0jpestÍ HelytörténetÍ ,
Ertesitő III. évfo|yam 2. szátm
150éveindult megű vasútközlekedés Pest ésVóc kiizött
A Rókospalota.Újpest vasútállomás képea,20-as években
199ó. március
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
Dr. SzerényiAntalné:*
Uipest társadalom raiza 7
1850és 1865között
Amennyiben elfogadjuk Gergely András megá1lapítását a telepü1ésekjellegérő1, akkor Újpestre és társadalmára a dinamikus jelző már keletkezésénekelső pillanatától kezdve ráillik. Lendületes fejlődés már az is ahogyan létrejött, ahogyan továbbszerv eződÓtt: nem Pest gyűr(tzík mind kijjebb és kijjebb' hanem egy gazdaságIlag kedvező területen, egy gazdaságilag kedvező időpontban merészésvállalko ző kedv(t reformkori iparos éskereskedő rétegköltözik ide, hogy elébe menjen a majdani fővárosnak. Ennek a te}epülésnektársadalmi arculatát kívánom felvázolni az 1850-1865között időszakot figyelembe véve. Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy ennek a településnek társadalmi arculata egészenmás volt, mint Magyarország bármely más településéé.A lakossá g számának megállapítását 1848-ig Kubinyi András alapvető munkájában e|végezte.1849_1865 k<jzött abírősági szám. adások, az adőkivetések és az egyházi sematizmusok alapján lehet megk őze|ítő pontossággal következtetni a lakosság számára. Az e|számolások az 1849150és az 1850/51-esévekre215 ad,őf.izető nevét sorolják fel. Az 1850-es adóösszeírás szerint Ú3pesten 24 házbirtokos és zse||'ér,70iparos, 26 kereskedő, 15 fuvarozó, összesen 233 adőző é|t(az iparosok, a kereskedők és a fuvarozók közül 13 egyben házbirtokos is volt). Lakott mégÚjpesten 22 munkás, 53 szolga, 20 szolgáilő. Az adőzők - családtagjaival együtt a lakosság lélekszáma6]3 fő. A lélekszám gyarapodását a természetes szaporodás csak kis mértékbenindokolja. A fóti rk' plébániaanyakönyvei szerint 1851-benÚjpesten és Megyeren 1Újpest és Megyer szoros egységét mutatja, hogy pl. 1848-ban a tisztűtjítőszéken Ujpest adőszedőjévéa Megyeren lakó Rózsa Györgyöt váIasztják) 5 születési bejegyzéstörtént. A szülők fog|a|kozása: árendás, kereskedő, béres, bormérő, ismeretlen. Az ötvenes évek második feLétőIfokozatosan emelkedik ugyan a természetes szaporodás, de a demográfiai görbe hullámzó
A születések száma1857vonalú,nem egyenletes. ben 52,1858-ban92, 1860-ban106,1861-ben80, 68, 1864-ben 72,1865-ben 1862-ben 95, 1863-ban 85. A lakosság száma tehát megközelítől'egaz alábbiakszerintalakult: kb.650 1849 673 1850 ? 1851 ? r852 ? 1853 969 1854 r069 1855 1124 1856 ? 1857 1304 1858 1248 1859 1830 1860 1676 1861
1865 kb.3500 A feljegyzések alapj án a szulők társadalmi helyzetéta következő összeállítás mutatja: 185l_65 között (1852_1856hiányzik)a fóti rk. plébánián összes kereszteltek száma 767. (A zsidő anyakönyvekhez nem jutottam hozzá, a református anyakönyvben pedig újpestinincs.) Ebből molnár 9 kézműves 2I0 elbocs. kat. Z asztalos 3 1 1 kántor cipész
ács 1 kosrárcsináló 1 I lakatos 1 kőműves kereskedő 2
jegyző vincellér plebs béres napszámos
1 10 383 3 7
hajdú hajós 3 2 legény lovász 70 ismeretlen szolgáló 54 j e l ö l é s s z o l g ákat, A ,,plebs'' munkásokat, mesterlegényeket stb. takar.A767 születésből231 a törvénytelen, tehát a házasságon kívül születettek száma.
1996.március
Újpesti Helytörténeti Értesítő
Ujpest lakosságának növekedése döntő rnértékbena bevándorlás, az íj letelepedés következménye. Ennek nagyságát hivatalos dokumentumokkal sohasem lehet teljes mértékben rekonstruálni. Megsejthetünk azonban valamit ennek méreteiről,ha pl. a házasulandók vagy a megholtak adatait nézzik a je|zett időszakban. Újpesten ebben az tdőben 114 házasságot ktitöttek. Ez lt4 vőlegényt és 114 menyasszonyt jelent. A vő1egények közü1 mindcissze egy újpesti szánmazásű, 30 Magyatország más területérő|, |0 Budáról és Pestről, 14 Pest környékéről (Magyarorszá,grőI összesen 55 szeméIy) 7 Morvaországbő|, 18 Csehországból illetve Galíciából, 2| Auszttiából telepedettát Úipestre. (13 személy szfumazátsaismeretlen) A menyasszonyok közül 3 újpesti származásű, 31 Magyarország más területérő|,16 Budáról és Pestről, 19 Pest környékéről (Magyarországról összesen 69 személy), Csehországból 12, AusztriábóL |3, LengyelországbőI 7, Morvaországból 4, GaIíciából és Szt|éziábő| 2-2, Nómetorsz ágbő| 5 hajadon érkezett.Ugyanebben az időben a bejegyzett halálesetek száma 463, ebből idegen származás(l |73, tehát durván számolva az osszLétszám1l3-a, Rendkívül érdekes annak vizsgá|ata, hogy hol éshogyan laktak az újpestiekebben az időszakban. 1852-ben a gödöllői járásbíróság a házadő szá,mára összeíratta a házrészeket és építésmódokat. E szerint Újpesten 263 szoba és 43 kamra volt található, összesen 30.6.A hazak szárlrta 46, és valamennyi földszintes. A házak nagyságára, áIlapotára a kivetett adókból következtethetünk. A házakat 12 adóosztályba sorolták, a 12-nek al,bl ésc/ alrovatais volt. A 46 újpestihaz besorolása a következőképpen oszlott meg: adó pengőforint
25 86. 6 48. 39. 2 l 45 keajcár 3Okrajcár
adóosztá|y
2. 7. 10. 11. 12la 12h
összesen 49 pft 75 krajcár
házakszáma
1 2
I 4
2 7 I6 6 7 4 6 ház
Káposztásmegyeren 18 szoba, 8 kamra, összesen 5 ház, ebből 4 földszintes, 1 emeletes |étezett. Adó szempontjából: 1 6 pengőforint 7. osztáIy 1"11."3 ,, 12h 1 30 krajcrár tsszesen 7 pft 30 kÍ.
5
Káposztásmegyeren és Újpesten tehát együtt e s e n 5 1 h á z 3 3 2 h e | y i s é g g e l( 2 8 1 s z o b a , 5 I k a m r a ) v o l t l a k h a t ó , t ö b b s é g é b e na l a c s o n y komfortú, amit az adőtáb|ázatis igazol. A házak az utca fe|ő| áItalában 8-10 öl hosszúságban, gyakran két utcára terjedően épülnek. Az udvar feIőI 16-|8 öl hosszúak de ismerünk 30 öl hosszúságútis, szélességük3-4, esetleg 5 ölnyi. A házakat már eleve azzal a szándékkalépítik,hogy ne csak a tulajdonos lakjék benne. Szoba-konyhás-kamrás, vagy csak szobakonyhás lakások sorakoznak egymás mellett. Ez a jellegzetesen újpesti építkezési mőd évtizedekenát fennmaradt. Sokszor a telek mélyénis építenek lakható helyiségeket,mellettük gyakran 10-18 ló számára elegendő istálló szek&á|Iással, hiszen a háztulajdonos, esetleg abér|ő fuvaros is egyben. Az utcai részbentaláljuk a műhelyt, mellette az árusító boltot, a kocsmát, a szatőcsboltot. Az épületek fala kőalapzaton (mely 3-4 öI magas is lehet) kővel kevert tégla YaEy az egyszerűbb hazakná| vályog. A tetőszerkezet eleinte deszkastukatúr,de 1855-tő1 megjelennek a módosabb polgrárok haza1ban a gerenda-tetőszerkezetek is. A tető anyaga fazsindely, ebből kifolyólag nagy a t(tzveszé|y.Ezért jelent meg 1858-ban a Budapesti Hírlapban egy Erdős.Mózses János nevű újpesti polgár aján|ata,nem lesz többé tőzvész, mert ő hosszas fáradozás után föltaLáIta az éghetetlen háztetőket. A házak udvarán ásott vagy (ritkábban) vascsöves, szivattyús kút volt. Az épületeket deszkakerítésválasztotta el az utcátőI, az egytk épületeta másiktól. A tekintélyesebbpolgárok azonban - pl. Wolfner bőrgyáros - a házakat a telek utca felőli részétőI számítva olyan mólységben építette,hogy az akkor divatos angol előkert vagy élőfasorkényelmesenelférjen. Í m e e g y 1 8 5 2 - b e n é p t i l t- m o d e l l r r e k i s tekinthető -ház pontos leírása:
UjpestiHe|ytörténetiErtesítő
Az épülettewezője Hild Károly. Fekvése aYáci ú t é s a F ő ú t ( m a Á r p á d ú t ) s z e g l e t é n ,6 0 0 nógyszögöles telken, kettős udvarral. A falak kővel kevert téglábóL,magasan feltöltött alappal épültek, a|ápincézve,két boros, és egy kézi pincével.3x2 szoba-konyha-kamra, IxZ szoba-konyhás lakás vo|t benne, a pincében3 szoba.konyhás lakás (az egyikhez éléskamrais). Mindegyik lakáshoz külön fáskamra is. A kertben 200 nemesítettgyümölcsfa, 4o0 szőIőtő. A kert végébenegy 2 szoba-konyhaéléskamráslakás. 4 ház zsindelytetős, amelyet tűz ellen biztosítottak. A ház értéke14.,7oo,.pft volt, árverésen8.034,. pft-értkelt el. Je||emző hogy a nagyobb házakat, még a melléképületeketis mindig a|ápincézik. Azt hasznáIják műhelynek, nyersanyag- vagy szerszámraktámak, s természetesenitt táro|ják az eladásra szánt bort. A házak közé gyakran gyárak települtek. Ez azéil volt lehetséges, mert Károlyi nem sorparcellázást v égeztetett, hanem egy-egy telket, a későbbi nagyobb bérleti díj reményébenüresen hagyatott. Amikor ezeket később valóban haszonbérbe veszik. a korábban kialakult szolgalmi jogok miatt (p|. átjárás) gyakoriak a pereskedések.A szerződés feudális terheitől való szabadulás törekvése érződik azokon az uradalommal folytatott hosszú,bizonytalan kimenetelű pereken, amelyeket azértindítanak,hogy eldöntsék: aházak e|őttí szabad rész,az (tt, az utca házhoz közel eső része a haszonbér tartozéka-e vagy pedig a földesúré? A há'zak értékérea megmaradt zálogolási jegyzőkönyvek és adás-vételi szerződések adnak támpontot' Az ingatlanok valódi értékét nem mindig mutatják, hiszen árveréskora tényleges értékné| kevesebbértkerülnek kikiáltásra s ennél nem is sokkal többért, néha még annyiért sem kerülnek eladásra. A házak értéke1.000.6.000,-pft között váltakozik, de tudunk néhrányszáz forintnyi értékíiés 10.000,- pft-on felüli értékűházró\ is. Neuschloss Bernát bázát saját kérelmére1855-ben megbecsülik, s értékét 16.000,- pft-ban á|Iapítják meg. Nyilvánvaló, hogy itt üzleti érdekű felértékelésrőlvan szó, ugyanakkor egy peres iigyben szereplő kicsiny ház értékét mindössze 220,- pft-ban batározzák meg. A tulajdonosok gyakran nem laktak Ú3pesten, de még csak nem is Pesten vagy Pest környékén, hanem az ország távolabbi vidékein. olvashatunk
1996.március
pozsonyi, sőt ausztriai háztulajdonosrólis. A házak gyakran cserélnek gazdát már ugyanabban az évbenis. Egy divényi (Pozsony m.) tímár 7.000,pft-ért megvett báza l855-ben néhány hónappal később 3.000,- pft-os áron kerül tovább egy pesti polgárhoz. Gyakoriak a hitelbe vásárlások is, foglalót adnak, de a hátralék megfizetésérő| elfeledkeznek. Egy példaa sok közül: Waiser Pál eladja aházát a csomádi jegyzőnek 1857-ben600,- pft-ért.A jegyző 1858-baneladta a házat az újpestirabbinak 1.400,- pft-ért.A rabbi a házat újpesti iparosokkal rendbe hozatta, majd ugyancsak 1.400,- pft-érttovábbadta egy pesti képírónak.Ez csak foglalót adott, abázat kiadta, a lakóktól a lakbértbeszedte, de aház vételárátnem fizétteki. A rabbi beperelte aképírőt. A birtokosok rendszerint csak a ház egy részét lakják' a többit bérbeadják. Gyakori az is, hogy a bér|ő újabb bérletetlétesít.A lakásokkal való üzletelés ha nem is jó, de mindenesetre tobbékevésbébiztos jövedelmi forrást jelentett. A bérleti díj negyedévenként(Szt. Mihály napkor, Gyertyaszentelőkor, nagy vásárok idején)volt esedékes.A nem fizetőket eleinte csak ,,barátságosan'' felszólítják. E'zt ba kell, megismétlik, perre csak ezek után kerül sor' A bérleti díj évi összege 15,pft-tól 150-180,-pfrig terjedt. Úipest társadalma különböző etnikumú, hagyományit, nemzetiségű,nyelvű, vallású emberek laza kapcsolatából alakult ki. A hagyományos magyarországi társadalmi szerkezet Ujpestre nem érvényes'nem hasonlítható egyetlen más település társadalmához sem, öntörvényei alapján fejlődött. A vezet6 réteget,amely foglalkozására nézveiparos' és kereskedő, helyzeti e|őnye (p1.vagyoni heLyzete,első telepes, Károlyival való kapcsolata) emeli ki, semmi esetre Sem predesztinálts ága a közigaz gatásban v al ó részv éte|re, vagy e térenmáshol szerzettjártassága. A társadalmi különbségek ezen belül a házbirtokos és a zsel|ér(lakó) köztjtt keletkeztek és csakhamar gazdasági ellentéttéis mélytiltek. Figyelemre méltó, hogy antiszemitajelenségekkel soha nem találkozunk. Az újpesti társadalom gerincét alkotó iparoskocsmáros-kereskedő rétegeta mielőbbi anyagi gyarapodás'a gyors vagyonosodásvágya jellemzi. Itt mindenki mindent elérhet,ki szívós munkával, ravaszsággal. tisztességgel, ki ügyeskedéssel, Ebben van Újpest vonző ereje. Ebből ered
1996.március
Újpesti HelyttirténetiÉrtesítő
t á r s a d a l m á n a k k é p l é k e n y s é g em, o b i l i t á S a i s . (Megpróbáljuk. Ha nem sikerül, legfeljebb továbbállunk.) Ebből fakadnak azok az ellentétek is, amelyek a véglegesenmegtelepedettekés a bizonytalanra (újonnan)jöttek között szükségszer(tenkialakultak. Fokozta a belső bajokat az is, hogy sokan komolyabb hatósági ellenőrzésnélkül telepedtek meg, illetve távoztak a községből. Az erre vonatkozó tilalmakat ésutasításokatnem igen tartották be, a tényleges anyagi-vagyoni beIyzetet senkinél sem lehetett biztonsággal megállapítani. Bizonytalanra adtak bérbe házakat, lakásokat, vettek nagy tételbenbort, csináltattak ruhát, rendeztek pezsgős vacsorákat. A szabad versenyen alapuló kapitalizmus korszaka ez Újpesten. A kellő tőkehiány, a mohó érvényesülésivágy, a fedezet nélküli hitel ingatag ta|ajára épül nemcsak a kis egzisztenciák jó része, hanem több nagyobb vá1lalkozás is. Tipikus pé|dája ennek a M i t t e l m a n n - H a a s _ T a u b e r _ F 1 e i s c h m a n nf é l e szeszgyár. A korhoz viszonyítva gazdag, értékes felszereléssel,elég nagy á||atállománnyal került kalapács aIá az egymással hadakozó bérlők kezén. A vállalatokat éppúgybérbe adták, mint a házakat. Az eredeti tulajdonost szinte alig lehet megtalálni, a bérlők egymás kezére játszották az épületeket,hogy a bérleti díj nem fizetésemiatt a perrel fenyegetőző hitelezőktől szabaduljanak. A manőverczéstigen nehézvolt felderíteni, mert ezt rendszerintnagy óvatossággalcsinálták. ,,A mai világban az áL-igények és hamis vagyon-átrubázások korszakában a jólelkű hitelezők kijátszása rendesen annyi óvatossággal szokott megtétetni,hogy a cselt ritkán lehet felderífg1i''fogaImaztaegykor vádbeszédétaz ugyész. A pénzforgalom lanyhasága egyfelől, a tőke n é l k ü l ö z h e t e t l e n s é g em á s f e l ő l k i a l a k í tj a a z uzsorakölcsönök rendszerét.Még a viszonylag kis t ő k é s i s m o n o p o l i s z t i k u s h e l y z e t e t é I y e z ,e z Iehetővétette a magas uzsorakamatok követelését' A kocsmárosok, kereskedők gyakran zá|ogháztulajdonosok is egyben. Egy Hoffmann nevű mézeskaIácsosárver ési jegyzőkönyve egész sor ékszert tüntet fel: arany fülbevatókat, brilliáns gy íirűket,arany pecsétgyűrűket,karikagyíírűket, ezüst kulcstartót, finom vászonneműt. Nyilván kölcsönügyletekkel is foglalkozott, s az adósok értékeiketnem tudtiákvisszaváltani. A tőke kizsákmányoló ereje legjobban azokat a kisembereket sújtja, akik a nyomasztó gazdasági
helyzet miatt indultak el hazájukból idegenbe szerencsétpróbálni - és itt is a teljes nincstelenség'a reménytelennyomorúság fogadja őket. Ide tartoztak az egyelőre még gyér számű, gyári munkások (az o|ajgyár80-100 munkást, a Wolfnergyár 60-70 embert foglalkoztat), a napszámosok, a szolgálók, a szolgák, a kocsisok, a legények stb. Kamrákban, istállókban hűzták meg magukat, vagyonuk jóformán csak a rajtuk lévő ruha. Íme néhánypélda: Korval Johann 41 éves, lengyelországí származású, napszámos egy tég|avető mesternél,a téglaházbanlakik, teljesen vagyontalanul halt meg. Demele Ignác 38 éves,bognár, hagyatékapár rokkant bútor,némi ágynemíí. P ohl G ottlieb lános poroszországi származás(t, tímár|egény,de mint olajgyári munkás halt meg, teljesenvagyontalanul. Weisz Rozália 37 éves,egy háza|ő felesége,igen szegény,4vánkoson, egy dunyhán, egy lepedőn kívül 3 felsőruha az egész vagyona. Liskai Éva 41 éves, napszámosnó, Liptó m e g y é b ő l ,e g é s zv a g y o n a e g y l á d a é s néhányöltönydarab volt. M e n d l L i p ó t 4 3 é v e s ,n a p s z á m o s , F e l s ő Ausztriából jött Újpestre, teljesen nincstelenülhalt meg. Pinke József asztaloslegényhagyatéka:egy puhafa festetlen asztal meg nyoszolya és 8,- pft-ot érő ágynemű ésfelsőruha. Duchon Antal 44 éves,hentes ,,a legnagyobb s z e g é n y s é g g e 1k ü s z k ö d v e ' ' t e l j e s e n nincstelenülhalt meg. Johann Kuka 37 éves,ács, Újpestről a Rókusba viszik, ott halt meg teljesennincstelenül. Berna Anna 23 éves, szoLgá|ő, losonci származásit, néhá'nydarab rongyocskáj át elárverezték 1 pft 44 krajcárért, gazdája Schossbergerolajgyáros adott hozzá 2,pft-ot ésezen apénzentemettók el. Az elszegényedés és vele a társadalmi magáramaradottság,mint egy kirekesztettség'jellegzetesen városi, méghozzánagyvárosi jelenség. 1854-bena községi elöljríróság a gödöllői szolgabíróságnak adott községi vagyonkimutatásban megtregyzi,hogy a kivetett adók egy részebehajr hatatlan ,,az időközben elszegénynLő egyének fizetésképtelensége miatt.''
Ujpesti He|ytörténetiErtesítő
199ó.március
Nem lehet tudtri, ki az elesettebb, az idegenbő| A menyasszonyokközül J l6-19 éveskorban ment férjhez idesodródott, a társadalom perifériáján tengődő 35 20-25 éveskorban ment férjhez szerencsétlen aki végül magára hagyatottan 3 1 26-30 éves korban ment férjhez elpusztult, vagy az vgyancsak nyomorúságos 18 3|-40 éveskorban ment férjhez háza|ő kereskedő, akinek halála után kintlévőségei 41-50 éveskorban ment férjhez 9 behajthatatlanok.Az adósok ugyanis ,,többnyire az ide, holnap amoda járó_ke|ő és költözködő ács, Osszesen: kőművesle gény,kocsis'', aki Újpestről elkölt
Összesen: 98 (16 esetbennemtüntették fela kort.)
iizleti kapcsolataik során' ilyen félig polgári, félig dzsentroid életformakeretet igyekeztek kialakítani maguk számárais.
1996.márciu'
Újpesti Helytörténeti Értesítő
Városi íz|ésrevallanak a fehérfüggönyök, a különböző kivitelezésíí,gyakran ktilföldi márkájú függő-, ánő-, utő őrák, Bár egyáItalán nem általános, de mint jeI\emző példát említem, hogy egyes otthonokban a csecsemő mán nem bölcsőben, nem is teknőben sírt,hanem gyerekágyban és gyerekkocsiban. A konyha felszerelésében keverednek a falusi és a városi elemek, ez utóbbiak javára. Nincs
kevésbétehetősek ruhatárából is ritkán hiányoztak. Újpesten és Megyeren a sző|őkben gyakran megfordultak Pestről jött asszonysá gok, az Ő megjelenésüketutánozzák és másolják az iparos feleségekésa szolgiílóleanyok egyaránt. Szinte teljesen hiányoztak a kultúráta, a szellemi életre valló tárgyi bizonyítékok. oka ennek egyrésztaz,hogy az értelmiség, az orvos' az ügyvéd, a győgyszerész, a tanítő otthonáról,
Ujpestelöljárói éselőkelő polgárai 1862.ben Balról jobbra állnak: Meixner Pól, Panek Lőrinc, WiesingerLajos, Lőwy Dávid, Hoffmann lgnác, Lőwy Hermann, Beniczky Attila, BoskovitzAlajos, Wolfner Lajos, Lőwy Emanuel, Medveczkylgnóc, Sturcz Jd.nos,SiskovszkyKároly. Ülnek: Fornheim Dtúvid, Miitler Adolf, Bayer Imre, Klepl Lipót, Schimpl Istvtín,Kőnig Adolf kemence de van takaréktű,zhely,pléh mosdótál, vasserpenyők, vastepsik, pakfonkanalak, cseréptálak, cserépbögrék,vas merőkanalak, néhány pohár, mosóteknő. A városi életformára utal a néholmegtalálhatő káv édará|ő éskáv éfőző is, Ruházatukban nincs semmi jellegzetesen újpesti. Szokványos városi ruházat ez, melynek gazdagságaa vagyoni állapot tükörképe. A jómódú férfiak télenposztóból, nyáron pikéből, selyemből, könnyű szövetből készült zakőt, nadrágot, mellényt hordanak, fehémeműjük ing, lábravaló ós a gatya, ez azonban alig egy-két árverési jegyzőkonyvben szerepel. Kalapot hordanak, néhol sétapálcais akad. A szegényebbeknyáron is szövetből varrt felsőruhát hordanak, gyakran alsónemííiüksincs. A nők a választékosabbkülső megjelenésrenagyobb gonclot fordítottak, selyemkendők, szalmakalapok, több pár harisnya, ing, alsószoknyák, deékfűző, kézításka, főkótők, kötények, fátylak még a
esetleges könyveiről semmiféle dokurnentum nem maradt, másrésztpedig Úipest lakosságának ez időben még igen alacsony a kulturáltsága. A polgárok tűlnyomó többsége - főleg nők analfabéta'sokan csak a héberírást ismerik. Biár a ktizségben 1842 óta működött elemi iskola iskola a városi életforma egyik nélkülözhetetlen i'artozéka-, megléteönmagában még nem jelent és nem teremt várgsi szemléletet,városi gondolkodásmódot. Ennek kialakításához a tanultság g y a k o r l a t i h a s z n á n a k f e l i s m e r é s é nt ű | a z a fölismerés is szükséges,hogy a művelt ember társadalmilag értékesebb, mint a műveletlen. A lakosság nagy részénekgondolkodásában a konyv értékealacsony, ezt mutatja egy árverési jegyzőkőnyv megjegyzése:,,találhatók még a külonféle irományok, imádságos könyvek, számadő s jegyzőktinyvek becsértékénkívül, értéktelenek.''A hagyatékileltárok és zálogolási
UjpestiHelytörténetiErtesítő
1996.március
jegyzőkönyvek több száz téte|ében 5 esetben vízfejíiség a kultúrát egy, "' koraszülés 30 éretlenség a király képéveldíszítettkalendárium képviselte. jobb 1 " gyilkosság Nem volt sokkal a he|yzet egészségügyi !" gyári baleset térensem. Az egészségügyikultúra alacsony t" Dunába fulladás színvonalú,ésez az a terület, ahol az ősi szokások, hagyományok bástyáit a legnehezebb ledönteni, A községben a csecsemő- és gyermekahol a városiasodás a legkevésbétapasztalható. (Seligman védelemnek méga gondolata sincs meg. A hosszú 1846-tó1kezdve élt a községben orvos Mór), az ötvenes évekvégefe|émfu gyógyszerész, munkaidő, a várandősan végzett megerőItető sőt szülésznői oklevéllel rendelkező tanult bába is. munka koraszüléshez vezetett. Tucatjával i a községtő| fizetést nem kapott hanem a anyakönyvezték az a|ig néhány órát élt kis lakosság tartotta el. Egy örökösödési illeték halottakat. Nincs óvoda' még a nagyobb gyárak fizetésének elmulasztása miatt ezt a bábát sem rendelkeznek semmiféle egészségügyivagy árverezik. A záIogo|ásí jegyzőkönyv szerint orvosi felszereléssel.Bizonyos, hogy Újpesten is ,jómódú sok alsó és felső ruhaneművel, de kevés nagy mértékűlehetett a gyermekmunka. Egyetlen műszerrel rendelkezett. Műszerei mindössze: 2 adatunk van ezzel kapcsolatban: egy bírósági per nagy és 2 kis klistér cinből, egy bádog iskatula. kapcsiánkerül szó egy 10 évesasztalosinasról. A temetés költségei igen magasak. A Viszont van prémes otthonkája és zöId ára ugyan csak 3,- pft, de egy szegénytemetés napernyője.'' Az orvos gyógyított ahol és phogyan tudott' A polgár temetéséna jobb koporsó is többe kerül. nyomorúságos helyzetben lévő napszámosok és U t s c h i g A n t a l n a k , Ú j p e s t e g y i k l e g r é g i b b napszámosnék,meg szolgálók a honoráriumot sem polgárának temetéséna fekete politriros, arany megfizetni nem tudták' sem igényük nem volt az feliratúkoporsót 15,- pft-értkészítettee1 Kardos orvosi ellátásra. A lakosság zöme a babonás Mihály asztalosmester.A pap és a kántor költsége gyógymódok és a kuruzslás között vergődiitt. A 9-10, a halottvivőé 1,30 pft. Külön kellett ftzetni a h a l a n d ó s á g é s e z e n b e l i . i l a c s e c s e m ő - é s harangozónak 1,30 pfrot. A halotti öltöny á'ra2, a g y e r m e k h a l a n d ó s á g i g e n m a g a s v o l t . ( E z szemfödél 3,- pft. A halott-bemondónak és a természetesennemcsak Újpestre jeil\emzőebben az sírásónak 30-40 krajcártól 1,- pft-ig terjedt a időben) okai: a zsúfolt, egészségtelenlakás- taksája. A temetós a hátramaradottaknak gyakran a viszonyok, az egészségügyiellátottság kezdetlegessége,a megesettlányok társadalmi elítéltsége, t e l j e s a n y a g i r o m 1 á s t i s j e l e n t e t t e , h i s z e n a munkabérek a költségekhez viszonyítva a családalapításnehézségei,a cselédek,a szolgálók kiszolgáltatottsága.Ez viszont a városi életforma alacsonyak voltak. A munkabérekről meg1ehetősen kevés velejárója éppúgy'mint pl. a summáslányok sorsa' megbízható adat á11rendelkezésünkre. A bírói helyzete a nagybirtokokon. A halotti anyakönyvek szerint, (amelyek számadásokból tudjuk. hogy a község hiányosak, pontatlanok, egyes évekről teljesen szo|gá|atábanál1ó hajdú havi járandósága 6,- pft, hiányoznak) a vizsgáIt ídőszakban meghalt az éjjeliőré4; pft, a tanítőé7 pft 44 krajcár volt összesen 463 újpesti.Ebből 287, tehát több, mint a 185O-ben. 1854-benárveréskora bÍrónakés ajegyzőnek a fele 0-4 évesgyermek. napidíj 2-2 pft, az esküdteknek 30 krajcár' a kótyálóknak (kikiáltó) ugyancsak 30 krajcár. A tbc 35 esetben ', gyulladás háromszori dobolásért I,- pft-ot kellett fizetni. 44 ,) heti bére4,- pft volt. tífusz 1858-banegy mo|nrárlegény 16 ), vízkőr(szívbaj) Ugyanakkot az igények a lehetőségekfölé 16 '' szamárköhögés nőnek. Ú3pest üzletei még csak vegyes szatócs8 '' skarlát,kanyaró boltok, kereskedői többnyire házalőkereskedők. A 8 '' agyvérzés szatócsboltok egy része azonban állandó 6 ,, árukészlete v áLasztékával finomabb áruiv a| az bélhurut 6 '' i gényesebb v ás árlóköztin séghez kív ánt alkalvérhas 5
|'996.március
Ú.ipestiHe|'ytörténeti Értesítő
mazkodni. Az élelmesebb kereskedőket az a törekvés is vezette, hogy a helyi pénzesebbréteget itthon tartsák, és megakadá|yozzátk a Pesten történő vásárlást. Két jelentősebb szatócsbolt árukészletétismerjük : Az egyikben kapható: cukor, rizs, gersli; fííszerek:gytimbér,bors, kömény; élvezeti cikkek: kávé, tea, mazsola; vegyi cikkek: gyertya' kéngyertya, keményítő' enyv, kréta; rövidáru: finom cérna,kenderfonal; ruhaanyag: selyemáru; szerszámok: kapa, kaszanyél,lapátok; italáruk: pálinka, rum, tokaji, likőrök stb. Végül 30 db cseréppipaés30 db pipaszőr. A másik szatócsboltban az előbbi árukon kívül fekete és sárga cukor, paprika, csokoládé, szentjánoskenyér, 2 Íjvegbenédességek,szappan' l a k k f e s t é k , f í i r é s z ,3 k ö t e g k é s z t o l l , 3 0 d b készülőben lévő toll, végtilvörös pipából 2 tucat. Ha megnézzuk az árukészletet,tapasztaljuk, hogy mintegy kiegészítik egymást, tehát a boltosoknak arra is volt gondjuk, hogy ne váljanak vetélytársakká. A társadalmi élet szintén a városiasabb életforma elfogadását, illetve az efe|é vaLő törekvést mutatja. A közélet alakulása minden másnál jobban tükrözi a lakosság rétegződé,sét, a társadalmi különbségeket. A társasági érintkezésbenaz egyes rétegeksaját határaikon beltil mozognak. 1851-benpl. a város vezető rétege táncmulatságot rendezett a losonci tűzkárosultak javára. ossze is gyűlik valamivel több mint 10,- pft ésezt az összeget küldik el. A gyűjtésttovább nem szélesítik, így az adomány a községi vezetőség tekintélyétemeli. Szórakozóhelyekben a község mégnem nagyon bővelkedik. A férfiak ta|áIkozó helye a kocsma meg a bormérés.Az igényesebbköztinség szátmátra azonban fényes kávéházak is nyitva állnak, játékasztalokkal, sakkal. Ez mát Pest hatása. A legnagyobb újpesti kávéház berendezése, felszerelésebármelyik hasonló pesti vállalkozással felveszi a versenyt. Akávéház első termébenteke. ésbiliárdasztal,14 dákó, sárgatézlámpák, sárgaréz fogasok, 5 aranyrámás tükcir díszítménnyel, képek, 20 ablakftiggöny, mosdótál víztartővaL, 3 tijságtartó, 4 bőrkanapé, 24 bőrszék,8 nádszék, pénztár trafiktartóval, szivargyújtó lámpa, üveges duplaajtó a vendégszobába.Itt aranyrámás tükrcik, 4 vörös ftiggöny, metszett likőrös üvegek és poharak, |2 pezsgőspohár, söröspoharak stb.
Megvolt tehát minden Újpesten az ötvenes évekbenés a hatvanas évek elején,ami a városi életformára áItalában jel|emző: impozáns Iakíházak és nyomortanyák, ügyeskedő iz|etemberek és éhhalállal küszködő napszámosok, ragyogő kávéházak és füstös kocsmák, prostitúció ésuzsora, fény ésámyék. Alkalmas talaj a hatvanas évek második felétől kiindulva egyrészt a köztgazgatási előr elépésre, m á s r é s z tp e d i g a l a s s a n b o n t a k o z ó p o l i t i k a i szervezkedésre.
Források: - Kubinyi András: Adatok Ú3pest i848 elótti Íörténetéhez - Hanák Péter: Yáz|atok a százade|ő magyar társadal. máról (Történelmi Szemle, 1962.2.) - Hanák-Laczkó.Ránki : G azdaság, társadalom, társadalmi-politikai gondolkodás (Történelmi Szemle 1969) - Ugró Gyula: Ú3pest - Gödöllói cs. éskir. Vegyes szolgabíróság iratai - Közigazgatási, polgári és fenyítő iratok (2. sz. Áil' |-evé|tá'r) - A fóti rk. plébániaanyakönyvei 1850.1865köz
10
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
Laczka Edit.:
1996.március
Helyiértékvédelem
al.|tl vuy rendelet.tervezet tü krében
Az Újpesti onkormányzatképviselőtestülete a rendeletébenszabályozta, hogy a kisebbségnek közeljövőben rendeletet fog alkotni a helyi joga van személyhez,eseményhezkötődve helyi építészeti értékek védelméről. A rendelet védelemrejavasolniépületeket,épületegyütteseket. e|őkészítéseés maga a védelmi rendelet is két A Főépítészihoda - amely eddig is összefogta a aLapvetőrészbő|áII.Az önkormányzat a rész|etes műemléki és a helyi védelemmel kapcsolatos felvette a kapcsolatot rendezésitervekkészítése során különös figyelmet ügyek intézését fordítés fordította településiórtékekvédelmére, mindhárom kisebbségi önkormányzattal. ezen belül is kiemelten a településszerkezet Együttműködő levelünkhöz mellékelveelküldtük tradicionális elemeinek megőrzésére, valamint a számukra a rendelet-tervezet által javasolt város történelme és hagyományai szempontjából építményeklistáját. Jelenleg ennek a listának a j elentős egyedi építészeti értókekmegóvásiíra. kiegészítése, esetleges pontosítása van A már eddig elkészültésjóváhagyott részletes folyamatban. A cé1mindenképpen az, hogy rendezésitervek számos - kb. 250-300 - épület Újpesten egységesértékvédelmirendelet jöjjön esetében javasolják azok helyi védelem alá létre,amely épp(,gyszolgáIjaakisebbségek,mint a he|yezé,sét, természetesenez a szám az orczágos kerület egészének érdekeit. műemléki és a fővárosi vódettség felett &tendő. Kerületünkben a helytörténeti kutatásoknak ésa Ennek érdekében időszeúivé vá|t olyan helyi nagy hagyományai vannak. helyi értékvédelemnek önkormányzati rendelet eIőkészítése'amely YalőszíníiLegúttörő kezdeményezésnekszámít, általános és összefoglalná mindazokat a szabáIyokat, hogy Ú3pe.t valamennyi amelyeket alkalmazni, és feltételeket,melyeket középiskolájában forgatják a diákok az ,,Ujpest vizsgálni és mérlegelnikell a védelemalá vont története', címíi olvasókönyvet, melyet a területek és létesítmények esetóben. A rendezési szerkesztők az Újpesti Helytcirtóneti A|apítvány el, és amely így a tervek egységeés teljességealkalmas volt arra, megbízásaalapján készítették hogy a rendelet-teÍvezet előkészítése két helytörténetiismereteketaz önkormányzat döntése Megjelent szakember felkérésével meginduljon. A alapjánaz oktatásitanrendbebeépítette. településszerkezeti elemek védelmét,megőrzését egy másik kötet' mely ,,Újpest. Írások a település cé|ző munkarész Korompay Judit Ybl.díjas címet viseli. Ez utóbbi az IJjpesti torténetéből'' v á r o s t e r v e z ő , a z e g y e s é p ü l e t e k ,o b j e k t u m o k É r t e l m i s é g iK l u b g o n d o z á s á b a n , a z Ú j p e s t i minősítése, értókeléseés maga a védelmi lista Helytörténeti Alapítvany kiadásában jelent meg, a összeállítása dr. CzéténylPiroska építészmérnök,település megalakulásának 150. évfordulója műemlékes szakmérnök részvételéveltörtént. A alkalmából. Irodánk és felkért munkatársaink is rendelet-tervezet dr. CzétényiPiroska és Berényi komoly segítségetkaptak az említett szervezetek András Úipest főépítészekcizös munkája. A tagjaitól, rendszeres együttműködésük, komoly rendelet-tetvezet előkészítésesorán a szerkesztők helytörténeti ismeretük is hozzájárult a rendeletetemeztékés órtékeltékmind a mííemlékvédelmi teÍvezetekészítéséhez. jogszabályokat, mind a fővárosi önkormányzat Ennyit az e|őzményekről,és most valamivel közelmúltban megalkotott helyi értékvédelmi bővebben magárő|a rendelet-tewezetrőI. rendeletét. A védelemkétformában jelenik meg. Az egyik Az Ujpest onkormányzatKépviselőtestülete a a településszerkezetivédelem,mely meghatározza helyi kisebbségi önkormányzatokról sző|ó és szabályozza, hogy milyen módon lehet Iroda munkatdrsa. Az itt közölt cikk, mint ivatal Főépítészeti előadás, 1995.auguszÍus1I.énJdszberényben hangzottel, A cikk szakmaiiisszedllításábanközremíÍködöttBerényiAndrús Újpest főépítésze,
l99ó. március
a
rl
I
beavatkozni a városi szövetbe, melyek azok az önkormányzatok nagyon nehéz gazdasági elemek ésmiért,amelyeket egyá|talánnem szabad he|yzetben vannak. Ezért az igen komoly megv á|toztatni, átformálni v agy megsemmisíteni, tradíciókkal rendelk ező Újpesti Ipartestülettel melyek azok a terület-fe|haszná|ási elemek, folynak tárgyalások' akik előzetesen vállalták, amelyeknek egységesvizsgá|ata szükségesahhoz, hogy akár készpénzzel,akár a speciális munkák hogy a terület beépítési intenzitása illetve karaktere e | v é g z é s é v ehIo z z á j á r u l n á n a k a h e l y i é r t é k m e g v á l t o z h a s s o n .A l e g f ő b b c é \ a t e l e p ü l é s - védelemhez,aFőépítésziIroda pedig - mely szerkezeti védelem esetébenaz, Ilogy idegen eddigi munkája során sikeres kapcsolatot alakított e l e m e k m e g j e l e n é s é r en e l e g y e n l e h e t ő s é g . ki különboző helyi gazdaságt és civil szerSzeretnénkelérni azt, hogy ne csak egyedileg vezetekkel - va|őszíníi|eg,,végigfogja koldulni'' értékes,nívós épületeképtiljenek,hanem az egyes Úipest szerveze;teite nemes célérdekében. épületek, építményekegymáshoz és környezeE|őzetes számításaink szerint közel 10 millió tükhöz való viszonya tekintetébenaz,,összhangzó forintra lesz szükség évente.Amíg a pénz a külön értelem'omegvalósuljon. Ezze| azt kívánom eÍTea célra létrehozandő koza|apítvány számláján hangsúlyozni,hogy az egyedlIegmegtervezett.jő meg nem jelenik, az onkormányzat vá|Ialja a házakbóLnem biztos, hogy jó utcaképis lesz az finanszítozó szerepét'Ez az aIapíwány az újpesti adott településistruktúrában. értékekvédelméért még nem jöhetett létre,mert A tewezet rajzi, tewi mellékletei - rendkívül ennek csak akkor lehet realitása, ha az alapítványi alapos településszerkezet-fejlődési kutatásra befizetésekadóalap-csökkentőek lesznek. t á m a s z k o d v a - m e g h a t á ro z z á k a v é d e n d ő Ezt azonban a mai adó- éspénzügyi jogszerkezett elemeket, valamint kijelölnek hangsúly- szabályok nem teszik |ehetővé,hiszen a helyi érzékenyterületeket, amelyek esetébenegyedi értékvédelmet nem tekintik olyan közcélnak, mely e|1árást kell alkalmazni. a má,remlítettkedvezménybenrészesülne. A védelem másik formája az épületek, Ezért nagyon fontosnak tartom: vegyék építményekegyedi védelme. A védelem áita|ában figyelembe az adójogszabá|yok módosítása során a tulajdonosok valaríiféle korlá tozása tulajdonuk azt, hogy az i|yen célok is megkaphassák az haszná|atában, vagy az azokkal kapcsolatos ,,adóalap- csökkentő befizetés''minősítését. A helyi rendelkezésekszabadságában a közösség érde- építészetiértékekvannak olyan fontosak' hogy keinek érvényesítése érdekében. azok, vagy azok nem reprodukálható részletei ne A rendelet-tervezeta helyi védelernrejavasolt semmisüljenek meg a finanszírozási háttérhiánya építményekesetében előírja, hogy az épület miatt. felújítása,átalakítása,esetleges bontása milyen A rendelet-teÍvezetelkészítése az e|ső lépésvolt feltételekegyüttes fennállása eseténtörténhet meg. a helyi építészeti értékekvédelme érdekében. A k o r l á t o z á s b ó l k i f o l y ó l a g t ö b b l e t k ö l t s é g Ujpest aránylag fiatal, alig több mint 150 óves jelentkezhet,melyet az Újpesti onkormányzat település.További tervezéstörténetikutatási munka ellentétben a fővárosi páIyáztatási rendszerrel yár ránk, mellyel teljesebbétehetjük leendő automatikusan megtérít.A rendelet mellékletelesz rendeletünket. Másik célunk az ipartőrténeti egy minta-nyomtatvány, melyet a helyi védettséget k u t a t á s . Ú j p e s t j e l e n t ő s i p a r t e r ü l e t v o l t , a é | v e z ő é p í t m é n y e kt u l a j d o n o s a i n a k , i l l e t v e századfor duló ipartelepítésénekszámos értékes épÍttetőnek,az engedély k&eImezőinek kell eleme ta|á|hatő még meg, melyek között már a kitölteniük abban az esetben,ha épületiikön építési jelenlegi rendelet e|őkészítésesorán is feltártunk e n g e d é l y h e z k ö t ö t t , v a g y a j e l e n r e n d e l e t - néhány reménybeli ipari műemlék és ipari helyi tervezetben szabályozott munkálatok e|végzését védelmet igénylő építményt.Ebben a munkában tervezik. é p p t t g ys z á m í t u n k a B u d a p e s t i V á r o s v é d ő Az automatikus megtérítés- melyet szám. Egyesület segítségére' mint a Főpo|gármesteri lrákkal is bizonyítani kell -, igazo|t többletköltség Hivatal Telepü1ésiÉrtékvédelmiÜgyo sztá|ya jelenti. Ez ígynagyon szépenhangzik, támogatására. megtérítését de joggal feltehetik a kérdést,hogy vajon az Újpesti onkormányzatnakuan-" et.genoo pénzea finanszírozáshoz, hiszen - mint tudjuk - aZ
1996.március
SzendiLajosné-:
Uipesttemetői (1840-1ees)
A polgármester ezek után így nyiiatkozott: Gróf Károlyi István földbirtokos az 1840. A polgárok erőteljes évben, az akkór Újpesten működő valamennyi ,,Lesz rendezésésbekerítés''. vették felekezet hasznőiatáná,temetésrealkalmas területet követelése nyomán 1910-ben léckerítéssel utca, Té1 utca, adományozott.Az egykori Szt. Gellért,Bocskai és kcirbe az akkori Apponyi Albert Lőwy utcák á|ta|hatfuolt terület 1846-bana község Diófa utca, BUR-vasút és az Esztergom-Budapest Nem tulajdonába került. Határait körülárkolták és a vasútvonal ttjltése áitaI határo|t területet. bonctermet, lakást, Dunátólegószen atemetőhatáráigterjedőterületet sokkal később gondnoki Ennek a temetőneknem volt ravata|ozót valamint a Szemé]lyzet tészére akácfák:kalbeüItették. utca ravatalozőja, az elhunytakat házukban ravata\oz- pihenőszobát is építettek.A Té1és a Diófa vonalába kriptákat építettekúgy, hogy azok 8-9 ták, majd innen - egyházllk szertartása szerint kísértékvégső nyughelyükre. Ebbe a temetőbe koporsó befogadásáravoltak alkalmasak. A kriptákat egymástól, kovácsoltvas kerítés *uia:o éwel később,1907-ben 1877-ígtemettek, szüntettékmeg. Gróf Károlyi Sándor 1873-ban váIasztotta el. Rendbehozták a temetői utakat, A temető területén adott újabb területet temetésekreaz első temető öntözésre kutakat létesítettek. de a lakosság számának kertészetis működöttazI. világháborúig,ahonnan ,,o-,iédságában, is növekedéséve|ezis lassan betelt.A gróf 1889-ben nem csak a temetőt, hanem a város köztereit időben azza| a kikötéssel bővítette a meglévő területet, virággal, növényekkel látták el. Ebben az bogy az egyházakezek után végleglemondanak csak koporsós temetésekvoltak, az elhunytak minden temetőhely iránti igényűI. Az új temetőt maradványait saját felekezetük temető-részében 1890-ben nyitották meg, felekezeti részekre hantoltákel. 1919-bena temetőketköztulajdonba osztották és kezelési1ketaz egyházakrabízták. vették. Az űjpesti temetővel kapcsolatban megjelentakkor egy érdekeshír:,,Be kell vezetnia Újpesten abban az időben római katolikus, Újpesten ilyen irányban hozott most rúó,mátus, evangélikus, baptista egyház és zsidó halottégetést.'. a felekezet működött. 1902-ben a zsidó hitközség határozatota Nemzeti Tanács. Kimondta, hogy atemető területéből2,5 hold elkerítésére propaganda célokra begyííltösszegekből felépíti kérésére, A keriilt sor. Úgy a keresztény,mint a zsidó temető Újpesten az e|ső magyarországi krematóriumot''. kezdetben rendezésiterv nélkül kezdte működését, tanácshatalom alatt ez a terv nem valósult meg, szánés határa 1assan a Lakóházakig terjedt ki. Ennek később pedig már fel sem merült az építés terület eredményekéntrendezetlen képet mutatott a déka.Ebben az időbenmár láthatóvolt: ez a kell kegyelet helye. Egy korabeli újpestiújságerről így tovább nem bővíthető és lassan gondoskodni bővíthető tudósít: ,,Szomorúságfogjael polgáraink szívét egy új, tágasabb és a későbbiekben amikor útjuk a temető mellett visz e|. Érz\ temetőrő|. A város ekkor vásárolta meg gróf Károlyi mindenki, hogy egy borzasztó hanyagság és nemtörődömség é1őianújele:temetőnk rendetlen LászlőtőI annak megyeri uradalma részétképező, Azérterre esetta és mindenkit megbo tránkoztató á1lapota... A mai Megyeri úti temető teruLetét. l e l k é s z e k , a p o | g á r o k m i n d k é r t é ka t e m e t ő v á L a s z t á s , m e r t a m e g y e r i v i l l a m o s j á r a t n a k bekerítését,azonban hasztalan. Még mindig kösztlnhetően jő volt a megközelítése,továbbá gazdát|anállatok, a fővárosi razziáktőI szétiasztott mert a Fóti útis jól jarhatő volt. Ez a terület 36.505 a1akok, munkátlan sihederek és szennyes négyszögtilnyivolt és a vételára2l.903 aranyszemélyekta|á|koző-,szőrakozó- és vívóhelye, a korona. A város l9}o-ban versenytárgyalást hirdetett az űj kőztemetőben építendőőrlakás, és könnyóivel fájdalmával mindnyájunk iroda, l kilométernyi sodronykerítés,illemhely megszentelthely: atemető...'' ntÍra.Azittköziikdolgozatazeredetiriividítettvtiltozqta.A pdlyázatón díjat nyert. Alapítvány Panteon Nemzeti a míível 1995.ben szerző az eredeti
199ó. március
e
Újpesti He|ytörténetiÉrtesítő
valamint két fészer Iétrehozására,A pá|yázatot öt, elTe a munkára szövetkező kisiparos nyerte el. A növekvő árak és más okok miatt azonban nem velük, hanem házilagos kivitelezésbenkészültek el a létesítmények. Az űj köztemető átadására 7921.ben került sor dr. Semsey Aladár megyebiztos részvételével,aki megállapította'hogy a temető a törvényes előírásoknak megfelel. Akkor a temető határa a Megyeri és a Fóti út volt, a másik két határ az uradalommaI érintkezett. A temető Fóti úthoz közel eső területéná||t egy ideiglenes ravatalozó, távolabb az őr lakása. A temető határait fehérre meszelt oszlopok jelezték.Kaviccsal felszórt, kijelölt utak vezettek a majdani parcellákhoz' loc solásra már v ezetéke s vízcsapok szolgáltak. Az e|ső temetésret92|. ápilis 4-énkertilt sor a 27 -es parcellában, kellemetl en kÍzjátők keretében. A városi mérnök által meghatározott sírgödorméretszűknek bizonyult, ezértcsak a sír kitágítása után lehetett a temetéstbefejezni. Az új temető egyházi felszenteléseelmaradt, mert a felkért pap nem vállalta, hogy köztemetőben csak egy felekezet végezze a beszentelést,ezért ű'gy határoztak, hogy a temető főbejárata közelében keresztet helyeznek el, hogy ott majd mindenki leróhassa kegyeletét. A megnyitást követően először, a 2.7-es, 15-ös, 16-os, 17-es, 18.as és 19-esparcellákban törtóntek temetések.Esténként,ahogyan a temetői záróra közeledett, a |átogatókat harangszóval kérték távozásra. |922-tőI ebben a temetőben is létezett városi kertészet.A 6 holdas területen fafűtésű növényházak voltak, itt nevelték a későbbi kiültetésre szánt pa|ántákat. A főkertésznek is itt volt lakása. 1932.ben a temető területéből.a mai Reviczky utca, Megyeri út,Fóti út ésBaross utca á|tal határolt területet leválasztották. mert ezen épült fel az űn. oNCSA-telep (országos Nő- és CsaládvédelmiAlap) tcibbháza. 1936-ban,amikor az építkezésekbefejeződtek, a temető területét a Szilas -patakig bővítették. ' |945 tavaszán súlyos természeticsapás éÍtea temető területét.A lerombolt budapesti hidak roncsai miatt feltorlódott jég nagy átvizet okozott Újpesten. Elsősorban a mélyebben fekvő megyeri városrészkárosodott, benne a temető területe. Sok sír víz alá került, síremlékekdőltek ki, és az utat szegéLyezőfasor is kárt szenvedett.Újpest régi temetőjébenekkor már nem voltak temetések,a
13
kotelező 30 éves türelmi tdő |ejártával 1955-ben kezdődött meg annak tervszerű felszámolása, a sírokban nyugvó csontmaradványok áttelepítésea Megyeri űti temetőbe. Ha a hozzátartozók még éltek, ők gondoskodtak az áttemetésrő|.Néhány sírból a csontokat a kertvárosi plóbániatemplom I947-ben építettkriptájába helyezték át. Azokat a csontmaradványokat, amelyek áttemetésérő|a család nem gondoskodott, közös sírban, közös emlékjel alatt hantoltrákel Megyeren. Az ezze| egy időben felszámolt zsidó temetőben nyugvók a Kozma utcai zsidó temető kijelölt parce|Lájábakerültek, Az 1956-os forradalom napjaiban meghaltakat, katonai tiszteletadással temettékel 1956. november 1-jén.A megtorlás éveiben az újpesti forradalmi bizottság hét tagsát kivégezték,ők a Köztemető 301-es parcellájában nyugszanak. A Megyeri úti temetőben több épület található. A főbejárattól jobbra eső épületbenvan az iroda, balra a temetőőr lakása. A régi ravataloző épületét 1989-ben teljesen felújították,átalakították.Most két ravataIozó, korszerű híitőház, raktárak és öltözők vannak az épületben.Ezzel egy időben |átták el szilárd burkolattal atemető főbb útjait.A közelmúltban, a temető felső, lakótelepre eső kerítésében új kaput nyitottak. Ennek közelében, a temetőkerítésmellett á|| a régí,1904-es óvszámot viselő fakereszt. A falsík belső, temetői oldalában umasor kialakítására került sor. Napjainkra átalakultak a temetésiszokások is. Egészen 1960-ig a ravataltól a sírhelyig lovas díszhintón vitték a koporsót. A virágok és koszorúk a hintó tetejérekerültek. A szertartást segítő alkalmazottak fekete Bocskai-ruhát viseltek. A sírhoz vonulás aIatt a temetői harangot kézze| kondítottiíkmeg. Mára a Bocskai-ruhát felváltotta a téIt-nyári formaöltözék, a hintó helyett környezetbarát, halk járásű, elektromos meghajtású autó szolgá1r.A kézi harangozás helyett, magnetofon.szalagra rögzített hangfelvétel kíséri a gyászmenetet.A temetésekpolgári ős egyházi szertartások szerint történnek. A temetőben ma vegyesen - urnás és koporsós - történnek a temetések.Külön urnatemetőt alakítottakki, ahol a földbe temetik az umákat és síremléketállítanak fölé. Vannak urnafalak és urnaoszlopok. A koporsós temetésthagyományosan földbe végzlk, de vannak a temető falainál épült kripták is, amelyekben6-12 koporsónak van helye. A temető
L4
Újpesti Helytörténeti Ertesítő
1996.március
első polgármestere,dr' Semsey Aladár (18721953) polgármester, Halassy olivér (1909-1946) olimpiai bajnok, Mády Lajos (1848-1918) ref. lelkész,Pállya Celesztin ( 1864-1948) festőművész, P é c s i S e b e s t y é n( 1 9 1 0 - 1 9 9 1 )o r g o n a m ű v é s z sírhantjait.Itt őrzik az Újpest környéki harcokban sírkert. katonák A temetőben elhantolt híres személyiségek elesett ofosz. ukrán és más nemzetiségíí 50. száma nem jelentős. A régi temetőben nyugvó emlékét.A II. világháború befejezésének avattak az híres halottak közül több nem került áttemetésre, évfordulój án, 1.995-ben,emlékjelet vagy nem a Megyeri úti sírkertbe hantolták el újpestikatonaáldozatok tiszteletére. Források: maradványaikat. Eltűnt pl. Mildenberger Márton 1931. - Ugró Gyula:Újpestmonográfia díszsírhelyeés hamvai. Illek Vince, Újpest első - ÚjpestésVidékec.|ap192|. család tag. plébánosa vagy a Bachmann építész - 60 éva kegyeletszo|gá|atában7979. 1983. - Kunt Ernő:Temetőknépművészete jainak csontmaradványai a kertvárosi templom 1981. Lexikon MagyarÉ|etrajzi kriptáj ában nyugszanak. Megyeren nagy tisztelet 1993' - Úipest. írásoka településtijrténetébő| ( 1 8 3 0 1 8 9 2 ) h u s z á r övezi Lebstück Mária - Úipest, helytöfiénetiolvasókönyv 1994. főhadnagy, dr. Ugró Gyula (1865-1949) Újpest
talajvizes részeín,megszüntettéka koporsós temetéseket,ott csak urnafülkós temetéstvógeznek. A Megyeri úti temetőben évente600-700 koporsós és 1200-1300 umás temetéstörténik, ezze| a statisztikával Budapest harmadik temetője az újpesti
HsrcES U1pesqseK aJ
Negyedi Szabo Béla, az ujpestipolitikai uiságírásmegteremtőie 1 879-ben született Budapesten. Közgazda, újságíróés politikus volt. 1903-ban kezdte újpesti pályafutását mint az E||enzéki Hírlap főmunkatársa. 1907-ben alapítőja és főszerkesztője az Újpest c. lapnak, majd az 1909. május 1-jén elősz
világháborút követően az újpesti Hadiárvák és tzvegyek otthona Eg,vesület igazgatőja volt, I922-tőI a Nemze ti De mokrata P árt nemzetgyűlési p ó t k é p v i s e l ő j e .1 9 2 9 . t ő I P e s t v á r m e g y e k ö z igazgatási bizottságának tagja' majd 193 |-tőI a törvényhatósági bizottság elnöke, 1930-tó1 a magyar parlament feLsőhá,'zánakpót. tagja. Nevéhez fíiződ1k az 1914-benelőszor megjelent Újpesti Almanach szerkeszt é s eé s k i a d á s a . I r o d a l m i munkásságot is kifejtett: Borús napok címen novelláskötete jelent meg. Negyedi Szabó BéIa :r;g-vérighí1lapírónak tartotta magát. Eletelve volt az tgazmondás, az olvasó tényszeríi tájékoztatása. Rendkívül ismert és elismert kozéIetíember volt. 1935 májusában halt meg Újpesten, a város díszsírhelyre temettette a Megyeri úti temetőben.
1996.márciu*
Újpesti HelytörténetiÉrtesítő
15
/ flffit ot, \.W_)E.)1z Üjpesti ,I/árosvédő TgyesÜ|ethírei .*9*&8^
"\5e
loo(
> A szokatlanul kellemetlen időjárás ellenére mintegy százan vettek résztaz egyesület január 27-i, tdei első rendezvényéna káposztásmegyeri Szentháromság plébániaktizpontbanrendezett látogatáson. Tagtársainkat és a vendégeketdr. TOMKA FERENC plébános úr - egyesületünk tiszteletbeli tagja - baráti szavakkal üdvözölte, majd SILLYE JENŐ tagtársunk, a p|ébániavilági elnöke kalauzolta. A látogatók megismerhettéka plébánia előttirténetét,az építkezésfázisait és személyesen győződhettek meg a nagyszeríí'\étesítményértékeivel,még inkább azzal a lelkiséggel, ami a templomot, ahozzátartoző közcisségi épületeketa kápo sztásmegyeriek valós ágos otthonáv á teszi. Köszönjük a szíveslátást! > Február 10-éna Polgárcentrumban került sor aÍÍaaz ankétra,ahol kerestük a választ, hogy valóban a ,,Kivágott fák városa Újpest?'' nÁloy ynszl-ó tagtársunk, aki a Fővárosi Kertészeti Vállalat nyugdíjas főmérnöke, ismertette azt a nagyarányúpusztítást, amit az utóbbi időben városunkban tapaszta|t.Az arkétvendégevolt BUZNA FERENC tanácsnok úr, aki elmondta: milyen erőfeszítésektörténtek az onkorm ányzat ÉszérőI a parkok és fák védelme érdekében,és beszámolt a pénzügyi ráfordítások mértékéről.GÁL ISTVÁN és DARóCZI LAJOS tagtársaink, akik az tjnkormányzat képviselői is, hozzászólásukban j avasolták az iskolai neveléséspropaganda hatékonyságának javítását. Több hozzászőLás foglalkozott a lakosság tájékoztatásával, és a jobb informálás szükségességével. Egyesületünk a közeljövőben konkrétj avaslatokkal fordul majd az illetékesekhez éstársadalmi összefogást szervez a környezet megővásáért. > Február 24-énegyesületünk tagiai Iátogatást tettek az Újpesti Szennyvíztisztító üzemben. HaZigazda az egyesületrészérő|SoMosI lózsnn tagtársunk voLt,az üzemet GARA GYÖRGY igazgatő úrmutattabe. A közelháromórás, mindvégigérdekes bemutató, meggyőzte tagjainkat, hogy az uzem korszerű körülmények között éshatékonyanműködik. A sok kérdésrekorrekt válaszok hangzottak el, nem titkolv a a nehézséseket.
> Egyesületünk a honfoglalás 1100. évfordulójára emlékezve rajzpáIyázatot hirdet az (tjpesti áIta. lános iskolák felső tagozatos tanulói, valamint a hasonló korú gimnazisták részére,,Aminekem Ujpesten a legszebb'' címmel. Apátyázatrészletes ki* írásáttaz tL|etékesiskolaigazgatők március elején kézhez kapták. Az október végénzáru|ó páIyázatra küldött legszebb rajzokat kiállítják és díjazzák. A pá|yázat fővédnöke: dr. KAPoLYI t-ÁszI-ó atadémikus,egyesületünk elnöke. } Az európai egyetemi hallgatók vIA PACIS elnevezés(l környezetvédelmi szeÍvezete egyesüle tünk segítségét kérte,hogy egy kb. húsz fős csoportja idén nyáron Újpesten környezetvédelmi munkát végezhessen.A kialakult gyakorlat szerint, Európa ktilönböző országaiból 10-14 napos időtartamra érkeznénekfirík és lányok, akik térítésmentesen segítenéneka természetmentésében. Egyestiletünk javaslattal fordult BUZNA FERENC kömyezetvédelmi tanácsnok ilrhoz, hogy a Farkaserdő elszennyezett részeithozza rendbe ez a csa. pat. Javaslatunkkal az i||etékesekmár foglalkoznak. A fejleményekrőIh|Ítadunk! } trtjmmel közöljük, hogy az e|mű|t két hónapban 42 (lj je|entkező lépettbe egyesületünkbe. Köszöntjük óket és kérjük aktív segítségüketterveink megvalósít.ásáltoz! > Felhívjuk tagtársaink és az érdeklődők figyelmét,hogy március 23-án, szombaton 1,5 őrakor, ankétot rendezünk a Polgárcentrumban ,,Kellenek-e szobrok Újpestre?'' címmel. Házigaz. da BANGA FERENC tagtiársunklesz. Meghívtuk összejövetelünkre ZSIGMONDI ATTIL A tagtár. sunkat ésHOCK ZoUrÁN alpolgármester urat. > Figyelem! Értesítjüktagtársainkat, hogy az ez évi tagdíjfizetésremindenkinek postán küldünk csekket. Az igazobányokat rcndezv ényeinken fogjuk ez évrebélyegezni,ha abefizetésrőI szó|ó ígazo|ő szelvényttagtársaink bemutatjzk. Kérjük szíves elnézésüketaz (lj típusúcsekkek késedelmes elkészítése miatt!
r'.-j*-!_
fli 1.-
i 16i
Új pestiHelytörténetiÉrtesítő
[9 Az Újpesti MunkásmozgaLmi Klub kiadásá. ban január 10-énjelent meg az,,ÚJPESTÉRT'' c. fotóalbum. A kiadvány emléketál|íta II. világháboruban kuzdő újpestiantifasisztáknak. us 60 évesa ,,LANT'' az újpestiBaptista Gyülekezet lapja. 1936. február elejénjelent meg először e z e n a c í m e n a z ú j p e s t ib a p t i s t á k k i a d v á n y a , PANNONHALMI BÉLA lelkipásztorkodása idején, ifj. NAGY JóZSEF szerkesztésében. Az 1991.február 3-án Úr I-RNT címmel megjelenő űjság azóta havonta kerül az olvasók kezébeMARosI NAGY LAJOS szerkesztésében. A kettős jubileum kapcsán szeretettelköszönti a HELYToRTÉNETI ÉnrEsÍTő azÚr I-aNr olvasóit, szerkesztőjét éskiadóját. g9 Február 1-jén- családias harrgulatúünnepségkeretében- nyújtottaát dr. VITÁRIS EDITnek, Újpest jegyzőjénekdr. KAPOLYILA1ZLó az Újpesti VárosvéclőEgyesület elnöke a ,,KRISZT LAJOS EMLÉKÉRE,, a|apítványelső díját. Az ün. nepségenmegjelent dr. PESTA rxszro, Újpest egykori tiszti főorvosa, dr. ISTVÁNFFYNÉ MIKLóS MARGIT ny. gimnáziumí tanár,dr. ERDÉLYI l-xszl'ó Úipest egykori jegyzője. Az onkormányzatot HOCK ZoUrÁN alpolgrármesterés uÉszÁRoS FERENC, a káposztásmegyeri részönkormányzat elöl1.árójaképviselte.Jelen voltak az Ú;pesti Helytörténeti Alapítvány ésaz Újpesti Városvédő Egyesület vezetői. A kitüntetettnekszívből gratulálunk! le Befejeződótt az,,Újpesti egyházak és felekezetek története1830-1995,,c. könyv szerkesztése. A kiadványt a millecentenárium tiszteletéreaz Újpesti Helytörténeti Alapítvány gondo zásban, az Újpesti Városvédő Egyesület adja ki. A könyv megjelenésérő1 olvasóinkat tájékoztatni fogjuk! us A Budai Magánmúzeum Alapítvány tulajdonában lévő, GYÖKERES ISTVÁN gyűjtéséből Az a|apítványtámogatói: ASCHNER LIPóT ALAPÍTVÁNY' CHINOIN RT.,
Éponc KF.r.,FILE SELsZ KFT., FÜRsT sÁNDoR, HANZLIK PÁL, HoLLósr cyoncy, IvÁNYI JÁNos, IvÁNYINÉKoNRAD GIaELL^, DR. KAPoLYL^1ZL}. KoZMA sÁNnoRNÉ, PYLoN 2000KFT.,ÚJpBsrI KoZoSsÉGITv, ÚJpnsr oNronuÁNYZATA, RICoPY KFT., SZOC.DEM.PÁRT ÚJpBst, ÚJpnsrI vAGYoNKEZELŐ RT.
1996.március
származó 1z| db. eredeti újpestiképeslapszínes másolatával gazdagodotta Helytörténeti Gyűjtemény.A díjmentesenátadottanyag sok segítséget ad a helytörténetkutatóinak a korabeli Úipest arculatának megismerésében. A legkorábbi kiadvány Í89.IbőI származik' E,zú'tonmondunk köszönetet GYOKERES IsTvÁN úrnaka nagylelkű ajándékozásért! ls Alapítványunk március 2-án rcndezte me9 az újpestiközépiskolások III. helytörténeti vetélkedőjét. A magas színvonalúversengésben- féIévie\őkészületetkövetően - a következő intézmények indítottakc sapatot:B ay ZoLtán S zakközépi skola, Bródy Imre Gimnázíum, Berzeviczy Gergely Szakközépiskola,Bőripari Szakközépiskola,Déri Miksa Szakközépiskola, Ktinyves Kálmán Gimnázíum, Újpesti Műszaki Szakközépiskola, ésegy intézményekenkívüli csapat ,,Újpest'' néven,olyan akik újpestiek,de nem újpesti diákok részvéte|ével, intézmény hallgatói. Igen szorosküzdelemben(1-2 pontoskülönbséggel) elsó helyen a Könyves, rnásodik helyen a Műszaki Szakközép és a harmadik helyen a Bródy Gimnázium csapatavégzett.Több különdíj is átadásra került. A Viárosvédőegyesület ktilöndíját az ,,Újpest'' csapat,az ÉrtelmiségiKlub díjátaBőripari csapat' az Aschner Lipót Alapí*ány díjáta Műszaki szakközépiskola, az ÉPORG Rt. díját a Déri Miksa csapata, a RICoPY Kft. díját a Berzeviczy csapata kapta meg. A zsűri elnöke HOCK ZoUfÁN kulturális alpolgármesterúr volt, aki a vetélkedővégén elismerő szavakat mondott a fekészítő munkáról és a csapa[okteljesítményéről. Végül - a hagyományoknak megfelelően - HOCK (tr az első három helyen végzettcsapat tagjait, a te|készítőtanárokat ésazsűn tagjait vacsorán látta vendégül.
Kiadj a: az Uj pesti He|.v.történeti Alapítvány E|nök: Dr. Sipos Lajos Szerkesztő: Kadlecovits Géza Szerkesztőség:|047 Bródy Imre u. 1. Te|.: 160.5369 Tipográfi a: Wagner Atti|a Készü|t:TUNGSRAM PRINT Kft. nyorndaüzemében Fe|elős: a nyomda vezetője
