevelés órákat lehetőség szerint a szabadban egészséges környezetben tartjuk. 9.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai fogalakozások Minden tantárgyba próbáljuk meg beépíteni a környezeti nevelés célkitűzéseit. Jelenjenek meg a környezeti nevelési programban az egyes tantárgyak elvárásai, céljai a környezeti nevelési szempontból. Nem hagyományos tanórai foglalkozás – – –
Erdei iskola Témanap (Föld Napja, Víz Világnapja, Madarak és fák napja) Nem tanteremben tartott órák (pl.: állattelepek látogatása)
Tanórán kívüli lehetőségek – – – – – – – – – – – – – –
szakkör gyűjtőmunka vetélkedő nyári tábor kézműves fogalakozás színház, mozi múzeum, állatkert akciók kirándulás, túra pályázatokon való részvétel iskolakert hulladékgyűjtés kiállítás települési környezet szépítése
49
9.5. Módszerek, eszközök Módszerek: – Játékok – Projekt módszer (erdei iskola) – Terepgyakorlati módszerek (táborok, egyszerű és célzott megfigyelések) – Aktív, kreatív munka (rend – és tisztasági verseny) – Közösség építés – Művészi kifejezés (irodalmi színpad, néptánc szakkör, zeneművészet) – Kommunikáció (zöld hirdetőtábla) – Tanulmányi kirándulások Taneszközök : A környezeti neveléshez legszükségesebb taneszközök az iskola rendelkezésére állnak. Az iskolai környezet : Megpróbálunk olyan körülményeket létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyerekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van.
50
10. Az iskola egészségnevelési programja A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a gyermekeket. A környezeti nevelés programja és az egészségnevelési program témakörei egymás szerves részei. Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás, a munka egészséges színtere legyen. Iskolánk ismérvei az egészségnevelés szempontjából: –
Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészségfejlesztés és az eredményes tanulást. – Együttműködést alakítunk ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között. – Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének. – Törekszünk arra, hogy segítsük diákjainknak, az iskola dolgozóinak, a családoknak, valamint Pilismarót polgárainak egészségük megőrzését. Iskolánk egészségnevelési ars poétikája Az egészség a legfontosabb eszköz életcéljaink megvalósítása során. 10.1. Egészségnevelés Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere. Ebben az időszakban kell hatást gyakorolni a gyermek személyiségfejlődésére, amely nagyban meghatározza az életmódjukban kialakuló szokásaikat. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek – – – – – –
Személyes példamutatás a pedagógus és az iskolai dolgozók részéről Rendszeres felvilágosítás az osztályfőnök, védőnő, orvos, gyermekvédelmi szakember részéről. Rendszeres védőnői, iskolaorvosi, fogorvosi ellenőrzés, megelőzés. Egészséges életmód vetélkedő minden év novemberében. Egészségügyi versenyekre való felkészülés és a sportversenyeken való részvétel. Sportversenyekre való felkészülés és a sportversenyeken való részvétel.
Egészségfejlesztő team az iskolánkban A csoport feladata az iskolai egészségnevelési, egészségvédelmi feladatok koordinálása. Csoport tagjai : – igazgató – iskolaorvos – védőnő – testnevelő – diákönkormányzat vezető – gyermek és ifjúságvédelmi felelős 51
Segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok – Szülők ( család ) – Iskolaszék – Szülői Munkaközösség – Iskolaorvos – Védőnő – Fogorvos – Gyermekjóléti Szolgálat – Nevelési Tanácsadó – Családsegítők – Rendőrség 10.2. Iskolánk egészségnevelési programja Az egészségnevelés iskolai területei : – – – – – – – – – – – – – – – – –
Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete Az egészséges testtartás, a mozgás fontossága Az értékek ismerete Az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe A betegségek kialakulása, gyógyulási folyamat A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete A tanulás és a tanulás technikái Az idővel való gazdálkodás szerepe A rizikóvállalás és határai A szenvedélybetegségek elkerülése A tanulási környezet alakítása A természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége A testi higiénia A környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) A személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás) A tanulók egészségügyi szűrővizsgálatai
Tanórai foglalkozások: Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Kiemelten : – szaktárgyi órák – osztályfőnöki órák – testnevelés (benne: a tanulók fizikai állapotának mérése, fejlesztése) Tanórán kívüli foglalkozások: – napközis foglalkozások – délutáni szabadidős foglalkozások (sportprogram, filmvetítés, vetélkedő, verseny) – egészségügyi hónap (november) – hétvégi iskolai programok (természetjáró szakkör, sportrendezvények, kulturális programok) – erdei iskola, kirándulás, túra 52
11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
Tanításunk eredményessége attól is függ, hogy az információt hány különböző csatornán juttatjuk el a diákokhoz. Tartósabbá, alkalmazhatóbbá válik az ismeret, ha az órán nemcsak hallja, hanem látja, érzi, tapinthatja a tanuló. Ennek elérése érdekében elengedhetetlen, hogy használható, korszerű, naprakész taneszközökkel rendelkezzen az iskola. 11.1. Munkát segítő taneszközök : a.) Elektronika: tv magnó CD video számítógép írásvetítő diavetítő b) Szemléltető eszközök : térkép transzparens táblázatok diasorok CD videokazetta CD-ROM mértékegységek táblai eszközök (vonalzó) c) Kísérleti eszközök : fizikai kísérletekhez kémiai kísérletekhez d) Fejlesztő eszközök : kreatív játékok szoftverek e) Sporteszközök : labda ugrókötél, stb... f) Hangszerek : furulya zongora triangulum g) Könyvek : szótárak lexikonok feladatgyűjtemények térképek, stb...
53
11.2. A tanulók otthoni és tanórai munkáját segítő eszközök : tankönyvek munkafüzetek füzetek sportfelszerelés körző, vonalzó, stb. rajz- és technikacsomag (A tanórák otthoni és tanórai munkáját segítő, szülő által tanév elején beszerzendő eszközök listáját tanév végén a tanulók megkapják. )
54
12. Iskolahasználók az iskolai közéletben
12.1.Szülői részvétel A közoktatási törvény 59-61. §-ai rendelkeznek a szülők közösségéről, valamint az iskolaszékről. Ennek alapján az iskolánkban létrejött az iskolaszék és a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösséget hoztak létre. A szülőkkel kialakított kapcsolatrendszerünk hagyományai: Szülői Munkaközösség Iskolaszék 12.1.1. Szülői munkaközösség A szülői munkaközösség tagjai lehetnek azok a szülők, akiket az egyes tanulócsoportok szülői közössége kiválaszt. (Minden tanulócsoport delegál tagot az SZM-be.) Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. Az osztály szintű SZM tevékenységet, az SZM tagok munkáját az osztályfőnökök segítik. A szülői munkaközösség véleményét, állásfoglalásait, javaslatait a választott SZM elnök juttatja el a iskola vezetéséhez. Az intézmény szülői munkaközösségét tanévenként 2 alkalommal hívja össze az iskola igazgatója. Szükség esetén az SZM elnök a szülői munkaközösséget bármikor összehívhatja. A szülői munkaközösség jogai: Döntési joga van: működési rendjének, munkaprogramjának megállapításában, a képviseletében eljáró személy megválasztásában, a rendelkezésére álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapításában. Véleményezési joga van: a munkaterv, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában, az SZMSZ szülőket is érintő rendelkezéseiben, az iskolai házirend megalkotásában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formáinak meghatározásában. 12.1.2. Iskolaszék: Az iskolaszék alapvető célja, hogy segítse az iskolai önállóság, a hatékony oktató - nevelő munka feltételeinek megteremtését. Közreműködik az iskolát segítő társadalmi erők összefogásában, segíti a pedagógusok és szülők együttműködését a gyermek érdekében
55
Feladatai: Az oktató - nevelő munkát segítő szülők, lakóhelyi közösségek, gazdálkodó szervezetek és az intézmény tevékenységének összehangolása. A helyi társadalom, elsősorban a szülők és diákok érdekeinek képviselete. Az iskola hatékony gazdálkodásának segítése, a megfelelő tárgyi feltételrendszer kialakításának segítése. Az iskolaszékben képviselt érdekcsoportok együttműködésének, kölcsönös tájékoztatásának előmozdítása. Az iskola pedagógiai eredményessége érdekében az iskolai önállóság kialakításában való részvétel. Az iskolaszék jogai, kötelezettségei: Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével összefüggésben a nevelési oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában. Egyetértési jogot gyakorol: - az intézményi SZMSZ elfogadásakor, - a házirend elfogadásakor. Véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik az intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő valamennyi kérdésben. Az iskolaszék köteles a tanulók által felvetett - tanulói jogokat érintő - kérdéseket megvizsgálni, és arra a megkereséstől számított 30. napot követő első ülésen választ adni. Az iskolaszék köteles a szülő írásbeli javaslatát megvizsgálni, és arra a megkereséstől számított 30. napot követő első ülésen választ adni. 12.2. Szülőkkel való kapcsolattartás formái fogadóórák (minden hónap utolsó hetében) szülői értekezlet (évente 4 alkalommal, a felmerülő problémák esetén többször is) nyílt napok (minden évben 2-3 nap, de iskolánkra jellemző a nyitottság) családlátogatások kirándulások színházlátogatások szülők - nevelők bálja szülői munkaközösség és tantestület közös rendezvényei
56
12.3. Nyilvánossági csatornák Iskolán belül: iskolaújság, faliújság, szülők, tanulók egyes fórumai Iskolán kívül: - Rendszeresen tájékoztatjuk az iskola fenntartóját az iskola életéről. - Rendszeresen bemutatjuk iskolánk életét, eseményeit, eredményeit a Pilismaróti Hírek című helyi lapban, helyi kábel TV-ben. A jelentősebb események hírét eljuttatjuk a regionális sajtóba.
57
13. Érvényességi rendelkezések
Jelen pedagógiai program - elfogadása esetén - 2004. szeptember 1-től érvényes. Érvényessége határozatlan időre terjed ki. A pedagógiai programot évente és az egyes képzési szakaszok befejezését követően a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet átfogóan értékeli, dönt felülvizsgálatáról, módosításáról. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet a nevelőtestület, az iskolaszék és a fenntartó. Programmódosítási napirenddel nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha azt a fenti szervezetek bármelyikének egyharmada kéri. A pedagógiai program nyilvánossága Elfogadás után a Pedagógiai program teljes szövegének egy-egy példánya megtalálható az alábbi helyeken: Bozóky Mihály Általános Iskola (igazgatói iroda, iskolai könyvtár), Pilismarót Községi Önkormányzat, A pedagógiai program rövidített változata eljut a beiskolázás szempontjából kitüntetett közoktatási intézményekbe, illetve az iskolában hozzáférhető az érdeklődő szülők számára.
58
Helyi tanterv
59
1. Iskolánk tantárgyi rendszere, óratervei " Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtiszteltetés, minthogy felnevelhetjük a következő nemzedéket." (C. .E. Coop)
Iskolánk helyi tanterve az OM által átdolgozott kerettantervre épül. Elfogadja annak tantárgyi rendszerét. Az egyes tantárgyak óraterveit a helyi viszonyokhoz igazítottuk. Ahol az óraszám megemelésének lehetőségével éltünk, ott a keletkezett időkeretet a tananyag mélyebb elsajátítására, gyakoroltatásra fordítjuk. Az egyes tantárgyak tananyagát, követelményeit a tantárgyi tantervek tartalmazzák. Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt: a közoktatási törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok, a Nat műveltségi területekre előírt százalékos időarányok, az informatika tanításának kiterjesztése az alsó tagozatra, a 2003-as törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintő változása, az intézmény gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer, a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfelelés (3. évfolyamtól nem kötelező tantárgy a német nyelv). 1.1. A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében 1-4. évfolyamon: Helyi tantervünk a NAT valamennyi műveltségterületének - alsó tagozatra meghatározott fejlesztési tartalmát belefoglalja tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika) Matematika Informatika Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Ember és társadalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Matematika Angol nyelv, német nyel Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport
60
A NAT műveltségterületeinek megjelenése az 5 – 8. évfolyam tantárgyi rendszerében:
Helyi tantervünk a NAT valamennyi műveltségterületének – 5-8. évfolyamra meghatározott – fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja. A Nat műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben
Földünk – környezetünk Művészetek
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon népismeret) Osztályfőnöki (ember és társadalomismeret, etika) Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Osztályfőnöki (egészségtan) Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz (mozgóképkultúra és médiaismeret) Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika Testnevelés és sport (tánc)
és
Intézményünk abban a szerencsés helyzetben készíthette el és vizsgálhatta felül helyi tantervét, hogy a nem kötelező órákra fordítható időkeretet az önkormányzat heti 26 órával megnövelte.
61
1.2. Heti óraterv az 1-4. évfolyam számára
Kötelező tanórák Tantárgy
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Összesen
8,5
8,5
8,5
7,5
4,5 1 1 1 1 3 20
4,5 1 1 1 1 3 20
4,5 1 1 1 1 3 20
4 3 2 1 1 1 3 22,5
Nem kötelező tanórai foglalkozások Törvény által biztosított időkeret Önkormányzat által finanszírozott időkeret Összesen
Nem kötelező tanórai foglalkozások felhasználása Német Néptánc, irodalmi színpad Korrepetálás Szakkör, tömegsport Összesen
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
2
2
2
2,5
1
1
4
4
3
3
6
6,5
1. évfolyam
2. évfolyam
3. évfolyam
4. évfolyam
1
1
3 1
3 1
1 1
1 1
1 1
1 1,5
3
3
6
6,5
62
1.3. Éves óraterv az 1-4. évfolyam számára
Tantárgy
1. évf.
2. évf.
3. évf.
4. évf.
Kötelező tanórák összesen
740
740
740
832,5
Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika Testnevelés és sport
314,5 166,5 37 37 37 37 111
314,5 166,5 37 37 37 37 111
314,5 166,5 37 37 37 37 111
277,5 148 111 74 37 37 37 111
Nem kötelező tanórai foglalkozások összesen
111
111
222
240,5
Német nyelv Néptánc, irodalmi színpad Korrepetálás Szakkör, tömegsport
37 37 37
37 37 37
111 37 37 37
111 37 37 55,5
Összesen
851
851
962
1073
63
1.4. Heti óraterv az 1-8. évfolyam számára Kötelező tanórák Tantárgy
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Matematika Informatika Természetismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Összesen
4,5
4
3,5
3,5
2 3 4 0,5 2 1 1 0,5 3 1 22,5
2 3 3,5 1 2 1 1 1 3 1 22,5
2 3 3 1 1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 3 1 25
2 3 3,5 0,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 3 1 25
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
5,625
5,625
7,5
7,5
4
4
4
4
9,625
9,625
11,5
11,5
5. évfolyam
6. évfolyam
7. évfolyam
8. évfolyam
1
1
1
1
3 2 -
3 2 1
3 2 -
3 2 1
2 1,625 9,625
2 0,625 9,625
2 3,5 11,5
2 2,5 11,5
Nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete
Törvény által biztosított időkeret Önkormányzat által finanszírozott időkeret
Összesen Nem kötelező tanórai foglalkozások felhasználása
Néptánc, irodalmi színpad Német nyelv Korrepetálás Középiskolai előkészítő
Sport Szakkörök Összesen
64
1.5. Éves óraterv az 5-8. évfolyam számára
5. évf.
6. évf.
Kötelező tanórák összesen
832,5
832,5
Magyar nyelv és irodalom (dráma)
166,5
148
Tantárgy
7. évf. 8. évf.
925
925
129,5 129,5
Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Idegen nyelv
74
74
74
74
111
111
111
111
Matematika
148
129,5
111
129,5
Informatika
18.5
37
37
18,5
74
74
-
-
Fizika
-
-
55,5
55,5
Biológia és egészségtan
-
-
55,5
55,5
Kémia
-
-
37
55,5
Földrajz
-
-
55,5
55,5
Ének-zene
37
37
37
37
Rajz (mozgóképkultúra és médiaismeret)
37
37
37
37
Technika és életvitel
18,5
37
37
18,5
Testnevelés és sport (tánc)
111
111
111
111
37
37
37
37
356,125
356,125
425,5
425,5
Néptánc, irodalmi színpad
37
37
37
37
Német nyelv
111
111
111
111
Korrepetálás
74
74
74
74
37
-
37
74
74
74
Természetismeret
Osztályfőnöki Benne: 6. évfolyam –Egészségtan 7-8. évfolyam- Ember és társadalomismeret, etika
Nem kötelező tanórai foglalkozások összesen
Középiskolai előkészítő Sport
74
Szakkör
60,125 23,125 129,5 92,5
ÖSSZESEN
1188,625 1188,625
1350,5
1350,5
65
1.6. Az iskola heti tantárgyi óraterve 1-8. évfolyamon Tantárgy Kötelező tanórák Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Matematika Informatika Környezetismeret Természet ismeret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Osztályfőnöki Nem kötelező tanórák Német ÖSSZESEN
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Összesen
8,5
8,5
8,5
7,5
4,5
4
3,5
3,5
48,5
4,5 1 1 1 1 3 -
4,5 1 1 1 1 3 -
4,5 1 1 1 1 3 -
3 4 2 1 1 1 3 -
2 3 4 0,5
2 3 3,5 1
2 3 3 1
2 3 3,5 0,5
2 1 1 0,5 3 1
2 1 1 1 3 1
1,5 1,5 1 1,5 1 1 1 3 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5 3 1
8 15 31,5 3 5 4 3 3 2,5 3 8 8 7 24 4
-
-
3
3
3
3
3
3
18
20
20
23
28
28
195,5
25,5 25,5 25,5
1.7. A fenntartó által finanszírozott nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete Önkormányzat által finanszírozott nem kötelező tanórák
Német nyelv Néptánc, irodalmi színpad Összesen
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Összesen
1
1
3 1
3 1
3 1
3 1
3 1
3 1
18 8
1
1
4
4
4
4
4
4
26
66
1.8. Fogyatékos tanulók oktatása
Iskolánkban az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatása két – egyenként három évfolyamból szervezett – tanulócsoportban folyik.
67
2. Tankönyvek, taneszközök kiválasztásának szempontjai
Az oktatás fontos feltétele a megfelelő segédeszközök (tankönyvek, munkafüzetek, stb.) megválasztása. Napjainkban a tankönyvek ára részben korlátozza a szabad választást, de nem lehet elsődleges szempont. Törekszünk arra, hogy választásunk viszonylag állandó legyen, ezzel biztosítva - a szülők és tanulók igényének alapján - egyes tankönyvek több tanéven keresztül való használhatóságát. A választás általános szempontjai: a tankönyvek, taneszközök a kerettantervekkel és helyi tantervünkkel összhangban legyenek. életkori sajátosságoknak megfelelő, jól érthető, áttekinthető, világosan megfogalmazott tananyag, nyelvezet, a tankönyv, taneszköz legyen figyelemfelkeltő, motiváló, esztétikus, a következő tanév tananyaga , ismeretanyaga építhető legyen rá, segítse a tantárgyi koncentrációt, a tankönyvek ismeretanyaga ne csak a minimum követelményeket tartalmazza, adjon módot a tanulónak az önálló ismeretszerzésre is, olyan tankönyvek, tankönyvcsaládok kiválasztását kezdeményezzük, amelyek az iskolánkban folyó képzés teljes folyamatára kidolgozottak, s kapcsolódó segédeszközeikkel ( munkafüzet, tanári kézikönyv, feladatlapok, tesztek, feladatgyűjtemények) segítik munkánkat, a tankönyvrendelés előtt minden család megkapja a következő tanévre szóló tankönyvlistát, melyen a feltétlenül szükséges könyvek mellett javaslatot teszünk a tanulást segítő kiadványokra is ( ezek megvásárlása nem kötelező). A tankönyvek kiválasztásának szempontjai fogyatékos tanulók esetén: Új tankönyvek egyelőre még nem készülnek az egyes tantárgyakhoz. A tananyagot a jelenleg használatos tankönyvekből kell átcsoportosítani, kiválogatni. A kiválasztásának szempontjai: a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelkeltő, szép kivitelezésű, időtálló, a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a tananyag feldolgozásának, mélységében igazodjék a fogyatékos tanulók szükségleteihez, az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon, a tankönyvhöz tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerősítés, a gyakorlás, a tanuló önálló foglalkozatása, illetve a tudás ellenőrzése végett, a tankönyvek jól olvashatóak, áttekinthetőek legyenek, azokat a tankönyveket rendeljük meg első sorban, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyvet is kínálnak, a tankönyvválasztásnál mérlegelni kell az árat, mert a családok csak nagy nehézségek árán képesek kifizetni a taneszközöket.
68
A tankönyvek kiválasztásának szempontjait tanévenként felülvizsgáljuk. A szükséges taneszközök listáját a szülők az előző tanév végén megkapják A tankönyvellátás helyi szabályai: Az ingyenes tankönyveket az iskolai könyvtárból biztosítjuk a tanulók számára. Tankönyvrendelés előtt tájékoztatjuk a szülőket a szükséges tankönyvekről, valamint az előző évfolyamoktól beszerezhető tankönyvek, taneszközök listáját, és az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, tanulást segítő kiadványok listáját közzé tesszük. A szülők ezek ismeretében rendelik meg gyermekük számára a tankönyvet ( a tankönyvfelelős által).
69
3. A magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A tanuló részére, kérelemre egy vagy több évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Ha a tanulónak egy tanévben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát a tanuló a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló nem tudta teljesíteni a tanulmányi követelményeket, illetőleg hiányzása meghaladja az elfogadható mértéket, akkor: ha legfeljebb két tantárgyból nem teljesítette a tanulmányi követelményeket, javítóvizsgát tehet, ha kettőnél több tantárgyból nem tudta teljesíteni a tanulmányi követelményeket, úgy évfolyamot ismételni köteles, a javítóvizsga vagy osztályozó vizsga sikertelensége esetén a tanulónak évfolyamot kell ismételnie, az osztályozó vizsga időpontja: minden év júniusa Ha az osztályozó vizsga legfeljebb 2 tantárgyból sikertelennek bizonyult, augusztus végén pótlehetőséget biztosítunk A tanulók magasabb évfolyamba lépéséről a nevelőtestület dönt.
70
4. Ellenőrzés, értékelés, minősítés az oktatási folyamatban A tanulók ellenőrzése, értékelése az általános iskolában Ahhoz, hogy ellenőrizni és értékelni tudjunk ismereteket, tudást, teljesítményt, tisztában kell lennünk az elérendő céllal, a követelményekkel. A tantárgyak, műveltségi területek követelményeit a tantervek tartalmazzák, ezért itt az egész iskolát érintő általános ellenőrzési - értékelési rendszerről beszélünk. 4.1.. Ellenőrzés Az ellenőrzés célja, hogy a kitűzött nevelési-oktatási célok megvalósulásáról információt biztosítson. (Fontos, hogy bármit és bármilyen módszerrel ellenőrzünk, mindig dolgozzuk fel a kapott információt, és értékeljük azt.) Formái: A) A tanulás külső feltételeinek ellenőrzése ( pl. felszerelés) B) A tudás, ismeret, alkalmazások ellenőrzése: Házi feladat A tanulók kötelessége, hogy az órára felkészülten érkezzenek. Erről többek között meggyőződhetünk a házi feladat elkészítésének az ellenőrzésekor. Értékelés: szaktanár belátása és a tanulókkal közösen kialakított eljárásrendszer alapján Megfigyelés A gyakorlati tevékenység értékeléséhez szükséges információk nagy részét megfigyelés alapján szerezzük. Értékelés: szóbeli Szóbeli, írásbeli felelés Ezzel az ellenőrzési formával szerzünk tudomást arról, hogy az előző órán tanultakat mennyire sajátította el a tanuló. Fontos, hogy a tanulóink "kapjanak szót": félévente legalább egyszer szóban is adjon számot valamennyi tanuló, minden tantárgyból. Értékelése: érdemjegy szóbeli értékelés Tudáspróba Egymással összefüggő több órai ismeret ellenőrzése. Általában írásban, de szóban is történhet. Értékelése: érdemjegy szóbeli értékelés
71
Témazáró dolgozat Témakörök végén, ismétlés és rendszerezés után általában írásban, kérdések vagy teszt segítségével adnak a tanulók számot az elsajátított ismereteikről, azok alkalmazásáról. Értékelés: érdemjegy szóbeli értékelés Év végi felmérés Tanév végén, hasonlóan a témazáró dolgozatokhoz. Előadás, gyűjtőmunka, kutatómunka Akár előre megadott témából vállalt, vagy otthoni, könyvtári kutatómunka eredményeképpen született kiselőadás. (Jó lehetőség a tanulóknak a szereplésre.) Értékelés: érdemjegy szóbeli értékelés Diagnosztikus vizsga "A diagnosztikus vizsgarendszer olyan értékelő eszközök, értékelési formák és elemzési eljárások együttese, amelyek az oktatás valamely periódusában egy oktatási intézmény munkájába beépülve lehetővé teszik az ott folyó oktató-nevelő tevékenység eredményeinek és ezáltal hatékonyságának - diagnosztizálását, rendszeres, objektív, más intézmények eredményeihez és külső kritériumokhoz is viszonyuló értékelését, elemzését; emellett alkalmasak a tanulók teljesítményeinek, eredményeinek minősítésére és - bizonyos értelemben - diagnosztizálásra is. A diagnosztikus vizsgák, illetve a vizsgarendszer tehát elsősorban az oktatási folyamat szervezői számára nyújtnak a hagyományos vizsgáknál és értékelési formáknál részletesebb, strukturáltabb és emiatt az oktatási-nevelési folyamat szabályozásában sokkal használhatóbb információt."1 Értékelés: %-os szöveges C) A közösség fejlettségének, a közösségen belüli kapcsolatok alakulásának figyelemmel kísérése (Pl. szociometria) 4.2. Az értékelés Az értékelés funkciói: motiválja a gyerekeket a felelősségteljes tanulásra, egyéb iskolai tevékenységre segítse a reális énkép kialakítását, elfogadását visszajelzés eszköze legyen gyereknek, szülőnek, pedagógusnak az iskola egészének a pedagógiai folyamatról. Az értékelési rend követelményei: legyen összhangban iskolánk céljaival, a NAT- tal, a közoktatás egészével
1
VIDÁKOVICH Tibor: Diagnosztikus pedagógiai értékelés, Budapest, 115. 72
legyen sokoldalú, egységes, de a pedagógus egyéni értékelési jogát is
biztosítsa
ismerje a gyerek, a szülő a követelményeket, értékelési szempontokat és az eredményt tegye érdekeltté a gyereket, hogy a képességeihez mérten a legjobb teljesítményt nyújtsa ne korlátozódjon csak tanórára, az értékelésnek az iskola minden tevékenységében meg kell jelenni vegye figyelembe a fejlődést, a különböző adottságú gyerekeknek egyaránt jelentsen sikert. Az értékelés formái, tárgya, színtere, gyakorisága: A) Kategorizált szöveges értékelés: Tantárgyi értékelés 1 – 4. osztályban Magatartás és szorgalom értékelése Magatartás: - fejezze ki a gyerek társaihoz, tanáraihoz, felnőttekhez való viszonyát életkori sajátosságainak megfelelően - jelezze a különböző tevékenységekben való részvételét, önállóságát, problémamegoldását. Értékelési kategóriák: rossz, változó, jó, példás Gyakorisága: havonta: ellenőrző, napló félév: ellenőrző, napló év vége: bizonyítvány, anyakönyv Szorgalom: - fejezze ki a diák tanuláshoz való viszonyát, igényességét, rendszerességét a tanulmányi munkában - jelezze a fejlődést. Értékelési kategóriák: hanyag, változó, jó, példás Gyakorisága: havonta: ellenőrző, napló félév: ellenőrző, napló év vége: bizonyítvány, anyakönyv
73
MAGATARTÁS értékelése 1-4. évfolyam PÉLDÁS
JÓ
VÁLTOZÓ
ROSSZ
zösség érdekében eményező
a közösség érdekében gyakran kezdeményező
a közösség érdekében néha kezdeményező
os, segítőkész endet betartja és arra nöz ástalan a viselkedése, neme
általában segítőkész a házirendet betartja
néha segítőkész a házirendet részben betartja
iskolai viselkedése általában segítőkész, hangneme megfelelő fegyelmezettsége megfelelő
viselkedése, hangneme kívánnivalót hagy maga után
durva, goromba a visel
fegyelmezettsége gyenge
fegyelmezetlen
elmezettsége nagyfokú
a közösség érdekében n kezdeményező és/vagy közösségi célokkal szembefordul közömbös, gátló társai sokat vét a házirend ell
A tanuló magatartás értékelésének szempontjai: –
– – – –
Viselkedése az iskolában és az iskolán kívüli iskolai tevékenysége: múzeumlátogatás színház kirándulás Fegyelme a tanórákon és tanórán kívül óraközi szünetekben, napközi otthonban Társas kapcsolatai osztálytársaihoz és a felnőttekhez egyaránt beszédstílusa, hangnem Környezetének alakítása, védelme Feladatvállalása az osztályközösségbe, azok ellátása
74
SZORGALOM értékelése 1-4. évfolyam Kivételes szorgalom autodidakta
Nagy szorgalom önserkentő
Elegendő szorgalom általában motivált és odafigyel
Rendszertelen szorgalo motivált a legtöbb feladat elvégzésében, bár pár felad kívánni valót hagy maga ut néha rászorul a segítségre, ösztönző szóra
keresi a kihívásokat
lelkesen teljesíti a feladatokat
időben befejezi a feladatokat
buzgón teljesíti a feladatokat
rendszeresen keresi a kihívásokat
rendszerint figyelmesen részt vesz az osztály megbeszéléseken / tevékenységekben
alkalmanként figyelmesen vesz az osztály megbeszélé tevékenységekben
mindig odafigyel
majdnem mindig odafigyel
együttműködően dolgozik a csoportban
együttműködően dolgozik csoportban
lelkesen részt vesz az osztály megbeszélgetéseken / tevékenységekben hozzájárul az együttműködő csoportok hatékonyságához felelősséget érez személyisége és tudása fejlődéséért
részt vesz az osztály megbeszéléseken / tevékenységekben együttműködően dolgozik a csoportban
A tanuló szorgalom értékelésének szempontjai: – – – – –
Tanórai aktiválása, figyelme Többletfeladatok vállalása Felszerelésének megléte, rendben tartása Házi feladatainak gondossága, elkészítése Kötelességtudatának fejlődése
75
MAGATARTÁS értékelés 5-8. évfolyamon
Magatartás
Példás
Jó
Változó
Rossz
1. Aktivitás példamutatás 2. A közösségi célokkal azonosulás érdekeinek figyelembevétele munkában való részvétel 3. Hatása a közösségre 4. Törődés társaival 5. Házirend betartása 6. Viselkedés hangneme
igen jó nagyfokú igen
közepes
Gyenge
ellene nem vét
ingadozó
negatív vagy romboló szemben áll
élen jár
aktívan részt vesz
közömbös
érdektelen
pozitív
befolyást nem gyakorol segítőkész
nem árt
negatív
ingadozó
betartja
részben tartja be udvariatlan, nyegle
közömbös, gátló sokat vét ellene durva, goromba
7. Fegyelmezettség
nagyfokú
Gyenge
elégtelen
gondos, segítőkész betartja, arra ösztönöz kifogástalan
kívánnivalót hagy maga után megfelelő
SZORGALOM értékelés 5-8. évfolyamon
Szorgalom 1. Tanulmányi munkája 2. Munkavégzés
3. Ált. tantárgyi munkavégzés, önálló munkavégzés 4. Többféle feladatot vállal-e? 5. Munkabeosztás - önellenőrzés -önálló munka-végzés 6. Tanórán kívüli információk felhasználása
Példás
Jó
Változó
Hanyag
igényes
figyelmes
ingadozó
hanyag
kitartó pontos, megbízható mindent elvégez
rendszeres
rendszertelen
megbízhatatlan
ösztönzésre dolgozik
önállótlan
feladatait nem végzi el
igen
keveset
Ritkán
nem
igen jó
jó
Közepes
gyenge vagy nincs
igen sokszor rendszeresen
előfordul
Ritkán
egyáltalán nem
76
Dicséretek, elmarasztalások: - Szaktanári
dicséret figyelmeztető intő megrovás
- Osztályfőnöki
dicséret figyelmeztető intő megrovás
- Igazgatói
dicséret figyelmeztető intő megrovás
- Tantestületi dicséret A szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói értékelés fokozatait alkalomszerűen, a helyzetből adódóan alkalmazzuk, ellenőrzőbe, naplóba bejegyezzük. Tantestületi dicséretben év végén részesítjük a tanulásban vagy más tevékenységben legkiválóbb tanulókat. Ezeket a naplóban, bizonyítványban, anyakönyvben dokumentáljuk. B) Nem kategorizált szöveges értékelés Szóbeli: - személyes (tárgyilagos, bizalmas): folyamatosan alkalmazzuk, célja a reális önismeret kialakulásának segítése - társak előtti (tárgyilagos, tapintatos): folyamatosan alkalmazzuk, célja a közösség helyes értékrendjének kialakítása - fogadó óra (tárgyilagos, tapintatos, bizalmas): havonta egy alkalommal, szükség esetén többször, célja az eredmények, problémák megbeszélése - szülői értekezlet (tárgyilagos, tapintatos): évente 2-3 alkalommal, célja a közösség értékelése - családlátogatás: 4 évente 2-3 alkalommal, célja a környezet, családi háttér feltárása. Írásbeli: - értékelő: néhány értékelő sor, esetleg értékelő levél, amely szülőnek, diáknak egyaránt szól, tendenciákra hívja fel a figyelmet C) Érdemjegyek A közoktatási törvény 70. §-ában foglalt értékelési kategóriákat (érdemjegyeket) alkalmazzuk az év közben 2. osztálytól illetve tanév végén 4. osztály II. félévétől. Osztályozási alapelveink: Az érdemjegy és osztályzat ne "kinyilatkoztatott" ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása.
77
A tantárgy heti óraszámától függően - legalább havonta egy érdemjegyet kapjon a tanuló. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje. Iskolánkban a hagyományos (5 fokozatú) osztályozási kategóriákat alkalmazzuk. Az osztályzatok bejegyzésére, az értékelés regisztrálására a hivatalos tanügyi nyomtatványokat használjuk. Az osztályzatok tartalma:
Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni visszakérdezni.
Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak hibával tesz eleget. Definíciói többnyire pontosak. Munkavégzésében önálló! A tanórákon együttműködésére általában számítani lehet.
Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több jelentős hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei átlagosak, kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát.
Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek számottevő hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, vannak fogalmak melyeket nem ért. Önálló feladatvégzése hiányos, teljesítménye minimális, de értékelhető.
Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek nevelői rávezetéssel sem képes eleget tenni. A minimumot sem tudja. A tanulók számonkérésének értékelése A tanulók tudásának számonkérése történhet szóban, vagy írásban. Az 1-2. évfolyamon elsősorban szóban történik a számonkérés, kivétel a matematika és az írás, íráshasználat. A további évfolyamokon mindkét számonkérési forma megvalósul. (A megvalósulás aránya - a jegyek különböző színnel történő bejegyzése miatt - jól követhető.) Az egyes tanulók teljesítményének értékelését korábbi teljesítményükhöz viszonyítva, az egyéni cselekvésfejlődésük perspektívájából végezzük. Az iskola vizsgarendje Diagnosztikus vizsgákat szervezünk a 8.évfolyam végén az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom matematika német 1 választott tárgy
78
4.3. A tanulók szöveges értékelése az 1 – 4. évfolyamon Ahhoz, hogy ellenőrizni és értékelni tudjunk, figyelembe kell vennünk a tanuló : – tudását – teljesítményét – a tanuló önmagához viszonyított fejlődését – képességeinek, készségeinek szintjét – tantárgyhoz fűződő viszonyát – szociális kapcsolatainak alakulását ( viselkedés, együttműködés, vitakészség) – a feladatvégzését a különböző feladathelyzetekben, munkaformákban ( önállóság, önellenőrzés, feladattudat, munkamegosztás, szervezés, alkalmazkodás ) Végül irányt mutatunk a továbbfejlődésre. Ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzés és értékelés célja, hogy : – fejlesztőközpontú legyen – vegye figyelembe az életkori sajátosságait – legyen összhangba a pedagógiai program, a helyi tanterv és a kimunkált értékelési koncepció között – jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés – személyre szóló és ösztönző jellegű legyen – tanítási – tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni – konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját, nyelvi megformáltságában legyen közérthető, mind a tanuló, mind a szülő számára Formái 1. Személyes, verbális értékelés 2. Írásbeli, szöveges értékelés : előzetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg Módja és gyakorisága : SZÓBELI értékelés : – Naponta : a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményéről a tanítási órákon és más iskolai foglakozásokon megfogalmazódhat a tanító részéről a tanulótársak részéről és önértékelés formájában. – Fogadóóra (tárgyilagos, tapintatos, bizalmas) havonta egy alkalommal, szükség esetén többször, célja az eredmények, problémák megbeszélése – Szülői értekezlet (tárgyilagos, tapintatos) : évente 2 – 3 alkalommal, célja a közösség értékelése – családlátogatás : évente 2 – 3 alkalommal, célja a környezet, családi háttér feltárása ÍRÁSBELI értékelés : – tanulói produktumokra írt rövid lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával – témazáró felmérések megoldásának értékelése % teljesítménysávok megadásával és ezek minősítő jelzésével vagy a különböző nehézségű feladattípusok szintjének
79
– –
megadásával ( pl. mindenkitől elvárható, közepes nehézségű, nehéz és átlag feletti vagy kiemelkedő teljesítménynek tekinthető az adott feladat teljesítése ) a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlődésével, előmenetelével kapcsolatban ( pl. a tanuló üzenő füzetébe ) félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és a tanulási eredményekről.
Tantárgyi értékelés – –
– – – – – – – –
A gyermek tanulmányi teljesítményének alakulása a tantárgy sajátosságaiból adódóan, a tantervi követelmények tükrében jó teljesítmények és lemaradások Ismereteinek, képességeinek fejlődése beszéd, olvasás, íráshasználat, szövegalkotás, mozgás, eszközhasználat, önkiszolgálás, szövegértés, megismerés, problémamegoldás, gondolkodás, döntés, együttműködés, konfliktuskezelés Kimagasló teljesítményének értékelése Erőfeszítése a képességeinek megfelelő teljesítmény elérése érdekében A tantárgyhoz fűződő viszonya, érdeklődése, aktivitása, szorgalma Rendszeres felkészülése az órákra Feladatvégzése önállóan, csoportban A tanítói segítségkérés mértéke Az önellenőrző képességének szintje, fejlődése Javaslatok a továbbhaladásra a meglévő hiányosságok pótlása
80
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1. ÉVFOLYAM
Kommunikáció
Olvasás, szövegértés
Írás - íráshasználat
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített
Felzárkózásra szorul
- tagolt, érthető, összefüggő beszéd - helyes hangsúly, hanglejtés - tanult memoriterek pontos és kifejező elmondása - biztos betűfelismerés, olvasása folyamatos, szövegértése pontos
- rövid mondatokkal, jó szókinccsel fejezi ki magát - a tanult memoritereket jól mondja el fejből
- rövid mondatokkal , kevés szóval - a tanult memoritereket megfelelően mondja el
- szavakban beszél, kérdések segítségével fejezi ki magát - a tanult memoritereket nem megfelelően mondja el
- kevés hibával felismeri a - betűfelismerésében több betűket, jól olvas, általában hiba van megérti az olvasottakat - lassú az olvasástempója, több fejlesztésre van szüksége - szövegértése pontatlan
- a betűket pontatlanul ismeri fel - olvasni nem tud
- vonalrendszerben tájékozódik - a tanult betűket szabályosan írja, kapcsolja - szavakat, mondatokat, szöveget ír/másol írottról, nyomtatottról, tollbamondás után és emlékezetből
- vonalrendszerben tájékozódik - a tanult betűket általában szabályosan írja, kapcsolja - szavakat, mondatokat, szöveget kevés hibával ír
- vonalrendszerben nem jól tájékozódik - csak betűelemeket ír - írásképe rendezetlen
- vonalrendszerben általában tájékozódik - a tanult betűket több hibával írja, kapcsolja - szavakat, mondatokat, szöveget több hibával ír
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 2. ÉVFOLYAM
Kommunikáció
Olvasás, szövegértés
Nyelvtan, írás, helyesírás
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített Felzárkózásra szorul
- tagolt, érthető, összefüggő beszéd, közepes hangerővel - helyes hangsúly, hanglejtés - összefüggő 5-6 mondat alkotása képről - az olvasott szövegek tartalmának szűkített elmondása - eseménysorok felidézése, események sorrendisége - rövid szöveg olvasása felkészülés alapján, helyes hangsúllyal és hanglejtéssel - olvasástempója folyamatos - pontosan olvas - hangos és néma olvasás után a szövegértése pontos - versben a rímet felismeri
- általában érthető, összefüggő beszéd - gyakran helyes hangsúly, hanglejtés - összefüggő 4-5 mondat alkotása képről - az olvasott szövegek tartalmának lényegi elmondása - többnyire felidézi az eseménysorokat és sorrendbe állítja - rövid szöveg olvasása előzetes felkészülés alapján általában helyes hangsúllyal és hanglejtéssel - általában pontosan olvas - az olvasástempója lassú folyamatos - hangos és néma olvasás után a szöveget általában megérti - a követelményeknek megfelelő, jó helyesírás - többnyire pontosan alkalmazza az elválasztás és a mondatírás szabályait - írásképe többnyire tetszetős, tiszta, könnyen olvasható - a tanult memoriterek jó elmondása
- nem mindig tagolt, érthető, összefüggő beszéd - ritkán helyes hangsúly, hanglejtés - összefüggő 2-3 mondat alkotása képről - az olvasott szövegek tartalmának elmondása segítséggel - az eseménysorokat sok hibával idézi fel - rövid szöveg olvasása előzetes felkészülés alapján több hibát ejt a hangsúlyban és hanglejtésben - az olvasástempója lassú - olvasása pontatlan - hangos és néma olvasás után a szöveget több hibával érti meg - helyesírása hibás - ritkán alkalmazza az elválasztás és a mondatírás szabályait - írásképe elfogadható
- A követelményeknek megfelelő, kiváló helyesírás - pontosan alkalmazza az elválasztás és a mondatírás szabályait - írásképe tetszetős, tiszta, könnyen olvasható - a tanult memoriterek pontos, kifejező elmondása fejből
- a tanult memoriterek megfelelő elmondása fejből
- nem tagolt, érthető, összefüggő beszéd - helytelen hangsúly, hanglejtés - szavakban beszél - eseménysorokat nem tudja felidézni
- rövid szöveget előzetes felkészülés után nem tudja helyes hangsúllyal , hanglejtéssel olvasni - az olvasástempója rendkívül lassú, akadozó - sok hibával olvas - hangos és néma olvasás után a szöveget nem érti meg - helyesírása rendkívül hibás - nem alkalmazza az elválasztás és a mondatírás szabályait - Írásképe nem megfelelő - a tanult memoriterek nem megfelelő elmondása
82
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 3. ÉVFOLYAM Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített Felzárkózásra szorul
- érzelmet kifejező beszéd és testbeszéd
- érzelmeket általában kifejező beszéd és testbeszéd
- érzelmeket ritkán kifejező beszéd és testbeszéd
- érzelmeket nem kifejező beszéd és testbeszéd
- a pontos és folyamatos értő olvasás - a fölolvasás: helyes tagolás és hangsúlyozás - értelmező és folyamatos olvasás - a szövegalkotás műveleteit jól alkalmazza
- Többnyire pontos és folyamatos értő olvasás - a fölolvasás többnyire helyes tagolása és hangsúlyozása
- kevés hibával, lassabb tempóval olvas - értő olvasása pontatlan
- sok hibával, akadozva olvas - ritkán érti a szöveget
- a szövegalkotás műveleteit általában jól alkalmazza
- a szövegalkotás műveleteit időn kívül alkalmazza
- a szövegalkotás műveleteit nem alkalmazza
- a tanult szófajok és helyesírási alapelvek kiváló alkalmazása és felismerése - a tanult memoriterek pontos, kifejező elmondása fejből
- a tanult szófajok és helyesírási alapelvek helyes alkalmazása és felismerése - a tanult memoriterek helyes elmondása fejből
- a tanult szófajok és helyesírási alapelvek megfelelő alkalmazása és felismerése - a tanult memoriterek megfelelő elmondása
- a tanult szófajok és helyesírási alapelvek nem alkalmazza
Kommunikáció
Olvasás, szövegértés
Fogalmazás
Nyelvtan, helyesírás
83
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 4. ÉVFOLYAM
Kommunikáció
Olvasás, szövegértés
Fogalmazás
Nyelvtan
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített
Felzárkózásra szorul
- a szövegjelentés kiváló kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel - a szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök használata
- a szövegjelentés jó kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel - a szöveg jelentésének általában megfelelő dallam és nem verbális eszközök használata
- a szövegjelentés megfelelő kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel - a szöveg jelentésének ritkán megfelelő dallam és nem verbális eszközök használata
- a szövegjelentés nem megfelelő kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel - a szöveg jelentésének nem megfelelő dallam használata
- előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasása - önállóan megismert – életkorhoz illő – szöveg néma olvasása, lényegének pontos megértése és megfogalmazása - gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében - a gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével
- előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg általában folyamatos - önállóan megismert – életkorhoz illő – szöveg néma olvasása, lényegének általában pontos megértése és megfogalmazása.
- előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg néha akadozó, tartalmat nem kifejező felolvasása - Önállóan megismert életkorhoz illő - szöveg néma olvasása, lényegének pontatlan megértése
- előzetes felkészülés után ismert témájú szöveg rossz, a tartalmat nem kifejező felolvasása. - önállóan megismert – életkorhoz illő – szöveg néma olvasásakor a tartalmi lényeget nem érti
- a gondolatok általában értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével
- a gondolatok ritkán értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével
- a gondolatok nem értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével
- a tanult szófajok és helyesírási alapelvek kiváló alkalmazása és felismerése - a tanult memoriterek pontos, kifejező elmondása fejből
- a tanult szófajok és helysírási alapelvek helyes alkalmazása és felismerése - a tanult memoriterek jól kifejező elmondása
- a tanult szófajok és helysírási alapelvek megfelelő alkalmazása és felismerése - a tanult memoriterek megfelelő elmondása
- a tanult szófajok és helysírási alapelvek nem megfelelő alkalmazása és felismerése - a tanult memoriterek nem megfelelő elmondása
84
MATEMATIKA
Évfolyam
1. évfolyam
2. évfolyam
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített
Felzárkózásra szorul
- 20 – as körben biztos a számfogalma - számok írása, olvasása, bontása pontos - biztos műveletvégzés eszközhasználat nélkül - logikai feladatokat önállóan végzi
- 20 – as körben számfogalma kialakult - számok írása, olvasása, bontása általában pontos - biztos műveletvégzés eszközzel és eszköz nélkül - logikai feladatokat segítséggel végzi
- 20 – as körben számfogalma kialakult - számok írása, olvasása, bontása kevés hibával - jártas a műveletek végzésében, eszközhasználattal és segítséggel dolgozik
- nincs kialakult számfogalma - műveletek végzésében járatlan - számjegyeket nem ír - önállóan nem tud dolgozni
100 – as számkörben számfogalma biztos - számok írása, olvasása pontos - biztos műveletvégzés / összeadás, kivonás, szorzás, osztás / - logikai feladatokat önállóan végzi - szorzótábla biztos ismerete
- 100 – as körben a számfogalma kialakult - számok írása, olvasása általában pontos - biztos műveletvégzés eszközzel és eszköz nélkül - logikai feladatokat segítséggel végzi - szorzótábla biztos ismerete
- 100 – as körben számfogalma kialakult - számok írása, olvasása kevés hibával - jártas a műveletek végzésében, eszközhasználattal és segítséggel dolgozik - szorzótáblát többnyire tudja
- nincs kialakult számfogalma - műveletek végzésében járatlan - számjegyeket nem ír - önállóan nem tud dolgozni - szorzótáblát nem tudja
85
3. évfolyam
4. évfolyam
- 1000 – es számkörben számfogalma biztos - számok írása, olvasása pontos - helyi érték biztos ismerete - biztos műveletvégzés szóban és írásban - logikai feladatok önálló
- biztos számfogalom 10.000-es számkörben - számok helyi érték szerinti írása, olvasása, számok képzése, bontása - számjegyek különféle értékének biztos ismerete - szóbeli és írásbeli műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében - egyszerű és összetett szöveges feladatok megoldása - geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása - tanult mértékegységek át – és beváltása
- 1000 – es számkörben számfogalma biztos - számok írása, olvasása pontos - helyi érték biztos ismerete - biztos műveletvégzés szóban és írásban - logikai feladatokat kis segítséggel oldja meg - a tanult mértékegységek általában biztos gyakorlati alkalmazása - biztos számfogalom 10.000-es számkörben - számok helyi érték szerinti írása, olvasása, számok képzése, bontása - számjegyek különféle értékének biztos ismerete - szóbeli és írásbeli műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében -összetettebb szöveges feladatot kis segítséggel oldja meg - geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása - tanult mértékegységek át – és beváltása
- 1000 – es körben számfogalma kialakult - számok írása, olvasása kevés hibával - műveletvégzése bizonytalan - segítséggel dolgozik - a tanult mértékegységek bizonytalan gyakorlati alkalmazása
- nincs kialakult számfogalma - műveletek végzésében járatlan - számjegyekben téveszt - önállóan nem tud dolgozni - a tanult mértékegységeket nem tudja gyakorlatban alkalmazni
- számfogalma kialakult - számok helyi érték szerinti írása, olvasása - számjegyek különféle értékeit keveri - szóbeli és írásbeli műveleti sorrend ismerete és alkalmazása segítséggel a négy alapművelet körében - összetettebb szöveges feladatot csak segítséggel oldja meg - nem ismeri fel a geometriai tulajdonságokat - át – és beváltásban sokat téveszt
- nincs kialakult számfogalma - számok helyi érték szerinti írása, olvasása bizonytalan - számjegyek különféle értékeit keveri - szóbeli és írásbeli műveleti sorrend ismerete és alkalmazása sok hibával és segítséggel - összetettebb szöveges feladatot nem tudja megoldani - tanult mértékegységeket nem tudja átváltani
86
KÖRNYEZETISMERET Évfolyam
Kiválóan teljesített
Jól teljesített - tájékozott, érti a környezeti változásokat
- segítséggel dolgozik - munkája pontatlan
- önállóan nem tud dolgozni
1. évfolyam
- környezete változásait térben, időben tudja - tanórai munkája aktív - jól tájékozódik saját testén
- tájékozott, érti a környezeti változásokat - általában jól tájékozódik saját testén - a tanult élőlények jellemző jegyeit jól fel tudja sorolni - ismeri lakóhelye főbb jellegzetességeit
- a környezeti változásokat részben tudja - általában tájékozódik saját testén - a tanult élőlények jellemző jegyeit részben fel tudja sorolni - lakóhelye főbb jellegzetességeit részben ismeri
- a környezeti változásokat nem tudja - nem tud tájékozódni saját testén - a tanult élőlények jellemző jegyeit nem tudja felsorolni - nem ismeri lakóhelye főbb jellegzetességeit
a tanult élőhelyek jellemző élőlényeit és életfeltételeit jól ismeri - általában pontosan megnevezi a halmazállapotokat - többnyire pontosan megnevezi az alapvető felszíni formákat - ismeri az időjárás elemeit - jól tájékozódik az élettelen természetben
- a tanult élőhelyek élőlényeit és életfeltételeit ismeri - többnyire megnevezi a halmazállapotokat - többnyire megnevezi az alapvető felszíni formákat - pontatlanul ismeri az időjárás elemeit - bizonytalanul tájékozódik az élettelen természetben
- a tanult élőhelyek élőlényeit és életfeltételeit nem ismeri - nem tudja megnevezni a halmazállapotokat - nem tudja az alapvető felszíni formákat - nem ismeri az időjárás elemeit - nem tud tájékozódni az élettelen természetben
2. évfolyam
3. évfolyam
- környezete változásait térben , időben tudja - jól tájékozódik saját testén - a tanult élőlények jellemző jegyeit pontosan fel tudja sorolni - tanórai munkája aktív - jól ismeri lakóhelye főbb jellegzetességeit - a tanult élőhelyek jellemző élőlényeit és életfeltételeit kiválóan ismeri - pontosan megnevezi a halmazállapotokat - pontosan megnevezi az alapvető felszíni formákat - kiválóan ismeri az időjárás elemeit - kiválóan tájékozódik az élettelen természetben
Megfelelően teljesített
Felzárkózásra szorul
87
4. évfolyam
- a tanult élőlények jellemző tulajdonságait és életfeltételeit kiválóan ismeri - biztosan tájékozódik a térképen - pontosan ismeri Magyarország nagy tájait - pontosan ismeri az emberi test belső szerveit - az egészségnevelés tartalmi jegyeit kiválóan elsajátítja
- a tanult élőlények jellemző tulajdonságait és életfeltételeit jól ismeri - jól tájékozódik a térképen - ismeri Magyarország nagy tájait - jól ismeri az emberi test belső szerveit - az egészségnevelés tartalmi jegyeit jól elsajátítja
- a tanult élőlények jellemző tulajdonságait és életfeltételeit többnyire ismeri - bizonytalanul tájékozódik a térképen - részben ismeri Magyarország nagy tájait - részben ismeri az emberi test belső szerveit - az egészségnevelés tartalmi jegyeit részben elsajátítja
- a tanult élőlények jellemző tulajdonságait és életfeltételeit nem ismeri - nem tájékozódik a térképen - nem ismeri Magyarország nagy tájait - nem ismeri az emberi test belső szerveit - az egészségnevelés tartalmi jegyeit nem tudja elsajátítani
88
ÉNEK 1 - 4. OSZTÁLY Kiválóan teljesített - a tanult dolgokat pontos szöveggel, tisztán és önállóan énekli - pontosan ritmizálja a tanult ritmust - dallamfelismerése kiváló - a tanult népi játékokat és lépéseket aktívan végzi
Jól teljesített - előadásmódja szép, önállóan énekel - kevés hibával ritmizál - dallamfelismerése jó
Megfelelően teljesített - előadásmódja megfelelő, segítséggel énekel - több hibával ritmizál - dallamfelismerése hibás
Felzárkózásra szorul - dallamot, ritmust segítséggel sem ad vissza - önállóan nem énekel
TECHNIKA 1 - 4. OSZTÁLY Kiválóan teljesített - kézügyessége jól kifejlett - problémamegoldó képessége kiváló - önállóan dolgozik - munkadarabja tiszta, pontos
Jól teljesített - kézügyessége fejlett - problémamegoldó képessége jó - kissé pontatlan a munkadarabja
Megfelelően teljesített - kézügyessége fejlett - segítséggel dolgozik - pontatlan a munkadarabja
Felzárkózásra szorul - sok segítséget igényel - önállóan nem tud dolgozni - munkadarabja rendetlen, hiányos
89
TESTNEVELÉS 1 - 4. OSZTÁLY Kiválóan teljesített
Jól teljesített
- a tanítási órákon aktív - mozgáskultúrája kiváló, egyenletes, fejlődést mutat - a tanult atlétikai, gimnasztikai elemeket, játékokat kiválóan elsajátította - a szerepet elfogadja, a szabályokat betartja, a kudarcot elviseli, együttműködik a társakkal és a tanár irányító szerepét elismeri
- a tanítási órákon aktív - mozgáskultúrája jó, fejlődést mutat - a tanult atlétikai, gimnasztikai elemeket, játékokat jól elsajátította a szerepet elfogadja, szabályokat betartja, a kudarcot elviseli, együttműködik a társakkal és a tanár irányító szerepét elismeri
Megfelelően teljesített
Felzárkózásra szorul
- a tanítási órákon ösztönzéssel vesz részt - mozgáskultúrája lassú, nehézkes - szabálytudata fejlesztésre szorul - a kudarcot nehezen tűri
RAJZ 1 - 4. OSZTÁLY Kiválóan teljesített
Jól teljesített
- kreativitása, látványok elemzésének képessége kiváló - a tanult tárgyalkotó képessége, technikai ismerete szintén - személyes élményt kifejező képessége : színek, formák, sík, tér időbeli elrendezése kifogástalan
- Kreativitása, látványok elemzésének képessége jó - az ok-okozati összefüggéseket önállóan észreveszi - emlékezet alapján képet rajzol
Megfelelően teljesített - segítségre szorul, instrukciót igényel, irányítani kell - képolvasásra képes
Felzárkózásra szorul - utánzásra képes - felszerelése hiányos - fantáziája, megfigyelőképessége kialakulatlan - színeket, formákat eltéveszti
90
Az írásbeli munkák értékelése
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített
Felzárkózásra szorul
1. évfolyam
95 – 100 %
71 – 94 %
34 – 70 %
0 – 33 %
2. évfolyam
95 – 100 %
74 – 94 %
37 – 73 %
0 – 36 %
3. évfolyam
95 – 100 %
77 – 94 %
41 – 76 %
0 – 40 %
4. évfolyam
95 – 100 %
77 – 94 %
41 – 76 %
0 – 40 %
91
4.4 . Az értékelés rendszere enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók esetén (Ez az értékelési rendszer csak az általánostól való eltérést tartalmazza.) A fogyatékos tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, a képesség minőségi, mennyiségi gyarapodása terén szociális képességeinek, magatartásának, viselkedésének fejlődését iskolán kívülről hozott tudását, más területeken megmutatkozó képességeit, arculatait. Értékelési formák Az 1 - 4. évfolyamon nem érdemjeggyel, hanem szöveges értékeléssel minősítünk félévkor és év végén egyaránt. A szöveges értékelés formái magatartás és szorgalom esetén, 1-2. évfolyamon: Magatartás: - a tanuló magatartása dicséretes, példamutató - a tanuló magatartása jó - a tanuló magatartása elfogadható Szorgalom: - a tanuló szorgalma dicséretes - a tanuló szorgalma elfogadható - a tanuló szorgalma nem kielégítő Magatartás és szorgalom értékelése 3. évfolyamtól, a minősítés tartalma: Magatartás: Példás: Ha munkájával, jó kezdeményezéseivel tesz valamit a közösségért. Gondos, segítőkész. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. A házirend előírásait betartja. Jó: A rábízott feladatokat kifogástalanul látja el, de feladatot önként nem vállal. Iskolai viselkedésére általában a segítőkészség jellemző, a házirendet betartja. Változó: A rábízott feladatokat nem mindig látja el, hangneme kifogásolható. A házirendet nem mindig tartja be. Rossz: Fegyelmezetlenségével rossz példát mutat, a közösségi célokkal szembe fordul, a házirendet nem tartja be. Viselkedése, hangneme durva, goromba.
92
Szorgalom: Példás: Ha a tanuló felkészülése képességeihez mérten kifogástalan, az órákon aktív. Felszerelését elhozza, munkavégzése kitartó, pontos, megbízható. Többletfeladatokat vállal, végez el. Jó: Iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, felszerelését elhozza. A kapott feladatokat jól elvégzi. Változó: Csak időnként törekvő, kötelességeit noszogatásra végzi el. Önállótlan a feladatvégzésben, felszerelése gyakran hiányos. Nem szívesen végez plusz feladatokat. Hanyag: Ha a tanuló képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességeit gyakran elmulasztja, megbízhatatlan. Felszerelését rendszeresen nem hozza el, plusz feladatot nem vállal, a rábízottakat nem végzi el. A szöveges értékelés formái tantárgyak esetén:
93
ENYHE FOKBAN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK TANÉV VÉGI SZÖVEGES ÉRTÉKELÉSE 1. ÉVFOLYAM
Tantárgy
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Magyar nyelv és irodalom Tagolt, érthető, összefüggő Rövid mondatokkal, kevés szóval fejezi ki magát Kommunikáció
Olvasás – szövegértés
Írás – íráshasználat
Matematika
Környezetismeret
Megfelelően teljesített Felzárkózásra szorul Kérdésekre szavakkal válaszol.
Utánmondásra képes, alig beszél.
Biztos betűfelismerés és kapcsolás, rövid mondatokat olvas, szövegértése kiváló Vonalrendszerben jól tájékozódik A tanult betűket szabályosan írja, tollbamondás és másolás után Eszközzel és eszköz nélkül önállóan számol szóban és írásban, alapműveletekben és szöveges feladatokban
Kevés hibával felismeri a betűket, jól kapcsolja azokat
Lassú, segítséggel történik a betűfelismerés.
Nem ismeri fel a betűket és nem kapcsolja össze.
Vonalrendszerben tájékozódik, a betűket kevés hibával másolja
Vonalrendszerben tájékozódik. A betűket hibásan másolja.
Vonalrendszerben tájékozódni képtelen. Betűelemeket ír, de betűket nem . Írásképe rendezetlen.
Eszközökkel, kevés segítséggel többnyire önállóan dolgozik szóban és írásban
Nincs kialakult számfogalma. Műveletek végzésében járatlan. Számjegyeket nem ír.
A környezete változásait tudja. Tanórai munkája aktív
Tájékozott, érti a környezeti változásokat
Biztos számfogalma van, jártas a műveletek elvégzésében, eszközhasználattal és segítséggel dolgozik. Számjegyeket ír. Segítséggel dolgozik. Munkája pontatlan.
Önállóan nem tud dolgozni.
Ének
A tanult dalokat pontos szöveggel, tisztán önállóan énekli. Pontosan ritmizál. Dallamfelismerése kiváló Önellátó technikában pontos, önálló
Előadásmódja szép, önállóan énekel. Kevés hibával ritmizál, dallamfelismerése jó. Önálló technikában irányítással jól tevékenykedik.
Előadásmódja megfelelő, segítséggel énekel. Dallamfelismerése hibás.
Dallamot, ritmust segítséggel sem ad vissza. Önállóan nem énekel.
Önellátó technikákban sok segítséget igényel.
Önellátó technikákban segítség mellett gyengén teljesít.
Tárgyalkotó képessége különböző technikák alkalmazása, szín - és formaérzéke kiváló Téri tájékozódása jó. Ismeri és betartja a vezényszavakat, utasításokat. Aktívan részt vesz a mozgásos játékokban.
Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása, szín – és formaérzéke jó. Téri tájékozódása jó. Ismeri és kis segítséggel betartja a vezényszavakat, utasításokat. Részt vesz a mozgásos játékokban.
Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása, szín – és formaérzéke megfelelő. Téri tájékozódása bizonytalan. A vezényszavakat, utasításokat, irányítással hajtja végre. Ösztönzéssel veszt részt a mozgásos játékokban.
Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása szín – és formaérzéke kifogásolható. Téri tájékozódása nem megfelelő. A gyakorlatokat, utasításokat sok segítséggel hajtja végre.
Életvitel és gyakorlat
Rajz és kézművesség
Testnevelés
96
2. ÉVFOLYAM Tantárgy
Kiválóan teljesített
Szép választékos beszéd. Magyar nyelv és irodalom Aktív szövegszintű összefüggő kommunikáció. Kommunikáció Folyamatosan, hibátlanul olvas rövid szöveget. Szövegértése kiváló. Olvasás – szövegértés
Írás – íráshasználat
Matematika
Valamennyi kis - és nagybetűt, ezekből alkotott szavakat, tőmondatokat hibátlanul írja. Írásképe rendezett, tiszta. A helyesírási szabályokat alkalmazza. Húszas számkörben biztos a számfogalma, műveleteket önállóan végez. Önállóan megoldja a szöveges feladatokat. A tanult testeket, síkidomokat felismeri, csoportosítja. Mértékegységeket ismeri. Összehasonlításra képes.
Jól teljesített Rövid mondatokat mond.
Megfelelően teljesített Felzárkózásra szorul Önállóan beszél, tőmondatokban fejezi ki magát. Szótagolva, lassan, hibásan olvas. Szövegértése gyenge.
Csak kérdésekre válaszol, szavakban fejezi ki magát.
Kevés hibával dolgozik, írásképe rendezett. A helyesírási szabályokat kis segítséggel alkalmazza.
Sok hibával dolgozik, írása még olvasható. Csak segítséggel alkalmazza a helyesírási szabályokat.
Írása olvashatatlan, csak írottról másol, tollbamondáskor rengeteg hibával dolgozik. A tanult helyesírási szabályokat nem alkalmazza.
Kissé bizonytalan, kevés hibával dolgozik. Segítséggel felismeri, csoportosítja a tanult testeket, síkidomokat. A mértékegységek felismerésében kis segítséget igényel.
Kissé bizonytalan, a műveletek és a szöveges feladatok elvégzésében segítséget igényel. A síkidomokat, testeket csoportosítja, tulajdonságokban téveszt, a mértékegységeket hiányosan ismeri.
Számfogalma bizonytalan, a műveleteket hibásan végzi, szöveges feladatoknál sok hibával dolgozik. Segítséget igényel a tanult geometriai alakzatok, tulajdonságok felismerésében. A mértékegységek ismerete gyenge.
Lassabban, de folyamatosan olvas. Szövegértése megfelelő.
Olvasása hibás, érthetetlen, nem érti a szöveget.
97
Környezetismeret
Ének Életvitel és gyakorlat
Rajz és kézművesség
Testnevelés
Készségszinten tudja, érti a feladatot. Önállóan alkalmazza az ismereteket. Hibátlan, pontos munka, aktív részvétel. A tanult dalokat pontos szöveggel, tisztán önállóan énekli. Pontosan ritmizál. Dallamfelismerése kiváló. Önellátó technikában pontos, önálló.
Ismeri a tananyagot, 1-2 hibával alkalmazza a tanultakat. Pontosságra törekszik, kis hibával dolgozik. Előadásmódja szép, önállóan énekel. Kevés hibával ritmizál. Dallamfelismerése jó. Önellátó technikában irányítással jól tevékenykedik. Tárgyalkotó képessége, Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, különböző rajzkészsége, technikák technikák alkalmazása, alkalmazása, szín-és szín-és formaérzéke kiváló. formaérzéke jó.
Tájékozott, jártas a tananyagban, segítséggel végez feladatokat. Több hibával dolgozik. Előadásmódja megfelelő, segítséggel énekel. Több hibával ritmizál. Dallamfelismerése hibás. Önellátó technikában sok segítséget igényel.
Tájékozatlan a tananyagban, bizonytalan, segítséggel is inadekvát a feladatvégzés. Gyenge produktum. Dallamot, ritmust segítséggel sem ad vissza. Önállóan nem énekel.
Önellátó technikában segítség mellett gyengén teljesít. Tárgyalkotó képessége, Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák rajzkészsége, technikák alkalmazása, szín-és alkalmazása, szín-és formaérzéke megfelelő. formaérzéke kifogásolható. Látványában nem megfelelő. A szabályokat, utasításokat, A szabályokat, utasításokat, A szabályokat, utasításokat, A szabályokat, szakkifejezéseket kiválóan szakkifejezéseket érti és szakkifejezéseket nagyon utasításokat, érti és betartja. Bemutatás betartja. Bemutatás után a hiányosan ismeri. szakkifejezéseket után a gyakorlatokat gyakorlatokat jól mindenben segítségre szorul. segítséggel érti és hatja kiválóan végrehajtja. A végrehatja. A tanóra aktív Bemutatás után a végre. A tanórán való tanóra aktív résztvevője. résztvevője. gyakorlatot megfelelően részvétel csak végrehatja. ösztönzéssel.
98
3. ÉVFOLYAM Tantárgy
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Beszéde szép, választékos.
Rövid mondatokat mond.
Megfelelő hangerővel, hanglejtéssel, hibátlanul olvas, szövegértése kiváló.
Olvasása lassú, hibátlan, szövegértése megfelelő.
Írása rendezett, tiszta. A helyírási szabályokat alkalmazza kiválóan alkalmazza.
Írása rendes, a helyesírási szabályokat kis hibával alkalmazza.
Írása olvasható, sok hibával alkalmazza a szabályokat.
Írása nehezen olvasható, a helyesírási szabályokat nem tudja alkalmazni.
Számfogalma 50-es, 100-as körben biztos. Műveleteket, szöveges feladatokat önállóan végez. A tanult szorzó- és bennfoglaló táblát tudja. A testeket, síkidomokat biztosan ismeri, mérése biztos, mértékegységeket ismeri, váltja.
Számfogalma kissé bizonytalan, műveleteket, szöveges feladatokat kis hibával végez. A tanult szorzó- és bennfoglaló táblát kis hibával tudja. Segítséggel felismeri a testeket, síkidomokat. Mérése biztos, mértékegységeket ismeri.
Számfogalma bizonytalan. Műveleteket, szöveges feladatokat 20-as körben végez. A szorzó- és bennfoglaló táblát érti. Csoportosítja a síkidomokat. Segítséggel mér, mértékegységeket hiányosan ismeri.
Számfogalma hiányos. Önállóan képtelen műveleteket végezni. Szorzó- és bennfoglaló táblát hibásan ismeri. A testeket nem ismeri fel. Mérése, mértékegységek alkalmazása sok hibával történik.
Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció Olvasás – szövegértés
Írás – íráshasználat
Matematika
Megfelelően teljesített Felzárkózásra szorul Tőmondatokban fejezi ki magát.
Csak kérdésekre válaszol, nyelvtanilag helytelen mondatokban. Szótagolva, lassan, hibásan Olvasása hibás, olvas. Szövegértése gyenge. érthetetlen, nem érti a szöveget.
99
Környezetismeret
Ének Életvitel és gyakorlat
Rajz és kézművesség
Testnevelés
Készségszinten tudja, érti a tananyagot. Önállóan alkalmazza az ismereteket. Hibátlan, pontos munka, aktív részvétel. A tanult dalokat pontos szöveggel, tisztán önállóan énekli. Pontosan ritmizál. Dallamfelismerése kiváló. Önellátó technikában pontos, önálló.
Ismeri a tananyagot, 1-2 hibával alkalmazza a tanultakat. Pontosságra törekszik, kis hibával dolgozik. Előadásmódja szép, önállóan énekel. Kevés hibával ritmizál. Dallamfelismerése jó. Önellátó technikában irányítással jól tevékenykedik. Tárgyalkotó képessége, Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, különböző rajzkészsége, technikák technikák alkalmazása, alkalmazása, szín-és szín-és formaérzéke kiváló. formaérzéke jó.
Tájékozott, jártas a tananyagban, segítséggel végez feladatokat. Több hibával dolgozik. Előadásmódja megfelelő, segítséggel énekel. Több hibával ritmizál. Dallamfelismerése hibás. Önellátó technikában sok segítséget igényel.
Tájékozatlan a tananyagban, bizonytalan, segítséggel is inadekvát a feladatvégzés. Gyenge produktum. Dallamot, ritmust segítséggel sem ad vissza. Önállóan nem énekel.
Önellátó technikában segítség mellett gyengén teljesít. Tárgyalkotó képessége, Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák rajzkészsége, technikák alkalmazása, szín-és alkalmazása, szín-és formaérzéke megfelelő. formaérzéke kifogásolható. Látványában nem megfelelő. A szabályokat, utasításokat, A szabályokat, utasításokat, A szabályokat, utasításokat, A szabályokat, szakkifejezéseket kiválóan szakkifejezéseket érti és szakkifejezéseket nagyon utasításokat, érti és betartja. Bemutatás betartja. Bemutatás után a hiányosan ismeri. szakkifejezéseket után a gyakorlatokat gyakorlatokat jól mindenben segítségre szorul. segítséggel érti és hatja kiválóan végrehajtja. A végrehatja. A tanóra aktív Bemutatás után a végre. A tanórán való tanóra aktív résztvevője. résztvevője. gyakorlatot megfelelően részvétel csak végrehatja. ösztönzéssel.
100
4. ÉVFOLYAM Tantárgy
Kiválóan teljesített
Jól teljesített
Megfelelően teljesített Felzárkózásra szorul
Szép választékos beszéd. Aktív szövegszintű összefüggő kommunikáció.
Aktív, szövegszintű, összefüggő kommunikáció.
Mondatok alkotása megfelelő kérdésekre.
Szavakban, hiányos mondatokban fejezi ki magát.
Rövid szöveg olvasása 1-2 hibával. Jó a szövegértése.
Rövid szöveg olvasása lassú tempóban hibás.
Szóképes, akadozó, hibás olvasás. Nem érti a szöveget.
Szép, egyéni írásmód, kevés hiba.
Írás – íráshasználat
Rövid szöveg hibátlan, kifejező olvasása. Szövegértés kiváló. Szabályos, rendezett íráskép, hibátlan munka. Ismeretek alkalmazása önállóan.
Íráskép nem tetszetős, több hiba. Ismeretek alkalmazása segítséggel.
Torz betűalakítás, rossz a kapcsolás. Ismereteket sok segítséggel alkalmaz.
Nyelvi ismeretek, helyesírás
Nyelvi fogalmak, helyesírási Nyelvi fogalma, helyesírási szabályok önálló alkalmazása. szabályok felismerése kis Tollbamondása hibátlan. segítséggel. Tollbamondás: kevés hibával.
Nyelvi fogalmak, helyesírási szabályok felismerése több segítséggel. Tollbamondás több hibával.
Nyelvi fogalmakat, helyesírási szabályokat nem ismeri fel. Tollbamondás nagyon sok hibával.
1000-es körben biztos, önálló munka. 100-as körben 10-es átlépéssel hibátlan számolás. Szorzó- és bennfoglaló tábla biztos tudása. Szöveges feladatok végzése hibátlan. Testek, síkidomok tulajdonságainak ismerete, mértékegységek használata kiváló.
1000-es körben 1-2 hibával végzett munka. 100-as körben 10-es átlépéses feladatokban kis hiba. Szöveges feladat végzése önálló, kis hibával. Szorzó- és bennfoglaló táblában kevés hiba. Testek, síkidomok tulajdonságainak ismerete jó. Mértékegységek ismerete jó.
1000-es körben segítséggel dolgozik. 100-as körben 10-es átlépésnél több hiba. Szöveges feladat végzése hibás. Szorzó- és bennfoglaló táblában több hiba. testek, síkidomok tulajdonságainak ismerete és a mértékegységek ismerete hiányos.
1000-es körben segítséggel, hibásan dolgozik. 100-as körben 10-es átlépéssel nagyon sok hibával dolgozik. Szöveges feladat végzése hibás, szorzóés bennfoglaló tábla ismerete hiányos. Testek, síkidomok tulajdonságainak ismerete segítséggel is bizonytalan. Mértékegységek ismerete gyenge.
Készségszinten tudja, érti a feladatot. Önállóan
Ismeri a tananyagot, 1-2 hibával alkalmazza a
Tájékozott, jártas a Tájékozatlan a tananyagban, tananyagban, segítséggel végez bizonytalan, segítséggel is
Magyar nyelv és irodalom Kommunikáció
Olvasás – szövegértés
Matematika Számtan, algebra, geometria, mérés
101
Környezetismeret
Ének
Életvitel és gyakorlat
Rajz és kézművesség
Testnevelés
alkalmazza az ismereteket. Hibátlan, pontos munka, aktív részvétel. A tanult dalokat pontos szöveggel, tisztán önállóan énekli. Pontosan ritmizál. Dallamfelismerése kiváló. Önellátó technikában pontos, önálló. Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, különböző technikák alkalmazása, színés formaérzéke kiváló. A szabályokat, utasításokat, szakkifejezéseket kiválóan érti és betartja. Bemutatás után a gyakorlatokat kiválóan végrehajtja. A tanóra aktív résztvevője.
tanultakat. Pontosságra törekszik, kis hibával dolgozik. Előadásmódja szép, önállóan énekel. Kevés hibával ritmizál. Dallamfelismerése jó. Önellátó technikában irányítással jól tevékenykedik. Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák alkalmazása, szín-és formaérzéke jó. A szabályokat, utasításokat, szakkifejezéseket érti és betartja. Bemutatás után a gyakorlatokat jól végrehatja. A tanóra aktív résztvevője.
feladatokat. Több hibával dolgozik.
inadekvát a feladatvégzés. Gyenge produktum.
Előadásmódja megfelelő, segítséggel énekel. Több hibával ritmizál. Dallamfelismerése hibás. Önellátó technikában sok segítséget igényel.
Dallamot, ritmust segítséggel sem ad vissza. Önállóan nem énekel.
Önellátó technikában segítség mellett gyengén teljesít. Tárgyalkotó képessége, Tárgyalkotó képessége, rajzkészsége, technikák rajzkészsége, technikák alkalmazása, szín-és alkalmazása, szín-és formaérzéke megfelelő. formaérzéke kifogásolható. Látványában nem megfelelő. A szabályokat, utasításokat, A szabályokat, utasításokat, szakkifejezéseket nagyon szakkifejezéseket segítséggel hiányosan ismeri. mindenben érti és hatja végre. A tanórán segítségre szorul. Bemutatás való részvétel csak után a gyakorlatot megfelelően ösztönzéssel. végrehatja.
102
5. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe A tanulói értékelés az iskolának az a tevékenysége, amelyben legnehezebb érvényesíteni az objektív követelményeket és amelyben leginkább megnyilvánulhat a pedagógus egyénisége, a tanulóval kapcsolatos személyes kötődése vagy annak épp az ellenkezője. Indokolt azért, hogy mindenki számára világossá váljék, milyen írásbeli beszámoltatás létezik egy adott iskolában és hogy annak a félévi és év végi osztályzatok eldöntésénél milyen szerepe van.
Írásbeli beszámoltatás formái, rendje, értékelésben betöltött szerepe : témazáró dolgozat : egy-egy témakör végén tanmenet szerint piros jegy kiemelt szerep írásbeli számonkérés : ( pl. szódolgozat ) a tanár belátása szerint feleletjegynek minősül beadandó házi dolgozat : ( pl. fogalmazás ) eseti feleletjegynek minősül kompetenciamérés : Az OM által meghatározott időben és évfolyamon Kompetenciamérés tájékoztató jellegű diagnosztikus vizsga : 8. osztály év végén %-os kiértékelésben év eleji szintfelmérés : szükség szerint %-os kiértékelésben 6. Az otthoni ( napközis és tanulószobai ) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai A pedagógiai programunkban nem korlátozzuk az iskolán kívüli felkészülési kötelezettségeket. A szaktanárokra bízzuk, mennyi házi feladatot adnak a tanulóknak. Természetesen figyelembe véve a következőket : A tanuló terhelhetőségét, munkatempóját. Két tanítási nap között illetve hétvégén a tanulónak pihenésre és szórakozásra is maradjon ideje. A házi feladat az órai munkához kapcsolódjon Kiselőadásoknál, felkészülésnél a tanulók a szükséges szakirodalomhoz hozzáférjenek.
7. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérése Dr. F. Mérey Ildikó által összeállított módszer alapján mérjük. A tanulók általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja: Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskolás fiatalok körében. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává váljon. Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai fitness szintet elérje és megtartsa. Elérni, hogy az általános fizikai teherbíró képességfejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelésioktatási intézményből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, sport. A testnevelők által mért adatok a védőnők, iskolaorvosok vizsgálati adataival kiegészítve felvilágosítást nyújtanak a tanulóifjúság állapotáról, ezzel is segítve a gyógyítást, betegségmegelőzést. A tanulók általános fizikai teherbíró-képesség mérésének feladata: Az egészség szempontjából feltérképezni a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságokat. A hiányosságok feltárása és a tanulók életmódjának ismerete alapján egyéni és közösségi felzárkóztató programok készítése o az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, o az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, o a szükséges szint elérésére, megtartására, fejlesztésére. A megtervezett foglalkozások keretében végzett rendszeres testedzés hatására bekövetkezett változás nyomon követésének biztosítása a tanár, diák és szülő számára. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. A feldolgozott mérési eredmény ismerete lehetőséget biztosít saját intézményen belüli, valamint az ország különböző területein lévő nevelési-oktatási intézmények mérési eredményeinek összehasonlítására. A mérések ideje: A mérésekre évente 2 alkalommal kerül sor, ősszel és tavasszal végzik a testnevelők 3-8. évfolyamon. Az eredményeket tanév végén dolgozzuk fel és küldjük tovább központi feldolgozásra. Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák: I. Aerob állóképesség mérése: Cooper-teszt II. erő, erő-állóképesség mérése: o helyből távolugrás o hasonfekvésből törzsemelés o hanyattfekvésből felülés térdérintéssel o fekvőtámaszban karhajlítás 104
A mérés gyakorlati végrehajtása: 1. A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. 2. A könnyített- és gyógytestnevelésre utalt tanulók – szakorvosi véleményezés alapján – általános izomerejük minősítéséhez csak az orvos által nem tiltott, de legalább 3 motorikus próbát végezzenek el. 3. Ha a tanulót bármilyen oknál fogva csak a futás alól menti fel az orvos, akkor részükre a kocogást javasoljuk, és ez esetben az önmagához viszonyított fejlődés értékelését kell előtérbe helyezni. 4. A vizsgálat módszert alkotó motorikus próbák egyszerűek, természetes mozgásra épülnek, ezért mindkét nem minden korosztálya már rövid gyakorlási idő után könnyedén el tudja sajátítani a próba megfelelő végrehajtásához szükséges technikai szintet. 5. A vizsgálat megkezdése előtt tájékoztatni kell a résztvevőket a vizsgálat céljáról, gyakorlati hasznáról, elvégzendő feladatokról. A próbák elvégzése, az elért teljesítmény értékelése, a tanulók egyre aktívabb bevonásával az útmutató alapján történik. 6. A próbában 3 kísérleti lehetőség adható. Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb eredményt vesszük nyilvántartásba, ez alapján kell a táblázatban szereplő pontértéket megkeresni. 7. A tanulók testnevelés osztályzatában a mérés eredménye részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel a tanuló önmagához mért fejlődésére.
105
