No title

NYÍRBOGDÁNY Településfejlesztési Akcióterv 2007-2013

Készítette:

JBM Team Bt. 2007. március

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Tartalomjegyzék I.

Bevezetés ........................................................................................................2

II.

Helyzetelemzés ...............................................................................................3 Demográfiai helyzet ..........................................................................................3 Oktatási, egészségügyi és szociális ellátás helyzete ........................................3 Gazdasági helyzet ............................................................................................7 Turizmus helyzete.............................................................................................8 Közlekedés helyzete .........................................................................................8 Környezet- és természetvédelem helyzete .......................................................9

III.

Településfejlesztési koncepció ...................................................................10 A tervezés háttere...........................................................................................10 Fenntartható fejlődés ......................................................................................12 A tervezés szükségessége .............................................................................13 Új irányok a településtervezésben ..................................................................14 Tervezési módszer, metodika .........................................................................15 A jövőkép eléréséhez szükséges fejlesztési célok..........................................16 Fő fejlesztési feladatok ...................................................................................17 SWOT- analízis ..............................................................................................18 Tervezett fejlesztések ...................................................................................19 Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése .........19 Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése.................................................19 Közlekedési infrastruktúra fejlesztése.............................................................20 Nyírbogdány község fejlesztési programjainak tervezett beavatkozásai ...............................................................................................22

IV.

Településfejlesztési Operatív Terv ..............................................................34 Fejlesztési tervekhez hozzárendelt pályázati lehetőségek........................34 Egyéb kiegészítő pénzforrások ...................................................................57 Ütemezés .......................................................................................................64

V.

Műszaki dokumentáció.................................................................................65 Programterv műleírás .....................................................................................65 Szerkezeti ismertetés......................................................................................75 Szabályozási előírások javaslata ....................................................................81

VI.

Látványtervek....................................................................................................

Településfejlesztési Akcióterv 1

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

I. Bevezetés Nyírbogdány község az Észak-Alföldi Régióban, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Ibrány-Nagyhalászi kistérségben található, Nyíregyházától 16 km-re. Az Első Nyírségi Fejlesztési Társaság tagja, mely Nyíregyháza és a környező települések összefogásával 1992-ben alakult. A település lélekszáma megközelítőleg 3000 fő. Sajátossága, hogy a központtól 4 km-re alakult ki a Gyártelepi településrész, ahol közel ezren élnek. Az ipari parkban a 100 éve kőolaj feldolgozást végző gyár és a hozzá tartozó ipari létesítmények találhatóak. A település jelképének számítanak a község központjában található református egyház és a Székely Elek által a századfordulón épített kúria, mely jelenleg mint Művelődési Ház működik. A község infrastrukturális szempontból jó helyen áll. Az utak 95%-ban szilárdburkolatúak, víz-, szennyvíz csatornázottsága 100%-os, illetve minden háztartás rákapcsolódhat a földgázhálózatra. A megyében 11 NUTS4 szintű kistérség került kialakításra. A kistérség olyan, földrajzilag összefüggő települések együttese, melyek között többfélék (pl. munka, lakóhely, alap- és középfokú ellátási – pl. egészségügyi, oktatási – kereskedelmi jellegűek) a kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok az eddigi tapasztaltok alapján még hiányosnak mondhatók. A 11 kistérség közül 10 (kivétel a Nyíregyházai) a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett, amelyek közül 8 (Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Mátészalkai, Nagykállói, Nírbátori, Vásárosnaményi) a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik. Valamennyi kistérségben működik többcélú kistérségi társulás, s több helyen fennmaradtak az önkéntes kistérségi társulások is.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

II. Helyzetelemzés Ø Demográfiai helyzet 2001-2005-ben készült adatok alapján az Ibrány-Nagyhalászi kistérségre is elmondható, mint a megyét, illetve a régiót tekintve, hogy a lakosság száma csökkent, ami mögött alapvetően a természetes népesedési folyamatok állnak. A népességcsökkenés mértéke Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legkisebb. A migrációs folyamatokat tekintve rosszabb a helyzet. A munkalehetőségek – különösen a magas képzettséget igénylő, versenyképes fizetést nyújtó állások – hiánya és az alacsonyabb életszínvonal miatt a megyei elvándorlási egyenleg negatív. A helyzetet súlyosbítja, hogy döntően a szakképzett, illetve diplomás fiatalok vándorolnak el. A megyén belül a legkisebb lakosságcsökkenést felmutató települések jelentős része a Nyíregyházi, a Baktalórántházi és az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben találhatók. Részben a fiatal felnőtt lakosság elköltözésével, részben a megyében az országos átlagnál magasabb roma népességaránnyal összefüggésben sajátos a népesség korcsoportos megoszlása: ebben a megyében a legmagasabb a gyermekkorúak aránya. A legfeljebb 14 évesek a lakosság 19,1 %-át teszik ki (az országos átlag 15,6 %, a régiós 17,8 %), míg a legalább 65 éveseké 13,3 % - ez viszont a megyék sorában Pest megye után a legalacsonyabb (országos: 15,6 %, régiós: 14,4 %). Mindez azt is jelenti, hogy ebben a megyében a fiatalokkal való foglalkozás, az oktatás, illetve a képzett fiatal szakemberek megtartása kiemelt fontosságú kérdés. A megyén belül az időskorúak aránya átlag fölötti. A születéskor várható élettartam alakulása: megyebeli férfiaknál 66,44 év (országosan a legalacsonyabb – az országos átlag 68,59 év, a régiós 67,72 év) a nőknél pedig 76,19 év (országosan a 17. – az országos átlag 76,91 év, régiós 76,62). Ø Oktatási, egészségügyi és szociális ellátás helyzete •

Oktatási helyzet – Óvoda

Az megye óvodai ellátottsága hosszabb ideje viszonylag kedvezőnek mondható. A megye 229 településén a 2004/2005. tanévben önálló óvodai intézményként 122 intézmény, az iskolával közös igazgatású közoktatási intézményként, ÁMK-ként 99, szolgálati feladatokat ellátó intézménnyel közösen 2 intézmény működik. Az önkormányzati szerepvállalás az óvodai ellátásban is meghatározó. Az óvodai intézményekben összesen 910 óvodai csoport működik átlagosan 25 gyermekkel. Ez a létszám országos viszonylatban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb. Mérsékelten emelkedett az óvodapedagógusok száma, így csökkent az egy pedagógusra jutó gyermeklétszám. Ugyanakkor alacsony a speciális pedagógiai képesítéssel rendelkezők aránya, bár a sajátos nevelési igényű, tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek száma növekvő, a hátrányos helyzetű gyermekek száma tartósan magas.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A nyírbogdányi óvoda önkormányzati fenntartásban működik. 2006-ban került sor a 100 férőhelyes új óvoda átadására, mely a főtéren található. Az új óvoda kialakításával jobb körülmények között folyik a pedagógusi munka. Egy óvodapedagógusra kevesebb gyermek jut, mint korábban, és technikailag is sokkal fejlettebb foglalkoztatásokra nyílt lehetőség. Jelenleg az óvoda kihasználtsága 80%os. •

Oktatási helyzet - Általános Iskola

Magyarországon 1000 lakosra 88 általános iskolás jut, az Észak-Alföldi régióban 101, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 108. A megyében általános iskolai ellátást 233 intézmény 254 feladatellátási helyén biztosítanak. Az ellátás terén meghatározó az önkormányzati feladatellátás. Az általános iskolai feladatok ellátásához 3015 osztályterem, 699 szaktanterem, 197 tornaterem, 86 tornaszoba áll rendelkezésre. Számottevő (100-150) a szükségtantermek száma. Az iskolák közel 40%-a szorul felújításra, konfortizálásra. A konfortizálás keretében kellene biztosítani, a hiányzó szertárakat, a speciális foglalkozásokhoz szükséges helyiség-feltételeket, a hiányzó könyvtárakat, a megfelelő szabadidős tereket. Az általános iskola feladatellátásába egyre jobban beépülnek a sajátos nevelési igényű tanulók ellátásával kapcsolatos teendők. 2003/2004. tanévben 1348 sajátos nevelési szükségletű és 1623 tanulási magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanuló ellátását biztosították. Rendkívül magas (23.614) a hátrányos helyzetű tanulók száma. Az idegen nyelv ismerete alacsonyabb, mind a regionális, mind az országos szinthez mérten. Szintén önkormányzati fenntartású intézmény a Kazinczy Ferenc Általános Iskola Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Az oktatás 3 különálló épületben folyik. A 17 tanulócsoportnak 18 tanterem áll rendelkezésére. Az iskolai létszám a 2005/2006-os tanévben 316 fő volt. A lakosságszám csökkenése miatt csökkent az egy tanulócsoportra jutó gyermekek száma is, ami a közoktatási törvényben szabályozott átlaglétszám alatt van. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 9,9, országos átlagot tekintve ez az arány 12,7. Az iskola alapító okirata alapján az oktatási intézmény alapfeladata a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása. Jelenleg 8 gyermek részesül ilyen oktatásban. Az etnikumhoz tartozó gyerekek nevelése is integráltan történik. Ilyen típusú integrált nevelésben 73 tanuló részesül. A felzárkóztató program alapján várhatóan csökken a roma származású gyermekek szociális, és kulturális hátránya. A szakszolgáltatás csak részben megoldott, az iskolának gyógypedagógusra lenne szüksége. A napközis tanulók létszáma 45 fő, ez a teljes létszám 14,19 %-a iskolaotthonos ellátásban 60 fő vesz részt. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban 169 fő, étkezési támogatásban 131, tankönyvtámogatásban pedig 323 tanuló részesült a 2006. évben. Az iskolán belül alapfokú művészeti oktatás is zajlik. Az iskolában tanulók közül 165 gyermek vesz részt a művészeti oktatásban. Ez a tanulók 52 %-a.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Ø Egészségügyi helyzet Az egészségügyi helyzet legfőbb problémáiként kiemelhető, hogy az országosnál rövidebb a születéskor várható élettartam, magasabb a férfi halandóság, alacsony az egészségben eltöltött életévek száma. Kiemelten magas a szív- érrendszeri és stroke halálozás. A demográfiai adatokból következik, hogy az idős ellátás problémái, a krónikus ellátási szükségek, a rehabilitáció iránti igény növekedése várható. Kedvezőnek tekinthető, hogy régiós szinten minden szintű és típusú egészségügyi oktatás elérhető, aminek az eredménye, hogy a megyében jól képzett szakemberek állnak rendelkezésre. Másik pozitívum, hogy a civil szférában is megindult az önszerveződés ezen a téren. Gondot jelent viszont, hogy a speciális ellátások és szakorvosok területi eloszlása egyenetlen. Alacsony az intézmények megelőző szándékú igénybevétele, az intézmények egymás közti és külső kapcsolatrendszere nem megfelelő. Hiányzik az egységes egészségügyi informatikai rendszer csakúgy, mint az egységes ellátást minősítő adatszolgáltatási rendszer. 2005. december 31-én a megyében 345 háziorvosi szolgálat működött, közülük 311 vállalkozási formában. A praxis lefedettség jelenleg megfelelő, bár sok a vegyes praxis és sajnos növekszik az üres, illetve tartósan betöltetlen praxisok száma. Az elmúlt időszakban a tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek száma 10-15 között volt. A praxisok többségében a tárgyi feltételek ma már biztosítottak. Nyírbogdányban a háziorvosi munkát 1995 óta vállalkozó orvos látja el. Az orvos munkáját két ápolónő segíti. A rendelők műszerekkel való ellátása jónak mondható, fejlesztése folyamatos. A háziorvos nyilvántartása alapján a hozzájuk bejelentkezett betegek száma: 28502900 között változik. A betegforgalmi adatok stabilak: 20.000-22.000 közötti egy évre vetítve. Mozgó laboratóriumi szolgálat és előjegyzési rendszer folyamatosan működik, melyet a betegek közül egyre többen vesznek igénybe. 2005. július 1-én beléptek az irányított betegellátási rendszerbe. Ez a rendszer szorosan kapcsolódik a szűrésekhez. Nyírbogdány háziorvosi szolgálatára vonatkozó forgalmi adatok 2005-ben: Rendelésen megjelentek száma: 22.535 fő Lakáson történt beteglátogatások (hívásra): 361 fő - Folyamatos ellátás miatt: 73 fő Szakrendelésre irányított: 159 fő Korházba utalt: 42 fő 2005-ben a vizsgált gyerekek száma 69, közülük sajnos minden gyermeknél találtak valamilyen rendellenességet (szemészeti, mozgásszervi, stb.). Két év átlagát tekintve (2004, 2005) több volt a haláleset a születésszámnál. Halálesetek száma: 2004-ben 40 fő, 2005-ben 54 fő Születések száma: 2004-ben 44 fő 2005-ben 33 fő


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A legfőbb halálok, továbbra is a szív-érrendszeri, valamint daganatos betegségek. Közgyógyellátási támogatásban 177 fő részesült, ápolási díjat 20 fő kapott, mozgáskorlátozott támogatásban 2006. március végén 52 fő részesült. 2005. november végétől Demecser központtal működik a hétvégi és hétközi ügyelet, illetve készenlét, amelyben 7 orvos dolgozik. Ø Szociális helyzet Bár Szabolcs-Szatmár-Bereg megye összességében az ország legkevésbé elöregedett térségei közé tartozik, a szociális állapota azonban igen kedvezőtlen. A férfiak az országosnál 1,3-szor intenzívebb halálozása miatt a nők igen nagy része marad idősebb korára egyedül. A népességen belül magas a rokkantsági nyugdíjasok aránya is (a megye lakosságának 6,5%-a). A gazdaság gyengébb teljesítménye miatt a jövedelmek kevesebbek, ami kedvezőtlen jövedelmi viszonyokat eredményez. A regisztrált munkanélküliek száma az elmúlt években fokozatosan nőtt. A szociális ellátórendszer számára jelenleg is nagy nehézséget jelent a szociális rászorultak segítése. A rendszeres szociális segélyben részesültek száma 2000-ben 6 ezer fő körül volt, 2004-ben pedig már meghaladta a 22 ezer főt. (Ennek oka részben a munkanélküli járadék szabályozására vezethető vissza.) Lakásfenntartási támogatottak száma közel 50%-kal, illetve a közgyógyellátási igazolvánnyal támogatottak száma 14%-kal nőtt. A szociális szférában dolgozók szakmailag felkészültek, magas arányban rendelkeznek szakképesítéssel, felsőfokú végzettséggel. Általános probléma, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatások szinte teljesen elkülönülten működnek egymástól. Nyírbogdányban 1996 óta a munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciát mutat. Munkanélküliségi ráta 7,5 % körül mozog. Keresetek: A különféle gazdasági társaságoknál, vállalkozásoknál keresők havi bére (kevés kivétellel) nem haladja meg a mindenkori minimálbér összegét, ami jelenleg 65.500 Ft. A gyermekes családok 20%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Lakáshelyzet: Jelenleg Nyírbogdányban 1003 lakás van, és 8 lakás építésére van kiadva engedély. Szociális gondoskodás: A református egyház tulajdonában van a SION Idősek Szeretetotthona, melyet folyamatosan bővítenek, így nem csak a nyírbogdányi lakóknak nyújt szolgáltatást, hanem a környékbeli településen élők számára is. Jelenleg 50 lakója van az otthonnak. A házi segítségnyújtásban 11 fő részesül, illetve lehetőség van szociális étkeztetésre, melyet jelenleg 74 fő vesz igénybe. Családsegítő Szolgálat: A Családsegítő Szolgálat 2004. január 1-ével jött létre a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, és a szociális információs szolgáltatás biztosítása érdekében. Az intézmény feladatait jelenleg 3 dolgozó látja el.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Ø Gazdasági helyzet Az Észak-Alföldi régió a régiók között az utolsó helyet foglalja el a GDP/fő mutatót tekintve. Az egyéni vállalkozók arányát tekintve a régió a középmezőnyben foglal helyet, ez a tény ugyanakkor szoros kapcsolatban áll a kényszervállalkozások magas számával. A megyében az 1000 főre jutó vállalkozások száma: 82. Az Ibrány-Nagyhalászi kistérségben 49db/1000 fő. 2004-ben a megyében regisztrált vállalkozások száma: 47.477 db, ebből egyéni vállalkozás 31.239 db, társas vállalkozás 16.238 db. A társas vállalkozások többsége kereskedelemmel, javítással (41%) foglalkozik. Az ipar vagy az építőipar gazdasági ágban tevékenykedők aránya 10-10%, mezőgazdaságban, vad-, erdő-, halgazdálkodással foglalkozó vállalkozók aránya: 6%. Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, szállítás, raktározás, posta, távközlés területén pedig 3-3%. A nagy foglalkoztatók, nagyvállalatok száma kevésnek mondható, míg a KKV-k száma, melyek kevés munkaerőt foglalkoztatnak igen magas. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglalkoztatási mutatója igen gyenge. 2005-ben 42,5%-os foglalkoztatási rátával az utolsó előtti helyet foglalta el országos viszonylatban. A megyében a 8 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a teljes népesség mindössze 23%-át foglalkoztatják. A 30-49 éves korosztálynak is csupán kevesebb mint a felét. A munkanélküliségi ráta összefüggésben van a foglalkoztatási viszonyokkal. Az utolsó években a mutatók jelentős mértékben növekedtek. 2005-ben a 9,1%-kal a régió a 6. helyen áll. Emellett igen kedvezőtlenek a munkanélküliség minőségi jellemzői is. Magas a pályakezdők száma, a tartós munka nélkül lévők, illetve a szakképzetlenek aránya. Nyírbogdány gazdasági szerepe a rendszerváltást követően jelentősen csökkent. A MOL Rt. telephelye megszűnt és a Cipőgyár is alig foglalkoztat már munkavállalókat. 1990-től ugrásszerűen megnőtt a vállalkozások száma, de még így is elmarad az országos átlaghoz viszonyítva. Jelenleg 168 működő vállalkozás található Nyírbogdányban, melyből 113 egyéni vállalkozás. Nem csak Nyírbogdányra, de a régióra is elmondható, hogy az egyéni vállalkozók zöme kényszervállalkozó. A MOL Rt. Telephelye mellett húzódik az Oroszországot hazánkkal összekötő késztermék távvezeték nemzetközi mérőállomása. A távvezetéken szállítandó különféle nyersanyagok feldolgozása jelentős ipari termelést tesz lehetővé. A település a 4. számú főútvonalhoz, és a Budapest-Záhony vasúti főútvonalhoz is közvetlenül kapcsolódik, ami igen kedvező feltételeket teremt. Mezőgazdaság: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mezőgazdasági termelést több tényező is nehezíti: elaprózódott birtokszerkezet, a termőtalaj alacsony aranykoronaértéke, az elavult technikai felszereltség, a kapcsolódó infrastruktúra (köztük a mezőgazdasági feltáró és összekötő utak) hiánya, illetve állapota. A mezőgazdasági szakemberek véleménye alapján szerény és alternatív a termelés, az agrár környezetvédelem és a biogazdálkodás nem kielégítő mértékű.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Ø Turizmus helyzete Az utóbbi években Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentkezett a legnagyobb visszaesés a vendégéjszakák számát tekintve. A turizmust tekintve a megye a rangsor végén helyezkedik el. Jellemző a turizmusára, hogy szezonális, erős a területi koncentráció, főleg az átutazó és kiránduló forgalom van túlsúlyban. A turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A turisztikai vállalkozások között nem megfelelő az együttműködés. Pozitívum, hogy mind a turisztikai vállalkozásoknál, mind pedig az önkormányzatoknál a turizmus fejlesztésére megvan a készség, mivel egyértelműen látszódik, hogy a megye gazdaságára, az itt élő emberek életkörülményeire kedvező hatást gyakorolna. Az idegenforgalmat a településen fejleszteni kell. Szálláslehetőséget egy panzió biztosít, amit bővíteni kell. Támogatni kell azokat a programokat, rendezvényeket, ami növeli az ide látogató vendégek számát. Fontos a rendezvényekkel kapcsolatos marketing tevékenységek fokozása. Ø Közlekedés helyzete A közúti közlekedésre általában elmondható, hogy dinamikus növekedésen megy át, amely a magyarországi motorizációs szint, valamint a tranzitforgalom évi 5-7%-os növekedésének eredménye. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye országos közúthálózatának teljes hossza: 2.099 km, mely az országos hálózatnak 7%-a. A megyei közúthálózat burkolatállapota, és felületi egyenetlensége rosszabb az országos átlagnál, viszont teherbírása jobbnak mondható. Önkormányzati utak: A megyei belterületi önkormányzati utak hossza: 2.666 km, kiépítettsége 76,6%-os. Az összes belterületi útállomány 29,5%-án semmilyen víztelenítési megoldás nincs. A kiépített belterületi útból 706 km sürgősen komolyabb állapotjavításra szorul. Kerékpárút-hálózat: A megyében a kerékpárutak hossza 2004-ben 188,7 km volt, melyben szerepel kerékpárút, gyalog-kerékpárút, kerékpársáv. Ebből 134,8 km szorul felújításra, illetve burkolatszélesítésre. Nyírbogdány útjainak 95 %-a szilárd burkolatú út, ami jónak mondható. Bizonyos belterületi utak azonban felújításra szorulnak (Fő utca a Dózsa György utcától a Kossuth utcai elágazásig, Petőfi Sándor utca a Kéki utcáig, Vasvári Pál utca, Gyártelep - és Óvoda utca, Ady köz, Nyárfa utca, Domb köz, Zsák utca, Királykert utca, Vasútköz), az Új utcában járda építése, illetve térségi és kistérségi kerékpárút építése elengedhetetlen a településen.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Környezet- és természetvédelem helyzete Az elmúlt években a megyében jelentős infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások előkészítése történt meg, mely nagyban hozzájárul a környezet- és természetvédelem jelenlegi és jövőbeni helyzetének javulásához. Az ivóvíz, szennyvíz, belvíz szakszerű üzemeltetése nem megoldott. Általános probléma, hogy a települések belterületének fizikai és környezeti állapota leromlott. Nyírbogdány környezeti állapota jónak mondható. Az utóbbi években javult a közüzemi infrastruktúra, bár a szennyvízkezelés kérdésénél szükséges lesz a szennyvíztisztító-telep kapacitásának növelése. A hulladékgyűjtés és ártalmatlanítás korszerűnek mondható. A legnagyobb környezeti problémákat a közúti közlekedés okozta, ami jelentősen visszaszorult a 4. számú főközlekedési út, Nyírbogdányt elkerülő szakaszának megépítésével.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

III. Településfejlesztési koncepció A tervezés háttere A 2007-2013 közötti tervezési időszakban az Európai Unió költségvetéséből Magyarország számára biztosított keretösszeg felhasználása érdekében „Nemzeti Stratégiai Referencia Keret” címen elkészült az ország második fejlesztési programja, azaz az Új Magyarország Fejlesztési Terv. Ezen dokumentum alapján készülnek az ágazati és regionális operatív programok, melyek a stratégiai célok és prioritások szerint meghatározzák az európai uniós források felhasználásával támogatható és megvalósítható fejlesztések körét. Az operatív programokban megtervezett intézkedések összessége fedi le azokat a tevékenységeket, melyekre a 2007-2013 közötti európai uniós költségvetési ciklusban a jogosultak pályázatokat nyújthatnak be vissza nem térítendő uniós és kormányzati – állami támogatás elnyerésére. A jelentős mértékben, folyamatosan növekedő pénzügyi keretek minél jobb és hatékonyabb felhasználása, kihasználása érdekében az országos és regionális fejlesztési programok mellett, azokhoz szorosan illeszkedően, a helyi szereplőknek – a településrendezési tervet megalapozó, alátámasztó, és az abban foglalt fejlesztési lehetőségek megvalósítását bemutató – fejlesztési programot kell készíteniük. A fejlesztési programnak tartalmaznia kell azoknak a főbb fejlesztési irányoknak és stratégiai céloknak a meghatározását, melyek mentén az egyes projektek kidolgozásával és megvalósításával, a remélt támogatások elnyerésével elérhetők lesznek a kitűzött célok. A település fejlesztési programjának összhangban kell állnia a felsőbb területi szintek területfejlesztési dokumentumaival, az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel, az Országos Területfejlesztési koncepcióval, a regionális programozási dokumentumokkal (koncepció, stratégiai -és operatív program), valamint az állami közszolgáltatás-fejlesztési rendszerrel, hiszen csak így nyílhat lehetőség arra, hogy az adott településen a lehető legmagasabb számban és hatékony módon valósuljanak meg a jól kidolgozott, támogatott projektek. /Az Országos Területfejlesztési Koncepció célja, hogy kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. Ezáltal megadja a nemzeti fejlesztési tervezés, az Országos Fejlesztési Koncepció területi vetületét is a 2007-2013 közötti időszakban./ A településfejlesztési akcióterv, vagy másképpen nevezve, a településfejlesztési stratégiai és operatív program olyan közép és hosszú távú cselekvési terv, amely az adott térség fejlesztési elképzelései, koncepciója alapján meghatározott és kijelölt célkitűzések mentén részletesen ismerteti a javasolt fejlesztési stratégiát, megjelöli a fejlesztési prioritásokat, meghatározza a prioritások keretében végrehajtandó konkrét intézkedéseket és áttekinti a megvalósítás keret-és feltételrendszerét.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Jelen dokumentum Nyírbogdány település közép és hosszú távú fejlesztési akcióterve, melyhez kapcsolódó programozási szakmai feladatokat az Önkormányzat megbízásából a JBM Team Bt. végzi. A tervezés menetén arra törekedtünk, hogy maradéktalanul figyelembe vegyük a települést elemző, illetve a település fejlődését befolyásoló nagyobb térségre (Észak-alföldi régió, Magyarország) vonatkozó, már elkészült vagy jelenleg kidolgozás alatt álló dokumentumok legfontosabb megállapításait. A terv kidolgozása során kettős elvárás-rendszernek kellett megfelelni. Egyrészt arra törekedtünk, hogy a cselekvési akcióterv logikáját, felépítését és tartalmát tekintve összhangban legyen az Európai Unió regionális politikája keretében meghatározott szabályozással, másrészt arra, hogy feleljen meg a 18/1998. (VI. 25.), a területfejlesztési koncepciók, programok, és területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló KTM rendelet vonatkozó előírásainak is. A településfejlesztési akcióterv készítése során arra törekedtünk, hogy az elkészültét követően a település rendelkezzen egy olyan komplex tartalmú dokumentummal, mely nem csupán az egyes fejlesztési projektek ütemezési tervét és annak megvalósítási keret -és feltételrendszerét tartalmazza, hanem a koncepciókra vonatkozó elvárásoknak is megfelelve irányt mutasson és kellően kidolgozott alapot nyújtson a fejlesztéshez kapcsolódó stratégiai és operatív döntések meghozatalának. Ezáltal a dokumentum megfelel a településfejlesztés közép és hosszú távú koncepciójával szemben támasztott követelményeknek is, azaz egyike a településrendezés tervi eszközeinek. A dokumentumban foglaltak mentén kidolgozott pályázati projektek és támogatási igénybejelentések politikai testület által elfogadott koncepció mentén valósulnak meg, ezáltal – amellett, hogy a település tervezési dokumentumai megfelelnek a jogszabályi elvárásoknak – a vissza nem térítendő támogatások elnyerésére nagyobb esély is mutatkozik. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályok fogalmi használata szerint a településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv együtt adják a településrendezés tervi eszközeit. A joganyagok meghatározása azért fontos, mert a fejlesztési és rendezési oldal egymásra utaltságát, a településrendezési eszközök hierarchikus rendszerét hangsúlyozza. A jogszabályi értelmezés szerint a településfejlesztési koncepció a településrendezési terveket (településszerkezeti tervet, szabályozási tervet) megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. A Településszerkezeti, és Szabályozási Terv lényegében a koncepció „testet öltését” segíti elő, lehetővé téve a szükségesnek ítélt fejlesztések fizikai paramétereinek összehangolását, optimalizálását. Összefoglalva tehát, a település fejlesztési koncepciójának vagy fejlesztési akciótervének elkészítése azért kiemelten fontos, mert segítségével megszűnik a település ad-hoc jellegű, nem kellően előkészített döntéseken alapuló fejlesztése, lehetővé teszi a pályázati támogatások nagyobb arányú kihasználását, segítséget nyújt az önerő optimalizálásában, elősegíti, hogy az egyes fejlesztési lépések erősítsék egymást, stratégiai konszenzust biztosít és javítja a település versenyképességét. Összességében a község fenntartható fejlődését segíti elő.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Tekintettel arra, hogy minden fejlesztési koncepció és akcióterv alapvetően a fenntartható fejlődés szolgálatában áll, fontosnak tartjuk bemutatni a fenntartható fejlődés legáltalánosabb értelmezését. Fenntartható fejlődés Mára saját környezetünkben is tapasztaljuk a világ változásainak felgyorsulását, vállalatok eltűnését, születését és hihetetlenül gyors fejlődését, a mobilitás létszükségletté válását, s vele a járműforgalom növekedését, a környezeti, klimatikus viszonyaink érezhető változásait, a település gyors alakulásait, épülését és leépülését, a társadalom éles határvonalak mentén történő tagolódását, a gyerekek elfogyását az iskolákból, másutt a túlnépesedést, az információ forradalmon át. A fenntarthatóság életünk egyik alapvető problémájává vált, a személyes életünk és egészségünk fenntartása, a munkahelyünk fenntartása, a jólétünk fenntartása, a családunk fenntartása, a gyerekeink életlehetőségeinek, egészségének, tanulási lehetőségeinek fenntartása, a velünk azonos célokért dolgozó baráti, vállalkozáson belüli vagy munkahelyen belüli közösség fenntartása. Természetesen alapvető emberi törekvésünk, hogy ne csak egy elért szintet tartsunk meg, hanem növeljük is jólétünket, a minőséget az előbbi vonatkoztatási rendszerek lehetőleg mindegyikében. A koncepció feladata olyan döntések meghozatala, melyek végrehajtása a település, mint vonatkoztatási rendszer fenntarthatóságát, lakói jólétének növelését segíti. Az önkormányzatok is megtapasztalták a források szűkösségét, az érdekek, problémák sokféleségét. A fenntarthatóság nem elvi kérdés. Napi probléma az iskolák működtetése, a tömegközlekedés működtetése, az utak javítása, a település takarítása, a lakosság művelése, szórakoztatása, egészségének biztosítása. Ma a társadalmi béke fenntartása mindennapos biztonságunk alapja; az energiatakarékosság nem környezetvédők hobbija, hanem a megfizethetőség – hosszútávon – egyetlen lehetősége; a tömegközlekedés és az egyéni közlekedés optimális arányának megtalálása nem elvont tudományos kérdés, hanem a mobilitás fenntartásának kulcsa. Minden indokolja tehát, hogy a fenntarthatóság a fejlesztési döntések meghozatalakor a legalapvetőbb kritérium legyen. A fenntartható fejlődés mindent átfogó tervezési megközelítést igényel. A kulcs a fenntartható fejlődés három pillére – a környezeti, társadalmi és kulturális, valamint gazdasági fejlődés – kiegyensúlyozott figyelembe vétele. Alapvető fontosságú az is, hogy a fenntartható fejlődés tényezőit ne egymástól függetlenül, hanem hálózatként használjuk, hiszen a társadalom, a történelmileg kialakult termelési módok és a természet erős kölcsönhatása miatt a három pillér nem is kezelhető egymástól függetlenül. A fenntartható településfejlődés három pillérének rövid meghatározása abban segíthet, hogy terveink „fenntarthatóságát” lemérjük, megítéljük. A fenntartható fejlődés ökológiai síkon elsősorban a hosszú távú, generációkon átívelő gondolkodáson alapuló döntéseket jelent; a fogyasztás olyan szintjét, mely hosszú távon is biztosítható; a kibocsátásaink, az elhasznált forrásoknak (pl.: üzemanyag, építőanyagok, építésre szánt területek, stb.) a természet és ember által meghatározott rendszer körforgásaiba való biztonságos visszavezetését. Ezen céloknak való megfelelés érdekében fenntartható szintre kell csökkenteni az elsődleges források elhasználását; a termőföldek beépítését, a nyersanyagok fogyasztását; csökkenteni kell az emberi eredetű, üvegház hatást okozó gázok és a hulladék kibocsátását, és védeni kell az emberi egészséget – például a zajtól, a balesetektől.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A fenntartható fejlődés a társadalmi-kulturális síkon az emberek alapvető igényeinek kielégítését, a rászoruló emberek segítését, a mentális jólétet, a közösségi értékek megőrzését, a jó kormányzást (demokratikus döntéshozatalt, a döntés előkészítésben való közösségi részvételt, a konszenzusra való törekvést) és a közönség fenntartható fejlődés melletti elkötelezettségét jelenti. Gazdasági síkon a fenntartható fejlődés olyan diverzifikált, a válságoknak ellenálló helyi gazdaságot jelent, melynek magas a termelékenysége és az innovációs szintje. Az innováció előfeltétele a minőségi oktatás, a kutatás és fejlesztés és az erős kis- és középvállalkozások, valamint a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség. A tervezés szükségessége A részben külső körülmények (európai uniós csatlakozás, nemzetközi versenyhelyzet a tőkéért), részben a belső rendszerbeli adottságok (működési forráshiány növekedése, a településlakók, valamint a befektetők elvárásai) miatt, ma már egészen mást kíván a településfejlesztés. A valódi kihívás a rövidtávon pontosabban, középtávon koncepcionálisan, hosszútávon jövőorientáltan, tervezetten gondolkodó településpolitika kialakítása, amelynek eszköze a társadalmi – gazdasági igényalapú és forrás – optimalizált, azaz költséghatékony településfejlesztési tervezés. A jövő a gazdaságföldrajzi, geopolitikai adottságok számbavételén alapuló közgazdasági és közigazgatási elemző-tervező módszertan alkalmazásában rejlik, amely egyaránt tartalmazza a politikai igények, a lakossági elvárások és a reálisan számba vehető erőforrások priorizált értéksorrendjét, valamint a megvalósítás módszertanát, természetesen a mérnöki tervezéssel együtt. Az első lépés a tervezés minden idősíkján előállított településfejlesztési koncepció, amely egyrészt -

begyűjti és meghatározza az igényeket,

-

másrészt a realitás, a kockázatok és a finanszírozhatóság vizsgálatán alapulva meghatározza a stratégiát,

-

és mindemellett számba veszi a korábbi (hatályos) ágazati vagy területi terveket.

A településfejlesztési koncepcióra épülhet rá a nemzetközi és magyar módszertan szerint az operatív programozás, amely lebontja a stratégiát prioritásokra, intézkedésekre, azaz konkrét projektekre. A végeredmény a megvalósítás akcióterve. A hangsúly a tervezési metodikán van, ugyanis ahol a tervezés komplex és integrált módszertanokat követ, illetve kellően társadalmasított szakmai viták, egyeztetéseken keresztül, ott lehetőség nyílik a visszacsatolásra, és a viták feloldására. Ott, ahol a tervezés helyi érdekvezérelt, és a település valódi érdeke nem vehető figyelembe, csak fals eredmény, nem megfelelő irányú fejlődés várható, amely kihat az élet minden szegmensére. Ma már gyakorlat hazánkban is a külső tervező megbízása, aki a módszertant és a menedzsmentet hozza, vigyáz az egyensúlyokra és kellően nyitott a településre.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Az akcióterv megalkotása a következő szempontok miatt fontos: •

A képviselőtestület állást foglal a prioritásokban és a sorrendiségben stratégiai szinten, ezzel közvetetten tervezhetővé teszi a településen élők és befektetők életét is.

•

Irányt mutat, igazodási pontként szolgál.

•

Kommunikációképesebbé teszi a települést a régió és az országos ágazati tervek felé.

•

Az Európai Uniós forrásokért folyó versenyben kötelező az egyenlő elbánás elvét biztosítani, ha van stratégiai tervi dokumentum a projekt mögött, amelyet demokratikus választott testület megszavazott.

•

Javítja a település versenyképességét.

•

Jelzi az azonnal pótolandó hiányokat és kijelöli a tennivalókat.

•

Stratégia konszenzust idézhet elő a településen élők körében.

Új irányok a településtervezésben A települések, városok, az önrendelkezéssel bíró nagyobb közösségek élete, működési módja, a közös jövő megtervezésének mechanizmusa hasonlít a társadalom legkisebb egysége, a család életéhez. Ahogy az egyes családokban kialakul a munkamegosztás, ahogy a családon belül is megtervezik közös jövőjük legkülönbözőbb tényezőit – költözzünk-e másik lakásba, és ha igen milyenbe, mikor és miből fizessük ki, hová menjünk nyaralni, ki kell-e festeni a konyhát, mesterembert hívjunk, vagy magunk fogjunk neki, értünk-e hozzá és mennyi pénzünk van – úgy a nagyobb közösségeknek, községeknek is rendelkezniük kell olyan jövőképpel, amely a helyi társadalom egyfajta közmegegyezésén alapulva határozza meg, milyennek szeretnénk látni az adott közösség tagjai – a polgáros, és különféle csoportjaik – saját környezetüket, mik a legfontosabb feladatok, és milyen áron lehet azokat megvalósítani, mikorra és milyen forrásokból biztosítható a szükséges anyagi fedezet. A településtervezés ezért csak akkor lehet hatékony, ha (szemben a korábbi, a központosított tervgazdálkodás idején, annak követelményrendszere szerint létrejött, jogszabályokba foglalt, és azóta is többé-kevésbé aszerint működő általános tervezési gyakorlattal, amely szinte kizárólag a fejlődés műszaki paramétereit határozza meg, és tette előírássá) az érintettek közösségeinek bevonásával, komplex módon határozza meg a kívánt jövő fő elemeit, kitérve a társadalmi elvárásokra, és a gazdasági realitásokra is, lehetőség szerint megtalálva azokat az elemeket, amelyek megvalósítása érdekében áll a közösségnek, és annak forrásait képes is biztosítani, illetve azokat, amelyek nem ellentétesek a közérdekkel, de magánérdekek alapján akár magánforrásokból is megvalósíthatók. E tényezők összhangja biztosítja a települések kiegyensúlyozott fejlődését, amely fontos összetevője a nagyobb közösség jóléte növekedésének.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A települések életében, fejlesztésében nélkülözhetetlen a céltudatos, a lehető legkedvezőbb megoldásokat megtaláló vezetés, amely a közösség szándékainak megfelelően irányítja a település mindennapi életét éppúgy, mint a nagyobb távra tekintő elvárások teljesítését célzó rövidebb távú fejlesztéseket, konkrét lépéseket, oly módon, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben a közös távlati cél megvalósításának irányába mutassanak. Ennek a munkának a vezérszála, mindenkori „iránytűje” a fejlesztési koncepció, amely kijelöli a távlati fejlesztési igények és lehetőségek fő irányait, valamint azokat a lépéseket, amelyeket a kitűzött célok elérése érdekében meg kell tenni. Az elfogadott terv természetesen nem örökérvényű. Ahogyan az egyes emberek, családok igényei változnak, úgy változnak a nagyobb közösség célkitűzései is. Szükséges ezért a „közmegállapodás” rendszeres felülvizsgálata, az új törekvések, szándékok rögzítése. A programokhoz, amelyekből levezethetők a különféle projektek aktuális tennivalói, szintén alapot nyújthat a fejlesztési koncepció, amely az igények feltárása, az esetleges érdekellentétek harmonizálása – és az ehhez szükséges kommunikáció megteremtése – révén úgy határozza meg és rögzíti a hosszabb távú törekvéseket, célokat, hogy azokból levezethetők a rövidebb távon szükséges cselekvések. Ezáltal a koncepció biztonságot nyújt a célkitűzések valóra váltásában részt vállalni kívánók számára, és támpontot ad gyakran spontán módon jelentkező különféle egyéni kezdeményezésű fejlesztési elképzelések elbírálása terén is. Tervezési módszer, metodika Az akcióterv kialakításában a tervezők partnere egy ún. településfejlesztési konzultációs munkacsoport volt, amely a Képviselőtestület tagjaiból, a polgármesterből, a polgármesteri hivatal vezetőjéből (jegyző), a területileg illetékes főépítészből, valamit a településrendezési tervezőből állt össze. A Konzultációs Munkacsoport feladata a különféle csoportérdekek megjelenítése, a helyi célok, szándékok, elvárások átadása, a helyhez kötött ismereteknek a koncepcióba való beépülése, valamint a különféle szakértői elképzeléseknek a helyi társadalom, a realitás nevében történő kontrollja volt. Egy település tehát csak abban az esetben képes fenntartható módon és harmonikusan fejlődni, amennyiben a település előnyös adottságait és a település helyzetéből adódó feltételeket kihasználva, a településre veszélyt jelentő tényezőket minimalizálva, széles körű egyeztetetés során kialakított, fejlesztési akcióterv alapján fejlődik. Az akcióterv alapján a nyírbogdányi önkormányzat és a helyi társadalom tagjai a közösségi célokra és értékekre összpontosítanak a társadalmi egyetértés alapján. Az akcióterv egyidejűleg a települési önkormányzat, mint szervezet feladatainak programja, illetve a szervezetfejlesztés és ellenőrzés dokumentuma is. Megfogalmazását a választott képviselők véleményét, tapasztalatait, elképzeléseit tartalmazó dokumentum segítette, illetve alapozta meg. Ily módon nyilvánvalóan tolmácsolja a választópolgárok elvárásait is.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Az első csoportbeszélgetés, illetve tervezői egyeztetetés során a résztvevők, a közösség vezetői és a tervezők közösen értékelték a településen és annak szűkebbtágabb környezetében kialakult helyzetet, és számba vették, hogy: -

melyek jelentik Nyírbogdányban az itt élő polgárok számára a település fő értékeit, melyek a legjelentősebb sajátos helyi, illetve térségi potenciális erőforrások, amelyek a településfejlesztés számára figyelembe vehetők,

-

melyek a településfejlesztést akadályozó, gátló külső és belső tényezők,

-

mindezek figyelembevételével milyen alapvető fejlesztési irányok fogalmazhatók meg a fejlesztésre és lehetséges térségi szerepvállalásra,

-

a területi adottságok, az ismert népességmozgások, a település vonzereje, a lakóterület-fejlesztése potenciálisan rendelkezésre álló területek nagyságának figyelembevételével, távlatban mekkora az az állandó népesség, amely ellátásáról a terv időintervallumába helyben gondoskodni kell,

-

milyen irányultságú és milyen dinamikájú az a fejlődés, amely Nyírbogdány érdekeit szem előtt tartva kívánatos és hosszú távon is fenntartható,

-

a lakosság társadalmilag elismerten elvárható színvonalú ellátásához milyen alap-, közép-, és speciális feltételek hiányoznak,

-

melyek a településfejlesztés irányát befolyásoló, jelentős potenciális fejlesztési területek a községben, és mik a fejlesztés támogatásának feltételei.

Olyan település kialakítása a cél: v ahol az elkövetkező években is jó lesz élni, ahol tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, sok a park, ahol fejlett, racionális és biztonságos a közlekedés, ahol egységes kerékpárút hálózat már megépült, s végül, ahol megvalósult a település rehabilitációja. v amely teljes körű és magas települési szolgáltatásokat nyújt lakóinak, mindenekelőtt megfelelő lakáskörülményeket, stabil és elérhető egészségügyi és szociális ellátást, és jól működő településgazdálkodást és igazgatást. v ahol jobb feltételekkel és sokoldalú programokkal rendelkező közösségi és humán közszolgáltatások állnak a lakosság rendelkezésére. v amelynek tudásalapú, fejlett és versenyképes a gazdasága, ahol erősek a kisés középvállalkozások. v amelynek elérhetősége és megközelíthetősége jelentősen javult. A jövőkép eléréséhez szükséges fejlesztési célok: v Az életminőség emelése, az élhető települési környezet megteremtése. v Sokoldalú, innovatív és versenyképes gazdaság kialakítása. v A település kistérségi és egyben regionális szerepkörének erősítése, kapcsolatrendszerének bővítése. v Az Európai Uniós tagságból fakadó lehetőségek kihasználása.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Fő fejlesztési feladatok A tervezett jövőkép és a hosszú távú stratégiai célok teljesülését segítik a fejlesztés fő prioritásai. A fő prioritások Nyírbogdány helyzetelemzésének eredményeiből fakadnak, a lehetőségeket vázolják föl, elsősorban az erősségekre támaszkodnak, illetve a gyengeségeket és a veszélyeket küszöbölik ki. A megjelölt prioritások messzemenően figyelembe veszik az Európai Unió és hazánk terület- és településfejlesztési alapelveit és pilléreit. A prioritások a fejlesztés legfontosabb területei, ahol a beavatkozásokkal a leggyorsabb és legszélesebb körű pozitív változások érhetők el, azaz ahonnan egy önmagát gerjesztő fejlődési folyamat elindítható. A fentiek alapján Nyírbogdány Község koncepciójának javasolt stratégiai prioritásai:

hosszú

távú

településfejlesztési

1). Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 2). Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése 3). Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A három prioritás a fő feladatokat csoportba foglalva fogalmazza meg és jelöli ki, a prioritások konkrét, kidolgozott programokon keresztül teljesülhetnek. Az akcióterv összesen 28 fejlesztési programot jelöl meg. Az egyes prioritások megfogalmazása és kidolgozása az alábbi egységes szerkezetet követi: v Bemutatás: az adott témakör rövid helyzetelemzése, bemutatása, a prioritás szükségszerűségének általános leírása. v Általános célok: a prioritásban megfogalmazott fejlesztések megvalósulásával elérendő legfontosabb kitűzött célok leírása. v Várható előnyök


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

SWOT- analízis - a település erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és veszélyeinek számbavétele (S=Strength, W=Weakness, O=Opportunity, T=Threat) Erősségek: -

Kedvező területi elhelyezkedés Autópálya közelsége A település rendelkezik ipari parkkal Vasúti hálózat közelsége Nagy számban áll rendelkezésre átképezhető munkaerő A másodlagos munkaerőpiac kiépülése a tradíciói jelentősek Megyeszékhely közelsége

Gyengeségek: -

Önkormányzati forráshiány, mérsékelt éves költségvetési főösszeg Gyenge hitelképességi mutatók Magas munkanélküliség Környező úthálózat okozta problémák (rossz minőségű úthálózat, kerékpárút hiánya) Kevés a nagyobb rendezvények, programok megtartására alkalmas terület, épület Ipari park kihasználatlan Turisztikai infrastruktúra hiányos Jelentős idegenforgalmi vonzerők hiánya Környezetvédelmi infrastruktúra alacsony színvonalú Szociális és közösségi funkciók kialakítása hiányos, elavult Gyenge a vállalkozások közötti együttműködés, sok a kényszervállalkozás

Lehetőségek: -

Európai Uniós és hazai források hatékony kihasználása Munkahelyteremtés Életszínvonal növelése Versenyképesség növelése, tudatos befektetés ösztönzés Esélyegyenlőség megteremtése Elvándorlás visszaszorítása Közösségi élet fejlesztése Környezettudatos gondolkodás elterjedése Külföldi és hazai befektetők érdeklődése a térség iránt A rekreációs lehetőségek kihasználása az idegenforgalom élénkítése érdekében

Veszélyek: -

Népesség elvándorlás – szakképzett fiatalok elvándorlása Kevés gyermek születése – elöregedés A lakosság negatív hozzáállása Aktív népesség csökkenése Hátrányos helyzetű lakosság arányának növekedése A lakossági ellátás működtetését és fejlesztését biztosító központi források, normatívák csökkenése Szélsőséges időjárás, mely kihat a mezőgazdaságra A tovább növekvő közúti járműállomány következtében fokozódó zaj- és légszennyezés, túlterhelt és romló infrastruktúra, baleseti veszélyek A befektetők távol maradása Nyíregyháza közelségével csökkenő versenyképesség Az ország kettészakadása továbbra is jellemző marad, mely kedvezőtlen a régió számára, különösen a kisebb településekre


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Tervezett fejlesztések 1. Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése A település és térsége versenyképességének növeléséhez fontos a már meglévő intézményhálózat fejlesztése, illetve az elvárásokhoz való igazítása. Ennek keretében elsősorban a település, adott esetben a régió lakosságának lehetőségeit bővítő oktatási és képzési központok kialakítása, valamint a gazdaság szereplőinek elvárásaihoz igazodó intézmények létrehozása látszik célravezetőnek. A prioritáson belül elsősorban az alábbi fejlesztéseket látjuk indokoltnak megvalósítani: 1.1.

Az iskola rekonstrukciója funkcióbővítéssel

1.2.

A Fő u. 16. szám alatti volt 2 tantermes (számítástechnikai) iskola rekonstrukciója, funkcióváltással

1.3.

Iskolabusz vásárlása

1.4.

Nemzetközi sportesemények befogadására alkalmas sportcsarnok kialakítása

1.5.

Gyártelepi Óvoda rekonstrukciója

1.6.

Gyártelepi Közösségi Ház kialakítása

1.7.

Egészségház rekonstrukciója

1.8.

Orvosi rendelő - „Fürdő” épületének rekonstrukciója, funkcióváltással idősek otthonává

2. Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése A település fejlődésének a lakók számára mindenekelőtt az életminőség javulását kell jelentenie, melynek egyik alapfeltétele a környezetminőség javulása, javítása. A település számára fontos fejlesztéseknek elsősorban az épített környezet elemeire kell kiterjedniük, illetve azon környezeti tényezőkre, elemekre, amelyek a település élhetőségét teremtik meg. Az intézkedések éppen ezért nem elsősorban a környezet védelmére, hanem annak olyan irányú fenntartható fejlesztésére törekednek, amely megteremti a település és a települést övező területek számára az ökológiailag fenntartható élet feltételeit. E tényezők együttes fejlesztésének célja a település jellegének megfelelő jó közérzet biztosítása. A prioritás keretében az alábbi fejlesztéseket látjuk célszerűnek megvalósítani: 2.1.

Főtér kialakítása

2.2.

Közösségi funkcionális tér kialakítása, játszótér kialakítása

2.3.

Jóléti tó kialakítása

2.4.

Körösi Csoma Sándor úti nádas rekonstrukciója, közpark kialakítása


NYÍRBOGDÁNY

2.5.

Záportározó kialakítása

2.6.

Temető rekonstrukció

(2007-2013)

3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése A közlekedési, a hír- és távközlési, az energiaellátási és a szociális hálózatok kiépítése, fejlesztése egy térség vagy egy település gazdasági fejlődésének talán legalapvetőbb feltétele. A közlekedés fejlesztésének feladata a hiányzó, vagy nem megfelelő közlekedési hálózati elemek és közlekedési létesítmények megvalósítása, valamint a nem megfelelő hálózati elemek állapotának javítása. Nyírbogdány kiemelt feladata a gazdaság és a település lakossága számára a fejlődéshez, illetve a magas minőségű élethez szükséges infrastruktúra-fejlesztés megvalósítása. Ennek keretében olyan intézkedések szükségesek, amelyek megteremtik a versenyképes gazdaság számára a fejlődési alapot, illetve megfelelő vonzerővel bírnak a külső szereplők számára is. Természetesen a települési rendszerek fejlesztése a helyi lakosság számára biztosíthatja a minőségi élet feltételeinek elérését, illetve a településre látogató turisták számára a megfelelő színvonalú ellátás lehetőségét. A prioritáson belül az alábbi intézkedéseket tartjuk indokoltnak megvalósítani: 3.1.

Fő utca rekonstrukciója a Dózsa György utcától a Kossuth utca elágazásáig

3.2.

Petőfi Sándor utca rekonstrukciója a Kéki utcáig

3.3.

Gyártelep utca felújítása

3.4.

Óvoda utca felújítása

3.5.

Ady köz felújítása

3.6.

Nyárfa utca felújítása

3.7.

Zsák utca felújítása

3.8.

Királykert felújítása

3.9.

Vasvári Pál utca felújítása

3.10.

Domb köz felújítása

3.11.

Vasútköz felújítása

3.12.

Térségi kerékpárút (nem turisztikai célú) fejlesztése

3.13.

Turisztikai (kistérségi szintű) kerékpárút kialakítása

3.14.

Gyalogjárda építése az Új utcában


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A legfontosabb településfejlesztési feladatok, vagy más szóval a prioritások adnak garanciát a jövőképből levezetett hosszú távú, stratégiai célok elérésére. Minden prioritáshoz több fejlesztési program tartozik, a három prioritáshoz összesen 28. Ezek a programok fogalmazzák meg, hogy a prioritások hogyan, milyen módon teljesülhetnek. A programok a konkrét fejlesztési feladatokat írják le. Mivel hazánkban, ellentétben a területfejlesztési dokumentumokkal, nem szabályozzák és írják elő a településfejlesztési akcióterv tartalmi és formai követelményeit, így a fejlesztési programok kidolgozásakor alapvetően az EU-s és a magyar tervezési irányelvekre támaszkodtunk. Jelen dokumentum elsősorban koncepcióként értelmezhető, ezért nem indokolt az a részletezettség, amely a hagyományos területfejlesztési programok esetében megszokott. Forrásokat, lehetőségeket határoztunk meg, hasonlóan más településfejlesztési akciótervhez. Az akciótervben foglalt fejlesztési célok lefedik a település legfontosabb és prioritást élvező fejlesztési elképzeléseit. A terv az egyes fejlesztési célokhoz bemutatja a várható támogatási feltételrendszert, mely segítséget nyújt a meglapozott településfejlesztési döntések meghozatalában és a ráfordítás-szükséglet és forrásigény ütemezésében. A megjelenő felhívásokra benyújtandó projektek kidolgozását jelen dokumentum természetesen nem helyettesíti, a pontos megvalósíthatósági tanulmányok a pályázati dokumentációk részei lesznek.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Nyírbogdány Község fejlesztési programjainak tervezett beavatkozásai Az alábbiakban ismertetett fejlesztések megvalósítása során természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyi lakosság igényeit és elvárásait, és törekedni kell az őket kiszolgáló természeti, társadalmi és épített környezet megőrzésére, fejlesztésére, amely számos szempontból is pozitívan befolyásolhatja a település sorsát. Egyrészt a polgárok is sokkal nagyobb mértékben érzik magukénak a települést, és elégedettségük a további fejlődés alapjait teremti meg. Másrészt a fejlesztések révén a településre érkező turisták és látogatók az ő érdekükben végrehajtott beruházások és fejlesztések mellett további élménnyel gazdagodhatnak és ez közvetett módon jelentős bevételt eredményezhet. Harmadrészt a stratégiai célok sikeres megvalósítása a települést a befektetők számára vonzóbbá teheti, és ily módon növelheti a településen élők életszínvonalát. 1. Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 1.1. Az iskola rekonstrukciója funkcióbővítéssel 1.2. A Fő út 16. alatti volt 2 tantermes rekonstrukciója, funkcióváltással 1.3. Iskolabusz vásárlása

(számítástechnikai)

iskola

- az általános iskola teljes körű felújítása, - közösségi ház kialakítása - a 2 tantermes számítástechnikai iskola felújítása, és benne közösségi tér kialakítása - tanuszoda kialakítása - iskolabusz vásárlása, mely a Gyártelepen élő gyerekek, illetve, ha a szomszéd településekkel intézményi társulás jön létre, akkor az iskolabusz nagy segítség lesz a gyerekek iskolába járásához A régi szárny felújításra kerülne és a tetőtér beépítésével további tanulótermek, a földszinten pedig a közösségi ház kerülne kialakításra. Az 589/2 hrsz-ú ingatlan megvásárlása és csatolása történne az iskola tömbjéhez. További bővítés a tanuszoda és egy nemzetközi sportesemények befogadására is alkalmas sportcsarnok kialakítása. Mindezek megvalósulása több ütemben történne. Nyírbogdány lakosságának életminőségét nagyban befolyásolja az egészséges és biztonságos természeti és épített környezet, lakókörnyezet, a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a társadalmi, közösségi kapcsolatok megléte. A humán közszolgáltatások terén problémát jelentenek az oktatási intézmények esetében a minőségi oktatás infrastrukturális feltételeinek a megléte. Az intézmények fenntartásában a jelentkező problémákat súlyosbítja a régióban is tapasztalható csökkenő gyermeklétszám. Jelentős elmaradás tapasztalható a roma népesség iskolai végzettség terén, ezért kiemelten fontos az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése. A modern településfejlődésben rendkívül fontos szerep jut a sportnak. A települési lét egyik lényeges ismérve a sport markáns jelenléte, a sport iránti igény erős volta.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Az életminőség fontos részét képezi az emberek sportolási szükségleteinek szintje és a szükséglet-kielégítés lehetőségeinek választéka. A kereslet és kínálat összhangjának magas szinten történő megtalálása jelentősen javíthatja a településen lakók komfortérzetét, helyi kötődését és növeli az ide látogatók számát, mely az idegenforgalom fellendítéséhez vezet. Kiemelten fontos a sportprogramok mellett egyéb ifjúság igények kielégítése, valamint – különös tekintettel a település elöregedő lakosságra – az időskorú népesség közösségi életének támogatása és kulturális keresletének kielégítése. A meglévő értékek számbavétele, szervezett keretek közti bemutatása, nyilvánosságra hozatala, új értékek születésének (általában az alkotásnak, kísérletezésnek, műhelymunkának) a támogatása. Átfogó célkitűzések: v Az egészséges életre való nevelés, sportolási-, szabadidős lehetőségek bővítése v A kulturális élet minőségének fejlesztése v Művészeti produktumok létrejöttének ösztönzése v A Nyírbogdány-identitás megerősítése Várható előnyök v Magasabb színvonalú oktatás v Vonzóbb településkép, arculat v Pezsgőbb közélet, sport-, kulturális élet v A település vonzerejének növelése és megtartó erejének erősödése

1.4. Nemzetközi sportesemények befogadására alkalmas sportcsarnok kialakítása A turisztikai attrakciók jelenleg a régióban területileg koncentráltan, elsősorban a Tisza, Tisza tó, Hortobágy és néhány nagyobb fürdőváros környékén találhatók. A régió kiegyenlített fejlődését, a hátrányos helyzetű térségek felzárkózását elősegítő új turisztikai vonzerők, illetve komplex turisztikai programcsomagok hiánya komoly problémát jelent. A régió versenyképességének növelésében kiemelt szerepet kap a meglévő és a régió további területeinek, térségeinek ismertségét fokozó új turisztikai attrakciók, valamint a szomszédos régiókkal közös turisztikai termékek fejlesztése, amellyel a régióba látogató turisták számára vonzó kínálati paletta állítható össze. A meglévő, egészségturizmus iránti kereslet mellett a régióban eddig kevésbé meghatározó szerepű, de jó adottságokkal bíró turisztikai ágak (például természetközeli, konferencia-, üzleti-turizmus, sport- és rendezvényturizmus) feltételeinek megteremtése, illetve szerepének megerősítése hozzájárul a turizmus egyenletesebb területi eloszlásához. Jelenleg a településen élők, sportcsarnok hiánya miatt más településeket keresnek fel, de a sportcsarnokok kihasználtsága a környező településeken is 100%-os.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Átfogó célkitűzések: v Nemzetközi sportesemények befogadására alkalmas sportcsarnok kiépítése v Az egészséges életre való nevelés, sportolási-, szabadidős lehetőségek bővítése v Turisztikai vonzerő fokozása Várható előnyök v Magasabb színvonalú oktatás v Vonzóbb településkép, arculat v Pezsgőbb közélet, sport-, kulturális-, turisztikai élet v A település vonzerejének növelése és megtartó erejének erősödése 1.5. Gyártelepi Óvoda rekonstrukciója Nyírbogdány Község Önkormányzata két óvodát működtet: a községi óvodát és a Gyártelepi óvodát. A községi új óvodát 2006-ban adták át 100 új férőhellyel, ám a Gyártelepi óvoda felújításra szorul. Az óvodaépület állagát, berendezését, komfortfokozatát tekintve elavultnak mondható, és az udvar felszereltsége sem felel meg az Európai Uniós normáknak, így fejlesztése elengedhetetlen. Átfogó célkitűzések: v Európai Uniós színvonalú óvoda kialakítása (tetőcsere, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsítés, homlokzat felújítás, bútorok beszerzése, új játszótér kialakítása) v A Nyírbogdány-identitás megerősítése Várható előnyök v Magasabb színvonalú oktatás v Vonzóbb településkép, arculat v A település vonzerejének növelése és megtartó erejének erősödése 1.6. Gyártelepi Közösségi Ház kialakítása, az épület felújítása, vagy ifjúsági szállás kialakítása Kulturális intézményeink állapota A kulturális intézményeknek a széles társadalmat, így az ifjúságot, a leszakadó rétegeket is megcélzó, az egész életen át tartó tanulásra, a társadalmi aktivitásra és a közösségfejlesztésre irányuló tevékenységekbe való bekapcsolódását erőteljesen gátolja korszerűtlen infrastruktúrájuk, rossz műszaki állapotuk, kiépítetlen infokommunikációs rendszerük. Az intézmények leromlott épületállománya gátolja a kultúra és a gazdaság közös fejlesztéséhez tartozó, a művészeti alkotótevékenységnek helyet adó intézmények piacképessé válását, a korszerű, magas színvonalú alkotások létrehozását. A közgyűjtemények épületállományának egy részénél folyamatban van a rekonstrukció, amelynek egyes ütemei befejezés előtti stádiumban vannak.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Más részük műszaki állapota azonban nem kielégítő, továbbá a közművelődési intézmények épületállományának átfogó külső-belső rekonstrukciója, infrastrukturális korszerűsítése is szükséges. Az épületek nagy részében még nem történt meg az akadálymentesítés. A Gyártelepi Közösségi Ház jelenleg üresen áll, és az épület felújításra szorul. Az épület kihasználására több lehetőség is kínálkozik. Egyrészt közösségi ház-, másrészt ifjúsági szálláshely kialakítására lesz lehetőség. A közösségi ház kialakításával a településen élők számára az iskolarendszeren kívül: • öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok; • életminőséget javító tanulási lehetőségek; • a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése; • a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása; • a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése; • az ünnepek kultúrájának gondozása; • az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása; • a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének támogatása; • a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése; • a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása; • egyéb művelődést segítő lehetőségek kerülhetnének előtérbe. Az ifjúsági szálláshely kialakításával: • lehetőség nyílna gyermekek táboroztatására • új programok kialakítására • új kapcsolatok kialakítására • az épület és az épülethez tatozó park felújítására Átfogó célkitűzések: v Kulturális élet fejlesztése, szabadidős lehetőségek bővítése v Művészeti produktumok létrejöttének ösztönzése v A Nyírbogdány-identitás megerősítése v A civil szervezetek településen belüli súlyának növelése Várható előnyök: v A lakosság életminőségének javulása v Vonzóbb település v Pezsgőbb közélet v A település regionális szerepköre erősödik v Több program a szabadidő eltöltésére


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

1. 7. Egészségház rekonstrukciója (körzeti orvos, védőnői szolgálat, stb.) Nyírbogdány község lakossága, az ország más településihez hasonlóan folyamatosan csökken. A népességfogyás részbeni oka: az egyidejűleg alacsony születési és magas halálozási arányszám. A felnőtt lakosság halálozásának okai hasonlóak a többi településéhez, - az öt leggyakoribb halálok közül – a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések következtében halnak meg a legtöbben. Az elkerülhető halálozások körébe tartozó betegségek (magas vérnyomás, agyér-betegségek) a lakosság helytelen táplálkozási szokásaival, mozgásszegény életmódjával magyarázhatók. Az egészségi állapot egyik fontos befolyásoló tényezője az állampolgárok életmódja, életviteli szokásai, ezen belül is az aktív pihenés, a rekreáció, a testmozgás, a sport. A település közép- és időskorú lakossága jelenleg mozgásszegény életmódot folytat, a fiatalkorúak körében visszaszorult a szabadidő- és diáksport, az iskolában pedig nem valósult meg a mindennapos testnevelés. Az egészségház rekonstrukciójával a modern kornak megfelelő egészségügyi központ jönne létre, mely hozzájárul a településen élők egészségügyi állapotának pozitív irányba való elmozdulásához. Átfogó célkitűzés: v A településen élők egészségi állapotának javítása v Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése v A lakosság életminőségének javítása v A mozgás, a sport váljon a szabadidő eltöltésének szerves részévé Várható előnyök: v A lakosság életminőségének javulása v A településen élők egészségügyi állapota pozitív irányba mozdulhat el v A lakosság egészségügyi biztonságérzete erősödik v A település regionális szerepköre erősödik 1.8. Orvosi rendelő - „Fürdő” épületének rekonstrukciója, funkcióváltással, idősek otthonává. Szociális ellátások A fejlesztéssel olyan korszerű szociális intézményrendszer kiépítése a cél, amely méltó életkörülményeket biztosít. Így egy-egy rászoruló csoport esetében olyan integrált ellátórendszert lehet kialakítani, amely többféle szolgáltatást egyesít, és a költséghatékony működtetés mellett lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki a szükségleteinek leginkább megfelelő ellátáshoz jusson. A fejlesztés az intézmények korszerűsítésére, épületek átalakítására, létesítésére, berendezésére irányul. Az intézményi átalakítás elsősorban az intézményrendszer átalakítására, modernizációjára irányul.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Átfogó célkitűzés: v A településen élők egészségi állapotának javítása v A lakosság életminőségének javítása v Regionális és kistérségi szerepkör erősödése Várható előnyök: v A lakosság életminőségének javulása v A lakosság szociális biztonságérzetének erősödése v A településkép kedvező irányba való változása


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

2. Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése 2.1.


- A Művelődési Ház épületének felújítása (melyben kerülne kialakításra a polgármesteri hivatal) (A Művelődési Ház a felújított, kibővített iskolában kapna a későbbiekben helyet.) - A mostani polgármesteri hivatal épülete lebontásra kerülne - A Fő utca felújítása a település központi részén - Zöld területek kialakítása (parkosítás, fásítás) - buszmegállók korszerűsítése A főtér rekonstrukciója az általános iskolától az ÁFÉSZ ABC-ig fog tartani. A mostani polgármesteri hivatal épületének elbontásával kialakítható lesz a település méretéhez megfelelő park. Fásítást, parkosítást terveztünk ide, mellyel a település virágosabb, zöldebb, élhetőbb képet fog mutatni. A versenyképesség javítása mellett kiemelten fontos a leszakadó területek felzárkóztatása, melyhez hozzájárul az épített és társadalmi környezet által kínált életminőség javítása. Az egyik alapvető cél, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a magas színvonalú életminőség elérése érdekében biztosítják a lakosság számára az egészséges és biztonságos lakókörnyezetet, a megfelelő minőségű közszolgáltatások elérését, lehetővé teszik a gazdasági fejlődést és munkahelyteremtést megalapozó funkciógazdag településhálózat kialakulását. Olyan fejlesztések megvalósítása a cél, amelyek élhetőbbé, vonzóbbá teszik a települést. Hozzájárulnak a települési funkciók bővüléséhez, valamint elősegítik az épített örökség megőrzését, állapotának javítását, a települési zöldfelületek növelését. A célkitűzés során megindulhat a területileg kiegyensúlyozott, funkciógazdag, társadalmi és gazdasági vonzerővel és jelentős térszervező erővel egyaránt rendelkező településhálózat kialakításának folyamata. A település által kínált megfelelő életminőség egyik alapvető feltétele a település környezeti állapota, ezért a specifikus cél teljesítése érdekében törekedni kell a belés külterületi környezeti infrastruktúra fejlesztésére, a természeti környezet állapotának megőrzésére és javítására. A fejlesztés hozzájárul az élhető minőségi környezet kialakításához és a lakosság elvándorlásának csökkentéséhez. Átfogó célkitűzések: v Vonzóbb településkép kialakítása v Infrastruktúra fejlesztése v A Nyírbogdány-identitás megerősítése v Lakosság elvándorlásának csökkentése


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Várható előnyök v Élhetőbb és lakhatóbb település v Jobb lakóhelyi környezet, vonzóbb település és turisztikai környezet, kulturális vonzerő növekedése v A program közép- és hosszú távon a környezetre pozitív irányú változásokat hoz v A település lakói többet törődnek és vigyáznak a környezetükre 2.2.

Közösségi funkcionális tér kialakítása

Az Általános Iskola mögötti terület újrahasznosításának első szakasza lehet, egy olyan közösségi tér kialakítása, mely az iskolások és egyes lakossági programok megszervezésére, rendezvények lebonyolítására alkalmas lenne. A rendezvények lebonyolításához szükséges lenne egy szabadtéri színpad felállítása, és a színpad előtti terület rehabilitációja. A tervezés során felmerült az igény egy közösségi játszótér kialakítására, mely szintén ebben a programban valósulna meg. Az Európai Uniós normáknak megfelelő játszótér minden gyermek számára elérhető lesz. Átfogó célkitűzések: v Vonzóbb településkép kialakítása v A Nyírbogdány-identitás megerősítése v Lakosság elvándorlásának csökkentése v Több turisztikai program Várható előnyök v Élhetőbb és lakhatóbb település v Jobb lakóhelyi környezet, vonzóbb település és turisztikai környezet, kulturális vonzerő növekedése v Több és színvonalas programok megtartására lesz lehetőség v Több lehetőség a szabadidő hasznos eltöltésére 2.3.


Számos olyan természeti érték van, amelyek megóvása, védelme, állapotának javítása fontos feladat. Ezen értékek többségének állapota nem megfelelő, kezelése nem megoldott és amennyiben nem történik ebben változás, létük megszűnése vagy állapotuk jelentős mértékű degradációja fenyeget. A település külterületén található egy agyaggödör, melynek megóvása, rehabilitációja nagyon fontos lenne. Az agyaggödör revitalizációjával egy jóléti tóval gazdagodna a település.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Átfogó célkitűzések: v Természeti érték megóvása v Vonzóbb településkép kialakítása v A Nyírbogdány-identitás megerősítése v Lakosság elvándorlásának csökkentése Várható előnyök v Élhetőbb és lakhatóbb település v Jobb lakóhelyi környezet, vonzóbb település és turisztikai környezet, kulturális vonzerő növekedése v A program közép- és hosszú távon a környezetre pozitív irányú változásokat hoz v A település lakói többet törődnek és vigyáznak a környezetükre 2.4.


Az óvoda és a református templom mögötti terület újrahasznosításával - mely egy elmocsarasodott, náddal benőtt terület - kialakításra kerülne egy közpark. A tó és környéke lehetőséget nyújt majd pihenésre, kikapcsolódásra, programok szervezésére. Amellett, hogy az eddig kihasználatlan terület funkciót lát majd el, a település képét vonzóvá tenné, a telkek értékét pedig megnövelné. Az Észak-alföldi régió egyik legnagyobb értéke a viszonylag ép természeti környezete, természeti kincseinek gazdagsága. Az országos és regionális jelentőségű természeti értékek mellett számos olyan helyi jelentőségű védett, vagy védelem alatt nem álló természeti és táji érték található, amelyeknél indokolt megoldani azok védelmét, megőrzését, állapotjavítását és bemutatását a lakosságnak. Ezek megfelelő kezelése, védelme, ellenőrzött kiépítése és közösségi használatra alkalmassá tétele hozzájárul a természeti és táji értékek megőrzéséhez, bemutatásához, a biodiverzitás növeléséhez, a terület rekreációs célú hasznosításához. Kiemelten fontos, hogy ezen természeti és táji értékek védelme és kezelése, hasznosítása települési programok keretében, szigorúan ellenőrzött módon, kizárólag a terhelhetőség figyelembe vételével lehetséges. A természeti és táji értékek, valamint a települési környezet megőrzése, állapotának javítása csak akkor lehet sikeres, ha a lakosság és a döntéshozók környezeti tudata megfelelő szintű és környezettudatos magatartásával aktívan részt vesz e folyamatban. Ezért a konstrukció keretében indokolt lakossági és intézményi környezetszemlélet-formáló, környezeti tudat növelő akciók végrehajtása. Átfogó célkitűzések: v Vonzóbb településkép kialakítása v A település központjában található funkcionálisan kihasználatlan terület hasznosítása v A Nyírbogdány-identitás megerősítése v Lakosság elvándorlásának csökkentése v Turizmus fellendítése


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Várható előnyök v Élhetőbb és lakhatóbb település v Jobb lakóhelyi környezet, vonzóbb település és turisztikai környezet, kulturális vonzerő növekedése v A település lakói többet törődnek a környezetükkel 2.5. Záportározó kialakítása A település külterületén egy 1,5-2 ha területen záportározó kialakítása, mely a körülötte található mezőgazdasági területek belvízmentesítését oldaná meg. A külterületen a záportározóba csatlakozó csatornák kotrása is ebben a projektben valósul majd meg. Átfogó célkitűzések: v Minimum 400 ha mezőgazdasági földterület belvíz mentesítése v A leendő záportározóba csatlakozó csatornák kotrása v Mezőgazdasági termelés biztonságának emelése, vizek és vizes élőhelyek ökológiai állapotának megőrzése Várható előnyök v Kedvezőbb feltételek a mezőgazdasági termelők számára v Jobb és nagyobb termésátlag 2.6. Temető rekonstrukciója A tisztességes és méltó temetés joga minden embert megillet. A halál ugyanúgy életünk része, mint a születés. A temető felújítása, karbantartása, fejlesztése is alapvető feladatnak tekinthető. A nyírbogdányi temető és a ravatalozó épületének rekonstrukciója sem várhat sokáig, így a fejlesztés 2008-ra lett tervezve. A fejlesztés keretében megvalósulna a temető parkosítása, a ravatalozó felújítása, szélfogók-, parkolók kiépítése, kerítés felújítása és a belső úthálózat fejlesztése. Átfogó célkitűzések: v Kedvezőbb településkép kialakítása v A település lakói többet törődnek a környezetükkel Várható előnyök v Esztétikusabb, tisztább, szélcsendesebb temető kialakítása v Szociális körülmények javulása


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Alapvető cél: A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja az elérhetőség javítása a versenyképesség növelése és a társadalmi-területi kohézió erősítése érdekében. A jó megközelíthetőség és a megfelelő intermodális kapcsolatok vonzzák a működő tőkét, orientálják a vállalkozások telephelyválasztását, közelebb hozzák a beszerzési és értékesítési piacokat, nagyobb teret adnak a munkaerő mobilitásának és lehetővé teszik többletjövedelmek realizálását a nemzetközi áruszállítás kiszolgálása révén. A jó közlekedési infrastruktúra előmozdítja a vidéki, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózását, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítését. A program átfogó célja emellett a közlekedési módok fejlesztése a környezeti fenntarthatóság érdekében. A versenyképesség alapvető feltétele a település elérhetőségének biztosítása. A megvalósuló fejlesztések akkor indukálhatnak további hatásokat a hátrányos helyzetű településeken, ha megteremtjük a fizikai elérhetőséget és ezzel a gazdaságba történő becsatlakozás lehetőségét még nagyobb arányban növeljük. A megfelelő minőségű elérhetőség biztosítása egyaránt fontos a gazdasági szereplők számára a gazdasági mobilitás igények kielégítése érdekében, másrészt kiemelt jelentőségű a lakosság számára, különösen a munkahelyek, közszolgáltatások elérése, a szabadidős mobilitás kiszolgálása érdekében. A régióban a közutak burkolat állapota és teherbíró szilárdsága az országos viszonylatban a legrosszabb helyzetben van. A kerékpárutak alacsony száma és hossza akadályozza a környezetbarát, fenntartható és egészséges kerékpáros közlekedési mód elterjedését. 3.1. Fő utca rekonstrukciója a Dózsa György utcától a Kossuth utcáig 3.2. Petőfi Sándor utca rekonstrukciója a Kéki utcáig 3.3. Gyártelep utca felújítása 3.4. Óvoda utca felújítása 3.5. Ady köz felújítása 3.6. Nyárfa utca felújítása 3.7. Zsák utca felújítása 3.8. Királykert felújítása 3.9. Vasvári P. utca felújítása 3.10. Domb köz felújítása 3.11. Vasútköz felújítása 3.12. Térségi kerékpárút kialakítása Kb. 1 km hosszú kerékpárút kialakítása 3.13. Turisztikai célú kistérségi kerékpárút (kistérségi projekt) kialakítása: Kb. 10 km hosszú kerékpárút kialakítása 3.14. Gyalogjárda építése az Új utcában Kb. 200 m hosszú gyalogjárda építése


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Az előbbiekben felsorolt utak helyrajzi száma és m2-ben megadott területe a következő táblázatban található. A konkrét felújításra szoruló útszakaszok hosszának megállapítása tervezői egyeztetés alapján fog történni. ÚT Fő Dózsa György Petőfi Sándor Kéki Kossuth Zsák Királykert Vasvári Pál Óvoda Gyártelep Ady köz Nyárfa utca Vasút köz Domb köz

HRSZ 642 695 383 62/1 492 493/9 70 135, 356 946 929/16 875, 844, 883, 859 845/1 958 896

m2 13400 1934 8276 8275 5800 4395 2015 5942, 4067 1976 4828 641, 1053, 599, 784 1055 638 1336


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

IV. Területfejlesztési Operatív Terv Fejlesztési tervekhez hozzárendelt pályázati lehetőségek 1. Közösségi és humán közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése 1.1.

Az iskola rekonstrukciója funkcióbővítéssel

1.2.

A Fő u. 16. szám alatti volt 2 tantermes (számítástechnikai) iskola rekonstrukciója, funkcióváltással

1.3.

Iskolabusz vásárlása

1.4.

Nemzetközi sportesemények befogadására alkalmas sportcsarnok kialakítása

1.5.

Gyártelepi Óvoda rekonstrukciója

1.6.

Gyártelepi Közösségi Ház kialakítása

1.7.

Egészségház rekonstrukciója

1.8.

Orvosi rendelő - „Fürdő” épületének rekonstrukciója, funkcióváltással idősek otthonává

1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6, 1.7, 1.8. fejlesztési tervekhez rendelt várható lehetőségek Észak - Alföldi Operatív Program: Oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális és közösségi intézményfejlesztés A kiírás várható időpontja: 2007. június 1. A konstrukció várható célja: A beavatkozás keretében valósulnak meg a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztései, amelyek lehetővé teszik az intézmények felújítását, rekonstrukcióját, bővítését, az integrált oktatás-nevelés infrastrukturális feltételeinek megteremtését. A beavatkozás tartalmazza továbbá a korszerű egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek kialakításához kapcsolódó fejlesztéseket (rehabilitáció, térségi alapú integrált alapellátás intézményi fejlesztése, fekvőbeteg ellátással nem rendelkező kistérség már meglévő járóbeteg szakellátásának korszerűsítése), a szociális ellátás (szociális és gyermekjóléti alap, nappali ellátások, bölcsődék, család- és otthon-közeli szociális szolgáltatások, falu- és tanyagondnoki ellátórendszer), az aktív, mozgás-gazdag életvitelt kiszolgáló, többfunkciós közösségi terek és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztéseit. A beavatkozás támogatást nyújt az önkormányzatok és önkormányzati intézmények akadálymentesítéséhez, valamint az önkormányzatoknak az Elektronikus közigazgatás operatív program segítségével kiépülő alkalmazásszolgáltató központokhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtéséhez. A beavatkozás keretében támogatható a projektek előkészítése.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A választott konstrukció indokoltsága Az Észak-alföldi régióban a közoktatási, egészségügyi és szociális rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, erőteljes különbségeket mutat a régión belül. Az intézmények közötti minőségi különbségek rendkívül nagyok és szoros összefüggésben vannak a települések típusával és a népesség szociális helyzetével. Ezen problémák megoldására az konstrukció támogatja a humán jellegű közszolgáltatások térségi alapon történő optimalizálását, az érintett központok térszervező funkciójának erősítését, a területi funkciómegosztás kialakítását, a térségi különbségek csökkentését. A közösségi humán közszolgáltatások meghatározó fontosságúak a helyi közösség számára, hiszen különösen a kisebb településeken fontos szerepet játszanak a közösségi élet megszervezésében. Fontos, hogy ezek infrastruktúrája többcélú hasznosításra is alkalmas legyen, ezért szükséges olyan épületek létrehozása, amelyek helyet tudnak biztosítani az oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális, közösségi funkcióknak, valamint a szabadidő hasznos eltöltéséhez, sport és kulturális programok lebonyolításához. A felújított és kiépített létesítményeket hozzáférhetővé kell tenni a helyi közösség számára, különös tekintettel az informatikai eszközök használatára, melyek szélesebb körű funkciókat is betölthetnek. A konstrukció segítséget nyújt az intézmények átfogó infrastrukturális fejlesztéséhez (pl. épület, eszköz, udvar, kerítés, stb.), valamint a minden esetben kötelező, de ebből a konstrukcióból önállóan nem támogatható akadálymentesítéshez. Várható támogatható tevékenységek A) komponens: Nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése • Alapfokú nevelési-oktatási intézmények, infrastruktúrájának fejlesztése keretében az épületek átfogó felújítása, épületek korszerűsítése, épületek bővítése (pl. az épületek fizikai állagának javítása, műszaki színvonalának emelése, tornatermek, tornaszobák kialakítása, többfunkciós épületek, terek kialakítása, bölcsődei résszel való bővítése stb.). • Új közoktatási intézmény létesítése csak abban az esetben támogatható, ha az új intézmény építésének költségvetése gazdaságosabb, mint egy meglévő épület átalakítása. Csak a fentiekkel együtt támogatható tevékenységek: • Szabadidős programok, foglalkozások lehetőségét biztosító épületek, terek építése, megújítása (pl.: uszoda, klubhelyiség, színházterem, stb.) • Az intézmények udvarának felújítása (pl.: játszótér, sportpálya, kerítés, biciklitároló, zöldterület stb.) • A nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése (pl.: bútorok, készségfejlesztő eszközök, szemléltető eszközök, sporteszközök stb.) • Sajátos nevelési igényű gyermekek képzését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése (pl.: terápiás eszközök, olvasó televízió, pontírógép, pontozó, hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés, stb.) • Közoktatási intézmények konyhájának felújítása, bővítése, kapcsolódó eszközök és berendezések beszerzése


NYÍRBOGDÁNY

•

(2007-2013)

Intézmények akadálymentesítése (pl.: az épület bejáratánál rámpák építése, a belső közlekedés esetén kapuk, ajtók, liftek felújítása, liftek építése, folyosók szélesítése, mosdók, öltözők átalakítása, a telekommunikációs rendszer esetében Braille írásos információs táblák elhelyezése, speciális fény-és hangberendezés létesítése stb.)

B) komponens: Korszerű egészségügyi rendszer háttérfeltételeinek kialakítása, lakosságközeli alap- és szakellátás fejlesztése • Működő egészségügyi alapellátást nyújtó intézmény felújítása, bővítése. • Tartósan betöltetlen egészségügyi alapellátási praxis felújítása, bővítése, fekvőbeteg ellátással nem rendelkező településeken. • Egészségház, többfunkciós épület kialakítása, felújítása, bővítése (pl. egy helyen a védőnői hálózat, terhes tanácsadó, házi orvosi rendelő, fogorvos). • Egészségügyi alapellátáshoz szükséges műszer, gép, eszköz, berendezés beszerzése. • Egészségügyi alapellátáshoz szükséges IT fejlesztés (hardver, szoftver beszerzés, hálózati csatlakozás kiépítés) • Kistérségi járóbeteg szakellátó központ felújítása, bővítése, fekvőbeteg ellátással nem rendelkező kistérségben. • Járóbeteg szakellátáshoz szükséges műszer, gép, eszköz, berendezés beszerzése. • Járóbeteg szakellátáshoz szükséges IT fejlesztés (hardver, szoftver beszerzés, hálózati csatlakozás kiépítés). • Mozgó szűrőszolgálat kialakításához gépjármű és eszközbeszerzés. Csak a fentiekkel együtt támogatható tevékenységek: • Intézmények akadály-mentesítése (pl.: az épület bejáratánál rámpák építése, a belső közlekedés esetén kapuk, ajtók, liftek felújítása, liftek építése, folyosók szélesítése, mosdók, öltözők átalakítása, a telekommunikációs rendszer esetében Braille írásos információs táblák elhelyezése, speciális fény-és hangberendezés létesítése stb.) C) komponens: Szociális infrastruktúra fejlesztése • Szociális és gyermekjóléti alap- és nappali szolgáltatásokat (gyermekjóléti mikro-központok, gyermekjóléti szolgálatok, szociális információs központok, mikrotérségi, kistérségi szinten, idősek, fogyatékossággal élők, hajléktalan személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását végzők, gyermekjóléti, családsegítő irodák) nyújtó intézmények kialakítása, állapotjavítása, rekonstrukciója, bővítése, akadálymentesítése és ezen intézmények, szolgáltatások technikai feltételeinek biztosításához eszközök, gépek, berendezések beszerzése, modernizálása. • Család közeli, otthon közeli szociális szolgáltatásokat (gyermekek alternatív napközbeni ellátásai, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás idősek, fogyatékossággal élők, pszichiátriabetegek, szenvedélybetegek – falugondnoki szolgáltatók kivételével – részére, családsegítő szolgáltatás, közösségi ellátások, támogató szolgálatok) nyújtó intézmények kialakítása, állapotjavítása, rekonstrukciója, bővítése, akadálymentesítése és a szolgáltatások biztosításához szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzése, modernizálása.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

•

Falugondnoki és tanyagondnoki alapszolgáltatásban működő gépjárművek cseréje, beszerzése és étkeztetéshez szükséges eszközök beszerzése • Bölcsődék épületének felújítása, korszerűsítése, bővítése, akadálymentesítése, az ellátáshoz szükséges eszközök, gépek, berendezések beszerzése Csak a fentiekkel együtt támogatható tevékenységek: • Intézmények akadály-mentesítése (pl.: az épület bejáratánál rámpák építése, a belső közlekedés esetén kapuk, ajtók, liftek felújítása, liftek építése, folyosók szélesítése, mosdók, öltözők átalakítása, a telekommunikációs rendszer esetében Braille írásos információs táblák elhelyezése, speciális fény-és hangberendezés létesítése stb.) D) komponens: Közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztése •

Szabadidős- és sportlétesítmények és kapcsolódó szociális létesítmények (pl. WC, zuhanyzó, víz, szennyvíz, szeméttárolók, stb.) felújítása, bővítése, illetve kapcsolódó szükséges berendezések, eszközök beszerzése • Teleházak, többfunkciós közösségi terek és információs pontok (művelődési házak, közművelődési intézmények, közösségi és ifjúsági házak, játszóterek, civil házak, klubok, közösségi Internet elérési pontok stb.) épületének korszerűsítése, felújítása, bővítése és a szolgáltatás nyújtásához szükséges eszközök, berendezések beszerzése. Csak a fentiekkel együtt támogatható tevékenységek: • Intézmények akadály-mentesítése (pl.: az épület bejáratánál rámpák építése, a belső közlekedés esetén kapuk, ajtók, liftek felújítása, liftek építése, folyosók szélesítése, mosdók, öltözők átalakítása, a telekommunikációs rendszer esetében Braille írásos információs táblák elhelyezése, speciális fény-és hangberendezés létesítése stb.) Lehetséges kedvezményezettek Pályázók: • Önkormányzatok és intézményeik • Önkormányzati társulások és intézményeik Támogatásban részesülő partnerek: • Oktatási, nevelési intézmények és azok fenntartói • Egészségügyi és szociális és gyermekjóléti intézmények és fenntartóik • Közösségi terek, információs pontok működtetői, fenntartói • Non-profit szervezetek • Sportszervezetek • Egyházi szervezetek Közreműködő partnerek és egyéb partnerek: • Érdekvédelmi szervezetek • Önkéntes szervezetek • Gazdasági társaságok


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A megvalósítás földrajzi területe A konstrukció keretében az Észak-alföldi régió teljes területe támogatásra jogosult. A támogatás várható mértéke: • Támogatási intenzitása maximum 90% • A támogatás minimális és maximális összege: Önkormányzatonként egy projektként kezelve, a különböző fejlesztések annak projektelemei lesznek, melyek mérete a különböző komponensek esetén az alábbiak szerint alakulhat: A) komponens esetében: 19,8-250 millió Ft B) komponens esetében: 4,5-800 millió Ft C) komponens esetében: 9-100 millió Ft D) komponens esetében: 4,5-100 millió Ft • A támogatott projektek mérete (minimum): A) komponens esetében: minimum 22 millió Ft B) komponens esetében: minimum 5 millió Ft C) komponens esetében: minimum 10 millió Ft D) komponens esetében: minimum 5 millió Ft • A kedvezményezettől elvárt önerő mértéke: minimum 10% 1.1, 1.2, Társadalmi Infrastruktúra Operatív infrastruktúrájának elterjesztése

Program:

Az

„Intelligens

iskola”

Az általános képzést nyújtó közoktatási intézmények (általános iskolák és gimnáziumok) jelenlegi alacsony szintű és területileg egyenetlen eszköz- és infrastrukturális ellátottsága nagymértékben hátráltatja a közoktatásban megkezdett tartalmi, módszertani modernizáció átfogó végrehajtását, és gátja a minőségi oktatáshoz, a különböző oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosításához, a költséghatékonyabb és ésszerűbb szervezeti megoldások bevezetéséhez elengedhetetlen fizikai, infrastrukturális feltételek megteremtésének. A költségvetési források szűkössége miatt az elmúlt két évtizedben nem sikerült megállítani az épületek fizikai állagának fokozatos leromlását. A mintegy 14 000 egységet számláló oktatási célú épületállomány zöme elöregedett, műszaki állapota nem kielégítő. Az épületek közel 50%-a teljes vagy részleges felújításra szorul. Különösen nehéz helyzetben vannak a leszakadó, gazdaságilag elmaradott térségek kistelepülésein működő iskolák. A közoktatás információs rendszereinek fejlesztése Az információs társadalomban nélkülözhetetlen életviteli, aktív állampolgárságra felkészítő kompetenciák elsajátítását támogató közösségi, szolgáltatási infrastruktúra megteremtése mellett a pedagógiai munkát támogató eszközrendszer kialakítása szükséges. A közoktatás hatékonyságának növelése, gazdaságos működtetése, a források optimális allokációja érdekében elengedhetetlenül szükséges a ráfordítások ellenőrizhetőségét biztosító központi és intézményi információs rendszerek fejlesztése, a meglévő adattárak koherenciájának és az adatszolgáltatások hozzáférhetőségének megteremtése.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Integrált, a hazai és nemzetközi intézményekkel interoperábilis rendszert kell teremteni a finanszírozási, statisztikai, tervezési adatigények költséghatékony kiszolgálása érdekében. Szükséges a közoktatás információs rendszerének fejlesztését segítő elektronikus adminisztrációs rendszer kiépítése is. Az IKT infrastruktúra megteremtése során figyelemmel kell lenni az egyenlő hozzáférés biztosítására, a már meglévő eszközök integrálására és fejlesztésére, az üzemeltetési költségek minél alacsonyabban tartására, a széleskörű technológiai interoperabilitásra, valamint a helyi igények figyelembevételére. Az „Intelligens iskola”: • A helyi közösségi, kulturális, közművelődési élet szervezésének központja; • Alkalmas az egyéni ütem szerinti önálló tanulásra, a csoportmunkára, a csoportban való együttműködés és a különböző csoportszerepek kipróbálására, együttműködéseket lehetővé tevő kísérletek elvégzésére; • Mindenki számára biztosítja a különböző információhordozók útján a tanulási tartalmak könnyű, azonnali és folyamatos hozzáférését; • Olyan környezetet teremt, ahol mind a pedagógus, mind a diák, mind a betérő felnőtt jól érzi magát, ahol szívesen tartózkodik, bővíti tudását, fejleszti képességeit. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program – Az oktatási infrastruktúra fejlesztésére (2007-2013-ig) tervezett támogatás: 118,9 milliárd Ft. A támogatás várható formája: Vissza nem térítendő támogatás. A konstrukció indításának várható időpontja: 2007. május Lehetséges kedvezményezettek: önkormányzatok 1.4. Nemzetközi kialakítása

sportesemények

befogadására

alkalmas

sportcsarnok

Észak-Alföldi Operatív program: Konferencia-, üzleti- és sportturizmus infrastrukturális feltételének javítása A választott konstrukció indokoltsága: Egyre erősödő igényt, szükségletet elégít ki a konstrukció az Észak-alföldi régióban a konferencia- és üzleti turizmus infrastrukturális feltételrendszerének kiépítésével, a nagyszámú látogatót vonzó rendezvényeknek helyet adni tudó konferenciaközpontok és a kapcsolódó szolgáltatások támogatásával. A konstrukció keretében megvalósuló projektek kiválasztása során – tekintettel a fejlesztési igények nagy számára – az egyfordulós pályázat eljárástípus alkalmazása indokolt, amely megfelelő kiválasztási kritériumokkal kezelni tudja a fejlesztési projekteket.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A konstrukció várható célja: Magas vendégforgalmat és költést eredményező konferencia- és üzleti- és sportturizmus fejlesztése. A támogatás várható formája: Vissza nem térítendő támogatás. Várható támogatható tevékenységek: • Hazai és nemzetközi konferenciáknak helyet adó létesítmények, konferenciaközpontok kialakítása, meglévők infrastrukturális és technológiai fejlesztése • Nemzetközi sportrendezvények infrastruktúrájának fejlesztése (létesítmények felújítása, korszerűsítése, újak építése, kialakítása, technológiai berendezések beszerzése, kiszolgáló létesítmények – pl. öltözők – felújítása stb.) Önmagában nem támogatható tevékenység: • Az intézmények, létesítmények akadálymentesítése (a pályázatok kötelező eleme) • Vonzerőhöz kapcsolódó marketing-tevékenység támogatása (pl. tájékoztató anyagok, brosúrák, vásárokon való megjelenés, honlap, tájékoztató táblák, IKT beruházás, minősítési és foglalási rendszerek összehangolása stb.) Nem támogatható tevékenységek: • •

Földterület és ingatlan vásárlása Földterület és ingatlan bérlése

Lehetséges kedvezményezettek: Pályázók: • önkormányzatok • önkormányzati társulások • önkormányzati intézmények • gazdasági társaságok • non-profit szervezetek Támogatásban részesülő partnerek: • önkormányzatok • önkormányzati intézmények • önkormányzati társulások • gazdasági társaságok • non-profit szervezetek • térségi és regionális desztinációs menedzsment szervezetek Közreműködő partnerek és egyéb partnerek köre nincs korlátozva. A megvalósítás földrajzi területe: A komponens esetében a régió teljes területe jogosult pályázat benyújtására.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A támogatás várható mértéke: • Támogatási intenzitás (közösségi és központi költségvetési forrás aránya): maximum 50 % • Támogatási intenzitás számítása: Összes támogatás / összes elszámolható költség aránya • A támogatás minimális és maximális összege: 30-250 millió Ft • A támogatott projektek mérete (minimum, maximum): minimum 60 millió Ft • A kedvezményezettől elvárt önerő mértéke: minimum 50 % 1.6. Gyártelepi Közösségi Ház kialakítása, az épület felújítása, vagy ifjúsági szállás kialakítása Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: A turisztikai tevékenységek ösztönzése A támogatás várható célja: (1) A támogatás célja a falusi és agroturizmus támogatásával új vidéki munkahelyek létrehozása, ennek érdekében a természeti területek megközelítésére minőségi és komplex szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek, szabadidős létesítmények kialakítása és a marketing fejlesztése, különösen: a) magánszálláshelyek kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése és korszerűsítése, szolgáltatásainak fejlesztése, akadály mentesítése, b) ifjúsági szálláshelyek, gyermek- és ifjúsági tábor, turistaház kialakítása, már működő egységek bővítése és szolgáltatásainak fejlesztése, c) turisztikai rekreációs, szabadidős létesítmények kialakítása, felújítása környezetbarát szabadidős és sporttevékenységek végzése céljából (verseny- és technikai sportok, valamint sportegyesületi létesítmény, strand és diszkó kivételével). A támogatás várható mértéke: Az egyszeri támogatás összege legfeljebb 200 000 eurónak megfelelő forintösszeg azzal, hogy új szállásférőhely kialakítása esetén legfeljebb 4000 eurónak megfelelő forintösszeg/szállásférőhely, bővítéssel létrehozott új szállásférőhely kialakítása esetén legfeljebb 2000 eurónak megfelelő forintösszeg/szállásférőhely; melegkonyhás (éttermi) férőhely kialakítása esetén legfeljebb 2400 eurónak megfelelő forintösszeg/férőhely, felújítással létrehozott és egyéb üzlet esetén legfeljebb 1600 eurónak megfelelő forintösszeg/férőhely összegű támogatás adható.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A közforrások aránya az összes elismerhető költségen belül a) önkormányzati fejlesztés esetén 75%, b) a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet Melléklete, valamint a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti leghátrányosabb helyzetű térségben vagy társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben lévő településen megvalósuló beruházás esetén 65%, c) egyéb esetben 55%. Támogatás igénybevételének feltételei: Támogatásra jogosult a fejlesztés helyén természetes személy, a fejlesztés helyén mikrovállalkozás, non-profit szervezet (az illetve önkormányzati társulás; valamint fejlesztés esetén - ezek társulása.

legalább 2 éve lakóhellyel rendelkező legalább 2 éve székhellyel rendelkező alapítvány kivételével); önkormányzat, - hálózatos vagy csoportos komplex

1.8. Orvosi rendelő - „Fürdő” épületének rekonstrukciója, funkcióváltással idősek otthonává Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program: Szakosított szociális ellátások (bentlakásos intézmények) A szociális ellátások fizikai infrastruktúrája tekintetében elsődlegesen a tartós és az átmeneti bentlakást nyújtó intézmények szorulnak korszerűsítésre, kiváltásra. A nagy létszámú, öreg, az ellátás szempontjából diszfunkcionális épületek fenntartási költségei addicionális terheket rónak a szociális költségvetésére. Mivel az egyes célcsoportokat ellátó, alapszolgáltatást és bentlakást nyújtó intézmények az adott térségekben nem szerveződtek rendszerré, nem terjedt el az ágazaton belüli és ágazatközi integráció, a szolgáltatásokhoz hozzájutó rászorulók az éppen rendelkezésre álló intézményi kapacitás alapján részesülnek ellátásban. Ráadásul az alapszolgáltatások kiépítetlensége, az innovatív humán kapacitások hiánya is a bentlakásos ellátás felé tereli az ellátottakat, ami további többletkiadásokat indukál. Az idősek, a fogyatékossággal élő emberek, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok tartós és átmeneti bentlakást nyújtó intézményeiben 2004ben 78,5 ezer ellátott élt. Az ellátottak több mint fele idős kora miatt részesült intézményi elhelyezésben. A bentlakásos szociális intézmények jelentős része korszerűtlen, nagy létszámú, a funkcióra alkalmatlan, a természetes települési környezettől elszigetelt kastélyépületben működik. Az intézmények túlterheltek, sok a várakozó, különösen az egyéni rászorultság szempontjából meghatározó önkormányzati intézmények esetében. Az országban 177 olyan intézmény van, ahol az ellátottak száma meghaladja a 100 főt. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program –Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése (2007-2013-ig) tervezett támogatás: 269,9 milliárd Ft.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A támogatás várható formája: Vissza nem térítendő támogatás. A konstrukció indításának várható időpontja: 2007. május Lehetséges kedvezményezettek: önkormányzatok


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

2. Vidéki örökség megőrzése és korszerűsítése 2.1.


2.2.

Közösségi funkcionális tér kialakítása (közösségi játszótér, szabadtéri színpad)

2.3.


2.4.


2.5.


2.6

Temető rekonstrukciója

2.1. Főtér kialakítása 2.6. Temető rekonstrukció Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap Vidéki örökség megőrzéséhez és korszerűsítéséhez nyújtott várható támogatás A kiírás várható időpontja: 2007. november A támogatás várható célja: A támogatás célja a falu-, illetve városképet és a közvetlen épített környezetet javító beruházások, valamint a természeti és a történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapotának javítását, kialakítását elősegítő fejlesztések támogatása, továbbá a helyi termék értékesítés feltételeinek javítása helyi piacok kialakításával, meglévő piacok bővítésével, átalakításával. E rendelet alkalmazásában legfőbb célkitűzések: • A művészeti és művészettörténeti emlékek, épületek, épületegyüttesek vagy városrészek megvédése a pusztulástól, sérüléstől. • A helyi védettség alatt álló épületek megóvása. • Az épületi stílusjegyek rekonstrukciója, megóvása, védelme. • Védett természeti érték kezelése. A támogatás várható jellege, tárgya: Támogatás vehető igénybe • A falu-, illetve városkép és a közvetlen épített környezet javítására • A természeti és a történelmi tájkép, és az azt alkotó táji elemek állapotának javítására, illetve kialakítására azzal, hogy ez kizárólag az önkormányzat, az egyház, valamint non-profit szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő park, kert, ösvény, sétány, stb. esetén vehető igénybe, • Új piacok létrehozására, meglévő piacok fejlesztésére, bővítésére, illetve átalakítására.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A támogatás várható mértéke: • Vissza nem térítendő támogatás • Az egyszeri támogatás összege legfeljebb 70 millió forint. • A 2007-től 2013-ig terjedő időszakban kedvezményezettenként legfeljebb 3 darab nyertes beruházás támogatható. • A támogatás mértéke: - önkormányzati beruházás esetén az összes elismerhető költség 75 %-a, - a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet melléklete, valamint a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet 3. sz. melléklete szerinti leghátrányosabb helyzetű térségben vagy társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben lévő településen megvalósuló beruházás esetén az összes elismerhető költség 85 %-a. 2.2. Közösségi funkcionális tér kialakítása Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) Belföldi ifjúsági közösségi terek kialakításának, fejlesztésének támogatására Pályázat típusa: országos A pályázat célja belföldi ifjúsági közösségi terek kialakításának, fejlesztésének támogatása. A pályázat keretében támogatás nyújtható a programok megvalósításához a számviteli törvény szerinti szükséges dologi és felhalmozási kiadások biztosításához. A pályázat várható célja és jogcíme A pályázat célja belföldi ifjúsági közösségi terek kialakításának, fejlesztésének támogatása. A pályázat keretében támogatás nyújtható a programok megvalósításához a számviteli törvény szerinti szükséges dologi és felhalmozási kiadások biztosításához. A pályázaton igényelhető támogatás várható formája és összege A pályázaton igényelhető támogatás vissza nem térítendő pénzbeli támogatás. A megítélt támogatás mértéke legfeljebb 5.000.000 Ft, azaz ötmillió forint lehet. A pályázaton igényelhető összeg a beruházás bruttó bekerülési költségének maximum 70%-a. A pályázó által biztosítandó önrész minimum a bekerülési költségek 30%-a. Az önrész legalább 50%-ának pénzbeli saját erőként kell rendelkezésre állnia. A pénzbeli saját erőt a pályázónak hitelt érdemlően kell igazolnia (bankszámlakivonat, vagy képviselőtestületi, közgyűlési határozat). A támogatás folyósítása a Mobilitás Pályázati Útmutató szerint két egyenlő részletben történik. Az első részlet a szerződés megkötése után előlegként, a második részlet teljes körű pénzügyi és szakmai elszámolás elfogadását követően kerül folyósításra.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A pályázók köre Pályázó lehet belföldi székhelyű • alapítvány • egyház • költségvetési szerv • közalapítvány • közhasznú társaság Támogatásban csak olyan pályázó részesülhet, amely a pályázati programját olyan településen valósítja meg, melynek települési lélekszáma az 5000 főt nem haladta meg. Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) A szabadidős és iskolai sport infrastrukturális feltételeinek fejlesztése – várható pályázati kiírás Pályázat típusa: országos Szabadidős és iskolai sport fejlesztésének támogatása egészségmegőrző céllal, az infrastrukturális feltételek javítása. A támogatás várható célja: A pályázat célja, hogy segítse az alap- és középfokú közoktatási intézmények sportcélú létesítményeinek és a szabadidősport infrastrukturális feltételeinek fejlesztését, valamint hozzájáruljon a meglévő sportlétesítmények korszerűsítéséhez, átalakításához. A pályázati célok megvalósítása érdekében a pályázatot az Ifjúsági és Sportminisztérium két kategóriában írja ki: "B" kategória: A szabadidős és iskolai sport infrastrukturális feltételeinek fejlesztése Az Ifjúsági és Sportminisztérium kiemelt szerepet szán a szabadidős, különösen pedig az iskolai sport fejlesztésének, célja a polgárok egészségmegőrző tevékenységének támogatása. Ennek érdekében a közvetlen támogatások mellett az Ifjúsági és Sportminisztérium szeretné javítani az iskolai és az iskolán kívüli szabadidős sporttevékenységek infrastrukturális feltételeit. Az e kategóriában a pályázat kiírója alapvetően szabadidős célú létesítmények fejlesztését támogatja, vagyis olyan létesítményekkel kapcsolatos beruházásokhoz járul hozzá, amelyek leginkább rekreációs és sportoktatási célokat szolgálnak, továbbá a diákok mellett a társadalom bármely tagja vagy többsége által hozzáférhetőek, és a sportolni vágyó magyar polgárok térítéssel vagy térítés nélkül saját sportolási céljaikra használhatják. A pályázatok értékelése során a támogatandó célok közé tartozik: - iskolai szabadtéri sportpályák építése és felújítása, valamint eszközszínvonalának fejlesztése, - iskolai tornatermek felújítása, - rekreációs és szabadidőparkok építése, fejlesztése, - szabadtéri futó- és fitneszpályák kialakítása, fejlesztése, kivilágítása; sí-, sífutó pályák kialakítása, fejlesztése, - sportolásra is alkalmas grundok, játszóterek építése, javítása, - köztéri sportpályák építése, felújítása, - egyéb, a fentiekhez hasonló célú létesítmények kialakítása, fejlesztése.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Pályázók köre: - iskolarendszerű alap- és középfokú közoktatási intézmények; - belföldi székhelyű jogi személyek; - belföldi székhelyű jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok; - helyi önkormányzatok. A pályázaton igényelhető várható összeg: A B kategória esetében a támogatás vissza nem térítendő pénzbeli támogatás. A pályázott támogatás mértéke legfeljebb a költségek bruttó értékének 30%-a, illetve a beruházás nagyságrendjétől függően kivételes és indokolt esetben 50%-a, de legfeljebb 20.000.000,- Ft azaz húszmillió forint lehet. 2.3. Jóléti tó kialakítása: a település külterületén, felhagyott bánya rekonstrukciójaként 2.4. Kőrösi Csoma Sándor úti nádas rekonstrukciója, közpark kialakítására, illetve további projektek befogadására terület előkészítés Észak-Alföldi Operatív Program: Helyi természeti és környezeti fejlesztések A kiírás várható időpontja: 2007. május A konstrukció célja A beavatkozás tartalmazza a helyi természeti értékek védelmére, megőrzésére, állapotjavítására, rekonstrukciójára és megismerésére irányuló fejlesztéseket, valamint a lakosság és a döntéshozók környezeti szemléletének, tudatának fejlesztéséhez, környezetvédelmi informálásukhoz kapcsolódó fejlesztéseket. A támogatás odaítélése során várható alkalmazandó eljárás Egyfordulós pályázat szakaszos döntéshozatallal. A támogatás várható formája Vissza nem térítendő támogatás Várható támogatható tevékenységek A) komponens: Természetvédelmi fejlesztések • közcélú természeti területek rekreációs célú kialakítása (pl. pihenőparkok kialakítása, ezek infrastrukturális feltételeinek megteremtése: vízvételi lehetőség, hulladékgyűjtés, főzőhelyek stb.); • természeti értékek és területek védetté nyilvánításához – jogszabálynak megfelelő – természetvédelmi kezelési tervek elkészítése; • helyi jelentőségű természeti értékek és területek, valamint természeti értékekhez kapcsolódó, valamint azok összeköttetését biztosító területek, helyi jelentőségű ökológiai folyosók (nem Natura 2000 területek) védelmének biztosítására, biodiverzitásuk növelésére, természetvédelmi célú fenntartására és kezelésére irányuló fejlesztések (a szakszerű kezeléshez szükséges eszközök beszerzése és építési és kezelési munkálatai, pl. gyeprekonstrukció, fásítás, vizes területek kialakítása);


NYÍRBOGDÁNY

• •

(2007-2013)

településeken belüli vízfolyások, holtágak revitalizációjára, tisztántartására irányuló fejlesztések; fenti fejlesztések bemutatásához kapcsolódó információs eszközök beszerzése (bemutató és tájékoztató táblák, kivéve informatikai eszközök)

Önállóan nem pályázható tevékenység: • fenti fejlesztések során kialakított vagy megőrzött természeti értékek fenntartható kezeléséhez kapcsolódó, a települések munkanélküli lakosságának helyi foglalkoztatására irányuló programok. Lehetséges kedvezményezettek: A pályázó és a támogatásban részesülő partnerek együttesen alkotják a Kedvezményezett kategóriát. Pályázó: • önkormányzat • önkormányzati társulás • Nemzeti Park Igazgatóságok • non-profit szervezetek (egyesületek, alapítványok, közalapítványok) • területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok • oktatási intézmények (önkormányzati tulajdonú oktatási intézmények, felsőoktatási intézmények) Támogatásban részesülő partner: • önkormányzat • önkormányzati társulás • Nemzeti Park Igazgatóságok • non-profit szervezetek (egyesületek, alapítványok, közalapítványok) • oktatási intézmények • Nemzeti Park Igazgatóságok • területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok Közreműködő partnerek és egyéb partnerek lehetnek: • területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi felügyelőségek

és

vízügyi

A megvalósítás földrajzi területe: Az Észak-alföldi régió teljes területe. A támogatás várható mértéke: • Támogatási intenzitás (közösségi és központi költségvetési forrás aránya): maximum 90% • Támogatási intenzitás számítása: összes támogatás / összes elismerhető költség aránya • A támogatás minimális és maximális összege: 2-40 millió Ft • A támogatott projektek mérete (minimum, maximum): minimum 2,2 millió Ft • A kedvezményezettől elvárt önerő mértéke: minimum 10%


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

2.5. Záportározó kialakítása Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap: Vízkárelhárítás, belvízvédelem A kiírás várható időpontja: 2007. A támogatás célja: A támogatás célja, hogy hozzájáruljon a mezőgazdaságban a belvízkárok megelőzéséhez, csökkentéséhez, valamint elhárításához, továbbá elősegítse a vizek és vizes élőhelyek jó ökológiai állapotának elérését, megőrzését. A támogatás várható jellege, tárgya, mértéke: Támogatás vehető igénybe forgalomképes, közcélú vízgazdálkodási művek létesítése esetében mezőgazdasági célú vizek és vízi-létesítmények létrehozására, fejlesztésére, felújítására: • Új közcélú vizilétesítmények létrehozására (csatornaépítés, tározó építés - 1 millió m3 kapacitásig -, vízvisszatartó, vízkormányzó létesítmények létrehozása) • Meglévő művek teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése céljából végzett fejlesztési beruházásokra (szivattyútelepek bővítése, korszerűsítése, csatornák keresztszelvényének bővítése), • A meglévő művek érvényes vízjogi üzemeltetési engedélye szerinti eredeti állapotra történő helyreállítására (mederiszapolás, műtárgyak felújítása, tározók rekonstrukciója). Támogatás várható formája: Vissza nem térítendő Támogatás várható mértéke: A támogatás minimális összege: 1 000 000 Ft maximális összege: 100 000 000 Ft, A támogatás mértéke a beruházás során felmerült összes elszámolható költség 70 %-a. Támogatás igénybevételének feltételei: Támogatás igénybevételére jogosult a) önkormányzat b) vizitársulat


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

3. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése 3.1.

Fő utca rekonstrukció a Dózsa György utcától a Kossuth utcai elágazásig

3.2.

Petőfi Sándor utca rekonstrukciója a Kéki utcáig

3.3.


3.4.

Óvoda utca felújítása

3.5.

Ady köz felújítása

3.6.


3.7.


3.8.

Királykert utca felújítása

3.9.


3.10. Vasút köz felújítása 3.11. Domb köz felújítása 3.12. Térségi kerékpárút fejlesztése 3.13. Turisztikai (kistérségi szintű) kerékpárút kialakítása 3.14. Gyalogjárda építése az Új utcában A 3.1, 3.2, 3.3, 3.4, 3.5, 3.6, 3.7, 3.8, 3.9, 3.10, 3.11-es fejlesztési tervekhez hozzárendelt pályázati lehetőségek Észak-Alföldi Operatív Program: Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése Leírás: A hozzáférés javítása, a területi különbségek csökkentése és a regionális versenyképesség javítása érdekében, a prioritás elsősorban az alsóbbrendű közúti közlekedési hálózat, a 4 és 5 számjegyű utak minőségének javítását támogatja. A prioritás keretében lehetőség nyílik a térségi központokhoz, gazdasági és szolgáltató centrumokhoz, turisztikai vonzerőkhöz vezető útszakaszok fizikai megújítására, közlekedésbiztonsági fejlesztésekre, települési elkerülő utak, hiányzó közúti kapcsolatok, valamint a kerékpáros közlekedés feltételét jelentő kerékpárutak kiépítésére.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Területi preferenciák: A prioritás keretében a régió teljes területe kedvezményezett. A prioritás operatív várható célkitűzései: • A kistérségi összeköttetést biztosító közúthálózat minőségének javítása A prioritás megcélozza a kistérségi szolgáltató és gazdasági centrumok, turisztikai attrakciók közúti elérhetőségét biztosító közúthálózat minőségének javítását, elősegítve ezáltal azok gyorsabb és biztonságosabb elérhetőségét. • A közlekedésen belül a közösségi közlekedés részaránya csökkenésének megállítása • A prioritás megcélozza a közösségi közlekedésnek az utóbbi években tapasztalható visszaesésének csökkentését illetve megszűntetését, ami egyúttal hozzájárul a terjedő motorizáció káros hatásainak csökkentéséhez. Várható célcsoportok, kedvezményezettek: Közútkezelő kht-k, önkormányzatok, közlekedési szövetségek, közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közösségi közlekedési társaságok, Magyar Államvasutak ZRt., vasúttársaságok, non-profit szervezetek, kistérségi társulás, gazdasági társaságok. Művelet-csoportok várható indikatív listája Regionális és helyi jelentőségű közúti közlekedési infrastruktúra fejlesztése A beavatkozás keretében valósul meg egyrészt az alsóbbrendű közúthálózat (4 és 5 számjegyű utak, elkerülő utak) burkolatának felújítása, közművesítése, valamint biztonságtechnikai fejlesztése, a hiányzó szakaszok kiépítése elsősorban a zsáktelepülések zsákjellegének megszüntetése, vagy szomszédos települések elérésének lerövidítése érdekében. A beavatkozás lehetővé teszi önkormányzati bekötő utak és településeken átmenő 4 és 5 számjegyű belterületi utak burkolatának javítását és közművesítését, valamint a projekt előkészítés támogatását. Másrészt a beavatkozás koncentrál a nem turisztikai célú kerékpárút-hálózat kiépítésére. A beavatkozás elsősorban a humán közszolgáltatások, turisztikai attrakciók, ipari területek, munkahelyek elérhetőségéhez kapcsolódó útfejlesztéseket támogatja. A kiírás várható időpontja: 2007. április A támogatás odaítélése során várhatólag alkalmazandó eljárás: Egyfordulós pályázat szakaszos döntéshozatallal A támogatás várható formája Vissza nem térítendő támogatás Várható támogatható tevékenységek • Négy- és öt-számjegyű belterületi utak és az ezekhez közvetlenül csatlakozó utak (amennyiben a település területrendezési tervében gyűjtőútként szerepel) burkolatának és alépítményeinek felújítása. • Négy- és öt-számjegyű bel- és külterületi utak esetében útburkolat szélesítése. • Négy- és öt-számjegyű utakkal azonos funkciójú önkormányzati bekötő- és összekötő utak burkolatának felújítása.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Önmagában nem, csak útburkolat felújítással együtttámogatható tevékenység: • Belterületi utak csapadékvíz elvezető rendszerének építése, felújítása. • Pihenőhelyek kialakítása, autóbusz-öblök kialakítása. • Közlekedésbiztonságot szolgáló belterületi körforgalmak építése, ahhoz tartozó közlekedésbiztonsági elemek (biztonsági berendezések, forgalomtechnikai jelzések és eszközök) kialakítása. A támogatás várható mértéke: • Támogatási intenzitás: 80% • A támogatás minimális és maximális összege: 60 – 500 millió Ft • A támogatott projektek mérete (minimum, maximum): minimum 75 millió Ft • A kedvezményezettől elvárt önerő mértéke: minimum 20%, az alábbi bontásban: Önkormányzatok: minimum 10% Magyar Közút Kht.:minimum 10% Amennyiben valamelyik fél nem kíván részt venni a projektben, a másik félnek lehetősége van a fennmaradó 10% önrész átvállalásával együttesen 20%-os önrészt biztosítani a fejlesztéshez. Közlekedés Operatív Program: Közút fejlesztése Az ország és a régióközpontok nemzetközi elérhetőségét közúton a TEN-hálózat elemei segítik leginkább, ezért a fejlesztéseket a 2007-13-as időszakban ezekre koncentráljuk, folytatva kiépítésüket az országhatárok felé. A nemzetközi közlekedési folyosókhoz kapcsolódó TEN közúti fejlesztésekhez kapcsolódó kerékpárutak fejlesztése is e prioritás keretében támogatható (EuroVelo). A források korlátossága miatt a gyorsforgalmi fejlesztések mellett a TEN-vonalak egyes elemeit ún. komplex főútfejlesztéssel (a megfelelő főútvonalak fejlesztése a szükséges kapacitásbővítésekkel és településeket elkerülő szakaszokkal, egyes szakaszokon gyorsforgalmi minőséggel) korszerűsítjük. Ezen uniós fejlesztések eredményeképpen megépül mintegy 200 km gyorsforgalmi út, valamint komplex módon fejlesztésre kerül 1 200 km-t érintő főúthálózat. A fejlesztés következtében gyorsabban, kényelmesebben és biztonságosabban juthatunk el az ország/régiók egyik részéről a másikba, javul az ország nemzetközi elérhetősége, növekszik a versenyképesség. Várható továbbá, hogy a fejlesztések következtében a közúthálózat szolgáltatási színvonalát jellemző úthálózati állapot mutatók jelentős mértékben javulni fognak. Térségi elérhetőség javítása A TEN-T-hálózat elemeinek kiépítésén túl a térségi elérhetőség szempontjából kiemelkedő jelentősége van a gyorsforgalmi hálózathoz kapcsolódó, és a régiók egyes térségeit összekötő főutaknak. Ezért annak érdekében, hogy az ország régiói hatékonyabban bekapcsolódhassanak a nemzetközi munkamegosztásba, fejleszteni kívánjuk régiókat a TEN-hálózatra csatlakoztató közúti elemeket. Másfelől a térségi (régión belüli) elérhetőséget nagymértékben meghatározza a régió főútjainak kapacitása, állapota, ezért a főúthálózat azon szakaszait, amelyek 100 kN tengelyterhelésre lettek kiépítve, alkalmassá kell tenni a 115 kN egyes tengelyterhelésű járművek forgalmának elviselésére. Településfejlesztési Akcióterv 52

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Ezzel egyúttal az uniós Csatlakozási Szerződésben vállalt kötelezettségünk teljesítésének (2008. december 31. után a 115 kN tengelyterhelésű járművek is korlátozás és kiegészítő díj fizetése nélkül használhatják a főúthálózat nem korszerűsített szakaszait is) műszaki megalapozása is megtörténik. A közforgalmú közlekedés térvesztésének megállításához, a közösségi közlekedéssel történő utazási idők csökkentéséhez és a jobb szolgáltatási színvonal eléréséhez elengedhetetlen a közlekedési ágazatok (közút, vasút, egyéb) kínálatának összehangolása regionális/térségi szinten, ami a gazdaságos üzemeltetést és fenntarthatóságot is elősegíti. 3.12. Térségi kerékpárút (nem turisztikai célú) kiépítése: Észak-Alföldi Operatív Program Regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat kialakítása A kiírás várható időpontja: 2007. április 1. A választott konstrukció indokoltsága A közúti közlekedés mellett indokolt fejleszteni az egészségesebb és környezetbarát hivatásforgalmú kerékpáros közlekedést is, amelynek infrastrukturális feltételei (kerékpárutak, kerékpársávok, kerékpármegőrzők stb.) még erősen hiányosak. A kerékpárút-hálózat megfelelő kiépítése hozzájárul ezen környezetbarát közlekedési mód elterjedéséhez és a motorizáció növekedési ütemének mérsékléséhez. A konstrukció esetében elsősorban önkormányzati fejlesztések jelezhetők előre. A projektek jelentős előkészítési költséggel bírnak, ami komoly anyagi terhet ró az önkormányzatokra. Mivel a konstrukció keretében nagyobb forrásigényű és viszonylag korlátozott számú projekt támogatására nyílik lehetőség, a nagy fejlesztési igényre tekintettel nem célszerű az önkormányzati szférát feleslegesen jelentősen megterhelni az előkészítési költséggel. A kétfordulós eljárás lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok csak a projektkiválasztás első fordulójában sikeresen kiválasztott projektek esetében kezdjék meg a projektek műszaki előkészítését, a műszaki tervek elkészítését és engedélyek beszerzését, ami előfeltétele a támogatási szerződés megkötésének. A konstrukció célja Hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés elterjedése. A támogatás odaítélése során várható eljárás Kétfordulós pályázat szakaszos döntéshozatallal. A támogatás várható formája Vissza nem térítendő támogatás. Várható támogatható tevékenységek • Településen belüli és települések közötti - nem turisztikai célú – kerékpárutak, kerékpársávok építése, felújítása. • Kerékpárutakhoz kapcsolódó kerékpártározók, megőrzők kialakítása


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Lehetséges kedvezményezettek Pályázók: • önkormányzatok • önkormányzati társulások A megvalósítás földrajzi területe A régió teljes területe. A támogatás várható mértéke: • Támogatási intenzitás: 90% • A támogatás minimális és maximális összege: 9 – 150 millió Ft • A támogatott projektek mérete (minimum, maximum): minimum 10 millió Ft • A kedvezményezettől elvárt önerő mértéke: minimum 10% 3.13.Turisztikai kerékpárút kiépítése (kistérségi szintű): Észak-Alföldi Operatív Program: Természeti és környezeti értékekre alapozott turizmus fejlesztése A választott konstrukció indokoltsága Az Észak-alföldi régió területe kedvez a természet közelségére vágyó turistáknak. Az itt található nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek, természetvédelmi és helyi védettségű területek állapotát nem rontó, hanem megőrző vagy javító, turisták általi látogathatóságát biztosító fejlesztések komoly vonzerőt jelentenek a régió számára. Az aktív turizmus egyik meghatározó ága a kerékpáros turizmus, melynek feltételei a régióban csak kevés helyen biztosítottak. Meg kell teremteni ennek a környezetbarát, a turisták által kedvelt közlekedési módnak az infrastrukturális feltételeit, lehetővé kell tenni a turisztikai vonzerők kerékpáros megközelítésének lehetőségét. A konstrukció keretében megvalósuló projektek kiválasztása során – tekintettel a fejlesztési igények nagy számára – az egyfordulós pályázat eljárástípus alkalmazása indokolt, amely megfelelő kiválasztási kritériumokkal kezelni tudja az eltérő típusú fejlesztési projekteket. A konstrukció várható célja A természeti értékek fejlesztését és fenntartható turisztikai hasznosítását lehetővé tevő természet közeli turizmus erősítése. A támogatás odaítélése során alkalmazandó várható eljárás Egyfordulós pályázat szakaszos döntéshozatallal. A támogatás várható formája Vissza nem térítendő támogatás. Várható támogatható tevékenységek • Euro-velo kerékpárút-hálózathoz, országos kerékpárút-hálózathoz és a turisztikai hálózatokhoz kapcsolódó regionális és kistérségi kerékpárutak, valamint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése (pl. kerékpárutak kiépítése, biztonságos kerékpármegőrzés, a Tisza-tó körüli kerékpárút fejlesztése stb.) Településfejlesztési Akcióterv 54

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Önmagában nem támogatható tevékenység: • Az intézmények, létesítmények akadálymentesítése (a pályázatok kötelező eleme) • Vonzerőhöz kapcsolódó marketing-tevékenység támogatása (pl. tájékoztató anyagok, brosúrák, vásárokon való megjelenés, honlap, tájékoztató táblák, IKT beruházás, minősítési és foglalási rendszerek összehangolása stb.) • Kapcsolódó szezonális turisztikai szolgáltatások (pl. segélyhívó, viharjelző, szúnyoggyérítés stb.) támogatása (kizárólag víziturizmus infrastrukturális feltételrendszerének fejlesztése tevékenységhez kapcsolódóan támogatható) Nem támogatható tevékenységek: • Településhatáron belüli, nem turisztikai vonzerőhöz vezető kerékpárút építése • Kerékpárkölcsönzés, kerékpárok beszerzése • Földterület és ingatlan vásárlása • Földterület és ingatlan bérlése Lehetséges kedvezményezettek: Pályázók: • költségvetési szervek (pl. Igazgatóságok stb.) • Magyar Közút Kht. • MÁV Rt. • önkormányzatok • önkormányzati intézmények • önkormányzati társulások • gazdasági társaságok • non-profit szervezetek Támogatásban részesülő partnerek: • költségvetési szervek (pl. Igazgatóságok stb.) • önkormányzatok • önkormányzati intézmények • önkormányzati társulások • gazdasági társaságok • non-profit szervezetek

Nemzeti

Park

Igazgatóságok,

Vízügyi

Nemzeti

Park

Igazgatóságok,

Vízügyi

Közreműködő partnerek és egyéb partnerek köre nincs korlátozva. A megvalósítás földrajzi területe A komponens esetében a régió teljes területe jogosult pályázat benyújtására. A támogatás várható mértéke • Támogatási intenzitás (közösségi és központi költségvetési forrás aránya): önkormányzatok, önkormányzati társulások, önkormányzati intézmények és non-profit szervezetek esetében max. 90 %, gazdasági társaságok esetében max. 50 % • Támogatási intenzitás számítása: Összes támogatás / összes elszámolható költség aránya Településfejlesztési Akcióterv 55

NYÍRBOGDÁNY

• •

•

(2007-2013)

A támogatás minimális és maximális összege: 45-600 millió Ft A támogatott projektek mérete (minimum, maximum): önkormányzatok, önkormányzati intézmények, önkormányzati társulások és non-profit szervezetek esetében min. 50 millió Ft, gazdasági társaság esetében 90 millió Ft A kedvezményezettől elvárt önerő mértéke: önkormányzatok, önkormányzati intézmények, önkormányzati társulások és non-profit szervezetek esetében min. 10 %, gazdasági társaság esetében min. 50 %

3.14. Gyalogjárda építése az Új utcában Egyéb kiegészítő pénzforrásból megvalósuló projekt.


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Egyéb kiegészítő pénzforrások: LEKI (Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására szolgáló decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési program) Nyírbogdány község a 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet 3 sz. melléklete alapján a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség jegyzékébe beletartozik, így jogosult a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkózásának támogatására. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. évi döntéseihez rendelkezésre álló LEKI keret a Törvény 16. számú mellékletében foglaltak alapján 2.419,7 millió Ft. Pályázók köre: Támogatást igényelhetnek azok a települési önkormányzatok, illetve többcélú kistérségi társulások, amelyek a 64/2004. (IV.15.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű kistérségek jegyzékén szereplő kistérségeken belül vannak, valamint azok az önkormányzati társulások, amelyek fejlesztéseiket ezen kistérségen belül akarják megvalósítani, és a fejlesztés a kistérségi fejlődést szolgálja. Támogatási célok: 1. A helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében, a bel- és külterületen megvalósuló humán, illetve termelő infrastruktúra fejlesztésekhez -

Humán infrastruktúra fejlesztés: Az oktatás (alap- és középfokú oktatás), a művelődés, az egészségügy, a szociális ellátás (szociális és családügy) valamint a sport területén megvalósuló fejlesztés. Termelő infrastruktúra fejlesztés: o településeket összekötő, feltáró utak létrehozása, fejlesztése o bel- és külterületi utak létrehozása, fejlesztése o kerékpárutak és gyalogjárdák létrehozása, fejlesztése, ha a fejlesztés idegenforgalmi célterületek megközelítését szolgálja, vagy közlekedésbiztonsági szempontból elengedhetetlen o települések közműves ivóvíz-hálózatának, szennyvízhálózatának, elektromos hálózatának, gázhálózatának létrehozása, fejlesztése o települések belterületi vízrendezése, belvízelvezető rendszerek létesítése, fejlesztése


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

2. A kistérségekben élők életminőségének javítása érdekében a humán infrastruktúra fejlesztésekhez -

-

Művelődési házak, közösségi célú létesítmények beruházásai, fejlesztései Oktatási, egészségügyi és szociális létesítmények beruházásai, fejlesztései. Ezen alapellátások elérhetőségét, színvonalát javító fejlesztések, rekonstrukciók, és a létesítmények működtetéséhez szükséges eszközbeszerzések Az egészségügyi prevenciót és a sürgősségi ellátást szolgáló gépbeszerzések

3. A kistérségben élő emberek esélyegyenlősége között meglévő különbségek csökkentése érdekében: -

A kedvezőtlen telepszerű lakókörzetekben a termelő infrastrukturális beruházások Az önkormányzati tulajdonú középületek akadálymentesítését szolgáló beruházások Életmentő készülékek beszerzését szolgáló beruházások Falu- és tanyagondnoki hálózat fejlesztését szolgáló beruházások Közösségi terek kialakítását szolgáló fejlesztések

4. Innovációs központ vagy ipari terület kialakítását szolgáló beruházások -

Innovációs központ vagy ipari terület kialakítása

A támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás Támogatási intenzitás: - Alapesetben: 80% - Többlettámogatás maximális százaléka: 15% Támogatás mértéke: A maximálisan igényelhető támogatás pályázatonként: 200 millió Ft


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

ÉA-TEUT A decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása” támogatásának elnyerésére A támogatás célja A települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolatú közutak felújításának támogatása, olyan esetekben, amikor az út vízelvezetése megoldott, vagy azt a tervezett burkolatfelújítással egyidejűleg az önkormányzat – saját forrásból – megoldja. A felújításnak részét képezik a következő munkálatok, amennyiben a felújítandó szakaszhoz kapcsolódó vízelvezető rendszer állapota megfelelő, és erről az önkormányzat nyilatkozik: • • •

a burkolat felújítása (egységes felület kialakítása, profiljavítás, nyomvályú megszüntetés, burkolaterősítés egy vagy több rétegben, forgalmi sávok számának növelését nem eredményező burkolatszélesítés), szegély kiépítése, és az érintett műtárgy(ak) pályaszerkezetének felújítása (a műtárgyak szerkezeti elemeinek - támaszok, áthidaló elemek stb. felújítása nem tartozik a támogatható körbe).

Ezen munkálatok elsősorban nem engedély kötelesek, de ha szükséges a 15/2000. (XI.16.) KöViM rendelet 4§-a alapján a közlekedési hatóság engedélyét be kell szerezni. Ha a felújítandó burkolt útszakaszhoz kapcsolódó vízelvezető rendszer nem megfelelő állapotú, csak abban az esetben lehet a felújítási munkákra igénybejelentést benyújtani, ha az önkormányzat vállalja a vízelvezető rendszer felújítását, illetve kiépítését. Minden pályázat egy (esetleg több utcát magába foglaló, de megszakítás nélküli, egybefüggő) hálózati elemre vonatkozhat. Szilárd burkolatú útnak tekintendő az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, betonkő és a kockakő burkolat. A támogatás mértéke A települési önkormányzatok az elismerhető felújítási kiadásaik 50%-át, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI.30.) kormányrendeletben meghatározott települések kiadásaik 58%-át, de legfeljebb a felújítás fajlagos költségei alapján számított bruttó összeg 50%, illetve 58%-át igényelhetik támogatásként. Az igényelt támogatás nagysága az 50 millió Ft-ot nem haladhatja meg. A pályázat benyújtása: a postára adás utolsó napja 2007. április 16.


NYÍRBOGDÁNY

Pályázók köre A támogatás igénylésére a önkormányzatok) jogosultak.

települési

(2007-2013)

önkormányzatok

(a

továbbiakban:

Támogatás formája Vissza nem térítendő támogatás. Saját forrás A képviselő-testületnek határozatban kell döntenie a beruházás megvalósulásáról, a megvalósítás összegéről, a rendelkezésre álló saját forrásról, valamint a tervezett egyéb támogatásokról (a határozat forrásrészének összhangban kell állnia az önkormányzat hatályos költségvetési rendeletével). Hitelfelvétel esetén csatolni szükséges a pénzintézet hitelígérvényét, vagy a megkötött kölcsönszerződést. A támogatás szempontjából elismerhető költségek A fejlesztés elismerhető összköltségébe beszámítható a pályázat beadási határnapját megelőző egy éven belül kifizetett tervezési, építési engedélyezési díj, továbbá a lebonyolítás díja összességében az elismerhető összköltség legfeljebb 1,5%-áig. Használatbavételi díj abban az esetben számolható el, ha annak számlája a kivitelezői számla benyújtásával egyidejűleg biztosítható. A támogatás szempontjából a felújítás bekerülési összege nem tartalmazhatja – pályázat beadási határidejét megelőző egy évnél régebbi – tervezési, továbbá a terület-igénybevételi és közmű-létesítési (Pl. közvilágítás, szennyvízcsatorna, stb.) költségeket, utóbbinál kivételt képez a gyalogos-átkelőhely előírás szerinti megvilágítását szolgáló eszközök létesítése. Benyújtandó dokumentumok jegyzéke: - átnézeti helyszínrajz - ha szükséges a felújítás érvényes, jogerős építési engedélye - az önkormányzat képviselő-testülti határozata, önkormányzat 2007. évi jóváhagyott költségvetésnek kivonata, lezárt üzleti év mérlege - a felújítás műszaki (engedélyes) tervdokumentációja - a beruházási terület tulajdonát igazoló tulajdoni lap - amennyiben a források között szerepel hitel, a bank hitelígérvénye - egyéb dokumentumok, nyilatkozatok


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

HÖF TEKI, HÖF CÉDE A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pályázatot hirdet a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatására, az önkormányzati szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó tárgyi eszközök fejlesztésére, immateriális javak beszerzésére, a meglévő egyenlőtlenségek mérséklésére 2007. évre. A pályázók köre: • HÖF TEKI: Az észak-alföldi régió megyei önkormányzatai az észak-alföldi régió 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott kedvezményezett kistérségeiben, illetve az észak-alföldi régió 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben meghatározott településein megvalósuló fejlesztései esetén. • HÖF CÉDE: Az észak-alföldi régió bármely önkormányzata, önkormányzatai gesztorsággal HÖF TEKI támogatási célja: a) a településeken vagy azok egyes területein – kiemelten a kedvezőtlen telepszerű lakókörzetekben – a termelő infrastrukturális beruházásokhoz: Települések közműves ivóvíz-hálózat létesítményeinek létrehozása Települési szakszerű egyedi szennyvíz-elhelyezési létesítmények, szennyvízhálózatok létesítményeinek létrehozása Településeket összekötő, feltáró utak létesítése A bel- és külterületi utak építése, ha az a település népességmegtartó képességét jelentősen befolyásoló munkahelyek, illetve vállalkozások, lakóterületek megközelítését, ipari területek vagy új lakóterületek feltárását szolgálja (Előnyt élveznek az 50 %-os ellátottság alatti kedvezményezett településeken végrehajtott beruházások) Kerékpárutak és gyalogjárdák létesítése, ha a fejlesztés idegenforgalmi célterületek megközelítését szolgálja, vagy közlekedésbiztonsági szempontból elengedhetetlen Települési villamos hálózatok létesítményeinek létrehozása Települési gázhálózatok létesítményeinek létrehozása b) a bel- és külterületen meglévő felújításához, korszerűsítéséhez

termelő

infrastrukturális

hálózatok

c) a felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztéséhez Települések belterületi vízrendezése, belvízelvezető rendszerek létesítése, rekonstrukciója, felújítása d) a címzett és céltámogatásban részesülő fejlesztésekhez


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

e) az önkormányzati tulajdonú kötelező feladatot ellátó intézmények fejlesztéseihez A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, valamint egyéb törvényekben előírt, kötelezően ellátandó feladatok megvalósítását szolgáló, az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények beruházásai. A beruházás kötelező feladatot szolgáló funkcióját az önkormányzatnak alá kell támasztania. Polgármesteri hivatalok, művelődési házak, közösségi célú létesítmények beruházásai Oktatási (alap-és középfokú oktatás), egészségügyi és szociális létesítmények beruházásai f) közfürdők korszerűsítéséhez medence, gépészet, szociális blokkok (öltöző, zuhanyzó, wc, mosdó) Korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldással vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növelő tevékenységek támogatása g) területrendezési tervek elkészítéséhez és azok módosításához is HÖF CÉDE támogatási célja: a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó fejlesztésekhez a) Iskola, óvoda, tanterem, tornaterem korszerűsítése, bővítése b) Szociális gondoskodás és kulturális szolgáltatás körébe tartozó beruházások, fejlesztések (kivéve új épület építése) c) Rendőrség, tűzoltóság, mentőállomás, orvosi rendelők, polgármesteri hivatalok épületeinek felújítása és korszerűsítése, bővítése d) Egészségügyi gép-műszer beszerzés b) a címzett és céltámogatással megvalósuló fejlesztésekhez A pályázat benyújtása: a postára adás utolsó napja 2007. április 16. A beruházás tervezett kezdési időpontja kizárólag 2007. évi lehet. Támogatás formája: Vissza nem térítendő támogatás Az igényelhető támogatás mértéke: A támogatás mértéke alapesetben nem haladhatja meg a) HÖF TEKI esetében az elismerhető költség 70%-át b) HÖF CÉDE esetében az elismerhető költség 60%-át


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Az alap támogatási mértéken felül területi, kedvezményezetti szempontból, valamint támogatási cél alapján többlettámogatás adható. A többlettámogatások együttes mértéke nem haladhatja az elismerhető költségek 10% saját forrással csökkentett mértékét. Amennyiben a fejlesztés célja alapján a támogatás csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül és a beruházás megvalósításához más állami támogatásban is részesült, abban az esetben az összes állami támogatás – ideértve a csekély összegű támogatásokat is – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az 50%-ot. HÖF TEKI esetében: a) A maximálisan igényelhető támogatás összege pályázatonként: 50 millió Ft b) a címzett és céltámogatásban részesülő fejlesztések esetében: 100 millió Ft HÖF CÉDE esetében: a) A maximálisan igényelhető támogatás összege pályázatonként: 50 millió Ft b) a címzett és céltámogatásban részesülő fejlesztések esetében: 100 millió Ft


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Nyírbogdány Község 2007-2013-as időszakra tervezett fejlesztések ütemezése

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

folyamatos

Iskola

Sportcsarnok

Egészségház


Gyártelepi Közösségi Ház kialakítása, vagy ifjúsági szálláshely kiépítése

Szociális otthon


Petőfi Sándor utca felújítása

2 tantermes iskola

Főtér Fő út Közösségi funkcionális tér, játszótér

Jóléti tó

Gyártelepi óvoda

Temető rekonstrukció Óvoda út kiépítése


Petőfi Sándor utca felújítása

Gyártelep utca felújítása Ady-köz felújítása

Járdaépítés az Új utcában



Királykert utca felújítása

Ady-köz felújítása


Domb köz felújítása

Vasútköz felújítása

Zsák utca felújítása Királykert utca felújítása Vasútköz felújítása


Térségi kerékpárút kiépítése Turisztikai célú kerékpárút (kistérségi projekt)


NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

PROGRAMTERV – MŰLEÍRÁS

1.4 MŰVELŐDÉSI-, ÉS SPORTKÖZPONT építése 1.1 KAZINCZY FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA rekonstrukció és bővítés 2.1 FŐTÉR rekonstrukció Előzmény: Jelen dokumentáció része a meglévő településfejlesztési koncepció aktualizálása az annak keletkezése óta megváltozott körülmények, megfogalmazódott lakossági igények alapján. A megbízás legfontosabb eleme a felmerülő fejlesztési igények összevetése a megvalósítás elérhető finanszírozási – költségvetési és pályázati – forrásaival, illetve a kivitelezés műszaki feltételeivel. Az akcióterv építészeti fejezetének célja olyan településrendezési és mérnöki megoldások feltárása, amelyek –városképi és használati értékük mellett - a beruházási és üzemeltetési költségek lehető leghatékonyabb felhasználását biztosítják. Munkánk kapcsán megismertük a település történelmét, a közelmúltat meghatározó körülményeket– egyebek mellett az új elkerülő utakat, vagy Gyártelep kiürült iparterületét számos helyszíni bejárásunk során magunk is láttuk. Személyes megbeszéléseket folytattunk az önkormányzat vezető tisztviselőivel, a képviselőtestület tagjaival, a főépítésszel és a szabályozási terv készítésével megbízott településtervezővel. A fejlesztési program elemei között mind fontossági, mind időrendi sorrendben elsők között szerepel oktatási-, művelődési-, és sportlétesítmények építésének illetve fejlesztésének, valamint közterületek megújításának igénye. Hivatkozva jelen dokumentáció korábbi fejezeteire az - 1.1 Az iskola rekonstrukciója funkcióbővítéssel, az - 1.4 Nemzetközi sportesemények befogadására kialakítása, - 2.1 a főtér rekonstrukció

alkalmas

sportcsarnok

című projektek településfejlesztési szempontból kétségtelenül a legfontosabbak és közeljövőben meghatározó arányú pályázati támogatási forrásra tarthatnak számot.

Településfejlesztési Akcióterv

65

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Tekintettel arra, hogy építészeti, funkcionális értelemben az oktatási-, a közművelődési-, és a sportlétesítmények helyiségigénye között átfedés van a projektet egy épületcsoportban, integrált intézményként javasoljuk megvalósítani. Indokaink: Mindhárom rendeltetéshez külön-külön is szükséges helyiségigény: -

közösségi termek (előadó terem, kiállító tér, könyvtár, szám.tech. -internet terem, többfunkciós csarnok) szociális-, és kiszolgáló helyiségek (személyzeti-, közönség-, mosdók, öltözők; büfék, konyha, porta, ruhatár, orvosi szoba, szertárak) igazgatási helyiségek (irodák, pénztár) épületgépészeti hálózatok és erőforrások (kazán, fűtés, meleg víz, szennyvíz, szellőzés, villany, telefon) külső-, és belső közmű (víz, szennyvíz, oltóvíz, elektromos, gáz, távközlés) közlekedési hálózatok (utak, parkolók, járdák, előlépcsők).

A fentiek összevonása egy létesítménybe, illetve intézménybe számottevően mérsékli a megvalósítás költségét és az üzemeltetés energia igényét, dolgozói létszámát, a karbantartási ráfordítást. Az összevont intézmény az egymást erősítő, kiegészítő, különböző rendeltetési formák összehangolásával, a helyiségállomány rugalmas felhasználásával az alaprendeltetés körülményeit magasabb színvonalon biztosítja, közönségrendezvényei nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, ezzel még eredményesebb működést eredményez. Elnevezés: Az intézmény javasolt neve: Váradi Ferenc Művelődési és Testnevelési Központ Váradi Ferenc Nyírbogdányban született 1820. február 13-án, elhunyt Székelyhídon 1892-ben. Színész, színigazgató, a magyar színházművészet történetének elismert alakja. A debreceni jogakadémia hallgatójából lett színész, 1843-44-ben ugyanitt Petőfi Sándor színésztársa. Ezután különböző vándortársulatok tagja. 1850-1890 között többször igazgató is volt. 1890-től nyugdíjas. Változatos karakterszerepeket alakított. Főbb szerepei: Grumio (Sh.: A makrancos hölgy); Teleki Mihály (Szigligeti E.: Béldi Pál). A létesítmény tervezésénél a beruházás időbeni ütemezhetősége érdekében követelmény a szerkezeti, esztétikai és funkcionális szempontból önálló épületszárnyak kialakítása.


66

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Jelen tervdokumentáció programterv, amelynek a fenti követelményeknek megfelelő épület pontos tervezési programjának megalapozása hivatott. A terv a helyszín kiválasztásával, a funkcionális kapcsolatok és területigények, a tömegformálás, környezetbe illesztés és építészeti megjelenés felvázolásával egyfajta megoldási lehetőséget kínál, egyúttal – mérnöki szempontból - bizonyítja az alapkoncepció életképességét. A főtér lehetséges megjelenéséről készült vázlatterv a településközpont reprezentatív kialakításának lehetséges megoldási módját ábrázolja, megvalósításához építészeti-, közút-, és közműtervezői, illetve parképítészeti kiviteli tervek szükségesek. A részletes tervezési program kidolgozásához a megvalósítandó intézmény szervezeti és működési feltételeinek alapos megfogalmazása, a megvalósításra és az üzemeltetésre vonatkozó hatósági előírások tételes tanulmányozása szükséges. Tervezési terület: Tekintettel arra, hogy a létesítmény a oktatási-, közművelődési-, és sport funkciók, illetve az ezekhez fűződő közönségrendezvények befogadására szolgál elhelyezését a jelenlegi településközpontban tartjuk célszerűnek. A létesítmény elhelyezését a település központjában található a jelenlegi általános iskola 582/2 hrsz-ú telkének, illetve 583/2 és 589/1 hrsz-ú területek összevonásával kialakítandó telekre javasoljuk. Mivel a kijelölt tervezési terület a település főtere mentén helyezkedik el, a tér és az épület tervezését, megvalósítását összehangoltan érdemes kezelni. A területre vonatkozó szabályozási terv készítése folyamatban van. A településtervezővel folytatott megbeszélés során, illetve jelen dokumentációban a területre vonatkozó alapvető beépítési feltételekkel kapcsolatban az alábbi javaslatot tettük: -

Beépíthetőség: 40%. Utcafronti homlokzatmagasság: 6,0 m. Kötelező beépítési vonal az északi és a keleti telekhatáron, a kialakult térfalhoz illeszkedően. Az előírt parkoló mérlegnél saját telken kívüli, közterületi felületek beszámíthatók.

Tekintettel arra, hogy a tornacsarnok nemzetközi szabványok szerinti szabad belmagassága 10,0 m, az építménymagasság értékének 6,0 m fölé emelését megfontolásra javasoljuk, az utcafronti 6,0 m-es homlokzatmagasság betartatása mellett. Jelen dokumentációban 6,0 méteres építménymagasságot tartottunk, amelyet az alaprajzilag mélyen elhelyezett magasabb épülettömeg tesz lehetővé.


67

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Helyiségigény: Általános iskola: A tervezési programban foglaltak egészét a vonatkozó jogszabályok szerint kell megfogalmazni (a 12/2004. (IV.13.) OM rendelet és a 17/2006. (IV.14.) OM rendeletekkel módosított 19/2002. (V.08.) OM rendelet előírásai, valamint az 1/1998. (VII.24.) OM rendelettel módosított 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet előírásai, továbbá OTÉK). Az általános iskola bővítésének és rekonstrukciójának részletes tervezési programját az iskola pedagógiai szakmai programjával egyeztetni kell. A meglévő épület alapterülete a tetőtér beépítésével és északi irányban egy épületszárnyakat összekötő - nyaktag létesítésével növekszik. A csatlakozó keleti épületszárny az általános iskola egyes helyiségeinek és közművelődési célú (közös használatú) rendeltetési egységek elhelyezésére szolgál. Itt kap helyet a könyvtár, a számítástechnikai terem és egy 300 fős előadóterem, a kapcsolódó szertárakkal együtt. A végleges tervezési program kialakításához, a várható beruházási költségek és az igények összehangolásához vázlatterv készítése és - szakági tervezők részvételével – mérnöki költségbecslés szükséges. Funkcionális egységek – helyiségigények: - közösségi terek: aula – közlekedő – zsibongó, portásfülke, ruhatár - tantermek: 12 általános tanterem - csoportszobák: 4 csoportszoba - szaktantermek: 1 természettudományi szaktanterem, 1 ének-zene tanterem, 1 technika tanterem, 1 rajz tanterem - szertárak: általános szertárak, szaktantermek szertárai (3 darab természettudományi szertár) - egyéni fejlesztő szoba: 1 db logopédiai fejlesztő szoba, 1 db pszichológus szoba - igazgatási egység: 1 db nevelőtestületi szoba (pihenő, teakonyha, öltözőmosdó, 1 db igazgatói iroda, 1 db ig. helyettesi iroda, 1 db titkárság, 1 db gazdaságvezetői iroda, 1 db dohányzóhelyiség - tornaterem és kapcsolódó egységei: a meglévő helyiségcsoport változatlan formában, műszaki rekonstrukció után működik a továbbiakban - élelmezés: a meglévő helyiségcsoport változatlan formában, műszaki rekonstrukció után működik a továbbiakban - illemhelycsoportok: öltözők, hideg-melegvizes zuhanyzók, személyzeti WC, tanulói WC (OTÉK előírásai szerint) - raktározás: szintenként 1 db takarítóraktár, 2 db általános raktár, 1 db karbantartó műhely - sportudvar: 24/45 m-es „C” típusú sportudvar, amely alkalmas kézi, kosár és röplabda pályának is, atlétikai pályák (60 m-es futópálya, távolugrópálya) - alsó és felső tagozatos játszóudvar, díszudvar. Az épület rekonstrukciójánál mindenhol alapvető követelmény az akadálymentes használat biztosítása. Az alsó és felső tagozatosok épületrészei a korosztálykülönbségre tekintettel lehetőleg különöljenek el, a nevelőtestületi szoba szükség esetén kisebb egységekre bontható legyen.


68

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Közművelődési funkció: - előtér - 300 fős közösségi terem - könyvtár - számítástechnikai terem - közös használatú tantermek - szertárak (4 darab) Sport funkció: - aula, közlekedők - porta, ruhatár - közönség, és személyzeti mosdók - irodák - irattárak, teakonyha - büfé, fogyasztótér - 25/45 m-es többfunkciós küzdőtér, 300 fős lelátó - tanuszoda 8/12 m-es feszített víztükrű, 0,9 m mély medencével - tornaszertár, raktárak - küzdőtéri mosdó - öltözők (mosdó, zuhanyzó, WC) - edzői szoba - orvosi szoba - méregkamra - szolgálati bejárat, porta, szélfogó Épületgépészeti helyiség: a meglévő iskolaépületben található gépház jelenlegi formájában – szükség esetén alapterületének bővítésével – épületgépészeti szakági tervek alapján, új fűtőberendezésekkel az egész létesítmény víz és gázközű kapcsolatát fogadja, a teljes intézmény fűtési és használati melegvíz ellátását biztosítja. Építészeti koncepció: Átfedő funkciók A különböző rendeltetések helyiségcsoportjait olyan funkcionális rendszerbe szerveztük, amely lehetővé teszi az egyes helyiségek minél sokrétűbb kihasználhatóságát. Ütemezhető megvalósítás Az egyes épületszárnyak, önálló funkcionális egységek, szerkezeti és műszaki szempontból külön-külön megvalósíthatók, és az átadás sorrendjében külön is üzemeltethetők, ezzel lehetővé teszik a létesítmény időben ütemezett, az a település teherbíró képességéhez igazított megvalósítását. Környezeti kapcsolat: Az épület környezetbe illesztése mind építészet, mind funkcionális értelemben kényes feladat, mivel kistelepülési környezetben helyezkedik el a viszonylag nagy tömegű és alapterületű épületkomplexum


69

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Természeti környezet: A tervezési terület a település külterületével, szántóval és nádassal határos. Az épülettömeget a telek település felőli oldalán helyeztük el, ahol az épített környezetbe ágyazódik és könnyebben megközelíthető. A hátsókertben – a külterület felöl - a játszó-, és tornaudvar kap helyet, a különböző minőségű terek között a meglévő fasor, illetve kertépítészeti terv szerinti parkosítás nyújthat harmonikus átmenetet, szükség szerint védelmet. Épített környezet: A tervezett épület jelentős közönségforgalmat bonyolít, illetve középületként megjelenésével a településképet gazdagíthatja, ezért telepítését a tervezési terület városközpont felöli részére terveztük. A kistelepülési környezetbe a két emelet magas ereszvonal megtartásával, magastető alkalmazásával és anyaghasználatával illeszkedik. Az épület tömegét a funkcionális egységeknek megfelelő függőleges tagoltsága oldja fel. Telepítés: A tervezett épület a meglévő iskola épületéhez kapcsolódva a telek északi oldalán helyezkedik el. Homlokzatai két oldalról közterülethez kapcsolódnak amelyek lehetővé teszik az épület könnyű megközelíthetőségét gyalogosan, tömegközlekedéssel, és gépjárművel egyaránt, közönségrendezvények esetén is. Az épület északi homlokzata előtt – saját területen parkoló található- amelyet a közeli közterületi parkolóhelyek egészítenek ki. Az épület oldalhatára mentén a telket feltáró szervizút vezet, amely lehetővé teszi az kiszolgáló helyiségek, öltözök raktárak megközelítését autóbusszal, vagy tehergépjárművel. Főtér: A tér rendeltetési szempontból szoros kapcsolatban áll a tervezett középülettel. A jellemzően észak-déli gyalogos-, és kerékpárforgalmat forgalmat lebonyolító közterülettel kapcsolatban alapvető rendeltetési igény, hogy elősegítse a közönségrendezvények forgalmának zökkenőmentes lebonyolítását. Funkcionális ismertetés: Az épület tömege négy alaprajzi egységből áll. 1. ütem - Déli szárny- általános iskola meglévő épülete - rekonstrukció és bővítés A meglévő épület funkcionális szempontból változatlan szerepkörben – általános iskolaként – működik tovább. A rekonstrukció az akadálymentes közlekedők és mosdók kialakításán túl az egyes rendeltetési egységek számának, elhelyezkedésének megváltoztatásával jár a tetőtér beépítésével megnövekedett alapterületen. Az épület nyaktaggal bővül északi irányban, ezzel csatlakozik a keleti épületszárnyhoz, ahol a közös oktatási és művelődési helyiségek kapnak majd helyet. A nyaktagban lépcsőház és mozgássérült felvonó kap helyet. 2. ütem - Keleti szárny – oktatási és művelődési funkciók A rendeltetési egységben oktatási termek mellett olyan helyiségek találhatók, amelyek az általános iskola és a közművelődés igényeit egyaránt kiszolgálják, ezért az intézmény iskolai-, és közönségforgalmi bejárata felől is egyaránt megközelíthetők. A földszinten könyvtár, olvasóterem és számítástechnikai – internet – terem helyezkedik el. Az emeleten hozzávetőlegesen 300 fő befogadására alkalmas többfunkciós terem található, amelyhez raktárhelyiség kapcsolódik.


70

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A terem közművelődési, kulturális-, és szórakoztató közönségrendezvények, bálok, illetve kiállítások megrendezésére egyaránt alkalmas.

3. ütem -Északi szárny – multifunkciós csarnok Az épületcsoport közönség bejárata az északi homlokzaton a legnagyobb forgalmat lebonyolító csarnok épülettömegében található. A bejárat előtetővel és oszlopsorral a keleti homlokzatra is megnyílik. Az előtérből nyílik a könyvtár, porta és ruhatár, a csarnok küzdőtere, illetve 300 fős lelátót feltáró közlekedő. A közlekedőre az épületszárny keleti homlokzata mentén elhelyezkedő – az előtérhez közvetlenül kapcsolódó - büfé, illetve mosdók, valamint iroda és kiszolgáló helyiségek sora fűződik. A közlekedő nyugati végén menekülő lépcső található. Az előtérből lépcső, és mozgáskorlátozott felvonó vezet a galériára, ahonnan a 300 fős közösségi terem nyílik. Az előtér és a galéria kiállító teremként is funkcionál. 4. ütem - Nyugati szárny – oktatási és sport helyiségek A nyugati épületszárny az általános iskolai tornateremhez, illetve öltözőkhöz, valamint a csarnok küzdőteréhez kapcsolódik. A rendeltetési egységben két fő funkcióként a tornacsarnok öltöző és kiszolgáló helyiségei, illetve tanuszoda kap helyet. Az épületszárny az oldalkerti szervizút felől bejárattal rendelkezik. A helyiségcsoport funkcionális kapcsolatai lehetővé teszik, hogy a tornacsarnok, az iskolai tanterem és a tanuszoda egyaránt elérhető legyen a versenysport, lakossági, és iskolai oktatási célból is. Az öltözők, mosdók, szertárak, és az orvosi szoba a küzdőterek súlypontjában helyezkednek el, a gazdaságos kivitelezés és üzemeltetés érdekében. Főtér Az észak-déli irányú fő gyalogos és kerékpár útvonal, valamint az azzal szöget bezáró közút közötti terület az általános iskola déli sarkától a jelenlegi polgármesteri hivatal, illetve a református templom irányában térré öblösödik. A tér kialakítását három ütemben javasoljuk megvalósítani: 1. ütem: Az iskola déli sarkától a jelenlegi polgármesteri hivatalig 2. ütem: Középtávon (egy-két évtized) a polgármesteri hivatal elavult épületének lebontásával a templom déli homlokzatával – ahol bejárat helyezkedik el -a tér meghatározó elemévé válik. A polgármesteri hivatal a szemközti egykori kúria rekonstruált épületében kap majd helyet. 3. ütem: Hosszútávon (három-négy évtized) a templommal szemközti elavuló épülettömb elbontásával, a funkciók áthelyezésével, közpark kialakításával, központi elemmel bővül a település főtere. A beavatkozás különösen indokolt mivel a település két történeti jelentőségű épülete, a református templom és az egykori kúria főhomlokzatának – ma még nagyon hiányzó - méltó előteret ad. A megvalósítás ütemezésénél a továbbiakban is különös tekintettel kell lenni arra, hogy a meglévő épületállomány folyamatos elhasználódása, a tulajdonviszony változások természetes átalakulása vezessen a kívánt célhoz, úgy, hogy köz-, és magánérdekben, szolgáltatások minőségében ne essen kár.


71

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A tér kialakítására készített tervjavaslat egy észak-déli irányú sétány és kerékpárút tengelyére felfűzött – a tér öblösödésével egyre nagyobb átmérőjű – kör alaprajzú kisebb terekből áll, amelyeket páronként organikus vonalvezetésű sétányok kötnek össze. A sétány a gyalogos közlekedést, a kis terek a pihenő funkciót szolgálják. A burkolt felületek között parkosított zöldterületek helyezkednek el. A terek rendeltetése – helyzetüknek megfelelően – tematizált. A meglévő értékek, köztéri műtárgyak és növényállomány megtartásával számoltunk. A 3. ütemben megvalósuló központi tér középpontjában nagy vízfelületű díszkút elhelyezését terveztük, a tér középületeinek impozáns bemutatására, elsősorban a kedvező optikai hatás miatt. A terület fennmaradó része sétányokkal átszőtt parkosított terület. Az 2. ütemben tervezett tér központjában történelmi személyiség - a templom léptékéhez harmonikusan illeszkedő méretű –szobrát javasoljuk elhelyezni. Az 1. ütem északi térfala a jelenlegi polgármesteri hivatal, itt ér véget a sétány. Az épület előtti tér a két világháborúban elesett nyírbogdányi hősök – áthelyezettmeglévő emlékműve köré szerveződik. A tervezett kulturális-, és sportközpont előtti első tér a meglévő csobogót öleli körül, az utolsó, az iskola bejáratától délre eső terecskén, az intézmény névadójának mellszobra található. A közintézmény főbejárata előtti tér kialakítása a közlekedési, funkcionális feltételek szerint történik. A főbejáratok közötti autóbusz megálló és fedett váró két oldalán célszerűen egy újságos pavilon, és egy pékárú pavilon elhelyezését javasoljuk. A főbejáratok gyalogos forgalmának biztosítására az északi főbejárat előtt nagy alapterületű burkolt felület – közönségrendezvények gyülekező tere – és gyalogátkelők helyezkednek el. Az iskola bejárata előtt a gyalogos sétányt az úttesttől elválasztó – építészeti igénnyel tervezett – térelhatárolást, valamint –csak megállást engedélyező- parkolóhelyeket terveztünk, a személygépjárművel hozott gyermekek biztonságos közlekedésére. Megjegyzés: A fejlesztési ütemek megvalósítási sorrendje a Megrendelő igényei és lehetőségei függvényében változhat. Ugyanakkor a tervezési program kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy a külön felmerülő tervezési, felvonulási stb. költségek szempontjából minél több ütem egyidejű megvalósítása célszerű. A tornacsarnok öltöző-, és kiszolgáló helyiségei a 4. ütem megvalósulásáig az északi szárny – későbbi igazgatási – egysége területén kapnak helyet. Akadálymentes környezet: A meglévő épület rekonstrukciójánál, a tervezett épületszárnyak kialakításánál mindenhol figyelembe kell venni az akadálymentes használatra vonatkozó követelményeket. Az épületszárnyak főbejáratai közelében mozgáskorlátozott parkolókat kell biztosítani. Külön gondot kell fordítani az épület megközelíthetőségére a közterület felől, illetve a telken belüli akadálymentes környezet kialakítására.


72

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Bejáratok: A mozgássérültek, kerekes kocsival közlekedők számára az épület földszintjére történő bejutást a célnak megfelelő bejárati ajtók és szintkülönbség áthidalások biztosítják. Közlekedő felületek: Az épületen belüli közlekedő sávok legkisebb szabad szélességi mérete mindenhol nagyobb, mint 1,2 m. Függőleges közlekedés: Az épületen belüli függőleges közlekedést akadálymentesített személyi felvonóval kell biztosítani. Nyílászárók: A belső ajtók tokbelmérete és küszöb kialakítása lehetővé teszi kerekes székkel történő közlekedést. Mosdók, WC-k: A mozgásukban korlátozott személyek részére minden szinten szükséges akadálymentes WC-t, mosdót biztosítani. Burkolatok: Az akadálymentes közlekedőknek csúszásmentes, szilárd és könnyen tisztán tartható burkolattal készüljenek. Jelölések: Az intézeten belül megfelelő jelrendszerrel, piktogramokkal segítjük a mozgásukban korlátozott személyeket. Tűzvédelem: Az épület a legnagyobb tűzszakasz befogadó képessége alapján C, tűzveszélyességi osztályba tartozik, mivel befogadó képessége meghaladja az 500 főt. A befogadóképesség, illetve a tűzszakasz terület alapján az épület tűzállósági fokozata minimálisan II. lehet. Ennek biztosítására az alkalmazni kívánt épületszerkezetek a hagyományos anyagok közül kerülnek ki. Az épület biztonságos elhagyására a kiürítés feltételeinek biztosítására a földszinten, illetve megfelelő szélességű kijáratokat kell biztosítani. A többször módosított 35/1996. BM rendelet 42 §. alapján az épületben automatikus tűzjelző rendszer kiépítése szükséges, melyet külön eljárásban kell engedélyeztetni. A lépcsőházak, illetve közlekedők hő- és füstelvezetését az OTSZ 35 §. foglaltak alapján természetes, illetve gépi úton kell biztosítani. Az épület oltóvíz szükségletét az építés időszakában létesítendő vezetékes vízhálózatról kell biztosítani, mely körvezetékes kialakítású lesz. A tárgyi épület és a szomszédos épületek között biztosítandó tűztávolság mértékét a 253/1997. Korm. rendelet 36 §. 3.bekezdése alapján a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság határozza meg. Az épület megközelíthetőségét az épület négy oldalán létesülő megfelelő szilárdságú és teherbírású úthálózat biztosítja. Parkolás, gépjármű elhelyezés: Az általános iskola előírt parkolóhely számát saját területen belül kell biztosítani. A művelődési-, és sportközpont funkciójához kapcsolódó parkolómérlegbe – a szabályozási tervet készítő településtervezővel folytatott előzetes egyeztetés szerint – egyes közterületi felületek beszámíthatók. A főbejárat közelében kialakított parkolók közül előírt számú hely mozgásukban korlátozott személyek részére kerüljön kijelölésre. Az intézmény telkén elhelyezett parkolók forgalma külön bejáraton keresztül biztosítható, ezen a bejáraton közelíthető meg a konyhaüzem, árufeltöltés, illetve hulladékelszállítás céljából tehergépjárművel. A művelődési-, és sportközpont öltözők felőli bejáratánál autóbusz megálló és várakozó helyek kialakítása is szükséges.


73

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Parkosítás, térburkolatok: Az intézmény területének parkosítását részletes kertépítészeti tervdokumentáció alapján célszerű kivitelezni. Kertkialakítási alapkoncepció: Az intézmény be nem épített területen játszó-, torna-, és díszudvar, közlekedési-, és parkoló területek különböző rendeltetésű területeit kell –többek között – növénytelepítéssel egymástól elválasztani, esetleg zavaró hatásoktól megvédeni. A szomszédos lakókörnyezet és a viszonylag nagy forgalmú és tömegű épületegyüttes elhelyezkedéséből adódó konfliktust a közintézmény oldaláról a telekhatárok mentén fasorok telepítésével javasoljuk kezelni. Saját telken az építmény elhelyezésénél az építési vonalnál nagyobb oldaltávolság tartását irányoztuk elő. A szomszédos telkek hátsókertjeinél szabályozási tervjavaslatunk be nem építhető (zöld) terület kijelölését tartalmazza. Az ingatlant határoló mezővédő erdősáv fáit egy változatos összetételű cserjeszinttel célszerű beilleszteni a hátsó udvar hangulatába, melynek funkciója a megfelelő szélvédettség biztosítása. A teraszon, burkolt felületeken elhelyezett növényládákba a szélsőséges időjárást is jól tűrő változatos örökzöld növénycsoportokat javasolt ültetni, melyek vízigényét automata csepegtető öntözőrendszer biztosítja. A növényládákba 10 cm-es drénréteget és legalább 50 cm termőtalajt helyezzünk el. Gyalogos közlekedési útvonalak, járdák mentén 2-3 m korona átmérőjű gömbakác fasor, telepítése javasolt. A park kialakításánál nagyobb fák közül Törökmogyoró, Mocsári tölgy és Ezüst hárs telepítését javasoljuk elsősorban jól alakítható és nagy árnyékot adó koronájuk (8-12 m) miatt. A fák között szoliter cserjesort elhelyezése célszerű.


74

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

SZERKEZETI ISMERTETÉS Meglévő épületszárny A meglévő épület tartószerkezetének, épületszerkezeteinek, gépészeti és elektromos hálózatának és berendezéseinek állapotát szakági tervezők közreműködésével fel kell mérni. Meg kell vizsgálni, hogy a meglévő szerkezetek mennyiben felelnek meg a tervezett rekonstrukció és bővítés után a rendeltetésszerű használat követelményeinek. A beruházás várható költségeinek becslése csak a fentiek alapján lehetséges. A tervezett átalakítások szakági kiviteli tervek alapján történjenek! Tervezett épületszárnyak Építőmesteri munkák, építészet: Tartószerkezet: helyszínen készülő monolit vb. vázas épület, égetett kerámia vázkitöltő falazatokkal. Az épület öt egymástól mozgási hézaggal elválasztott szerkezeti egységből áll. Belső térelválasztó szerkezetek: égetett kerámia anyagú válaszfal rendszerek, minimum 52 dB csillapítással. Födémek: helyszínen készülő monolit vb. födémek A tornacsarnok tetőszerkezete acél rácsostartó főtartókból, acél szélrácscsal és acél trapézlemez héjazattal. Lépcsőszerkezetek: helyszínen készülő monolit vb. lépcsők Aljzatok: cementeschrik aljzatok készülnek, hangcsillapító úsztató rétegre. Víz elleni szigetelések: talajnedvesség, talajpára ellen, használati víz és üzemi víz ellen, valamint csapadékvíz ellen bitumenes nehézlemez, illetve kent szigetelésű rendszerek kerülnek felhasználásra. Az épületnek nincs talajszint alatti szintje. Talajvíznyomás elleni szigetelést csak a földszinti padlóvonal alatt elhelyezkedő közműcsatornák, illetve földszint alá benyúló aknák, technológiai berendezések védelmére kell készíteni. Hőszigetelések: magyar szabványnak megfelelően méretezett oldalfal, padló, tetőfödém hőszigetelések kerülnek betervezésre, figyelembe véve a páradiffúziót. Hangszigetelések: szintén magyar szabványban meghatározottak alapján méretezett külső-, és belső falszerkezetek, padlószerkezetek és nyílászáró szerkezetek kerültek betervezésre. Külső és belső nyílászáró szerkezetek: alumínium szerkezetű homlokzati felületeken nyílászáró rendszerek, függönyfalak, szakipari falak kerülnek beépítésre natúr alumínium színben, eloxált felülettel. A belső nyílászáró szerkezetek fokozott igénybevételnek megfelelő tömbösített fából készülő belső ajtók, fehér kőris színben.


75

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Külső felületképzések: polisztirol habra kerülő hőszigetelő nemes vakolatrendszer törtfehér színben, égetett agyag téglaburkolat, előpatinásított cinklemez burkolat, horganyzott acéllemez árnyékoló, fa lamellák bükk színben és acél tartószerkezetek fehér alumínium színben, illetve nyersbeton felületek. Belső felületképzések: simított burkolatmezőkkel kiegészítve.

gépi

vakolatrendszer

fehérkőris

színű

fa

Külső és belső árnyékolók: külső felületeken acél lamellás árnyékoló rendszer kerül felszerelésre. Belsőben sötétítő függöny, roletta kerül elhelyezésre, funkciónak megfelelően. Asztalos szerkezetek: fehér kőrisből készülő beépített szekrények, tárolók, asztalos szerkezetek. Lakatos szerkezetek: nemesacél üveg kombinációjú korlátok, kapaszkodók és kiegészítő lakatos szerkezetek. Festés, mázolás: belsőben jellemzően fehér, illetve törtfehér fal-, mennyezetfelületek készülnek, színdinamikai terv szerinti kiegészítő mezőkkel.

és

Belső padlóburkolatok: aulában, illetve aulához kapcsolódó földszinti közlekedő termekben gresslap padlóburkolat halvány szürke, illetve sötét szürke színben, tantermekben, szaktantermekben antisztatikus Linóleum színdinamikai terv szerint, tornateremben, tornaszobában sportpadló, kiszolgáló, üzemi helyiségekben csúszásmentes gress burkolat készül. Belső falburkolatok: vizes helyiségekben, konyhaüzemi helyiségekben mennyezetig oldalfal csempeburkolat készül. Sarkokon, éleken 2,2 m-ig élvédőket kell beépíteni, közlekedők, folyosók oldalfalain mechanikai védelmet biztosító védősávok kerülnek felszerelésre. Külső térburkolatok, közlekedő felületek: gyalogos forgalomra mosott, illetve színes felületű elemes térkő burkolat, tömörített kavicságyazaton, szegélyekkel, lépcsőelemekkel. Járműforgalomra méretezett kiselemes beton anyagú térkő burkolat készül, szegélyekkel, kiegészítő elemekkel. Magastető: szeglemezes palló tartószerkezet, előpatinásított cinklemez, illetve mázas cserép héjazattal. Épületgépészet: A meglévő épület víz, szennyvíz csatorna, ill. gázbekötéssel rendelkezik. Vízellátás-csatornázás: Az épületen belül a vízvezeték anyaga, 5 rétegű műanyagcső szigetelve ill. MSZ 120/2 szerinti horganyzott acélcső a tűzivíz vezeték számára, a csatorna KA és KGPVC cső. A csapadékvíz ejtőcsövek PE anyagú csővezetékek hegesztett kötésekkel. A vezetékek, az épület egyes részei kivételével, mindenhol rejtetten falhoronyban, padló csatornában szereltek, a felszállók ún. strangokban haladnak. Településfejlesztési Akcióterv

76

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

A melegvíz előállítását indirekt fűtésű melegvíztároló végzi, mely a kazánházban kap helyet. Az épületben a tárolók és a csapolók között cirkulációs hálózatot kell kiépíteni, melynek működését időkapcsoló vezérli az energiapazarlás elkerülésére. Az ingatlan rendelkezik szennyvíz csatlakozással. Az épületből több ponton csatlakozik ki a szenny-, ill. a csapadékvíz. Ezek összegyűjtésére az épület körül külön hálózatot kell kiépíteni. A külső szennyvízhálózatba a kútgyűrűs aknák ill. műanyagtisztító idomok kerülnek elhelyezésre. A leejtés mértéke 3-5‰. Amennyiben az ingatlan nem kap külön csapadékvíz befogadására alkalmas bekötést, úgy záporkésleltető műtárgyat kell készíteni, melynek az érintett területről 10 percnyi csapadék befogadására ill. késletetésére kell alkalmasnak lennie. A szociális blokkokban, takarító szertárakban, öltözőkben padlóösszefolyók kerülnek elhelyezésre. A takarító szertárakba falikút kerül elhelyezésre, hideg-melegvizes légbeszívós tömlővéges kifolyóval. A szaniter berendezések porcelán termékek, lehetőség szerint ún. „vandálbiztos” kivitelben, a csaptelepek karos keverőcsapok. A pissoire berendezések infra öblítő csappal vannak ellátva, a WC-k „stoppos” műanyag tartályosak. A mozgáskorlátozott WC-k az előírásoknak megfelelően kerülnek kialakításra a szükséges szerelvényekkel, kapaszkodókkal. Tüzivíz hálózat: Az épületben nedves rendszerű tűzivíz hálózat kerül kialakításra. A meghatározott helyeken tömlővel és fecskendővel ellátott fali tűzcsapszekrények kerülnek elhelyezésre. A pangó vizek elkerülésére a rendszert úgy kell kialakítani, hogy a végpontokat állandóan használt csapolókhoz kell bekötni. A rendszer anyaga MSZ120/2 szerinti horganyzott acélcső, lehetőség szerint rejtetten szerelve. Amennyiben a vezeték falszerkezetben halad úgy annak szigeteléséről gondoskodni kell. Fűtés: A meglévő épület földszintjén önálló kazánház található. Az épület fűtését és a használati melegvíz készítést gázkazán végzi. Az épületrészek tájolásának megfelelően az osztó-gyűjtőn külön-külön szabályzó körök kerülnek kialakításra, melyek az optimalizált hőtermelést segítik elő. A rendszer kiegészíthető napkollektoros rásegítéssel a HMV készítés számára. A hálózatot ki lehet úgy alakítani, hogy esetlegesen magukat a kollektorokat később illesszék a rendszerhez. Ebben az esetben csak a tárolókat kell már eleve úgy telepíteni, hogy azok alkalmasak legyenek a napenergiával való fűtésre. A fűtési szabadon szerelt alapvezeték anyag MSZ 99 szerinti vascsőszigeteléssel, ill. falban, padlóban ötrétegű oxigéndiffúzió mentes csővezeték kerül kiépítésre. A fűtőközeg tervezési hőfoka a 80/60°C. A fűtési melegvíz keringtetését változó fordulatszámú szivattyúk végzik. Az épületben acéllemez lapradiátorok a hőleadók, alsó kötéssel és beépített szeleppel. A helyiségenkénti szabályozás a radiátorokon termosztatikus radiátorszelepek végzik. A hőmérséklet általános szabályzását a külső hőmérséklet függvényében az előremenő hőmérséklet beállításával korlátozzuk.


77

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Gázellátás: Az ingatlan rendelkezik vezetékes gázhálózattal. A nyomásszabályzó és a mérő a telken belül helyezkedik el zárható lemezszekrényben, a szükséges szerelvényekkel. A belső gázhálózat kisnyomású. A kazánházon kívül egy elzáró kerül elhelyezésre. A földben KPE műanyag vezeték kerül elhelyezésre. A szabadon szerelt vezeték anyaga MSZ 29 szerint minősített acélcső, csőbilincses megfogással. A kazánházon megfelelő méretű fixzsalukat kell elhelyezni a szükséges mennyiségű égési levegő biztosítására és hasadó-nyíló felületet kell biztosítani. A gázkazánok égéstermék elvezetését 1 db szigetelt rozsdamentes acél kémény rendszer végzi, tető fölé vezetve. Szellőzés: A vizesblokkok központi szellőztetését tető ventillátorok végzik, starngonként. A rendszerben légszelepeken keresztül távozik a levegő. A légcsatorna anyaga spirálkorcolt acélcső hőszigeteléssel ellátva. A ventilátorokat időkapcsoló vezérli, de lehetőség van a kézi vezérlésre is. A helyiségekbe a levegő az összeszellőztető elemeken és a nyílászárók résein keresztül jut be. A zuhanyzó helyiségekben külön elszívó rendszer beépítése szükséges a ködtelenítés miatt. Ide páratartalom érzékelővel vezérelt elszívó hálózat kerül.

Épületelektromosság: Villamos energiaellátás Az épület várható csatlakozási értéke kisfeszültségű elektromos hálózatról biztosítható földkábelen keresztül. A csatlakozó vezeték az épületben kialakított elektromos kapcsolótérben lévő főelosztó-fogyasztásmérő berendezésbe érkezik. Itt helyezzük el a létesítmény főbiztosítóját, tűzvédelmi főkapcsolóját. Innen fővezetékek indulnak az egyes területi elosztó berendezésekhez, és a térvilágítási hálózathoz. Fázisjavító berendezés: A létesítmény teljesítmény igényének jelentős részét induktív fogyasztók adják. Ezért egy központi automatikus fázisjavító berendezést szükséges. A berendezést a főelosztó berendezés helyiségében helyezzük el. Fogyasztásmérés: A létesítmény részére általános árszabású áramváltós fogyasztásmérő berendezést beépítése javasolt. A készülékek a főelosztó berendezésben kerülnek elhelyezésre. Elosztó berendezések: A létesítmény főelosztó berendezését falon kívüli, acéllemez szekrényben alakíthatjuk ki. Az egyéb területi-elosztó berendezéseket acéllemez dobozú fali vagy műanyag dobozú süllyesztett elhelyezésű, acéllemez ajtajú szekrényekbe helyezzük el. Világítás: A létesítmény egyes helyiségeibe, elektronikus előtétekkel ellátott fénycsöves, kompakt fénycsöves, az alárendelt területeken izzós lámpatesteket helyeztünk el az alábbi –az MSZ-EN 12464-1 szerint választott- átlagos megvilágítási szintek biztosítására:


78

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

WC, közlekedők: izzós, F csöves öltöző, zuhanyzó: F-csöves tornaterem: F-csöves étterem: F-csöves könyvtár (olvasó terem) F-csöves tanterem: F-csöves iroda: F-csöves

50-150 lx 150 300 300 400 500

lx lx lx 500 lx lx (szabályozható) lx (munkazónában)

A menekülési útvonalakon irányfény világítást létesítetünk, önálló beépített akkumulátorral ellátott lámpatestekkel. A folyosók, közlekedők világításának kapcsolása a portáról történik két fokozatban. A létesítmény külső szabadterületein a kertészeti kialakítással összhangban lévő külső térvilágítási berendezést kell tervezni. Épület üzemeltetési rendszerek: Az épület előtti fő közlekedési lépcsők, hó- és jégmentesítését automatikus üzemű elektromos fűtőkábelekkel kerülnek elhelyezésre. Épületgépészeti vezérlő rendszerek: A létesítményben az egész létesítményre kiterjedő egységes épület felügyeleti rendszer (BMS) készül. Az áramkörök szerelése: Az elektromos hálózat szerelése az egyes helyiségeken belül általában MÜ-III típusú, süllyesztetten elhelyezett védőcsövekbe húzott M-1kVcu típ. vezetékkel történik. A sok vezetéket tartalmazó vízszintes elhúzások kialakítása (folyosókon, közlekedő terekben) a mennyezet-fal sarokban elhelyezett több rekeszes műanyag vezetékcsatornában szerelt NYY típ. kiskábelekkel készül. Az álmennyezetek fölött kábeltálcán elhelyezett rézerű, műanyag szigetelésű NYY jelzésű kábeles szerelést alkalmazunk. Az iroda jellegű helyiségekben műanyag parapetcsatornát terveztünk, melyben MT vagy NYY típusú vezetékes szerelést alkalmazunk. Szerelvények: A létesítmény minden helyiségében süllyesztett szerelvényeket tervezünk. A konkrét típusok, színek a kiviteli tervben kerülnek meghatározásra. Minden szerelvényt, a csavaros rögzítést biztosító ø65 mm-es, összefűzött dobozokba rögzítünk, az egymás alatt, mellett lévő szerelvényeket közös szerelőkereteken elhelyezzük el. Érintésvédelem: A létesítmény elektromos hálózatának érintésvédelmi módja: TN-S /nullázás/ áram-védőkapcsolókkal kiegészítve, 5 vezetékes rendszerrel. Az épületben egyenpotenciálra hozó hálózat (EPH) is kialakításra kerül. Villámvédelem: A létesítményre a 2/2002(I.23)BM 3/III szerinti villámvédelmi hálózat kerül kiépítése, a kiviteli tervben szereplő „VILLÁMVÉDELMI BESOROLÁS” alapján. Informatikai hálózat: A létesítmény minden huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségében ( tantermek, tanári szobák, irodák stb.) informatikai (telefon, adatátvitel) csatlakozási lehetőségeket biztosítunk. Településfejlesztési Akcióterv

79

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

E csatlakozó pontok a létesítmény egységes informatikai hálózatához kapcsolódnak. Az utcai hálózatra történő csatlakozást földkábeles csatlakozó vezetékkel tervezzük. Kaputelefon hálózat: Az utcai bejárat és a porta közötti audio-kapcsolat létesítését a telefonközpontra csatlakozó kaputelefon egységgel valósítható meg. Hanghálózat: A létesítmény egyes ( a megrendelő által kijelölt) helyiségeiben helyileg be-kikapcsolható hangszórókat helyeztünk el. A hálózat táplálása stúdióban elhelyezett műsorforrásról és erősítőkről történik. Jelzőcsengő hálózat: A létesítmény folyosóin jelzőcsengőket helyezünk el, melyeket a tanári szobában lévő vezérlő óra kapcsol. Központi antenna berendezés /KAB/: A létesítmény egyes (a megrendelő által kijelölt) helyiségeiben központi antenna hálózaton (KAB) keresztül biztosítjuk a rádiótelevízió műsorjelet. A hálózat az utcai kábelhálózatról, a saját antennáról, valamint a saját belső műsorforrásokról ellátható. Az utcai hálózatra történő csatlakozást földkábeles csatlakozó vezetékkel terveztük. Vagyonvédelmi hálózat: A létesítményben belső riasztó hálózat kerül kialakításra, minden külső falon lévő nyílászáróval rendelkező helyiségben elhelyezett mozgásés üvegtörés érzékelőkkel, külső- belső hangjelzéssel, intelligens központtal, kódszámos be-kikapcsolással, a vezetékes telefonhálózaton keresztül történő távjelzéssel. Tűzjelző hálózat: A létesítményben automatikus tűzjelző hálózat kerül kiépítésre. Minden veszélyeztetett helyiségben tűz- és füstérzékelőt-, a folyosókon kézi jelzésadókat helyezünk el. A berendezés közvetlen riasztást ad a területileg illetékes tűzoltó bázisra. Videó figyelő hálózat : A létesítményben videó figyelő hálózat nem készül. Beléptető hálózat: A létesítményben beléptető hálózat nem készül. A tervezésnél felhasznált előírások: Az elektromos hálózat terveit az: MSZ 2364 "BIZTONSÁGI- ÉS LÉTESÍTÉSI SZABÁLYZAT", MSZ 447/1994 “KÖZCÉLÚ KIS-FESZÜLTSÉGŰ HÁLÓZATRA KAPCSOLÁS” MSZ172 "ÉRINTÉSVÉDELEM", KLÉSZ, 2/2002 (I.23) BM III.1 "VILLÁMVÉDELEM", ME-04-115-82 "AZ EPH KIALAKÍTÁSA", MSZ 13207 "ERŐSÁRAMÚ KÁBEL FEKTETÉSE" MSZ-EN 12464-1 „BELSŐ TEREK VILÁGÍTÁSA” 2/2002 (I.23) BM TŰZVÉDELEM szabványok követelményeinek figyelembevételével kell elkészíteni.


80

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Nyírbogdány község Településközpontjára vonatkozó szabályozási előírások javaslata Nyírbogdány község településrendezési tervének készítése jelenleg folyamatban van. A megbízást a LA-URBE Építész Iroda Kft. nyerte meg. Az iroda ügyvezetője és vezető településtervezője Lautner Emőke okleveles építészmérnök, településrendezési vezető tervező. Az általunk javasolt elképzelésekkel kapcsolatban egyeztetéseket folytattunk a rendezési terv készítőjével, hogy az összhang a településközpontra vonatkozó elképzeléseink és a rendezési terv között biztosított legyen. A központban javasolt területfelhasználási egységek: Jel Lke Vt

Területfelhasználási egység funkciója Kertvárosias lakóterület Településközponti vegyes terület

Vt Településközpont vegyes zóna (Vt) a., A zóna jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi, vagy települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b., A zóna területén elhelyezhető: 1., lakóépület, 2., kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3., igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4., sportlétesítmény. c., A zóna területén kivételesen helyezhető el: 1., egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, 2., parkolóház és benne üzemanyagtöltő, 3., nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmény. d.,A zóna területén nem helyezhető el: 1., termelő kertészeti építmény, 2., önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonnánál nagyobb önsúlyú, és az ilyeneket szállító járművek számára,


81

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

Vt1 • beépítési mód: • beépítési %: • építménymagasság:

oldalhatáron álló 30% 4,5-7,5 m

Vt2 • beépítési mód: • beépítési %: • építménymagasság:

szabadon álló 30% 4,5-7,5 m

Vt*2 (Általános Iskola) • beépítési mód: • beépítési %: • utcai homlokzatmagasság:

szabadon álló 40 % 6,0 m !

Egyházi építmények és rendeltetés esetén az építménymagasság az övezetben kialakult legnagyobb. Védett épület melletti telken K= kialakult, ahol az illeszkedés elvét kell alkalmazni, úgy hogy, a tervezett új épület a védett épület építménymagassága irányába „lefelé” az övezetre vonatkozó építménymagasságtól 1m-t eltérhet. A településközponti vegyes zóna esetében a zöldfelületi fedettség mértéke: 30%. Lke Kertvárosias lakózóna (Lke) • • •

beépítési mód: beépítési %: építménymagasság:

oldalhatáron álló 25 % 4,5-6,0 m

a., A zóna jellemzően közepes laksűrűségű, laza beépítésű, összefüggő kertes, legfeljebb 2 rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. b., A zóna területén elhelyezhető: 1., lakóépület 2., a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, 5., hulladékudvar


82

NYÍRBOGDÁNY

(2007-2013)

c., A zóna területén kivételesen helyezhető el: 1., a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, 2., sportépítmény, 3., a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, 4., hat rendeltetési egységet magába foglaló épület, ha a telekterület legalább 900 m2. d., A zóna területén nem helyezhető el: 1., szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, 2., egyéb közösségi szórakozató, kulturális épület, 3., önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára 4., a lakóépületet (a főrendeltetés épületét) megelőzően melléképület, 5., nyitott oldalú takarmánytároló építmény. A kertvárosias lakózóna esetében a zöldfelületi fedettség mértéke:40%. A zöldfelületi fedettségbe a tetőkertek és a terepszint alatti építmények fölött legalább 50 cm talajtakarón kialakított zöldfelületek és a legalább 75 %-os lombkorona-fedettségű területek 50 %-ban, fásított parkolók területe 20 %-ban beszámíthatók Az egyes zónákra vonatkozó részletesebb szabályozási előírásokat a készülő rendezési terv tartalmazza. Az itt megfogalmazottak iránymutatást adnak az elképzelésekre vonatkozóan, melyek beépíthetőek a készülő rendezési tervbe. Készítette: 2007. március

JBM Team Bt.


83

Nyírbogdány – településfejlesztési akcióterv – 2007. évi fejlesztési célok Projekt megnevezése Iskola rekonstrukciója Pályázat megnevezése ÉAOP 4.2.1.

Létesítmény megvalósítási költségei

Forrás

Pályázati feltételek (adminisztratív feltételek)

Elérhető támogatás Önrész Önrész fedezete Egyéb forrás Forrás összesen: Telekalakítás, terület felvásárlás költsége Tervezési költség (kiviteli tervekig) nettó Ft/m2 Kivitelezés anyag-, és munkadíj költségei nettó Ft/m2

Időigény, határidők

Létesítmény ingó berendezései Közmű Út, parkoló felület Közvilágítás, járda-, parképítés Egyéb költség Összesen: Létesítmény finanszírozható tartalma Pályázat kiírásának időpontja: Megvalósítás hat. idő: Építési engedély (szab.terv) Kiviteli terv Kivitelezés Megjegyzés:

2 tantermes iskola rekonstrukciója ÉAOP 4.2.1.

Főtér rekonstrukciója EMVA

Oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális és közösségi intézményfejlesztés A/ Nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése - építési engedély szintű tervdokumentáció, valamint igazolás az elsőfokú építési hatóságtól, hogy a pályázó az építési engedélyre vonatkozó kérelmet benyújtotta - részletes tervezői költségvetés - állami főépítész támogató nyilatkozata

Oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális és közösségi intézményfejlesztés A/ Nevelési-oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése - építési engedély szintű tervdokumentáció, valamint igazolás az elsőfokú építési hatóságtól, hogy a pályázó az építési engedélyre vonatkozó kérelmet benyújtotta - részletes tervezői költségvetés - állami főépítész támogató nyilatkozata

Vidéki örökség megóvása

19,8-250 millió Ft 10%

19,8-250 millió Ft 10%

maximum 70 millió Ft 15%

-

-

vázlatterv: 400.000engedélyezési terv: 2.500.000kiviteli terv: 7.500.000új építés: 170.000rekonstrukció: mérnöki költségbecslés szükséges vázlatterv alapján szakmai program szerint

vázlatterv: 60.000engedélyezési terv: 240.000kiviteli terv: 700.000új építés: 170.000rekonstrukció: mérnöki költségbecslés szükséges vázlatterv alapján szakmai program szerint

egedélyezési terv: 700.000kiviteli terv: 2.000.000

-

-

A tervezés során tisztázandó!

igény szerint - 12.000 Ft/ m2 igény szerint - 3.000 Ft/ m2

igény szerint - 12.000 Ft/ m2 igény szerint - 3.000 Ft/ m2

-

278 millió Ft

21 millió Ft

vázlatterv alapján, megrendelői döntés szerint

200 m2

1500 térburk., 3500 m2 parkosítás, közmű

2007. június 1. 2008. szeptember

2007. június 1. 2008. szeptember

2007. november 2008. szeptember

30+ 60 nap érvényes szabályozási terv esetén 30 nap 3-6 hónap igények alapján * kapcsolódó fejlesztés: - iskola rekonstrukciója

30+ 60 nap 40 nap 1–3 hónap (közművek függvényében)

40 +60 nap érvényes szabályozási terv esetén 60 nap 3-6 hónap igények alapján * kapcsolódó fejlesztés: - sportcsarnok

- építési engedély-köteles beruházásnál a megvalósításhoz szükséges műszaki tervdokumentáció (nem építési engedély köteles beruházásnál az építésügyi hatóság nyilatkozata - Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadói Intézet igazolása arról, hogy a tervezett beruházás megfelel a meghatározott szakmai követelményeknek.

-

-

Térburk.: 7.000 Ft/m2; park: 4000Ft/ m2* utcabútorok

40 millió Ft

* egyszerű kivitelben, meglévő közművek és műtárgyak megtartásával * kapcsolódó fejlesztés: buszmegállók térségi kerékpárút - fő utca rekonstrukciója

No title

Recommend Documents