No title

oKTÁv TovÁnrxrpzó rözpoNr

Epítőipari közös tevékenység Modulszám: 6234-11

A munkavégzés komplex feltételei munka-és ba|esetvédelmi előírásoko környezetvédelmi és hulladékkezelési 6234-1111

ismeretek alka|mazása

Szóbeli vizsgát segítő tananyag-összeállítás

^?oxrÁv

oKTÁv TovÁBBKÉpzó rözpoxt zrt

Modu|sám: 6234-11

Épírórp.lRlKözös

TEvÉI
6234-1111A munkavégzéskomplex feltételei munka- és balesetvédelmi előírások, környezetvédelmi és hulladékkezelési ismeretek elkalmaása

§zóbeli vizJgát §egltó tsnrny.g_ö3rze{llitl§

Össueáttította: dr. Encgné Molnár

20ú2,

Judit

l.Mi a munkavédelmi ergonómia fogalma? lVi a munkayédelem cólja, fogalma, é§ mell,ck a részterületci? Mi a kockázatórtékelés ós clkószítésének §zabályai? lVirc jó az infézkcdésiterv? l11

ibrmác iótartalom vá7lata

-

-

A A A A

munka\édelmi ergtrrl,imír cclla. Ielauara munkavéde]em cé]jának meglratározása murrkavédelem logalma munkavédelem részterületei Munkabiáonság Munkaegész§égügy A munkakömyezet védelrne Kockázat&tékelés Elkészítésének időpontja, a felülvizsgálat rendszeressé8e Taítalmikövetelmények Intézkedésiterv

-

Ergonómia: görög eledetű szó, jelentése: munkatan.

Feladatai az embert

a munka sziimára, a munkát, pedig az ember §zíínáJa alkalmassá tenni,

illetve az ember és munkakömyezete

kölcsönhaLísának

tanulmrányozrÁsa.

célja: az

ember és munkakömyezete közötti harmónia biztosííása, különös tekintettel a munka hatékonyságának növelésére és az ernber által igényelt munkafeltételek kielégítésére. Egyesiti a munkával foglalkozó tudományokat. Ezek:

-

munkafiziológia munkahigiénia munkapedagógia

munlapszichológia munkaszervezés

munkavédelem műszaki tudományok

Munkavédelem: az ergonómia része. A munkavédelemről szóIó (1993. évi xCIII-) törvény szednt: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biáonsági és egé§zségügyi követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek, intézínények,eszközök, előírások összessége.

,

Célja: a szervezetten munkít végzók egészségének,munkavégző képességénekmegóvása és a munkaködlmények humanizáása, megelózve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefiiggő megbetegedéseket.

A nrunkavédelem feladatai:

l.

2, 3,

Meg kell határozni a követelményeket. a követelmények kielégitésénekellenőrzését és aZ ellenőrzés módját. Ehhezjogi és igazgatási szabályok kellenek. Meg kell valósitani a megelózés helyi feladatait, ehhez pedig műszaki és higiénés intézkedések és cs7köZök szükségcsek. A dolgozóklal nre8 kcll isnleíetni a munkavédelnri szabályoka1. és meg kell gyózni őket

azok szüksegességéről. Ehhez információs eljárások és eszközök kellenekjogi A és igazgatá§i szabályokat, a műszaki és higiénés eszközöket, az infonnációs eljárásokat és eszközöket együttesen a muakavédelem eszköuendszerének nevezzük. A nxldcm munkavédelem nem korlátozódik a munkahelyi balc§etek és egészségkárosodások ncgelőzésére. Ilelye és szerepe van mIír a munkaeszközök és rnunkahelyek megtervezésénél. kia]akítá§ánál.

A munkavédelemíerlllq4l3 munkavédelem szakmai tartalmát illetóen két nagy, egyenéItékűterületre tagozódik: l. muDkabizton§ág, 2. fogl5lkozás-egószségügt (munkahigiéne és a foglalkoás-egészségügy). A területi felosáástjól szemlélteti a következó ábn.

A munkabizton§ág:

alatt lényegébena műszaki biztonsági, megelózési követelményeket (tárgyi és személyi, magataítási feltételeket) értiink, melynek célja a munkabalesetek megelőzése, a bekövetkezen balesetek kivizsgálása, és intézkedések a balesetek megelózése érdekében. Olyan munkakörülményeket kell kialakítani, hogy kiküszöböljük a veszélyfonrisokat, ill. megóvjuk attól a dolgozókat.

kiküszöbölendő v€§zélvfonások; l . fizikai veszélyfonfuok: (c§úszós, egyenetlen felületek, zaj-rezgés, áramütés veszélye, stb,) 2, r,eszélyes anyagok (robbanó, gyúlékony,mérgezó, maró, fertózó, sug{áró, stb.) 3. biológiai veszélyfonások (miko- és mako organizmusok, pszichés igénybevételek, stb.) Sajnos a legnagyobb elővigylZatosság ellenére is bekövetkezhet olyan működési zaval, va8y személyi mulasztrá§, amely balesetet okoz. munkát végzó 9mberrel és az őt érő hatásokkal foglalkozik. munkaélettan: a dolgozó ember szerveinek, szerwendszeleinek múködését,az életlani funkciókat vizsgája a termeló- (fizikai és szellemi) mul|ka feltételei között. Ezáltal megismerhető az emberi telje§ítőképesség, meghatároáató a megengedhetó terhelés határa, munkalélektan: azoknak a lélektani vi§zonyoknak a tanulmányoása, amelyek a teímelő munkasorán alakulnak ki. (ember és szerszám, ember és kömyezete között, a dolgozó emberek együnmúködéseben: vezetók - beosáottak között, azonos szintü munkatfusak \apcsolataiban. munkakörülmények: tfugyi tényezők, személyi tényezők, kömyezeti tényezők

l9c!st94!:9c§z§9Bq§ia

llunkahigiéne: kidolgozza a munkahelyek higiénésharfuértékeit, foglalkozik t.í}ezők kinrutatiásával, meghatározza a váLrható egészség károsító hatásokat,

a

kóroki

5o:l9l"tl!",t_rc"i""gítséget nyújt abban, hogy

a rendszer teggyengébb pontjait. a

legnagyobb kockázatotjelentő, fenye8ető tényezöket azonosítani lehessen és ennek ismeretében költség-hatékony, kockázatarányos védekezést lehessen kiatakítani. Á kockázatbecslés leírásához ismerni kel] a kockázat fogalnrá1| a kockázat: a yeszély nregvalósulásának valószínúsége, illetve a kockázat rir]amilren rán eri meny bekövetkezése körüli bizonytalanság méitéke,A kockázat e"meghatírozás alapján mennyiségilcg meghatároáató. A munkáltató köteles minóségileg, illetve szük§ég €setén mennyi§égileg értékelni a nrurkavállalók egészségétés biáonságát veszélyeáető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközöke, veszélyes anyagokra és készítményeke,a munl€vállalókat érő terh€Iésekre, valamint a munkahelyek kalakítására.

A kockázatértókelés a|apján olyan megelőzö intézkedéseket szükséges hozni, amelyek

biztosítják a munkakörülmények ja\,,ulását, beépülnek a munkáltató valamennyi iranyítási szintjén végzett tevékenységbe.

A kockázatértékelésöt alaplépé§e: - a veszélyek azonosítiása; - a munkavállalók és érintettek csoportjának meghatáIozása,

akik valamilyen veszély miatt kockázatnak lettek kitóve; - a kockázat mértékénekbecslése; - a kockázat megszüntetési lehetőségének vizsgá|ata; és ha nem lehet megszüntetni, akkor - annak elbírálá§a, hogy kell-e további intézkedéseket hozni a kockázat megelőzése vagy csökkentése érdekében.

A kocká/at csökkeníósének lehcíóségeii A munkáltatóknak a kockázatokat forrásuknát kell kezelniük. és azokat mcg kell szüntetniük. vagy minimálisra kell csökkenteniük, figyelembc véve a műszaki feilődést. illetve a rendelle,,esre álló megelözö inlézkedéseket lntézkedésck| (a solTend fontossági ra[gsort isjelöl!): - megfelelő munka-, szabályozási és vezérJésifolyamatok megtervczósc. - megfclelő munkaeszköz alkalmazása. - ke\,ésbé veszélyes anyagok aJkalmazása, - kol]eklí\, múszaki és egyéni védelem alkalnlazása a kockiizat keletkezési helyén. - munkaszervezósi intézkedések. - egyéni \,édőeszkö7,ök alkalmaz,ása.

A,kockázat attól is ffigg, hogy mennyire járunk el körültekintően, tájékozottak, informáltak. Az információ hatalom.

illetve mennfre vag;,unk

Kockázatértékelé§ elké§zítése:abban az e§etben, ha l ö munkavállalója vagy akár ki,besegítő családtagia lésá vesz a tevékenysé8végzesébenminden váillko;á§nak kell, hogy legyen kock{zatértékelése| Ajogszabályi előírás alapján a vállalkoás alapításától, tevékenységmegkezdésétől számítoft 1 éven belül el kell késziteni, kivéve, ha a vállalkoás illetve a tevékenység az l. veszélyességi osáályba tartozik, mert ebben az esetben 6 hónapon belül. Az így elkészült kockázatértékelé§t évcnt€ felül kell viz§gálni, vas/ viz§gáltatni. A munkahelyi kockázatértékelés elkészítésemunkabiaonsági és foglalkoás egészségügyi szaktevékenységnek minősüI. A munkahelyi kockázatértékelést 5 é\,ig m€g kel| órizni, ha csak a felülvjzsgálati jegyzőkön}.v másként rendelkezik,

Minimális tartalmi követelmények| (l993, xcIII. törvény a Munkavédelernről M.vt.54. § (5) bekezdés alapján). A kockázatértékeléseredményeként a munkáltató felelóssége legalább a

következők dokumentáIása: a kockliatértékelésidőpontja, helye és táfgya, az értékeléstvégzó azonosító adalai; a veszélyek azonosítiása; a veszélyeáetettek azonosíása, az érintettek szíma; a kockázalot súlyosbító tén)ezők: a kockrázatok minőségi, mennyiségi értékelése,a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a köd|rnények megfelelnek-e a mun]
. . . . .

. . .

Intézkedési terv fó elemei: A cél meghatáxoása (elvrárt eredmények) - minden egyes célhoz külön intézkedési terv készítéseindokolt. Az elvégzendó feladatok - a célokhoz vezető lépé§ek; A f€ladatok megvalósításának sorrendje, időigénye - a feladatokat időbeli sorrendben kell lögzíteni, célszerú meghat|ározni küön az idótartarnot, hogy az adott feladat mennyi időt vesz igénybe és mi a megvalósitás hatáxideje (nem mindegy, hogy napi 2 órát vesz igénybe 4 hónapon át, vagy heti 2 órát l éven át) Méröldkövei, ellenórzé§i pontok, az érint€ttek tájékoztatásának ideje és módja szintén fonto§ szempont, a ftibb mérftrldköveknél érdemes ellenőrizni, hogy, hogy állunk, esetleg szükséges-e időpontot módosítani, vagy bevonni n1,ás kollégát is a munkába,

. . . . .

Az intézkedési terv nem más, mint egy projekt megvalósításfua kidolgozott terv.

2. Mi az állam munkavédelmi célúf€ladata? Milyen részekre oszthatók az állam feladatai? Foglalja ö§§ze, ho§. ery munkahelyi ellenórzés alkalmával milyen jogai vannak . mulkavédelmi felüryelőnek! Milyen sz€repet töltenek be a munkahelyen a munkavédelmi képviselők? Információtarialom vázlata - Az tíllam munkavédelmi célúfeladata - A munkavédelmi felügyelő jogai - A munkavédelmi képviselők feladatai - Képviselók válasaása - A képviselők legfontosabb jogosultságai

A mur&avédelem egy háromszereplős történet, ahol a munkáltatóknak,a munkaYállalóknak és az államnak meghatárczott feladatok ellát]ásával kell biztosítaniuk a biztonságos munkavégzés feltételeit,

Áz álla! feladataI €az-áii

a munkavédelem megszervezése a munkavédelem irányításával.

illetve az

és hatósági tevékenység ellátásával,

A munkavédelem iránvításának kerelében áIlami

feladat:

- a munkavédelem országos programjának kialakítása. - az egészséget nenr veszé|yeztetó és biztonságos nTunkar,égzésalapvető követelményeinek.

továbbá az ehhez kapcsolódó jogoknak és kötelezÉttségeknek a meghalározása. - a munkavédelmi előírások végrehajtásának elősegítése, különösen az e törvény céljait is szolgáló gazdasági szabályozással, az érdekeltségmegteremtésével, a nemzetgazdasági

jelentöségű muDkavédelmi kutatások anyagi feltételeinek megteremtésével,tájékoztatással és felvilágosítással. - a nevelés és az oktatás területén a biáonságos életvitelre. a szakmai ol(tatás területén az egészséget nem veszélyeáető és a biztonságos munkavégzés szabályaira vonatkozó ismeretanyag meghatározása, - a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése, a megállapíttísok nyilvánosságra hozatala, a munkavédelmi információs rendszer kialakitása és működtetése. - a más tagállámokkal, nemzetközi szerr'ezetekkel való kooperáció. - valamint a muítl(avállalók és a munkálíatók érdekképviseletiszerveivel való együttműködés. A munkavódelem ágazati tevékenvségénekkeretében állami feladat: - a szabályzat kiadása, - az ágazati jellegú munkavédelmi kutatris, fejlesztés, továbbá a tájéLoztaLis, közreműködés a továbbképzés szervezésében, - illetőleg hatósági tevékenység keretében a szabályok végrehajtásának elősegitése, ellenőrzése, valamint az engedélyezé§ és a nyilvántartás,

Az állami feladatok végrehajtá§áért felelós szerv€k:

- országgyúlés - Kormány - orságos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, - Allami Népegészségügyi és Tisáionosi Szolgálat - Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Á

munkavédelmi felüs/eló jogai: A munkaügyi felügyelők köá]iániselők, jogaikat és kötelezettségeiket tehát a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben foglaltakon túl a köáisáviselói törvény rendelkezései szabáIyozzák. Az ellenőr ncm a foglalkoáató vendége, Ebből következik, hogy a részére nyújtandó reprezentációnak a kávé és üditó felszolgálásával ki kell meülnie.

Í . o o

A felügyelő

a foglalkoáató valamennyi munkahelyén külön engedéIy, és a mi különösen lényeges, előzetes bejelentési kötelezettség néIkül tarthat ellenőrzést. Az ellenőrzés soránjogosult belépni az ellenőrzése alá tartozó valameniyi munkahelyre, ebhez szükség esetén igénybe veheti a lendőrség segítségétis, Az ellenőrzéssel összefuggésben hang- és képfelvételeket, iratmásolatokat készithet, a munkah€lyen tartózkodó személyektől felvilágosítást kérhet, illetőleg felhívhatja őket személyazonosságuk igazolá§ára, ideéItve a tírsadalombjztositasi azonosítójelet is. Ha az ellenőrzés alá eső okmányokról a helyszínen nem lehet máso|atot késziteni, azokat magához veheti, erről azonban a foglalkoáató számára átvételi elismeNén}.t kell adnia, az iratok visszaszolgáltatásakor viszont ennek megtörténtéról ő kérhet igazolást.

.

A felügyelő köteles megórizni az ellenőrzés során tudomásiirajutott iizemi, iizleti, állam-, illewe szolgáati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó informripiókat. Ezen tulmenően -jogszabály eltérő rendelkezese hirányában - nem közölhet hamadik személlyel olyan adalot, anely az ellenőrzéssel összefiiggésben jutott tudomásfua. Munkavédelmi kénviseló: olyan, a rnunkavállalók átal válaszlott szeméiy, aki a

munkáltatóval való együttmúködés során képvi§eli az egészséget nem veszélyeáető és biztonságos munkavégzéssel ö§szeffiggő munkavállalói jogokat és érdekeket.

Munkavédelmi képvi§elő vála§ztás: Hol lehet munkavédelmi képviselóket választani? A munkavállalóknak miüden munkáltatónál jogukban áll, hogy az egészségetnem veszélyeztetó és biáonságos munkavégzéssel összeffiggő jogaik éi érdekeik képviseletére, maguk közül munkavédelmi képviselöket vála§szanak. A jogot a vála§ztásÉ törvény biáosítj4 tehát nem sziikséges a munkáltató engedélye. A törvény nem hatiirozza meg, hogy eá milyen minimáis létszímesetén lehet;áasztíst taxtani.

A vála§ztás szabályai: . A válasálási bizottság elkészitteti a szavaálapokat, melyekre ajelöltek neviik sz€rinti ABC sonendben kerti]rrek fel. o A választási bizottság gondoskodik a szavazatszedő bizott§ágok összeállításriról. o A munkavédelmi képYiselőt titkos szavazással váasájrák. A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelmúen meg kell jelölni. A választás akkor érvényes,ha azon

. .

.

választásrajogosultak több mint fele részt vett. Ervén},telen válasáiis esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új váa§ztást harminc napon belül tartani nem lehet. Megváasáott képviselőnek azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényesszavazatok kózü a legtöbbet, de legalább a szavazatok h armllc százalékát megszerezték. szavazategyenlőség esetén a munkáltatónál fennálló hosszabb munkavi§zon},t éVvagy a magasabb képzettségetés/v agy a nagyobb munkavédelmi ismeretet és gyakorlatot ajánlatos fi gyelembe venni. A szAyazAtokaí aválasúási bizott§ág szirnolja össze. Errnek alapján megállapítja és közzé teszi a válasáiis eredményét, továbbá erről áj ékoúájaa munkátatót is. A váa§ztásról a válasdá§i bizottság jegyzókön}"vet készit. a

A munkavédelmi képviselő jogait feladatai: A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni

a munkahelyeken az egészséget nem veszelyeáető és biztor§ágos munkavégzés követelményeinek érvénye§üléséról,így különösen A munkahelyek, a munkaeszközök és egyéni védőeszközök biaonlágos állapotiról. Az egé§zség megóvására, illetőleg a mwrkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásriról. A munkaválalóknak az egé§zséget nem veszélyeáető és biáonsiágos munkavégzésre történő felkészítésérőlés felkészültségéről. A munkavédelmi képviseló a fentiekben meghatározott jogának gyakorllása k€retében múködési területén a munkahelyekre munkaidőben beléphet, ájékozódhat az ott dolgozó munkavátlalóktól. Résá vehet a munl(iltató azon döntései előkészitésében,amelyek hauással lehetnek a munkaválalók egészségéreés biáonságára, (munkavédelmi oktatás megtervezésére).

. . . .

.

. . . .

'

vélemén},tnyilváníthat, kezdeményeáeti a munkáltatónál a szükséges inlézkedés megtételét. Részt vehet a munkabalesetek kivizsgálásában, közreműködhet a foglalkoási megbetegedés köúlményeinek feltárásában. Indokolt esetben a hatá,skörel rendelkező munkavédelmi hatósághoz fordulhat. Hatósági ellenőlzés során az ellenórzést végzö §zeméllyel közölheti ésaevételeit.

J,/3. Beszéljen a munkáltató és a munkavállalók munkavédelmi feladatairól, kötelességeiról! Milyeú feltételekkel lehet és kell a munkávégzést megtagadni? Mutassa be a munkavédelmi oktat᧠részeit! Információtafi alom vázlata - A munkáltató feladatai - A munkavrÁllalóval szemben támasáott követelmények - A munkavállalók feladatai ésjogai - _Munkavédelmi oktatás Előzetes - lsmétlődő - Rendkivüli t./

A muuMltató

k6tele§§ég€,

felad.tai

^z

egészséget nem veszélyeáetó és biáonságos

munkavégzés követelményeinek a megvalósítása, valamint a megvalósítás módjának a meghatároziisa (a jogszabályok és szabványok keretein beliil). - A munkáltató felelőssége tehát abban rejlik, hogy megteremt§e azokat a személyi és tírgyi feltételeket, anelyekkel az alka|rnazott képes ellátni feladatait. - A munkavégzésle vonatkozó szabályok meghalirozásakor figyelembe kell verrrrie, hogy végrehajtásuk megfelelő védelemben részesítseúgy a munkateíületen tartózkodókat, mint az alkalmazottakat, - A munkaeszközök kialakítását úgy kell meglervezni, hogy ne adjon esél}t a munkavégzés kerelében történó használat §oán balesetre, egészségkárosodásm. - A sziikséges utasításokat kellő idóben megadni a munkavállalónak (felkészülhessen rá illetőleg értelmezni tudja), - Rendszeresen meggyőződni a megfelelő munkaköúlményekől, illetve, hogy az alkalmazottak ismerik a nájuk vonatkozó §zabályokat és betartják azokat, - Megfelelő munkaeszközöket tendelkezésre bocsátani_ - Uj technológiák bevezetése előn időben informálni a munkavállalókat. - A fudomásá& jutó rendellenességeket, bejelentéseket azonnal kivizsgáhi, a szükséges intézkedéseketmegtenni, az érdekelteket értesíteniés közvetlen Veszély esetén a munkavégzést besziintetni. alapján eljámi. - A munkabalesetek és foglalkoási megbetegedések esetén a r€ndelkeze§ek - A védöeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét,a kielégitő higiéniás állapotrit, a szüksége§ tisáíti§át, karbantartását (iavítását), pótlását megoldani- Irásban lefektetni az es/éni védőeszközökjuttatásának belső rendjét, - A munkavégzéshez sziikséges munkavédelmi olíatást megtartani.

} Muíkavállalóval -

§z€mben táma§ztott követelménYek, feladatai. iogni: Az előírt helyen és időben, munkára képes álapotban meg|elerLni és a munkaidejét

munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. - Munldját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájáía vonatkozó szabályok, elóírasok és utasitások szerint végezni,

'

- Munkatársaival együttműködni.

és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magataítiist tanúsítani,hogy ez más egészségétés te§ti épségétne veszélyeztesse. nrunkáját nc zavarja, anyagi károsodását ne idézze elö. - Munkáját személ}esen cllátni. - Egyéni védöeszközt használni. tisztítani (szükség szerint). - Megfelelő ruh.izat vise]ése. - Fegyelem. rend. lisáaság me8lanása. - Kötelező munka alkalmassági vizsgálaton, illetve az elöírt időszakonkénti orvosi vizsgálaton

résá venni. (belépéskor,alkalmi, vagy rendszeres alkalmassági vizsgálatok) - Munkaköréhez kapcsolódó elókészító és befejezó munkákat elvégezrri. - Munkája biaonságos elvégzéséhezszükséges ismereteket elsajátítani és azokat

munkavégzés során aIkalmaani, - Veszel}1jelentő rendellenességról, üzemzavanól a munkáltatót azonnal tájékoáatni, - A íendellenességet, üzemzavalt tóle elvárhatóan megsziintetni, vagy erre intézkedést kémie feleftesétől. - Önkényesen nem kapcsolhatja ki. nem távolíthatja el, é§ nem alakíthatja át a biztonsági belendezés€ket. - Munkája sonán fudomá§áíajutott iizemi (üzleti) titkol, valamint a muíkáltatór4 ille(ve a tevékenységérevonatkozó alapvetó fontosságu információkat megőrizni. - Munkabérének és költségeinek megtédtésemellett - köteles a munkáltató á,ltal kijelölt tanfolyamon vagy továbbképlsen részt venni, é§ az elöííl vizsgákat letenni, kivéve, ha ez személl vagy családi kóriilményeire tekintettel reá anín},talanul §érelrnes. - Nem köteles teljesiteni aá az utasitást, melynek végrehajtásajogszabályba vagy munkaviszon}Ta vonatkozó szabályba ütközik, ha az uta§ítás végrehajtiisa kárt idézhet elő. - Köteles megtaeadni az utasítás teljesítését,ha annak végrehajtása m{ás személy életét,testi épségétvagy egészségétközvetlenül és súlyosan veszélyeáetné. - Az utasítás j ogszerű m€gtagadása nem menti fel a munkaváIlalót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbm is rendelkez€sre álljon, és a jog§zerú utasításokat telje§ítse. - A munkáltató gaziasági érdekbii| ideiglenesen, a szokiásos munkavégzesi helyén kivüli munkavégzé§re kóteleáeti a munkavállalót (kiküldeté§), Ennek feltétele, hogy a munkavállaló ezen idótartam alatt is a munkáltató irányitása és utasíásai alapján végezze a munkáját. Joeok: Bérezés:törvény szerint a munkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáItalótól munkabérjár, (legkisebb munkabér=rninimálbér) az ettől eltéró megállapodás érvénytelen, Szabadsig: alapszabadságból és pótszabadságból tevódik össze. Alapszabads|ig mértéke20 munkanap.

Kiküldeté§ esetén - a felek eltéró megállapodása hitittyában - a munkavállalót a munkaszerződés szeridi munkabér illeti meg. - Kiküldeté§ esetén költségtéritésen tulmenően a munkáltató köteles a munkavállaló számára megfizetni a kikiildetés sorifut felmerüó sziikséges és igazolt többl€tkóltségeket. - Ha a munkavállaló a munkaviszonyiáLrrak fennIíllrása alatt további munkavismn},t vagy munkavégzésre inányrló jogviszon},t létesit, köteles aá a munkáltatójrának bejelenteni,

-

Mente§ül a munkavállaló a munkavéqzésiköielezettsége alóll a) amíg állampolgád kötelezenségét teüe§íti (pl. népszavazáson, válasááson vesz részt): b) kőzeli hozzátaítozója halálakor, esetenként legalább két munkanapon át c) ha keresóképtelen beteg;

orvosi vizsgálat (ideértve a terhességgel összefuggó orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára; e) amíg önkéntes, illetőleg létesitményi túzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot Iát eI. feltéve, hogy a tűzoltás és a músaki mentés nem munkakörj kötelessége: 0 a véradás nriatt távol töhött teües időtartamra, a munkahelyen kivül szeívezett véradás eselén legaláhb négy órára: g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; h) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján. !4u4kavi4clmi oktatá§: Célja: inegisiitEelíIa dolgozókkal a munka környezetból, a munka tevékenységből származó kárositó hatásokat, veszélyforrásokat, és azok elhfuítá§i módját.

d) a kötelező

i

Módja:

-

Elméleti

- GyakoTlat

Fajtái:

1. Előzetes oktatás: A. teljes kórű: mlnden újonnan munkába állónak illetve 6 hónapnál hosszabb távollét után a munkába áIlá§, foglalkoztatás elótt meg kell tartani, Itt figyelemmel kell lenni a munkakör és a munkavégzés sajátosságaira, a munkavégzéshez sziikséges elméleti és gyakorlati

ismeretekÍe. B. tematiailt ínJrkakör megváltoásakol, munkaeszköz átalakítlásakor, új munkaeszköz üzembe helyezésekor vagy új technológia bevezetésekol Az oldatiást dokumentálni k€Il (oktatási napló), melyet az oktatott személlyel alá kell írattatni. Az ollatás után a vizsga nem kötelező, de a munkáltatónak az ismeretek elsajátiásfuó1 céIs/erü meggyözödnic, 2.Ismétlődő vaqv időszakos oktatás: célja az ismeretek szinten tartása (felelevenítés, kolszerúsítés),a munka veszélyessége ha!ározza fieg, áItalában éyente egyszer.

3,Rendkivüli oktatás: súlyos munka baleset, rendkívüli esemény, súlyos üzemzavar vagy baleset utlin a tanulságok átadása céljából, illetve jelentős jogszabály vátozás esetén.

Az oktatást a dolgozó által értett idegen nyelven is meg kell tartani abban az esetben, az idegen orság nyelvét nem beszéli, illetve nem érti olyan szinten, hogy pontosan

ha még

elsajátíüassa, betarthassa a munkavédelmi szabályokat. Az okatást a lendes munkaidőben kell megtartani !

.vázolia az egéizséges é§ biztonságos munkavégzés követelményeinek c§oporto§ítását! Mi az idószakos bizton§ági felülviz§gálat? Mit

Mit értünk v€szélyes munkaeszközön? jelent a cE jelólé§?

Információtartalom vázlata Általánoskövetelmények Létesítésikövetelmények Tárgyi követelmények

-

-

-

Munkafolyamatikövetelményel szomélyi feltételek veszélyesmunlGeszköz

10

-

MunkaeszközmeghaiíLíozása Veszélyesmunkaeszközmeghatároziása CE j elölés jelentése

A biztonságo§ munkar,éezés kötetelméD\ei: ,í' ' Az állam az alkotmány felhatalmaása alapjrin

a munkaügyi szakigazgatás területén belül a munkaegészségüggyel, munkavéd€lemmel is foglalkozik. A munkabiaonsági és munkaegész§égügyi követelmények megvaló§ítására szolgáió elóínísokat a munkavédelemrőI szóló 1993. évi XC[I. törvény tartalmazza. HaLálya kiterjed a munkáltatóra, a munkavállalóra, egyes esetekben pedig a munkavégzés hatókörében tartózko
Az

egé§z§éget nem veszélyeáetó, biáonságos munkavégzés megvaló§ulásához a munkavédelemre vonatkozó szabályokat érvényre kelljuttatni a iéte§ítési,a tár§/i, a munkafolyamat alatti követelményeke illetv€ a §zemélyi feltételeknél is.

Létesítésikövetelmények : Uj üzem létesítésekorergonómiai szempontokat i§ figyelembe kell venni (l1. munkaeszköz a_leslméret, a munkavégzéshez sziikségei tér, szociáis kortilrn-ények) \ialakítása] Gondoskodni kell megfelelő megvilágításról, szellőzésról, öltözködési, egészségiigyi lehetósé$ől, a nemdohányzók védelme érdekébendohányzó helyek kijeúléséról.

Tárgl követelmények:

Altalános követelmény, hogy a münka során ha§znlílt munkaeszköz biáonságos legyen. Munkafolyamat alatti követelmények: Azon munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyfornis hatláslínak lehet kitéve, elsősorban olyan megoldtásokat kell elónyben részesíteni, amelyek több személy egyidejű védelmétbiáosítják (kolleküv védóeszközök, szervezési intézkedések), ha ez nern kieligítő, eg) éni Védöeszkö7öket kell alkalmazni.

személyi feltételek:

A munkáltató kötelezettsége, hogy

a munkafeladat ellátását olyan személyre bízza, aki szakképzettségénélfogva alkalmas a feladat szak§zerü biáonságos elvégzesére (a szakképzettséget felülvizsgáüatják, illeive fontos gondo§kodnia dolgozók a folyamatos képzésről).

t !4qü§Elqz_&calpg!,minden

gép, késziilélq szerszátn vagy berendezés, arnelyet a munkavégzés sorrin alkalmazuak, vagy azzal összeft.iggésben haszrrrilnak (kivéve: az egyéni

lt!

tit

védőeszköz).

Y9§zjlY§

az a létesitmény, munkaq§zköz, muDkafolyamat, t€chnológi4 amel}.nél a munkaválalók egészsége, testi épségemegfeleló védelem hiányában sűyos kIirosító hatásnak lehet kitéve.

A QQiglöl§lnem más, mint belépő az EU píacrára! A CE (Confomité Euopéenne = európai megfelelóség) jelölés tulajdonképpen egyjelzés a hatóságok felé aról, hogy a termék megfelel a rá vonatkoá követeiményeÉek. Az EU rendszerében a megfelelőség éítékeléseés igazolá§a háxom alappilléren nyugszik: l. A termék konstrukciójának és gyárLisának megfelelőség-értékelésétbizonyító, előirl

ll

taítalmú műszaki dokumentáció, 2. A joghatállyal jfuó ínegfelelőségi nyilatkozat 3, Valamennyi terméken vagy a csomagoláson leltüntetett elöirt CE-jelölés.

|/

A cB-ielölé§ nem minőségjel, feltüntetése a termékcn azt ielenti, hogy az maradéktalanul megfelel a követelményeknek, tehát biztonúgos ós crről az előírt módon meg is gyóződtek. Á jelölés jogosságát vizsgálat alapján a notifikált (küelölt) testület ellenőrzi. A CE-j€|ölés aá mutatja, hogy a termék az EU-ban brthol forgalmazható. A harmonizált európai jogszabályok célja az áruk szabad áramlásrirrak biztosítása is, Ez a követelmény úgyjelenik neg az irányelvekben (direktivákban), hogy a tagorságok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályoáatják a termék forgalomba hozatalát. ha aZ kielégítia vonatkozó irányelv követelményeit, és viseli a CEjelölést. Magyarolszágon: Jelenleg mintegy húsz ilyen direktívát (iányelvet) adtak ki, ezekjelentós részétnemzeti jogszabályként már hazánkban is bevezették, ezek tartalmazák a forgalomba hozatal, megfelelőség-értékelésieljárrisok, megfelelőségi jelölés, ellenőrzés és felügyelet, stb. követelményeit, llyen szabályozás van villamossági termékeke. gázkészülékeke, gépeke, játékoka stb,

'

5._!4l 4 re§zé,ly{qrróLdqfid4ű4lMuta§sa be a munkavégz駧el kapcsol.tos 4 fő veszélyforrási csoportot! Mire hasznáIható a bizton§ági adatlap? Mi az R és az s mondat? lnformációtartalom vázlata - A veszéJyfonas definiciója - Veszély - Artalom - A veszélyek csoportosítása - Fizikaiveszélyforrások - veszélyes anyagok hatásai - Biológiaiveszélyfonások - Fizioiógiai és pszichés veszélyek - Biaonsági adatlapok - A veszélyes anyag meghatároása - A biáonsági adatlap tartalma, Iegfontosabb elemei - R mondatok - s mondatok a munkavégzés során (vagy azzal összeffiggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatóköfében (kömyezetében) tartózkodó

Veszélyforrás:

személyre veszé|y,t vagy ártalmat jelenthet. H|Árom csoDortba

sololiuk őket: - lrzikai veszélyforrasok, - kémiai (veszélyes anyagok) veszélyfonások - biológiai veszélyfonások és a fiziológiai és pszichés

veszélyek

A fizikai veszélvfonások közűl

leggyakoribbak: - a munkaeszközök G)1. szerszímok). a szállitó_, anyagmozgató eszközök (p|. targonca, daru) mozgása, ill. a termékek és az anyagok mozgása (pl, daruról lcszakadó teher)l 1,

a

12

lerakiisa leemelése miat1 megbillenő tartó, rosszul rirnasáon létm); - csúsós felületek (pl. olajos padló); - éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek és sarkok; - a tárgyak hónrérséklcte (pl. i7zó ko\,ácsdarab, edzéshez használatos szárazjég): - a tárgyak magasság, mélység (pl, leeshctünk, vagy a fejiinkre hullhat valami); - a levegő nyomrása (pl. keszonban). hómérséklete, áramlása (pl. huzatos munkahely); - a zaj és a rczgés; - nem megfeleló világitás; - az áramütés veszelye; - a poros levegó. - a szelkezetek egyensúlyának megbomlása (pl. anyag, t€rmék

A veszélves anyag többek között lehet: - robbanó, robbanó kevereket alkoió; gyulékony; - mérgező; - maló (pl, sav, lúg); - fertőző; - egyéb, egészségre káros anyag (pl. sugrfu-zó). Veszélyes anyagok hatrásai: mérgezések,fertőzések, égésisáülések, stb.

2. _

fő

s

.l

_&§Z€!y!i9_aryac_de8U9!óú& minden anyag vagy készítméDy,amely íiákai, kémiai vagy biológiai hatrisa rcvén veszelyfonás képviselhe! így különös€n a robbanó, oxidá|ó, gyúlékony,sugárzó, mérgeá, maró, ingerlő, fertőzó, rákkeltő, mutagén, utódkárosító (beleértve a spontán vetélést,koraszülést és a magzat retardált fejlődését is), egyéb egészségkiilositó anyae (1993. évi XCIII. törvény a munkavédelenrról definiciója szerint). 3. -

A biolóeiai veszé|yfonások közül

a legfontosabbak:

mitroorganizmusok és anyagcseretermékük (pl. baktériumok, gombrák) makroorganizmusok (növények, álatok)

4, Fiáológiai. ideerendszeri és oszichés iqénybevételek(pl. monoton munka,"rossz fónök", stressz, stb.).

.

Jr bjztqn§éci44rlll(más

néven biáonságtechnikai adatlap), információt szolgáltal a lelhasználók számrára a vegyszerek, veszélyes anyagok fizikai, kémiai és élettani hatásairól, valamint a vegyi anyagok biztonsági felhasznrilásiról, a tárolrásáról és a maradék biztonságos felhasználásáról. A biztonsági adatlapoklak tanalmaznia kell az alábbi információkat a vegyszereke/veszélyes anyagoka vonatkozóarr: Álblános adatok (megnevezes, képlet) Kockázati azonosi!ás Összetélel Veszélyességszerinti besorolris (R mondatok és s mondatok) Elsósegélynyújtis Túzveszelyesség ovintézkedés baleset esetén Az egészséget nem veszélyeáetó muikavégzes feltételei Fizikai és kémiai fulajdonságok stabilitás és reakcióképesség Toxikológiai adatok ökotoxicitás

. . . . . . . , . . . .

l3

. . . .

HulladéL,lrezelés és ártalmatlanííi§ Sállítasla vonatkozó előírások

Szabályoásielőírások

Egyéb Biztonsági adatlapot már abban az esetben is szükséges a vásiiLrló számárajunatni. ha a keverékben több, mint 0,1% fordul elő a k
R mondátok: A veszélyes anyagok kockázataira utaló rövid, egy mondatos, szabványosíton inlormációkat R mondaíoknak nevczik az angol /.lik röviditéséböI. Az alábbi lista tartalmazza a használatos R mondatokat (nem teljes a li§ta)

Rl R2 R5 R6 R7

R8 Rll Rl2 Rl5

Sárazállapotbanrobbanásveszélyes,

Ütés, súrlódás, tűz vagy más g]rujtóforíás robbanást okozhat. I]ő halására robbanhat, Levegöv§l érintkezve vagy a nélkül is robbanásveszélyes. Tüzet okozhat. Éghető anyaggal érintkezve tüzet okozhat.

R17 R20 R68

Tűzveszélyes, Fokomttan tiizvesze lyes, vízzel érintkezve fokozottan trűzveszélyes Bázok képződnek, Levegón öng,ulladó. B€lélegezveártalmas. Maradandó egészségkáro§odá§t okoáat.

s moídatok: (az angol salely rövidítéséből) hasznlílatát a veszélyes anyagoknál irjrik eIő. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos óvintózkedésekle utal az S mondat, magyar nye|vű

_A2

Iistáját az alábbi nem teljes listában láthatják: Elzárva tartandó. (S2) Gyermekek kezébe nem kerülhe!. Hűvös helyen tartandó. Lakóterülettől úvo| taítandó, Az edényz€t légmentesen lezárva ürtandó.

(S1)

s3 s4 s7 S12 S15 s20

A tartályt nem szabad légmentesen leámi. Hőhatiástóltávoltartandó.

Használat közben enni, inni nem szabad.

Foglalja ö§§ze az egészséges és biztonságos munkavégzé§ személyi feltételeit! vázolja az eryéni védőe§zközök alkalmazásának előírá§aiú munkáltatói és munkavállalói részről egyaránt! Térjen ki az egyéni védőeszközz€l kapc§olato§ muDkáltatói és munkavállalói 6.

kötele§ségekre! Információtafi alom vázlata

-

-

személyi alkalma§ság Egészségügyialkalmasság Munkára képes állapot szakmai ismeretek Munkavédelmiismeretek Egyénivédőeszközökkelkapcsolatoselőirások - Munldltatókötelességei - Munkavállalókötelességei - Egyénivédőeszközökcsoportosítása

-

I4

A mwrkaköri, szakmai, illetve szeméIyi higiénésalkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményez,ésénekszabályait (NMrendelet=Népjólóti Minisáérium) rendeIet tartalmazza. amelyet EüM (Egészségügyi Mini§áériuín) rendelet módosított. Az új szabályok 2000. november 29-étől hatályosak,

Az egészséget nem veszélyeztetó és biáonságos munkavégzés egyik fontos feltétele a §zemélyi alkalma§§ág.

, LnrlBalÓdjsaszsk

nri4!!1!úilss]E-yElglh!li!4Br4ia annak elbirálása, hogy a munkavégzésból és a munkakömyezelEól eredó megterhelés által okozott igénybevétel nem veszélyezteti-e a munkavállaló, i|letve a tanuló vagy a hallgató testi, illetve lelki épségét,nem befolyásolja-e kedvezótlenül az egészségiállapotát. nem okoáaüa-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésenek károsodá§át, Fel kell támi azt is, hogy a dolgozó esetleges idült be!9gsége vagy fogyatékossága a munkakör ellátisa, illetőleg a szakma elsajátítása és gyakorlása soriin nem idéz-e elő baleseti veszél}t. Személyi higiénésalkelmassági vizsgálat: annak a megállapítráMt célozza, hogyjrárványügyi sz€mpontból kiemelt munkaterllleten munkát végző személy , fenőző megbetegedése, illetve meghatfuozott esetekben kórokozó-hordoása nem veszélyeáeti mások egé§zségét. A munkaköri, a szakmai alkalmassági, illetve a személyi higiénés alkalrnassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. A munkaköri alkalmassrág vizsgálata és véleményezése bizonyos esetekben ziró-vizsgálattal egészül ki.

Munkára képes állapot: A munka

§zemélyes végzéséhezszorosan hozzátaítozik az is, hogy

a munkavállaló a munkahelyen munkrára képes állapotban jelenjék meg és természet€sen az is, hogy ezen állapotát teljes munkaideje alatt megórizze, ideértve a rendkivüli munka, az ügyelet és a készenlétidejét is, A munkavédelmi törvény kimondja, hogy a munkavállaló csak a biáonságos munkavégzésre

alkalma§ állapotban végeáet munkát ( l 993 . évi xcl l l . törvény 60. §). A muJ*avégzés általános egészségügyi követelményeiről szólójogszabály pedig úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló a munkavé8zés ideje alatt nem állhat alkohol vagy egyéb olyan szer hatása alatt. arnely a munkavégzés biáonságát veszély€áeti.

Munkavédelmi ismereteki elsajátítiisa a munkavédelmi oktatráson lja .ől

lói

(llá6d a 3. tételt) törlénik.

Egyéni védőe§zközöktel kapcsolatos előírások: l. Az egyéni védőeszközökre vonatkozó legfontosabb jogszabályok; - A munkavédelemról szóló l993. évi XClll. törvény. - l8i2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védóeszközdk követelményeiről és megfelelőségének tanúsitá§áól - 6511999. (Xll.22.\EúM rendel€t a munkavállalók munkahelyen történó egyéni védóeszköz hasmálatának minimális bizton§ági é§ egész§égvédelmi köv€telményeiról. 2. Megfelelöség tanúsitás követe|ményei: A munkavállalók reszére csak olyan egyéni védóeszközök adhatók ki, amelyek rendelkeznek a szükséges megfelelóség tanúsittíssal.Az Mvt. erre vonatkozóan a kövelkezőket írja elő: Egyéni védóeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az rendelkezik

EK-megfelelőségi nyilatkozanal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni védöeszközök megfelelősegének tanúsítá§át a foglalkoztatrispolitikáén felelős minisá€r rendeletébcn foglaltak szerint kell elvégezni.

l5

3.Fgyéni védöeszlöz alkalmazhatósága: Az M\.t. a megelőzés fokozatainak elve alapjánhaíÁrczza meg az egyéni védőe§zköz alkalmazhatóságát, Ennek értelmébenazoknál lr munkafolyanatoknál. ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának Iehet kitéve a hatásos védelmet zárt technológia alkalmazásával. ba ez nem oldható meg akkor biztonsági bcreudezések, egyéni védőeszköZök és szeívezési intéZkedések- szükség szerinti együftes - alkalmaásával kell mcgvalósítani. 4.Egyéni védőeszköá temészetben kell juttatni: Az egészségetnem veszélyeáetó és biztonságo§ munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat. A MvL előző előírásából következik, hogy a munkáltató az egyéni védőeszközt természetben köteles a munkavállaló számára biáositani. 5.Egyéni védőeszközök használata Az MVL nem fogalmaz meg részleteket arlól, hogy mikor mely módszerrel kell védeni a munkavállaló egészségét,testi épségét.Követelményeket támasá ázonban arla az esetre, amikor egyéni védőeszközt kell alkalmazni a veszélyes munkafolyamatoknál, t€chnológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve káJosító hatásuk csökkentése érdekében.Előírja még, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatuka ki kell oktatni, használatukat meg kell követelni. E négy elvrirás maradékta|an telj esítése j elentós telhet és felelősséget ró a munkáltatókq tekintette| e feladatok műszaki, munkaegészségügyi, iogi, pénzügyi vonzatiáTa A védőeszköZöket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani, A munkáltató kötelezeftsége, hogy biztosítsa a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét,a kielégítő higiénésállapotát, a §zűk§éges tisáítását, karbantartását (iavitását), pótlását.

6.Az egyéni védóeszközt kötelező használni: A munkáltató és a munkavállaló együttműködését célozza a törvény, mivel mindkét féljogát és kötelezettségét meghatiirozza, A munkavállaló köteles az egyéni védőeszköá rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elváíható tisztításáról gondoskodni, így nemcsakjoga az egyéni védőeszközök használata, hanem kötelezettsége is. E kötelezettség femállása azonban nem mentesíti a munkáltatót a rendszeres ellenórzése alól. Az ellenőfzés a megelőzés egyik eszköze. A munkavállaló ugyanakkorjogosult rnegkövetelni a munkáltatójától a munkavégzéshez sziikséges védőeszközök biztositását. Látható, hogy aínit a törvény az egyik fél kötelez€ttségeként fogalmaz meg, aa a mrisik fél jogaként is megieleníti. 7,Soron kivüli vizsgrilat: A munkahelyet, az egyéni védőeszköa, a munkaeszköá, a technológiát aZ üzemeltetó munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell, ha az a rendeltetésszerú alkalmazas során közvetlenül veszélyeztette a mrurkaváIlaló egészségétés biáonságát,,vagy ezze| összeffiggésben munlabale§et következett beEgyéni védőeszközzel történt munkabaleset esetén a negfelelóség vizsgálata annak megállapitását jelenti, hogy a fennálló kockázatok ellen a megfelelő védőeszköá biáosították-e, aá rendeltetésszerúenhasználták-e. elsódlegesen ide értve, hogy a védőeszköz a védelmi képességétm egőíizle-e.!

l6

l

_Es/éni védőc§zköz minden olyan eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel vagy tart magánáTTog-y azzat a munkavégz€sből, a munkafolyamatból, illetve a technológiából eredó kockiizatokat az egészséget nem veszélyeaetó mértékiire csökkentse. l]gyéni védőeszköznek minósül továbbá az eszköznek bármely kiegészítésevagy egyéb segédeszköz is. ha a feladala szinlén kockázat- és veszélycsökkentő.

A rcndelet szerint nem tekinthető e§/éni védőe§zköznek: munkaruha és az olyan egyenruha, illetve formaruha, amelyet nem a munkavállaló biaonságrinak és egészsegének védelméreterveztelq illetve vizsgáltak, a fegyver€s elők és egyéb rendvédelmi szervek áItal viselt vagy használt védőeszköz, a közúti közl€kedé§i eszközökön alkalmazoft védőeszköz és védőfelszerelés, a sportfelszerelés és §porteszköz, az önvédelem vagy elrettenté§ céIját szolgáló felszerelés és eszköz, a veszélyek és áítalmak felderíté§ére ésjelzéséreszolgáló hoídoáató készülékek. a közönséges

úl a

Áz e5/éni Yédőe§zközök jegzéke, egróni védóe§zközök l. A fej védelmér€ szolgálnak:

csoporto§ítá§!:

az ipalban (bányában, építkezésen,egyéb iparban) használt vedösisakok, a könn},ll fejvedók (sapkák, fejkötók, hajhálók szemárnyékolóval vagy a nélkül), a fejvédók (védősapkák, viharkalapok szövött vagy implegnált anyagból stb.).

i.

2.

A hallá§védelemre szolgálnak:

a ffiltokok, íiildugók és hasonló eszközök, a hangvédó sisakok,

az ipalban használt sisakokhoz illeszüető fulvédők, a távközlési berendezessel ellátott ffilvédők. 3.

A szem-

és srcvédelemre szolgálnak:

búvitszemüvegek, a röntgensugáI,é§ lézersugár-védőszemüvegek, ultraibolya, infravörös, illetve látható sugfuás ellen védó szemüvegek, az arcvédó ma§zkok, pl. az ivhegesáő maszkok. a szemüvegek, pl, a

it

4. A légutak védelmére szolgálnak: a porszűrök, gázszíitők és radioaktiv porszúrők, a levehető hegesáómaszkkal ellátotl lé8zőkészülékek, a búvárfelszerelések, a búváröltözetek. 5.

A kez

és a

kar védelmére szolgrilnak:

a védőkeszty,íik (mechanikai hatások - szúni§, vágás, vibrál᧠stb. - ellen, vegyszerek

§zolgáló védóke§ztyűk, villanyszerelő és hő-védő kesáyűk), az eg}.uiias kesztyűk, az ujjvedök, és az uijatlan kesáyük, a könyöL-védők, a csuklóvédók nehéz munkriüoz.

6. A lábfej es a lábszír védelmére szolgálnak: a félcipők, magas száru cipők, lábszirvédős ósizmák, biáonsági csizmák, a hőell€nálló talpú csizmrák, cipök. a rezgés ellen védó

ciptik, csizrnák vagy felsö csizmák,

az antisztatikus cipők, csizmák vagy felső csizmák, a szigetelócipők, -csizmák vagy felső csizmák,

I,7

ellen

a térdvédók, a lábsárvédők. 7,

A bőr vódelmére szolgálnak

a védőkrémek és kenőcsök,

8, A törzs és a has védelméreszolgálnak; a mechanikai hatások (szúrás, vágás, olvadt fem kifröccsenése stb.) ellen védő mellények.

kabátok é§ kötények, a vegyszerek ellen védő mellények, kabátok és kötények, a fiitött mellények, a mentómellények, a róntgensugárz᧠e|leni védőkötények, a védőövek. 9.

Az egész te§t védelmére szolgiilnak:

a leesés elleni védőeszközök

(teljes felszerelés minden szükséges kellékkel, fékezőszerkezet a mozgási enelgia elnyerésére- teljes felszerelés minden szükséges kellét*el -, a testet taltó eszközök, például védőövek), a védőruházatok (biáonsági" munkaruhák, mechanikai haások ellen használt védórühák, vegyi anyagok hatísa elleni védőruhrik, olvadt fém kifröccsenése és infravörös sugárzás elleni védőíuhák, hóálló védőöközékek, fűthető ruhrák, radioalrlív szennyezés elleni védőrubák, poráIló védőruhák, grizbiztos védőruhák, fluoreszkáló jelzónrhák, fén},\,isszaveró ruhiik és kiegészítő kellékeik, karszalagok, kesztyúk), a védóbodtások.

A védőeszköz kiválasztását megelőZően

a munkáltató köteles a védőe§zköz minősitő bizonyítványa, valamint - szükség esetén _ szakértői véleményalapján felmémi, hogy a felhasználni kívánt védőeszköz megfelel-e a vele szemben előirt követelményeknek.

A rédöeszköz hasznáalának a feltélelei: E8y időben több kockázat: Amennyiben egyszerre több kockázat fennállása szükségesséteszi, hogy a munkavállaló egy időben több védóeszköZt használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillőknek és hatékonyaknak kell lenniük a fennálló kockiizatokkal szemben. Egy védőeszköá többen is használnak; a védőeszköz személyes használatra §zolgál, kihordási ideje nincs. Amennyiben a munkavégzés körülményei megkj;anják. hogy valamély védóeszköá ne csak egy szeméIy, hanem többen is használják, a munkáltatónak megfelelő intézkedéseket kell tennie aruuk biaosíására, hogy az ilyen használat ne jelentsen egészségügyi vagy higiénéskockázatot a hasznílók számr{ra.

A védőe§zköz biztosítása

és karbantartása: a védóeszköá a munkáltatónak ingyenesen kell biáositania, továbbá gondoskodnia kell a karbantarLísról, a tisztitísról, a javúsról vagy a cseréről is, úgy hogy a védóeszköz használható, valamint megfelelő higiénés állapotban legyen. Folyamatos ellátottság: a védóeszköznek folyamatosan, illetve állandóan rendelkezésre kell állnia a munlavállaló mun-kavégzéséhez. A munkavállaló a védőeszköz haszniilatáról érvényesennem mondhat Ie, a védőeszközt nem viheti el a munkahelyéról, kivéve, ha a munkáltató engedélyeáe annak elvitelét. de ennek is aZ a feltétele, hogy a munkavégzés helye változó legyen, és a munkáltató mlás módon ne tudja

18

biztosítani a védőeszközt a munkavállaló szrimára. illetve hogy a védőeszköz elvitele nem ütközik közegészségügyi szabályokba.

A

Védeln]i képesség elveszlése: a munkavállalónak haladéktatanul tájékoztatnia kell a munkáltatót, ha megítéléseszerint a védőeszköZ el\esztette védelmi képességét.A védelmi képessé8útvesztett védóeszköz tovább nenl használható, azt hulladékként vagy veszélyes hul|adékl<ént kell kczelni.

-,.

uelvet< az el§ó§egélynyújtás §zabályai? Fog|alja össze az el§ó§egélynyújt᧠lépéseit ]. különbözó sérülé§eknél! Információtartalom vázlata

-

-

Elsősegél}nyújtlás Az elsősegélynyllj tás lényege

-

Szabáyok

A

sérülés fogalma

Feladatok kisebb sérülésekesetén vérző sérüléskor csonttörés esetén Eszméleivesztéskor Mérgezés esetén Elektromos áram okozta sérülés esetén

-

4zllsóleébayÉjűq&calqr4lqlyan első azonnali

Z|,

1sl

beavatkozás. amelyben a sérültet részesítikhirtelen egészségkárosodiis vagy rosszullét esetén az oNos Vagy a mentők megérkeztéig. pé!j4: az élet megmentése, illetve annak megakadályozása, hogy a sérült állapota tovább rosszabbodjék a szakszerű ellátásig, AZ elsősegély-nlijtási kötelezettséget törvénY szabálvozza, Minden állampolgár köteles szükség esetén töle elvárható segítséget nyújtani a sérült. balesetet szenvedett személynek. AZ elvárhatóság a helyszínenjelenlevő személy képzettségétőlffigg. Az egészségügyi ismeletek nélküli személltől elvárható, hogy a balesetről értesítse a menlóket. Hivatásos egészsé8ügyi szakembertől viszont a törvény is szakszerú segélynyújtást vár el,

Az elsósegélynyújtás általános szabályaiI

. . . . .

n ,

lja

r . .

helyzetfelmérés, melyet sietség nélkül kell végezni (nyugodtan, határozottan) segélykérésről gondoskodni kell (orvos, mentő hívás) séíültóvása a további sérülésektőI megfelelő testhelyzet kiválasztása, kényelem biztosítása (takaró, fej alátámasztás) a legszük§égesebb (élettnentő) beavatkozások elvégzése (légútés keringésbiáosítás, vérzéscsillapitás) a baleset helyszínétlehetőleg ne változtassuk meg a szállítható sérültet, mihamarább vigyiik orvoshoz a szakellátó megérkezéséigmaradjunk a sérülttel

A sérülós fogalma: a szervezet normális felépítésúszöveteinek külső hatásla bekövetkező megváltoása. károsodása. sérülések csoportosítása. I9

. . .

könnyű sérülések(horzsolások. kisebb külső vérzések) súlyos sérülések(mellkasi, - nyílt hasi sérülések, szemsérülések,vénás vérzés) életveszélyes sérülések(artéíiás vérzés.csonkolásos sérülések)

Feladatok: Kisebb sérülések és€tén: pl. horzsolás. kapilláris vérzésnél- sebellátás: sebtisztitás. sebl'edés, kölö7é., sé.ült te§trész n} ugalomha helyezése

vérző sérülé§eknél:az ellátás

a vérzés tipusától, fajtájától és erősségétől fugg.

Tipusai:

az erős vérzéslátványa ijesztő lehet, A vérvesztésnéha olyan §úlyos lehet, hogy a beteg halálát okozhatja vagy ,,sokk" alakulha1 ki és a beteg e]vesái eszméletét. Elsósegélynyújtó fe|adata: vérzéscsillapítás.beteg fektetése, mentő hívás.

ts!i]§]if!i4!:

Belső \,érzés: testüregi vérzés,A vérzéssúlyos következménnye| járhat, bár a vér nem folyik ki a testből, de a ke ngési rendszerből elvész és ,,sokt" fejlődbet ki.

A

vérzés a meqsérült erektól fuqqően több faita lehet: - a haj sziiieres vérzés, -a vénás (visszeres) vérzés, - az artériás (ütőeres) vérzés. A nagyfokú vérveszteséghalálos veszéJl,t i elcnt. Ebből következik, hogy a sebelláiis egyik fontos és gyorsan elvégzendő feladata a vérzéscsillapítás.

A hajszáI€res

vérzésnéla vér csak gyengén szivárog, többnyire spontán csillapodik. hacsak a beteg nem §Zenved véralvadási zavarban. Ellátása: steril fedőkötés.

A visszeres (vénás) vérzésesetén sötétvörös szinű, nagy mennyiségű vér távozik. Ellátása: nyomókötés. Ez úgy készül, hogy a sebet steril gézzel fedjük, a géz 1tilé keményebb vaftacsomót vagy összetekert pólyát helyezünk, nrajd szoros pólyrizással biztosiduk a kellő nyomást, a sérülésalatt és felett minden szoritást szüntessünk meg, Szorítókötés alkalmazasa szigoruan tilos! A vérző végtagot emeljük fel a sziv magassága ltilé.

vénás vérzés és a nyomókötés látható

Artéri᧠vérzésesetén élént-piros oxigénben gazdag véítveszit a beteg. Az artériában lévő vérnyomás miaft spricce|ve távozik a sebből a vér. a szíwerésnek megfelelő ritmrrsban, Ez könnyen okozhat elvérzést.A vérzés fugg a sérült artéria nagyságától, Ellátása: nyomókötéssel. A nyomóköté§ célja. hogy a sebe1 olyan mértékbcnösszenyomjuk, hogy a sérült ér nyíIása össze tudjon nyomódni. Ezzel a vérzés megállitható,

20

.* artériás vérzés

s.

Olyan esetben. ha nyonókötés nem helyezhetó f'el, (arc, nyak, ku|cscsont f€letti altéria) uijal kell a vérzó eret az alana levő csonthoz hozzinyomni. }lónaljból, vagy térdhajlatból eredö vérzésnéla hajlatba gézgombócot helyezhctiink és a Véglagot arra rfiajlítjuk. Általínos szabály, hogy a vérző testrész lehetőleg a test többi részéh€z viszonyítva magasabban legyen. szorítókötés alkalmazÁa itl is szigonian tilos!

a R

fr

c§

& €.

{a

9L

Az ütőeres vérzés csillaPííúsáraalkglmas q)omáspohlok

ia

csonttóré§:(fractura). A csont eltörhet vagy megrepedh€t, Egy csont eltöréséhez álta|ában nagy erő szúk§éges, de az öreg vagy beteg csontok törékennyé válnak. Típusai: (teljesség igénye nélkül) zimörés: ha a bór a csonttörés kömyezetében érintetlen. nyílttörés: esetén a törés feletti b
. .

. .

szíllíttis

nyilt törésnél: vérzéscsillapítás,sebfedés a fertóls elkerülése érdekében, rögzités, mentók értesítése

í]szméletveszté§kor: Eszínéletlenségvizsgálata: sérülthez szólunk, ha nem reagál, akkor váll megráása. majd fájdalom inger kiválrás (kar belső oldalát melcsípjük), szemhéjra fuj᧠(e§anéletlen sérültnél a szemhéj nem rebben meg) Elsósegélynyújtás: légútakvizsgálata, esetleg s7,abaddá tétele légzésellenórzése (mellkas emelkedés)

. .

2l

. . .

pulzus ellenóízés (szivmúködés), amennyibcn az élctfunkciók kietégitőek. végigvizsgáliuk a sótühet. ha törés, illctve egyéb olyan sérülést nem lalálunk. ami tiltaná (ki?]irná) a beleg moz8atását. akkor slabil oldallekletést alkalDrazunk onl)s. mentók értesítése etc1lli. italni cs7mé|etlen sériiltel 1,1LoSIl

§tabil oldalfektetó§ kivitelezóse:

A stabil oldall'ekvés biztonságos testhelyzet eszméletlen betcgck

szánrára, amcl}, lehet(ivé teszi a szabad lé87ésl.ugyanakkor megakadályozza a vérnek vagy hányadéknak a légutakba jutását. illetve a nyclv hátraesését. anli elzárhatia a légutakat, A véglagok a 1estct stabil és kényclmes hel},Zetbcn rögzítik,

kivitelezé§: 1, Ellenőrizzük. hogy a sérülílégzéseés keringése kie|égitii_c, nincsenek olyan sérúlésci, melyek kizáró tényezők. 2. A sérúltet lektcssiik a hátára. 3. A tőlünk távolabb e§ó karját kinyúitva fektessük szorosan a sérüIt nlclló. 4. másik ka{át tcg),ük a mellkasa clőtt kercsztbe, 5. ^ sórült mindkét kábá1 térdnélhajlítsuk be. íLgy, hogy a beleg talpa a fiildön legyen, ^ séíülteta \,állánál és a térdéné|tartva forditsuk a kinyújtott karia l'elöli o|dalra. 6. A 7. A felsö lábát nyújtsuk ki. igazítsuk meg az alsó kezól. 8. A fejét hátraszcgiük, és a kcresztbcn lévő kezét tegyük a íéjcalá,

hitD://W\Wv.eletmenlok.hu/ime/cikk/402lstabiI

l

.JPGhtlD://,\Á,ww.eletmentok.hu/imq/cikU402/s

labipJPG

22

Nc alkalmazza ezt a légútbiáosítá6itechnikát, ha gerincsérü|és. súlyos mellkas sérülós. lncdcnce-. combcsonttörés, nyíIt hasi séIülés gyanúja merül fel. [\'lórgezés es€tén: gl,akorta r,é|etlenszerűen iIlctve olyan anyagokti)l sármaznak. amcl).ket nap, mint nap használullk. Elófordulhat otthoni vagy munkahelyi balesetként, Beszélhetiink

szándékos mérgezésról is pl. ongyilkosság, gyilkosság esetén, A mérgezés gyanúját a körülmények keltik: jellegzetes szag, kinyitott gázcsap, vegyi anyagok maradványai a sérült körül, kiürített gyógyszeres dobozok. A felismerés a tüneteken alapul, de a bizonyitás csak a beteg szervezetéből nyen anyagok (vér, haj, bör. vizelel, gyomortartalom, stb.) vegyi vizsgálatával lehetséges. ('soponositása a mérgezéshelyétöl ftiggöen: bőrön át felszívódó mér8ezesek: ellátá6, méígekletörlése. folyó vizzel való lemosás, steril kötözés amennyiben szükséges belélegzett mérgezésekesetén a legfontosabb t€€ndőnk a helyszínről való kimentés, a friss levegő biztosíüi§a, szükég esetén újraélesáés,mentő hívás lenyelt mérgezések.legsúlyosabb fajrija a mérgezéseknek. Ellárrisuk anól fiigg mit ivott a sérült. savak, lúgok, vegyszerek esetén tilos a hánytatás, csak vizzel szabad itatni a sérültet. (csak ha esznéleténélvan!!!) illetve minél gyorsabban gondoskodni kell a kórh{izi ellátásfuól. Egyéb mérgezeseknél (pl. gyógyszer, étel, ital) fontos a hán}.tat.í§ (ha eszméleténélvan a beteg), hígítás (viz itatásával), illetve ez esetben is fontos a mielóbbi kórházbajrrnatása a betegnek, Mentő hívás!

. .

.

2/s

Elektromos áram okozta sérúle§ esetén: elektromos átam akkor okoz balesetet, ha az embirileitáviltrimós áramkörbé kóc§oiódik. Élettani hatását 3 féIe módon fejti ki az áram: 1. iznok görcsös összehúzódása (szív megálIását okozhatja), 2. égésisérülések,3. áram vegyi hatása nyomán a szervezetben gázképződés jöhet létre, amely emMliáüoz vezethet. Teendők villamos áramütés esetén: villamos áramütéses baleset esetén a sérültet, ha még az áram hatása alatt van, azonnal ki kell szabadítani. Ez töfténhet a helyiség, vagy a megérintett berendezés áramtalanításával, illetve a §érült elmozdításával (ilyenkor ügyelni kell arra. hogy a séíültet megérintó segítségnyújló maga ne sz€nvedjen iáramütést. illetve hogy az fuam hatása alól kiszabadított sérült pl. a magasból ne essen le.) Az áramütés következtében sziv-és légzésbénuláskövetkezhet be, ilyen esetben 4 percen belül meg kell kezdeni az újraél€sztést (orron vagy sájon keresáüli lélegeáetés és §zívmassziz$ alkalmazva). Minden áíamütéses balesetnél orvo§t kell hívni. Az orvos engedélye nélkül az fuamütéses sérülttel nem szabad folyadékot itatni, Ha az áramütött ember (vagy ruhája) ég, a tüet betakarással (pL egy kabátüal betakarva. az égéstólaz oxigént elvonva) kell oltani. A §érü|tet soha ne hagyjuk magukra!

Mi a

különbség a bale§et, a munkaba|9set és az úti bale§ct között? Mik a te€ndók munkahclyi bale§et és úti bale§et bekövetkezé§énél? Mi §zámíí §úlyo§ bale§etnek? Öí €B/ lákísfclújítócsoport Yezetője. Milyen feladatai vanBak e§/ munkabaleset kápc§án? Mutassa bc a bizton§ági jelzó§ek fajtáit é§ alkalmazásukat! 8,

Információlartalom

-

váz|ata baleset, munkabaleset. útibaleset fogalma

^ 23

-

Teendők baleset bejelentésénél Eítesítések szükséges teendők A Dunkáltató fcladatai Sítlyos munkabalcsct A fogalom neghatározása Teendők súlyos balesetnél A biztonsági j elzések szerepe

-

-

A balqsgt fogalm4;&lleset

az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külsóhatás, amely az -eáber akaratától ffiggetlenül, hirtelen, esetleg aránylag rövid idő leforgása alatt következett be, és sérü]ést, n)érge7,ést,esetleg más egószségkárosodás1. vagy halált okoz.

Munkabales_et: a7 a baleset. amel} a munla\állalól a \/enc,/etI munlaVig./és során \agy azzáI összeftiggésben eri. annak helyétöl, idópontiátólés a munkaválIaló (sérült) közrehatásának mértékétőlfligget|enüL A rnunkavégzésselösszeffiggésben következik be a baleset: ha a munkavállalót a foglalkoás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagnrozgatás, tisztálkodás, szervczett üzemi étkeztetés stb, során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefiggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a séóltet a lakásáról a munkahelyére. illetve a munkahelyéről a lakására menet közben éri, kjvéve, ha a baleset a munkáltató sajál vagy bérelt jármúvéveltörtént.

Úti baleset: Ez nem munkabaleset. haüem olyan baleset. an]cly a sérültet a lakásárói 'iizáráaá6-D a rnunkahelyére, ill. a rnunkalrelyéről a lakására nTenet közben éri, Az úti baleset egyébkénttársadalombiztosítási cllátás §zempontjából üzemi bales€tnek tckintcndő, ezé11 a séúltnekaz átlagkerescttel azonos táppónz jár. Az úli balesetek vonatkozásában e]sősorban aá kell vizsgáIni, hogy a dolgozó balesetc a munkahely és a lakása közötti legrövidebb úton történt-e, illljtve hosszabb jdőre nem szakitot(a-e meg aZ utazását. Az úlnak a dolgozó legelemibb éleíszűkségleteinekkielégítésevégett (például a napi élelmiszervásárlás, gyógyszer beszerzése, továbbá a gyemek bölcsődéből. óvodából, iskolából való

hazavitele céljából) történő megszakítása nem minősü] nagyobb kitérésnek.Nem minősül üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót nem a lakásától a munkahelyéig, vagy pedig a visszavezető úton. hanem még vagy már a lakásában éri,

N'Iunkabalesetek bejelentése, kivizsgálása ós nyilvántartása: A munléltató köteles minden munkabalesetet kivizsgálni és nyilvántartásba venni. Vonatkozik ez az olyan balesetre is, amely esetében a dolgozó a baleset bekövetkezte után a munléját tovább tudja folytatni, A balesctek kivizsgálásának legfontosabb célja a hasonló balesetek elkerülése, ajogilag tiszta helyzet teremtése és a dolgozó esetleges káítalanítása feltételeinek megleremtése. Ennek érdelébenfel kell támi a kivá|tó és közreható t.tgyi, s7-en ezési és személyi okokat és intézkedéseketkell tenni. A munkabaleset kivizsgálása a munkáltató feladata, de ehhez a munkához súlyos munkabaleset, valamint aZ olyan - munkaeszköZ, illetve techiológia által okozott munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy eg}szerre (egy időben) azonos hclyen történő sérülésót, vagy egészségkárosodását okozta. lcgalább középfokú munkavédelmi végzettségúszaken,lbcr segitségét kell igénybe venni. (Ez lehet eseti megbí7ás is),

A kivizsgálás szempontiai: 24

ict éí1

- A munkabalcsct vizsgálatakor az cscmén), térbeni és idób€ni kömyezetébci l'el Lell latmi i:l vcszélyes körüIménJ-ekct, cselekedctckct. valamint az.okat a tényezőket, nlelyeknek szercpiiL lel]ctett a baleset bckövetkezésében: - lrcll,színi szcrrrle (icg) ziikönl,r,. rajz_ lénl kjp. vidcó fel!étel) , si,rült, szcnllanuk. n)unkatársak nre8ha l l8al ása. j e8] zókön),vclóse - a lótcsíünény. lnunkacszköZ. ós a munka tlilgya biztonságlechnjkai állapotának,,iZsgálata. az előirások megléte. énén),esülóse. eliirc ncm várható esemény fellépése. - egyéni és kollcktiv r,édóeszközök nleglétc. megfelelósége. - a környezeti tényezők ménéke. hatása. - a balesetet kiváltó okok. tényezók !izsgltlata, - ho8yan lett volna eIkcrülhető n baleset_ irz összes lehetsóges jav ítóintézkedés meghoztala a n]egelőzés érdekében, - a kivizsgálás során lryerl adatokal a nrunkabalcseti jegyzőkönyvben kelI rögzítcni. c jegy7-őkönyvet mindcn sérúltrőikülirn-kiilön kell kilölleni, a vizsgálat megállapításait. olyan részletességgcl kell rögziteni. hog), aZ alLalmas legycn a baleset okainak fclderítés(,rc.ós \ ila estén a tényállás tisztázására. - a vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szercplő sorszámntal kell ellátni. A baleset nyilvántartásának ésielentéséncktechnikai nregvalósitása a baleset súlyosságátó! fugg. Minden munkabal9set esctében rögziteni kell a sórült nevét, születési he]yé1 és időpontját, valamint an;,ia ner,ét. Ezen túlmcnően: l., a munkabalcset soíszámát - minden é\,ben l-el kezdódócn -, 2., a sérűlt nunkakörél, 3.. a sérülés idópontját. helyszinét. jelle8ét. 4.. a sérült ellálására tett inlézkcdést_ 5,. a sérült folFatla-c a nrulrkáiá1,

A munkáltatónak rk

lB

en

sámítógéppcl vag} n),omtatott bctűr,el - kcll kitöltenic a munkabalcscti jegyzirkii0),\ valanrcnn}i szö\cgcs választ igénJ"lő rovatát. A jcgyzőkötlyv szakszcrű kitöltése, ajogszubályban clőirt szakképzetlséggcl rendelkező - iró8éppel-

szakember bevonásával történik, A nlunkaképtelenséget okozó balesetet haladéktalanul ki kelI r,izsgálni és anól munkaba|c§cti jgs/zókóDyvet kcll kiállil.tni. Amemyiben a nlunkaképtclcnség nenl haladia mcg a hiirom napot, akkor ajegyzőkönyvet a sérültnck, a munkáltatónak és a társadalombiztosítási kiíi7-etóhelynck kell eljuttatni, Ha a munkaképtelenség tovább tart, mint három nap akkor ajegyzőkönyvet legkésőbb a bekövetkczés idöpontját kijvető hónap 8. napiáig a l'enticken kivül el ke]]juttatni a területjlcg illotékes Munkábiztonsági és Munkaü§ri Felügyelóségnek is,

Súlyos munkabalcsetet azonnal be kell jclcnteni a ba]eset bekövctkezte szerinli területi illetékessógű Munkabiztonsági és Munkaügyi IleIügyelőségnek. llyen esctben gondoskodni kcll a balcseti helyszin lehetőség szerinti nrcgváltoztatás néIküli nregórzéséról, hogy az illetékes ható§lig a lizsgálatokat c|végezhcssc. Te nészetcsen a sérüIt mentése aZ elsódleges, cnnck érdckóben a hclyszin a sziikséges nlúítókig úlegváItoztatható, SÚl;-os munkabalcsct fogalma:

a) a sérüIt hatálát (halálos nrunkabalcset az a balesel is. anrelynck bekö\,ctkezésétol s7ánrított egy éven belül a sérül1 orvosi szakvélemóny szerint a balesettel öss?.eftiggésben élctétvesíctte). nn8zata Ya8), újszülöltic halálál. önál|ó ólctvezctésé( gátk! ntaradandt'r károsodásá1:

25

b) valamely ézékszerv(vagy érzékelő_képesség)és a reprodukciós képesség elvesáését, illetve jelentós mértékű károsodását okoi.ta: c) orvosi véleményszerint életveszélyes sérülést, egészségkarosodást; d) súlyos cs
. . l

o

Biztonsági jelzések és szerepük: meghatározott mértani fomla, szín-, hang-, fény-, képjc| (piktogram) emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely - az egyéb munkavédelni követelmények teljesülése mellett - Ichetővé teszi, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók időben félismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat).

A munk,íltató kötele§ biztonsági jelzéseket kihelyezni, karbantartaii, cserélni. illclőleg meglétükől meggyőzödni,

a

Biáonsági jelzés alkalmazása sziikséges, ha a munkavállalóra vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó szeméIyre veszél}-t vagy áíalmatjeleníő veszélyfonás kollektív műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teües mértékbennem küszöbölhető ki. A munkavállalónak a biztonsági jelzéseket figyelembe kell v€nnie.

A biztonsági ielzések faitái

a

következők:

a) állandó jelzések: az állandó jelzéseket tartósan. nehezen eltávolítható módon

kihelyezni b) időszakosjelzés A különböző biáonsági jelzések szükség esetén, együttes9n is alkalmazhatók.

{

Biáonsáei színekjelentése: Vörös fuiros): jelentése: tiltás, veszély, túzvédelmiberendezés

kell

sárga: jelentése: figyelmeáetés: figyelem, vigyázat Kék: jelentése: íendelkezés: meghatározott magatartás. egyéni védőfelszerelés kötelező Zöld: jelentése: vészküárat, menekülési útvonal, elsősególy. veszélymentesséB

A biztonsági jelzés felismerhetóségének érdekében kerülni kell: a/ túl sok biztonsági j elzés egymáshoz köZeli elhelyezését; ó' két összetévesáhető világitó jcl egyidejű alkalmazását:

.'

világító jel alkalmazásál hasonló fényfonás közelében: dl ket hangiel egl idcjú alkalmaziisal:

26

el hangjeizés alkalmazását tú] erős környezeti zajban.

sét.

Ajelzőtáblát megíelelő magasságban, a látómezó és az esetleges akadályok figyelember,ételór el. jó] megvilágitotl. körrnyen hozzálérhctő ósjól láth;tó hcl}en_ takalásnrcnlesen k§ll elhelyezni. Ha a tcrmészetes megvilágitás;em kielégítő. 1luoreszccns léstókeket, fén},vis szi lverő anyago1 \.ag\ Dcsterséges világításl keJl alkalúzni, A jclziitáhlát e] kell távolitani, amint a körülnények nre8változása a használatát szükségtelcnné teszi.

nck t]aú

A A AA AA

1bi

ll.

lnli !s

Á

sólel

a

ü-:úle,he, 66

@ @ @

@,

(ry @) "^

.ell

§

m

Tl

@,

hd

W! ;+ ry-l

@€ ) @ lffi]l@iltE] i$§

Jellemczze a segédeszköz nélküli, valamint az eslsz€rűbb scgéde§zközzel végzett kézi anyagmozgatá§i folyamatokat munkavédelmi !,onatkozásban! F€jt§e ki a tűz- és robbanásvcszélyes anyagok és a mórgező anlagok tárolásának munkavódclmi szabáll ai(i lnformációbnalom vázlata - A segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás jellemzése

9.

-

-

-

Alapmúveletei Artalmai Egyszerűbb segédeszközökkel végzeft kézi anyagmozgatás Mechanikaielvenmúködő l(ézi sállítóeszközök kézi múködtetésű mechanikai és hidraulikus elven működő emelőeszközók Tűz- és robbaná§veszélyes anyagok

-

_ -

Sállítása

Jelzési kötele7enség A láúolás szabályai Mérgezó anyagok Mozgatás Az átfejtés védóeszközei A látolás szabályai Jelzési kötelezenség

-

AnyagmozgatásI egy tervszerúen előiriinyzott helyváltoztatás, amelynek egy része gépesithető. de vannak tevékenységekmelyeknél a kézi munka nem nélkülözhetó. Az anvaqmozqatás veszélyesséqe:az összes üzemi baleset közel fele következik be az anyagmozgatási tevékenységhez kapcsolódóan. Az ilyen baleseteket kiváltó okok a dolgoák nem kielégitő szakképzensége, a munkafolyamat nem megfelelő szeNezése, veszélyes munkamódszerek alkalmazása, az egyéni védőeszközök hiány4 illetve a gépek és szersziimok rcssz állapota, Anyagmozgatás csoporto§ítása: I. kézi anyaginoz€aaá-'(t ses-deszlözök 2. gépi anyagmozgaíás

haszrrálat)

Kézi anvaemozqalis: az anyagmozgatiisi nrunka végzéséneklegősibb, legegyszerúbb módja. Alapműveletei: teher megfogása, felemelése, szállitása, letevése. A megfogás előtt: ellenőrizni kell, hogy a teher nincs-e lerögzítve, a feltüntetett súly az előí.t hatiáron belül van-e, van-e biáonságos fogás a megemelendó táLrgyon. A teher f€lemelés€kor: a legkedvezóbb testhelyzetet vegyük fel: térdek behajtása, hát egyenes. Sállítiskor: á teher testhez közel hrtlisa- illetve figyelni kell a teher egyenletes elosz|ásira. Letevéskor: figyelni kell, hogy a teher biztonságosan letehelő_e az adott területre. A kézi anyagmozgatásból eredő balesetek a hel}telen tesllartásra és a teher noímák be nem taítá§fua ve7-ethetők vissza. trggyakoribb serülések: kezek. |ábak sérü!ése. illetv€ a hátfájás.

Kézi anyagmozgatás segédeszkózei: kézi horog. görgök. cmelőnrdak. kézi talgonca. kézi kocsi, kötélcsigasor, kézi hajtású csörlő, hevederek.

28

A segédeszkö7-ök használatakor különösen fontos ügyclni a megfblelő műszaki állapotra karbanlaításra. Nem megfeleló eszköá has/-náhi tilos! (kopott. hiányos. törött)

és a

AZ anyagnrozgatási feladaí jellcgétől fu8gőerr a kézi anyagmozgatás lehet egycni \ ag\ csoporlos, csak előZctcs oívosi !i7sgálatok r]tán vógeáet a dolgozó, ^nyagmozgatást GölqóYeI \,ú{Zett anyaqmozgalás: nag} súl),ú.síklélűlctűtcrhek kis tá\,olságra való mozgása végezheló görgőkkel. Görgőként acélcsö\,ek. rudak alkalmazhatók. max, 250 mm átméróig. A biZtonságos mozgatás elófeltétele, a görgók cgyforma átlnér{ie, a teher súlyának ncgfelelő tehcrbirása és a sikfelületű. kelIó teherbiíású útvonal. A görgók hossának legalább 20-20 crnel nreg kell haladnia a mozgatandó teher szélcssegét, A görgőket egymástól 60-90 cm távolságban kell a teher alá helyezni, a beállitást rúddal vagy kalapáccsal kell végezni,

,.zl

KéZi emelöeszköz tirrusai: fogasrúdemeló. csavarorsós emeló. kötélcsigasor. csa.,arketekes és fogaskerekes lánccsigasor, csörlő. Ezen es7_köZök a nchéZ terhek emelését tcszik lehetővé,

Kézi kocsi: olyan 3 vagy 4 kerekü kézi sállítóeszköz. amely nélkül is egyensúlyban tudja tartaüi.

a terhet emberi

beavatkoás

Kötélcsigasor: álló és mozgó köté]korongokból és a korongokon átvczetett hajlékony fiiggesztó-clemből áll. A kötélcsigasoí áttétele a hordkötelek számával egy€nlő. Kisebb terhek emelésénélalkalmazzák.

'

jk lok

Jűryc§zélye§§é8io§44yok:

,.Fokozottan tíiz- és robbanásveszélyes" jclzése: ,.A'' ..'l'úz_ és robbanásveszelyes" - jelzese: ..B"

..TűZve§zélyes" jelzése:,,C" .,Mérsékolten túZveszélyes" jelzésc:,,D" ,,Nem tűzveszélyes" - jelzésc:,.E"

Tűz- ós robbanásYe§zólye§ anyrgok:(jclzése:..B") - az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez, - az a folyadék. olvadék, amelynck zárttéri lobbanáspontja lega|ább 2l "C. nyílttéri lobbanáspontja legíeljebb 55'c, vagy iizenli hómórséklele a nyilttóri lobbanáspontja alatt van, de nagyobb, mint a nyilttéri lobbaná§pont 20 'C_kal csökkentett értéke, - az a gáz, gőz,köd, amelynek alsó éghelőségi halárérléke a levegő térfogatához viszonyitva l

írr

0%-nál nagyobb,

A tűzvoszélyes anyagokat kizaíólag olyan helyiségckb€n szabad alkalmazni, amelynek légtere teímészetcs és mesterséges úton szellőzt€thető, a helységben robbanási koncentráció ncm alakulhat ki. A készítmények(festékszórók, gázpalackok. stb.) alkalmazrásakor a hasznáIója kötelcs egyéni védőeszközöket hasmálni, Az ilyen tevékenységet végző helyckcn mindenkor Tilos a nyílt láng használata és a dohányzás, 'rúzveszélyes tevékenység (pl. hegcsztés. lángvágás) csak olyan helyen vége7iető el, amelynek padlója, padozata nem éghető anyagból készült. A dolgozókat a munka megkezdése elött ki kell oktatni a tűzoltó készülékek és a

tűzjeiá berendezes hasmálatával kapcsolatosan.

s,

Nem véEezhetö eI a tevékenységI - ha a dolgozó szeszesital, kábitószer. erós gyógyszer hatása alatt áll, - ha túzoltó felszerelés ncm bizlositott_ - lra az a személyi és vagyonbiztonságot veszélyczte(i. - ha a me!]ckülési útvonal el van torlaszolva.

29

- ha a lét€sítmény tti]Zvédelmi s7abályzata bármely pontjának nem tesz eleget.

- ha a helyiségben robbanásveszéiyes anyag található,

báimely olyan esetben, amelyet helyiség vagy terület tűzvédelmi szabályzata ugyan nem LaíIalmazza. de M a dolgozóra. nlásoka köa/etlen veszélyt jelent.

-

Tárolás: veszélyes vagy ártalmas anyagol élelmezésicélra készítettedényben, üvegben elhelyezni tilos! Fajonként csoportositva, tartalmuk megjelölésével, zírható helyiségben történhet a táIolás. A tárolrisra használt épitmény, az alkalmazott építő-és szerkezeti anyagoknak a tárolt anyag tulajdon§ágaihoz kell igazodniuk. Egynással reagiiló anyagokat közös helyiségben nem szabad tárolni. A raktárak felügyeletét csak szakmai és biztonságtechnikai ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezó dolgozók láthatják el.(egyéni védőeszköz használata! !)

Az ,,A"

halmaz.íllapotú anyagokal és ,,B" túzveszélyességioszályba tartozó különbözó együtt, vagy a ,,c" és ,,D" túZveszélyességiosztályba tartozó aüyagokkal együttesen nem

szabad tárolni. Az ,,A" é§ ,,B" tűzveszélyességi osáályba tartozó anyagokat a íiildszint alatti illetve tetőtérben kialakított helyiségben tilos tárolniI !

.

!'lé.gezóe!ye!aok: biológiai szempontból méregnek tekinthetiink minden olyan anyagot, 'amely élő szervezettel érintkezve abban károsodást, betegséget vagy halált okoz, ha belóle kellő mennyiségjut be az élőIénybe. Eredetük szerint lehetnek: növényi (alkaloidrik) pl, dohány állati (méregmirigy) pl, kígyó. rovarméreg ásványi pl. arzén szintetikus anyagok (mérgek) pl. klór, ammónia Kémiai jellegük szerint lehetnek: szervetlen és pl. (metanol, benzol, fenol) szerves anyagok (mérgek) pl. (savak, lúgok) Halmazállapot szerint lehetnek: szilárd

. . o . . .

. . .

folyékony légnemű anyagok (mérgek)

A mérgezés€k osáályozása: súlyosságuk szerint négy csoportra bonthatók: 1.Könnyű: ha a szervezet túröképességét alig meghaladó mennyiségú méregjut a szervezetbe. Ilyenkol a tünetek enyhék, gyakan bizon),talanok, nehezen felismerhetők. 2.Középsúlyos: ha a mérgező anyagokajellemzó, d€ nem életveszélyes tünetek észlelhetök. 3.Súlyos, életveszélyes egy mórgezés: ha megfelelő kezelés hiányában halálhoz vezet, 4.Halálos mérgezésről akkor beszélünk: ha a bejutott anyag olyan súlyos élettani károsodást idéz elő, hogy kezeléssel sincs remény az élet megmentésére. A méIgezés néhfuly naptól akár percek alatt is bekövetkezhet.

A mérgezéseketidőbeli lefolyá§uk alapján is csoportosithatjuk, Ez alapján három különböZő csoportot különböztethetünk meg. 1,Heveny (akut) méIgezés, melynek jellemzője, hogy kialakulása á|talában egy nagy dózis hatására gyors, néhány perctől kezdődően néhány óIa alatt bekövetkeáet, 2.Félheveny (szubakut) az általában elhúzódó hosszabb mérgezés. ami a heveny hatást okozónál kisebb expozició során alakul ki, 30

3.Idült (kónikus) a méIgezés, ha az elsö ttinetek a folyamatos mércgfelvételtől számítva hetek, hónapok utánjelentkeznek. Kis mennyi§égben ismételten a szervezetbe jutó méreganyagok idézik elő.

A vegyszerek veszélyességéreszimbólumokkal

(naJancssárga alapon fekele piklogramok) egybekötött betűj clölések figyelmeztetnek az Európai Tanács l96j . éyi 6.1l548lEGK inányelve alapján. Az egyes kategóriák veszelyjelei a szimbólumokkal, vagy azok nélkül is hasznilhatók voltak.

.

ti

Nrqrg1!19, Nagyon mérgező és mérg€ző hatá§ú anyagokat csak olyan csomagolóarryagban szabad szállítani, amelyből a sállíiis közben szét nem szóródhatnak, ki nem oÁoihetnek, és el nem párologhatnak, A sá|litmlin}t kísérőszemély köteles gondoskodni anól, hogy szállitás közben az anyag ne párologjon, ki ne szóródion és illetéktelenek kezébe ne i'uthasson, Ha a száIlítiis során mégis bekövetkezne rongáJódás. az a sziLllítónak kötelesség; megsziintetni. A §állítóeszközön és a c§omagoló burkolaton el nem távolítható módon Úmbólumokkal és felirattal jelezni kell a mérgező hatást és a veszélyességet.

A veszélyes arryagok szállítása §onin betaltandó szabályok: A szállít᧠előtt ellenőrizziik a veszélyes anyag csomagolását

Gondoskodjuok a személyi védőfelszerelésekről, mivel §zíllítás közben előfordulhat sérülés

A munkavállalókat ki kell oktatni A száIlííóeszközön az elmozdulás ellen biztosítani kell veszélyes anyagot. A szállítóeszközön tíizoltó berendezést kell elhelyezni. Mérgező anyagok átf€jté§éhez speciális szivattyúk, §állítóeszköók védófelszereléseke van szükség.

,

be-

it

iár

zo

és egyéni

Tároliós:-Nágyon mérgező hatású veszélyes anyagokat erős falú és biztonsági zárral ellátott méregszekrenyben, az erre a célra szolgáló helyiségben vagy elzárhatóan körülkerített rakterül€ten anyagonként elkülönítve és jelölve kell t|árolni, A mérgezó hatású veszelyes anyagokon kivül a méregtárolóban mi᧠árut elhelyezni, illetv€ táIolni tilos! A méregtároló közvetlen közelében élelmiszert, iialt, takarmín},t, gyógyszert stb. elhelyezni nem szabad! A káxositó és veszélyes hatásukatjelezni kell. Biztosítani kell a megfeleló egyéni védő felszerelést, a rakárakban dolgozóknak. Biztonsági adatlapot a veszélyes anyaghoz mellékelni kell Baleset, katasztrófa esetén: kiemeltjelentőségű az egyéni védelem, hiszen e nélkül semmilyen kárelhrfuító tevékenységnem foganatosítható. Az egyéni védelem nem merül ki csízmák, kabátok, sisakok, stb. hasaáIatából, hi§zen magába foglalja mindazon eszközök, ismeretek és tevékenységek összességét, mely lehetővé tesák_a v€szélyes anyagokkal szennyezett területen történő kfuelhráfitást (speciáisizivattyuk, és szálító eszközök). Természete§en egyéni védelem nem csupiin a kárelhlfuíi᧠résztvevőit illeti meg, hanem szükség szerint a mentendőknek és mindenki mIisnak részesülniiik kell belőle, akik€t a veszély fenyeget,

3l

y'

l0. Beszéljen a gépi anyagmozgatás főbb berendezóseiról munkavéd€|mi §zempontból! gépek biztonságo§ üzemelteté§ével kapc§olatos munkavédelmi előírások, követelmények?

Mik a

Informáci(itartalom vázlata Gépi anyagn,]ozgatás A gépek biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos €lőírások Üzembe helyezési eljárás

-

-

_ -

Biztonságife|ülvizsgálatok Emelőgép-naplóvezetése Gépekhez szükséges jogosítvány Emelőgépekszükségesfelszerelései.eszközei,berendezései,működésük, ha§ználatuk szempontjából

Gépi anyagmozgatásl kiváltja

a dolgozók fizikai terhelését, nyersanyagok, féIkész és késztermékek helyzetváltoztatása anyagmozgató gépeket hasmálnak. Ezek: sállítószalagok, tehergépkocsik, csil]ék, targoncák, daruk, stb, Ha az anyagmozgatás nagyobb távolságok között valósul meg, akkor szállításról beszélünk. A gépi anyagmozgató gépkezelői feladatokat lát el. Szükséges hozzl a gépek vezetéséhez szükséges vizsg.ik megléte. Az emelőgépekre vonatkozó alapvető üzemeltetési szabályokat, mint minden más munkaeszköznél a M\,,t. határozza meg. További előirások vannak, pl. a kezelők orvosi vizsgálatainak időközeire, a kezelők képzésére,illetve az emelőgépek műszaki követelményeire is,

Emelógép fogalma: emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet eme]ni vag) süllyeszteni képes, aá a kiindulási helyzetéből az érkezésihelyére továbbítja, Üz€me|tetósre vonatkozó szabályok: Az emelőgépet csak a használati utasít]ísban meghatározott módon és célra szabad hasznáIni, A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresiteni, és abban a műszakonkénti vizsgálatokat és az esetleges meghibásodásokat és azok elhárításának tényétrögziteni kell, Az emelőgépre. illetóleg annak szerkezetéIe, vezetőhelyére csak az azon szolgálatot teljesitő kezeló, ellenőrző és karbantartó személyek mehetnek fel. Tanulóvezetó csak felügyelet mellett taítózkodhat az emelőgépen, Az emelőgépre felmerrni vagy arró| lejönni csak a gép álló álapotában, annak feljáásra alkalmas helyzetében és csak az erre a célra kialakított úton szabad, kivéve a veszélyhelyzetet.

Az EBsz (emelőgép biáonsági szabályzat) keretén belül az emelőgépekkel történő üzemeltetés társri feltóteleinek teljesüléséről akkor beszélúnk, amikoi az adott emelőgép

rendelkezik a következö dokumentumokkal: L) A lllgíeietó§€clarysítá§a: Az üzemeltetés elengedhetetlen feltétele az emelőgépek biztonságos munlavégzéi-revaló alkalmasságrinak igazolrisa. Ea az igazolást egy emelőgép életciklusában kétfélemódon kell megszerezrri, biaosítani, mégpedig: - üzembe helyezés előtt - az üzemeltetés alatt 2.)§éa\§Ilw: A gépkönw íar'la]'mazza az általános karbantartási útmutatókat, leírrlsokat, teendőketi'ádott gépiinkkel kapcsolatban a hosszabb élettaítaméIt. csak kevés emelógép fajtfua van előre kidolgozott szabviányos formátumú gépkön}.v. Ezek: - MSZ 19l75-2:1988 Emelőgépek gépkönyve, Darugép-könry

32

,l! ,k,

- MSZ l9175-3: l988 Emelógépek gépkönyve. Villamos emelődob gépkön}ne - MSZ 19175-4:1988 Emelőgépek gépkönyve, Felrakó-gép gépkönyve Azoknál az emclőgépeknél, ahol nincs szabványos gépkönyv, ott célszerű a meglévő minták alapján azadot1 géphez legjobban megfelelő szabr,ányosat kiválasztani és az cgyerii igélryeknek rnegfelelően azt átdolgozni. A gépkön},ve1 és tartozékait, aZ emelőgépet fe]használó ország nye|vén ketl kiállílani_

Az ernelógepeüel tevékenységcket végzők munkayédelmi oktatása: munkába álláskor,

]ega]ább hat hönapos távollét után, i]letve évente Iegalább egy alkalonmal ismétlődő okatást kell tartani. A munkavédelmi oktatrisnak ki kell témie a munkahelyek, munkaeszközök,

illetvc

a technológia kockázataira, azok elhádtására és a vonatkozó jogszabályok betartísára. Fontos: lgazolható módon (dokumentált formában) mcg kell győzóáni a muntavédetmi ismeretek elsajátításáról,


Emtlőgép-napló vezeté§e: A gépnaplót mindig a múszak megkezdése elótt kell kitölteni. Be kell ími: . dátum (esetleg műszak) . a műsza}os vizsgálat eredményét . az esetleges hibák . aláírás (vizsgálatot végző személy, vezető, ellenőrző személy) A naplóban szerepelnie kell (általában az elején). a géP a7onositásáiroz sziikséges adatoknak, (üzemeltető, tipus, gyári szám, stb.), a múszakos vizsgálatoknak, egyéb ellenőiző felülvizsgrilatoknak. Gépekhez szük§éges jogosítvány: (személyi feltételek) Emelőqép-kezelő: emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki - l8. éleléVet belöltötl. \agy szakmunká., - az előZetes és időszakos orvosi vizsgáat alapján alkalmas, - rendelkezik az emelógép kezelésére államilag elismert szakképesitéssel és a

helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében az ahhoz szükséges vezetői engcdéIlye],

Emelőeép karbantafió: emelőgép karbantartását önáIlóan az a személy végeáeti, aki - az elózetes é§ időszakos muDkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - szakirányú szakmai képzettséggel G,l. lakatos végzettségűszakmunlás bizonyítvánnyal), - a7 általa karbantartott emelőgéphez sziiksége§ kategóriájú emelőgép kezelői jogosítvánnyal - legalább 2 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. K§tözö. ilánYitó: a teher felffiggesáését, felerősítésétaz emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezeló ilányíLisát önálóan az a személy végeáeti, aki - 18. életévétbetöltötte, - a feladaí elvégzéséreaz előzetes és idő§zakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsaj átította. Emelőqép szerelő: Iendszeresen átszerelhető emelőgépet az a személy szerelheti fel és le, aki - a gép-, illetve a múködtető energiafajta szerínti (villany-, hidraulika-) szerelő szakmunkás. - az előzetes és idő§zakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az általa szerelt berendezés kezeléséhez szükséges képesítéssel.

33

ll,Foglalja ö§sze a kózi eszközök (vósők, ráspolyok, reszelők stb.) és gépi eszközök (fúrészgép,gyalugép, fúrógópck stb.) munkavédelmi előírásait! Mire kell fokozottan fi$,elni munkavédelmi szempontból a munkafolyamát során? IDfonll/rciótartalom \,ázlata A vésők. ráspolyok. reszelók. g),aluk balesel\,édelme A kózi fíirészelésmunkavédclmi előírásai Fúrészgépekmunkavédelmiclóirásai

-

-

Gyalugépekmunkavédelmielőírásai Fúrógépekmunkavédelmielőírásai Védóeszkózök_

védőbereidezések az eszközök,

gépek használata során

I<ézi szerszámok ellenőrzé§e: 1.)

A dolgozó köte|cs minden munkakezdés clóft:

- a kézi szerszámokat szemrevételezéssel ellenórizri, - az észlelt hiányosságokat küavítani vagy ajavitás1 kezdeményezni.

A közvetlen munkahclyi vezetó hetenként egyszer szenélyesen köteles a dolgozók kézi szelszámait ellenőrizni, A vezető az ismételten elhanyagolt kézi s7-ers7ámok használóival szemben felelősségre vonást kezdeményezhei.

2.)

vésők, ráspolyok, reszelők, §r'aluk balesctvédclme: vóső: A vésó az egyik legveszélyesebb kézi szerszám, ha leejtjük, vagy belekapunk, balesetet okoz- Ezért mindig nagy körültekintéssel bániunk vele, A gyalupadon mindig úgy helyezzük el. hogy éle ne álljon felfeló. Múhelyen kívüli szállitásnál a pengét csavarjuk be papírral vagy ronggyal, Faragásnál, leszúrásnál a bal kezünkJ<el úgy fogjuk az anyagot, hogy a vésö ne sérthesse meg a kezünket. A véső lútóirányába soha ne legyen a kezünk, Elezésnél, kelló óvatossággal és figyelenmel dolgozzunk, mert könnyen behasíthatjuk a kezünket. A ráspolyok és reszelők nem különösen balese(veszélyes szerszámok, négis óvatosan kell bánni velük. Az éles ráspoly vége fogás közben kikoptatia a kezet, ezért célszerü védőréteggel borítani (papír, rongy). Balesetveszélr íeithct magában a rosszul, lazán rögzített nyél is, A tüske ugyan úgy megséítlreti kezünket, vagy a leeső reszelő megsebezheti lábunkat. A gyalupadon rendetlenül hagyott szerszámok vagy anyagok szintén okozhatnak balesetet, Kézi gyaluknál a balcset elkeriilése éIdekében a következőkre kell ügyelni: Gyalulris elótt a gyalupadról távolitsun]( eI minden felesleges anyagot és szerszámot, hogy gyalulás közben a kezünket meg ne sértsük. A gyalulandó anyagot mindig megfelelően rögzít§ük. szállitásnál célszerű a gyalupengét visszahúzni, nehogy sérülést okozzon. Ha a gyalukést kivesszük, vigyázzunk ana, nehogy a lábunkm essen, nrelt igen komoly sérülést okozhat.

kézi fúrószclés úunkavédelmi elóirásai: A munl€helyet úgy alakítsuk ki, hogy a fűrészt szabad mozgásában semmi

ne zavarja, Sok

balesetet okozott már, hogy a fíirészmozgása közben más szerszámot levert a padról, vagy a flirész vezetése közben idegen anyagba, szerczámba ütöttük a kezünket, A f,irésá a vágás kezdésekor bal kezünk}el biztosan kell tartani. nehogy kiugorva a vágásból és megsértse a bal kezünlet. Műhelyen kívüli sztillításnál a fűrész élétpapírral. vagy ráhúzotl vékony léccel kell burkolni, Nagy darabok szabásánál vigyázni kell, nehogy a leeső részek lábuntJa essenek és sérülést. esetleg törést okozzanak.

Valamennyi faipari géprc vonatkozó munkavédclmi szabályl l-Mozgó alkatrészek közé beszorult iádarabot csak erre a cé]ra rendszeíesített segédeszközzel. a gép leállítása után szabad eltávolitani,

34

ik ln

2.A 8épek asztaláról a hulladékot kotróléccel. a s7"erszámtól távolodó mozdulattal kell eltávolítani. 3.llibás, repedt é|ű vagy fogú szerszámo1 a gépre fclszerelni, vagy azzal munkát vélezni szigorúan tilos! 4.A Bépekct §zerelni csak a gép kczelójénck vag) az üzcmvezctő által kijelölt do|gozónak szabad,

s.Mozgó berendezést vagy sze§zálnot sem kézzel. sem segédeszközzel fékemi nem szabad.

mulkar édelmi elóírásai: Faitái: daraboló körfűrészgép, asáalos szalagftirész, asztalos körfúrészgép, egy-vagy többlapú mechanikus körfiirész Munkavédelmi elóírrásaik: A gépre csak épp, éIes fürészszalagot, körftirészlapot szabad felszerelni, A fúrésáárcsa furata hézagmeneíesen illeszkedjen a szerszin tengelyre. A szerszfunot fo.gá§inínnyal ellentétes menetú csavarral, biztonságosan kell rögziteni. A védőberendezést eltávolitani, müködő gépet őrizetlenüI hagyni tilos. A gép mögé védőkorlátot kell helyezni. A hossá, nehéz anyagok mozgalisát két személynek, figyelmesen kell végeznie. Keskeny anyag szeletelésekor tolófát keII alkalmazni. A szalagltrész múködés közben ana kell ügyelni, hogy a munkadamb a váglás helyén biáonságosan felfeküdjön. Körflirészgépnél a gépen vezetővonalzó nélkiil szeletelni tilos. A szerszímot olyan védőburkolattal kell €llátni, aínely minderr helyzetben megakadályozza arurak akaratlan érintését.A helyes beállítlást minden fiireszlap, fiirészszalag cserénélellenőrizni kell, Gépmunkásnak munkavégzéskor a körfűrészlap ten€elyvonalán átnyúlrti tilo§! A fíté§ztáfcsa átmérő:jénél íövidebb anyagot szeletelni tilos. Aram alatt lévó gépet állitani, javítani, múködő gépet őrizetlenül hagyni, elmozdítani szigonian tilos. A kör fúreszlapokat, az asaal alatt és felett közös védóburkolattal kell ellátni, amelyhez az elszívó csatlakozik. Az o|ótoló szerkezet érintésétburkolattal kell megakadályomi. A fúrész közelében lehu|ló darabokat kotróléccel kell a gép túloldalán elhelyezett ládába szómi. LeáIlíLás után még forgásban lévő tárcsá{iat kézzel, vagy egyéb eszközzel fékezni tilos és balesetve§zély€sI Fű rószgépek

et

i ,y

lel

Gyalugépck munkar édclmi előírá§.i: E4i!!!: €gyengető, vastagoló, többfejes gyalugép Egyengetöi a késtartó tengelybe csak kiegyensúlyozott (azonos súl;rl), épp, éles beté&éseket szabad befogni. Gyalulás elótt meg kell gyóződni a betétké§ek állapotáfól, sziláúd rögzítéséról. Gyalulást csak vezető vonalzó mellett szabad végezni. A 3ocm-nél rövidebb és 1omm-nél vékonyabb anyagokat csak befogókészülék s€gítségével szabad megínunkáni. A vezetőre önműködő, a visszavágást is akadályozó védólemea kell felszerelni, amely a szerszámfejet teljes szélességbentakalja Vastagoló: Az anyag adagollását o|dalt állva kell végezni, hogy az esetleges visszavágódii§ ne okozhasson balesetet. A gépen védóberendezés nélkül és egyedül dolgomi tilos, A gép forgó részeihez sem kézzel, sem egyéb eszközzel nem szábad n},úlni. Többfejes: Valamennyi szerszátnfejet és forgórészeket burkolattal kell ellátni, melyet munkavégzés közben eltávolítani tilos. A szerszámfejekhez forgácselszívót kell csatlakoáatni. A gépen csak a küelölt személy dolgoáat. Múködésben lévő gépen semmilyen igazítást, állitást végezni nem szabad. Bármely észlelt hiba, íizemzavar esetén a gépe1 azonnal le kell állítani. A gyalugépek biáonságtechnikai. munkavédelmi elóírrásai a gépen dolgozók testi épségénekóvását, nagy értékúgépek és szersámok véde|mét szolglílják. Betartásuk a gépen dolgozók elsórendű érdeke és kötelessége,

35

Gvalugépek veszélyfonásai: 1.Motor, §zijtárcsa és hajtószij érintése 2.Késtengely és kések kiegyensúlyozatlansága, ütése 3.Kések hibás befogása. tijrése 4.Nagy fordulatszámír és éles kések érintése 5.Munkadarab gyalulás közbeni kibillenésq" r,isszavágódása 6.Gyalulás közben kivágódó ággöcs. vagy szilánk

Fúrógépek munkavédelmi előírásai:

Elektromos hálózat: A gépet csak olyan elektromos háúózathoz szabad csatlakoztatni, amely a gép adattáblájrin szereplővel azonos lészültséget biztosít, Munkavédelmi előírások : l, olyan műveletek végzésekor, arnikor a szerszám í€jtett vezetékbe vagy saját csatlakozózsinórjába ütközhet. a gépet a szigetelt markolási felülcteknél fogva kell taítani, 2. Minden esetben ellenőrizze. hogy szilárd alapzaton áll-e, 3.'I'artsa szilárdan a gépet. 4. Ne nyúljon a forgó alkatrészek köZelébe, 5, Ne hagyja a gépet magában jámi. Csak kézben tartva működtesse, 6. Közvetlenül működtetés után a fúrószelszám vagy a munkadarab érintésetilos, mert ezek rendkívül fonóak leh€tnek, és égésisérülést okozhatnak a bórön, 7. Az oldalsó markolat, a fúrószerszám vagy más tartozékok be- vagy kiszerelése előtt minden esetben ellenőrizze, hogy a gép kikapcsolt állapotban van-e és csatlakozózsinórja ki lett-e húzva a hálózati aljzatból. 8. A gépbe hibás vagy élet]en szerszámot belbgni tilos. A szerszám befogása rrtán el|enórizli kell a rögzítés szilárdságát és a szersziim központos futását.

védőeszközökJ védőber€nd€Zések a gép€k használata során: A munkakörl és a hozzá taííozó védőeszközök jegyzékét a munkáltató általában a belső szabályzatban rögzíti. A belső szabályzat nreghatárczza azokat a munkaeszközöket, amelyben védófelszerc|ést kell alkalmaznia. és előirja a munkafeladat ellátáshoz szüksóges védőfelszerelés típusát. Jelen esetben asztalos ipari gépekhez használt munkavédelmi eszköZök: fulvédő, szemvédő szemüveg, munkavédelmi cipő, munkavédelmi nrha.

|'

l2.Határozza meg, hog} milycn esetekben kötelczó a |eesés elleni védekezés! Milycn módon l€het lee§és ellen védekezni? Milyen egyéni védóeszközök segítik a leesés elleni védekczést? Információtartalom viilata Leesés ellen tett intézkedések Fontossága A leesési veszélyek felsorolása Intézkedés leesés ellen Elsődleges Másodlagos Egyéni védőeszközei és azok felülvizsgálati szabályai

-

-

-

-

-

Leesés ellen tett intézkcdé§ek: Az Európai Unióban végzett fclmérésekből kiderült. hogy más gazdasági ágazatokhoz viszonyítva az építkezésendolgozók vannak legiobban kilé\ e a magas baleseti és

36

egészségügyi kockázatoknak. Az épitőiparban a munkahelyi balesetek legföbb oka a magas helyekról történő lezuhanás_ A leesés elleni védelem biztositását a 4/2002,(IL20) SzCsM-EÜM együttes rendelet 4,sZ, mellékletc irja elő. A módosítot1 l993. évi xllI. törvény értelmébensú]yos veszélyczletésnck minősül. a tnulka\,égzéshez szükséges védőberendezések, egyóni védőeszközök hiánya.''

Elsődleges leesés elleni védelem: a munkások és a tárgyak lezuhanásának megakadályozása. a nyílások lefedése, a védőkorlátok eIhelyezése.

Má§odlagos leesés €ll€ni

védelmet kell alkalmazni a lezuhanó munkások és tárgyak felfogására. ha az elsődleges l,édelem technikai okokból nem alkalmazható. pl, ; különféle álványok: felfogó, kidugó. konzol, homlokzati és fuggőállvány, esetenként védőháló vagy védőrács, Amennyiben a leesés €|leni védelem eszközeinek hasalálata elmarad, (pl, kisebb munkákrrál) akkor e5lóni védőfelszereléseket kell használni. Ez€k: munkaövek, biztonsági hevederek, zuhanris-gátló §zerkezetek, védősisakok, csúszásgátló talpú lábbelik, A megfogó-eszköá a dolgozó testére kell erősiteni és megbízható taítóeleíniez kell lögzíteni. en

A munkavégzés biztonságáért mindig a kivitelező cég felel, rá hárul az dolgoákat fenyegető, balesetveszélyt minimálisra csökkentse. Ezek: - A dolgozó biztonságos feljuttatása (létra, felvonó, emelószerkezetek)

a feladat, hogy a

- Szabványnak megfe|elő munl
,tEgé4!v§{őJe!s2ele]{59!a[!élt3láb-ani|I€tvef elüYiz€álati§zjbíly9i: A muntáltatónak gondoskodni kell anól, hogy a védőeszköz:

. . .

en

ni

. r . . . . .

úgy nyújtson védelmet a kockáZatokl(al szemben, hogy önmaga ne idéZzen elő további veszél}t, feleljen meg a munkavégzés körülményeinek, és a munkavállaló egészségl állapotának amennyiben egyszerre több kockáZat fennállása sziikségessé teszi, hogy a munkavállaló egy időben több védőeszköá használjon, ezeknek a védőeszközöknek összeillókrrek és hatékonyaknak kell lennie. a védőeszközök beszerzéséről, készletezésérőlés nyilvántart ásáúól az iítézxnény yezeíqe yagy az álíala megbizott szeméIy gondoskodik. csak minósító bizonyítvánnyal, illetve biztonsági jellel és írásos hasznáIati utasitással ellátott védőeszköz szereáető be (2/1995.(1.6.) MüM rendelet) a védőeszköz az intézmény tulajdona a védőeszközt a munkába lépésnapján ki kell adni a munkavrillalónak a munkaviszony megszűnésekor a védóeszköá a munkavállalónak vissza kell adnia, ameínyiben ene nem keriil sor, a munkavállaló káítérítésrekötelezhető az egyéni védőeszköz személyes használatra szolgál, kihordási ideje nincs ha a munlavégzés körülményei m9gKvánjak, hogy valamely védóeszközt ne csak egy személy, hanem többen is használjanak, megfelelő intézkedéseket kell tenni aZ egészségügyi és higiénés kockázatok elkerülésére

37

.

védőeszköá a munkáltató ingyenescn biztosítja a munkavállaló részére, s gondoskodik arról, (karbantartás, tisáitás, javítás. vag} csere útján) hogy aZ használható és higiénés állapotban legyen a munkáltató előzetesen tájékoztatja a munkavállalót azoknak a kockázatoknak a jellegéről és mértékéről.amely,ekkeI szemben a vódő(jszkiiz használata őt megvédi. és szükség esetén gondoskodik anól. hogy a munkavállaló a l édőesz-közt mcgfuleló módon lrasználja a munkáltató a védőeszköz használatfuól magyaí nyelvii írásbe|i tájékoztatót és használati utasítást is a munkavá|laló rendelkezésérebocsát, e]ősegítve a védóeszköz hatókony és megfelelő használatát. a tájékoáatás és a gyakorlati képzésmegtörténtét a fiunkáltató írásban dokumentálja, s aá a munkaváIlalóval is alaíratja. E dokumentumot - szükség esetén - az ellenőrzó hatóság részéreis rendelkezésle bocsátja a munkát az elóírt védóeszköz nólkül megkezdeni, illetve végeáetni tilos a munkavállaló a védőeszköz használatáról érvényesennem mondhat le a védőeszközt a munkavállaló köteles rcndeltetésszerúen használni, meghibásodását, elhasználódását auonnal jelentcni a meghibásodott vagy elhasználódott védőeszköá az intézmény vezetőjének, illetve az általa kijelölt személynek soron kívüljelenteni, a lecseréléstpedig kémi kell a munkavállaló a védőeszköá nem viheti el a munkahelyéről, csak abban az esetekben_ arnikor: - a munkavégzés helye változik, - közegészségügyi szabá|yokba ngm ütközik, - a mun]dltató engedélyeáe aZ elvitelét mulasztást követ el az a vezető, aki a szükséges, és elóirt védőeszköz használatát nem kö\,eteli meg, illetve azt nem ellenőrzi vagy ellenőrizícti az egyéni védőeszközöket időszakos biztonsági fe|ülviz§gálat aIá kell vetni, amely egy év. Az időszakos bjzlonsági felü]vizsgálaton "nem megfelelő" minősítést kapott védőeszközöket be kell vonni. a

.

. .

. o . . .

. .

Lcesési veszélyek felsorolása: (amikor biztosítani kell a leesés clleni védelmet) padlón vagy talajon lévő nyilások (bevezetónyilások. aknák. arkok, stb.) megnyitásakol, épitésekor, 1 m-nél nagyobb zuhaúási magasságú lépcsők és falnyílások esetében, 3 m zuhanási magasság fclefti tetón végzeft munka esetében, minden egyéb, 2 m zuhanási magasság feletti munkahelyen és közlekedőúton. ha a munkahely víz, vagy más olyan anyag ftilött vagy mellett helyezkedik el, hogy a belefulladás lehetősége fenn állhat munkagödör esetén 0,25 méter és 1.25 méter mélységközötljelzőkorlát, 1,25 méter felett i mélységnélvédőkorlát alkalmaása kötelezó

o . . . r .

,

13.

az

Mikor kell állványokat alkalmazni? Mire kell az á|h,ány fclállításánál firyelni? Mik áI|vány ha§ználatának alapvető §zabályai? Muta§§a be a főbb létra- és

állványtípusokat! lnfoímációtartalom vázlata - Állványalkalmazásánakszabályai , ÁllvánYokl'e|állitásánakszabálvai

38

* -

Az állvány használatának szabályai A felülvizsgála( rendszere IJasználatiszabályok Állványtípusok

-

Á

vány: a,pítésimunká|atokhoz szükséges segédszcrkezet. melyet akkor kell építeni.ha a munkát tarlósan magasban kell végezni. o_§ztál} ozásal

anyaga szerint: fa, fém, vasbeton, egyéb alkalmazási helve szerint: belsö és külsó kivitelezése szerint: mobil vagy stabil szerkezeti elemeik kaDcsolási módia szerint: nem oldható (fix): a szerkezeti elemek hegesztett, szegecselt vagy egyéb nem oldható kötéssel kapcsolódnak. oldható: a szerkezeti elemek csavarkötéssel vagy egyéb oldható kötéssel kapcsolódnak, Vegyes: az egy€s szerkezeli elemek részben oldható, reszben nem oldható kötéssel kapcsolódnak. ÉDületszerkezet és állviánv kaDcsolata szerint: nem rögzitetl állványok: az épületszerkezethez rögzítés nélkül a íaktriítérbenkiépített padozaton báthol felállíthatók._Rögzített állványok: amelyek az épületszerkezeüez az állvrány terhelésénekmegfelelően vannak ,ögzítve,_Burkolt állvrinyépület (önhordó állványrendszer): az állványok az épületszerkezetnek teheíhordó elemei.

Á|lványok alkalma&í§ának szsbályai: Az állvrinyok készítéséhezállván}.tervet kelt késziteni, szerk€zeti vázlat: alapján, a 6 métemélnem magasabb létra.állvátryok. valamint a 2000 N/m2 terhelésnélnem nagyobb igénybevét€lű, 6 métemélnem magasabb fémállványok, és a csak szabvrinyos elemekb
k

A telies szerkezeti dokumentáció: az előzőekben felsoroltakon kivül a szelkezeti kialakítás részleteit - a részletes állván),tervet is - tartalmazza, A részletes állvá{t},tervben rajzokat is kell közölni._Az álvány alapoásránál az állvri,rryzat egyenlete§ teherátadá§át alátétpallóvaI biztosítani kell. A télen épüIő vagy télen is használatban tartott nehéállványok alapjait a fagyhatírig le kell vinni.,Az állviinyszintek megkózelité§ére, szintkülönbségek áthidalására, biztonságo§ közlekedést lehetóvé tévó fel-, le-, ki.jrirót kell létesíteni.

Á .

ványok felállításának §zabályaiI

az állványokat csak azok a munkavállalók állíthatjriLk fel, alakithatják át lényegesen vag!, bonthatják le, akik e.re megbízást kaptak (más munkaváIlalók csak ellenőrzés alatl dolgozhatnak vclük- ha előtte külön tájékoztatást kaptak).

39

.

minden felha§aláIásra kerülő állvlínyelemet szakértőnek kell ellenóriznie, nincsenek_e rajta nyilvánvaló hiányosságok, . állvány felállításánál be kell taltani a gyártó utasitásait, . az állványt nem szabad hiányosan felépítcni,vagy részlegesen lebontani, . a öldön ál|ó állványokat teherbíró és nozdíthatatlan alapra (láblemezre. éJfára, pallóra) kelI állílani, téglát, ládákat. raklapot, és hasonlókat alapként használni tilo§, . elegendő az állván},t (átlós) kiírimasztással. vagy keretszerkezettel - rögzíteni, de ezeket a rögzítéseket - valamint a kikötéseket csak az állvány lebontása soán, azza] összhangban szabad eltávolítani, . a homlokzati állvrin),t vagy stabilan kell felállítani (p1. mobil állványok, bakállványok), vagy a felállvrinyozandó objektumhoz biztosan (nyomiás- és húzásállóan) rögzíteni (p1. Iétraállványok, fémállványok) kell. Az átlvány hálóval, ponywáva| vagy védófallal vajó beborításánál figyelembe kell venni a szél általi fokozott terhelést. . Az állvánvzatnak: - az épület teljes széIességétszorosan le k.ll fednie, és úgy kell felrakni, hogy ne tudjon leesni, kifordulni, elmozdulni vagy elősen elhajlani, - legalább 40 cm szélesnek kell lennie; fal-, beton_, kőfaragó-, mozgatási vagy összekapcsolási munkák esetén legalább 60 cm-nek, - 2 m-es zuhaniisi magasság f€lett mell-, közép- és lábkorláttal kell rendelkeznie a lezuhanás ellen . munkállványon az állványzat és az épület közötti távolság alapesetben legí'eljebb 30 cm. - erősen tagolt homlokzat, előfalaás és hasonlók esetében legfeljebb 40 cm lehet

Minden állvrinynak biztosan járható feljáraton vagy folyosón veszél},telenül megközelíthetőnek és elhagyhatónak kell lerrrrie, pl. létrán, lépcsótomyon, külső lépcsőn vagy ffiggőleges, szorosan az állvlínyhoz rögzített létrán, melynek hossza legalább 5 m; ebből legalább 3 m hátsó védelemmel . közlekedési úton vagy a mell€tt lévő állványokat figyelem felhívó jelzéssel (vészvilágítás) kell ellátni, §zükséges lehet az ütközésvéde]em kialakítására is szükséges. A Közlekedési F'elügyelet előirásai kötelezőek: . a fogóállvány szabály sze nt legfeljebb 3 m_rel lehet a perem alatt, . a fogóállványokat legalább 50 cm magas védőszegéllyel kell ellátni, . ha a fogóállványonjámak, a védőszegél},t külön mellkorláttal is el kell látni, . az állványt felállító által megbízott szakembemek a teljes állván},t meg kell vizsgálnia annak elkészülte után é§ hasznlílatba vétele előtt,

Az állvány használatának szabályai: ;-az elífr-aszrrataTélőfiéi az;Ilvan: lüsználók által megbízott szakembemek kell

vizsgálatot fol}tatnia nyilvánvaló hiányosságok után, vagyis az állviin},t használóknak nem szabad pusáán arra hagyatkozniuk, hogy az állványt rendeltetésszerúenfelállitották, . ebből kifolyólag az állványt használók által megbizott szakembemek a vizsgálatot meg kell ismételnie: - hosszabb munkaszünet, vihar, nagyobb eső, fagy vagy rossz időjárás utlán, - állványrendszerek esetén legalább havonta egyszer, - egyéb állványok esetén legalább hetente egyszer. . az állvány mindig csak az után vehető használatba, hogy teljesen elkészült, - a fent leírt vizsgálatokat elvégeáék, - a vizsgáatok során talált hiányosságokat pótolták, . hiányosan összerakoft. vagy részlegesen lebontott állván}t nem szabad használni

40

.

az állványon tönénó váltoáatá§okat, ugyanúgy, mint az emelő-berendezések felszerelését. csak az állvány felállitójának beleegyezésével szabad elkezdeni . áIlványról való leugrás illetve |árgyak ledobása tilos

ll

Állványtípu§ok: Homlokzati állvánvok (lémállványok, létraállványok): a homlokzati 1lllványt a felállványozandó objektumhoz biaosan (nyomás_ és húaísállóan) rögzíteni kell (pl. létrálIványok, fémállvanyok),

Mobil állvánvok

\y

: A mobil állvrány olyan állvány, amit kerekeken vagy görgókön vizszintes irányban mozgatni lehe(. A kerekeket és göígőket biztosítani kell a véletlen ,,elgurulris" ellen. Az áIlvrány véletlen elmozdulását pedig röpító berendezesekkel kelI megakadályozni. Mozgatás csak akkor történhet meg, ha az állványon sem személyek, sem rögzitetlen lárgyak nincsenek. Feljutás: - lehetőleg az állvány belsó oldalán, - a külsó oldalon csak az állványzat sarkainál elhelyezett fuggőleges létrákon, - külöfuil|ó létííkhasználata tilos. Mivel az állvriny (alapesctben) nincs kikötve, szakéítőnek kell megvizsgálnia, biztositva vane feldólés ellen. Vizsgálat nem szükséges, ha: - az állvriny és a tartóoszlopok acélcsóből, vagy hasonló súIyúanyagból készültek. - az állvány legfelső szintjének az alapzat feletti magassága legfeljebb 6 m, - az alapzat legkisebb szélességeszabad téren legalább 2 m, Zfut térben legalább 1.5 m.

Bakállvánvok: Maximális magasság: 2,8 m, a bakok maximális távol§ága alape§etben 3 m, kihúzott bakok esetén 2 m. csak szilárd talajra állítható fel. :ll

Konzolálványok:

a

konzolok rögzitése történhet: csavarokkal. csapokka!, stb. (statikai

igazo|rás szükséges), vagy tartópántokkal, m€lyek: - 1-es minőségű acélbó| készültek, - |egalább 8 mm átmérőiűek.

41

- kettesével vannak

felszelelve,

- sarkosan illeszkednek az álvány lapjának alsó acél erősitéséhez, Ablaknyílások és hasonlók esetében elegendó teherbíró áthidaló elemeket felszerelni.

Kidueóállványok: az állványzat az épületból kidugott szerkezeti elemcken (oldalkaíokon) nytrgszik. minden oldalkart két, egymástól ffiggetlen rögzítéssel kell biztosítani a leesés, és (gy harmadikkal a.,, oldaliránl ú elmo.1duias ellen,

Füqgőálivánvok: a fiiggőállvlínyok 20' feletti le.jtése esetén használatosak. felepitésük szerint lehetnek: - kidugóállvrinyok, - konzolálványok - homlokzati állványhoz kapcsolt tíllványok, - oszlopra szelelt emelvények. amennyiben egylészt a gylírtó ezt a használati utasitásban megengedi, másrésá a szervezők megbizonyosodnak a felől, hogy a mozgatás alatt a tetőn egy munkavállaló sem tartó7*odik bizto§ítatlan területen. A védőfalat korlát, rács vagy háló (legfeljebb 100 cm 2-es résekkel) alkotja, lega|ább 1 m magasnak kell lerurie. és felső peremének legalább 60 cm-re kell lenni€ a tetőtől, a biáosítandó munkaterületnek legalább 2 m_re ki kelI emelkednie oldalirányban.

Az állvány teherbírásának igazolá§a: Az állvány t€herbíIását, állékonyságát és alakváltozásait általában statikai vizsgálattal kell igazolni. A statikai számításban fel kell tüntetni a számítiis alapjául szolgáló terheket és hatásokat, részletezve az alkalmazott módosító tényezőket is,

Milyen villamos bale§etet §zenvedhet €s/ €lektromos áramot használó munknvállaló? Fejtse ki az áramütéses baleset során §zük§éges teendőket| Mi az érintésvédelem,és melyek a ld.lakításának elvei? 14.

Információtartalom

-

_ -

vázlata villamos baleset

-

A,/ áramülés lünetei

Villamos sérülések

Mentés és elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás sonendje Aramkörból történő kiszabadítris (kis_ és nagyfeszültség) Újraélesáé§i lépések Erintésvédelem Fogalma

-

Célja A szükséges védelem kialakitásának esetei

42

Az elektromos áram ma már mindennaPiaink mozgatórugója. ielcn van mindcnhol-

hasznáIata elkcrülheletlen, Sajnos a megfelclő elóirások és biZlonsági szabáI),ok bctartása mcllett is történhetnek clektromos balesetek,

Az clcklronlos áram (\ illamos áram) a tölléssc] rendclkezij rószccskék fcndezell áran]lása, Milg\alországon a szab\álry hálózati fcszültsóg és liekvencia: 2]() V és 50 Hz. Elcktromos áram akkor okoz bal€setea: ha az emberi test a villamos átamkörbc kapcsolódik. Az áranlütéses bale§etek csopQnosítása: l. A Jegritkább és legnagyobb fesziiltségű áramütés a villámc§rpás.

2. Gyakoribb a nagyfc§zült§égű áramütés. ami ipari kömye7rtbeD lordul elő, munkahelyi

balcsetként. 3, A le8gyakoribb pedi8 a ki§fe§zültségű áramütós. otthonokban fordulnak eló leginkább,

Az clektromos árám cmb€ri tcstre §/ákorolt hatá§át meghatározó tényezók: Az áram jellcBc: el,rcn- vagy \ áltóiiram, A feszültség: kis-, vagy na$/feszü|tség, Az áram frekvenciája: Mo.-on használt 50 Ilz-es áranr kifejezetten veszélycs a szivre nézve, Az áram bc-. illetve ki|épésipontjánje|entkcző ellenállás- (pl, sáraz. vaslag bór ellenállása kb, !0000_20 000 ohm, a vékony bőré csupán l l0 ohm). Az áranlerősség és áramsűrűség. A 0,5 mA-nél gyengébb áramcrősség ncn] érezlrelő. al5_25 mA izom kontíakciókat okoz, ami elegendő ahhoz. ho8y az áranrkörből Való önálló szabadulást lehetctlenné tegye. Az áram útia: itt arra kell gondolnunk, hogy az áranr áthalad_e életfontosságú szervcken. Az áram behatási ideie: nrinél nagyobb ez az értéka károsodás is annál nagyobb,

Az cmberi tcsten áthaladó áram élettani hatásai: l. iznrok összerándulása. Á.ramütés esctén az idegeket és iznrokat nagyon eros inger ^z melynek hatására utóbbiak összenindulhatnak. el is szakadlratnak. A legvcszélyesebb. érheti. ha az áranr |étfonlosságú szerveken p|. sziv. agy. tüdő halad kcresztül. nrcíl e létfontosságú

§

szervek iznlainak összcrándulása a szerv görcsét, bénulását okorlaüa, 2, Yggy,Lhqlii§. Az ernbcri test s7,öVeteinck igen nagy (kb, 7070) a nedvtartalma. e ncdvck aZ oldott ásványi sók ós más alkotók nriatt áramot Yczető elellrolilnak 1ckinthetók. A ve8yi hatás szempontjából az egycnáramú áramütés a veszélyes. nrert az ilyenkor kialakuló elcklrolizis miatt a vér és a szö\,elnedvek vcszélyes mértékbenelbomolhatnak. A bontás során keletkezó glibuborékok veszél}.t jelentenek, véísejtekrögökkó összeállva eidugíthatják az ereket. ^ 3. Ilóhatás, A test ellenállá6án átha|adó áram hőt lemlel. A kelelkezó hó az érrendszerre a legv9szélyesebb. ml-rt az erek fala ,,törékennyé" válik, utólag vérzésekkcletkezhetn9k. A 45 "c fcletti felnrelegedés a fehérjékkicsapódása miatt haláios kimenetelű lehet.

Elsősegélynyújtás áramütés e§ctén:

Fontos: hogy a beteg nrinél előbb §zakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátásban részesüljön, A teendők elvi sonendjc: - Kiszabadílás az árarnkörből. - El§ósegélynyújtás, - Az orvos vagy a mcntők értesítése. - A tű7,oltóság és a rendórség értcsítésc(ha szüksé8es). - A rlunkahelyi vezetők óítesítésc. A soíend {t7 adott szituációtól fijggően változhat! (pl.I ha az áranlütésl szeDvcdett e8yént me8 sem |chet közclíteni. akkor elóször a tűzoltókal kell érlesíteni!)

,l3

Kiszabadítás az áramkörből: általában az áramütött szemé!y izomgörcs miatt nem tud kiszabadulni az áramkörból. A kiszabadíLístúgy keli végezni. hogy a segé|ynyújtó saját testi épségétne veszélyeáesse! A legegyszerűbb mód. ha lekapcsoljuk az árankör fókapciolóját. ha ezt nem tudjuk megtenni, akl(or va]alnilyen szigetelóaü) a 38al kclj elhúzni. vagy cltolni az áramkörből (pl.: száraz fa, többrétegű ruha, műanyag anyagok, papir). Menteni csak l000 V alatti áramkörbőI szabad, nagyf€szülíségű áramkörből §zakképzett mcntóknek i§ é|etveszélye§.

még

__E]Uó§esélJ!!,iilé§Ji§zabadít᧠ut]ín az elsósegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni! A teendóket a károsodás mértéke hatfuozza mcq: 1. AZ áramütöttnek semmilyen panasza nincs, sőt elutasitja a segitségnyújtást. Ekkor is segítenünk kell, mert néhány perc múlva kaInraj librilláció léphet fel. ami a halálához vezethet. Ne engedjük dolgozni, se mozogni, fektessük vagy ültessük lc és gondoskodjunk a úinól előbbi szakszeni ellátásról. Ételt, italt és gyógyszert NIJ adjunt a betcgnek! 2. Eszméletét vesztette, de légzése, pulzusa van. Ruháját lazítsuk meg, sáját tcgyük szabaddá, ha az arca sápadt, akkor a lábát, ha vörös az alca. aklor a feiét emeljük meg, Az eszméletre térítéshezaz arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával dörzsöljük, paskoljuk, szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Minél előbb kerüljön orvoshoz. 3, Légzése,pulzusa nincs. Ez a klinikai halá áIlapota, Mely nem taíthat tovább néhány percnél, különben az agy maradandó károsodást szenved. Ezért haladéktalanul kezdjük meg az újraélesztést!Az újÉélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeaetésből áll, Menete: 30szívmassziizs majd 2 befujásos lélegeztetés.Az újraélesztéstvégezheti 1 illetve 2 elsősegélynyújtó. Es,zmélctlenség vizsgálata: megszólítjuk a sédltet, amennyiben nem reagál, megrázz-uk a válláí, ha erre sem reagál, fájdalom ingert keltünk (felkar belső részétmeÁcsípjük). Másik módszer lehet, amikor ráfujunk a szemhéjára, ha megrez7_cn a szemhéja, akkoi eszméleténél Yan a sérült, ha nem Iebben meg a szemhéja, akkor eszméletlen.

Tcendők, ha eszméleténélvan a sérü|t: - kikérdezzük sérüléseiről, fájdalmairól majd - mielőbi kezdjük meg az égett testrész hűtésót, (víz) SoI lA NE használjon iz égésisebek gyógyítására kémeket vagy kenőcsöket. Elsősegélynyújtás után kérjen orvosi segítséget. - ne engedjűk mozogni a sérültet - enni, inni ne adjurrk a sérültnek

Teendők, ha eszméletlen a sérült: - légutakat tegyük szabaddá - ellenőrizzük a légzését(mellkas emelke
Alapfogalmak, meghatározások:

44

cIektfomos álam: feszültségküIönbség halására a vez€ló anyagban az elektronok és ionok vándorlása. Az iáram zárt riramkörben folyik. áran*ör: magába foglalja a vezetékeket és a hozz;íjuk tanozó egyéb villamos szerelrónyeket (kapcsolók, csatlakozóL), de a rájuk csatlako,4atott fogyasztókészülékeket nem! yglgli az az anyag, anrelyben az áram folyik. Elsőrendű vezetijk a fémek. ezek köziil is a réz és az aluminium. Másodrendű vezetók az e|cklrolitok, ár.rmerősséq: a vezetó anyagban idóegység alaft áramló e|ektromos töltésmennyiség. 1,q!,i!Iqq minden olyan áram, amely a megadott értéket meghaladja, eleneedési áramerősség: az a legnagyobb áramerősség. aínelyet 8z ember még akaratlagosan el tud engedni, ez az értékkb. l0-15 mA. áramütéses baleset: amikor az emberi szervezet áfamkörbe kapcsolódik. villamos berendezés: a különböző villarno§ gyártmanyoknak egymással és a típláló áramforrássa| áramkörileg összekötött, ös§zetartoó, helyileg behatárolható együttese.

Érinúésvédelem: azoknak a létesitési,tizenleltetési biztonsági előírrisoknak az összessége, amelyek célja a vi||amos berendezések üzcmszerűen feszültségmentes reszeit érintő embert a berendezés hibája követkeáében esetleg fellépő veszélyes hatástól megvédeni, Az érintésvédelemkötelezó elóinisait az - Érintésvédelmiszabályzat és az - Érintésvédelmi Rendszabály tartalmazza. Ezek szerint minden, a öldhöz képest 250 V-náI nagyobb feszüItségú berendezést el kell látni érintésvédelemmel, az ennél kisebb feszültségriek közül pedig azokat, amelyek önmagukban is veszéIyesek. A veszélyes kömyezetben felállított készülékeket, amelyeket üzem közben a kezelőnek folyamatosan vagy taítósan kell fognia, fokozott érintésvédelemmelkell ellátni, védővezetőt igénylő érintésvédelmimódok: a nulltíz.ís,a-védőftildelés,a_feszültség-védókapcsolás,valamintaz_áram-védőkaPcsolás_ Védővezetót nem igényló módok: az _ elkerítés burkolrás. a - védóelválasáá§, LLz elszigetelés, valamint az érintésvédelmitörpefeszü|tség. Az érintésvédelmetcsopoítosíthaljuk úgy. hogy: közvctlen érintósvédelem: ezek azoknak az intézkedés€knek az összessége, amelyekkel megelózhető a személyek vagy állatok érintkezésea villamos berendezések aktiv részeivel. llletve közveíett érinúésvédelem:mely azoknak az intézkedéseknek és módszereknek az összessége, amelyelikel a villamos gépek és berendezések feszültség alatt nem álló, de meghibásodás foIrtán feszültség alá kerülő részeinek az érintéséböl származhalnal

a

Érintésvidelmi osztály:

a villamos gyártmányoknak az a besorolása, amelyjelzi, hogy a gyártrnány milyén - érintésvédelmimóddal, illetve milyen érintésvédelmimódokhoz való csatlakoáatá$a készült. III. osztályú az a kószülék. amely€t törpefeszültsegre való csatlakoáatásra terveztek, s nincs a törpefeszültségnél nagyobb feszüItségű külső vagy belső áramköre. IL osaályú az a készülék, amely teljes egészébenkettő§ szigetelésű vagy megerősitett szi8etelésú, de csak akkor, ha nincs rajta érintésvédelmivédócsatlakoá kapocs. I. osáril},ú az a készülék,amelyen van védóvezetö csatlakoztatilsám alkalmas csatlakozószelelvény. Ezek érintésvédelméta |étesitéssorán bárínely védóvezetót igényló érintésvédelmimóddal meg lehet oldani Az előzőekben f€l§orolt €gyik osztályba sem sorolható készülékek 0 érintésvéd€lmi osáályúak.

Az ériíté§véd€lemnck két fokozata vaí: az eqvszerű érintésvéd€lem

és a fokozott

érintésvédelem. Egyszeó érintésvédelmetott kell alkalmazni. ahol a veszélyesség fokát vagy a berendezés jellege vagy a kömyezetjellege egymagában határozza meg. Ilyen csetben a tartósan mcgengedhető hibafeszültség 65 V lehet. ha erlrél nagyobb, a védelemnek 5 másodpercen be|ül le kell kapcsolnia a fogyasztót a hálóZatról,

45

Fokozott érintésvédelmetott kel| alkalmazni, ahol a veszelyesség fokát a berendezés és a kömyezet együttesen haíározza fieg.Ilyen esetben a tartósan megengedhető hibafeszültség 42 V lehet, ha enrrél nagyobb, a védeleúnek 2 másodpercen belül le kell kapcsolnia a fogyasztót a hálózatíól.

A

szabvárryok érintésvédelmiszcmpontból különböZő fe§zültségszinteket l]atározjrak mcg. TörDefeszültséqú az a berendezós. amelyn'ek vezetői között a feszültség ncm nagyobb, minl

50v. Kisfeszült§égű az a berendezés, amelynek vezetói közt a feszültség 50V-nál nagyobb, de l000v_ná| kisebb. NaqYfeszült§éeú az a berendezés, melynek vezetői között a névleges feszültség nagyobb. mint

l000v.

egyflizisú válbkozó áram van bevezetve. A beérkező két vezeték közül az egyik az üzemi öldelés, a mrisik a fáais, A fázis megérintése áramüté§t okoz, ha egyidejűleg testünk valamely része a fiilddel érintkezik. A fazissal akkor is érintkezesbe kerülhetünk, ha valamely villamos berendezés meghibiÁsodása fol},tan az megjelenik a készülékdoboán, általában valünely, a kezelő által megáinth€tő ponúán (testzárlat). Az érintésvédelemfeladata a testzlírlat által okozott életveszély megelőzése.

Magyarorságon

a haztartásokba általában

Az érintésvédelemnekvannak rrasszív és akiív megoldii§ai. Passzív érintésvédelemIaz elkerítés,véd6elválasáás, el§zigetelés, burkolás. Aktív érintésvédelemhatását úgy fejti ki, hogy a megengedettnél nagyobb érintési feszültséget okozó teslz.irlatos berendezést az előírt időn belül a hálózatról lekapcsolja, l;ajtái: feszült§égvédő kapc§olá§, áramvédó kapcsolás, nullázás, védóíöldelés. Biztosíték:A berendezéseket nem csak érintésvédelmiokokból látják el túláramvédelemmel, hanem saját áramköreinek a védelme céljáMl is. A túláramvédelem (biáositék) leold. ha bármely okbol (pl. egy alkatrész meghibásodá§a miatt) a megengedettnéI nagyobb tipritam folyik, és ezzel megvédi a túláram miatt veszélyeztetett többi alkatrészt, aramkón. A készülék€n belüli túliáramvédelemre kismegszakítók is alkalmaáatók, de gyakoribb az olvadó biztositók használata, A biáositék kialakitrásrától fiiggően lehet nagyon gyors (FF), gyorc (F), normál (N), vagy lassú ('1') kiolvadású. Ha egy olvadó biaosító cserére szorul, először a teljes készüléket feszültség mentesíteni kell, ez után kerülhet sor a hibás biztosító megkeresésére, és azono§ típusúval (és értékűvel)való kicserélésére,majd a készülék feszültség alá helyezésére.

/

lS. Fejt§e ki, hory miért van szükség !z építkezé§koordinációjára! Mi|yen feladatai yannak az épíít€tőnek, a tervezé§i koordinátornak, és mi a biztonsági koordinátor §zerepe rz építkezé§itcvékeny§égben? vázlata Az épitkezés koordinációja Az építtető teendói A tervezési koordinátor feladatai Biaonsági és egészsé8védelmiterv Intézkedésekés rendclkezések terve A biztonsági koordinátor feladatai

Információtartalom

-

-

-

46

Egy család életében az építkezés,élelük nagy vállalkozása. Jogos igényiik, hog,Y hazukat a lehetö legiobb minóségben és a legkisebb kockázattal vehessék birtokba. EZért §Zükséges. hogy ne csak a kivitelezöi oldal kapjon ebben a folyamatban érdekérvényesítószcrcpet, hanenr az épittető is kapja meg a szakmai segitséget érdekeinel énónyesitéséIrez, S.rjnos Magyarorságon cz még nem általános gyakorlat pedig az ulólOgos viták nagy reszc elkerülhető a folyanatok felügye|etével. ellenőrzésével és dokumentálásával. A biztonságot, nyugalmat biztosíthatja az építkez€si koordinátor az épittetónek.

Az építkezé§koordinációja: az Európai Unió megbíásából ké§zült tatrulmány kimutatta,

hogy az épitkezésibalesetek kétharmada a tervezes hibájára, az építkezéshiáítyos megszervezésre, illetve a különböző vállalatok munkájának hibás koordinálás&a vezethető vissza. olyan hibákra, amiknek oka még az építkezes megkezdése elótt meghozott döntésekben keresendő. Ennek a helyzetnek ajal,ításra adta ki az EU a Munkrisvédelmi Reformtörvén).t. me|y címszavakba sűritve igy hangzik: Rögtönzé§ helyett §zervezés és koordináció! Ez elsősorban az építtetőkhöz szól: neki kelI ügyelnie ana, hogy az építésiterv előkészitési szakaszárrak a többivcl egyeníangú íészelegyen a munkavédelem, illetve, hogy a munkavédelmi alapelvek is szerepeljenek a tervben, és érvényesüljenek az építési szerződésben is.

Az építtető teendői: Az építtető felelós azért, hogy

a tervrajz és a kivitel€zesi terv kószítése, az épitésiprojekt elókészítéseés a munka vrirható idejének felbecslése a veszélymegelözés minden szempontjának fi gyelembevételéve| történjen. . Az építtetó bizza me8 a tervezót, hogy a tervlajz és a kivitelezési terv készítésekor.illetve az építésiprojekt clökészíté§ekor alkalmazzn a veszély-megelőzési alapelveket, . előzetes értesítéstküld a munkavédelmi felügye|őségnek az építésiterv lényeges adatainak feltiin(etésével (kivéve: kisépítkezések), . továbbá megbíz egy-egy gyakorlott épí(ésiszakembert, mint biáonsági és egészségvédelmi koordinátort a ten,ezési fázisban (tervezési koordinátor), és a kivite|ezési fliisban (biztonsági koordinátor), ha az építkczésenegy időben (vagy közvetlenüI egymás uí,ín) több vállalat murrliásai dolgoanak, . felelős azért, hogy a tcrvezési koordinátor elkészitse a biztonsági és egészségvódelmi tervet (kivéve: különösen veszélyes munkát nem végzó kisvállalatok). . felelős azért, hogy a tervezési koordinátor elkészítse a későbbi munkákhoz irt dokumentációt, . felelős azén, hogy az épitéstvégző vállalatok a biaonsági és egészség védelmi tervet valamint a dokumentációt betartsák - ezt bele kell verurie az építésiszerzódésbe, . ha a tervezesi koordinátor szükséges változtatásoka hívja f€| a figyelmét a biztonsági és egészségvédelmitervben. vagy a dokumenticióban. intézkedik a megváltozott terv, illetve dokumentáció betartásáról, . ha a biztonsági koordinátor a munkások veszelyeáetettségére figyelmeáeti, intézkedik, hogy az épitéstvégző vállalatok háfitsák el a veszél},t, Az építtető, aki alapvetően nem szakember, aZ épitésiterv elkészitésévelmegbizhat egy projektvezetőt, aki átveszi tőle a felelösséget. Ho8y kit alkalmaz projektvezetóként, az kjzárólag a7 ő döntése. Az általáno§ jogszabáyok és a hatályos foglalkozlat]ási szabályzat szerint az építtetóvel szerzódő építésivállalkozók, épitészmémökök, tervezőirodák, stb. kötelesek a BauKG-t nyilvánvalóan nem ismcrő építt€tőt a koordiruitorok megbíására vonatkozó, és a l]auKc által clőírt kötelezettségek teljesítéséreutasítani(figyelmeztetésiés ulasitási kölelezettség).

4,7

A tervezé§i koordinátor fe|edatei: . A terezési koordinátor feladata, hogy

a tervezón keresztül irányítsa a veszélymegelőZés követelménycinek teljesítését,továbbá kidolgoz egy biáonsági és egészségvédelmitervet. és összeállítja a későbbi munkákhoz s7iikséges dokumenlliciót. . ügyel arra- hogy az építtető. ill. projektvczető a biztonsági és egészségvédelmitervet figyelenrbe vegye, és feltüntesse a tervpályázatban. I-Ia a biztonsági és egészségvédelrniterv. ilÍetve a dokumentiició belekeíül a pályázat kiírásába, a murrkát vé8zó vállalatokat a szerzódósük kötelezi arra, lrogy ezeket a gyakorlatban is megvalósítsák (a tapasztalatok szerint a kiííásban ncm szereplő intézkedések általában többletköltséggel jámak, ugyanis a munkát végző vállalatok utólagos követeléseket támasztanak),

Bizton§ági és €gészségvédelmi terv: Minden ,.nag;,obb építkezés"-nél amiről a munlGügyi felügyelóségnek elózetes értesitést kell küldeni (500 munkanapnál nagyobb időtartamú munkák), vagy olyan munkák esetében, amelyek a dolgozók biztonságliTa és egészségérekűlönösen veszélyesek (pl. ftrldalatti építkezés,robbantás, srifitett levegővel, nehéz, előIe-gyáított elemekkel. illetve magasfeszültségű vezeték közelében végzet munka, stb,) biztonsági és egészségvédelmitervet kell késziteni, A ter\nek tartalma7nia ke]l: . az építésiterület és az épitkezéskömyezeténok fontosabb adatait, pl, berendezések, . az elvégzendő munkák listáját idórendi sorrendben, azaz az építkezéslefoIyási tervét általában oszlopdiagram fomájában, . az adott építkezésrevonatkozó speciális szabályokat, pl. az építésigödörnek egy köZvetlen közelben vezető utca miatt szükséges biáositásáról szóló intézkedéseket, . az előíIt intézkedéseket és rendelkezéseket kölcsönös veszélyeztetés esetére, azaz amikol a munlúsokat más munkások veszélyeztethetik, pl. egymás fulött dolgozók esetében, . a köZö§. több vállalatot is érintő rendelkezéseket, olyan véde]ni rendelkezéseket és intézkedéseket,mint pl, leesés elleni védelem gyanánt fiiggőálIvány bjáosítása minden tetón dolgozó vállalatnak, vagy közös egészségügyi intéZményről való gondoskodás az építkez-ésen dolgozó összes munkás sánrára, . ainak megállapítását, hogy a fenti intéZkedéseket melyik vállalalnak kell végrehajtania.

-

Késóbbi munkához írt dokumentáció. ezen kívül minden építkezésiterwől dokumentációt kell készítcnia késóbbi munkákhoz, ami egyéítelműen tarlalmazza a későbbi használatra. átépítésre,karbantartásla és lebontásla vonatkozó intézkedéseket és rendelkezéseket.

A dokumentációnak adatokat kell tartalmaznia pl.:

a felhasznált építóanyagokról, amelyek az épületen végzett későbbi munkák során veszélyt jelenrhetnek a biaonságra és egiszségrr. . a felhasznált elóre-gyártott elemek összekapc§olásáról és szétválasztásáról, . a karbantartási munkákról, pl. az üvegtető megtisáításfuó], . az elektromos és giázvezetékek helyzetéről.

A biztonsági koordinátor feladatai:

.

A biáonsági koordinátof feladata a veszéIy-megelőzési elvek és az építkezésszamára hozott biztonsági és egészségvédelmihatározatok betaítása. valamint a munkálatok

előírásszerű elvégzésénekellenőrzése az épílkezéstvég7,ő vá]]alatokon keresztül. . továbbá a gyakollati változásokioz igazítja a biztonsági és egészségvéde]miteNet és a dokumentációt.

48

.

ügycl arra. ho8],az épitkezést vég7ó vá|la|atok betansák a veszély_megclőzési alapehekct és a bi7.1onsá8i i,s cgészségvédclnri tervet. előírásszerúen teljesitsék a késóbbi nrunkákhoz

készitctt dokunrcntáciliban szeícpló rendelkezésekel. mcgszcrvczi az úpitkczésl\,ég7ó \,állJlatok c8}ijllnlűködúsól és a tc\,ékenységck koordinálását. \alan]inl il \,álla!atok kiizölli kiilcsönös tájékozlatásl. . köteles to\,ábhá megtenni a szükséges intézkedéseketannak érdekében.hog} az épitkezés terülctére csak az aríajogosultak léphessenek be, . a biztonsági koordinátor állapíüa nreg, hogy mi veszélyeztcli a nlunkavá]!a]ók biztonságát és egészségét.és cnől haladéktalanul tájékoztaúa az építtetól. ill. projektvezetőt, valamint az éíintctt \,állalatokat, lla a felszólíúsra nem szüntetik meg ezcket a veszélyforrásokat. jogában ál1 a nlunka\ cdeln]i l'el ügveló5ighg, fu .6r1.1. . és végezetül lcglőképpen a biztonsági és egészsegvédelmi terv betartására, illetve adott eselhcn me!\ áll(l7lalására kell ügyclnie,

t

16.Az e§r'cs ópíté§i tevókeny§ég€k §orán is bctartandó az ember é§ környezctc

harmonikus kapc§olatának kialakítása. Mutassa be az építőipari tevókenysógck é§ a környezetvédelem kapc§olatát! Infornrációtanalonr vi2lata , Temészetvédelem,kömyczetvédelenr - A természeti éítékekmegóvása - Az erdók védelme - Az építettkörnyeze1 védclnre - Köúryezeti elcnek - Milyen tcvékenységekct jelent az épitctt köm),e7-cl alaliítása, r,édelme

-

-

A kömye7-etvédclnrel szolgáló tc\,ékenységekállan}i szervei, feladatai

- Országgyűlés - Kormlirr1, - A kömyezclvédelenrén fclelős miniszler - ors7ágos Kömyezctvédelmi Tanács - Helyi önkormányzatok Munkahelyek zaj és rezgés elleni védelme _ zaj- és rezgésforrások - A zaj- és rezgésterhcléscsökkentésénck nódjai - védöfelszerc|ések,védőeszközók

A környczetvédclen] jelcntő§égei az ember élctteíénekmegőlzósc,

a tem]észctes

viszonyokba

bcavatkozó ember ellenében. A kömyezctvédelem fogalma: a kömyerclvéde|em mindazon szellemi és lizikai tcvékenységek össze6ségc, amelyck az emberiség életbemaradását, egészségét,fizikailag és szcllenrileg is enberhez méItó életct biáositja a Fö|dön. A környezetvédelem területei: károk megclózlse- károk megszüutetése, kömyezcl feileszlése, temrészeti cróforrás gaz-dálkodás. Kömyezetvédclcm célja: megfclclii élctkörüIn]éüyek révénaZ enlber egészségénekés fennnraradásának bi2tosítása. A környezctvédelcm nem lchet csak védekező jcllegű terékt,rrység. a kömyczet fcilesztésó\,el is foglalkozni kel|, Áz öntisáulás nem c|é8 önnlagában,

49

A kömyezetvédelem e§zközei: jogi, igazgatási, tudományos, múszaki, gaz,dasági. pénzügyi

oktatási nevelési eszközök. Kömyezetvédelem területei: a kömyezeti elemek szcrint: firld, víz,levegő, élővilág, épített körny€zet védelme.

A íiild: A íöld védelme kiterjed

a ftild felszínére és á felszín aiatti rétegeire, a talajra, a kózetekre és az ásványokra, e7,ek természel€s és átmcneti formáira és folyamataira, va|amint magában foglalja a talaj termóképessége, szerkezete. víz- és levegőhiztartása, valamint élővilága védelmétis. A íbld igénybevételéveljáró tevékenységbefejezése uLín a terület használója köteles gondoskodni a ftildrészlet ütemezett helyreállításáról, rendezéséről, illetőleg

újrahasznosítísának feltételeiről,

A viz védelme a felszini

és a felszín a|atti vizeke, azok készleteire, minőségére es mennyiségére, a felszíni vizek medrére és p.Lrtjára, valamint a víztartó képződményekre terjed ki. A víz az é|ő anyag fő alkotóeleme és az élet alapléltétele. Mive| a víz alapvető életfeltétel és korlátozottan előforduló eróforrás, a területi adottságoknak megfelelően állapítják meg a kitermelésének és felhasználásának feltételeit. A kömyezet igénybevételekor gondoskodni kell arról, hogy a víz, mint tájalkotó tényező fennmaradjon, és ne romoljanak a vizi és vízközeli élővilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát biztosító mennyiségi és minőségi körülmények,

A levegő: A levegő védelmc a légkör

egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a klímára terjed ki. Minden olyan mesterséges hatástól védeni kel1. amely minőségét veszélyeztetően

vagy egészségelkárositóan terheli sugárzó, folyékorry, légnemű vagy szilárd anyaggal. Ezért a tevékenységek, létesítményektervezésénél,megvalósításánál, fol},tatásánál, valamint a termékek elóállítá§ínái és használatánáI arfa kell törekedni, hogy a lehetó legkisebb mértékű legyen a légszennyező anyagok kibocsátása,

Az élővilág: Az élővilág vódelme kiterjed valanennyi éló szervezetrej azok életközösségeire és élöhelyeire, Az élővilágot c§ak úgy lehet igénybe venni, hogy az ne károsítsa az

életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget, illetőleg ne veszélyeztesse a fu nkcióit.

Az építettkörnyezet: Az építettkömyezet védelme a településeke, létesitnényekre terjed ki. Az önkormányzatok

aZ egyedi

épitményekeés múszaki

a kömyezet

terhelhetősége és a teIepülésrészek rendeltetése alapján a telepüIések területén a rendezési tervben övezeteket határoznak m€g.

hatások elleni vódekezés módjai: aktív- passzív vagy csokkentik a szennyezőanyagok kialakulását, Dasszív: a már létrejött szennyezőanyagokat igyekszik a technológiai folyamat valameJyik szakaszán kivonni. Kömyezetvédelmi szempontból előnyösebb az aktiv védekezés,

.KörnJezetkáro§ító

á]rirv@zík,

50

Az erdók ródelme, a fa §zerepe a fiild védclmébcD: Mál az őserlberek is íill'edczték.nrilyen hasznos az erdij. Használták eszkijzként Yadászathol. Ráiiittek. hogl nrcggl.írjtva nrcleget_ [én]1 ad. lehct iajta sútni. liizni. de vécleltrlct is nl újt, Késijbb aZ o11]lonUküt is ebből Lészílcltctkel. Ezeken kivül élclmcl is ad aZ erdő. A g),ünlöIcsiik. botsyók. az elejteni való zsákmán!,nagy íészeaz erdókből vaki, Dc ámyékot, hii\,ösl is az erdő, a fák adtak és adnak. Az et,(iiihcn l]róg olyal] íell'cdc7ctlen kincsck vannak. mcl\ek kósóbb akár éleleket nrentlrctnek. Az erdő kikapcsolódást nyíút.ha már Ilii a fejünk a civili7ációlól. elfáradtunk, Az erdónek köszölrhetiük, hogy nrég van belélegezhclő levegőnk, Jövónk az erdőtól lii{rq.

Építkezésitevékenységé§ a környezetvédelem kapc§o|ata

Az építésitevékenységa természetes környezet állapotának megbontásával

jár-

Az építkezés

időszakos tevékenység,amely a környezeti elemeket egy időre erősen próbára teszi, ve§zelyeaeti pl. a ftildmunka- megvá|toztathatja a felszín alatti vizek mozgását, az aljnövények kiiíását, az élőállatok lakhelyének megszúnósét. A munkagépek működése zaj és Iégszennyezéssel jáí. Az építkezé§túgy kel| lebonyolítani, hogy a kömyezetébeo élők szrimára elviselhető legyen, és a kömyezetben minimáli§ ktosodris köv€tkezzen be. Az épitkezés befejeáével a károsodások megszünteü€tők legyenek. A természeti táj mindenképpen megváltozik. A beavatkozás sonín gondosan ügye|ni kel| a kömyezetvédeleín-re, a beavatkoás nem lehet drasáikus. Gondo§kodni kell a tijvédelemről. a táji értékekmegőrzéséról illelve helyreállításáról.

A környezetvédelmét §zolgáló tevékeny§ég€k állrmi §zcrvei, feladatii: Az ál|arn biáositja a kömyezetvédelemhez fűződő áIlampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött kömyezetvédelmi egyezmény€k, szeízódések érvénye§üIést.

l. Az állam kömve?el\édelmi levékenvségci Az állam biztositja a kömyezetvédelemhez fúződő állampolgári jogok

és a más államokkal vagy nemzctközi szervezetekkel kötött kömyezetvédelmi egyezmények, szeződések érvényesülést. Az állam feladatai: - A kömyezetvédelmi követelnrények érvényesítéseaz állam más irányú feladatai során - A kömy€zelvédelem kiemelt leladatainak meghatiároása - A kömyezetvédelmi célok elérését§zolgálójogi, gazdasági és múszaki szabályozó rendszer megállapitása - A kömyezetvédelmi államigazgatási feladatok ellátí§a - Mérő-, megfigyelő-, ell€nőrzó-, értékelő- és információs rendszer kiépítése,múködtetése - A kömyez€tvédelem kutatrási, múszaki, fejlesaési, képzési,tájékoztauisi feladatok meghatározása és ellátisuknak biztosítrisa - A kömyezetvédelem gazda§ági, penzügyi alapjainak biztosíuása Z.,Orszaeevűlés kömye - Ervényesíti törvényalkotó munkájában kömyezetvédelmi érdekeket - Elfogadja a nemzeti kömyezetvéde]mi programot, és kétévente értékeli annak végrehajtását - Dönt a kormánynak a kömyezel állaporiról szóló beszímolójáról - Meghatirozza a kormány és a helyi önkormínyzatok kömyezetvédelmi feladatait - Jóváhagyja a kömyezelvédelmi feladatok megoldását 3, Komány fcladata: - Irányitja az állami kömyezetvédelmi feladatok végr€hajtását - Összehangolja a minisztériumok és a komrány kömyez€tvédelmi tevókenysógét

5l

Az éves köItségvetés előteíjesztésekorjavaslatot tesz a pro$amba kitúzött célok megvalósítását szol gáló pénzeszközöke - A kormány a programía vonatkozó javaslatot 6 évente jóváhagyásra az országgyűlés elé terjeszti - 2 ér,entc iisszcfoglaló i clenlésl nyújt be a kömyezet állapotáról és a program végrehajtásának hclyzetéról - Elősegiti a kömyezeúllapotinak javitását 4. A kömvczetvédelméért felelős minisáer fcladata: - Ilányítja a törvényben vagy kormánltendeletben a kömyezetvédelmi tevékenységeket - Elemzi és énékelia kö.nyezet állapotát - Kidolgozza és a kormány elé terjesái a progníntervezetet - Közíeműködik a természeti eröfonások felhasználásii!,a vonatkozó koncepciókat - Közreműködik a kömyezefvédelmi szak*épesitéskialakitásában és működtetésében 5. Az orszáqos KömyezetvédeImi Tanács: - A kormány működési ideje alatt annak tanácsadó szerveként áIlást foglal a különkizó kömyezetvédelmi programok elvi kérdéseiben - Javas]atlevó, véleményező szerepe van - A konfliktusok feloldásábarr döntő bílói szerepe van - A tanács múködési ideje megegyezik a kormlány megbízatá6i idejéVel, a tanácsot a törvén hatályba lépésévelegyidejűleg kell felállítani, A tanács legfeljebb 22 tagú lchel. A tánác§ban, egyenlő arányban vesznek részt: - Kömyezetvédelmi tfusadalmi szervezetek - A szakmai és gazdasági érdekképviseletiszervek - A tudományos élet a Magyar Tudományos Akadémia képvi§e]ói, 6. Helvi önkormiinyzatok: - kömyezetvédelmi programok összeállítása - a tulajdoni viszonyokba épüló felelősseg ,.a szennyezö fizet" elv szabáh,ozásával érhcló el.

-

Milyen tevókeny§égcket jeleDt az építettkörnyezet alakítása, vódelme? Az épitett kömy€zet is védelemre szorul, arnely elsősorban a műemlékvédelemfeladatköréhez tartozik. Múemlék minden történelmi, régészeti,mű\,észeti, tudományos. társadalmi, műszaki-ipari szempontbol kiemelkedő építmény.

zrj

elleni védelme: Zaj_ és rezgésfonások: A hang szilárd részecskék,folyadékok, vagy gtizok mechanikai rezgése, anrely nyomáshullámok formájában terjed, A legálta]ánosabb közvetítője a levegő. Mértékegysége:decibel. Zaj_ és rezgésterhelés csökkentésének módjai: ÁItalrinos és mindenhol alkalmazható módszer nincs. A megfelelő módszer kiválaszlása csak a zajjellemző adatainak ismeretében. azok méréseután lehetséges. A munkahelyeken lévő zajszintet, a zajt keltó gép típusa, működési nlódja és méretei szabják meg. A munkahe|yen kialakuló zaj jellegét a gépek és a gépterem aku§ztikájának kölcsönhaÉsa határozza meg, A munlahel)en megengedett maximális zajszinr: . az egyenértékűzajterhelés nem haladhatja meg a 85 dBA értéket. . a legnagyobb hangintenziLás szint egyetlen alkalomma| sem ha|adhatja meg a l25 dB

_Munkahcblek

.

ó§ rezgé§

.

éríéket. A gép zajának csöklentése mindig elsődleges feladat, A gépzaj két csoportra osáható: mechanikus zajok. és áramlástechnikai zajok. Ezek csökkentése műszalii (teívezési, üzemeltetési) feladat.

52

Az embert érő zajtelhelé§ csölikentésének kategóriája: a gépek akusaikai burkolása, a munkaterem akusáikai tulajdonságainak módosítása, a dolgozót védő ámyékoló fal léte§ítése. Tokoás. zajvédő falak, zajvédő ffilkék, egyéni zaivédő eszközök alkalmazísa. A forgalomban Iévő egréni zajvédő eszközök: . A hatlójáratba helyeáető eszközök. (Bilsom vatta, fiildugók)

. Zajvédő ffiltok,

zajvédő sisakok, . Zajvédő kendők, sapkík, beépített zajvédő betétte]. . Zajvédő ruhák (ha a zajterhelés l25 dBA ftilé emelkedik). o

A rezgés elleni védelem, A íezgésható§a dz embeüe.

A:le.n99iku§,mozqá:t végzó gépek rezgése a vele, vagy mellette dolgoá emberre is átterjed, vibrációs érzest vált ki. Keletkezesét tekintve a rezgéJazonos eredetű mint a hang, de nelrr a leve8őn keresztül, hanem közvetlen érintkezéssel fejti ki hat]ísát. Az emberi szervezetet éIó hatiisok azonban n€m korlátozódnak az érintkezéshelyére, hanem a rezgés energiájától fiiggően, az egész t€stre átteúedhetnek. Allibráció eóssége jellemeáető a rezgés kiterjedésével, a rezgési energiával, a rezgé§ sebességévelvagy gyorsullásával. Méréstechnikai okok miatt, irezgés jállemzesére,i gyorsulást használják. A rezgé§ következtében neuotikus panaszok, légzesi nehéz§ég, szivritmus váltoás, beszédzavar, gerincbántalom, általános gyengeség, nyelési fájáalmak jelentLezhetnek. A rezgésnek kitett végtagokon, jól defrniálható éI, csont és ízületi elváh;ások tapasáalhatók, Nem szabad vibrációnak kitett munkahelyeken foglalkoztatni 18 év alatti fiataúkal gyomorfekélyes vagy vesebetegségben, vagy szem illetve hallásszervi bántalmakban szenvedőket. A vibrációs betegségek nem gyógyíthatók ezért nagy gondot kell fordítani a megelózésre. Mivel a rezgések nem csak az emberre, hanem aZ épületeke, gépekre és a techn;lógiai megmunkálások pontosságrára is káros hatással van, csökkentésükől gondosko
A r€zgósek csökkentésének módszerei: . A gépek megfelelő rugalmas alapoása. . A r€zonanciafrekvenciák elkerülé§e. . A forgó tömegek §tatikus és dinamikus kiegyei o A lemezrezgések csillapítrisa.

ítése.

. A rezgő tömegek, illetve a rezgésre érzékeny berendezések (pl, műszerek) elszigetelése a kómyezettól. A jól megoldott rugalmas alapozás, egyalánt csökkenti a zaj kibocsátását, és rezgését. Egyéni védőruhát (kesztli, cipő)

{*

5J

hulladékokat? hulladókkcze|és, hulladékgazdálkodás? Mit ért a hulladókkezclós szabályozása alatt? MiIycn hull.dókkezelési megoldásokat i§mer? 17, Hogyan osztályozza az építésiés bontási tevékenységsorán keletkezett

Mit jclent a

lnlormációtartalom vázlata A hulladék Fogalma csopoítosítása Az építésiés bontási hulladékok anyagi minóség szerinti csoportjai Hulladékkezelés,hu]ladékhasznosítás A hulladékkezelés szabályozása: Építési.bontrásüulladék_tervlapok Epítési,bontásihulladék-nyilvántaítólapok Hulladékot kezelő átvételi igazolás A veszélyes hr_rlladékok kezelése A hulladékgazdálkodás fogalma, részei Egyéni és c§oPortos védőruhák, védófelszerelések a hulladék kezelése, mozgatása során

-

-

-

'

-

-

_!|r!bdél!fogq!!qaiA

hr-rlladék olya-n. feleslegessé vált a keletkezés helyén fel nem mennyiségű és minő§égű anyag, amelynek kezeléséról gondoskodni

használható küIönböző kell, Jogi szabályoásál a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény, határozza meg. A hulladékok qsoaqrto§ítá§a: ipari. hááaltási (kommunális), mezógazdasági jellegúek. A hulladékok kczelé§ének menetei a hulladékok összegyúitése, clókezclése, átmeneti tárolása, elszállítása, feldolgoása, végleges cJhelyezóse. A hulladékok hatása a környezeti elemekr.e: - kömyezetrc nem veszélyes hulladékok - kömye7,etle veszélyes (tulajdonságuk szerint: mérgező, fertőZő, túz,_ és robbanásveszélyes, koírozív,radioalitív, mutagén) hulladékok. a.) A kömyezetre nem veszélyes hulladékok: Kezelése az anyag tulajdonsága, halmazállapota és á|laga szerint elküIönítetten töíténik. Egyre elterjedtebb a szelektív hulladékgyiijtés,amely szines egyedi felirattal megielölt konténerekben tőrténhet, A tárolás és sállítás mérettól, alaktól ffiggően uirolóedényben, darabonként, kötegelve vagy zsiikolva történhet. b,) Környezetre veszélyes hulladék (A t02l 1996. számú kormányrendelet szerint: veszélyes hulladék az a hulladék, amely, vagy amelynek bármely összelevője illetve átalakulási terméke ajelen rendeletben meghatározott veszély€sségi jellemzők valamelyikével rendelkezik és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban, vanjelen, hogy ez által az élővilágr4 az emberi életre és egészségre a környezet bármely elemére veszéI}1jelent. illetve nem megfeleló tárolása és kezelése esetén károsító hatlíst fejt ki. A veszélyes hulladékokat ös§zetételük és kömyezetre való veszélyességük alapján csoportosítj uk: I. különösen veszélyes Il. fokozottan veszélyes III. mérsékeltenvoszélyes

Az építkezésekenés az építésicsomagolásokon veszélyjelképektalálhatók, hulladékokat is besorolni.

54

eZ alapján lehet a

Vcszé11, jelképek:

oooe

s@oo

Uj. színes GllS-szimbólumok \,áltják ftl a hagytrrnrinyos (I,1SID) narancssárga veszél)1 jelzii szimbólumokat a csomagoló, gyűjlócsoma8oló anyagokon, konténereken és raklapokon, Ez aá jelenti. hogy eltűnnek a narancssárga négyzeten megjeienó piktogramok, valamint R- és S-mondatok. Lzeket új. rombr-rsz alakú szimbólumok és más, a fizikai, egészségügyi és kömyezeti kockriz-atokat jelzó mondatok helyettesítik. Az új cínúékalkalmazásának köte|ező. kezdő dátuma 20l0. decembel 1.

A GllS jelentése magyarul

a Vegyi Anyagok osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmoniált R€ndszere, az ENSZ új besoroliási rendszere. Szúkebb éíteIemben az anyagok és keverékek (korábban: készítmények)osztályozásáí, cimkézésétés csomagolását szabályozó rendelet,

Mit kötelező címkézni? Mind€n anyagot, vagy keveréket, ami önmagában veszélyesként sorolí, vagy ha veszélyesként sorolt anyagot tartalmaz (akkor is, ha a végső termék maga nem is kap ve§zélyes besorolást), valamint a robbanóképes cikkeket. A különböző kiszeíelésű anyagok minimális címkemérete is meghatározott. kinek kell címkézni? Alapvetően a gyártónak, de felelős a címkéértaz importőr, a továbbfelhasználó és a forgalmazó is, Milyen információkat KELL a cimkén kötelezően feltüntetni? Szállító neve, cime telefonszíma A csomagban lévó anyag névleges mennyisége Termékazonosítók Veszély jelző piktogramok A piktogram legalább a harmoniált címke l/l5 részétfoglalja el, de nem lehet kisebb, mint lcm2 Figyelmeáetómondatok Megfelelőóvintézkedésrevonatkozómondatok Kiegészítőinformációk Speciális cimkézésikövetelmények Hordozhatógázpalackok Propán, bután cseppfolyós petraleum gáztartályok Aeroszolok, aspiníciós veszélyjelentó anyagok. zárt szórófeije| ellátott palackok Fémektönrbformátumban,ötvözetek,polimerekettartalnazókeverékek Elasztomerekettaítalmazókeverékek

. . . . . . . .

. . . . .

55

.

Robbanó vagy pirotechnikai haüis elérése céljából forgalomba hozot{ robbanó anyagok

rcbbeáslcszlves (E) égést rápiáld

oxidilósz.. (o)

nérg.ző (T)

töúy6

gr!]tadó

€)

higbly

fláMblc

ícndi\nl grlték@y (F+)

fuó

(c)

ilgdló (xi) á,taha§ (xá)

kömyczdr. v€szélyes

09

Hulladékkeze|és: a hulladék veszélyeáető hatásának csökkentésére, a kömyezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelé§be vagy fogyasaásba történö visszavezetésre irányr_rló tevékenység, valamint a kezelést megvalósitó eljárás alkalmazis4 beleértve a kezelőléte§ítmények utógondoását is. A 2000. évi I. törvény (HuIladékgazdáIkodási törvény) szerint hulladékkezelésitevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyíljtése,sállitása, előkezelése, tírollá§a, hasznosítiisa. ártalmatlanitísa is.

xL

Hulladékhasznosítás: mindigjelen volt a tlfusadalomban, kiegé§zítette a természetes lebomlási folyamatokat. Az,.ipari méretű" hulladékhasaosítiisúj keletű dolog, ahogy a nem lebomló és erősen mérgező hulladékok vagy szemét megielenése is az, HulladéirlBsznosítás a gyújtőneve mindazon tevékenységeknek, amelyek céüa - az ember által készitett, taítós, nem természetes anyagokat nyersanyaggá alakítsa át,

és

- olyan újra hasznosítható anyagokat állítson elő, amelyek segítik a temészetes

anyagok felhasználásának csölJ.entését. A tevékenységrehasznált angol szó, a recycling. jobban kifejezi, hogy anyagok kömyezettudatos köforgásáról van szó, a nyersanyag késáermék hulladék nyelsanyag stb. folyamatban. Ezen tevékenységen belül megkülönböáetjük a felhasznosítás (upcycling) és a lehasznosítás (downcycling) fogalmát, melyek az újrahasznosítoh anyagnak az eredetihez képe§ti minőségét fejezik ki, 4Z úirahasznosítás célia a Föld erőforrásainak kímélése.valamint a természetbe kerüló hulladék mennviségének a csökkentése.

-

56

Építési,bontásihulladék-tervlapok| lásd

a

követkeó oldalon ,1,1jRvL^l

l(,1-1-^rJEx

A huuadak

e'tgi

miíósége sannli

(l)

2,

]

5.

1

veBy6 apllósiés bMtÁsi huuaék

8,

A§{nyi.r.derü épílóúy€_hulladét

Építé§ié§ boltási hulladék kitöltési útmutató

Az építésiés bontási hulladék kezelésénekészletes szabrilyaiól sáló 45/2004. (Vl1.26.) BM-KWM együtte§ rendelet 2-5, szíúlj.úmellékleteiben megtalálható terv-, és nyilvántartó lapokon az építési-bontásihulladékok kezelési módjához a rendelet szerint az alábbi kódszímok irhatók: Amennyiben a hulladék hulladékkezelönél kerül hasznosításra, a

táblázatban l-es kódsámot, amennyiben a hulladék ittalmatlanitásra kerül 2-es k&számot, amennyiben a hulladék további felhaszrrárás céliából a helyszínen marad, 3-as kódszimot kell f€ltüntetni. A kezelési mód helyszínére vonaüoóan a hulladékkezeléshez igényb€ ven létesitmény nevél, címé!KUJ és KTJ szli(nát kell feltüntelni. Egy csoporton belül a különböző EWC kódsámú hulladékokat, illetve a küIönbözó kezelési mód alá lartozó hulladékokat külön sorban kelI feltüntetni.

51

Az építési-bontísihulladékok jegyzékét és EWC kódszámát (VIL l8.) KöM rendelet 17. fiicsoportia tartalmazza,

a

többszöí módosított l612001,

BoNrÁsI HULLADl:Ií Ny] LI/ÁNTARTó LAP

a bonlási leúkensJségsoún kelelkező hulladékhoz

A vállalkoák adalai:

Dátum:

Neve:

Neve,

címe:

KüJ. KTJ sáma

címe;

Neve,

clme:

KÜJ. KTJ sáma

N€ve,

címe:

KüJ, KTJ sáma

A bonlási lerúlet adatai:

cimeI

Helymjzi

sáínt

A l,égzetl tdékenyséE: épütet rész|eges vagy telje§ l€bonlása,

(A kívánt resz a|áhúzandó!) Bontási hu|ladék

sor-

A hu]ladék anyagi minósége szerinti csoportositás

l

Kirermelt talaj

2-

Betontöm€lék

EWc kódsám

(t)

Aszfalttönnelék

4,

FáulIadék

Fénihulladék

6.

Műanyag huuadék

,7-

Vegyes épitési és bontísi hulladék

8,

Asványj ered€tíi épíóanyag-hulladék

Tómeg

HuIladék kezelő átvéteIi igazolás:

58

kezeldsi mód Helyszine

Megn€vezés€

Az épitési,ill. bontisi kérelernh€z csatolni kell az épitési,illetve bonrá§i hulladék tervlapot. Vagyis még a munkák kezdete előtt meg kell becsülni a keletkezö hulladékok fajtájál és mennyiségét. "Ernek hiányában az építésü8yihatósági engedélyezesi eljár᧠során az építési. illetve bont{isi engedélyhez a külön jogszabályban meghal,ározott kömyezetvédelmi szakhatósági hozzíj ánülás nem adható," A tevékenységbefejezés9 ut1án a ténylegesen kelelkező mennyiségről épító§i nyilvántartó lapot kell készíteni, a hulladékkezelő cégtól pedig átvételi igazolást kell kémi. Így igyekeznek kiküszöbölni aá, hogy a nyilvántaító lapon valótlfi adatok szerepeljenek. E két dokumentumot a használatbavételi engedély iránti kérelernrnel együtt kell benyújtani az épitésügyi ható§ágoknak. "Ennek hiáítyában az építésügyiható§igi engedélyezési eljánás során a hasznrálatbavételi engedélyhez a kúlönjogszabályban meghatározott kömyezptvédelmi szakhatós€i hozzáiárulás nem adható." Bontásná a hulladékkezelési eljrirás annyiban módosul az építésihezképest, hogy a nyi|vántartólapot és az igazolá§t a területileg i||etékes kömyezetvédelmi hatóságnak kell benyújtani. "Ennek hilányában a kömyezetvédelmi ható§ág szabálysértési eljá!ást k€zdeményeáet, valamint az adott területre új építésiengedéIyhez a külön jogszabályban meghatilozott szakhatósági hozz.ájárulá§t nem adhat."

't*g..ít

í!.,

_

3ódÚÚ-d*

veszély€§ hullrdékok kezelése: Minden tevéken}sé8et.önelynek végzésesonín veszélyes hul|adék keletk€zik, úgy kell megtervezni és t,égezni, hogy a ve§zélyes hulladék a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehetó legkisebb legyen, óJ hasznosíiás,át miné| nagyobb mértékbensegítse elő. c) keletkezesének, kezelésének ellenórzése és mennyiségének meghatlároása biáosítva legyen, d) kezelése a munka-egész§égügyi és rnunkabizon§igi szabályok maradéklalan betaíásával töíténjen.

59

A ve§zélye§ hulladék birtoko§a kötele§ megakadályozni, hos/ tevékenys€e t,€z& §orán a veszélye§ hulladék n talajba, a fel§zíni, a felszín alatti vizekbe, a leY€ób. jo§a §zennyezze va§/ kálo§ít§a a környezetet. A hááartások kivételéyela reszélyes hulladék íermelője köleles:

a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységérőlanyagméIleget készireniamel}mek taltalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok menn} iségélés összetételét, a keletkeá termékek mennyisédétés összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségétés összetételét, b) a veszélyes hulladék tárolására és k€zelésére hasmált létesítrnényeiés berendeásei

ijzemeltgtés&ől üzemrraplót vezetni, toy ábbá c) nlilváalaúóst rezetai és adatot szolglíltlrtni. c) a lüiztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhel}.re, hulladékgrújtő udvarra vagy átvételrcjogosult kezelőhöz saját jáművel töIténő sállítás4 d) egyes veszélyes hutladékoknak a lakosságtól való beg}.ujtése céljából speciális gyűjtöhelyeken történő g}ujtése. Tilo§ a v€§zélyes hulladékot más ve§zólyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vary

bármilyen más anyaggal keverni, ha e tevékenységkizárólag a §zennyező ös§zetevők hígítására inínyul. A veszélyes hulladék hasxnosíhísa olyarl kezelési tevékenység,melynek révéna kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékútermékkéalakítják át. A veszélyes hulladékok drtalmatlarrílása ahnlladék összetétele alapján történhet: a) veszélyeshulladék-lenkó telepen végzett végleges lerakása; ó) kémiai eljrilásokkal, ezen belül: - égetéssel vagy más termikus eljrárással,

- ktilönböző fizikai-kémiai elj árásokkal, - biológiai elj ánisokkal.

Hulladékgazdálkodásl

a hulladékkal összeffiggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességénekcsökkentését, kezelését, ezek tervezésétés ellenőrzését, a kezelő berendezések iizemeltetését, bezárását. utógondoását, szaktanácsadlást és oktatást. a termékek életciklus-elemzését. HulladékgazdálkodIás módszerei: l.a hulladék képzódés megelőzése 2.a hulladék visszanyerése, újrahasznosítása, termelésbe történő visszafordíüása 3 .a veszélyes anyag tartalmínak c§ökk€ntése 4.a hulladék energiafomísként való használata 5.a nem hasznosuló hulladék kömyezetkímélő ártalmatlanítá§a.

l'

Eryérri é§ c§oportos védóruhák védőfelszerelé§ek a hulladék kezelése, mozgatása során: Egyéni védöeszköz minden ólyan eszköz, amelyet a munkaválaló azért vis€l, vagy tart magánál, hogy a munkafolyamatból, illetve technológiából eredó kockázatokat, az egészséget

nem ve§zélyezúető mértékűr€ csökkentse. Egyszene több kockrizat fennállása sziikségesséteszi, hogy a munkavállaló egy időben több védő€szköá hasaláljon, ezeklek a védőeszközöknek összeiliőknek és hatékonyaknak kell lenniük. Nem minősül védőeszköznek: a közönséges munkaruha, amelyet nem a munkavállaló biaonságának és egészségénekvédelméreterveáek.

60

csoporto§ vódelmet biZtositó esZközök: vódóállványok. \ éd{ls,/alapgll üeL/o,,,Jlll!) \ alo icl,.é5(,

védőkorlátok, a mun}atcrüle1

18. §orolja fel a túz cllcni yédekezé§ részryevőitl lr^tározza meg, hos/ milycn körülmények között kötclezó tűzvórlelmi szahál)zatot kószireni! Melle-k a munkáltaló tűzr,édcl€mmel kapcsolatos teendői? Ncvezze meg a tűzveszólye,s§égi osztályokat példával! Mel},ek a lcgelterjcdtebb kózi tűzoltókészülék-típusok?

lnfon,nációtartalom vázlata

-

A

túZ ellc,li védekezésrésztYevói és f'eladataik Tűzvédelmi szabályzat készítésénekkötelezettsége; A munkáltató tűZvédelmi kötclezettségei Iűzveszélyességiosztályokmegnevezésepéldákkal TúZoltó kéZi készülékektípusai

Alap fogalmak: a) tűZ(tűzeset)

: az az égésifolyamat, amely veszél}íjelent aZ életre, a testi épsegre lag1 az anyagi.javaka, illetve azokban károsodást oko7: b) tűZ ellcni védekezés(a lovábbiakban: tűzvédelen): a túzesetek megelőZése. a tűzoltási feladatok ellátása. a tűZviZsgálat. valanrint ezek feltételeinek biztositá;a: c)lü7meÉelo,/(s: i tü,/ek kcletkcziscn
A tíiz elleni védekezé§ ré§ztt,evói:

l . . . o . . o r

belügynrinisáer BM országos Katasztrófa\ édelmi l;őigazgatóság megyeiKatasztrófa\,édclnlilgazgatóságok helyi önkományzatok hivatásosönkormányzati tűzoltóságok lÚZolló etyesülelek

önkéntestúzoltóságok nragánszenrélyek pazdalkodó szerrezetek

Tűn édelmi Szabályzatot kell ké\ziteni:

. . r

nunkavógzésben öt lónél többen dolgoznak (családtagoklal) őtvennéI több személy befogadására alkalmas lótesítménv kereskcdelnriszá]láshclyeken

6l

.

tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén

Túzvédelmiszabályzatnak tartalmaznia kell: . tűzvédelmi fcladatokat ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit . tűzvédelmj szcnezet feladatát. felépíté§étés múködését . tűzveszéIyességi osztályba sorolását es a tűzvédelmi használati szabályokal . tevékenységrevonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat

.

. r .

alkalomszerú tűzveszélyes tevékenységesetén a teendőket (időpontját. helyét, tevékenységleírását, munkavégző nevét, tiizvédelmi szakvizsga számát, előírásokat) túzvédelmioldatás. tűzvédelmi képesítéshezkötött munk.íkat murkavállalók a túzjelzéssel, túzollissal kapcsolatos feladatait, léte§ítményitűzoltóságmúködését

Túzjelzés:Aki üzet vagy annak közvetlen ve§zélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltó§ágnak, vagy ha erre nincs lehetósége, a rendőrségnek vagy a mentószolgálatnak, illetőleg a települési öDkoímlínyzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek),

A munkáltaló tűzvédelmi kötelezettsógei: . A legalapvetőbb tűzkockizati elemek éítekelésea q/2008

.

. .

. . .

(11,22.) ÖTM rendelettel (OTSZ) kiadott Országos TúzvédelmiSzabályzat alapjáú kötelező, amelynek a legfontosabb eleme a létesítményektúzveszélyességiosáályba sorolása. A gazdálkodóknak, ha ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesitmén).t múködtetnek, illetve a fokozottan tíiz- és robbanásveszé|yes besorolás e§etén és kere§kedelmi szílláshelyeken Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteniük, aínelynek a 30/1996 (xII.6.) BM rendeletben meghatározott esetekben melléléletétképezi a Tűzriadó Terv. A fokozoftan tűz- és robbarrásveszélyes, a tűZ_ és robbanásveszélyes, valamint a tíizveszélyes tűzveszélyességiosáályba tartozó létesítményekbenmegfelelő szervezetettel, túzvédelmiszakképesítésselrendelkező személlyel, illetöleg szolgá|tatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai tlizvédelmi oktatásáról és rendszeres továbbképzéséIől, valamint arról, hogy azok a munkaköíükkel, tevékenységük:kel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoáatásuk megkezdése előtt elsajátitsák, a tűz esetén végzendő

feladataikat megismerjék,

Bizonyos munkakörökben foglalkoztathat,

csak ttjzvédelmi szakvizsgával rendelkező alkalmazottat

Gondo§kodnia k€Il a kézi túzoltó készülékek beszerzéséről. időszakos felülvizsgálatáról, Alakítsa ki a tűzvédelem stratégiáját cégénél,vállalkozásrtrál.

Tűzveszélyességi osztályok

Fokozottán túz- é§ robbanásveszélyes (elzése: ,,A") tűzveszélyességiosáályba tartozik: a) - olyan anyag, amelynek bármely halmazállapotban heves égése,robbanása, indító (iniciáló) gyújtásra, illetve más íizikai, kémiai hatásra bekövetkezhet, aZ a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 2l "c alatt van, Yagy űzcmi hőmérséklete eléri vagy rneghaladja a nyíltté.i lobbanáspontjá1, 62

bt

r- : 3lr_ !.a2- löd, anehnek alsó .]i_- - - _ ._:.. lbb ]0 %;

éghető§égi határértéke a levcgő 1érl'ogatához

a,,. ._-. ..<_ ti\ezel. helyiség, szabadtéí.ahol az a) pontban meghatározott ,.]ol előállítják, feldolgozzák, hasznáIják" tárolják vag.\, :_: : - <_

f(,r:a!!:1l,.r h,,rzák és e {evéken}sé8 közben aZ anvagok rohbanásl,eszéil,es . -, ', _- -: . ,l,rk e]ő: cl :: : -,. ,l\'_. .rnr.iyben nyitott akkumulátorokat helyeztek el vagy töltenek, és szellóztetése-

Túz- el robbeorsresztílyes (elzése:,,B") tú7xeszélyességioszlályba tartozik:

:

:- j por. amely a |evegóvel robbanásveszélyes keveréket kópez, ._: j fol!,adék, olvadék, amelynek áíttéri lobbanáspontja legalább 2l .C. nyíltté legfeljebb 55 .C,

"ranáspontja .7 a gáz, gőz, köd, amelynek alsó éghetőségi határértéke a ievegő térfogalához \ iszonyítva l0 %-nál nagyobb; hl .rz a l,eszélyességiövezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják, f€Idolgozzák, használják, tárolják va§l forgalomba hozzák, és e tevékenységközben ezek az anyagok robbanásveszélyis állapotban fordulnak elő; c) a poft vagy kisméretű anyagrészeket elszí\,ó, leYá|asztó rend§zcr, porkarnra, ha bennc az elszivott anyag a levegőve| robbanásveszélyes keveréket képez.

Tűn,eszélyes (elzése:..c") tűzveszélyességiosztái}ba tartozik: a) aZ a §zilárd anyag, amelynek glulladási hőmérséklete legfeljebb 300 "C. a legaIább 50'C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőo|ajok és a világításra hasZnálatos petróleum, az a íol1,adék, olvadék, amehnek n\ílttérilobbanáspontja 55 "c felett van, de

legiiljebb l50 "c

az a gáz. amely önmaga nem ég. de aZ égésttáplálja, a levegő kivételével;

b) az a yeszélyessógi öYezet, heli,iség, §zabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulaidonságú anyagot előállitják. fe]dolgozzik, használják, tárolják vagy forgalomba hozzák' c) az a közösségi épülct, amelyben egy tűzszeLkasz befogadóképessége 500 fónél nagyobb; d) az üzCmanyagíöltó-állomások,

Mér§ékclt€n túzyeszél),es (ielzése: ,,D") túzve§zélyességi o§ztályba tartozik: a) az a szilárd anl,ag, anrelynek gyulladási hőmérséklete 300 "C-nál nagyobb, az a fol1,adék, o|vadék, amelynek nyílttérilobbanáspontja 150 .C-nál nagyobb, vag} üzemi hőmérséklete a nyílttérilobbanáspontja alatt több mint 50 "C-kal van, b) az a \eszély€s§égi övezet, helyiség, szabadtér, ahol az a) pontban meghatározott tulajdonságú anyagot előállítják. í'eldo|gozzík, használják, tároljrák vagy forgalomba hozzák. továbbá. ahol nyílt lánggal üzemelő tüzelóberendezést használnak; c) az a \e§zélycsségi övczet, helyiség, szabadtér, amelyben nem éghető anyagot 300 "C l'elett dolgoznak fel; d) az a közös§égi épület, amely nem taltozik a,,c'' lűzveszélyességi osztályba; e) az iroda-, lakó- és szállásépület; 0 gópjárműtároló (építnény.szabadtér): g) állattartó helyiség.

63

Nem tűzveszélyes (elzése:,,E") tűzveszélyességi osaályba tartozik: a) a nem éghető aDyag; b) az a veszólyességi övezet, helyiség, szabadtér, ahol nem éghető anyagot 300 .C alatti hőmérséLleten előállítanak, feldolgoznak, használnak, tárolnak vagy forgalomba hoznak. Taontos: A tűZoltó készüékekkel (elóírások, éllenőrzés, fajták, stb.) sok szabvány és az oTsZ is foglalkozik. Az MSZ1040 készülékek 2014. december 3l-ig tarthatók ké§zenlétben. Má,r csak MSZ EN3 szabványnak megfelelő készülékeket lehet árusitani.

_

-

iilék fogaluutlolyan eszköz. amelyból az oltóanyagot a kés,,ülékben lévd irányithatóan a tűz fészkérelehet kilövellni, c§oporto§ításuk: 1.Oltóanyag szerint: porral oltó: p vízzel oltó: v Habbal oltó: H Halonrral oltó: G szén-dioxiddal oltó:

co2

2.Nagyság szerint: Kézi: max. 25 kg össztömegig Hordoáató: max. 250 kg ös§áömegig szállítható: max. 1000 kg össztömegig Járműre szerelt: max, 3000 kg töltótömegig

{

19. Mutassa be a túzoltó kézi ké§zülékeket oltási mechanizmu§uk, működteté§ük, sajátosságaik szempontjából! Mily€n időközönkónt kell a tűzoltó készülékeket cllenőriztetni? Milyen e§/szerű túzoltási úódokat ismer? Információtartalom viilata TKF típusúkészülék ABc ponal oltó készülék co2-gázzal oltó készülék Habbal oltó késziilék A tíizoltó készülékek ellenőrzése Egyszerú tűzoltási módok

-

A tűzoltó ké§zúlékeketaz abb.n tárolt oltóanyagról nevezik el.

A jelenleg hasznlilt tipusok elnevezései: - vizzel oltó tíizoltó készülékek, - Habbal oltó túzoltó készülékek, - Ponal oltó tiizoltó készülékek, - széndioxiddal oltó tűzoltó készülékek, Halonnal oltó tűzoltó készülékek

64

VíZzel oltók: A vízzel oltókat rendszerint,,A" tíizosáíl}uttjzek (fa, papír,múhelyek,raktárak. irattimk kezdeti tüzeinél, stb.) oltásá{a használjriLk. A készülékből kiboósátott sugárkép alapján beszélhetünk kötöttsugaras és szórtsugams készülékól. A készülékoltóanyaga alapvetően közönséges viz, amelyhez esctenként adalékot tesznek, hogy a felületi feszültség csökkenjen. Ezen kíl,ül fagyállóval keverik a vizet a fagyásveszé|y elkeűlésére. A jelenleg elérhető készülékek méretválasztéka: 6, 9, 10 liter. Habbal oltó tűzoltó készülékek: A habbal oltó ké§zülékek kialakításukat tekintve a szórt vízzel oltók egy nagyobb hatékonyságú változanának is tekinthető. A két készüIéktipus között a különbség kon§trukciós szempontból igen kicsi. Oltóanyaga víz és habképző anyag oldata, és fagyálló is varr benne. A habképző anyag koncentrátuma 3_5 tíolo, HatékonYan lehet oltani a f4 papír stb. tiizeket, ugyanakkor eredményesen lekiizüetök az éghetö folyaáék tijzek is. Altalában a habbal oltó készülékminden olyan helyre ajánlható, ahol vízzel oltó szükséges és alkalmas, de túl ezen az éghető folyadékok és gumik olúisára is eredményesen alkalmrható. Jelenleg eléihető választék a 3, 6, 9, (10) és a 12 literes készüIék. Porral oltó tűzoltó ké§zülékek: a legelterjedtebb, a legnagyobb vtílaszték:kal rendelkező tűzoltó készülékek_a hazai tíízvéd€lemben. Az oltóanyagtöltet a különböző tűzosztáIyokB speciáisan készül, Leggyakíabban ,,B - C'' ill. ,,A_B - C'' lűzoszLílyoka alkalmas tűzoltóPorokat alkalmaznak. Mindkét tipus megfelelő biáonsággal ha§ználható feszültség alatti berendezesek tüének oliásám 1000 v feszültségig. A,,B _ c" tölt€tíi készülékek válasáéka: 2-, 3_, 6-, 12- é§ 50 kg-os, míg az,,ABc'' töltetü késziilékekl-, 2-, 3-,4_, 6-, 9-, 12 kg_os kvitelben léteznek. Készülékeket csoportosíthatjuk : 1. Belső palackos készíilék:A hajtóanyag külön palackban található, a hasadó-tircsát beütő gomb segitségével szurjuk át, így jut a hajtóanyag a tartályba 2. Külső palackos készülék: oltóanyagtartáIyon kívül van a hajtóanyagpalack, kiterjedt tüzek esetén is hatékony a nagy teljesítménye miatt 3. Belenyomott gázos porral oltó késziilék:Hajtóanyaga általában nit.ogén, ami együtt van a tartilyon belül az oltóanyaggal. Alkalmazás: járművek, ilodák, üzletek, gáz- és olajtijzelésű berendezések tiizeinek oltásifu a, szén-dioxiddal oltó tljzoltó készülékek: Ha§ználatánál fonlos szabály, hogy csak a megfogris céljára kialakított szerkez€ti részeket használjuk. A késziilékből ki,íramló co2 hómérséklete -78c, ami súlyos fagyási sérüléseket okoáat. Zírt helyiségben levegő-kiszodtó hatá§a miatt légzesvédelmi eszközök ha§ználata kötelező! (5-6%-os koncentrációnál öntudatlanság következhet be, a 25-3ooZ-os koncentráció pedig halálos lehet). A co2 gázzal oltók viszonylag széles teriileten alkalmazhatók, ide értve a folyadéktiizeket is. A co2 nem vezeti az elektromosságot, így fesziiltség alatti berendezes tiizeinek olüására eredményesen és biáonságosan alkalmaáató, Halonnal-oltó. illetve halont kiváltó qlázzal oltó tűzoltó készülékek: A halonnal-oltó tiizoltó készülékeknéla kömyezet hőmér§ékleti hatfuainak általában -15 és +60 C fok közöttinek kell lenrie. Követelmény, hogy ha§ználat közben a készüléket a ffiggőlegeshez viszonyítva max 30 foknál nagyobb szögben ne döntsük meg! Forgalomban jelenleg az alábbi töltósúl}ri halonna|-oltó készülékekvannak: 2, 5, 10 kg-os típusok. Az egyes tipusok jellemzói: - Forgalomban van még 5 kg-os TKSZ gyártnínyúhalonnal oltó készülékis.

A tú!9ltó_Lé§zü!éL_ellenőrzé§e

'te:Ékenység,

es karbantartása tűzvédelmi szakvizsglához kötött

65

A ttjzoltó készülékeknek típustól ffiggöen félévente(MsZ 1040 szabvány szerinti készűléknél),illetve évente (MSZ EN 3 szabvány sze nti készüléknél)alapkarbantartáson kell átesniiü (ellenőrzés). Továbbá a negy€déves eltenőúést az iizemben taító i§ elvégezheti. Ötévente közép- és l0 évente teljes körű (nyomáspróba) karbantaítást kell e|vi,gczni. vagy minden használatot követően egy oKF által engedélyezett szakmúhelyben. Az 5 éves középkarbantartás egyes típusoknál eltérő lehet. Eryszerü túzoltási módok: A tűz eloltásánál elsődleges feladat az anyagi javak védelme és a kömyezeti károk megakadályozása, de elengedhetetlen a további kömyezeti kírok minimaliálása érdekében a megfelelő oltóanyag és oltási mód megválasztása. -4. víz, mint o!!.!E!y4gi_ A-l6grégebb=en és még mindig a leggyakabban ha§znált oltóanyag.

A leglöbb esetben a túz helyszínénvagy annak közelében megfelelő mennyiségben meglalálható, sokfajta tűz oltására alkalmas. Vannak azonban olyanje]legú tüzek, amelyek oltása vizzel részben hatástalan, voszélyes, esetenként pedig vizet alkalmazni tilos! A víz oltóhatásai: Hútőhatis: ez a hatás elsősorban a víz hő elvonó képességénalapul. fuil§!4@g ilyenkor a kiszoritó hatás érvényesül, ugyanis a hó hatásitra gőzzé vá|ó víz térfogat növekedése kiszoritja az égéstérbőlegyrészt az oxigént, másrésá az éghető anyagból kiáramló gáat. Megemlíthetjük még a takaró hatást is, ameIy yizzel töíténő elílíasááskor érvény€sülhet, Másodlagos károk miatt nemjavasolt az ilyen használat. Ütőhatás: a nagy erőv eI éíkező yíz az égő a1yagról leszakítja a lángot, így megbontja az égő felületet. csak indokolt esetbenjavasolt a használat4 amiLor a porlasztott sugár használata nemiár eredméIrnyel. A víz alkalmazásának előnyei: . viszonylag olcsó, nem ö§szenyomható, így nagy nyomás is létrehozható (l50 atm); . semleges kémhatású, nem mérgező oltóanyag; . szállítható; . nagy a hőelvonó képessége; . gyakorlatilag mindenütt fellelhetó. A víz alkalmMá§ínak hítÉnyai: . fagyásveszély, 0 C alatt hosszabb állásnál a tömlőbe illetve a szivattyúba befagyhat a viz; . az éghető folyadékok döntó (veszélyesebb) része nem oltható vizzel, p|. beruin, . másodlagos károk közül a vízkárjelentós. Nem használható a víz oltiásra: . alkáli, könnyúfémek tüzeinek oltására (robbanrisveszély, izzó fémrészek szétaöccsenésex . magas hőmérsékletű, olvadt fémek esetén; . elektromos berendezések oltásrira, ha feszültség alatt álnak. Feltételesen használható olá§rá a ví7: . porveszélyes helyeken, ahol kötött sugár esetén fennall a porrobbanás veszélye, igy a porlasztott §ugiár használata lehetséges csak.

Ah9b.!!!!!!!!944yac._ A

hab olyan gőzzel, gázzal töltött buborékokból áló rendszer. amelynél a buborékok egymástól folyadékhártyával vannak elválasáva. A habok oltóhatásai: hűtő, takaró, elválasztó, illetve kiszoritó oltóhatás. Az oltóhab alkalmazási lehetőségei: . elsősorbarr éghető folyadékok (benzin, olaj) tiizeinek oltására alkalmas (takaró - hűtő hatás);

66

. . . .

sziliird anyagok tüzeinek oltására - ha vizhiánnyal számolunl (vízkar); repü|őbaleseteknél a pálya letakarása habbal; savömléskor (salétromsav) keletkezó tiizek oltá§fua. takarássa| lekötjük a mérgező gázokat: ferde felülctcn l aIó o|tásnál.

. Ti|os €Iektromos tüzck oltása használni. valamint olt. ahol a vízzel oltás is vcszólycs! Az oltógázok jellemzé§c: A nem éghetii giizok tűzoltó képességétmár régen felismenék és használják, Általá,nos szabályként megállapítható, hogy alkalmaásuk elsősorban zárt térben előnyös. Kedvező tulajdonsrágaik miatt küIönösen indokolt lehet a g|ááartalmú tűmltó készülék használata: . bonyolult felépitésű,zárt térben elhelyezett gépek, berendezések védelmére,amelyek szűk nyilásain. szellő7,őrácsain kere§ztül j uttatható be az o|tóanyag (péIdául: zárt szekrényes elektromos lápegységek, sziLrnítógépek zán egységeinek védelme); . laboratóriumokban, ahol olyan anyaggal dolgoznak. melyek más oltóanyagokkal íeakcióm képesek; . ha más oltóanyagú készülékekkel a másodlagos kárjel€ntósen megnövekedne. _

Tíizoltópg]ok jc!|emzé§ii-

Az oltóporok hasmálata tűzoltási célra az oltóhatáLsokat felismerve és felhasználva a XX. sázad elejétól terjedt el. Jelenleg korszerú változataik szé|es körben használatosak. Az oltóporok használata a tűzosááyok típusainak megfelelóen más és miis összetételben l€het alkalma§ tűzoltásra: .,,B" és,,c" típu§ú tüzek esetén: hagyományos NaHco3 (nátrium_hidrokarbonát) és a KHCo3 (káliun-hidrokarbonát) alapú; .,,A" típusútüzek oltására: ammónium-foszfát, .,,D" típusútüzek oltására: alkálifém-klorid, ammónium-kloíid taíalmú oltópor használata az általános.

Az oltópor oltóhatásai: . hütó-bomlási hatás: ilyenkol az oltópor termikusan bomlik

és gráz halmaállapotú (fojtó-kiszorító hatá,s); bomlrástermékei révéncsökkenti az oxigén-koncentrációt .jellemző az ún. ,,falhat.i§", amely sonán a láncreakciól továbbvivö atomok, molekuláLk a pol felületének ütközve elve§áik energiájukat; . az ún. ,,ABC" oltóporok, amelyek hatóanyaga jellemzóen az ammónium-szulliát és/vagy ammónium_foszfát. Az égó felületet az oxigéntól elzláf\a fojtó-takaró hatást is kifejthetnek. Az oltópor felhasználásának előnyei: . döntő többségük (hordozható) oltókészülékekben található, amely alkalmas l€het gáz és éghetó folyadékok kisméretű tiizeinek oltrására; . tűzoltó gépjáfínűvekben máhiázott, nagyobb mennyiségű oltópor esetén alkalmas nagyobb méIetútűz oltásám; . életmentésnéla lángleveró tulajdonság miatt jól használható (például repülógéptiizek felsaáLrnolrisakor a behatolást elósegítve); . elektromos berendezések feszültség alatti tüzeinek oltá§ára felhasználható !! ! Az oltópor felhasználásának hátányai: . szilárd, éghető anyagok, alkílifemek, könnyűfémek tüzei csak §peciális oltóponal olthatók; . forgó, mozgó alkatrészeknél koptatóhatás jelentkezik; . éftékesberendezesek tüzei (p|,: mikroelektr
6,1

. viszonylag költséges oltóanyag, ehhez mérten csak viszonylag rövid idejű beavatkozást tesz

lehetővé; . komplikált az oltóeszköz használata utiini töltése, utlinpótlása, illetve a felszerelés ismételt készenlélbe állitása,

Mit jelentenek a következő fogalmak: hegeszté§, tc|cpítctt ós nem telepített munkahely, nyílt táng? sorolja fel a hegeszté§i úunkák (nyílt lánggal végzett munka) legfoDtosabb előírásait! Mik a gázhegesztés és a lángvágás szabályai? Hogyan lehet alkalom§zerű tűzveszélye§ tevékenységet végezni? lnformációtartalom vázlata - Fogalommeghatiiroások - Személyikövetelmények - A munkahely kialakítása és vizsgálata 20.

-

Glizhegeszlés és langvágás Alkalomszerűtűzveszélyestevékenység

Fogalmak:

1.Heqesáés: A hegesztés sorián a rnunkadarabokat hővel, nyomással vagy mindkettóvel egyesítjük oly módon, hogy a munkadarabok között nem oldható, az anyagok természetének megfelelő fémes (kohéziós) kapcsolat jön létre. A hegesáést. mint technológiát, leggyakrabban fémek közötti oldhatatlan kötésének létrehozására alkalmazzuk. A különbözó fémeknek különbözőek a hegeszthetóségi fulajdonságai, így az alkalmazott heg€sztési techno|ógiák is különbözőek. 2.TeleDített munkahelY: Hegesáés céljára létesített, helyhez kötött, általában áIt (műhely jellegú) munkahely, 3. Nem teleDített munkahelv: H€gesáés céljfua ideiglenesen kialakított munkáely. 4. Nvilt láng: A túz okait többféleképpen csoportosithaűuk. Ismerünk színdéko§, gondatlan, vagy véletlen tíizeseteket. A nyilt láneú gyrjtóforrástól keletkezett tüzesetek esetében azonban nem beszélhetünk véletlen eseményről, az mindig valamilyen szándékos, vagy gondatlan tevékenységeredménye. A nyílt lángról általában mindenkinek a felborult gyerty4 vagy a benzint szétlocsoló g}újtogató jut eszébe, pedig nyílt láng ennél sol.cral több helyen fordul elő.

.§?smé,|t+öf 9!9!4l4yekI Hegesztést önállóan az v-geáet, aki betöltötte a

18, életévét,és a feladat elvégzésérea vonalkozó jogszabály szerint elózetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és ;íllamilag elismert hegesáői képesítésselés tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik.

Hegesztő szakmunkás tanulók, illetve különféle hegesztő eljárá§ok gyakorlati oktatásrin résávevők csak az eljárásnak megfelelő elméleti és gyakorlati képesítésselrendelkezö személy felügyelete mellett foglalkoztathatók. Gázpalackot é§ acetilénfejlesztő-készüléket az kezelhet, akivel az ehhez §zükséges ismereteket a munkáltató oktatás keretében elsajátítíaíla. A hegesztó munkáL üányítására az a személy jogosult, akit ene a munkáltató írásban is megbízott.

68

Hegesztő munkaheIy kialakítása: l, A hegesztést és/vagy rokon eljárrásainak alkalmazisát szolgáló létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök (beleénve az egyéni és közösségi védőeszközöket), valamint tec}nológia használatba vételétaZ üzemeltető irásban rendeli el. Az ehhez szükséges munkavédelmi szempontú. eióZetes Yizsgálatot a kockázatok értékelésévelkell végezni, 2, A vizs8álat célja annak megállapitása. hogy a létesítmény,a munkahely, a muDkaeszköz. a technológia megfele| az egészséget nem veszél!,eztető és biáonságos munkavégzé§hez sziik§éges tlírgyi, §zemélyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg telj€síti a Mu.(avédelmi törvénynek a munkahelyek kialakitiisára vonatkozó átalános kóvetelményeit. 3._A vizsgálat elvégzése munkabiaonsági és rnrrnka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül, és az illetékes hegesáési felügyelettel. illetve ennei hirinyában megbí;ott hegesáő szakembenel együtbnűködve kell végezni. A vizsgálati jelentést mindkét réiavevőnek jegyeznie kell.

Az ívhege§zté§ soriin

a bevont fémelektróda és a munkadarab között

villamos ívjön létre, és a megolvadt fémcseppek az íven átjutnak a hegesztési ömledékbe, Váltóráram esetén hegesztő transzformátor, egyenáram eseten hegesztődinamó, vagy egyenirritryítós hegesáógép biáosítja_a hegesáőlíranot. Az ívhegesztés §onin fémeket ,,olvasztunk'' egymáshóz, melyek önmagukbannem tekinthetők tűzveszélyesnek, azonban ha valamilyen éghető arryag van a közelben, az kó lyedén megglulladhat, ugyanis a villamos iv mentén a hőmérséklet kb. 2.000 c fok, továbbá a sútpallaI..ó,lz7Á szíkúk,fémdaíabkák is gyújtóforiá§t jelentenek.

A láng- vary gázhegeszté§i eüáiást

az ömlesztő hegesáési eljárrisok közé soroljuk. A.láughege§ztós §orán valarnilyen éghető gázl kevemek oxigérrnel, amit a hege;áőpisztoly, mint égető berendezés éget el. Éghető gázként általában acetilént használnak,-amellnrek palackozott formája a dissous_gráz. A hegesaés úgy történik, hogy az acetilén és aZ oxigén ke.,,eréke egy reduktoron át jut a hegesáőpisáolyhoz, ahol elég, a lring pedig elvégzi feladaá. Az acetilén_oxigén keverék lángjának hőmérséklete attot ftggoen, hogy mltyen aúnyúaz oxigén és az éghetőgáz keveréke és fajtája 2000_3200 C fok között változik.

Lángvágás: Az eljárás lényege, hogy egy anyagot (fémet) hóhaüás segitségével szetválasztják, úgy, hogy a glrrlladrisi hőméIsékletre hevitett fémet a meggyújtott gáz-oxigén kevelék elégeti, az égésterméketpedig a vágási resből kifujja. A kézi lángvágópisáoly hasonló, mint a llínghegesáó pisztoly, az éghető griz pedig átalában acetilén, vagy PB-gáz.

A

hegeszté§, lángvág᧠§zabályai: A hegeszté§ kömyezetében ne legyenek éghetó anyagok (pl.: papírdobozok, festék, longyok, textilek, fíirészpor, faforgács, stb.).

. .

A hegesáéskor szanaszét sáródó sziknik, izzó fém elemek a legkisebb résbe is bejuthatnak, így a munka után nagyon alaposan körül kell nézni a területen. .Illékony,éghetőanyagok(pl.:benzin,gázolaj,lakkok,stb.),vagyPBgáz,vezetékes

r .

gláz 150 métemélközelebb ne legyen.

Ha fa padlón hegesztünk, azt előtte takaiuk le olyarr anyaggal, ami megakadályozza, hogy a forró szika, fröccsenő anvag tüzet okozzon, A hegesztés utin fél órával néZzük meg a helyszint újrq hogy nem tapasztalunk-e fiistölést, parlislást, tüzet.

69

. .

Munka közben legyen kéznéItúzoltó készülék. homok, vagy viz, az esetlegesen keletkező tüzek eloltására. Ha ezt a tevékenységet nem magunk végezzük, hanem szakembene bízzuk, akkor is figyeljünk ana. hogy a megbizott személy ke]]óen körültekintő_e,

A

h€gesztó§, lángvágás alkalomszerű tűzveszólyes tevékenységnek számít. Munkavégzós során betartandó szabályok: 1.Tűzveszélyes t€vékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tiizet vagy robbanást okozhat. 2. Állandójellegű túZveszélyes tevékenységet csak a túzvédelmikövetelményeknek megfeleló, erre a célra alkalmas he|yen szabad végezrri. 3. Alkalomszerú túzveszélyestevékenységet - (4) bekezdés kivételével előzetesen irásban meghalírozott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata, 4. Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magiinszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben,épületben, szabadtéren fol),tatja, úgy a feltételek inásbeli meghatároása nem szüséges. 5. A külső szervezet vagy személy által végzett túzveszélyes tevékenységfeltételeit a tevékenységhelye szerinti létesítményvezetöjével vagy megbízottjával egyeáetni kell, aki eá sziikség szeri t - a hell sajátosságnak rnegfelelő - tűZvédelmi elóirásokkal köteles kiegészíteni. 6. Az alkalomszerú túzveszélyes tevékenységrevonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenységidőpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és túzvédelmiszakvizsgához kötött mun]€kör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó íűzvédelmi szabályokat és előírásokat, 7. Jogszabályban meghatáTozott tűzveszélyes tevékenységetcsak érvényestúzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb túzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályoka, előírásoka kiollatott személy végezhet. 8. A tűzveszélyes kömyezetben végzett tűzveszé|yes tevékenységhez a munka kezdésétől anrrak befejezéséiga munkát elíendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. 9, A tílzveszélyestevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető túz oltásáía alkalmas túzoltó felszelelést, készüléket köteles biztosítani. 10. A túzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak kömyezetét túZvédelmi szempontból köteles átvizsgáini és minden olyan körülmén},t megsziintetni, üni tüzet okozhat.

Ha a fenti szabáyokat, elóírásokat megszegiük, és ezz.el tüzet okozunk, tiizvédelmi bírságra sziimíüatunk. A büntetés összege jóval magasabb akkol, ha a tíiz eloltáslíhoz a túzoltóság beavatkoása is sztikségessévált.

7o