VEZETŐI PROGRAM Metzger Tibor
Tartalom Bevezetés__________________________________________________________________ 3 Vezetői program ____________________________________________________________ 7 Irányítási elveim __________________________________________________________ 7 Pedagógiai alapelveim______________________________________________________ 8 Helyzetelemzés __________________________________________________________ 10 Az intézmény gazdálkodása ________________________________________________ 10 Tárgyi feltételek _______________________________________________________ 12 Pályázati sikerek _______________________________________________________ 13 Iskolánk dolgozói ______________________________________________________ 14 Beiskolázás, pályaorientáció, tanulóink _____________________________________ 15 Az elmúlt tanév eredményei ________________________________________________ 18 Felnőttképzés__________________________________________________________ 18 Versenyeredmények ____________________________________________________ 19 Záró gondolatok ___________________________________________________________ 20
2
Bevezetés
A magyar iskolarendszer és az ennek részét képező szakképzési rendszer jövőjét illetően egyidejűleg vagyok optimista és bizonyos mértékig pesszimista. Az ország helyzetének javítása, javulása, elképzelhetetlen sikeres, hatékony, a számos és különböző, merőben új feladat ellátására k épes iskolarendszer nélkül. Iskolarendszerünk
fejlesztése
—
tényleges,
célratörő
és
elszánt
fejlesztése — hosszútávon nem kerülhető meg, bármely értelmesen kitűzhető
cél
megvalósulásának
szükséges
feltétele.
Ebből
a
közhelyszerű trivialitásból táplálkozik optimizmusom. (Néha persze mesterségesen kell táplálnom.) A másik serpenyőben lévő megfontolások is közhelyszámba mennek. „Nincs az az ember, aki képes lenne elérni, hogy egy társadalomnak egy adott
pillanatban
más
nevelési
rendszere
legyen,
mint
ami
a
struktúrájából következik.” Sajnos, ezt nem én mondom, hanem Emile Durkheim, s ha Durkheimnek igaza van, ez azt jelenti, hogy a legelszántabb,
leghatékonyabb,
legmegfontoltabb
jobbító
szándékú
innovátor előtt is áthághatatlan korlátok állnak, mely korlátok ráadásul szűkre szabják mozgásterét. Mindazonáltal e mozgástéren belül a lehető legjobb oktatási rendszer kialakítására kell törekednie mindazoknak, akiknek erre hatásuk van, mert véleményem szerint az előbb említett korlátok között elérhető maximumtól is meglehetősen távol vagyunk. Van mit tenni. A kézenfekvő analógia segítségével felvethető alapvető probléma, hogy míg a társadalom mikro szintjén a családokban a két legfontosabb érték az egészség és a gyermek, addig a makroszinten ezeknek megfeleltethető
3
— ill. ezen értékek megőrzésében, illetve növelésében közreműködni képes — alrendszereknek, tehát az egészségügynek, és az o ktatásügynek vitathatatlan
és
folyamatos
erodálódását
sem
a
politikai,
sem
a
társadalmi szemléletváltás nem akadályozza, még csak nem is csökkenti. Miközben társadalmi szinten széles az egyetértés abban a vonatkozásban, hogy egyfelől az ország gazdasági, e rkölcsi megerősödésének, másfelől az egyén szociális felemelkedésének legfontosabb eszköze az egyén által birtokolt tudás mennyiségének és minőségének a növelése ill. javítása, eközben a tudást létrehozó oktatás fejlesztése — legyünk elnézőek és ne beszéljünk visszafejlesztésről —, nem éri el az előbbi logika szerint elvárható szintet. A gazdasági körülmények folyamatosan érzékelhető romlásán túl a jogi környezet nehezen követhető, néha érthetetlen, szinte megdöbbentő, rapszodikus változása (az Egyesült Királyságban egy, az alapokat meghatározó szakképzési törvény van, azt 1946 -óta mindössze három ízben módosították) — az alkalmazkodásra felemésztődő energiák kiesése miatt — hasonlóképpen ellentétes irányú hatást vált ki. A helyzetet néhányan már -már drámainak érzik.
A legnyomasztóbb
problémák jelentős részének megoldása országos hatáskörű politikai döntést, hovatovább társadalmi szintű szemléletváltást feltételez, így a rövid távú prognózisban nagyon kevés a bíztató elem. A szakképzés jövőjére vonatkozó beá llítódásom tehát hosszútávon optimista, rövid távon inkább pesszimista színezetű. Ezek
figyelembevételével
és
ezen
a
ponton
érdemes
szólnom
a
motivációmról ill. azokról a körülményekről, melyek e pályázat dolgozat tartalmát
—
főként
a
célmeghatározás
lend ülete
és
perspektívája
szempontjából — speciálissá teszik. Huszonhárom
éve
vagyok
iskolavezető.
Tizenhárom
évig
igazgatóhelyettesként, tíz éve pedig igazgatóként dolgozom. Ezt a közel negyed
századot
a
szakképzésben,
a
régió
két
legnagyobb
és
legösszetettebb iskolájában töltöttem.
4
Az a szocializációs hatás (iskolavezetővé is szocializálódik az ember), mely a huszonhárom év alatt engem ért, az a tapasztalati háttér és — nem utolsó sorban — az a kapcsolati tőke, melyet ez alatt a csaknem negyed század alatt f elhalmoztam nagyon sokat érhet ebben az erős „hullámverésben” melyben vagyunk, s melynek lecsengéséig felszínen kell maradnunk. (Természetesen csendes, nyugodt időszakban sem jön rosszul).
Ez
nem
a
tapasztalatok
megszerzésének,
hanem
a
kamatoztatásának az időszaka – legalábbis az iskolánk szempontjából biztosan nem. (Ha tomboló viharban tanulunk hajót kormányozni, az tapasztalatot ugyan hozhat nekünk, viszont óriási kockázatot jelent a hajóra, az utasokra, a legénységre és persze saját magunkra nézve is). Pályázatomban inkább törekszem az általános és inkább távolabbra mutató elvek és tervek megfogalmazására. Teszem ezt azért, mert a közeli jövő, az elkövetkezendő pár hónap — kb. 1 év — jogi és strukturális keretrendszere folyamatosan formálódik. Ugyanis a 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről a következőket mondja ki: „5. § (1)13 A szakképző iskola állami fenntartója szakképzési feladatait megyénként egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, az e §-ban foglalt kivételekkel. (2)14 Ha az állami fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó megyei, fővárosi hatáskörű szervezeti egysége esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a megyei, fővárosi szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. (3) A (2) bekezdés szerinti tanulói létszám megegyezik a szakképző iskolai osztályban tanulók - három tanítási év átlagában számított - hivatalos októberi statisztikai létszámával. A tanulói létszám megállapításánál az esti és a levelező oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulók létszámát kettővel kell elosztani. (4)15 Ha a megyében az állami fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két - legalább kétezer tanulóval működő - állami fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el.”, 5
illetve a záró rendelkezés szerint: „(9)148 Az 5. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételek teljesítéséhez szükséges döntést a szakképző iskola fenntartója 2014. május 31-ig hozza meg azzal, hogy a döntés alapján a szakképző iskola legkésőbb 2014. szeptember 1-jétől kizárólag az 5. § (1)-(3) bekezdése szerint működhet.” Ebből következik tehát, hogy iskolánk a leírt nagy szakképző iskola részeként
működik
majd,
továbbá,
hogy
az
a
feladat,
melynek
elvégzésére pályázatomat benyújtom, a jelenlegi feladat és jogkör tekintetében alapvetően átalakul, változik továbbá a konstelláció is, melyben a feladatot el kell látni.(Nem könnyű feladat ebben a helyzetben vezetői programot írni, célokat megfogalmazni, egyáltalán, hosszabb perspektívában gondolkodni.) Egy azonban biztos. Az idézett jogszabályból követ kező átszervezés első lépéseit — a korábbi határidőre tekintettel a bevezetés határidejének módosítása előtt — intézményünk irányító szerve megtette. Ebből világosan látszott, hogy a kialakítandó új struktúrában iskolánk vezető szerephez juthat. Ez a vezet ő szerep egyben új helyzetet és, álláspontom szerint, páratlan lehetőséget teremthet. A kivívott — méltán kiérdemelt — vezető szerepünk megtartásában lehet feladatom. Ez adja pályázatom benyújtásának alapvető motivációját. Szeretném tehát a sikeresen megkezdett munkát ilyen értelemben folytatni!
6
Vezetői program
A már említett tapasztalati bázison kialakuló, másrészt beállítódásomból következő pedagógiai és vezetői elveimet korábbi pályázataimban már kifejtettem, szerencsére ezeket (mutatis mutandis) ma is vállalhatom.
Irányítási elveim A vezetésről– egy iskola irányításáról –vallott nézeteim nem változtak; továbbra
is
természetesen
a
demokratikus
irányításnak
vagyok
elkötelezett híve, azzal a látszólagos megszorítással, hogy az utolsó szót a felelősség vállalójának, egy iskola esetében az igazgatónak, mint egyszemélyi felelősnek kell (sajnos, vagy esetenként szerencsére) kimondania. Egyébként, meglátásom szerint, ez az egyszemélyi vezető egyik nagyon nehéz, ha nem a legnehezebb feladata. Magától értetődik azonban, hogy — különösen egy ilyen komplex intézmény esetében —a legszélesebb szakmai kör bevonásával szabad csak a döntéseket előkészíteni, vállalva a nyílt és a lehető legtöbb értelmes érvet felszínre hozó vitát, a döntés megszületése után azonban minden kollégától elvárható, hogy a döntés szellemében végezze további munkáját (és ez az igazgatóra is vonatkozik) még akkor is, ha az
illető
véleménye
(korábbi
javaslata)
ellenkezett
a
döntés
eredményével. Felfogásom szerint az igazgató a tantestület tagjaként „első az egyenlők között”, akit a reá ruházott egyszemélyi felelősség emel ki a tantestületből — ha jobban tetszik —, különbözteti meg a többi dolgozótól.
7
Ahogy eddig is, irodám ajtaja minden tisztelt kollégám előtt, a szó átvitt és fizikai értelmében is, nyitva lesz. Az ésszerűség határain belül és természetesen az iskolai
munka
veszélyeztetésének megkockáztatása nélkül, tolerálni kell a kollégák munkahelyen kívüli problémáit . Továbbra is szorgalmazom, hogy a tantestület tagjai, ahogy tették ezt számosan eddig is, minél többen végezzenek másutt magas presztízsű pedagógiai tevékenységet (itt elsősorban a vizsgaelnöki felada tok ellátására gondolok), hiszen ez egyrészt iskolánk (a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi
és
Vendéglátóipari
Szakközépiskola
és
Szakiskola,
továbbiakban: KIVISZ) tekintélyét növeli , másrészt a vizsgáztató kollégák tapasztalatának és rutinjának bővülése a z össz-tantestületi tapasztalatot és rutint is szélesíti. A kollégák tanulási szándékát a kötelező továbbképzéseken túl, a lehetőségek maximumáig a továbbiakban is támogatni fogom. A vezetés szolgálat.
Pedagógiai alapelveim Tanári
diplomám
megszerzése
óta
beosztásomtól
függetlenül
—
tanárként, igazgatóhelyettesként, illetve igazgatóként — mint pedagógus definiálom magam. Ez nyilván nem érdem, ez egy attitűdöt meghatározó helyzet,
melyből
az
igazgatói
munkára
vonatkozó
felfogásom
is
származik. Soha nem képzeltem magam un. manager igazgatónak, a gyermekekkel kapcsolatos napi ügyeknek, problémáknak részeseként a felfogásomból következő
pedagógiai-szakmai
álláspontomat
(néha
talán
túlz ott
nyomatékkal) kifejtem, a lehető legtöbb időt töltöm a diákok között (pl. a folyosón), az iskolában számomra talán ez a legtermészetesebb közeg.
8
(Némi
menedzseri
beállítódás
talán
abban
érhető
tetten,
hogy
a
kifejezetten aprólékos adminisztratív feladat ok ellátásában — egyéb területek
mellett
—
nagymértékben
támaszkodtam
közvetlen
munkatársaimra.) Egyébként
tisztelt
kollégáim
a
pedagógiai
munkára
vonatkozó
alapvetéseimet ismerhetik: A gyermekközpontúság olyan magától értetődő alapelv, amire itt, pont ezért, több szót nem fecsérelek. Felfogásom szerint a jó tantestület sokszínű, különböző szemléletű, habitusú tanárok összessége , akik azonban az alapvető normák, pedagógiai értékek tekintetében következetesen és megalkuvások nélkül azonos irányt követve végz ik pedagógiai tevékenységüket, s az ebben az értelemben vett közös normarendszer határozza meg az iskola
kifelé
jól
artikulálódó
értékrendjét .
Csak
egy
sokszínű
tantestület garantálhatja a helyzeteknek azt a sokszínűségét, ahol a tanulók megtanulhatják az alkalmazkodás különböző technikáit, melyek további boldogulásuk, eligazodásuk eszköztárának legfontosabb összetevői közé tartoznak. A társas viszonyok között folyó, de az egyént megcélzó nevelési szisztémából
következően
a
közösségi
és
individuális
nevelés
szembeállítása értelmetlen, ezeket egységben kell kezelnünk. Az új és legújabb pedagógiai megnyilvánulások figyelemmel kísérését és az azokból leszűrhető jó gyakorlatok beépíthetőségét elfogadva továbbra is
vallom,
hogy
az
oktatás
folyamatában
a
tanár –diák
viszony
aszimmetrikus, az irányító szerep hangsúlyosan a pedagógusé. Nincs
ma
pályázat,
melyből
az
esélyegyenlőség
megteremtésének
hangsúlyos szándéka kimaradhatna. Nézetem szerint az esélyegyenlőség megteremtése olyan természetes pedagógiai alapelv, ame ly — a hasonló triviális
alapelvekkel
együtt
—
a
pedagógusi
képességek
belső
9
illetékességéből
(kompetencia)
pedagógusszemélyiség (performancia),
s
külső
melyet
kell,
hogy
adódjon,
megnyilvánulásaiban
adminisztratív
és
mutatkozzon
intézkedésekkel
a meg
legf öljebb
támogatni lehet.
Helyzetelemzés Továbbra
sem
megfogalmazott
férhet
kétség
állításhoz:
a
korábbi
pályázatomban
oktatott szakmáink szempontjából
a
személyi és tárgyi feltéte lek legszerencsésebb konstellációja megyei szinten iskolánkban lelhető fel. A céljainkat tehát ebből kiindulva merészen kell megfogalmaznunk, a jövő szóba jöhető kihívásait ez alapján
bátran
vállalhatjuk
(és
vállalnunk
is
kell),
szakmai
tekintélyünk és lobbierőnk többek között ebben gyökerezik, ezen helyzet fenntartásában alapvetően vagyunk érdekeltek, ezért tehát mindent meg is teszünk.
Az intézmény gazdálkodása Az iskola fenntartója az elmúlt öt évben a PMJV Önkormányzata volt. Gazdaságilag részben önálló intézményként 2008 és 2009 időszakban az Intézmények
Gazdasági
Szolgálatához,
2010
és
2012
között
az
Elszámolóházhoz integrálódott, együttműködési megállapodás alapján. A gazdálkodás ebben az időszakban nem volt egyszerű feladat , mert az Önkormányzatok
eladósodottsága
nagyban
meghatározta
az
intézményfinanszírozást, mely az iskola legjelentősebb bevételi forrása. Ebben a nehéz helyzetben is biztosított volt az oktatás zavartalansága.
10
2008-ban a kiadások összege 475.157 eFt volt. Személyi juttatás: 318.929 eFt. Munkaadókat terhelő járulék: 99.353 eFt. Dologi kiadás: 39.494 eFt. Ellátottak pénzbeli juttatása: 972 eFt. Felhalmozási kiadás: 16.409 eFt. Engedélyezett létszám összesen: 121 fő Pedagógus: 86 fő Technikai dolgozó: 35 fő Ebben az évben 24.704 eFt saját bevételünk is volt. Ez az összeg bérleti díjból 13.224 eFt, és egyéb szolgáltatások ellenértékéből adódik. 2009-ben a kiadások összege 455.121 eFt volt. Személyi juttatás: 301.056 eFt. Munkaadókat terhelő járulék: 90.143 eFt. Dologi kiadás: 56.762 eFt. Ellátottak pénzbeli juttatása: 972 eFt. Felhalmozási kiadás: 6.188 eFt. Engedélyezett létszám összesen: 121 fő Pedagógus: 86 fő Technikai dolgozó: 35 fő Ebben az évben 31.247 eFt saját bevételünk is volt. Ez az összeg bérleti díjból 10.211 eFt, és egyéb szolgáltatások ellenértékéből adódik. 2010-ben a kiadások összege 460.508 eFt volt. Személyi juttatás: 313.488 eFt. Munkaadókat terhelő járulék: 81.787 eFt. Dologi kiadás: 56.157 eFt. Ellátottak pénzbeli juttatása: 972 eFt. Felhalmozási kiadás: 8.104 eFt. Engedélyezett létszám összesen: 125 fő Pedagógus: 91 fő Technikai dolgozó: 34 fő Ebben az évben 30.216 eFt saját bevételünk is vol t. Ez az összeg bérleti díjból 9.632 eFt, és egyéb szolgáltatások ellenértékéből adódik.
11
2011-ben a kiadások összege 431.845 eFt volt. Személyi juttatás: 305.224 eFt. Munkaadókat terhelő járulék: 81.667 eFt. Dologi kiadás: 38.254 eFt. Ellátottak pénzbeli juttatása: 1.000 eFt. Felhalmozási kiadás: 5.700 eFt. Engedélyezett létszám összesen: 120 fő Pedagógus: 89 fő Technikai dolgozó: 31 fő Ebben az évben 17.086 eFt saját bevételünk is volt. Ez az összeg bérleti díjból 8.708 eFt, és egyéb szolgáltatás ok ellenértékéből adódik. 2012-ben a kiadások összege 418.929 eFt volt. Személyi juttatás: 292.089 eFt. Munkaadókat terhelő járulék: 78.125 eFt. Dologi kiadás: 41.802 eFt. Ellátottak pénzbeli juttatása: 1.200 eFt. Felhalmozási kiadás: 5.713 eFt. Engedélyezett létszám összesen: 110 fő Pedagógus: 84 fő Technikai dolgozó: 31 fő Ebben az évben 18.818 eFt saját bevételünk is volt. Ez az összeg bérleti díjból 9.062 eFt, és egyéb szolgáltatások ellenértékéből adódik.
Tárgyi feltételek A teljes iskolai életünk vonatkozásában az egyik legégetőbb problémánk épített környezetünk minősége és állaga. A probléma nem új keletű, a megoldására régóta komoly erőfeszítéseket teszünk.
Az
ezzel
kapcsolatban
elvégzendő
munka
nagysága
a
lehetőségeinken messze túlmutat, a teljes körű felújításhoz fenntartói segítség ill. gazdaságpolitikai döntés szükséges. Azt gondolom, hogy a már említett központi szerepünk megőrzésével a felújítás
esélye
jelentősen
növekedhet.
Tudomásom
szerint
a 12
döntéshozók eltökéltek abban, hogy iskolánk áldatlan — és méltatlan — helyzetét megoldják. (Az iskola jövőbeni lobbiereje ebből a szempontból sem mellékes). Ami ezen belül a felszereltségeket illeti, a velünk megegyező profilú iskolák közül a legjobb felszereltséggel bírunk, ráadásul ezt az elmúlt időszakban jelentősen sikerült fejlesztenünk. Erről az alábbiakban lesz szó.
Pályázati sikerek Iskolánk pályázati akt ivitása jelentősnek mondható, a humán erőforrást ebből a szempontból csúcsra járattuk. Az alábbi táblázat az elmúlt 5 év jelentősebb pályázati sikereit tartalmazza. Év
Pályázat
Pályázati összeg (Ft)
Megnevezés
2008
Decentralizált pályázat
4 022 462
sokkolóhűtő, fagylalt gép, tűzhelyek
2008
SZFP pályázat
8 446 423
2008
Szakképzési hozzájárulás
20 012 523
2008-2009
Útravaló pályázat
1 115 000
ösztöndíjak
2008-2010
Tempus pályázat
4 270 201
külföldi csere kapcsolatok 18 000 euro
2009
Szakképzési hozzájárulás
7 314 216
mágneses tábla, digitális táblák és tananyagok, számítógépek, klímák, szoftverek oktatáshoz
2009-2010
Útravaló pályázat
100 000
ösztöndíjak
2010
Decentralizált pályázat
1 440 000
sous vide eszközök szakképzéshez
2010
Szakképzési hozzájárulás
3 646 800
projektorok, laptopok
2010-2011
Útravaló pályázat
2 321 000
ösztöndíjak
2011
Szakképzési hozzájárulás
5 027 082
cukrász műhely kialakítása
2011-2012
Útravaló pályázat
2 463 000
ösztöndíjak
2012-2013
Útravaló pályázat
2 471 000
ösztöndíjak
konyhai eszközök,hűtő, kávéfőző, mikroszkóp, továbbképzések, előadások áruvizsgálati labor kialakítása, szerver, rack szekrény, számítógépek
13
Szakképzési hozzájárulás
2012
5 693 900
pénztárgép terem kialakítása
Bár meggyőződésem szerint egy iskola anyagi helyzete, felszereltsége normál körülmények között nem függhet a pályázati teljesítményétől, pályázati aktivitásunkat továbbra is magas szinten kell tartanunk.
Iskolánk dolgozói Dolgozói kollektívánk 110 főből áll. Iskolánk tantestületét pillanatnyilag 76 pedagógus alkotja. Közöttük 55en vannak a hölgyek, így férfi kollégáim száma 20. Az átlagéletkor 47 év. A fenti adatok inkább statisztikai jellegűek, semmint informatívak. A jogszabály által előírt végzettségi feltételeknek a kollégák túlnyomó többsége maradéktalanul megfelel, jelentős részük számos további jogszabályban nem előírt végzettséggel is rendelkezik, a tantestületben megnyilvánuló átlag feletti tanulási hajlam a helyzetet, és ezen keresztül oktatási potenciálunkat, folyamatosan javítja. Tantestületünk szakmai és pedagógiai
teljesítményét
igazolják
a
tanulóifjúság
iskolánkkal
kapcsolatos beállítódásai, melyet László Zoltánné kolléganőm vizsgált meg mélyrehatóan szakdolgozatában. Az alábbi ábrát 1 engedélyével használom fel.
A diákok iskolával kapcsolatos attitűdjei 1
Fo r r á s: Lá sz ló Zo ltá n n é , P iac k u tat á s é s e lé ged et ts é g viz s gá la t a KI VI S Z - b en , 2 0 1 2
14
A kiragadott példából jól olvasható le, hogy a diákok elégedettsége leginkább a tanárokkal közvetlenül kapcsolatba hozható dim enziók mentén mutatkozik meg. Iskolánk vezető szerepének kivívásában, ill. fenntartásában a humán erőforrás játszotta, ill. vélhetően játssza majd, a legfontosabb szerepet.
Beiskolázás, pályaorientáció, tanulóink Itt
is
egy
kicsit
távolabbról
kezdem.
Nem
szorul
különösebb
magyarázatra az a nézet, hogy az optimális helyzet az lenne, ha a szakképző iskolák képzési struktúrájuk, szakmakínálatuk kialakításakor a piaci igényekből indulnának ki, tehát olyan ismeretek elsajátíttatását céloznák
meg,
melynek
birtokában
az
iskolát
elhagyók
azonnal
megtalálnák helyüket a munkaerőpiacon, hacsak nem tanulnak tovább, másfelől ha a munkaerőpiac jövőbeni és az iskolaválasztók pillanatnyi igényei legalább közelítenének egymáshoz. Ehhez központilag irányított, a lehető legmagasabb szinten szabályozott, a teljes iskolarendszert átfogó pályaválasztási rendszerre lenne szükség. Ehhez képest a Nemzeti Köznevelési Törvényünkben a pályaválasztás szó még cs ak nem is szerepel! Itt még számos konkrét probléma lenne felvethető, melyek érzékeltethetnék, hogy saját rekrutációs erőfeszítéseink miért nem hozzák a kívánt eredményeket. Mindazonáltal „el kell érnünk, hogy a szervezet egésze, annak minden tagja marketi ng-orientált legyen, a működést
a
vevőcentrikusság
vezérelje.
A
felhasználó
melletti
elkötelezettségnek az intézményi célokkal összhangban, a fogyasztó hosszú távú elégedettségét kell szolgálnia. A környezet változásaira reagálva
az
intézménynek
kívülről
v ezérelt
marketing
szemléletű
iskolává kell válnia.” 2 Ezt a szempontot alaposan mérlegelnünk kell minden döntésünknél — mindannyiunknak. 2
László Zoltánné, Piackutatás és elégedettségvizsgálat a KIVISZ-ben, 2012 15
A fentieket döntő fontosságúnak tartom, mert véleményem szerint a magyar
iskola
teljesítményét
(általános
iskolában,
gimnáziumban,
szakiskolában stb.) az objektíve determinált input alapvetően határozza meg. Ez az input folyamatosan változik. Nem csoda tehát, hogy a gyakorlatilag változa tlan értékelési és követelményrendszer szintén változást mutat. (Hogy ne fogalmazzak ilyen körmönfontan, az iskolában mért mérhető paraméterek vonatkozásában a mai gyerekek gyengébb eredményeket érnek el). A problémára, azt hiszem, a világon nagyon sok hel yen keresik a választ, miközben a pedagógusok jelentős része az eredmények romlását
személyes
kudarcként
éli
meg.
Úgy
gondolom,
hog y
erőfeszítéseinket nem adhatjuk fel, de szakmai sikerélményünk alapját a szokásos dimenziók mentén a kisebb eredmények, vagy a más dimenziók mentén
elért
sikerek
adhatják,
melyeket
néha
magunknak
kell
felfedeznünk. Az
elmúlt
évek
tanulólétszámának
alakulását
az
alábbi
táblázat
szemlélteti: 2008 Évfolyam
2009
2010
2011
2012
Szakközép
Szakiskola
Szakközép
Szakiskola
Szakközép
Szakiskola
Szakközép
Szakiskola
Szakközép
Szakiskola
9.
167
66
157
66
163
74
170
65
154
134
10.
159
65
162
62
153
60
168
68
141
44
11.
141
173
137
189
145
192
117
217
135
147
12.
149
142
126
110
120
134
115
122
103
156
13.
31
0
49
0
45
0
44
0
31
0
1/13.
88
82
91
79
83
48
76
63
100
0
2/14.
113
0
94
0
108
0
85
0
74
0
Összesen
848
528
816
506
817
508
775
535
738
481
1376
1322
1325
1310
1219
16
A
táblázatból
magyarázható.
látható
csökkenés
Oktatott
szakmáink
több
tényező
népszerűek
együttes az
hatásával
iskolaválasztók
körében (tehát az egyébként kínálat túlsúlyos piacon viszonylag könnyű ezen szakmák oktatására vevőt találni) egyrészt, másrészt az oktatás eszközrendszere viszonylag kis ráfordítással alakítható ki (tehát a befektetési igény s így a ko ckázat is relatíve kicsi). E két tényező eredménye, hogy a képzési piacon szerepet keresők ezen a területen próbálkoznak leginkább. Az alábbi táblázat 3 a képzési piacunk szereplőit tartalmazza:
Intézmény neve
Székhelye
KIVISZ
Pécs
Pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskola
Pécs
Forrás Általános és Szakiskola
Pécs
Comenius Szakközépiskola és Szakiskola
Pécs
Montenuovo Nándor szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kökönyösi Oktatási Központ Szakközépiskola, Nagy László szakközépiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Koll. Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium BMÖ Radnóti Miklós Szakközépés Szakiskolája, Kollégiuma Siklósi Közoktatási Intézmény Sásdi Vendéglátóipari Szakképző Iskola 3
Bóly
Szakiskolai képzés Élelmiszer eladó Ruházati eladó Műszakicikk eladó Pincér Cukrász Szakács Élelmiszer eladó Ruházati eladó Pincér Szakács
Kereskedő Vendéglős Idegenvezető
Idegenforgalmi szakmenedzser Utazás-ügyintéző Szakács
Komló
Szigetvár
Élelmiszer eladó
Mohács
Élelmiszer eladó Műszakicikk eladó
Sásd
Kereskedelmi Vendéglátó Idegenforgalom
Érettségi utáni szakképzés
Pincér Szakács
Élelmiszer eladó Ruházati eladó Konyhai kisegítő Pék-cukrász
Siklós
Szakközépiskolai képzés
Kereskedelmi Vendéglátó Idegenforgalom
Kereskedelmi
Kereskedő
Vendéglős
Élelmiszer eladó Pincér Pincér Szakács
Fo r r á s: Lá sz ló Zo l tá n n é , P iac k u tat á s é s e lé ged et ts é g viz s gá la t a KI VI S Z - b en , 2 0 1 2
17
A
már
sokat
emlegetett
központi
szerepünk
elérése
ebben
a
vonatkozásban is kedvező helyzetet hozhat. Véleményem szerint az új képzési struktúrában a földrajzilag periferikus helyzetben lévő iskolák hátrányára a képzések mennyiségi súlypontja a központi
(illetve
a
földrajzilag
szerencsésebb
helyen
található)
intézmények felé tolódhat el. Ez nem remény, nem kitűzött cél, hanem egyszerűen az erőforrások szándékolt optimalizálásából levezethető realitás. (Talán itt már nem kell rámutatnom, hogy a központi szerepünk megőrzése – lobbierőnk – milyen fontos kérdés.)
Az elmúlt tanév eredményei Felnőttképzés Az elmúlt időszakban két nagy jelentőségű és volumenű feladatot végeztünk el. Intézményünk új felnőttképzési akkreditációja (FAT) sikeresen lezárult, melynek e redménye, hogy tanfolyamokat indíthatunk (és indítottunk is). Iskolánk vizsgaszervezési akkreditációját a megyében elsőként újítottuk meg. Jelentős eredmények ezek az intézmény bevételi lehetőségei, illetve az ezek nyomán munkához jutó kollégák plusz anyag i forráshoz jutása szempontjából. A prognózisban azzal számolhatunk, hogy a felnőttképzés piacán az iskolarendszerben működő intézmények jelentősebb szerephez jutnak. Ezt az aktivitásunkat érdemes és szükséges növelnünk.
18
Versenyeredmények Nem tudok, és nem is akarok szó nélkül elmenni a — véletlen tájékozatlanságon, remélhetőleg nem pedig rosszindulaton alapuló — megjegyzések
mellett,
melyek
iskolánk
szakmai
vezető
szerepét
kérdőjelezik meg. Érvelés
helyett csak
a
mögöttünk
álló
ta név szakmai
sikereinek
bőségéből ragadok ki néhányat. Egy tanévben két szakmában a mi tanulónk lett az ország legjobbja. Szakma Kiváló Tanulója Verseny: Műszakicikk eladó: Kiss Dániel Országos 1. helyezést ért el Pincér: Tatai Máté Országos 1. helyezést ért el Európa Direct verseny az Európai Unióról középdöntő 9. hely Élelmiszer Eladó 3 fő vett részt az előválogatón a 0004-11 modulból 80% felett eredményt ért el Kereskedő: 9 fő vett részt a 0001-11 modulból 4 fő mentesült a szakmai a vizsga letétele alól Danubius tanuló verseny Kovács–Nagy Zsolt Pincér I. helyezés Id. Gedeon Endre, Kiss Károly és Lukács László emlékére rendezett pincér tanulóverseny Melis Norbert külön díj Sapienti sat!
19
Záró gondolatok
Az intézmény–vezetői pályázat részeként elkészítendő vezetői program sajátos
műfaj:
tulajdonképpen
egy
középtávú
terv,
melynek
felvázolásához számos — a jövőbeni elgondolásokat reálisan megalapozó — körülmény ismerete elengedhetetlenül szükséges. Ezek az ismeretek pillanatnyilag csak elnagyolt vázlatként állnak a rendelkezésemre, íg y magam is csak vázlat készítésére vállalkozhattam. A közeli jövő akcióprogramja
napról
napra,
a
szakképzés
keretrendszerének
kirajzolódásával fogalmazható majd meg. Úgy gondolom, hogy az előttünk álló rövid időszak a kicsi, de nagyon gyors és határozott stratégiai lépések megtételének időszaka lesz. Ahogy a mindennapokban, a munkánk során is van ilyen helyzet. „Az élet olyan, mint a rajzolás: néha gyorsan és határozottan kell cselekednünk,
a
dolgokat
erélyesen
kézbe
vennünk,
és
arról
gondoskodnunk, hogy a nagy vonalak villámgyorsan előttünk álljanak. Semmiféle lagymatagságnak itt nincs helye, a kéz nem remeghet, a szem nem pisloghat ide-oda, hanem egyedül csak arra irányulhat a tekintet, ami előttünk van.” /Vincent Van Gogh/ Ismét
eljött
az
idő
és
az
alkalom,
hogy
mindazok
segítségét
megköszönjem, akikkel az elmúlt közel tíz évben együtt dolgozhattam, jólesett, amikor bizalmukba fogadtak, mint ahogy az is, ha nem vették tolakodásnak, amikor én kértem a bizalmukat. Sajnos és szerencsére ide kívánkozik még valami. A szubjektíve legnehezebb helyzetemben olyan mérvű támogatást kaptam kollégáimtól — pedagógusoktól és nem pedagógusoktól egyaránt —, melynek értékét megfogalmazni nem tudom, igazán csak visszatekintve látom. Nincs olyan nap, munkanap, hogy ez ne jutna eszembe. Köszönöm. 20
Az idő és az alkalom arra is jó volt, hogy megálljunk, egymásra tekintsünk, körbenézzünk, elgondolkodjunk, tervezzünk… Most azonban induljunk tovább!
Metzger Tibor
21
