Feljegyzés a Sopron, Hársfa sor 7. sz. alatti 7417 és 7418 hrsz-ú ingatlannal kapcsolatban Érintett ingatlanok a Lőverek városrész és környéke Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2006. (IV. 7.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) területi hatálya alá tartozik, az Lke-Lö1 jelű Lőverek kertvárosias lakóterület területfelhasználási kategóriába sorolt. Az építési övezet előírásait a R. 15. §-a tartalmazza: „15. § (1) A Lőverek kertvárosias lakóterületen telkenként egy épület építhető, amely lehet: - legfeljebb kétlakásos lakóépület, kivéve az Lke-LÖ3 és az Lke - LÖ10 építési övezetet, ahol a kialakult helyzetre tekintettel több lakás is építhető, - a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó épület, - 10 szobánál többet nem tartalmazó szálláshely szolgáltató épület, - egyházi, szociális, nevelési - oktatási épület. (2) Telekméretek, építmények elhelyezése: a) A Lőverek kertvárosias lakóterületén új főépület csak szabadonálló beépítéssel létesíthető, a kialakítható telkek utcai homlokvonala min. 16,0 m, az építménymagasság max. 7,5 m lehet. A tetőtér beépítése meglévő épületeknél csak akkor engedhető meg, ha az alapvetően nem változtat a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő tetőforma jellegén.
b) A kialakítható legkisebb telek területe 1300 m2, a megengedett legnagyobb beépítettség 10%, a minimális zöldfelület 75% lehet. A 10%-os beépítettségen túl a terület korábban épült épületeihez illeszkedően további a főépülethez kapcsolódó egyszintes, fa2 üveg veranda építhető, maximum bruttó 20 m -es alapterületi nagyságig. c) Az épületek elhelyezése a telekhatártól: - az oldalkert felőli oldalon 3-3 m (kivéve a jelen rendelet 6. § (4) bekezdés szerinti eseteket), - az előkert felől a tömbre jellemző szórt vagy vonalas beépítés.
d) A telkenként építhető egy, főfunkciót magába foglaló épület a telek területéből legfeljebb 200 m2-t foglalhat el és nem haladhatja meg a terepszint feletti nettó alapterület alapján számított belső tér nagysága az 1200 légköbmétert, kivéve az LkeLÖ3 és az Lke - LÖ10 építési övezetet. Ezen túlmenően legfeljebb 20 m2 alapterülettel a jelen szakasz b) pontjában jelzett fa-üveg veranda építhető. e) A kialakult utcai beépítés vonala nem változtatható meg, a hagyományos, szabadonálló beépítés más formával nem helyettesíthető. f) A felszín alatti, legfeljebb egy szintes beépítést - a felépítmény területéhez csatlakozva - terepszint feletti beépítéshez képest annak legfeljebb 20%-ával lehet megnövelni. Amennyiben a terepadottságok indokolják 2 garázs céljára az épülettől függetlenül további szint alatti beépítés is kialakítható, maximum lakásonként 30 m es nettó alapterülettel. 2 g) Nagyméretű (3 m -nél nagyobb), vagy a városképet zavaró reklám, vagy hirdető berendezés elhelyezése nem engedélyezhető. h) Nem engedélyezhető a Lőverek kertvárosias területen kisipari és szolgáltató tevékenység végzésére alkalmas műhely és létesítmény, kivéve a környezet lakófunkcióját nem zavaró hatású, vagy korábban kiadott engedélyek alapján működő gazdasági tevékenység esetét. i) A Lőverek kertvárosias területen a tömbbelsők feltárása nyeles telkek kialakításával engedélyezhető. j) Lőverek kertvárosias lakóterületen mindenfajta kerítés engedélyköteles. Kerítésként 1,8 m-nél nem magasabb, legfeljebb 20 cm magas lábazatról indított drótfonattal kiegészített, zöld sövénykerítés létesíthető a szükséges terep megfogási műtárgyak (támfal-kerítések, amelyeket szintén növényzettel kombináltan kell kialakítani) kivételével. A sövény telepítésénél a 6. melléklet szerinti növényfajok valamelyikét kell alkalmazni. A kapuszerkezetek kialakítása természetes anyagokkal történjen (pl.: a kapuoszlopok kialakítása kőből vagy kővel burkolt felülettel, esetleg fa szerkezettel, a kapu fa, vagy fával burkolt felülettel). k) A Lőverek kertvárosias lakóterület telkeinek előkertjében a hulladéktárolón, szint alatti támfalgarázson és a közművek műtárgyain kívül építmény nem helyezhető el.
l) A Lőverek kertvárosias lakóterület Lke-LÖ1, Lke-LÖ2, Lke-LÖ4-10 építési övezeteiben az épületek utcai homlokzatán a látható szintek száma háromnál több nem lehet.
(3) Övezeti előírások: LkeLÖ1* Az építési hely
elhelyezkedése előkert oldalkert hátsókert Beépíthetőség legnagyobb beépítettség Legkisebb zöldfelület Épület legnagyobb építménymagasság utcai homlokvonal Legkisebb kialakítható telekméret mélység telekméret Egyéb
SZ
10/75
7,5 16/-/1300 szabadonálló kialakult kialakult 6,0 m 10% 75% 7,5 m 16,0 m
2 1300 m * 4 lakásos lakóépület építhető „
A zöldfelületekre vonatkozó előírásokat a R. 15. § (4) bekezdése foglalja össze: „15. § (4) Zöldfelületek: építési engedély köteles a kertépítési tevékenység az alábbi esetekben: a) Új épület építése, vagy meglévő épület bővítése esetén a teljes építési telekre kiterjedően, melynek tartalma: 1. meglévő fás növényzet helyszínrajzi megjelölése, fafaj, méret (törzsátmérő és magasság) egészségi állapot feltüntetésével, 2. tervezett fás növényzet helyszínrajzi bejelölése a faj (fajta) megjelölésével, 3. kivágásra kerülő fás növényzet helyszínrajzi megjelölése a faj és méret feltüntetésével, a kivágás indoklásával, 4. meglévő és tervezett kerti burkolat feltüntetése anyag és színezés megjelölésével, 5. terület-kimutatás a kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány meglétének igazolására. b) Kerítés építése esetén a kerítés menti 3,0 m-es teleksávra kiterjedően, melynek tartalma: 1. meglévő fás növényzet helyszínrajzi megjelölése, fafaj, méret (törzsátmérő és magasság) egészségi állapot feltüntetésével, 2. tervezett fás növényzet helyszínrajzi bejelölése a faj (fajta) megjelölésével, 3. kivágásra kerülő fás növényzet helyszínrajzi megjelölése a faj és méret feltüntetésével, a kivágás indoklásával. 2 c) Az 50 m -nél nagyobb kerti burkolat építése esetén a burkolat által érintett terület és az azt határoló 3,0 m széles területsávra kiterjedően, melynek tartalma: 1. meglévő fás növényzet helyszínrajzi megjelölése, fafaj, méret (törzsátmérő és magasság) egészségi állapot feltüntetésével, 2. tervezett fás növényzet helyszínrajzi bejelölése a faj (fajta) megjelölésével, 3. kivágásra kerülő fás növényzet helyszínrajzi megjelölése a faj és méret feltüntetésével, a kivágás indoklásával, 4. meglévő és tervezett kerti burkolat feltüntetése anyag és színezés megjelölésével, 5. terület-kimutatás a kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány meglétének igazolására. d) Az előírt beépítési kötelezettség teljesítésekor sövény ültetése esetén a telekhatártól mért 3,0 m széles területsávra kiterjedően, fatermetű növényzet ültetése esetén a teljes telekre kiterjedően, melynek tartalma:
1. meglévő fás növényzet helyszínrajzi megjelölése, fafaj, méret (törzsátmérő és magasság) egészségi állapot feltüntetésével, 2. tervezett fás növényzet helyszínrajzi bejelölése a faj (fajta) megjelölésével, 3. kivágásra kerülő fás növényzet helyszínrajzi megjelölése a faj és méret feltüntetésével, a kivágás indoklásával. (5) Az övezetben meglévő vagy újonnan kialakított, beépítetlen építési telken építési engedély köteles tevékenység folytatása esetén a telek beépítésével egy időben a zöldfelületet is ki kell alakítani az alábbiak szerint: - A közterületi telekhatáron - amennyiben még nincs sövény - a 6. melléklet szerinti ültetésre ajánlott sövényfajok közül kiválasztott növény felhasználásával legalább 1,80 m magasságra alakítandó sövényt kell telepíteni és azt a továbbiakban fenntartani. 2 - A telek minden megkezdett 100 m -ére esően egy darab, a 6. melléklet szerinti ültetésre ajánlott gyümölcsfajok és fajták, illetve díszfák közül kiválasztott fát és a kialakítandó legkisebb zöldfelületi aránynak megfelelő terület 20%-án az ajánlott cserjefajok közül kiválasztott cserjét kell elültetni.”
A 7417 hrsz-ú ingatlan helyi védelem alatt álló épület, a 7418 hrsz.-ú terület pedig helyi jelentőségű természetvédelmi terület a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 33/1999. (XII. 8.) önkormányzati rendelet alapján. A 7417 hrsz-ú ingatlanra, mint helyi védett építészeti értékre továbbiakban még a R. 10 §-a vonatkozik: „R. 10. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen helyi védelem alatt álló építmények felsorolását a 4. melléklet tartalmazza: a) Az önkormányzati védelem alatt álló épületekkel kapcsolatos építési, átalakítási tevékenységet csak e § (2) bekezdésében meghatározott szakmai-műszaki előírások szerint szabad végezni. b) Az önkormányzati védelem alatt álló épületen, vagy annak telkén végzendő építési munka esetén az engedélyezési kérelemmel benyújtott tervek műszaki leírásának, az ismertetett építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információként ki kell terjednie a védett épület építészettörténeti leírására, a fellelhető archív dokumentumok bemutatására (fellelhető építési tervek, az esetleges átalakítások tervei, stb.), a tervezett épület színtervére és a jelenlegi állapotot bemutató fotósorozatra. c) A helyi védelem alatt álló épületek listájára való felvétel és az onnan való törlés építész-szakértő által készített értékvizsgálat alapján lehetséges. d) A védelem alá vont épületek tulajdonosát Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata tájékoztatni köteles a helyi védelem hatásáról és a várható következményekről. A helyi védelem alá helyezésről, illetőleg annak megszüntetéséről tájékoztatni kell: - az ingatlan tulajdonosát, - a védettség nyilvántartására, illetőleg a megszüntetésére javaslattevőt, - az építésügyi hatóságot, - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, - érintett közművek, utak és közterületek fenntartóit. e) A helyi védelem alatt álló épületeket 15 cm átmérőjű, az épület falába befalazott „helyi építészeti emlék” feliratú fémcsappal kell megjelölni. A jelölés elhelyezéséről Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala gondoskodik. f) A fémcsap elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles, valamint a tulajdonos feladata annak karbantartása. (2) A helyi védelem alatt álló építmény helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél az alábbi előírások betartása kötelező: a) A telek meglévő, jellegzetes kerítését, előlépcső, belépő, tereplépcső kialakítását egészében és részleteiben (pl. kerítés elemei, tartószerkezete, egykori felirat, névtábla, utcatábla, csengő stb.) meg kell őrizni és eredeti formában helyreállítani, illetve a meglévővel harmonizáló módon kiegészíteni. b) Az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait, kapcsolatát a verandával, terasszal eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai és formái illeszkedjenek egymáshoz. Az épületet az előkert irányába nem lehet bővíteni. c) Az épületnek a közterületről látható összes homlokzatait eredeti formájukban kell megőrizni, illetve szakszerű munkával helyreállítani. Ezen belül nem változhat meg: - az épület homlokzatának felületképzése (sima, sávozott, habarcsolt, kővel, fával, téglával burkolt felületek), - az épület nyílásai, azok elhelyezése a homlokzaton a homlok külső síkjához képest, nyílások méretei, keresztezése, nyílászárók kialakítása, ajtók jellegzetes szerkezete, ablakok üvegosztása,
- a vízszintes tagozatok, főpárkány, osztópárkány, lábazat és a mellvédek formája, szintje, profilja, - függőleges tagozatok, lizénák, oszlopok, armírozás, rizalitok és más függőleges tagolóelemek, - a nyitott és zárt erkélyek, verandák, azokat tartó ácsszerkezetek, faragott, illetve fűrészelt díszítőelemek, - a további díszítőelemek, mellvéd díszei, párkány ornamentikus díszei, vakolt-, gipsz-, kerámiaelemek, tégladíszítés, igényes fallefedések (kő, tégla), - a vízelvezetés szerkezete, díszes esőcsatornák, kitámasztó elemek kovácsoltvasból, öntöttvasból, díszes vonóvasak, - tető eredeti burkolata, tetőablakok, kémények, kéményfejek, eredeti huzatfokozók, szélkakasok, zászlók, élsarokdíszek és - a lőveri kis építmények, „szaletlik”, kútházak, védőépítmények egésze és részletei. d) Az alaprajzi elrendezés - különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei, pl. bejárat helye - valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők. Ennek érdekében az Önkormányzati Tervtanács szakvéleményében állást foglal, illetve javaslatot tesz az alábbi elemek kérdésében: - a belső lépcsők, kő- és falépcsők, korláttal, kézfogóval, - nyílászárók, ajtók, ablakok szerkezete, spaletták, belső üvegfalak, - meglévő eredeti falburkolatok (fa lambéria, kő, gipsz stb.), - belső helyiségek díszei, mennyezeti párkányok, keretezések, csillár rozettája, konyhafülkék, - egyéb, a lőveri élet emlékeit őrző felszerelések, épülethez tartozó tárgyak, gépészeti berendezések. (3) Régészeti értékek védelme: a) Régészeti értékek előkerülése esetén a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szerint kell eljárni. b) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen belül a régészeti lelőhelyek jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza. c)”
A 7418 hrsz-ú ingatlanra, mint helyi jelentőségű természetvédelmi területre a 33/1999. (XII. 8.) önkormányzati rendelet alapján még a továbbiak vonatkoznak (1. és 3. sz. melléklet): T21.
Zettl-Lőver MATÁV üdülő
Hársfasor 7.
7418
0,6987
gazd. Dendrológiai jelentőségű ép. erdő-díszkert együttes. udvar
„Általános kezelési előírások Ahol a kezelési és fenntartási terv külön kezelést nem ír elő, a rendes gazdálkodás követelményeinek megfelelő kezelést kell biztosítani.
A védett területek kezelése során gondoskodni kell az elszáradt faegyedek pótlásáról, a fák szakszerű nyeséséről. A pótlás azonos, vagy tájidegen faj pusztulása esetén a terület jellegének megfelelő fajjal, fajtával történhet. Nyesés csak a száradék eltávolítása, illetve balesetveszély elhárítása esetén végezhető. Közparkok, fasorok kezelése, fenntartása során a közparkok, fasorok gondozására kötött vállalkozói szerződésben rögzített munkaműveleteket kell elvégezni. Védett lágyszárú egyedek, állományok előfordulása esetén kaszálás a magképzés után történhet.”
A természetvédelmi területekre vonatkozó egyedi kezelési előírások T21. Zettl-Lőver (MATÁV üdülő Hársfa sor 7.) Védett taxonok Fák Akác Bükk Csertölgy Ezüstfenyő
Robinia pseudo-acacia Fagus sylvatica Quercus cerris Picea pungens
db 4 4 2 1
Feketefenyő Gyantáscédrus Hegyi juhar Japánakác Kaukázusi jegenyefenyő Kislevelű hárs Kocsányos és Kocsánytalan tölgy Korai juhar Közönséges nyír Libanoni cédrus Lucfenyő Magas kőris Mamutfenyő Mezei juhar Mezei szil Nemes dió Páfrányfenyő Sárgafa Simafenyő Szelídgesztenye Tiszafa Vörösfenyő Vöröstölgy
Pinus nigra Calocedrus decurrens Acer pseudoplatanus Sophora japonica Abies nordmanniana Tilia cordata Quercus robur et Quercus petraea Acer platanoides Betula pendula Cedrus libani Picea abies Fraximus excelsior Sequoiadendron giganteum Acer campestre Ulmus campestre Juglans regia Ginkgo biloba Gladrastis lutea Pinus strobus Castanea sativa Taxus baccata Larix decidua Quercus rubra
3 6 5 1 2 11 14 1 4 1 7 2 3 3 2 2 1 2 4 2 5 1 2
A kezelés módja: A Lőveri kertkultúra erdő-díszkert elegy korszakának tipikus alkotása, jellegének megvédése. Kaszálás során figyelembe kell venni az értékes lágyszárú állományt is. Az avar égetése helyett komposztálás javasolt. A telek szélén a sövényt újra kell telepíteni. Igény esetén a Lőver jellegnek megfelelő csemetéket (Barkóca berkenye, Házi berkenye, Sorbus sp.) az Önkormányzat biztosít.” A helyi jelentőségű természetvédelmi terület esetében figyelembe kell venni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. ide vonatkozó előírásait is.
Levél: Tisztelt Igazgató Úr!
Csatoltan továbbítom Önnek a Sopron, Hársfa sor 7. (hrsz: 7417, 7418) sz. alatti ingatlanra vonatkozó településrendezési előírásokat szíves tájékoztatásul. Helyi természeti érték vonatkozásában javasoljuk a Fertő - Hanság Nemzeti Park illetékes munkatársainak megkeresését: Takács Gábor szakreferens
[email protected] Burda Brigitta szakreferens
99/537-624
99/537-629
mobil: 0630/396-6962
mobil: 0630/628-5425
e-mail:
e-mail:
[email protected] Amint a konkrét elképzelések kialakulnak, tisztelettel kérjük Önöket, hogy a megvalósítandó projektet irodánk részére bemutatni szíveskedjenek.
Tisztelettel:
Ancsics Anita Sopron PH. VFO Városépítészeti csoport
