FŐVÁROSI TŰZOLTÓPARANCSNOKSÁG 1081 Budapest, Dologház u. 1-3. 1443 Bp., Pf. 154. / 459-2300
[email protected] / www.tuzoltosagbp.hu
Dél-pesti Tűzoltási Mentési Parancsnokság 1201. Budapest, Vörösmarty u. 13-15.
[email protected] 459-2320 / Fax: 459-2380
TÁJÉKOZTATÓ a Dél-pesti Tűzoltási és Mentési Parancsnokság Rákoskeresztúri Tűzőrség 2009. évi munkájáról
XVII.
Budapest, 2010. március 04.
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság és annak Dél-pesti Tűzoltási és Mentési Parancsnoksága Budapest, valamint a fővárost környező gazdaságilag, iparilag lendületesen fejlődő 22 település tűzoltási, műszaki mentési és katasztrófa elhárítási feladatait látja el. A fővárosi tűzoltóság tevékenységét közlekedési, ipari katasztrófahelyzetekben, robbantásos merényletekkel való fenyegetés idején, öngyilkossági kísérleteknél, valamint villamos baleseteknél, súlyos következményekkel járó terrortámadás, stb., elsőként köteles megkezdeni a mentési munkálatokat. A katasztrófa-elhárítást kiemelt társadalmi érdeklődés és figyelem kíséri, nincs ez másként kerületünkben sem. A tűzoltóság gyors, hatékony tevékenysége a lakosság (és nem csupán a fővárosiak) széles rétegeinek közérzetét, biztonságérzetét befolyásolja. Ennek érdekében a fővárosi tűzoltók - "A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról" szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: tűzvédelmi törvény) alapján - tűzmegelőzési munkát végeznek, készenléti egységeik a nap 24 órájában szolgálatot ellátva tüzet oltanak, műszaki mentést végeznek, vizsgálják a tüzek keletkezési körülményeit. Emellett a szervezet - önálló jogi személyként - ellátja a rá háruló irányító, szervező, ellenőrző, gazdálkodási, humánpolitikai, informatikai és nem utolsó sorban a működést biztosító feladatait. Budapest városfejlesztési kihívásai, a gazdaság fejlődésének folyamatai, a lakosság élet- és vagyonbiztonsága, a főváros épített és természetes környezetének megbízható tűz- és katasztrófák elleni védelme aktív és egyúttal kiegyensúlyozott szerepet igényel a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokságtól, ezen belül annak helyi szervétől a Dél-pesti Tűzoltási és Mentési Parancsnokságtól is. A főváros biztonságos működtetésének megteremtésében és megőrzésében a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság tűzmegelőzési, tűzoltási, illetve műszaki mentési tevékenysége meghatározó szerepet tölt be, s mint azt az elmúlt évek elemzései is mutatják, Budapest tűzbiztonságára kiható kihívásokból adódó feladatokat a főváros önkormányzati tűzoltósága szakmailag eredményesen oldotta meg. A Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság a rendszerváltás óta eltelt időben több elsősorban jogszabályi okok miatt bekövetkezett - szervezeti átalakuláson esett át, azonban a struktúra fő vonalait egyik korrekció sem érintette. A legfőbb változás volt, hogy az állam az önkormányzat feladatává tette a tűzoltást és a műszaki mentést, mely Budapesten egy egységes tűzoltó parancsnokságban szerveződött meg. A fenntartó, illetve a különböző feladatkörök megváltozása és a Budapest Főváros Közgyűlése által elfogadott Budapest Főváros Tűzvédelmi Koncepciója indukálta a szervezet tényleges átalakulását. Ennek alapján került sor a tűzmegelőzési szakterület négy tűzmegelőzési régióba történő összevonására. Szintén a koncepcióban foglaltak alapján létrejött öt tűzoltási és mentési parancsnokság, így a Dél-pesti Tűzoltási és Mentési Parancsnokság, amely 3 tűzőrséget (Erzsébeti, Kispesti, Rákoskeresztúri) foglal magában. A jogszabályok értelmében a tűzoltóparancsnok, vagy az általa delegált személy, részt vesz a kerületi védelmi bizottságok munkájában, a tűz és katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában. A Védelmi Bizottság Elnökének döntése alapján irányítja a katasztrófa-elhárításban közreműködők tevékenységét, majd átadja az esemény felszámolásának irányítását az elnök által meghatározott személynek és végzi a tűzoltóság számára meghatározott feladatokat.
A helyreállítás időszakában a tűzoltási és mentési alap feladatok veszélyeztetése nélkül eszközei és felszerelései igénybevételével felkérésre közreműködik a helyreállításban.
A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság tűzoltási és műszaki mentési feladatait "A Tűzoltási és Műszaki Mentési Szabályzat" alapján hajtja végre. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság a tűz- és katasztrófaveszélyes üzemekre tűzoltási és műszaki mentési tervet készít, amelyben az esetlegesen bekövetkező tűz- és katasztrófahelyzetek elhárításához szükséges erőkről és eszközökről rögzít adatokat. A tervek adatainak központi feldolgozása az ország védelmi erőivel kapcsolatos lehetőségekről szolgáltat naprakész információkat. A tűzesetnél, műszaki mentésnél és a katasztrófa bekövetkezése esetén történő együttműködés koordinálására az önkormányzati tűzoltóságok kötelezően Riasztási és Segítségnyújtási Tervet (továbbiakban: RST) készítenek. Az RST készítését elrendelő jogszabály a tartalmi és formai követelmények, meghatározásán túlmenően meghatározza azokat a településeket, ahol a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság feladata a tűzoltási és műszaki mentési tevékenység ellátása, valamint azokat a településeket, ahová segítségnyújtás céljából a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság gépjárműfecskendői térítésmentesen kötelesek kivonulni. A tűzvédelmi törvény megjelenésével a műszaki mentés is kötelező feladatává vált a tűzoltóságnak, melynek eredményes végrehajtására az országban műszaki mentő állomások alakultak ki és jelentősen változott, javult a gépjárműfecskendőkre málházott műszaki mentő eszközök színvonala is. A tűzoltóság tűzoltással kapcsolatos feladatain túlmenően, jelentős mértékben lát el balesetek alkalmával végzett életmentést, fontos környezetvédelmi feladatokat. A műszaki mentés gyakran az ipari és természeti katasztrófa-veszélyek kialakulását előzi meg. Budapesten a tűzoltóság az egyetlen olyan szervezet, amely - személyi, technikai és ügyeleti rendszere alapján - a nap bármely időszakában képes szinte azonnali elsődleges beavatkozásra (műszaki mentésre). A természeti és ipari katasztrófák kialakulásának kezdetén a folyamat befolyásolására meghatározó jelentőséggel bírnak azok a felszámolási munkálatok, amelyek a tűzoltóság beavatkozásával veszik kezdetüket. A személyi állományt érintő változások: Mint köztudott, az elmúlt években nagy volt a fluktuáció, jelen pillanatban megállt, és a létszámhelyzet lassan stabilizálódik. Az új felszerelőkkel már feltöltődtek a szolgálati csoportok. A hozzánk érkező fiatal kollegák jól felkészültek, és nagy hivatástudattal rendelkeznek. Az idősebbek egy része már nyugdíjba vonult, de azért még maradtak nagy tapasztalattal, több 10 éves szolgálati idővel rendelkezők, akik garanciát jelentenek arra, hogy a tudáslánc ne szakadjon meg. A nap bármely időszakában az egységek a riasztástól számítva maximum két percen belül kötelesek elhagyni a laktanyát. Az elmúlt évek ellenőrzéseinek alapján megállapítást nyert, hogy a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokságon a fenti idő intervallumot az egységek mindig képesek tartani. A személyi állomány felkészültsége a jelenleg számításba vehető kihívásokkal szemben készen áll, azonban a veszélyek köre a társadalom fejlődésével fokozatosan növekszik. Mindennapi munkánk mellett nagy figyelmet fordítunk az iskoláskorú gyermekek tűzvédelmi oktatására, hagyományosan jó a kapcsolat a környékbeli iskolákkal. Rendszeresen tartunk tűzvédelmi elméleti és gyakorlati oktatásokat a Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyeken résztvevő általános és középiskolásoknak, évente rendszeresek a bemutatók.
Tűzoltói események 2009-ben
A Rákoskeresztúri Tűzőrség rajait 2009.-ben összesen 531 esetben riasztották a Rákoskeresztúr területére, mely a tűzőrség elsődleges működési körzete. 2009. évben segítségnyújtásra 211 esethez vonultak az egység rajai. Az előző évekhez képest a tűzesetek száma egyre csökken, de a műszaki mentések száma nagymértékben növekszik. A téves jelzések száma 86, ami nagyon soknak mondható. Vaklármához csak 8 esetben vonultunk. Utólagosan bejelentett tűz csak 7 esetben jutott tudomásunkra. Az elmúlt évben összesen 828 vonulásunk volt. Az előző években éves vonulási számunk kb.500 eset volt. Ezt a számot idén már több mint 300 esettel túlléptük. Ennek az oka a július közepén bekövetkezett viharkár, amikor három nap alatt a műszaki mentések száma a 150 esetet is meghaladta. A viharkárok felszámolása főleg a fakidőlésekben mutatkozott meg, de előfordult kéményösszeomlás is. A felszámolásban a főváros többi tűzőrsége is kivette részét. Elősegítette a káresetek felszámolását, hogy önkormányzati támogatás keretéből 3db. STIHL motoros láncfűrész került beszerzésre.
Rákoskeresztúri Tűzőrség Tűzeset
Műszaki mentés
138 299
Vaklárma Téves jelzés Összesen
8 86 531
Rákoskeresztúri Tűzőrség Tűzeset Megmentett személy Megsérült személy Megsérült tűzoltó Elhunyt személy
0
Műszaki mentés 5
10 0 0
34 2 4
Nemzetgazdasági ágak tűzvédelmi helyzete
Rákoskeresztúri Tűzőrség
Összesen
Kispesti Tűzőrség
Erzsébeti Tűzőrség
Rákoskeresztúri Tűzőrség
Összesen
Kispesti Tűzőrség
Erzsébeti Tűzőrség
Rákoskeresztúri Tűzőrség
Összesen
Ipar: Mezőerdőgazdálkodás: Lakás, személyi ingatlan: Közlekedés: Egyéb: Összesen:
2009.
Erzsébeti Tűzőrség
Tűzeset jellege nemzetgazdasági szempontból
2008.
Kispesti Tűzőrség
2007.
9
10
3
22
4
16
4
24
5
6
6
17
21
50
27
98
11
13
14
38
20
6
8
34
99 21 105 255
38 13 35 146
45 4 45 124
182 38 185 525
67 34 50 38 38 26 62 42 55 182 143 149
151 102 159 474
81 52 37 25 23 23 135 80 72 266 167 146
Tűzesetek keletkezési ok szerint Elektromos energia Robbanás Nyílt láng Öngyulladás Technológiai hiba Hőtermelő berendezés Dohányzás Egyéb Ismeretlen Összesen:
2007. 27 3 28 3 2 11 18 19 47 158
2008. 0 2 1 0 1 0 1 10 3 18
170 71 287 579
2009. 0 0 1 0 0 0 0 4 4 9
A táblázat vizsgálata során egyértelműen kiderült, hogy a vizsgálandó tüzek köre jelentősen megváltozott a 2008-ban történt jogszabály módosítás miatt. Ipar: Az ipar területén keletkezett tüzek száma – az előző évekhez képest – kismérvű, de folyamatos csökkenést mutat. Ipari területen gondot szinte kizárólag a kis vállalkozások jelentenek, ahol a tűzvédelmi helyzet nem mindenhol kielégítő. Mező- erdőgazdálkodás: A TMP működési területén, kis mértékben csökkent a vizsgált tüzek száma az előző évhez képest. A emberéletet követelő tűz ebben az ágazatban nem volt jellemző. Az erdős területeken elsősorban kár nélküli aljnövényzet és bozót tüzek voltak. Lakás, személyi ingatlan: A Dél-pesti Tűzoltási és Mentési Parancsnokság területén összességében az előző évhez képest kis mértékű emelkedést mutat. A lakástüzek jellege nem változott nagyságrendileg az elmúlt években. A rendelkezésünkre álló adatok alapján az
elektromos energia, mint gyújtóforrás az állampolgárok jogkövető magatartása miatt tárgyévben teljesen megszűnt. Ezen tüzekről elmondható, hogy viszonylag korai szakaszban észlelik, jelentős kár nem keletkezik, valamint személyi sérüléssel nem járnak.
A kategóriában jellemző az általában kis anyagi kárral járó káresetek, melynek keletkezési okát nem vizsgáljuk. Közlekedés: A Tűzőrségek működési területén enyhe csökkenést mutat a közlekedésben bekövetkező tűzesetek száma az előző évhez képest, de még mindig igen magasnak mondható. Ez a tendencia valószínűleg a gépjárműpark folyamatos elöregedésének köszönhető, valamint a megfelelő szervizelés hiányának.
Egyéb: Az elmúlt évek adatait megvizsgálva e kategóriába tartozó tűzesetek száma szinte duplájára emelkedett. Ez irányú változás az állampolgárok hanyag, nem jogkövető magatartásával magyarázható. VEZETÉS, IRÁNYÍTÁS, FELÜGYELET Szervezetkorszerűsítés Nélkülözhetetlenné vált a közszolgálati intézmények működésének és irányításának folyamatorientált korszerűsítése. A korszerűsítés célja a minőség és a hatékonyság, javítása valamint az adminisztrálási tevékenységünk átfutási idő csökkentése. A Dél-pesti Tűzoltási és Mentési Parancsnokság korszerűsítés égisze alatt az egységesítésre, a duplán elvégzett munkák minimálisra csökkentésére, valamint a szolgálatparancsnokok és tűzőrségparancsnok közötti folyamatos egyeztetésekre fektettük a hangsúlyt. Törekszünk az egyszerű, gyors és „papírtakarékos” feldolgozásra, természetesen a jogszabályok adta kereteken belül. Az állományt, érintő tájékoztatásokat, változásokat az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan soron kívül a szolgálatparancsnokok és helyetteseik részére GW rendszeren keresztül megküldjük, így azok általuk ismertetve hiánytalanul eljutnak a beosztotti állományhoz. Az önkormányzat által adományozott keretből 1db. Projekttor kivetítővel került beszerzésre, ami nagyban elősegíti az állomány minél pontosabb tájékoztatását. Az állomány összes tagja hozzáfér a szükséges információhoz, amelynek határt csak az egyéni motiváció szab. Ennek technikai biztosításához tűzőrségenkénti postafiókot hoztunk létre. A három tűzőrség legoptimálisabb együtt működésének érdekében elektronikus információáramlást tartjuk fontosnak, hiszen ez a leggyorsabb és legpontosabb kommunikációt teszi lehetővé a szervezeti egységek között. Döntések előkészítése, végrehajtása Döntéseink meghozatalakor a cselekvési változatok, lehetőségei közötti legésszerűbb a helyes megoldások közül a legoptimálisabb kiválasztására törekszünk. A vezetőnek munkája során döntések sorozatát kell meghoznia. A döntés-előkészítés során fontosnak tartjuk a döntés szükségességének vizsgálatát, céljának meghatározását. Vizsgáljuk a hatáskört és az illetékességet, ha valamelyik hiányát állapítjuk meg, nem haladunk tovább, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezőt értesítjük. A tényállást tisztázzuk, lehetőségeink szerint a rendelkezésre álló és megszerezhető erők, eszközök, befolyásoló tényezők figyelembe vételével. Döntési variánsokat dolgozunk ki. A legjobb variáns kiválasztása során vizsgáljuk, hogy rendelkezünk-e a szükséges erőkkel,
eszközökkel, hatáskörrel, illetékességgel. Megvizsgáljuk, hogy a végrehajtásra fordítandó idő és energia arányban áll-e a probléma mértékével, jelentőségével „Ágyúval nem lövünk verébre”.
Számunkra fontos hogy az érintettek időben, érthető és értékelhető módon értesüljenek a döntésről. A döntés közlése, illetve a megvalósításra tett intézkedés feleljen meg a tartalmi és formai követelményeknek – például a formátum (pl. parancs, határozat, előterjesztés, stb.), a határidők, a nyelvezet és (jellegétől függően) a jogorvoslati lehetőség közlése – tekintetében. Az eredményeket értékeljük és ellenőrizzük a megfelelő visszacsatolás érdekében. Önkormányzattal, társszervekkel, érdekképviseletekkel való kapcsolat Az Önkormányzattal az előző években kialakult jó munkakapcsolatot továbbra is fenntartottuk, sőt még szorosabbra fontuk. Az Önkormányzat védelmi bizottsági ülésein aktívan, rendszeresen részt veszünk, problémás esetekben a legjobb tudásunk szerint segítünk. Rákosmente önkormányzata részére évente rendszeres tájékoztatást adunk munkánkról. A feladataik végrehajtásához a szükséges segítséget megadjuk. Rákosmente önkormányzattal, valamint a Polgármesteri Hivatal szakigazgatási szerveivel, a kerületben lévő államigazgatási és rendvédelmi szervekkel a feladatok végrehajtásában, a munkakapcsolatokban az együttműködés eredményes. A kölcsönös tájékoztatást jól szolgálják a szakmai tanácskozásokon, bemutatókon való részvételek, a közös ellenőrzések megszervezése, illetve lebonyolítása. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság területi szerveként felelősek vagyunk a Tűzoltási és Mentési Parancsnoksághoz tartozó 5 kerület, valamint meghatározott környező települések – Gyál, Felsőpakony, Ecser, Nagytarcsa, Pécel, Csömör – tűzoltási és műszaki mentési eseményeik felszámolásáért. A tűzoltóság, így a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság sem tudná megfelelő szinten elvégezni szerteágazó munkáját, ha az együttműködő szervekkel nem volna megfelelő szintű együttműködés. Az együttműködő szervek közül kiemelten kell kezelni a Budapesti Rendőrfőkapitányságot, és területi szerveit, a Budapesti Mentőszolgálatot, a Budapesti Polgári Védelmi Parancsnokságot, és a közművekkel tartott munkakapcsolatot. Egy együttműködés nem csak a tűzoltásnál, műszaki mentésnél, életmentésnél mutatkozik meg, hanem a tűzmegelőzési feladatok körében végzett ellenőrzéseknél is. Összességében megállapítható, hogy a felsorolt társszervek és közművek, valamint a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság között a viszony kiegyensúlyozott, az együttműködés jó és zavartalannak minősíthető. Mindennapi munkánk mellett nagy figyelmet fordítunk az iskoláskorú gyermekek tűzvédelmi oktatására, hagyományosan jó a kapcsolat a környékbeli iskolákkal. Rendszeresen tartunk tűzvédelmi elméleti és gyakorlati oktatásokat a Polgári Védelmi Ifjúsági Versenyeken résztvevő általános és középiskolásoknak, évente rendszeresek a bemutatók, igény szerint a kerületi óvodákban és oktatási intézményekben a gyermekek részére. A Rákoskeresztúri tűzőrség állományából kiemelkedő munkájuk elismeréseként jutalmakat, különböző elismeréseket vehettek át kollegáink. A Rákoskeresztúri Tűzőrség 3.000.000,-Ft támogatást kapott a Rákosmente Önkormányzatától. Az összeget többek között (a teljesség igénye nélkül) konyhabútor cseréje, híradó helyiség felújítása, motoros láncfűrész vásárlása, klímaberendezések beépítésére.
Meg szeretném ragadni az alkalmat, hogy megköszönjem az önkormányzatnak az önzetlen segítségét.
A mezőőri szolgálat megalakulása a kerületben nagy segítség a munkánkban, hiszen ők időben észlelhetik a kezdődő tüzeket. Munkájukat ezúton is köszönjük, de kéréssel is fordulunk hozzájuk a lehetőségek szerint a címeket pontos utcanévvel adják meg, mert így gyorsabban ki tudunk érni a jelzett helyre. Ebben az évben a védelmi bizottság részt vett a Rauch Hungária Kft.-nél végrehajtott parancsnoki ellenőrző gyakorlaton. Remélem a társszervek képviselői betekinthettek a tűzoltók munkájába, és láthatták a munkakörülményeiket imitált füst jelenlétében. A társszervekkel való együttműködésünk elsősorban a tűzesetek és műszaki mentések helyszínén volt tapasztalható. Ilyen jellegű eset volt, ahol a Mentőszolgálatnak segítséget nyújtottunk túlsúlyos beteg mozgatására, vagy adott ingatlan területére történő bejutásban segítettünk, ami speciális eszközöket és szakmai felkészültséget igényeltek. Az érdekképviselettel az elmúlt időszakban a kapcsolattartásban és együttműködésben probléma nem merült fel.
A XVII. KERÜLET TŰZVÉDELMI HELYZETE
GAZDASÁGI KÖRNYEZET A 2009. esztendőben – hasonlóan a korábbi évhez – intenzíven érződtek a gazdasági válság hatásai. Jelen esetben ez a beruházói szándék passzivitását jelenti, ezért a tavalyi évben a beruházások száma (azon esetekben, amikor a tűzoltóság szakhatóságként járt el) még tovább csökkent. A XVII. kerület fekvése, infrastruktúrája, valamint jellemzően kialakított övezetinek megfelelően, a raktárak építése, fejlesztése, kereskedelmi létesítmények építése, lakóparkok, lakóterületek építése és az ipari beruházások száma is jelentősen csökkent. A XVII. kerület a főváros legnagyobb alapterületű peremkerülete, ahol nagy, szabad, beépítésre váró területek, valamint a privatizált, egykor mezőgazdasági hasznosítású területek és az ehhez tartozó létesítmények találhatók. Jellemző a családi házas beépítés és az ehhez a környezethez kapcsolódó ipari-szolgáltató tevékenység, de középmagas lakóépületek (panelházak) is találhatók a városrész központjában. A korábbi években tapasztalt nagy mértékű fejlődés a XVII. kerületben az utóbbi évek átlagához képest visszaesett.
ÚJ BERUHÁZÁSOK A XVII. KERÜLETBEN A 2009. évben a következő jelentősebb engedélyezésekre került sor: • 513. u. 3. Középmagas szórakoztató és bevásárló központ, szálloda • Pesti u. 2. Baumax bővítés
TŰZMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG A XVII. KERÜLETBEN SZAKHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉG
Szakhatósági tevékenység Rendezési terv Terület felhasználás Építés, létesítés Használatbavétel Rendeltetés változás Építmény fennmaradás Beépített tűzvédelmi berendezés (lét., haszn. vét..) Telepengedély Működési ügy Pirotechnika Izotóp Eltérési ügyek Egyéb Összesen: Konzultáció
5 év átlaga (2005-2009) 0,2 0 75 59 17,8 7,6 20 10,6 34,2 0 0 3,4 50,2 276,6 85,2
2008.
2009.
0 0 68 57 20 5 5 17 15 0 0 2 26 215 24
0 0 33 47 0 6 27 5 18 0 0 6 81 223 43
A kerületben 33 építési, 6 fennmaradási, 47 használatbavételi, 18 működési, 5 telepengedélyezési, 81 alkalommal egyéb szakhatósági ügyben vettünk részt. Összességében a szakhatósági mutatók a korábbi évekhez képest további csökkenést mutatnak. ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ÜGYEK Szakhatósági eljárások során: 33 építési ügyünk volt. Ez fele az előző évi adatnak. A 2004-2008. évi átlag, mely 85,8 db volt - a 2009. évi jelentős számcsökkenés miatt – a 20052009. évi átlag ügyszám 75-re változott. Az állásfoglalások megoszlása a következő volt: 22 esetben kikötéssel, 11 esetben pedig nem járultunk hozzá az adott építési ügyhöz, általában a hiányos tervdokumentációk miatt. Az előzőekben említett statisztikai adat ilyen mérvű csökkenésére magyarázat valószínűleg a jogszabályi háttér megváltozásában kereshető. Az építési engedélyezési eljárásokkal kapcsolatos jogszabályok megváltozása eredménye képen az 500 m2 alatti, és közösségi helyiséget tartalmazó építési beruházások esetében a tűzoltóság -a korábbiakkal ellentétben – szakhatóságként már nem jár el. Természetesen – a jogszabály értelmében – az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba (továbbiakban: tvo) tartozó épületek, az „A”-„B” tvo. helyiséget tartalmazó épületek, a kétszintesnél magasabb lakóházak esetében, valamint az 500 m2 alapterület feletti ”D”-„E” tvo-ba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, minden nagyforgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épület, mozgásukban, cselekvőképességükben korlátozott személyek befogadására, elhelyezésre szolgáló helyiséget tartalmazó épületek esetében továbbra is szakhatóságként járunk el. Mivel a XVII. kerületnek jellemzően családi házas övezeti alakultak ki (az ipari, raktározási, és lakótelepei mellett), ezért a jogszabályváltozás ezt a kerületet intenzívebben
érintette, hiszen korábban a családi házakban, kisebb épületekben kialakítani kívánt, pl. fodrász-szalon, kisbolt stb. esetében szakhatóságként már nem járunk el. A korábbi évekhez képest visszaesés tapasztalható a nagyobb volumenű létesítési ügyek kapcsán, a 2009-as évben 2 olyan számottevő építési ügy volt, amely külön említést érdemel. Az engedélyezések legnagyobb hányada többlakásos lakóépületek létesítését célozta meg. HASZNÁLATBAVÉTELI ÜGYEK Használatbavétel 47 esetben volt, ez a 2008. év számadatához képest (17,5 %-os) csökkenést mutat. Az eljárások során többször volt probléma az alkalmazott épületszerkezet tűzvédelmi megfelelőségi iratainak bemutatásával, vagy az engedélyezett tervdokumentációban foglaltaktól eltérő épületszerkezetek alkalmazásával. A használatbavételi engedélyezéseknél a gondot az alkalmazott épületszerkezetek megfelelőségét igazoló iratok nem-bemutatása, valamint a használatbavételre még nem alkalmas épületek jelentették, mivel azok készültségi foka nem tette alkalmassá az eljárás érdemben történő lefolytatását. Az eljáró hatóság által megküldött iratok, dokumentációk hiányosságait legtöbbször első alkalommal hiánypótlás keretén belül pótoltatjuk, és az összes irat kézhez vétele után tekintjük meg a helyszínt, ennek ellenére az ügyek kb. negyede elutasítással végződik (12 db). MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ÜGYEK Az elmúlt év során 18 működési engedély iránti megkeresés érkezett hozzánk. Az engedélyező hatóság elsősorban a vendéglátóhelyek (büfék, éttermek, stb.) működéséhez kér szakhatósági állásfoglalást, de jellemző még a járműkereskedelem is. 2009. évben a működési engedélyezési eljárásokra vonatkozó jogszabály is megváltozott szeptember hónapban, ezért az utolsó negyed évben működési engedélyezési ügyünk a fenti üzletkörökben szinte nem is volt, mivel ez után már a XVII. kerületre jellemző kereskedelmi és vendéglátó egységek engedélyeztetésénél már nem járunk el szakhatóságként. A kerületre jellemző, hogy egyre több gondozási, ápolási otthon, valamint családi napközi, óvoda nyílt, nyílik folyamatosan. Ezekben az esetekben szintén szakhatóságként jártunk el. Szakhatósági állásfoglalásunkat a helyszíni szemlét követően a megkereső hatóságnak küldjük meg. Amennyiben az ügyfél a tűzoltóságra adja be az engedély kérelmet, akkor szintén a hatóság részére küldjük az állásfoglalásunkat. Abban az esetben ha nincs hatáskörünk, akkor az ügyfelet végzés formájában értesítjük erről a tényről (erről külön a hatóságot nem tájékoztatjuk, amennyiben az ügyfél közvetlenül a tűzoltóságra adta be a kérelmét). TELEPENGEDÉLYEZÉSI ÜGYEK Az év során 5 telepengedélyezési eljárásban működtünk közre. A telepengedélyezések száma az előző évhez képest (17) jelentősen csökkent. A telepengedélyezési eljárásokra a kerületi Önkormányzat meghívására veszünk részt a vonatkozó jogszabályi előírás alapján, melyet követően az előírásnak megfelelően 10 munkanapon belül szakhatósági állásfoglalásunkat megküldjük a megkereső hatóság részére.
A vonatkozó jogszabály alapján a bejelentés köteles telepengedélyek közül van olyan tevékenységi kör, amit tűzvédelmi szempontból 22 munkanapon belül le kell ellenőriznünk, és ennek tényéről, valamint a helyszínen tapasztaltakról a megkereső hatóságot értesítenünk kell. A fenti számbeli adat ilyen mérvű csökkenése valószínűleg szintén a jogszabályváltozással magyarázható (az új telepengedélyezési eljárásokról szóló jogszabály már lényegesen kevesebb esetben írja elő a tűzvédelmi szakhatóság közreműködését). BEÉPÍTETT TŰZVÉDELMI BERENDEZÉSEK Beépített automatikus tűzjelző/tűzoltó berendezések engedélyezési eljárásai az alábbi eloszlást mutatják. Automatikus tűzjelző berendezések létesítési engedélyezésére 15, használatbavételére 12 alkalommal került sor. A statisztikai adatokat alapul véve, az 1999-es évtől kezdődően kezdtek a tűzjelző berendezések elterjedni a kerületünkben. Megfigyelhető volt az aktív tűzvédelmi rendszerek számának folyamatos növekedése, azonban az idei évben ez ugrásszerűen változott. Ennek a ténynek fő oka valószínűleg az új-régi beruházások tényében keresendő, melyek sok esetben meglévő épületek átalakítására, bővítésére vonatkoztak (pl. anyaotthon, óvoda, bankok, stb.), és ahol a jogszabályok szerint kötelező beépített tűzvédelmi berendezést telepíteni. A tűzjelző berendezések engedélyezéseinél – egy-két kivételtől eltekintve kikötésekkel tudtunk engedélyező határozatot kiadni. A tűzjelző berendezésekről a szükséges adatszolgáltatást rendre a használatbavételt követően megküldtük a nyilvántartó szervezet felé. Beépített automatikus tűzoltó berendezés engedélyezésére 2009. évben nem került sor.
ELTÉRÉSI ÜGYEK A 2009. évben 6 esetben kértek eltérést a kerület illetékességi területén. Az eltéréseket a mind a 6 esetben festékbolt, háztartási bolt alacsonyabb tűzveszélyességi osztályba sorolása (800 MJ/m2 alatti volt a tűzterhelés) témakörben nyújtották be. A HATÓSÁGI JOGÉRVÉNYESÍTŐ ÉS JOGALKALMAZÓ TEVÉKENYSÉG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉS Az elmúlt évben, a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság által megadott szempontok figyelembe vételével, az éves munkaterv alapján elkészített éves ellenőrzési ütemterv szerint, a következő tevékenységek átfogó tűzvédelmi ellenőrzését végeztük el: • Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó alapanyagokat feldolgozó és ilyen tűzveszélyességi osztályú anyagokat előállító, felhasználó, illetve raktározást végző (pl. festék-, gáz-, gyógyszer-, vegyi anyaggyártás, tárolás, stb.) létesítmények • Piacok és vásárcsarnokok • Mintavételezés alapján a kisipari telephelyek és tevékenységek • Ugyancsak mintavételezés alapján az iparosított technológiával épült középmagas lakóépületek
• •
A középiskolai, főiskolai, egyetemi kollégiumok A jelentősebb építkezések és beruházások
A munkatervi feladatokon túl, a karácsony előtti időszakban, a gyalogos tömegközlekedésre szolgáló aluljárók területén működő kereskedelmi célú üzletek, valamint a bevásárlóközpontok, áruházak kiürítési, közlekedési területeit is vizsgáltuk cél ellenőrzés keretében. Ezek alapján a XVII. kerületben a tervezett 54 helyett 70 átfogó ellenőrzést tartottunk, valamint utó ellenőrzésből 30-at, a tervezett 3 cél ellenőrzés helyett pedig 38 ellenőrzést végeztünk.
Tűzmegelőzési tevékenység mutatói: Tűzvédelmi ellenőrzés Hatósági felhívás Szabálysértés kezdeményezése Helyszíni bírság (száma/ezer Ft) Tűzvédelmi bírság kezdeményezése
5 év átlaga (2005-2009) 118,6 96 19,6 4,8/38,8 0,6
2008.
2009.
86 27 4 3/40 1
138 299 12 5/60 1
Az ellenőrzéseket követően a jogszabályban meghatározott kötelezettségünknek - a korábbi éveknek megfelelően - rendre eleget tettünk.
intézkedési
SZANKCIONÁLIS TEVÉKENYSÉG A kerületben szankcionális tevékenységünk során az ellenőrzéseket követően 299 tűzvédelmi felhívást, 5 db (összesen: 60.000 Ft értékben) helyszíni bírságot, 12 esetben szabálysértési feljelentést tettünk. Tűzvédelmi bírságot 1 esetben kezdeményeztünk. Hatósági kötelezés kiadását ez évben nem kezdeményeztük. Ez összesen 2,29 intézkedést jelent egy ellenőrzésre. Azonnal végrehajtandó intézkedésre és tevékenység leállítására nem került sor. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK ÉS PANASZOK
Az év során 17 közérdekűnek minősített bejelentés érkezett a Régióhoz. Ez minimális mértékben meghaladja a tavalyi évben beérkezett bejelentések számát (16). A hatósági ellenőrzéseket követően a szükséges intézkedéseket megtettük, valamint az ügyfeleket minden esetben visszatájékoztattuk. A bejelentések mindegyikét kivizsgálva megállapítható volt, hogy a bejelentések megalapozottsága változó volt.
Gere Imre tűzoltó százados tűzoltóparancsnok
