Beszámoló az óvodában végzett nevelőmunkáról és a minőségfejlesztési folyamatokról /a 2009-2010-es tanévben/ A központi és helyi rendeletek értelmében a tanév végén minden köznevelési-oktatási intézménynek összegzést kell készítenie éves nevelő munkájáról, a minőségfejlesztés folyamatairól. A beszámolók következtetéseik jelentik a következő időszak feladatait. Az összegzést a város Önkormányzatának képviselő testület elé kell terjeszteni tájékoztatás, követhetőség céljából. A testületnek azért van szüksége ezekre a beszámolókra, mert csak így követheti az intézmény rendszer működési mechanizmusát, a költségvetési források felhasználásának, hasznosulásának rendjét. A beszámolók kellő alapot nyújtanak a perspektívák meghatározásához, a szükségletek és a tényleges működési kiadások tervezhetőségéhez. Az intézményi beszámolók tehát éppen az előbbiekből eredően egységes szempontsorra épülnek az Önkormányzati Minőségirányítási Program (ÖMIP) szellemében. Így lehetőséget kap a testület az intézmények működési feltételeinek összehasonlítására is, az egymásra épülő pedagógiai tevékenységek, fejlesztési mutatók, eredmények vonatkozásában. A beszámoló tartalmi elemei a következő folyamatok, területek elemzésére terjed ki: (ÖMIP szempontsor, esélyegyenlőségi tervben foglaltak alapján) 1. Az intézményi feltételrendszer változásai 1.1. Társadalmi feltételek 1.2. Személyi feltételek 1.3. Tárgyi feltételek 1.4. Pénzügyi feltételek 2. A nevelőmunka eredményessége 3. Szervezetfejlesztés – működés 4. Külső kapcsolatok 5. Az esélyegyenlőség feltételének alakulása – teljesülése 6. Összegzés – feladatok kronológiai sorrendben 1. Az intézményi feltételrendszer változásai: 1.1. Társadalmi feltételek A közelmúltra visszatekintve Létavértes város lakosságának száma kissé emelkedő létszámú vagy stagnáló. Az óvodáskorú populációra szintén ez az állapot jellemző. A munkahelyi lehetőségek beszűkülése miatt változatlanul kevés az olyan családok száma, ahol mindkét szülő munkahellyel rendelkezik (a gyermekeink 1/3-ának). Leginkább egy keresős vagy segélyekből élő családok gyermekei járnak most óvodába (a gyermekeink 2/3-a).
A településen élő kisgyermekes családok fontosnak tartják az óvodai nevelődést, mint az intézményes ellátás alsó, alapozó láncszemét. A 3 éves óvodáskorú gyermekek mintegy 98 %-át rendszeresen beíratják és járatják óvodába, ez a százalékos mutató szinte 100 %-ra tehető a többi korosztálynál. A 3-7 éves korú gyermekek között sok a hátrányos helyzetű (HH), a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és az etnikumi származású. Ezek az arányok az elmúlt tanévben a következően alakultak: (az összes felvett gyermek létszámához viszonyítva) - HH-s gyermekek aránya: 2/3 - HHH gyermekek aránya: 1/3 - Cigány etnikumi gyermekek aránya: 1/2 Tapasztalat, hogy a felvételt nyert létszámon belül a HH – HHH gyermekek aránya növekvő tendenciát mutat mindkét település részen. Az etnikumi gyermekek létszáma csak a létai részen gyarapszik. A korosztályi arányok még nagyobb eltéréseket mutatnak csoportonként. Ezt prezentálja az 1. sz. melléklet – óvoda egységenként. A veszélyeztetett gyermekek száma nem mutat szerencsére emelkedést, jelenleg 6 fő van az egész óvodában. Igaz az elmúlt tanévben is volt 3/fő olyan gyermek közülük, akit állami gondozásba kellett helyeztetni a szülők elhanyagoló magatartása miatt. A védelembe vett gyermekek száma jelenleg 14 fő, ez 7 család gyermekét jelenti. Ezen gyermekek érdeke azt kívánta, hogy helyzetük változtatása érdekében szoros kapcsolatot tartsunk a Polgármesteri Hivatal Szociális Irodájának illetékes előadójával, s a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat szakembereivel. Gyermekvédelmi felelősünk rendszeresen részt vett az esetmegbeszéléseken, konferenciákon. A gyermekek hiányzó szükségletének kielégítésére, segélyeket, természetbeni juttatásokat eszközöltünk.
A Szülők klubja keretei között az előbbi szakemberek előadásokat is tartottak „a gyermekek kiegyensúlyozott, családban történő nevelődésének propagálása” érdekében. A gyermekcsoportok létszámának alakulását jól mutatja szintén az 1. sz. melléklet adatsora. A táblázat megmutatja, hogy: - ideális létszám mellett történt a nevelés: 8 gyermekcsoportban - közel ideális létszám mellett történt a nevelés: 2 gyermekcsoportban - szúfoltság volt a jellemző: 4 gyermekcsoportban (ezekbe a csoportokba 6 – 7 éves korú gyermekek jártak). A zsúfoltság teljes mértékben megszűnik a létai részen az új óvoda beindulásával. A vértesi részen (csak időlegesen) a nagycsoportban lesz magasabb később is a létszám a rugalmas beiskolázásból eredően. A kihasználtság átlag mutatói éves szinten a következők szerint alakultak: - a kiscsoport napi átlaglétszáma: 18 fő volt - a középsőcsoport napi átlaglétszáma: 20 fő volt - a nagycsoport napi átlaglétszáma: 24 fő volt A hiányzások okai: leginkább betegség eredetű volt és főleg a kisebb gyermekeknél. Miből következik a gyakori megfázás, vírusos fertőzés?: a rossz táplálkozási szokásokból, cseppfertőzések révén. Ugyanakkor azt is meg lehet jegyezni, hogy a H1N1 – vírusos fertőzést tudomásunk szerint egy gyermek sem kapta meg intézményünkben. A felnőtt kollegák sem estek bele ebbe a betegségbe. A védőoltást kevés szülő kérte – féltek a szövődményektől talán? Egyébként szinte a betegség járványszerű országos megjelenésétől kezdve ez év május 15-ig folyamatosan jelentenünk kellett az ÁNTSZ és Oktatási Hivatal felé az influenzás megbetegedések számát, ami soha sem volt nagyon kirívó. A téli időszakban felvilágosító előadást is szerveztünk Dr. Oláh Csaba háziorvos közreműködésével. Téma: Hogyan? – s mivel? előzzük meg a megfázásos és vírusos betegségeket. A szülők nagy érdeklődéssel hallgatták az előadását. Egy ÁNTSZ-től érkező diatetikus munkatárs pedig a helyes táplálkozási szokásokról tartott előadást, ugyancsak a szülők nagy érdeklődése mellett. Ezekkel az előadásokkal szerettük volna a szülőkkel közösen felvállalható,megelőző tevékenységet fokozni a gyermekek védelmének érdekében. Egyébiránt a hiányzási ráta nem emelkedett – sőt sok esetben csökkenő tendenciát mutatott. Sok gyermek volt az óvodában, aki az elmúlt tanévben egy napot sem hiányzott. Ezt igazolja pl. az óvodáztatási támogatás számszerűsége is: - a tanév első felében 113 főből: 83 fő kapott - a tanév második felében 113 főből: 101 fő kapott ilyen juttatást. A hiányzások igazolásában javuló a tendencia. Azt is meg kell azonban jegyeznünk, hogy néha kaptunk olyan igazolást, ami előre ki lett állítva, pedig még a gyermek meg sem gyógyult. Ez ügyben már folytattunk beszélgetést a doktor úrral. Az új tanévi felvételnél, amelyet tavasszal szépen lebonyolítottunk – és minden érdekelt család beíratta gyermekét – felvetődött a 2 és fél éves korosztály óvodába járatásának kérdése is. Ezt a gondot a GYES és a GYED rövidülése hozta magával. Sajnos a végrehajtási utasítás ebben a kérdésben a mai napig nem jelent meg. Helyette a bölcsőde nyitás kérdését körbejártuk, de jelenleg a megoldáshoz a legfontosabb hiányzik a pénz! Ezt a kérdést pedig rendezni kellene a közeli jövőben a város népesség megtartó képességének, s a lakossági összetétel minőségi mutatóinak javítása érdekében is. Az enyhe fogyatékkal, le és elmaradással küzdő gyermekek összetétele az alábbiak szerint alakult az elmúlt évben: - A 2008. évi alapító okirat módosítás óta intézményünk felvételt biztosít hivatalosan is az enyhébben sérült SNI-s gyermekek részére is integrált módon pl.: beszédfogyatékos, izomsorvadásos, kevert specifikus zavaros, enyhe mozgásfogyatékos gyermekek számára. Ezek a gyermekek külső szakemberek közreműködését is élvezik fejlesztésük során. Az anyagi fedezetet erre a feladatra az IPR-pályázati keret terhére tudjuk biztosítani. Az említett gyermekek száma az elmúlt évben a következő volt: 1 fő kiemelt logopédiai kezelést kapott 1 fő izomsorvadásos kisgyermek gyógy úszásra és mozgásfejlesztésre járt, őt szomatopedagógus kezelte Sajnos volt 2 olyan kisgyermek, akit nem tudtunk óvodába felvenni mivel súlyos sérülése nem tette ezt lehetővé (Atipusos autizmus, középsúlyos fogyatékosság). Szüleik nem nagyon értették meg, hogy gyermekük nem fejleszthető integráltan normál közösségben, mivel az intézmény nem rendelkezik a megfelelő fejlesztő – ellátó feltételekkel. - Az enyhébb el- és lemaradással küzdő gyermekek fejlesztésében a helyben lévő térségi Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei és a csoportvezető pedagógusok együttes közreműködése által kapják meg a megfelelő tartalmú és formájú fejlesztéseket. Logopédiai kezelést kapott: 38 fő Képesség fejlesztésre járt: 32 fő Gyógytornára járt: 70 fő A foglalkozások heti rendszerességgel az adott óvodában vagy a Szakszolgálat helyiségében zajlottak a megfelelő eszközök használata mellett.
A belső és külső szakemberek folyamatos konzultációja, begyakorló munkája tette eredményessé ezt a területet. A tehetséges gyermekek fejlesztése több területen történt az intézményünkben. Ilyen csoportok voltak, s a következő résztvevő létszámmal: - Vizuális nevelés munkacsoport: 16 fővel - Bábozás, drámapedagógia csoport: 28 fővel - Úszás, vízhez szoktatás: 28 fővel - Gyermekfoci: 12 fővel - Néptánc: 40 fővel A vizuális nevelés és bábcsoportban közreműködő gyermekek különböző csoportos és egyéni díjakat elhoztak különböző versenyekről. Az adott gyermekcsoportok működési feltételeit pályázatok, alapítványi és szülői támogatások révén biztosítottuk. Az iskolakezdést illetően a következő adatok jellemzőek: Létán Vértesen Az nagycsoportos gyermekek létszáma: 79 fő 28 fő Ebből hátrányos helyzetű: 49 fő 17 fő Halmozottan hátrányos helyzetű: 31 fő 9 fő Etnikumi származású: 39 fő 8 fő Iskolába megy: 74 fő 23 fő Ebből hátrányos helyzetű: 45 fő 14 fő Halmozottan hátrányos helyzetű: 19 fő 7 fő Etnikumi származású: 35 fő 6 fő SNI-s gyermek: 1 fő (HHH és etnikumi) 0 fő Visszamarad óvodába: 5 fő 5 fő (HH:2; HHH: 2; etn: 4 fő) (HH: 3; HHH: 1, etn: 2 fő) Az adatokból következik, ha gyermekek 3 éves kortól járnak óvodába, akkor 7 éves korukig elkezdik tanulmányaikat. A 3 – 4 év alatt felvérteződnek olyan képességekkel, ismeretekkel, magatartásfor-mákkal, hogy nem okozhat gondot az iskolai életbe való beilleszkedés, teljesítés. Az elmúlt tanévben a tanköteles korú gyermekek között senkit sem kellett jegyző által felszólítatni rendszeres óvodába járásra. A gyermekek hiányzását minden esetben igazolták szüleik megfelelő módon. Az iskolába lépő gyermekek két intézménybe kezdik tanulmányaikat szintén integrált szervezeti keretek között: az Arany János és Irinyi János Általános Iskolákban. A 2009/10-es tanévben az iskolába lépő gyermekek egy csoportja ugyanazon összetétel mellett alkotnak egy-egy osztályt a jó közösségi tulajdonságok továbbvitele érdekében is. Ez nagyszerű tény elsősorban a gyermekek vonatkozásában, de a szülők érdekében sem utolsó dolog. Úgy véljük, hogy a zökkenő mentesebb átmenetet így még hatékonyabban lehet biztosítani. Reméljük megfelelő hozadéka lesz ennek az átmeneti módozatnak.
1.2. Személyi feltételek Az elmúlt tanévben az intézmény humánerőforrása létszám szerint (kinevezett) nem változott. 29 fő óvodapedagógus állt a nevelés szolgálatába napi 10 órás nyitvatartás mellett. Minden pedagógus törvényes időkeretben, a beosztásának megfelelő órakedvezmények biztosítása mellett végezte nevelőmunkáját és egyéb feladatait. A munkaidő nyilvántartás helyettesítés, túlóra elszámolása a „tanítási időkeret – teljesítménymutató számítás” szerint történt – de a többletmunka Kjt. szerinti ellenértékét megfinanszírozni nem tudtuk a költség takarékosság miatt. A plusz munkáért járó díjazást nem egészen törvényes módon csúsztatás formájában tudtuk biztosítani. A pedagógusok átlagéletkora: 43 év A pedagógusok átalagbére is csökkenő tendenciájú, mivel sok pályakezdő érkezett az utóbbi időben. Az elmúlt tanévben nyugdíjba nem vonult az intézményből senki. Tanév végén egy kolleganő jelentette be távozását, mivel anyai örömök elé néz. 1 fő GYES és GYED 2 gyermekkel járó igénybevétele után április 1-től szabadságát tölti és szeptember 1-jén kezdi az új tanévet ismételten. Szabadságát törvényes keretek között sikerült biztosítani. A testület iskolai végezettségét tekintve: mindenki felsőfokú végzettségű. Szakvizsgája van: 11 főnek – 1 főnek pedig saját költségén ugyanez a vizsga folyamatban van. A szakvizsga irányultsági területei a következők: differenciált képességfejlesztés, játék pedagógia, gyermekvédelem, drámapedagógia, tanügyigazgatás-minőségbiztosítás, gyógytestnevelés, beszédkészség fejlesztés. Ezek a plusz végzettségek illeszkednek a mai központi és helyi elvárásokhoz. Az elmúlt tanévben a szakvizsgákon túl csupa olyan képzésben részesült a nevelőtestület, ahol mindenki egyszerre vett részt és helyben történt. Témák szerint a következők: - Drámapedagógia - Báb- és drámapedagógia hatása a HH gyermekekre - Hospitálás egymásnál és a Derecskei Óvoda és Bölcsődében - IPR gyakorlat az óvoda – iskola átmenetében. Feldolgozva műhelymunkában.
A pedagógusok egyetértése mellett pedig beneveztünk a „jó gyakorlat” IPR-es intézményi titulusra és megméretetésre. Ennek a ténynek előzménye volt az őszi Szakmai nap. A nevelő testület jellemzőit a következő csokor fémjelzi: fiatalodó, kitartó, következetes, innovatív szellemiségű, igényes, hozzáadott értéket kimutathatóan produkáló egyének közössége. A mérésen és értékelésen alapuló nevelőmunka minősítést alapozó hozadéka a „teljesítménymotivációs” pályázati alapon nyert „kiválóan megfelelt” minősítésű elismerés. A minősítés révén már két alkalommal nyert intézményünk közel 3 – 2,5 millió forintot, amelyet az utóbbi tanévben 9 fő részére oszthatunk szét elismerésként. A minősítés révén minden pedagógus jól és kiválóan megfelelt értékelést teljesített, kivéve a néhány kezdő munkatársat. Az IMIP-ben beépített minősítő rendszer működtetése révén jól megalapozottá vált a kiválóan dolgozók elismerése anyagi fedezetének biztosítása. Ennek minden óvodapedagógus nagyon örült. A minőségi bérpótlék odaítélése minden évben, így tavaly is megtörtént. Ezt az elismerést minden óvodapedagógus szeptember 1-től tanév végéig, azaz augusztus 31-ig kapja. Összegszerűen ez havonta pedagógusonként 5.000 és 16.000 Ft közötti megítélést jelent. Igaz, hogy ezt a bértömeg lehetőséget csökkenti az, hogy a minőségfejlesztési pótlékot is ebből a pénzből kell fedezni. Tanév kezdetekor ismételten sor kerülhetett az IPR pótlékok odaítélésére gyermeklétszám és feladatvállalás arányában. Ez az összeg 13.600 Ft és 42.250 Ft közötti volt 2009. december 31-ig. A második félévben ez az összeg 13.600 Ft és 27.200 Ft közöttire csökkent. Ezeket a pótlékokat mindenki a fizetéséhez rendelve havonta megkapta. Az elismerésekhez járuló feladatok számbavételét és elszámolását is minden pedagógus megejtette. A 25 – 30 – 40 éves jubiláló munkaviszonnyal járó elismerést minden dolgozó a megfelelő időben megkapta. Az elmúlt évben 2 fő kapott ilyen jutalmat 25 és 40 éves munkaviszonya elismeréseként. Az utóbbi évben is minden dolgozó megkapta a következő fizetési fokozatba történő lépéssel járó fizetésemelését. A szakvizsga letételéért járó új kategóriába sorolást, léptetést is mindenki megkapta a diploma bemutatása utáni következő év január 1-jétől. A pedagógusok csapata egy korszerű szellemiségű, vállalkozó szellemű, folyamatos megújulásra képes, egymás munkája iránt érdeklődő és segítőkész testületté alakult. Jelenleg egy jó családi közösség tulajdonságait, figyelmességét hordozza magában a csapat. Senki nem riad vissza az egészséges kritikáktól, annak jó szándékú elfogadásától. A vezetői garnitúra, a munkacsoportok vezetői következetes, szak- és jogszabály szerűségében alapos munkára képesek, vállalkozó szellemű egyének. Mindannyian a jó gazda gondosságával sáfárkodnak a szellemi és anyagi muníciókkal, s a plusz források előteremtésében. A nyugdíjba vonulási szándékkal távozó vezető óvónő pótlására szóló pályázat meghirdetése megtörtént. A pályázatra egy mű érkezett. A pályázati procedúra, azaz a vezető választási folyamat most zajlik az intézményben. A 2010/11-es tanév kezdetére az intézmény vezetésében bekövetkező struktúra váltás lezajlik. A plusz gyermekcsoporthoz szükséges személyi feltételek anyagi fedezete a költségvetésben rendelkezésre áll. Úgy látszik az új munkaerők helyben élő lakosokból kerülhetnek ki. A következő tanévre felvételt nyert gyermekek összetételéhez és létszámához 2 fő óvodapedagógust és 1 fő pedagógiai asszisztenst kell biztosítani. A vezető váltásból eredő új struktúra kialakítása a pályázatot megnyert vezető személyének feladata lesz. Nagy feladat vár a friss vezetésre, hiszen össze kell kovácsolni az új közösséget. A jövőben a két egységben elhelyezést nyert pedagógus közösség fog egy testületet alkotni. Úgy vélhető, hogy ez a feladat embert és közösséget is próbáló lesz, de a csapat biztosan képes lesz rá a folyamatosság és a gyermekszeretet jegyében. A technikai dolgozók száma szinte változatlan volt az elmúlt tanévben. 1 fő óvodatitkár, 14 fő dajka, 1 fő karbantartó, 1 fő mosónő jelentette közösségüket. Ez a közösség viheti tovább a megváltozott körülmények közötti feladatokat is csak még plusz egy fő dajka felvételével. Az elmúlt tanévben plusz 2 fő dajka közcélú dolgozóként segítette a gyermeket egészséges életmódra nevelését, a gondozás és takarítási feladatok megvalósulását. A dajkák a plusz emberek révén többet tartózkodhattak a gyermek csoportokban. Az intézmények karbantartási és udvar rendezési feladatainak ellátásához 2 fő közcélú 6 órás munkatárs is kapott munkavégzésre lehetőséget. A technikai állomány minden tagja megfelelő iskolai végzettség birtokában teszi a dolgát az intézményben. Átlag életkorúk 50 év, náluk még nem kezdődött el a generációváltás. Átlagbérük a minimálbér és bruttó 120.000 Ft között van. Munka moráljuk megfelelő, hozzáértéssel, becsületesen és nem utolsó sorban gyermek szeretettel lelkiismeretesen látják el feladataikat.
Minősítésük szintén megtörtént a 2008/2009-es tanév végén, többen magas szinten megfelelt jelzőt, értékelést kaptak. A közcélú munkásként dolgozók és megfelelő igényességgel végzik napi teendőiket. Jól beilleszkedtek az adott közösségbe. A nagymértékű adminisztratív és ügyviteli munka megfelelő agilitású és önállóan, jó szervező készséggel rendelkező, hozzáértő, végrehajtója az óvodatitkár. Neki is volt 1 fő segítője a Munkanélküli Hivatal 100 %-os bértámogatása mellett. A megnövekedett adminisztratív teendők pontos időben történő ellátásához szükség volt e két ember munkálkodására. Sajnos az óvodatitkár betegsége az év végi adminisztrációs munka dömpingjében nem jött jókor, de a hiányát pótolva más vezetői beavatkozással eszközölni lehetett. Külső szakemberek is segítik heti rendszerességgel a nevelőmunkát. Ezek a szakemberek a következők: logopédus, pszichológus, szomatopedagógus, fejlesztőpedagógus, mozgásterapeuta, gyógytestnevelő, táncpedagógus. Ők leginkább a helyben működő térségi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai. Fejlesztő, gyógyító munkájukra nagyon nagy szüksége van az intézmény gyermekeinek. Ők ezt tudják és úgy is viszonyulnak az adott gyermekek fejlesztéséhez, egyeztetve a csoportvezető pedagógusokkal. Ők mindannyian hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek kiegyensúlyozottan, egyénileg folyamatosan fejlődjenek. Ezek a szakemberek szakmai kvalitásban, empátiában magas szinten segítői az óvodai nevelői munkának. 1.3. Tárgyi feltételek alakulása
A legnagyobb álmunk vált valóra: épülhet az új óvoda. A minőségfejlesztés 2002. évi bevezetésekor még csak képzeletben volt meg az új óvoda tervezete, ma már teljes valóságában realitás. Az óvoda minden dolgozója, a szülők és a gyermekek is örömmel fogadták az építkezés tényét. Mindenki azt gondolja, hogy a létavértesi gyermekek is megérdemlik ezt a minőségi változást, fejlesztésük színterében. Az építés ténye kézzel fogható közelségbe az alapkő letételi ünnepség alkalmával vált. Az intézmény apraja – nagyja örömmel készült erre a napra, verssel, énekkel és különböző technikákkal készült rajzos pályaművekkel. Az építkezés rohamléptekkel halad, s egyre hihetőbbé válik, hogy a következő tanévet már ott kezdhetik a létai település részen élő óvodás gyermekek. Éppen az előbbiek miatt az elmúlt tanév során csak a legszükségesebb javítások elvégzésére került sor a létai három tag-óvoda vonatkozásában. A vértesi óvodában rendes mederbe folyt egész tanévben a karbantartási, javítási munkálatok sora. Igaz azonban az a tény is, hogy az utóbbi évben leginkább a folyamatos működtetés feltételeinek előteremtésére történt a koncentrálás csak. Ez az önkormányzat jelenlegi nehéz körülményű kondícióiból is adódik. A különböző energiahordozók használatánál is nagy odafigyelés tanúsított minden dolgozó. Minden költségvetési beszerzésnél a költségkímélő módozatot kellett alkalmazni. A szakmai eszközállomány további gyarapítását változatlanul az IPR pályázati keret terhére lehetett csak megoldani. A beszerzések trendjét az 1/1998(VII.24.) OM rendeletbe foglaltak, s a HOP mellé rendelt eszközigény tervezete határozata meg. Az IPR pályázati keret 40 %-os része terhére került beszerzésre a következő eszközök tára: gyermekjátékok (kinti, benti), fejlesztő eszközök, mini közlekedési eszközök, festékek, textíliák, írószerek, szőnyegek, fénymásoló patronok stb. 2 – 3 millió forint értékben. Ha ez a pályázati keret nem állna rendelkezésre, az intézmény működtetése igencsak döcögősre sikeredne. A fejlesztéseket mindig gyermeklétszám arányosan, csoportokra bontva és biztosítva eszközölte az intézmény vezetése az elmúlt tanév során is. Apróbb fejlesztéseket az alapítvány segítségével is sikerült megvalósítani. A működés biztosításához szülői adományokból milliós nagyságrendű egészséges életmódot biztosító eszközöket lehetet használatba venni (tisztálkodási eszközöket, udvari játékokat… stb.). Az Irinyi úti óvoda udvari játék készlete teljesen kicserélődött néhány javított fajáték kivételével. Ez utóbbiak miatt a beminősítést el kellene végeztetni minél hamarabb, mivel fedezet hiányában ez is elmaradt a 2009/10-es tanévben. Az étkezési feltételek éppen még megfelelőek, de a következő tanévben nagy értékű edényzet pótlásra lesz szükség a HACCP program elvárásai miatt is. Az étrend összeállításánál és a kivitelezésnél jobban oda kell figyelni közösen arra, hogy a gyermekek kevesebb szénhidrátot fogyasszanak, de több gyümölcsöt. A takarításhoz betervezett, újulni szükséges eszközök beszerzése is elmaradt anyagi takarékosságból. Remélhetőleg az új óvodában ezek rendelkezésre lesznek bocsájtva. A tisztítószerekkel is takarékosan kellett bánni. A tanév első felében az adományi pénzből kellett beszerezni a tisztítószereket, mivel más módon nem történhetett meg. Az ügyviteli munka eszköztárát is IPR pályázati pénzből lehetet megoldani. A számítógép rendszerújításra érett, a cseréről a következő tanév során gondoskodni kell.
Az intézmény ismételten beadta az informatikai eszközök beszerzésére kiírt pályázatát, aminek révén az előbbi eszközök cseréjéről gondoskodni lehet és kell. Az Irinyi úti óvoda nyílászáróinak cseréjére, a tetőjavításra, valamint az új hátsó kijárat nyitására a fedett terasszal együtt az elkövetkezendő tanévben kell pályázati lehetőséget keresni.
1.4. Pénzügyi feltételek Az intézmény működési feltételeit az éves költségvetés garantálja. Ez a garancia egyre szűkülő lehetőséget biztosít a központi normatívák csökkenéséből adódóan is. A teljes évi kiadások fedezetére egyre nehezebb mellérendelni a központi kerethez járuló önkormányzati kiegészítést. Ennek oka a csökkenő tendenciájú települési adóerő képesség és a szűkülő bevételi források. Éppen az előbbiek miatt nagyon takarékos módon történhet az intézmény pénzügyi ellátása. 2009-ben is 3,5 %-os alapbér megtakarítást kellett eszközölni, az intézménynek az egyébként is lecsonkolt költségvetésből. Ugyanez az elvonási tétel a 2010-es tárgy év vonatkozásában 4,5 %-ra emelkedett. A megtakarítást szigorúan fegyelmezett gazdálkodással lehetet elérni a tanév első felében, valamint lehet megvalósítani a tanév második felében is. Mindenki tudomásul vette, hogy nincs túlóra és helyettesítési pénz, munka- és védőruhát sem kaphat, az energiahordozókkal is csinnyán kell bánni. A 2009. tárgy év befejezésére végül is 4 %-os megtakarítást sikerült elérni ez kitűnt a közeljövőben elfogadott éves mérlegbeszámolóból is. A 2010. évre szóló megtakarítást hasonló módon lehet csak elérni szintén. Egyre több mindenre, ami a működéshez szükséges pályázati források révén lehet csak előteremteni a fedezetet. A nagyon kötött, szűkös lehetőségű gazdálkodás ellenére is megállapítható, hogy mindenki időben megkapta a fizetését, s egész évben étkezési hozzájárulást is élvezhetett. A nyertes pályázatok is jótékony kiegészítést jelentettek a 2009/2010-es tanév folyamán. Felsorolva ezek a következők: - IPR-es pályázat alapösszege: 6.430.500 Ft - IPR-es pályázat pótlékösszege: 5.433.328 Ft - Informatikai pályázat összege: 1.000.000 Ft - Teljesítmény motivációs pályázat összege: 2.500.000 Ft Megállapítható, hogyha ezek a pályázati keretek nem álltak volna rendelkezésre, igencsak sok gond adódott volna a működtetésben, a dolgozók plusz munkájának elismerésében. Egyébként a szülői adományok, hozzájárulások és az alapítvány is többféle dolgot segített anyagilag megoldani. Ezért az adakozókat köszönet illeti meg. A dolgozói kollektíva azt is jó néven vette, hogy a szűkös pénzügyi ellátás ellenére nem kellett megválnunk egyetlen dolgozótól sem. Éppen ezért nem eset nehezére senkinek a költségkímélő gazdálkodásban való aktív részvétel, vagy lemondani még egy-egy törvényesen járó anyagi juttatásról is. Úgy vélhető, hogy a 2010-es évet is talán sikeresen lehet „átélni” fegyelmezett gazdálkodással, s forrást teremtő pályázatok benyújtásával. Remélhetőleg az új intézmény belépése nem okoz galibát az intézmény működtetésében és az éves költségvetés végrehajtásában. 2.
A nevelőmunka eredményessége
A társadalmi változások folyamatosan indukálnak új és újabb elvárásokat a közoktatás terén. A ma óvodapedagógiájában fokozott előtérbe van helyezve: az inkluzivitás (befogadás), a differenciált egyéni képességfejlesztés, emberi kompetenciák megalapozása, hagyományápolás az identitás tudat miatt, a másság tolerálása, az esélyek egyenlőségének fokozása, új intézmények és feltétel rendszerek építésének lehetősége. Az összes EUS projekt az előbbiek szolgálatába állított pályázati rendszer alapján kínálja az anyagiak lehívását fejlesztő forrásként. Tehát rajta, lehet pályázni a megújulás jegyében. Az előbbi lehetőséggel a város és az intézmény vezetése is élt az elmúlt tanév során. Az felsorolt össztársadalmi változások, elvárások hatásai a következő eredményeket mutatják a helyi óvoda nevelőmunkájában: Az intézmény Helyi Nevelési Programja átdolgozásra került az új Országos Óvodai Nevelési Alapprogram elvárásaihoz igazítva. A HOP-ban benne foglaltatik egységes szerkezetbe öntve: az integráció, az inkluzivitás, a kompetencia alapú nevelés elemei, megfelelő helyi sajátosságok, s minden olyan cél és feladatat, ami ma az óvodai nevelés trendje. Az alapító okirat folyamatos módosítása is elő lett készítve az óvodai átszervezésből adódóan az új óvoda beindításához illesztve (tartalmilag és formailag is). A nevelőmunka fókuszában az elmúlt tanévben a következők álltak: az egészséges életmód szokás rendszerének és feltételeinek alakítása, az érzelmi nevelés hangsúlyozása, a másság tolerálásának erősítése, képességfejlesztés a drámapedagógia eszközeivel játékban játékkal a kompetenciák megalapozása, mozgásfejlesztés, hagyományápolás, közösség építés, tehetséggondozás. Mindezeket tapasztalni lehetet a napi munka folyamatában, a hiányzások mérséklődésében, a bemutatókon, nyíltnapokon, szakmai napon, hospitálások alkalmával, ünnepségek sorozatakor.
A nevelőmunka eredményességét indukálta az elmúlt tanévben is a minőségbiztosítás az elégedettségi méréseivel, a mérési – értékelési – minősítési rendszer a kimutatható ÉRTÉKEK felsorakoztatása által is. A dolgozók (teljes alkalmazotti kör) minősítése megtörtént. A tanév kezdetére mindenki szembesülhetett vele. Jó eredmények születtek. Sima, megfelelt minősítés nagyon kevesen kaptak. A gyermekek „minősítéséről” az egyéni fejlesztő lapok, táblázatok adatai tanúskodnak. Ezek a kimutatások, összegzések sok pozitívumot mutatnak. Bekapcsolódott az intézmény az IPR „jó gyakorlatok” rendszerébe. Ez a tény meghí-vásos alapon történt. Két alkalommal mutathatta meg a nevelőtestület a pedagógiai munka differenciáló eredményességét közvetlen bemutató foglalkozások alkalmával. Első alkalom 2009. november 30-án volt a térségi szervezésű szakmai napon ahol nyolc gyermekcsoportban 87 fő vendég nyert betekintési lehetőséget a napi pedagógiai munkába. Délután pedig mintegy 150 fő hallgathatta Dr. Ranschburg Jenő pszichológus professzor előadását „az óvodás dackorszak és a fejlesztés” lehetőségeiről. Második alkalommal a nyíracsádi óvoda pedagógusai látogattak el az intézménybe tapasztalatszerzés céljából. Ők is elismeréssel nyilatkoztak a látottakkal kapcsolatban, s bejelentették igényüket a későbbiekben is az e fajta hospitálási lehetőségekre.
Az intézmény teljes nevelőtestülete is volt hospitálni tapasztalat szerzés céljából a Derecskei Óvoda és Bölcsőde intézményeiben. Hasonlóan pozitív feltöltődéssel érkeztek haza a pedagógusok, mint ahogy a helyi óvodából távoztak ők is a szakmai nap alkalmával. A nevelőtestület minden tagja igényes ismereteinek gyarapítására. Éppen ezért a HOP-hoz és az integrációs feladatokhoz szükséges két továbbképzésen vett részt a teljes testület. A téma: dráma- és bábpedagógiai ismeretek, módszerek, eszközök gyarapítása volt. A két képzésen sok napi munkában alkalmazható módszerrel gyara-podott a szakmai muníciója minden pedagógusnak. A képzéseken tanultak alkalmazásának szép példájaként említhető a pedagógus és gyermek bábcsoport szereplésének „arany minősítése” Hajdú-Bihar Megyei Báb fórumon. A minősítésen túl külön díjat, fellépési lehetőséget és sok elismerést is bezsebelt a két csapat. A tehetséggondozás más formája is kiemelten volt még kezelve: a kézműves csoportban, az úszás oktatással, gyermek focival, néptánc oktatással. A szakmai közösségek mindegyike hatékonyan, tartalmasan és eredményesen működött. Ezek a közösségek a nevelőmunka egy-egy fontos szegmensét gondozzák. Az ovis újság permanens megjelenésével (kéthavonta) folytatja a szülők felé történő ismeretterjesztést, tájékoztatást, biztosítja bizonyos információk gyermekneveléssel kapcsolatos áramlását. Az integrációs munka keretei között jól és hatékonyan prosperál az óvoda – iskola közötti átmenettel foglalkozó munkacsoport. Az óvodás gyermekek és az óvodapedagógusok sok közös programot szerveztek az iskolai nevelők és gyermekek közreműködésével egyaránt. Az első tanévet kezdték a gyermekek 2009 őszén átadó lap kíséretében, ami mintegy kulcsot jelentett nevelőnek és gyermeknek egyaránt a zökkenőmentes iskolai tanuláshoz. Az effektív nevelőmunka konkrét eredményeiről a következő gondolatok szóljanak: - A gyermekek rendszeresebben jártak óvodába, mert egészségesek voltak. A H1N1 vírussal senki sem fertőződött meg az intézményben. - Az elégedettségi mérések visszajelzései szerint szeretnek a gyermekek óvodába járni. - A különböző egyéni és közösségi szokások rendszere életkor specifikusan helyesen alakult, melyet a vezetői látogatás tapasztalata is visszatükröz. - A gyermekek sok színes és fajta tevékenység közben ismerkedtek képességeik határaival, fejlődhettek. - A HH – HHH gyermekek még rendszeresebben jártak óvodába, fejlődésük mért mutatói is ezt prezentálják. Fejlesztésükhöz több külső szakember is hozzájárult. - A tehetséges gyermekek nevelése, fejlesztése rendszeresebb, tudatosabb módon történik, mint korábban. - A pályázati pénzek következetes felhasználásával még komfortosabb motivációs bázis állt rendelkezésre minden gyermekcsoportban. Ez jótékonyan tükröződik az egyéni és közösségi fejlesztő munka ÉRTÉKEI-ben is. - Az iskolába menő gyermekek 98 %-a átadó lapon kimutatott fejlettségi szintmérő információk kísérletében kezdi tanulmányait. - A nevelőmunka helyi sajátosságai, eredményessége korszerű preferenciákról árulkodik. - A pedagógusok sokoldalú képzettség birtokában – s egymást jól kiegészítve, következetesen fejlesztő módszerek tulajdonosaként nevelik az adott csoport gyermekeit. - A tisztességes, becsületes eredményeken alapuló munka jutalma pályázati úton történő elismerésre adott módot. - Az írásos dokumentációs rendszer (mások által is elismert) naprakészen, példaértékűen, adaptálható kivitelezésben készült el folyamatosan. Megállapítható, hogy óvodai nevelőmunka korszerű és töretlen fejlődése folyamatában biztosított, határozott irányvonalú, visszacsatoláson – igazoláson nyugvó.
Szervezetfejlesztés – működés A szabályozottságot – törvényes működést – a tanügyigazgatást szolgáló tevékenységek jellemzőit a következő jellemzés adja: Az intézmény működéséhez minden alapdokumentum a változásokat követő tartalommal, a sajátosságok hangsúlyozása mellett rendelkezésre állt az elmúlt tanévben is. A külső és helyi ellenőrzések mind-mind megfelelőnek és törvényesnek ítélte meg az intézmény működését. A munkavégzést segítő személyes dokumentációs rendszer rendben van, a vezetésük naprakész (munkaköri leírások, megbízási szerződések, TIK-vezetése). A vezetői feladatokat jól összeszokott csapat látja el felelőssége teljes tudatában megerősítő – értékelő – ellenőrző munka által. A vezetőváltás előkészítettsége megfelelő, az átadásra (augusztus 1-ig) minden rendbe fog állni. A felelősi, megbízatási rendszer tagjai is teljes önállósággal bírva, lelkiismeretesen látják el vállalt feladataikat. Ilyen jellegű plusz munka a nevelőtestület minden tagjának van. Az információs rendszer jól működőnek ítélhető. A közösség építés motorjai a munkacsoportok, a közös képzések, tréningek, személyes találkozások, búcsúztatók. Ma a csapat olyan közösségi szinten van, hogy mindenféle magasságot képes átugrani, ha szükséges. Az új óvoda beindításához szükséges személyi állomány rendelkezésre áll. A plusz feladathoz két óvodapedagógus, egy gyógyped. asszisztens, egy dajka beállítására lesz szükség. Az új dolgozó kiválasztása és kinevezése az új vezetés feladata lesz már. A fizikai állomány tagjai becsülettel helyt állnak az intézményi működtetés színterén. Munkavégzésük alapjainak felfrissítéséhez egy „emlékeztető” tréningen vettek részt, amely közvetlen hangnemben, értékes tapasztalatok felvetése kereszttűzében zajlott le. A dolgozói kör munkamorálja jó „jól húzza mindenki az óvoda szekerét”. A kapcsolat szlogenje változatlanul „követelek tőled, mert tisztellek téged”. Az egyes intézményegységekben jól összeszokott közösség teszi a dolgát teljes mélységű ember és gyermek szeretett mellett. Az új óvodába történő három egység „összebútorozásának” folyamata elkezdődött. A vezetőválasztó procedúra lassan a végéhez ér. Ez a változás átszervezést jelent, melynek következtében új szervezeti és vezetői struktúrát, felelősi rendszert kell kialakítani. Meg kell alkotni az új szabályzókat, ez szintén az új vezetés feladata lesz. Mindezek előtt le kell bonyolítani az átköltözést, amelyben együtt kell tevékenykedni a régi és új vezetésnek egyaránt. Ez volt az utolsó tanév, amikor a négy szervezeti egységben dolgozók külön épületben, de egysége alapelvek, kiindulási pontok, nevelés filozófia mellett nevelték a létavértesi gyermekeket. A következő tanévtől egy új korszak kezdődik a létavértesi óvodák életében, melyre minden aktív dolgozónak testileg és lelkileg, szakmailag fel kell készülnie. Gond nem lehet, hiszen jó a csapat, mindenki tudja a maga posztján a dolgát. 3.
Külső kapcsolatok
A közvetlen és közvetett partnerek jelentik az intézmény kapcsolatrendszerének elemeit. Az első és meghatározó elem az óvoda és a szülői ház kontaktusa Éves munka és cselekvési tervek alapján zajlik. Minden gyermek szülője a beíratáskor megkapja az intézmény házirendjének kivonatát. A nevelési programmal az első szülői értekezleten ismerkedik meg részletesen minden szülő. A kapcsolattartás formái látogatottak (nyíltnapok, szülői értekezletek, ünnepségek stb.) A Szülők klubja kellő aktivitásra sarkalja az érdekelteket gyermekeik kiegyen-súlyozottabb nevelés érdekében. Az elégedettségi kérdőívek több mint 85 %-ban visszajutnak, s érdemben feldolgozható üzenetük van. A gyermekekről szóló egyéni értékelések rendszere megfelelő intimitás betartása mellett zajlik (egyénileg, fogadóórán vagy értekezleten). A szülők egy-egy rendezvény alkalmával, s az 1 %-os adó felajánlás terén is igen aktívan adakozók tehetségükhöz mérten, ezért köszönet illeti meg őket. A szülők többségével tartós kapcsolatot ápol az adott pedagógus páros. Az SZM választmányi tagok aktívan bekapcsolódnak a különböző óvodai feladatok megvalósításában. Az óvodai ünnepségek látogatottak, nagy érdeklődéstől övezettek. A kapcsolat 85-90 %-ban hatékony, s közös véd és érdekszövetségen alapulva műk-ödő. Az óvoda és az iskolák kapcsolata Tervszerű, közvetlen, kölcsönös érdeklődésen és elismerésen alapuló. Trendje folyamatosan újuló. 2010/2011-es tanévtől kezdődően minden gyermekcsoport azonos maradó összetétel mellett kezdi a tanévet (egy csoport =egy osztály). Úgy lehet vélni, hogy az előbbiek által garantált a zökkenőmentesebb átállás és tanulás. Sok közös program, együttlét teszi színessé a találkozásokat, melyek nagyon fontosak a gyermekek mindenekfelett álló érdekének érvényre jutásáért. Az intézmények kapcsolata olyanná alakult, mint egy nagy családban a gyermekeké, akik kölcsönösen segítik egymást.
Vezetői szinten szinte heti találkozások datálódnak. Az intézmények közös érdek és védszövetséget alkotnak, s ez egy nagyszerű dolog. Az óvoda és az önkormányzat kapcsolata Erre a kapcsolatra a legjobb jelzős szerkezet: „köldökzsinór” általi összekapcsolódás. Tovább ragozva: Az óvodát alapfeladatként kezeli és intézménybarát. Maga a kapcsolat napi rendszerességű, anyagi függő, számon kérő, ellenőrző, elismerő jellegű is. A közös akarat és munkálkodás eredménye: épül az új óvoda komplexum. Ez az eredmény az önkormányzati ciklus legnagyszerűbb lehetősége, amely sok kisgyermek, szülő, óvodai dolgozó szívét megdobogtatja, s örömre, megelégedettségre sarkalja. Így most már mindenki elismeréssel nyilatkozhat az óvodai ellátás feltételrendszeréről. Az óvoda és a Pedagógiai Szakszolgálat kapcsolata Formai és tartalmi vonatkozásban egyaránt gyermek és felnőtt központú, rendszeres és hatékony, segítőkész és körültekintő – talán egy kissé kivételezett helyzetű is mivel Létavértesen van a székhelyük. A kontaktus heti rendszerességű. Kölcsönös tapasztalatcserére, fejlesztő egyeztetésre épülő. A gyermekek iskolaérettségének megállapításához jó fejlettségi szintmérő munkával és dokumentációval járulnak hozzá. Fontosak és jók a közös nevelőtestületi szakmai konzultációk is, amelyekre a jövőben is szükség van. Az óvoda- és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolata Rendszeres, melyben az összekötő kapocs az intézmény gyermekvédelmi felelőse. A szakembereik az elmúlt tanévben jól működtek közre az óvodáztatási támogatás helyes módozatú juttatási formájúnak valóra váltásában, a kivitelezésben. A két intézmény közös feladata a védelembe vett és veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek figyelemmel kísérése, helyzetük megváltoztatása. Ebben a vonatkozásban vannak sikeres tettek mindkét fél részéről. Az óvoda és a CKÖ kapcsolata Változatlanul eseti, de mégis meghatározó. Segítenek a teljes körű óvodáztatás biztosításában. A rendszeres óvodába járásra, késztetésben. Az integrációhoz kapcsolódó feladatok realizálódásában. Az óvoda és a Művelődési Ház – Könyvtár kapcsolata Egyre tartalmasabb, sok közös vagy helyett adó rendezvény van. A következő időben bérletes előadásokat is szerveznek óvodásoknak, melynek az anyagi feltételét IPR-keretből már meg is teremtette az óvoda vezetése. Sok esetben részt vesznek az óvodai ünnepségek hangosításában vagy éppen az évzárók nagytermi rendezésének kivitelezésében is. Több alkalommal helyszínt adtak az óvodai pedagógus továbbképzéseknek is. A kapcsolat egyre gyümölcsözőbbé válik. Az óvoda és alapítványának kapcsolata Ez a kapcsolat egy fontos kapocs a civil szférával. Anyagiakban feltétlenül hasznos. A kuratórium támogatásával sok fontos, költségvetés által nem megoldható dolgot fedezetővé avanzsál. Jó dolog – a jövőben ki kell használni, annak lehetőségét, hogy az óvodai feltételek alakításához az alapítvány is nyújtson be pályázatot, mint a korábbi időkben.
4. Az esélyegyenlőség feltételének alakulása – teljesülése. Az óvoda esélyegyenlőségi programja 2008 decembere óta prosperál. A programban foglaltak jellemzőiről a következők szerint lehet számítani: Az óvodai felvételről minden érdekelt időben értesült a helyben szokásos módon. Megtörtént az óvodáskorú populáció felmérése, státuszának tisztázása. Összevétésre kerültek az adatok a népesség nyilvántartó – védőnői – óvodai nyilvántartási adatokkal. A gyermekcsoportok összetétele és arányainak kialakítása az esélyegyenlősséggel és az IPR-rel kapcsolatos törvények előírásainak értelmében történt. Mindössze hat kisgyermeket nem engedtek óvodába járni az elmúlt tanévben, mivel még nem voltak szobatiszták. Az óvoda vezetése ismételten benyújtotta a fenntartó önkormányzat közreműködésével az IPR-es pályázatát a fejlesztő program és pedagógus pótlék igénylésére. A pályázat pozitív elbírálást kapott, melynek juttatását törvényesen felhasznált az intézmény. Elkészült a pályázattal kapcsolatos önértékelés és anyagi vonzatának elszámolás is a kiíró közhasznú társaság felé. A pályázati pénz mindkét komponenséből (60-40 %-ából) jelentős mértékű összeget költött az intézmény a HHH gyermekekre. Mit kaptak a gyermekek? - utazattak a Vadasparkba és Állatkertbe - járhattak a Vojtina bábszínházba - kaptak (24 fő) iskolai felszerelést - kaptak képességfejlesztő játékokat otthoni és óvodai használatra - 14 fő úszásoktatásra járhatott 1 évig heti 1 alkalommal - fejlesztőfoglalkozást kapott a beszédhibás SNI gyermek heti rendszerességgel és a többi beszédhibás gyermek is A gyermekek fejlesztését minden pedagógus egyéni fejlesztési terv szerint végezte mérésekre alapozva, egyénileg vagy mikro csoportokban A gyermekvédelmi felelős havonta részt vett eset megbeszélési konferenciákon, közreműködött az adott problémák megoldásában. Az igazolatlan hiányzások főleg a tanköteleseknél tekintve mindössze egy esetben jutott el a jegyző intézkedésig, felszólításig. Egyetlen csoportban sem volt szegregációra utaló jelenség, sem ilyen jellegű probléma.
5.
A különböző óvodai rendezvényeken sem lehetett tapasztalni hátrányos megkülönböztetésre utaló dolgokat, sőt ?! Az iskolába menő gyermekek 98 %-a 6 – 7 évesen elkezdi tanulmányait. Az esélyegyenlőség biztosítással kapcsolatos dokumentumok vezetése pontos és törvényes. Az előítélet mentesség – esélyegyenlőség jegyében példásan sikerültek az év végi záró ünnepségek. Minden kisgyermek és családja az alkalomhoz illő öltözékben vett részt az ünnepségeken. Mindössze néhány kiscsoportos hiányzott, rájuk jobban oda kell figyelni a jövőben.
Összegzés – feladatok kronológiai sorrendben Az óvodai felvételi határozatok kihirdetése hirdetőtáblákon névsorokban. Az integrációs, teljesítmény motivációs, informatikai pályázatok benyújtása. Az IPR-rel kapcsolatos önértékelés és pénzügyi felhasználás elszámolásának elkészítése, benyújtása. A vezető választás lebonyolításába közreműködés, az átadás megszervezése. Tanévzáró értekezlet tartása, az értékelés megvitatása, a nyári feladatok kijelölése. Teljesítményértékelés zárása – minősítés. Az Irinyi úti óvoda nagytakarítási munkálatainak beindítása, lebonyolítása. A létai óvodák előkészítése a költözése. Szabadságok kiadása július – augusztus hónapban. A költözés lebonyolítása – az új környezet belakása. Az óvoda átadó ünnepség megszervezésébe, lebonyolításába közreműködés (régi és új vezetés együtt). A HOP átdolgozott változatának testületi előterjesztése, elfogadása, bevezetése. Az új dolgozók beállítása, az új helyzet szerinti átsorolások elkészítése.
A tanévnyitás, az új vezetői struktúra kialakítása, a pedagógiai munka soron következő feladatainak számbavétele már az új vezető óvónő feladata lesz. A tanév kezdés utáni teendőket a búcsúzó vezető már nem fogalmazhatja meg utódjának. Egyébként a vezetői pályázatban a jövőt illető feladatok és tennivalók benne foglaltaknak. Ennyiben történt az elmúlt évi nevelőmunka összegzése, a különböző folyamatok és ered-mények elemzése. Kérjük a képviselőtestület tagjait a beszámoló megvitatására, egészítsék ki, ha tapasztalataik azt kívánják. Az összefoglaló feladatokat emeljék határozattá. A nevelőtestület nevében tisztelettel: L é t a v é r t e s, 2010. június 15. /:Balló Zoltánné:/ vezető óvónő
1. számú melléklet KIMUTATÁS A Városi Napköziotthonos Önálló Óvoda gyermekcsoportjainak összetételéről a 2009/2010-es tanévben.
A csoport neve Sorszám
Kossuth u. 6. sz.
1.
Kiscsoport
2.
Kiscsoport
3.
Középső csoport
4.
Nagycsoport
5.
Összesen: 14 csoport
Az óvodaegység címe Kossuth u. 19. sz. Árpád tér 19. sz.
Gyermek lsz. tanév elején 22 HH: 16 HHH: 9 Etn: 14
Gyermek lsz. tanév végén 24 HH: 16 HHH: 9 Etn: 14
Gyermek lsz. tanév elején 21 HH: 13 HHH: 5 Etn: 11
Gyermek lsz. tanév végén 29 HH: 14 HHH: 6 Etn: 15
-
-
-
-
20 HH: 14 HHH: 10 Etn: 14 24 HH: 18 HHH: 9 Etn: 11 SNI: 66 HH: 48 HHH: 28 Etn: 39 SNI: -
20 HH: 14 HHH: 10 Etn: 14 24 HH: 18 HHH: 9 Etn: 11 SNI: 68 HH: 48 HHH: 28 Etn: 39 SNI: -
22 HH: 16 HHH: 9 Etn: 13 26 HH: 15 HHH: 9 Etn: 15 SNI: 69 HH: 44 HHH: 23 Etn: 39 SNI: -
21 HH: 16 HHH: 9 Etn: 13 26 HH: 15 HHH: 9 Etn: 15 SNI: 76 HH: 45 HHH: 24 Etn: 43 SNI: -
Gyermek lsz. tanév elején 14 HH: 11 HHH: 6 Etn: 7 26 HH: 15 HHH: 8 Etn: 12 26 HH: 15 HHH: 8 Etn: 12 29 HH: 16 HHH: 13 Etn: 13 SNI: 1 95 HH: 57 HHH: 35 Etn: 45 SNI: 1
Gyermek lsz. tanév végén 23 HH: 15 HHH: 10 Etn: 10 24 HH: 14 HHH: 7 Etn: 10 24 HH: 14 HHH: 7 Etn: 12 29 HH: 16 HHH: 13 Etn: 13 SNI: 100 HH: 59 HHH: 37 Etn: 45 SNI: 1
Irinyi u. 6. sz. Gyermek lsz. tanév elején 11 HH: 4 HHH: 3 Etn: 2 20 HH: 13 HHH: 5 Etn: 6 24 HH: 12 HHH: 10 Etn: 8 28 HH: 17 HHH: 9 Etn: 8 SNI: 83 HH: 46 HHH: 27 Etn: 24 SNI: -
Gyermek lsz. tanév végén 22 HH: 8 HHH: 5 Etn: 7 20 HH: 13 HHH: 5 Etn: 6 24 HH: 12 HHH: 10 Etn: 8 28 HH: 17 HHH: 9 Etn: 8 SNI: 94 HH: 50 HHH: 29 Etn: 29 SNI: -
Megjegyzés: A 2009/2010-es tanév elején főösszesen volt: 313 gyermek, ebből: HH: 240 fő; HHH: 113 fő; etnikumi származású: 147 fő; SNI: 1 fő tanév végén főösszesen volt: 338 gyermek, ebből: HH: 202 fő; HHH: 118 fő; etnikumi származású: 156 fő; SNI: 1 fő
