Körn_vezetr,édelent 7
l. oldai
7.
Ön hullarlékkezelési ícvólten_vsóget yégez nrrpi munkája sorá}r. Mutassa be a hulladéli kczeléséneli, áríalmatlanításának módjait!
-
Fizikaihulladékkezelés kérniaihulladékkezelés Biológiai hulladéltkezelés
Tenniios hulladékl<ezelés
Ártalmatlanításvéglegeslerakással
Fizikai hulladékkezelés Aprítás
Célja a hulladék frakciónréretének, tórlbgattönegének csökkentése, a további kezelési folyamatok hatékony,ságának növelése érdekébcrl. a ]lulladék elő]<észítésea további kezelési eljárásokra. Történhet szárazvagy nedves, kriogén. vagy mechatrikai el.iárásokkal, kíilőnböző vágó- és törőberendezésekben, őrlő rnalmokban. Jeilernzően nap por és zajemisszióval,iár. Rostálás
Cé§a a hulladék sze ncsenléret szerinti osztályazása, amelyet különböző rendezésekkel vegcznck.
rostákkal, szitákkal,
vag_v
vibrációs be-
Tömörítós Célja a hulladék térftrgatírnak csökkenlése, a helykihasználás és szál],ítás optirrralizálása érdekében.Nagy lérfogatú, kisebb térfbgattörnegű vagy darabos hulladékok (míianyag, papír, fem) esetében ez préselést,bálazást jelent, aprószetncsés hullaclékok (faapríték. porok) esetében grarrulálást, pelletezést vagy brikettálást,
Mtlsás (tisztítás) Célja hulladékban, vagy arrnak feltiletén taláIható szen.nyező anyagok eltávolítása. Fázisszótvá lasztás Célja a többfázisú hr-rlladékok (emulziók, iszapok, zagyok) összetevőinek íizikai tulaidonságok alaplán történő szétválasztása kedvc,zőbi: állapot kialakjtása a hasznosítás, ánalnratlanítás szempontiából ülepítéssel, desztillációval, fl otálássa l, szűréssel, forci ított oarrózissal. stb. Kom pon enss zéívá|asztás
Céllaaz egy&izisú^ több koLnponensből álló huliadékok kisebb mennviségben előforduló. de értékesanyagok,
vagy veszélyes ltirnrponct:sck kiriyerése. Jellernző eljárásai fo}yékon,v lrulladékok esetében extrakció, ioncsere, desztillálás, fordított oz-nrLizis. ultr"aszűrós, stb.: szilárd fázisból a optikai szeparálás, szérelé_s. flotálás. stb. Beágyazás
Célja a lerakásra ker:ülii hullaclékok terl,bgatanak és a veszélyes konlponensek kioldhatóságának csökkentése,
stabílizálással. szilárclítással. (nrikro)kapszulázással. A veszéIyes komponenseket leggyakrabban cementbe (betonba) vagy.mósz-pernr,c lier,eróliekbe- zeolitokba ágvazzák, rnivel olcsó, megbízható eljárás, de a beágyazandó anyag veszéll,essegétől ii:g"óerl beág;-az-ásla alkiilmaznak tnúanyagokat, műgyantákat, polimereket, üveget,
kémiai h ulladékkgzelé§ Scmtegesííós
Cél_ia a lúgos, vagy, sai,irs kénrlratású hulladúkolt semleges, yagy azt lrul ladék keverésc
ve
l ósl'vagy vegyszer
h
megközelító ér,tékiivététele nrás kérnhatású
ozzáadásáv aJ
Csapadékos levátasztás Célja a víz.oldható veszólyes összetevők kícsapatása, vízoldhatatlanná tétele veg},,szer bozzáadásával. az oldat összetéíelének
m
cgváito;z-tatásáva l
Hidrolízis Céljaviz hatásála egy,ve3,1,iiletbőlkét új vegyüiet képzése, a mérgező komponensek kevésbé mérgező lagy ártalnraíIan anyaggá virlir alakításár,al. T'ipikusan cianidok cianátok, halogenidek, karbidok kezelésre alkalmazzák. Problérnát jelent, hog;- a reakciók során képzóclő veg1,,ületek erősen savas, vagy lúuos kemhatásúak amelyeket semlegesíteni keIl.
lledukció
Célja föként a fénrck kiny.,erése vcg;.,tiieteiből, arrrely inkább nyersanyag-előkészítő, nint lruliadékkezelésieljárásnak tekintlretii.
Oxidáció
Célia a elsősorbarl galvárriparí szennyvizek, cianiclok oxidációs folyamatok segítségéveltörténő kezelése.
Elektrokéniai eljárástrl<
Célja fiileg a kis fénrtarlairrrú oldatok kezelése íirnek, visszanyerése céljából.
Kőnlyc7,ctvüdelcm 7
Biológiai
hu
lladékkezelés
Krrmprlsztálás
3er-9_§ leborrtása, amcll" sorlut alkalrnazlizrtÓ a mezőgaz-daságlran miköz,ben a lrulladék szerv§tlen ásván,v-i é§ stabil szetves anyagokká bom!ik. paraméterei; talajjavítti komposzt keietkezilt. L,egfontosabb _. ö§§Zetétel + a kez,elendő irulladék nem tartalmaáat toxikus és le nern bomló anyagokat, mivel azoL.at a kész kotnposzt is tartalmazni fogia, így a nlez,őgazdaságí terírleieket szennyezlreli. A ioxikus anyagok, iiiloniir.n a szervetlen, víz,ben jól oldódó femsók ug_vanakkor a lebontást gáttllhatják, tnivel mérgezően hatnak a mikroorganizInusokra: a, le tretn bornló arr,vagok (ntűanYagok, úveg, fénrek) peáig r_árt reakcióter-ekt hozhatnak lélre, atrrelyekben a, bornlás anaerobbá válva meg* vatoztatjat á p!,I_t" azon keresztül a baktériuln-gonba arány"t. így befoly"ásolva a lclrorrrlás mé-
Célja a szerves anyagokat tartaltrrazó hulladékok ntikroorganiznrusok által történti
retékét.üternét,
, _,
30%-nál nedvességtartalon + optirnális esetbetr 5a-70 Vo amely azonban technológiár,Ól függóen r'áltozhat. nag1,'otr ugyanakktrr rrrár túl kevós, alacsonyabb nem lehet, nrert a mikroorganizmuscrk számara a veszélYe. nagy kialakrrlásának hatások *ugu, i.* lehet, mivel kedvezőtlen atraerob hulladédarabosság*., azoptimális szenrcseméret a lL írakciótaíomán,vba eső 25-40 mrn; a kiseblr méreiű szencsójű nag,vobb ennél rnegfclelő sebessége a lebomlás kok i,u]lugo, íbliilete nag_vobb. ezéú a kisebb lrulladeko-tr esetéberr a iéríbgatához képest kisebb felületen lassabban nregy végbe. hézagok lévő a köztük ltisebb ugyan de lenne effektívenag_vobb fe1ü1eó szemcséjűr hullacléktllt gátolt, gázok diffúziója a ezéft a kisebbek, p|-I a gonrbák, a lirgilsabb a kénilratás _> azirleáIispt,I 4-9. ottomális esetben 7*0.5-1 pI,I kóriili. A savasabb rnindkét életformára sziikieborrrláshoz az optimális keclvezőbb; életfrrnkcióinak baktériuáok C711 atány
-
^->
ségvan.Akémhatást.az-aeroblallaerobviszonyokbefolyásoliák. jellernző éíéke; ideáIjs esetben 15-20:1, ami ki,csit alacson,yabb, mint akonrmunális hulladék arán;'' esetén ClN Alacsonyabb ezí lnűtrágya vagy szeluyvíziszap bekeverésévellehei_|avítani. a PÍl megváltoaatia amely N_túlsúIynriatt anaerob bornlás hatásá,a Nl{3->Nt-Ia keletkezik,
száérléket, iontuu a lebomlás hatásfokát. Magasabb CN arán_v csetón a mikroot'ganizmusok lassir, lebontás a bioszintéziséhez, anyagaik §zerves mára nincs elegendő N-r,egyület a a kornPosz,tálandÓ hőrnérsóklet _+ a kornposzráiás alatrrvetően exoterm fol,vamat, lra folyanatosan nent hűtik oC hőtarlonrányban aktiv un. mezo1ll rnik30-40 a lebontást A szeri-es lnyagot túlnielegszik, .,r,r.ganizáuiok végzik. amel,vek magasabb hónrérsékleten gyc,rsan elpusztulrrakl a komPtrszthalrriot ezért időnkórt átí'orgatják. aminek hatására felesleges lrő eltávtrzik, trrikÖzbe'n a halom homogenizálóciik és az esetlegesen felhaltnclzódoít káros grizok is e ldiffunclálnali. A ÍolYarnat végén-akorrrposztot hagl,ják 55-60 "C_ra {blrrrelegeclni, anri elpusztítja az emberi cgészséget veszélyei4eíő patogérr ciiiat< mettett a btrmlást végző rnikroorganiznrusokat is; Így gyakorlati-
lag steril tala.ijavító anyagot kapunk,
ltiogáz előállítás nlgnnyls9gCél: a magas szervesan_Y-ag taftalnrú hulladék. íbkénta kommunális szennyvíz tisáitása során nagy' hrrlladékok szerves AnarOb lebontása ben keletúző szennyviiisÁp, illetve a konrnrunális lerakókban elhelyezett
következtében keletkező biogáz előállítása, energetikai célúfelhasználása. -- öSszetétel _> a kezelendő hrrlladék nem tartalmaz}at toxikus és le neIrr btrmló anyagokai. '. neclvességJartalom _+ optimális esetben 80%-nál magasabb Irern lehet. biszen cél az anaerob körűlmórrl'ek kialakításá, antihez legrnegí'eleIőbb a nragas nedvességtartalotn biz,tosítása __ darabosság -+ legjobb a kis szpmcseméretű l. frakcióba sorolható 25 mm-nél kisebb szemcséklről álló rendszer,.lz iszapszerű anyagok pedig ideálisak, --, kémlratás -+ az ideális pl:I niivel a ktrmposááláshoz lrasonló mikrobiáIis folyarnaíról van szó 7,:,0.,5-], A rrregfelelő kémhatás fenntattása sokkal nehezebb. rnil,el a szerves anyagokból felszabaduló a liénitratrist an.vagok r,íz,betl crldódva rövid irtó alan jelentós nrértékberr liépesek nregválttrztatrri _ Ci1r1 arány *+ a komposztá,lásnál kissé magasabb, 20-30: l értéketkell biztosítarri* hőnrérséklet -+ a biogáz elóállítáijellemzóen endotetm íol1,,arnat. általában nrczofil kÖrÜlmén;"ekc't ltell bizstab_ilan fu-nntosítani,] technológiáiól függően ettől alacsonyabb és magasabb hórnérséklcten is m'lkg 0,25-0--5 tartható. R mczo{r1 körü,lrnényeket elsősorban a gaz,daságossága igeiz-olja, lrőnrérsékmagasabb mennyiségili biclgát,htrzarnot lehet elérni általa, míg a ternrofil 130"C-nál lettil Ótjaásokná a keletkező gáz.jelerrtős részéta fiitésre, kell felirasználni, alacsclnYabb hŐnrérsékleten a gázíerrnelés sebessége !ényegesen kisebb,
Enzimes íerrncntáció sorlrn ftiként a e lCélja a lrulladékban található. konplcx szerve§ arryagok (zsírok, fehérjék)lebontása,, mely,nek aikaltakarmánYozásra. állati során kezelése hullatlékok sósorbalr a mezíiga,dasági, életmiszcripari és papiripari nras
táplálék. va§y tápl
ál
ék_kiegészítő anyagok előáll ítása történ ik,
K(jn)}-.eZctvédelem
j
A települési hulladékok ártalmatlanítása rendezett lerakássalés rendezett elhelyezéssel ll,endezett ierakásró] telepúlési sziiárd hulladékok és rendezett elhel_v-ezésriil ÍblyélionYtelePüléSÍ hullaciékok ártalmatlarritása esetén akkor beszélünk" haa hulladékokat az egészségüg.vi és környezetvédelrni elÍiirások betartásával, elóre ntegszabott techrrológiai rendben helyezzük el a talajban ievő üregben. vagy a talaj felszíne Íelctt. A renciezetl lerakás viszon.vlagos egyszerűsége és nrás eljárásoklroz képest alacson;"abb költségvonzata miatt a leggy.,akrabbarr alkalmaz_ott hulladékártalmatlanítasi el_iárás; bár azEltj hosszit távú stratégiájában - Íiileg az alk,alinas lerakó területek kis száma mialí *-a hulladékok te,rnrikus kezelése mellett kötelezte el rnagát.
Á rendezetí h u lladékleraliólt létesítésiszemporrtj a i A renclezetl lerakóhel.veken a szilárd. a íolyékony és az iszapszerű települési hulladékokkal ter.me
eg.vÜtt minrlerr más
lési hulladék is ártalrnatlanítható, amel.vnek összetétele, anyagi jellemzői ezekbez lrasonlÓ. Nem helYezhe-
tők el viszont a veszélyes huTladékok, ezek ellrelyezése speciális szigeteléssel és múszaki védelenlmel ellátott
veszély,eslrulladéklerakókban törtérrik, A lerakóhell,ekre szállíthatti hulladékfeleségeket már az, engedélyczési eliárái során rneg kell hatá,tlzni. A rendezett hulladéklerakók he ly,tiijelölésének szempontjai:
A szilárd települési hulladékok rendezett lerakásainak technológiája Árkos területfelíöltés
A hullaclékot 0,8...1,2 m mély, árokkihúzóval vagy mélysz,ánlásltoz hasz-nált eszközze| kikéPzett árokban helYezík el. a ierakott hulladékcrt áz árkok kialakításakor kikerült talajjal takarják. i-erúletigérr.ves, relatíve killtséges eljárás,
ez-d,rt
hazánkban nem használj,ík,
prizmás lerakás
a priz-nrás rendszerű lerakás, amelY a tcA rendez,ett leraltók kialakításámódszere. rülettbltölté§es hrrllaclek-elhely,ezéi egyik leggyakrabban alka]mazot1 nak lnenete a következó: és saI]ejáró út épitése a közút és a lerakó között, Kerékmosó táIcával ellátott, kélsávos irt, tÖrmelékbiil meg. járntíivek llatározza tengelynyomása a hulladékszállító lalit]ól késziit. Terhellretóségét * Leiáró út építésehulladékolótil. A f'eltöltendő gödör oldalán tiszta töltésszelvényŰ, hulladékbói keszÜlt szerpentin Út, alsó vége a fetrctkszinten, hegyfelőli irányban egyirányú koronaeséssel kiképezve A f-eltölté§i tertilet.iellegétól függően az egyes rétegek ismétlőclnek eg-vtnáscrtr, A,z egYmás l'eleiti rétegekréteg prizmáinak ben. a pt izmalzálózű eltólással iészul, azaz az első rétegben levő priana t'elett a második
A rendezett lerakás hazárkban leggyakabban alkalmazoft techno}ógiája
keresztezési köre - szell,őző lyuk - van.
és a szell(lző l;,ukak feltöltését jelenti. A liulladék lerakása lényegéberr pl,iallahálóz.at kiépííéSét A hrrlladék lerakása tervszerűen és ellernőrzött
nródon, rétegesen tórtérrik, ahol minden egyes réteg a hulladékból késziilt priznlák há|ózatá-
ból áll, a priz-malrálóz.at keresllezési közei az úlr. szellőző lyukak. amell"e*et a rétegen belül utol.!ára töltenek fel. A hulladékpri:nla írapéz. keresztmetszetű, hasáb. nrellnek koronasíkja a lerakóra a hu,lladékot kiszállíto speciális gépek közlekedési útja és egyben ürítő területe. Az
,l
h n
lhnl
L
i,| i.ilh,
,t-----,
í l ; l l n| \,í, \1l,, I 1
-*
i,c*tiptolmelil,*obk i .ó9 qi kor1.1óet 5o|!
LgRÁ xcT T
í- kcíóolrie9§á9 ]o!.o§oll a.lalrl
taie^ nrér*
lprn_
),íiBltd
H!i,LADíx de i.bst pll;i
elrérdel''/2,er ,r
iirített hutlaclék egyengetését dózerek, tömörí20* ?0o tópramál;:l 1tft ih. €:iolÖsar t,ho]tór wn: kerészip.l!mdnéi 2cft tcrsét kortpa,ktorok vógzik. A prizma a lerakás M_ korono Dógosstg irányálran hom]okdöntéssel késziil, Á prizrna JoY3."oll aí}öreí itá ás xr*ztp;;tmánáti lérln. mor 1n l E*irorr,i5*.?,5m rozorr teljes íe|ülete - a, koron.asík és az. rllda|t,éz,yűk idóheri fblyamatosan takarásra kerülnek. Az első réteg priznrahálózatának gerince az ún. főpriznla. hajtasi iranya a bejáró út tengel_vének meghoss.zabbításában van. Erre nrexilegesen az- irn, mcllékPrizkeresztez,ési kÖmák: valanriirt ezek (Íehelsé§es) további keresápriznrái. igy'' alakul ki a prizmahálóz,at, tnelYnek réteget éPÍterrelt Ú-iabb a ierületet lefedik rnegtelt, teriilet álló a rendelkezésre zei a sze;.lőző lyukak. Ameúyiben az előzőhÓ't-ké' prizlnahálózat hogy a annyi, csak az eltérés előzőye|. az azonos kiképzése réteg rá. A következó k. A rélegek a Íblfolé kerülrre lyukai szellóző első réteg prizmá i azréteg a rnásodik uugl,i, készüi, pcst eltolással Ez. alatt a lejáríl egYrnást. i
Kórny*zr:tvédeleu 7 4. oldal
Ciidörfeltöltés priznrás lerakással A _gődö!,feltöltciscs elleniirzxjtt prizmás lerakásttermészetes vág_y n,}ester§éges, sík vagl,domborzato§ telcp§n lcvő giicllók. téglagyári felhag_vott agyaggödrök, amelyeknél a meghagyotl eazdaságosiin fcl neín használlrató r,ókorrl, ag_v-agréteget hasznáLjált ki terlnészetes védelemkénta hulladéklerakáskor) vagy í.erepnrél.vedések {cllöltóséhcz alkalmazr.ák. Ez a lerakasi rrród lehetóvé teszi a feltöltött terület zilldteriiletként való hasznosílását. A fe ]tijltc§ atulról fulfeló meg_v végbe, F,g>,-eg_v réteg priznták hálózatából ál1. l1ossziránybarl elnyitjtott, keskerry,gödör esetében fi,orrtális lerakást célszeríi alkalrnazni, alrol a prizna nrerőleges a lerakási fi,ont ir,ányára, Mivel takarni csak az egyik o}ctali rézsútés a koronasíktlt kell, ezért takaróanl,ag-k irrli, lő me goltiás. Sík teri'rleten elhel;,ezkedő, nenr túlságtlsarr mély üregek esetében 3,..4 nres pr-izmatnagasságrrái alkallnazható a körszerű lerakás. A lerakást körliörösen. a liülső szélektől a terület ki;z-epc felé vegzik, Itt is csak az egyik oldali rézstlt és a korotrasíkot kell takarni, tehát módot n_vujt a rendszorint
szűköserr rendelkezésrc álló takaróanyaggal való takarékoskodásra
Mestersóges dom bépítés
A tnesterségcs donrbópítést főként sík tcrületen alkalmazzák.
;]
ugyanakkr:r eg_vre g_vakrabbarr íbly,tatják a gödölfeltöltést az crcdeti terepsziIrt eléréscután
lnesterséges
\-.
,,i
dornbópítéssel,
rnivel rnind nehezebb irj lerakóhcly,ct találni. ill. teriiletet nregszerezni, els egyre költségesebbé válik az új lerakó kialakítása a műve]ósi ág meg-
l#|^il,} |:ivt|?l|1l,.i|. t
i.,tl,
,
a:|i:li1_1!j
yi!ilrí;[ !:/
!|: |.i:\r!.}|',|]:),] 1::!/i! :,1{]1:,
változtatása és a szigorúbb kti-
ira:§li!r!i]üi:§
. , tl:,i
';ii}Y
ltl:ií::i;|]1ií):i ij i:!1!:' ''1|'1|
]
]l!il,:l*ili
i,1l;11:,
1i|;|,
vetelnienyek uliatt, 'I'ecltttológiáia lényegébenazonos a gödörí'eltöltés technológiáiával, csak Íordított irányti. Eiőnl,e. hogy tala_iszigetelést csak a donb talpfelületén kell alkalmazni (ha ez szükséges), llátr,ánya a kiiltsógesebb rekultiváció (nagyobb felületet kell lefedni), Alkalmazásával _szúkségtnegoldásként_ lelretövé válik, hogy hulladéklerakól, létesítsenek magas talajvizes terü.|lctckerr, I_-_pirósét azonban különős gorrddal kell mérlegelni. lrog,v beilleszkedjék a tájba. A dornb magassá3,át különtjsen az Alfiilclön_ a kiimyerzetvédelnri hatóság táivédelnri okból korlátozhatja. Kifejezettcn elónyÖs 1erfbrnra olyan területekerr, airol a tájrendezés a terepvisz,.onyok negváltoaatására törekszik. ,4z eliárás tulajcionkéPpcn a gödörfeltöltés fordítottja: mesterséges dornb 3...4 m vastag priztnákból álló rélcgek c,gytnásra építÓsével kesztl. r:lony,e, hog_v csak a donb talpielületét keil szigete lni. Ilátrán_va, hogy a reltultiváció során nagyobkl felületet kell talajjal fedni, arnelyet a felhordás utár azonnali füvesítéssel védeni kell az eróziótól, illetve a rézsiikiin a sz,átar.ság miaií nehezebb fás növényeket nevelni. A hulladéÉlerakók kialakításálroz nagyon bon_vcrlult íeltételrendszernek kell teljesülnie. l,erakdl kizárólag ipari övezetekberr és külterületen alakítható ki. Neln létesítl,}etö lerakó a területltelepüléslenclezésj len,ben alkalmirtlannak itéltterületeketl,árvíz_-, belvizveszélyes, ármcntesítéssel rrenr rendelkező, vagy magas vízállású terülelen" föidrengésveszélynek felszíni mozgásveszély,rrek kitett. bányamíivelésre kijelöltt természetvédelmioltalr;rrr alatt álló teriileteken, ir,óvízbázisltént szolgáló teriiletek hídrogeológiai ,.A"' védőterúleteirr, l'alamint ener:giaszállítíl r.ezetékek védősávjában, Atelcphell,kijelölése során veszél_ves hrrlladéklelakó esetétr nrin. 1000 nr, korrrnrtrnális hLrlladéltlerakó esetén nriri 500 tn, inert hrrlladéklerakó esetén rnjn 300 nl védtjtávolság sziikséges. Á kialakítás során anrincletrkori országg§ és területi brrlladéltgazdálkodási. településrendezési tervek, azO'Yf.K, es hel;"i éPÍlési szabál.vzatok a mérvadtlli. A lerakók biáonságos üzemeltetése érdekében a lerakót megf,elelő miiszaki védelernrnel kelI ellátni- arne ly'a tervezés fo|yamatától a lezár,t lerakó utógonclozásán túl a rekultivált teriilet haszrrirlatáig te{ed: ezt a ?21200 l . KiiM relrcleler szabály-t>zza. Ennek rlegí'elJlőcrr ktlnrnrunális lerakóban csak eliikezelt arry"a__sokat lehe1 elhel,veznil, amelyck körét az 1izem átvételi követelmétryei meglrataroznak. Nem kezelhetó kotnrnunális lerakóbarl kezcletlcrr folyékon1,, lrulladék, elókez_elés nélküli szentryvíziszap. nyomás alatti gáz" rolrbarrásveszélyes, túzvesz,élyes.tnaró" clxidáló an_vag. állaíi hrrlla, fefiőzésveszély,ers anyag. gutniabrotrcs. ,
i
K-it,";le!r
képe: a: eli:thelő tegiuhb lechttikúvill nem ke:elhető és inerí hullarlékLllvl
körnrczctvedelcm
A korrrmunális
7
anyagait it ]erakd; kialakítása során kialakítarrdó íenékszigetelésszerkezelét és felhasználható
ténl'eziíjű renrlelet sz1l5ályaz2a.amclynek tartalmaznia kell egv legalább l m vastagságú k
prizna rézsiijéreis.
megA lerakó fblületéról e ifolyt1 csapadékot, illetve a lerakóból esetlegesen kiszivárgó csurgalék Íblfogására szenn.!'ez,csck esetleges feleló szenn_vviz.tisztítő lierendézéssel ellátott - kettőS övárok rendszeÍ. ezen kiviil az kirrrLrtatására talajr,íz-fi gy,elő kutak rendszerét kel1 létesíteni,
kívÚl hídA kunrnunális ]erakó nrlnimális teclrrrikai hátterét a közmiiveken (víz, elektrotnos energia. csatorna) mérleg, szociális és kezelő épűletek, valamint térvilágítás adják, vcszélr,,cs
hu
llattóko k rendez-crt lerallása
A hulladékkez-elés végsö fázisa az
ellrelvez_és lehet b§zrr_o_5!g!5. illetve a i_]a-rz*q_sít__4§.5_4!_sg}Ö9töt9[*e,lltci)§zés.
valaminl a yéglsgop l§.:_aknr A végleges lerakóban ábra), a lI. és llI vcszélyessegi osaály,ba tartoz-ó
r :;l :
vcszélles hLrllacjékok2: ömlcsáett állapoibarr is terakhatók (a-c, ábra)
;r;.:il
l-:,
tll|:,-l'l
1]
lia
'. .,.:l,,:iL <, ir:: j.l.:.
':
lullii.: ll
1|.i:j;li l,,lI i']j_ . lI., ]:,,l,i.,!1, iltji;l;., ]:] illil]
1,1l ;r l lr:r ;!l.ri, ,i:nl.:l:l1 '.- irl:tl :l:rir ,,t.:,' -'-'-" j.i::ij.r{|j" j::,}l;:l ;tri]:r;; l;l: :ll
zó, kiernolten veszélyes hulladékokat-' azonban kizárólag elókezeiést követóen, acélhordóban vagy kiskotlténcrben lehet cserk ellrelyezni (d. ábra), A vcszélyes hulladékok
- bár
i./l ii i! l i
- *:ij;ri: r*,.1.1il,
az I. veszélyességi osztálvba tarto-
rendezett lelakása
Í;!]
ll:r l lr,:::.:l.,i,;l'tl,
rnód-
szertanilag nagyon hasonló elveken alapul -" Iényeges különbségeket mutat a kommunális lerakók kialakításával és fenníartásával összehas<xlítva; lényegesen szigorirbb feltételrendszerrrek kell teljesülnie
l1. !1 jl ji;i.:lijl,:l,-,,l
tercn, nrind a |erakó helyérrek kiválasz_tása, tervezése, építése,mind az üzenreltetés vagy a végleges elhel;"czés helyszÍa ielhasz,nálás kozvetleni;,l szállíthaxi nern lrulladék Arnikor az összegyídtiitt van szi,ikség. Az átnreneti tarolás nére. esetleg nern áll rendeikezésre a végleges megoldás, áuneneti tár,olásra ve'szlik. lény-eg.ében a véglcges érvényüket nern jelenti azt, 1rog.v a veszély,es onyugokriuonatkozó szabályok megakadálYoz,ása érdelié- ,|. -| körnl"ezctszerlrr,vezés a lerakóklroz lrasorlló műszaki uir_.tonrágát ke11 rrregvalósítani ,1 ;.::: az iPartelePen (a veszél,res ,,..---:-:--.-;: ben. Az átmeneti tárolás tö$énhet az rneglévó berendezésekben. vagy tárolóban rrincs lehctöség ene amcnnyiben vagy ott megteremthetők, feltetelek lra a hulladék keletkezetsi lrelyen) beltil, 1 ii\§^\\\ ':
külón átnren,eti tárolót kell létesíten,i
kémhatásir anyagok) szigetelő rótegben történó rrregkötéséról is, A szivárgó ellerrtétben itt csurgaiekviz_ekór ieltótlenuikezelni keÚ. e kommunális lrulladekterakókkal
rétegből származ_ó
gilzeToezeto csövek t",:pi*r.. mivel a gáztépzőctés mértéke-
A lezál't lerakót legatább irr, részben a bomló szerve§ an,vagok hiarryaban - elharryagolható, is, a rézstikre ét,vényes arnely s|Játni, ia_itakarással kell
is:upok, műan;aghulladékok, stb űips:-.,fosűt-. olajos,,,fónltarlalmú -sauxsi
lri
rg,;ő
r,,i,
vugok,
higos,.
.Sg,g 6
tl,,
gaí,án
is
:al,n k:"s t b,
rrem sz-Úkségszerű
rész.berr a hullaclék előkezelésónek kÖsz,ÖrrltetŐ-
l
móter va§tag t?]'
|;:lii
r -:]il:!:Fi+!
. :i i-:.
l 1_\ 'ffi
:
. :
:
, ,
i:_:$,: l':
_
|::l
r_-,^\ lllliii,:illii
illiiiii!il;l Iiijii1|lii
.
K:,",r.,*'"r?i':l';"1
hu lladékkezelés A hulladékok rirtalmatlanítására alkalmazoít e§árások
Termikus
egy.,ike égetés,arrely a kisebb teljesítrnón_vű 1000 kgióra kapacitást nreghaladó égctőmű_ben történhet. ]'echno1000 kglóra kapacitrisú, égetőberendezésben, valamint az égetésével,atlnál azonbati szigorúbb miiköveszélyes hulladékok a nem lógiájuk íbbb vonalaiban megeg_vezik dési tbltételek mellett, Ritkábban alkalmazott ternrikus eljárás a pirolízis. amely fóként a szerve§ anyagféleségek hőbontását jelenti; a folyarrrat végeredményeként hasznositató gázokat (CH+, CO2, CO, NO*,NI-I3). vag_v ezekből elóállitható szerves anyagokat nyernek (etanol. szénhidrogének, pirolízisolaj). A veszélyes hulladékok ártalmatlanításáhoztartazik a deponálás, amely lehet a hulladék végleges eilrell'ezése is amennyiben az árLalmatlanítás gazdaságosan nem oldható meg, vagy a kezelés során crlyan anl,agok kele tkezneli, amelyek a veszólyes hulladéknál nagyobb környezetterheléssel járó szenn,vezéssel járÜatrrak. Viszon_vlag ritkárr alkalmazott eljárás a nyersanyagként való hasznosítás, amely közvetlenül, r'ag)' megfelelő átalak ítás után történhet.
Hulladékok égetése I_ilőnye a viszónylag kis helyigény, a veszélyes anyagok nregsemmisitésórrek hatékonysága, gyors, higiérrikus,
búznrentes, A képzödó hó energia basanosítható, a szilárd maradékok rendezett lerakóhelyen nehézségnélkiil elhelyc.zhetők, sőt alkalmas körülm,ények között hasznosításuk is szóba jöhel. Alkalntazási területe igen sokétŰ, a tegiouu hulladékféleségártalmatlanítására alkalmas, sőt biz.onyos hulladékok csak égetésseldolgozlratók fel (pl, olájos maradékok), Hátránya a nagy beruházélsi és üzemeltetési köItsége, érzékeny a hulladókősszctétel és minoseg ingadozására, erniáfi, az égetéstechnikai paraniéterek eléréséhezkülönféle anyagelőkészítésieljárások sziiksé§esei, továbbá íámasztóíijz_eiés g,vakorlatilag mindig szükséges, ugyanakkor nag!, a rneghibásodás vaiÓszínúsege, kúlönösen a belső korróziós jelenségek rontják az űzsn,tbizíonságot. Nern megt'elelő paraméterek mellett szen-nyeáeti a kömyezeti elem,eket, de ez megfele|ő üzemvitellel'és a korszerii füstgáztisáító berendezésekkel elfogadható szinten tartható. Az égeúrrrűlre szálliíott hulladékot nrérlegelés után, rézsűn. vagy speciális adagoló tneclranizmttssal műkÖdő táro]ó Üunkerekbe ürítik, amelyek kialakítása hullacték mennyiségéhez és összetételéhez igazodó osztott vagy o5Ztatlan kivitelű lehet: kapacit isát az égetőmú óránkénti teljesítménye, az üzr-miúŐ, a hulladék térfogatsÚlYa, illetve a teryezett kapacitasbóvítés határozza meg, az izembiztonság érdekében minimutn 3 naPos teljesítménYnek megfelelő huliadékrnennyiség tárolását kell biáosítani. A bunkerek az ürítéskorkeletkezó Por ds búz lciá'anrlásárrák rnegakadályozásáraálúndó enyhe depresszió alatt átlnak, amelyet úgy hoznak létre, hogy az égetőegYsé-
gek égéslevegőjét a bunkerből szívják le, Á hulladekokat a bunkerba adagolás előtt fbként aprító ollóval, rilkábban aplító malomban aprÍliák, A butilieren belül a lrulladék rnozgatása, kevirése és kazánba adagolása többnyire polipmarkolós hícldarrrk segítségévcltÖrténik, amelyek a hullad?k keverésétkézi irányítással, az adagoló garatok folé valÓ beállás és adagolás autornatikusan végzik. A hulladékot a darukezeló a rnarkolóval folyamatosan keveri, honogenizálj a azért. hogy a kazánokba visionylag egyen,letes égéstbiztosító anyag kerütjön. A garatból a lrulladék gravitációsan cs[tszik az adagoló berendezJsbJ, Ái adagolók folyamatosan juttatjak a hulladékot a mindenkori tüzelésteclrnikai és terhelési viszonyoknak megfelelő mennyiségben és ütemben a tüzelő berendezésbe. Ú égető beóndezésekkei kapcsolatos legfontosabb követelmény a nraximális,üzembiz]onság, teclrnikai Paramétereklpedig. hogy a kikerülőizagmentes fiistgáz, COtartalnra a) tP{o (1000 ppm) alatt legyen, a salak szervesanyag_tartalma max. a,25 vo, illetve éghetőanyzg_tartalnra mírx. 8 % lehet. oC, ahol az alsó hatált a búzmetltes higiénikus égetés igénYli, R izókasos égésihőmérséklet-tartomány 800- t500 a felsöt pedi§az igen heterogén anyag szervetlen alkotóinak olvadási tartománya határozza meg, A megfelelti eges eroekeuln ktiitinbtlző temenceiipusokat alkalmaz,nak, amelyek a különböző ö§szetételű lrulladékok átlandÓ
kávereclését,nozgatását^ az égéságy megfelelő levegóztetését, másrészí elvégezzéka hrrlladék száradási" kigázosodási, égetÉsiés utóégetJsi zónaUan vatO egyenietes átszállítását. Az a],kalmazott berendezések l,ehetnek a kialakítású rostélyos kemencék, illetve veszélYes főÉéntkonrmonatis h.rlludúk égetéséreszolgáló különböző hulladékok égetéséreszolgáló tokos_, fluidizációs-, emeletes (etazs) kentence, illetve forgó dobkemence, A hulladékégetésnélaz égitendó arryag ingadozó fűtőértéke miat1 gyakorlatilag nem nélkülÖz,]rető az Ún. támasztótüzelé§, u*it o1ai_ vag{ gázégőt
*o,""",,u1:';|;;
A megfele|ijen kiképzett égéstér,jől szabályozott üzem vitel révélra liistgiuok por-
és károsanyag-tartalrna
mi_
nimális, de az esetek többségében a szennyező anyagok em,issziójának csökkentése érdekébentovábbi tiszlításra is szúkségvan, Por leválasztásfu,a általában elektrosztatikus leválasztókat alkalmaznak, amelyekkel a cp"i30-5{) rngim" értékalá csökkenthető, emellett a külónféle fémszennyezők kikerülésétis megakadályazza. A gázszennyezők eltávolitására - a katalitikus oxidációs e§árások rnelleít * íi.istgázmosók fijként Venturi_ ésivagy centrifugálmosók, illetve tálcás és tölt€tes mosótornyok szolgálnak. A tisztítotí fiistgázok 8i}-160 m nla_ gas kéményen át távoznak a köntl,ezetbe. amelyek magasságát a vonatkozó emissziós előír,ások. terjedési számíüísok és inlnisszíós vizsgálatok alapján kell meghatáromi. Az ógetóből kikerülő salakot ví,zzel b.űllk, a salakhútöből a salak és pemye eg}iütíesen kerül a salakbunkerbe, ahonnan vagy rendezett lerakóba, vagy - anrennyiben hasznosítható anyagokat íarÁlmaz - valantilyen módon hasznosítják. Az égetéssorár, keletkező sa)akanyagok részben a ro§télyon áthulló, illetve arról íávoző (salali), rész3en a fiistgá7,,ból leválasaotts (pernl,e) anyagokból származnak, a pcrn}€ a salak mennviségének rnintegy 5l0%-ál képviseli összes mennyiségiik az elégetett hulladék mennyiségérrek kb. 30-40 9a-a. A salak erősen váhozó összetételű, szilikáttartalma 50-'70BÁ, emiatt olvadási tartománya viszonylag magas 1l00-1600 "C kiizótli, Rendszeriní S-, F-, Cl-vegyületeket és nehézfémeket(Pb. Zn. Cd, Sn stb,) tartalnraz. vízolclható anl,agtaltalma igen nagas, átlagosan 8-10§Á; emiatt minden esetben csak rendez..etl lerakón h,elyezhető el, A hulladékok égetéséreszolgáló égetőmú eivi folyamat ábráját az alábbi ábra rnutatja be: ir u]crl]rirlii Pcrlil
lli{#ru,lr Fciur
ll.tsrl.i:
jlt,Sl:jl)Ii\ (,k
I]
l:ir,
r-
l]llJl
l
1
{ i
i
lrr]l:g]rih
, 5;:llLLii:ordil l lri;ltrito.xnrbl krntgcg ii
D:-5j(Jr teit,l l lrr!,1t!'] /_i j jJ
l
J]!
li jlx.]n]{
lS{ }],-rji;irr*l
llulladókok pirolízise
A pirolízis vagy hőbontás, a szerves anyagoknak hő
hatására, oxigénszegényvagy oxigénmentes körülmények között bekövetkező lebontása, aInely során a szerves hulladékokból gáatemű, folyékony, valamint szilárd végtennékek keletkezik. Célia elsósorban energiahordozóként (frstőgáz, tüzelőolaj, koksz), ritkábban másodnyersanyagként (szirrtézis gaz előállííása, kátrányok kinyerésére, építőipari adalékanyag). A piroiízis elónye, lrogy az égetéshez képest jobb hatásfokkal lehet a hulladékok fűtóértékétkihasználni, az eljárás termékei ipar,ílag iót hasznosítható nagy tisztaságú anyagok. Hátránya a nagyobb fajlagos energiaigény, a magasabb telepíté§i és üzemelési költségek, a bonyolultabb el.iárások alkalnlazása. illetve a keletkezett anyagokat komplikált fizikaikémiai eljárásokkal lehet elválasztani. A hőbontási technológiák azonos alapelven-- zárt reaktorban meg1, végbe. jelerrtős mennyiségű külső hóenergia bevitele mellett - rnúködnek, az alkalm,azoft e§árás attól fiigg, miiyen hulladékfajták kezelését kívánják megvalósítani, illetve ezekből milyen .,termékeket" kívánnak ..előállítarri", Az alacsony hőmérsékletű tartományban üzemelö reaktorokból (450-600'C) származó végtermékek fő tömegét a bornlási (svél) olaj vagy kátrány és a nagy széntartalmú szilárd rnaradék képezi, a gázterrnelés kisebb mértókű. A közepes hőnrérsékletűreaktorból (600-800 oC) szÁrmazó végterrnékeknek nár nagyobb hányada a gáznemii, ugyanakkor a szilárd maradék, valamint az olaj vagy kátrány részaránya erósen lecsókken. Jellenrző. hogy a folyókony végermékeken belül növekszik a kenrénykátrányok részarárya., A kis- és közipes hómérsékletű e§árásokat elsósorban a viszonylag honogón szerves terrnelési hulladékolt (nrűan_vag. gumi, kábel, savgyanta) feldolgüzására alkaLmazz.ák, de elhasarálhatók rnegfelelően előkósz-ílett6 szilárd települési lrulladék, víztelenített szennyvíziszap és állati trágya feldolgozására is. Elsődleges céI az ipari nyersanyagként, illetve energiahordozóként hasmosítható folyékony végterrrékek(olaj, kátrány, szerves savak) előállítása, és aktív szénként, energiahordozóként hasznosíüató nagy széntatlalrn.ú szilárd maradék ki,n_verése.
:
Í
a ]-)erry)e is:'apkéníjeleníhmeg. íüslt!á:n?osók beépííésálel Á: előMs:ítés tertnelé.si hulladékoknitl leglnkúbb c.sak aprítá,st és s:árííást jelerrí, a települisi hulíadékoknáI yis:Ont a}lrítllson kíviil os:tiíIyo:ást (a víztelenítésanyagtólj)ggő) is,
Ki)rnyezetvédel9m
J
oC,
illetve l600-1700 "C) szármulÁ végterA nagy hómérsékletű taríományb,an üzemelő reaktorból (S00-1l00 kisebb. ElŐnYe hogY' a szilrir:d mennyisége maradék a szj|árd képezi, ző nrék ffi tönregét a gáznemű energiahordo illetve egYéb termehutladék, telePiilési folyékony amelyhez alkalmazható, települési huiiaaeúk fel
hóenergia-szükséglete, A fajlagos kapacitása atucson!, a magas u'zemi hőrnerséklet miatt nagy a rendsz-er saját jelenik ami 400-600 nr'it, 10-19 meg, éghetö gánennékben a feldolgozott hulladék energiatartalm anay,kl].'zl:-a kg/t nrenn-v-iségú 250-300 ál.talában ÜJ'n.l ?dd;Á,i garte.nletei ;etent. A maximuÁ 15-25% koksztartalrnir, ítható, szi l árd maradék - dús ítva energiahordo zóként hasznos A salakotvasz.tásos e§arásokriál a szilárd rnaradék te§esen kiégett,oCszénmetrtes anyag. A reaktortrk tizemi hÓközötí, Elsősorban telePülési hulladókok nrérséklete1200 "C filetti, az égési_olvasztá si zónában t600-1700 feldolgozására is, A betáplált nyershu'liadékok legkülönfélébb a feldolgozásár.a lrasználhaták, de"alkalrnasak nagy fajlagos kapacitás anyag-előkészítésétléniógéúennem igényli}., aielőző eljárásokhoz képest viszonylag a kötnyezettel szemben teljesen ki'. érhetö el, Célja egyrésj uiarn"*ti ue!t.,*et-Uho;;ntal növelése, másrészt inert hulladék, gYakorlatilag ugyanis zómbös, kiegett áaradékanyag biztosítása; az olvasáott salakgranulátunt A legnagyobb h,asznosíthatÓ, bárhol lerakhato, ittetve s;utiág szerint epitési alapanyagként iJproblémamentesen áltagáztermék merrnYisége A kg/t, l50-200 atlls9sa1 térfogat_ és súlycsökkenés érhJó el, a saiak me*yirégá bealkalmazott az váitozik között MJlrrl' 1-12 l lrrtll*'t, +-O lában 800_1000 m,/t hulladék, fiiíöértéke mintegy nagYjelenik Enriatt meg, 85%-a kbenergiaíaíalrniurak trujtaaet rendezéstól fliggóen, 61r,"tyu*o a feldolgozott gazdaságosnak, űzemi szinteIr is használlraió eljárások kózül csak ezamődszer tekinthető
