No title

KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ (RÖVID) TARTALMI BESZÁMOLÓ 2008

MAGYAR ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET

Mag yar Ö k um en ik us Se gél ys zer vez et H-1116 Budapest, Tomaj u. 4. www.segelyszervezet.hu [email protected]


TARTALOMJEGYZÉK

Humanitárius munka – nemzetközi fejlesztés Magyarországi szociális – fejlesztő tevékenység Stratégiai Osztály – Szemléletformálás Menekültügyi és Migrációs tevékenység Kommunikációs Osztály Gazdasági Osztály

2. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.






Bevezetés A szolidaritás, a közös felelősségvállalás és az összefogás jegyében 18 éve megkezdett lelkes és szorgalmas építkezésnek köszönhetően a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet mára, mind a hazai szociális és fejlesztési mind pedig a nemzetközi humanitárius és fejlesztési munka területén, jelentős, széles körű s mégis egyedi teljesítményt tud maga mögött. Az egyházi háttérrel, de civil szervezeti működés olyan szerepvállalást tesz lehetővé, melynek eredményeként a református, evangélikus, metodista, unitárius és ortodox egyházak kinyújtott karjaként, hazai és határokon átnyúló munkáját magas színvonalon tudja végezni. A dinamikusan bővülő tevékenységi kör egyre több, napjainkra már mintegy 200 munkatársat is jelent, mely folyamatos szervezeti és infrastrukturális fejlődést is kíván. A kihívásokra reagálva 2008-ban elkezdődött a belső szervezeti struktúraváltás alapjainak lerakása. A közel két évtized alatt folyton bővülő hazai szociális és fejlesztő tevékenységet végző országos intézményhálózatot épített ki a Segélyszervezet, mely 16 intézmény 46 különálló szolgáltatásával segít a hazai rászorulókon: krízis helyzetbe került családokon, gyermekeken, szenvedélybeteg, idős és hajléktalan embertársainkon. Az év vége felé már érezhető gazdasági válság következtében egyre több bajba jutott család került a szervezet látókörébe, akiken a lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni. Részt vállal a hazai rászorulók százezreit segítő EU élelmiszersegély programban, mely az ország összes megyéjét lefedi. Külföldi partnereivel együttműködve jelentős nemzetközi forrással járul hozzá a krízishelyzetbe került hazai családok reintegrációjához, melynek keretében új ellátási formákat is meghonosít a hazai szociális szférában. Ezen széles körű munka eredményeként a Segélyszervezet miskolci családok átmeneti otthonát 5 évre Országos Módszertani Központnak választotta meg a szaktárca. A hazai területen végzett szerepvállalásból kiemelendő a 2008-ban újraindult menekültügyi és migrációs tevékenység, mely a Magyarországra egyre nagyobb számban, javarészt a fejlődő országokból érkező menekülteket segíti. Az évekkel ezelőtt indított országos szemléletformálási programsorozat mára több mint 10.000 hazai középiskolás figyelmét hívta fel tanulmányi-, vagy éppen videofilm-készítő versennyel, képzésekkel és vándorkiállítással a Magyarországot is érintő globális illetve humanitárius kérdésekre. Országhatárainkon túlra, a nemzetközi humanitárius és fejlesztési területre tekintve, Kárpátalján és Vajdaságban hatékony civil szervezeti fejlesztésbe, hálózatépítésbe kezdett a Segélyszervezet a régiók Eu-s szomszédságpolitikájának illetve csatlakozásának elősegítése érdekében. Az 1998-as árvizek után létrehozott beregszászi iroda működésének 10. évfordulóját ünnepelte a Segélyszervezet. 2008-ban is folytatódott a Szerbia/Szandzsák-i mezőgazdasági fejlesztő tevékenység, s még erősebb lett a szervezet egyre kiterjedtebb, főként nemzetközi támogatásból finanszírozott afganisztáni szerepvállalása is. Utóbbi egy egyedi, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által kidolgozott, hosszú távú ország-stratégiára épül. A hazai természeti katasztrófák (pl. Ipolytarnóc, Bogács jégeső és vihar) károsultjainak segítése mellett, a Segélyszervezet részt vállalt az év jelentős természeti (burmai ciklon, kínai földrengés) illetve humanitárius katasztrófái (dél-oszét háborús konfliktus) kapcsán megvalósult szoros nemzetközi együttműködésben is. A 2008-ban meghirdetett adománygyűjtő felhívásaink újabb és újabb adományozókhoz jutottak el, s mára mintegy ötvenezerre bővült a Segélyszervezet adományozói köre, melynek közel fele rendszeres támogatónkká is vált. Éppen ezért köszönetet is kívánunk mondani minden támogatásért azoknak, akik erkölcsi és anyagi segítségükkel lehetővé tették a munka ilyen szinten történő folytatását. Köszönet illet minden magánadományozót és vállalkozást, az alapítókat, az önkénteseket és a Segélyszervezet munkatársait!

Budapest, 2009. május 27. Lehel László lelkész, a Segélyszervezet igazgatója




HUMANITÁRIUS MUNKA – NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS I. Magyarország A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a több százezer magyarországi rászoruló élelmiszer segélyezése mellett nem feledkezett meg a helyi természeti katasztrófák miatt károsult kistelepülések megsegítéséről sem.

Ipolytarnóc A Segélyszervezet 2008 júliusában, az ipolytarnóci rendkívüli jégvihar után, azonnal a károsult település károsultjainak megsegítésére sietett. A vihar miatt a házak teteje teljesen, vagy részben megsérült és a jégesőt követő esőzések beázást okoztak a lyukas tetők miatt. A településen élő mintegy 500 lakosból százhúszan nyugdíjasok, hatvanan pedig állandó szociális segélyből élnek, így számukra rendkívüli nehézséget okozott otthonuk rendbehozatala. Mivel az ingatlanok javarésze nem volt biztosítva, ezért nagy szükség volt a külső segítségre, hogy pótolni tudják az összetört cserepet, palát, illetve addig is fóliával védjék otthonaikat a további esőzésektől. A vihar idején számos autó is megrongálódott, a kertekben a zöldségek, gyümölcsök egy részét is elverte a vihar, helyenként háztáji állatokat is elpusztítottak a diónyi nagyságban hulló jégdarabok. A Segélyszervezet közel 500.000 forint értékben segítette tetőfóliával a károsultakat.

Bogács Szintén júliusban a Dél-Borsod megyei Bogács településen súlyos károkat okozott a szélsőséges erejű vihar, amelynek következtében 150 családnak kellett átmeneti szállásra költöznie. A Segélyszervezet, a bogácsi települési önkormányzat megkeresésének eleget téve, július 18-án mintegy 200 élelmiszercsomagot adott át a közösségi épületekben, oktatási intézményekben lakó kitelepítetteknek. Az 500.000 forint összértékű adomány tésztát, rizst, olajat, cukrot, készétel-, májkrém-, valamint darált húskonzervet tartalmazott.




II. Erdély / Románia Parajdi sóterápiás kezelés rászoruló, beteg gyermekeknek A MOL Nyrt. Által támogatott egészségügyi program célja a krónikus és allergiás betegségekben szenvedő, szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek élményterápiás kezelése volt a parajdi sóbányában. A programban résztvevő 10-18 éves gyermekek kiválasztásánál – összesen 20 fő – elsődlegesen két szempontot vettek figyelembe a Segélyszervezet munkatársai: a gyermek betegsége/annak súlyossága, valamint a család szociális helyzete. A csoport tagjai asztmás vagy valamilyen allergiás betegségben szenvedő gyerekek voltak, akiket 3 felnőtt kísért el. 2008. augusztus 11. és 20. közötti került sor az utazásra. A csoport minden nap részt vett a sóterápiás kezelésen, egy-egy alkalom hossza mintegy 4 óra volt. A sóbányában, a sós levegőnek köszönhetően gyógyultak az ott tartózkodó betegek, mivel a sóbarlang levegője oldja a légutak szűkületét, elősegíti a sűrű tapadó nyák oldását és a légutak szabaddá tételét. A kezelés megelőzi, gyógyítja a betegséget (asthma bronchiale, allergia, Idült bronchitisz, idült rhinitisz, sinusitis, obstruktív tüdõemfizema, szilikózis, biszinózis, bronchiektazia, ismétlődő légzőszervi fertőzések, immunrendszer erősítése), csökkenti a gyógykezelésre kiírt gyógyszerek mennyiségét. A terápiát lényegében a jótékony hatású levegő belélegzése jelenti. A sóbányában folyamatos volt az orvosi felügyelet, játszótér működik a bányában, illetve számtalan szabadidős tevékenységet (tollaslabdázás, kártya, társasjáték, internetkapcsolat stb.) lehetett végezni a hatalmas belmagasságú barlangteremben. A csoport a mindennapi terápiás kezelés mellett a szabad délutánokon a következő kulturális és élményprogramokon vett részt: - Buszkirándulás Segesvárra: a vár bejárása, látogatás a fegyver múzeumba - Strandolás a parajdi fürdőben - Buszkirándulás Szovátára a Medve-tóhoz – fürdés - A korondi kézművesség megismerése, kézműves foglalkozás Korondon - Buszkirándulás Farkaslakára – Tamási Áron szülőházának meglátogatása - Lovastúra, szekérkirándulás Parajd környékén - Gyalogos túrák Parajd környékén A program segítségével olyan egyedülálló gyógykezelésre kapott lehetőséget a krónikus betegségben, asztmában szenvedő, allergiás gyermekcsoport, amely gyógykezelés lehetősége - szociális helyzetüknél fogva - talán soha nem nyílt volna meg számukra. A kezelés hatása páratlan és szinte össze sem hasonlítható semmilyen egyéb gyógymóddal, gyógykezeléssel. Külön eredménye a programnak, hogy nemcsak a gyógykezelés vált finanszírozhatóvá, hanem egy külön üdüléssel felérő kulturális, élményekben gazdag programhéttel is gazdagodtak olyan gyerekek, akiknek másként nem lett volna részük hasonló élményben. A MOL Nyrt. Által létrehozott Új Európa Alapítvány 1.580.000 forinttal támogatta a programot, az ezen felüli költségeket a Segélyszervezet saját forrásból fedezte.




Számítógépek az erdélyi Vajdaszentiványra A Segélyszervezet összesen 20 db használt számítógépet és monitort juttatott el 2008-ban az erdélyi Vajdaszentiványra. A jó állapotban lévő számítógépek és egyéb kiegészítők a MOL Nyrt. adományai voltak.

III. Szerbia/Szandzsák A program háttere A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a ’90-es évek eleji háborús krízis időszakában kezdte meg déli szomszédja, a volt-Jugoszlávia területén található államokbeli humanitárius tevékenységét. A klasszikus gyorssegélyezés után fejlesztési tevékenységgel folytatva a munkát, javarészt mezőgazdasági és munkahelyteremtő programokat, illetve ehhez kapcsolódó képzéseket indított a Segélyszervezet. 1995 óta dolgozik együtt stratégiai partnerével, a Novi Pazar-i székhelyű Merhamet - muszlim humanitárius szervezettel SzerbiaSzandzsák tartományban. A több mint egy évtizedes együttműködés során számos szektorban – élelmiszerosztás, szervezetfejlesztés, mezőgazdaság-fejlesztés, munkaerőképzés, drogmegelőzés, képzések – végzett humanitárius, vagy fejlesztési projekteket a régióban. A Segélyszervezet térségbeli munkáját a norvég kormány, a Norwegian Church Aid (NCA norvég egyházi hátterű segélyszervezet), valamint a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma is támogatta. 2009-ben a norvég támogatás tovább folytatódik, egyrészt a már elkezdett tevékenységek folytatásával (pl. szervezet-, mezőgazdaság-, illetve romafejlesztés terén) amelyek új projektekkel egészülnek ki, mint például szemléletformálás a családon belüli erőszak területén. Mezőgazdasági fejlesztés – juhtenyésztés, Pester fennsík A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2004-ben indított állattenyésztéssel foglalkozó fejlesztő programja Szandzsák tradicionálisan birkatenyésztő vidékére összpontosult. Ezen a vidéken, hosszú évtizedeken keresztül több ezer család foglalkozott főként állattenyésztéssel. A délszláv válság miatt bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt az állatállomány a tizedére csökkent, rengeteg család megélhetési forrása megszűnt, munkanélküliek tömegei költöztek a városokba. A helyben maradt családok támogatása és a további elvándorlás megállítás érdekében a Segélyszervezet 2004 évben állatállomány bővítő programot indított. 2008-ban a 2005. évi kezdeményezettektől, az akkori megegyezés szerint felnevelt és visszaadott állatállományt – 240 juhot – újabb 8 családnak osztotta ki a Segélyszervezet; mely programot a Norwegian Church Aid, norvég egyházi hátterű segélyszervezet támogatott. A családok körülményeinek felmérése az előző évekhez hasonló kritériumrendszer szerint történt, szakemberekből álló bírálóbizottság által. A nyolc kiválasztott család egyenként 30, állatorvos által megvizsgált bárányt kapott. Az állatok tartását havi rendszerességgel ellenőrizték a Segélyszervezet munkatársai. A családok vállalták, hogy 2 illetve 3 év múlva 30 állatot adnak vissza a tenyésztésből, amelyekre majd újabb kiosztás vár. Júniusban a Pester fennsíkon élő gazdáknak két, egy-egy napos továbbképzést szervezett a helyi farmerszövetkezet, ahol állatorvos, agrárszakértő, jogász és gazdasági szakemberek 7. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



tartottak előadásokat. Az első képzésen 33, a másodikon 25 fő sajátíthatott el modern állattartási ismereteket. A program eredményességét mutatja, hogy míg 2007-ben 42-en jelentkeztek, addig 2008-ban már 93 gazda adta be a jelentkezését a mezőgazdasági fejlesztő programba; továbbá a közvetlen kedvezményezett nyolc család fiatal tagjainak 73 %-a 2008-ban nem hagyta el faluját az iskolai tanulmányaik befejezése után, hanem otthon maradt, hogy részt vegyen a juhtenyésztéssel foglalkozó családi vállalkozásban. Mezőgazdasági fejlesztés – kecsketenyésztés, Pester fennsík 2008. márciusban, párhuzamosan a juhtenyésztést támogató programmal, a Segélyszervezet elkezdte a Pester fennsíkon élő gazdákat kecsketenyésztésre ösztönző programját, amely a kistérségi családi gazdaságok további fejlesztését tűzte ki céljául. A tevékenység finanszírozása a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával és a Segélyszervezet önrészével kiegészítve történik. A program keretében összesen 200 kecskét kapott 10 olyan szandzsáki gazdacsalád, melyek anyagi helyzetüket tekintve leginkább rászorulnak a segítségre, de rendelkeznek a megfelelő technikai háttérrel és szakmai tapasztalattal az állattenyésztés területén. A 120 saanen völgyi és 80 alpesi kecskét állatorvosok minősítették. A kiosztásnál fontos szempont volt az is, hogy az egyes családok megfelelő hím/nőstény arányban részesüljenek a nyájból, hogy tovább tudják szaporítani az állományt. Az egyes családok további támogatásként 1-1 tonna takarmányt is kaptak. A gyakorlati segítség mellett az Ökumenikus Segélyszervezet és helyi partnerszervezete a gazdák továbbképzésére is gondot fordított. Létrehozott egy szaktanácsadói szolgáltatást, több kiadvány is készült, melyek szakmai segítséget nyújtanak az állattartáshoz. További támogatást jelent a gazdáknak, hogy belépve a Segélyszervezet által korábban létrehozott farmerszövetkezetbe, közösen tudnak további támogatásokat szerezni, közösen tudják megszervezni a termékeik értékesítését, s együttesen tudnak regionális termékek bevezetésén dolgozni, mint például a térségben újdonságnak számító kefír. A Segélyszervezet által szervezett képzéseken a kecsketartással kapcsolatos szakmai ismereteket sajátíthattak el a résztvevők. Az összesen mintegy tízhónapos fejlesztési program keretében lehetőség nyílt több szerbiai mezőgazdasági szakember számára egy egyhetes magyarországi tanulmányúton való részvételre is, ahol megismerkedtek a hazai agrárium számukra érdekes szegmenseivel. A látogatás fő célja az EU-csatlakozás utáni magyar agrárgazdasági termékpályák és a hazai szövetkezeti formák kialakulásának általános megismerése, a csatlakozási és szövetkezeti formák kialakításával kapcsolatos tapasztalatok megszerzése volt. A szakemberek a Balatonfelvidéken és a Kunságon található juh- és kecskevertikumokat, őstermelői kecskefarmokat, zöldségforgalmazással foglalkozó termelő és értékesítő szövetkezeteket látogattak meg. Az




üzemméret a háztáji gazdaságtól az iparszerű termelési rendszerig a teljes skálát lefedte. A tanulmányút során megismerkedhettek a magyar mezőgazdaság fenti ágazataiban a rendszerváltás után végbement átrendeződéssel, valamint az EU csatlakozás által előidézett újabb szervezeti változásokkal, kvóta- és támogatási rendszerrel. Megtekintették a termékpálya különböző szintjein álló egységeket, különböző nagyságú, technológiai színvonalú és szervezeti formában működő piaci szereplőket, hogy minél teljesebb képet kapjanak a már EU tag Magyarország mezőgazdaság helyzetéről. Az Ökumenikus Segélyszervezet által Szerbia-Szandzsákban végrehajtott program iránti érdeklődés annak ellenére is magas volt, hogy az 1970-es évek óta kecsketartási korlátozás volt érvényben a volt-Jugoszlávia egész területén, mely alól csak kiemelt állami gazdaságok kaptak felmentést. E régi beidegződés miatt a gazdálkodók egészen a legutóbbi évekig idegenkedtek a kecsketartástól. Mezőgazdasági fejlesztés - mezőgazdasági szövetkezet továbbfejlesztése, Delimedje 2008 során tovább növekedett, fejlődött a Segélyszervezet és a helyi partnerszervezete által 2006-ban, tíz taggal létrehozott farmerszövetkezet. Az Ökumenikus Segélyszervezet fejlesztési programjának forrásából anyagilag is tovább tudta támogatni a szövetkezet működését. Emellett a szövetkezeti tagok is részt vettek a juh- és kecsketenyésztési képzéseken illetve a magyarországi tanulmányúton. A Szövetkezet a gazdák szervezett szakmai támogatása mellett segített a további kedvezményezettek kiválasztásában, felmérésekben és monitoring munkában, továbbá a kecskék beszerzésében. Ezen kívül gazdasági ereje folytán eséllyel pályázhat szerb állami, valamint EU előcsatlakozási támogatásra. A Segélyszervezet több eszközből álló gépparkot is rendelkezésére bocsátott a tagoknak, mely a 2006-ban adományozott kombájn mellett az eltelt időben traktorral, bálázóval és takarmánykeverővel bővült. A munkatársak feladata kiterjedt továbbá a kedvezményezettek beszerzési, értékesítési és földműveléssel kapcsolatos tevékenységének összehangolására is. Számítástechnikai és angol tanfolyamok, Teleház – Novi Pazarban és Tutinban Szerbia-Szandzsák régiójában az egyik legsúlyosabb társadalmi problémát a munkanélküliség jelenti, mivel a környéken korábban működő nagyüzemek a rendszerváltás és a délszláv háborúk következményeként bezártak. A kisszámú új munkahelyek döntő részében már csak számítástechnikai ismeretekkel és legalább egy idegen nyelv ismeretével lehet elhelyezkedni. 2005-ben a Segélyszervezet egy Novi Pazar-i teleház létrehozásában támogatta helyi partnerszervezetét. Az intézmény (10 számítógéppel felszerelve) ingyenes angol és számítástechnikai kurzusok tartására adott lehetőséget munkanélküliek és hátrányos helyzetű diákok részére, továbbá a teleház munkatársai munkakeresésben is segítséget tudtak nyújtani a munkanélkülieknek (pl. önéletrajz írása, internetes munkakeresés). 2007-ben a Segélyszervezet a norvég segélyszervezet támogatásával Novi Pazartól 50 km fekvő, Tutin városban is kialakított egy új teleházat, 10




felhasználó számára elérhető gépparkkal, nyomtatóval felszerelve, valamint egy különálló helységet alakított ki, amely pl. nyelvi tanfolyam tartására alkalmas. A 2007-ben elkezdett tevékenységeket a Segélyszervezet 2008. június végéig tudta folytatni. Mindkét teleház elkezdett az önfenntartás útjára lépni, fizetőssé téve több irodai (pl. fénymásolás, nyomtatás) és informatikai szolgáltatást. A helyi partnerszervezet az év második felében már képessé vált az alapvető működéshez szükséges költségek fedezésére. A Segélyszervezet tervezi, hogy 2009-ben még kis mértékben ingyenes tanfolyamok szervezésével támogatja a helyi informatikai és képző központként működő teleházat. 2008 első félévében – a Segélyszervezet által támogatott időszakban – közel 3000 látogatója volt a két teleháznak, amely kétszerese az eredeti tervekben kitűzött célszámnak. A korábbi évek alatt már megtörtént a számítástechnikai és angol tanfolyamok technikai, személyi és szakmai feltételeinek megteremetése: helyiség kialakítása, számítástechnikai eszközök, bútorok beszerzése, a tananyag kidolgozása, a tanfolyam akkreditációja, a szakképzett tanerő kiválasztása. Ezzel egy időben a hallgatók kiválasztásának kritériumai is kialakításra kerültek. A 2008. január és június közötti időszakban a két helyszínen (Novi Pazar és Tutin) összesen öt alapszintű (két 48, három 72 órás) számítástechnikai és öt alapszintű angol nyelvtanfolyamot szervezett a Segélyszervezet. A számítástechnikai tanfolyamon kurzusonként tíz hátrányos helyzetű tanuló, illetve munkanélküli vett részt, akik közül mindannyian, azaz összesen ötvenen vehették át államilag elismert bizonyítványukat. Angol nyelvi kurzusokat heti háromszor tartottak, három hónapon keresztül, csoportonként tíz főnek. Június végéig összesen öt kurzust szervezett a Segélyszervezet a két városban ötven résztvevőnek, akik mindannyian sikeresen letették a záróvizsgájukat. Roma fejlesztési program 2007 őszétől a Segélyszervezet elkezdte a Novi Pazar-i roma lakosság (elsősorban a Koszovóból a háború során és utána elmenekült roma lakosság, körülbelül 160 fő) helyi közösségbe történő integrációját támogató tevékenységét. A norvég segélyszervezet támogatásával végzett munka a roma menekültek életkörülményeinek javítását és a gyerekek iskolába járásának elősegítését tűzte ki céljául. A Segélyszervezet a roma gyerekek számára egészségfejlesztő képzéseket, egészségügyi csomagok osztását, és családjaik lakhatásának biztosítása érdekében építőanyag osztását szervezte meg 2008-ban. Összesen 23 egészségfejlesztő foglalkozást szerveztek a munkatársak, átlagban 16 fő/alkalom, összesen 369 fő részvétellel. A tananyag kidolgozása a Segélyszervezet hazai szociális szakembereinek tapasztalatán alapult, a foglalkozásokat egy helyi tanárnő tartotta, helyi külső szakértők bevonásával. A teljes programban tíz szakértő vett részt. A foglalkozások után egészségügyi csomagokat kaptak a résztvevők. Négy alkalommal, összesen 87 fő vihetett haza tisztálkodási szereket és egészségügyi csomagot. A Koszovóból menekült roma lakosság lakhatási körülményeinek javítása érdekében 26 családnak osztott építőanyagot 2008 nyarán a Segélyszervezet. Az építőanyagok átvétele után




egy kőműves segítette a roma családokat házaik megépítésében. A tetőszerkezetet a családok maguk biztosították. A Segélyszervezet támogatásának köszönhetően mind a 26 család (összesen 158 ember), akik a korábbi években sátrakban, vagy maguk eszkábált viskókban éltek, már száraz és a hidegtől védettebb körülmények között tölthették a 2008/2009-es telet. Szervezetfejlesztés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-ban is folytatta a korábbi években elkezdett, helyi partnerszervezetét segítő, szervezetfejlesztő tevékenységét. A szervezet- és kapacitásfejlesztés súlypontjai a következők voltak: • A munkatársak szakmai képzése, folyamatos szakmai konzultáció biztosítása (pl. beszámoló készítésről helyi képzés tartása a Segélyszervezet munkatársa által) • Az intézmény menedzsmentjének fejlesztése (pl. egy hetes „project cycle management” képzés) • Költségvetések, pénzügyi elszámolások készítése az EU elvárásoknak megfelelően • Beszerzések pályáztatásának formái (folyamatos alkalmazás a programok végrehajtása során) • Új programok elindításának tervezése, segítségnyújtás a programok elindításához • Önálló pályázatok felkutatása, írása (2008-ban a helyi partnerszervezet három pályázatot adott be önállóan, amely közül kettő sikeres elbírálást kapott) • Szociális munka elmélete, intézmények működtetése • Pályázatokhoz felmérések készítése, a működő programok külső/belső monitoring-ja • Szervezeti működés, struktúra fejlesztése (pl. a szervezet stratégiájának kidolgozása 20092013-as időszakra vonatkozólag) • Tanulmányutak szervezése más szervezetek „jó gyakorlatának” megismerése céljából (pl. egy hetes magyarországi mezőgazdasági tanulmányút) 2008-ban összesen 105 képzési napot szervezett a Segélyszervezet helyi partnerszervezetének munkatársai, önkéntesei és a programokban részt vevő szakemberek részére.

IV. Vajdaság / Szerbia Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU csatlakozás tapasztalatainak átadásában 2008 októberében „Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU csatlakozás tapasztalatainak átadásában” címmel indított civil fejlesztési programot a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az újvidéki Ökumenikus Humanitárius Szervezet. A nyolchónapos program célja, hogy hozzájáruljon a vajdasági közvélemény tudatosságának növeléséhez az EU-csatlakozási folyamattal kapcsolatban, valamint – a civil társadalom szereplői és helyi önkormányzatok közötti együttműködési platform létrehozása segítségével – helyi/regionális szinten biztosítson információt az európai integrációval kapcsolatos kérdésekben. Szerbia legfejlettebb, az EU-val határos részeként a Vajdaságot úgy tekintik, mint „az EU-hoz vezető hidat” és egész biztosan kulcsszerepe lesz az EU-csatlakozási folyamatban. Bár az EU11. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



csatlakozás Szerbia stratégiai célja, egyedül a vajdasági kormányzat folytat széleskörű kommunikációt a közvéleménnyel ebben a témában, amellyel korlátlan támogatást nyújt az EU-integrációnak. Az EU Bővítési Politikájával és az EU külső segítségnyújtásával kapcsolatos információhiány, az NGO-k kapacitáshiánya és kevés kapcsolata az EU tisztviselőkkel és kormányzati képviselőkkel mind megnehezítik a szerb állampolgárok bevonását az EU-integrációs folyamatba, különösen helyi szinten. A program célja Az intenzív információ-, tudás- és tapasztalatcserén keresztül a programban résztvevő civil szervezetek egyedülálló lehetőséghez juttatása az EU irányvonalak alakulásának szoros megfigyelésében, továbbá találkozók szervezése a magyar NGO-kkal az EU-bővítéssel kapcsolatos tapasztalatcserére. Ezen célt a két szervezet képzések, tréningek, műhelytalálkozók és konferenciák, valamint a Segélyszervezet és más szervezetek EU-s tapasztalatainak és ismereteinek gyakorlati átadásával kívánja elérni. A kommunikációt egy háromnyelvű (magyar, szerb, angol) honlap, és egy elektronikus kiadvány létrehozása is segíti. A program első találkozójára 2008. október végén került sor, melyet 2009-ben két szeminárium, egy Magyarországi tanulmányút és egy záró-konferencia követ. A program a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával valósul meg.

V. Kárpátalja / Ukrajna A Magyar Ökumenikus tevékenysége

Segélyszervezet

Beregszászi

Irodájának

2008-as

A 2008-as év folyamán tovább folytatódott az ADVANCE - Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ korábbi éveket is jellemző dinamikus fejlődése. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a HEKS (svájci protestáns segélyszervezet) által közösen alapított szervezetnél a következő tevékenysége folytak 2008-ban: 10 éves jubileum A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Beregszászi Irodája 2008-ban új épületbe költözött. Az ünnepélyes átadásra 2008. május 23-án került sor, amelyen részt vett dr. Lévai Anikó a Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, valamint Lehel László, a Magyar 12. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója. Az új épületben helyet kapott az ADVANCE irodája, valamint a HEKS és az Ökumenikus Segélyszervezet által támogatott oktatóközpont számítástechnikai terme. Ez a fejlesztés hozzájárult ahhoz, hogy a Perspektíva oktatóközpont engedélyt kapott az Ukrán Oktatási Minisztériumtól akkreditált képzések indítására.

Befejeződött az Európai EuropeAid program

Unió

támogatásával

megvalósult

2008 közepén befejeződött a szervezet legjelentősebb programja, amely egyedülálló volt a régióban mind a támogatót, mind pedig a projekt komplexitását tekintve. A 2006 májusában, az Európai Unió támogatásával indult „A lakosság marginalizált csoportjainak támogatása, intézmény- és hálózatépítés Ukrajnában” elnevezésű EuropeAid program UkrajnábanKárpátalján. Az összesen több mint 250.000 euró összköltségvetésű fejlesztő projekt általános célja a munkanélküliek, elsősorban a roma kisebbséghez tartozó és a fogyatékkal élő személyek társadalmi integrációjának az elősegítése volt, melyhez képzési lehetőségeket és különböző tanácsadási szolgáltatásokat biztosított a program. A tevékenység másik fő célja az ukrajnai partnerszervezet, az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ részére szellemi erőforrás-fejlesztés biztosítása, valamint egy új, 20 ukrán civil szervezetet tömörítő NGO hálózat létrehozása volt. A program által elért eredmények: 1. Képzéseket, tanfolyamokat elvégző kedvezményezettek száma Akkreditált képzés – számítógépes tanfolyam: 82, Alapfokú számítógépes tanfolyam: 84, Alapfokú háztartási ismeretek: 60 kedvezményezett. 2. Tanácsadó szolgáltatásokon résztvevők száma Szociális tanácsadás: 1.047, Jogi tanácsadás: 1.009, Pszichológiai tanácsadás: 1.112 kedvezményezett. 3. Szervezeti fejlesztés Szellemi erőforrás-fejlesztés a Beregszászi Szociális Alapítvány munkatársai részére, 2 alkalommal egyhetes magyarországi továbbképzés és folyamatos konzultáció a program időtartama alatt. 4. Hálózatépítés 22 nyugat-ukrajnai NGO részvételével létrejött az ACCORD (Association of Cooperating Organizations for Development in Western-Ukraine) hálózat. A hálózat tagjai összesen 4 alkalommal, többnapos konferencián vettek részt, ahol az egyéni szervezeti fejlődésen túl kidolgozásra kerültek az együttműködés, illetve a hálózati működés pontos keretei. Általános tevékenységek A szervezet szociális tevékenysége keretében heti két alkalommal, két csoportban, 24 szociálisan hátrányos helyzetű gyermek látogatta a gyerekcsoport foglalkozásait. Az alkalmakon a gyerekek kreatív képességfejlesztő foglalkozásokon vettek részt,




valamint az iskolai felzárkóztatás céljából külön pedagógus is foglalkozott velük. A nyár folyamán a gyermekek tájismereti kiránduláson vettek részt. A szervezet által létrehozott Perspektíva oktatóközpont magyar és ukrán nyelven folyó ingyenes gépíró, számítógép-felhasználó tanfolyamokat szervezett a járásban élő munkanélküliek, fogyatékkal élők és más hátrányos helyzetben lévő személyek részére. Sor került térítés ellenében szervezett ukrán nyelvtanfolyamok megvalósítására. is 2008 márciusában 30, a Beregszászi járás falvaiban dolgozó szociális munkás kezdte meg tanulmányait az Ukrán Oktatási Minisztérium által akkreditált szociális munkás képzésen, melyet a HEKS svájci protestáns segélyszervezet támogatott. A HEKS, valamint a Báthory Alapítvány finanszírozásával működő Civil Információs Iroda térítés nélkül nyújtott segítséget a következő területeken: o Szociális és jogi tanácsadás: munkajogi kérdések, munkanélküliek jogi státusa, szociális biztosítás, polgárjogi ügyek, civil szervezeteket érintő jogi problémák. o Hivatalos dokumentumok kitöltése, kérvények, beadványok megfogalmazása. A segítségnyújtás heti több alkalommal telefonon is elérhető volt. 2007-ben a varsói székhelyű Báthory Alapítvány támogatásával az ADVANCE végrehajtotta a Helyi Civil Kezdeményezések Támogatása elnevezésű projektet. E program folytatásaként 2008-ban az ADVANCE mini-pályázatot hirdetett helyi kezdeményezések támogatására Beregszászban és a Beregszászi járásban. A pályázat célja olyan társadalmi kezdeményezések támogatása volt, melyek Beregszász és a Beregszászi járás szociális problémáinak megoldására irányulnak. A Beregvidék fejlesztése a helyi közösségek bevonásával, továbbá a közösségek kezdeményezéseinek támogatása által a helyi lakosok, non-profit szervezetek és az üzleti szféra képviselőinek összefogásával valósulnak meg. A mini-pályázat nyertesei: o Bene Alapítvány A projektnek köszönhetően javultak Bene község szociális munkásainak munkakörülményei. Míg a helyi tanács irodahelységet biztosított, az iroda felszerelését – számítógép, nyomtató, stb. – az ADVANCE-nál megpályázott összegből finanszírozták. o Petőfi Sándor Nyugdíjasklub, Beregszász Járási Alapítvány A pályázat lehetővé tette, hogy a Nyugdíjasklub mindennapi munkájához, a nyugdíjasok érdekképviseletének ellátásához egy számítógépet vásároljon, valamint internet-hozzáférést biztosítson. o Zápszonyi Kezdeményező Csoport A helyi lakosok összefogásának köszönhetően a pályázaton nyert összegből felújították az iskola konyháját és étkezdéjét. o Gecsei Kezdeményező Csoport A projekt finanszírozása lehetővé tette a helyi óvoda felújítását. A munkálatokban részt vettek a helyi lakosok, vállalkozók és más alapítványok is. o Sansz Társadalmi Szervezet Csoma községben a helyi lakosok és az önkormányzat összefogásával sikerült felújítani egy helyiséget a község szociális munkása számára. A szükséges irodai felszerelést – irodabútorok, számítógép és tartozékai – a megpályázott összegből finanszírozták. o Roma Kultúra - Beregvidéki Női Romaszövetség Társadalmi Szervezet




Egy számítógép megvásárlásával és az internet-hozzáférés biztosításával a Beregszászi járás roma lakossága szakszerű és ingyenes tanácsadáshoz juthat a szervezet irodájában. o Jánosi Futballklub Társadalmi Szervezet. A község futballstadionja a környező falvak számára is a kulturális és szabadidő programok helyszíne. A 2006-ban leégett lelátó épületét helyi vállalkozók támogatásával sikerült felújítani. A projekt finanszírozásával a lelátó ülőhelyeit sikerült megvásárolni.

2008 augusztusától két éven keresztül a szervezetnél tevékenykedik Erin Dowland, az amerikai Békehadtest önkéntese. Tovább folytatódott az APRODEV kelet-európai platform és az ADVANCE nemzetközi együttműködése. Az együttműködésnek köszönhetően az ADVANCE igazgatója részt vett a platform Jereváni (Örményország) konferenciáján, amelyen megvitatták az egyházi és nem egyházi hátterű civil szervezetek szerepét az EU szomszédságpolitikájában. A Petőfi Nyugdíjasklub tevékenysége további támogatásban részesült.

Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU Szomszédságpolitikájának viszonylatában 2008 októberében „Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU szomszédságpolitikájának viszonylatában” címmel indított civil fejlesztési programot a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és az ADVANCE Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ. Célkitűzések A nyolchónapos program célja, hogy hozzájáruljon a kelet-európai régió stabilitásának, demokratizálódásának erősödéséhez, valamint a határon átnyúló regionális együttműködésén keresztül a civil szféra szerepének növeléséhez Ukrajna nyugati részén. A program biztosítja a két szervezet által létrehozott ACCORD (Association of Civil Organizations for Development in Western-Ukraine) civil hálózat fejlesztését és működését, ezáltal is elősegítve a régió hosszú távú fejlődését. Ezen célt a két szervezet képzések, tréningek, műhelytalálkozók és konferenciák, valamint a Segélyszervezet és más szervezetek EU-s tapasztalatainak és ismereteinek gyakorlati átadásával kívánja elérni. Az információk átadását egy háromnyelvű (magyar, ukrán, angol) honlap, és egy kiadvány létrehozása is segíti.




Elindult a képzés A program első találkozójára 2008. november 27-én került sor, melyet 2009-ben egy szeminárium, egy Magyarországi tanulmányút és egy záró-konferencia követ. A program a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával valósul meg.

Nyugat-Ukrajnai árvíz 2008 júliusának második felében, a több napig tartó folyamatos esőzések következtében az évszázad árvize sújtotta Ukrajna kárpátaljai, ivano-frankivszki, lembergi és csernyivci megyéit. A leginkább sújtott kárpátaljai, nyugat-ukrajnai (Ivano-Frankivsk, Chernivtsi, Lviv) területeken mintegy 30 ember vesztette életét, ebből 6 gyermek. Az érintett régiókban 40.000 ház rongálódott meg, emiatt mintegy 12.000 embert kellett kitelepíteni lakóhelyéről. 100 településen megszűnt az áramszolgáltatás, valamint több száz kilométer út vált járhatatlanná a térségben. A Segélyszervezet beregszászi irodájának munkatársai a leginkább érintett ivano-frankivszki megyébe utaztak amint az árvizet követően be lehetett jutni a térségbe. Helyi partnerszervezete, az Etalon Ifjúsági és Társadalmi Szervezet segítségével az Ökumenikus Segélyszervezet beregszászi irodájának munkatársa felvette a kapcsolatot az érintett települések önkormányzataival, a járási, valamint megyei közigazgatási hivatalokkal. Az árvízi károk felmérése után a Segélyszervezet úgy döntött, hogy a megye leginkább sújtott Halics járásában lévő Dubovci községének nyújt segítséget. A segélycsomagok összeállításánál a Segélyszervezet figyelembe vette a lakosság igényeit és véleményét. Egy háromnapos akció keretében 724 ágyneműgarnitúra és takaró került kiosztásra a településen.

Civil szervezeti fejlesztés A Beregszászi Petőfi Sándor nyugdíjasklub rendezvényeihez helyiséget és egyéb technikai feltételeket, illetve a beregszászi munkanélküliek továbbképzéséhez oktatási infrastruktúrát biztosított az Ökumenikus Segélyszervezet Beregszászi Irodája.

VI. Kaukázus / Oroszország Dél-Oszétia – Segítségnyújtás háborús válság után Humanitárius válság 2008. augusztus 7-én Dél-Oszétiában kitört grúz-orosz háború során az ENSZ becslése szerint több százan meghaltak, több ezren megsebesültek és több mint százezren elmenekültek otthonaikból Grúziába, vagy Észak-Oszétiába. Már a háború első napjaiban több mint 35.000 ember menekült át az Oroszországhoz tartózó szomszédos Észak-Oszétiába. A háborús cselekmények miatt a Dél-Oszét főváros Chinvali és a környező falvak súlyos károkat szenvedtek, a magán és középépületek egyharmada teljesen megsemmisült, a megmaradtak 50%-a pedig megsérült. A közszolgáltatásokat csak néhány hét/hónap elteltével tudták újraindítani. A fővárost övező falvakban a helyzet még hónapokon keresztül is sokkal 16. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



rosszabb volt, mivel ott még az alapvető közszolgáltatások is csak rendszertelenül működtek. A károk értéke meghaladta a 100 milliárd rubelt. A dél-oszét települések mellett számos grúz város és falu szenvedett károkat. A viszonylag gyorsan bekövetkező béke-megállapodásnak köszönhetően már szeptemberben (1 hónap után) bezárt a Dél-Oroszországban korábban megnyitott 41 ideiglenes menekülttábor, mivel a legtöbb menekült visszatért szétlőtt otthonába. Az épen maradt szobákban 10-15 ember húzódott meg, az újjáépítés megkezdésére várva. A kritikus körülmények között élő civileknek – akik között sok a gyermek és az idős ember – alapvető eszközökre volt szükségük. Az orosz állam által ígért újjáépítések a tervek ellenére 2008-ban csak korlátozott mértékben indultak el. Elsőként az iskolák, kórházak helyreállítása kezdődött el. Felmérések, nemzetközi együttműködés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa 2008. augusztus végén kiutazott a térségbe, hogy a lehető leghamarabb információkat szerezzen a gyors segítségnyújtás kidolgozása érdekében. Sajnos a háborús körzetbe való bejutás meglehetősen korlátozott volt, de a Segélyszervezet munkatársának sikerült beutaznia a régióba és minimális gyorssegélyt szétosztania a helyi menekülttáborokban. Ezt követően a Segélyszervezet igazgatóját felkérte az Egyházak Világtanácsa (World Council of Churches / WCC), hogy a nemzetközi egyházi humanitárius szövetség (Action by Churches Together / ACT-International) képviseletében vegyen részt a WCC nemzetközi tényfeltáró csoportjának grúziai és dél-oszétiai munkájában. A bizottság tájékozódott az általános humanitárius helyzetről, menekülttáborokat látogatott meg, megvizsgálta a menekültek helyzetét, és ajánlásokat készített egy nagyszabású nemzetközi segélyakció kidolgozásához. Humanitárius segítségnyújtás előkészítése A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemzetközi hálózatának (ACT-International) segítségnyújtása keretében felkérést kapott a DanChurchAid dán egyházi segélyszervezettől (DCA), egy második fázisú humanitárius segítségnyújtás végrehajtására. A projekt célja a Chinvali környékén található kisfalvakban élő károsultak megsegítése volt, mivel a régióba érkező szórványos segélyszállítmányok csak a déloszét fővárosra koncentrálódtak. A segítségnyújtás keretében a károsultak – 6 faluban 850 család – több hónapra elegendő




alapvető higiéniai eszközöket/szereket, téli és átmeneti ruházatot, ágyneműt, valamint konyhai eszközöket kapnak. Ennek előkészületei zajlottak novemberben és decemberben, amelynek során a Segélyszervezet helyi képviselője a helyi hatóságokkal közösen felmérte a károsultak életkörülményeit és egyezette a segítségnyújtás formáját. Felvette a kapcsolatot egy helyi partnerszervezettel, amellyel közösen fogja kiosztani a segélyárukat és felkészítette őket a segítségnyújtás elvégzésére. Emellett pedig elkezdődött a segélyáruk beszerzése, valamint a szállítmány logisztikai feladatainak előkészítése. Az előkészületek során Segélyszervezet munkatársai folyamatosan egyeztettek a helyi, dél-oszét és orosz hatóságokkal (EMERCOM, elnöki hivatal, szociális minisztérium), helyi és nemzetközi civil szervezetekkel (Nemzetközi Vöröskereszt, Orosz Vöröskereszt, FARANK, Orosz Ortodox Egyház-ROC, stb.) A segélyáru végleges beszerzése és szétosztása 2009 telén várható.

VII. Közel-Kelet Palesztina - Gázai háború A 2008. december végén Gázában kitört izraeli-palesztin háború miatt bajbajutott emberek megsegítésére a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet helyszíni humanitárius akciót indított. A napokon át tartó bombázás, és a hónapokkal korábban bevezetett embargó következtében a boltok teljesen kiürültek a térségben, az ivóvíz beszerzése egyre nehezebbé vált, valamint megszűnt a gázellátás, és áramszolgáltatás is csak időszakosan volt. A folyamatos bombázások nemcsak katonai és kormányzati intézményeket találtak el, hanem sokszor lakóházakat is. Több mint ezer ember meghalt, míg a sebesültek száma meghaladta a háromezret. A Segélyszervezet decemberben közel 5 millió forint értékű humanitárius segély eljuttatását készítette elő a Gázai-övezetben található Khanyunes település nélkülöző családjai számára a helyszínen tartózkodó, magyar származású munkatársának irányításával. A Segélyszervezet, a főként gyermekeknek szánt élelmiszerből és gyerekpelenkákból álló segélyáru beszerzését Egyiptomban készítette elő, majd 2009 januárjában jutatta el a Gázaiövezetbe. Az elmúlt 4 év során a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet több humanitárius és fejlesztési programot hajtott végre a térségben.

VIII. Délkelet-Ázsia / Szökőár Srí-Lanka Befejeződött a cunami programok utólagos monitoringja A „Segítségnyújtás a cunami sújtotta Srí Lanka lakosságának” program keretében befejeződött a Srí-Lanka-i programok utólagos, a programok végrehajtását követő monitoringja. A program keretében 2005. január 1. és 2008. április 30. között a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma összesen 21 kiutazás alkalmával finanszírozta a 18. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



Segélyszervezet munkatársainak, újságíróknak a kiutazását, kint tartózkodását, helyi utazását Srí Lankán, ahol a programok végrehajtásával, ellenőrzésével, monitoringgal kapcsolatos feladatokat láttak el. A monitoring jelentések azt mutatták, hogy a Segélyszervezet újjáépítési programjainak eredményeként felépült magánházak és közösségi épületek továbbra is jó állapotban vannak, funkciójuknak megfelelően működnek, tulajdonosaik magukénak érzik, gondozzák.

IX. Ázsia Afganisztán A program háttere A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2001 óta végez nemzetközi humanitárius és fejlesztési munkát Afganisztánban, ahol hivatalosan bejegyzett INGO-ként állandó irodája működik Mazar-e-Sharif-ban, illetve 2007-ben fejlesztési irodát nyitott Pul-e-Khumri-ban. 2008-ban a humanitárius segítségnyújtás mellett mezőgazdasági, oktatási, munkahelyteremtési, környezetvédelmi, egészségügyi és közigazgatás-fejlesztési szektorokban végzett fejlesztési programokat.

1. Hulladékkezelés Befejeződött a Segélyszervezet első Európai Uniós programja Afganisztánban Az Európai Unió Fejlesztési Hivatala (EuropeAid) által támogatott projekt átfogó célkitűzése az volt, hogy javítsa az EU környezetvédelmi normáival kapcsolatos tudatosságot, s elősegítse az afgán körülmények figyelembe vételével bevezetendő új hulladékgazdálkodási módszerek megértését az észak-afganisztáni Balkh tartományban. A projekt 2006. december végén kezdődött és 2008 júniusában fejeződött be. Ezen belül pedig speciális célkitűzésként: jobb egészségügyi helyzetet teremtsen Mazar-ISharif-ban a Magyarország, Ausztria és Afganisztán közötti tapasztalat- és információcsere segítségével. A projekt végrehajtásával a közegészségügyi feltételek javultak, a célcsoport és a végső kedvezményezettek jobb körülmények között élhettek, a levegő egészségesebbé vált, kevesebb betegséget regisztráltak a gyerekek között, kevesebb allergiás megbetegedés volt a lakosság körében. A városban széleskörű együttműködés valósult meg a környezeti kérdések tudatosítása érdekében. Az oktatási tevékenység eredményeképpen az érintett helyi lakosságnak világosabb elképzelése lett az európai hulladékgyűjtési módszerekről. A program a következő eredményeket érte el: • • • •

10.000 városi lakos megismerkedett a szelektív hulladékgyűjtéssel és a higiénikus komposztálás alapjaival Évente 1.800 m3 szervetlen hulladék eltávolítására került sor a városban Mazar-I-Sharif-ban összesen 500 m3 komposzt került hasznosításra évente 2 guzarban javult a közegészségügyi helyzet 19. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.


• • • •


Mazar-I-Sharif belvárosának levegője kevésbé szennyezett lett Öt afgán szakember megismerkedett az EU hulladékgazdálkodási normáival, módszereivel, eljárásaival Szakmai együttműködés jött létre európai és afgán szakemberek között Évente összesen 500 m3 komposzt jött létre, amelynek segítségével o 10 hektár új zöld terület létesült évente o Széleskörű együttműködés valósult meg a projektcélok elérése érdekében

2. Projektkoordinációs iroda működtetése, munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő projektek megvalósítása Baghlan tartomány területén 2008-ban tovább folytatódott a Segélyszervezet 2007 áprilisában indított programja Baghlan tartományban. A projekt általános célkitűzése: komplex nemzetközi fejlesztési program végrehajtása, illetve projektkoordinációs feladatok ellátása az afganisztáni Baghlan tartományban működő magyar vezetésű Tartományi Újjáépítő Csoport (Provincial Reconstruction Team – PRT) keretében. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által 180 millió forinttal támogatott program 2008. szeptember 30-ig tartott, melynek az alábbi három fő eleme volt: - Projektkoordinációs iroda működtetése - Munkahely-teremtő programok - Oktatás-fejlesztés A fejlesztési programot a 18 hónapos pályázati elképzeléseknek és időtervnek megfelelően végezte el a Segélyszervezet. A szervezet baghlani tevékenységét – a pályázatnak megfelelően – a budapesti központi irodájában, valamint a Pul-i-Khumri irodában dolgozó közel 30 fő folyamatos munkája biztosította. Projektkoordinációs iroda működtetése 2008-ban tovább folytatta működését a 2007. áprilisában hivatalosan is beindított koordinációs iroda, melynek elsődleges célkitűzése, hogy a Baghlan tartományban dolgozó magyar civil szervezetek közötti kapcsolattartást és kommunikációt elősegítse. A megbeszéléseken főként a biztonsági helyzetről, a tevékenységek koordinációjáról, illetve a programok adott állapotáról és azokhoz kapcsolódó adminisztrációs és logisztikai feladatokról esett szó. Emellett a Segélyszervezet szoros kapcsolatot épített ki a tartományban működő helyi és nemzetközi civil szervezetekkel is. A Segélyszervezet gyakorlatilag az egyik legaktívabb tagjává vált a szervezetek közötti koordinációnak. Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai, a következő szereplőkkel folytattak rendszeres megbeszéléseket Baghlan tartományban: - Külügyminisztérium által delegált political advisor (POLAD) - PRT CIMIC részlege - helyi civil szervezetek - nemzetközi civil szervezetek - ENSZ szervezetek




Az említett szervezetekkel/személyekkel, havi rendszerességgel megtartott koordinációs ülések sajnos utazások, személyes elfoglaltságok okán nem követték a naptári rendet, de jelentőségüket és a koordinációba bevontak elkötelezettségét mutatta, hogy végül minden esetben megtörténtek. 2008. június elején a Magyar Külügyminisztérium képviseletében Tomaj Dénes főosztályvezető illetve Budai János biztonsági szakértő ellenőrizte a magyar civil szervezetek Baghlan tartományban végzett fejlesztési és humanitárius munkálatait. A delegáció programjainak előkészítését a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai közösen végezték Tölli Istvánnal, a külügyminisztérium tartományi képviselőjével. A tartomány területén tevékenykedő NGO-k közötti koordinációs megbeszélések több témakör megvitatására irányultak. A PDC (Provincial Development Council) üléseken került sor a 6 különböző szektor szakmai megbeszélésére, ahol a Segélyszervezet magyar munkatársa személyesen tájékoztatta fejlesztési programjairól a térségben tevékenykedő szervezeteket. A havonta megrendezett üléseken a Segélyszervezet munkatársai rendszeresen részt vettek. Az alábbi 6 szektort érintették a koordinációs megbeszélések: 1. Private sector development-Civil szektor fejlesztése – MoE 2. Social protection-Szociális védelem – MoR 3. Agriculture and Rural Development-Mezőgazdaság és vidékfejlesztés – MoA 4. Health-Egészségügy – MoHealth 5. Education-Oktatás – MoEdu 6. Infrastructure and Natural Resources-Infrastruktúra és természeti erőforrások – MRRD Munkahely-teremtő programok Téglagyár A hagyományos technológián alapuló téglagyár megépítése a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet egyik olyan programja, amely komplex módon kívánt segíteni a legszegényebb sorsú afgán embereken. Elsődleges célja volt, hogy hosszútávon munkalehetőséget biztosítson az Etehad visszatelepültek táborában élő családoknak. 2008-ban befejeződött a 100 m2–es irodaépület, valamint a szivattyúház építése is. A munkálatokat a hideg időszakot követően február közepén indultak. Március végére elkészült a téglagyár irodájának külső-belső vakolása és festése, valamint az elektromos hálózat kiépítése. Ugyanebben az ütemben készült el a 15 m2-es szivattyúház is. A rendkívüli hideg miatt a gyár csak 2008. áprilisában kezdte újra a termelést. A téglagyár munkahelyteremtő célkitűzése mellett fontos és rendkívül hasznos, hogy a táborban élő legszegényebb visszatelepültek egyszeri tégla-támogatásban részesülnek házuk felépítéséhez. A kedvezményezettek listájának összeállítása, valamint a többoldalú egyeztető tárgyalások – MoRR, Shura, HIA, menekültek – után az első osztások 2008 áprilisában kezdődtek el, és




2008 júliusában fejeződtek be. Ennek keretében 20 család összesen háromszázezer elsőosztályú égetett téglát vehetett át, melyet házaik építéséhez hasznosítottak. 2007-es évhez képest 2008-ban a szén ára több mint 10%-al emelkedett, míg az üzemanyag ára a duplájára nőtt. Ezen költségek növekedése nagyban megnehezítette a téglagyár üzemeltetését. 2008-ban a téglagyár 1,2 millió téglát állított elő. Részben a tartományban egyre nehezebben megvalósuló fejlesztési kivitelezések, részben pedig a téglák keresletének csökkenése miatt a gyár üzemeltetése komoly nehézségeket okozott. A fent említett körülményeket figyelembe véve, valamint a hosszabb távú fenntarthatóság érdekében a Segélyszervezet újabb tárgyalásokat kezdeményezett a Visszatelepültek Minisztériumával az ingyenesen átadott illetve szétosztott téglák mennyiségének termeléssel arányos meghatározása illetve csökkentése ügyében. A téglagyár gazdaságos működtetés elengedhetetlen feltéle a tevékenységnek, és ezáltal az ott dolgozó több mint 100 fő családjának fenntartásához szükséges jövedelem biztosításához. Mezőgazdasági fejlesztő programok, eszköztámogatás 2008-ban a mezőgazdasági fejlesztési programok végrehajtása keretében tovább folytatódott a helyi gazdák szakképzése. A programelem esetében a kedvezményezettek körébe olyan családok kerültek, akik kisebb méretű földet (kevesebb, mint 5 gerib) műveltek, valamint képzettségük és anyagi körülményeik miatt nehézséget okozott számukra ezek megművelése. Ezen családi gazdaságok támogatása gyors, és közvetlen segítséget eredményezett a nagy családok megélhetési gondjainak enyhítésében. Szövetkezetek és családi gazdaságok képzése, támogatása A magyar és helyi mezőgazdasági szakértőkkel történt konzultációt követően, a Segélyszervezet munkatársai elkészítették a 8 témakörből álló szakképzési anyagot. (Műtrágyázás-Komposztkészítés, Nemesítés, Permetszer használat, Metszés, Vetésforgó, Állattartási ismeretek, Gyümölcsaszalás, Növénytermesztési ismeretek). A lakossági felméréseket követően 2 turnusban 80-80 fő vett részt a mezőgazdasági képzéseken azaz összesen 160 fő: 1. 2008. február 5. - 2008. május 23. 2. 2008. június 3. – 2008. szeptember 17. Egy témakört két hétig oktatott a két tanár 20-as csoportokban. A tanfolyamokon vezetett jelenléti ívekből kiderült, hogy a részvételi arány meghaladta a 100%-ot. A Segélyszervezet munkatársai azt tapasztalták, hogy a tanfolyam beindításakor a 20 fős képzéseken gyakran 25-30-an is megjelentek.




A tavaszi vetések feljavítása érdekében 2008. február végén az előzetes felmérések alapján kiválasztott kedvezményezettek fejenként 50 kg, összesen 8,5 ezer kilogramm műtrágyát (Uria) vehettek át. Így összesen 170 kiválasztott farmer, család részesült közvetlen támogatásban a 3 településről. A tavaszi háztáji ültetések és vetések megkezdése előtt a Segélyszervezet munkatársai Gazan I, Gazan II és Munjhana településeken igénymérő felméréseket végeztek. Ennek eredményeként döntött úgy a Segélyszervezet, hogy 2008. március végén a sok tagú és alacsony jövedelemmel rendelkező családokat zöldség vetőmagvakkal támogatja. Az osztás keretében 120 család számára került egyenlő mértékben kiosztásra 104 kg hagyma, 15 kg paradicsom, 30 kg padlizsán, 95 kg uborka, 105 kg retek, 95 kg okra és 25 kg paprika magvak. A háztáji vetőmagvak osztásával egy időben 140 család részesült eszköztámogatásban. Az eszközök a háztáji kertek, illetve a földek megműveléséhez nyújtottak nagy segítséget. Az egységcsomagok lapátot, vasvillát, csákányt, metszőollót, gyümölcskosarat, műanyag fóliát, vászonkesztyűket, valamint gumicsizmát tartalmaztak. A családoknak személyesen átadott eszközök mellett a Segélyszervezet a Saad Bin Waqass Gazan gazdaszövetkezet számára 15 talicskát adott át, melyeket a helyi farmerek használhatnak munkájukhoz. Szőnyegszövő tanfolyam családjukat egyedül nevelő anyák számára A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2007 októberében indította el szőnyegszövő tanfolyamát, főként a gyermekeiket egyedül nevelő anyák számára. A munkatársak kiválasztása során a Segélyszervezetnek figyelembe kellett vennie a szőnyegszövői tapasztalatokat, írás-olvasás tudást, valamint jövőbeni munkatársak elfogadottságát a táborban lakó családok között. Az afgán társadalomban a nők szerepe a családon belül még mindig igen érzékeny téma. A családokhoz való könnyebb bejutás érdekében, a tárgyalások folytatására és a képzések megtartására két női munkatársat választott a Segélyszervezet. A munkatársak a program indításának első lépéseként felmérték a táborban lakó özvegy, családjukat egyedül nevelő anyák, illetve árvák számát. Ezzel párhuzamosan árajánlatokat kértek be három Pul-i-Khumri városában működő cégtől a fonálalapanyag, illetve a szövőszék és a hozzátartozó eszközök árára. A Segélyszervezet a legolcsóbb árajánlatot adó cégtől rendelte meg a beszerzést, illetve a szövőszékek legyártását. A felmérés során 100 kedvezményezettet választott ki a Segélyszervezet, akiknek 73%-a gyermekeit egyedül nevelő anyákból, özvegyekből került ki, míg a fennmaradó 27% a árva gyermek volt. A kedvezményezettek 4x25 fős csoportokban sajátították el az elméleti ismereteket. Egy témakört a két tréner 2 hétig oktatott, novembertől-márciusig. Az elméleti képzésekhez a




termet a helyi közösségtől bérmentesen kapta használatra a Segélyszervezet. Az oktatáshoz szükséges felszereléseket (szőnyeg, tábla, füzet, toll) a Segélyszervezet biztosította. A gyakorlati képzés is 4x25 fős csoportokra oszlott. Ezeken belül egy vagy két olyan nő is volt, aki valamelyest ismerte a szőnyegszövés technikáit, így a csoporton belül is segítették egymást a résztvevők. A trénerek csoportról csoportra járva segítették, illetve ellenőrizték a megfelelő színvonalú munka elvégzését. A szövőszékek legyártását követően a Segélyszervezet 4x25 fős turnusokban szervezte meg azok átadását. Egy fő 9kg fonalat kapott. A szövőszékeket illetve az egyéb szükséges eszközöket (fémfésű, fémkés- és kampó, szövetkapocs) 4 fő kapta közös használatra. A programban részt vevő 100 asszony számára a Segélyszervezet 2008. február 27-én egyszeri, élelmiszertámogatást is nyújtott. A kedvezményezettek fejenként 25 kg lisztet, 5 kg rizst, 3 kg olajat, 3 kg cukrot és 1 kg teát kaptak. Ez a mennyiség egy 5-6 fős átlag afgán család havi élelmiszer szükségleteihez elegendő. 2008. március végéig a 25 db 6m2-es szőnyegből 19 darab teljesen elkészült és eladásra is került. Az elkészült szőnyegeket 4.400-4.500 afgani/m2 (90 USD) áron sikerült értékesíteni. A bevétel egy részéből a következő szőnyegek gyártásához vásároltak alapanyagot a kedvezményezettek, úgy hogy közben jövedelemhez is jutottak. A lemaradó csoportok esetében március végével 70-90%-os állapotban voltak a szőnyegek, ahol a csúszás egyik fő oka, hogy a rendkívüli téli hideg miatt az asszonyok leálltak egy hónapra a szőnyegszövéssel. Április végére azonban ezek a szőnyegek is elkészültek, illetve értékesítésre kerültek. Gyümölcsaszalók építése és használati képzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008. áprilisában kezdte meg ezt a programelemet, mely 2008. szeptember végén fejeződött be. A program keretében három gyümölcsaszaló és szárító felépítése, 30 farmer képzése és a gyümölcsaszaláshoz szükséges eszközök átadása szerepelt. A Segélyszervezet munkatársai a három településből (Gazan, Munjana, Walyan ) 10-10 olyan farmert választottak ki, akik nagycsaládos (legalább 5 fő), alacsony jövedelemű (az egy főre jutó havi jövedelmük kevesebb mint 1.500,- AFA = 30,-USD), és rendelkezik megfelelő mennyiségű gyümölcsfával. A három gyümölcsaszaló építésének kivitelezéséhez az Ökumenikus Segélyszervezet, a tendereztetési folyamat befejeztével, az Edris Omar Construction Company-val kötött megállapodást. A területet mindhárom esetben a településen működő Farmer Szövetkezet biztosította. Az alapozási munkálatokat, a szerződés aláírását követően, 2008. május 8-án kezdte meg a kivitelező cég. Mindhárom épület két részből állt össze, egy nyitott szárító és egy-egy fedett szárító/tároló helyiségből. Az építkezések az előzetesen egyeztetett ütemnek megfelelően történtek és 2008. szeptember végére be is fejeződtek. Az építkezések mellett a Segélyszervezet három oktató segítségével mezőgazdasági szakképzést tartott a három településen kiválasztott 10-10 kedvezményezett számára. A tréningek 2008 júniusában kezdődtek, és 2008 szeptemberében fejeződtek be. A képzés főbb




témakörei a különböző gyümölcsök termesztésének, szárításának, aszalásának módja, az eszközök helyes használata, a gyümölcsszárítás minőségének javításai voltak. A képzési program mellett a Segélyszervezet egy egyszeri eszköztámogatásban is részesítette a programban résztvevő a farmereket. A Gazan, Munjana és Walyan településeken élő 10-10 farmer fejenként 1 db talicskát, 3 csomag fóliát, 1 kosarat, 3 db fém kannát, 1 csomag gyékényt, 1 db ollót, 1db kést és 1 csomag kesztyűt kaptak. Az eszközök szétosztására 2008 júliusának elején került sor. Oktatásfejlesztés A Külügyminisztérium által támogatott fejlesztési program keretében a Segélyszervezet két iskola felújítását, egy új iskola építését és a Pul-i-Khumri-i Tanárképző Főiskola fejlesztését jelölte meg célként. Karadaka A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-as tervei között szerepelt a Baghlan tartomány Dushi járásában található Karadaka falu iskolájának rekonstrukciója. A településen egy létező, de életveszélyes állapotú iskola felújítása volt az eredeti projektcél, de a Segélyszervezet folyamatos, többszintű egyeztetést követően úgy döntött, hogy a régi épületet lebontva egy, az eredeti terveknek és költségvetésnek megfelelő 8 tantermes iskolát épít. Az iskola építésére 2008. január 23-án kötötte meg a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a megállapodást az Oktatási Minisztériummal. Az építési munkálatokra a Segélyszervezet három cégtől kért árajánlatot. Ezek közül az iskola építésére a legolcsóbb árat az Edris Omar Construction Company adta, mellyel 2008. március 3-án kötött szerződést a Segélyszervezet. A rendkívüli téli hideg miatt az építkezés március elején tudott csak elkezdődni. A hivatalos alapkőletételre április 2-án került sor, melyen részt vett többek között Baghlan tartomány kormányzója, az Oktatási- és a Gazdasági Minisztérium baghlani vezetője. Az alapozási munkálatokat május elejére fejezte be a kivitelező cég, majd megkezdődhetett a falak építése. Az iskola falai és a tetőkoszorú június végére, ezt követően pedig a tetőszerkezet készült el. Ezután kezdődhettek meg a belső munkálatok (elektromos hálózat kiépítése, belső burkolat kialakítása, vakolás, festés). Az építkezés legutolsó lépéseként a külső fal vakolása és festése, valamint az ablakkeretek beszerelése valósult meg. Augusztus folyamán a Segélyszervezet munkatársai elkezdték az iskolabútorok (iskolapadok, tanári asztalok, székek és szekrények) beszerzését. A Segélyszervezet három cégtől kért be árajánlatot és ezek közül a legolcsóbbat választotta ki, majd bízta meg a bútorok




elkészítésével. A bútorokat 2008. szeptember 25-ig elkészítették és leszállították a Karadaka iskolába. A rendkívüli téli hideg ellenére a kivitelező cégnek sikerült határidőre elkészítenie az iskolát, melyet a Baghlan tartományi Oktatási Minisztérium 2008. szeptember 30-án átvett, és ezzel vállalta az iskola fenntartását, működtetését illetve karbantartását. Khoja Alwan – Etehad menekülttábor iskolája A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet másik nagy infrastrukturális beruházása 2008-ban a Baghlan tartomány, Pul-i-Khumri járásban, Khoja Alwan – Etehad menekülttáborban – felépítésre kerülő 12 tantermes általános iskola volt. A munkálatok megkezdése előtt a Segélyszervezet munkatársai együttműködési megállapodást kötöttek a helyi közösség vezetőivel, a Visszatelepültek Minisztériumával, valamint az Oktatási Minisztériummal a helyszín véglegesítéséről, illetve az iskola építése utáni üzemeltetéséről. A Segélyszervezet három cégtől kért be árajánlatot a kivitelezésre. Ezek közül a Walid Parsa Construction Company adta a legkedvezőbbet. Az Ökumenikus Segélyszervezet és a kivitelező cég 2008. március 3-án írta alá a szerződést. A rendkívüli téli időjárás miatt az iskola építése szintén csak március elején tudott elindulni. A hónap végére az alapok kiásása megtörtént, valamint az alapozási munkálatok is elkezdődtek. A kivitelező cég az alapozást április közepére befejezte, majd ezt követően elkezdődhetett az épület falainak felhúzása. Az iskola falai és a tető fémkoszorú június közepére készült el. Ezt követően került kialakításra a tetőszerkezet, melyet az építőcég szeptember elejére fejezett be. A külső és belső vakolás szeptember végére készült el. 2008 augusztusában megkezdődött az iskolához szükséges bútorok (iskolapadok, tanári asztalok, székek és szekrények) beszerzése. A Segélyszervezet három cégtől kért árajánlatot és a legolcsóbbat választotta ki. Az iskolabútorok 2008. szeptember 28-ig készültek el. A 18 hónapos program végére a Baghlan tartományi Oktatási Minisztérium által kiállított dokumentum szerint az építkezés 95%-a elkészült. Ahogy arról a Segélyszervezet előzetesen is tájékoztatta a Magyar Külügyminisztériumot, a rendkívüli téli hideg miatt az építkezés kivitelezése kisebb csúszással tudott csak megvalósulni. Így az iskola teljes elkészülte 2008. novemberében fejeződött be.

3. Hosszú távon fenntartható fejlesztési programok végrehajtása Baghlan tartományban A Segélyszervezet 2008-as baghlani programjának általános célkitűzése, hogy a nemzetközi szervezetek és a Segélyszervezet (Afganisztánra és Baghlan tartományra vonatkozó) fejlesztési terveire építve, a gazdasági és társadalmi életviszonyokon javítson. Továbbá, hogy a korábbi fejlesztési programokra építve, a költséghatékony végrehajtás keretében, további nemzetközi forrásokat is bevonjon a magyar fejlesztési munkába. Egyúttal a megvalósuló program hosszútávon fenntartható és a helyi lakosság és a releváns állami és civil szervezetek által is maximálisan támogatott legyen. Elősegítse az ország demokratizálódási folyamatát, és komplex módón szegénység csökkentő hatást érjen el.



IV)


Mezőgazdaság és vidékfejlesztés programok Gazan-Munjana • Halgazdaság (pisztrángtelep) korszerűsítése • a telephez vezető vízcsatornán mini vízerőmű létesítése • az itt előállított energiára alapozva hűtőház létesítése, a gazdák terményeinek (gyümölcs, zöldség) piacra jutásának elősegítése Tala-wa Barfak • Gyümölcsültetvények telepítése • Aszalóház építése • A fentieket üzemeltető termelőszövetkezet létrehozása, mezőgazdasági képzések szervezése, mezőgazdasági eszközök osztása (A programelemet a magyar PRT által korábban létrehozott termelőszövetkezetet fejleszti tovább.) Dahana-I-Ghori • Termelőszövetkezet létrehozása: o mezőgazdasági képzések szervezése, o mezőgazdasági eszközök osztása, o bemutató fóliasátrak osztása és farmerek zöldségtermesztésre, o vetőmag/szerszám/növény-védőszer osztása

képzése

fóliás

B) Oktatási programok

•

•

Baghlan tartományban a szakoktatás fejlesztése szakképző műhelyek építésével és felszerelésével (a program kivitelezését és az indítandó szakok tanmenetének kialakítását a helyi hatóságokkal történő egyeztetés és piackutatás előzi meg.) A Baghlani Tanárképző Központ infrastrukturális támogatása o Pedagógiai módszertani központ építése és felszerelése

C) Egészségügyi programok •

Egészségügyi intézmény (BHC klinika) építése, és felszerelése Dande Gori, illetve Sayad településen (Dahana-I-Ghori)

Újabb mezőgazdasági és vidékfejlesztési programok Baghlanban Gazan Munjana termelőszövetkezet A településen korábban iráni technológiával épült halfarm felújításának előkészítése során a Segélyszervezet mezőgazdasági szakértői felvették a kapcsolatot a helyi mezőgazdasági hatóságokkal. A tárgyalások során megkerültek a halfarm eredeti tervrajzai, melyek alapján 27. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



elkészült a felújítás részletes kivitelezési terve. A szövetkezet tagjai és a Segélyszervezet szakértői közösen jelöltek ki 23 családot, akik az első időszakban üzemeltetni fogják a farmot. A családok számát a halfarm jövedelemtermelő kapacitásához igazították, a kedvezményezettek kiválasztásánál pedig a családtagok számát, a jelenlegi mezőgazdasági földek termelőképességét, illetve a szakmai tudást vették figyelembe. Ebben a folyamatban a Segélyszervezet munkatársai és a termelőszövetkezet vezetői közösen vettek részt. Így a kiválasztás a közösség által is elfogadott volt. Mini vízerőmű építése A mini vízerőmű létrehozása a termelőszövetkezetben a kivitelezés alatt álló zöldséghűtőház áramellátását hivatott biztosítani. Előreláthatólag az épülő erőmű elektromos árammal tudja majd ellátni a környező lakosokat is, mely bevétel a szövetkezet közös költségvetését gyarapítja, amiből állandó technikai személyzetet lehet biztosítani a biztonságos és hosszú távú üzemeltetéshez. Ez a rendszer legalább 15 évig működőképes lesz, amennyiben néhány egyszerű karbantartási munkát rendszeresen elvégeznek a fenntartók. A jelenlegi állapot szerint a vízcsatorna elkészült, míg a vízelvezető csövek, illetve a dinamóház építése folyamatban van. A kivitelezési munkálatok elkezdése óta már 34 család jutatta el igényét a termelőszövetkezethez, hogy igénybe venné a vízerőmű áramszolgáltatását. Zöldség hűtőház A szövetkezet tagjai számára a termelési nehézségeken túl komolyan kihívást jelent a megtermelt zöldségek, gyümölcsök, megfelelő minőségben való, hosszabb távú tárolása. Ennek hiánya komoly bevétel kiesést jelent a gazdáknak, mert nem tudják megfelelő minőségben értékesíteni termékeiket a távolabbi piacokon. Ezért a Segélyszervezet egy új, 50m2 hasznos alapterületű zöldséghűtőház építéséről döntött. 2008-ban az építkezéshez szükséges előkészítési (tervezés, engedélyeztetés, szerződéskötések) feladatokat végezték el a Segélyszervezet munkatársai. Tala-wa-Barfak termelőszövetkezet A gyümölcsaszalás, figyelembe véve a lokális mezőgazdasági adottságokat és a helyi lakosság szakképzetségét, fontos munka és jövedelemteremtő lehetőséget ad a helyi közösségeknek. Az épülő gyümölcsaszaló, megfelelő munkaszervezés mellett, az egész szövetkezi tagságot ki tudja szolgálni. A munkatársak felmérései azt mutatják, hogy a lakosság körében a gyümölcsaszaló technológia tágas körben ismert, illetve komoly jövedelmet vár a lakosság e fejlesztéstől. Mezőgazdasági szövetkezeti tagok és családi gazdaságok képzése A mezőgazdaságból élők szakmai képzése a termelékenység és a hosszú távú jövedelemtermelés fenntarthatósága miatt rendkívül fontos Afganisztánban. A kedvezményezettek végleges köre kis vagy közepes méretű földön termel (5-10 gerib között). A terület méretén túl fontos szempont volt az ismeretek felmérése és a földet művelők szakmai tudása. A farmerek értéknek tartják földjeiket és komolyan művelik azokat, azonban a szakszerűség hiánya gyakran a föld termőképességének kárára megy. Ez olykor családok teljes megélhetését teszi tönkre, instabilizálva a helyi közösségeket és közvetve a tartomány biztonságát is. Ugyanakkor, ebből a szoros földel való kapcsolatból (kötődésből) adódik, a kedvezményezettek motivációja is, hiszen a föld vagyont, a termés pedig megélhetést jelent.




A Segélyszervezet nyolc témakörből álló oktatási anyagot használ: műtrágyázáskomposztálás, nemesítés, permetszer használat, metszés, vetésforgó, állattartási ismeretek, gyümölcsaszalás, növénytermesztés. A tréningek első szakaszában 4x27 fős csoportokban 108 farmer vett részt a foglalkozásokon. A tapasztalatok szerint ezek a csoportok nem csak szakmai ismereteket szereztek, hanem komoly jelentőségű tapasztalatcsere is folyt. Ezért a tréning első szakasza igen hatékony volt. A korábbi tapasztalatokra építve, a Segélyszervezet külön képzéseket tartott a szövetkezet vezetésének is. Erre azért volt szükség, hogy a számában növekvő szövetkezet vezetése képes legyen hatékony eszközökkel irányítani a szövetkezet munkáját. Ezeken a foglalkozásokon a Segélyszervezet mezőgazdasági mérnöke a kis létszámú csoportnak közvetlen, egyedi problémák megoldására vonatkozó tanácsokat is tudott adni. Mezőgazdasági osztás szövetkezeti és családi gazdaságok részére A kedvezményezettek a Segélyszervezet és termelőszövetkezet közös prioritásai alapján lettek kiválasztva. Elsődleges szempontok voltak: meglévő gyümölcsösök károsodása, szakmai ismeretek megléte, földterület mérete és adottságai, a családi gazdaságban élő kiskorúak száma, valamint az ültetvények hosszútávon való fenntarthatóságának lehetősége. A komplex kiválasztási folyamat eredményeképpen 30 farmer kapott minősített gyümölcsoltványokat. Így összesen 300 darab gyümölcsfa lett kiosztva.

Dahana-i-Ghori termelőszövetkezet Bemutató fóliasátrak osztása Az öt darab épülő fólia sátor egyenként 25 méter hosszúságú, és 5 méter talpszélességű, két végén nyitható acélíves, illetve műanyag szerkezetű. A csepegtető csövek 2x3 sorban húzódnak, valamint tervben van támasztóhálók és vízvezető zsinegek beépítése is. A tartóíveket beton oszlopokkal támasztják alá. Mezőgazdasági szövetkezeti tagok és családi gazdaságok képzése A szövetkezeti tagok többsége megfelelően ápolt ültetvényekkel dolgozik és szakértelmük is elfogadhatónak mondható. A kedvezményezettek kiválasztásában két tényezőt vettek figyelembe a Segélyszervezet munkatársai: a farmerek földjének nagysága, a szakmai tapasztalatok minősége, illetve az új gazdálkodási technológiák bevezetése iránit érdeklődés. A Segélyszervezet ebben a kerületben is megszervezte a szövetkezeti vezetők számára tartott képzést, így segítve a szövetkezet még hatékonyabb működését. A tréning során a szövetkezet vezetői, túl az ismeretek átadásán, megkérték a Segélyszervezet mezőgazdasági szakértőjét, hogy az aktuális szervezési és működési nehézségeket közösen tekintsék át. A felmerülő problémák között elsősorban adminisztratív segítséget nyújtott a Segélyszervezet, a taglétszám pontos és folyamatos dokumentálásához, illetve kritikus probléma a szövetkezeti tagok közti állandó szakmai értékelés. Ennek orvoslására kidolgozásra került egy állandó szakmai fórum, mely havi rendszerességgel tekinti majd át a szövetkezet tevékenységét és a felmerülő problémákat.




Oktatásfejlesztés Tanárképzőképző Központ (Teacher Education Center - TEC) fejlesztése A Tanárképző Központ esetében elkészültek a részletes kivitelezési tervek és az új épület végleges helye is kijelölésre került. Az elmúlt évben a TEC oktatói részéről komoly igény jelentkezett az internet bevezetésére. Ezért a mostani fejlesztési programba bekerült a világhálóhoz csatlakozás terve, melynek üzemeltetését 1,5 évig biztosítja a Segélyszervezet. Az így megvalósult program egy másik pozitív hozadéka, hogy a magyar civil fejlesztési program keretében felépült InfoCenter már nem csupán a TEC hallgatóit fogja kiszolgálni, hanem a város lakosságának is szolgáltatásokat fog nyújtani, így erősítve a magyar fejlesztések további népszerűségét és beágyazottságát a helyi közösségekben. Szakoktatási program kidolgozása felmérések végzése, piacképes szakmák kiválasztása A szakoktatás esetében Baghlanban a fő kihívás, hogy nincsenek pontos felmérések és szakszerű indoklással ellátott javaslatok újabb szakoktatási tárgyak bevezetésére. Ugyankor a helyi közoktatási rendszerben dolgozók részéről rendszeresen felvetődik ennek hiánya. Ezt a helyzetet felismerve a Segélyszervezet létrehozott a helyi Közoktatási Minisztériummal együttműködve egy „közoktatási working group”-ot. A Segélyszervezet tervei szerint ez a szakértőkből álló csoport két hónapos mandátuma alatt olyan alapos felmérést lesz képes prezentálni, mely valóban szükséges új és a munkaerő piac által igényelt szakoktatási programok a felépült szakoktatási komplexumban hamarosan bevezethetőek lesznek. A Segélyszervezet ezen kezdeményezésével a helyi közigazgatás koordinációs hiányosságait pótolja, illetve közvetve azt az üzenetet kommunikálja a kedvezményezettek felé, hogy a donor közösség számára fontos a helyi szakmaiság professzionális bemutatása, s a megvalósuló programok valóságosan is alá legyenek támasztva helyi javaslatokkal, tervekkel.

4. Nemzeti és nemzetközi finanszírozás keretében közigazgatásfejlesztési programok Baghlan tartomány területén 2008-ban a Segélyszervezetet a magyar Önkormányzati Minisztérium és az Európai Unió társ-finanszírozásában, egy Baghlan tartományban indítandó közigazgatás-fejlesztési program lebonyolításával bízták meg együttműködési szerződés keretében. Az Európai Unió tagországai által létrehozott nemzetközi szervezet, az International Organization for Migration ellenőrző és koordináló szerepkört lát el a donor szervezet és a lebonyolításért felelős partner kapcsolatrendszerében a sikeres végrehajtás érdekében. A projekt célja szerint hozzájárul az afgán állam közigazgatásának fejlesztéséhez, szolgáltatásainak emberközpontúvá válásához, illetve közvetve az ország demokratizálódásához is. Baghlan tartomány központi és kerületi közigazgatásának megerősítése – 1. fázis Képzések A közigazgatás központi, tartományi és járási szintjei között szembetűnő különbség tapasztalható az alkalmazottak szakképzettségének tekintetében. A közigazgatás-fejlesztés 30. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



keretében elindított képzési program 3 irányú, alapszintű angol nyelv, általános adminisztráció-menedzsment és számítástechnikai ismeretek oktatását és elsajátítását tűzte ki céljául. A képzések koordinálásáért egy minisztériumi szintű szervezet, az Independent Administrative Reform Civil Service Comission felelős az egész ország területén. A képzések Baghlan tartomány 14 kerületében, illetve a kerületi központban egy állami szinten kidolgozott tematikát követve kerültek lebonyolításra, az oktatási helyszínekre kihelyezett tanárok segítségével. A tanárok tevékenysége a meghatározott tananyag és tanegység oktatása mellett az államigazgatáshoz kapcsolódó adminisztrációs munkát segítő és támogató feladatok elvégzésére is kiterjedt, ezzel hatékonyabbá téve az elméleti rész gyakorlatba történő átültetését. A tanárok munkájának eredményességét havi rendszerességgel egy, a monitoring feladat ellátására felállított csapat végezte – a Segélyszervezet és a Civil Service Comission egy-egy helyi munkatársa – a képzés résztvevőinek bevonásával. A folyamatos ellenőrzésnek köszönhetően mérhetővé vált a résztvevők fejlődési szintje, a tanárok által vállalt és elvégzett feladatok ellenőrzése. A 6 hónapos tréning első két hónapjában összesen 200 fő vett részt hivatalosan, de a nagy érdeklődés eredményeképpen általánosan mérve mintegy 230 fő látogatta a képzéseket, ami elsősorban az egyes kerületekbe kiküldött tanárok hatékony munkavégzésének volt köszönhető. Építkezések A projekt alapvető célkitűzései között szerepelt a helyi hatóságok, állami adminisztrációjának támogatása – elsősorban a kapacitásépítés és az infrastruktúra-fejlesztés területén. Ennek jegyében 2 kerület – Tala-Wa-Barfak és Dahana-I-Ghori – államigazgatásnak kerületi szinten helyet adó épületek munkálatai kezdődtek el, melyek egyenként 7 helységet foglalnak magukba, alapterületük 216 m². Az előkészületek során egy mérnökcsapat készítette el az épületek terveit, központilag meghatározott arculati és szerkezeti standardok figyelembevételével. Az építkezések kidolgozott ütemterv alapján kerültek kivitelezésre, szigorú ellenőrzés és felügyelet mellett. Az ütemezés 5 lépcsőben történő végrehajtásának első 3 szakasza fejeződött be a 2008-as esztendőben: az alapok kiásása, beton alapok elkészítése és a falak felhúzása betonkoszorúkkal ellátva. Irodai felszerelések A programnak szerves részét képezte az iroda felszerelések beszerzésének és kiszállításának lebonyolítása Baghlan tartomány minden kerületébe. 2008 év végéig a Segélyszervezet munkatársai – a szükségletek felmérése után – a kedvezményezettekkel közösen állították össze a felszerelések listáját, abból a célból, hogy minden igényt kielégítő, hatékony munkavégzést és megfelelő munkakörülményeket teremtsenek az államigazgatásban dolgozók számára. Az eszközbeszerzés kettébontásával a Segélyszervezet lehetőséget teremtett arra, hogy a kedvezményezettek a saját igényeik és szükségleteik szerint választhassanak a listából; meghatározott keretek között a kötelezően választható csomag mellett. Ez a lehetőség pozitív fogadtatásra talált a kedvezményezettek körében is.




5. Munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő program Baghlan tartományban A Segélyszervezet a japán állam finanszírozásával 2008. áprilisában indította el a Grant Assistance For Grass Roots Projects keretében újabb munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő programjait. A programok alapvető célkitűzése a szegénység, a munkanélküliség csökkentése, a legszegényebb rétegek (Extremely Vulnerable Individual – EVI) esetében, a hosszú távú megélhetés biztosítása munkahely-teremtéssel, az egészségügyi helyzet javítása és az alapfokú oktatás biztosítása. A programok helyszíne a Baghlan tartománybeli Etehad menekülttábor, ahol a menekültek szélsőséges körülmények között és sanyarú kilátások mellett élnek. Írás-olvasás képzés Az írástudatlanság aránya a menekültek tekintetében kiemelkedően magas. A programelem három alapvető, az alapműveltség megszerzéséhez szükséges tantárgy oktatását biztosította a kedvezményezettek számára. Az írás-olvasás alapjainak megtanítása mellett lehetőség nyílt matematikai alapismeretek elsajátítására is. A Segélyszervezet munkatársai felvették a kapcsolatot az Oktatási Minisztérium illetékeseivel annak érdekében, hogy a tanárok és tanfelügyelők kiválasztásán túlmenően 900 fő részvétele biztosítva legyen. Tekintettel a létszám nagyságára, egy előre kidolgozott szisztéma alapján történt a kedvezményezettek kiválasztása. Ez 25 tanár és 3 tanfelügyelő hathatós támogatásával és irányításával zajlott le a legkiszolgáltatottabb családok körében. Az órarend összeállításánál figyelembe vették a családok helyzetét arra vonatkozóan, hogy a munkahellyel rendelkező résztvevők eleget tudjanak tenni munkahelyi kötelezettségeiknek is. A képzés két szemeszterből állt: az első szakasz 6 hónapig tartott, mely vizsgával zárult. A második, rövidebb zárószakasz 3 hónapot ölelt fel. A teljesítmények és a fejlődés fokmérőjeként a tanfelügyelők részvételével havi teszteket írtak, és az első szemeszter végén vizsgával zárták a képzést. A foglalkozáshoz szükséges tananyag és írószer biztosítása, valamint az oktatási helyszínek körülményeinek javítása érdekében a szükséges bútorok és oktatási kiegészítő eszközök részét képezik a programnak, melyek első körben a 2008. júniusában felmért szükségletek alapján kerültek kiosztásra. Egészségügyi képzés A nők helyzetének javítása és támogatása az általánosan megfogalmazott célok közé tartozik a Segélyszervezet stratégiájában. A táborban családjukat egyedül eltartó nők a legveszélyeztetettebb csoport tagjaiként minimális esélyt kapnak megélhetésük biztosítására és egészségügyi helyzetük javítására. A higiéniai képzésben résztvevő nők – 180 fő – 6 csoportra bontva vettek részt a foglalkozáson a hét 6 napján. A képzés hosszú távú célja a táborban élő nők és családtagjaik a különböző betegségekkel szembeni 32. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



preventív felkészítés volt. A Segélyszervezet nyolc témakörből álló oktatási anyagot használt a projekt során: személyes higiénia, prevenció, közegészségügy, élelmiszerek biztonságos tárolása, betegségek és védekezés, vírusok elleni védekezés, a klór használata, rehidratáció. Az elméleti képzés során a Segélyszervezet munkatársai higiéniai és tisztasági csomagot osztottak ki a résztvevők között a gyakorlati útmutatások szemléltetésére, ezzel megteremtve a betegségek és fertőzések elleni védekezés és prevenció alapjait. Szőnyegszövő képzés A szakképzés keretében résztvevő 140 nő kiválasztása hasonló szempontok alapján történt, mint az egészségügyi képzés esetében. A tréning alapvető feltétele az volt, hogy biztosítsa az elméleti képzéshez a tudásanyagot, amit a résztvevők a gyakorlatba is át tudnak ültetni. Ennek érdekében szövőszékeket szerzett be és adott át a kedvezményezetteknek a Segélyszervezet, biztosítva a menekültek táborában a folyamatos foglalkoztatást. A Segélyszervezet munkatársai a helyi tanárok segítségével a fenntarthatóság érdekében kapcsolatba léptek helyi kereskedőkkel, akik vállalták a szőnyegek felvásárlását és értékesítését a külföldi piacokon. A kontinuitás megélhetési alapot teremthet a jövőben a résztvevők és családtagjaik számára. A szőnyegszövő képzés nyolc témakörre építette az oktatási anyagot: egészségügyi ismeretek, szerszámok használata, nyersanyagok, színek ismerete, tervezés, szövés, mosás és vágás, marketing és értékesítési ismeretek. Tekintettel a szélsőséges időjárási viszonyokra és az élelem hiányára Afganisztánban, a szakmai tréningek résztvevői élelmiszer csomagot is kaptak, mint természetbeni juttatást. Az élelmiszercsomag olyan alapvető élelmiszereket tartalmaz, melyek a helyi táplálkozási szokások figyelembe vételével, a minimális szükségletek kielégítésére szolgált: rizs, liszt, cukor, olaj és tea. Asztalos képzés Az asztalos tréning elindításának feltétele a műhely felépítése volt az Etehad menekült táborban. Az előzetes egyeztetéseket követően az illetékes minisztérium képviselőivel történt megegyezés során több mint 300 m² területen épülhetett fel az asztalos műhely. Körülötte – a biztonsági szempontokat szem előtt tartva – védő fal épült, mely az épületben raktározott szerszámok, gépek és egyéb nyersanyagok tárolásához nyújt megfelelő biztonságot. Az asztalosműhely felépítését követően a képzésben résztvevő diákok felvétele egy részletesen kidolgozott kiválasztási kritériumrendszer alapján történt: kor, nem, családi állapot, családtagok száma, rendszeres jövedelem, foglalkozás és képzettség. A kritériumrendszer szűrőjén keresztül kiválasztásra került az a 20 diák, aki




elkezdhette a tréninget, melynek első 2 hónapjában elméleti képzés folyt. Az oktatási anyag hét különböző témakörből merít: személyes higiénia és biztonsági eljárások, tervezés, anyagismeret, asztalos gépészeti ismeretek, kézi szerszámok, mérés és becslés, marketing ismeretek. A szakmai tréningek olyan lehetőséget biztosítottak a táborban élők számára, melyek kiindulópontjai lehetnek az újrakezdésnek és közvetve hatást gyakorolhatnak a tábor többi lakosa számára is.

6. Egyéb – Gyorssegítség nyújtás katasztrófák esetén 1. Rendkívüli téli hideg Afganisztánban 2007. december közepe és 2008. február közepe között Afganisztán északi és nyugati régiójában 20-30 éve nem tapasztalt, rendkívüli hideg tél volt. Az itt átlagos téli -5, -10 fok helyett gyakran napokon keresztül mínusz 20-25 fok volt. Az OCHA (United Nations Office for the Coordination of Humanitarian Affairs) január 22-én kiadott közleménye szerint több mint 300 halálos áldozatott követelt a szélsőséges időjárás. Ez a szám a tél végéig egyes becslések szerint meghaladta a 900-at. A fagy megrongálta termőföldeket illetve a raktárakban tárolt termények egy részét. A legjobban érintett tartományok között szerepel Baghlan is, ahol több mint 2400 fő került közvetlen életveszélybe. A háziállat állományban (juh, bárány, tehén, csirke) is körülbelül 20-30%-os veszteséget okozott a rendkívüli téli hideg a tartományban. A Segélyszervezet helyszínen tartózkodó munkatársa a koordináció érdekében egyeztetéseket folytatott a tartományi kormányzóval, az érintett helyi minisztériumok vezetőivel, civil szervezetekkel, az ACT-International (Action by Churches Together – Genf) partnerszervezetivel, az ENSZ képviselettel, a Nemzetközi Vöröskereszttel valamint a magyar vezetésű PRT-val. Ezt követően azonnali felméréseket kezdett a tartomány több járásában a legrászorultabb családok meghatározása érdekében. Az egyeztetések és a felmérések eredményeként a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elkészítette segélyprogramját, melyet eljutatott nemzetközi partnerszervezetéhez az ACTInternational-hez. A gyors segítségnyújtás Baghlan tartomány négy menekülttáborára koncentrált: Shemerq visszatelepültek tábora, Bande Du tábor, Dani Ghuri tábor, és Etehad visszatelepültek tábora. A ACT elfogadta a Segélyszervezet közel 50 ezer dolláros segélyprogram pályázatát, amit követően elkezdődhetett az árajánlatok bekérése, a kedvezményezettek listájának véglegesítése, valamint az áruk beszerzése és kiszállítása. 2008. 34. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



március 25. és 27. között a Segélyszervezet munkatársai kiosztották a segélycsomagokat a rászorulók között. A program végrehajtása során 400 család az alábbi egységcsomagokat kapta: Fűtés és szigetelést tartalmazó csomag: szén – 105 kg/család – összesen: 42.000 kg takaró – 2 takaró/család – összesen: 800 takaró Takarófólia– 1 fólia/család (méret:4x3m) – összesen: 400 fólia Élelmiszercsomag: Olaj– 3 liter/ család – összesen: 1200 liter Tea – 1 kg/ család – összesen: 400 kg Cukor – 1 kg/ család – összesen: 400 kg Só – 4 kg/ család – összesen: 1600 kg Rizs – 12,5 kg/ család – összesen: 5000 kg Bab – 6 kg/ család – összesen: 2400 kg A gyors segítségnyújtás következtében a Segélyszervezet több mint 3000 fő részére tudott életmentő segítséget nyújtani a baghlani táborok legkiszolgáltatottabb rászorulói számára. 2. Gyors egészségügyi támogatás a baghlani robbantás sebesültjei számára 2007. november 6-án, az eddig aránylag békésnek számító északi Baghlan tartományban, 80 halálos áldozatot követelő öngyilkos merényletet követtek el. A támadásban 200-an megsebesültek, az ellátásuk a környékbeli kórházakban történt. Az öngyilkos merényletben, amit Old Baghlan várostól nem messze, Baghlan Jaded településen, a „Fabrika Qand” elnevezésű cukorgyárban követtek el hat parlamenti képviselő is meghalt, illetve két másik megsebesült. Az első gyorssegély átadását követően a Segélyszervezet munkatársai további felméréseket végzet a sebesültek illetve az őket ellátó kórházak támogatása érdekében. A felmérés eredményeként a Segélyszervezet egy több mint 5 millió forint értékű programot állított össze. A támogatási összeg 2008 április elején érkezett a Segélyszervezet számlájára, amely után elkezdődhetett a segélyáruk beszerzése, valamint helyszínre szállítása. A kiosztás lebonyolításával kapcsolatban az egészségügyi minisztérium baghlan-i vezetőjével közösen döntött a Segélyszervezet stábja. A biztonsági helyzetre való tekintettel az a döntés született, hogy a legegyszerűbb és leggyorsabb módon adja át az egészségügyi eszközöket az Ökumenikus Segélyszervezet a kórházaknak. A szállítmány 2008. május 29-én érkezett meg mazar-isharif-ból, és a minisztérium képviselőjének jelenlétében még aznap kiosztásra került a kórházaknak.




Burma – Nargis ciklon Több mint 100.000 áldozat A 2008. május 3-án súlyos pusztításokat végzett a Nargis ciklon a volt burmai fővárosban és az ország délnyugati, legfőbb rizstermelő vidékén, az Irrawady deltában. Az ENSZ (UNOCHA) és a nemzetközi segélyszervezetek szerint legalább százezer ember meghalt, vagy eltűnt. Az állami segítségnyújtás elégtelen volt, közegészségügyi katasztrófa fenyegetett, mivel hatalmas területeken nem volt ivóvíz, a holtestek jelentős részét sokáig nem sikerült eltemetni. Nem volt a károsult régióban sem gyógyszer, sem elegendő mennyiségű ivóvíz. A burmai hatóságok nem engedték be – vagy csak esetenként – a segélyszervezetek szállítmányait. A katasztrófát követően a burmai kormány, néhány nap késéssel, nemzetközi segítséget kért. Ezután viszont nem engedte be sem a segélyszállítmányokat, sem az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek munkatársait, így többek között a Segélyszervezet délkelet-ázsiai regionális képviselőjét sem. A nemzetközi szervezetek jelenléte ezekben a hónapokban Bangkokra korlátozódott, mert mindenki a beutazási vízumra várt. Csak 6 segélyszervezet - többek között a Save the Children, DanChurchAid, Christian Aid – tudott, kizárólag a helyi partnereiken keresztül, dolgozni a térségben. A Segélyszervezet délkelet-ázsiai képviselője már a természeti katasztrófát követő napon, 2008. május 4-én, felvette a kapcsolatot a budapesti központi irodával és tájékoztatást adott a helyzet súlyosságáról. Ezt követően felutazott Bangkokba a Burmai Nagykövetséghez, hogy a lehető leghamarabb, hivatalos engedélyekkel, bejusson a katasztrófa sújtotta övezetbe. Az Ökumenikus Segélyszervezettel együtt Bangkokban várakozó mintegy 35 segélyszervezet (OCHA, OXFAM, Red Cross, UNHCR, Voice of Burma, más nemzetközi szervezetek), az általuk létrehozott nemzetközi szervezeti fórum és a többszintű koordinációt követően közösen fordult működési burmai működési engedélyért. Ezek a koordinációs megbeszélések több hónapon keresztül zajlottak a különböző szektorok munkáját illetően a Segélyszervezet képviselőjének részvételével, melyek során a szervezetek folyamatosan egyeztettek a tervezett munkák végrehajtásáról. Végül, több heti várakozás után, a Segélyszervezet úgy döntött, hogy a gyors segítségnyújtás biztosítása érdekében a nemzetközi hálózatán keresztül a helyszínen dolgozó partnerszervezeteinek közreműködésével segíti a károsultakat.

Kína – Szecsuáni földrengés Nemzetközi kötelékben A 2008. májusi földrengést követően az ACT-International, egyházi hátterű segélyszervezetek nemzetközi szövetségének (Genf) kötelékében több mint 30.000 károsult segélyezésében vett részt a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Gansu, Sha’anxi és Szecsuán tartományban. A leginkább károsult területeken földönfutóvá vált túlélők élelmet, takarókat, esőkabátot és átmeneti szállás építéséhez szükséges ponyvákat kaptak. A később megkezdett újjáépítési munkálatok keretében 600 lakóház, 10 iskola, 5 kórház rekonstrukciója, valamint ivóvíz- és öntözőrendszerek helyreállítása szerepelt a tervekben.




Üzbegisztán Újabb nemzetközi fejlesztési programot indított a Segélyszervezet az Európai Unió támogatásával A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2001-ben kezdte meg üzbegisztáni munkáját. Kisebb humanitárius segélyprogramok lebonyolítása után, 2005 és 2007 között uniós támogatással hajtott végre fejlesztési programot Kibrai járásban, az OPA-Singillar nevű fogyatékosokat segítő helyi szervezettel. 2008 folyamán megkezdte egy újabb uniós program végrehajtásának előkészítését. Az öt üzbég és egy dán szervezet bevonásával induló 24 hónapos program célja, hogy a fogyatékkal élőkkel és hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó üzbég civil és állami szereplők között erőteljesebb szakmai párbeszéd és hatékonyabb együttműködés alakuljon ki. A program során 39 szakmai találkozó kerül megrendezésre. A Segélyszervezet és partnerei 3 stratégiai dokumentumot készítenek el, illetve az üzbég civil és helyi állami szervezetek képviselői magyarországi tanulmányúton ismerkednek meg a magyar civil és állami szektor szociális területen folyó együttműködésével. 2008 folyamán a Segélyszervezet és a helyi partnerszervezetek elindították azt az engedélyezési folyamatot, ami a program végrehajtásának alapfeltétele.

CÉL SZERINTI JUTTATÁSOK 2008 projekt szám

projekt megnevezése

program célja

nyújtott szolgáltatás felsorolása

cél szerinti juttatások (érintettek) száma

program tárgyévi időtartama

Humanitárius programok 21007

Beregszász általános

Szociális segítségnyújtás

Civil információs iroda

21007



Perspektíva oktatóközpont

21007


Szociális segítségnyújtás Gyerekcsoport

21007


Szociális segítségnyújtás Nyugdíjas klub

21007



Szociális munkások képzése

21007



Civil szervezetek fejlesztése


2008.01.01 2008.12.31 2008.01.01 2 064 2008.12.31 2008.01.01 1 225 2008.12.31 263

1 078

2008.01.01 2008.12.31

120

2008.01.01 2008.12.31

31 335

2008.01.01 2008.12.31



904

2008.01.01 2008.07.15

12 672

2008.01.01 2008.07.15

szervezeti fejlesztés

8

2008.01.01 2008.07.15

civil hálózat építés

88

2008.01.01 2008.07.15

1 300

2008.01.01 2008.12.31

26031

TACIS Beregszász

Fejlesztési program

Képzések, tanfolyamok

26031

TACIS Beregszász


tanácsadás

26031

TACIS Beregszász


26031

TACIS Beregszász


22037

Árvíz - gyorssegély

26049

Sri Lanka III. (utazások) - KÜM

26072

Afganisztán EUROPAID Hulladékgazdáslkodá s - Mazar-e-Sharif

27025

EU Élelmiszersegély program

27026

Vajdaszentivényi óvoda/iskola támogatása

2703027032

„Projektkoordinációs iroda működtetése, munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő projektek megvalósítása Baghlan tartomány területén”


Humanitárius segély




Jégeső által megrongálódott házak felújításában részvétel Ipolytarnócon, szélvihar által megrongált házakból kitelepítettek élelmiszersegélyezé se Sri-Lankai monitoring utak utazási költségeinek finanszírozása Hulladékgazdálkodá si képzés, farmer képzés, egészségügyi képzés Magyarországon élő szociálisan rászorulók élelmiszersegéllyel való ellátása

2008.01.01 1 2008.04.30 . 2008.01.01 10 000 2008.06.20 . 2008.01.01 150 000 2008.12.31 .


Vajdaszentivényi óvoda/iskola részére számítógépadomány

2008.04.01 500 2008.04.30 .


Koordinációs iroda működtetése, 3 iskolaépítés, 1 InfoCentrum építés, téglagyár építés, mezőgazdasági képzés és osztás, 3 gyümölcsaszaló építése, gyümölcsaszalás képzés, 2 törpe vízerőmű építése, szönyegszövő tanfolyam.

2008.01.01 5 870 2008.09.30 .



27043

NCA Szandzsák 2007/2008


Állattenyésztés fejlesztése

64

2008.01.01 2008.09.30

27043



Mezőgazdasági tanfolyam

464

2008.01.01 2008.09.30

27043



Mezőgazdasági szövetkezet fejlesztése

400

2008.01.01 2008.09.30

27043



Számítástechnikai tanfolyam munkanélkülieknek

250

2008.01.01 2008.09.30

27043



Angol tanfolyam munkanélkülieknek

250

2008.01.01 2008.09.30

3 000

2008.01.01 2008.09.30

2 952

2008.01.01 2008.09.30

208

2008.01.01 2008.09.30

1 050

2008.01.01 2008.09.30

27043



27043



27043



27043


27050

"Nem vagy egyedül” program– VKR/DCA

27060

Afganisztán Baghlan robbantás 2007

28025

ACT/HIA RRF Téli segítségnyújtás Afganisztánban

28027

GAGP Munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő program Baghlan tartományban




Teleházszolgáltatás (informatikai, közösségi információ), Novi Pazar, Tutin Roma fejlesztés egészségfejlesztő tanfolyam Roma fejlesztés építőanyag osztás Továbbképzés civil szervezet munkatársainak részére Támogató szolgálatok beindítása hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok és családjaik részére

2008.01.01 1 247 2008.12.31 .


Gyógyszer és egészségügyi eszköz osztása

2008.01.01 1 440 2008.05.31 .


Élemiszercsomagok , tüzelő- és szigetelőanyag osztása

2008.02.01 3 200 2008.03.31 .

Írás-olvasás képzés

2008.03.05 7 200 2008.12.31 .



28027

28028

28028

GAGP Munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő program Baghlan tartományban GAGP Munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő program Baghlan tartományban GAGP Munkahelyteremtő és oktatásfejlesztő program Baghlan tartományban

28029

KÜM-2007NEFE/693 Mezőgazdasági fejlesztés

28029


28029


28033

Új Európa Alapítvány-MOL Parajdi üdültetés

28034

28034

28034

Közigazgatásfejlesztési programok Baghlan tartomány területén Közigazgatásfejlesztési programok Baghlan tartomány területén Közigazgatásfejlesztési programok Baghlan tartomány területén

28047

KÜM/MÖSZ/EHO EU integrációs projekt

28048

KÜM/MÖSZ/ADVA NCE EU integrációs projekt




Egészségügyi képzés

2008.03.05 1 440 2008.12.31 .


Szőnyegszövő képzés

2008.03.05 1 120 2008.12.31 .


Asztalos képzés


kecsketenyésztés, Pester fennsík

2008.03.05 160 2008.12.31 . 2008.03.01 80 2008.12.31 .


Szaktanácsadás

2008.03.01 936 2008.12.31 .


Állattenyésztési képzés

2008.03.01 352 2008.12.31 .


Parajdi sóterápiás kezelés rászoruló, beteg gyermekeknek


Tanfolyamok


Közigazgatási épület felépítése

190 000


Irodai felszerelések osztása

900 000



Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU csatlakozás tapasztalatainak átadásában Civil szervezetek határon átnyúló együttműködése az EU csatlakozás tapasztalatainak átadásában

100

1 880

2008.08.01 2008.08.31 . 2008.05.15 2008.12.31 . 2008.05.15 2008.12.31 . 2008.05.15 2008.12.31 .

2008.10.01 90 2009.05.31 .

2008.10.01 90 2009.05.31 .


28050

KÜM/MÖSZ Hosszú távon fenntartható fejlesztési programok végrehajtása Baghlan tartományban

28050


28050


28050


28050


28065

Nyugat-Ukrajnai árvíz 2008 ACT









Gazan-Munjana Halgazdaság korszerűsítése, mini vízerőmű létesítése, hűtőház létesítése Tala-wa Barfak Gyümölcsültetvénye k telepítése, Aszalóház építése, termelőszövetkezet létrehozása, mezőgazdasági képzések szervezése, mezőgazdasági eszközök osztása Dahana-I-Ghori Termelőszövetkezet létrehozása, mezőgazdasági képzések szervezése, mezőgazdasági eszközök osztása, bemutató fóliasátrak osztása és farmerek képzése fóliás zöldségtermesztésre , vetőmag/szerszám/n övény-védőszer osztása Oktatási programok - szakoktatás fejlesztése szakképző műhelyek építésével és felszerelésével, A Baghlani Tanárképző Központ infrastrukturális támogatása Egészségügyi programok Egészségügyi intézmény (BHC klinika) építése, és felszerelése Dande Gori, illetve Sayad településen (Dahana-I-Ghori) Nyugat-Ukrajnai árvíz

2008.10.01 1 600 2008.12.31 .

2008.10.01 3 000 2008.12.31 .

2008.10.01 4 600 2008.12.31 .

2008.10.01 18 400 2008.12.31 .

2008.10.01 35 000 2008.12.31 .

2008.09.01 2 896 2008.12.31 .



29028

ACT Dél-Oszétia segítségnyújtás EUGE81


Dél-Oszétia – Segítségnyújtás háborús válság után

29028

Gázai háború 2008


Humanitárius segítség Humanitárius programok összesen:


2008.11.01 4 250 2008.12.31 . 2008.12.26 3 040 2008.12.31 . 1 408 187



MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLIS – FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális munkájának előterébe 2008-ban a családokkal és gyermekkel végzett tevékenységek fejlesztése került. Ebben az évben több olyan program indult el, illetve jelentősen fejlődött, amelyek a krízishelyzetbe került gyermekes családok krízisintervencióját, illetve reintegrációját célozta meg. Folytatódott a dán alapítványi támogatással elindított „Nem vagy egyedül!” modellprogram támogató szolgáltatásainak működtetése, amely három helyszínen (Miskolcon, Szolnokon és Orosházán), három – egymásra épülő lépcsőben – nyújt segítséget a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok és családjaik számára. A három projekthelyszínen működő krízisambulanciák szakmai stábja (szociális munkás, pszichológus és jogász) fogadja a krízisbe került családokat, s a helyzet felmérése után azonnali segítségnyújtásban részesítik őket. A program részét képezi a Segélyszervezet átmeneti otthonaiban élő gyermekek fejlesztése és a szüleik munkába állását segítő programok lebonyolítása. A három helyszínen hat kiléptető lakást vásárolt és alakított ki a Segélyszervezet, amelyekben a családok további támogatást kapnak annak érdekében, hogy társadalmi reintegrációjuk sikeresen menjen végbe. 2008 második felében megnyitotta kapuit a szolnoki Regionális Kríziskezelő Központ, amely tíz – a családon belüli erőszak következtében otthonából menekülni kényszerülő – gyermekes szülő számára nyújt átmeneti elhelyezést és segítséget a krízishelyzet mielőbbi kezeléséhez. Így már két régióban fogadja a Segélyszervezet a családon belüli erőszak áldozatait. A családokkal és gyermekkel végzett szakmai munka megbecsüléseképpen 2008. szeptember 1-jétől a Szociális és Munkaügyi Minisztérium a Segélyszervezet Miskolci Családok Átmeneti Otthonát jelölte ki öt évre a Magyarországon működő családok átmeneti otthonainak Országos Módszertani Központjává. A hátrányos helyzetű családokkal és gyermekekkel végzett munka mellett a szervezet 2008ban tovább folytatta a társadalom más, sérülékeny csoportjainak (hajléktalanok, szenvedélybetegek, idősek, betegek) nyújtott támogató és fejlesztő programjait.




A képzett szakemberek által nyújtott szociális szolgáltatások (szociális, jogi, mentális tanácsadás, krízisintervenciós szolgáltatások, ügyintézési segítségnyújtás, munkaerő piaci szolgáltatások, családgondozás...etc.) mellett a Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy lehetőségeit felhasználva természetbeni támogatást nyújtson mindazon egyéneknek is, akik a szervezet ellátórendszerén kívül élnek, s szociálisan hátrányos helyzetűek; illetve mindazon szervezeteknek, akik ezen egyénekkel foglalkoznak. A Segélyszervezet, mint a Karitatív Tanács tagja, 2008-ban kilenc helyszínen adományozott hátrányos helyzetű gyermekeknek, családoknak ruhaneműket és játékot. A Segélyszervezet hagyományos Országos Adventi Adománygyűjtése keretében Budapesten és több vidéki helyszínen osztott melegételt a nélkülözőknek, összesen mintegy 4000 adagot karácsony ünnepének napjaiban. 2008-ban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális intézményein keresztül naponta közel 800 fővel került segítő kapcsolatba.




A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális intézményrendszerének különálló szolgáltatásai 2008-ban: 1. Szociális Intézmények Osztálya – Továbbképző Központ CSALÁDOK ÉS GYERMEKEK VÉDELME 2. Soroksári Családsegítő Szolgálat – Budapest XXIII. kerület 3. Soroksári Gyermekjóléti Szolgálat - Budapest XXIII. kerület 4. Adósságkezelés - Budapest XXIII. kerület 5. Utcagyermek program Budapest XIII. kerület 6. Országos Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona - Miskolc 7. Családok Átmeneti Otthona – Miskolc 8. Félutas Lakás – Miskolc 9. Regionális kríziskezelő központ – Miskolc 10. Krízisambulancia – Miskolc 11. Családok Kiléptető Lakása - Miskolc 12. Családok Kiléptető Lakása - Miskolc - Győri kapu 13. Reintegrációs Program - Gesztely 14. Családok Átmeneti Otthona – Orosháza 15. Krízisambulancia – Orosháza 16. Családok Kiléptető Lakása – Orosháza 17. Családok Kiléptető Lakása – Pusztaföldvár 18. Regionális Kríziskezelő Központ - Szolnok 19. Családok Átmeneti Otthona – Szolnok 20. Krízisambulancia –Szolnok 21. Családok Kiléptető Lakása – Szolnok - Tallin 22. Családok Kiléptető Lakása – Szolnok - Belváros ROMAPROGRAMOK 23. Régiós romaprogram – Borsod megye 24. Roma fejlesztő ház – Olaszliszka 25. Tanoda program - Olaszliszka SZENVEDÉLYBETEGEKKEL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAINK 26. Soroksári Addiktológiai Centrum - Budapest XXIII. kerület 27. Soroksári Szenvedélybetegek Nappali Ellátója - Budapest XXIII. kerület 28. Elterelés – Budapest XXIII. kerület 29. XIII. kerületi Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 30. Debreceni Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 31. DECENTRUM - Szenvedélybetegek Nappali Ellátója – Debrecen 32. Szenvedélybetegek közösségi ellátója – Debrecen 33. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátója - Debrecen 34. Elterelés – Debrecen 35. Szolnoki Addiktológiai Központ 36. Elterelés – Szolnok 37. Reintegrációs Ház - Olaszliszka HAJLÉKTALANOKAT SEGÍTŐ PROGRAMJAINK 38. Lakótelepi utcai szociális szolgálat – Debrecen 39. Kertségi utcai szociális szolgálat - Debrecen 40. Hajléktalanok Nappali melegedője – Debrecen 41. Hajléktalanok Nappali Melegedője – Gyula 42. Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye – Gyula 43. Hajléktalanok Átmeneti Szállása – Gyula 44. Utcai Szociális munka hajléktalanokkal – Gyula IDŐSEK ÉS BETEGEK ELLÁTÁSA 45. Otthoni Szakápolás Szolgálat 46. Idősek Átmeneti Gondozó Háza- Erőspuszta 45. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



EU Élelmiszer-segélyprogram 700 tonna élelmiszer a rászorulóknak A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-ban tovább folytatta legnagyobb magyarországi humanitárius programját a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közreműködésével. A mélyszegénységben élő rászorulók támogatása „a Közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből történő ellátása program”, más néven az EU - élelmiszersegély program keretében több mint 150.000 ember részesült természetbeni adományban. A programban meghatározott kritériumok alapján a létminimum közelében élők, munkanélküliek, hajléktalanok, kisnyugdíjasok, hátrányos szociális helyzetű gyermekek kaphattak élelmiszersegélyt. A kedvezményezetteket az önkormányzatokkal közösen választották ki a Segélyszervezet munkatársai. A termékekből egységcsomagok készültek és a rászoruló családban élők számától függően egy vagy akár több csomagot is kaptak. Csomagok lisztet, tésztát, zsemlemorzsát, kekszet, aprósüteményt tartalmaztak, mintegy 10 kg mennyiségben. Emellett pedig közétkeztetés formájában is hozzájuthattak a rászorulók. A Budapestet (XIII., XV. valamint XXIII. kerülete) és 17 megyét (BorsodAbaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Fejér, Tolna, Somogy, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém) érintő program keretében 230 magyarországi településen összesen 700 tonna élelmiszert osztott ki a Segélyszervezet, mintegy 150.000 rászoruló ember számára. A Segélyszervezet szociális központjain kívül lebonyolított osztásokon túl, olyan nagyvárosok rászorulói is részesültek élelmiszeradományban, mint Miskolc, Szolnok, Budapest, Debrecen, Békéscsaba, Zalaegerszeg, vagy Kaposvár. Az élelmiszerosztáshoz kapcsolódó költségeket az MVH és a Segélyszervezet biztosította közösen. 2008-ban a szervezet felhívással fordult adományozóihoz az élelmiszersegély osztás járulékos költségeinek támogatása céljából, melynek eredményeképpen az adományozók jelentős mértékben hozzájárultak a segélyprogram lebonyolításához. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009-ben szeretné közel a megduplázni vagy megháromszorozni az általa kiosztandó élelmiszer mennyiségét, ezzel is javítva a gazdasági válság miatt egyre növekvő számú rászorulók életkörülményeit.




“Nem vagy egyedül” program – támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családjaik részére A Segélyszervezet egyik legjelentősebb magyarországi szociális fejlesztő programja a veszélyeztetett családok és gyermekek társadalmi reintegrációjának elősegítése hatékony kríziskezelés biztosításával, valamint a gyerekek, a fiatalok és szüleik iskolai, szakképzési és munkaerő-piaci reintegrációjának támogatását tűzte ki céljául. Továbbá az önkormányzati és országos döntéshozók véleményének formálását azzal a céllal, hogy a projekt egyes elemei az országos szociális ellátó rendszer részévé váljanak. Célcsoport A program közvetlen kedvezményezettjei: • Csellengő gyerekek/fiatalok és széthullott családjaik (Miskolc: 760 fő, Orosháza: 400 fő, Szolnok: 400 fő) összesen 1560 fő. • Veszélyeztetett gyerekek/fiatalok, akik nem járnak rendszeresen iskolába, vagy iskolai eredményeik romlanak a családok rossz szociális körülményei miatt. Az integrált megközelítés azon családokat is bevonja, akik szociális segélyekből élnek évek óta, és forrásaik annyira korlátozottak, hogy az állam által nyújtott ellátás igénybe vétele is gondot jelent (Miskolc: 596 fő, Orosháza: 376 fő, Szolnok: 376 fő) összesen 1348 fő. • A veszélyeztetett gyerekek és fiatalok további lemaradásának megakadályozása érdekében, ők és családjaik közvetlen anyagi segítséget és ellátmányt kapnak (Miskolc: 258 fő, Orosháza: 168 fő, Szolnok:168 fő) összesen: 594 fő • Az egyéb okokból krízishelyzetbe kerülő egyének és családok (munkahely elvesztése, haláleset a családban, családi konfliktusok, normatív krízis) (Miskolc: 308 fő, Orosháza: 178 fő, Szolnok: 178 fő) összesen 664 fő. A cél elérésének módja Krízisambulanciák megvásárlása

létrehozása,

átmeneti

otthonok

felújítása,

kiléptető

házak

Krízisambulanciák: 2008 első három hónapjában megvalósult a három krízisambulancia létrehozása és a szükséges felszerelések megvásárlása (IT felszerelések, bútorzat). A helységek felújítását (pl. falfestés) az átmeneti otthonok lakóinak és dolgozóinak aktív közreműködésével sikerült megvalósítani. Átmeneti otthon felújítása Miskolcon A krízisambulancia létrehozása érdekében a miskolci átmeneti otthon épületének egy részét fel kellett újítani, a fűtés- és vízrendszert pedig átalakítani. A felújítás elsődleges célja a teljes épület működési költségeinek a hosszú távú csökkentése volt. A fűtőberendezés modernizálása új radiátorok és termosztátok felszerelését foglalta magában. A felújítási munkálatok alkalmával sor került víztakarékos zuhanyzók beszerelésére is. Az új berendezés hatékonyságát bizonyítja, hogy a jövőben már nincs szükség a rendszeres javításra vagy cserélésére, és ezzel is lehetőség nyílik a költségek csökkentésére.




Kiléptető házak Szolnokon két lakást vásárolt meg januárban a Segélyszervezet. A felújítási munkálatok áprilisban befejeződtek, s júniusban – a kiválasztási folyamat lezárulása után – be is költözhettek az első családok. 2008 elején Miskolcon két lakást vásárolt meg a Segélyszervezet. Mindkét lakásban teljes mértékű felújításra volt szükség, a munkálatokat márciusban fejezték be. Az egyik lakásba már márciusban be tudott költözni egy anya két gyermekével. A másik lakás felújítását követően a pályázási eljárás júniusig húzódott, végül júliusban egy anya költözött be három gyermekével. Orosházán és egy közeli településen egy-egy kiléptető lakás, illetve ház került megvételre. A felújítási munkálatok május végére, június elejére fejeződtek be. A lakók kiválasztása júliusban megtörtént és a két család augusztusban költözhetett be új otthonába. Tevékenységek a krízisambulanciákon, az átmeneti és a kiléptető otthonokban Oktatási támogatás Az oktatási támogatás az első félévben elsősorban a gyerekek iskolai térítési díjainak a kifizetését jelentette. Az iskolai térítési díj fedezi a gyerekek tízóraiját, ebédjét és uzsonnáját. Amennyiben a szülő ezt nem tudja kifizetni – bizonyos jövedelemhatárok között – a gyerek nem étkezhet az iskolában. Oktatási támogatásnak tekinthetők azok a helyzetek is, amikor kiderül egy gyerekről, hogy nem jó a szeme és szemüveget kellene viselnie, s ennek megoldásában nyújt segítséget a Segélyszervezet. Az év második felében az oktatási támogatás intenzitása a szeptemberi időszakban volt jelentős. A Segélyszervezet partnerei és saját kliensei közül is a legtöbbet igényelt segítség a gyerekek iskolai tanévkezdésével volt kapcsolatos (tanszerek, tankönyvcsomagok megvásárlása). További minőségi támogatások, mint pl. iskola utáni tanulási segítség, korrepetálás, egyéni tanuló tanácsadás stb. – a csellengő gyerekek egyéb reintegrációs tevékenységei közé is besorolható, ezért ezekről a tevékenységekről „Csellengők gyerekek re-integrálása és motiválása” című bekezdés alatt lehet olvasni részletesen. Krízisintervenció A szociális fórum tagjai által küldött ügyfelek többsége a központok krízisintervenciós szolgáltatását vették igénybe. A krízishelyzeteket a következő okok váltották ki: valamelyik családtag súlyos betegsége és kórházi kezelése, lakhatás elvesztése, haláleset, bántalmazás, munkahely elvesztése, válás, rendkívüli be nem tervezett kiadás. A krízisintervenció során fontos szerepet kapott a segítő beszélgetés, mely a krízisállapot megszüntetését célozta meg, valamint természetbeni segítség nyújtása. Bántalmazás során kialakult krízishelyzetekben nagy szerephez jut a krízisambulancia jogásza, aki segít strukturálni az elvégzendő feladatokat. A beadványok elkészítése, postára adása, önmagában is hozzájárul a krízisállapot




megszüntetéséhez. 2008-ban, krízisintervenciós szolgáltatásban részt vevő egyének 73%-nak problémái pozitív kimenettel záródtak. Csellengő gyerekek re-integrálása és motiválása A családok átmeneti otthonába érkező gyerekek többségénél gond van a gyerekek rendszeres iskolába járásával, tanulmányi eredményével, illetve iskolai magatartásával. A három helyszínen a projekt munkatársai egyéni és csoportos fejlesztő foglalkozásokat szerveztek a gyerekek számára, ahol elsősorban speciális játékokkal részképességeket fejlesztettek (pl. játszóház, sportdélutánok, kézműves foglalkozások, kirándulások). A fejlesztés lényege, hogy a játék és tanulás párhuzamosan valósul meg. Az egyes projekthelyszíneken pszichológusok és fejlesztő pedagógusok végzik a gyerekek fejlődésének mérését. Az iskolai bizonyítványok alapján a gyerekek iskolai eredményében történt változásokat is nyomon követték. Eredményként elmondható, hogy a programba bevont gyerekek 82%-ának nem romlott, illetve javult a tanulmányi eredménye az év folyamán. A programba való belépéskor 126 gyerek közül 95-nek voltak gondjai az iskolai hiányzással, ebből 50-nél ez a probléma megszűnt 2008-ban. A tanárok által kitöltött kérdőívek segítségével a Segélyszervezet munkatársai nyomon követték a gyerekek iskolai magatartásában bekövetkező változásokat. Gondot jelentett a gyerekek elhanyagolt öltözéke is. Hiányos felszerelésük, elhanyagolt mentális állapotuk esetenként a gyerekek iskolai kiközösítését eredményezte. Ennek elkerülése érdekében egyrészt tankönyvek, ruhák, iskolai felszerelések vásárlásával segítette a Segélyszervezet a gyerekek iskolába járását, másrészt pedig speciális foglalkozásokon a szülőket is aktívan bevonták a gyerekek elhanyagolt állapotának kezelésébe. A csellengő, iskolát kerülő gyerekek tekintetében nagy szükség van arra, hogy az adott családdal érintett minden szakember részt vegyen a probléma megoldásában. A programon belül Miskolcon két alkalommal is szerveztek olyan esetkonferenciát, ahol a szülők, a gyerek(ek), a két partnerintézet és a Segélyszervezet munkatársai közösen beszélték át a gyerek iskolai teljesítményével kapcsolatos problémákat, iskolakerülést. Ezen megbeszélések alkalmával fontos mediációs szerepe volt a Segélyszervezetnek abban, hogy a „problémás” gyerekek és szüleik ne támadásként éljék meg a találkozókat. Cél volt, hogy ellenőrizhető, kis feladatok kerüljenek megfogalmazásra a szülők, illetve a gyermek(ek) felé. Munkakeresés, elhelyezkedés támogatása A célcsoport segítséget kapott a foglalkoztatási lehetőségek javításában is. A munkanélküli szülők segítséget kaptak abban, hogyan kell hozzájutni és használni a különböző szolgáltatásokat (pl. telefonbeszélgetések lebonyolítása, kérvények elkészítése, nyomtatványok kitöltése). Ezen túlmenően a Segélyszervezet kapcsolatba lépett az üzleti szektorral és felhasználta a munkáltatókkal fennálló széles körű kapcsolatait. Ez jelentősen megkönnyítette a munkakeresők dolgát. Az álláskereső szolgáltatás az adott személy szükségleteire szabottan működött olyan módon, hogy lehetőleg elkerüljék a kudarcokat. A projekt segítséget nyújtott olyan egyszerű akadályok legyőzésében, mint pl. az utazási költség a munkahelyre, munkaruhák megvásárlása, pénzügyi nehézségek áthidalása az első fizetésig (élelmiszer, tüzelő), ha szükséges volt az adott esetben. 2008-ban álláskeresési tanácsadást elsősorban az otthonban élő családok számára nyújtottak a munkatársak. Összesen 45 szülő kért segítséget, közülük húszan találtak munkát. Az álláskeresők 90%-a nem rendelkezett semmilyen szakképesítéssel, 20 százalékuk az általános iskolai tanulmányokat sem fejezte be. A programon belül a munkanélküli szülők segítséget kaptak iskolai tanulmányaik befejezéséhez, illetve tanfolyamokon való részvételhez. Az




ingyen elvégezhető képzések listája elég széles, a munkaügyi központok együttműködőek voltak, annak érdekében, hogy a program ügyfelei megfelelő képzéshez jussanak hozzá. A Segélyszervezet fontosnak tartotta továbbá azokat a munkamegtartó tevékenységeket is, amelyek azt a célt szolgálták, hogy egy-egy válsághelyzetben lévő család, a program szolgáltatásainak köszönhetően ne veszítse el állását. Reintegráció a kiléptető otthonok segítségével A szolgáltatás fő célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amely támogatja a csellengő gyerekeket a családba való teljes beilleszkedésben, a családokat pedig támogatja szociális státuszuk visszaállításában. A szolgáltatás keretein belül a Segélyszervezet 1-5 éves lakhatási lehetőséget biztosít azon családok részére, akik készen állnak az átmeneti otthonból történő továbblépésre. 2008 első felében mind a három projekthelyszínen megtörtént a lakások megvásárlása. A kiléptető-házakhoz egy több éve működő pályáztatási rendszerrel lehetett hozzájutni. A pályázat előfeltétele, hogy a család állandó jövedelemmel (lehetőleg munkajövedelemmel) és elő-takarékossággal rendelkezzen, és természetesen együttműködési készséget is mutasson. A jelentkező családoknak egy több mint 8 oldalas pályázati adatlapot kell kitölteni, ahol be kell mutatniuk a jövedelmi helyzetüket, az abban bekövetkezett pozitív változásokat, a gazdálkodásukat, jövőbeli céljaikat, és az ahhoz szükséges út megvalósításának lépéseit. A kiválasztás során a Segélyszervezet munkatársai figyelembe veszik, hogy a jelentkező család mit tart fontosnak a gyereknevelésben, miket tekint eredménynek az eddigi életükben, milyen vállalásokat tesznek annak érdekében, hogy övék lehessen a lakás. A beérkezett pályázatokat az otthon munkatársai és a külsős munkatársak (jogász, pszichológus) bírálták el. Amennyiben a szakemberekben kérdések merültek fel, úgy lehetőség volt a pályázókat szóban is meghallgatni. 2008-ban a hat kiléptető-házban összesen 34 főt sikerült elhelyezni, akik a projekt egyéb szolgáltatásait tovább használhatták, ezzel elősegítve a teljes társadalmi reintegrációjukat. A projekt egyik első sikere, hogy egy édesanya két gyermekével saját megtakarításból lakást tudott vásárolni, és így ki tudtak költözni kiléptető-házukból, ahova ezután új lakók költözhettek. További siker, hogy az Orosházától 10 km-re levő faluban működő kiléptetőházban élő család sikeresen beilleszkedett a falu közösségébe. Természetbeni juttatások Anyagi segítséget elsősorban természetbeni támogatásként biztosít a program. Nagyon gyakran az azonnali anyagi segítség megakadályozza a válsághelyzet kialakulását, vagy segít minél előbb lezárni azt. A természetbeni juttatások elsősorban a következőket jelentették: élelmiszervásárlás, munkába járás költségeinek fedezése, gyógyszerköltségek, rezsitámogatás, iskolai, óvodai költségek fedezése. A támogatást a partnerszervezetek ajánlásain keresztül (előre egyeztetett szempontrendszer alapján) vagy a krízisambulanciák felkeresését követő interjú révén lehetett kérvényezni. A támogatásoknál törekedtek arra, hogy ne teljes összeget fizessenek ki egy-egy támogatásnál, hanem bizonyos százalékban az ügyfél is járuljon hozzá. Pl.: bérletvásárlásnál 50-50%-ban állták a költségeket. Előfordult néhány különleges támogatási igény is. Súlyos rákos beteg speciális gyógyszertámogatása, táboroztatási támogatás, gyerek fogszabályozójának támogatása. Ezen esetekben azt nézték meg, hogy a támogatásnak van-e pozitív hatása a gyerekekre, családokra, mely segítséget nyújt ahhoz, hogy a család helyzete stabilizálódjon.




Pszichológiai tanácsadás A pszichológiai tanácsadás egyéni beszélgetések keretében segítette az ügyfeleknek feloldani a lelki fejlődésük során kialakult blokkokat, az átélt megpróbáltatásokat és ötleteket adott a gyereknevelés területén is. Pszichológiai tanácsadás keretében nagyon különböző tapasztalatokkal rendelkeztek az egyes projekthelyszíneken. Ez elsősorban a szakemberek különböző szakterületen szerzett gyakorlatából, ismereteiből adódott, másodsorban pedig az ügyfelek eltérő szükségleteivel magyarázható. Miskolcon a pszichológus szerepe elsősorban a családon belüli erőszak által okozott sérülések feldolgozására, a szülők megerősítésére irányult. A gyereknél a részképességek, készségek felmérése volt a cél, annak érdekében, hogy a gyerekek tanulmányi eredményei javuljanak, illetve az iskolához való viszonyuk változzon. Sikerült továbbá általános iskolai pedagógusokat is meghívni a krízisambulanciára, ahol pszichológus irányításával, konkrét esetek bemutatásával, a komplex segítségnyújtásról beszéltek. Ezen a beszélgetésen fontos hangsúlyt kaptak a keretek, kinek mi a feladata a segítségnyújtás alkalmával. Orosházán és Szolnokon erősebb volt a pszichológiai tanácsadás terápiás jellege: az elsődleges cél a hosszabb távú kapcsolat kialakítása, a szülői szerepek erősítése és kialakítása volt. Orosházán egyéni terápia, speciális témában csoportos beszélgetések szervezése volt még jellemző ebben az évben: például jó hangulatú csoportban beszéltek a fiatal lányok a nővé válás folyamatáról. Szolnokon pszichológiai tanácsadás keretében a pszichológus pszicho-dramatikus eszközökkel dolgozik mind a gyerekek, mind, pedig a szülők tekintetében. Cél a saját élmények eljátszása, feszültségek felszínre hozása, mely önmagában is gyógyító, terápiás hatású. Jogi tanácsadás 2008 első félévében a jogi tanácsadás elsősorban a krízisintervenciós szolgáltatásokhoz kapcsolódott. A krízisambulanciákat felkereső családok elsősorban gyermek elhelyezési perek megindításában, bírósági, rendőrségi keresetlevelek elkészítésében kértek segítséget. Itt nagy jelentősége volt a gyors reagálásnak, hogy az otthonról elmenekülő gyerekek jogi helyzete minél hamarabb stabilizálódjon, és ne váljon a szülők játékszerévé. A jogi segítségnyújtás másik nagy területe a családoknak járó szociális ellátások megigénylése. Jogilag nagyon nehéz helyzetbe került ugyanis az a család, amelyik állandó lakóhelyét elhagyva, átmeneti lakhatási körülmények közé került. Nehezen, hosszadalmas eljárás után juthatott hozzá csak jövedeleméhez, vagy illetékesség hiányában, részben vagy teljesen elvesztette azt. Harmadik kiemelt területe volt a jogi segítségnyújtásnak a már elhelyezkedett ügyfelek jogi védelme, mely kiterjed a szerződések átnézésére, tanácsadásra, munkáltatói visszaélések kezelésére. A partnerek aktív közreműködésének köszönhetően 2008 második félévében változott a helyzet. A gyermek elhelyezési perek, valamint a családon belüli erőszak miatt szükséges bírósági, rendőrségi keresetlevelek elkészítése mellett megjelentek a munkajogi kérdések, valamint a hitel illetve tartozás miatt felmerülő jogi ügyintézések is. Orosházán októberben beindításra került egy „A jogász válaszol” fórum, amely keretében az ügyfelek munkajogi kérdésekkel kereshették fel a jogászt. A fórum beindulását az a tapasztalat indokolta, hogy a növekvő munkanélküliséggel együtt nőtt a munkáltatói visszaélések száma is. Miskolcon, a jogi tevékenység keretében, két olyan gyerekeket is érintő bántalmazással kapcsolatos ügyben nem csak a beadvány szerkesztésben, illetve a tanácsadásban vett részt a projekt helyi jogásza, hanem az ügyfél képviseletében is. Ennek köszönhető, hogy a bíróság felfigyelt a kiskorúak veszélyeztetettségére és a bántalmazó ellen eljárás indult.




Együttműködés Szociális Fórumok A programban működő szociális fórumok lehetőséget nyújtanak a különböző szektorokban (helyi önkormányzat, civil vagy egyházi szervezetek) dolgozó szakemberek számára, hogy közösen foglalkozzanak egy adott társadalmi jelenséggel. 2008 elején három projekthelyszínen kötöttek szerződést azokkal az intézményekkel és szervezetekkel, melyek hajlandóságot mutattak a programban történő aktív részt vételre a szociális fórumokon keresztül (5 szervezet Miskolcon, 6 Szolnokon és 6 Orosházán). A szociális fórum tagjai negyedévente találkoztak, ahol a fórum munkája továbbá segítette a partnerszervezetek szakembereit abban, hogy megismerjék egymás szolgáltatásait, a lehetséges átfedéseket és párhuzamos tevékenységeket. Ez elősegíti az együttgondolkodást, az új módszerek kifejlesztését a szociális munkában, továbbá fórumot kínál a sikeres minták elterjesztéséhez is. A fórumtagok együttesen meghatározták a célcsoport kiválasztási szempontrendszerét, amely alapján a partnerszervezetek is küldhettek potenciális ügyfeleket a három projekt helyszínére. 2008-ban Miskolcon 317 főt küldtek a partnerszervezetek, 277 főt Szolnokon és 228 főt Orosházán. Összesen 822 fő érkezett kívülről, akik részt vettek a program szolgáltatásaiban. Párbeszéd-találkozók helyi hatóságokkal és állami intézmények képviselőivel A szociális fórumok kiegészítő tevékenységeként, a Segélyszervezet rendszeres párbeszédtalálkozókat kezdeményez a három város helyi hatóságaival, helyi és országos szintű politikusokkal és az illetékes állami intézmények, minisztériumok képviselőivel. A cél az, hogy különböző típusú megközelítéseket alkalmazzanak a célcsoport sikeres beilleszkedése segítése érdekében. Az állami képviselők bevonása az alternatív megközelítésekkel kapcsolatos megbeszélésekbe azért történik, hogy láthatóvá váljon a megnőtt igény a forráselkülönítésre; és az állami rendszeren belüli szemléletváltás hatására fenntartható pozitív változások történjenek a célcsoport életében. A párbeszéd-találkozók olyan fórumként szolgálnak, ahol a civil szervezetek, a helyi önkormányzat és az állami rendszer együtt tud új megoldásokat kidolgozni a célcsoport szociális és gazdasági problémáinak megoldására. A Segélyszervezet munkatársai rendszeresen részt vettek minisztériumi bizottsági és munkacsoport üléseken, konferenciákon, kistérségi találkozókon és önkormányzati üléseken, ahol nem csak más szervezetekkel nyílt alkalom a kapcsolatfelvételre, de a jogi illetve szakértői gyakorlatot is befolyásolni tudták. Finanszírozás A programot a dán Villum Kann Rasmussen Alapítvány támogatta. Összegzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-ban tovább folytatta a 2007 novemberében indult új, négyéves modellprogramját, amely a dán Villum Kann Rasmussen Alapítványa, a DanChurchAid (dán egyházi hátterű segélyszervezet) és a Segélyszervezet együttműködésében valósul meg egy háromlépcsős modellen keresztül. Három projekthelyszínen, Miskolcon, Szolnokon és Orosházán megtörtént a krízisambulanciák kialakítása, ahol krízisben lévő családokat 3 fős szakember team (szociális munkás, pszichológus és jogász) fogadja, akik felmérik a család krízishelyzetét, majd azonnali segítségnyújtásban részesítik a családokat. A Segélyszervezet korábbi évek során kialakított




átmeneti otthonaiban gyerekek képességeinek fejlesztésével kapcsolatos és a szüleik munkába állását segítő tevékenységeket végeztek. A projekt keretein belül három helyszínen hat kiléptető-ház került beszerzésre és kialakításra, amelyben a családok további támogatást kantak. 2008-ban a program három helyszínén 2309 főt láttak el a munkatársak és 4194 esetet kezeltek. A különböző szolgáltatások 2009-ben tovább folytatódnak, a tervezett lezárás 2011 végén várható.

Debrecen, Szociális Központ 4024 Debrecen, Rákóczi u. 7. Tel.: (+36 52) 454 936; e-mail: [email protected]

1. Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Célkitűzés Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatások biztosítása drogfogyasztó fiatalok számára. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosítása büntetőeljárás alá vont személyek számára. A cél elérésének módja Az intézmény a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A célcsoporttal történő kapcsolatfelvétel tekintetében fontos, hogy az intézmény falain kívül is megjelenjen a Segélyszervezet kihelyezett szolgáltatásokkal (tűcsere, tanácsadás, stb.), így közelebb kerülhetnek a munkatársak ahhoz a körhöz, amely az illegális drogfogyasztás miatt nehezen elérhető. Ilyen megjelenésekre leginkább az ifjúsági nagyrendezvények, koncertek, fesztiválok adnak módot. Debrecenben, a nyári időszakban több ilyen lehetőség is adódik (Vekeri-tavi Fesztivál, KOTTA Fesztivál). Célcsoport A célcsoport korosztály specifikus. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szolgáltatásai a fiatal felnőtt drogfogyasztóknak szólnak. Elkerülhetetlen azonban, hogy a 18 év alatti korosztály is megjelenjen, segítséget kérjen. Az intézmény munkatársai az ő ellátásukat sem utasítják el, de a törvényi előírások miatt nem kerülhetnek gondozásba. Létszám 2008-ban a férőhelyek száma nem változott: a Rákóczi utcában 30 fő, a Víztorony utcában 40 fő ellátása volt biztosított. Az év folyamán 83 főt gondozott az Ökumenikus Segélyszervezet, az ellátottak száma meghaladta a százat. Az éves látogatottság a Rákóczi utcai telephelyen 7.667, a DeCentrumban 10.185 fő volt. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény tagja és rendszeres meghívottja a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak. A Segélyszervezet szoros kapcsolatot ápol a Debreceni Drogambulanciával, a megyei kórház Pszichiátriai Osztályával, a Városi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Szakrendelésével, a Fényes udvarban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal és valamennyi, a városban drogproblémával foglalkozó civil szervezettel.




Természetesen elsődleges partnerek a Segélyszervezet más városban működő intézményei, amelyekkel folyamatos a kapcsolat. Az intézmény országos szinten informális kapcsolatban áll az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat biztosító intézményekkel (Pécs, Veszprém, Budapest). b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A Szenvedélybetegek Nappali Intézményét elsősorban a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközséghez fűzik egyházi kapcsolatai. Az intézmény jó kapcsolatot ápol a helyi evangélikus egyházközséggel is. Általában elmondható, hogy az egyházi kapcsolatok egy-egy akcióhoz köthetőek (pl. utcai étkeztetés, önkéntes munka). c) Önkéntesek Az előző évekhez képest nőtt az érdeklődés az önkéntes munka iránt. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményében és a Hajléktalanok Nappali Melegedőjében egyaránt jelen vannak az önkéntesek. Mindkét helyen 4-6 fő heti rendszerességgel segíti a munkát. Finanszírozás Az intézmény állami normatíva igénybevételére jogosult, amit pályázati úton kapott támogatásokkal egészít ki a Segélyszervezet. Ehhez járul hozzá még a megelőző-felvilágosító szolgáltatásért járó szolgáltatási díj. Az intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott. Visszatekintés Pályázati támogatásokból több jelentős felújítás történt (festés, mázolás, az ülőgarnitúra áthúzatása), valamint új számítógépek, faxkészülék, mosó-szárító és mosogatógép került beszerzésre.

2. Hajléktalanok Nappali Melegedője Célkitűzés A hajléktalanok számára kiszámítható, jó minőségű szolgáltatások biztosításával az ellátotti létszám emelése. A cél elérésének módja A téli krízisidőszakban a reggeli osztás évek óta eredményesen növeli az ellátotti létszámot, továbbá az ebben az időszakban megjelenő, átlag fölötti látogatottság ellensúlyozza a nyári időszakra jellemező, átlag alatti kliensszámot. Szintén hatékonynak bizonyult a krízisidőszakban plusz hétvégi nyitva tartása. Célcsoport Az életvitelszerűen az utcán élő emberek, valamint a lakhatási problémákkal küszködők. Létszám A városban az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye a legnagyobb befogadóképességű nappali melegedő. A hajléktalanok nappali ellátása megoldott, a rendelkezésre álló férőhelyek elegendőnek bizonyultak az elmúlt években. 2008-ban az intézmény látogatottsága 47.494 fő volt, ami minden eddiginél magasabb. Ez nem a hajléktalanok számának növekedéséből,




hanem az egyenletesen jó minőségű szolgáltatásoknak és az utcai szolgálatok munkájának köszönhető. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény munkatársai szoros együttműködésben dolgoznak a város hajléktalanellátó szervezeteivel (Máltai Szeretetszolgálat, Katolikus Karitász, Üdvhadsereg, Refomix,) ezen kívül együttműködési megállapodás van a városi önkormányzat és a Segélyszervezet között is. Az Ökumenikus Segélyszervezet informális kapcsolatban áll a régió hajléktalanjait ellátó intézményekkel, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal. b) Egyházi gyülekezeti kapcsolatok A nappali melegedő szorosan együttműködik a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség önkénteseivel, akik szintén feladatuknak tekintik a hajléktalanok segítését ruhaneművel, élelmiszerrel, mentális segítségnyújtással. 2008-ban a hajléktalanok javára szervezett koncert helyszíne a Debreceni Nagytemplom volt. c) Önkéntesek 4-6 önkéntes rendszeresen segíti a napi munkát: ételosztás, ruhaosztás, takarítás. A karácsonyi ünnepek idején az önkéntesek száma megháromszorozódik. 2007-ben először került megrendezésre a „72 óra kompromisszum nélkül” elnevezésű országos önkéntes program, melynek keretében a programba bekapcsolódó fiatalok három napon át dolgoztak a hajléktalanok nappali melegedőjében. 2008-ban ismételten sikeres volt a 72 órás önkéntes szolgálat. Összesen 16 fiatal vett részt a munkában október 24. és 26. között. Finanszírozás Az intézmény állami normatíva igénybevételére jogosult. Az ellátotti létszámnövekedés eredményeként az intézmény többlettámogatáshoz jutott a kincstár által folyósított normatívából. A reggeliztetés a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával, az ebédosztás az önkormányzat támogatásával történik. Visszatekintés A nappali melegedő befogadóképességét tekintve a legnagyobb Debrecenben. A téli krízis időszakban az intézmény vállalja a hétvégi nyitva tartást, melynek többletköltségeit a látogatottság növekedéséből adódó többlet normatíva biztosítja. A jó minőségű szolgáltatások növekvő látogatottságot indikálnak. A konfliktusok, atrocitások száma, a munkatársak szakszerű munkájának köszönhetően, elenyésző. Az elhelyezkedés megkönnyítése érdekében, az önként jelentkezők számára álláskeresési tréningeket indított az intézmény. Az év során többféle csoportfoglalkozás indult: filmklub, konfliktuskezelési tréning, mentálhigiénés csoport. Az önkormányzattal együttműködve évek óta folytat krízisétkeztetést a Segélyszervezet a melegedőben. Átlagosan napi 70 adag melegétel jut így rászorulókhoz. A költségeket nagy részben az önkormányzat állja.




Az épület leterheltsége miatt évről-évre szükségesek a felújítások, korszerűsítések, melyek 2008-ban is megtörténtek: festés, mázolás, vizesblokk-felújítás.

3. Utcai Szociális Szolgálat Célkitűzés Az utcai szolgálat feladata, hogy szolgáltatásokat biztosítsanak azon hajléktalanoknak, akik nem veszik igénybe a számukra működtetett intézményeket. A különösen kritikus téli időszakban a Szolgálat munkatársai intenzívebb utcai jelenléttel igyekeznek megelőzni a kihűléseket, fagyásokat. A cél elérésének módja A munkatársak rendelkeznek a szükséges és elégséges tárgyi feltételekkel. A téli időszakban – eleget téve a törvényi előírásoknak – az intézmény biztosította a 18 és 22 óra közötti utcai jelenlétet. 2008-ban a munkatársak 3.500 órát meghaladó időt töltöttek a terepen. Célcsoport Az életvitelszerűen az utcán élő emberek, valamint a veszélyeztetett, az utcákon, tereken fellelhető, úgynevezett kallódó fiatalok. Létszám Az utcán gondozásba vettek száma meghaladja a négyszáz főt. Együttműködés a) Intézményekkel Az utcai szolgálat elsődleges hátterét a nappali melegedő adja, de napi kapcsolatban állnak a város valamennyi hajléktalanellátó szervezetével, intézményével. A városban öt utcai szolgálat működik, a szolgáltatók írásos együttműködési megállapodást kötöttek, rendszeresen találkoznak, megbeszélik tapasztalataikat és egyeztetik akcióikat. Jól működő kapcsolat alakult ki a különböző egészségügyi és szociális intézményekkel. A regionális diszpécserszolgálat, mely koordinálja a régió utcai szolgálatait, több esetben is szervezett konzultációt az együttműködés erősítése érdekében. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A református egyház önkénteseivel többször osztottak közösen a Segélyszervezet munkatársai élelmiszert, teát vagy meleg ebédet. c) Önkéntesek Az utcai szolgálat önálló önkéntesi kört nem alakított ki. 56. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



Finanszírozás A szolgáltatás állami normatíva igénybevételére jogosult. A csökkenő normatíva egyre több gondot okoz a szolgálatok finanszírozásában. Sajnos az Utcai Szociális Szolgálat számára nincsenek megfelelő pályázati források, melyek kiegészíthetnék a működés költségeit. Visszatekintés A 2005-ben létrehozott Utcai Szociális Szolgálatok megerősödtek, olajozottabb lett a hasonló profilú intézményekkel illetve más szolgáltatókkal való együttműködés. A szolgálatok létjogosultsága kétségbevonhatatlan, amit a nagyszámú gondozott is igazol. Az utcai szolgálatnak jelentős szerepe van abban, hogy a tél folyamán nem történt fagyhalál a hajléktalanok körében.

4. Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása Célkitűzés A Segélyszervezet célja azon szenvedélybetegek illetve családtagjaik felkutatása, akik nem vállalják a kezeltetésüket, de hajlandók együttműködni a segítő intézményekkel. A cél elérésének módja A Segélyszervezet munkatársai kapcsolatba léptek a város szinte valamennyi szociális és szenvedélybetegeket ellátó egészségügyi intézményével, kialakítva egy sajátos jelzőrendszert, hogy fellehetővé váljanak azok a családok, melyeknél a szenvedélybetegség napi probléma. A kapcsolatrendszer eredményeként és az informális csatornákon keresztül kerül kapcsolatba a szolgálat a gondozottal. Célcsoport Szenvedélybetegek és környezetük. Azok, akik nem vállalják az egészségügyi beavatkozást. Létszám 2008-ben 62 gondozottja volt a közösségi ellátásnak, a munkatársak összesen 2.656 órát fordítottak a kliensekkel való személyes találkozásokra. Együttműködés a) Intézményekkel A Segélyszervezet kapcsolatban áll a városban működő más közösségi ellátókkal, rendszeresek a konzultációk. Az egészségügyi és szociális intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás, kiemelkedően eredményes a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal. A Közösségi Szolgáltatók Országos Egyesületével (OKE) kölcsönösen szoros a kapcsolat. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A szolgálat önálló gyülekezeti kapcsolatokat nem épített ki.




c) Önkéntesek A tevékenységbe nem kapcsolódtak be önkéntesek. Finanszírozás A szolgáltatás állami normatíva igénybevételére jogosult. Visszatekintés A közösségi ellátások újszerű szolgáltatásnak tekinthetők a szociális ellátórendszerben. Sok tekintetben még feltáratlanok a lehetőségek. A viszonylag rendszeresen megrendezett országos találkozók, konferenciák, tapasztalatcserék azt mutatják, hogy a szolgáltatásra egyre nagyobb az igény, és ez a Segélyszervezet működési területén is tapasztalható. Az ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy a szolgáltatás eredményesen működik. Törvényi változások miatt 2009-től megváltozik a szolgálatok finanszírozása. Pályázni kell a szolgálatok működtetéséhez szükséges támogatásra, amit három évre lehet elnyerni. 2008 őszén lezajlott a pályáztatás, melyen a Segélyszervezet 2011-ig lehetőséget kapott az elkezdett munka folytatására. Összegzés A legjelentősebb esemény 2008-ban a Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulással kötött ellátási szerződés volt, melynek eredményeként a Szociális Központ működési területe kibővült Mikepércs területére is. Az ellátási szerződés pluszforrást jelent az intézménynek, hiszen a társulást megilleti a kistérségi kiegészítő normatíva, így a működés anyagi feltételei javulnak. Természetesen mindez többletfeladatokkal is jár. 2008-ban a Debreceni Szociális Központ nem bővítette tevékenységi körét. A központ 15 munkatársat foglalkoztatott, költségvetése meghaladta a 80 millió forintot. Megjelenés, PR A Központ felé a sajtó figyelme elsősorban a téli krízisidőszakban irányul. A hajléktalan ellátásra fokozott figyelem terelődik, amely karácsonykor éri el a csúcspontját, amikor is egymást érik a televízió stábok és a rádiós telefoninterjúk. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Debreceni Szociális Központja 2008-ban több mint 120 200 alkalommal segített a rászorulókon.

Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Hajléktalanokért Közalapítvány 2007. 11. 01-2008. 04. 30. 756.000 Ft Téli ellátást kiegészítő programok - Étkeztetés

Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet – Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2007. 06. 01-2008. 05. 31. 1.000.000 Ft Szenvedélybetegek Nappali Intézményének korszerűsítése





Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. 01. 01-2008. 11. 30. 6.500.000 Ft Hajléktalanok étkeztetése


Hajléktalanokért Közalapítvány 2008. 11. 01-2009. 03. 31. 2.265.000 Ft Étkeztetés a nappali melegedőben


Nemzeti Drogmegelőzési Intézet 2008. 12. 16-2009. 05. 31 1.405.000 Ft Alacsonyküszöbű szolgáltatás működtetése

Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona - Regionális Kríziskezelő Központ – Országos Módszertani Központ, Miskolc 3524 Miskolc Leszih A. u. 4.; Tel: (+36 46) 561 227; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonának elsődleges célja, hogy a gyermekek a család lakhatási feltételeinek az elvesztése után is (pl.: kilakoltatás, bántalmazott családok) együtt maradhassanak a szülőkkel. Az Otthon célja, az átmeneti ellátás nyújtásán túl, az ellátottak sikeres társadalmi reintegrációja. A Kríziskezelő Központ célja, hogy gyors, lehetőleg azonnali komplex segítséget nyújtson a családon belüli erőszak áldozatainak. A 2008 szeptemberében működését megkezdő Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Családok Átmeneti Otthona Módszertani Központ célja, hogy összefogja, koordinálja az országban működő családok átmeneti otthonainak működését, segítse az intézmények szakmai fejlődését, feltérképezze az otthonok működésének nehézségeit, problémáit, valamint az ellátórendszerrel közösen megfogalmazza azokat a hosszú távú célokat, mely az ellátás hatékonyságát, az ellátottak és a munkatársak, illetve az intézmények érdekeit szolgálják. A cél elérésének módja: Családok Átmeneti Otthona: A cél megvalósítása érdekében a Segélyszervezet családok átmeneti otthonát működtet Miskolcon ahol 11 lakószoba 3 konyha, 3 étkező fogadja a nehéz helyzetbe került családokat. Az otthonban maximum 18 hónapig tartózkodhatnak a családok. Ellátásukat jól képzett szakmai team (szociális munkás, pszichológus, jogász, szociálpedagógus) segíti. Az intézmény a lakhatási feltételek biztosítása mellett nagy hangsúlyt fektet az egyéni és családterápiás alkalmak megteremtésére, a munkakeresés és munkamegtartás 59. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



hatékonyságának növelésére, a gyermekek és a felnőttek pszichés sérüléseinek feldolgozására. A munkamódszereik között szerepel az egyéni, családokkal és csoportokkal végzett szociális munka, valamint terápiás alkalmak. A mindennapi munkán belül 2008-ban még nagyobb hangsúlyt kapott az otthonban a gyerekek egyéni fejlesztése, melybe még több szakember (pszichológus, pedagógus) került bevonásra. A gyermekek terápiás és tantárgyi korrepetálása lehetőséget teremt arra, hogy a hozott, sokszor nagyon súlyos pszichés és mentális sérülések kezelése megtörténjen és felzározhassanak iskolai óvodai társaik tudásbeli és mentális szintjére. A Segélyszervezet a rászorulók társadalomba való sikeres visszailleszkedésének elősegítése érdekében reintegrációs-modellprogramot dolgozott ki. Három, egyenként 4 fő befogadására alkalmas, külön bejáratú, főzőfülkés, WC-s, zuhanyzós, „félutas” ház áll rendelkezésre. Kríziskezelő Központ: A bántalmazott egyedülálló nők/családok komplex ellátását egy 4 fős krízis-munkacsapat segíti: jogász, szociális munkás, pszichológus és szociálpedagógus biztosítja a bántalmazottak komplex ellátását. A szakmai stáb a kríziskezelő központokban ellátott, súlyosan bántalmazott családok utógondozását is felvállalja. A családon belüli erőszak elleni küzdelem részeként a Segélyszervezet munkatársai az észak-magyarországi régióban előadások, kerekasztalbeszélgetések szervezésével segíti a szociális- és gyermekvédelmi szakemberek mindennapi munkáját, valamint a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felkérésére előadóként és részvevőként is jelen vannak több országos konferencián. Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona: A módszertani központ elsődleges feladata – mivel családok átmeneti otthonainak Magyarországon eddig még nem volt módszertani intézménye –, hogy feltérképezze az ellátás országos helyzetét. Ennek érdekében a munkatársak országos felmérést készítettek a családok átmeneti otthonaiban, valamint több szakember felvételére is sor került annak érdekében, hogy világos és valós kép legyen alkotható a magyarországi helyzetről. Célcsoport A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmenti Otthona segítséget kíván nyújtani azon kiskorú gyermekkel rendelkező családok számára, akiket közüzemi tartozásuk miatt kilakoltattak, lakhatatlanná nyilvánították házukat, hirtelen megszűnt az albérletük, a családon belüli erőszak elől menekülnek és lakhatásuk más módon nem megoldható. A Kríziskezelő Központ feladata, hogy az otthonukat a családon belüli erőszak miatt elhagyni kényszerülő egyedülálló nők és gyermekeik számára gyors és szakszerű segítséget nyújtson. Fontos, hogy elsősorban olyan családok részesüljenek átmeneti és krízis ellátásban, akik változtatni szeretnének életükön, akik szeretnék megoldani hozott problémáikat.




Ellátottak száma: A segítségnyújtás földszintes épületben történik, a mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élők számára is lehetőséget biztosítva ezzel az ellátás igénybevételére. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán egy hasonló olyan intézmény működik, ahol teljes családokat (apa-anya-gyermekek) is fogadnak, de az elsősorban saját településéről vesz fel családokat. A Segélyszervezet családok átmeneti otthona 11 szobában összesen 40 fő ellátását tudja felvállalni, akiket az ország egész területéről tud fogadni. Tárgyévben 38 felnőtt és 68 gyermek kapott átmeneti ellátást. Ez hasonló számot jelent, mint a tavalyi évben. Az otthon 100%-os kihasználtság mellett működik, így nem is tudna több ellátottat befogadni. Helyhiány miatt sajnos egyre több család felvételét kell elutasítani. A félutas házakban 6 felnőtt és 8 gyermek lakhatását biztosította az Ökumenikus Segélyszervezet. Ez a tavalyi évhez képest 100%-os növekedést jelentett. A megnövekedett igények és a pozitív tapasztatok miatt a Segélyszervezet egy dán alapítvány (VKR) segítségével 2 új lakást is vásárolt, hogy a reintegrációs modellprogramba minél több család bevonására legyen lehetőség. A családon belüli erőszak elől 87 fő menekült a Segélyszervezet Kríziskezelő Központjába. Ebből harmic felnőtt és 57 gyermek volt. A bántalmazott családokban a gyermekek 100 százalékát megviselte lelkileg családtagjaik bántalmazása, 40 százalékuk pedig fizikailag is érintett volt a családon belüli erőszakban. A mindennapi munka során egyértelműen tapasztalható, hogy egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe a munkanélküliség, a szenvedélybetegségek, és az egyre emelkedő megélhetési költségek miatt. A módszertani munkában az első három hónapban 58 családok átmeneti otthonát tudtak a Segélyszervezet munkatársai bevonni, mely az országban működő otthonok 60%-átjelenti. Szakmai műhelytalálkozó keretében 40 családok átmeneti otthona vett részt a szakmai megbeszélésen. Az intézményen kívüli segítségnyújtás is igen jelentős részét képezte a munkának. A Segélyszervezet 2008-ban a több mint 1000 család számára osztott szét élelmiszert valamint lefoglalt, vagy adományba kapott ruhákat. A Segélyszervezet miskolci szociális központja rendszeres kapcsolatot tart fent hátrányos helyzetű települések önkormányzataival, kisebbségi szervezeteivel és adományokkal segíti ezen települések lakóit, és szervezeteit is. 2008-ban 15 alkalommal részesült ily módon kisebbségi önkormányzatot ruha, illetve élelmiszeradományban. A gyógyszer-segélyezési program keretében mintegy 100 család jutott Béres csepphez. Együttműködés a.) Intézmények közötti együttműködés:




Az EU-Élelmiszersegélyezési programban a célcsoport elérésében nagy segítséget nyújtott a Miskolci Megyei Jogú Város Önkormányzatának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. A miskolci családok átmeneti otthonának módszertani központtá való kinevezésével jelentősen bővült azon intézmények, szervezetek köre mellyel kapcsolatot tart a Segélyszervezet. Aktívabb kapcsolat kialakítására került sor a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézettel, illetve az országban működő családok átmeneti otthonaival. b.) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Továbbra is aktív, szoros kapcsolatot tart fenn az intézmény a Tiszáninneni Református Egyházkerülettel, mely együttműködés keretében közösen keresik a munkatársak azokat a szociális és gyermekvédelmi területeket, melyek lehetőséget nyújtanak az együttesen végzett szakmai munkára. c.) Önkéntesek A Bosch Power Tools Miskolci kirendeltsége 50 fő munkatárs részvételével karitatív tréninget szervezett az Otthonban. Az önkéntes munkának köszönhetően megújulhatott a csoportszoba, az intézmény játszótere és a kerítése is. Az önkéntes munka körülbelül 1 millió forintos értéket hozott lére az intézményben, melynek az egyre rosszabb állami finanszírozás időszakában nagy jelentősége van. A Vasárnapi Iskola Szövetség önkéntes munkatársai a tanévben heti egy alkalommal, nyáron pedig egy héten keresztül játékos módon foglalkoznak a gyermekekkel, fiatalokkal. Nevelik és megismertetik őket a keresztény értékek fontosságával. A Jezsuita Gimnázium jóvoltából ebben az évben is nyolc diák vállalt önkéntes munkát az Otthonban. A gimnazisták szakmai irányítás mellett játszottak, tanultak a gyerekekkel, segítettek a szabadidő hasznos eltöltésében. A miskolci Lévay József Református Gimnázium tanulói két csoportban, több mint 22 fővel, szociális gyakorlat keretében szintén önkéntes munkát végeztek az intézményben: játszottak, tanultak a gyerekekkel.

Visszatekintés A családon belüli erőszak hatékonyabb kezelése érdekében regionális konferenciát szervezett a Segélyszervezet Miskolcon a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet finanszírozásának segítségével. A meghívottak ezúttal az észak-magyarországi régióban dolgozó védőnők voltak. A szeptemberben beindult Országos Módszertani Központ munkája újfajta kihívások elé állította a Segélyszervezet munkatársait. Az intenzívebb kapcsolat a minisztériumokkal, és a hatékonyabb érdekképviselet megvalósítása jelentős erőfeszítéseket követel. Decemberben a módszertani központ szakmai vezetése az ellátás normatívájának emelésére kérte a




döntéshozókat, illetve több javaslattal is élt, amely a válság ellenére, azonos finanszírozás mellett is költségmegtakarítást jelenthet az intézményeknek.

Egyéb eredmények A Miskolci Családok Átmeneti Otthona számos oktatási intézmény terepintézménye lehetett 2008-ban is. Összesen több mint 10 főiskolai hallgató töltötte szakmai gyakorlatát a központban. Minősítés 2008-ban két ellenőrzés volt a Segélyszervezet miskolci intézményében. Márciusban a Magyar Államkincstár ellenőrizte a 2007. évi normatív támogatások felhasználását, melynek keretében többek között megállapította, hogy a Segélyszervezet a 2007. évben kapott normatív támogatást a jogszabályoknak megfelelően használta fel, és rendben találta a nyilvántartásokat is. Szeptemberben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala ellenőrizte a Családok Átmeneti Otthonát. Az ellenőrzés nem tárt fel hiányosságokat. Karácsony 2008-ban egy borsodi kis település idős lakosait lepték meg a munkatársak egy kis szeretetcsomaggal, melynek kiosztásában a helyi református lelkész nyújtott segítséget. Az intézményi karácsonyi programja keretében a gyerekek játszóházi foglalkozáson vehettek részt, ahol gyöngyfűzéssel, matricafestéssel készítettek ajándékot szüleik számára. Megjelenés PR A Miskolci Családok Átmeneti Otthona több alkalommal is megjelent a különböző médiumokban. A munkatársak már-már visszatérő vendégei az Európa Rádiónak, valamint az Avas Rádiónak is. Nagy sajtónyilvánosság követte a Segélyszervezet első karitatív trénigét Miskolcon, melyről számos országos médium is beszámolt. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Miskolci Családok Átmeneti Otthona a 2008-as évben mintegy 16.000 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Villum Kann Rasmussen Fonden Időszak: 2007. 11. 01.-2011. 10. 31. Összeg: 154 000 000 Ft Téma: „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

SZMM 2008.01.01-2008.12.31 4.000.000 Ft Regionális Kríziskezelő Központ működtetése





SZMM 2008.09.01-2009.05.15 6.400.000 Ft Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonainak működtetése


SZMI 2008.09.01-2008.09.30 240.000 Ft Észak-magyarországi régiós konferencia szervezése

Budapest XIII., Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 1139 Budapest, Országbíró u. 16.; Tel: (+36) 1 320 8253; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Segélyszervezet hazai szociális munkájában a szenvedélybetegek problémájára adható válaszok kidolgozása kiemelt jelentőségű. Az addikt személyek kezelésére irányuló tevékenységek elsődlegesen az ártalomcsökkentés elvét tartják szem előtt, mely koncepció reális és megvalósítható célok kitűzése az egyéni és a társadalmi ártalmak minimalizálásában. Ebben a problémakörben egyik legjelentősebb feladatokat ellátó intézmény a Segélyszervezet Budapest, XIII. kerületi Szociális Központ Szenvedélybetegek Nappali Intézménye, mely 2001. év januárjában kezdte meg a működését. Konkrét célkitűzések Alapvető cél komplex támogatást adni azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen függőség, akár a ’függő’ személyről van szó, akár hozzátartozójáról. Kiemelt cél esélyt teremteni a Segélyszervezethez forduló, drogokat még nem használó fiataloknak arra, hogy képessé váljanak egy pozitív életvezetés kialakításra, a drogok visszautasítására. Jelen esetben a társadalmi reintegráció nem csak a kábítószertől való mentességet jelenti, hanem a teljes értékű életvezetés kialakítását, az erre való törekvést. Cél a szenvedélybetegek képességeik szerinti legoptimálisabb fizikai, pszichés, szociális szintre való visszaállítása, melynek eredményeként képesek lesznek hivatásuk gyakorlására és szabadidejük hasznosabb eltöltésére. Ezen túlmenően, a támogatási folyamatban nagy hangsúlyt fektetnek a munkatársak arra, hogy a kliensek képessé váljanak konfliktusaik megoldására, szorongásaik kezelésére. Beilleszkedjenek a közösségbe, kapcsolatokat alakítsanak ki, növeljék felelősségtudatukat és probléma megoldási képességüket.




Fontos az olyan ismeretek átadása, melyek különböző alternatívákat illetve azok következményeit mutatják be, s melytől a fiatalok és családjaik berögzült egészségtelen szokásaiban várható változás. Az utcán élő hajléktalanok, szerhasználók felkutatása és a Központba való „becsábításuk”. A Segélyszervezet biztosítja a kábítószerrel kapcsolatos jogi tanácsadást a szerhasználók, a hozzátartozók és egyéb érintettek részére, illetve szakmai konzultációt biztosít a munkatársakhoz forduló kábítószer használó kliensekkel kapcsolatban felmerülő jogi kérdésekben. A cél elérésének módja Drogmentes programok Előadások szervezése a szociális szférában működő szakemberek segítségével, a fiatalokat leginkább érdeklő témakörök érintésével. Fejlesztő programok Szocioterápiás csoport A szocioterapeuta négy technikára épített módszerrel dolgozik. Eszközként használja a képzőművészet, mozgást, zenét (aktív és passzív), valamint az encounter technikát, hogy a csoporttagok a művészet eszközein keresztül élményeiket kifejezhessék, továbbá, hogy ezen tapasztalatok elemzésén, megértésén keresztül önismeretet szerezhessenek. A különböző technikák használatával biztosítható, hogy a csoporttagok előhívhassák a teljes pszichés és szociális világukat, értékrendszerük jellemzőit. A különböző művészetterápiás technikák a csoporttagok számára önmaguk több szempontú megértését teszik lehetővé. A szocioterápiás technika kiinduló pontja, hogy a csoporttagok helyzetéhez mérten választja ki a megközelítés módját és annak eszközeit. A módszer az egyén értékrendjét is tudatosítja, illetve szocializálással a társas környezet befolyásolását és értékrendjének alakítását is fejleszti. Magatartási zavarokkal és tanulási nehézséggel küzdők támogatása Cél az antiszociális viselkedés produktív csatornákba modifikálása. Alapfokú képzettség megszerzésének elősegítése (tantárgyi korrepetálás, tanulásmódszertan, vizsgára való felkészítés). Az intézmény szociális munkásainak feladata az egyéni fejlesztési tervek megvalósulásának folyamatos nyomon követése, visszacsatolása és értékelése. Az alternatív nevelési, oktatási, képző intézmények felkutatása és a kapcsolattartás. Roma identitást segítő program A csoportos szociális munka lehetővé teszi, hogy a csoportdinamika lehetőségeit felhasználva hatékony módon segíthessen hasonló sorsú, azonos körülmények között élő embereken. A csoportfoglalkozások célja függ a csoporttagok egyéni és csoportos céljától is. A közös együttlétek mindenképpen hozzájárulnak ahhoz, hogy az egymás mellett élő emberek közösségé szerveződjenek. A program a már megismert és a Központ szolgáltatásait választó roma fiatalok bevonásával történik, azaz a programok szervezésében azok a roma fiatalok vesznek részt, akik őrzik saját roma tradícióikat, és ezt szívesen megosztják másokkal is.




Szabadidős programok szervezése A Központban dolgozó team szervezésében és lebonyolításában az intézményen kívüli programok szervezése is folyamatos. Filmklub: a szórakoztatás mellett az indirekt módon történő ismeretterjesztés, nevelés és szemléletbeli alternatívák felkínálása a cél. A filmek kiválasztásánál nagy hangsúlyt kell fektetni az eszmei mondanivalóra, művészi értékre, illetve az oktatói jellegére. Játszóház: A foglalkozások alapja, hogy a gyerekek képességei – életkori sajátosságaiknak köszönhetően – a közös játék során fejleszthetők. Fejlődik a gyerekek gondolkodása, kézügyessége, toleranciája, társas kapcsolatai, beszédkészsége, mozgáskultúrája, akaratereje és bővül a látóköre. Elkísérés Egyéni esetkezelés, ügyintézésben való segítségnyújtás. Szociális és Információs Tanácsadás A szakember egyéni beszélgetés során tájékozódik a kliens problémájáról, s a szükséges információk közvetítése után igény szerint további segítséget nyújt a probléma megoldásához (kérelem megírása, segélykérőlap kitöltése). A cél az érdekérvényesítés fejlesztése: minták, technikák átadásával, az önállóság fejlesztésével képessé tenni a klienst, hogy saját ügyeit önállóan is képviselni tudja. Létező erőforrások felkutatásával ellátáshoz juttatni mindazon klienseket, akik információk hiánya, vagy érdekérvényesítő képességük sérülése miatt kívül rekedtek az ellátórendszeren. Adományok továbbítása A kliensek szükség szerint ruházattal, vagy egyéb adománnyal történő támogatása. Munkaközvetítés Konkrét munkahelyi címek közvetítése a Fővárosi Munkaügyi Központ álláslistája alapján. Továbbá tájékoztatás képzési, átképzési és továbbtanulási lehetőségekről. A tevékenység hatékonyságát növeli, hogy lehetőség van a központ infrastruktúrájának használatára (telefon, számítógép). Igény esetén az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai felkészítik a klienst az első interjúra, illetve a jó megjelenés érdekében ruhát biztosítanak számukra, javítva ezzel elhelyezkedési esélyeiket. Jogi Tanácsadás Ingyenes jogsegélyszolgálat, mely a mindennapi életben felmerülő, s a jogi szférát is érintő problémák rendezéséhez nyújt komoly támogatást. A segítségnyújtást komplexebbé teszi, hogy a kliensek helyben kérhetik jogász segítségét. Jellemző, hogy jó részük nehezen érti, és egyáltalán nem tudja használni a hivatali nyelvezetet, így a jogi segítség elengedhetetlenül fontos számukra. Leggyakoribb ügyek, melyben az ingyenes jogsegélyszolgálat segít: családjogi viták, szükség esetén képviselet, ingatlannal kapcsolatos-, esetenként büntetőjogi-, munkajogi-, és hagyatéki ügyek, felvilágosítás adatvédelmi ügyekben, okiratszerkesztés. Betegjogok terén leggyakrabban az orvosi iratok kiadásával, betegtájékoztatással és a kezelésbe való beleegyezéssel kapcsolatos ügyekben, valamint rendőrségre történő elkísérésben is segítenek az intézmény munkatársai.




Célcsoport • drogproblémával küzdők • veszélyeztetett fiatalok és családjaik (akik potenciális drogfogyasztókká válhatnak) • hajléktalanok • munkanélküliek • létbizonytalanságban élők (díjhátralékosok, segélyezettek, lakásproblémákkal küzdők) • idősek Létszám Az állami normatíva keretén belül az ellátottak létszáma: 15.240 fő volt. A szociális ügyintézést 2.214, pályaválasztási tanácsadást 46, jogi tanácsadást 971, munkaközvetítést 1.060, egészségügyi tanácsadást 418, mentális segítségnyújtást 4.763 alkalommal vették igénybe. Élelmiszert, adományt 4.388 főnek továbbított a Központ. Szabadidős programon 4.252 fő vett részt az évben. Együttműködés a) Intézményekkel A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye állandó résztvevője a helyi önkormányzat Szociális Kerekasztalának, mely havi rendszerességgel tart fórumot a településen dolgozó szociális szakembereknek. Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a helyi önkormányzat különböző osztályaival, különösképpen is az anyakönyvi hivatallal, a szociális és a lakásügyi osztállyal. Az ügyfelek problémáinak kezelése esetén jó az együttműködés a kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkatársak napi kapcsolatban állnak a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórházának Drogambulanciájával. Az együttműködés keretében szociális feladatokat vállal át a Segélyszervezet, amelyet idő és szakember hiányában a drogambulancia nem tud ellátni. Az intézmény tagja a helyi kábítószer egyeztető fórumnak, melynek célja összehangolni a kerületben működő szenvedélybetegekkel foglalkozó intézmények működését. A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye heti szintű kapcsolatot ápol a Fővárosi Munkaügyi Központtal. Az intézmény együttműködik a Vargabetű Egyesülettel. Programjuk harmonizál és jól kiegészíti az Ökumenikus Segélyszervezet helyi munkáját. Célok: a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű, iskolából lemorzsolódott, munkanélküli 16-26 év közötti fiatalok felkutatása, elérése, bevonása az intézmény szolgáltatási rendszerébe. Az egyéni adottságokra és szükségletekre épülő komplex fejlesztés, valamint a projektbe bevont fiatalok (legalább 50%-nak) munkaerő-piaci integrációja, oktatásba, képzésbe juttatása, elhelyezkedésének, beilleszkedésének és bennmaradásának segítése, valamint közösségi és környezeti tudatosságuk erősítése. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A kerületi református gyülekezet ruhaadománnyal segíti a klienseket. c) Önkéntesek Az intézménynek egy állandó önkéntese van, aki napi szinten segíti a munkát.




d) Nemzetközi kapcsolatok A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szociális Központja 2008. november 14-én és 17-én a dán Velux cég által felajánlott jelentős ruhaadomány rászoruló családok közötti osztását szervezte meg Budapest XIII. kerületében. Az intézményt látogató családok között sokan három vagy több gyermeket nevelnek nehéz szociális körülmények között, akik elsődleges kedvezményezettjei voltak a karitatív segítségnek. Az intézmény szociális környezetében egy nagy lakótelep található, ahol az elszegényedés jelei naponta tapasztalhatók. A Központ a kerület lakói által felajánlott használt ruhákat szegény családokhoz juttatja el. A jelenlegi akció révén sokkal szélesebb körben, nagyobb mennyiségben és jobb minőségben tudott ruhát adományozni karácsony közeledtével.

Visszatekintés A korábbi évek tapasztalatai alapján a problémák köre, valamint az ezekre adható megoldási lehetőségek nagyrészt adottak voltak. Elsődleges jövőbeli céloknak a szolgáltatások meglévő színvonalának fenntartását, további bővítését, valamint még hatékonyabbá tételét tekinti az intézmény. A korábbi évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy hangsúlyosabbá kell tenni mind a lakosság, mind az intézményhálózat tájékoztatását a Segélyszervezet programjairól annak érdekében, hogy a meghirdetett szolgáltatások jó híre a célcsoport minél szélesebb rétegéhez eljuthasson. Egyéb eredmények A drogbetegekkel foglalkozó intézményekkel megfelelő, széleskörű munkakapcsolatot alakított ki az Ökumenikus Segélyszervezet Szenvedélybetegek Nappali Intézménye. Karácsony 2008. december 20-tól négy napos melegétel osztást rendezett a Segélyszervezet az intézmény mögötti parkolóban. A karitatív esemény idején 3200 adag meleg étel került kiosztásra. Megjelenés, PR A Segélyszervezet éves országos tevékenységet is reprezentáló eseményt számos televízió és rádió csatorna kísérte figyelemmel, köztük az RTL Klub, Duna TV, Kossuth Rádió. Pályázat Kiíró: Szociális Munkaügyi Minisztérium Időszak: 2008.12.01-2009.03.31 Összeg: 3 378 616 Ft Téma: szenvedélybetegség




Budapest XXIII., Soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1238 Budapest, Grassalkovich u. 104.; Tel: (+36) 1 286 1059; e-mail: [email protected]

Célkitűzések A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat elsődleges célja a törvényben előírt feladatok adekvát teljesítése, az egyén, illetve a családok működőképességének megőrzése, valamint e képesség helyreállítása. A Családsegítő Szolgálat működésében az önkéntesség, a nyitottság és az együttműködő, támogató kapcsolat kialakításának elve a meghatározó. Az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye az egyén és a család társadalmi működőképességének megőrzését, illetve e képességek helyreállítását igyekszik elősegíteni. A cél elérésének módja A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai ingyenesek. Komplex ellátás keretében szociális munkás, jogász, pszichológus segíti az ügyfeleket abban, hogy hozott problémáik megoldódjanak. Az intézmény speciális segítségnyújtási formája az adósságkezelési tanácsadás, melynek célja, hogy a családok, egyének képesek legyenek megtartani lakásukat, megakadályozva ezzel teljes szociális ellehetetlenülésüket. A Segélyszervezet támogatást nyújt a munkanélkülieknek, rendszeres szociális segélyben részesülőknek a munkakeresésben, a munkahely megtartásában, szociális ügyeik intézésében, valamint természetbeni adományokkal (ruha, könyv, bútor) is megkönnyíti mindennapi életüket. A célok elérésében fontos szerepet játszik, hogy az intézmény munkatársai jelen legyenek, részt vegyenek konferenciákon, a szakmai előmenetelt, hatékonyságot segítő továbbképzéseken. Célcsoport Az intézmény szolgáltatásainak egy része, az önkéntesség elve szerint, bármely XXIII. kerületben élő lakos számára igénybe vehető. A Segélyszervezet munkatársai a társintézmények, szomszédok jelzései alapján felkeresik a rászorulókat és felajánlják szolgáltatásaikat az érintetteknek. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata elsősorban a kerültben élő veszélyeztetett gyermekek (18 éves korig) és családjaik figyelemmel kísérése, veszélyeztetettségük megszüntetése. A Családsegítő Szolgálat a következő problémacsoportokkal foglalkozik: a tartósan munka nélkül lévők, munkanélküli ellátásokra már nem jogosultak, az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülők és a díjhátralékot felhalmozók csoportja. A fenti csoportokba tarozókat törvény kötelezi a Szolgálattal való szoros együttműködésre. Ellátottak száma A Családsegítő Szolgálat 2.340, a Gyermekjóléti Szolgálat pedig 1.717 esetben nyújtott segítséget 2008-ban.. Ingyenes jogi tanácsadásra 192 esetben került sor, a pszichológiai tanácsadás kertében pedig 74 esetben segített az Ökumenikus Segélyszervezet. A Gyermekjóléti Szolgálatnál az alapellátottak száma 70 fő. A védelembe vettek száma 31 fő.




A tavalyi évhez képest a védelembe vételek számának növekedése figyelhető meg. Az ellátásokba kerülések okai közül legjelentősebbek az együttműködés hiányát, életvezetési problémákat ill. az ebből fakadó a családi funkciózavarok. Erőteljesen növekvő tendenciát mutat a tanulási és magatartászavarokkal a Szolgálathoz fordulók, illetve irányítottak aránya. Kiugróan megnövekedett az iskolai mulasztások okán a Szolgálathoz érkező jelzések száma ami adódik egyfelől a valóban több igazolatlan mulasztásból, az iskolák aktívabb jelezéseiből. Sajnos sok esetben az a tapasztalat, hogy nem kielégítő a kommunikáció a szülők-gyermek-oktatási intézmény viszonyában. Az átmeneti nevelésbe vettek esetében nem tapasztalható jelentős változás. Sajnos általános tendencia, hogy míg a Gyermekjóléti Szolgálat, a törvényben előírt kötelezettségének eleget téve, családgondozást folytat a visszahelyezés érdekében, a család életvitele sajnos nem változik olyan mértékben pozitív irányba, hogy a visszagondozás sikeres legyen. A Szolgálat – együttműködés esetén – a gyermek és szülei közti kapcsolattartás létrejöttében, annak rendszeressé és mindkét fél számára elfogadhatóvá tételében tud segíteni. A Családsegítő Szolgálattal 2008.01.01. és 2008.12.31. között együttműködő 65 fő/családból 34 fő/család első alkalommal vett részt adósságkezelési tanácsadáson. 30 fő/család már kapott előzőleg is támogatást, s így már második alkalommal vett részt adósságkezelési tanácsadáson, 1fő/család pedig már a negyedik alkalommal lett bevonva és kapta meg a támogatást. A kezelt adósság 2008.01.01. és 2008.12.31. között 16.273.550-, Ft volt. Ebből a támogatás összege 9.893641-, forint volt. Az egy főre jutó támogatás, 152.210-, forint/fő. A HÉRA Alapítványhoz 2008. január 1. és június 30. között összesen 48 fő/család részére nyújtottak be pályázatot a munkatársak egyszeri pénztámogatásra, 1.570.000-, forint összegben. A támogatást mind a 48 fő/család megkapta, de már kevesebb volt a támogatás, mint amire szükség lett volna. Összesen 1.395.000-, forint került átutalásra az ügyfelek közüzemi számlájára, ez átlagban 29.000-, forint/fő/családot jelent. 2008-ban a Soroksári Családsegítő Szolgálat 20.037.636-, forint közüzemi díjhátralékot kezelt. Ebből a támogatási összeg 12.073.215-, forint (önkormányzat, Hálózat-Alapítvány és HÉRA Alapítvány), a saját rész, amit az ügyfelek befizettek 4.707.392-, forint volt. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény változatlanul jó kapcsolatot tart fenn a gyámhatósággal és a gyámhivatallal. Különösen fontos megemlíteni a védőnői szolgálat tevékenységét a problémák korai észlelése és adekvát kezelése tekintetében. Együttműködésükkel és a kapcsolat rendszeres




fenntartásával, a gyermekek veszélyeztetettsége korábban felismerhető és ideális esetben, összehangolt team-munkával a súlyos problémák kialakulása is megelőzhető. A kritikus esetekben nagy jelentőségű továbbá az esetkonferenciák összehívása, az együtt elkészített összehangolt cselekvési terv – határidőkkel és a tevékenységek végrehajtásáért felelős személy megnevezésével –, mely a segítő kapcsolat minden résztvevőjének konkrét iránymutatást ad a problémák hatékony megoldására. Az intézmény kapcsolata változatlanul jó a kijelölt módszertani központtal, ill. a Központ ellátási területén működő Gyermekjóléti Szolgálatokkal. A Családsegítő Szolgálat jó kapcsolatot alakított ki a helyi önkormányzattal, a közhasznú foglakoztatási csoporttal, az illetékes munkaügyi központtal és az ifjúsági irodával. Az adósságkezelésben részt vevő ügyfelek érdekében szoros az együttműködés a közműszolgáltatókkal. Itt is hangsúlyozni kell a személyes kapcsolatok fontosságát, hiszen a gondozási folyamat során különös jelentőséget kell kapnia a problémák interdiszciplináris megközelítésének és a komplex kezelési mód érvényesítésének. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A Bugyi Református Egyházközséggel változatlanul jó kapcsolatot tart fenn az Ökumenikus Segélyszervezet. 2008-ban a gyülekezeti tagok adományokat, ruhákat gyűjtöttek folyamatosan, melyet felajánlottak az intézménynek. A soroksári egyházakkal ugyancsak folyamatos és jó a kapcsolat. Az év folyamán a Béres Rt. felajánlásának köszönhetően 320 Béres Cseppet tudtak kiosztani a Segélyszervezet munkatársai 130 egészségügyi szempontból rászorult (beteg v. idős emberek) számára. További 2x160 db Béres Csepp került átadásra az Evangélikus Egyházközösség és a Mozgássérültek Egyesülete részére. c) Önkéntesek A magánembereken túl a helyi nyugdíjasklub és a mozgássérült egyesület tagjai közül jelentkeztek alkalmanként karitatív munkára. Karácsony 2008 karácsonyán nagyszabású természetbeni adományozás történt a szolgálat ügyfelei, illetve minden rászoruló család részére. Minden család, amely gondozásban részesült kapott abból az adományokból (pulóvert és gyermek pulóverek, kardigánok, pizsamák, pólók), melyet a Segélyszervezet dán partnerszervezete ajánlott fel magyarországi rászorulóknak. Az intézmény a legrászorulóbb 15 család számára 6.000 Ft értékű karácsonyi csomagot állított össze, és osztott ki. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet EU-élelmiszersegély programja segítségével – a soroksári Önkormányzattal szoros és példaértékű együttműködésben – 1.600 rászoruló számára biztosított tartós élelmiszereket tartalmazó adományt. Sajnos az intézményhez segítségért forduló, rászoruló családok száma évről-évre növekvő tendenciát mutat. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat lehetőségeihez mérten próbálja enyhíteni a kerületben élő családok gondjait. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Budapest XXIII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 2008-ban, a természetbeni adományozást is beleértve, összesen mintegy 8.400 alkalommal segített a rászorulókon.




Gyula, Szociális Központ 5700 Gyula, Zrínyi Tér 2; Telefon: (+36 66) 562 740; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Gyulai Szociális Központ alapvető célkitűzése a 2008-as évre, hogy szakmailag és a rászorulók által elismert, gazdálkodását tekintve kiegyensúlyozott, kapcsolatrendszerében sokszínű és korrekt intézményként működjön. További célkitűzés volt a Központ minél kedvezőbb elfogadtatása a lakossággal. Szakmai egységek tekintetében A Hajléktalanok Nappali Melegedője biztosítani kívánja a törvények által előírt szakmai és tárgyi működést. A hajléktalanok számára kiszámítható, jó minőségű szolgáltatások biztosításával az ellátotti létszám emelése. A Hajléktalanok Utcai Szociális Szolgálatának célja az ellátatlan, de az intézményes ellátással szemben bizalmatlan, az utcán tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése. A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye lehetőségéhez képest biztosítja a fedél nélkül maradt emberek éjszakai pihenését, télen a megfagyás, kihűlés elkerülése a legfontosabb cél. A 24 férőhelyet sokszor kellet pótágyakkal kiegészíteni. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása biztosítja a rászorulók életkörülményeinek rendezéséig a nyugodt környezetet. Az egy év alatt, míg itt tartózkodhatnak, előtakarékosságot kell folytatniuk, megállapodás szerint, ezzel a megoldással is segít a Segélyszervezet az életük újra kezdésében. A cél elérésének módja • Egyéni esetkezelés – hivatalos ügyek intézésének segítése, az intézményből történő továbblépéshez nyújtott személyre szabott segítség. • Szociális csoportmunka: szocioterápia. • Közösségi szociális munka: a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése. • Intézményen belüli közösségi élet szervezése. • Utcai szociális munka • Nappali Melegedőben krízis időszakban hosszabbított nyitva tartás Célcsoport A Nappali Melegedő Gyula város közigazgatási területén, valamint a kistérségben élő hajléktalanok nappali ellátását vállalja. A rászorulók, akik rendelkeznek tüdőszűrő-lelettel, 72. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



illetve megfelelő egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolással, teljes nyitvatartási időben igénybe vehetik a szolgáltatásokat. Akik még nem rendelkeznek orvosi igazolással, azok csak étkezés, tisztálkodás és az ügyintézés idejére vehetik igénybe a Segélyszervezet intézményét. A melegedőhöz kötődő utcai munka azokat próbálja felkarolni, akik ugyan hajléktalanok, de nem keresik fel az intézményt különböző okoknál fogva, vagy nem rendelkeznek a fent felsorolt feltételekkel. Létszám A Nappali Melegedő 40 hajléktalan ellátására kapott működési engedélyt. A városban nincs másik nappali melegedő. A Magyar Állam Kincstár engedélyével az intézmény napi 50 fő számára biztosít fürdési lehetőséget, szappannal, samponnal, borotvával, törülközővel, szükség szerint tiszta ruhával. A hét minden napján van lehetőség mosásra. A rászorulók naponta kapnak élelmiszert (konzervek, tasakos leves, tea, kenyér, stb.). Az Éjszakai Menedékhely 24 hajléktalan ellátására kapott határozatlan idejű működési engedélyt. A rászorulók számára tiszta ágyneműt, étkezési, fürdési, lehetőséget biztosít az Ökumenikus Segélyszervezet, illetve közösségi alkalmakat szervez az idő hasznos eltöltésére. Az Átmeneti Szálló 16 hajléktalan személy befogadására alkalmas, 2-4 ágyas szobákban tartózkodhatnak életvitelszerűen. Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A szakterületek között az átjárhatóság maximálisan biztosítva van. Együttműködés a) Intézményekkel A Központ 2006 áprilisában ellátási szerződést kötött a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással, így az intézmény szolgáltatásait Elek, Kétegyháza, Lőkösháza, Szabadkígyós és Újkígyós településen élő hajléktalan személyek is igénybe vehetik. A központ napi kapcsolatban áll a város szociális intézményrendszerével, a civil és önkormányzati szervekkel egyaránt. Az önkormányzat Családvédelmi és Egészségügyi Osztályával formálisan és informálisan is jó a kapcsolat. Ez elmondható a gyámhivatallal kapcsolatban is. A kétegyházi valamint az eleki családsegítőt több zsáknyi ruhaadományban részesítette az Ökumenikus Segélyszervezet Gyulai Szociális Központja. A Cinka Panna utcai és a németvárosi idősek klubjának nagymennyiségű élelmiszer adományt, a kistérségben élő rászorulókat ruhaneművel és élelmiszerrel támogatta a Szociális Központ. A Cinka Panna utcai idősek klubjának rászoruló, rossz egészségi állapotú igénybevevői 50 doboz Béres-cseppet kaptak. A gyulai tanyavilágban élőknek (~10 család) élelmiszercsomagokat, a Magvető Iskolának könyvadományt juttatott a Segélyszervezet.




b) Egyházi gyülekezeti kapcsolatok A református gyülekezettel a legszorosabb az intézmény kapcsolata, ezen belül a gyülekezethez tartozó csoportokkal (nőszövetség), személyekkel is. Az evangélikus gyülekezet és a római katolikus egyházközség Karitász csoportja is rendszeresen juttat adományokat az intézménybe. 2008-ban a baptista gyülekezettel is szorosabbá vált a kapcsolat, rendszeres ruhaadományokkal támogatják az intézményt. Az együttműködés kölcsönös, hiszen nagyobb tételek esetén az Ökumenikus Segélyszervezet is rajtuk keresztül juttat el felajánlásokat még több rászorulóhoz.

c) Önkéntesek 2008-ban Gyula város rászorulói részére az „Eu-élelmiszersegély program 2008” keretében mintegy 1.200 családnak osztott a Központ élelmiszert. A Tessedik Sámuel Főiskola szociális munkás hallgatói önkéntes munkával járultak hozzá a segélyprogramhoz. A csomagok tartalma: 7 kg liszt, 2 kg spagetti tészta, 1 kg zsemlemorzsa, 1 kg keksz volt. Visszatekintés A Központ célkitűzései tekintetében jó irányba halad. Szolgáltatásainak szakmai színvonala jelentősen emelkedett, melyet a Megyei Közigazgatási Hivatal és Békés Megye módszertani Központja, valamint a Dél-alföldi Régió Módszertani Központja által tartott ellenőrzések jegyzőkönyvei támasztanak alá. A gazdálkodás kiegyensúlyozottá vált. Egyéb eredmények Az Ökumenikus Segélyszervezet valamennyi munkatársának segítségével elérte, hogy a városban élő hajléktalanok ruházata elfogadható állapotú legyen. A lakosság megítélése jelentősen javult a Szociális Központ városi jelenlétével kapcsolatosan. Az önkormányzat szociális bizottsága év végi záróülésén megköszönte a Gyulai Szociális Központ áldozatos munkáját. Fontos eredmény a Gyulai szociális Központ életében, hogy ismét lehetőséget biztosít a főiskolai hallgatók terepgyakorlatára. Karácsony December 3-án klubdélutánt rendezett a Segélyszervezet a Nappali Melegedőn. December 5én mikuláscsomagot kaptak a gondozottak. Karácsony napján, valamint az ünnepet megelőző és követő napokon több alkalommal szervezett az intézmény melegétel osztást a rászorulóknak. A Nappali Melegedőben december 23-án délután karácsonyi ünnepség (karácsonyfa állítás és ajándékosztás) volt, melyen katolikus mise hangzott el. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gyulai Szervezete ajándékcsomagot osztott szét. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából élelmiszeradományt és tisztasági felszerelést kaptak az ünnepség résztvevői. Az ünnepségen szendvicset és üdítőitalt fogyaszthattak a jelenlévők. Gerhard Stengel jóvoltából édesség csomag is került a fa alá. Dr. Perjési Klára polgármester asszony személyesen osztott ki étkezési utalványokat. December 23-án meleg vacsorát kaptak a rászorulók, melyet Gerhard Stengel és segítői támogattak. December 24-25-26-án újabb 50-50 adag melegételt osztottak ki a Segélyszervezet munkatársai a lakóknak. Az ebédet egy gyulai vállalkozó ajánlotta fel. December 31-én a Segélyszervezet melegebédet osztott. A Christopherus




Egyesület adományként 50 adag melegételt ajánlott fel, amelyet a Surinás cukrászda süteménnyel egészített ki. Újév első napján szintén 50 adag melegételt kaptak az intézmény lakói. Több gyulai vállalkozó és család támogatta adományaival a karácsonyi és az óévbúcsúztató ünnepségeket, ezzel segítve a rászorultakat. Megjelenés, PR A második félévben a Békés Megyei Hírlap és a Gyulai Hírlap is írt a Szociális Központról, majd a megyei sugárzású Csaba Televízió munkatársai készítettek képes beszámolót az intézmény munkájáról. 2008 októberében a Gyula Televízió képes beszámolót adott az Európai Unió intervenciós gabonakészletéből származó élelmiszersegélyek kiosztásáról. 2008 végén a Kossuth rádió készített helyszíni interjút a Központ munkatársaival. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Gyulai Szociális Központja a 2008-as évben több mint 22.200 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Hajléktalanokért Közalapítvány 2008.01. 01.-2008.03.31. 500.000 Ft Krízisautó üzemeltetés


Hajléktalanokért Közalapítvány 2008.01.01.-2008.03.31. 900.000 Ft Utcai Szociális Munka - Téli Krízisétkeztetés


Gyula Többcélú Kistérségi Társulás 2008.01.01.-2008.12.31. 1.500.000 Ft Utcai Szociális Munka (Nappali Melegedő)

Budapest XXIII. Soroksári Szenvedélybetegek Intézménye és Soroksári Addiktológiai Centrum

Nappali

1238 Budapest, Grassalkovich u. 104.; Tel: (+36) 1 287 3863; e-mail: [email protected]

Célkitűzés: Az intézmény alapvető célja komplex szakmai segítséget nyújtani a szenvedélybetegséggel küzdőknek és hozzátartozóiknak, A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének széleskörű szolgáltatásai kiegészülnek pharmakoterápiás kezeléssel. A program alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő. A harmadlagos prevenció rendszerében, amelybe az ártalomcsökkentés illeszkedik, az intézmény szeretné elérni, hogy a kialakult betegség kevesebb kárral járjon az egyén és a 75. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



társadalom számára, továbbá minimalizálja a betegségből, szerhasználatból eredő kockázati tényezőket, veszélyeket. A munkatársak minden lehetőséget megragadnak, hogy a már kialakult betegség ne súlyosbodjon, javulás következzen be. A társadalmi reintegráció nem csak a kábítószertől való mentességet jelenti, hanem a teljes értékű életvezetés kialakítását, az erre való törekvést. Cél: a szenvedélybetegek képességei szerinti legoptimálisabb fizikai, pszichés, szociális szintre való visszaállítás, melynek eredményeként képesek lesznek dolgozni és szabadidejüket hasznosan eltölteni. Az intézmény nagy hangsúlyt helyez a segítségnyújtási folyamatban arra, hogy a kliensek képessé váljanak konfliktusaik felismerésére, megoldására, szorongásaik kezelésére. Beilleszkedjenek a közösségbe, kapcsolatokat alakítsanak ki, növeljék felelősségtudatukat, probléma megoldási képességüket. A célok között szerepel az olyan ismeretek átadása is, melyek különböző alternatívákat és azok következményeit mutatják be, s melytől a fiatalok és családjaik berögzült, egészségtelen szokásaiban változás várható. Konkrét célok Az intézményt felkereső valamennyi drogproblémával küzdő fiatalnak és hozzátartozójának segítséget tud nyújtani. Komplex segítséget ad azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen szerhasználat, vagy viselkedési addikció, akár a ’függő’ személyről van szó, akár hozzátartozójáról. A problémáktól függően minden szintéren megelőzni, kezelni a kialakult problémát és segíteni a reintegrációt. További konkrét cél, az ártalomcsökkentés elvein belül minimalizálni a szerhasználatból adódó veszélyeztetettséget, kockázati tényezőket. A cél elérésének módja A szenvedélybetegség által kialakult problémák kezelése több szinten lehetséges. A kapcsolatfelvétel kezdeti fázisában nem alapfeltétel a kliens drogmentessége. 1. Bio-pszicho-szociális, előzetes állapotfelmérés, diagnózis felállítás a drogfogyasztó első megjelenésekor. 2. Pharmakoterápiás kezelés 3. Pszichoterápiás kezelés, egyéni esetvezetés, figyelemmel kísérés. A hatékony drogaddikció kezelés elképzelhetetlen folyamatos pszichoterápiás támogatás nélkül. 3.1 Szupportív pszichoterápia 3.2 Pár- és családterápia 4. Csoportok Szupportív terápiás csoport: az önorvoslás elősegítése, a feszültségekkel terhes lelki állapot megszüntetése, a negatív érzelmek feldolgozása, másrészről a személyes hatékonyság, a belső erőforrások optimális kihasználása. Szülő, hozzátartozói csoport: szakmai támogatást adni krízishelyzetekben, valamint egy olyan közösség létrejöttének elősegítése, ahol a résztvevők szégyenérzet nélkül beszélhetnek problémáikról, és megértésre találnak a biztonságot nyújtó közegben.




Szocioterápiás csoport: Szerhasználó fiatalok számára kétheti rendszerességgel csoportfoglalkozások. Visszaesés megelőzés: a visszaesés egy folyamat, ennek megelőzésére igény szerint beszélgetéseket, csoportokat szerveznek a munkatársak. Önismereti csoport: képességek, készségek, önfelfedezés, énkép kialakítása, megnyilvánulás mások előtt. 5. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás – „elterelő” kezelés Az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó, kialakulatlan énképpel rendelkező kamaszoknak igyekszik segítséget nyújtani a felnőtté válás kérdéseiben, aktuális problémák feltérképezésével, melyben a kábítószer használat is megjelenik. Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszichoedukációs csoportok segítenek. 6. Szociális információnyújtás, tanácsadás A szenvedélybetegség által kialakult szociális, egzisztenciális problémák rendezése elengedhetetlen. Nagyon gyakran a szociális háttér megnyugtató rendezésén múlik, vagy bukik a kezelés eredményessége. A függőség kialakulása révén létrejött további problémák ezen alapvető szükségletek kielégítése nélkül nehézkesek. Információs bázisunk a lakhatással, munkakereséssel, pálya-, és iskolaválasztással, szociális ügyekkel, jogi információkkal, egyéb társintézmények elérhetőségével kíván a segítséget kérők rendelkezésére állni. 7. Adományok A központ minden nap krízisélelmet biztosít (helyben fogyasztásra), valamint meleg, vagy hideg folyadékkal, vitaminokkal, szőlőcukorral látja el a klienseket. Az arra rászorulóknak adománycsomagot tud juttatni, alapvető háztartási élelmiszerekkel, konzervekkel. A téli krízis időszakban meleg ruhát biztosít. 8. Jogi segítségnyújtás Célcsoport A régióban élő, 18. életévüket betöltött, szenvedélybetegségben szenvedők. Kiemelt célcsoport az ópiátfüggők köre. Az intézmény ezen kívül fogad egyéb szerhasználókat is (pl.: stimuláns, hallucinogén, stb.) valamint viselkedés addikcióban szenvedő (pl.: játékszenvedély, online) embereket.




Létszám Az ellátottak létszáma 76 fő volt 2008-ban, ez 15.240 kliens találkozást jelent éves szinten. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szolgáltatásait naponta 60 fő veszi igénybe, ez havonta mintegy 1.200 főt jelent. Járóbeteg ellátásban naponta 60 fő részesül. A pszichoterápiába bevont kliensek száma az igényeknek megfelelően növekszik. Az elterelésre jelentkezők száma egy év alatt körülbelül 118 fő. Egyéb megkeresés (telefonon és személyesen) hozzávetőlegesen 90 fő. Együttműködés a) intézményekkel Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a XXIII. kerületi önkormányzattal. Az együttműködés eredményeképp 2007. január 1-jétől ellátási szerződés jött létre a két intézmény között. A Segélyszervezet szoros kapcsolatot tart fenn a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórházának Drogambulanciájával, ill. a MÁTRIX Egyesülettel. Együttműködik és szinte napi kapcsolatban áll a hasonló feladatot ellátó, szenvedélybetegekkel foglalkozó intézményekkel, kórházakkal, rehabilitációs otthonokkal, egyéb szolgáltatókkal. Továbbá rendszeres a kapcsolat a Pártfogó Felügyelet munkatársaival. Az intézmény továbbra is együttműködik az Országos Epidemiológiai Központtal. Jó a kapcsolat a kerület egészségügyi intézményeivel is. A munkatársak rendszeresen részt vesznek szakmai konferenciákon. Visszatekintés Az Addiktológiai Centrum a sikeres pályázatoknak köszönhetően növelni tudta a szolgáltatásokat, ebből következően a kliensszámot. Az infrastrukturális fejlesztéssel megnőtt az egyéb szolgáltatások igénybevétele is. Fejlesztette a szabadidős tevékenységek eszköztárát, valamint új irodai gépek beszerzésére került sor. Számítógépes hálózat kiépítése kezdődött meg, (melynek köszönhetően a kliensek részére is lehetséges a számítógéphasználatinternethozzáférés). A mindennapos, helyben fogyasztható állandó krízisélelem, vitamin, szőlőcukor, meleg és hideg folyadék fogyasztásának lehetősége mellett, több ízben tudott adománycsomagokat kiosztani a Segélyszervezet, amelybe a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető élelmiszerek kerültek. Emellett az intézmény munkatársai több alkalommal osztottak ki felnőtt és gyermekruhát az arra rászorulóknak. Az Országos Epidemiológiai Intézettel kötött együttműködés keretein belül ismételten lehetőség nyílt a kliensek nagy részének HIV és Hepatitisz szűrése. A fejlesztések a munkatársaknak gyorsabb és hatékonyabb szakmai segítségnyújtását eredményezték. Az intézmény a 2008-as évben is gyakorlati helyként szolgált szociális munkás hallgatók részére. A szolgáltatás zökkenőmentes biztosítása érdekében a XXIII. kerületi Önkormányzattal 2007. január 1-jével életbe lépett az ellátási szerződés, ez azóta folyamatos. Minősítés Az elmúlt időszakban az intézmény több szakmai ellenőrzésen felelt meg. Az ÁNTSZ, a Magyar Államkincstár, valamint a Főgyógyszerészeti ellenőrzés a várakozásoknak megfelelően mindent rendben talált.




Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Budapest XXIII. Addiktológiai Centruma a 2008-as évben megközelítőleg 18.000 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat: 2007-ből átnyúló pályázati projektek:


Budapest Főváros Önkormányzata 2007.08.14-2008.07.31. 2.469.000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programjainak tovább működtetése


SZMM 2007.11.01.-2008.05.31. 3.300.000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programjainak tovább működtetése „Utak és lehetőségek”

2008-ban kezdődő pályázati projektek Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

NDI 2008. 01. 01.-2008. 12. 31. 2.920.000Ft Elterelés


SZMM 2008. 06. 01. -2008. 12. 15. 1.700.000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programjainak támogatása


SZMM 2008. 06. 01. – 2009. 05. 31. 4.700.000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum szubsztitúciós kezelést biztosító Szolgáltatásainak működtetése


Budapest Főváros Önkormányzata 2008. 10. 01. – 2009. 09. 30. 2.500.000 Ft A fővárosi drogfogyasztás visszaszorítása




Orosháza, Családok Átmeneti Otthona 5900 Orosháza, Mikszáth Kálmán u. 2.; (+36 68) 512 700; e-mail: [email protected]

Célkitűzés Az 1997. évi XXXI. Törvény értelmében az intézmény célja, hogy maximum 18 hónap időtartamra átmeneti ellátást nyújtson az otthontalanná vált családok számára. Segítséget nyújt a szülőnek gyermekeik teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Közreműködik a család otthontalanságának megszüntetésében, helyzetének rendezésében. A cél elérésének módja A Segélyszervezet reintegrációs programok biztosításával – együttműködve az önkormányzatokkal és más civil szervezetekkel – arra törekszik, hogy a családok számára megnyugtató segítséget nyújtson a lakhatás megteremtésében. Az átmeneti otthon lehetőséget kínál arra, hogy a gyermekek a nehéz körülmények ellenére szüleikkel maradhassanak. Ezáltal mód nyílik a szülő és gyermeke közötti kapcsolat harmonizálására, ami meghatározó a személyiség fejlődésben. A krízisintervenció mellett fontos szerepet kap a szülők munkakeresésének segítése. Az intézmény szoros kapcsolatot tart fent a munkaügyi központtal, amely folyamatosan jelzi az induló tanfolyamokat. A gondozási feladatok mellett a Segélyszervezet nagy hangsúlyt fektet az egyéni és családterápiás eszközök biztosítására: beszélgetések, együttes játékok, közös rendezvények, ünnepségek szervezése. Célcsoport • 18. életévét betöltött gyermekes szülő • válsághelyzetben lévő terhes anya • elvált, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő • a szülői házon belüli konfliktusok, sorozatos viszályok miatt gyermekeivel elmenekült, bántalmazott anya. • közműtartozások miatt saját lakását, vagy nehezen fizethető albérletét elhagyni kényszerülők • olyan házaspárok, egyedül álló anyák, akik mögött sem család, sem a barátok, ismerősök nem állnak, a bajban segítségre nem számíthatnak. Ellátottak száma A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Békés megyéből, üres szoba esetén az ország más területéről 9 család számára kialakított 9 szobában összesen 38 főt tud gondozásba venni. Jelenleg 9 család, 11 felnőtt és 29 gyermek lakik az intézményben. 2008. január 1. és 2008. december 31. között összesen 42 családnak nyújtott átmeneti segítséget a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet intézménye. Összesen 44 felnőtt és 134




gyermek vette igénybe az ellátást. Békés megyéből 12 család élt a lehetőséggel. Összesítve a megyéből: 12 felnőtt és 39 gyermek gondozása történt meg az év folyamán. Együttműködés a.) Intézményekkel A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona szoros kapcsolatot tart fent a szociális-és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézményekkel, a társintézményekkel (Szolnok, Miskolc), egyéb családok átmeneti otthonokkal, anyaotthonokkal, krízisotthonokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal, gyámhivatalokkal, Szociális Kerekasztal tagjaival. A kapcsolattartás fontos terepe a különböző esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése. A rendőrséggel való kapcsolat eseti. A gyermekek többsége az Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium tanulója. A munkatársak figyelemmel kísérik a gyermekek tanulmányi eredményeit, a pedagógusokkal folyamatosan értekeznek a gyermekekről. Az óvodáskorú lakók az evangélikus és református óvodákban kapnak elhelyezést. A város egyetlen bölcsődéjében igény szerint fogadják az otthonban élő kicsiket. Betegség esetén – a szabad orvosválasztás alapján – 3 gyermekorvos és 1 családorvos látja el lakókat. A nagycsaládosok helyi egyesületétől sok esetben kapnak adományt a gondozottak. b.) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Az evangélikus, a református és a baptista egyházakkal, gyülekezetekkel jó a kapcsolat. Az egyházi iskolában minden gyermek a vallásának megfelelően gyakorolhatja hitét. c.) Önkéntesek Ebben az évben önkéntes segítő nem vett részt a munkában. Visszatekintés 2008-ban 42 családnak nyújtott segítséget a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Orosházi Családok Átmeneti Otthona. Elindította támogató szolgáltatásait a családok átmeneti otthonaiban, így Orosházán is. Ezek a szolgáltatások a „Nem vagy egyedül” dán projektnek köszönhetően valósulhattak meg az adott intézményekben, kiterjesztve a szolgáltatásokat a város és a kistérség hátrányos helyzetű lakosaira is. A pályázat célkitűzése ezen családok gazdasági és társadalmi életkilátásainak javítása, az aktuális élethelyzetek megoldásához szükséges szociáliskészségeik erősítése, a hatékony kríziskezelés biztosítása, valamint a munkanélküliek munkaerő-piaci reintegrációjának támogatása. Az orosházi intézményben működő krízisambulancia a nyitás óta eltelt időszakban több mint 900 felnőttet és gyermeket látott el. A szolgáltatások közül sokan veszik igénybe az ingyenes jogi- és pszichológiai tanácsadást. A pszichológus segít feldolgozni a különböző traumákat, segít




megerősíteni a meggyengült családszerkezetet. A jogász segítséget nyújt bírósági eljárásokban, rendőrségi, vagy bírósági feljelentéseknél, válás, gyermekelhelyezés és munkaügyi problémák intézésében. A szociális munkások a szociális munka eszközeivel támogatják a családokat gondjaik megoldásában. A fejlesztő pedagógus a hozzá forduló családok gyermekeinek részképességeit méri fel és a továbbiakban ezen hiányosságokat fejleszti. A pályázatnak köszönhetően a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kiléptetőházakat tudott vásárolni, melyek célja, hogy támogassa a családokat szociális státuszuk visszaállításában. Egyéb eredmények A szociális fórumoknak, konferenciáknak, kerekasztal beszélgetéseknek, egyházi segítségnek, médiáknak köszönhetően kistérségi szinten is nagy ismertségnek örvendhet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Orosházi Családok Átmeneti Otthona. Az alultáplált gyermekek felkutatásában és megsegítésében, illetve a gyermekek tanulmányainak, hiányzásainak nyomon követésében kiemelt partner az iskola és az óvoda. Minősítés A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala, valamint a MÁK éves szakmai ellenőrzést tartott. A vizsgálat nem tárt fel hiányosságokat az intézmény működésében. Megjelenés, PR A helyi és a megyei lapban karácsonykor terjedelmes írás jelent meg az intézmény munkájáról. Az Orosházi Városi Televízió több alkalommal készített összeállítást az intézmény életéről. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Orosházi Családok Átmeneti Otthona a 2008-as évben mintegy 16.000 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Villum Kann Rasmussen Fonden Időszak: 2007. 11. 01.-2011. 10. 31. Összeg: 154 000 000 Ft Téma: „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére

Szolnok, Családok Átmeneti Otthona 5000 Szolnok, Kőrösi út 1-3.; (+36) 56-210-591; [email protected]

Az Otthon működésének jogi háttere: 1997. évi XXXI. Tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, és a törvény a végrehajtási rendelete. E szerint a családok átmeneti otthona személyes gondoskodást nyújtó, gyermekek átmeneti gondozását biztosító gyermekjóléti alapellátás.




Célkitűzések A családok átmeneti otthonában – a szülő kérelmére- együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőjétől. A cél elérésének módja A Segélyszervezet nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a családokkal szakképzett szociális munkatársak dolgozzanak. A magas szakmai tudású családgondozók és gondozók munkáját kiegészíti a pszichológus és a jogász munkája, így a rászorulók a legkomplexebb segítséget kapják meg annak érdekében, hogy problémáikat megoldva ismét vissza tudjanak térni a társadalomba. Célcsoport A támogatott családok főként a társadalom azon köréből kerülnek ki, akik anyagi, életvezetési és egyéb problémák miatt olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudják biztosítani kiskorú gyermekeik részére a lakhatást, illetve egyéb szükségleteket. Ezen a családoknak összetett problémákkal kell megküzdeniük, és családi hátterük miatt egyedül nem képesek megoldani ezeket (munkanélküliség, társadalmi kapcsolatok hiányosságai, személyiségzavarok). Jász-Nagykun-Szolnok megyében, mint ellátási forma egyedüli a Családok Átmeneti Otthona. Telt ház esetén 40 főnek tud összkomfortos elhelyezést biztosítani. Elsősorban a helyi lakosok igényeit elégíti ki, de szabad férőhely esetén elhelyezést nyerhetnek a régióban, illetve az ország bármely területén élő családok. A Segélyszervezet a bentlakáson túlmenően élelmiszerrel, tisztítószerrel, ruhaneműkkel, textíliával is hozzájárul a családok napi megélhetéséhez. Együttműködés A Szolnoki Családok Átmeneti Otthona kiépült és jól működő kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind Szolnok városi, mind megyei és országos szinten. A szakmai munkából adódóan mindennapos a kapcsolat a Szolnokon és más településeken működő gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal. Kiemelt figyelmet fordít a városban lévő nevelési-oktatási intézményekkel (bölcsődék, óvodák, iskolák), a helyi egészségügyi intézményekkel (védőnői hálózat, gyermek-és felnőtt háziorvosokkal) és más civil szervezetekkel való kapcsolattartás és együttműködés kialakítására és elmélyítésére. A Segélyszervezet a gyámhivatalokkal és gyámhatóságokkal közösen próbálja megoldani a családon belüli krízishelyzeteket. Az önkormányzat bizottságaival, a polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi osztályával rendszeres a kapcsolattartás, ami nagyban hozzájárul a törvényességi előírások betartásához. Az intézmény munkáját rendszeresen ellenőrzi a megyei gyámhivatal, a Jász-NagykunSzolnok Megyei MÁK, valamint közvetlen beszámolási kötelezettség van a fenntartó felé is. Eredmények 2008-ban összesen 136 fő lakott az otthonban. Közülük 41 felnőtt és 95 gyermek. Két család számára adatott meg a lehetőség arra, hogy az intézmény által működtetett kiléptető lakásokban tudják folytatni életüket, illetve egy család jutott önkormányzati bérlakáshoz.




A lakók nagy része albérletbe költözött, ezen belül nagy az aránya azoknak a családoknak, akik itt maradtak Szolnokon. A jelenlegi lakáshoz jutási lehetőségek szinte kilátástalanok az Otthon lakói számára. Voltak, akik éppen ezen körülmény miatt visszaköltöztek eredeti lakhelyükre, felvállalva a további zaklatást és rossz anyagi, szociális körülményeket. Egy év bentlakás után azon szülők számára, akik nem rendelkeznek családi, közösségi kapcsolatrendszerrel, de több gyermeket nevelnek, az Otthon szolgáltatásainak ismételt igénylése lehet a folytatás alternatívája. Az Otthonban élők számára olyan programokat szerveznek a munkatársak, amelyek kiegészítik a hiányos szocializációt, valamint elmélyítik a közösségi együttélés szabályait. Több család életvezetésében következtek be pozitív változások, erősödött a családi kohézió, megerősödtek készségeik, s így hatékonyabban képesek megoldani problémáikat. A gyermekek rendszeresen látogatták a koruknak megfelelő oktatási nevelési intézményeket, a szülők közül többen munkába álltak. A családok anyagi és mentális helyzete stabilizálódott. Az intézmény a szociális szakemberek (szociális asszisztens, csecsemő és kisgyermek gondozó, szociális munkás, szociálpedagógus) képzését is segíti, hiszen a különböző oktatási intézményeknek terephelyet biztosít, hogy a leendő szakemberek megismerhessék az intézményben folyó szakmai munkát, illetve kellő gyakorlatot szerezhessenek. A Családok Átmeneti Otthona külön szolgáltatásai Immár egy éve működik a „Nem vagy egyedül” elnevezésű négy éves program, melynek hátterét egy nyertes dán pályázat adja és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által működtetett családok átmeneti otthonait öleli fel. A program célja a hátrányos helyzetű családok életkilátásainak javítása komplex, egymásra épülő szolgáltatásokon belül, tehát az otthon szolgáltatásai kiegészítésre kerülnek két közbülső elemmel: Krízisambulancia Szolgáltatások keretén belül olyan családok kaphatnak segítséget, akik életében nem várt esemény történt (munkanélküliség, haláleset, baleset, költözés), ennek következtében stabilitásukat elvesztették, és átmenetileg nehéz helyzetbe kerültek. Jogász, pszichológus és szociális munkás segítségével ezek az átmeneti nehézségek megoldhatóak. A krízisambulancia szolgáltatásai elsősorban a helyi lakosok számára érhető el, a programba bevont szolnoki intézmények segítségével. Szolgáltatások köre: • gyermekek képességeinek fejlesztése, korrepetálása



• • • • • •


álláskeresés csoportfoglalkozások gyermekeknek és szülőknek pszichológiai tanácsadás jogi tanácsadás szociális tanácsadás természetbeni segítségnyújtás (élelmiszer, tisztítószer, gyógyszer, pelenka…)

Reintegrációs program, kiléptető lakások működtetése A Családok Átmeneti Otthonában eltöltött egy-másfél év alatt a családoknak lehetőségük van ismét megteremteni mind az anyagi mind a pszichés stabilitásukat. Többéves tapasztalat az, hogy hiába erősödik meg a család, a kiköltözés után könnyen elvesztik az egyensúlyt, mert hirtelen megszűnik a huszonnégy órás segítség, amit az otthon nyújt nekik. Emiatt könnyen süllyedhetnek vissza korábbi helyzetükre. Ennek elkerülése érekében kerül sor két kiléptető-ház működtetésére. Az együttműködő, feltételeknek megfelelő családok maximum öt éves időtartamban élhetnek ezekben a lakásokban, miközben takarékoskodnak, „megtanulnak” vagy „újra tanulnak” fenntartani egy lakást. Szilárd hátteret biztosít számukra a szociális munkásból, jogászból és pszichológusból álló team. A leválás fokozatosan, a család „tempójában” történik, hogy a lakhatás végére képesek legyenek akár saját tulajdonú ingatlant vásárolni és önálló életet élni. Jelenleg két család, összesen hét fő él 2008 júniusa óta a teljesen felújított és berendezett másfél szobás lakásokban. Életüket a Segélyszervezet munkatársaink útmutatásai alapján szervezik, már most komoly előtakarékossággal rendelkeznek. Regionális Kríziskezelő központ 2008 novemberétől működik a Kríziskezelő Központ. Tíz fő bántalmazott, családon belüli erőszak elől menekülő család, vagy egyedülálló befogadására, teljes ellátására alkalmas. Három szoba, konyha és zuhanyzó, WC került kialakításra, melyek teljes felszereltséggel biztosítják az életvitelszerű bentlakást. A teljes ellátás keretében az alapszükségletek mellett (lakhatás, élelmiszer, ruházat) pszichológiai és jogi segítségnyújtásra is lehetőség nyílik, a bentlakóknak. A Központban 30 napig életvitelszerűen tartózkodhatnak, ami további 30 nappal hosszabbítható meg, amennyiben erre szükség van. A segítségnyújtás a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával és ellenőrzésével történik. A program évenként pályázható, jelenleg 11 hasonló központ működik az országban. 2008. november és december hónapjában négy család krízishelyzetét tudtuk megoldani a program segítségével. Karácsony Az Otthon karácsonyi ünnepsége mellett immár hetedik alkalommal került megrendezésre a „Szeretetvendégség”, amely hagyománnyá vált az Otthon életében. Meghívást kaptak a régi lakók is, és a közösen elevenítették föl az itt töltött időt, illetve ilyenkor visszajelzést is kapnak tőlük a munkatársak az intézményben végzett munkáról. 2008-ban közel százan vettek részt az ünnepségen. Visszatekintés A működést tekintve a családok átmeneti otthonának stabil a helyzete Szolnok város szociális ellátórendszerében. Mivel a családok egyre mélyebb és összetettebb problémával jelentkeznek, fontos a stabil team munka, amely megfelelő szakmai tudáson és tapasztalaton alapszik. Ennek érdekében képzéseken vesznek részt a munkatársak. A családok megnyugtató 85. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



továbblépésére kell megoldást keresni, amelynek megvalósításához környezeti, társadalmi változások is szükségesek. Pályázat Kiíró: Villum Kann Rasmussen Fonden Időszak: 2007.11.01.-2011.10.31. Összeg: 154.000.000 Ft Téma: „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Időszak: 2008.11.04. - 2009.04.30. Összeg: 2.000.000 Ft Téma: Regionális Kríziskezelő központ Kiíró: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Időszak: 2008.04.01. - 2008.12.31. Összeg: 90.000 Ft Téma: Segítség a segítőknek, a hatékonyabb szakmai munkáért Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Családok Átmeneti Otthona a 2008-as évben több mint 16.000 alkalommal segített a rászorulókon.

Szolnoki Addiktológiai Központ 5000 Szolnok, Tófenék út 17; (+36 56) 378 460; [email protected]

Célkitűzés Az intézmény célja komplex segítségnyújtást biztosítani a szenvedélybetegséggel küzdőknek és hozzátartozóiknak, ami azt jelenti, hogy pszichiáter, addiktológus, pszichológus, jogász és szociális munkás segítségét is igénybe vehetik. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Addiktológiai Központja 3 fő ellátási forma – pszichiátriai szakellátás, addiktológiai gondozás és szenvedélybeteg-ellátás – keretében látja el, főként a Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkező klienseket. Konkrét célok Az intézményt felkereső valamennyi pszichiátriai és drogproblémával küzdő kliensnek és hozzátartozóiknak segítséget nyújt az intézmény. Komplex segítséget ad azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz betegségük, szerhasználatuk, vagy viselkedési addikciójuk, akár a „függő” személyről van szó, akár hozzátartozójáról. A problémáktól függően minden szintéren segít megelőzni, kezelni a kialakult problémát és elősegíteni a reintegrációt.




A cél elérésének módja A szenvedélybetegség és a pszichiátriai betegség által kialakult problémák kezelése több szinten lehetséges. A kapcsolatfelvétel kezdeti fázisában nem alapfeltétel a kliens drogmentessége. 1. Bio-pszicho-szociális, előzetes állapotfelmérés, diagnózis felállítása a drogfogyasztó első megjelenésekor. 2. Pharmakoterápiás kezelés 3. Pszichoterápiás kezelés, egyéni esetvezetés, figyelemmel kísérés. 3.1 Szupportív pszichoterápia 3.2 Pár- és családterápia 4. Csoport Szupportív terápiás csoport Az önorvoslás elősegítése, a feszültségekkel terhes lelkiállapot megszüntetése, a negatív érzelmek feldolgozása, másrészről a személyes hatékonyság, a belső erőforrások optimális kihasználása. 5. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás – „elterelő” kezelés Az elterelés mindhárom formáját – megelőző-felvilágosító szolgáltatást, egyéb-más és kábítószer függőséget gyógyító elterelést – igénybe vehetik a kliensek, illetve lehetőség nyílik az elterelést megelőző állapotfelmérés elvégzésére is. Az elterelés szolgáltatását a csekély mennyiséget fogyasztó szerhasználók vehetik igénybe, akik számára a hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróság) ezt a lehetőséget hivatalosan felajánlották. Leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó, kialakulatlan énképpel rendelkező kamaszoknak igyekszik segítséget nyújtani a felnőtté válás kérdéseiben, aktuális problémáik feltérképezésével, melyben a kábítószer-használat is megjelenik. Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszichoedukációs csoportok segítenek, illetve igény szerint orvosi-, pszichológiai- és jogi konzultációk is igénybe vehetők. 6. Szociális információnyújtás, tanácsadás A pszichiátriai-, és a szenvedélybetegség által kialakult szociális, egzisztenciális problémák rendezése elengedhetetlen. Nagyon gyakran a szociális háttér megnyugtató rendezésén múlik, vagy bukik a kezelés eredményessége. A függőség kialakulása révén létrejött további problémák ezen alapvető szükségletek kielégítése nélkül nehézkesek. Információs bázisként a lakhatással, munkakereséssel, pálya-, és iskolaválasztással, szociális ügyekkel, jogi információkkal és egyéb társintézmények elérhetőségével kíván a segítséget kérők rendelkezésére állni a Segélyszervezet.




7. Jogi segítségnyújtás Az intézmény szolgáltatásairól szórólapokon, megyei fórumokon, illetve más intézményeken (pártfogói szolgálat, háziorvosok, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok) keresztül értesülnek a kliensek. Mivel a szerhasználók mind fiatalabb korosztályból kerülnek ki, a központ felvilágosító, tájékoztató előadások megtartásával részt vesz a megelőzésben is. A pszichiátriai szakellátás keretében önként vehetik igénybe a rászorulók a szolgáltatást, ehhez beutaló sem szükséges. Az orvosi kezelések mellett egyéni konzultációkon és csoportos foglalkozásokon is részt vehetnek az addikciókban szenvedők. Célcsoport Az elterelés keretében az alkalmi szerhasználóknak, a kábítószerfüggőknek és azon szerhasználóknak segít a központ, akiknél a szerfogyasztás következtében kialakult valamilyen pszichés betegség. A kliensek nagyobb százalékban a marihuána, ill. az amfetamin használók közül kerülnek ki, de kisebb számban más szerabúzus is előfordul. A pszichiátriai szakellátás keretében a pszichiátriai kórképben szenvedők gyógyulását orvosok, pszichológus és szociális munkások együttműködve, komplexen segítik. Az addikció bármelyik formájának (alkoholizmus, bulímia, játékszenvedély, gyógyszerfüggőség) gyógyítására és egyéb pszichés betegségek kezelésére is lehetőséget biztosít. Létszám Az intézmény forgalma évről évre növekszik 2008-ban 248 fő részesült járóbeteg ellátásban, a kliensek közel 2.700 alkalommal vették igénybe szolgáltatásokat. A pszichoterápiába bevont kliensek száma az igényeknek megfelelően növekszik. Az elterelésre jelentkezők száma egy év alatt körülbelül 53 fő. Egyéb (telefonos és személyes) megkeresés: hozzávetőlegesen 80 fő. Együttműködés a.) Intézményekkel Az intézmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyében működő egészségügyi- és szociális intézményekkel és a hatóságokkal szoros együttműködést alakított ki a kliensek kezelése, ellátása során havi rendszerességgel tart fogadóórát a kunszentmártoni családsegítő- és gyermekjóléti központban. Kapcsolatot tart önsegítő csoportokkal (szolnoki AA csoport) és rehabilitációs intézményekkel, továbbá rendszeres a kapcsolat a Pártfogó Felügyelet munkatársaival. Részt vesz prevenciós célú előadásokon, rendezvényeken. A munkatársak rendszeresen képviselik az intézményt szakmai konferenciákon. b.) Önkéntesek A programok szervezésében és lebonyolításában segítséget nyújtanak a Segélyszervezet más intézményeinek dolgozói. A közép-, és felsőoktatási intézmények hallgatóinak gyakorlati terephelye az intézmény. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2008. 01. 01.-2008. 07. 31. 7.000.000 Ft Addiktológiai Központ működtetése





NDI 2008. 01. 01.-2008. 12. 31. 2.410.000 Ft Elterelés


OEP 2008. 01. 01.-2008. 12. 31. 4 756 500 Ft Járóbeteg szakellátás


Egészségügyi Minisztérium 2008.01. 01- 2008. 03.31. 3 000 000 Ft Magyar Ökumenikus Segélyszervezet drogprogramjai

Olaszliszka, Fejlesztő Ház 3933 Olaszliszka, Szent István u. 20.; Tel.: (+36 47) 358 880

Célkitűzés Olaszliszka az 1998-as árvíz és az azt követő rehabilitációs munka és mentális gondozás kapcsán került a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet figyelmének középpontjába. Olaszliszka sokrétű szociális problémával küzdő település, ahol sok a munkanélküli – a roma lakosságon belül eléri a 75 százalékot –, általános az alacsony iskolai végzettség. Az újra növekvő analfabetizmus egyre nagyobb hátrányt jelent. Számos család küzd az alkoholizmus problémájával, a gyerekek jelentős része ingerszegény környezetben nő fel, mely kihat mentális fejlődésükre is. A településen a gyermekek és felnőttek szórakozási, kulturális lehetőségei minimálisak. A régióban általános a szakemberhiány, nincs pszichológus, fejlesztőpedagógus, szociális munkás. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet célja, hogy Olaszliszka és a szomszédos települések szociális problémáit enyhítse. Tekintettel a településeken élő nagy számú roma lakosságra, a Segélyszervezet kiemelt figyelmet fordít ezen csoport nehézségeire, és speciális programokat működtet (helyi és regionális roma programok) a térségben. A Segélyszervet célja a roma gyerekek felzárkóztatása, korrepetálása, hogy azonos esélyekkel vehessenek részt a társadalomban mint társaik. Cél, hogy a tanulás, tudás mint érték és mint kitörési lehetőség jelenjen meg a családokban.




A cél elérésének módja: 2008 februárjáig a Segélyszervezet tovább folytatta a HEFOP pályázatból kialakított Tanoda működtetését. A Tanoda a következő szolgáltatásokkal nyújtott komplex ellátást a településen élő gyerekek számára: - korrepetálás, készségfejlesztés, tanórán kívüli oktatás roma gyerekek részére - játszóházi, kézműves foglalkozások szervezése - továbbtanulási tanácsadás, mentori szolgáltatás, nyári szünidős programok szervezése A programban 2 pedagógus, 1 fejlesztő pedagógus, 1 pszichológus, 1 szociális munkás és 2 mentor vett részt. A létrehozott szakmai team kapacitása lehetőséget adott arra, hogy a gyerekeknek ne csak a tanulásban, hanem az egyéb otthonról hozott problémák megoldásában is segítséget nyújthassunk. Az Olaszliszkai Fejlesztő Ház szolgáltatásait 2008 márciusától teljes mértékben a Segélyszervezet finanszírozza. A szűkös anyagi lehetőségek miatt a Tanoda program szolgáltatásait csökkenteni kellett, de továbbra is cél marad, hogy a gyerekek az iskolai szünetekben, a tanórák után bejöhessenek az intézménybe, és szabadidejüket hasznosan tölthessék el. Jelenleg 2 szakember segíti a gyermekeket a tanulásban, illetve képességeik fejlesztésében. Célcsoport A Fejlesztő Ház a több gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetű – elsősorban roma – családokat segíti. Ezen családokra jellemző, hogy a szociális, illetve az egyéb, a gyermekek után járó jövedelemből élnek. A családok többsége napi megélhetési gondokkal küzd. Házaik állapota rossz, lakhatási körülményeik egészségtelenek. A célcsoport kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan családok, gyerekek jelentkezzenek, akik szeretnék azt, hogy a tudás, tanulás, mint érték jelenjen meg a családban. A településen a Fejlesztő Ház 2000 óta folyamatosan segíti a rászorulókat. Ennek köszönhetően a gyerek és az intézmény között olyan bizalmi kapcsolat alakult ki, hogy problémáikkal, nehézségeikkel felkeresik az intézmény munkatársait, illetve a gyerekek önkéntesen vesznek részt a szabadidős tevékenységekben. Ellátottak száma Olaszliszka A Tanodai szolgáltatások hétfőtől-csütörtökig 12.00-17.00 óra között vehetőek igénybe. A program 40 gyermek részvételével zajlik. Játszóházi, kézműves foglalkozásokon 50-80 gyermek vesz részt rendszeresen, mely minden héten két alkalommal kerül megrendezésre. Együttműködés a.) Intézményekkel A Segélyszervezet a térségben folytatott munkájának köszönhetően jó kapcsolatot alakított ki a vámosújfalui Búzavirág Alapítvánnyal, a Bodrog-menti települések önkormányzataival és gyermekjóléti szolgálataival. Olaszliszkán az intézmény napi kapcsolatban áll az iskolával és az óvodával.




Finanszírozás Az Olaszliszkai Fejlesztő Ház finanszírozását a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet biztosítja. Visszatekintés Tanoda programot februárban zárta le a Segélyszervezet. Az elkészített statisztikákból kiolvasható, hogy a gyerekek tantárgyi tudása javult, s a részképességek fejlesztésében is sikerült eredményeket elérni. A program bizonyította, hogy a gyerekekkel való intenzív foglalkozás hatékony segítség lehet abban, hogy felzárkózhassanak hasonló korú társaikhoz, mind tudásban, mind pedig szociális és kommunikációs készségeikben. A nyár folyamán amerikai és német önkéntesek szerveztek 1 hetes napközis tábort Olaszliszkán. A programban résztvevők bemutatták, hogyan lehet a nyelvi akadályokat leküzdve érdekes fejlesztő foglalkozásokat szervezni a gyerekek számára. A programban több mint 30 gyermek és 18 önkéntes vett részt. Az Olaszliszkai Fejlesztő Ház programjainak továbbműködtetésére nagy szükség lenne. A foglalkozásokra járó gyerekek középiskolai továbbtanulási esélyeik nagyon jók lettek. A 2008-as évben is több nyolcadikos diák tanulhatott tovább. Pályázat: Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

HEFOP 2006.07.01-2008.02.28. 18.341.740 Ft Tanodai szolgáltatások beindítása Olaszliszkán és Vilmányban

Otthoni Szakápolási Szolgálat A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Otthoni Szakápolási Szolgálata az V. kerületben és a XIII. kerületben végzi tevékenységét háziorvosi elrendelésre, szakorvosi javaslat alapján. A szolgáltatás nagyon népszerű a betegek körében, mert az ellátást saját lakásukon kapják meg. A betegek általában az idősebb korosztályból kerülnek ki. A betegek ellátására engedélyezhető vizitszám első körben 14 vizit, ami meghosszabbítható szakorvosi javaslat alapján 3x14 alkalommal. Ha a beteg kimerítette az éves 56 vizitre szóló keretét, háziorvosa méltányossági kérelemmel fordulhat az OEP felé, ahol elbírálják, hogy ténylegesen szüksége van-e a betegnek az ellátásra. 2008-ban 3 beteg élt a hosszabbítási lehetőséggel. A gondozottak elégedettek a Segélyszervezet munkájával, ha ismételten szükségük van ellátásra, akkor telefonon megkeresik az őket ellátó szakdolgozót. Az Otthoni Szakápolási Szolgálat a 2008-as évben az OEP által meghatározott, engedélyezett vizitszám keretein belül végezte tevékenységét. Engedélyezett vizitszám szakápolás: 1.666 Teljesített vizitszám szakápolás: 823 Engedélyezett vizitszám szakirányú terápiás szolgáltatás: 1.803 (gyógytorna, fizioterápia) Teljesített vizitszám szakirányú terápiás szolgáltatás: 3.403 Engedélyezett vizitszám összesen: 3.469 Teljesített vizitszám összesen: 4.226




Gyógyszer-segélyezés A program a rászorulók gyógyszer, gyógyászati segédeszközök (pl. vérnyomásmérő, gyógycipő, kötszer) megvásárlásához nyújtott segítséget. Hozzájárult műtéti, illetve kórházi kezelési költségek kiegészítéséhez. A Béres Alapítvány jóvoltából a szervezet 7.000 üveg Béres Cseppet továbbított mintegy 1.750 rászoruló felé. 2008-ban több mint 2.500 esetben nyújtott támogatást a Segélyszervezet e program keretében.




STRATÉGIAI OSZTÁLY A Stratégiai Osztály 2008-ban is igyekezett munkája szakmai színvonalának emelésére, és azon hazai és nemzetközi tendenciák figyelemmel kísérésére, amelyek az osztály, de végső soron a Segélyszervezet egészének munkáját közvetlenül befolyásolják. Ennek keretében fontos terület volt a Segélyszervezet nemzetközi együttműködéseinek megerősítése, intenzív partnerségi kapcsolatok (konzorciumok) kialakítása, az uniós tendenciák követése. A 2008 őszén kirobbant gazdasági válság következményeinek enyhítésére a Segélyszervezet megkezdte a felkészülést egy stratégiai terv kidolgozásával, amelynek legfőbb célja a növekvő számú bajba jutott család megsegítése. Az osztály fontos feladatának tekinti a stratégiai munka elmélyítését. Célja, hogy minden munkaterületre, valamint a szervezet teljes működésére mihamarabb új stratégiai terv készüljön. Az osztályon belüli működési rend és kommunikáció újragondolása fontos feladatot jelentett, hiszen az év folyamán kibővült munkaterületekkel együtt az osztály munkatársainak száma is megnőtt. Új munkaágak bevezetése – korábbi tevékenységek újraindítása A menekültek és migránsok számának növekedését tapasztalva 2008-ban a Segélyszervezet újraindította az 1990-es években nagy jelentőséggel bíró menekültügyi tevékenységét. A folyamatosan bővülő munkaág megerősítéséhez sikerült jelentős pályázati forrásokat is elnyerni. Ez a tevékenység a szervezet munkájában különösen fontos szerepet tölt be: fejlesztési szakaszában a Stratégiai Osztály keretén belül működött, ám a projektek az év második felében az önállósodott menekültügyi részleg által kerültek lebonyolításra. Egy másik új munkaág, amelyet ugyan kisebb léptékben, de a Segélyszervezet már a korábbi években is végzett, a szemléletformáló („development education”/fejlesztési képzés) tevékenység. E munka során az Ökumenikus Segélyszervezet különös hangsúlyt fektet a valamennyiünket érintő globális problémák megvilágítására, a nemzetközi fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos ismeretek átadására, a szervezet nemzetközi munkájának bemutatására azzal a céllal, hogy ezen ismeretek birtokában tudatosabbá, kézzelfoghatóbbá válhasson felelősségünk távoli országokban élő embertársaink iránt. A Segélyszervezet hosszú távú, stratégiai célja hogy elsősorban fiatal középiskolások körében, másodsorban pedig egyházi, gyülekezeti közösségekben végezze ezt a tevékenységét. Ehhez a munkához kapcsolódóan 2008-ban elkészült a Segélyszervezet szemléletformálási tevékenységére vonatkozó stratégiája. A Segélyszervezet harmadik, 2008-ban megerősített munkaterülete a céges kapcsolatok megújítása volt. E tevékenység a korábbi években is hangsúlyos munkaága volt a Segélyszervezet Kommunikációs Osztályának, 2008-ban azonban sikerült pályázati forrásokat bevonni és a két osztály szoros együttműködésének köszönhetően új lendületet vehetett a cégekkel történő együttműködés.




Az utóbbi időszakban számos új lehetőség és forrás vált elérhetővé szociális-fejlesztési és egyéb, Magyarországon végrehajtandó programok megvalósítására. Ezen pályázatok – elsősorban Európai Uniós források, a Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség pályázati kiírásai és egyéb hazai és nemzetközi donorok támogatási forrásai – formai követelményei hasonlóak az uniós pályázatokhoz, ezért a Stratégiai Osztály foglalkozik ezen pályázatok előkészítésével és beadásával. Szervezeti átalakulás Az új munkaágak elindítása, a Segélyszervezet által végrehajtott projektek számának gyors növekedése, valamint a végrehajtott projektek jellegének különbözősége vezettek el ahhoz a döntéshez, hogy a szervezeti struktúrának megújításra van szüksége. A szervezeti átalakulás leglényegesebb eleme egy projekt alapú rendszer kialakítása volt, amelynek segítségével a projektekben résztvevő munkatársak közvetlenebb együttműködésben dolgozhatnak együtt. A projektek végrehajtását egy tanácsadó (coach) segíti, aki szakmai tapasztalatával járul hozzá a sikeres végrehajtáshoz. Az új rendszer működésének első szakaszában a Segélyszervezet szakmai konzultációt tartott finn partnerszervezetével, a FinnChurchAid-el, hogy közösen értékeljék ki az új rend eredményességét, illetve esetleges módosítási javaslatokat dolgozzanak ki. A szervezeti átalakítás folyamata 2008-ban nem zárult le, várhatóan a szervezeten belül további értékelések, konzultációk várhatók a 2009-es év folyamán. Nemzetközi együttműködések, pályázatok készítése Az Osztály 2008-ban is elsődleges feladatának tekintette, hogy a szervezet számára legfontosabb térségekben (Közép-Kelet Európa, Közép-Ázsia) végzett humanitárius és fejlesztési tevékenység folytatásához pénzügyi forrásokat teremtsen elő, valamint a szervezet működéséhez kapcsolódó stratégiai munkát végezzen. Folyamatosan figyelemmel kísérte a nemzetközi és hazai donorszervezetek pályázati kiírásait, amelyek földrajzi és tematikai szempontok szerint beleillenek a szervezet prioritásaiba. Így elsősorban a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a Nemzeti Civil Alapprogram, az Európai Bizottság fejlesztési programokért felelős hivatala (EuropeAid), valamint egyéb nemzetközi donorok tartoznak a legfontosabb partnerek közé. Igyekezett megfelelő egyensúlyt kialakítani a hazai és nemzetközi források elérésében is Megfigyelhető, hogy egyre több nemzetközi forrás válik elérhetővé magyarországi szociális tevékenységre, ezért ez különösen is fontos területté vált az Osztály munkájában. A Segélyszervezet az év során törekedett olyan új nemzetközi együttműködési formák kialakítására, amelyek nagyobb volumenű projektek végrehajtását teszik lehetővé nemzetközi források felhasználásával. Együttműködés a nemzetközi fejlesztési politika végrehajtójával, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával A Segélyszervezet az utóbbi években a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés fontos szereplőjévé vált, és így szoros kapcsolatot alakított ki a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával. Fejlesztési tapasztalatait megosztja a külügyminisztériummal, és a fejlesztési együttműködés nemzetközi normáit beépíti a magyar NEFE tevékenységbe. A Segélyszervezet 2007-ben elkészült afganisztáni stratégiája után, 2008-ban elkészült a szervezet Szerbiára vonatkozó stratégiai terve.




Együttműködés a HAND Szövetséggel A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, mint a HAND Szövetség alapítója és elnökségének tagja, aktívan részt vett a Szövetség lobbi tevékenységében, tematikus munkacsoportjainak munkájában, ezen kívül számos stratégiai anyag előkészítésével segítette a Szövetség munkáját. APRODEV A Segélyszervezet 1995 óta aktív tagja az Egyházi Hátterű Európai Fejlesztési Szervezetek Szövetségének (APRODEV), annak kelet- és közép-európai munkacsoportjának tevékenységében is részt vesz. A munkacsoportban való jelenlét lehetőséget ad arra, hogy a Segélyszervezet megossza a térségben szerzett tapasztalatait az Európai Unió régi, valamint újonnan csatlakozott tagországainak NGO-ival. A Segélyszervezet 2007 óta tagja az APRODEV egy másik munkacsoportjának is: EU Humanitarian and Funding Group – Humanitárius és Pályázati Munkacsoport. E munkacsoport célja, hogy minél szorosabb koordinációs fórumot biztosítson a tagszervezeteknek, amelynek keretében közvetlen információ átadására kerülhet sor új pályázati kiírásokról, konzorciumi lehetőségekről, tematikus konferenciákról, stb. Előadások a Segélyszervezet tevékenységéről A Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy hazai és nemzetközi humanitárius, és fejlesztési tevékenységét minél szélesebb körben megismertesse Magyarországon. Ezért az év során több alkalommal tartottak a munkatársak beszámolókat, előadásokat gyülekezeti alkalmakon, iskolákban, egyetemeken, minisztériumok által szervezett eseményeken, illetve egyéb helyszíneken. Mivel a Segélyszervezet afganisztáni munkájának egyik helyszíne Baghlan tartomány, ahol a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport is jelen van, ezért a Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy a civil-katonai kapcsolatok témakörét tanulmányozza. A Segélyszervezet munkatársai több alkalommal tartottak előadásokat e témakörben, illetve nemzetközi konferenciákon vettek részt. Pályázatok benyújtása Az év során a Stratégiai Osztály összesen 32 nemzetközi és hazai pályázatot nyújtott be különböző donorokhoz, amelyek közül az alábbi 22 nyert támogatást összesen közel egy milliárd forint értékben (a feltüntetett összegek nem tartalmazzák az egyes programokhoz történő saját hozzájárulást): Magyarország Kiíró: Villum Kann Rasmussen Alapítvány Cél: Munkaerő-piaci képzések és munkaerő-piaci integráció (Magyarország) Összeg: 500.000 EUR Kiíró: Norvég Civil Támogatási Alap Cél: A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet felkészítése a vállalati szektor önkénteseinek társadalmi szerepvállalásában való partnerségre (Magyarország) Összeg: 18.207.624 HUF




Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Cél: Szolidaritás és felelősségvállalás erősítése Magyarországon Összeg: 2.000.000 HUF Kiíró: Nemzeti Civil Alapprogram Cél: Nemzetközi tapasztalatok hazai elterjesztése (Magyarország) Összeg: 800.000 HUF Kiíró: Nemzeti Civil Alapprogram Cél: Nemzetközi tagdíj (Magyarország) Összeg: 200.000 HUF Kiíró: Európai Menekültügyi Alap Cél: Adj esélyt II. (Kísérő nélküli kiskorúak otthonának működtetése – Magyarország) Összeg: 33.429.000 HUF Kiíró: Európai Menekültügyi Alap Cél: Fiatal felnőttek otthona (Magyarország) Összeg: 11.743.650 HUF Kiíró: Európai Integrációs Alap Cél: Gyermekvédelmi szakemberek képzése (Magyarország) Összeg: 11.447.900 HUF Kiíró: Országos Bűnmegelőzési Bizottság Cél: Adj esélyt (Prevenció az emberkereskedelem területén – Magyarország) Összeg: 4.809.260 HUF Afganisztán Kiíró: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Cél: Hosszútávon fenntartható fejlesztési programok végrehajtása Baghlan tartományban (Afganisztán) Összeg: 150.000.000 HUF Kiíró: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Cél: Téli gyorssegély, Baghlan tartomány (Afganisztán) Összeg: 6.300 USD Kiíró: ACT-International (Action by Churches Together – genfi székhelyű, egyházi hátterű nemzetközi segélyszervezeteket tömörítő szövetség) Cél: Téli krízis segítségnyújtás Afganisztánban Összeg: 49.340 USD




Kiíró: Európai Bizottság Cél: Közigazgatás-fejlesztő programok előkészítése Balkh és Samangan tartományban (Afganisztán) Összeg: 12.350 EUR Kiíró: Európai Bizottság Cél: Helyi közigazgatás fejlesztése Baghlan tartományban 2. fázis (Afganisztán) Összeg: 400.000 EUR Társfinanszírozás: 100.000 EUR (Önkormányzati Minisztérium) Kiíró: Európai Bizottság Cél: Helyi közigazgatás fejlesztése Samangan tartományban (Afganisztán) Összeg: 500.000 EUR Kiíró: Európai Bizottság Cél: Helyi közigazgatás fejlesztése Balkh tartományban (Afganisztán) Összeg: 500.000 EUR Ukrajna Kiíró: ACT-International (Action by Churches Together – genfi székhelyű, egyházi hátterű nemzetközi segélyszervezeteket tömörítő szövetség) Cél: Árvízi segítségnyújtás Ukrajnában Összeg: 32.800 USD Kiíró: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Cél: Civil szervezetek kapacitás építése Ukrajnában Összeg: 17.100.000 HUF Kiíró: Nemzeti Civil Alapprogram Cél: Magyarországi civil szervezetek határon átnyúló kapcsolatai - Ukrajna Összeg: 1.000.000 HUF Szerbia Kiíró: Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Cél: Civil szervezetek kapacitás építése Szerbiában Összeg: 14.845.000 HUF Kiíró: Norvég Kormány, NorwegianChurchAid Cél: Fejlesztési programok Szandzsákban (Szerbia) Összeg: 133.645 EUR Dél-Oszétia Kiíró: ACT-International (Action by Churches Together – genfi székhelyű, egyházi hátterű nemzetközi segélyszervezeteket tömörítő szövetség)




Cél: Humanitárius segítségnyújtás Dél-Oszétiában Összeg: 152.000 USD Üzbegisztán Kiíró: EuropeAid Cél: Civil szervezetek és helyi önkormányzatok kapacitás építése Üzbegisztánban Összeg: 150.000 EUR

Szemléletformálás Előzmények A Segélyszervezet megalakulásától kezdődően folyamatosan végez információs, szemléletformáló tevékenységet, 2006 óta pedig több, kifejezetten a mai tizenéves korosztályt célzó globális nevelési programot is végrehajtott a hazai középiskolák bevonásával. A Segélyszervezet gyakorlati tevékenységére építő nemzetközi fejlesztési képzés (Development Education) célja a globális problémák megismertetése, a szolidaritásra nevelés, valamint a diákok saját felelősségének és szerepük tudatosítása a világ sorsának alakulásában. Szemléletformáló tevékenységek 2008-ban A Segélyszervezet 2008-ban folytatta a korábbi évben megkezdett „Formáld Te is a világot!” jelmondatú programot, melybe egy nagy volumenű pályázat keretében bevonta partnerszervezetét a FinnChurchAid-et. Az Európai Unió támogatásának köszönhetően a Stratégiai Osztály keretei között főállású munkatárs felel a Segélyszervezet szemléletformáló tevékenységeiért és irányíthatja a kétéves program lebonyolítását. A program első évében az ütemtervnek megfelelően az alábbi tevékenységek zajlottak: Programindító képzés tanároknak: 2008 februárjában nagy sajtóérdeklődést vonzó sajtótájékoztatóval indult el hivatalosan is az új program. A sajtótájékoztatóhoz kapcsolódó kétnapos képzésen 35 tanár vett részt a programba bevont középiskolák képviseletében. A tréningen Vesa Hakkinen, a FinnChurchAid témaszakértője vezette be az érdeklődő pedagógusokat az iskolai keretek közötti szemléletformálás világába. A rendezvény alkalmat adott arra is, hogy a tanárok megismerkedjenek a Segélyszervezet munkájával és a program kínálta lehetőségekkel. Tanulmányi út a FinnChurchAid-nél A program fontos része a Segélyszervezet kapacitásának fejlesztése, felkészítése további szemléletformáló programok önálló sikeres lebonyolítására. A folyamat részeként a program bonyolításában résztvevő 3 munkatárs 3 napos tanulmányi útra utazott Helsinkibe, ahol megismerkedhetett a finn szervezet szakmai munkájával, hagyományaival, projektjeivel. Szélrózsa Fesztivál 2008-ban a program által biztosított új forrásoknak és kapacitásnak köszönhetően a Segélyszervezet minden korábbinál nagyobb szabású, önálló programmal jelenhetett meg az Evangélikus Egyház Szélrózsa elnevezésű ifjúsági találkozóján. A Segélyszervezet külön helyszínen kiállítással, fórumbeszélgetésekkel, vetítésekkel fogadta az érdeklődőket. 98. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



Vándorkiállítás 2008 szeptemberében sajtótájékoztató keretében indult útjára a 10 perc szoli’ című vándorkiállítást. Az interaktív installációk, és a Segélyszervezet munkatársainak exkluzív fotói mellett afganisztáni diákok saját fotói mutatnak rá a nemzetközi humanitárius és fejlesztési munka szükségességére. A kiállítást 2008 második felében több mint négyezer diák tekintette meg 7 magyarországi középiskolában és a Szélrózsa fesztiválon. A Segélyszervezet munkatársai rendhagyó tanórák keretében mutatták be a kiállítást a diákoknak a következő középiskolákban: Deák téri Evangélikus Gimnázium, Sylvester János Protestáns Gimnázium, Tiszakécskei Református Kollégium, Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium, Soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum, Kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola, BME Két Tanítási Nyelvű Gimnázium. A kiállításhoz kapcsolódóan diákverseny került meghirdetésre a nemzetközi szolidaritás témakörében, ezzel is elősegítve a diákok elmélyülését a témában. Honlap, virtuális kiállítás Az iskolákban zajló munka mellett megkezdődött a nagysikerű kiállítás virtuális változatának elkészítése is, mely a Segélyszervezet 2009-ben elkészülő, kifejezetten fiataloknak szánt szemléletformáló honlapján lesz megtekinthető. A honlap célja, hogy önálló, a mai tizenévesek nyelvét beszélő fórum lehessen a téma iránt érdeklődő diákoknak, valamint korszerű oktatási segédanyagokat tegyen elérhetővé a tanárok számára. Összegzés A program első évében kiváló együttműködés alakult ki mind a szakmai partnerrel mind a programban résztvevő iskolákkal és egyházi ifjúsági szervezetekkel. A kiállítással kapcsolatos tapasztalatok és visszajelzések bátorítóak, mindamellett, hogy igazolják, további hasonló programok szükségességét.

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet felkészítése a vállalat szektor társadalmi felelősségvállalásában való partnerségre A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a norvég Civil Támogatási Alap pályázatának győzteseként kétéves kapacitásépítő programot indíthatott 2008 szeptemberében a vállalati kapcsolatok területén. A program keretében zajló folyamat célja, a Segélyszervezet központjának és hazai intézményhálózatának felkészítése a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának hazánkban is megerősödő új formáira. A projektben képzések és strukturális fejlesztések, nemzetközi és szektorok közötti tapasztalatcserék valósulhatnak 99. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



meg, új kapcsolatok és együttműködések jöhetnek létre. A Stratégiai Osztályhoz tartozó projekt végrehajtásában a Kommunikációs Osztály és a Hazai Szociális Intézmények Osztályának munkatársain kívül külső szakértők is részt vesznek. A program 2008-ban zajlott első negyedévében megkezdődött a Segélyszervezet eddigi céges kapcsolatainak felmérése a szervezet központjában és intézményeiben, valamint ezen kérdőíves felmérések és interjúk tapasztalatainak összegzése. A program lehetőséget nyújt nemzetközi tapasztalatcserére is. Ennek első lépéseként a projekt koordinátora 2008 novemberében a DanChurchAid központjába utazott Koppenhágába a dán partnerszervezet CSR stratégiájának tanulmányozása céljából.




MENEKÜLTÜGYI ÉS MIGRÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Előzmények A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az 1990-es években jelentős tevékenységet végzett a hazánkba érkező menedékkérők ellátásában. Nagyharsányban és Erőspusztán menekülteket befogadó átmeneti otthonokat működtetett, ahová a déli határainkon túl dúló háborús krízis elől menekülők számára nyújtott hathatós segítséget. Az itt végzett tevékenység az alapvető szükségletek (szállás, étkezés, ruházat, higiénés eszközök) biztosításán túl, elemi segítséget jelentett az úti okmányokkal kapcsolatos, illetve egyéb hatósági ügyintézés (családegyesítés, letelepedés, vagy éppen továbbutazás) biztosításában. A Segélyszervezet speciális szociális munka keretében az oktatás-, a kulturális és szabadidős programok, a valamint a menekülteket befogadó átmeneti otthonok napi életének megszervezésére is nagy hangsúlyt fektetett. Az átmeneti otthonok mellett az Ökumenikus Segélyszervezet Menekültügyi és Idegenjogi Tanácsadó Irodákat működtetett Budapesten, Kerepestarcsán, Nagyharsányban és Harkányban. Ezek az irodák három fő munkaterületen tevékenykedtek: jogi tanácsadást nyújtottak, dokumentációs munkát folytattak, és tájékoztató füzeteket adtak ki. A Menekültügyi és Migrációs Hivatal és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával kötött megállapodás alapján a Segélyszervezet egy kísérleti programot működtetett a Nagyatádi Állami Menekülttáborban. E program keretében a Segélyszervezet szociális munkásai aktív egyéni és csoportos foglalkozások keretében nyújtottak szociális és mentálhigiénés támogatást a menekültek részére. Újra induló tevékenység A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-ban két program elindításával kezdte újra menekültügyi tevékenységét. 2008. januárban kezdte el működését a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona. Az intézmény alapvető célkitűzése a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak fogadási feltételeinek kialakítása, elhelyezésük, gondozásuk biztosítása. Az új menekültügyi jogszabály értelmében 2008-tól a Bicskei Befogadó Állomás előintegrációs feladatokat lát el. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a Befogadó Állomással közösen alakított ki és valósított meg egy Kultur-orientációs programot. A program részben a Befogadó Állomáson élő menekültek és oltalmazottak integrációjának elősegítése érdekében végzett társadalomismereti képzést, részben pedig az egyéni esetmunkát jelentette. 101. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



Mindkét projekt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomással együttműködve és az Európai Menekültügyi Alap támogatásával valósult meg.

Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomásával együttműködve, és az Európai Menekültügyi Alap támogatásával 2008 januárjában indította el a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát, mely tevékenység 2009ben továbbfolytatódik. Célkitűzés A fő célkitűzés a kísérő nélkül hazánkba érkező menedékkérő kiskorúak számára létesített otthon kialakítása és működtetése. Az otthon kialakítása során, a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK irányelvben foglalt és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény, illetve annak végrehajtási rendeletében előírt elkülönített elhelyezésen túl, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglalt gyermekvédelmi szakellátás gyermekotthoni formájára vonatkozó, a célcsoportra megfelelően adaptált előírásokat vette figyelembe az Ökumenikus Segélyszervezet. A cél elérésének módja Az intézmény otthont nyújtó ellátást biztosít az ott elhelyezett kiskorúak számára, melynek keretében biztonságos és egészséges elhelyezést, teljes körű ellátást, és 24 órás felügyeletet biztosít. Ennek keretében, a személyiség harmonikus fejlődése és az egészséges felnőtté válás érdekében, egyéni gondozási-nevelési terv szerinti pedagógiai munka, gondozás, egyéni esetkezelő szociális munka, az iskolarendszerbe való integrációt elősegítő felzárkóztató oktató tevékenység, valamint a szabadidő tartalmas eltöltését célzó szervezőmunka folyik. Célcsoport Az Otthon a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számára nyújt teljes körű ellátást. Az ide érkező kiskorúak jelentős része a világ fegyveres konfliktusok által sújtott térségeiből származik. Az intézményben dolgozó szakmai stáb tagjai – szociális munkások, pszichológusok, pedagógusok és gyermekfelügyelők – személyre szabott gondozási és nevelési feladatokat végeznek. Így biztosítható az, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak a testi, lelki szellemi állapotuknak, életkoruknak és képességeiknek megfelelő egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, gyógypedagógiai ellátáshoz, a személyiség harmonikus fejlődéséhez és kibontakoztatásához szükséges segítséghez. 102. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



Létszám A hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak száma a projekt előzetes becslése alapján, éves szinten 40-50 főre volt tehető. 2008-ban, a korábbi években tapasztaltakhoz képest, a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők száma jelentősen megnőtt. A tervezett átlag 10 fős célcsoporthoz képest tartósan 30 fő fölötti volt az otthonban elhelyezett kiskorúak átlaglétszáma. Az év során 159 gyermek ellátását biztosította az Ökumenikus Segélyszervezet Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában élő gyermekek ellátását egy tízfős, szociális munkásokból, pszichológusokból, pedagógusokból és gyermekfelügyelőkből álló stáb végezte. Együttműködés Az Otthon napi működésének biztosításában a Segélyszervezet együttműködött a Bicskei Befogadó Állomással és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal. Fontos szempont a gyermekek oktatási rendszerbe való mihamarabbi integrációja. Az Otthonban élő gyermekek iskolai integrációjában a Segélyszervezet eredményesen működött együtt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolával, illetve a Református Menekültmisszió budapesti iskolaprogramjával. Az Otthonban élő gyermekek a menedékjogi eljárást követően a gyermekvédelmi rendszerbe integrálódnak. Ezekben a folyamatokban az Otthon szakmai stábja szorosan együttműködött a bicskei Gyámhivatallal, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központtal, illetve a Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékes főosztályával. Az otthonban élő fiatalkorúak teljes körű ellátása (pszichés támogatás, kezelés; szabadidős programok) érdekében a Segélyszervezet együttműködött egyéb, a menekültügy területén tevékenykedő civil szerzetekkel is. Finanszírozás A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonának működtetését az Európai Menekültügyi Alap támogatásával valósította meg a Segélyszervezet. A projekt költségvetésének a Segélyszervezetre eső része közel 35 millió forint volt. Visszatekintés A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők száma, a korábbi években tapasztaltakhoz képest, jelentősen nőtt. A megnövekedett létszám napi ellátása sok olyan kérdést vetett fel, amire ugyan létezik jogi szabályozás, azonban eddig nem alakult ki egységes gyakorlat. A szakmai stáb által kezdeményezett szakmai egyeztetések nyomán kialakult egy egységes gyakorlat a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők ellátásában.




Kultúr-orientációs program A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomásával együttműködve és az Európai Menekültügyi Alap támogatásával kialakított és megvalósított egy kultur-orientációs programot. Célkitűzés Az elő-integráció során azokat a lépcsőket határozta meg a projekt, melyek felkészítették a célcsoportot az integráció folytatására, illetve az önálló, Befogadó Állomáson kívüli életre. A felkészítés két formában történt, szociális esetmunkán keresztül (ennek keretében okmánybeszerzés, munkahelykeresés, albérletkeresés, stb.) illetve kultúr-orientációs csoportfoglalkozások által, ahol az elismert menekültek, oltalmazottak Magyarországról, a magyar közigazgatásról, intézményrendszerről kaptak tájékoztatást. A cél elérésének módja A bicskei Befogadó Állomásra érkező célcsoport tagjaival az igazolvány, illetve lakcímkártya megigénylését követően, sor került az együttműködési megállapodások megkötésére. E megállapodás részletezte az együttműködés kereteit a szociális munkás és az ügyfél között, meghatározta a szociális munkás által nyújtott segítség kereteit, illetve az ügyfél felé támasztott elvárásokat, a kapcsolattartás rendszerességét. A megállapodás tartalmazta a nyelvórákon és a kultúr-orientációs foglalkozásokon való részvételt. A szerződéskötéssel egy időben egy kérdőív alapján felmérésre került, milyen erőforrásokkal, készségekkel, beilleszkedés szempontjából, milyen releváns információkkal rendelkezik az ügyfél. Célcsoport / Létszám A program célcsoportját a Bicskei Befogadó Állomáson élő menekültek és oltalmazottak alkották. A program keretében végzett szakmai munka eredményeként: • • •

a kultúrorientációs programban résztvevő menekültek, oltalmazottak száma 152 fő a programban résztvevő menekültek, oltalmazottak közül lakáshoz jutók száma 49 fő a résztvevő menekültek, oltalmazottak létszámából munkát vállalók létszáma 38 fő

A programban 3 fős szakmai stáb dolgozott. Együttműködés A projektet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 3 munkatársa, 2 szociális munkás és egy szociális asszisztens valósította meg. A szakmai felügyeletet a Befogadó Állomás munkatársa látta el. Az együttműködés a két szervezet között a közös cél érdekében zökkenőmentes, hatékony volt. Finanszírozás A kultúr-orientációs program az Európai Menekültügyi Alap támogatásával valósította meg a Segélyszervezet. A projekt költségvetésének a Segélyszervezetre eső része közel 12 millió forint volt.




KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLY Tájékoztatás és adománygyűjtés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Kommunikációs Osztályának feladatai 2008-ban is a tájékoztatás, adományozói kapcsolattartás és az adománygyűjtés köré koncentrálódtak. Több hazai (vihar- és jégkárok több településen) és nemzetközi humanitárius katasztrófa (burmai ciklon, kínai földrengés, nyugat-ukrajnai árvíz, dél-oszét háborús konfliktus) kapcsán fordult hazánk lakosságához adománygyűjtő felhívással, melyet a médián keresztül is meghirdetett. Az afganisztáni humanitárius tevékenységről, a Segélyszervezet egyik legnagyobb nemzetközi fejlesztési programjának színhelyéről, rendszeresen jelentek meg sajtóhírek az év során. A humanitárius katasztrófák mellett a hazai szociális munka általános és főbb eseményeiről is tájékoztatást nyújtott a szervezet kommunikációs osztálya. Komoly sajtóérdeklődés kísérte egy új kezdeményezés, a vállalatok, cégek számára szervezett karitatív tréning miskolci intézményben megszervezett napját, melynek keretében a helyi Bosch cég, csapatépítő program gyanánt, vállalta a Segélyszervezet egyik szociális központjának részleges felújítását. Végigkísérte az évet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével szervezett EU-élelmiszersegélyről szóló híradások megszervezése, melynek keretében 17 megye több százezer rászorulóján segített tartós élelmiszerekkel az Ökumenikus Segélyszervezet. A segélyprogram költségeinek támogatására eredményes adománygyűjtést hirdetett meg a Kommunikációs Osztály. Az aktuális éves eseményekről mind a sajtón mind pedig a szervezet honlapján keresztül folyamatos tájékoztatás történt, mely visszacsatolás, beszámolás elengedhetetlen része a szervezet kommunikációjának. Szemléletformálás (public awareness – development education) Az adománygyűjtés és tájékoztatás mellett egyre hangsúlyosabb szerepet kap a Segélyszervezet kommunikációjában a szemléletformálás. A társadalmi felelősségvállalás ezen formája első sorban a fiatalokat (középiskolások), rajtuk keresztül pedig szüleiket, családjukat szólítja meg, s a szolidaritásra, a bajbajutott embertársainkért történő összefogásra, valamint a Magyarországot is érintő globális kérdésekre való válaszkeresés szükségességére hívja fel a figyelmet. A több éve megkezdett tevékenység keretében iskolások számára ismeretanyagot tartalmazó kiadványok, honlapok készülnek, tanulmányi versenyeket, képzéseket és konferenciákat szervez a Segélyszervezet. Kiemelkedő eleme a programsorozatnak a 2008-ban útjára indult, a nemzetközi fejlesztés főtémájára épülő vándorkiállítás, mely több mint 10 ezer diákhoz jutott el, s interaktív formában mutatta be a fejlődő országok problémáit és a lehetséges válaszokat. A 2008-as év egyik főbb eseménye az a középiskolákban meghirdetett videofilm készítő verseny volt, melynek díjaként videokamerát és fényképezőgépet nyerhettek iskoláiknak a pályamunkákkal induló diákok. Ezen az alkalmon a Segélyszervezet egy távoli, közép-ázsiai ország oktatási rendszerének 105. oldal, összesen: 109 Közgyűlés 2009.07.06.



bemutatásaként egy afganisztáni mintára berendezett sátor-iskolát is felépített. Az ismeretek átadására és az interaktív kommunikáció biztosítására egy honlap is készült a www.globalisneveles.hu internetes címen. Mivel a szemléletformálás nemcsak a diákokat szeretné ismeretekhez juttatni, hanem az őket oktató-nevelő tanárokat is, ezért számukra olyan továbbképzést szervezett a Segélyszervezet, melyet több évtizedes tapasztalattal rendelkező osztrák szakember tartott. A szemléletformálás (public awareness, development education) nemcsak a Segélyszervezet számára jelent elkötelezettséget, hanem számos eu-s és világszervezet munkájában kap jelentős szerepet. Több évtizede működő nyugati segélyszervezeteknél külön ágként illeszkedik bele az össztevékenységbe, mely irányba az Ökumenikus Segélyszervezet is elindult. Személyi jövedelemadó 1%-os felajánlások Az egy százalékos kampányok nehézsége az egyes kommunikációs eszközök hatékonyságának mérése, mivel még mindig kevés adat áll a civil szervezetek rendelkezésére a felajánlásokkal kapcsolatban. 2008-ban a Segélyszervezet az igen költséges országos kampány indítása helyett, leginkább az évek során egyre növekvő adományozói körére támaszkodott. Ezen adatok alapján lehet az 1% felajánlási tendenciákat megismerni, felméréseket készíteni, stratégiát kidolgozni a jövőre. Országos Adventi Pénzadománygyűjtés 2008 A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 13. alkalommal hirdette meg a jól ismert törött mézeskaláccsal és a szeretet.éhség. mottóval Országos Adventi Pénzadománygyűjtését nélkülöző embertársaink megsegítésére itthon és a világban. A felhívás során különféle médiatípusokon (óriásplakát, citylight, tv spot, rádió, Internet), nagy mértékű kedvezmények igénybevételével jelent meg a Segélyszervezet. December hónap során rendkívüli akcióival folyamatos szereplője volt a híradásoknak és különböző háttérműsoroknak, újságcikkeknek; a média több mint száz alkalommal számolt be a Segélyszervezet adventi felhívásról illetve egész éves munkájáról. Az akciót indító sajtótájékoztató Magyarország legnagyobb jégszívével hívta fel a figyelmet a szolidaritás, az összefogás fontosságára. Az egy héten keresztül fagyasztott nyersanyagból több óra munkájával kifaragott, mintegy 100 kg súlyú, 1 méter átmérőjű és 10 cm vastag jégből készült szív bemutatása és jelképes felolvasztása a nehéz életkörülmények között élő, a társadalom perifériájára sodródott embertársaink mindennapokban történő megsegítésének fokozott szükségességére kívánta felhívni a figyelmet. Ezzel




az üzenettel kérte a Segélyszervezet, hogy akinek lehetősége van, erkölcsileg és anyagilag is támogassa a rászorulókat. Az eseményen ünnepélyes keretek között került sor a Segélyszervezet által alapított „Az önzetlen szolgálatáért” hagyományteremtő emlékdíj átadására, melyet első ízben Dr. Lévai Anikó jószolgálati nagykövet vehetett át, aki önkéntes munkájával több mint 10 éve támogatja a Segélyszervezetet. Az alkalom különlegessége, hogy ezen a délelőttön a Városligeti Műjégpálya támogatásának köszönhetően, hátrányos helyzetű gyerekek ingyen korcsolyázhattak neves személyiségek – Dr. Lévai Anikó, Kovács Kokó István – társaságában. A Segélyszervezet 2008-ban is megszervezte a Budapest XIII kerületi karácsonyi melegétel osztását. Ezzel párhuzamosan, a szervezet vidéki intézményei saját környezetükben látták el melegétellel a rászorulókat. A program során mintegy 4000 adag ételt osztottak ki önkéntesek, a támogatók és a Segélyszervezet munkatársai a hajléktalanoknak, a rossz szociális körülmények között élő rászorulók számára. December 21-én, az összefogás jegyében, több televíziós csatorna – Magyar Televízió–D. Tóth Kriszta / Duna Televízió–Szöllősi Györgyi / Hír Televízió– Eszményi Anett – ismert műsorvezetői porciózták az adagokat. December 23-án pedig a Segélyszervezet Országos Adventi Adománygyűjtését támogató ismert közéleti személyiségek, Hűvösvölgyi Ildikó és Keresztes Ildikó osztották közösen az ebédet. Ezen a napon a budapesti brit nagykövetség munkatársai is közreműködtek önkéntesként a karitatív eseményen.




GAZDASÁGI OSZTÁLY A 2008. év, a társadalom más szereplőihez hasonlóan, a Segélyszervezetet is komoly nehézségek elé állította. A romló gazdasági helyzet, a csökkenő normatív támogatások, és az adójogszabályok kedvezőtlen változása következtében egyre nagyobb kihívást jelent a működéshez szükséges források előteremtése. Pénzügyi nehézségek a pályázatok, projektek végrehajtásában • a támogatások nem, illetve csak részben finanszírozzák a programok lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges közvetlenül és közvetetten felmerülő menedzsment, kommunikációs, adminisztratív, könyvelési költségeket. • a pályázatok jelentős, 10-25 % privát forrásból származó önrészt igényelnek. • egyre gyakoribb az utófinanszírozás és a kifizetések elhúzódása, mely likviditási kockázattal jár. A Segélyszervezet egyik legfontosabb célkitűzése, hogy más karitatív szervezetekhez hasonlóan bekerüljön a működési célú fejezeti állami támogatásban részesülők körébe. Főbb munkaterületek • Pénzügyi-gazdasági tevékenységek A Segélyszervezet éves közhasznú beszámolóját és közhasznúsági jelentését a 2000. évi C. számú tv. (Számviteli tv.), a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 224/2000. kormányrendelet, valamint az 1997. évi CLVI. Tv. (a Közhasznú szervezetekről) készíti el. A Segélyszervezet közhasznú beszámolóját külső könyvvizsgáló, a KPMG Hungária Kft. ellenőrzi. A Gazdasági Osztály részt vesz a szervezet osztályokra/intézményekre lebontott költségvetésének elkészítésében, nyomon követésében, ellenőrzi a költségvetések időarányos végrehajtását. Teljesíti a kifizetéseket, vezeti a nyilvántartásokat, előkészíti a külső könyvelésre küldött bizonylatokat, elkészíti az évközi és az éves beszámolókat. Kapcsolatot tart a finanszírozókkal (Magyar Államkincstár, egyéb költségvetési szervek), elkészíti a költségvetési támogatások beszámolóit, valamint részt vesz ezek finanszírozó által folyamatosan végzett helyszíni ellenőrzéseiben, kötelező könyvvizsgálatában. • HR/Munkaügyi feladatok A Segélyszervezet munkatársainak és megbízással foglalkoztatott szakértőinek száma 2008-ban átlagosan 132 fő volt, a külföldön végrehajtott programok megbízott foglalkoztatottainak száma meghaladta a 70 főt. A fluktuációt mértékét és a létszám növekedését jól jellemzi, hogy 45 fő belépő és 25 fő kilépő volt az adott évben. A munkaügyi terület feladata a munkavállalók és állományon kívüliek iratainak elkészítése, ezek ellenőrzése, nyilvántartása, a munkajogi háttér figyelemmel kísérése, a bérszámfejtés előkészítése, ellenőrzése, kifizetések teljesítése. •

Pályázatok előkészítése, ellenőrzése, beszámolók elkészítése




A Gazdasági Osztály feladata a pályázatok előkészítésében való részvétel, a pályázatok nyilvántartása, ellenőrzése, pénzügyi beszámolóinak elkészítése, kapcsolattartás és egyeztetés a pályáztató intézményekkel. A pályázatokkal és normatív elszámolásokkal kapcsolatban 92 rész-, és záró beszámoló készült el. A pályázatok elszámolásának munkaigényessége évről-évre egyre nagyobb szakmai felkészültséget, valamint erőforrás ráfordítást igényel. • Ellenőrzés A Gazdasági Osztály kiemelt feladata a Segélyszervezet munkaterületeinek, intézményeinek, projektjeinek folyamatba épített belső ellenőrzése, illetve helyszíni pénzügyi monitoringja. A monitoring lehetővé teszi a beszerzési, szerződéskötési, bizonylati szabályok betartásának ellenőrzését, valamint a gazdaságos működtetés vizsgálatát. •

Adományozói kapcsolattartás Az adományozóktól 2008-ban 27.319 befizetés érkezett, mely 8 % csökkenést jelent az előző évhez képest.

2009. évi tervek A romló gazdasági helyzet hatásai a Segélyszervezet működését is nagymértékben befolyásolják, ezért a gazdálkodást is át kell tekinteni. A bevételek csökkenése miatt elkerülhetetlen a költségek mérséklése, a takarékosabb működés lehetséges módozatainak felkutatása. Az osztály munkatársainak külső és belső képzése, a munkafeladatok szakosítása, a kapacitás növelése, a kommunikációs folyamatok egyszerűsítése és pontosítása kiemelt fontosságú az egyre növekvő feladatok elvégzésének érdekében.


No title

Recommend Documents