KABA VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 4183 Kaba, Szabadság tér 1. sz. : 54/523-100 Fax: 54/522-013 E-mail:
[email protected]
„A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben… kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot…”
MEGHÍVÓ A képviselő-testület 2011. június 23-án (csütörtök) 14,00 órai kezdettel ülést tart, melyre ezúton meghívom. Az ülés helye: Városháza emeleti tanácskozó terem Napirend: 1. Beszámoló Kaba város közrend, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági helyzetéről, ezek javítására tett rendőri intézkedésekről, tervezett feladatokról Előadó: dr. Krocsek Zoltán rendőrkapitány Nádasdi János őrsparancsnok
Különfélék: 1. Javaslat tankönyv és taneszköz támogatásra Előadó: Szegi Emma polgármester 2. Rendelet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Előadó: Szegi Emma polgármester 3. Rendeletalkotás a szennyvízcsatorna közműfejlesztési hozzájárulásról Előadó: Szegi Emma polgármester 4. 2011. évi költségvetési rendelet módosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 5. Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ létszámbővítése Előadó: Szegi Emma polgármester 6. Ingyenes fürdő látogatás engedélyezése Előadó: Borbély Vilmosné intézményvezető Váradi Istvánné főigazgató Dr. Kaszáné Sarkadi Anna intézményvezető 7. Óvoda vezetői pályázat elbírálása Előadó: Dr. Csabai Zsolt jegyző 8. Együttműködési megállapodás megkötése a MÁNÁDI Kft-vel Előadó: Szegi Emma polgármester 9. Hunnia Motoros Egyesület kérelme motoros találkozó támogatása iránt Előadó: Szegi Emma polgármester
Kaba, 2011. június 15.
Szegi Emma Polgármester
Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről 121/2011.(V.19.)Kvt.h. önkormányzati hatósági ügyben Az érintett értesítése a képviselő-testület döntéséről megtörtént. 110/2011. (V.19.) Kvt.h. a Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról és a „Település szociális ellátó rendszeréről” szóló beszámolók elfogadásáról A Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásáról szóló beszámoló és képviselőtestületi határozat meg lett küldve a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére. 115/2011. (V.19.) Kvt.h. az Önkormányzati Minisztérium által kiírt EU önerő támogatás benyújtásáról a „Kaba város bel- és külterületi vízrendezése” című pályázat tárgyában A pályázat benyújtása megtörtént. 116/2011.(V.19.) Kvt.h. a kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése című elnyert pályázat közbeszerzési ajánlattételi felhívás elfogadásáról A pályázati felhívás közzététele megtörtént. 117/2011. (V.19.) Kvt.h. a kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítása és korszerűsítése című pályázathoz projektmenedzser megbízásáról Az ADITUS Zrt-vel a projekt menedzseri szerződés aláírása megtörtént. 119/2011. (V.19.) Kvt.h. „Idősbarát Önkormányzat Díj” keretében kapott támogatás felosztásáról A civil szervezetek és klubok részére a képviselő-testületi határozatban megállapított támogatás kifizetése az igénybejelentések szerint folyamatos. II. A segélyhívó eszközök lakóházakhoz történő kihelyezése csúszik, emiatt a projekt zárási határidejének a módosítását kértük a VÁTI Nonprofit Kft.—től július végéig. Biharnagybajom Községi Önkormányzat csatlakozott június 1-től a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Intézményi Társuláshoz, valamint a jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz egyúttal 40 db házi segélyhívó eszköz kihelyezését is kérte. Ennek megfelelően kértük a
Váti Nonprofit Kft. hozzájárulását, hogy immár Kaba, Báránd, Sáp és Biharnagybajom településeket is lefedjük a segélyhívó eszközökkel, és reményeink szerint július végéig valamennyi háztartáshoz kihelyezésre kerülnek a segélyhívó eszközök és a projektet le tudjuk zárni. A Vízrendezési pályázat kivitelezési munkái határidőre befejezésre kerültek, jelenleg a vízjogi üzemeltetési engedély beszerzése van folyamatban. Az engedély kiadását követően július végéig kértük a projekt lezárási határidő meghosszabbítását, tekintettel arra, hogy az EU Önerő alap pályázat, így erre a projektre is benyújtható legyen. A Nemzeti Diverzifikációs Program kiírására a Főtér felújítás tárgyában elnyert pályázat közbeszerzés előkészületei folyamatban vannak, valamint a közbeszerzéshez szükséges tervek készülnek. A Nemzeti Diverzifikációs Program kiírására a Fürdőfejlesztés tárgyában az építési munkák kivitelezésére indított közbeszerzési eljárás lezárult. A főépület kivitelezési munkái befejező stádiumhoz értek. A vízgépészeti részre vonatkozóan eredményesen lezárult az új közbeszerzési eljárás. Tényleges munkát a kivitelező augusztus végén kezdi meg. A Kabai „Hétszínvirág” óvoda felújítására benyújtott pályázatot az irányító hatóság a pályázatban szereplő támogatási igényünkkel (csökkentés nélkül) jóváhagyta. Jelenleg a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás folyik, eredményes lezárását követően augusztus közepén kezdődhet a kivitelezés. Hazai forrású pályázatot nyújtottunk be az Általános Művelődési Központ Sári Gusztáv tagiskola területén (Kossuth u. 2.) kondi park kialakítására. A pályázat elbírálása folyamatban van. Kaba, 2011. június 15. Szegi Emma Polgármester
Rendőrkapitányság Rendőrkapitányság Püspökladány Iktatószám: 09070/ 2210 / 2011. ált.
BESZÁMOLÓ
A közrend, közbiztonság, közlekedésbiztonság helyzetéről, a foganatosított rendőri intézkedésekről és a jövőben tervezett feladatokról KABA város területén területén
2011. 2011. június 14. Készítette: Dr. Krocsek Zoltán r. alezredes rendőrségi főtanácsos kapitányságvezető
HajdúHajdú-Bihar megyei RendőrRendőr-főkapitányság Püspökladány Rendőrkapitányság Vezetője 4150 Püspökladány, Baross Gábor Gábor u. 2.sz. Tel.: 54/51754/517-000 Fax.: 54/51754/517-002 IRM Tel.: 32/5432/54-00 Fax.: 32/5432/54-21 ee-mail:
[email protected]
Iktatószám: 09070-5983/2011. ált.
Tárgy: Önkormányzat előtti beszámoló KABA Ea.: dr. Krocsek Zoltán r. alezredes Tel.: (54) 517-000
BESZÁMOLÓ Kaba közbiztonságának közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről
BEVEZETÉS
A Püspökladányi Rendőrkapitányság jelen alkalmat megelőzően egy éve számolt be a településeken folytatott tevékenységünkről, a közrend, közbiztonság és közlekedésbiztonság helyzetéről. A Püspökladányi Rendőrkapitányság állománya a 2010. évre meghatározott célkitűzéseit az egyre fokozódó gazdasági megszorító intézkedések ellenére – Kabán is alapvetően teljesítette, a részére meghatározott feladatokat törvényesen, az állampolgári emberi jogok tiszteletben tartásával végezte. Megítélésünk szerint Kaba település és a működési területünk közrend-, közbiztonsági helyzete stabilnak ítélhető meg. Hasonlóan jónak értékeljük kapcsolatunkat térségünk lakosságával, hivatalos szerveivel és civil szervezeteivel is.
A VEZETÉS – IRÁNYÍTÁS A kapitányság jelenlegi szervezeti struktúrája a Határőrség integrációját követően alakult ki. Napjaink követelményeihez, a szervezet funkciójához jobban igazodó állománytáblánk 2008. január 1-től került jóváhagyásra. 2010. évben jelentős feladatot adtak a kapitányság állományának az országgyűlési, majd az önkormányzati választások, melyek magas színvonalú biztosítása mellett is tudtuk erőinket a helyi rendőri problémákra koncentrálni. Nyugdíjba vonulás, leszerelés vagy áthelyezés 2006 évben az állomány 8, 2007 évben 10, 2008 évben 17, 2009 évben 4, 2010-ben 5 tagját érintette. A megüresedett státuszok feltöltése folyamatos munkát igényelt. 2010-ben összesen 7 fő új kolléga került a kapitányságunkra, 6 hivatásos és 1 közalkalmazott. Jelenleg csak 2 hivatásos státuszunk betöltetlen, valamint 2 fő GYES miatt esik ki a munkavégzésből. 2011. évben családi problémák és betegség miatt 2 fő szerelt le. Az elmúlt évben a korábbi hivatalvezető nyugdíjazása miatt a személyi változások a kapitányság vezetését is érintették. Az elmúlt évek személyzeti változásai következtében az állomány jelentősen megfiatalodott. A kevésbé tapasztalt állomány folyamatos képzése, ellenőrzése a korábbiaknál nagyobb feladatot és felelősséget jelent a parancsnoki állománynak. További nehézséget jelent az a körülmény, hogy a hivatásos állományunk 17%-a a bűnügyi területen dolgozók 25%-a kapitányságunk illetékességi területén kívül lakik. A rendőri intézkedések jog- és szakszerűségét tekintve a tárgyidőszak vonatkozásában nincs okunk negatív értékítéletet alkotni. A kényszerítő eszközök alkalmazását, a személyes szabadságot korlátozó intézkedések során végrehajtott bilincshasználat és 1 esetben sprayhasználat merítette ki, mely minden esetben törvényes és szakszerű volt. A rendőri intézkedéseinkkel kapcsolatban a bejelentett panaszok száma (RP) az elmúlt évhez képest csökkent 10-ről 7-re.
I. A BŰNÜGYI HELYZET ÉRTÉKELÉSE I.1. PÜSPÖKLADÁNYI RENDŐRKAPITÁNYSÁG (2009., 2010.) A kapitányság illetékességi területén 2009. évhez képest 2010-ben a beérkezett büntető feljelentések száma 1502-ről 2010. évben 1639-re emelkedett (+9%). Az elmúlt öt év adatait vizsgálva megállapítható, hogy területünkön az ismertté vált bűncselekmények száma lassú ütemben folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. (1368, 1469, 1459, 1502, 1639) A fenti megállapítás azonban nem minden egyes bűncselekményi kategóriára jellemző.
A személy elleni bűncselekmények előfordulási gyakoriságában tapasztalható a 2009. évhez viszonyítva az egyik legmagasabb emelkedés 143-ról 168-ra, mely a nagyobb számban megjelenő zaklatás bűncselekmény elkövetésének tudható be. E bűncselekmény kategóriában azonban az emelkedő tendencia az elmúlt 5 évben is jellemző volt (73, 80, 98, 143, 168). A kategórián belül legnagyobb mértékben emelkedett a személyi szabadság megsértése (614) kis mértékben a magánlaksértések száma, azonban csökkent a segítségnyújtás elmulasztása és a kényszerítés bűncselekmények elkövetése. A házasság, család elleni bűncselekmények száma emelkedett (26, 23, 20, 14, 43). Ezen kategórián belül az erőszakos közösülések száma (2-ről 5-re), a szemérem elleni erőszak bűncselekmények száma (0-ról 2-re) nőtt. Szintén emelkedett a tartás elmulasztás és a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmények száma is.
Az államigazgatás a közélet tisztasága elleni bűncselekmények gyakorisága (6-18) emelkedett. 2009. évben hivatalos személy elleni erőszak 1 esetben történt, míg 2010. évben nem történt. A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak elkövetése száma emelkedett (3-ról 6–ra). Az előző 5 év viszonylatában e kategóriában egy stabil állandóság után egy hirtelen emelkedés tapasztalható (5, 5, 6, 6, 18).
A közrend elleni bűncselekmény kategóriában kismértékű emelkedés mutatkozik. (2009ben 211, 2010-ben 219) A garázdaságok száma minimálisan emelkedett (85-90). A magánokirat hamisítások számában növekedés látható (10-24), míg a közokirat hamisítások csökkentek (21-12). Az önbíráskodás bűncselekményének száma jelentősen csökkent. (22-10) Az elmúlt 5 évben az ebbe a bűncselekményi kategóriába tartozó ügyek számában egy folyamatos emelkedést követően a 2008-as év csúcsa után egy kisebb mértékű visszaesés tapasztalható (159, 179, 235, 211, 219).
A gazdasági bűncselekmények száma az elmúlt 5 évben (13, 8, 8, 17, 10) lényegesen nem változott. Volumene és súlya térségünkben nem meghatározó.
A vagyon elleni bűncselekmények számában az előző évhez viszonyítva 5,7%-os, kismértékű növekedés mutatható ki (889-940). Növekedett az e kategóriába tartozó bűncselekmények közül a zsarolás (8-9), betöréses lopás (74-129), sikkasztás (16-26), míg csökkent a csalás (46-39) és a rablás (9-6) bűncselekmények elkövetésének száma. A bűncselekmény kategóriák közül a vagyon elleni bűncselekmények területén tapasztalható a legnagyobb ingadozás (928, 1025, 904, 889, 940). Az ügyek számának tekintetében 2007 évben kiugróan magas volt az e kategóriába tartozó bűnelkövetések száma, míg 2009-ben a legalacsonyabb, 2010. évben pedig ismét emelkedés történt. A rablások számában jelentős a csökkenés az utóbbi két év tekintetében, ugyanis ez a szám (9-6) csökkent. Ezen bűncselekmények minden esetben felderítést nyertek, melyek közül 3 vádemeléssel lett befejezve, másik három vizsgálata pedig az elkövetők előzetes letartóztatása mellett van folyamatban. A fenti tendenciák okaként a kapitányságunk illetékességi területének gazdasági, kulturális, infrastrukturális elmaradottságát jelölhetjük meg. Térségünk az országos átlagnál kevesebb rendszeres munkalehetőséget biztosít lakosainak. Településeink munkanélküliségi rátája két-, két és félszerese az országos átlagnak. A lakosok iskolázottabb rétege máshol keres jobb megélhetési lehetőséget. Az itt maradó lakosok döntő része nyugdíjas, vagy iskolázatlan, fokozottan hátrányos helyzetű, akik közül egy jelentős rész megélhetését kisebb tárgyi súlyú, vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével biztosítja, melyek eredményét az esetek többségében az elkövetés után fel is éli. Ezen elkövetők jelentős része végrehajtás alá vonható vagyontárgyakkal nem rendelkezik, a felderítéseknél a kármegtérülés rendkívül alacsony. Területünkön az országos átlagot meghaladó a roma kisebbség aránya. Megítélésünk szerint a lakosság megélhetési lehetőségeinek rövidtávon lényegesen nem javuló tendenciája miatt térségünkben a vagyon elleni bűncselekmények számának emelkedésével kell számolnunk. A térség lakosságának összetétele, életmódja és a problémamegoldások helyi gyakorlata miatt hasonlóan ítéljük meg az erőszakos, garázda jellegű cselekmények várható alakulását is. Az elrendelt nyomozásokból 2009. évben 1306, 2010-ben 1547 került befejezésre. A vádemelésre megküldött ügyek száma (415- 406) szinte alig változott. A bíróság elé állítások száma az arra alkalmas ügyek számának csökkenése miatt 18-ról 13ra csökkent.
2010. évben a nyomozási eredményességi mutatónk a korábbi 51,7%-ról 52,16%-ra emelkedett, melyen belül a vagyon elleni bűncselekmények felderítési mutatója 48,97 %os. A fenti mutatókkal a megye kapitányságainak élvonalába tartozunk. A bűncselekmények vizsgálata során továbbra is a vagyon elleni, azon belül a lopások, betöréses lopások, rablások valamint a garázdaságok azok a cselekmények, melyekre kiemelt hangsúlyt kell fordítani a bűnüldöző, megelőző tevékenységünk során. Egész területünkön jellemzőek a lakatlan ingatlanok, melléképületek, hétvégi házak sérelmére elkövetett kis kárértékű dolog elleni erőszakkal elkövetett lopások, valamint az emelkedő számot mutató betöréses lopások. A bűnüldözés során amennyiben a feltételek adottak voltak, minden alkalommal éltünk a körözés adta lehetőséggel, melynek eredményeként több személy elfogása történt meg. Körözési akcióink minden esetben sikeresek voltak. Megítélésünk szerint adatkezelési, nyilvántartási feladatainkat minden esetben végrehajtottuk. A bűnügyi technikusok által végzett munkát értékelve megállapítható, hogy a bűncselekmények helyszínelésében, valamint államigazgatási eljárásokban való részvételük az értékelt időszakban (2010 évre) kismértékben csökkent (295-280). A helyszínen rögzített nyomok száma szintén kismértékű csökkenést mutat (1046-1011), az ujjlenyomatvételek száma azonban emelkedett (470-501). Az elmúlt 5 év tekintetében a nyomrögzítések száma emelkedő tendenciát mutat (792, 780, 499, 1046, 1011.) A 2009. és 2010. években a nyomrögzítések számának emelkedése nem a helyszínes bűncselekmények növekedése miatt következett be, hanem mert a bűnügyi technikusi állomány 2009. évben megszerezte a szükséges technikusi vizsgákat és a technikusi munkához szükséges kellő gyakorlatot, nagyobb rutinra tett szert a korábbi évekhez viszonyítva. Munkájukat szakszerűbben, a nyomkutatási és nyomrögzítési követelményeknek megfelelően végzik. A technikusok a 2010. évben hasonlóan a 2009-es évhez, plusz feladatokat is ellátnak. Ők végzik a személy és tárgykörözési tevékenységet, valamint teljes egészében a más kapitányságok által küldött megkeresésekben kért tanú- és gyanúsított kihallgatások végrehajtását. Az általuk végzett munka minősége, színvonala javuló tendenciájú. Államigazgatási jogkörben végzett tevékenységünk az öngyilkosságok és rendkívüli halálesetek kivizsgálására terjed ki, mely ügyekben végzett tevékenységünkkel kapcsolatosan az elmúlt években sem kifogás, sem elmarasztalás nem érte munkánkat. A 2010. I-V. hónap és 2011. I-V. hónap összehasonlítása A két év azonos időszakát tekintve 2010-ben 679 eljárás indult, 2011-ben 717.
A kategóriánként, csökkenés tapasztalható a személy elleni bűncselekményeknél, mivel ezen ügyek száma 99-ről 75-re változott. Kategórián belül : - A szándékos testi sértések száma csökkent 35-27. - Személyes szabadság megsértése bűncselekmény miatt 2010 első 5 hónapjában 7, míg 2011-ben 2 esetben indítottunk eljárást. - Magánlaksértés számában is csökkenés látható 4-ről 1-re A kisebb súlyú ehhez a kategóriához tartozó bűncselekmények száma is 53-ról 45-re csökkent. A házasság, család elleni bűncselekmények miatt 2010 év 1-5 hónapjaiban összesen 14 eljárás 2011-ben pedig 12 eljárás indult. Ebből - erőszakos közösülés miatt tavalyi év első 5 hónapjában 1 esetben fordult elő, ez évben pedig 2 eset is történt. - szemérem elleni erőszak miatt 2010 azonos időszakában 1 eljárás indult, ez évben már 2 ilyen eset volt. - Egyéb kisebb súlyú, ehhez tartozó bűncselekmény (pl.: Kiskorú veszélyeztetése) miatt, 2010 júniusáig 12 esetben, 2011-ben 8 esetben indítottunk nyomozást. Az államigazgatás, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények esetében 2010-ben 6 esetben 2010-ben 8 esetben indult eljárás. - Hivatalos személy elleni erőszak miatt tavalyi év első 5 hónapjában nem kellett eljárást indítani 2011 azonos időszakában 1 esetben került rá sor. - A közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt elrendelt nyomozások száma 3ról 0-ra csökkentek. - Az egyéb kisebb súlyú ehhez a kategóriához tartozó bűncselekmények száma emelkedett 3-ról 6-ra -
A közrend elleni bűncselekmények is növekedést mutatnak, mivel 83-ról 109-re. Ezen belül a garázdaságok száma 29-ről 39-re emelkedett, az önbíráskodás csökkent 6-ról 2-re Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel bűncselekmény 2010 és 2011 azonos időszakába 1-ről 2-re növekedett. Az egyéb ehhez tartozó bűncselekmények (okirattal visszaélés, okirat hamisítás, és visszaélés kábítószerrel bűncselekmények) 47-ről 66-ra növekedtek.
Gazdasági bűncselekmények számában is emelkedés látható, 4-ről 9-re. A vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában kis növekedés látható, 2010 első 5 hónapjában 439, 2011 azonos időszakában 454 esetben indult eljárás.
Lopás: 2010 júniusáig 326 lopás miatt indítottunk eljárást, addig 2011 azonos időszakában 310 esetben. Ezen belül - az alkalmi lopások száma nem változott mindkét év azonos időszakában 279 eset történt. - Betöréses lopás esetében növekedés látható, 2010 első öt hónapjában 42 betöréses lopás miatt indítottunk eljárást, addig 2011-ben 61 esetben. - Sikkasztás: az előző időszakhoz nézve 12-ről 13-re nőtt. - Csalás: számuk jelentősen emelkedett 17-ről 33-ra - Rablás: számukban változás nincs mindkét év első 5 hónapjában 2-2 esetben érkezett emiatt feljelentés. - Jármű önkényes elvétele: 2010 évben júniusig 2, ez év azonos időszakában 1 eljárás folyt. - Zsarolás: 2-ről 1-re csökkent a számuk. - Kifosztás: a tavalyi év első öt hónapjában nem történt, míg ez évben 1 ilyen esemény fordult elő. - Egyéb e csoporthoz tartozó bűncselekmények száma 36-ról 32-re csökkent. Összességében megállapítható, hogy a Bűnügyi Osztály munkáját a jogszabályokban előírtaknak megfelelően, törvényesen végezte.
I.2. KABA A 2009. és 2010. évek összehasonlítása: A Kaba városból érkezett feljelentések száma növekedett - 2009-ben 172-ről, múlt évben 236-ra. A kategóriákon belül, a személy elleni bűncselekmények esetében növekedés látható, mivel 17-ről 38-ra változott. Ezen belül a szándékos testi sértések száma 5-ről 16-ra növekedett. A segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmények száma nem változott, mindkét évben 2-2 eset fordult elő. Kényszerítés bűncselekmény miatt 2009-ben 2 nyomozás indult, 2010-ben nem történt. A személyes szabadság megsértése bűncselekmény miatt 2009-ben nem indítottunk eljárást, addig 2010-ben 3 nyomozás is folyt. Magánlaksértés miatt egyik évben sem érkezett feljelentés. A kisebb súlyú ehhez tartozó bűncselekmények száma 8-ról 17-re nőtt. A házasság, család elleni bűncselekményeknél is növekedés látható 2-ről 5-re. Ezek közül kiemelt bűncselekmény (erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, fajtalanság) nem volt. Mindegyik esemény kisebb súlyú bűncselekmények kategóriájába tartozott.
Az államigazgatás, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében nem történt változás, mindkét évben 1-1 esetben indult eljárás. 2009-ben közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt indult nyomozás, 2010-ben kisebb súlyú bűncselekmény miatt. A közrend elleni bűncselekmények száma is növekedett, 2009-ben 24-ről, 2010-re 34-re változott. Ezen belül a garázdaságok száma nem változott, mindkét évben 8-8 eset jutott a tudomásunkra. Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel bűncselekmény miatt 2009-ben 1 esetben, 2010-ben 2 esetben folytattunk nyomozást. Az önbíráskodások száma 3-ról 1-re csökkent a vizsgát időszakban. Az egyéb ehhez tartozó bűncselekmények (okirattal visszaélés, okirat hamisítás, és visszaélés kábítószerrel bűncselekmények) száma 12-ről 23ra növekedett. A gazdasági bűncselekmények vonatkozásában emelkedés tapasztalható, ez leginkább a tartozás fedezetének elvonása bűncselekmény, melynek száma 1-ről 2-re nőtt. A vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában nagymértékű emelkedés látható, 2009ben 108, 2010-ben 141 esetben indult eljárás. - Lopás: 2009-ben 83 lopás miatt indítottunk eljárást, addig 2010-ben 102 esetben. - Ezen belül az alkalmi lopások száma is emelkedett 74-ről 79-re. - Betöréses lopás: Számuk növekedett. Míg 2009-ben 9 betöréses lopás miatt indítottunk eljárást, addig 2010-ben 20 esetben. - Sikkasztás: számuk nem változott mindkét évben 4-4 esemény történt. - Csalás: számuk emelkedett 8-ről 5-re. - Rablás: 2009-ben nem érkezett emiatt feljelentés, 2010-ben 2 eset történt. - Egyéb e csoporthoz tartozó bűncselekmények esetében (orgazdaság, hitelsértés, szerzői és szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértése) csökkenés látható, 2009ben 10, 2010-ben 8 eljárás indult. A 2010. I-V. hónap és 2011. I-V. hónap összehasonlítása: A két év azonos időszakát tekintve 2010-ben 78 eljárás indult, 2011-ben 112. Csökkenés tapasztalható a személy elleni bűncselekményeknél, melyek száma a vizsgált időszakban 12-ről 9-re változott. A kategórián belül: - A szándékos testi sértések száma nem változott (6-6). - Személyes szabadság megsértése bűncselekmény miatt 2010 első 5 hónapjában 2 eljárás indult, míg 2011-ben egy sem. - A kisebb súlyú ehhez a kategóriához tartozó bűncselekmények száma is 4-ről 3-ra csökkent. A házasság, család elleni bűncselekményeken belül 2010 első 5 hónapjában, 1 esetben kellett nyomozást elrendelni kiskorú veszélyeztetése miatt, 2011-ben pedig 2 alkalommal.
Az államigazgatás, a közélet tisztasága elleni bűncselekmények kategóriájában az azonos időszakot tekintve, 2010-ben nem, míg 2011-ben pedig 1 esetben kellett nyomozást folytatnunk. A közrend elleni bűncselekmények száma csökkenést mutat, 13-ról 12-re változott a számuk. Ezen belül a garázdaságok számában látható legjobban a csökkenés, mivel 4-ről 0ra csökkent az elrendelt nyomozások száma. Az egyéb ehhez tartozó bűncselekmények (okirattal visszaélés, okirat hamisítás, és visszaélés kábítószerrel bűncselekmények) 13-ról 12-re csökkentek. Gazdasági bűncselekmények számában változás nincs, nem érkezett emiatt feljelentés egyik év első öt hónapjában sem. A vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában az azonos időszakokat tekintve növekedés látható , 2010-ben 46, 2011-ben 81 esetben indult eljárás. - Lopás: 2010-ben 36 lopás miatt indítottunk eljárást, 2011 azonos időszakában 57 esetben. - Ezen belül az alkalmi lopások száma növekedett 28-ról 49-re. - Betöréses lopás esetében is növekedés látható, 2010 első öt hónapjában 6 betöréses lopás miatt indítottunk eljárást, 2011-ben 14 esetben. - Sikkasztás: az előző időszakhoz nézve nem változott, mindkét év első 5 hónapjában 1-1 nyomozást folytattunk. - Csalás: számuk szintén növekedett 0-ról 5-re. - Rablás: 2010 első 5 hónapjában 1 esetben nyomoztunk e súlyos bűncselekmény miatt, 2011-ben ilyen esemény nem történt. Egyéb e csoporthoz tartozó bűncselekmények száma 2-ről 4-re változott.
II. RENDÉSZETI TEVÉKENYSÉG II.1. KÖZRENDVÉDELMI OSZTÁLY II.1.1. PÜSPÖKLADÁNYI RENDŐRKAPITÁNYSÁG A 2010-es évre a parancsnoki állományban bekövetkezett személyzeti változások nyomán ismét egységessé vált az irányítási és a követelményrendszer az osztály központi állománya és a rendőrőrsök tekintetében is. Legjelentősebb feladataink közé tartoztak a nemzeti ünnepeink, valamint bejelentett és megtartott, a gyülekezési törvény hatálya alá nem tartozó rendezvények eredményes rendőri biztosításai, melyeket az állomány a fennálló feszült társadalmi és politikai helyzet
mellett eredményesen és eseménymentesen végrehajtott. Feladatkörünk a 2010. évben az országgyűlési képviselő, illetve a polgármester és helyi önkormányzati képviselő választások eredményes lebonyolításában való közreműködéssel is bővült. E feladatok, illetve az egyéb alapfeladatok végrehajtása is a korábbi évektől még feszesebb költségevetési háttér mellett történt. Közterületi ellenőrzéseinket – az előző évektől eltérően – a legcélirányosabban a bűnügyileg fertőzöttebb területekre, városrészekre, illetve a közlekedésbiztonsági szempontból veszélyeztetett útszakaszokra, csomópontokra koncentráltuk. A takarékossági intézkedések hatására az általános járőrszolgálatok ellátása ebben az évben is elsősorban a települések belterületi részeire korlátozódott. E tényezők együttesen azt eredményezték, hogy elsősorban a külterületek, valamint a településszéli területek ellenőrzésére minimális lehetőségünk adódott. A közrendvédelmi szolgálat állománya számára az elmúlt évekre vonatkozóan említett tevékenységeken és eredményeken túl a múlt évben jelentős erőket megmozgató és igénybe vevő feladatként jelentkezett a „Hazánk közbiztonságának megszilárdítására, leginkább veszélyeztetett térségek, települések biztonsági helyzetének javítására” kiadott intézkedési tervben meghatározott feladatok végrehajtása. Emellett június hónap elején jelentős erőkkel részt vettünk a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvízvédelmi munkálatokban. Az illetékességi terület jelentős nagysága, a végrehajtandó feladatok széles skálája ellenére a lakossági bejelentésekre való reagálás ideje általában nem haladja meg a 15 percet. Ezek fényében a szolgálat jobb szervezésével, a frekventáltabb területek célirányos ellenőrzésével jelentős eredményeket tudunk ezeken a területeken is elkönyvelni. A közterületi jelenlétünket nagymértékben befolyásolta az augusztus 19-én életbe lépett, tulajdon elleni szabálysértésekkel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtása. Ezekben az ügyekben a közterületi létszám felét kitevő körzeti megbízotti állomány végzi az előkészítő eljárásokat, így a közterületi jelenlét biztosításában történő részvételük az említett időponttól kezdődően csökkent, azonban a parancsnoki erőfeszítések nyomán éves szinten mégis sikerült a közterületre vezényelt fők és óra tekintetében - a korábbi évekhez viszonyítva is – számottevő emelkedést elérni. Ennek ellenére a közterületi intézkedések, különösen az előállítás, a körözött személyek elfogása, és a kiszabott helyszíni bírságok számában némi csökkenés mutatkozik. Említésre méltó eredményként könyvelhetjük el azonban az év végére, hogy területünket érintően gyakorlatilag visszaszorult a korábbi években virágzó közterületi prostitúció, ami elsősorban a 4 és 42 számú főútvonalak mentén volt tapasztalható. Az elmúlt évek - több szempontból negatív - társadalmi, gazdasági viszonyai és a jogszabályokat érintő változások - melyeket korábban nem tapasztalt felgyorsult
fluktuáció is kísért - nem alapozták meg sem a szakmai képzettség és színvonal emelésének, sem az intézkedési mutatók folyamatos javításának a reális lehetőségét. Az elmúlt öt év adatainak elemzése során megfigyelhető egyes intézkedési mutatók folyamatos csökkenése (igazoltatás, szabálysértési feljelentések), viszonylagos folyamatosság (ittas járművezető tettenérése, elővezetések, biztonsági intézkedések, hatósági jelzés elvételek), hullámzó eredmények (előállítás, elfogás, vezetői engedély elvételek), és folyamatos emelkedés is (büntető feljelentések). Az elmúlt évek intézkedési mutatóinak elemzésénél nem hagyhatjuk figyelmen kívül az időközben bekövetkezett bűnügyi, közlekedési és jogszabályi változásokat (pl: egyes közlekedési szabálysértések kivétele a szabálysértési törvény hatálya alól, tulajdon elleni szabálysértésekkel kapcsolatos előkészítő eljárás), az állomány körében bekövetkezett személyi változásokat (volt határőrök szervezetbe kerülése, tapasztalt állomány távozása nyugdíjba vagy más szakterülete, minimális élet- és szakmai tapasztalattal rendelkező fiatal állomány megléte, hely- és személyismeret hiánya, az állományt érintő negatív szociális és jogi folyamatok). Feltétlenül említést érdemel, hogy az - elsősorban a parancsnoki állományt érintő – ugrásszerűen megnőtt adminisztrációs teher sem kedvez a szakmai tapasztalatok gyors és tervszerű átadásának. Az osztály állománya jelenleg sem végzett aktaszerű bűnügyi nyomozati tevékenységet, azonban a bűnügyi eredményességi mutató javításához információk adásával, büntető feljelentések megtételével, egyes bűncselekmények és a tulajdon elleni szabálysértések elkövetőinek tettenérésével, felderítésével nagymértékben hozzájárult. Az állomány közterületi jelenlétének mértéke (közterületi fő és óra) számottevő emelkedést mutat, mely a munkaidő célirányosabb kihasználásából és a megfelelő szervezésből fakad. Meg kell említeni, hogy a tárgyidőszakban az állomány kevesebb időt töltött betegállományban, vezényelve. A szabadságok egy részét a kollégák nem tudták a tárgyévben letölteni. A nem közterületi fők és órák száma kismértékben emelkedett, melynek fő oka az ügyeleti állomány szolgálatának jellegében, a fiatal és tapasztalatlan állomány elengedhetetlenül szükséges képzésében, az adminisztrációs terhek növekedésében, az állomány tárgyévet érintő sokrétű szakmai továbbképzésében keresendő. A kapitányság állományának védelmi-igazgatási feladatait az osztály jelenlegi vezetője védelmi megbízottként koordinálta, illetve koordinálja. Az értékelt évre vonatkozóan kitűzött feladatainkat e tárgykörben végrehajtottuk, illetve más szervek munkájához kapcsolódóan a végrehajtás folyamatban van. Az állomány megelőző tevékenysége az előző évekhez hasonlóan elsősorban a körzeti megbízottak útján valósult meg. Az év folyamán az előző évihez képest több alkalommal tartottak a működési területükön megelőző jellegű előadásokat elsősorban KRESZ és vagyonvédelmi témában.
A témakörben további feladatként felmértük területünkön az idős, egyedül élő, rászorult személyeket és erről jelzéssel éltünk az illetékes önkormányzatok felé. Az ittas járművezetés elkövetésének, a közlekedési balesetek megelőzésének, illetve a körözött személyek elfogásának érdekében a korábban már említett módon, célirányos tevékenységet fejtettünk ki, továbbá a helyi médiákban több figyelemfelhívást tettünk közzé a balesetek és ittas vezetések megelőzése céljából. A különböző társ- és civil szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásainkban vállaltakat a rendelkezésünkre álló anyagi és technikai feltételek függvényében igyekeztünk teljesíteni. Az év során folyamatos, szinte napi kapcsolatot tartottunk a helyi polgárőr szervezetekkel közös szolgálat ellátásával, nemzeti ünnepek és egyéb rendezvények biztosítási feladatainak végrehajtásában. Több alkalommal hajtottunk végre közös, eredményes ellenőrzéseket a helyi tűzoltóság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Fogyasztóvédelem, a Munkaügyi Felügyelet valamint a Készenléti Rendőrség IX. Bevetési Osztályának munkatársaival. A területünkön működő önkormányzatokkal és egyéb társadalmi szervezetekkel (kiemelten a Családsegítő Szolgálatokkal) való kapcsolattartásunk kiegyensúlyozott, jól működő. Az osztály állományának 2010. évi munkája, teljesítménye és fegyelmi helyzete a folyamatosan fennálló, hátrányos befolyást gyakorló társadalmi, gazdasági viszonyok ellenére stabil. Az állomány körében az elmúlt két-három évben gyökeret vert egészséges, új személet fenntarthatósága, továbbfejlesztése azonban csak a megfelelő objektív és szubjektív feltételek biztosítása esetén látszik megvalósíthatónak. II.1.2. KABA A településen elkövetett bűncselekmények száma 2009. év valamint 2010. év viszonylatában növekedett. A bűnelkövető személyek körét a Rendőrség behatárolta. Közülük jelenleg többen szabadságvesztés büntetésüket töltik vagy előzetes letartóztatásban vannak. Az átutazó, jellemzően Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkező „besurranó tolvajok” elleni fellépésként fokoztuk a bevezető utak forgalmának ellenőrzését, illetve a Polgárőrséggel közös ellenőrzéseket szerveztünk a településről való távoltartásuk érdekében. Az időskorú emberek, mint az egyik legveszélyeztetettebb áldozati kör megelőző, felvilágosító információkat adtunk. Megelőző, felvilágosító jellegű oktatásokra „Az iskola rendőre” program keretében került sor. 2010. augusztusa 19. óta - a jogszabályváltozások szabta feladatok alapján - a tulajdon elleni szabálysértésekben a bírósági előkészítő eljárásokat Kaba településen Papp Sándor r.
ftőrm végezte. Összesen 15 esetben munkálkodott ilyen ügyben. Mind a 15 eset tulajdon elleni szabálysértés (lopás) volt. Az esetek nagy részében elkövető kilétét sikerült megállapítani, közülük többeket elzárással büntetett a Püspökladányi Városi Bíróság. A szabálysértési értékre elkövetett lopások jellemzően fa- vagy terménylopások voltak, valamint kerékpárlopás miatt is el kellett járni. A 2010-es évben a Kabai Rendőrőrs beosztottai fokozott közterületi jelenlétet folytattak Kaba városában, mely fokozott jelenlétre idén is törekszünk. Fokozottabban alkalmazzuk a gyalogos szolgálatellátásban rejlő lehetőségeket. E szolgálati forma alkalmazásával a rendőrök illetve a lakosok közelebb tudtak kerülni egymáshoz, a problémák közvetlenebbül, gyorsabban eljuthatnak rendőreinkhez. A közrend elleni illetve azon belül is a garázda, köznyugalmat zavaró cselekmények visszaszorítása érdekében fokoztuk az italboltok és környékük ellenőrzését is. Hangsúlyt fektettünk az illegális erdőkitermelések visszaszorítására, ellenőriztük az erdőilletve a mezőgazdasági területeket. Pénzintézet vagy ATM elleni támadás idén nem történt. Ezeket a cselekményeket célirányos rendőri ellenőrzésekkel kívánjuk megelőzni. A Rendőrőrsön dolgozó körzeti megbízottak: Kiss Sándor r. zls., Lázár Péter r. ftőrm., Hevesi Zoltán r. ftőrm, az őrsparancsnok, a járőrök napi szintű kapcsolatot ápolnak a település Polgárőrségével. A települési rendezvények felügyeletét, biztosítását a Polgárőrséggel közösen láttuk el. Az Önkormányzat és intézményei valamint a Rendőrőrs kapcsolata kiválónak mondható, napi kapcsolatban vagyunk a polgármester asszonnyal, a jegyzővel, a képviselő testület tagjaival, az intézményvezetőkkel. A körzeti megbízottak végzik „Az iskola rendőre” programban rájuk szabott feladatokat, valamint a körzeti megbízotti szabályzatban előírt feladataikat. A Kabai Polgárőr Egyesülettel az együttműködésünk jó volt. Számtalan alkalommal közös szolgálatot láttunk el, település rendezvényeit közösen biztosítottuk. A polgárőrök önzetlenül, lelkesen, jó színvonalon látták el feladataikat. A Rendőrség munkáját a tőlük telhető maximális módon segítették. Kaba közbiztonsági helyzete a település földrajzi fekvése, a jelenlegi gazdasági-társadalmi viszonyok ellenére kielégítőnek mondható. A településen élők biztonságérzetét tovább növelhetné a Kabai Rendőrőrs járőri állományának növekedése, mely alapján biztosítható lenne, hogy a körzeti megbízottak csak a saját településükön lássák el szolgálatukat. Erre Románia schengeni-övezethez történő csatlakozásával lehetőség nyílhat, mivel a MagyarRomán határszakaszon szolgálatot teljesítő erők átcsoportosítása kerülhet sor.
II.2. KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI OSZTÁLY II.2.1. PÜSPÖKLADÁNYI RENDŐRKAPITÁNYSÁG
Az osztály működési területe a 42-es számú főközlekedési út 0-26,516 km szelvényig a 4es számú főközlekedési út a 171-196 km szelvényig, illetve a kapitányság működési területén lévő települések és az azokat összekötő 403 km szilárd burkolatú úthálózatra és egyéb mellékutakra terjed ki. Az elmúlt 5 évben baleseti gócpont nem alakult ki a kapitányság működési területén, de több olyan útszakasz is van, ahol a balesetek száma jelentősen csökkent. A közlekedési balesetek, közlekedési események száma illetékességi területünkön összességében az elmúlt öt évet vizsgálva is kedvező tendenciát mutat. 2006. évben 320 vonulásból 10 halálos, 30 súlyos, 63 könnyű és 217 anyagi káros, 2007. évben 298 vonulásból 7 halálos, 19 súlyos, 57 könnyű és 215 anyagi káros, 2008. évben 317 vonulásból 6 halálos, 36 súlyos, 67 könnyű, 208 anyagi káros baleset következett be. Megállapítható, hogy a 2009. évhez viszonyítva a 2010. évben 278-ról 271-re csökkent a bekövetkezett összes baleset száma. A személyi sérüléssel járó balesetek száma, 77-ről 65re csökkent. Ez a csökkenés a rendőrkapitányság területéhez tartozó településeken és az azokat összekötő mellékutakon is kimutatható. (pl. Püspökladány város területén 44-ről 28-ra, a 4-es és 42-es számú főutakon 31-ről 28-ra csökkent a személyi sérüléses balesetek száma.) A közlekedési balesetek számának csökkenése a szigorodó szankciók mellett a folyamatos közterületi jelenlétnek, a 4-es és 42-es számú főutakon folytatott rendszeres sebességellenőrzésnek, az éjszakai órákban az elrendelt fokozott ellenőrzések keretében az ébresztő ellenőrzések végrehajtásának, valamint a rendőrkapitánysághoz tartozó települések összekötő útszakaszain tartott folyamatos ellenőrzésnek is köszönhető. A rendszeres ellenőrzések megelőző hatása az ittas vezetéssel kapcsolatban is kimutatható, mivel területünkön 17-ről 6-ra csökkent az ittassággal párosuló személyi sérüléses közlekedési balesetek száma. A kedvező tendencia a súlyosan sérültek számában is megmutatkozott, 26-ról 13-ra csökkent 2009. és 2010. évek viszonylatában. A könnyű sérülésekkel járó balesetek száma kettővel – 47-ről 49-re emelkedett. A szakterületen 2010. évben is fő célkitűzés volt, hogy a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek számát csökkentsük. A fenti célkitűzés megvalósításában sikerült érdemi eredményt elérni, 4-ről 3-ra csökkent a halálos kimenetelű közlekedési balesetek száma, és a balesetekben meghaltak száma 5-ről 4-re. A balesetek okait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az anyagi káros balesetek többségében a szabálytalan kanyarodás, szabálytalan előzés, elsőbbségadás elmulasztása, a relatív gyorshajtás, valamint a követési távolság be nem tartása miatt következtek be.
A személyi sérüléses balesetek okozói döntően hazai állampolgárok voltak, a külföldi okozók száma 9-ről 12-re emelkedett. A 4-es valamint a 42-es számú főközlekedési utakon az év nagy részében jelentős a külföldiek átmenő forgalma, a bekövetkezett balesetek 80% -ában okozóként vagy sértettként külföldi jármű szerepelt. A jelenség okaként azt látjuk, hogy nem rendelkezünk olyan érdemi szankciórendszerrel, amely a külföldi – elsősorban a magas számú román állampolgárságú - szabálysértőkkel szemben visszatartó hatású lenne. E területen elfogadott jogszabály szigorítás várhatóan jelentős eredményeket hoz 2011 évben. A rendőrkapitányság a Hajdúszoboszló Rendőrkapitánysággal közösen rendelkezik 1 db SCS 102/A típusú sebességellenőrző berendezéssel, melyet az elmúlt évben is igyekeztünk a legnagyobb kihasználtsággal üzemeltetni. A Közlekedésrendészeti Osztály állománya a bekövetkezett balesetekkel kapcsolatos munkavégzés miatt nem tudja folyamatosan működtetni a sebességellenőrző berendezést, ezért a kihasználtság növelésére a Közrendvédelmi Osztály állományából is több személyt vizsgáztattunk le. A 2010. évben is kiemelkedően eredményesnek, és jó szakmai színvonalúnak ítélhető meg az osztályon végzett közlekedési bűnügyi vizsgálói tevékenység. E terület eredményességet mutatja az, hogy a vádemelésre alkalmas ügyek közül a gyorsított eljárásra megküldhető ügyeket minden esetben bíróság elé állításra, illetve közvetítői eljárásra tett javaslattal fejeztünk be. II.2.2. KABA Kaba város a 4-es számú főútvonal mellett helyezkedik el. Jellegzetes alföldi település, ahol jelentős a kerékpáros forgalom valamint a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó járműforgalom. Kaba városból többen járnak dolgozni Hajdúszoboszlóra, Debrecenbe, és sok diák jár más településre középiskolába. A reggeli valamint a kora délutáni órákban a városközpont és a Vasútállomás közötti útszakaszon igen erős a kerékpáros forgalom, ami a közlekedési szabályok be nem tartása miatt jelentős baleseti forrásként van jelen. Kaba külterületén a 4-es számú főútvonal 190+200 km szelvényénél lévő vasúti átjárón keresztül lehet megközelíteni a várost. A vasúti átjárót biztosító félsorompó csapórúdját az erős átmenő teherforgalomban résztvevő járművek több esetben letörik, mellyel elkövetik a vasúti közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt. Az elmúlt évben több alkalommal figyelőszolgálatot szerveztünk a MÁV Zrt. vasútbiztonsági osztályával közösen. Önállóan sebességellenőrzést, és a vasúti átjáró figyelését is végrehajtottuk különböző technikai eszközök segítségével.
Kaba város közigazgatási területén 2008. évhez viszonyítva a 2009 évet a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek száma jelentősen 20-ról 10-re csökkent. 2010 év első öt hónapjában a balesetek száma megegyezik a 2011. év első öt hónapjával, 4 személyi sérüléses baleset következett be. A balesetek fő okai: - lakott területen belül az elsőbbség meg nem adása, szabálytalan kanyarodás - lakott területen kívül a relatív gyorshajtás, és a szabálytalan előzés, követési távolság be nem tartása. Kaba város területén a Közlekedésrendészeti Osztály állománya nem lát el rendszeres közterületi szolgálatot, ezen a területre csak alkalomszerűen, sebességellenőrzés céljából, valamint fokozott közúti ellenőrzések alkalmával látunk el szolgálatot. A Területi Balesetmegelőzési Bizottság által szervezett területi közlekedésbiztonsági vetélkedőkön a Kabai Általános Iskola alsó és felső tagozatos csapatai nem vesznek részt rendszeresen.
III. IGAZGATÁSRENDÉSZETI OSZTÁLY III.1. PÜSPÖKLADÁNYI RENDŐRKAPITÁNYSÁG Az Igazgatásrendészeti Osztály 2010. évi munkaterhe a 2009. évhez viszonyítva átalakult, mely nyomon követhető a tevékenységi adatok figyelmes elemzésével. Az elrendelt szabálysértési ügyek száma az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat: 2007 évben 1158, 2008 évben 1321, 2009. évben 1065, 2010. évben 980 ügyben rendelt el hatóságunk eljárást. Az eljárások döntő többségének oka a kisebb – nem kiemeltnek minősülő – közlekedésrendészeti szabálysértések elkövetése: ezekből 1172 volt 2010-ben, míg közrend elleni szabálysértés csak 86 esetben vont maga után feljelentést. Jelentősen megemelkedett a meghallgatás alapján hozott határozatok száma. Míg 2009. évben 79 határozatot hozott hatóságunk meghallgatás alapján, 2010. évben már 108 esetben előzte meg a határozathozatalt a tényállás tisztázása keretében tartott meghallgatás. Növekedett a megbüntetett személyek száma, és szintén növekvő tendenciát mutat a kiszabott pénzbírságok összege is: 2009. évben 680 személlyel szemben 24.475.000 Ft bírságot szabott ki szabálysértési hatóságunk, míg 2010. évben ezek az adatok: 742 elkövető részére kiszabott 26.221.000 Ft pénzbírság.
Ezen mutatószámok pusztán az ügyszámokat tekintve a terhelés csökkenésére utalnának azonban, hogy 36,7%-al növekedett a meghallgatás alapján hozott határozatok száma. Ennyivel több ügyben volt szükséges a határozathozatalt megelőzően tényállás tisztázása keretében meghallgatásokat és más szükséges bizonyítási cselekményeket elvégezni, továbbá 9,1%-al emelkedett a hatóságunk által szabálysértési eljárás keretében megbüntetett személyek száma, akikkel szemben 7,1%-al több pénzbírság került kiszabásra. Az Osztály tevékenysége tehát nem külső mutatóiban, hanem belsőleg alakult át. A kisebb ügyszám ellenére több elkövetővel szemben nehezebb bizonyítást felvéve hoztuk meg döntéseinket. 2010-ben figyelmeztető jelzés felszerelésére és használatára jogosító engedélyt 1 esetben kértek hatóságunktól, mely kérésnek eleget tettünk, és ilyen engedély visszavonására sem került sor az elmúlt év időtartama alatt. Játékos pirotechnikai termék forgalmazásának megkezdéséről nem érkezett hozzánk bejelentés. E tekintetben hatósági ellenőrzéseink számát december hónapban fokoztuk. Fegyverügyi szakterületünkön dolgozó ügyintézőink feladatai a korábbi évekhez viszonyítva összességében csökkent, és ugyanez a tendencia vonatkoztatható a személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói tevékenységhez kapcsolódó feladatainkra is. Növekvő terhet jelent dolgozóink számára az új feladatokhoz és az ehhez kapcsolódó követelményekhez történő alkalmazkodás, hiszen ez év őszi időszakától kezdődően az ORFK döntésének megfelelően osztályunk hatáskörébe tartozik a tulajdon elleni szabálysértési ügyek egy jelentős részének feldolgozása is. Mindez várhatóan 2011. évben fog jelentős munkateher növekedést okozni. Tevékenységünkre, munkavégzésre összességében a szabályok betartása, a törvényes intézkedés a jellemző. Az osztály beosztottaival szemben 2010. évben sem büntető, sem fegyelmi eljárás nem indult.
III.2. KABA A kabai lakosok által elkövetett szabálysértések számának alakulása 2009. és 2010. teljes éveket, illetőleg 2010. és 2011. évek első 5 hónapját összehasonlítva jelentős eltérést mutat. Dominánsan a közlekedési jellegű szabálysértések fordultak elő minden időszakban. 2010ben az előző évi adatokhoz viszonyítva jelentős csökkenés állapítható meg, ám az utóbbi 2 év első öt hónapját összehasonlítva már jóval rosszabb a mérleg: a 2011. év első 5 hónapjában több mint megduplázódott a szabálysértések száma.
Kiemelkedő növekedés mutatható ki mind a súlyos jogi megítélésű, nagy társadalmi veszélyességű, úgynevezett kiemelt szabálysértések tekintetében, mint pedig a jogilag kevésbé súlyosnak tekinthető, nem kiemeltnek minősülő (egyéb) szabálysértések vonatkozásában. Jelentős közlekedésbiztonsági veszélyt hordozhat az engedély nélküli vezetés. Ennek elkövetésének száma 2-ről 11-re nőtt. A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetések száma is 2-ről 8-ra emelkedett, és új elemként jelent meg a 2011. évi adatokban – az előző év hasonló időszakához viszonyítottan - a közúti közlekedési igazgatási szabályok megszegése illetve az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés. Emelkedés mutatható ki a közrendvédelmi szabálysértések elkövetési számaiban is mind az összehasonlítás alapjait képező évek, mind pedig a hónapok időszakainak vonatkozásában. Már 2010. évben kimutatható volt a növekedés a 2009. évi adatokhoz képest, és jelenleg a 2011. év első 5 hónapja alatt ez az adat csaknem elérte a teljes 2010. évi számadatokat. Hatóságunk a rendelkezésére álló jogi eszközökkel mindent meg fog tenni az elkövetett szabálysértések számának csökkentésére, az állampolgárok önkéntes jogkövető magatartásának kialakítására illetve megszilárdítására. A cél érdekében hatékonyabban fogjuk alkalmazni a járművezetéstől eltiltás intézkedést, illetőleg a pénzbírságok mértékének megállapításakor is tekintettel kell lennünk az elkövetett szabálysértések elszaporodottságára, melyek összességükben szigorúbb elbírálási gyakorlatot fognak eredményezni.
IV. BŰNBŰN- ÉS BALESETMEGELŐZŐ MUNKA A Püspökladányi Rendőrkapitányság bűnmegelőző tevékenysége az elmúlt évekhez képest kissé kiszélesedett, bár még mindig vannak e területen további tennivalók. Továbbra is az egyes településeken kiemelkedő problémákra reagálunk, bár a települések körzeti megbízottjai egyéb feladataik mellett a megelőző tevékenységet is folytatnak. A vidéki települések körzeti megbízottai közül kerülnek ki az iskolák iskolarendőrei (Kabán Hevesi Zoltán r. ftőrm.), míg Püspökladányban 2010. decemberéig a bűn- és baleset-megelőzési főelőadó látta el ezt a feladatot. A harmadik éve működő „Iskola rendőre” program az elmúlt években jó kezdeményezésnek bizonyult. E területen a jövőben, főleg a kisebb településeken tovább kell növelni mind a bűn- mind a baleset-megelőzési tevékenységre fordított időt és energiát. A körzeti megbízottak ezirányú tevékenységét erősíteni szükséges. Nehézséget jelent azonban az, hogy 2010. augusztus 19. óta a körzeti megbízottak a tulajdon elleni szabálysértésekkel kapcsolatos feladatokat is kaptak, melyet kénytelenek – többek között - a megelőző tevékenység rovására is ellátni.
Kapcsolatunk a család-, gyermek és ifjúságvédelmi hálózat tagjaival, a Gyermekjóléti Szolgálatokkal, a családpedagógusokkal, az idősgondozásban dolgozókkal rendszeres, egymás munkáját segítő. Az információ-áramlás akadálytalan. A kisebb településeken működő szervezetekkel is jó kapcsolatot ápolunk. A DADA programban egy tanévnyi szünet következett be de a 2011/2010. tanévben egy püspökladányi általános iskola 7. évfolyamának három osztályában tervezzük újraindítani. Az ELLEN-SZER programot a 2009/2010. tanév sikerei ellenére, kapacitás hiányában, ebben a tanévben nem folytattuk, de törekedni fogunk újbóli beindítására a püspökladányi középiskolában. Kapitányságunk munkatársai rendszeresen részt vesznek a működési területünkön hagyományosan megrendezett programokon, melynek célközönsége jobbára a 3-20 éves korosztály (pl.: gyermeknap, motoros találkozó, Köztársaságnapi kerékpártúra, stb.). A kiskorúak eltűnése miatt indított eljárások tapasztalatai szerint a családból eltűnő gyermekek nagy része csak egy éjszakára vagy egy-egy napra csavarog el. A nevelő- vagy gyermekotthonokban, lakásotthonokban, nevelőszülőknél ideiglenesen elhelyezett, vagy átmeneti neveltként tartózkodó gyermekek között több olyan is akad, aki rendszeresen szökik el gondozási helyéről mindig ugyanabba körbe (család, barátok), ahonnan a gyámhatóság ideiglenesen vagy tartósan kiemelte. Őket legtöbbször a rendőrség találja meg és viszi vissza a kijelölt gondozási helyükre, majd átmeneti vagy ideiglenes tartózkodási helyükről néhány nap (vagy óra, akár 30 perc!) múlva újra megszöknek. Jelentős problémát jelent, hogy ezeket a gyermekeket, fiatalokat a rendőrség szállítja vissza, mivel nagyon ritka az, hogy erről a gondozási hely gondoskodjon. (Ez jelentős km többletet okoz, valamint azt, hogy a kollégáink működési területünket el kell, hogy hagyják egy időre.) A családon belüli erőszak kérdése a közvélemény érdeklődésével párhuzamosan lényegesen nagyobb figyelmet kapott kapitányságunkon az utóbbi években. Ha rendőreink intézkedésük során családon belüli erőszak megtörténtéről értesültek, úgy a szükséges intézkedést megtették, s ha gyermek volt érintett az ügyben jelzéssel éltek az illetékes gyermekjóléti szolgálat felé. 2009. október 1. óta az ideiglenes megelőző távoltartás lehetőséget biztosít egy új megoldásra a hozzátartozók közötti erőszak gyanújának felmerülése esetén. 2010. évben 5 esetben alkalmaztuk az ideiglenes megelőző távoltartás intézményét. Az erre vonatkozóan jogszabályi környezet kiforratlan, ellentmondásos, mely megnehezíti a munkát. A Büntetőeljárásjogi törvény adta távoltartási lehetőséget Kapitányságunk ezidáig még nem alkalmazta. 2006. óta működik az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata. Még mindig elég kevés bár egyre több) áldozat fordult hozzájuk segítségért. Továbbra is törekednünk kell az állampolgárok szélesebb körű tájékoztatására.
A Területi Balesetmegelőzési Bizottság munkáján belül, az iskoláskorúak biztonságos közlekedésre történő nevelése évek óta jó szinten folyik, melynek része a Gyermek Iskola Kupa, Kerékpáros Iskola Kupa, Húsvéti akció, Autós Ügyességi vetélkedő, családi KRESZ vetélkedő, stb. Balesetmegelőzési Bizottság által megrendezett felmenő rendszerű közlekedésbiztonsági vetélkedőkön újra köszönthettük kabai általános iskola csapatát. Ezen túlmenően az iskolákban megtartott rendkívüli osztályfőnöki órák keretében is szó esik a biztonságos közlekedés szabályairól. A baleset-megelőzési tevékenységünk részét képezik az iskolákban, más intézményekben megtartott előadások. A Kerékpáros Iskolás Kupán eredményesen szereplő legjobb csapatok részére a korábbiakban nyári tábort tudtunk szervezni. Erre az elmúlt két évben anyagi forrás hiányában lehetőségünk nem volt. A roma kisebbséggel kapcsolatos bűnmegelőzési tevékenység főleg a konkrét ügyekre korlátozódik. A megelőzéssel kapcsolatos előadások nyitva állnak a roma közösség tagjai, fiataljai számára is. A romákkal való kapcsolattartás főként az önkormányzati üléseken, falugyűléseken valósul meg, illetve a kapitányság vezetése rendszeres és érdemi kapcsolatot tart a területi cigányvajdával, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Cigányok Érdekszövetségének az elnökével, aki szintén a kapitányság székhelyén lakik. 2009. évben alakult meg a Sárréti Közbiztonsági Egyeztető Fórum. Ennek tagjai az utóbb említett roma vezetők is. A külföldi személyek áldozattá válását a külföldi vendégeket fogadó szálláshelyek munkatársain keresztül adott tanácsokkal próbáljuk megelőzni. A nekik szánt szóróanyagban az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is hiányt szenvedünk, bár 2010. évben a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság által benyújtott nyertes pályázat lehetővé tette számunkra, hogy két témakörben szóróanyagokat tudjunk beszerezni. A kisebb településeken működő médiával a kapcsolat elenyésző, de a 2011. évben törekszünk annak kiszélesítésére, az együttműködés megerősítésére. Rendszeresen figyeljük az internetes fórumain megjelenő hozzászólásokat, azon felvetésekkel kapcsolatban, melyek kapitányságunk tevékenységét érintik, megfelelő módon reagálunk.
V. EGYÜTTMŰKÖDÉS Megítélésünk szerint az információ-áramlás szervezettsége – úgy belső, mint külső viszonylatban – megfelelő. Az önkormányzatokkal és a helyi kisebbségi önkormányzatokkal, így Kaba város önkormányzatával is napi kapcsolatot tartunk fenn. A kapitányság vezetése 2010-ben is
beszámolt a Kaba Város Önkormányzatának Képviselő Testülete előtt a közrend-, közbiztonság helyzetéről. A beszámolót a Képviselő Testület egyhangúlag fogadta el. Problémamentesnek mondható rendőrkapitányságaival, illetve a munkakapcsolatunk is.
az ügyészséggel, bírósággal, a térség szakirányító megyei osztályokkal kialakított
Több alkalommal hajtottunk végre közös, eredményes ellenőrzéseket a helyi tűzoltóság, a Vám- és Pénzügyőrség, a Fogyasztóvédelem, a Munkaügyi Felügyelet valamint a Készenléti Rendőrség IX. Bevetési Osztályának munkatársaival. A statisztikai adatokból kiderül, hogy 2007-hez képest 2008-ban közel 4000-el, 2008 – 2009 évek viszonylatában közel 10000-el, 2010-re újabb 2111-gyel nőtt az iktatások száma (37.763-ról 39.874-re). A segédhivatal munkatársai az iktatáson kívül végzik a küldemények érkeztetését, bontását, a postai küldeményekkel, a futárpostával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat is. A jelenlegi létszámmal az egyre növekvő feladatokat már szinte lehetetlen végrehajtani, mely probléma különösen szabadságolási időszakban, vagy betegségek esetén jelentkezik. A jövőben elkerülhetetlenül szükséges a területen dolgozók létszámának az emelése, mivel a napi működésben rendszeresen, jelentős gondot okoz a közalkalmazotti állomány aránytalanul alacsonyra meghatározott száma, mely létszámból a szintén rendkívül nagy adminisztrációs terhekkel dolgozó rendőrőrsökre egyetlenegy főt sem tudunk biztosítani. A fentiek miatt az őrsparancsnokok munkaidejüknek jelentős részét a parancsnoki feladat meghatározás, számonkérés, ellenőrzés, kapcsolattartás helyett a küldött-fogadott iratok kezelésével kapcsolatos feladatok töltik ki. 2010-ben problémát jelentett, hogy a kapitányságon nem volt független informatikusi (rendszergazdai) státusz, mely probléma 2011. január 1-jétől megoldódott.
VI. ÖSSZEGZÉS Megítélésünk szerint kapitányságunk állománya az elmúlt évben a részére meghatározott feladatokat jó szinten végrehajtotta, a velünk szemben támasztott követelményeknek alapvetően megfeleltünk. Az állomány munkája, a kapitányság vezetése és állománya az elmúlt évben stabilizálódott és összekovácsolódott. Megfelelő anyagi-technikai feltételek biztosítása, valamint a tapasztalt állomány megtartása esetén adottak a jövőbeli jobb munkavégzés személyi feltételei. Az év elején megfogalmazott főbb célkitűzéseink megvalósításában jelentős eredményeket értünk el. Ennek ellenére nem lehetünk elégedettek, mert az elért eredmények szinten tartása, a további előrelépés, a fejlődés az idei évben is jelentős erőfeszítéseket igényel mind a parancsnoki, mind a beosztotti állománytól. Az elkövetkezendő időszakban továbbra is fő feladatunknak kell tekinteni:
• • • •
• • • •
Magyarország Európai Uniós elnöksége idején végrehajtandó feladatokra történő felkészülés és azok végrehajtása. A térség lakosságával, önkormányzataival való együttműködés további javítását. A takarékossági irányelvek betartását, a még kihasználható erőforrások keresését, bevonását. Állományunk megtartását, stabilizálását, az üresedő státuszok rövid időn belüli feltöltését. Állományunkról való fokozott gondoskodást, a változó feladatokra való folyamatos felkészítést. A társszervekkel és a civil szervezetekkel való együttműködésünk finomítását, érzékenyebbé tételét. A felderítési és nyomozati eredményességünk szinten tartását, főként a vagyon elleni bűncselekmények visszaszorítását, a közterület biztonságának javítását. Az Európai Unió által elvárt minőségi bűnüldözési munka végzését A közterületek biztonságának fokozását.
Püspökladány, 2011. június 14.
Dr. Krocsek Zoltán r. alezredes rendőrségi főtanácsos kapitányságvezető
BŰNCSELEKMÉNYEK MEGOSZLÁSA ESEMÉNYEK ALAPJÁN 2009. év Bűncselekmény megnevezése
Kaba
Összesen
5 2
76 3
10. Kényszerítés 11. Személyi szabadság megsértése 12. Magánlaksértés
2
5 6 3
13. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 14. A személy elleni bcs. összesen 15. Közúti veszélyeztetés 16. Közúti baleset okozása 17. Közúti jármű ittas vezetése 18. Közúti járművezetés tiltott átengedése
8 17 1 1 5
85 178 1 19 34
19. Közúti cserbenhagyás 20. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 21. A közlekedési bcs. Összesen
1 11 19
2 61 117
3. Az állam és az emberiség elleni bcs. összesen 4. Emberölés 5. Emberölés kísérlete 6. Gondatlan emberölés 7. Erős felindulásban elkövetett emberölés 8. Szándékos testi sértés 9. Segítségnyújtás elmulasztása
22. Erőszakos közösülés 23. Szemérem elleni erőszak 24. Természet elleni erőszakos fajtalanság 25. Üzletszerű kéjelgés és üzletszerű kéjelg. 26. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 27. A házasság, a család és a nemi erkölcs ell.
2
2 2
12 14
28. Tiltott határátlépés 29. Hivatalos személy elleni erőszak 30. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 31. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak
1 1
3
32. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 33. Az államigazgatás, a közélet tisztasága ell. 34. Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel 35. Közösség megsértése
1 1
2 6 4 1
36. Garázdaság 37. Önbíráskodás 38. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs.
8 3 12
77 22 107
39. A közrend elleni bcs. összesen 41. Devizagazdálkodás megsértése 42. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs.
24
211
1
18
43. A gazdasági bcs. összesen 53. Lopás
1 83
18 699
74
637 1 6 40
- ebből: egyéb, személyek javait károsító lopás (0) - ebből: motorkerékpár (3) - ebből: gépkocsiból történt lopás (4) - ebből: besurranásos lopás (5)
1 6
- ebből: kerékpárlopás (7) - ebből: zsebtolvajlás (9) 54. Betöréses lopás 55. Sikkasztás
2
56. Csalás 57. Rablás 58. Kifosztás 59. Zsarolás 60. Jármű önkényes elvétele 61. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs.
2
9 4
14 1 76 17
10
57 9 1 7 3 89
62. Személyek javai elleni bcs. összesen 63. A honvédségi kötelezettség elleni bcs.
108
958
64. Mindösszesen
172
1502
BŰNCSELEKMÉNYEK MEGOSZLÁSA ESEMÉNYEK ALAPJÁN 2010. év. Bűncselekmény megnevezése 3. Az állam és az emberiség elleni bcs. összesen 4. Emberölés 5. Emberölés kísérlete 6. Gondatlan emberölés 7. Erös felindulásban elkövetett emberölés 8. Szándékos testi sértés 9. Segítségnyújtás elmulasztása 10. Kényszerítés 11. Személyi szabadság megsértése 12. Magánlaksértés 13. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 14. A személy elleni bcs. összesen 15. Közúti veszélyeztetés 16. Közúti baleset okozása 17. Közúti jármű ittas vezetése 18. Közúti járművezetés tiltott átengedése 19. Közúti cserbenhagyás
Kaba
Összesen
16
85
2
2 2 14
3 17 38
6 136 245 2
3 4
14 24
20. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 21. A közlekedési bcs. összesen
8 15
22. Erőszakos közösülés 23. Szemérem elleni erőszak 24. Természet elleni erőszakos fajtalanság 25. Üzletszerű kéjelgés és üzletszerű kéjelg. 26. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 27. A házasság, a család és a nemi erkölcs ell.
5 2
5 5
28. Tiltott határátlépés 29. Hivatalos személy elleni erőszak 30. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 31. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak 32. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 33. Az államigazgatás ,a közélet tisztasága ell.
63 103
36 43
7 1 1
12 19
34. Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel 35. Közösség megsértése
2
3
36. Garázdaság 37. Önbíráskodás 38. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs. 39. A közrend elleni bcs. összesen
8 1 23 34
80 9 121 213
41. Devizagazdálkodás megsértése 42. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs. 43. A gazdasági bcs. összesen 53. Lopás
2 2 102
12 12 705
79 2 1 3 16
586 4 4 8 21 78
- ebből: zsebtolvajlás (9) 54. Betöréses lopás
1 20
4 122
55. Sikkasztás 56. Csalás 57. Rablás 58. Kifosztás 59. Zsarolás 60. Jármű önkényes elvétele
4 5 2
30 57 6
- ebből: egyéb, személyek javait károsító lopás (0) - ebből: gépkocsi (2) - ebből: motorkerékpár (3) - ebből: gépkocsiból történt lopás (4) - ebből: besurranásos lopás (5) - ebből: kerékpárlopás (7)
11 2
61. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs. 62. Személyek javai elleni bcs. összesen
8 141
75 1008
63. A honvédségi kötelezettség elleni bcs. 64. Mindösszesen
236
1644
BŰNCSELEKMÉNYEK MEGOSZLÁSA ESEMÉNYEK ALAPJÁN 2010. év II-V. hónap Bűncselekmény megnevezése
Kaba
Összesen
6
35
3. Az állam és az emberiség elleni bcsk. összesen 4. Emberölés 5. Emberölés kísérlete 6. Gondatlan emberölés 7. Erős felindulásban elkövetett emberölés 8. Szándékos testi sértés 9. Segítségnyújtás elmulasztása
10. Kényszerítés 11. Személyi szabadság megsértése 12. Magánlaksértés 13. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 14. A személy elleni bcs. összesen 15. Közúti veszélyeztetés 16. Közúti baleset okozása 17. Közúti jármű ittas vezetése 18. Közúti járművezetés tiltott átengedése 19. Közúti cserbenhagyás 20. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 21. A közlekedési bcs. összesen 22. Erőszakos közösülés 23. Szemérem elleni erőszak
2
7
4
4 53
12 1 2
99 1 4 10
3
19
6
34 1 1
1 1
12 14
24. Természet elleni erőszakos fajtalanság 25. Üzletszerű kéjelgés és üzletszerű kéjelg 26. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 27. A házasság, a család és a nemi erkölcs ell. 28. Tiltott határátlépés 29. Hivatalos személy elleni erőszak 30. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 31. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak 32. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 33. Az államigazgatás, a közélet tisztasága ell. 34. Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel 35. Közösség megsértése 36. Garázdaság 37. Önbíráskodás 38. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs. 39. A közrend elleni bcs. összesen
3 3 6 1
1
4
29 6 47 83
8 13
41. Devizagazdálkodás megsértése 42. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs. 43. A gazdasági bcs. összesen 53. Lopás - ebből: egyéb, személyek javait károsító lopás (0) - ebből: gépkocsi (2) - ebből: motorkerékpár (3) - ebből: gépkocsiból történt lopás (4)
4 36 28 1
4 326 279 4 2 3
- ebből: besurranásos lopás (5) - ebből: kerékpárlopás (7) - ebből: zsebtolvajlás (9) 54. Betöréses lopás 55. Sikkasztás 56. Csalás 57. Rablás 58. Kifosztás 59. Zsarolás 60. Jármű önkényes elvétele 61. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs. 62. Személyek javai elleni bcs. összesen 63. A honvédségi kötelezettség elleni bcs. 64. Mindösszesen
3 4
12 25
6
1 42
1 1
12 17 2
2
2 2 36
46
439
78
679
BŰNCSELEKMÉNYEK MEGOSZLÁSA ESEMÉNYEK ESEMÉNYEK ALAPJÁN 2011. év. II-V. hónap
Bűncselekmény megnevezése
Kaba
Összesen
6
28
3
2 1 45
3. Az állam és az emberiség elleni bcs. összesen 4. Emberölés 5. Emberölés kísérlete 6. Gondatlan emberölés 7. Erős felindulásban elkövetett emberölés 8. Szándékos testi sértés 9. Segítségnyújtás elmulasztása 10. Kényszerítés 11. Személyi szabadság megsértése 12. Magánlaksértés 13. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 14. A személy elleni bcs. összesen 15. Közúti veszélyeztetés 16. Közúti baleset okozása
9
17. Közúti jármű ittas vezetése 18. Közúti járművezetés tiltott átengedése 19. Közúti cserbenhagyás 20. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs.
1
12 1
4
26
21. A közlekedési bcs. összesen 22. Erőszakos közösülés 23. Szemérem elleni erőszak 24. Természet elleni erőszakos fajtalanság 25. Üzletszerű kéjelgés és üzletszerű kéjelg. 26. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs.
7
50 2 2
2
8
27. A házasság, a család és a nemi erkölcs e 28. Tiltott határátlépés
2
12
29. Hivatalos személy elleni erőszak 30. Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak 31. Hivatalos személy támogatója elleni erőszak 32. Egyéb, e csoporthoz tartozó bcs. 33. Az államigazgatás, a közélet tisztasága ell. 34. Visszaélés robbanóanyaggal, lőfegyverrel 35. Közösség megsértése 36. Garázdaság 37. Önbíráskodás 38. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs.
2
76 3 8
1 1 1
6
1
8 2
12
38 2 67
39. A közrend elleni bcs. Összesen 41. Devizagazdálkodás megsértése
12
42. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs. 43. A gazdasági bcs. összesen 53. Lopás - ebből: egyéb, személyek javait károsító lopás (0) - ebből: motorkerékpár (3) - ebből: gépkocsiból történt lopás (4) - ebből: besurranásos lopás (5) - ebből: kerékpárlopás (7) - ebből: öltözői lopás (8) - ebből: zsebtolvajlás (9) 54. Betöréses lopás 55. Sikkasztás 56. Csalás 57. Rablás 58. Kifosztás 59. Zsarolás 60. Jármű önkényes elvétele 61. Egyéb e csoporthoz tartozó bcs. 62. Személyek javai elleni bcs. összesen 63. A honvédségi kötelezettség elleni bcs. 64. Mindösszesen
109 9 9
57 49
307 277 1 1
2 6
7 19 1
14 1 5
1 63 12 33 2
4
1 1 1 33
81
453
112
717
KABAI LAKOSOKKAL SZEMBEN, SZEMBEN a Püspökladányi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály beosztottai által – FOGANATOSÍTOTT INTÉZKEDÉSEK Megelőző tevékenység:
2009. év
2010. év
2010. I-V. hó
2011. I-V. hó
48 48
50 50
23 19
29 29
Személyes szabadságot korlátozó i.: Biztonsági intézkedés: Elfogás: Előállítás: Pozitív szonda: Elővezetés:
14 15 28 135/17 34/8
16 18 30 150/25 32/10
9 8 14 62/10 15/4
3 2 10 85/5 18/6
Szabálysértési tevékenység alakulása:
121
117
65
61
91
85
55
40
18 7 5
20 8 4
6 3 1
15 6 -
Kényszerítő eszköz alkalmazása Ebből: bilincs
Szabálysértési feljelentés - közl. rend. kisebb fokú megsz.: - tulajdon elleni: - közrendelleni szabs.: - egyéb: Forgalmi engedély elvétel: Vezetői engedély elvétel: Lakcím megállapítás: Helyszíni bírságolási tevékenység: Átlagbírság:
10 13 6 1 3 5 2 2 127 135 70 32 278/1371000 246/871.00 119/461.00 154/496034 0 0 1/4932 1/3.540 1/3.873 1/3221
KABA város területén bekövetkezett SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI BALESETEK
Össz balesetek Halálos: Súlyos: Könnyű.
2008. év 20 1 7 12
2009. év 10 2 8
2010. év 12 3 9
2010. I-V. 4 1 3
2011. I-V. 4 1 1 2
Elhalt sérült személyek száma: Elhalt: Súlyos sérült: Könnyű sérült:
1 7 18
2 13
4 13
1 3
1 1 3
Ittasság: Helyi elkövetők:
1 9
1 4
1 5
2
1
1
-
1
1
1
9 1 4 -
6 1 2 1
5 1 1 -
1 1 -
3 -
Okozó:
Tehergépkocsi Szgk. Motorkerékpár Smkp. Kerékpár Gyalogos
Jm.szerelvény Lassú jármű Elektromos kp. Kerti traktor
1 1
-
2 1 -
1 -
-
2
-
1
-
-
1
-
-
-
-
Külföldi:
Személygépkocsi Tehergépkocsi
Kabai lakosok által elkövetett szabálysértések 2009. év
2010. év
2010. I-V hó 2011. I-V hó
24 7 2
15 2 1 6 1
2 4 -
11 1 -
128 10 12 22
108 2 2 4
23 1 -
48 11 5
1 3 13
1 3 11
1 2
8
-
1
1
-
Közlekedési szabálysértések engedély nélküli vezetés sebességkorlátozás jel.tullép. Ittas vezetés átengedéssel elkövetve ittas vezetés gépi meghajt.járművel ittas vezetés nem gépi meghajt.járműv. közúti közl.szab.kisebb fokú megs. közúti közl.rendjének megzavarása közúti közl.igazg.szab.megsért. érvénytelen hat.eng.vagy jelz.való közl. biztonságos közl. alk.jmű vez. elsőbbs.és az előzés szab.megsért érvényes gjmű felelősségbizt.nélk.vez. hajózási szabályok megszegése
ÖSSZESEN:
222
157
34
84
Közrendvédelmi Közrendvédelmi szabálysértések közbiztonságra kül.vesz.eszk. szig.szabs jogszerű intézkedéssel szembeni eng.
1 1
1 3 2
1 -
1 2 2
ÖSSZESEN:
2
6
1
5
224
163
35
89
MINDÖSSZESEN:
Kaba Város Polgármestere 4183. Kaba, Szabadság tér 1 Tel: 54/523-101 Fax: 54/522-013 e-mail:
[email protected] Szám: ………./2011
Különfélék: …… Előterjesztés a képviselő-testület 2011. június 23-ai ülésére
Tárgy: Javaslat tankönyv és taneszköz támogatásra Tisztelt Képviselő-testület! Az önkormányzat a szociális előirányzaton belül a 2011. évi költségvetésében tankönyvtámogatásra 2.950.-eFt-ot különített el. Az elmúlt évek gyakorlatához hasonlóan az általános iskolai tanulók azon része, akik nem részesülnek ingyenes tankönyvtámogatásban természetbeni juttatásként, míg a közép-, és felsőfokú oktatási intézményekben tanulmányokat folytatók pénzbeli juttatásként részesíthetők tankönyv és taneszköz támogatásban. Tankönyvtámogatás
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII tv (SZJA) 1. melléklet 8.6 pontja alapján a természetbeni juttatások közül adómentes „az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a közoktatásról szóló tv, a
gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény vagy a tankönyvpiac rendjéről szóló tv alapján … nem pénzben biztosított ellátás” Közép-, és felsőfokú oktatási intézmények hallgatói számára az SZJA törvény 7 § (1) bek. n., pontja alapján nyújtott támogatást a jövedelem számításnál nem kell figyelembe venni, ha azt „a jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési, önkormányzati forrásból” nyújtják. Ennek megfelelően a közép, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató diákok számára a mellékelt rendelet tervezet szerint pályázat útján elnyerhető támogatást javasol a Szociális és Egészségügyi Bizottság. 2011. évben középfokú oktatási intézmény 150 kabai tanulója részére nyújthat 7.000.-Ft támogatást az önkormányzat, míg felsőoktatási intézményekben tanuló 90 hallgató 10.000.-Ft támogatást kaphat.. Az államháztartásról szóló 1992 évi XXXVIII törvény 13/A § (2) bekezdése értelmében az” államháztartás alrendszereiből … támogatott … magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott … magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli” A 2011. évi költségvetésről szóló 2010. évi CLXIX tv. 3. sz. melléklet 17. b.) pontja szabályozza a tanulók ingyenes tankönyvellátásának támogatását. A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat a közoktatási törvény 10 §-ának (4) bekezdése, továbbá a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001 évi XXXVII törvény (továbbiakban: Tpr.) 8 § (4) bekezdése alapján – az 1-13 évfolyamokon, a szakiskola 9-10 évfolyamán és szakképzési évfolyamokon – nappali rendszerű oktatásban részt vevő, ingyenes tankönyvellátásra jogosult iskolai tanulók támogatására. A hozzájárulás mértéke egységesen 12.000.-Ft/fő. A Tpr. fenti rendelkezése szerint az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy – az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg a tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján – a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása estén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésére. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért.
Általános iskola Az ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája tanulói létszáma 2011/2012-es tanévben várhatóan 477 fő lesz, közülük előre láthatólag 317 + 5 tanuló részesül ingyenes tankönyvellátásban. Ezen tanulók tankönyvének ára –az előzetes létszám felmérés alapján - összesen 3.792.792.-Ft. Az állam normatív hozzájárulásként 3.804.000.-Ft-ot biztosít.( az ingyenes tankönyvtámogatásra biztosított 12.-eFt/fő). A normatív támogatásból az iskola pótolja a hiányzó és elhasználódott tartós könyveket 1.096.000.-Ft értékben. Az állami normatíva teljes egészében fedezi az ingyenesek részére juttatott könyvek árát, melyből előre láthatólag 11.208.-Ft a maradvány. évfolyam Kedvezményezettek Kedvezményre száma nem jogosult 1. 15 3 2. 10 6 3. 13 5 4. 15 3 5. 12 4
6. 7. 8. összesen
10 20 22 117
6 5 6 38
A képviselő-testület a 141/2006 (VI. 22) számú határozatában az alábbiakról döntött: „Az önkormányzat a 2007/2008-as tanévre az ingyenes tankönyvellátásban részesülők tankönyvárait az állami normatíván felül nem egészíti ki. Az önkormányzat kéri a nevelőtestületet, hogy a tankönyvrendelésnél vegyék figyelembe a szülőkre háruló terheket, illetve a tartós tankönyvek megvásárlása kerüljön előtérbe.” Ezen testületi döntés alapelvét a 158/2010. (VI. 24.) számú határozatában a képviselő-testület megerősítette. Azon tanulók részére, akik nem részesülnek ingyenes tankönyvellátásban a Szociális és Egészségügyi Bizottság az alábbi javaslatot fogadta el: A bizottság a képviselő-testületnek elfogadásra javasolja azt az elvet, mely szerint a 2012/2013-as tanévben a tankönyveket továbbra is úgy kell kiválasztani az általános iskolai tanulóknak, hogy a szülők terhe a lehető legkevesebb legyen, illetve az ingyenes tankönyvellátás az állami normatívákból biztosítható legyen. Amennyiben az állami normatívákból az iskola az ingyenes tankönyvellátást nem tudja biztosítani az érintett tanulóknak a különbözetet az iskola költségvetéséből kell kigazdálkodni, mert az önkormányzat nem biztosít plusz fedezetet hozzá. A bizottság javasolja továbbá, hogy az önkormányzati támogatás alapja az ingyenes tankönyv ára legyen. A szociális előirányzaton belül 1.000-eFt került elkülönítésre az általános iskolások tankönyvtámogatására. A tankönyvért fizetők így az alábbiak szerint részesülhetnének támogatásban: Évfolyam
Teljes tankönyv ár
I II
8.580,9.000,+1.600,11.755,+3.514,13.795,16.061,+3.514,13.431,+3.514,17.909,+3.514,14.771,+3.514,-
III IV V. VI. VII. VIII . Össz
Ingyenes támogatás
Ingyenesek száma
Kedvezményezettek száma
7.605,7.896,-
29 43
15 10
5.000,5.000,-
3 6
3.000,3.000,-
7.444,-
29
13
5.000,700.7.600,7.600,700.5.100,700.10.000,700.7.600,700.-
5
3.000,-
12.591,12.450,8.038,17.183,12.490,-
(A cellák második sorában
Támogatás összege Ft/fő
Kedvezményre nem jogosultak száma
Támogatás összege
Önk. rész összesen
84.000,68.000,-
80.000,12.600.46 15 3 4.500,127.500,27 12 4 4.500,109.200,9.100.50 10 6 3.100,69.600,2.800.53 20 5 6.360,231.800,3.500.40 22 6 4.500,194.200,7.700.317 117 38 964.300,+35.700,a választható német tankönyv ára, illetve az ehhez biztosított önkormányzati
támogatás szerepel.)
A tanulók mozgására tartalékolva: 11.208,- Ft. Az alábbi táblázat összességében mutatja be a támogatásokat, illetve a %-os megoszlásukat. A kedvezményes támogatás összege a fenti önkormányzati támogatás és a normatív támogatás felosztásából tevődik össze. Évfolyam Teljes Ingyenes % Kedvezményezettek % Kedvezményre % tankönyv támogatása támogatása nem ára jogosultak támogatása
8.580,7.605,5.000,89 58 9.000,7.896,5.000,88 56 +1.600,11.755,7.444,5.000,III 63 43 +3.514,700.13.795,12.591,7.600,IV 91 55 16.061,12.450,7.600,V 78 47 +3.514,700.13.431,8.038,5.100,VI 60 38 +3.514,700.17.909,17.183,10.000,VII 96 56 +3.514,700.14.771,12.490,7.600,VIII 85 51 +3.514,700.(A kedvezményezettek és a kedvezményben nem részesülők esetében a százalékos választható 2. idegen nyelvet nem vettük figyelembe)
I II
3.000,3.000,-
35 33
3.000,-
26
4.500,4.500,-
33 28
3.100,-
23
6.360,-
36
4.500,-
30
megoszlás számításánál a
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést vitassa meg és indítványozom a mellékelt rendelet-tervezet, valamint az alábbi határozati javaslat elfogadását. . Határozati javaslat: Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének …../2011. (VI. 23.) Kvt. határozata A 2011/2012 tanévben adható tankönyv támogatásról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011/2012 tanév kezdéséhez az általános iskolai tanulók részére az alábbiak szerint nyújt támogatást: Az önkormányzat a nem ingyenes tankönyvellátásban részesülőket az alábbiak szerint támogatja: Évfolyam
Kedvezményezettek száma
Támogatás összege Ft/fő
Kedvezményben nem részesülők száma
Támogatás összege
Önk. rész összesen
I II
15 10
5.000,5.000,-
3 6
3.000,3.000,-
84.000,68.000,-
III
13
5
3.000,-
IV V.
15 12
3 4
4.500,4.500,-
VI.
10
6
3.100,-
VII.
20
5
6.360,-
VIII.
22
5.000,700.7.600,7.600,700.5.100,700.10.000,700.7.600,700.-
6
4.500,-
813.400.-
38
150.900.-
80.000,12.600.127.500,109.200,9.100.69.600,2.800.231.800,3.500.194.200,7.700.964.300,+35.700,-
Összesen
117
Az általános iskolai tanulók szülei természetbeni juttatásként részesülnek a támogatásban, melynek igénybevételét a tankönyv megvásárlásakor aláírásukkal igazolnak. Erről az ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája összevont iskolalátogatási bizonyítványt ad ki az önkormányzatnak. Az önkormányzat összesen 1.000.000.-Ft támogatást nyújt erre a célra a költségvetési rendelet szociális jellegű kiadások tankönyvtámogatásra elkülönített keretéből, melynek felhasználásáról az általános iskola 2011. november 15-ig köteles elszámolni.
A képviselő-testület – figyelembe véve a 141/2006. (VI. 22) határozatát nem nyújt fedezetet az ingyenes tankönyvellátásban részesülők tankönyvárához. Az önkormányzat a 2012/2013-as tanévre az ingyenes tankönyvellátásban részesülők tankönyvárait az állami normatíván felül nem egészíti ki. Az önkormányzat kéri a nevelőtestületet, hogy a tankönyvrendelésnél vegyék figyelembe a szülőkre háruló terheket, illetve a tartós tankönyvek megvásárlása kerüljön előtérbe. Határidő: 2011. június 24-től folyamatos 2011. november 15-ig Felelős: Váradi Istvánné főigazgató Szegi Emma polgármester A képviselő-testület a középfokú oktatási intézményekben tanulók támogatására – akik nem jogosultak a törvény által ingyenes tankönyvellátásra – pályázatot ír ki, melyre 1.050.000.-Ft-ot a szociális kiadásokon belül a tankönyvtámogatásra előirányzott összegből biztosít. A támogatás kifizetése támogatási szerződés megkötése ellenében történik. A támogatott a támogatás jogszerű felhasználásáról köteles a támogatás felvételét követő 30 napon belül elszámolni. A képviselő-testület a felsőoktatási intézményben tanulók támogatására – rendeleti felhatalmazásra – pályázatot ír ki, melyre 900.000.- Ft-ot a szociális kiadásokon belül a tankönyvtámogatásra előirányzott összegből biztosít. A támogatás kifizetése támogatási szerződés megkötése ellenében történik. A támogatott a támogatás jogszerű felhasználásáról köteles a támogatás felvételét követő 30 napon belül elszámolni. Határidő: 2011. június 24 – 2011. november 30 Felelős: Szegi Emma polgármester
Kaba, 2011. június 9. Szegi Emma Polgármester
Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének ………./2011 (…….) önkormányzati rendelet-tervezete a közép-. és felsőfokú oktatási intézményben tanulók számára nyújtható pénzbeli támogatás pályázati kiírásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16 §-ában kapott felhatalmazás alapján figyelemmel a Személyi jövedelemadóról szóló 1995 évi CXVII törvény 7 § (1) bek. n.) pontjában foglaltakra a közép-, és felsőoktatási intézményben tanuló diákok részére pályázatot ír ki és a következőket rendeli el: 1§
(1) A pályázat kiírásának célja, hogy a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező, közép-, vagy felsőfokú tanulmányait nappali, esti, levelező tagozaton folytató, első szakmai képzésben részesülő, önálló jövedelemmel – kivéve árvaellátás - nem rendelkező, szülők által eltartott diákok részére az önkormányzat a tanévkezdéshez anyagi támogatást nyújtson. (2) Nem jogosult anyagi támogatásra azon középfokú oktatási intézményekben tanuló diák, aki a 2010. évi CLXIX tv. 3 sz. melléklet 17. pontjában meghatározottak szerint – tekintettel a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII tv. 8 § (4) bekezdésére - jogosult ingyenes tankönyvellátásra. (3) Nem jogosult anyagi támogatásra azon pályázó sem, aki a 2010 évi támogatással a rendeletben meghatározott határidőben nem számolt el.
2. §
A pályázatot a rendelet mellékletét képező nyomtatványon, eredeti iskolalátogatási bizonyítvány csatolásával 2011 augusztus 1-től október 31-ig lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatalban.
3. §
A pályázatokat folyamatosan, de legkésőbb a benyújtásra nyitva álló határidőt követő 15 napon belül a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el.
4. §
A pályázaton elnyerhető összeg a) középfokú oktatási intézményben tanulók esetén b.) felsőfokú oktatási intézményben tanulók esetén
7.000.-Ft 10.000.-Ft
5.§
A támogatás kifizetése a támogatási szerződés megkötését követően történik. A támogatási szerződés megkötésére a polgármester jogosult.
6. §
Támogatott a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogatás felvételét követő 30 napon belül köteles elszámolni. Amennyiben támogatott a támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról elszámolni nem tud a kapott támogatást az 1959. évi IV. tv. 232 §-ban meghatározott mindenkori jegybanki alapkamattal megemelt összeggel kell visszafizetni.
5. §
A pályázatra felhasználható előirányzatot valamint a támogatás mértékét a képviselő-testület az éves költségvetésében biztosítja.
6. §
E rendelet 2011. július 1-én lép hatályba és 2011. december 31-én hatályát veszti.
Kaba, 2011. június 23 Dr Csabai Zsolt sk Jegyző A rendelet kihírdetve: 2011. június …..
Szegi Emma sk polgármester Dr Csabai Zsolt jegyző Melléklet
Pályázat Közép-, illetve felsőoktatási intézményben tanuló támogatására
Pályázó neve: …………………………………………………………………………. Születési helye, ideje: ………………………………………………………... TAJ száma: …………………………………………………………………… Anyja neve: …………………………………………………………………... Lakcíme: ……………………………………………………………………... Közép-, illetve felsőoktatási intézmény neve, ahol a pályázó jelenleg tanulmányokat folytat: ………………………………………………………………………………………….. Tagozat:
nappali
-
esti
-
levelező
Felsőoktatási intézmény esetén Kar: …………………………………………………………………………………….. Szak, szakpár: ………………………………………………………………………….. Anyagi-, és büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy első szakmai képzésben részesülő, önálló jövedelemmel nem rendelkező, szülők által eltartott diák vagyok. Tudomásul veszem, amennyiben a 2010. évi pénzbeli támogatással határidőben nem számoltam el a támogatásra nem vagyok jogosult. A pályázat melléklete 1 db eredeti iskolalátogatási bizonyítvány
Kaba, 2011……………….
…………………………………………… pályázó (kk. esetén törvényes képviselő) aláírása
Kaba Város Polgármestere 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Tel.:(54) 523-101, Fax.:(54) 522-013 e-mail:
[email protected]
Tárgy: Előterjesztés K/….
/2011.
Előterjesztés a képviselő-testület 2011. június 23-ai ülésére Tárgy: Rendeletalkotás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról Tisztelt Képviselő-testület! Önök előtt is ismert, hogy Biharnagybajom Község Önkormányzata 2011. június 30-tól csatlakozik a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társuláshoz, ezért szükségessé vált a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendelet aktualizálása. Biharnagybajom Község Önkormányzatának képviselőivel az ellátottak által fizetett térítési díjak összegéről egyeztetést folytattunk. Az étkeztetésnél az intézmény által vásárolt élelmezés összege alacsonyabb, mint a korábban csatlakozott települések esetében, ezért indokolt, hogy kérésüknek megfelelően a biharnagybajomi ellátottak részére alacsonyabb személyi térítési díjért biztosítsuk a szolgáltatást, mint Kabán, Bárándon és Sápon.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló mellékelt rendelet-tervezeteket elfogadni szíveskedjen. K a b a, 2011. június 16. Szegi Emma polgármester
Kaba Város Önkormányzat Polgármestere 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Tel.:(54) 523-101, Fax.:(54) 522-013 e-mail:
[email protected] /2011.
K/ Előterjesztés a képviselő-testület 2011. június 23-ai ülésére
Tárgy: Rendeletalkotás a szennyvízcsatorna közműfejlesztési hozzájárulásról
Tisztelt Képviselő-Testület! Mint Önök előtt ismert Kaba település lakossága kilépett a Kaba-Báránd-Tetétlen Csatornamű Vízgazdálkodási Társulatból. Az önkormányzat csak a természetes személyek helyett és érdekében kívánta volna megfizetni az érdekeltségi hozzájárulást a Társulatban. Kérdésként merül fel, hogy milyen
eszközzel, jogi megoldással lehet elérni, hogy legyen az ingatlantulajdonos vállalkozásoknak fizetési kötelezettsége a beruházási költségek megtérítéséhez. A fejlesztésben érintetteket az ingatlanjaik vonatkozásában a szennyvízágazati beruházások finanszírozásában való érdekeltségük alapján a hatályos jogszabályi előírások szerint különböző jogcímen hozzájárulás fizetésére lehetséges kötelezni. Ezek a lehetőségek a következők: 1. Víziközmű társulat tagját terhelő érdekeltségi hozzájárulás a Vgtv. és a Társulati rendelet alapján. 2. Ingatlantulajdonosokat terhelő közműfejlesztési hozzájárulás az Étv. alapján 3. Gazdálkodó szervezeteket terhelő víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet alapján. Minden más megoldás csak a vállalkozók „önkéntes” felajánlása lehet, tehát nem lehet jogszabály útján kikényszeríteni. 1. Vízmű (csatornatársulat) - Társulati tag érdekeltségi hozzájárulása A víziközmű társulat egy földrajzilag egyértelműen körülhatárolt területen – az „érdekeltségi területen” – ingatlantulajdonnal rendelkező, vagy ingatlant egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok érdekközössége, amely a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII.26.) Korm. rendelet alapján jöhet létre, illetve működhet. Ezen sajátos érdekközösség szereplőit a jogszabály - igen találóan - „érdekeltek”-nek nevezi. A társulat legfőbb sajátossága abban nyilvánul meg, hogy közfeladatot hajt végre, úgy, hogy alapvető feladatainak – vagyis a kezelésébe tartozó közcélú vízilétesítmények fejlesztésének, fenntartásának, és üzemeltetésének – költségeit elsősorban a feladatokban érdekeltek által megfizetett „érdekeltségi hozzájárulás”-ból fedezi. Az közérdekre tekintettel az érdekeltégi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. Az érdekeltek által – a társulat taggyűlésén minősített szótöbbséggel – vállalt és megfizetett érdekeltségi hozzájárulást kiegészíthetik a különböző állami-, önkormányzati-, vagy EU forrásokból származó pénzeszközök. A társulat működési szabályai hasonlítanak a gazdasági társaságok, vagy a szövetkezetek működési szabályaira, de – az említett sajátosságok miatt – különböznek is azoktól. A társulatok vagyonának jelentős része olyan „elkülönített vagyon”, amely csak vízgazdálkodási közfeladatokra fordítható, vagyis a tagok között nem osztható fel, nem terhelhető meg, és nem szolgálhat a hitelezők társulattal szembeni követeléseinek fedezetéül sem. A társulat a tagok érdekeltségi hozzájárulásából, valamint az érintett helyi önkormányzat és az állam költségvetési, illetve egyéb támogatásaiból gazdálkodhat. Következtetés: Korábban a kabai városrészben is működött a Társulat, mivel a terület változott, most éppen a probléma, hogy ez a lehetőség megszűnt. 2. Ingatlantulajdonosokat terhelő közműfejlesztési hozzájárulás az Étv. alapján A (csatorna) közműfejlesztési hozzájárulás fizetésének kötelezettsége Kaba Város Önkormányzata által normatív feltételekkel (rendelettel, a helyi HÉSZ-ben, illetve külön rendeletben rögzített összegben) korábban elhatározott, majd önkormányzati hatósági ügyként eldöntött kötelező hatósági határozattal is előírható az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) alapján. Az Étv. 28. §-a szerint
„Útépítési és közművesítési hozzájárulás 28. § (1) A helyi építési szabályzatban, illetőleg a szabályozási tervben a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi - önkormányzat feladata. (2) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették. (3) A fővárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör gyakorlására - megosztott hatáskörüknek megfelelően - a fővárosi közgyűlés, illetve a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulásból befolyt bevétel olyan arányban illeti meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték. (4)” A jogszabályból következően a következő keretfeltételei vannak a (csatorna) közmű fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának: - az ingatlantulajdonosokat terheli (a törvény egyébként nem tesz különbséget a természetes személyek és a nem természetes személyek között), - a költségek áthárításának mértéke részleges vagy teljes is lehet, - hozzájárulás kivetését, végrehajtását önkormányzati hatósági ügyként kell ügyintézni. A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye (Ötv. 11. § (1) bek.). Önkormányzati hatósági ügy csak zárt ülésen tárgyalható. Az önkormányzati hatósági ügyben folyó eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásait kell megfelelően alkalmazni. A Ket. 19. § (2) bekezdés szerint önkormányzati hatósági ügyben első fokon a képviselő-testület, jár el. A képviselő-testület ezt a hatáskörét önkormányzati rendeletben a polgármesterre, a részönkormányzat testületére, a képviselőtestület bizottságára vagy törvényben meghatározottak szerint létrehozott társulásra ruházhatja át. A Ket. 107. § (1) bekezdés szerint az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott, továbbá a polgármester törvény alapján önálló hatáskörben hozott önkormányzati hatósági döntésével szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Mivel a Ket. alapján kell eljárni, testületi hatáskör esetén a Ket. 33.§ (4) bekezdéséből következően, ha a hatóság testületi szerv, a hatáskörébe tartozó ügyben 30 napos határidőn belül, vagy ha ez nem lehetséges, a határidő letelte utáni első testületi ülésen, legkésőbb azonban két hónapon belül határoz. A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szerint a szociális-jövedelmi szempontból arra jogosult magánszemélyek számára a központi költségvetés a lakossági közműfejlesztés támogatása célú előirányzatából, a közműfejlesztési
hozzájárulás megfizetett összegét ingatlanonként és közművenként azonban legfeljebb 150 ezer forint összegben, a támogatás alapjának 25%-a erejéig, külön igénylésre, visszatéríti. Mivel ez a kedvezmény csak magánszemélyekre szól, így nem természetes személy gazdálkodók e kedvezmény nem vehetik igénybe. Következtetés: Normatív módon, rendeletben kellene meghatározni a fejlesztési területen a vállalkozások fizetési kötelezettségének mértékét/meghatározásának feltételeit. A hozzájárulás összegének kétféle lehetséges meghatározási módja elméletileg a négyzetméterre vetített arányosított beruházási költség (Ft/m2) vagy ingatlanonként megállapított fix összeg. A normatív szabályozás alapján önkormányzati hatósági ügyként kezelve történik a kivetés, behajtás. 3. Gazdálkodó szervezetek víziközmű-fejlesztési hozzájárulása Jogszabály alapján a bekötést kérő gazdálkodó szervezetnek az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztési költségeinek arányos teherviseléseként, a mindenkor érvényes díjszabás szerinti összegű, víziközmű- (csatornamű)-fejlesztési hozzájárulást kell fizetnie. A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló, 38/1995.(IV.5.) Korm. rendelet 4.§-ának (2) bekezdése szerint: „(2) Gazdálkodó szervezet által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetőleg minősége igényelt javításához lakásszövetkezet és önkormányzat tulajdonában lévő lakóépületek elhelyezésére szolgáló ingatlanok kivételével - a szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.” A jogszabály pontosan meghatározza e fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának kereteit az alábbiak szerint: - csak gazdálkodó szervezet kötelezett fizetésére (a gazdálkodó szervezet fogalmát a PTK 685.§ c.) pontja tartalmazza) - a hozzájárulás a szolgáltató részére fizetendő, - mértéke a fejlesztéssel arányos, - kizárólag közműfejlesztésre használható fel, - elkülönítetten kell nyilvántartani. A gyakorlatban a hozzájárulás mindenkori fajlagos (Ft/m3) mértékéről – a települési csatornaszolgáltató által működtetett víziközművek mindenkori felújítási, rekonstrukciós és esetleges bővítési igényeinek felmérését követően, a fajlagos beruházási költségek alapulvételével – a szolgáltató vezetése dönt. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás adójogi szempontból vagyoni értékű jog értékesítésének minősül, és általános forgalmi adóalapot képez. A szolgáltató számviteli elszámolásaiban a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a rendkívüli bevételen keresztül passzív időbeli elhatárolásba kerül. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból megvalósított víziközműberuházás elszámolt éves amortizációjának megfelelő összeget, mint halasztott bevételt a passzív időbeli elhatárolásból visszavezetik a rendkívüli bevételbe, és ilyen módon víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az eredményt nem érintve, kizárólagos módon víziközműfejlesztésre felhasználható.
Következtetés: Ez a megoldás a települési szolgáltató kezébe adná a feladat végrehajtását (nyilván csak akkor engedné meg a vezetékre csatlakozást, ha a fejlesztési hozzájárulást megfizetné a kötelezett. Hátránya, hogy polgári jogi megállapodás alapján (műszaki kényszertől támogatva, vagyis kénytelenek fizetni, ha a vezetékre akarnak csatlakozni) lehetne beszedni a pénzt. A megállapodás szerinti időpontban jelentkezik a bevétel, a szolgáltatónak nincs közhatalma a szerződéskötés előírására. A helyi szolgáltató, a Városgazdálkodás Kaba Nonprofit Kft. (Kaba, Szabadság tér 5.) vélhetően nem felkészült e (többlet) feladat végrehajtására, alkalmazásához más szolgáltatók gyakorlatát is meg kellene ismernie.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a kérdésben állásfoglalását kialakítani és a mellékelt rendelet tervezetet elfogadni szíveskedjen. K a b a, 2011. június 15.
Szegi Emma polgármester
Városi Önkormányzat Polgármestere 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Tel.:(54)523-101, Fax.:(54)522-013 e-mail:
[email protected] /2011. K/…. Előterjesztés a képviselő-testület 2011. június 23-ai ülésére Tárgy: A Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ létszámbővítése Tisztelt Képviselő-testület! Önök előtt is ismert, hogy Biharnagybajom Község Önkormányzata 2011. június 30tól csatlakozik a Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Intézményfenntartó Társuláshoz. Az elmúlt időszakban a csatlakozáshoz és a működési engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentációk elkészítése, azok elfogadása, továbbítása az eljáró hatósághoz megtörtént. Elkészült a Biharnagybajomra vonatkozó fél éves költségvetés tervezete, és az intézményvezető háromoldalú megállapodást kötött azokkal a dolgozókkal, akik áthelyezéssel létesítenek jogviszonyt az intézménnyel. Az áthelyezéssel átvett dolgozók száma 14 fő. Közülük 13 fő 8 órában, míg egy fő 6 órában van foglalkoztatva. A Képviselő-testület 2011. január 20-ai ülésén tárgyalta a polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményeire vonatkozó megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásából adódó létszámbővítéséről szóló napirendet. Az előterjesztésben foglaltak szerint a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központnál a megváltoztatott munkaképességű személyek kötelező foglalkoztatási szintje a 2011. január 1i létszámállapot alapján 2,3 fő volt. Az intézmény a létszámbővítést nem hajtotta végre, ezért javaslom, hogy 2 fő megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása Biharnagybajom Község Önkormányzatának csatlakozása miatti létszámbővüléssel egyidejűleg valósuljon meg. Az intézményben foglalkoztatottak száma 2011. június 30-án 46,00 fő. A biharnagybajomi (13,75 fő) és a megváltozott munkaképességű dolgozókkal (2 fő) együtt 2011. július 1. napjától a létszám 61,75 főre változik.
Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni és azt támogatni szíveskedjen. Kaba, 2011. június 15. Szegi Emma Polgármester
Városi Önkormányzat Polgármestere 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Tel.:(54)523-101, Fax.:(54)522-013 e-mail:
[email protected] /2011. K/…. Előterjesztés a képviselő-testület 2011. június 23-ai ülésére Tárgy: Ingyenes fűrdő látogatás engedélyezése Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. §-a alapján a települési önkormányzatok kötelesek a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését biztosítani azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint a Kt. hatálya alá tartozó óvodában, iskolai napköziben. Napközbeni ellátásának minősül az iskolai napközis ellátásban nem
részesülő, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás - sport- és egyéb klubfoglalkozás, illetve játszótér, játéktár, játszóház. A törvényi kötelezettségnek eleget téve KabaVáros Önkormányzatának intézményei az alábbi bontás szerint tartanak nyári tábort a 6-14 éves korú gyermekek részére: -ÁMK Sári Gusztáv Tagiskolája 2011.06.16-tól 07.01.-ig -ÁMK Mácsai Sándor Művelődési Háza 2011.07.04.-től 07.15.-ig -Hétszínvirág Óvoda 2011.07.18.-tól 07.22.-ig -Napsugár Óvoda 2011.07.25.-től 07.29.-ig -Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ 2011.08.01.-től 08.12.-ig -Gonda Ferenc Városi Könyvtár 2011.08.15.-től 08.26.-ig A gyermekek részéről nagy igény mutatkozik minden évben a strandolás iránt. Kérjük a Képviselőtestületet tegyék lehetővé, hogy a nyári szünetben a nyári táborban résztvevő gyermekek és kísérőik hetente egy alkalommal ingyenesen látogathassák a városi gyógyfürdőt. Javasoljuk, hogy ingyenes belépőre csak azok a gyerekek legyenek jogosultak pénteken 9-től-12-ig, akik az adott héten a pénteki napot megelőzően minden nap részt vettek a nyári tábor foglalkozásain. Kérjük a tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni és azt támogatni szíveskedjen. Kaba, 2011.június 15. Borbély Vilmosné intézményvezető Váradi Istvánné főigazgató Dr.Kaszáné Sarkadi Anna Intézményvezető
Kaba Város Önkormányzat Jegyzője 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Tel.:(54) 523-101, Fax.:(54) 522-013 e-mail:
[email protected]
/2011.
Tárgy: Előterjesztés K/….
Előterjesztés a képviselő-testület 2011. június 23-ai ülésére Tárgy: Óvodavezetői pályázat elbírálása Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület a 31/2011.(II.17.) Kvt.h. számú határozatával pályázatot írt ki az önkormányzat fenntartásában működő Óvoda vezetői állására. A pályázati felhívás a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK ) internetes oldalán 2011. április 15. napján került publikálásra és az Oktatási Közlöny 2011. március 31-ei számában jelent meg. A pályázatok benyújtására rendelkezésre álló határidő alatt ( KSZK honlapon történő közzé tétel) egy pályázat érkezett. A 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 5. §. (3) bekezdése értelmében a pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a fenntartó önkormányzat jegyzője látja el. Ennek keretében a jegyző megkereste az intézmény vezetőjét és tájékoztatta, hogy a pályázati eljárást az alábbi jogszabály előírásai határozzák meg: - 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról ( 23. §.) - 1993. évi LXXIX.törvény a közoktatásról ( 102.§. (2) bek.e., (3) bekezdés) - 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet ( 5.§.) - 11/1994. (VI.8.) MKM. rendelet ( 11-14.§.) Az intézmény nevelőtestülete megválasztotta az előkészítő bizottságot, melynek elnöke a Polgármesteri Hivatalban átvette a beérkezett pályázatot. Az előkészítő eljárásban résztvevő testületek mindegyike támogatta Borbély Vilmosné kinevezését, az általuk megfogalmazott véleményeket az előterjesztés mellékletét képező jegyzőkönyvek tartalmazzák. Az 1993. évi LXXIX. törvény 102. §. (2) bekezdés e. pontjában foglalt felhatalmazás szerint a képviselő-testület megbízza a közoktatási intézmény vezetőjét és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. Fentiek figyelembe vételével kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Kabai Óvoda vezetői állásának betöltéséről dönteni szíveskedjen. Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének …../2011. (VI.23.) Kvt.h. a Kabai Óvoda vezetői állásának betöltéséről Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. §. (2) bekezdés e. pontjában valamint a Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézményi Társulása társulási megállapodás 8.4 pontjában kapott felhatalmazás alapján 2011. augusztus 16-tól 2016. augusztus 15. napjáig ( 5 tanévre ) terjedő időszakra a Kabai Óvoda vezetői feladatainak ellátásával Borbély Vilmosnét bízza meg.
Illetményét havi 311.000.-Ft-ban állapítja meg az alábbiak szerint: - közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerint szakképesítésének megfelelően a G fizetési osztály 13. sz. fizetési fokozat alapján 200.978.-Ft; - szakképesítés: 10.049.-Ft Alapilletmény összesen: 211.027.-Ft ~ 211.000.-Ft - munkáltatói döntésen alapuló: 40.000.-Ft - vezetői pótlék (mindenkori pótlékalap 300 %-a) 60.000.-Ft Összesen: 311.000.-Ft
A képviselő-testület felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2011. augusztus 15. Felelős: Szegi Emma polgármester Kaba, 2011. június 6. Dr. Csabai Zsolt jegyző
VEZETŐI PROGRAM Kabai Óvoda 2011- 2016
Készítette: Borbély Vilmosné
Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete és Szegi Emma polgármester részére 4183 Kaba Szabadság tér 1.
Tisztelt Képviselő-testület! Tisztelt Polgármesternő!
Megpályázom a KSZK portálon 2011. április 15-én publikált felhívás alapján a Kabai Óvoda óvodavezetői álláshelyét. A pályázati kiírás feltételeinek megfelelek. Jelenleg a Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézményi Társulása által fenntartott Kabai Óvoda intézményvezetője vagyok. 35 éve van határozatlan idejű közalkalmazotti kinevezésem, s 1995 óta jelenleg is vezetem az intézményt, szakvizsgázott óvodapedagógusként.
Kaba 2011. május 5.
Borbély Vilmosné
Személyes adataim Név: Született: Édesanyám neve: Családi állapotom: Lakcímem: Munkahelyem: Beosztásom:
Borbély Vilmosné Gere Mária Kaba 1957. február 27. Kalmár Mária házas Férjem Borbély Vilmos vállalkozó, két felnőtt gyermekünk van. 4183 Kaba Mátyás király utca 6. Kabai Óvoda 4183 Kaba Batthyány u. 8. intézményvezető
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ..................................................................................................................................... 1 EUROPASS ÖNÉLETRAJZ ..................................................................................................... 2 BEVEZETÉS ............................................................................................................................. 5 1. HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................ 6 1.1 A társult intézményekről ............................................................................................ 7 1.2 Az óvoda makro- és mikrokörnyezete ..................................................................... 11 1.3 Működési, tárgyi feltételek....................................................................................... 12 1.4 Személyi feltételek, humánerőforrás gazdálkodás ................................................... 12 1.5 Pénzügyi helyzet, gazdálkodásra vonatkozó megállapítások................................... 13 2. A TARTALMI MUNKA HELYZETE............................................................................ 14 2.1 A nevelőmunka fő jellegzetességei .......................................................................... 14 2.2 Intézményünk alapvető céljai................................................................................... 15 2.3 Közös pedagógiai hangsúlyok.................................................................................. 15 2.4 Intézményünk alapvető feladatai.............................................................................. 15 3. AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA.......................................................... 17 3.1 Vezetői célkitűzések................................................................................................. 17 3.2 Az információs rendszer alakítása............................................................................ 18 3.3 A döntéshozatal mechanizmusa ............................................................................... 19 3.4 Munkaközösség működtetése................................................................................... 19 3.5 Belső ellenőrzés, belső értékrend ............................................................................. 19 3.6 Minőségfejlesztő munka jellemzői és szervezése .................................................... 20 3.7 A továbbképzések biztosítása................................................................................... 22 3.8 A gyermekek fejlesztésének főbb irányai ................................................................ 23 3.9 A szülőkkel való együttműködés ............................................................................. 23 3.10 Az intézmény menedzselése..................................................................................... 24 3.11 A fenntartóval való kapcsolattartás .......................................................................... 24 3.12 Források, kapcsolatok megteremtése ....................................................................... 25 4. A VEZETŐI ELVEK ÉS ÉRTÉKEK KIFEJTÉSE, VEZETŐI ELKÉPZELÉSEK ....... 26 4.1 A vezetői célkitűzéseim ........................................................................................... 26 4.2 Időkeretek, mérföldkövek ........................................................................................ 26 4.2.1 Hosszútávon megoldandó feladatok (5 év) ...................................................... 26 4.2.2 Középtávon megoldandó feladatok (2-3 év) .................................................... 27 4.2.3 Rövidtávon megoldandó feladatok................................................................... 27 4.3 Lehetőségek.............................................................................................................. 28 5. ÖSSZEGZÉS, SIKERKRITÉRIUMOK MEGFOGALMAZÁSA .................................. 29 5.1 Vezetői munkám várható eredményei...................................................................... 29 5.2 A célok megvalósulásának eredményeinek méréséhez lehetséges indikátorok....... 29 6. Mellékletek....................................................................................................................... 31 6.1 Végzettséget és tanulmányokat igazoló okiratok másolatai..................................... 31 6.2 Erkölcsi bizonyítvány............................................................................................... 31 6.3 Nyilatkozat ............................................................................................................... 31
„Gondolj a múltra, ha számadást végzel, a jelenre, ha örömöd van, a jövőre mindenben, amit cselekszel” (Jonbert)
ELŐSZÓ A Kabai Óvodában eltöltött 35 éves szakmai tapasztalatom, megszerzett tudásom, vezetési ismereteim alapján azért merítettem bátorságot e pályázat benyújtásához, mert munkatársaim és a szülők arra ösztönöztek, hogy újra mérettessem meg magam, s a szakma iránti elhivatottsággal, kompetenciákkal a vezetői szerepben újra bizonyítsak. Eddigi pályafutásom során sokat tapasztaltam a szakma gyakorlásában, a konfliktuskezelésben, változásmenedzselésben. Gazdagodtam új ismeretekkel, megtanultam, hogy az óvodapedagógust érő kihívások miatt nem lehet befejezett a mi diplománk sem. Követtem a város és kistérség közoktatásában kialakult helyzetet, a racionalizálási kényszerek miatti lépéseket, segítettem a folyamatosan változó társadalmi, helyi környezet elvárásaihoz, igényeihez való alkalmazkodást. Ezekre alapozva szeretném kifejteni vezetői elképzeléseimet. A koncepció kifejtésekor építkeztem azokra az értékekre, amelyet az óvodáink pedagógiai gyakorlatában, módszertani kultúrájában őrizni, fejleszteni kell: -
a gyermekközpontú szemlélet, a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlesztése, a családi nevelés segítése, kiegészítése, a sikeres iskolakezdéshez és beilleszkedéshez szükséges megalapozása.
kompetenciák
Tisztelt Fenntartó! Munkatársaim! Kedves Szülők! Hittel készülök arra, hogy bizalmukat megnyerve méltó módon, minden óvodai dolgozó alkotó munkájára támaszkodva eleget tegyek a megbízásnak.
Kaba, 2011. május 5.
Borbély Vilmosné
Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Borbély Vilmosné szül. Gere Mária Cím(ek) Magyarország 4183 Kaba, Mátyás király u 6 Telefonszám(ok) 06-54-460-391 Mobil: 06-20-5193295 Fax(ok) 06-54-460-391 E-mail(ek)
[email protected] Állampolgárság magyar Születési dátum Kaba, 1957. február 27. Neme nő Betölteni kívánt Intézményvezető munkakör / foglalkozási terület Óvodapedagógus
Szakmai tapasztalat Időtartam 2007Intézményvezető 1995-2007 Óvodavezető, 1975-1995 Óvodapedagógus Foglalkozás / beosztás Óvodapedagógus intézményvezető Főbb tevékenységek és Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézménye által feladatkörök fenntartott Kabai Óvoda intézményvezetői feladatainak ellátása A munkáltató neve és címe
Polgármesteri Hivatal Képviselő-testülete, 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Tevékenység típusa, ágazat 851020 Óvodai nevelés Tanulmányok Időtartam
2000-2002
Végzettség / képesítés Szakvizsgázott vezető óvodapedagógus
Főbb tárgyak / gyakorlati Vezetés elmélet és gyakorlat képzés Oktatást / képzést nyújtó Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Kar intézmény neve és típusa Időtartam 1995-1997 1976-1980 Végzettség / képesítés óvodapedagógus Főbb tárgyak / gyakorlati képzés Oktatást / képzést nyújtó intézmény neve és típusa
Óvodai nevelés elmélete - módszertana, gyermekpszichológia, fejlődés lélektan Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola Hajdúböszörményi Óvónőképző Intézet
Egyéni készségek és kompetenciák Anyanyelv Magyar Egyéb nyelv Orosz, német alapszinten Számítógép-felhasználói Alapszintű felhasználói ismeret készségek és kompetenciák Járművezetői engedély(ek) B kategória személygépkocsi Egyéb készségek Jó kommunikációs képesség, empátia, tolerancia, jó szervezőkészség, kompetenciák jól terhelhetőség, kitartás Kiegészítő információk 1990-óta ötödik ciklusban helyi önkormányzati képviselő, Szociális és Egészségügyi Bizottság vezetője, Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság tagja
Kaba, 2011. május 05. Borbély Vilmosné
A pályázat jogszabályi háttere:
-
a többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról
-
137/1996 (VIII. 28.) Kormány rendelet
-
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló 20/2004. (X. 28.) OM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.
-
138/1992. (X. 8.) Kormány rendelet – a közoktatásról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben.
-
Kaba Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátás működtetési és fejlesztési terve.
-
Önkormányzat Minőségirányítási Programja
-
Közoktatási Esélyegyenlőségi Program a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatásának-nevelésének sikeressége érdekében
-
Helyi Óvodai Nevelési Program
-
Intézményi Minőségirányítási Program
BEVEZETÉS „Mi a gyermekszeretettel nem elégszünk meg. Hirdetjük, hogy szeresd és ismerd meg a gyermeket. Ismerd meg, hogy igazabban szerethessed, hogy mélyebben védelmezhessed, s jobban nevelhessed!” (Nagy László)
A gazdasági és szociális környezet jelentősen meghatározza az ott lakó emberek életének alakulását. Az emberek mindennapi életük fenntartása érdekében tevékenykednek, viszonyaik velük alakulnak és termelődnek újjá. A család a társadalmi lét újratermelődésének első szervezeti kerete, átadja saját társadalmi pozícióját a családban született gyermeknek. Mind a jó, mind a rossz helyzet közvetlen átörökítése a mai magyar társadalomban is jellemző folyamat. Az egyik oldalon erősödik az adott jó helyzet megtartására irányuló igyekezet, a másik oldalon a legrosszabb helyzetű, társadalmilag legszegényebb csoportok egyre jobban leszakadnak és rögzülnek náluk a rossz helyzet átadásának feltételei. Ezért, mint óvodapedagógus fontosnak tartom, hogy ismerjük milyen szociokulturális környezetből, milyen miliőből, milyen családból érkezik a gyermek az óvodába. Hiszen az elsődleges szocializáció révén a gyermek magába szívja mindazon értékeket, ismereteket, szellemi és érzelmi beidegződéseket, viselkedési modelleket szokásokat, amelyeket az őt nevelő környezetben tapasztal. A legtöbb gyermek három évesen változatos családi miliőből kerül az óvodába, mely a közoktatási rendszer legalsó, önálló nevelési-oktatási intézménye. Az óvodában szakképzett óvodapedagógusok foglalkoznak 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig, legfeljebb nyolc éves korukig a gyermekekkel, akiket az óvodák lehetőségeik szerint homogén vagy heterogén csoportokban helyeznek el. A nevelés családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermek fejlődéséhez szükséges – életkoruknak megfelelő – változatos tevékenységeket (játék, munka, tanulás). Ettől kezdve az óvoda kiegészíti a családi nevelést, s a kettő összhangja, az óvoda folyamatos együttműködése a családdal a gyermek fejlődésének feltétele. Vallom és óvodapedagógusi gyakorlatom során be is bizonyosodott, hogy reális terveket nem lehet készíteni, eredményes munkát nem tudunk végezni a gyermekcsoportban, sem az intézmény (óvoda) működtetése során, ha nem ismerjük meg alaposan a szolgáltatást igénybevevők körét, lehetőségeiket, elvárásaikat, jövőbeli elképzeléseiket.
HELYZETELEMZÉS Az óvodáink helyzete országos és regionális összehasonlításban is átlagosnak tekinthetőek. A fenntartó évek óta az alapvető működési feltételek biztosításán fáradozik az egyre szűkülő anyagi források mellett. Az intézmények ellátottsága a törvényi előírásoknak megfelel. Meg kell jegyeznünk,
hogy az óvodák adottságai igen eltérőek, de a tárgyi feltételek tekintetében optimálisnak mondhatók. Az óvodáskorú gyermekek igény szerinti ellátása mikrotérségi és városi szinten megoldott. A munkát vállaló szülők gyermekei minden esetben bekerülnek az alapellátásba, ugyanakkor a gyermeklétszám fokozatos csökkenése lehetőséget ad, hogy a GYED-en, GYES-en, vagy más okból otthon levő családok gyermekei is részesüljenek óvodai nevelésben. A jelenlegi férőhely kapacitások mellett a teljes körű óvodáztatás megoldható, már látható a demográfiai adatok alapján, hogy az óvodai férőhelyek száma középtávon is elegendő. Az óvodák munkafeltételei nagymértékben differenciáltak: a régi építésű óvodákban nehezebb a munka szervezése. A munkavállalók esetenként méltatlan szociális helyiségekben kénytelenek életvitelüket megoldani. A körülmények különbözőségének ellenére mérhető eltérés nem tapasztalható a szakmai munka színvonalában. A helyi körülményekhez igazodó, sokszínű, változatos programkínálatunk méltán elismert az óvodát használók körében. Városunkban
az
óvodák
többszöri
(költségtakarékossági szempontok miatt),
szerkezetváltoztatáson
mentek
keresztül
ami újabb szakmai és szervezeti kihívásoknak való
megfelelést követel meg mindnyájunktól. Kaba, Báránd és Sáp települések 2007. augusztus 1-től létrehozták a Kaba, Báránd és Sáp Települések Óvodai Intézményi Társulását, aminek keretében biztosítják közigazgatási területükön az óvodai nevelés ellátását. Az alapító tagok a Társulással és a társulás keretében működő Kabai Óvodával elégedettek voltak, s mindeddig ezt a formát szándékukban áll fenntartani. Tetétlen Község Önkormányzata jelezte csatlakozási szándékát, s a korábbi mikrotérségi társulás a közoktatási feladatok ellátására 2008. augusztus 1-i hatállyal tovább bővült Tetétlen településsel. Létrejött ezáltal Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen Települések Óvodai Intézményi Társulása, mely négy óvoda fenntartója.
A társult intézményekről Kabai Óvoda 4183 Kaba, Batthyány u. 8. és Rákóczi u. 79. Intézményvezető: Borbély Vilmosné Helyettes: Nagy Tiborné Kabai Óvoda Bárándi Tagóvodája 4161 Báránd, Kossuth tér 6. és Vörösmarthy utca 35. Tagóvoda vezető: Kiss Gyuláné Kabai Óvoda Sápi Tagóvodája
4176 Sáp, Fő út 29. Tagóvoda vezető: Véghné Balogh Éva Kabai Óvoda Zichy Géza Tagóvodája 4184 Tetétlen, Rákóczi u. 1. Tagóvoda vezető (megbízással): Szabó Balázsné
A társulás céljait az alábbiakban fogalmazta meg: -
Az óvodák közös fenntartásával a társulás működési területén – a társult településeken – megvalósuljon az óvodai nevelési feladatok magas szintű ellátása.
-
Megvalósuljon az óvodai humánerőforrás összehangolt hasznosítása, képzése.
-
A közös fenntartású intézményben emelkedjen a szakmai-pedagógiai munka színvonala.
-
Az alapfokú nevelés-oktatás során érvényesüljön az esélyteremtést erősítő oktatás-szolgáltatás.
-
A közös fenntartású közoktatási intézmény működése során javuljon a feladatellátás költséghatékonysága, az egy óvodára eső fajlagos költségek csökkenjenek.
-
A társulásban működő oktatási intézmény fenntartására biztosított többlet állami normatívák lehívhatóak legyenek, ezáltal biztosítva a szakmai célok megvalósítását.
S végül, de nem utolsó sorban a megfogalmazott célok megvalósítása révén kiteljesedjen a közoktatási integráció. Az elmúlt években e célok megvalósításáért dolgoztak mind a települések, mind az intézmények vezetői, nem kevés nehéz és szokatlan feladatot vállalva és végezve. Az óvodai nevelés ellátását végző intézmény szerkezete, működése gazdálkodási és munkáltatói téren a társulás miatt megváltozott, szakmailag, az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása és a gazdálkodás megállapodás szerinti mértékéig viszont önállóak a társult intézmények. A személyi feltételek alakításában a közoktatási törvényben előírt létszám minimumok jellemzőek szinte teljes mértékben.
Település
Óvodai csoportok száma
Férőhelyek száma
Gyermek létszám 2008/2009
2009/2010
2010/2011
Alkalmazottak száma 15 fő óvodapedagógus (közte 1 magasabb vezető)
Kaba
7
175 fő
176 fő
181 fő
181 fő
1 fő félállású logopédus (4 település óvodájában végzi a beszédfejlesztést)
7 fő dajka (közte 1 részmunkaidős)
9 fő óvodapedagógus (közte Báránd
5
Sáp
2
100 fő 50 fő
110 fő 55 fő
108 fő 61 fő
117 fő
1 tagóvodavezető)
52 fő
4 fő dajka 4 fő óvodapedagógus (közte
1 tagóvodavezető)
Tetétlen
2
50 fő
47 fő év végére 49 fő
2 fő dajka 4 fő óvodapedagógus (közte 53 fő
52 fő
1 tagóvodavezető)
2 fő dajka
A 2011/2012-es nevelési évben a települések óvodáinak mindegyikében a gyermek létszám az eddigiekhez hasonlóan alakul az óvodákba beíratott gyerekek létszáma alapján. A beszédfejlesztésre szoruló kisgyermekeket a négy településen a félállású logopédus helyben látja el. 2009 januárjától a Nevelési Tanácsadó által megvizsgált kisgyermekek terápiás gondozásban szintén a társulás keretein belül részesülnek. Az óvodák mindegyike fogadja a sajátos nevelési igényű gyermekeket, enyhe értelmi fogyatékos, nagyot halló, gyengén látó, autista egyaránt volt és van az óvodákban. Az integrált nevelésük-oktatásuk mellett a sajátos nevelési igényüknek megfelelő speciális fejlesztés is megkapják. A
településeken
élő
gyermekek
szociokulturális
hátteréből
adódóan
indokolt,
esélyegyenlőségüket, fejlődésüket szolgáló a folyamatos, rendszeres óvodába járás. Különösen Sápon, de Tetétlenen is nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, akiknek a neveléséhez – oktatásához sikerrel pályázott az intézmény Óvodai Fejlesztő Programra. Sápon és Bárándon sikerrel pályáztak az óvodák felújítására, mind két településen megkezdődött a bővítés és felújítás,s 2010 őszétől korszerű, kényelmes és szép óvoda várta a bárándi kisgyerekeket, 2011-től pedig a sápi óvodások is birtokba vehetik az új óvodát. Nagy örömünkre pedig az egyik kabai óvodaépület felújítása is megkezdődhet ez évben, a fennt6artónk sikeres pályázatának köszönhetően. Ezentúl az eszköz fejlesztésben és a felszereltség javításában a Megyei Közoktatási Közalapítvány által támogatott pályázatok, valamint a helyi alapítványok voltak az intézmények segítségére. A társulás létrejötte óta folyamatosan formálódik az együttműködés a hatékony és rugalmas, napi gyakorlatban alkalmazható formáinak keresése. Az intézményi dokumentáció, szabályzatok egységesítése, felülvizsgálata, módosítása folyamatos a társult intézmények vonatkozásában. A pedagógiai és szakmai munka javítása érdekében rendszeres a települések óvodái között a hospitáció. A változatos és korszerű nevelési-oktatási módszerek alkalmazásának segítéséhez, a módszertani kultúra színesítéséhez, az elméleti ismeretek frissítéséhez több közös továbbképzést, előadást terveztek és terveznek a jövőben is az óvodákban. A családi házzal, a szülőkkel való széleskörű együttműködés mellett sokrétű az egyéb intézményekkel való együttműködés, így a települések bölcsődéivel, iskoláival, orvosaival, védőnőivel, családsegítő és gyermek jóléti szolgálataival, közművelődési intézményeivel. A fenntartók és az intézmények között jó munkakapcsolat alakult ki, működnek a közoktatási törvényben és a helyben előírt tájékoztatási, jelentési kötelezettségek. Minden olyan esetben, mely az óvodák működését és gazdálkodását lényegesen érintő körülmény, egyeztetés, véleménycsere folyik a települések és az intézmény vezetők között.
Összegezve az elmúlt évek tapasztalatait, a társulás az óvoda működtetésére vonatkozóan kitűzött céljait meg tudta valósítani, eredményesnek mondható. A Családsegítő Szolgálattal ennek érdekében jó az intézményi együttműködés, a szülők szemléletének és együttműködésének javulása tapasztalható. Óvodáink nyitottak, a kolléganők fokozott gondot fordítanak az óvodában folyó nevelő-oktató munka megismertetésére nyílt napokon, ünnepeken, kirándulásokon és a napi kapcsolattartás változatos lehetőségeink egyaránt. A tárgyi feltételeken azt gondolom sokat javított a társult településeken a társulás miatti kiegészítő támogatásnak köszönhető pénzeszköz, a fenntartók intézmény barát, pozitív hozzáállása, az Óvodai Fejlesztő Programhoz nyert pályázati támogatás, valamint a Megyei Közoktatási Közalapítvány által támogatott pályázatainkra elnyert pénzeszközök. Ezeknél a támogatásoknál pedagógiai és adminisztratív területen egyaránt sok munkát jelentett és jelent a megvalósítás, elszámolás, de a gyerekek javára fordítható hozadéka és a felszereltség javulása ezt bőven megéri. A társulás létrejötte óta folyamatosan formájuk, alakítgatjuk az együttműködést, keressük a hatékony és rugalmas napi gyakorlatban alkalmazható formáit A tagintézmény vezetőkkel részben rendszeres és tervezett, részben szükség szerinti, spontán a személyes és telefonos kapcsolattartás. Természetesen, amiben szükségét éreztem vagy munkakörömből fakadó kötelezettség, abban is megtettem az észrevételt vagy intézkedést, hisz vannak együttműködésünknek kötelező elemei. A települések és óvodák mindegyikével rendszeres és tartalmasnak mondható az együttműködés, szakmai programjainkon – ha nem is teljes körűen – kölcsönösségre törekedve veszünk részt mind a négy településen A személyi feltételek összehangolása és törvényben meghatározottak szerinti biztosítása mellett a juttatások vonatkozásában is az egységességre törekszünk, ami a fenntartók szándéka és teherbírása miatti különbözőségből adódóan még most sem teljes körű. Egyéb munkakörben jelenleg a Kabai Óvodában 1 fő óvodatitkár, a négy település óvodáinak beszédfejlesztésre szoruló gyermekeinek ellátására pedig ½ fő logopédus van alkalmazva. Bérek és pótlékok belső ellenőrzése folyamatos jogszabálynak megfelelő körűek és mértékűek, ennél fogva egységesek. Az intézmény Alapító Okirata, Házirendje, Szervezeti és Működési Szabályzata, Statisztikája egységes. Elkészült a közös Továbbképzési Program, az Intézményi Minőség Irányítási Program és a teljesítményértékelési rendszer szempontjainak alkalmazása, szükség szerinti átdolgozása folyamatban van. Egységes továbbá a Munka- és Tűzvédelmi Szabályzás és a dolgozók foglalkozás egészségügyi vizsgálatának megoldása. A fenntartókkal mindegyik településen konstruktív munkakapcsolat alakult ki, s erre törekszek a jövőben is. A Közoktatási Törvényben előírt tájékoztatási, jelentési kötelezettségeknek eleget teszünk, kérésre ennél többnek is. A Kabai Óvoda 175 férőhelyes intézmény, két épületben, hét csoporttal működik. A Hátszínvirág Óvoda 100 férőhellyel és 4 csoportban, a Napsugár Óvoda 75 férőhellyel 3 csoportban
látja el a kabai óvodáskorú gyermekek nevelését-oktatását. Az utóbbi években a Közoktatási Törvényben meghatározott maximális csoportlétszámok túllépésével – 28-30 fős csoportokban – tudott eleget tenni a minőségi alapelvként is megfogalmazott teljes körű óvodáztatásnak. Az óvoda nevelőtestülete önálló Helyi Nevelési Program készítését vállalta a korábban jól bevált gyakorlatra és a kor kihívásainak is megfelelő innovációs munka figyelembe vételével. Érték közvetítő, érték teremtő program lévén hagyományőrzésre, környezettudatos magatartás megalapozására, az egészséges életmód szokásainak kialakítására, az anyanyelv, az ismeretszerzés fontosságára, szeretetére nevelünk. A Nevelési Programban meghatározott alapelveink által komplex személyiségfejlesztést valósítunk meg. Feladatunknak tekintjük, hogy minden feltételt biztosítsunk annak érdekében, hogy ép egészséges, szellemileg friss, szociálisan érett gyermek hagyja el az óvodát. A játék tevékenységen keresztül olyan elemi, de alapvető tapasztalatokat, élményeket, képességeket és ismereteket tudhassanak magukénak, melyek segítik őket a világ, a környezet az adott helyzet megismerésében a feladatok és problémák megoldásában, az önérvényesítésében. A
gyermekeken
és
az
intézménnyel
való
folyamatos
kapcsolattartáson
keresztül
együttműködünk a családdal, igyekszünk a szülők értékrendjét is formálni. Befogadó intézményként évről-évre integráltan nevelünk SNI gyermekeket és ingerszegény környezetből érkező hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyermekeket. Felzárkóztatásukat, hátrányaik kompenzálását biztosítjuk differenciált egyéni fejlesztéssel, speciális szükségleteik kielégítésével, külső-belső szakember által egyaránt. Az óvoda makro- és mikrokörnyezete A helyi társadalom egyre differenciálódó élethelyzetben lévő rétegeinek gyermekei adják a gyermekek összetételét, mely részben egészséges szociokultúrális összetételt eredményez. Ugyanakkor feltételez részünkről egy nagyon differenciált tudatos fejlesztést a hátrányok kompenzálásában és a tehetséggondozásban. Egyre nő a munkanélküli szülők száma és a szociális ellátó rendszert igénybe vevők aránya. A családok
szocializációs
szintjére
vonatkozóan
megállapítható,
hogy
iskolázottságuk,
lakáskörülményeik, életmódjuk, jövedelemszintjük nagy különbséget mutat. Minden óvodai csoport összetételére jellemző, hogy megtalálható a legszegényebb és a kiemelkedően jómódú családban élő gyermek. Sajnos növekvő tendenciát mutat a hátrányos, veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma, akiknek különleges figyelemre, gondoskodásra van szüksége. Az esélyteremtés egyik legalapvetőbb színtere az óvoda. A felzárkózást, a kompenzációt elősegítő funkciók előtérbe kell, hogy kerüljenek. A hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek segítése az óvoda számára alapkövetelmény. A fokozott gondoskodás (az étkeztetés, egész napos ellátás, tisztálkodás, stb.) az egészséges életmód megalapozása, az egyénre szabott felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások biztosítása kiemelt feladatunk.
A kistérségi, városi esélyegyenlőségi terv és az intézményi esélyegyenlőségi intézkedések érvényesítése komplex feladat, amiben minden alkalmazottnak felelősen részt kell vállalnia. Ennek keretében: -
A hátrányokkal küszködő gyerekeknek biztosítjuk a lehetőséget, hogy minél több időt töltsenek az óvodai környezetben.
-
Lehetőségeink szerint kisebb létszámú fejlesztő csoportokat, csoportközi foglalkozásokat szervezünk.
-
Belső gondozási hálózat kialakításával segítjük a folyamatos követő tevékenységet, amelynek célja a gyermekvédelmi észlelő és jelző rendszer működtetése is. A gyermekek korai fejlesztésével korrigálhatjuk az egyre nagyobb hátrányok kialakulását.
-
Deszegregációs program összeállítása és koordinálása.
Működési, tárgyi feltételek Tudjuk azt, hogy a kevésbé kedvező tárgyi feltételek nehezítik a gyermekek, a pedagógusok, a technikai
dolgozók
és
a
szülök
mindennapjait.
Többletfeladatokat,
nagyfokú
toleranciát,
leleményességet, problémamegoldó képességet kíván az ilyen környezetben dolgozóktól. -
Elsődleges célom az intézmények közötti tárgyi, eszközbeli különbségek megszüntetése
-
A minőségi munkához szükséges élet- és munkakörülmények, nevelő és oktató munka személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos javítása a nehéz gazdasági helyzet ellenére is.
-
Az udvari játékeszközök minőségének folyamatos ellenőrzése, felújítása, ütéscsillapítókkal való ellátása. A játékok beszerzése, az EU-s szabványoknak megfelelően.
Személyi feltételek, humánerőforrás gazdálkodás Intézményünk személyi feltételei a törvényi előírásoknak és a speciális fejlesztési elképzeléseknek megfelelően kerültek megállapításra. Az alkalmazottak körére nem jellemző a fluktuáció. Óvodáinkban
nagy
szakmai
gyakorlattal,
pedagógiai
tapasztalattal
rendelkező
óvodapedagógusok és dajkák dolgoznak. Az adminisztrációt végző óvodatitkár és a karbantartó mindennapos munkája nélkülözhetetlen az óvodák zavartalan működésében. Fontos, hogy a minőségi szakmai munkát meghatározó iskolai végzettséggel és szakképzettséggel lehetőleg minden alkalmazott rendelkezzen. Megbízásom esetén az intézményszerkezethez igazodóan lehetőséget kívánok adni a munkavállalók rugalmas munkahely megválasztására, természetesen az ésszerűséget, az összeszokott munkacsoportok, óvónői párok és együttműködő teamek megtartásával.
Pénzügyi helyzet, gazdálkodásra vonatkozó megállapítások Az intézmény pénzügyi lehetőségeit a város közoktatásának racionalizálása, az un. feladatfinanszírozás rendkívüli mértékű takarékoskodásra szorítják. Az ország gazdasági helyzetéből adódóan egyre több forráskivonás történik az ágazatból, nehezítve ezzel a fenntartó önkormányzatok és intézmények gazdálkodását. Feladatok az elkövetkező években: -
Az intézmény működési feltételeinek optimális biztosítása (személyi és tárgyi vonatkozásban.
-
Pénzügyi fegyelem, tudatosság és takarékosság elvének betartása.
-
Az épületek karbantartási, felújítási munkáinak ütemezése és megvalósítása.
-
A kötelező minimális eszközjegyzékben szereplő feltételek megközelítése.
-
A szakmai kiegészítő szemléltető eszközök korszerűsítése. Az információs kultúra eszközeinek bővítése.
-
Az udvari és csoportszobai játékeszközök fejlesztése, bővítése, balesetmentesítése.
-
Kiegészítő gyermekbútorok, székek, ágyak, textíliák cseréje, pótlása. A gazdálkodásra vonatkozó vezetői követendő magatartás valamennyi vezetőtől és óvodai
alkalmazottól elvárható a saját munkaterületén: költséghatékonyság, a szükséges beszerzések rangsorolása, krízis feladatok megoldása, forráskeresés, stb. Megbízásom esetén fokozott figyelmet szeretnék fordítani a megszerezhető pályázati támogatásokra, egy olyan team felkészítésével és működtetésével, amelynek tagjai mind a szakmai, mind az infrastrukturális források pályázatírására felkészíthetőek, motiválhatóak.
A TARTALMI MUNKA HELYZETE A nevelőmunka fő jellegzetességei Jelenlegi gyakorlatunkban a csoportok szerkezete homogén (azonos) vagy osztott (különböző) életkorú gyermekekből szervezhetőek a helyi körülményektől és az óvodába beíratott gyermekek életkorától függően. Ez a későbbiekben is rugalmassá teheti az óvodák feltöltését, a családok egyedi igényeinek figyelembe vételét, a csoportlétszámok optimalizálását. A tevékenységek az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja értelmében kötött vagy kötetlen formában szervezhetőek. Napirendünk rugalmas, a gyermekek életkorához igazodó. A heti rendet a csoportban dolgozó óvodapedagógusok állapítják meg. Munkánkban meghatározó elem, hogy az óvodai élet legfontosabb tevékenysége a játék, mely az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A nevelésünk alapvető keretei: -
egészséges életmódra nevelés,
-
érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása,
-
értelmi fejlesztés.
Az óvodai élet Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott tevékenységformái mellett intézményünkben az alábbi kiegészítő tevékenységeket biztosítjuk: -
környezetvédelmi nevelés,
-
korai idegen nyelvtanítás,
-
preventív torna,
-
úszásoktatás,
-
néphagyomány őrző tevékenységek,
-
bibliai ismeretek. Ezek részben a szülök által vállalt térítéssel szervezhető tevékenységek, amelyekbe szeretnénk
minél több halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű gyermeket is bevonni, ezért a helyi alapítványi és pályázati forrásokat hívjuk segítségül. Megbízott fejlesztő és/vagy gyógypedagógus segíti az SNI és a részképességek fejlődésében megkésett gyermekek fejlesztését. Az igény jóval nagyobb, amelyen segít a csoportokban dolgozó óvodapedagógusok elkötelezettsége, a 2 fejlesztőpedagógus szakvizsgás kolléganő. Munkájukat a következőkben szeretném kiemelten segíteni fejlesztő eszközök beszerzésével, munkaközösség szintű szakmai segítésükkel, módszertani továbbképzésük elősegítésével. A pedagógiai munkánk alapját az 1999. szeptember 1-től bevezetésre került Helyi Nevelési Program adja, aminek a kereteit az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja határozza meg.
Intézményünk alapvető céljai -
Az óvodásaink egészséges, harmonikus személyiséggé váljanak.
-
A gyermeki személyiség kibontakozása biztosított legyen, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével.
-
Valósuljon meg a sokoldalú készség és képességfejlesztés.
-
Gyermekeink rendelkezzenek azokkal a személyiségjegyekkel, amelyek a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükségesek.
-
Folyamatosan közeledjenek a családok és az óvoda nevelés értékei, elvei, módszerei.
Közös pedagógiai hangsúlyok -
Az óvodás korú gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe vevő, sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése.
-
A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának segítése (testi, érzelmi, értelmi, szociális képességek fejlesztése).
-
A családok bevonása az óvodai nevelésbe, az együttnevelés érdekében.
-
Az óvodai nevelés segítse elő azoknak a kompetenciáknak a kialakulását, amelyek a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükségesek.
Intézményünk alapvető feladatai -
Egészséges, esztétikus óvodai környezet megteremtése és alakítása óvodáinkban, melyben alapvető feladat óvodásaink egyénenként változó, testi-lelki szükségleteinek kielégítése.
-
Az élmény gazdag mindennapok megteremtésével az egészséges életmódra nevelés hangsúlyozása, a
hagyományőrzés,
a környezettudatosság, a sokoldalú mozgásfejlesztés, érzelmi biztonság
erősítése, a nyelvi és kommunikációs készség fejlesztése, komplex esztétikai élmények nyújtása, alakítása. -
Változatos tevékenységek biztosítása, melyek hozzájárulnak az egyéni képességek optimális kibontakozásához, s ez által a gyerekek alkalmassá válnak a sikeres iskolai élet megkezdéséhez.
-
A család funkciójának erősítése, kiegészítése, nevelési gyakorlatának segítése, pozitív befolyásolása.
AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS STRATÉGIÁJA Vezetői célkitűzések
-
Külső és belső szabályozó dokumentumok koherenciájának nyomon követése, korrekciója.
-
A társult intézmény alapdokumentumainak és gyakorlatának további alakítása (Helyi Nevelési Program, SZMSZ, munkaköri leírások, a minőségirányítási program és az értékelési gyakorlat szinkronizálása).
-
A vezetői és pedagógus teljesítményértékelés szisztémájának összehangolása, alkalmazása, szükség szerinti módosítása
-
Tudatos szervezetfejlesztés: hatáskör-felelős rendszer kialakítása, humán erőforrás fejlesztés, innováció menedzselés, folyamatszabályozás, forrásfeltárás, bővítés, pályáztatás.
-
Az alkalmazottak mentálhigiénéjének intézményi szintű, folyamatos gondozása.
-
A szakszolgálati ellátás, fejlesztő pedagógiai gyakorlat szervezése, követése.
-
Kiemelt feladatok között: gyermekvédelem, a családokkal való együttműködés, integrációs nevelés, tehetséggondozás. Az intézmény gazdálkodásában meghatározó szempont, hogy az állami normatíva a feltöltött
csoportlétszámok esetén sem fedezi az alkalmazotti bérek eü. és járulékain túli mértéket. A tárgyi, dologi fejlesztések, a programfinanszírozás elengedhetetlen feltétele a pályázati források megcélzása. Ebben a munkában támaszkodni szeretnék azokra a vezető társaimra, kollégákra, akikben ehhez az affinitás, képesség megvan. Figyelnünk és pályáznunk kell az integrációs normatíva lehívására, a minőségbiztosítási tevékenység, az óvodapedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésére. Megkülönböztetett módon kell kihasználnunk a halmozottan hátrányos és hátrányos gyerekek életesélyeit szolgáló forráslehetőségek „lehívására”, az esélyegyenlőséget elősegítő programok fejlesztésére, a tehetséggondozás forrásainak elnyerésére. Az elkövetkező évek egyik fontos kihívása a vezetői és pedagógus teljesítményértékelés gyakorlatainak tényleges és jól alkalmazható gyakorlatának megvalósítása. Az értékelésnek ezt a módját még tanuljuk, a 2007-ben módosított minőségirányítási programunk alapján. Megbízásom esetén e tevékenységet alapos tájékozódást követően és a közvetlen vezetők fokozott bevonásával tudom elképzelni. A megerősítő, fejlesztő értékelés jelentősen hozzájárulhat az egyenletesebb munkamegosztáshoz, a kollegák munkájának megismeréséhez. Úgy vélem, hogy ezt a feladatot és nemcsak a szakmai munkát, az itt dolgozó kollegák iránti tisztelettel, befogadással, türelmesen kell végezni.
Az intézményi minőségirányítás összehangolt gyakorlata indokolja az intézményértékelés és az éves értékelés koordinálását is. Az információs rendszer alakítása Az intézmény belső információjának mikéntje a hatékony működés egyik sarkalatos pontja. -
továbbra is szükség szerint vezetőségi megbeszélést tartanánk. A tagóvoda vezetők így láthatják el a szakmai képviseletet, vehetnének részt a döntés előkészítésben és az információkat továbbíthatnánk a közösségüknek.
-
Havonta 1 alkalommal szükség esetén a tagintézményekben előre meghatározott időpontban, szülők, munkavállalók, problémáikkal megtalálhatnának.
-
A pedagógusokkal időközönként továbbra is munkatársi értekezletet tart a vezetés, amelyen az aktuális feladatokat megbeszélik. A vezető szükség esetén, valamint a halaszthatatlan ügyek döntéseinél rendkívüli értekezletet, megbeszélést is összehívhat.
-
A
pedagógiai
munkát
segítő
dolgozókkal
intézményvezető,
tagóvoda-vezető
operatív
munkaértekezletet tart. -
A gyermekekkel napi személyes interaktív kommunikációs kapcsolat.
-
Szülőkkel a napi konzultációkon kívül a hagyományos kapcsolattartási formák során beszélünk. (Lásd: IMIP, HOP)
-
A szülői szervezetekkel a szülői értekezleten és munkaértekezleten tartunk kapcsolatot. A fenntartóval az intézményvezető tartaná a rendszeres kapcsolatot.
-
Az iskolával az intézményvezető és a nagycsoportos óvodapedagógus működik leginkább együtt az óvoda-iskola átmenet programját is kezelve.
-
Egyéb közvetett partnereinkkel az intézményvezető, óvodapedagógusok a munkaterv, az IPR-hez kapcsolódó együttműködési megállapodások illetve az SZMSZ szerint tartják a kapcsolatot.
Az információs technológiák már rendelkezésre állnak, az óvodákban az Internet csatlakozás is biztosított. Szükségesnek tartom a gyors és pontos információs rendszer működtetését. Az intézmény által még alkalmazott kommunikációs formák: -
hirdetőtáblák
-
Internet
A döntéshozatal mechanizmusa Az óvodában a döntésekért az óvodavezető a felelős. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy személyben hozza meg a döntéseket. Ismerve az óvoda nevelőtestületének felkészültségét, úgy érzem sok kérdésben kell kikérni véleményüket. Érvényesíteni kell az alulról felfele építkezés elvét.
Lehetőséget biztosítanék arra, hogy nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken a jobbításra irányuló és a jogosnak vélt vagy valós kritikai javaslatok elhangozhassanak. Az óvodavezetésnek továbbvivő ötleteket, véleményeket szükséges megvitatni, összegezni. A közösen kialakított álláspont (döntés) végrehajtása, végrehajtatása az óvodavezető feladata. Amikor a fentebb említett mechanizmusok a körülményekből adódóan nem működnek, akkor is célszerű a vezetőtársakkal egyeztetni. Munkaközösség működtetése Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hozhatnak létre (Ktv. 58.§-ának (1), (2) bekezdése). A munkaközösségek szakmai, módszertani (tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés) kérdésekben segítik a nevelőmunka folyamatait. Megbízásának elveit, feladatait, a munkaközösség működési rendjét az SZMSZ és éves munkaterv tartalmazza. Belső ellenőrzés, belső értékrend „Ha
nem
hiszünk
abban,
hogy
mások
maximális
teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni” (H.W. Donald) Az óvoda belső ellenőrzését, ellenőrzési rendjét az aktuális belső ellenőrzési munkaterv tartalmazza. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. A vezetői ellenőrzés célja: -
Az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési program alapján.
-
Megfelelőség vizsgálata, mely a tényeket, eredményeket, folyamatokat viszonyítja az előíráshoz, normákhoz, követelményekhez.
-
Az eredmények megerősítése, a hatékony módszerek elterjesztése, a fejlesztő feladatok meghatározása, normáknak, a jogi és belső szabályozásnak megfelelő működés szabályozása.
-
A külső jogi, törvényességi, hatósági, pénzügyi ellenőrzések megfelelő kontrollálása, a munka segítése.
-
Az ellenőrzés során feltárt hibák korrigálása, a rendszer javítása a hibák kizárására.
Az intézményben már kialakult értékekre, eredményekre építve az alábbi alapelvek megvalósulását tartom lényegesnek: -
Az intézményünk közössége azonos pedagógiai nézeteket valljon, a gyermek iránt támasztott igények, követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg.
-
A megértő, segítő, együttműködő, integratív, ösztönző és aktivizáló pedagógusi magatartás folyamatos érvényesítése és fejlesztése.
-
A pedagógiai önállóságra épülő sokszínű nevelési eljárásban jusson kifejezésre a szakmai autonómia.
-
A nevelő modell szerepe erősödjön a gyermek nevelésében és a családdal való kapcsolatban is.
-
Az intézmény – nevelőközössége tevékenységének összhangjával – biztosítsa színes, sajátos arculattal rendelkező gyermekközösség alakulását.
Minőségfejlesztő munka jellemzői és szervezése Intézményünk minőségfejlesztési rendszer alapján jelölte ki a fejlődés-fejlesztés irányait, amelyeket az IMIP részletesen tartalmaz. A minőségfejlesztési rendszert a nevelőtestület és a pedagógiai munkát segítő munkatársak bevonásával 3 főből álló minőségfejlesztési csoport működtetné majd, melynek irányítója a minőségfejlesztési team vezetője, aki az óvoda vezetőség állandó meghívottja. A minőségfejlesztés haszna az intézményhasználók számára A pedagógusok számára a minőségfejlesztés haszna lehet: -
tudatosan működő szervezetben dolgozhat,
-
a döntések megalapozottabbak lesznek,
-
javul a kommunikáció,
-
kevesebb konfliktussal jár a működés,
-
őszintébb nevelőtestületi légkör alakul ki.
A szülő és a gyermekek számára a minőségfejlesztés haszna lehet: -
jobb lehet az óvoda működése, légköre,
-
a gyerek jobban szeret óvodába járni,
-
azt kapja, amit beiratkozásnál ígértek,
-
partnerként kezelik,
-
foglalkoznak a személyes problémáival,
-
növekszik az óvoda iránti bizalma,
-
az óvoda a gyermekek nevelésére alkalmasabb hellyé válik,
-
hatékonyabb lesz az óvoda,
-
ő is befolyásolja az óvoda működését,
-
az óvoda képessé válik hibáinak csökkentésére.
A fenntartó számára a minőségfejlesztés haszna lehet: -
hosszabb távon tervezhetővé válik az óvodai alapellátás rendszere,
-
átláthatóbbá válik az óvoda finanszírozása,
-
a minőségelvűségnek a közgondolkodásba való bekerülése javítja az óvodák munkájának minőségét,
-
nő az intézmények munkájával kapcsolatos elégedettség,
-
javul az intézmény és a fenntartó közti kommunikáció. Az intézményben bevezetésre került az óvodapedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítő
alkalmazottak és vezetők teljesítményértékelése. Szakmai beszélgetéseim során tapasztaltam az óvodapedagógusok
teljesítményértékeléshez
való
differenciált
hozzáállását.
Ebből
fakadóan
valószínűleg az új eljárással szembeni ellenállást úgy lehet legkönnyebben leküzdeni, ha a lehető legtöbb embert vonjuk bele az átdolgozás folyamatába. A méltányosság elvének értelmében fontos, hogy a nevelőtestület hagyja jóvá a rendszert. A már meglévő dokumentumainkat ebben a témakörben, valamint a már korábban kipróbált értékelési rendszert áttekinteni és koordinálni szükséges. A teljesítményértékelés célja, hogy azonosítsa a problematikus területeket, és mindenki személyesen kapjon tájékoztatást munkájáról. Az előzetes mérési eredmények nem mutattak lényeges szórást a felmért területeken, így a mérő eszköz felülvizsgálata célszerű. Annál is inkább, mert ezen a területen is figyelembe kell vennünk a nevelőtestület már szintén elfogadott teljesítmény értékelési koncepcióját. Partnereink elégedettségének mérési eredményei -
A fenntartó és az iskolák véleménye, hogy óvodáinknak jó a hírnevük, az itt dolgozók szakmai felkészültségével elégedettek.
-
A szülők kb. 95%-a az óvodák programjával, nevelési gyakorlatával elégedett. A szülők elsődleges igényei, hogy szeressen a gyermekük óvodába járni, fejlődjön személyisége, és váljon alkalmassá óvodáskor végére a sikeres iskolakezdésre.
A dolgozói klímavizsgálat eredménye: -
Az óvoda összes dolgozója egységesen a program szellemében tevékenykedik.
-
Közös feladat esetén a testület jól együttműködik.
-
Jó együttműködés gyermekekkel, szülőkkel. A gyermekek véleménye is nagyon fontos számunkra. A kedvelt és kevésbé kedvelt
tevékenységek megjelölésre kerültek. A gyermekek szeretnek az óvodába járni és ez a leglényegesebb eredmény. A családok nagy része együttműködő partnerként támogatja nevelőmunkánkat. Az óvodáinkról alkotott véleményük jó, a szülők egyre inkább megfogalmazzák elvárásaikat, kritikáikat. A család és az óvoda együttnevelő partnerek. A szülők elégedettségét, a jó színvonalú nevelőmunkánkkal és a különböző kiegészítő szolgáltatások biztosításával is növeljük. A továbbképzések biztosítása A pedagógusok továbbképzése a törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény Nevelési és Továbbképzési Programjában foglalt követelményekkel összhangban, tervszerűen folyik. Az évenként
kidolgozott és a nevelőtestület által elfogadott továbbképzési terv garantálja az intézmény programjának megvalósításához szükséges magas szintű szakmai képzettséget. A szakvizsgát adó és szakirányú képzéseket, komplex ismereteket nyújtó képzéseket magasabb színvonalú és pedagógiai, módszertani megújulást segítő hozadékai miatt preferálnám, mindemellett lényeges a krediteket is hozó, a pedagógiai módszertani kultúrát kiterjesztő képzések támogatása is. Szükségesnek ítélem a nyelv és beszédfejlesztői, gyógypedagógiai, pszichológiai,
informatikai
kompetenciákat nyújtó képzéseket is. Fontos feladatomnak tekintem a megszerzett képességek egyénekben rejlő lehetőségek mélyebb kiaknázását, az óvoda érdekét figyelembevevő egyéni karrierterv támogatását. Nevelőmunkánk sikerében komoly szerepet betöltő pedagógiai munkát segítő kollegáink számára Helyi Nevelési Program megismerését célzó belső illetve lehetőség szerint külső továbbképzési lehetőségek biztosítására is törekszem. A gyermekek fejlesztésének főbb irányai A gyermekek fejlesztésében az egyéni sajátosságok maximális figyelembe vételével a gyermeki személyiség sokoldalú, harmonikus fejlődésének biztosítása alapvető követelmény. Hangsúlyozzuk a gyermekek testi, lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését, a szocializáció biztosítását. Egyéni képességeik szerint differenciáltan neveljük, fejlesztjük őket. A sokszínűség, a másság érvényesülése mellett biztosítjuk: a gyermekközpontúságot, a sikeres iskolakezdéshez szükséges kompetenciák fejlesztését. A fejlesztések tartalmi és módszertani vonatkozásaiban tekintetbe vesszük a szenzitív periódus 3-7 éves kor sajátosságait. Az óvodában folyó nevelés tartalma a természetes gyermeki megnyilvánulások, a mozgás és játék, a kultúra átadás, a gyermek és környezete, mely tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat feladatrendszerében valósul meg. A szülőkkel való együttműködés Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. A nevelési összhang megteremtéséhez elengedhetetlen a szülőkkel, szülői közösséggel való jó kapcsolat. Fontos, hogy megismerjék a nevelőmunkánkat, törekvéseinket, eredményeinket és nehézségeinket. Kapjanak a szülők folyamatos tájékoztatást gyermekeik fejlettségét illetően. Az óvodában kialakított szokásrend erősítésével segítsék munkánkat. Vegyenek részt óvodai programjaink megvalósításában. A jól bevált kapcsolattartási formák folytatása szükséges: -
személyes napi kapcsolat
-
családlátogatás
-
szülői értekezlet, nyílt napok
-
kulturális rendezvények, közös ünnepségek
-
közös kirándulások
-
csoportszintű kezdeményezések. Óvodáink nyitottak a családdal való együttműködésben és a jövőben is nyitottnak kell
maradnunk. A szülők támogatását továbbra is igényeljük a szervezőmunkában és a tárgyi, környezeti feltételek fejlesztésében egyaránt. Az intézmény menedzselése Az óvodavezető menedzseli, koordinálja, irányítja az óvoda nevelési programját, a pedagógiai tanügy-igazgatási, gazdálkodási, műszaki, közéleti, minőség irányítási feladatokat. A lehetőségek optimális felhasználásával biztosítja a jól szervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket, az óvodapedagógusok és az óvodában valamennyi dolgozó felelősségteljes önálló feladatvégzését. -
indokolt esetben a környezeti változásokat követő, új célokat, új stratégiákat fogalmaz meg,
-
rugalmas koncepciókat kezel, megszervezi az óvoda széleskörű megismertetését
-
egyidejűleg több folyamatot lát át, s tud kézben tartani
-
hatékonyan gazdálkodik az idővel és a rábízott erőforrásokkal
-
nem tart a hatalom megosztásától, bátran dolgozik kiváló szakemberekkel
-
minden lehetőséget kihasznál, hogy kollégákat sikerhez juttassa, mert ez alapozza meg az óvoda jó hírnevét.
A fenntartóval való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatának a fenntartó önkormányzatokkal korrektnek és harmonikusnak kell lennie. Az óvoda vezetésének továbbra is rendszeres, folyamatos jó együttműködésre kell törekedni, amelynek formái: -
meghívás az intézményi programokra,
-
beszámolók, tájékoztatók az intézmény munkájáról,
-
éves értékelés készítése az intézmény működéséről,
-
egyéni megbeszélések, kölcsönös tájékoztatás,
-
szociális, gazdasági stb. kérdésekre történő kölcsönös odafigyelés. A fenntartó szervvel való eredményes munka a pontos információk nyújtása az intézmény
nevelőmunkájának hatékonyságában, társadalmi megítélésében döntő jelentőségű. Meghatározó dokumentumok: a városi oktatási koncepció, az Önkormányzat Minőségirányítási Programja és az Alapító Okirat. Források, kapcsolatok megteremtése Az óvoda életében meghatározóak társadalmi kapcsolatok: a családok, a civilszervezetek, a történelmi egyházak, a sportegyesületek, a közművelődési intézmények és természetesen az iskolák
figyelme, partnersége. Továbbra is nyitottan, a korosztály érdekeit képviselve szeretnénk a kapcsolatainkat ápolni, építeni. Építeni kívánunk a családok támogatására, szociális érzékenységére.
A VEZETŐI ELVEK ÉS ÉRTÉKEK KIFEJTÉSE, VEZETŐI ELKÉPZELÉSEK A vezetői célkitűzéseim Célmeghatározás Az intézmény működését szabályzó dokumentumok átdolgozása. Az intézmény működésének optimális biztosítása. Fejlesztem a kiépített partnerközpontú minőségirányítási rendszert. Az óvónők közötti együttműködés megteremtése. A minőségi munka garanciáinak megalapozása. Jól működő kapcsolattartási formák továbbvitele. Az óvodák sokszínűségének további megőrzése. Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációs nevelése. Az óvodai felvételek és a férőhelyek kihasználtságának folyamatos követése. A 3-7 évesek óvodai elhelyezése iránti igények kielégítése.
Sikerkritériumok várható eredménye Törvényességi, jogi szakmai elvárásoknak megfelelő dokumentumok alkotása, elfogadtatása. A tárgyi és személyi feltételek megfelelnek a kitűzött céljainknak, feladatainknak, jól működnek az óvodák. Partnereink elégedettsége növekedjen. Derűs, egymás munkáját segítő, tiszteletben tartó munkahelyi légkör Hatékonyan működő szervezeti struktúra felelősségi információs, döntéshozatali, továbbképzési rendszer létrehozása. Az óvodánk jó hírnevének, szakmai hitelének fenntartása, javulása. Sokoldalú programkínálat, változatos óvodai nevelési programok választhatóságának biztosítása. Egyenlő esélyek az iskolakezdéshez. A férőhely kihasználtság optimalizálása az egyes tagóvodák adottságaira tekintettel. 100%-os óvodai elhelyezés.
Időkeretek, mérföldkövek Hosszútávon megoldandó feladatok (5 év) Feladatok Az intézmény céljainak eredményes megvalósítása az optimális tárgyi és humán erőforrás biztosításával. A Helyi Nevelési Program folyamatos karbantartása, megvalósításának követése Intézményi minőségirányítási rendszer működtetése Ellenőrzés, értékelés, mérés működtetése Uniós értékek beépítése munkánkba Teljesítmény értékelési rendszer felülvizsgálata és működtetése
Határidők folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos folyamatos
Középtávon megoldandó feladatok (2-3 év) Feladatok Az új óvodai szervezet településen történő elfogadottságának biztosítása, erősítése. Partneri kapcsolatok működtetése a gyermeki személyiség folyamatos fejlesztése érdekében. Az óvoda felújításának és költözésének koordinálása. Óvodatörténeti kiállítás, óvodaújság létrehozása, időszakos megjelentetése.
Határidők folyamatos folyamatos 2-3 év folyamatos
Rövidtávon megoldandó feladatok Az első év feladata a régi/új (2 tagóvoda vezető és a helyettes is most kerül megbízásra) óvodavezetőség létrehozása, a vezetők szerepeinek tisztázása, munkaköri leírások elkészítése, az intézmény minél zökkenő mentesebb működtetése. A vezetésnek törekednie kell a belső ellenőrzések elvégzésére, az óvodában folyó szakmai munka tökéletesebb megismerése érdekében.
Feladatok Az óvoda alapvető szakmai dokumentumainak átdolgozása Az SZMSZ átdolgozása, a többi szabályzat felülvizsgálata Teljesítményértékelési működtetése Kapcsolattartás a közvetlen és közvetett partnereinkkel. A gyermekvédelmi tevékenység kooperációja, hatékonyságának javítása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Információs lehetőség bővítése, óvodánk weboldalának folyamatos frissítése
Határidők 2011/2012-es nevelési év 2011/2012-es nevelési év 2011/2012-es nevelési év 2011/2012-es nevelési év 2011/2012-es nevelési év 2011/2012-es nevelési év
Célom a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával, a szükséges kompetenciák, tudás és tapasztalat fejlesztésével az egyén és a szervezet céljai összhangjának megteremtése. -
egyéni erőfeszítés ösztönzése
-
a munkatársak erős és gyenge pontjainak alaposabb megismerése
-
a munkavégzéshez szükséges források feltárása
-
a munkatárs szervezeti egységen belüli helyének felkutatása
-
információ a kollegák adottságairól a munkaerő tervezés számára
-
a munkaköri leírások és a munkacélok rendszeres áttekintése és felülvizsgálata
Összegezve: -
Szervezeti magatartás értékelése.
-
Munkavégzéshez szükséges képességek értékelése.
-
A munka eredményének, az egyén teljesítményének az értékelése. A klasszikus vezetői funkciók közül a tervezésre különös hangsúlyt kívánok helyezni.
Meghatározóak a stratégiai tervezésben a fenntartói tervek (oktatási koncepció, ÖMIP). Ugyanakkor egy ilyen kiterjedt szervezetben legyünk alaposak, átgondoltak, a kollegák minél nagyobb öntevékenységére alapozzuk a munkatervek, a csoporttervek és a különböző reszort feladatokhoz kapcsolódó operatív tervek kidolgozását. Lehetőségek
A nevelőtestület jól felkészült, jól kvalifikált közösség. Munkájában hasznosítani célszerű a szakvizsgázott, különböző tanfolyamokon felkészült óvodapedagógusok kompetenciáit. Megbízásom esetén szeretnék készíteni egy alapos kompetencia listát arról, hogy ki, milyen szakképzettséggel, érdeklődési körrel rendelkezik. A nevelési program továbbépítésére, a rövid – 30, 60 órás tanfolyamok mellett a fontosabb posztgraduális képzésekre célszerű a vállalkozókat orientálni: pl.: mérés-értékelés, fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés, szociális területek. A nevelőtestület innovációs érzékenysége, jó tárgyi feltételei, a szakmai munka színvonala kellő alapot nyújtanak a fejlődésre. Minden vezető természetes vágya, hogy kiváló kollégákkal dolgozzon együtt. A mindig szűkös erőforrásokat a vezetőnek kell racionalizálnia az óvoda pedagógiai céljának eléréséért.. Megválasztásom esetén az eredmények elismerésére a dolgozók állandó motiválására törekszem. Elveim: -
Mindenki hasznosnak, fontosnak és értelmesnek tartsa tevékenységét, érezze, hogy ő is hozzájárul az óvoda eredményes nevelőmunkájához.
-
Alkalmazhassa szakmai tudását, képességeit, munkája jelentsen számára perspektívát.
-
Érezze, hogy a követelmények reálisak, szakmai kihívást jelentenek.
ÖSSZEGZÉS, SIKERKRITÉRIUMOK MEGFOGALMAZÁSA Vezetői munkám várható eredményei -
A jelenlegi pedagógiai értékekre, az óvodai egységenként kialakult és jól funkcionáló nevelési gyakorlatra alapozottan sikerül az óvodai nevelés színvonalát, sokszínűségét megtartani, fejleszteni.
-
A szakmai autonómia érvényesül az egységek, a vezetők és az óvodapedagógusok mindennapjaiban.
-
Továbbfejlődik a gyermeki adottságokra alapozott pedagógiai értékelés, hogy még inkább alkalmassá váljon a differenciált fejlesztésre, a hozzáadott pedagógiai érték kimutatására.
-
Sikerül felújítani, korszerűsíteni a jelenlegi épületeket, lényeges javulás állt be a csoportok elhelyezésében.
-
Megvalósulhat nagyobb konfliktusok nélkül az óvodapedagógusok, a vezetők, egyéb alkalmazottak teljesítményértékelése.
-
A költséghatékony, szigorú elveken alapuló gazdálkodás nem okoz fennakadást az óvoda mindennapjaiban, az udvari játékok cseréje, a komfortjavítás dologi kiadásai tervszerűen megvalósulnak.
-
Jól működő vezetőség, a belső érdekképviselet érvényesítése mellett sikerül biztosítani a demokratikus döntéseket, a közösség reális igényei érvényre juthatnak.
-
Folyamatos és kétoldalú kapcsolatot tudunk működtetni a szülőkkel, a fenntartóval, az iskolákkal és a szakmai szolgáltatókkal. A célok megvalósulásának eredményeinek méréséhez lehetséges indikátorok
A vezetői program megvalósulását az alábbi indikátorokkal szeretném ellenőrizni abban az esetben, ha bizalmat kapok: -
törvényes működés,
-
költséghatékony gazdálkodás,
-
a nevelési feladatok teljesítése a HOP-ban,
-
a gyermeki fejlődés elősegítése egyéni adottságaik, képességeik figyelembe vételével,
-
a HHH és HH gyermekek támogatása, felzárkóztatása,
-
a „tehetség ígéretek” gondozása,
-
nevelési program felülvizsgálata,
-
a pedagógiai munka szervezése a HOP alapján (munkaterv és mellékletei),
-
kapcsolattartás, stb.
Tisztelt Fenntartó! Munkatársaim! Kedves Szülők! Megbízásom esetén a pályázatban megfogalmazott elképzelések, feladatok megvalósítása mellett szeretném erősíteni az intézmény alkotó és jó légkörét. Bízom abban, hogy választott és szép hivatásom e kivételes feladatának maradéktalan teljesítésével erre is lehetőséget kapok. Természetesen ebben számítanék valamennyi óvodapedagógus, dajka, az intézmény működésében nélkülözhetetlen munkát végző valamennyi kollégám véleményére, kreativitására, segítségére és együttműködésére. Mit is kínálhatnék mindezért cserébe? -
Törvényes, gazdaságos, hatékony intézményi működést.
-
Kiállást az intézmény érdekeiért, a munkahelyek megtartásáért, a gyakran reménytelennek tűnő fejlesztések megvalósulásáért.
-
Kötelezettséget, tiszteletet és megbecsülést, amiért az jár és reális jelzéseket, ha az indokolt.
-
Tiszteletet, értékelvűséget és problémaérzékenységet.
A pályázatom elkészítésében a realitások keretén belül a megvalósítására való törekvés mellett a meglévő értékeink, intézményi hagyományaink, sajátosságaink, eredményeink s ezek továbbfejlesztése vezettek. „A boldogság és siker kulcsa minden életpályán az őszinte, kiegyensúlyozott és megértő magatartás önmagunkkal és másokkal szemben.” (Selye János) Kaba, 2011. május 05. Borbély Vilmosné
Mellékletek Végzettséget és tanulmányokat igazoló okiratok másolatai Erkölcsi bizonyítvány Nyilatkozat
Kaba Város Önkormányzat Polgármestere 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Tel.:(54) 523-101, Fax.:(54) 522-013 e-mail:
[email protected] /2011.
K/ Előterjesztés a képviselő-testület 2011. június 23-ai ülésére
Tárgy: Együttműködési megállapodás megkötése a Kaba-Land Élménycentrummal
Tisztelt Képviselő-testület! Ferenczik Ágnes és Gyermán Péter a MÁNÁDI Kft. képviseletében azzal a kéréssel keresték meg a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a Kaba-Land Élménycentrum létrejöttéhez együttműködésükkel hozzájárulni szíveskedjenek, hogy megvalósíthassák Kaba turizmusának és gazdaságának fejlődését, az ide látogatók számának növelését és munkahelyek teremtését. A MÁNÁDI Kft. szeretne Kabán egy olyan komplex természet közeli szabadidő kalandparkot létrehozni, ahol minden korosztály felhőtlenül és önfeledten tudná eltölteni a szabadidejét. Ez a park magában foglalja az őshonos állatok tenyésztését bemutató olyan mintagazdaságot, amely bemutatja a takarmány termesztésétől, feldolgozásától kezdve az állatok etetését, gondozását egészen a termékek (pl. tej) feldolgozásáig. Megismerhetik a lóval való bánás, a lovaglás, vagy a szekerezés élményét is. A park egy részén szeretnének lehetőséget adni a vadon élő állatok megfigyelésére, tanulmányozására, egy kialakított vadasparkban. Az erdei ösvényen pedig a növényvilág tanulmányozására nyílna lehetőség. Az ingatlan mélyebben fekvő területén, amely az év szinte minden szakában víz alatt áll, szeretne kialakítani egy kisebb tavat, ahol a víz élővilágát is szemügyre lehetne venni. Továbbá a látogatóknak lehetőségük lenne részt venni kézműves foglalkozásokon, népi kismesterségek bemutatásában, kemencében készülő ételek készítésében. A vendégek aktív pihenésnek, feltöltődésnek választhatják a kalandpályát, kötélpályát, mászó falat, airballt, nordic walking-ot, geo caching-et, csónakázást, vizibiciklizést, (póni) lovaglást, szekerezést, biciklizést, számháborút, sövénylabirintust, horgászást, télen korcsolyázást, jéghokit. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet, hogy a mellékelt együttműködési megállapodást megvitatni és döntést meghozni szíveskedjen. Kaba, 2011. június 8.
Szegi Emma Polgármester
Kaba Város Önkormányzat Polgármestere 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Tel.:(54) 523-101, Fax.:(54) 522-013 e-mail:
[email protected] 1515-4/2011.
K/ Előterjesztés a képviselő-testület 2011. június 23-ai ülésére
Tárgy: Hunnia Motoros Egyesület kérelme motoros találkozó támogatása iránt
Tisztelt Képviselő-testület! Mint Önök előtt ismert tavaly a kabai sportpályán megrendezett két napos motoros találkozó idén július 30-án újra megrendezésre kerül, melyet a Képviselő-testület a 44/2011. (II.17.) számú határozatával elvileg támogatott. A Hunnia Motoros Egyesület képviseletében Csukás Norbert elnök azzal a kéréssel kereste meg a tisztelt képviselő-testületet, hogy anyagi támogatást kérjen a rendezvény költségeinek finanszírozásához. Kérem a Tisztelt képviselő testületet, hogy az állásfoglalását kialakítani és a döntést meghozni szíveskedjen. Határozati javaslat Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének ………./2011. (VI. 23.) Kvt. határozata Hunnia Motoros Egyesület kérelméről motoros találkozó támogatása iránt A) Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete nem nyújt anyagi támogatást a Hunnia Motoros Egyesült által megrendezésre kerülő Motoros találkozó költségeinek finanszírozásához. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. B) Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete ……………………… Ft összegű anyagi támogatást nyújt a Hunnia Motoros Egyesült által megrendezésre kerülő Motoros találkozó költségeinek finanszírozásához. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Kaba, 2011. június 14.
Szegi Emma Polgármester