oly fontos segítséget ad elképzelésünk tisztázásáról, amiért a világ meg az egyházak számára sürgető üzenetet küld, a vancouveri Világkonferenciának is, hogy közülünk 4000-en, kilenc napon át sürgetjük a bibliai evangélizáció prioritását. Tudjuk, hogy a S~entlélek egyik legfontosabb ajándéka az egyház számára az evangélizáció és az evangélista. "Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, ismét másokat evangélistákul, vagy pásztorokul és tanítókul" (Ef 4 : ll). Fülöpöt evangélistának nevezi a Biblia (ApCs 21 : 8), Timótheust Pál megbízza "végezd az evangélista munkáját" (2Tim 4 : 5). Mégis zűrzavar van az evangélizálás, annak üzenete, módszerei és eredményei tekintetében. A legutóbbi római katolikus konklávé egyikén, amikor megválasztották az új pápát, félreérthető jelet adtak. Az a szokás, hogy a bíborosok titkos szavazását fekete füst feltörése jelzi. Amikor az új pápát megválasztották, vegyszert adnak az égő anyaghoz úgy, hogy fehér legyen a füst, ami jelzi a döntés meghozatalát. Ezen a választáson nem adagoltak elég sok vegyszert, és szürke füst jött ki. A külső, csodálkozó tömeg zavarba jött, van-e új pápájuk, vagy nincs? Azt hiszem, ez megfelelő illusztrációja annak a zavarnak, ami a mai evangélizációs munka tekintetében fennáll. Még nem bírjuk vállalni amit Isten elvár tőlünk. "Ha pedig a trombita bizonytalan hangot ad, ki fog a harcra készülni?" (IKor 14 : 8). Szolgálatom korábbi éveiben soha nem fordult elő velem, hogy ezt körül kellett volna írnom magamnak. Számomra egyszerű volt a "lelkek megnyerése". Most azonban tudatára kellett jönnöm, hogy kissé többről van itt szó: és egyetértek Verkuyl professzorral, aki. azt állítja, prédikáció, szolgálat, közösség és jelenlét mind benne foglaltatik az evangélizálásban. Az evangélizáció egyesek szerint egyszeruen többek bevonása az egyházba. A megváltás Krisztus által familiáris kapcsolat, nem csupán egy organizációval ápolt tagság. Mások az evangélizációt a társadalom szerkezetének megváltoztatására irányuló kísérletnek definiálják. Illetve vannak egyesek, akik az ember személyes, morális, Isten előtti felelősségétől eltérően olyan koncepciót hirdetnek, amely szerint minden ember meg van mentve. Azt mondják, az ember nem veszett el, és nincs "ítélet napja". Az evangélizáció bibliai értelemben egyénekre vonatkozik; és az egyének viszonyulására Istenhez, valamint az embertársaikkal való felelősségükre és kapcsolatára. Az utóbbi három-négy évben, saját igehirdetéseimben súlyponti kérdés lett a tanítványság. Azt hiszem, hogy az emberek - kivált a fiatalok - a szívük megváltoz-
71
tatásáról beszélnek, és bizonyos, hogy soha nem volt "keményebb kihívás", mint Jézus Krisztus kihívása. Ő soha nem egy részkegyelmet kínál. Soha nem csökkenti a színvonalát alacsonyabbra, mint az Isten országába való belépés. I. Indítóok
Elérkeztünk az első alapvető kérdéshez: Mi indít minket evangélizációra? Miért ment Pál apostol helyről helyre, áldozatot vállalva néhány ember szenvedéséért? Különböző szenvedéseiről a 2. Korintus 11 : 25-30-ban ír. . Pál szavaiból az első indítóok a 2Kor 5 : l4-ben tűnik ki: .Krisztus szeretete szorongat minket". Meg vagyok a szeretet legnagyobb cselekményéről győződve, amely csak Isten szeretete a Krisztusban. Sokszor kérdést tesznek fel nekünk az evangélizáció és a társadalmi események közötti kapcsolatról. Mivel az evangélizációnak prioritása van, ezért a társadalmi események és a társadalmi érdeklődés is kapcsolatban vannak vele.Nekünk erőteljesen kell képviselnünk a fajok megértését. Felelősségünk kell legyen, ami több, mint az "érdek". Tennünk kell valamit az éhező világért. Dolgoznunk kell és imádkoznunk kell a világbékéért, amikor az egyes államok fegyverkeznek. A történelem legnagyobb társadalmi megmozdulásai között azok voltak az igazi evangéliumi ébredés gyümölcsei, amely mozgalmakat Isten által felkent evangélisták igehirdetése irányított. Az anglikán egyház egyik püspöke mondta nekem, hogy nem tud hazájában olyan nagy társadalmi megmozdulésről, amelynek ne lett volna az evangéliumi ébredésbe nyúló gyökere. Evangélizációnk másik inditóoka a közelítő ítélet. Pál apostol ezt mondja: "Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, embereket győzünk meg" (2Kor 5 : 11). Amikor Pál Athénben nagy beszédét tartotta a főtéren, ezt mondta: "Isten ... azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki, mindenütt térjen meg. Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott ..." (ApCs 17 : 30. 31). . A szekularizált világ mind többet beszél Armageddonról és a világvégéről. Angliában nemrég egy újság szerkesztője ezt írta: "Közel van a leszámolás napja". Egy amerikai kormánytisztviselő ezt mondta: ,,Néha az az érzés kerekedik felül bennem, hogy egy domb tetején ülünk, látjuk, amint két vasúti szerelvény rohan egymás felé egyazon vágányon." Előttem pedig úgy tűnik, ez az az idő, amikor a keresztyén evangélistának a megváltás reménységét kell prédikálnia, amit Jézus Krisztusban nyertünk, naponként hangsúlyozva az Úr imájából: "Jöjjön el a te országod, 72
legyen meg a te akaratod úgy a földön, mint a mennyekben ...", amelyré ezután választ kapunk. Az ítélet ama napjának ünnepélyes fényében a legnagyobb, amire az embernek szüksége van: az a békesség Istennel. De a mi legfőbb inditékunk az Úr Jézus Krísztusnak a parancsa. Nem azért jegyeztük mi el egymást az evangélizációval, mert akartuk, vagy mert mi ezt választottuk, vagy azért, mert szeretünk evangélízálni, hanem azért, mert erre fel lettünk szolitva. Alárendeltek vagyunk. A mi Urunk mondta, menjetek és prédikáljatok, szerezzetek tanítványokat, és nekünk ez a felszólítás éppen elég indíték. Az evangélizációs passzivitás engedetlenség.
II. Üzenet Annak veszélyében élünk, hogy elfeledkezünk arról, amit ,,kell" tennünk, például "újonnan kell születnetek" (Jn 3 : 7); ami azonban újszövetségi helyek egyike, amelyeknyomatékosak. Péter apostol hirdette: "Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnének" (ApCs 4 : 12). Milliók élnek Amerikában és Európában, akiknek még nem világos az , evangélium. Kommunikációinkból kimaradt, tehát ezeknek a népeknek csak homályos gondolatuk van arról, hogy mit jelent Jézus Krisztus igazi követő jének lenni. Az 1960-as olimpiai játékok idején az egyik magazin közölt egy karikatúrát, amely egy futót mutatott Maratonból (a klasszikus történet szerint), amint a győzelem üzenetét viszi, ahogy éppen botladozva és zihálva a palotába ér, letérdepel a király elé, az arcán zavartság, szemében üres tekintet és azt mormolja: "Elfelejtettem az üzenetet." Van úgy, hogy prédikációt hallgatok a rádióban vagy a televizióban, vagy vallásos folyóiratokat olvasok, és gyakran csodálkozom: Nem felejtettük el az üzenetet? Jézus Krisztus a halálával és feltámadásával, vált az evangéliummá. Ö nemcsak új erkölcsi törvények adományozója, és nem is a boldog élet kalauza. Ö Istentől küldött üzenet; csak Krisztusban, az ő halálában és feltámadásában mentetünk meg. Pál apostol az IKor 15 : 3-4-ben összegezi az evangéliumot: ,,Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint. Eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon ..."
73
ut. Módszerek Miután itt vagyunk, tanulmányozzuk az evangélizáció különféle módszereit, E rnódszerek közül több is új lesz számotokra. Többet e módszerek közül hazavihettek saját ha.zátokba, és eszközként használhatjátok majd, hogy az embereket Krisztus száméra megnyerjétek.
Menjünk vissza2000 évet a történelemben, hogy ami nagy Megbízónktól eredetiben vegyük át a megbízatást, aki mínket azokhoz küld, akik még Róla nem hallottak. Először, pünkösd volt, a Szent Szenem kitöltésének nagy napja a korai egyházban; amit ezután hamarosan üldözni kezdtek. Az üldözés közben a kis egyház szétszöratott.ígen sokan távoliterületekre kerültek. Ahová mentek, mindenütt azt a módszert alkalmaztak, ami rendelkezésükre állt: bementek a zsinagógákba mindaddig, amíg onnan ki nem dobták őket. Ezután az utcasarkokon prédikáltak, amig börtönbe nem kerültek. Ezután felhasználták magát a börtönt. Később leveleket írtak. Van néhány levelünk a tanítvá-. nyoktól, mínt Pétertől, Páltól, Jánostól. Ezután könyveket írtak. Ezek után az evangélium nyomaira bukkanunk. Egy rövid idő után több könyv is készült, mint Szent Agoston könyve. A keresztyének minden lehetséges eszközt felhasználtak, hogy Krisztus evangéliumát prédikálják. Nekünk is fel kell tárnunk minden törvényes módot a keresztyénségnek evilágort való terjesztésére. A módszer és a szervezés nem elég önmagában, de fontos lehet. Szellemi ütközetet kell vívnunk. Az evangélista és az evangélízációs munka ki van téve a Sátánnak és erőinek. Amikor elvetettük az evangélium magvát, a Sátán maris elvetette a gyomok magvát, hogy megvakítsa azoknak a lelkét, akik jelen voltak az evangélizáción. Nem szabad lebecsülnünk a Sátán stratégiáját. Ö felhasználja a csalás, az erőltetés és a tévedés minden fajtáját, hogy megpróbálja lerontani az evangélium hatásosságát. Nem tárgyalhatunk tehát módszerekről anélkül, hogy el ne ismernénk az Isten módszerét, amellyel hat az emberekre. Kétségtelenül Istennek a módszere, hogy a férfiak és nők szívére hat, őket szenteli meg és hívja el Szent Szelleme által, egyidejűleg alkalmassá teszi őket arra, hogy bizonyságot tegyenek mindenütt, ahová lsten küldi őket. Ebben a mi időnkben a legnagyobb, amire szükségünk van, Jézus Krisztus egyházának a megújulása. Egy olyan generációval élünk együtt, amely egyáltalán nem képes áttörni a Sátán megsemmisítő erejét, kizárólag a Szent Szellemnek a természeti erők feletti hatalmával. Ha az egyházat már a születésekor megáldotta Isten természetfeletti áldásokkal, kicsoda mondhatná azt, hogy az egyház tanúbizonyságát itt és most nem áldaná meg az Isten minden hatalmával?
Mától szánútva kilenc nappal, ha majd elhagyjuk Amszterdam városát, legyen mindennapi imádságunk: "Ö, Urunk, szítsd fel az ébredés lángjait, és kezdd el bennem!" Éppúgy, mint említettük korábban Bejrútról, úgy tizenhat évszázaddal ezelőtt, Ágoston, Hippó püspöke (ma Tunéziához tartozik) szörnyű hírt hallott egy másik városról, amely akkor elpusztult. Krisztus után 410-ben Róma, az ismert világ fővárosa, művelődéstörté nelmi központ, éppúgy, mint Bejrút az akkori üzleti világ sarkpontja, lángokban állt. Pogány hadak megsemmisítették Rómát, és Ágoston a pusztuló város hírére elkeseredett. Szent Ágoston odaült az asztalához, és írt egy huszonkét kötetes munkát "Isten városá" -ról. Az első 10 könyv leírja az ember városát - ezek lehetnének mai nagyvarosok, amelyeket az ember épített a maga dicsőségére, saját szolgálatára, hogy az emberek űzhessék kedvteléseiket bennük, "Az emberek városa épül" - írja Szent Ágoston - "és mindig le fog dőlni". Itt van a kezemben egy újság. Az emberek által épített városokról szól, és közli mindazt, ami e városok rombolásáról szól, és ezt mind az emberek bűne okozta. Itt van a kezemben Isten szent Igéje: Ez Isten városának folyamatos épüléséről szól, amely az emberiség megváltásáraépül. Fel vagyunk szólítva, én is fel vagyok szólítva, hogy álljunk "az emberek városának" romjaira, és hirdessük az Isten városa igazságánaklétezését. Joh Wesley ezt mondta egy munkatársának: "Semmi mást nem kell tenned, csak ments lelkeket. Ennélfogva töltsd minden idődet ebben a mun- . kában ... az a feladatod, hogy annyi lelket ments meg, amennyit csak bírsz, annyi bűnöst segíts bűnbánatra, amennyit csak lehetséges, és minden erőd del építsd őket a szentségben, amely nélkül ők nem láthatják meg az Istent. D. L. Moody azt csinálta, hogy kiment Chicago utcáira, akivel csak találkozott, mindenkinek traktátusokat adott, és Jézusról beszélt nekik. Ezt mondták róla: "A bolond Moody." Egy amerikai fekete férfi, az evangéliumnak egy nagyon szerény szolgája elment Angliába egy imaházba, oda, ahol W. Booth, az Üdvhadsereg alapítója megtért, és amikor a lelkekre gondolt, akiket az ő szolgálata által Krisztus akkorára megáldott, rátette fekete kezét a bronz ern1éklapra, ami jelezte a helyet, ahol Booth megtért. és hangosan imádkozott: "Tedd meg Uram még egyszer! Uram, tedd meg még egyszer!" Ez az én imádságom is, ezen a konferencián. Uram, tedd meg még egyszer! Tedd meg azt, amit az apostolok elhívásakor megtettél! Tedd meg azt, amit pünkösdöt követően megtettél! Tedd meg mindazt, amit csak akarsz tenni a mi szívünkben! Uram, használd fel
75
ezt a konferenciát, hogy megerősödjenek a kezeink, és kiterjesszük a mi reménységeinket. Uram, tedd ezt meg velünk a Te Szent Szellemeddel! Most társaimmal imádkozunk, hogy Isten küldjön vissza minket azokra a különböző helyekre, ahol dolgozunk, és adjon a szánkra új éneket, amelyet majd ama napon énekelni fogunk, mint a Jelenések könyve S-ik részében írva áll: "És új éneket énekelt ekképpen: »Méltö vagy Uram ... mert megölettél és véreddel vásároltad meg őket az Isten számára minden törzsból és nyelvból, minden nemzetból és népból, királyokká és papokká tetted őket a mi Istenünk szamára!« (Jel S : 9-10)." Ma este a pátmoszi Jánossal mondjuk: "Méltó a megöletett bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás" (u. o. 12. v.). Fordította: Szebeni Olivér
Építkeztünk Isten iránti mélységes hálával mondjuk, immár múlt időben, a eimül adott szót: építkeztünk, jóllehet, nem fáradtunk bele, hiszen a bizonyságok fellege vett körül bennünket a három év alatt, amíg tartott a munka. Isten velünkléte mindig új és új erőt adott a testvéri összefogásra! Azóta is, valahányszor találkozunk az építkezésben összeforrt testvérekkel, emlékeink, közös élményeink örömkönnyeket csalnak szernünkbe, s magasztaljuk Urunkat a sok-sok segítségért, az áldozat áldott lehető ségéért. Akkor pihentünk igazán jót, amikor jól kidolgoztuk magunkat. A napi 10-12 órás fizikai munka után még a sok-sok megbeszélés, tervezgetés a holnapra, anyagbeszerzési gondok, utazgatá76
sok akkor felette fárasztóak voltak, most mind-mind nagyon szép emlék. Istené a dicsőség, hogy sohasem éreztük magunkat egyedül, mindig velünk volt Ö, aki ígérte naponkénti támogatását. Hálásak vagyunk az Állami Egyházügyi Hivatalnak, a megyei, a városi építési hatóságnak, a Várostervező Vállalatnak, egyházunk elnökségének, az Országos Építési és Zeneügyi Bizottságnak, hogy mindig megfelelő mértékű segítséget nyújtottak. Eszközök voltak Isten szent kezében, hogy munkánk pontos, gyors és esztétikus legyen. Mindezért egyedül Istené a dicsőség! Hálásak vagyunk külföldi testvéreinknek is, akik közel hatszázezer forinttal járultak hozzá kiadásainkhoz. Az országos testvéri
összefogás is megközelítette ezt az összeget. Gyülekezetünk a három év alatt önkéntes adományként mintegy négymillió' forintot tett áldozatul az Úr oltárára, hálás szívvel azért, hogy Isten ajándéka oly bőséges volt ez idő alatt is, hogy nem éheztünk, nem kellett ezért jószágainkat eladni, nem kopott le rólunk ez idő alatt a ruhánk. S ha arra gondolunk, az marad meg, amit az Úrért odaadtunk, akkor azt mondhatjuk, mint a korintusiak, hogy örömmel vették, hogy adhatnak az Úrnak. úgy gondolom, sohase fogjuk megtudni, ki tett a perselybe 100 OOO forintot építésre, mert ,Káleb" jeligére tette! Áldassék érte az Úr neve! De ezenkívül is sokan és sokat, még erejükön felül is adtak az Úrnak. Közben sokat imádkoztak, hogy sorainkon rést ne üssön lelkünk ellensége, mert ő sohase nézi tétlenül, ha az Úr népe összefog. Imaházunk, bibliaköti termeink, kiszolgálóhelyiségeink és az új lelkipásztorlakás ünnepélyes használatbavétele 1983. május 21~22-én volt, amikor egyházunk elnöke, Laczkovszki János testvér és dr. J. D. Hopper testvér hirdette az Igét.
Az áldott üzenetek visszhangzanak a szívekben. Emlékeztetett Laczkovszki testvér arra, he.gy egy nagy építkezésben előfordulhatnak testi és lelki sérülések is. A testi sebek begyógyultak, a lelkieknek is be kell gyógyulni! Így épül a lelkiház, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az Úr szép háza betöltse küldetését ebben a városban is. Elnökünk testvéri jószívből fakadó intése, tanítása hitünk szerint megtermi a jó gyümölcsöt Istenünk örömére és a gyülekezet javára. 1980 májusától - beleértve a bontást is - mintegy 630 napot dolgoztunk, átlagban napi 13-14 fővel. Gyülekezetünknek közel 240 tagja vállalt részt a fizikai munkában. De sok más gyülekezet is felkeresett bennünket és segített, 31 gyülekezetből 13 testvér. Lehet, némelyeknek más a véleménye, de nekünk, békésieknek ez az imaház a legszebbek közé tartozik. Szeretnénk nagyon megbecsülni és továbbra is sokat fáradozni érte és Isten országa építéséért, mert tudjuk, hogy az megmarad, amit az Úr Jézus Krisztusért tettünk!
Papp József
77
Az új békési baptista imaház küls6 képe
Az új imaház bels6 képe
78
Hírek az Evangéliumi Pünkösdi Közösség életéből KU3ÖVÍTETT
L~LlOr. Á.BZTORI
ERTEKEZLETEINK Az 1982. évi szckssos őszi értekezletünket 1984, december 3-án és 4-én tartottuk ffitlg. Gyülekezeteink részéről jelen, veltak közösségünk lelkipásztorai, a gyülekezetek helyi megbízottat és a szakbizottságok tagjai. A gyülekezeti élettel és szolgálattal kapcsolatos tanítások és elő adások mellett ezen az értekezleten született meg a Beszámoló közgyűlés elé terjesztendő javaslat 'él Jelölő Bizottság összetételére vonatkozóan. Értekezletünk külföldi vt(.llqlige volt Jakob Zopfi testvér, a svájpi pünkösdlek vezetője és a Pünkösdi Európa Konferencia (PEK.) elnöke.
hitelvi kérdéseket beszéltek meg. Az első két ~ a közös - rnegbeszélés tárgyát képező téma: A Szentirds ~fi a Szentháromság. Elhatározás izületett arra nézve is, hogy ezután minden alkalommal megbeszélésre és szükség szerint kiegészítésre, vagy megfelelő .módon átdolgozásra kerül közösségi hitelveink egy-egy pontja. Közösségünk hivatalos vendége ez alkalommal Ioan Berar testvér volt feleségével. Testvérünk az erdélyi kerületben élő pünkösdlek elnöke, és április 22-től május 4-ig tartózkodott nálunk.
*
tartottuk közösségünk Beszámoló
Beszámoló közgyúlés 1983. február 25-én és 26-án
Az 1983. évi szokásos tavaszi értekezletünkre április 2'J-én és 23án került sor, ahol kÖ,~psségünk lelkipásztorai, helyi rnegbígottai és a szakbizottságok tagjai míután meghallgatták Fábián Attila. Kovács Béla és, Telegdi Jó~§4 lelkipásztor testvérek előadásgit,
közgyűlését, amelyre gyülekezeteink küldöttei, helyi megbízottai, közösségünk lelkipásztorai, II szakbizottságok tagjai és az Országos Központ munkatársai volt~ hivatalosak. A közgyűlés résztvevői meghallgatták Deák József testvér ~lnö ki, Tóth László testvér alelnökí és
79
Makovei János testvér titkári beszáközösségünk életének molóját 1982. évi eseményeíről, és a hozzászőlások után elfogadták azokat! Fontos eseménye volt a közgyű lésnek a Jelölő Bizottság rnegválasztása, a korábbi Kibővített Lelkipásztori Értekezleten kidolgozott javaslat előterjesztése szerint. A Jelölő Bizottság elnöke Tfirst Gyula testvér, a Budapest, Dózsa György úti gyülekezet presbitere lett. Közgyűlésünk nagyra becsült éis kedves vendégei voltak: az Állami Egyházügyi Hivatal részéről dr. Nagy Ferenc főelőadó, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa részéről Viczidn János főtit kár testvér, aki fel is szólalt, és értékes útbaigazítást és testvéri tanácsokat adott a jelenlévőknek!
Vendégeink Külkapcsolataink és a testvéri közösség ápolása érdekében számos hivatalosan is meghívott vendég látogatott el hozzánk az elmúlt idő szakban. Bo Hornberg testvér, a J önköpingi Pünkösdi Gyülekezet első pásztora Svédországból érkezett, és 1982. július 19-től 26-ig volt közösségünk vendége. vezetőinkkel folytatott. A megbeszélésen túlmenően testvérünk látogatást tett a két budapesti és a péceli gyülekezetben. A Szabadegyházak Tanácsa részéről Szakács József elnök testvér, az Állami Egyházi Hivatal ré-
80
széről
pedig Kovács András főosz és dr. Nagy Ferenc főelőadó fogadták Bo Hörnberg testvért. tályvezető-helyettes
* Lennart Steen svéd evangélista 1982. október 12-l7-ig tartózkodott nálunk. Ő is találkozott a közösség vezetőivel, majd a Pécsi' Pünkösdi Gyülekezetben tett látogatást. Evangéliumi tanítássorozata felejthetetlen marad azok számára, akik ezeken az alkalmakon részt vehettek.
* Daniel Warn, a Lundi Pünkösdi Gyülekezet első pásztora hivatalos vendégként tett látogatást nálunk 1982. november 8-IS-ig. Ittléte során a Soltvadkerti és a Kískőrösi Púnkösdi Gyülekezetben vett részt az összejöveteleken.
* Gunnar Ohlovsson, az Uppsalai Pünkösdi Gyülekezet első pásztora és JTohn Hall, a Farbror Eriks Gyermeksegitő Misszió vezetője 1982. december l-S-ig voltak vendégeink, akik ez alkalommal részt vettek az újjáépült péceli pünkösdi imaház megnyitási ünnepségén is!
* Jakob Zopfi, a: svájci pünkösdlek és a Pünkösdi Európa
vezetője
Konferencia elnöke ugyancsak 1982. december I-S·ig volt vendégünk. Részt vett a Kibővített Lelkipásztori Értekezleten és a péceli imaház megnyitóünnepségén. Vendégünket fogadta hivatalában Szakács József testvér, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke is!
* loan Berar testvér és felesége Romaniéból - akikről már fentebb hírt adtunk - Makovei János titkár testvér kíséretében több gyülekezetet látogatott meg, így: Bakonycsernyén, Csetényben, lnárcson, Tápiószentmártonban, Méhkeréken és Sülysápon. A testvéri jó kapcsolatok ápolásában nagy jelentőségű vólt ez a látogatás. Onnepség az Öregek Éve alkalmából
1982. december 30-án a Gizella úti imaházban és az Országos Központ székházának helyiségeiben kedves ünnepségre került sor az öregek Éve alkalmából. Az ünnepségre meghívtuk gyüJelcezeteink időseit, elsősorban azobt, akik vatamilyen kiemelkedőbb szolgálatot végeztek a közösségi munkában, de szép számmal voltak
a meghívottak között egyszerű gyülekezeti tagok is. Az ünnepi alkalommal a péceli gyülekezet ifjúsága és a gyermekek szolgáltak. A meghívottakat a bensőséges ünnepi alkalom keretében megajándékoztuk, és szeretetvendégségen örvendeztünk együtt velük! Imaház megnyitása
Makovei János
81
A balatonfüredi új adventista imaház Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség péceli imaháza. 1982. december 4-S-én volt a megnyitása
82
Az Élő Isten Gyülekezeteinek tatabányai imaterme
Az Élő Isten Gyülekezeteinek bicskei imaháza
83
Az Élő Isten Gyülekezeteiről A bicskei imaház bővítési rnunkálatai 1983-ban fejeződtek be. A már meglévő épülethez még egy helyiség építése vált szükségessé, megbeszélések, zenepróbák megtartására, valamint szeretetvendégségek rendezésére. Az új épületrészt Isten iránti hálával és örvendező szívvel vette használatba a gyülekezet. A tatabányai imaház renoválási munkálatai 1983 tavaszán kezdődtek el. Miután a helyiségek ja-
vítása és festése május hónapban elkészült, nyár elején a külső munkák elvégzésére került sor. Az ünnepélyes megnyitás, hálaadó istentisztelet keretében, ősszel volt. A budapesti gyülekezetben, 1983. május 21-én megtartott ifjúsági ünnepély keretében, hálaadással emlékeztünk meg Csizmadia Dániel evangéliumi szolgálatának 35 évesjubileumáról. Cs.D.
Hírek a H. N. Adventista Egyház életéből ORSZÁGOS LELKESZERTEKEZLET A Budapesti Központi Kápolnában 1982. szeptember 6-9-ig országos lelkészértekezletet tartottunk. Az értekezlet továbbképző-jellegű volt, tematikáját az Euro-Afrikai Divízió 1982 nyarán megtartott bibliakonferenciáin elhangzott elő adások határozták meg. A bevezető igehirdetésben Zarka Dénes egyházelnök beszélt arról, hogy a próféciák tanulmányozása
84
és hirdetése egyházunk alapvető küldetése, s ezért örvendetes dolog, hogy azok a lelkipásztorok, akik nyáron részt vettek a Divízió által összehívott bibliai konferenciákon (NDK-Friedensau és Franciao rszág-Collonges-sous-Saleve), most átadhatják a hallottakat a lelkészkar tagjainak. Előadásokat tartottak: Erdélyi László "A feltételes próféciák és a
késleltetett paruzla ; dr. Szigeti "Az eszkatologikus próféciák hermeneutikája"; Szilvasi Józse! "Az ítéletről szóló tanítás a Szentírásban" címmel. Továbbá Szőllősi Árpád Dániel l-6. fejezetének, Fazekas Károly Dániel 7-12. fejezetének és Bánfine Rooz Magdolna a Jelenések könyvének evangéliumi üzenetét tárta fel. Írásmagyarázatot tartott: Kárpáti Petronella, Fekete István, Sztán János és ÓcsaiSándor. Az értekezleten részt vett H. Knott az Euro-Afrikai Divízió Jenő
szombatiskola-belmisszió osztálytitkára. "A prédikátor evangélizációs munkája" című előadássorozatában nemcsak elméleti tanítást adott az evangélizáIó munkáról, hanem a gyakorlatban is bemutatta, hogyan végezzük ezt az alapvető lelkészi tevékenységet. Az értekezleten Szakács Józse! testvér, a SZET elnöke tájékoztatást adott közérdekű kérdésekről. Az országos lelkészértekezlet közös úrvacsorai istentisztelettel zárult.
AZ EGYHÁZTANÁCS PLENÁRIS ÜLÉSE Az Egyháztanács 1983. január 4-én plenáris ülést tartott, amelyen az egyház 1982. évi munkájának eredményéről, valamint az 1983-as évi tervekről volt szó. Az ülésen az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében jelen volt Kovács András főosztályve zető-helyettes, valamint dr. Nagy Ferenc főelőadó. Az Egyháztanács plenáris ülését Zarka Dénes egyházelnök igei bevezetése nyitotta meg. Erdélyi László országos titkár beszámolt az 1982-es év kiadói munkájáról, valamint további terveinkről. Az egyházkerületeken végzett munkáról dr. Szigeti Jenő, Fazekas Károly és Szőllősi Árpád területi elnök testvérek számoltak be.
Az Állami Egyházügyi Hivatal vendégeit Zárka Dénes egyházelnök köszöntötte, majd megtartotta beszámolóját, amelyben értékelte az egyházterületek és az osztályok muakáját, valamint az egyház pénzgazdálkodását. Beszámolójában megköszönte mindazok fáradozását, akik hozzájárultak elmúlt évi eredményeinkhez. Kovács András főosztályvezető helyettes az Állami Egyházügyi Hivatal üdvözletét tolmácsolta. Beszélt arról, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal nagyra értékeli az egyházvezetés munkáját. Az állam és az egyház kapcsolatáról elmondta, hogy az szilárd elvekre épül, és zavartalanul fejlődik. Külkapcsolatainkról szólva elmondta, hogy az 85
késleltetett paruzia"; dr. Szigeti "Az eszkatologikus próféciák hermeneutikája"; Szilvdsi József "Az ítéletről szóló tanítás a Szeritírásban" címmel. Továbbá Szőllősi Árpád Dániel l-6. fejezetének, Fazekas Károly Dániel 7-12. fejezetének és Bdnfiné Roóz Magdolna a Jelenések könyvének evangéliumi üzenetét tárta fel. Írásmagyarázatot tartott: Kárpáti Petronella, Fekete István, Sztán János és Ócsai Sándor. Az értekezleten részt vett H. Knott az Euro-Afrikai Divízió
Jenő
szombatiskola-belmisszió osztálytitkára. "A prédikátor evangélizációs munkája" círnű előadássorozatában nemcsak elméleti tanítást adott az evangélizáló munkáról, hanem a gyakorlatban is bemutatta, hogyan végezzük ezt az alapvető lelkészi tevékenységet. Az értekezleten Szakács József testvér, a SZET elnöke tájékoztatást adott közérdekű kérdésekről. Az országos lelkészértekezlet közös úrvacsorai istentisztelettel zárult.
AZ EGYHÁZTANÁCS PLENÁRIS ÜLESE Az Egyháztanács 1983. január 4-én plenáris ülést tartott, amelyen az egyház 1982. évi munkájának eredményéről, valamint az 1983-as évi tervekről volt szó. Az ülésen az Állami Egyházügyi Hivatal képviseletében jelen volt Kovács András főosztályve zető-helyettes, valamint dr. Nagy Ferenc főelőadó. Az Egyháztanács plenáris ülését Zarka Dénes egyházelnök igei bevezetése nyitotta meg. Erdélyi László országos titkár beszámolt az 1982-es év kiadói munkájáról, valamint további terveinkről. Az egyházkerületeken végzett rnunkáról dr. Szigeti Jenő, Fazekas Károly és Szőllősi Árpád területi elnök testvérek számoltak be.
Az Állami Egyházügyi Hivatal vendégeit Zarka Dénes egyházelnök köszöntötte, majd megtartotta beszámolóját, amelyben értékelte az egyházterületek és az osztályok munkáját, valamint az egyház pénzgazdálkodását. Beszámolójában megköszönte mindazok fáradozását, akik hozzájárultak elmúlt évi eredményeinkhez. Kovács András főosztályvezető helyettes az Állami Egyházügyi Hivatal üdvözletét tolmácsolta. Beszélt arról, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal nagyra értékeli az egyházvezetés munkáját. Az állam és az egyház kapcsolatáról elmondta, hogy az szilárd elvekre épül, és zavartalanul fejlődik. Külkapcsolatainkról szólva elmondta, hogy az
85
Állami Egyházügyi Hivatal a magyar állam idevonatkozó törvényét tekinti mérvadónak, és a törvényes kereteken belül támogatja, szorgalmazza egyházunk kapcsolatát a Divízióval és a Generál Konferenciával.
A plenáris ülést követően szívélyes légkörű beszélgetésre került sor, amelyen részt vettek az Állami Egyházügyi Hivatal képviselői, valamint Zarka Dénes elnök, Erdélyi László, Oláh Károly, Oláh István, dr. Szigeti Jenő és Árvai Henrik testvérek.
AZ EURO-AFRIKAI DIVfzIÖ VEZETÖiNEK LÁTOGATÁSA Látogatást tettek hazánkban Edwin Ludescher, az Euro-Afrikai Divízió elnöke, dr. J. Zürcher titkár és P Kunze segédpénztáros. A vendégeket 1983. március 29·én fogadta Miklós Imre államtitkár. A hi-
vatalos megbeszélésen a H. N. Adventista Egyház részéről jelen volt: Zarka Dénes elnök, Erdélyi László titkár és Oláh Károly pénztáros.
AZ EURO-AFRIKAI DIVfzIÖ EVKÖZI ŰLESE FRIEDENSAUBAN Az Euro-Afrikai Divízió története során először tartotta - 1983. május 30-tól június 2-ig - szocialista országban bizottsági ülését. A hely kiválasztását két történelmi tény is motiválta. Száz esztendővel ezelőtt indult el Európában a hivatalosan szervezett adventista misszió, amikor J. N Andrews először érkezett Európába. Friedensau a legrégebbi, ma is működő adventista lelkészképző intézet és diakóniai központ a kontinensen. A másik történelmi tény Luther Márton születésének ötszázadik év-
fordulója, melyről sokoldalúan megemlékeztek e divízióülésen. Egy nagyon jelentős előadás hangzott el D. Leuter testvértől "A reformáció és az advent-mozgalom" CÍmen. Kirándulást tettek a jelenlévők Wittenbergbe, ahol megtekintették az újjárendezett Luther-ház kiállítását, valamint a Melanchton-házat. A divíziő-ülés munkájában a magyar unió képviseletében Zarka Dénes egyházelnök és dr. Szigeti Jenő területi elnök vettek részt. Az ülésen megtárgyalt 52 napirendi pont képet adott a divízióban folyó
87
munkáról. Számot vetett az elmúlt év eredményeivel, melyek közül itt csak a lélekmentési eredményre utaltunk. Az elmúlt évben a Divízió területén lévő 2883 gyülekezet 13 443 lélekkel szaporodott. A Divízió tervezett, különböző munkaprogramjaiba a magyar unió is több
ponton bekapcsolódik. Sok hasznos eszmecserét folytattak vezető testvéreink a többi unió képviselői vel. Reménységünk, hogy e beszélgetések és tárgyalások egyházi életünk kibontakozódását, a ránk bízott üzenet további terjedését szolgálják.
AZ EURO-AFRIKAI DIVtZIÖ BELMISSZIÖ OSZTÁLYÁNAK KONFERENCIÁJA Az Euro-Afrikai Divízió Belmiszszió Osztálya 1983. június 6-10-ig konzultatív találkozót rendezett. A találkozó helye Svájcban, a Krattigen melletti Oertlimattban, az ottani szeretetotthon új épületében volt. A Belmisszió Osztály találkozóján képviselve volt a svájci, a két nyugatnémet, az NDK, spanyol, Franko belga, portugál, olasz, csehszluvák, ausztriai és a magyar unió. Magyarországi egyházunkat Erdélyi László titkár testvér képviselte, aki beszámolt belmissziómunkánkról, a lelkészek és az igehirdetők eredmé-
nyeiről, könyvkiadásunkról. E konferenciákon a tanácskozásokon, beszámolókon túl igehirdetések és módszertani előadások hangoztak el. A misszió az állandóan változó világban egyre inkább az egyes tagok személyes, példamutató, a társadalom és a közösség számára hasznos emberi életek bizonyságtétele által fejlődik. "Az aratás 1000 napja" program - amit a Divízió célul tűzött ki - az egész közösség célkitűzése lett, amely sok országban már eredményekben mutatkozik.
LÁTOGATÁS A SZOVJETUNIÖBAN ELŐ TESTVEREINK KÖZÖTT A szovjetunióbeli Adventista Egyház vezetőjének, M. P Kulakav testvérnek meghivására, 1983. április 14-től 28-ig öttagú delegá88
dó járt a Szovjetunióban, a Magyarországi Adventista Egyház képviseletében. A delegáció tagjai voltak: Zarka Dénes egyházelnök fele-
A magyar delegáció Lvovban városnézésen
Szovjetuniá - lvovi gyülekezetben Igét hirdet Zarka Dénes egyházelnök
89
Dr. P. Lanares és dr. Rossi a H. N. Adventista Egyház elnöki szobájában tárgyal Zarka Dénessel A magyar delegáció Frunzéban, az ottani H. N. Adventista gyülekezet
90
vezetőivel
ségével, Erdélyi László országos titkár, Oláh Károly főpénztáros és dr. Szigeti Jenő területi elnök testvérek. A delegáció először a moszkvai gyülekezettel ismerkedett meg, majd útjuk következő állomása Frunze, a Kirgiz Szocialista Köztársaság fővárosa volt, ahol a TASZSZ hírügynökség tudósítója, A. Sz. Anyiszinov felkereste a delegációt és interjút kért testvéreinktől, akik elmondták, hogy a magyar adventisták egyetértenek a Béke ViIágtanács felhívásával, és támogatják a békére irányuló törekvéseket. Ezt követően Lvovba, a
történelmi emlékekben gazdag, ukrajnai városba utaztak testvéreink, őr1t1lír1 tovább Munkácsra és Ungvatta, majd ismét visszatértek Moszkvába, ahol megnézték a történelmi nevetetességeket. Testvéreink útjuk során többször szolgáltak az Igével a különbözö adventista gyülekezetekben, és azzal a meggyőződéssel jöttek vissza, hogy a további kapcsolatok ápolása és elmélyítése nagyon hasznos, és á1dás mind a magyarországi gyülekezetek, mind pedig a Szovjetuníébaít élő adventisták számára.
VENDÉGEINK A ROMÁN
NÉPKÖZTÁRSASÁGBOL 1983. június 8-13. között látogatást tett hazánkban Dimitru Popa gatást tett hazánkban Dimitru Popa testvér, a Román Unió elnöke, a divízió egyik területi titkára, valamint Timis Sándor testvér a kolozsvári egyházterület elnöke. Vendégeink, Zarka Dénes egyházelnök, Oláh Károly főpénztáros és dr. Szigeti Jenő testvérek kíséretében
meglátogatták a balatonlellei üdüismerkedtek hazánk nevezetességeivel, valamint néhány gyülekezetünkben is szolgáltak Isten Igéjéből. Reméljük, hogy testvéreink látogatása elmélyítette a két unió kapcsolatát és hasznos indíttatásokat ad mindnyájunk számára ahhoz, hogy Istentől ránk bízott szolgálatunkat jobban töltsük be. lőnket,
LELKÉSZAVATÁSOK Két fiatal munkatársunkat avattuk fellelkésszé az elmúlt időszak ban. Mindketten a Debreceni Református Theológiai Akadémián szereztek lelkészi oklevelet.
1983. április 9-én a makói gyülekezetben hitmélyítő istentisztelet keretében avatták lelkésszé Podina István testvérünket. A felszentelési ünnepélyes istentiszteleten jelen 91
Keresztelés alkalmával Igét hirdet dr. Szigeti Jenő
Halász István testvér Edit leányát kereszteli
92
voltak: Zarka Dénes egyházelnök, Oláh Károly főpénztáros, dr. Szigeti Jenő területi elnök, Fazekas Károly területi elnök és F~hér János területi titkár pénztáros testvérek. 1983. június 18-án a pest1őrin ci gyülekezetben Zarka Péter testvérünket szentelték fellelkésszé. Az avató-istentiszteleten Zarka Dénes
egyházelnök, Oláh Károly
főpénz
táros, dr. Szigeti Jenő területi elnök és Fegyvemeky József ,;erületvezető testvérek szelgáltak. A gyülekezet nevében Szigeti László testvérünk köszöntötte Zarka Péter testvért. Munkatársaink életére és szolgálatára Isten áldását kívánjuk.
KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJASAINK Már többször is beszámoltunk arról a közös örömünkről, hogy a Debreceni Református Theológiai Akadémián lelkészi oklevelet szerzett fiataljaink egyéves külföldi ösztöndíjat kapnak. Az Andrews Egyetem európai nyári teológiai kurzusán részt vett: Szilvdsi József testvér Franciaországban - Collonges-sous-Saleveban, valamint Fekete István és Sztán János testvérek a németországi Marienhöhe-ben. Az 1982/83-as tanévet európai
lelkészképzésünk egyik jelentős központjában, Newboold Collegeban töltötte Hangyás László testvérünk, aki a teológiai tanulmányok mellett angol nyelvismeretét is gyarapította. Az 1983/84-es tanévre ismét küldhetünk hallgatókat. Zarka Péter és Szilvdsi József testvérek szintén az angliai Newboold V College-ban fognak tanulni. Zarka Péter testvérünk már 1983. július l-én elutazott tanulmányútjára.
Új TÍPUSÚ EVANGÉLIZÁCIOS ISTENTISZTELETEK Evangélizációs munkánk közben tapasztaltuk, hogy új módszerekre van szükség az evangélium eredményes hirdetéséhez. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nincs az a munkastílus, és nincs az a szervezés, amely pótolná Isten Lelkét, s az imát.
A Budapest, Szüret utcai gyülekezetben "örökkévaló evangélium" címmel a hármas angyali üzenet alapján különböző előadók beszéltek a meghívott vendégek és a gyülekezeti tagok előtt. Ez a "mód· szer" az eddigi gyakorlatunktól el93
Az Euro-Afrikai Divízióülés és Erdélyi László
résztvevői.
Imaházavatás Hajdúhadházán
94
A magyar egyház képviseletében: Zarka Dénes
A hajdúhadházi új imaház
Öregek napja a Székely Bertalan utcai im-kdpolnában
95
térőnek
bizonyult, mivel nem egy személy tartotta az evangélizációs sorozatot. Az előadásra felkért előadók voltak: Zarka Dénes egyházelnök, Oláh Károly főpénztáros, Erdélyi László országos titkár, dr. Szigeti Jenő területi elnök, Fegyverneky Józse! kerületvezető, Pintér Vencel kerületvezető, Szilvasi József, a gyülekezet lelkésze. Minden alkalommal gazdag mű sor: vers-, ének- és zeneszolgálat tette még vonzóbbá az istentiszteleteket. Ez evangélizációs sorozat 1982 őszén kezdődött el, majd 1983 tavaszán tovább folytatódott más előadókkal és vegyes témakörben. Viczidn János baptista lelkész, a SZET főtitkára, aki tanulmányúton járt a bibliai földön, diaképes sorozatot tartott a Szentföldről, dr. Szigeti Jenő és Erdélyi László testvérek az Izráelre vonatkozó próféciákkal kapcsolatosan tartottak előadást, Bdnfine Roóz Magdolna E. G. White életéről és munkásságáról beszélt több alkalommal. Ez új típusú evangélizációs sorozat keretén belül május 28.-
án országos egészségnevelési napot is tartottunk ugyanezen a helyen, ahol az egyház elnöksége részéről jelen volt Zarka Dénes egyházelnök, Erdélyi László országos titkár, Oláh Károly főpénztáros, dr. Szigeti Jenő, a központi egyházterület elnöke, valamint Fazekas Károly, a mértékletességi osztály titkára. A délelőtti előadást Szilvási Józse! lelkész testvér tartotta meg, a délutáni órákban pedig két szakelő adást hallgattak meg a résztvevők: dr. Pluhár János főorvos a gyógyszerfogyasztás és az egészségvédelem problémáiról, dr. Makkos Gyula főorvos pedig a lelki és fizikai egészség kapcsolatának kérdéseiről tartott igen magas szintű előadást. Az is az "új rnódszer" egyik sajátossága volt, hogy az előadá sokat minden egyes alkalommal megbeszélés követte. Hasznosnak és eredményesnek bizonyultak ezek az istentiszteletek, nagy volt az érdeklődés és szeretnénk a jövőben is folytatni, hogy minél jobban tudjunk embereket megszólítani és Isten üzenetét hozzájuk vinni.
IMAHÁZAVATÁSOK Kápolnaavató istentisztelet volt Farmoson 1982. szeptember 34-én. A kápolna hivatalos átadása szeptember 3-án volt, amelyen az egyház és a gyülekezet vezetősé gének meghívása alapján jelen voltak Bencze József, a farmosi tanács vb-elnöke, valamint a helyi refor-
96
mátus és evangélikus egyház lelkészei, Szakács Józse! testvér, a Sza- . badegyházak Tanácsa elnöke. Az avató istentiszteletet Zarka Dénes, egyházunk elnöke nyitotta meg; ki.fejezte Isten iránti hálánkat, köszönetet mondott a hatóságoknak, valamint az építésben részt vett
te tö til
te lej na l~
ke so
kél ill gé té rő
m
és be láJ
sz m
sz id. ép
na hi ür K4 te: tö IDi cs aj! ig!
III hi Kl pé kél
te.
testvéreinknek. A gyülekezet rövid történetét Erdélyi László országos titkár ismertette. Koroknai József testvér, az építés vezefője és a gyülekezet lelkésze beszámolt a kápolna építéséről. Az alapkőletétel 1979. július lO-én volt. Az építkezésben 124 személy vett részt, sokan közülük társadalmi munkában. Ribári János, a ceglédi evangélikus lelkész a Pest megyei Evangélikus Egyházkerület képviseletében, a Református Egyház részéről pedig Sipos Ámós lelkész mondott igei köszöntőt. Szakács József testvér a maga és a Szabadegyházak Tanácsa nevében az Ige szavaival - ,,1öjjetek, lássátok az Ú r tetteit! " - úgy szólt a gyülekezethez, mint aki maga is részese volt a tervek elkészítésének, hiszen egyházelnöksége idején kezdődött meg a kápolna építése. Az imaházavatás második napján, szombaton körzeti hitmélyítő istentisztelet volt. Az ünnepélyes kulcsátadas, amelyet Koroknai 1ózsef és Oláh Károly testvér végzett, a kápolna előtt történt. Korenyik István testvér, a gyülekezet presbitere vette át a kulcsot és nyitotta meg a gyülekezet ajtaját, Zarka Dénes elnök testvér igeolvasása után. Délután Árvai Henrik és Oláh Károly testvérek hirdették Isten Igéjét. Az Advent Kórus szolgálata tette még ünnepélyesebbé az istentiszteletet. A kápolna és a kistermek egész nap telve voltak az ország különböző
részéből odasereglett testvérekkel, hogy hallhassák az Igét, és megtekinthessék az ország egyik legszebb adventista kápolnáját. Hiszszük, senki sem távozott csalódással.
...
A Balatonfüredi gyülekezet régi vágya teljesült akkor, amikor az Egyháztanács az 1982. évi költségvetési keretén felül a balatonfüredi és környéki testvérek áldozatkész hozzájárulása segítségével is megvette az új imaház céljára szolgáló épületet. A gyülekezet tagjai Csizmadia Gábor testvér vezetésével példás szorgalommal és erőfeszítés sel, rövid idő alatt alakították ki a reprezentatív imatermet. A gyülekezet avatására 1983. február l8-án és 19-én került sor. Február l8-án a hivatalos átadás, 19én szombaton pedig a körzeti hitmélyítő istentisztelettel egybekötött avató istentisztelet volt. A hivatalos avató istentiszteleten Zarka Dénes egyházelnök, Erdélyi László titkár, Oláh Károly főpénztáros, dr. Szigeti Jenő egyházterületi elnök, Halász István egyházterületi titkár, pénztáros és Agárdi István kerületvezetők vettek részt. A balatonfüredi városi tanács elnökének képviseletében Szücs Jánosné, a Hazafias Népfront részéről Fűlepi Pál titkár, a Református Egyház részéről Petrőczi László lelkész voltak jelen. Zarka Dénes egyházelnök a 84. zsoltár szavaival köszöntötte az ünneplő gyülekezetet, és 97
\
Szetetetvendégség a Székely Bertalan utcai kápolnában az öregek napján H. Knott, a H. N Adventista Egyház E. A. Divízió titkára megtekinti a farmosi imaházat
98
fejezte ki Isten iránti hálánkat. Köszönetet mondott a hatóságoknak, a városi tanácsnak, az Állami Egyházügyi Hivatalnak 'ésa megyei szerveknek segítő támogatásukért, majd ismertette a gyülekezet rövid történetét. A hitmélyítő istentisztelettel egybekötött avató ünnepélyen délelőtt ismét Zarka Dénes
testvér szolgált az igéből Efézus 2 : 17-22 alapján. A felajánló imát dr. Szigeti Jenő testvér mondta, délután pedig Fil 2: 5-8. alapján az Igéből szolgált. Mindkét nap versek és zeneszolgálatok tették ünnepélyesebbé az istentiszteleteket.
JUBILEUMI ISTENTISZTELET ÚJFEHERTÚN Az újfehértói gyülekezet 1982. október 30-án ünnepelte fennállásának 45. évfordulóját. Erre az ünnepi alkalomra sok, ma már más gyülekezetben élő testvér jött el, hogy együtt ünnepeljen azokkal, akikkel a 45 év során e gyülekezetben közösen szolgáltak. Az unió részéről Erdélyi László testvér Józsué 14: 6-14 versek alapján, délután pedig Oláh Károly testvér szólt Isten Igéjéből. Az ünnepélyes istentiszteleten jelen
volt még az Egyházterület képviseletében Szőllősi Árpád területi elnök, Pásztor Ottó kerületvezető, Ócsai Sándor kerületvezető testvérek. A jelenlévők közül többen bizonyságot tettek arról, hogy az Isten igazságához való hűség, az Úr kegyelme volt az, ami segített nekik állhatatosan kitartani az Úr mellett. A jubiláló testvérek a .Próféták és királyok" c. könyv l-l példányát kapták emlékül.
ORGONAAVATÁS NYÍRPAZONYBAN Orgonaavató istentiszteletet tartottunk a nyírpazonyi gyülekezetben 1982. november 27-én. Az avató igét Oláh Károly testvér olvasta, az avató imádságot pedig Zarka Dénes egyházelnök testvér mondta el. Az Urat dicsőítő orgona- és zeneszámok, költemények, énekszolgá-
latok után Zarka Dénes testvér a Jel 15 : l-4. alapján hirdette Isten Igéjét. Délután Oláh Károly és Szőllősi Árpád testvérek szólták Isten Igéjét. Az új orgonát Skultéty Rudolf orgonaművész, a Budapest, Szüret utcai gyülekezet orgonistája szólaltatta meg, Novák Zita hegedűszólóval dicsőítette az Urat. 99
IFJÚSÁGI TÁBOROZÁSOK Az Egyháztanács és a három egyházterület határozata alapján táborozásokat tartottunk fiataljaink részére a nyár folyamán. A Központi Egyház terület ifjúsága Pintér Venczel testvér vezetésével Gézaházán táborozott 1982. augusztus 8-IS-ig. Az 58 fös tábor programja rendkívül változatos volt. A kirándulás és a játék mellett lehetőséget kaptak a fiatalok arra is, hogy bibliai kérdésekkel foglalkozzanak. Igen tanulságos volt a dr. Makkos Gyula által vezetett beszélgetés, "Mit kérdeznél egy adventista orvostól" címmel. A Tiszavidéki Egyházterület 1982. augusztus lO-2S-ig két csoportban Balatonlellén tartotta ifjúsági táborozását. A fiatalok nagy része hajókirándulást tett Tihanyban. Pekker Zsuzsanna testvérnő segítségé vel több szép új éneket ismertek meg fiataljaink. Az igeszolgálatokat az Egyházterület lelkészei végezték felváltva. Szőllősi
Árpád. Agárdi István. Pásztor Ottó, Ócsai Sándor. Szilvdsi András és Szilvási Tibor. Az ifjúsági táborozást keresztség tette még emlékezetesebbé, ezt Pásztor Ottó végezte. A Déli Egyházterület ifjúsága részére a festőien szép, Pécs melletti Sikondai Turistaszálló adott ismét otthont. 1982. július 18-27-ig a táborozáson kb. 55 fiatal vett részt, akik elmondhatják, hogy a napi programok, a megtett túrák, a vidám fűr dőzések, játékok és a környéken tett kirándulások elmélyítették kapcsolatukat egymással. A táborozás vezetésében Fazekas Károly, Fehér János és Sz tán János testvérek vettek részt. Fiataljaink gazdag tapasztalatokkal, élményekkel tértek haza és reméljük, hogy a közös bibliatanulmányok hatása sem marad el, s megtermi a maga gyümölcsét.
KIÁLLíTÁS KISS JÁNOS ALKOTÁSAIBÖL A budapesti Mosolygó Antal Mű Házban 1983. április 25. és május 6. között Kiss János testvérünk válogatott grafikai alkotásaiból ismét kiállítást rendeztek. Murányi Sándor művészettörténész bibliai igével (5Móz 4:9) vezette be ez velődési
100
újabb kiállítást, és méltatta Kiss János munkásságát, beszélt életútjának sorsdöntő fordulóiról. A kiállításon mintegy 70 rajz és metszet volt látható, amelyek alapján úgy ismerhettük meg Kiss János testvért, mint a különböző techni-
kájú grafikai alkotások mesterét, aki a karcolótű vel vagy a linometsző késsel éppen olyan jól bánik, mint a tollal vagy a ceruzával. A legrégebbi alkotásai még főiskolás korában készültek, a legfrissebbek néhány évesek. Bennük egy elsülylyedt világ bomlik ki. Mindennapi emberi tevékenységek, tájak, fák és arcok. Különös örömmel fogad-
tuk bibliai témájú lapjainak kiállítását, amelyeken a szöveg és a kép egységes alkotássá épült. Jó volna Kiss J ános bibliai ihletésű alkotásait egy kiállítás keretén belül bemutatni, hiszen művészetének, emberi magatartásának és hitbeli döntéseinek zsinórmértéke mindig csak a Biblia volt és maradt.
A Metodista Egyház hírei Hemhutban (NDK) tartotta ülését 1982. szeptember 11-18. között az Európai Centr "konferenciák Tanácsa, majd ezt követően az Európai Metodista Egyházak Konzultatív Konferenciája. A magyarországi meglúvott vendég Hecker Frigyes szuperintendens volt, aki egy referátumot tartott, "Az evangélium hirdetésének mai akadályai" címmel. Az előadás nagy visszhangot keltett a résztvevők között.
* Egyházunk október 16-22. között látta vendégül a Centrálkonferenciák Teológiai Bizottságát. A tanácskozások témája "Az Egyház diakóniai szolgálata" volt, mely alkalomból két svájci diakonisszaszervezet igazgatói és főnövérel voltak vendégként jelen a Bizottságban.
Budapesten november ~-12. között került sor a Metodista Egyház lelkész továbbképzőjének megrendezésére, amelynek célja a szakmai elmélyülés volt.
* December 27-29-ig, a karácsonyi és szilveszteri ünnepek között Budapesten volt az ifjúság téli csendensnap-sorozata. A Krisztus visszavárásának gondolata köré csoportosultak az elhangzott szolgálatok, előadások, a bibliaköri munkák, bizonyságtételek is a várakozásra mutattak.
* Budapesten, egyházunk központi épületében a gyülekezetek lelké-
szei és elöljárói tartották szokásos presbiteri csendesnapjaikat február 14-18-ig. Az előadások a szűken 101
, stetodísta Egyhá? évi konferenciájánnk. egyik isten ti, "'é'" ,Je-ait felvétel
A budapesti én,kkar szolgál a Met o-Ii
''"J;lizáz P;'
< r',,','"
" .: "': \C
'.T\,;
I1Hn~l~'
dm/d .lemrní: Ji!$>!
'gflJ.il
.1lÓ:
* .c.';'
öl
1:o>J(.>1)/
luscrl'{8g
nAfinlmO I; lüg~f-,n:;'1 EnE! Jt~ Ji;gi;21Jo;,iH 11;[:;)10:)[ )/l;bmn~ \ul'{g3 sA,. eji;mi.t -jo2i;SQ)fZ0611&
-noqsoA , -:,Jlb! )/:.15\ó.))bi "" ~ d:'l0\2 >!UloJm1 il'nst!ób 2;) I:;S2 ü;lJjihl JdiELqSfi25bn52::J nstidestq n:l>!iJ\< e ;,J0{;[:be;,f5 "le ~ l " I
-ls '{bm .110v .. Gli;),; j
0"2
iJlinb)\gil
-B,\Ufno.I!IúL bU;'12 hÁ lodmols; 10'1 Í:Jlbv('H!iYi ,~ iÓtl;gSEg[ ISS5V15S -gs2Hosi8 B iJ':J!SL 1niJlI~iJbn5v .Ils
.rrsr
vett gyülekezeti körön túlmutattak. és társadalmi méretű kérdésekben mint a munkahely, család, magányosság és alkoholizmus - adtak útmutatást.
* Március 15. és 20. között tartotta rendes évi munkaülését a Centrálkonferenciák Végrehajtó Bizottsága a svájci Klotenben. Ezen az ülésen részt vett Hecker Frigyes szuperintendens és Wladár Antónia szolnoki lelkész mint a Végrehajtó Bizottság tagjai.
* Ifjúságunk tavaszi országos rendezvénye Miskolcon volt április 7-l O-ig, ahol nagy létszámban jelentek meg a fiatal érdeklődők. Az élénk programot színesítette Viczidn János SZET -főtitkárnak a Szentföldről szóló vetített képes előadása.
* Április 11-13-ig a Metodista Világszövetsége tartotta európai szemináriumát az angliai Birminghamban. A napi bibliatanulmányok megtartására Wladár Antónia szolnoki lelkészünket kérték fel, valamint még egy magyar küldöttet hívtak meg, Hecker Frigyesné személyében.
Az Osztrák Metodista Egyház Elöljárói Csendesnapján vett részt Hecker Frigyes szuperintendens Bécsben május 14-15-én, ahol elő adást tartott, valamint a bécsi gyülekezetben igét hirdetett.
* Egyházunk évi konferenciáját június 23-25. között tartotta Budapesten. A konferencián részt vett Schöfer püspök, és vendégként Bau/ton püspök (USA), W Nausner, a Centrálkonferencia titkára (Ausztria) és R. Me/ezer lelkész (NDK). Vasárnap Sohafer püspök a nyíregyházi, alsózsolcai és miskolci gyülekezeteket látogatta meg és hirdette az igét.
* Az Angol Metodista Egyház elnökének meghívására Szabó Andor szegedi lelkész utazott az évi angol konferenciára Hiddlesbrough-ba június 24-július l-ig.
Nők
* Az elmúlt évinél nagyobb érdekkísérte a hidasi férfi-csendesnapjainkat, amelyen Keresztelő János személye és szolgálata jelentette az igei együttlét alapját. lődés
103
A
kaposszekcsői serdülő-csendesnapok résztvevőinek
Egy pillanat a kaposszekcsdi csendesnapokról
104
egy csoportja
Az NDK évi konferenciáiának vendégei között volt a Magyarországi Metodista Egyház kűldotte, Szuhánszki István lelkész (jobbról) Sok száz éves olajfák Trója vidékén. Az olajfa számos bibliai eseményt idéz. a zsoltárokban a gyermekáldás jelképe. Termése ma is nélkülözhetetlen táplálék (ifj. Rácz István [otoja]
105
Kaposszekcsőn a már teljesen elkészült konferenciázóházunkban tartottuk a serdülők számára rendezett csendesnapokat. Urunk iránti hálával kell emlékeznünk az elmúlt napokra, melyeken sok gyerrnekszívet érintett meg Isten Szent Lelke, és mondtak igent, nyitották meg szívüket a mi hatalmas Urunk előtt.
Ugyancsak Kaposszekcsőn tartottuk az ifjúsági csendesnapjainkat július 26-31-ig. A napi programokon túl kiemelkedők voltak az esti tábortüzek, amelyek hangulata lehetővé tette a lélek napközben elkezdett munkájának a bűnvallás ban, beszélgetésekben, csendes együttimádkozásokban való befejezését.
" Az Oskeresztyén Felekezet hírei A keceli testvéreink buzgó odaadással kívánták hitüket cselekedeteikkel párosítani. Közös erővel fogtak munkához, hogy imaházukat belső tatarozással felújítsák, megszépítsék. Hegedüs László testvér a keceli gyülekezet pásztora és Szalma István testvér, a pásztor helyettese és az egész gyülekezet Isten iránti hálájukat akarták kifejezni ezáltal a Tőle nyert kegyelemért Isten házának szépítésével.
* Pécsi testvéreinknek régi óhajuk volt, hogy az imaházuk mellékhelységeit modernizálják és egyúttal a központi fűtést is bevezessék. Ebben az évben Urunk megadta számukra ennek lehetőségét, így hatósági engedéllyel régi vágyuknak eleget tehettek. Testvéreink - Pozsgai Dezső testvér, a gyülekezet pászto106
rának vezetésével - saját anyagi erejükből ezt a munkát elvégezhették.
* Kaposvárott a régi imaházunk a város újjáépítése miatt kisajátítás alá került. Azon az áron, amit kap. tunk a régi házért, vettünk egy nekünk megfelelő másik házat a Szalma István utcában. Köszönetünket fejezzük ki hatóságainknak a minden oldalon való jóindulatú segítségéért.
* Folyó év június 25-én ünnepi ülést tartottunk Budapesten a székházukban. Ez alkalommal ünnepélyes keretek között Schmied András, ifj. Kurdi István, ifj. Zsemberi János testvéreket és Fajt Aranka nővért igehirdetői és gyülekezeti szolgálatra avatták fel.
Külföldi kapcsolataink: 1982 szeptemberében a Német Szövetségi Köztársaságban működő Öskeresztyén Egyház' elnöke, Emánuel Enke testvérünk feleségével együtt meglátogatt ak minket. Itttartózkodásuk alatt teológiai problémáinkkal foglalkoztunk, és néhány gyülekezetünket meglátogattuk velük. Testvéreink örömmel tapasztalták a gyülekezeteinkben levő élő hitéletet és a teljes szabadságot. Utazásunk során csodálattal adóztak a magyar ember szorgalmának, a munka eredményének mind az építkezés terén, mind a gazdag mezőgazdasági eredményekben. Svájci Egyházunk ügyvezető titkára, a gunteni biblia iskola igazgatója Ernst Gerher testvérünk hitvesével és tolmácsukkal Gaffiot
Michelné Sárkány Emese nővérünk kel június 14-én hozzánk érkeztek. Folyó hó 17-én Viczidn János testvér, a Szabadegyházak Tanácsa fő titkára fogadta hivatalában vendégeinket, akik Sárkány Mihdly elnök társaságában tettek eleget a meghivásnak. Szívélyes beszélgetés keretén belül Viczián János testvér tájékoztatta vendégeinket a hazánkban levő vallásszabadság bő lehető ségeiről, a külföldi testvéreinkkel való együttmunkálkodásról és az egymás látogatásának lehetőségé ről. Vendégeink a legjobb benyomást nyerték a Viczián János fő titkár testvérrel folytatott beszélgetésen. Itt-tartózkodásuk alatt néhány gyülekezetünket is meglátogattuk velük, és örömmel tapasztalták gyülekezeteink színvonalának emelkedését.
A Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet hírei A Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet mély hálaadással emlékezik vissza az elmúlt évre: jellemző volt a gyülekezetek belső megerősödése és növekedése a hitben. Gyülekezeti életünk központjába a szeretet örvendező egységében Krisztus Jézus dicsőítése, magasztalása és imádása került, s ez nagyon mély átélések kapuját tárta szélesebbre. Magasztaltuk a Szent
Szellem erejének áradását, ahogy embereket a sötétségből a fényre, a bűnből Jézus Krisztushoz vezetett. Dicsőség érte az Úrnak! Szeretnénk ezt mindig így gyakorolni, hiszen ha gyönyörködünk az Úrban, akkor Ö megadja nekünk szívünk kéréseit! (Zsolt 37:4.) Az elmúlt esztendőben Debrecenben négyszer, Budapesten pedig kétszer örvendeztünk fehér ruhás 107
testvéreink bemeritőünnepségén. A Jézus Krisztus szabadító erejéről bizonyságot tevők összesen 115-en voltak, és örömünket 'nagy mértékben fokozta, hogyabemerítettek többsége fiatal volt.
* Bejelentett új szorványaink Orosházán, Hosszúpályiban, Ózdon, Berettyóújfalun és Sárbogárdon kezdték meg szolgálatukat. Szívből kívánjuk, hogy növekedve a hitben, az Ige és a szabályszerű gyülekezeti élet megismerésében, minél hamarabb váljanak önálló gyülekezetté, hogy hinteni tudják maguk körül az Isten életet adó beszédét.
* 1982. szeptember l-től Mézes László alelnök testvér, a budapesti gyülekezetünk vezetője abbahagyta mérnöki munkáját, függetlenített lelkipásztorként végzi szolgálatát. A mérnöki munka is, a lelkészi szolgálat is teljes embert kíván. Nehéz belső harc után, a gyülekezet meghívását elfogadva hozta meg testvérünk ezt a döntést. 11 évi tervezőmérnöki tevékenység alatt sok szép megvalósult létesítményben láthatta terveinek életre kelését. Őszintén hisszük és szívből kívánjuk, hogy az Úr Jézus Krisztus mérnökeként, az Ő útjának készítője ként sok embernek tudja testvérünk megmutatni az ösvényt a bűn ből az életre, a sötétségből a fényre, az Isten nevének dicsőségére. 108
1969 óta budapesti gyülekezetünk kibérelve a Hőgyes Endre utcai Unitárius Egyházközség templomát és gyülekezeti termét, itt tartja rendszeres istentiszteleti alkalmait. Isten iránti hálával elmondhatjuk, hogy 1974-ben az Úr különösen gazdag áldást adott: komoly, őszinte bűnbánat után Isten reánk is kitöltötte Szent Szel1emét! A gyülekezet létszáma megnövekedett, sokan találták meg Jézus Krisztusban életüket. Az Úr betöltötte szívünket örömmel és új éneket adott a szánkba. S éppen ez jelenti most számunkra a megoldandó feladatot: gyülekezeti termünk egy több emeletes bérház földszintjén van, az udvarra néző ablakokkal. A gitár- és énekszó, a megnövekedett létszám, az élénkebb gyülekezeti élet egyre jobban zavarja a ház lakóit. Gyülekezetünk igyekszik maximálisan alkalmazkodni az adott helyzethez, de a jelenlegi körülmények további egészséges lelki fejlődésünknek lehetnek gátjaivá! Hisszük, hogy Isten meghallgatja több éves imádságunkat, és ajándékoz számunkra Budapesten is önálló imaházat. Minden testvérünket arra kérjük, hogy segítsen nekünk az imádságban, s majd az imaházavatón is együtt fogjuk megköszönni Istenünk kegyelmét és hűségét!
* A SZET Lelkészképző Szeminarium 1982 szeptemberében indult új évfolyamán három testvérünk kezdte meg tanulmányait: Gulyás
Mihdly és Tenkely Csaba Debrecenből és Mézes László Budapestről. A harmadik évfolyam hallgatóival együtt - Gaál'Ferenc, Fekete Imre és Lázár Attila. mindhárman Budapestről - így most hat testvérünk vállalta, hogy a szolgálat teljesebb betöltéséért. az Ige mélyebb megértéséért már idő sebb korban is újra diákká legyen. Kisérje őket tanulmányaikban is Isten áldása és a gyülekezet imádsága.
* 1982. szeptember ll-én hálaadó napot tartottuk Uszkán: az ünnepi istentiszteletet Marozsán János elnök testvér vezette. Sok cigány és magyar testvér boldogan, együtt köszönte meg az Úr gondviselését és a gazdag termést. Hálaadással szállt fel az ének az Úr trónusa elé. Ezt az együttlétet az tette különlegessé, hogy jelenvoltak a fényszórók, a felvevőgépek és egy készülő új film teljes stábja is. Kiss József, a MAFILM rendezője készíti ugyanis azt a filmet, amelyben a hazánkban élő vallásos és nem vallásos emberek közötti párbeszédhez kíván hathatós segítséget nyújtani az itthoni hivők egyházi, gyülekezeti életének mélyreható és tárgyilagos bemutatásával. Kisérje nehéz és fáradságos munkáját Isten kegyelme!
* 1982. október lO-én budapesti gyülekezetünk rendje tovább erősö-
dött: négy új testvérünket avatott fel Mézes László testvér a presbiteri szolgálatra. Ezt az igen fontos lépést hosszú hönapokíg tartö imádság előzte meg. Kértük az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásba, és Ö drága választ adott. Legyen az Úr áldása Gere József, Makai Ferenc, Németh Zoltán és Pozsgai Józse! testvéreink életén, hogy szent és felelősségteljes megbízatásukat az Ö nevének dicsősé gére és népének javára végezhessék.
* A belső növekedés mellett örvendeztünk annak is, hogy külföldi testvéreinkkel, az ott élő testvéregyházakkal is egyre szélesednek és mélyülnek kapcsolataink. 1982. szepternber 7-22-ig gyülekezetünk vendége volt G. W North angliai prédikátor, tanító. Több gyülekezetünkben (Budapest, Debrecen, Miskolc, Szentkirályszabadja) szolgált, tanított a Szent Szellem mai munkájáról, nagy bölcsességgel világította meg az Ige mély összefüggéseit. Fogadta őt baráti beszélgetésen a Szabadegyházak Tanácsa főtitkára, Viczidn János testvér is.
* 1983. március lO-17-ig a budapesti gyülekezet vendége volt Terry Virgo és Ray Lowe Angliából. Mindketten egy-egy karizmatikus, szabad gyülekezet lelkészeként szol109
A H N Adventista Egyház Advent Kórusa énekel, balról Zarka Dénes egyházelnök, vezényel Halász István
A diakánusnapok jelentős szolgálatot végeznek a lelkipásztorok munkatdrsainak képzésében. Győri Kornél teológus tanár elő adást tart a hivők családi életéről a székesfehérvári imaházban az 1982. őszén megtartott dunántúli diakánumapon
110
gálnak. Tanításukban kiemelték, mennyire fontos az egészséges gyülekezeti életben a tagok közötti barátság. Elmondták, 'hogy napjainkban Isten az egész világon visszaállítja a gyülekezeti életet a bibliai alapokra, helyreállítva egyben a különböző szolgálatokat is (Ef 4:11). Testvéreink igen jelentős missziói munkát végeznek Franciaországban és Indiában. Vendégeinket meleg hangú beszélgetésen fogadta Szakács József testvér, a Szabadegyházak Tanácsa elnöke, a tolmácsolás szolgálatát Viczián testvér végezte.
* 1983. május l4-június 3-ig Ray Lowe testvéri meghívásának eleget téve, Mézes László és felesége baráti látogatást tett Angliában. London, Brighton és Torquay különböző közösségeit látogatták meg, beszámolva arról, milyen munkát végez hazánkban is Isten kegyelme. Útjuknak legkiemelkedőbb állomása a Pilgrim Hall nevű keresztyén szálloda- és konferenciacentrum volt, ahol három napon át 110 függetlenített lelkész volt együtt az Ige világosságában egész Anglia területéről. Az Uckfield melletti, hatalmas ősparkban az 1902-l903-ban épült főúri épület - amely most kizárólag keresztyén célokat szolgál - ideális otthona volt a konferenciának.
*
Egyéves előkészítő munka után igen komolyan felkészült előadók napjaink gyülekezeti életének legfontosabb kérdéseit viIágították meg. Külön hangsúlyt kapott a magasztalás, az adminisztráció és a kegyelmi ajándékok helyes használata. A magyarok előadását - melyben az itthoni gyülekezeti életről, saját igei látásukról számoltak be nagy lelkesedéssel, örömmel fogadták a tanácskozás résztvevői. Testvéreink sok új megtapasztalással, Isten áldásával tértek: ismét haza, hogy a kint tanultakat itthoni szolgálatukban kamatoztassák.
* 1983. július 20. és augusztus 3. között baráti látogatáso n fogadtuk az amerikai Oregon államban levő Eugene-i Szabadkeresztyén Gyülekezet vezetőjét, Ed Hastings lelkipásztort. Magyarországi útjára elkísérte felesége és Dave Leeman másodpásztor is. A debreceni, a Debrecen környéki és a budapesti gyülekezeteinket látogatták meg. Kölcsönös ismerkedésünk első lépései után reméljük, hogy barátságunk a jövőben még gyümölcsözőbben fog alakulni.
* Örömmel és hálaadással vettünk részt az alliance imahéten. Budapesten négy gyülekezet: a Dózsa György úti, a Gizella úti és a Budai Gyülekezet pünkösdi, a Hőgyes 111
A Pilgrim Hall keresztyén konferenciacentrum Uckfield mellett, Mézes László testvér és felesége útjának egy fontos állomása
Az 1983-ban épült dunavecsei baptista imaház
112
Endre utcai szabadkeresztyén testvérek hallgatták együtt az Ige üzenetét, és fordultak imádságban egy szívvel Isten felé. Bagamérban református és katolikus testvéreinkel együtt köszöntük meg az Úr hűsé gét, hálaadással kérve az Ö áldását a következő esztendőre is. Nagy lelkesedéssel kapcsolódtunk be a Református Egyház által szervezett lepra-misszióba. Dobos Károly nyugdíjas lelkész testvérünk vetített képes szolgálata után sok nőtestvérünk szívében született meg a döntés: én is teszek valamit távol élő beteg testvéreimért. S azóta folyamatosan készülnek a kötött fáslik, hogy egy kis csomagban útra kelve, a Vöröskereszt segítségével elvigyék szeretetünket szenvedő barátainknak.
* 1983. január 12-én a Magyar Rádió riportere, Juszt László készített Mézes Lászlóval az "Eszmék faggatása" című sorozathoz 25 perces, magnószalagra rögzített riportot. A nagyon komoly beszélgetés-
ben testvérünk elmondhatta megtérését, beszélhetett arról, hogy mit jelent számunkra Isten, és vallást tehetett arról is, hogy miképpen kell a hivő embemek építő, segítő módon beilleszkedni hazánk életébe. Bár a január 31-i, a Petőfi adón elhangzott műsorban másfél perc került a felvett anyagból a rádióhallgatók nagy nyilvánossága elé, mégis nagyon örülünk, mert lehető séget kaptunk arra, hogy ilyen módon is bizonyságot tehettünk. Gyülekezeteinket az a belső, égő vágy töltötte be, hogy a visszatérő Krisztus Jézus érkezésére felkészüljenek. Ezt a felkészítést a Szent Szellem végzi, megújítva a hivők életét, hogy hasonlókká legyünk Ö hozzá, az egy és oszthatatlan EKLÉZSIA Urához, Krisztus Jézushoz. Nagyon hálásak vagyunk azért a szabadságért, amelyben gyülekezetünk békességben, a "Teljes Evangélium" gyakorlati megélésében végezheti szolgálatát a gyülekezet építésére. Összeállította:
Mézes László
Az isteni világosságról a földre vetett embemek csak halvány sejtései vannak. Jézus Krisztus kereszthalála és feltámadása nem a győzedelmes élet örökségeként maradt reánk, hanem az számunkra a győzelem óriási lehetőségét foglalja magába. Van, amikor a győzelem csendes megadást jelent. Venyercsán László
113
Sárkány János és neje 50. éves házassági évfordulójukat ünneplik Sárkány János és neje ötvenedik éves házassági évfordulójuk ünneplésén családjuk körében
114
CA HÍVŐ
CSALÁDI
Mit mond a Biblia a családról? A Biblia az üdvösség útját ismerteti. Közben azonban az élet különböző - köztük természetesen a családot is - érinti. Többnyire az elbe~zélés~!<.l:Jől nyerünk a korabeli ember családi életére vonatkozó adatokat, bár vanJlllli a Bibliának kifejezetten a családdal foglalkozó szakaszai is, mint p~lqápl ~ 128. zsoltár, ez a családi élet áldásairól szóló meleg hangú ének. Sgt, ti41Yynk a családi élet szabályozását célzó részeket is. Ilyenek az ügynevezet] ,,}lázi táblák" (Kol 3:18-4:1; Ef 5:22-6:9; IPt 2:13-3:7). Mi több, a Biblia mindjárt első lapjain nyilatkozik a családról, és igen nagyra értékeli: Isten alapította intézménynek tekinti (IMóz 1:27.28; 2:21-24). Később meg az a megtiszteltetés éri a családot, hogy Ábrahámtól Mózesig maga az üdvtörténet is egy családtörténet medrében halad. A Tíz Ige egy gyönyörűséges, de roskasztóan súlyos felelősségre int, hogy a család egész életre, sőt nemzedékekre elható áldásokat közöl. Jellegzetes tömörségével áldásnak és átoknak mondja azokat a hatásokat, amelyeket örökül hagyunk utódainknak (~~óz 20:5.6). Az egymást követő nemzedékek e sorshatározó összetartozá~~nak tudata sugallta az ókeleti embernek azt a - számunkra szokatlan gondolatot, hogy a családfákkal (nemzetségi táblázatokkal) a történelmet is gss~~ lehet foglalni (pl. I Krón l-9). t~rjil~t~it
A BIBLIAI CSALAD SZERKEZETE H~
azokra a változásokra gondolunk, amelyek a család szerkezetében csuutóbbi évtizedekben végbementek, nem csodálkozhatunk azon, hogy ~~ éV~Medekkel ezelőtti család más volt, mint a miénk. Voltak olyan sajátos je,ltms~~ei, amelyek miránk már idegenül hatnak, pl. a patriárkális rend, a nagycsaládi forma vagy a többnejűség. Tekintsük meg most ezeket kissé köp~p i).~
zeíebbröll A patriarkális család. Ábrahám története során egyszer 318 szolgalegény-
115
ről olvasunk. Ám amikor ez az egész kis sejkség - gazdag állatállományával
- továbbvonul, a Biblia mindössze ennyit mond: "Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám" (IMóz 13:18). Másutt egy (asszonyokat, lányokat és szolgákat leszánútva is) hetven' embert megmozgató áttelepülést így ad vissza: "Leméne azért Jákób Egyiptomba". Ennek a fogalmazásnak a nyitja a patriárkális szemléletben van: mivel ő a család atyja, döntésében, vándorlásálban vagy letelepedésében az egész háznép benne foglaltatik; családi kérdésekben ő határoz, ő a család papja, vitás kérdések esetén bír:w.a is. A család az ő fősége alatt él, döntései a ház minden lakójára nézve kötelezőek. Emlékezzünk például Ábrahámra, amikor elfogadta a szövetséget, a körülmetélés minden külön megkérdezés nélkül kötelező lett a házban levő valamennyi férfire nézve (l Móz 17 :27). A pátriárka természetesen minden megfellebbezhetetlen tekintélye mellett is atya volt, aki szigorát és jogait szeretetben gyakorolta. Ezért is lett Isten gondviselésének és lehajló szeretetének jelképévé. A bibliai idők maguk is évezredeket fognak át. Közben mélyreható változások mentek végbe a társadalom életében. Ezek a családot sem hagyták érintetlenül, a patriárkális rend azonban mindvégigmegmaradt. Maga Üdvözítőnk is ebben a fogalomban gondolkozott, amikor ajkunkra adta a benső séges megszólítást: "Mi Atyánk!". Isten életünket és halálunkat kezében tartó Atya, aki - bár hatalmát kibeszélhetetlen szeretetben gyakorolja - mindannyiunk Ura. Ha valaki korunk megtépázott tekintélyű "apuka" fogalmából értelmezi Isten "Atya" voltát, az meglopja lsten dicsőségét, és végzetesen megcsalja önmagát. A nagycsaládi forma. A régi pásztornépek - így a pásztorkodó bibliai ősatyák is - nagycsaládi közösségben éltek. Az ifjú házas kéttucatnyi birkájával nem kezdhetett önálló életet. A pusztában, ahol egymással ellenséges csoportok vetekednek a szűkös legelőért. a fennmaradás titka a családi összefogás ,,harmad- és negyedíziglen". Az ilyen nagycsaládi közösségbe a szülőkön és gyermekeken kívül beletartoztak a nagyszülők, a felnőtt házas gyermekek családostul, a rokoni özvegyek és árvák, a befogadott jövevények, sőt a rabszolgák is (2Móz 20:10; 5Móz 16:1l). Annyira elmosódottak voltak a család határai, hogy a bibliai nyelveknek (héber és görög) nincs is rá külön szavuk. Házat mondanak helyette: .anenj be a bárkába, te és egész házad" (lMóz 7:1), "Ma lett üdvössége ennek a háznak" (Lk 19:9), "Hitt őma ga és egész háza" (Jn 4:53). Az ilyen nagycsalád, amennyire csak lehet, önellátó volt. Tagjai fokozottan egymásra voltak utalva, a szövés-fonástól a kútásásig, a legeltetéstől a gyapjúfeldolgozásig mindent maguk végeztek (lMóz 26:19; 31:19; 2Móz 2:16; Pld.31:13.19.21.22). És akkor még nem is szóltunk a legfontosabb ról, egymás kölcsönös oltalmazásáról és a nyáj védelméről.
116
A letelepedéssel a pásztortársadalmat földmíves életforma váltotta fel. Ezzel a család szerkezete is megváltozott. A hűlő rokonérzés átadta helyét az egy faluban lakók érdekközösségének. Később a városiasodás még továbbvezetett a család szétliullásában , hisz' a rendelkezésre álló szűk lakóterület végképp nem engedte meg a nagycsalád együttmaradását. A közösségi (családi) és az egyéni érdek között egyre nőtt a feszültség. A próféták idején észrevették és jelezték a bajt; nem győztek feddőzni a rokoni kötelességek elhanyagolása miatt, sürgetni a távolabbi családtagok (özvegyek, árvák) iránti gondoskodást, tiltakozni a szülők iránti tiszteletlenség, a felelősség áthárítása miatt (És l :17; Jer 22:3; Ez 18:2). Éreztették, hogy a család érzelmi széthúzását tragédiának tartják, és mint később Jézus is, az ítéletidő szörnyűségei közt emlegették (Mik 7:5.6; Lk 21:16). Viszont az egyetértés lsten áldása. Malakiás (3:24) szerint a családon belüli kölcsönös megértés vissza" tartja az ítéletet. A család érdekében emeli fel szavát a rövid, de mély értelmű 133. zsoltár is. Dicséri az "atyafiak együttlakozását". Figyelmeztet, hogy a széthúzás életellenes, mert kisemmiz az áldásokból. A többnejűség. A hajdani családnak a miénktől elütő intézmény d között kétségtelenül ezt érezzük legidegenebbnek. A régi korral nem ismerős, kezdő bibliaolvasót olykor me; is botránkoztatja, hogy Istennek olyan áldott emberei is, mint Ábrahám, többfeleségűek voltak. Csakhogy ez abban az idő ben magától értetődött, hiszen - gondoljunk csak az előbb mondottakra -, a nagycsalád létérdek volt, a gyermek pedig áldás. Az Ábrahám korabeli törvényekben a meddőség válóok (Hammurabbi kódex 138. §). Ám ha a kölcsönös szeretet erősebb volt e szétválasztó erőnél, a törvények megengedték, hogy a férj a gyermekáldás biztosítására mellékfeleséget vegyen (145. §). Egy másik pont (144. §) a feleségnek biztosította azt a jogot, hogy ő maga szemelje ki szolgálói közül a mellékfeleséget. Ilyenkor a férj nem vehetett mást. Annak idején Sára is élt ezzel a jogával (1Móz 16:2.3). Az egész intézmény annyira természetes volt a korabeli ember számára, hogy Lea nemcsak megengedhetőnek, hanem egyenest lsten előtt kedves dolognak vélte, hogy e törvények szellemében cselekedett (IMóz 30:18). Mi, egy egészen más kor emberei - mi mást tehetnénk? -, igyekszünk megérteni a régieket. Közben azonban emlékeznünk kell arra, hogy - bár Ábrahám törvény szerint cselekedett -, lsten mégsem terjesztette ki Izmáelre az Izsáknak szánt ígéretet. Következésképp lsten gyermekei soha nem tekinthetik magukra mérvadónak a kortársi etika elfogadott vagy hallgatólagosan megtűrt erkölcsi minimumát. Őket a hit többre kötelezi. Ezt érezték mindjárt az első keresztyének is. Bár a meglevő házasságokat nem szakították szét, vezetőik iránt a kezdettől kezdve felléptek az egyfeleségűség igényével (1Tim 3:2.12; Tit 1:6).
117
A CSALÁDI ÖSSZETARTÁS INTÉZMÉNYEI A lét megpróbáltatásaival szemben az egyik legtermészetesebb védelmi közösség a család. A'korábbi társadalmakban a lét és a javO feletti őrködést még szinte kizárólag a családnak kellett megoldania. Ekkor jött létre a családi összetartásnak néhány olyan intézménye, amelyeknek a maguk idején fi fennmaradásban volt jelentőségük. Ezeknek a - nekünk isfflét szekatlart = intézményeknek a nyomait megtaláljuk a Bibliában is. A vérbosszú intézménye. Az élet Isten drága ajándéka. Ha ~ l€ihcset támadás éri, a közönyösség bűn. Hogy élet ne pusztuljon el ú.gy, hógy senki nem emel szót érte, a régiek a legközelebbi családtag kötelességévé t~ttl~k a nem veszélytelen feladatot, hogy a kiontott vért torolja meg. A család önmagát védte, amikor tagjaiért életre-halálra kiállt. Az elsődleges eél tehát nem a megtorlás, e késő tiltakozás volt, hanem a megelőzés. A primitív népek azért tetováltak magukra törzsi jelet, hogy az figyelmeztesse a támadót: valakinek én is drága vagyok. Vigyázz! Ök megtorlóként állnak mögöttem. A megelőzés azonban gyakran nem sikerült, mert a puszta kóbor állattenyésztői közt könnyen feszültség támadt (lMóz 13:7; 21:25; 26:15), ami hamar verekedéssé fajult (2Móz 2:17; 17:8; Jób 1:l4JSJ7). Ha halál is esett, az azután bosszúért kiáltott. És ebben van az intézmény csődje: vérontással tiltakozott a vérontás ellen. A kölcsönös bosszú§(ffoiat a2tán egész csoport kiirtásához is vezethetett. A bibliai törvényhozás ezért korlátok közé szorítja a családi összetartésnak ezt az ősi védelmi rendszerét. Részben menedékvárosok állításával, részben a bosszú érvényességi körének korlátozásával (2Kir 14:5.6) vigyázták, hogy az oltalmazó szeretet se rnűködjék más életek kárára; A királyság kialakulásával az intézmény egyébként is fokozatosan visszaszorult, mert llz élet védelmének szerepét az állam vette át (Róm 13:3.4). A kiváltó rokon intézménye volt a családi kör védő összetartásának másik megnyilatkozása. Ha valaki olyan súlyosan eladósodott, hogy emiatt ingatlanát, létfenntartáshoz szükséges javait el kellett adnia, vagy maga sülylyedt rabszolgasorba, a legközelebbi rokonának kötelessége volt a váltságdíj megfizetésével a vagyon vagy a rokon kiváltása. A létbiztonsághoz ugyanis nem elég a puszta élet megóvása (ami II vérbosszú feladata volt), szükség van a j avak biztosítására is. A rokoni kiváltás intézményének biztonságot jelentő erejét legszebbeh talán a sunemi asszony szavai példázzák. (2Kir 4:13). Amikor közbenjárását ajánlotta fel neki a próféta, az asszony ezzel a mondattal hárította el azt: "Én a saját népem körében lakom". És mi baja lehet annak, akit a fókonság szeretete véd!? Talán ez az egyetlen mondat elégséges magyarázata annak, miért lett a 118
kiváltó rokon alakja Isten szabadító szeretetének, majd Jézus megváltó munkéjának példázatává.
A CSALÁD SZEREPE A HITHAGYOMÁNYOZÁSBAN A bibliai család istentiszteleti közösség (lMóz 35:2.3. 2Móz 12:3), és így alkalmas hely arra, hogy a hit kincseit megőrizze és továbbadja. Ebben éppúgy szerepe van az ifjú nemzedék érdeklődésének (2Móz 12:26. 13:14. 5Móz 6:20), mint az idősek közlési készségének (lMóz 18:19). Az "ígérettel összekapcsolt parancsolat" is a hithagyományozás érdekében teszi függővé az Igéret Földjének tartós birtoklását a szülőtisztelettől (2Móz 20:12). Amíg az új nemzedék érdeklődő tisztelettel fogadja a szülők ajkáról a hit bizonyságtételét, addig az áldás méltó örököse marad, ha ehelyett bálványokhoz hajlik, az áldásul kapott földet s vele létét kockáztatja. Ebből már sejlik, hogy az otthon nemcsak a hit megőrzésének helye volt, hanem a hitért támadt konfliktusoké is lehetett. Az elhívó szó sokkal súlyosabb, ha meggondoljuk, hogy az élet és a javak biztonságát jelentő családi háttér feladását kéri Isten Ábrahámtól (lMóz 12:1), vagy Jézus tőlünk, amikor azt mondja, hogy a két erő esetleges feszültségében felé irányuló vonzalmunknak erősebbnek kell lennie a család egyébként szent kötelékénél (Lk 14:26). Az is csak a Bibliának a családról mondott tanításából érthető meg kellő mélységében, hogy az Úr Jézus a gyülekezeti közösséget nagy veszteségek fölényes pótlására is alkalmasnak akarja látni, amikor azt mondja: "Aki elhagyta házait vagy testvéreit, atyját vagy anyját, gyermekeit vagy földjeit az én nevemért, sokszorosát kapja".
AZ ÚJSZÖVETSÉG SPECIÁLIS TÖBBLETE A Luther óta ,,házi táblák" néven ismert és már említett helyeken kívül is találunk utalásokat, melyekben az apostoli tanítás a zsönge keresztyénség segítségére sietett az új típusú családi élet megszervezéséhez. Itt a szülőtisztelet igénye mellett megjelenik a szülők intése: úgy éljenek tekintélyükkel és jogaikkal, hogy ne ingereljék gyermekeiket. A feleség engedelmességre hívása kiegészül a férj szeretetre kötelezésével. Bár a régi jog szerint a gyermekek, sőt az egész család az apa vallását követték (ApCs 16:33), itt érvényesülni kezd az új, keresztyén elv, hogy Krisztusban nincs különbség férfi vagy nő között, ezért a hivő, anya révén éppúgy megszenteltetik a gyermek, akár az apa révén (IKor 7:14). Mindezekben annak a tanúi va-
119
gyunk, hogya bibliai kor végén megkezdődött a régi, patriárkális rend viszszaszorulása, hogy egyre inkább helyt adjon a krisztusi szeretet kibontakozásának. Hetényi Attila
A házasságra nevelni kell A PEDAGÓGIA egyik alapvető ága a .szocíálís nevelés", amelynek célja a közösségben, a közösség számára formálni olyan embereket, akik egymásért élnek, s akik - ha szükséges ~ egyéni érdekeiket önként, szabad akaratukból alá tudják rendelni az adott közösség érdekeinek. Vessünk egy pillantást a Biblia lapjaira, s próbáljuk megkeresni ennek a nevelési koncepciónak az eredetét. A "Nem jó az embernek egyedül lenni" - kulcsige a legszélesebb összefüggésében mutat rá az emberi élet legmegfelelőbb, Isten által meghatározott és ajánlott útjára. Konkrét esetek sorozata bizonyítja, hogy Isten hű Önmagához, és maga is a javasolt úton készíti fel szolgáit az életre és a feladatokra. Elég, ha a különböző tanítványi körökre gondolunk - kezdve Ésaiás tanítványain -, akikben "bepecsételtetett a tanítás", - (És 8:16) -, s folytatva a legtökéletesebb "iskolával", melyben a testté lett IGE, a Na..íretí Jézus készítette fel a kiválasztott tizenkét embert. Közösségben egyutt járva, együtt élve, együtt halva - s végül együtt uralkodva a Mesterrrel. E példák megmutatják, hogy a sajátságos szociális nevelésnek messzemenően nemcsak az ismeretközlés, a tanítás-tanulási folyamat a célja. Ott húzódik a másik cél is: sóként feloldódni ebben az ízetlenné váló világban, szövétnekként világítani ebben az egyre sötétebbé és öncélúbbá váló földi életben. Amikor Pál arról beszél, hogy az emberek lesznek .magukat-szeretők ... és mértéktelenek" (2 Tim 3:2-3), akkor arra int az apostol, hogy fia, lelki gyermeke és neveltje, Timóteus ne ilyen legyen, hanem olyan, amilyennek Jézus akarja látni gyermekeit. Földbe vetett gabonamagként elhalni és gyümölcsöt teremni, másokért élni, miközben életem elég a szolgálat oltárán - ez Isten pedagógiájának végső földi célja. A nagy, mennyei cél is ismert: a teljessé vált közösség, melyben megvalósul az ígéret: "Isten lesz minden-mindenekben" (1 Kor 15:28). Ha tehát Isten tervében szerepel - s a példák alapján mondhatjuk, hogy igen nagy súllyal szerepel a közösségben - a közösség számára történő neve-
120
lés, akkor elhibázott és torz dolog lenne azt hinni, hogy ez a szándék éppen a házasságban s a családi életben nem kap döntő szerepet. Kétségtelen, hogy Urunk a teremtéskor felbecsülhetetlen értékű ösztönöket ültetett el az emberben, de ez értékek előhozására, kibontakoztatására, és helyes felhasználására vannak bizonyos elkerülhetetlen eszközök, s ezek között első helyen áll: a NEVELÉS. MIKOR KELL ELKEZDENI A HÁZASSÁGRA NEVELÉST? Úgy véljük, hogy már egészen kicsi korban, talán az öntudat ébredésének időszaka után, az óvodáskor elején kezdetét veheti a családi életre való felkészítés folyamata. Igen, nem tévedés, nem csupán a szociális gondolkodás kialakítása, hanem a házasságra való tudatos előkészítés iskolája is lehet ez az idő. Tudjuk, hogy erre a korra a legfőbb tevékenységi forma a játék, s a játék mélyén - mai ismereteink szerint - az utánzás áll, egyfajta sajátos, kezdődő empátiával. Meghökkentő dolog figyelni gyermekeink játékát: .menyaszszony-vőlegényes", "papás-mamás". Ha apu és anyu megosztják egymással a narancsot vagy a kapott csokoládét, akkor szinte bizonyos, hogy játékukban gyermekeik is ilyesmit tesznek, s a szociális érzés csírái máris kitörölhetetlenül megjelennek tudati és érzelemvilágukban. Mivel számos ilyen tapasztalattal rendelkezhet valamennyi felnőtt, így további példák helyett azt mondhatjuk, hogy a házasságra, családi életre és szociélis-közösségi gondolkodásra való nevelés fontos időszaka a késői kisgyermekkor és az óvodáskor is. Módszere, biztos eszköze: a MINTAADÁS - rnely eszköz aztán végighúzódik áldó vagy megrontó nevelői hatásként a későbbi életkorok tudatos értelmi nevelésének időszakában is. Iskoláskorban - beleértve a középiskolai éveket is - egyre inkább háttérbe kerülnek a spontán tényezők, s gyermekeinkben, ifjainkban a tudatos megfigyelés, a céltudatos elemző gondolkodás kezd kialakulni, és egyre inkább diadalmaskodni. A kisiskoláskor nevelési szempontból viszonylag könnyű, ún. "naiv realizmusa" rendkívül hálás időszak a családi életre való nevelés szempontjából, hiszen ebben a korban még "elnézőbbek" gyermekeink, mint a későbbi, felső tagozatos és utána következő időkben. A lélektan a felső tagozatosokat a cseppet sem biztató ,,kritikai realizmus" fogalmával jellemzi. Az itt elkövetett hibák már nehezebben egyenlíthetők ki. Az ifjúkor robbanásszerűen érkezik. Benne az eddigi sok-sok játék vészesen komollyá válik. Itt - az előkészítés elmulasztása esetén - nem segít már semmiféle nevelési "vészreakció" , s ez érvényes a házasságra való felkészítésre is. A szülők részéről a házasságkötés napján pironkodva előadott tízperces "felvilágosítás" semmi valós, tartalmas útravalót nem adhat gyermekeik számára, akiknek a tudatában és tudatalattijában nincs mélyen elrejtve a mintaadás évtizedei során kialakult egészséges házasság- és családmodell. A gyülekezet, a lelkipásztor vagy egy-egy avatott, hozzáértő ifjú121
sági vezető természetesen igen sokat tehet, de hangsúlyozzuk. hogy semmi nem pótolja a "mintaadás útján történő folyaifiatos nevelést". SZÓLNUNK KELL MÉGIS ARRÓL, hogy a gyülekezet, az ifjúsággal foglalkozók mit tehetnek - karöltve II rnintául szolgáló családdal - annak érdekében, hogy az ifjúkor teljében és erejében levő fiú vagy leány helyes családmodell , ill. házasságmodell birtokában kezdje meg a társkeresés izgalmas, szép és kockázatos időszakát. Az első tényező az őszinteség. Messzire vezetne annak módszertani elemzése, hogy beszélgetéseinket nemek, korok szerint lebontva, ill. koedukáltan folytassuk - rníndkét útnak vannak előnyei és hátrányai. A másik tényezö II tartalmasság. Ha sor kerül ilyen előkészítő beszélgetésre ~ tudatosan írtdukalva vagy spontán -, akkor viszont valóban a házasság és a családi élet lényegi valós problémáiról lehet és kell szót ejtenünk. A testi vonatkozásoktól való tárgyszerű, de tapintatos beszélgetés fordulópontot hozhat egy-egy házastársi kapcsolat történetében. Számos ilyen beszélgetés tanulságai szerirtt valljuk, hogy a szent, Isten Lelke által uralt légkörben ezek a kérdések mentesek lehetnek rnínden közönségességtől, s a megfelelő helyre kerülnék ifjaink gondolatai között. Megszűnnek tabuk lenni, s a bűnös kíváncsísagot szefit várakozás válthatja fel. S itt most hirtelen, mintegy il függönyt félrerántva - ki kell tágítanunk vízsgalödasunk horizontját. Eddig azt firtattuk - igei és lélektani-pedagógiai nézőpontok szerint -, hogy mit tehet a család és a szűk ifjúsági kör a házasságra, családi életre való nevelésben. De a környezet, a mintaadó közeg messzemenően több, mint a család, és II heti 2-3 órás, közösséget adó ifjúsági kapcsolatrendszer. Hiszen már iskoláskorban azt mondjuk, hogy a hangsúly átkerül a családból mint "primer közösségből" az iskolára mint "szekunder közösségre". így kitágul a horizont, s az egész gyülekezet, öszszes családjával, házaspárjával és "együttjáró" fiatal párjával, a kutató gyermekszemek reflektorfényébe kerül. A gyülekezet szabados, mindent elnéző viselkedése ugyanúgy káros, mint a mindenben rosszat sejtő, az ártatlan beszélgetéseket is árgus szemekkel vizsgáló rosszindulat. A gyülekezet böhlll megértése és figyelmes, intő szeretete azt mondja a nyiladozó értelmű gyerek-embernek, hogy itt egy olyan dologról van szó, ami szép, amit szabad, de amit szentül és komolyan kell venni. Ezt nevezhetjük a gyülekezet mint hitbeli "szekunder, másodlagos közösség" - közvetett nevelő hatásának, párhuzamosan az előbbiekben vázolt közvetlen neveléssel. GYERMEKEINK, IFJAINK barátjaik otthonát fölkeresve az ott tapasztalt víselkedésmíntákat is fölhasználják a "családmodell" kialakításahoz. Ezért szükséges figyelnünk gyermekeink, ifjaink baráti körére, mert helyes irányban keresgélve olyan barátokat találhatnak, akik nevelésünkben akarva-akaratlan társak, segítőtársak lehetnek. 122
Még egyszer szót kell ejtenünk a differenciált törődés kérdéséről. Gyülekezeteinkben a testvérek különbözö háttérb ől érkeztek, s talán az istentisztelet után különbözö, olykor szélsőségesen eltérő háttérbe térnek vissza. Ez különösen vonatkozik gyermekeinkre és ifjainkra, akik - különösen a gyerekek - nem, vagy csak alig tudják ezt a hátteret tudatosan formálni - nem is ez a feladatuk. A lelkígondozö személyeknek (lelkipásztor, ifjúsági vezetők, szülő) és a lelkigofidozói közegnek, a gyülekezetnek feltétlen különbséget kell tennie az egyes személyek között. Ahol várhatóan kevesebb nevelést, felkészítést kap a fiatal, ott fokozott melléállás, tanácsolás, kapcsolatteremtés szükséges. A HÁZASSÁGRA, CSALÁDI ÉLETRE való felkészítésben a mintaadás csak "felépítmény", melynek alapján ott találjuk minden pozitív emberi és keresztyényi tulajdonság mozgatóját. g ez a mozgató: a SZERETET. Ha a szülők, a család tagjai szeretik egymást, s ha a gyülekezetben a krisztusi szeretet légköre uralkodik, akkor a mintaadás nem mesterkélt, nem arra törekszik, hogy "legalább olyankor ne veszekedjünk, amikor megláthatja a gyerek", hanem lényünk legbelsőbb rugójaként munkálkodik, s olyan viselkedésmintákat terem gyümölcsként, melyet bízvást tárhatunk követendő példaként, mintaként gyermekeink szeme elé. Ök örömmel követni fogják ezt a mintát, mert évtizedek során megtapasztalták a krisztusi szerétetben járó család életének ,j ó izét". Beszéltünk a házasságra való nevelés gondolatának eredetéről - s láttuk, hogy Isten szándéka áll a háttérben. Megismertük a nevelés eszközéit - a míntaadást - és a mélyben húzódó lényeget, a szeretetet. Még egy dologra kell figyelnünk: a neveles céljára. Milyen szint az, amit mintaként állíthatunk, nemcsak leendő házaspárok, hanem saját, esetleg több éves vagy évtizedes házasságunk elé? Mi az II szint, amire el kell, vagy el kellett volna jutnunk - s amit legalább tanácsoljunk a leendő fiatal házaspároknak? Pál apostol megmutatja az eszközt is, a célt is: "Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért" (Ef 5 :25).
Az önzés halálos ítélete ez az egyetlen mondat. Krisztus szerette egyházát s életét, önmagát adta érette. Ez a szeretet felső határa, a viselkedésrninta. .Szeretlek férjem, feleségem, jobban, mint saját magamat". S ez az az örökség, amit a legszegényebb szülő is adhat útravalóul gyermekének. "Nézd, gyermekem, igyekeztünk úgy szeretni egymást, ahogy Jézus szerette egyházát. Ha nem siketült, ajó szándékot vidd magaddal útravalónak".
123
SZÜKSÉGES A TUDATOS NEVELÉS - a házasságra való felkészítésben, a családi életre való nevelés területén is. Életpéldával, viselkedésminta adásával, szavakkal, tanácsokkal is. Követhetünk el hibákat, hiszen tévedni - sajnos - emberi dolog. De ha a szándék jó, s a nevelő Istenre figyel, akkor a hibák eltűnnek, s beteljesedik Pál apostol prófétikus kijelentése: ,,A szeretet ... mindent elfedez, ... és soha el
nem fogy!"
(l Kor 13:7-8). László Imre
"
Férfiúvá és
nővé
teremté
őket"
lMózes 1:27
KINÉZEK A VILLAMOS ABLAKÁN. Csúcsforgalom van. A napsütötte téren titokzatos erőktől hajtva áramlik az embertömeg. Megkísérlemosztályozni őket. "Ez iskolás, az talán földműves, az a szemüvegestalán orvos". Lehet, hogy eltaláltam, de az is lehet, hogy melléfogtam. Másféle elosztással is próbálkozhatom: kor szerint például. Ebben kisebb a tévedés lehetősége, de nem kizárt. Ha azonban nemek szerint osztályozom a sokadalmat, két csoportban elhelyezhető minden ember: vagy férfi, vagy nő. Ezt nem változtatja meg az életkor alakulása, a tanult vagy elcserélt hivatás sem. Adottság, amely fogantatásunk pillanatában dőlt el. De ki adta, ki döntötte el?
A KÜLÖNBSÉG A FÉRFI ÉS A NO KÖZÖTT Isten akarata és ajándéka. "Férfiúvá és nővé teremté őke(' - jelenti ki az ősige, s ezt Jézus Krisztus is megerősíti Mk 10:6 tanúsága szerint. Ez a különbözőség a férfinak és a nőnek kezdettől fogva más-más hivatást rendel a családban, a társadalomban és a gyülekezetben. Ezt az Újszövetség sem másítja meg, ezért napjainkig érvényesen különféle intelmeket, tanácsokat ad a különböző nemű embereknek tálentumaik és feladataik szerint (Ef 5; Kol 3; lPt 3). A férfi és a nő különbsége persze nemcsak testi jegyekben ismerhető fel, hanem apró, de nem jelentéktelen részletekben is. A nő fő hivatása a gyermekszülés és -nevelés. Természetesen vonzódik tehát mindenhez, ami élettől, lélektől áthatott. Még az élettelent is lélek124
kel telíti, megszemélyesíti, bejáratossá válik. így a mesevilágba. A férfi viszont a család védelmezője és gondviselője. Vonzódik az élettelen dolgokhoz, amelyekkel tetszése szerint bánhat. Kísértése, hogy sokszor az élőket is gépként kezelje. "A nő egységükben ragadja meg az összefüggéseket, úgy, amint azok a természetbeJI létrejöttek és vannak, ezért a nőben van valami megőrző. gyakran konzervatív vonás. Ezzel szemben a férfi számára minden részekből van összetéve, ezért azok újra szétszedhetők és megváltoztathatók. Az igazi férfi a meglévőt fel akarja újítani és javítani, szívesen forradalmár. A felépítés és szétszedés képességén alapul a sajátos férfilogika. Számára mindig és mindenütt 2 x 2 = 4. Ezzel szemben a nő előtt a 2 x 2 sohasem pontosan 4, hanem - mindig a körülményektől függöen - egyszer 3,9, majd 4,1, majd meg 4,15. Ezért a férfi logikátlannak mondja őt, pedig neki a maga területén igaza van a maga matematikájával, hiszen minden biológus tudja, hogy az élő természetben 2 x 2 sohasem 4. Csak az élettelen dolgok világában érvényes ez, s a férfi világát éppen ez alkotja" (dr. T. Bovet). AZ ÉLŐ EMBER a test és a lélek Isten által egybeszerkesztett együttese. A nőnél ez tisztán érvényesül. Testi, anyagi okok feltűnően befolyásolják a hangulatát, míg másfelől a lelki hatások erőteljes testi jelenségeket váltanak ki belőle. Ez a látszólagos gyöngeség a nő erőssége. Ezzel szemben a férfi testének romlását a lélek gyakorta nem érzékeli, és sokszor lelki eltévelyedéseit sem kíséri a figyelmeztető és fékező testi szenvedés. A gyönge nő ösztönösen is tud bizonyos dolgokat, melyeket a férfi kínosan szánútgatni kényszerül. Válságos, váratlan helyzetekben a nő gyorsabban feltalálja magát, a férfi sokkal nehezebben, mert erősen függ a saját maga által fölállított program tól. "Férfi és nő, núndegyik a maga módján szolgál Istennek. Az asszony saját testében éli át Isten teremtő munkáját a születendő gyermekben. Ő azért van, hogy az életet védje és megszentelje; tudja, hogy az életet Isten adta, és mi nem támaszthatunk életet akaratunkkal. Ezért fordul a meglévő felé, ezért lép fel egész lényével a meglévő érdekében. Újra meg újra ezt mondja: »Íme az Úr szolgálóleánya, legyen nekem a te szavad szerint.« Ezzel szemben a férfi mindig a kívülvalókra törekszik, természetes életkörén túl újat akar alkotni, minden akadályt legyőzve egy belső képet követ, és azt meg akarja valósítani. Mindig kész a felépítettet lerombolni, hogy nagyobbat és jobbat építsen a férfi, és így olyan, mint a »sebes nyíl Isten kezében«. Isten pedig kilövi ezt a nyilát a tőle kitűzött célba" (dr. T. Bovet). A férfi és a nő Istentől adott különbségének félreértése sokszor vezetett hatalmi harchoz a nemek között. Ez napjainkban is dúl, nemcsak a gyülekezeteken kívül, hanem bennük is, bár ott mérsékeltebb formában. Ennek kiküszöbölésére némelyek az áthasonulást javasolják, az lsten által terve125
zett kölcsönös kiegészítés helyett az egyenszerepek kialakítását az összhang megvalósítasa helyett. AZ IGI ÁLTAL TANíTVA fő célunk az, hogy egyfelől értékeljük és vállaljuk a aját nemünkkel összefüggő feladatokat, másfelől megbecsüljük és elfogadj ",( az ellenkező nemhez kötött isteni adottságokat. Ezt gyakran meghiúsítja az Ef 5 : 23-ban foglaltak - "a férj feje a feleségének" - téves értelmezése. A férfi részéről azzal, hogy zsarnoki szerepben tetszeleg, a nő részéről azzal, hogy elviselhetetlen igának tartja a "férfiuraImat" és esetleg modernkedő emancipacíös jelszavak követőjévé lesz. "S'labad pályát a nőnek, hogy tegye ugyanazt, amit a férfi" - vallják aztán ők is, nem véve észre, hogy ezzel csak rontják helyzetüket, otromba érveket szolgáltatva a "vad" férfiaknak és elbizonytalanítva saját magukat is, amiatt, mert nem képesek betölteni a férfitől irigyelt "ugyanaz"-t, s közben elmulasztják a rájuk bízott nélkülözhetetlen "más" betöltését, amiben pedig éppen ők lennének a tudósok. Látnunk kell, hogy Ef 5 : 23-ban a férj főségéről. az 5 : 21-ben a feleségnek férje iránt megkíván t engedelmességéről van szó. Ezek tehát oly szabályok, amelyek a házasságra érvényesek, azaz egy olyan kötésre, amelyben ketten eggyé lettek a krisztusi szeretetben, E szabályok azonban nem tehetők gyülekezeti vagy társadalmi normává. A házasságba viszont Isten nem a maga kedvéért írta be ezt a rendet, hanem teremtményei javára, hogy Krisztus szeretetétől szorongatva beleilleszkedjenek abba az isteni tervbe, amely mindkét házasfél számára a személyiség teljes kibontakozását segíti elő a családban. A GYÜLEKEZETBEN, A TÁRSADALüMBAN a férfit és a nőt mellérendeltségi viszonyban akarja látni az Úr. Az Újszövetség több helyéből azonban - mint már említettük - világos, hogy a vitathatatlanul közös szerepeik mellett eltérő szerepeik is vannak. Ez utóbbiak körét a Biblia szellemében időről időre meg kell vizsgálnunk, és akkor sok, eddig kizárólag női nek gondolt szerepről kiderül, hogy férfiak által is természetesen elvégezhető (pl. a kegyként gyakorolt "be segítés" helyett a rendszeres részvállalás a házi munkában, a kisgyermekek testi gondozásában is stb.). A gyülekezetben is megvizsgálandó, hogy a kizárólag férfiaknak tulajdonított szerepek melyike az, amit bibliai érvénnyel nemcsak végezhet a nő, hanem kell is végeznie, mert ellenkező esetben megszegényedik a közösség. Sokan e téren mindjárt a lelkipásztori szolgálatra gondolnak - s mindarra, ami ezzel jár a prédikálástól a látogatásig, a gyermekbemutatástól a temetésig. AZ EVANGÉLIUMI KÖZÖSSÉGEKBEN, véleményem szerint, e téren a gyakorlat a hitelvi mérlegelést jócskán megelőzte már. Pedig érdemes lenne megvizsgálni, hogy egy-egy azonos megnevezésű szolgálaton belül - pl. 126
lelkipásztor - nincs-El olyan, nemhez kötött, természetes, eredendő megkü. lönböztetés, mint például a családi életben a .. szülok" elnevezés mögött, ahol magától értetődő, hogy más az apa szerepe, mint az anyáé, nemcsak élettani, hanem lelki-vszellemi téren is. Az Újszövetség a prófétai, a bizonyságtevő szolgdlatban a nők ténykedésére példát is mutat, tanítást is ad. Ezt tehát föltétlenül követhetjük, alkalmazhatjuk mi is. A pásztori-tanítói szolgálatban azonban mindaddig, amíg egyértelmű, világos bibliai látásra nem jutunk, kisebbet vétünk, ha tartózkodók vagyunk, mintha kizárólag ~azdasági, gyakorlati megfontolásokból, vagy mások példáinak szolgai lernasolaséval elsietetten cselekszünk. (Nem is beszélve arról, hogy embersorsokkal nem szabad játszadoznunk, meggondolatlanul oly pályára terelve őket, amelyről most még nem tudjuk bizonyossággal, hogy megnyitotta-e számukra az Úr.) AZ k ~R MOST gond nélkül rnegvalósíthatö, hogy a gyülekezeti életben eddig jól forgolódó nőket bevonjuk a gyülekezeti vezetőségele munkájába. (Több gyülekezetben szerzet t 15 éves tapasztalatom az, hogy a nők vezetőségi részvétele jó légkört teremt, hatékonyabbá teszi a testület tárgyalásait is, de javaslatait és intézkedéseit is.)
* Amire eljutottunk, aszerint járjunk mi hivő férfiak és nők a világ küéletköreiben . A ~~@f\tlélek által elhagyva, vagy el sem kezdve a céltalan és ártó vetélkedést arról, hogy ki az erősebb, kinek van több joga. Ehelyett fogadjuk t;\ tl~ mind teljesebben juttassuk érvény re az élet minden területén ezt a szlflt.. fJGYŰTT. Mert ..az Úrban nincs asszony férfi nélkül, sem férfi asszony '1i#l~,ü.(-, Mert ahogyan az asszonyaférfiből van, úgy a férfi is az asszony dltal; lIan, mindkesto pedig Istentől van'; (IKor II : 11.12). lönböző
Győri
Kornél
Nagyobb erő elhordozni, mint uralkodni. Szám és arány tökéletes összhangja a világ tartópillére. A teremtő Isten gondolata az egyrnést kiegészítő közösség. A Sátán a sok~ságban is egymástól eliq~g~nít. Ugy tűnik, hogy az ellentmond ásos gondolkozás szülője a jó és a rossz tudásának fája. Venyercsán László 127
Lesznek egy testté Néhány év óta sokat beszélünk és hallunk is arról, mostanra pedig már eléggé közkeletűvé vált az a megállapítás, hogy csődben van a házasság mint intézmény. Valami mást kell találni a ma emberének, hogy e csődbe jutott intézményt pótolni tudja. Erre nézve száz és ezer elromlott házasság szomorú példáját hozzák föl érvül. Mégis egyetlen kivezető utat találtak csak erre a szociológusok, pszichológusok vagy éppen lelkipásztorok, hogy nem a házasságban van a hiba, hanem azokban, akik felelőtlenül indultak neki az élet eme rendkívül fontos lépésének.
A HÁZASSÁG LE:NYEGE A férfi és a nő legmagasabb rendű kapcsolata alakul ki benne. Hiszen férfi és nő között sokféle kapcsolat lehetséges, de ha igazi házasság jön létre, akkor a legmagasabb rendű kapcsolat alakult ki. Ezt pedig azért mondhatjuk, mert Isten örök tervében szerepelt, abba kezdettől fogva beletartozott. Ha valaki ezt nem veszi komolyan. mári.s előidézője lett a csődnek. Valami olyan törvényszerűséget nem vett komolyan. mintha valaki figyelmen kívül hagyná a gravitáció törvényét, és ezért úgy lép ki az ötödik emeleti balkonról, mintha csak küszöböt lépett volna át. A következmény: összezúzza magát! De mi is ténylegesen a házasság lényege? Boldogság! Így indul minden fiatal neki a házasságnak, még akkor is, ha előtte éppen az ő szüleinek boldogtalan élete adott rossz példát. Ö másként szeretné megvalósítani élete boldogságát. Vannak viszont olyan személyek, akik pedig csak az élet következő lépésének tekintik a házasságot, és már boldogságról nem is mernek beszélni, mondván, hogy úgy sem érhető el. Reménytelen vállalkozás, hogy ezen az úton váljunk boldoggá. Úgy érzem, amikor a lényegét kutatjuk, mintha az égő csipkebokornál állnánk mi is: Vesd le a sarudat, mert szent ez a terület. Felettébb nagy titok ez, mert hiszen elhagyja apját, an:vját és lesznek egy testté. Hacsak a testi kapcsolatra gondolunk, még nem találtuk meg a lényegét. Jóllehet ez is benne van. Viszont férfi és nő az "egy testben" lesznek végül is a magasabb rendű kapcsolatnak a tagjai. Élő te stté válnak, ahol a férfi a feje, a nő a szíve a testnek. Rögtön hozzá is teszem, hogy ez semmiféle rangsort gondolatomban nem alkot, mert fej nélkül nem dobog a szív, és szív nélkül nem gondolkodik a fej. Ekkor alakul ki az a különleges élő, titokzatos test, amivé Isten akarta és akarja formálni a há:zasságot.
128
Ezért minden helytelen beállítás ellenére lehet a házasság ma is boldog. Így indul a legtöbb házasság, csak azután később válik megszokottá, unalommá, és nem egy esetben tragédiává.
A HÁZASSÁG CÉLJA Általában az első helyre szokták tenni a testi kapcsolatot. Igaz, a testi kapcsolatot nem szabad lebecsülni, de túlzás az első helyre tenni. Ugyanis előfordulhat, hogy a testi szerelemmel nincs baj, mégis rossz a házasság. Ellenkező példát is mondhatunk, és ezért érzem úgy, hogy ez nem lehet a házasság célja. Vallásos emberek már találkoztak olyan dogmával is, hogy a házasság célja az, hogy gyermekek szülessenek. Magasrendű, szép cél, de akkor mi értelme van annak a házasságnak, ahol nincs gyermekáldás? Vagy esetleg már kirepültek a gyermekek a családi fészekből, és egymás mellett él két középkorú vagy idősödő ember, ott elveszítette értelmét és célját a házasság? Ez is cél, de ennél több. Célul tűzték ki azt is, hogy aszociális világrendben legyen tényleg a társadalom egy fontos sejtje, amelyre felépül az egész társadalom, és vele együtt a boldogabb világ. Helyes ez a cél is, de csak ez volna? Mindezek részkérdések, és ne álljunk meg egy-egy gondolatnál, mert azért a házasság végső célját keressük, amelyet ne felejtsünk el: lesznek egy testté. Éppen ezért én nem tudom másként megfogalmazni a házasság célját, csak így: két ember legszentebb egysége. amely bemutatja Isten dicső ségét, de ugyanakkor a benne élők örömét.
A HÁZASSÁG lsten igéjéből úgy ismertük meg, hogy a házasság örökre szóló. Még akkor is ilyen, ha ezen sokan gúnyolódnak és szentimentálisnak érzik e kifejezést. De mintha az örökkévalóságnak egy kis darabkáját akarná ebben is nekünk ajándékozni lsten. Az igazi házasság éppen ezért egy kissé az örökké. mindvégig, holtomiglan való gondolatában születik. A jó házasság a bizalomra épült. Lehetnek próbatételek, küzdelmek és bajok, de félj és feleség mindezek ellenére úgy érzi, összetartoznak. A bizalom hiánya, a féltékenység tett már tönkre sok, jól induló házasságot. A családi háromszöget sokszor és sokféleképpen emlegetik. Pedig megvalósíthatatlan - véleményem szerint - az egy test fogalma éppen a harmadik személy nélkül. Ha a házasság valamiért köttetett és valakiben kötötték.
129
Ez a Valaki, a háromszög legfontosabb csúcsa, maga Jézus Krisztus. Valószínű nem tévedek abban, ha azt állítom, hogy minden házasság háromszög. Lehet ez tényleg a legszentebb módon is, Krisztussal betöltve, és lehet a legszomorúbb értelemben is. Ahol Krisztus hiányzik, ott is idővel betöltő dik ez a hely valakivel vagy valamivel. Itt adódik az a kérdés, hogy éppen a gyermek lesz a harmadik vagy a testi kapcsolat, vagy éppen a valamiért való összekapcsolódás. De nagyon sokszor erre a harmadik helyre odakerül éppen ezért, mert üres - a megszokottság vagy az undor, vagy féltékenység, esetleg egy másvalaki. De rendszerint valami megjelenik abban az ürességben. Ha pedig eleve be van töltve a harmadik hely, akkor a házasság összekötő kapcsát találták meg, ahol megvalósul a titokzatos egy testté válás. Miért fontos e harmadiknak, Krisztusnak a jelenléte? A kánai menyegző ad erre magyarázatot. Ott elfogyott a bor, de mivel Krisztus jelen volt, megoldódott a nagy probléma. Hányszor fogyott már el a hivők házasságában is a türelem, a megbocsátás, a szeretet. De ha a Harmadik jelen van, lehetséges a pótlás. Nem az a megoldás, mint az órákban az elemcsere, meggyengült, nincs többé erő benne, ezért kicserélem. A házasságban feltöltödni lehet, és kell a jelenlévő Harmadik személyből. Hiszen előfordulhat, hogy a házasságban megüresedik a szív, de ezeket az üres korsókat a jelenlévő J ézus Krisztus ismét megtöltheti mennyei édes ízzel, a türelem, a megbocsátás, a szeretet ízével. Ezért, ha valahol fontos mondani ezt, akkor a házasságban igen: "Velünk vándorol utunkon Jézus ...". "Lesznek egy testté", rövid és tömör mondat, mégis egy hosszú folyamatot, jellemalakulást eredményez, amely kezdődik a házassággal. Férj és feleség Isten vigyázása alatt formálódnak szinte napról napra olyanná, akik egyre inkább bizonyítják; eggyé váltak. Csak így tudnak győzni a csalódások, kísértések és próbák között. Annak ellenére, hogy a házasságban mind a férjnek, mind a feleségnek saját külön szerepe és felelőssége van, mégis egyenrangú társaik egymásnak. Ha előzetesen tettem is említést arra nézve, hogy az egyik a fej, a másik a szív, bennem ez nem alárendeltséget jelent egyik fél részére sem, hanem inkább egymás mellé rendelést. A házasságban való rangját mindkét fél Istentől kapta, és ezért neki számol majd el vele. Lesznek egy testté végül jelenti azt is, hogy megszűnt az önzés. Nem az a fontos, mi tetszene nekem, mit kívánnék vagy mit akarok? A házasságban élők megtanulták, és tanulják is meg a "MI"-ben való gondolkodást. Tud az ember egy másik akarathoz, egy másik igényhez alkalmazkodni és ahhoz szabni magát. Megtanul lemondani, megérteni, áldozatot hozni, boldogítani mást. Mindez közben a saját életét is rendkívüli módon meggazdagítja. A házasság, a benne vállalt közösség az egy test, az Isten szerint való élet megvalósítását segíti elő. "Sokkal jobban van dolga kettőnek, hogynem 130
az egynek, mert ha elesnek is, az egyik felemeli a társát. Jaj pedig az egyedülvalónak, ha elesik, és nincsen aki őt felemelje. Ha az egyiket megtámadja is valaki, ketten ellene állhatnak annak, és a hármas kötél nem hamar szakad el" (Préd 4: 9-12). ' Viczián János
A gyermek: áldás "Bizony, az OR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom. Mint a hős kezében a nyilak, olyanok a serdülő ifjak, Boldog az az ember, aki ilyenekkel tölti meg a tegzét . . ." (Zsolt 127 : 3-5)
Karunk egyik legidőszerűbb - és mindenkit érintő - kérdését kell feltennünk a fentjelzett cím alatt: A GYERMEK: ÁLDÁS? Világnézeti hovatartozásra és társadalmi berendezkedésre való tekintet nélkül e kérdés mindannyiunk számára naponta áll, lehet, hogy más és más körűlmények között, vagy talán más és más szempontból, de jelentkezik és megállit, és jövőnk boldogsága, békéje és nyugalma sejlik fel benne! Vállalt gyermekeinkben a jövőnk van! A feltett kérdést nem kerülhetjük meg büntetlenül! Választ kell adnunk naponta, élet-megnyilvánulásainkkal, gyermekeinkhez való viszonyulásunkkal, mindannyiunk érdekében! Ez a viszonyulás pedig már ott elkezdődik, ahol gondolatainkban, érzéseinkben megjelenik az örömmel vállalás vagy a nem vállalás első jele! Mindennapjaink során szemtanúi lehetünk annak, miként viszik el gyermekeink egész életükre a "fogadtatás élményét", amely a későbbiekben számukra is meghatározóvá válik - saját gyermekvállalásuk idején! Szomorú jelenség - hogy olykor még a hivő családok életében is - szinte generációról generációra "gyengül" a gyermekáldás várásának, vállalásának meghitt és Istentől eredő tudata! Adott esetben társadalmi szinten is megalkuszunk e kérdésben, és a gyermekekkel kapcsolatos erőfeszítéseink, anyagi-szellemi ráfordításaink egy része a "ne legyen"-ben realizálódik! E kérdésről abból a meggyőződésből fakadóan szeretnék néhány gondolatot felvetni, hogy az egészséges, a közjó terheit hordozó és jövőjét 131
.. egfelelő biztonsággal építő társadalom fontos építőelerne: a boldog gyer.ekeket nevelő család, ide értve a gyermekeit nevelő hivő családot is! Melyík szülő ne vágyna a kiegyensúlyozott, derűs és boldog gyermekek .ievelésére? Lehetséges ez ma? Vagy csupán szentimentális, a régmúltba forduló "gyermekkoridézés" lenne ez a vágy? Meggyőződésem, hogy most, a felgyorsult életritmust diktáló huszadik század végi és oly sokirányú lehetőségeket biztosító életünkben is lehetséges, - sőt, mi több: kell is - hogy boldog gyermekeink legyenek! Hogyan lesz ez valósággá családi életünkben és egyáltalán hol kezdődik e lehetőség?
Mindenekelőtt tudnunk kell és meggyőződéssel kell vallanunk, hogy: a gyermek áldás! Ez hitbeli meggyőződés kérdése! A Szentírásból úgy ismerjük meg az áldás fogalmát és tartalmat, hogy abban benne foglaltatik a gyermekáldás is! Jákób pátriárka áldásosztásában is főhelyet kap a gyermekáldás:
"Termő
fa ága József, fa ága forrás mellett ... . . . a Mindenhatótól, aki megáld téged, az ég áldásával felülről, a lent elterülő mélység áldásaival, az emlők és anyaméh áldásaival" (l Móz 49 : 22-25)
termő
Ana talán magunk tul IS könnyebben hajlunk, hogy az életünk javát szolgáJu dolgokat, eseményeket áldásként vegyük' De szent meggyőződéssel, örömmel és hálaadással naponta kelJ élnünk Istennek azzal az áldásával is, amely lehet, hogy sokszor ügy jelentkezik a gyermekekben, mint akik időt, erő t talán fényes lehetőségeket és nem utolsósorban anyagiakat vesznek el tőlünk! Az áldásnak egy külonös formája ez' A gvcrmck.ildasban Isten megtanít - ha engedünk l\ eki onzetlenül szere tni ' A gyermek azért áldás, mert Isten annak sz.inta és annak adja! Ezt a tényt alZal a hittel kell elfogadnunk. amelhel a személyes üdvösségünket is! Az áldás-tartalom akkor lesz valóságos családi eletuukben. ha ennek feltételei ilI,',,',vannalc a/ Istenfélelem és a hit jelenlétében:
" ... gyermekeid olyanok asztalod körül, mint az olajfacsemeték. Ilyen áldásban részesül az az ember, . aki féli az Urat!" (Zsolt 128 : 3-4) " ... a hit gyermekei nyernek áldást ..." . (Gal. 3 : 9 ...) Aki így kész gyermeket vállalni - az áldást vállal! Nagyon fontos a helyes és megfelelő gyermeknevelés, de ha csak akkor kezdődik kapcsolatunk (szülői kapcsolatunk!) a gyermekkel - már nagyon elkéstünk! A gyermek vállalása - hittel és áldásként - gyakorlatilag ott kezdődik, ahol az ószövetségi asszony, a mindannyiunk által jól ismert Anna asszony életében kezdődött. " ... Az asszony lelke mélyéig elkeseredve könyörgött az Úrhoz és keservesen sírt . . . . hosszasan imádkozott az ÚR színe előtt " (1 Sám l : 10-12) A könyörgés, a könnyek mind - egy gyermekért kerültek Isten színe elé! És az áldás nem maradt el! Sokszor megkísért bennünket a gondolat, hogy előbb akörülményeket kellene talán úgy megteremtenünk, hogy gyermekeink minden igényét ki tudjuk elégíteni és boldog gyermekkort biztosítsunk számukra! Azt kell látnunk, ha erre az emberileg logikus okfejtésre építjük gyermekvállalásunkat és gyermekeink boldogságát, lehet, hogy nagyon sokat képesek leszünk megadni nekik - csak éppen a velük járó áldás marad el! A gyermekvállalás kérdésében elsősorban a hogyan jelenti a lényeges vonást, mert a sokat is lehet rosszul vállalni! A kényszerből vállalt gyermek semmiképpen sem lehet az, akinek Isten szánta - mert az Isten áldására nem nézhetek naponta úgy, mint aki az életem megkeseritője, mint aki naponta megrövidít valamiben! A kényszervállalás terhét, légkörét a családi életben nem lehet feloldani semmiféle .szupergondoskodassal". A gyermeklélek a legfinomabb rnűszer nél is érzékenyebben reagál a nagyon jólleplezett ,,kényszermegoldásokra" is. A sokszor előforduló "nem érek rá"-ról nem is beszélve! Nem változtat ezen a súlyos terhen semmit a később nagyvonalúan odaajándékozott kocsi vagy öröklakás sem!
133
A vállalás nagy pillanataival az Úrhoz kell mennünk! Személyes ügyünk ez, és személyes kapcsolatot igényel az Istennel! Ez egyben azt is jelenti, hogy a szülők: az ~desanya és édesapa kapcsolata is bensőséges, harmonikus és egyetértő e kérdésben! A társadalmi boldogság veszélyben van, amikor a gyermekvállalás kedvét különféle szociális vagy lakásjuttatási kedvezményekkel kell ébren tartani, és az áldás nagyságát a családi pótlék havi összegével és a lakásalapterület nagyságával mérjük! Szomorú kötelezvény az, amely egy-két éves határidő vel, ilyen okokból jön létre! Bár nem vitás, jóleső érzés a terhek viselésében a "társadalom nagy családjának" gondoskodása, de ez nem lehet egyedüli indítéka a gyermekvállalásnak, s főképpen nem a hivő családoknál! . A sok vagy kevés gyermek vállalása nem emberi vélemény kérdése! Idézett igénk alapján - vitathatatlan tény: "Boldog az az ember,-akCIlyenekkel tölti meg tegzét ..." De ez esetben az ÚR ajándékát, a gyermeket személyes hitbeli meggyőződéssel ,,kell átvenni"! A sok gyermek is lehet igazán áldás, bármennyi gonddal, fáradsággal és törődés-cd járjon is felnevelésük, és az egy is lehet örök probléma és boldogtalanság, ha igazán nem vártuk jövetelét! Ha szolgáló életre tértünk meg és Isten szeretete szorongatja szívünket, az Isten országáért, a gyülekezetért és a társadalomért - vállaljuk örömmel Isten aldásaként gyermekeinket! MERT A GYERMEK: ÁLDÁS! "Bizony, az ÚR ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcs jutalom". (Zsolt 127 : 3.)
Makovei János
A másik J.-P. Satre a "Zárt tárgyalás" cimű darabjában egyik hőse ezt mondja: "A pokol az a többi ember" Amikor Gabriel Marcel megnézte a darabot, ez zel a mondattal így vitatkozott: "számomra a menny a többi ember'. A keresztyén pedig tudja, hogy a másik nem is a menny, és nem is a pokol, de a mennybe vagy (/ pokolba vezető út azon dől el. hogy megtalálom-e mdsik 1"111 Kns: rust, akinek adósa vagyok (1 szolgdlo szeretettel. 134
Gyermekek nevelése , Nemcsak teste, a lelke is éhezik "Engedjétek hozzám jönni a gyermekeker' (Márk J O: J 4)
Gyermekek Jézushoz akartak menni, de akadályozták őket ebben a szándékukban. Kik tették? A negatív szerepben nem Jézus ügyének ellenségeit látjuk. Nem mintha nem lehetnének azok, gondoljunk csak a Fáraóra, aki nem akarta elengedni a gyermekeket Mózessel a pusztába (2Móz 10 : 10). Most a tanítványokhoz kellett az Úrnak figyelmeztető szavakat intézni. Jézus tudta, hogy a gyermekek vágynak az Ö közelébe. Szüleik kényszer nélkül hozták el őket. A gyermekek és a felnőttek Jézushoz való kapcsolatát érdekes módon tükrözi az Úrnak két mondása. A gyermekekkel kapcsolatban mondta: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket! A felnőtteknek pedig azt mondta: Jöjjetek én hozzám mindnyájan! (Mk 10: 14. v.ö. Mt II : 28) A szülők és a tanítványi kör különleges felelősségéről kapunk figyelmeztetést a régi történet kapcsán. a szülök vigyék Jézushoz ma is gyermekeiket, a gyülekezet közössége pedig segítse ezt elő. A gyermekekkel kapcsolatos minden kötelességünk a nevelés gondolatköréhez tartozik. A nevelés felöleli a testi, lelki és szellemi szükségletekről való gondoskodást. Egy közelmúltban történt felmérés szerint a megkérdezett gyermekek az otthoni táplálkozást bőségesnek tartják. Panaszt legfeljebb a bőség egyoldalúsága vált ki, mint annál a kislánynál, aki már unja a család túlzott húsfogyasztását . A fejlődésben levő gyermek szervezete megköveteli a táplálékot. A fejlődés "rohama", a serdülőkor "élettani forradalma" adja a biológiai magyarázatot az étkezés kiemelt szerepéhez. Szociológiai magyarázat szerint pedig "Az emberi együttélésben sok esetben az evés fejezi ki a viszonyt, az »etetés« maga válik emberi kapcsolattá. Általában ott, ahol az emberi kapcsolatok nem differenciáltak és egyoldalúak, ahol valamilyen kifejezési nehézség akadályozza az embereket abban, hogy sokoldalú emberi-érzelmi kapcsolataikat kifejezhessék ... Törődni nem tud a másikkal úgy, ahogy kellene, de etetni tudja, sőt etetni kötelessége. Ezért helyettesíti ezzel a törődést. Másfelől ezzel ellensúlyozhatja a társadalom mindennapi közörnbösségét, nemtörődörnségét és idegenségét. " (Világosság 1979. 12.754.) Egy valláspszichológus pedig így vázolja a nevelési problémákat: "Nevelési igyekezetünk, melyet manapság általában »rázúdítunk« gyermekeinkre, többnyire és elsősorban értelmük alakítására irányul. Hogyan lesz tehetséges 135
a gyermekem? - sok szülő számára ez az égető kérdés ... Olyan fejlődési ütemet kényszerítenek rá, ami nem az ő sajátja. Az eredmény: az értelmi vonalon »rendbe tett« gyermek ... , viszont neveltetésének egyoldalúsága miatt emberi mivoitában szükségszerűen elsatnyul." (M. Nemetschek: Isten a gyermek életében 19. old.) Nevelésünk legfontosabb területe a lelki képességek fejlesztése. Nem elég a gyermek táplálásáról, ruházkodásáról és iskoláztatásáról gondoskodni, a fizikai, a szellemi gondoskodáson túl alapvető feladata minden szülőnek a lelkiekről való gondoskodás is. "Nemcsak kenyérrel él az ember" - a gyermekekre is vonatkozik. A keresztyén ember egyetemes papi tisztének elsőd leges területe a család. Ennek a papi szolgálatnak legelőször a gyermekek érezzék áldásait. Harmonikus nevelési szempontokat kell érvényre juttatnunk a családban. Az emberi élet három dimenziójának egyensúlyára kell törekednünk. Az első az Istennel való életközösség kiépítése, fenntartása. A második az embertársak, a közösség szolgálatára való felkészítés. A harmadik a teremtett Világ, a környezet iránti felelősség tudatosítása nevelői munkánkban (ThSz. 1973.5--6.133). A nevelés és a megváltás munkája a legmagasabb értelemben egyek, mert sem a nevelésben, sem a megváltásban nem tud senki más alapot felvetni azonkívül, amely már vetteték, mely a Jézus Krisztus. Az ezredfordulón hatmilliárd ember él majd a Földön, s ennek fele gyermek- és serdülőkorú lesz, akiknek táplálásáért és felneveléséért a felnőttek lesznek felelősek. Ott van szívünkben a félelem, vajon nem lesznek-e árvák vagy félárvák? Megkapják-e azt, ami teremtésbeli adottságaiknál fogva igényuk és szükségletük? A védettséget, a biztonságérzetet, a szeretetet és az érvényesülést. Mindezt, csak a családban élheti át és kaphatja meg a gyermek. Így szerzi meg az Istennel kapcsolatos első élményeit is, Isten szeretetét és gondviselését. A szülőknek a nevelés joguk és kötelességük, pótolhatatlan és elidegeníthetetlen feladatuk. A családban szerezhetők meg az örökkévalóság első hatásai. Itt találkozhat a gyermek először Istennel. A mai szülők hajlamosabbak arra, hogy kielégítsék gyermekeik zsebpénzigényét, mintsem, hogy idejükből ajándékoznának nekik. A szülök szabad idejüknek egy részét töltsék gyermekeikkel, vegyenek részt munkájukban, játékukban is, így nyerjék meg bizalmukat. Amennyiben lehetséges, vonják be gyermekeiket saját munkájukba, így neveljék őket a munka szeretetére. A szülőknek kell kedvet terernteniök az élethez, életörömöt nyújtani. Sok szülő saját borúlátását örökíti át gyermekére. A humor sokkal hatásosabb nevelő eszköz, mint azt sokan gondolják. Sok feszültséget fel lehet oldani humorral, annak éle ne a gyermek ellen irányuljon, ne legyen durva, sértő. 136
Különleges lehetősége a családnak a családi áhítatok tartása. Ezek legyenek rövidek, élénkek, a körülményekhez igazodók és változatosak. A gyermekeknek érdekesebb lesz az istentisztelet, ha néha ők is olvashatják az Igét. Tegyünk fel nekik k-érdéseket és engedjük, hogy ők kérdezzenek. A gyermekek is imádkozzanak. A közös éneklésnek felbecsülhetetlen a nevelő hatása: emlékezetbe vési az Igét; jellemformáló ereje van; gondolkodásra és együttérzésre indít; közösségi munkára serkent; elűzi a bánatot és gondot; bátorít és serkent. Tanítsuk meg fiainkat és leányainkat az önálló imádkozásra. Mutassuk be gyermekeinknek a nagy emberek életét, ahogy azt a Biblia elénk tárja. Ismertessük meg velük mindenekfölött Jézust. Tanítsuk meg gyermekeinket a természet csodálatára, akkor majd csodálni fogják a Teremtőt. A természet az örömnek és tanításnak kimeríthetetlen forrása, tankönyv, amely az AIkotoról beszél. Mutassuk be nekik a Bibliát, mint Isten Szavát. Neveljük őket egészséges életmódra. Neveljük őket a gyülekezet iránti tiszteletre, szeretetre és felelősségre. A legjobb nevelési módszer. J ézus úgy élt, ahogy tanított. "Nem tudok jobbat kitalálni, minthogy olyannak kell lennünk, amilyenné a gyermeket akarjuk tenni" - mondta Mathias Claudius. Alapvető szabály, hogy tanító és tanuló közösen gondolkodjon. Mindkettőnek ugyanazt jelentsék a szavak, a képek, a példák. Kerüljük az üres szólamokat. A gyermek színvonaláról induljunk el. Vezessük annak felismerésére, hogy jó és rossz nagyrészt rajtunk múlik. A legkisebb előrehaladást is vegyük észre és nyugtázzuk. Nevelni annyi, mint megtanítani a gyermeket szeretni és szolgálni. Szeretni és szolgálni Istent és a másik embert. A Krisztus szeretetével és a Krisztus szeretetére való nevelés mentheti meg világunkat. Sok fontos program van világunkban, amelyek az emberiség javát kívánják előmozdítani, mégis túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a legfontosabb a Biblia nevelési programja. Ez adhat embereket a többi létfontosságú program megvalósításához a családban, a gyülekezetben és a társadalomban. Szó11ősi Árpád
137
Felnőttek
a gyermekek szernszögéböl - Ugye sok gond van négyükkel? - De sokan kérdezték már, látva gyermekeinket. Főként olyanok, akiknek egy sincs. Nem tudják elképzelni, hogy a munka gyermekenként szaporodik, nem egyszerre szakadt a nyakunkba. Volt időnk hozzáedződni. Ahogy aztán a gyerekek nőnek, meg is osztódik. De mennyi öröm van velük! Sőt: tanítanak is, ha van fülünk ... Mint ahogy Jézus mondta: "ha olyanok nem lesztek ..." És ezt nem az öregekre mondta. Ugye láttunk már deres fejű gyermeket? Mert még mind gyermek az, akinek atyja van.
1. Kata tipeg. Kedves kis tappancsait ügyetlenül rakosgatja. Néha egy nagyot lép, és megtántorodva keresi lábával a biztos talajt. Mint a kicsik, ő is előszeretettel keresgéli a sarat, és boldog, ha apját-anyját összefröcskölve nagyot toccsant a pocsolyába. Tanítgatjuk: - Pocsolyába nem megyünk! Pocsolyába nem megyünk! Bizony! Ö is mondja: - Totolyába nem menünk, totolyába nem menünk. bion! - Lassan meg is érti. Nagy eső volt az éjjel. Reggel, ahogy Katám elkísér a boltba, utunkat állja egy nagy tócsa. Már élvezettel tenné bele a lábát, amikor eszébe jut az intelem. Lesem, hogy oldja meg, hiszen sem jobbról, sem balról nem tud elmenni mellette. A legokosabb megoldást választja. Nyújtja a kezét, hogy vegyem fel, és vigyem át a pocsolyán. Felkapom, magamhoz szorítom. Igazad van Katám, ma reggel te prédikáltál nekem. Ó, ha mi így tudnánk járni a magunk pocsolyáit! Nem mennénk bele oda. ahol csak összesározni tudjuk magunkat. Ha felfelé tudnánk nyújtani a kezünket! Bizonyára a mennyei Atya is felvenne bennünket, és csak a túlsó parton tenne le. Ha bíznánk benne, ha rá mernénk bízni megoldhatatlannak látszó bajainkat ... Míg megjárom a boltot, Kata bizakodó mozdulata tovább mocorog bennem. Míg kicsik, mindenhatónak látnak minket. Elképzelhetetlen számukra, hogy volna valami, amit apu vagy anyu ne tudna megoldani. Kedves a szülőnek ez a szerep. Természetes is, hogy a helyettük elvégzett munkák, elemi szükségleteik kielégítése, a róluk való gondoskodás mindennapi teendőnk. Hiszen még mosakodni sem tudnak.
138
De eszembe jut-e, amit tudok magamról, hogy nem vagyok mindenható? Nem felejtem magam ott előtte, nem állom el az utat Az elől, Akit még nagyobbnak kellene látnia? Nem fog egyszer éppen ezért túlnézni rajtam, mert rájön, hogy én is csak ember vagyok? Odalesz a mindenható szerepem. Aztán az is elém jött, hogy nem élek-e vissza a bizalmával? Éppen akkor, amikor felnéz rám. Amire neki nemet mondok, az vajon nekem is nem? Amire igent mondok, nekem is igen? Este áhítatra kulcsolom a kezét, s együtt próbálunk felnézni Őrá, aki emberségben is ott van felettünk. Aki makulátlan, akire valóban fel lehet nézni. S akinek a szeretetében mi mindketten együtt vagyunk. Ő egy kicsit kisebb, én egy kicsit nagyobb vagyok. Most ő szorul énrám, eljöhet még az idő, amikor én szorulok őrá. Elmondom az Úrnak. - Uram, segíts, hogy ne álljam el az utat, amikor majd Reád akar nézni. Ne sértődjek meg, hogy már nem engem csodál. Ne kényszerüljön arra, hogy másfelé kelljen csodálnivalókat keresgélnie, mert helyetted csak engem látott. Engedd, hogy engem is abba az irányba lásson, amerre te vagy. S hogy azért mondjak neki nemet, mert te is azt mondtad. Nemcsak neki, hanem nekem is. S azért mondjak neki igent, mert te mondtad azt nekem is, meg neki is. 2. Jocó, amíg Jocó volt, ekként adott hangot határozott akaratának: - Nem eszem meg a kelkáposztát! Nem kell káposzta! Nem megyek óvodába! Nem megyek imaházba! Nem fogok szavalni! Nem kell szaloncukor! Pofon ütöm ezt a teát! - és már ömlött is végig az asztalteritőn ... Úgyis hiába vertek meg!... Nem nem leszek hivő ...! Neemm leszeeek ...! Aztán ahogy Jóska lett, csak egyre dacosabb lett szülei aggodalmára, majd kétségbeesésére. Mindent nyűgnek. tehernek érzett, amí a szülői házban rend, főként az imaházból valókat. Mire tizenkét éves lett, mindenféle baja volt, ha imaházba készült a család. Az első alkalommal, amikor tehette, nem ment többet. - Azért is csajozok, és a fizetésemmel azt csinálok, amit akarok! És ha én nem félek attól, hogy lebukok, akkor ti míért vagytok beijedve? rnondta, amikor már a kezéhez is tapadt ez-az. - Ti csak mindig a Bibliából tudtok papolnil És a haverjaim se hozzám valók! . .. A hifitorony nem oké ... Unom már itthon, értitek, unom! Legszívesebben világgá mennék. Csak lenne elegendő pénzem! (Meg persze merszem ...) 139
I
De lépjünk előre tíz esztendőt. Az egyik ifjúsági bibliaórán a bibliai józsefi lelkületűvé átváltozott Jóska erről így vall: - Milyen szeretetben és hivő szívvel hordozták az én lázadó természetemet édesanyám és édesapám] Mennyit tűrtek nekem. Hányszor borultak úgy Isten elé, hogy keserűségüket csak neki tudták elmondani ... Mindig szerettek, mindig aggódtak értem, és mindig bíztak bennem. - Tudjátok, azt becsülöm bennük a leginkább, hogy Isten előtt becsületesen éltek mindig. Nekem sem adtak igazat, nem kedveztek, amikor minden idegemmel ezt akartam. Az Úr iránt való hűségükből sem a maguk, sem az én kedvemért nem engedtek. Én ezt mindig tudtam, épp ezért lázadtam. Tudtam, hogy tőlem is csak azt várják, hogy szeressem az Urat mindenekfelett, és utána tehetek amit akarok. Tanulhatok, utazhatok, barátkozhatok, vásárolhatok. Ha akkor nekem kedveztek volna inkább, mint Istennek, ma sem lennék hivő. - Mert nem is akartam az lenni. De nekem a szüleim voltak az értem szenvedő Jézus szeretetének matériális jelenvalósága. Míg végre összetörtem ... Sok vérző szívű szülőre gondolok, amikor bátorítani szeretnék. A tékozló fiak elmennek, de visszajönnek. A sátán sokszor elmondja neked, hogy hiábavaló a könyörgésed, a könnyed, a szíved bánata. Mert lásd, míg kicsi, tudsz neki parancsolni, de egy bizonyos pont után ezt már nem teheted meg. Nagyobb a világ vonzása, mint az Istené. Talán vádolod magad, hogy míg küzdöttél, hibáztál is. Ma józanabb fejjel úgy látod: ezt vagy amazt másként kellett volna tenni, mondani. Ezekben igazad lehet, de hidd el, ezek csak részletkérdések. A fő az, hogy magvető voltál. Bizony nehéz idők ezek. Különös parancsa Pálnak Timóteus felé: "szenvedj, az evangélista munkáját betöltsd!" (2 Tim 4 : 5). Hidd el, ez a szenvedés édes gyümölcsöt terem az örökkévalóság javára. Sokszor elnéztem már, ahogy egy-egy ember ott pang a gyülekezetben. Sosem voltak kirívó nagy bűnei. Sohasem tört össze Isten színe előtt. Sohasem volt a Szentlélekkel eleven kapcsolata. Senkinek se kell. Az Úr sem tud mit kezdeni vele, az ördög is ráunt. Megelégíti a hivő élet kerete. Amit tesz, csupa formalizmus. Nem ért a lényegből semmit. És milyen elevenek, tiszták és szolgálatkészek, munkabírók és rugalmasak, akiket meggyógyított a Krisztus! Akiket kiemeit a halál szorításából, akikkel közölte az Ö életre hívó evangéliumát. Ne perelj az Úrral, ha most fiadat engedte elmenni, hogy egyszer majd megjövén igazán Atyja lehessen. Te tehetetlen vagy, de Ö nem! Csak téged szilárdnak, igaznak lásson!
140
