No title

Pedagógiai program

Gábor Andor Általános Iskola OM 034008

7584 Babócsa, Rákóczi utca 3. Tel: 06/82 491 041 e-mail: [email protected]

Jóváhagyta: Berta Andrea intézményvezető

Babócsa, 2016. május 25.

Tartalomjegyzék I. NEVELÉSI PROGRAM 1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT .................................................................................................................. 4 2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...................................................................................... 5 2.1 KIEMELT CÉLOK ÉS FELADATOK KÉPZÉSI SZAKASZONKÉNT ALSÓ TAGOZAT, 1-4. ÉVFOLYAM .. 13 2.2 FELSŐ TAGOZAT, 5-8. ÉVFOLYAM ............................................................................................. 15 2.3 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK, ESZKÖZÖK................................................................................... 16 3 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................... 17 4 A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........................... 21 5 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ........................................................................................................................................... 24 6 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................................................. 25 7 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ................................................................................. 29 8 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE............................................................................................................. 32 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓK ...................................................................... 32 A HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS TEVÉKENYSÉGEK .............................................................................................................................................. 41 8.3 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................... 43 9 AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ........... 44 8.1 8.2

10 A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREINEK KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁI.............................................................................................................. 46 11 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ...................................................................... 49 12 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ...................................................................... 52

II. HELYI TANTERV 13 AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI ............................................................................ 55 13.1 TANTERVEK .............................................................................................................................. 55 13.2 A KERETTANTERV SZERINTI ÓRÁK AZ INTÉZMÉNYBEN .............................................................. 56 13.3 A KIFUTÓ ÉVFOLYAMOK OT. SZERINTI ÓRASZÁMAI .................................................................. 57 13.4 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSE 52.§ 6. BEKEZDÉS ..................................... 59 14 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................................................................................................... 60 15 A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI...................................................................... 61 16 A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE ........................... 62 16.1 16.2 16.3

A SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ........................................................................................................... 63 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE ÉRDEMJEGGYEL ................................................................................ 65 ÉRTÉKELÉS AZ IPR-BEN ............................................................................................................ 66

2

16.4 AZ ELLENŐRZÉS, MÉRÉS, ÉRTÉKELÉS FORMÁI ........................................................................... 67 16.5 A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE ....................................................................... 67 17 AZ ISKOLAI SZÓBELI ÉS ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE ÉS KORLÁTAI, A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE ÉS SÚLYA 70 18 TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ............................................................................... 72 A MÉRÉS CÉLJA, TARTALMA ................................................................................................................ 72 19 AZ OTTHONI ÉS NAPKÖZIS FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .......................................................... 73 20 AZ ISKOLAI ÉLET HAGYOMÁNYAI................................................................................................. 74 20.1 GÁBOR ANDOR EMLÉKÉREM .................................................................................................... 75 20.2 JÓ SPORTOLÓ ............................................................................................................................. 75 21 FEGYELMI ELJÁRÁS NÉLKÜL KISZABHATÓ FEGYELMI BÜNTETÉSEK ............................... 76 22 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK .......................................... 77 22.1 JÓVÁHAGYÁSI, EGYETÉRTÉSI, VÉLEMÉNYEZÉSI ZÁRADÉKOK .................................................... 78 JOGSZABÁLYOK ....................................................................................................................................... 79

3

Az iskola nevelési programja 1 Küldetésnyilatkozat MINDEN GYERMEKNEK MEG KELL ADNI A LEHETŐSÉGET, HOGY ELÉRJE TEJESÍTŐKÉPESSÉGÉNEK MAXIMUMÁT Az intézmény típusát tekintve általános iskola vagyunk, amelynek fő feladata a korszerű, tudományos alapokon nyugvó továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, figyelembe véve az adott közösség, az adott gyermek képességeit. Mindent meg kell tennünk, hogy egészséges, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő tanulókat bocsássunk ki az iskola kapuján. Megújulásra, önművelésre képes tanulókat kell nevelnünk, akik képesek lesznek az élethossziglani tanulásra, amit megkövetel a felgyorsult, kitágult világ, a tudományok gyors fejlődése, az információáradat. Fontos feladatunk a tudás értékének helyreállítása, megbecsültetése. A tudás, az ismeretszerzés egyénre szabottan a végtelenségig bővíthető. Megszerzése elsősorban szorgalom és kitartás kérdése. Mindenkit a képességei csúcsai közelébe szeretnénk eljuttatni. Nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de mindenki találja meg a helyét valahol a rendszerben, s valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Célunk megtanítani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig. Nyitottak vagyunk a különböző hátrányokkal, adottságokkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek, tanulók fogadására, integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésükre, sajátos igényeiknek megfelelő egyéni fejlesztésükre. Fontosnak tartjuk a tehetségjegyek feltárását, a tehetséges tanulók fejlesztését. Az iskolai és tradicionális hagyományaink, értékeink megóvása, továbbvitele fontos feladatunk ebben az értékvesztett világban. Hagyományaink és az új törekvéseink alapján egyre nagyobb nyitottságot, elfogadóbb magatartást, toleranciát, bizalmat hirdetünk tanulóink és szüleik felé. Pedagógiai hitvallásunk alapja: tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó gyermekközpontú nevelésben részesülve képesek legyenek megújulásra, önművelésre, pozitív jövőkép megfogalmazására. Ebben a munkában a családdal együttműködve támaszkodunk értékeinkre, hagyományainkra, eddig elért eredményeinkre, sikereinkre.

4

Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő folyamattevékenységben tudatosan felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga, amit rendelkezésünkre bocsájtanak.

2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek és értékek  Gyermekközpontúság - a gyermeki szabadságot tisztelő, aktivizáló, a gyermeket a saját nevelési folyamataiba bevonó pedagógia - bizalom megértés, tanár-diák kapcsolat, személyes kapcsolatok  Egyenlő bánásmód – esélyegyenlőség - minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés; - szegregációmentesség együttnevelés; - elfogadó magatartás, tolerancia.  Komplexitás – a teljes személyiség fejlesztése - nevelés – nevelhetőség, - elfogadott társadalmi normák, szabályok, magatartásformák, - biztos alapkészségek és széleskörű ismeretek a világról, - énkép, önismeret, fegyelmezettség, aktivitás, igényszint, szorgalom, kitartás.  Felkészítés az egész életen át tartó tanulásra – kulcskompetenciák fejlesztése - személyes fejlődés, - alkalmazható tudás, - együttműködési készség, - változásokhoz való alkalmazkodás, - pályaorientáció.  Ismeret, készség, képesség, attitűd együttes fejlesztése - tevékenységközpontú, sokszínű módszertan, - motiváló tanulási környezet, 5

- együttműködő tanulási technikák.  Egységesség és differenciálás - optimális fejlődés, - differenciált tanulás-tanítás, - beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítése, - tehetséggondozás.  Nemzeti és európai értékek közös képviselete - magyarságtudat, nemzeti öntudat, hazafiság, nép- és honismeret.  Demokratikus és humánus, szilárd értékrend képviselete - az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, - egyéni és a közösségi érdekek összhangja, - törvénytisztelő, öntudatos, felelős állampolgárrá válás.  Környezettudatos magatartás, fenntartható fejlődés - a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme, - anyag és energiatakarékosság, közös felelősség.  Egészséges testi és lelki állapot örömteli megélése - az egészség védelme, - testkultúra ápolása, rendszeres mozgás, - stressz-kezelés és konfliktuskezelés.  Pozitív megerősítés - fejlődés, - egységes alapokon nyugvó követelmény-, ellenőrzési és értékelési rendszer, - fejlesztő értékelés.  Fokozatosság, szakszerűség, objektivitás, folyamatosság - az életkort és az egyes tanulót figyelembe vevő tudatos tervezés, - a különböző nevelő hatások összehangolása, - következetesség a pedagógiai folyamatokban.  Segítő, támogató tanári attitűd - szervezettség, - tanulói önállóság kialakítása, fejlesztése, - jobb teljesítményre serkentés, - motivált tanárok és tanulók.

6

 Partnerség és együttműködés - bizalomra épülő, alkotó együttműködés - a családdal, - az iskolán belüli nevelő közösségek között, - az iskolán kívüli nevelést-oktatást támogató partnerekkel.  Horizontális tanulás - önképzés, továbbképzés, jó gyakorlatok átadása, átvétele.

A nevelő - oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 

A tanulók hatékony megismerésével, az egyéni képességek optimális, differenciált fejlesztésével célunk, valamennyi tanuló szocializációjának, iskolai pályafutásának elősegítése, az induló hátrányok csökkentésével az együtt haladás megkönnyítése, a felzárkóztatás és tehetséggondozás, módot adva önismeretük kifejlődéséhez, énképük alakulásához, tanulási kedvük fokozásához, sikerorientált magatartás alakulásához.



Olyan befogadó iskola és szegregációmentes pedagógiai környezet kialakítása, ahol ténylegesen megvalósul a hátrányos helyzetű (HH), halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók együttnevelése, s képességeiknek megfelelően azonos szintű oktatásban részesülnek, ezzel segítve egyéni képességeik kibontakoztatását, továbbtanulási esélyeik növelését.



Tanítványaink érezzék jól magukat az iskolában, legyen nyugodt, kiegyensúlyozott, életük itt, találják meg az érdeklődésüknek megfelelő tevékenységformákat, szerezzenek sikert, élményeket, tegyenek szert szeretetteljes, tartós, tartalmas kapcsolatokra társaikkal és tanáraikkal.



A tanulók önállóságának, együttműködési képességének, felelősségvállalásának, kreativitásának fejlesztése az életkori sajátosságainak figyelembe vételével.



Személyes tapasztalatokon és megszerzett ismereteken alapuló önismeret és társas kultúra fejlesztése. Életkoruknak megfelelő szinten legyenek képesek érzelmeik kifejezésére, kölcsönös elfogadásra, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására.



A gyermekek erkölcsi érzékének fejlesztése: az életkornak megfelelő közösségfejlesztő és önfejlesztő magatartás- és tevékenységformák kialakításával és megerősítésével célunk, hogy tanítványaink cselekedeteik következményeiért felelősséget vállaló, tiszteletet és tisztességet tanúsító, becsületes, segítőkész, aktív, alkotó tagjai legye-

7

nek iskolai közösségünknek, és felkészítsük őket a majdani önálló, felelős életvitelre. 

Legyenek érzékenyek saját egészségük állapota iránt, ismerjék meg a helyes táplálkozási és higiéniai szokásokat, gyakorolják azt. Váljék igényükké a rendszeres testmozgás. Ismerjenek meg konfliktus és stresszkezelő technikákat, valamint a káros és egészségre veszélyes tevékenységek, szokások megelőzésének, elkerülésének módjait.



Legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt, ismerjék meg annak sajátosságait, változásait és váljék igényükké annak ápolása, megóvása, megújítása. A tanulási, szabadidős tevékenységek során alkalmazzák az erőforrások, anyagok takarékos, felelősségteljes felhasználását.



Legyenek fogékonyak az esztétikai, művészeti értékek iránt és képességeikhez mérten tudják megjeleníteni érzéseiket és az őket körülvevő környezetet.



Ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait, valamint azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését és megbecsülését. A tanulás-tanítás során érvényesüljön az együttműködés, a tolerancia, a szűkebb (család, barátok) és a tágabb közösség (haza, emberiség) iránti elkötelezettség, kiemelten a hazaszeretet, a közösségi identitás, felelősség és nyitottság.



Az életkornak megfelelő érzelmi kötődés kialakítása a demokratikus és humánus értékek iránt: szabadság, szolidaritás, igazságosság. A tanulóközösségekben minimum követelmény legyen az együttélés szabályainak betartása, az erőszakmentesség, egymás tisztelete. Az iskoláskor végére váljanak képessé az önálló véleményformálásra, cselekvésre, önálló tájékozódásra.



Harmonikus családi minták közvetítésével a felkészítés a családi életre, felelős párkapcsolatok kialakítására.



Tanulóink az általános iskolai tanulmányaikat befejezve új helyzetekben is alkalmazható, továbbépíthető közösségi értékű, elismert tudás birtokában folytathassák tanulmányaikat, és állják meg helyüket a következő iskolafokon.



Élethosszig tartó tanulást szolgáló képességek fejlesztése: életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, saját sorsuk alakítására.

8



Fokozatosan, életkorhoz igazítva tegyük teljesebbé a munka világáról kialakult elképzelésüket. Kapjanak lehetőséget tanulóink, hogy változatos tevékenységek révén kipróbálhassák képességeiket, fejlődjön reális önismeretük és érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelően, szüleik támogatásával helyes döntést tudjanak hozni az iskola- illetve a pályaválasztásban.



Gazdasági társadalmi problémák iránti érzékenység megteremtése. Saját, és a felnőtt társadalom alkotó tevékenységein keresztül tapasztalják meg, hogy az értékteremtő munka felelősséggel jár. Életkoruknak megfelelő ismeretek és készségek kialakítása a javakkal való gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén.



Értsék a hagyományos és új médiumok nyelvét, fokozatosan alakuljon kritikai beállítódásuk, a közvetített információk kiválasztásában.

Sikerkritériumok Nevelési-oktatási munkánkat sikeresnek tekintjük, ha: 

tanítványaink szeretnek iskolánkba járni, jól érzik magukat, baráti kapcsolatokra tehetnek szert;



megtalálják az érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő tevékenységeket;



tanáraiktól megfelelő támogatást kapnak a tanulásban és személyes problémáik megoldásában, amelyek teljesítménynövelésre ösztönzik, segítik a tanulási kudarcok megelőzését, lehetőséget adnak továbbtanulási esélyeik növelésére;



tanulóink, az egyéni képességeik alapján elvárható legoptimálisabb szinten teljesítik a helyi tantervünkben, illetve a tantárgyi tantervekben meghatározott fejlesztési követelményeket, valamint a magasabb évfolyamba lépés feltételeit;



végzős tanulóink felvételt nyernek a választott középfokú intézménybe; a középfok visszajelzése alapján, megállják a helyüket;



aktívan részt vesznek az iskola által kínált képesség-kibontakoztató, és tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokon, programokban;



a valamiben tehetséges tanulók minél többen szerepelnek iskolák közötti versenyeken;



ismerik és betartják a Házirendben rögzített, elfogadott és kiegyensúlyozott közösségi élethez szükséges, kulturált viselkedési és magatartási szabályokat;



ismerik lakóhelyük értékeit, nevezetességeit, biztonságosan tájékozódnak, aktív részesei az iskolai rendezvényeknek, ünnepeknek;

9



tevékenyen részt vesznek saját környezetük és az iskola szépítésében, törekszenek a tisztaságra, becsülik egymás és a felnőttek munkáját, óvják környezetüket;



kerülik a veszélyeket, vigyáznak saját és mások testi épségére; aktív részesei az egészségnevelési, mozgásos és sportprogramoknak, versengéseknek.

A célok elérésének mérése 

félévi, tanévvégi tanulmányi eredmények, a változások mértéke (HHH, SNI arányok);



továbbtanulási mutatók, iskolai bukások, évismétlők száma, aránya; (HHH, SNI arányok);



országos kompetenciamérés eredményei; (HHH arányok);



tanulói hiányzások, szükséges felszólítások aránya; (HHH, SNI arányok);



tanórán kívüli foglalkozásokon való részvételi arány (HHH, SNI arányok);



tanulmányi, sportversenyek eredményei. (HHH, SNI arányok);



a vezetői, munkaközösség-vezetői pedagógiai-szakmai ellenőrzés, összegző értékelés, beszámoló évente;



intézményi önértékelés 5 évente;



országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a jogszabályoknak megfelelően.

Feladatok 

Az iskola minden tanulója számára a minőségi nevelés-oktatás biztosítása.



Nyílt, humánus, kiegyensúlyozott közösségi élet, együttműködő nevelési-tanulásitanítási légkör megteremtése, megőrzése.



A tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése;



A módszerek változatos alkalmazásával a tanulók motivációjának erősítése;



az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása;



értékóvó magatartás, segítőkészség, fegyelmezettség;



a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése;



Az alapvető kulcskompetenciák, kultúrtechnikai eszközök és eszközjellegű kompetenciák fejlesztése -

Anyanyelvi kommunikáció

10

A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése szóban és írásban, helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználat fejlesztése. -

Idegen nyelvi kommunikáció A fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Azon képességek fejlesztése, amelyek segítik a tanulót más kultúrák megértésében, és alkalmazkodnak az egyén nyelvtudásának szintjeihez.

-

Matematikai kompetencia Matematikai gondolkodás és alkalmazásának fejlesztése és felkészítés a mindennapi problémamegoldásra.

-

Természettudományos kompetencia Megismerési módszerek elsajátítása, alkalmazása a természet megismerésére, az emberi tevékenység okozta változások megértetése és az ezzel kapcsolatos fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség alapozása.

-

Digitális kompetencia Képessé tenni a tanulókat az információk felismerésére, visszakeresésére, értékelésére, tárolására, bemutatására, kommunikációra és hálózati együttműködésre. Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata.

-

Szociális és állampolgári kompetencia A harmonikus életvitelt és a közösségi beilleszkedést segítő értékek közvetítése.

-

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Kreatív, újításra, kockázatvállalásra képes fiatalok nevelése.

-

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Esztétikai megismerés és kreatív kifejezőképesség a tradicionális művészetek nyelvein illetve a média segítségével.

-

A hatékony, önálló tanulás Szilárd alapkészségek és az önszabályozó tanulás készségének kialakítása. Tanulási stratégiák és technikák megismertetése. Saját tanulási stratégia kialakításának elősegítése. Motiváció és magabiztosság erősítése.



Az eredményes tanulás segítése -

a gyermekek értékeinek, adottságainak megismerése, eltérő szociális és kulturális háttérbeli, képességbeli és tanulási szükségleteik különbözőségének felismerése;

-

a tanulási folyamat és a gyermeki fejlettség koherenciájának megvalósítása – egyénhez igazított fejlesztés, differenciált oktatás; 11

-

tevékenységközpontú, sokszínű módszertan alkalmazása;

-

egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési értékelési eljárások alkalmazásával pozitív megerősítés;

-

fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási motivációk kialakítása, fenntartása érdekében;

-

valamennyi tanuló sikerélményhez juttatása, személyiségének és képességeinek pozitív irányba történő változtatása;

-

a tanulók tevékenységére, interaktivitására lehetőséget adó tanítási stratégiák, eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátíttatása, tanulás iránti pozitív attitűd alakítása.



Integrált keretek között folyó képesség-kibontakoztató felkészítés – IPR megszervezése és működtetése.



A tanulók egyéni sajátosságaihoz igazítható, adaptív együttnevelést szolgáló tanulási módszerek alkalmazása.



Élménypedagógiai módszerek alkalmazása – tevékenységre, cselekvésre épülő tapasztalati tanulás-tanítás, saját élményű tanulás.



Az integrációt segítő, sokrétű, tanórán kívüli foglalkozás, szabadidős tevékenység tervezése, szervezése.



Tanórák és tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek összehangolása.



A külső és belső mérések eredményeinek intézményi hasznosítása, a tanulói teljesítményekre alapozott egyéni és csoportos fejlesztés tervezése, megvalósítása.



A diákönkormányzat, a tanulóközösségek életének megszervezésével megteremteni a lehetőséget a közügyeken való részvétel gyakorlására – kreatív önálló kritikai gondolkodás, vitakultúra fejlesztése.



Szervezési, irányítási, vezetési készségek alakítása egyéni és csoportmunka alkalmazásával. Kreatív, innovatív attitűd alakítása.



Helyi, nemzeti, európai kulturális örökség megismertetése. Önkifejezés gyakorlása, nyitottság, esztétikai érzék attitűdjének alakítása.



Az egészséges életmód szabályainak megismertetése, gyakoroltatása. Mentálhigiéné fontosságának megértetése. Személyi, tárgyi környezet megteremtése a pozitív beállítódáshoz, a szokások kialakításához.



Környezettudatos magatartás egészséget befolyásoló hatásának megismertetése.

12

2.1 Kiemelt

célok

és

feladatok

képzési

szakaszonként

Alsó tagozat, 1-4. évfolyam Célok 

Az óvodából az iskolába való átmenet megkönnyítése, eredményes szocializáció.



Az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság fenntartása és továbbfejlesztése.



A játékközpontú tevékenységekből az iskolai tanulás tevékenységeibe való fokozatos átvezetés.



A gyermekek játék- és mozgás iránti vágyának tér- és lehetőség biztosítása.



A tanuló saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom magasabb értékei iránti fogékonnyá tétele.



Tudja, hogy egészsége védelmében fontos szerepe van a helyes táplálkozásnak, folyadékfogyasztásnak, a tisztálkodásnak és a rendszeres testmozgásnak.



A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában a tanulói tevékenységre épülő elemi ismeretek közvetítése, alapvető képességek, alapkészségek és kompetenciák tanulási attitűd fejlesztése.



A felelősségtudat, a kitartás, az önállóság megalapozása, a reális önértékelés kialakítása.



Humánus magatartásformák, szokások kialakításával és megerősítése révén a gyermeki személyiség természetes fejlődésének, érésének segítése.



Jól érezze magát a közösségben, tudja követni az egyszerű szabályokat, képes legyen alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott normáit, kapcsolódjon be a közös tevékenységekbe, tapasztalja meg, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak, hogy ő is segíthet környezetében.



A gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó hátrányok csökkentésével, az egyéni képességek kibontakozásának, a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatának segítése.



A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja.

Sikerkritériumok 

A gyerekek szeretnek iskolába járni.

13



Érdeklődőek, nyitottak és motiváltak a tanulás iránt, aktívan vesznek részt a tanulási tevékenységekben.



Fogékonyak a természet, a társas kapcsolatok és a közvetített értékek iránt, élményeikről be tudnak számolni szóban, írásban, illetve képi megjelenítéssel, elfogadják és betartják az iskola szabályait.



Ismereteik gazdagodnak, alapvető képességeik, készségeik önmagukhoz mérten fejlődnek.



Önmagukhoz mérten, legoptimálisabban teljesítik a helyi tantervben, a tantárgyi tantervekben meghatározott fejlesztés várt eredményeit, a magasabb évfolyamba lépés feltételeit.

Feladatok 

A gyerekek megismerése, az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel.



Alapkészségek fejlesztése



Az egyéni képességek kibontakoztatása: tehetségjegyek feltárása, személyre szabott fejlesztés, a tanulási problémákkal küzdők egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztése.



Tanulásra motivált környezet kialakítása, játéklehetőségek biztosítása.



Játékba ágyazott tanulási tevékenységek kínálata, megvalósítása.



Olyan valós helyzetek teremtése, amelyben lehetőségük adódik saját környezetük és a társas kapcsolatok megtapasztalására, elemi ismeretek közvetítése: rend, munkafegyelem, tisztaság, igényesség a környezet iránt; közösségi élet megszervezése.



A humánus magatartásminták erősítése, közösségi értékrend megalapozása.



A mindennapi testmozgás, szabadtéri játékok, séta a természetben megszervezése.



Megfelelő arány megteremtése a tanulás, játék, mozgás és szabadidő között.



Az alapozó időszak megnyújtása, az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása.



A fejlesztő értékelés, pozitív megerősítés, a tanulók teljesítményének árnyalt szöveges értékelésével, a kudarcmentes iskolakezdés segítése. Majd az osztályzattal történő értékelést egészítse ki szóban a tanulásra ösztönző, árnyalt szöveges értékelés.



Az életkori sajátosságoknak megfelelő tananyag tartalmak kiválasztása, tervezése a kulcskompetenciák fejlesztésének figyelembe vételével. Ezen tartalmak közvetítése a tanulócsoport és az egyes tanulók fejlődési jellemzőire tekintettel, változatos oktatásszervezési és munkaformák alkalmazásával történjen.

14



Felelősségtudatra, kitartásra, munkafegyelemre szoktatás a motivációs lehetőségek sokoldalú alkalmazásával.



Tanulási szokások alapozása.

2.2 Felső tagozat, 5-8. évfolyam Célok 

A felső tagozat nevelő-oktató munkájának, a képességek, készségek fejlesztésének, az alkalmazóképes továbbépíthető tudás elsajátítatásának folytatása.



A tanulók ismeretszerzési folyamatában a fogalmi és az elemző gondolkodás előtérbe helyezése.



A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttnevelése.



A tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő felkészítése a társadalomba való majdani beilleszkedésre.



A jogok és kötelességek törvényes gyakorlására való felkészülés megalapozása.



A tanulók továbbtanulásra való felkészítése a kulcskompetenciák fejlesztésével. A sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése.



A hatékony, önálló tanulás képességének kialakítása, tanulási stratégiák, tanulási módszerek, technikák elsajátítása, önálló alkalmazása.



A digitális írástudás alkalmazása.

Sikerkritériumok 

A továbbhaladáshoz szükséges követelményeket az egyéni képességüknek megfelelően teljesítik.



Az iskolából kikerült tanulók a következő iskolafokon megállják helyüket.



Képesek együttműködésre, az ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazására, segítőkészek, szolidárisak csoporttársaikkal.



Az infokommunikációs technológia lehetőségeinek és eszközeinek használata az élethosszig tartó tanulás során.

Feladatok 

A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba, alkotó jellegű feladatok biztosítása, az eredményes tanulási stratégiák, módszerek elsajátíttatása.

15



A tantárgyak közti merev határrendszer csökkentésével a komplex fejlesztés megvalósítása, életközeli tanulási környezet kialakítása.



A környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükséges készségek és képességek gyakoroltatása.



A tanulási tevékenységek közben olyan valós helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók gyakorolhatják a következőket: önismeret, kritikai gondolkodás, együttműködési készség, segítőkészség, szolidaritásérzés, empátia, konfliktuskezelés, életvitel.



Differenciált oktatás keretében, differenciált eljárásokkal szükséges fejleszteni a valamilyen ok miatt, egyes területeken alulteljesítő és a valamely területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat: felzárkóztatás és tehetséggondozás.



A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése.



Az infokommunikációs technológia használatának biztosítása.

2.3 Alkalmazott módszerek, eszközök Módszerek 

A szokások formálásának közvetlen módszerei: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés.



Magatartási-tevékenységi modellek bemutatása, közvetítése: elbeszélés, történetek, modellértékű személyek, példaképek, műalkotások bemutatása, személyes példaadás.



Tudatosítás, meggyőződés formálás módszerei: előadás, magyarázat, beszélgetés, megbeszélés, vita; a tanulók önálló elemző, felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása.

Közvetetten a tanulói tevékenységrendszer megszervezése: 

a pedagógus személyes részvétele a tanulói közösség tevékenységében;



pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből;



közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezése: diákönkormányzat, együttműködésen alapuló, ill. egyéni tanulmányi- és munkajellegű feladatok;



egyénre szabott differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban;



tapasztalatra épülő, saját élményű tanulás;



távlatok, hagyományok, szabályok kialakítása,



problémaközpontú tanulás,



házi feladat.

16

Eszközök 

Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása;



A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH, SNI tanulók esetében.



Integrációs pedagógiai program eszközrendszere



Egyéni fejlesztési tervek



Audiovizuális eszközök



IKT alkalmazása, Internet-használat.

3 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 

Alapvető feladatunk az iskola tevékenységrendszerében, tevékenység által a teljes gyermeki személyiség sokoldalú, kognitív, szociális, személyes és speciális kompetenciáinak fejlesztése.



A fejlesztés kiindulópontja a bizalom légkörének megteremtése, a gyermekek egyéni fejlesztési szükségleteinek felmérése.



A változatos és gazdag tevékenységrendszer megszervezése, a korszerű tanulásszervezés eljárások alkalmazása ösztönzi az egyéni képességek kibontakozását.



A szociokulturális hátrányok csökkentése, a tehetségfejlesztés, az alkotó-képesség fejlesztése differenciált képességfejlesztéssel a nevelési- tanítási tartalom, az idő rugalmas kezelésével.



A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok sikeres teljesítése érdekében fontos a szülők bizalmának elnyerése, a segítő együttműködés.

Tanuláshoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése  Tanulási motiváció, teljesítményigény növelése - Érdeklődés, megismerési-, felfedezési és alkotásvágy felkeltése, fenntartása. - A tanulási szituációk, tevékenységek differenciált megszervezése, hogy lehetőleg minden gyerek sikerélményhez juthasson. - Kulcskompetenciákat fejlesztő egyénre szabott tanulásszervezés – megkülönböztetett figyelemmel az SNI, HHH és BTM tanulókra.  Hatékony, önálló tanulás - Az alapvető készségek, írás, olvasás számolás eszközszintű használata. - Az információfeldolgozás módjai. IKT eszközök használata. - Tanulási stratégiák megismertetése, egyéni tanulási stratégiák fejlesztése. 17

- Együttműködő, kooperatív tanulási tevékenység során tanulják meg a tudás másokkal való megosztásának módjait, az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást, az előzetes tanulási tapasztalatok hasznosítását.  Anyanyelvi kommunikáció - Minden tantárgy keretében fejleszteni kell a tapasztalati és értelmező anyanyelvtudást, a kritikus és építő jellegű párbeszédet, az ábraolvasást, értelmezést, mivel az ismeretek megszerzése, gazdagítása, új tudás létrehozása nyelvhasználat útján történik.  Idegen nyelvi kommunikáció - Közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, más kultúrák megismerése, megértése.  Matematikai kompetencia - Matematikai gondolkodás, elvonatkoztatás, logikus következtetés; a probléma feltáró és megoldó képesség formálása, úgy, hogy a hétköznapi problémák megoldásában is képesek legyenek alkalmazni.  Természettudományos és technikai kompetencia - Ismeretek, megismerési, kutatási módszerek megismertetésével a természetben lezajló folyamatok, változások megértésének segítése. - A fenntartható fejlődés formálásáért viselt felelősség kialakítása.

Segítő életmódra nevelés, szociális kompetenciák  Szociális motívumok, szokások, ismeretek, készségek - A gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. - Fejlesztendő készségek: tolerancia, kapcsolatteremtő képesség, konfliktuskezelő képesség, segítő- és együttműködési képesség, vitakészség, szociális értékelő képesség. - A szociális viselkedés alapvető szabályainak megismertetése, pozitív mintaadással, cselekvésbe ágyazott tevékenységgel az azonosulás segítése, a szabályok betartására való képesség kialakítása.  Kommunikáció a közösségben - Alkotó együttműködő, párbeszédre alkalmas, pozitív légkör kialakítása az osztályban. - A kötődési hálók, a csoport dinamikájának megfigyelése, indirekt fejlesztése.

18

 Érdekérvényesítés - Az érdekérvényesítés módjainak, szabályainak megismertetése, fejlesztése. - A segítő versengés szemléletének elsajátíttatása. - A stressz, a frusztráció kezelésének megtanítása. - Attitűdalakítás: eltérő nézőpontok megértése, együttműködés, integritás. - A személyes előítéletek leküzdésére, kompromisszumra való törekvés.  Szociális és állampolgári kompetencia - A helyi és tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés fejlesztése. - Alkotó, aktív részvétel az iskolai közösség életében, a segítő kritika, vélemény, döntéshozatal gyakorlása. - A haza, szülőhely múltjának és jelenének megismerésén, a nemzeti hagyományok ápolásán, megbecsülésén keresztül a hazaszeretet érzésének fejlesztése. - Az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása. Egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes kompetenciák  Önkiszolgálás - A biológiai szükséglet és a komfortszükséglet pozitív szocializálása. - Segíteni a káros szenvedélyek, függőségek kialakulásának megelőzését. - A tanulók mozgásszükségletének kielégítése.  Önvédelem, szuverenitás - Olyan iskolai, osztálylégkör teremtése, tevékenységrendszer kínálása, mely biztosítja a tanulók testi-lelki védelmét, szuverenitásukat, - A jó közérzet személyiségstabilizáló működésének elősegítése. - Előnyös személyes motívumok fejlesztése, a hátrányos motívumok kifejlődésének megelőzése, visszaszorítása.  Önértékelés, önbecsülés, önbizalom - Folyamatos visszajelzések segítségével a tanulók önértékelésének, önbecsülésének, önbizalmának fejlesztése, optimális tanulási igényszintjük kialakítása.  Tanulási kötelességtudat - Reálisan elvégezhető, optimális kihívást jelentő feladatokkal, házi feladatokkal, amelyeket rendszeresen ellenőrizni kell.  Egészséges, kulturált életmód

19

- A testnevelés órák, a mindennapi testnevelés és sport lehetőségek kínálatával a testi képességek fejlesztése, folyamatos karbantartása. - A koordinációs képességek, kézügyesség fejlesztése. - Minden korosztálynak lehetőséget biztosítani, hogy jusson hozzá az életkorának megfelelő zenei, vizuális, irodalmi, esztétikai élményeihez. - A lehetőségek biztosításával a befogadó és önkifejező képességek (szövegalkotó, műértelmező, zenei, vizuális-esztétikai, előadói) fejlesztése, folyamatos művelése.  Környezettudatosság - Olyan tevékenységrendszer kialakítása, mely képessé teszi a tanulókat a környezetük megismerésére, a változások észrevételére, elemi szintű értékelésére. - A környezet értékeinek felismerése, megőrzése, magatartásminták ajánlása, a környezet védelmével kapcsolatos jogok gyakorlása. Speciális kompetenciák fejlesztése  Alkotóképesség, kreativitás, esztétikai-művészeti tudatosság - A tehetségjegyek felismerése, feltárása, majd az egyéni képességekhez igazított, differenciált, egyénre szabott fejlesztés. Tehetséggondozás. - Alkotások, produkciók létrehozására ösztönzés. - Tantárgyi tartalmak, tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas időkeretek felhasználása, a tanulók alkotásvágyának kielégítésére, a más nézőpont megismerésére, a nyitottság, az érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére.  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése - Sokrétű készség- és képességfejlesztés: tervezés, szervezés, irányítás, feladatok megosztása, kommunikáció, munkavégzés egyénileg és csapatban, etikus magatartás.  Digitális kompetencia - Az IKT magabiztos és kritikus, felelősségteljes használatának kialakítása a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. - Információfeldolgozáshoz szükséges készségek fejlesztése: az információ megkeresése, összegyűjtése, kritikus felhasználása.

20

4 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Alapelvek, célok, feladatok Jövőkép Olyan iskolában kívánunk tanulni és tanítani, ahol az egészségnevelési tevékenység integráns részévé válik a nevelésnek-oktatásnak. Sikerkritérium Egészségnevelési programunk végrehajtását akkor tekintjük eredményesnek, ha tanulóinkban ki tudjuk alakítani azokat a tulajdonságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az egészség megóvása, az egészséges életmódra való törekvés a káros szenvedélyek elutasítása mindennapi életük szerves részévé válik, és ennek érdekében aktív együttműködésre is hajlandók.

Célok Iskolánk a családi környezet mellett a szocializációnak az a színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására, és az iskola használóinak egészségmegtartó formálására. Egészséges életmódra neveléssel hozzásegíteni tanulóinkat az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Váljék igényükké a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozás, a stressz-kezelési módszerek alkalmazása. A lelki egészség területén a célunk az, hogy olyan ismereteket nyújtsunk tanulóinknak, melyek tevékenykedtetéssel, szimulációs gyakorlatokkal, esetelemzések végzésével felkészíti a tanulókat lelki egészségük megóvására, stressz kezelési módszerek alkalmazására.

Alapelvek 

„Az egészség érték!”



Testi-lelki egészségfejlesztés és egészségvédelem



Módszertani sokszínűség

Feladatok 

Tanulóink ismerjék meg önmagukat és egészségi állapotukat.



Feltételek megteremtése: személyi és tárgyi környezet alakítása.



A családdal együttműködve felkészítés az egészség megóvására, betegségek megelőzésére.



Egészséges életvitel kialakítása, konfliktusmegoldás.



Elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése.

21



Egészségi állapot javítását szolgáló pozitív beállítódás, magatartás és szokások kialakítása.



Veszélyeztető tényezők és ezek elkerülési módjának megismertetése.



Káros függőséghez vezető szokások kialakulásának megelőzése.



Felkészítés a felelős párkapcsolatra, családi életre, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire.



Alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása.



Pozitív énkép kialakítása, az erőszakmentes konfliktuskezelés.



A rendszeres mozgás lehetőségének biztosítása: testnevelés, tömegsport keretein belül.

Az egészségnevelés színterei Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, sportrendezvények, szülői értekezletek és egyéb tevékenységek. Az egészségfejlesztés tanórákon: a szociális, életviteli kompetenciák kialakítása és fejlesztése - kiemelten osztályfőnöki, testnevelés, biológia, technika és életvitel, környezetismeret, természetismeret órán folyik, de áthatja a többi tantárgyat is. Az általános témákhoz kapcsolódóan megjelenik a mindennapi nevelési helyzetekben is. Kiemelkedő szerepe van a mindennapos testnevelésnek, mely testnevelésórákon, tömegsporton, sportszakkörökön; edzéseken, napközis foglalkozásokon valósul meg. Biztosítjuk a gyógytestnevelést. Az egészséges, kulturált étkezés szokásrendjének kialakítása az iskolai- és napközis csoportokban, valamint a technika életvitel tantárgyakban. Lelki egészség védelme: a gyerekek önismeretének, önértékelésének fejlesztése, mert csak ennek segítségével válnak képessé egészségük védelmében döntéseket hozni. Önismeret – önértékelés, csoportértékelés fejlesztése a gyermekeknél – ember- és társadalomismeret, etika; erkölcstan, osztályfőnöki órán kiemelten, de minden órán és élethelyzetben egyaránt. Eszközeink 

fejlesztőcsoportok,



egyéni fejlesztések,



felzárkóztatók. Szociális egészség védelme: a szociális egészség biztosítása érdekében megpróbáljuk

felismerni, csökkenteni, megelőzni tanulóink családból hozott szociális hátrányait.

22

Ebben segít a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység is. Fontosnak tartjuk a gyerekek szociális képességeinek fejlesztését. Minden olyan tevékenység segíti ennek megvalósulását, ami a segítésre, együttműködésre, személyes példamutatásra épít. Eszközeink 

szociális hátrányok csökkentése IPR végrehajtása,



gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk,



közösségerősítő tevékenységek (közösségek értékelési rendszerének működése, osztályprogramok).

Drog-prevenció Fontosnak tartjuk megelőzés céljából a drog-prevenciós előadásokat. A drogprevenció osztályfőnöki, erkölcstan, biológia, és egészségtan tantóráinkon, illetve szabadidős tevékenységeinken valósul meg, kiemelten foglalkozunk vele. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A gyermekek hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Szociális motívumrendszer kialakítása és erősítése Kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos képességek erősítése.

Egészségnevelési módszereink 

Szerep, szituációs, utánzó, drámajátékok



Gyűjtőmunka az egészséggel, életmóddal, táplálkozással kapcsolatban



Felvilágosító, ismeretterjesztő előadások



Vetélkedők, versenyek



Külső szakemberek bevonásával felvilágosítás, beszélgetés



Gyűjtemény, plakát, tablókészítés



Mindennapos testedzés, levegőzés, séta



Mindennapos testnevelés



Balesetvédelmi oktatás



Szülői értekezletek



Jeles napok megünneplése

23

5 Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos iskolai terv Cél Az iskola minden tanulójával elsajátíttatni az elsősegélynyújtás elemi ismereteit olyan szinten, hogy életkori sajátosságainak megfelelő szinten, képesek legyenek segítséget nyújtani.

Elvárt eredmény 

A tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák.



Tudjanak szabályosan mentőt hívni.



Legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával.



Ismerjék az újraélesztés technikáját

Feladat 

Megismertetni tanulóinkat a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőivel.



Felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.



Elemi elsősegély-nyújtási alapismeretek megismertetése, gyakoroltatása.



A beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése.



Szociális kompetenciák fejlesztése: hatékony együttműködés, az egyént és a közösséget érintő problémák iránti érzékenység, szolidaritás, segítőkészség.

Szervezeti keretek, érintett évfolyamok, személyi feltételek 

Kötelező tanítási órák keretében: természetismeret, biológia-egészségtan, technika életvitel és gyakorlat, testnevelés, osztályfőnöki óra. Érintett: 1-8 évfolyam. Oktatók: Tanítók, szaktanárok a tanterv tematikai egysége alapján. Értékelés a tanterv fejlesztési követelményeiben meghatározottak szerint.

 Tanórán kívüli keretek: Hasznos Délutánra meghívott előadók.  Tanulás eredményességének mérése: teszt, szituációs gyakorlatok, vetélkedők. 

Partnerkapcsolatok: Védőnői szolgálat, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Tűzoltóság, Rendőrség.

24

6 A

közösségfejlesztéssel,

az

iskola

szereplőinek

együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Nevelőmunkánk eredményességének szükséges feltétele az iskolai közösségek tudatos és tervszerű építése, fejlesztése. Feladatunk nemcsak a tanulóközösségek szervezését és fejlesztését tekintjük, hanem az iskola működésével kapcsolatos minden olyan létrejöttét szorgalmazzuk, amely munkánk hatékonyságát növeli. Közösségeink szervezését, fejlesztését, formálását tanulási időben, tanórán kívül, játék és munka közben végezzük, célunk az, hogy az irányított közösségektől eljussunk az önállóság kialakulásáig, az önállóan dolgozó közösségek működéséig. Intézményünk közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai körülményekben. Ehhez felhasználjuk azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával már alkalmazott olyan prior témák megjelenítésénél, mint a gyermekszegénység, az iskolai erőszak, a dizájner drogok használata a fiatalok körében, a fiatalok közösségi aktivitásának hiánya, illetve a túlzott online jelenlét csökkentése. A közösségi események szervezésekor alkalmazzuk az elsajátított módszereket, aktívan bevonjuk a diákokat a közösségi események kialakításába. Foglalkozunk a lemorzsolódás csökkentésével, valamint szakmai szervezetek bevonásával a diákok motiválhatóságának folyamatos javításával. A tanórán kívül szervezett rendezvények különös jelentőségűek a közösségek fejlődése szempontjából (karnevál, karácsony, télapó ünnepély, nemzeti ünnepek, stb.) Ugyanezt a célt szolgálják meghirdetett versenyeink (magatartás, szorgalom, tisztaság, akadályverseny). A közösség fejlődésének feltétele az aktív mag kialakulása, a megfelelő vezetőség választása. Az irányító nevelő feladata a közösség védelme, ösztönzése, segítése.  gyerekeink tanulják meg a közösségi együttélés szabályait, ismerjék meg azokat az erkölcsi normákat, amelyek képessé teszik őket a közösségekben való eredményes tevékenységre;  közösségi életük során éljék és érezzék át a vezetés és vezetettség szituációját;  ismerjék meg az egyes közösségek egymásra utaltságát, az együttműködést;  találják meg a közösségi és egyéni érdekek ütköztetésének megfelelő formáját, összhangját; 25

 tudják közösségeiket megfelelően képviselni az egyes fórumokon;  legyenek képesek együtt eltervezni és megvalósítani közös programokat.  a tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók beilleszkedésének segítése, és a különbözőségek elfogadása a tanulói közösségben.

A gyermekközösségek fejlesztésével kapcsolatos feladatok 1. osztály: Az osztályközösség megszervezése. Az iskola belső rendjének elsajátíttatása, betartatása. A közös játék szabályai. Felelősségi rendszer kialakítása, egymás elfogadása. A szülő-iskola kapcsolat kialakítása, családlátogatások. 2. osztály: Az osztályközösség erősítése, a Házirend pontos ismerete, betartása. Tanulópárok, tanulóközösségek kialakítása. Az iskola környékének megismerése. A szülői házzal való kapcsolat erősítése. 3. osztály: Az osztályközösség erősítése, a felelősi rendszer önálló kialakítása. Egymás elfogadása, az osztálytárs segítése (gyengébb, vagy beteg gyermekkel történő foglalkozás). Az osztály rendjének önálló megtartása, a Házirend betartása. A kulturált beszéd, a szabatos fogalmazás kialakítása. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért (versenyek, rendezvények). Részvétel a falu rendezvényein. Közös programok a szülőkkel (anyák napja, télapó ünnep stb.). 4. osztály: A házirend betartása. Egymás elfogadása, megbecsülése. Az idősebb társakkal, a felnőttekkel kialakított kapcsolat fejlesztése. A szabadidő részben önálló megszervezése. Az osztályközösség megszilárdítása. Felelősség önmagáért, a társakért. A kitartás, az önmérséklet fejlesztése. Részvétel a falu rendezvényein. 5. osztály: Az osztályközösség erősítése. A tanulóközösségek kialakítása. Differenciált foglalkozások rendszere. Kiskamaszkori helyes kapcsolatok elsajátítása. A Házirend betartása. Szereplés iskolai rendezvényeken, részvétel iskolai, kistérségi versenyeken, ünnepeken. Munkavégzés az iskoláért, az iskola környezetének védelme. Önálló feladatvállalás az osztályért, az iskoláért. Közös programok a szülőkkel. 6. osztály: Az osztályközösség erősítése. Egymás elfogadása, megbecsülése. A kiskamaszkori durvaságok leküzdése, az önuralom fejlesztése. Mások véleményének elfogadása, a kulturált vitaszellem kialakítása. Az egészséges életvitel elsajátítása. Az önállóság fejlesztése a tanulás, a munkaszervezés, a szabadidő hasznos eltöltése terén. A szülőkkel kialakított kapcsolat további erősítése. Aktív részvétel a Diákönkormányzat munkájában, részvétel versenyek, ren-

26

dezvények megszervezésében, lebonyolításában. Önálló véleménynyilvánítás az értékelésnél, jutalmazásnál, a magatartási és szorgalmi jegyek elbírálásánál. 7-8. osztály: Az osztályközösség erősítése, a Házirend betartása. Az önálló tanulás folyamatos erősítése. A kamaszkor testi és lelki problémáinak megismertetése, leküzdésükre történő nevelés. A másság és önmaguk elfogadására nevelés. Ismerjék meg önmaguk értékeit, tudjanak örömet találni mindennapjaikban. Társas kapcsolatukban a helyes példák megtalálása, azok követése. Aktív szerepvállalás az iskola életének szervezésében, lebonyolításában (Diákönkormányzat, versenyek, rendezvények, ünnepek). Az iskolán kívüli helyes magatartás megkövetelése. A rájuk leselkedő veszélyek (drog, csavargás stb.) tudatosítása, a megelőzés módjának elsajátíttatása, gyakorlata. A helyes pályaválasztás kialakítása, felelősségtudatuk erősítése. A kulturált vitaszellem gyakorlása, a szabatos, kulturált kifejezésmód erősítése. A szülői vélemény elfogadására nevelés, az önuralom erősítése. A diákközösségek fejlődését szolgálja a diákönkormányzat működésének támogatása, munkájának segítése, évi rendszerességgel diákközgyűlés megszervezése. 6-7-8. osztály: Annak tudatosítása, hogy a felsős tanulók példaként járjanak elöl az alsós évfolyamok előtt, így feladatuk a követendő mintaként való viselkedés, és a tanuláshoz való megfelelő hozzáállás.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Tanulók 

osztályközösségek kialakítása közös programokkal: kirándulás, osztálybemutató, közös szabad idős programok szervezése esetenként a szülők bevonásával



diákönkormányzat tagjainak együttműködését segítő feladatok: ­ működési rend, szabályok közös kidolgozása ­ feladatmegosztás kialakítása ­ felelősségi körök tisztázása Felnőttek és tanulók együttműködése



a DÖK programjának elkészítésében, működési rendjének kidolgozásában, rendelkezésére álló eszközök felhasználásának megtervezésében.



Ügyeleti tevékenységben a Házirendben meghatározottak szerint.



A falu életébe való bekapcsolódás: ünnepekre műsorok összeállítása és bemutatása.



Szülők bevonása a közös programokba. Felnőtt szereplők együttműködése

27



Az egy osztályban, évfolyamon tanító pedagógusok együttműködése a nevelési, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításában az alábbi területeken; tervezés, szervezés megvalósítás, értékelés.



A pedagógusok és a pedagógiai tevékenységet közvetlenül segítők együttműködése a tanulók hatékony, eredményes fejlesztése érdekében az alábbi területeken: ­ Kiemelt figyelmet érdemlő tanulók – tehetséges, SNI, BTM, HHH – iskolai szűrésében, mérésében, mérések elemzésében, valamint az ezekre épülő fejlesztési célok és feladatok meghatározásában, fejlesztő programok készítésében. ­ Egyéni fejlesztést igénylő tanulók szűrésében, fejlesztő programjának elkészítésében ­ Kiemelkedő képességű tanulók fejlesztésében, versenyekre való felkészítésben



Pedagógusok együttműködése az integrációs nevelési program eredményes megvalósítása érdekében az alábbi területeken ­ műhelymunka ­ értékelő esetmegbeszélések ­ problémamegoldó fórumok ­ hospitálásra épülő együttműködés



Együttműködés osztály és/vagy csoportszintű nevelési, tanulási problémák megoldásában: esetmegbeszélés, problémaelemzés és megoldási stratégiák, javaslatok kidolgozásában Szakmai munkaközösségek tagjainak együttműködése



Az átmenetek megkönnyítése érdekében: tanulócsoportok bemutatása, közös munkaközösségi foglalkozások szervezése, hospitálás egymás óráin.



Együttműködés a helyi tanterv kidolgozásában: horizontális és vertikális kapcsolatok feltárásában, a törésmentes egymásra épülés megvalósítása érdekében



Az iskolai tanulmányi versenyek megszervezésében, lebonyolításában



Értékelő esetmegbeszélések



Hospitálásra épülő együttműködés

28

7 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi, intézményi feladatai 

A nevelő-oktató munkát szabályozó törvények, rendeletek megismerése, alkalmazása.



Aktív részvétel a pedagógiai program, éves munkaterv kidolgozásában.



Alkotó részvétel a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken.



Szakmai ismereteinek, kompetenciáinak folyamatos bővítése belső és külső továbbképzés és önképzés keretében



Továbbképzéseken megszerzett tudás alkalmazása, átadása az érintett pedagógusoknak.



A tanulók eredményes és hatékony fejlesztése: ­ a tanulók teljes személyiségének megismerése, fejlődésének nyomon követése; folyamatos ellenőrzés, értékelés; ­ a különleges bánásmódot igénylő gyermekek differenciált, egyénre szabott fejlesztése; ­ felzárkóztatás, tehetséggondozás; ­ együttműködés: - a családi házzal; - az adott osztályban tanító tanítókkal, tanárokkal, a nevelő – oktató munkát segítő más pedagógusokkal ­ adott tanulócsoportra vonatkozó tanmenetet készítése, adaptálása, ­ az adott tanulócsoport fejlettségének, tudásának, tanulási iránti motivációjának és attitűdjének ismeretében óraterv (óravázlat) készítése, ­ mérések, méréselemzések, fejlesztési terv(ek) készítése, ­ differenciált tanulásirányítás és tanulásszervezés.



Képzettségének, felkészültségének megfelelően, a munkaköri leírásban meghatározottak szerint, tanórán kívüli egyéb, a tanulók fejlesztését szolgáló pedagógiai jellegű foglalkozások szervezése, vezetése.



Tevékeny részvétel az iskolában megrendezésre kerülő kulturális, sport és egyéb rendezvények szervezésében, lebonyolításában.



Diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása.



Ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.



Objektív tájékoztatás adása a szülőknek a tanulók fejlődéséről. Együttműködés a szülőkkel a nevelési-oktatási célok sikeres megvalósítása érdekében.

29



Szülői értekezletekre felkészülés, szervezés, lebonyolítás; fogadóórák megtartása.



Pedagógusok feladatai a HHH tanulók integrációs pedagógiai programjának megvalósításában: - a tanulók kiemelt kompetenciáinak fejlesztése: - önálló tanulás - kommunikációs képesség - fejlesztő programok tervezése, szervezése, megvalósítása - közösségfejlesztő, közösségépítő programok -egészségnevelési, mentálhigiénés programok - mentorálás.



Iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



Tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



Iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



Tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



Szertárrendezés, szaktantermek rendben tartása,



Osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása a tanulók bevonásával.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma 

A tanulók személyiségének fejlesztésére, értékközvetítésre irányuló nevelőmunka



A társadalom által elfogadott magatartási szokások, normák kialakítása és gyakoroltatása.



Az osztályközösség fejlesztése



Pályaorientáció, a pályaválasztás segítése



Kapcsolattartás a szülőkkel, az osztályban dolgozó pedagóguskollégákkal, iskolán kívüli segítőkkel Az osztályfőnök feladatai



Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

30



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet, fogadóórát tart.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.



Részt vesz a munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Törődik a tanulók aktuális problémáival.



A tanulók érdekeinek védelme, képviselete.



Szabadidős programok szervezése, koordinálása.



Kapcsolattartás az iskolán belüli (a tanulócsoportot tanító pedagógusokkal, fejlesztő pedagógusokkal) és iskolán kívüli nevelési tényezőkkel (szülők, nevelési tanácsadó, tehetségpontok, szakmai és szakszolgálatok tanácsadóival)



Gyermekvédelmi munka



Adminisztráció: ­ Haladási napló naprakész vezetése ­ Anyakönyvi rész folyamatos ellenőrzése, frissítése. ­ Igazolások, esetleges igazolatlan órák regisztrációja ­ Igazolatlan hiányzás esetén a szülők tájékoztatása ­ A magatartás és a szorgalom jegyek előkészítése az osztályozó értekezlet előtt. ­ Félévi értesítő, anyakönyv és év végi bizonyítványok megírása ­ Év eleji, félévi, év végi statisztikai adatok szolgáltatása. ­ Továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció.



Tervezőmunka: osztályfőnöki foglalkozási terv készítése, mely tartalmazza: ­ Az osztályközösség nevelésére és fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tevékenységformákat, elvárt eredményeket ­ Az osztályfőnöki órák tanmenetét ­ Tanítási órán és iskolán kívüli tevékenységeket

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza.

31

8 A

kiemelt

figyelmet

igénylő

tanulókkal

kapcsolatos

pedagógiai tevékenység helyi rendje Kiemelt figyelmet igénylő tanulók köre 8.1 különleges bánásmódot igénylő tanuló: 8.1.1 sajátos nevelési igényű tanuló, 8.1.2 beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló, 8.1.3 kiemelten tehetséges tanuló, 8.2 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

8.1 Különleges bánásmódot igénylő tanulók 8.1.1 Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal kapcsolatos tevékenységek

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei 

A NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatok az irányadóak.



A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók egyéni lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva kell megszervezni az alábbiak figyelembe vételével: ­ A fogyatékosságnak megfelelő tanulási környezet biztosítása: eszközök, segédeszközök, bútorzat. Szükség esetén a lehetőségekhez mérten alternatív kommunikációs eszközök, módszerek. ­ Állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátás biztosítása. ­ Integrált, differenciált fejlesztés a tanítási órákon. ­ Sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmak, követelmények kialakítása, teljesíttetése. ­ Lehetőséget kapjanak adott tananyagrész hosszabb idő alatt történő elsajátítására. ­ Segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatni kell a tanulókat, kiemelten az önmagukhoz mért fejlődésüket, értékelve. ­ A feladatok meghatározásánál a „Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvei és a vizsgaszabályzatok” adnak eligazítást.

A fejlesztési feladatok meghatározása és dokumentálása 

A rehabilitációs célú foglalkozásokat a mindenkori törvényi szabályozásnak megfelelően szervezzük meg és dokumentáljuk.

32



A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő szakember bevonása szükséges a fejlesztő tevékenységbe.



A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlődéséről egyéni fejlesztési naplót kell vezetni.



A fejlesztési napló tartalmaz: rövid esettanulmányt, anamnézist, a szakértői bizottság szakvéleményét, más orvosi és egyéb vizsgálatok eredményeit, javaslatait, a szülői nyilatkozatot, az egyéni fejlesztési programot és a fejlesztő foglalkozások leírását, vezetését.



Az egyéni fejlesztési terv a szakértői bizottság által kiadott szakvélemény alapján készül háromhavi ciklusokban. A ciklusok végén egyéni ellenőrzés történik.



A kapcsolattartás és a szakemberek munkája a dokumentációban megjelenik.



A csoport- és osztálynaplóban is jelzés történik a sajátos nevelési igényű gyermekekről.

SNI tanulók integrációja Iskolánk a következő fogyatékossággal rendelkező sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését vállalja: a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján különleges bánásmódot igénylő tanuló az, aki mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A sajátos nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatban eljárásaink vázlatosan a következők: Magatartási zavart mutató gyermekek Magatartási zavar,

A/ magatartási zavar

előfordulása

B/ emocionális zavar C/ TIC-zavar D/ Hiperkinetikus zavar

Legfeltűnőbb tünetek:

A/ Visszatérő, tartós disz-szociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. B/ Szokatlanul erős szorongás- fej, hasfájás, hányinger. C/ Önkéntelen, gyors, visszatérő, nem ritmusos mozgás vagy hangok formálása. D/ Csapongó tevékenységsorok, figyelmetlenség, nagyfokú impulzivitás,

33

szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Szempontok az okta-

-

Tréningcsoport működtetése a beilleszkedési és magatartászavaros tanulók számára

tásszervezéshez -

pedagógus legyen elfogadó a magatartási zavarokat mutató gyermekkel szemben, legyen ismerete a problémáról, annak pedagógiai korrekciójáról, a lehetséges módszerekről, legyen jó problémamegoldó készsége

Eljárásaink

-

ültetés

-

figyelem huzamosabb fenntartása

-

követelmények mérlegelése - ne legyen túlkövetelés

-

alkalmazkodás segítése a társakhoz

-

szabályok kialakítása – fontos, hogy körülhatárolt legyen, mi a jó és mi a rossz, a szabályszegés milyen következményekkel jár

-

reális énkép kialakítása

Kapcsolattartás a szü-

Meg kell ismerni a tanuló szociokulturális környezetét.

lőkkel

Nem tanácsos a szülőkre zúdítani az iskolai problémákat. Fontos elfogadtatni a szülőkkel, mi az, amit gyermeküktől elvárhatnak, mi az, amit nem.

Együttműködés más

Pszichológus, pszicho-pedagógus

szakemberekkel

Beszédsérült gyermekek beszédsérülés

A/ Pöszeség B/ Orrhangzós beszéd C/ Hadarás D/ Dadogás E/ Mutizmus

Legfeltűnőbb tünetek: A/ beszédhangot hagy ki, felcserél, torzít B/ feltűnő, orrhangzós színezet, beszéd érthetősége problémát okoz C/ a folyamatos beszéd zavara: kapkodó légzés, szaggatott beszéd, hangok, szótagok kihagyása, egyenetlen ritmus D/ szótagismétlése, megakadások, befelé fordulás, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, fokozott szorongási szint, én-bizonytalanság E/ felnőttekkel való kommunikáció hiánya Szempontok az oktatásszervezéshez:

- pedagógus legyen elfogadó, legyen ismerete a problémáról, annak pedagógiai korrekciójáról, a lehetséges módszerekről, legyen jó problémamegoldó készsége

34

- megértő, tapintatos magatartás a társak részéről Eljárásaink:

-

lassabb tempó elfogadása, hosszabb tanári magyarázat kiegészítése táblai vázlattal,

-

írásban rögzített házi feladat

-

vizuális szemléltetés

-

jól lássa a pedagógus gesztusait, mimikáját, szájmozgását

-

a pedagógus megfelelő hangereje, tempója, hangsúlya, hanglejtése, artikulációja legyen minta

-

türelmes, elfogadó, megérő, bátorító, pozitívumokat kiemelő pedagógusi magatartás

Együttműködés

más Logopédus, fejlesztő pedagógus, szükség esetén pszicho-pedagógus

szakemberekkel:

Látássérült Látássérült

A/ Gyengénlátó -fényérzékeny -ujjolvasó -nagytárgylátó

Legfeltűnőbb tünetek: -

beszűkült látótér

-

heves izgalmi tünetek (fénykerülés, könnyezés)

Szempontok az okta-

-

megfelelő fényviszonyok biztosítása

tásszervezéshez

-

állítható felületű padok

-

olvasólámpa

-

nagyító

-

megfelelő artikuláció a pedagógus részéről

-

lassabb tempó elfogadása

-

türelmes, elfogadó, megérő, bátorító, pozitívumokat kiemelő pedagó-

Eljárásaink:

gusi magatartás

Az olvasás és írásképesség zavarai Az olvasás és írás-

A/ Diszlexia

képesség zavarai

B/ Diszgráfia

Legfeltűnőbb tünetek: - hiányzó tudatosság a szavak hangjaira, a hangok sorrendjére, rímekre, a szótagok sorrendjére - a szavak „megfejtésének” nehézsége - a szavak tárolásának nehézsége - az olvasott szöveg megértésének nehézsége

35

- a gondolatok írásbeli kifejezésének nehézségei - kézhasználat bizonytalanságai - a kézírás nehézségei Szempontok az okta-

- Logopédiai egyéni és csoportos terápia.

tásszervezéshez

- Szenzoros integrációs tréningek és terápiák. - Kommunikációs tréningek. - Bábterápia. - Drámaterápiás foglalkozások

Eljárásaink:

- a hangoztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszer ajánlott; - hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció fejlesztése művészetekkel, testnevelés és sporttal - diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek – elsőbbségének biztosítása

Együttműködés más

Pedagógiai szakszolgálat, szakértői bizottság

szakemberekkel

Diszkalkulia Diszkalkulia Legfeltűnőbb tünetek

különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége

Szempontok az okta- - segítő, kompenzáló eszközök használata tásszervezéshez

- egyéni és csoportos terápia - differenciált tanórai foglalkoztatás - tanulópárok - kooperatív tanulásszervezés

Eljárásaink

a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

36

g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

8.1.2 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek Célja a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek csökkentése, enyhítése, kialakulásának megakadályozása. Feladatok, tevékenységek 

Különleges bánásmódban kell részesíteni azokat a tanulókat, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorukhoz viszonyítottan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, továbbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajátos nevelési igényűnek.



A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségek okainak feltárása: ­ az óvodák illetve az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban EPSZ) szakvéleménye, ­ A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye, javaslata, ­ a tanév eleji DIFER mérés eredményei, ­ a pedagógusok diagnosztizáló mérései, megfigyelései, hatékony tanulómegismerési technikák alkalmazása, ­ alsó tagozaton szűrővizsgálat a másodlagos tünetek alapján. ­ Differenciált fejlesztést biztosító egyéni, ill. kiscsoportos foglalkozások megtervezése a szakvélemény, szakértői vélemény, javaslat alapján, a köznevelési törvény által biztosított heti óraszámban történik, az egyéni fejlesztési tervnek megfelelően.



Együttműködés az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal (diagnosztizálás, szakvélemény, pedagógiai-pszichológiai támogatás, konzultáció, terápiás gondozás)



Együttműködés az óvodával, hospitálás, vélemény-tapasztalatcsere az okok időben történő feltárás és az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése érdekében.

37

A beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos tevékenységek 

Oldott, szorongásmentes légkör biztosítása (érdeklődés felkeltése, fenntartása, tolerancia, elfogadás; rendezett, tiszta, motiváló környezet kialakítása, fenntartása igényesség).



Kiegyensúlyozott társas kapcsolatok alakítása (közösségi viszonyrendszer, egymás megismerése; stresszhelyzetek kezelése, konfliktusok feloldásának módjai, feszültségoldó szabadidős tevékenységek, együttes élmények, viselkedéskultúra).



Mentálhigiénés tréningek, osztályfőnöki órák, napközis foglalkozások témaköreinek, tartalmának tudatos, célirányos tervezése és megvalósítása.



Nyugodt, kiszámítható, következetes nevelői magatartás, személyes példamutatás, következetesség, beszédstílus kommunikáció, felnőtt- gyerek kapcsolat erősítése – viselkedéskultúra iskolán belül és kívül.



Kiscsoportos egyéni fejlesztés, egyéni fejlesztési tervek alkalmazásával, a szakvélemény alapján.



Egységes nevelői követelménytámasztás.



Azonnali reagálás a tanulói megnyilvánulásokra, fejlesztő szándékú értékelés, megerősítés.



Önértékelés és csoportértékelés alkalmazása.



Sokszínű tevékenységforma biztosítása.



A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása IKT eszközhasználattal.



Szülő-gyermek kapcsolat erősítése, a családok nevelési gondjainak segítése (tanácsadás, előadás, fogadóóra, nyílt nap), családlátogatások szervezése.



Rendszeresség kiépítése: Házirend, napi- és heti rend az iskolában és otthon.

A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek 

A probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása, okok feltárása.



Szükséges intézkedések megtétele, szűrővizsgálatok a másodlagos tünetek alapján, a szakszolgálatok szakmai segítségnyújtásának igénybevétele.



A szakértői bizottság véleménye alapján, a tanuló mentesítése egyes tantárgyak, vagy tantárgyrészek érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő értékelése és minősítése alól, ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő.



Egyéni haladási ütem biztosítása.



Az alapozó időszak megnyújtása, fejlesztések folytatása.

38



Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása, IKT eszközök, interaktív feladatok használatával.



A tanulás tanítása.



Célirányos órai és tananyag felosztás, differenciálás.



A tananyag életszerű tartalommal való megtöltése. Gyakorlatorientált ismeretek, életviteli technikák megismertetése.



Differenciált házi feladatok adása minden pedagógus részéről, gyakori pozitív jellegű, előremutató értékelés, megerősítés.



Értékelés differenciálása. A viszonyítás módja: önmagához, fejlődéshez, követelményhez.



A továbbtanulás irányítása, segítése.



Fejlesztő szoba biztosítása fejlesztő eszközökkel felszerelve.



Speciális tudással rendelkező szakemberek alkalmazása (fejlesztő pedagógus, logopédus, pszichológus).



Pedagógusok továbbképzése, átképzések orientálása, hogy iskolán belül is több speciálisan képzett pedagógus vegyen részt a fejlesztő munkában.



Napközi otthon, tanulószoba megszervezése. Homogén és vegyes napközis csoportok szervezése.



Az iskolai könyvtár, valamint más létesítmények, eszközök egyéni vagy csoportos használatának biztosítása.

Programok 

Az IPR rendszer működtetése. Ennek keretében a magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás megvalósítása.



A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program



Inkluzív osztályok szervezése: az osztálytársak megfelelő viszonyulása, az átlagos gyermek tudjon jól segíteni.



Egyéni fejlesztés a Szakértői Bizottság, illetve az EPSZ szakvéleménye alapján (diagnosztizálás – okfeltárás – tervezés - fejlesztés).



Felzárkóztatást segítő egyéb megoldások: DIFER-mérés, tantárgyi felzárkóztatás képesség-kibontakoztató programok.



Nem szakrendszerű oktatás.

39

8.1.3 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozás feladata az iskolán belül a tehetséges tanuló felismerése és optimális fejlődésének segítése, azaz az optimális fejlődés feltételeinek a megteremtése és működtetése. Ez pedig a tanulók közötti különbségeket figyelembe vevő pedagógiai tervezést és gyakorlatot feltételez. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, - a tehetséges tanulók gondozása – elérendő céljaink között szerepel. Ez irányú tevékenységünk első fázisa a tehetségek felismerése az iskolai munka minden területén, majd a kibontakoztatáshoz szükséges feltételeket teremtjük meg az alábbiak szerint: -

a tanítási órákon (főleg gyakorló órákon) az egyéni képességekhez igazodó módon szervezzük a tanulást (differenciálás)

-

a fakultatív órák egy részét tehetséggondozási céllal iktatjuk be

-

egyes tantárgyaknál igény esetén képességek szerinti csoportbontást is végzünk

-

szakköri foglalkozásokat indítunk.

A jelenleg is működő szakköreink (informatika, tánc, kézműves, kézimunka, német, dráma, természetjáró, labdarúgó, kézilabda) mellett az aktuális igényeknek megfelelően újabb foglalkozásokat is szervezünk. Jellegüket tekintve sokszínűségre törekszünk, legyenek művészeti, technikai, szaktárgyi tartalmúak, de szervezhetnek közös érdeklődési kör vagy hobbi alapján A szabadidő hasznos eltöltése is lehetséges képesség fejlesztési céllal. Ilyenek a színház – és múzeumlátogatások, nyelvi és sporttáborok, kirándulások, vetélkedők, stb. A felmerülő költségeket azonban ezen esetekben az iskola nem tudja vállalni.

Feladatok 

Legfontosabb feladatnak tekintjük a tehetségek felismerését, ápolását, a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatását.



A kiemelten tehetséges tanulók fejlesztésére a feltételrendszer ismeretében megfelelő tehetséggondozó stratégia kiválasztása és kidolgozása (lassítás/gyorsítás, gazdagítás/elmélyítés, tanítás/megtanítás).



Tanórai differenciálás a tananyag tartalmában, módszerekben, eszközökben.



A házi feladatok differenciálása: kiselőadásra felkészülés, bemutatók, beszámolók, kutató munka végzése



Az egyéni képességekhez igazodó tevékenykedtetés, tanulásszervezés, hatékony, kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása.

40



Csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint átjárhatók, projektmunka.



Tehetség kibontakoztatására fordítható, differenciált fejlesztést biztosító 1-3 fős foglalkozások megszervezése a köznevelési törvénynek megfelelően.



Teljesítménymotiváló értékelés



Választható tantárgyak tanulása: tanórán kívül a szakköri kínálatnak megfelelően.



Kompetenciaalapú tehetséggondozó programok kidolgozása, megvalósítása.



Iskolai sportkörben, sportklubokban, egyesületekben való részvételre ösztönzés.



Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) szervezése, ezekre felkészítés, részvétel.



A versenyzés etikájának megtanítása.



Szabadidős foglalkozások (pl. színház, könyvtár, múzeum látogatása) szervezése.



Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata.



Felkészítés a továbbtanulásra. Továbbtanulási utak megerősítése.



A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben célirányos tanulásszervezési eljárások, kulcskompetenciák fejlesztése, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazásával.



IKT eszközök alkalmazásával egyéni feladatadás és interaktív feladatok differenciált alkalmazása tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon.

8.2 A

hátrányos

és

halmozottan

hátrányos

helyzetű tanulókkal

kapcsolatos tevékenységek Cél: a szociális hátrányokból eredő lemaradás csökkentése, a tanulók egyéni képességeinek, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyeik növelése. Alapelveinkből fakadóan a szociális hátrányok enyhítése közös kötelesség és feladat. Feladatok, tevékenységek 

A gyerekek egészséges fejlődését biztosító nevelési légkör létrehozása: mindenfajta kirekesztést elutasító, a társadalmi beilleszkedést segítő, elfogadó magatartásformák és készségek kialakítása.



Az indulási hátrányok csökkentése, zökkenőmentes átmenetek támogatása, az alapozó időszak megnyújtása.

41



Integrációs Pedagógiai Rendszer (továbbiakban: IPR) megszervezése és működtetése. Ennek keretében a magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés-oktatás megvalósítása.



A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, egyéni képességeik kibontakoztatására fordítható, differenciált fejlesztést biztosító 1-3 fős foglalkozások megszervezése a köznevelési törvénynek megfelelően.



Az IPR keretében egyéni fejlesztési terv készítése.



Differenciálás: ­ a segítségadás módjában, idejében ­ az alkalmazott módszerekben ­ tananyag tartalmában ­ tanítási, tanulási ütemben ­ számonkérés, értékelés módjában, ütemében



Fejlesztés tanórai keretben: ­ egyéni képességekhez igazodó tanulásszervezés ­ nem szakrendszerű oktatás: egyéni képességekhez igazodó differenciált oktatás



Fejlesztés lehetőségei tanórán kívüli keretben: ­ egyéni, kiscsoportos felzárkóztató foglalkozások ­ egyéni fejlesztő foglalkozások ­ napközi, tanulószoba keretében egyéni segítségadás ­ az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata ­ tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök lehetőségének megteremtése, a továbbtanulás irányítása, segítése.

 Az eredményes fejlesztés érdekében a szülőkkel aktív, kölcsönös nyitottságon alapuló kapcsolattartás. 

Fejlesztő értékelés negyedévenként a szülők bevonásával.



Gyógypedagógiai, pszichológiai, logopédiai, gyógytestnevelési ellátás lehetőségének biztosítása együttműködve a szakszolgálatokkal.



Személyes, egyéni tanácsadás gyerekeknek, tanulóknak, szülőknek segítése.



Célirányos tanulásszervezési eljárások, kompetenciaalapú programok, projekt, témahét alkalmazásával a HH, HHH, BTM és SNI gyerekek integrációjának segítése.

42



Napközi, tanulószoba, diákétkeztetés biztosítása. Szabadidős tevékenységek megszervezése.



Szociális juttatások (étkezési díjak, ingyenes,ill. támogatott tankönyvvásárlás) lehetősége.



Pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal növeljük azon gyermekek táborozási, üdülési esélyeit, akik ezt anyagi helyzetük miatt nem tehetnék meg.



Segítő kapcsolatok fenntartása szülőkkel, szakszolgálatokkal, önkormányzatokkal, civil szervezetekkel.



Rendszeres iskolába járás folyamatos ellenőrzése, ösztönzése.



Családi életre, egészséges életmódra nevelés, mentálhigiénés, személyiségfejlesztő programok szervezése.



Pályaorientációs programok szervezése szülők és tanulók részére.

8.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 

A gyermekeket megillető jogok biztosítása.



A tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzése, feltárása, megszűntetése.



Szükség esetén a gyermek érdekében intézkedés kezdeményezése.

A gyerekek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében együttműködünk a területileg illetékes: 

pedagógiai szakszolgálattal (EPSZ),



gyámhatósággal,



családsegítő szolgálattal,



polgármesteri hivatallal, jegyzővel,



iskolaorvossal, védőnővel,



rendőrséggel,



ügyészséggel.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 

Integrációs tevékenység segítése.



A gyerekek egészséges fejlődéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és testi épségének óvása.

43



Az egészségi állapot figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az orvosi szolgálaton keresztül, a fogászati rendeléseken.



Segítségnyújtás a kulturált szabadidő eltöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelő rendezvényeken történő részvételhez.



Nyári tábor lehetőségének biztosítása.



Gyors és hatékony intézkedés a gyermeket veszélyeztető helyzetben.



A rendszeres iskolába járás elérése, ennek ellenőrzése, a hiányzások pontos vezetése, jelzőrendszer működtetése.



A tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődésének folyamatos nyomon követése, pályaválasztás segítése, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett környezetben nevelkedő fiatalokra.



A szenvedélybetegségek megelőzésében való közreműködés.

Pedagógiai munkánk keretében elsősorban a következő tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: 

felzárkóztató foglalkozások,



tehetséggondozó foglalkozások,



pályaválasztás segítése,



személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),



a családi életre történő nevelés,



napközis, tanulószobai foglalkozások,



iskolai étkeztetés,



az egészségügyi szűrővizsgálatok,



a tanulók szabadidejének szervezése, (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek),



a szülőkkel való együttműködés.



drogprevenció.

9 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettes, az osztályfőnökök és a szaktanárok, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár tájékoztatja.

44



Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén.



Igazgatóhelyettes diákgyűlésen, negyedéves értékelőn.



A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságján keresztül.



Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.



A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, tanulmányi munkájáról és magatartásáról az osztályfőnökök, a szaktanárok (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) folyamatosan tájékoztatják.



A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik (DÖK) útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.

Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzat javaslata alapján az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Célok 

Iskolánk tanulói gazdái legyenek a mindennapi diákéletnek.



Olyan demokratikusan működő és felépülő gyermekszervezet kialakítása, mely szolgálja a gyermekek érdekvédelmét, demokratikus jogaik gyakorlását.



A szabadidő hasznos, sokszínű eltöltésével ápolja az iskolai hagyományokat, erősítse az osztály és iskolai közösséget.

Feladatok 

A tanulók és azok közösségeinek érdekképviselete.



Az iskolai SZMSZ-ben meghatározott ügyekben döntési és véleményezési jogkört gyakorol.



Kapcsolatot tart a tanulók közösségeivel, a DÖK vezető tanárral, az osztályfőnökökkel.



Közreműködik a tanulók közös érdekeinek feltárásában és megfogalmazásában.



Közvetíti a tanulók véleményét a nevelőtestület, az iskolavezetés felé.

45

10 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnereinek kapcsolattartási formái Cél Törekszünk arra, hogy partnereinkkel alkotó együttműködés, hatékony kommunikáció alakuljon ki, az eredményes munka, az iskola népszerűsítése érdekében. Feladat 

A partnerek azonosítása évente, szeptember hónapban.



Hatékony párbeszéd kialakítása minden szülővel, és alkotó együttműködésre törekvés.



A napi működéshez szükséges információ gyors eljuttatása az érintettekhez.



A problémák, panaszok kezelése.



Az iskola, a nevelő-oktatómunka népszerűsítése.

Szülőkkel való kapcsolattartás 

Szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, nyílt tanítási nap, írásbeli tájékoztató, három havonkénti értékelés.



Szülői ankétok, szülői fórumok, közös programok (sport, vetélkedők)

Feladatok 

A szülők megnyerése, szemléletformálása az együttműködés érdekében



Nyilvánosság biztosítása az esélyegyenlőségi programokról, tájékoztatási fórumok megszervezése



A szülők bevonása a közös programokba.



Az SNI és a HHH tanulók szüleivel folyamatos kapcsolattartás

Szülői értekezletek:  Az első tanítási napon szülői értekezlet az elsős tanulók szülei számára. - a tanuló programja - Házirend - a közösségek feladatai - fogadóórák  Október végén az osztály tanulmányi munkájának értékelése, események megbeszélése.  Február: továbbtanulás a nyolcadik osztályban. Az első félév eredményei. Aktuális témák – karnevál.

46

Nyílt napok: A nyílt napokon a szülők megismerhetik gyermekük és az iskola napi munkáját. Alsó tagozatban november hónapban, felső tagozatban március hónapban várjuk az érdeklődő szülőket a tanítási órákra, szabadidős foglalkozásokra az adott napon. Tanulókkal való kapcsolattartás 

Negyedéves értékelő - az iskola élete, változások az iskola életében - aktuális feladatok: rendezvények, ünnepek, ünnepélyek - szorgalom-magatartás, tisztasági verseny eredményei - versenyeken való részvétel



Tájékoztató füzet – ellenőrző - Tanulmányi munka, írásbeli értékelés osztályzattal, szövegesen, magatartás, szorgalom, dicséretek, büntetések, egyéb értesítések.



IPR keretein belül - Fejlesztési terv: fejlesztési területek, tevékenységek és a fejlesztés eredményei. A tanuló véleménye, érzései, tapasztalatai, kérései.



Nyílt nap - Tanítási órákon alkotó együttműködés nevelő-oktatómunka bemutatása, tapasztalatok megbeszélése, érzések, vélemények



Szóbeli, írásbeli kommunikáció - kérdések, kérések, javaslatok közvetlenül, az osztályfőnök vagy DÖK képviselőik útján.

A pedagógusok együttműködési formái 

Nevelési értekezlet - Az éves program szerint, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos témák feldolgozása, félévi, év végi beszámolók, évértékelés.



Munkaértekezlet - Munkatervi feladatok előkészítése, felelősök, határidők. Aktuális problémák.



Szakmai munkaközösségek értekezletei - Munkaterv elkészítése, nevelő-oktató munkával kapcsolatos szakmai programok, rendezvények előkészítése, határidők, felelősök; Hospitálások, szakmai megbeszélések.

47



Osztályozó értekezlet - tanulmányi eredmények, magatartás, szorgalom, statisztikai adatok, hiányzások, eredmények indoklása, tapasztalatok, javaslatok.



Esetmegbeszélések - Nevelési helyzetek megbeszélése, egyes tanulók egyéni fejlesztésével kapcsolatos eljárások, eszközök megosztása, egymástól tanulás.



Belső továbbképzések - Nevelés-oktatáshoz kapcsolódó téma feldolgozása team munkában. Hospitálások, esetfeldolgozás – problémamegoldás, kooperatív tanulás, tréningek.



Dokumentáció ellenőrzése - Pontos, naprakész dokumentálás, a hiányosságok megbeszélése, pozitív megerősítés, egymás segítése.

Egyéb partnereket érintő együttműködési formák 

Fenntartó - Intézmény fenntartás, irányítás, ellenőrzés (Személyes, telefon, postai, email, törvények, rendeletek, egyéb jogszabályok, KIR)



Barcsi Tankerület vezetője - munkáltatói jogok gyakorlása adatszolgáltatás, irányítás, ellenőrzés, szakmai megbeszélések (telefon, e-mail, személyes találkozó, tájékoztatók)



Pedagógiai szakmai szolgáltatók - Szakmai szolgáltatások igénybe vétele (Személyes, telefon, postai, e-mail)



Kisebbségi Önkormányzat - Együttműködés a szociálisan hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megsegítése érdekében. Közös programok szervezése. (telefon, e-mail, személyes találkozó, tájékoztatók, esélyegyenlőségi programok)



Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat - Veszélyeztetés megelőzése, megszüntetése, mentálhigiénés, prevenciós programok (Személyes, telefon, postai, e-mail)



Iskolaorvos, védőnő - A tanulók egészségi állapotának megóvása. Státusz vizsgálatok, pályaalkalmassági vizsgálat (Személyes, telefon)



Nevelési tanácsadó - Szűrővizsgálatok, Diagnosztizálás, Nevelő-oktatómunka támogatása, Egyéni fejlesztő foglalkozások (Személyes, telefon, postai, e-mail)



Helyi egyház - Hitoktatás megszervezése, iskolai programok (Személyes, telefon)



Helyi sportkör - Helyi, járási és megyei szintű rendezvények (Személyes, telefon)



IPR programmal dolgozó intézmények – Tapasztalatok megosztása

48



Beiskolázási körzetben lévő óvoda - Közös szakmai programok, kölcsönös hospitálás, óvoda-iskola átmenet programja (Személyes)



Rendőrség - Bűnmegelőzés, drogprevenció (Személyes, telefon, postai, e-mail)



Tűzoltóság, katasztrófavédelem - Megelőzés, felkészülés (Személyes, telefon, postai, e-mail)

11 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A vizsgaszabályzat hatálya A vizsgaszabályzat az iskola által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, vonatkozik, azaz: 

az osztályozó vizsgákra,



a különbözeti vizsgákra,



a javítóvizsgákra. Hatálya kiterjed az iskola valamennyi tanulójára:



aki osztályozó vizsgára jelentkezik,



akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira



akik átvételüket kérik az ebbe az iskolába és ennek feltételeként az iskola igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az iskola nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott

tagjaira.

Osztályozó vizsga A magasabb évfolyamra lépéshez, a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,



egy tanítási évben 250 óránál, vagy valamely tantárgy éves óraszámának 30%-t meghaladó óránál többet mulasztott, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

49



a tanuló félévi, ill. év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

Az osztályozó vizsga tantárgyai 1-4.évfolyamon

magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret

5-6. évfolyamon

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, idegen nyelv

7-8 évfolyamon

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, idegen nyelv

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha számára fel nem róható okok miatt elkésik, távol marad, engedéllyel távozik a vizsga befejezése előtt (szándékos, vagy gondatlan magatartás kizárva). Ha a feltételek megteremthetők, az igazgató engedélyezheti más időpontban, hogy a vizsgázó pótló vizsgát tegyen. Kérésére a vizsga megszakításáig adott válaszait értékelni kell.

Különbözeti vizsga 

ha tanév közben más iskolából érkezik, és ott az adott tantárgyat nem teljesíti.

Javító vizsga Javító vizsgát tehet a tanuló, ha: 

2 - 8. évfolyamon, a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott,



ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, engedély nélkül távozik.



A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

Magasabb évfolyamba lépés feltétele 

a tanulmányok alatti vizsgákon az évfolyamra előírt tanulmányi követelmények teljesítése. A tanulmányi követelményeket a helyi tanterv tartalmazza.



Ha a tanulónak a javító vagy osztályozó vizsgán valamely tantárgyból elégtelen az eredménye, az évfolyamot ismételni köteles.



Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.



Az évfolyam megismétlése nem tagadható meg a tanulótól, ha jogviszonyban áll az iskolával, kivétel: ha betöltötte a 16. életévet és nem végezte el az általános iskola 6. osztályát. 50

A vizsgáztatás szervezése 

A javító vizsgát és a tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát augusztus 15-től augusztus31-ig terjedő időszakban kell megszervezni.



Osztályozó vizsga és a különbözeti vizsga igazgatói engedéllyel, külön egyeztetés alapján ezektől eltérő időpontokban is megszervezhető. A vizsgát megelőző három hónap a felkészülés időszaka.



A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.



A vizsgakövetelmények megegyeznek a helyi tantervben rögzített, adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményekkel.



A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.



A vizsga eredményét a törzslapba, a bizonyítványba és a naplóba a megfelelő záradékkal az osztályfőnök írja be, közvetlenül a vizsga letétele után.

Felkészülés, felkészítés a javító vizsgára 

A javítóvizsgára készülő tanulók felkészítéséről az iskola gondoskodik.



A felkészítés tematikáját az adott tantárgyat oktató pedagógusok készítik el. Az időbeosztást a tanulóval és a szülővel egyeztetik.



Ha a tanuló a tanulmányi kötelezettségének a szülő kérésére magántanulóként tesz eleget, akkor felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel.



Az iskola köteles gondoskodni a tartós gyógykezelésben részesülő tanulók, valamint az SNI és BTM-es tanulók felkészítéséről, akkor is, ha a szakértői szakvélemény alapján magántanulóként folytatja tanulmányait.

A vizsgabizottság 

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő, és dönt minden ezzel kapcsolatos ügyben. Az előkészítéssel és lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az igazgatóhelyettesek feladatkörébe utalja.



A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi.



A tanulmányok alatti vizsgát 3 tagú vizsgabizottság előtt kell letenni, legalább 2 fő az adott tantárgyat tanítja.



Az elnök felel a törvényes és jogszerű lebonyolításért, a jegyzőkönyv elkészítéséért.

51



A szabálytalanságokat a feladatlapon és a jegyzőkönyvben is fel kell tüntetni, annak kivizsgálását a jegyzőkönyvek alapján az igazgató végzi, s dönt a vizsga érvényességéről.



A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

A vizsgáztatás módja 

A tanulmányok alatti vizsgák helyi döntés alapján lehetnek szóbeliek és írásbeliek.



Az írásbeli vizsgán az iskola bélyegzőjével ellátott feladatlapokon dolgozhatnak a tanulók, név, dátum, tantárgy megnevezése követelmény.



Az írásbeli feladatok megválaszolásához tantárgyanként 60 perc áll rendelkezésre.



Az SNI és BTM-es tanulók a szakértői bizottság szakvéleménnyel megalapozott kérésére az igazgató engedélyével, ­ az írásbeli feladatok megoldásához rendelkezésre álló időt legfeljebb 30 perccel meg kell hosszabbítani, szóbeli vizsgáztatásnál legfeljebb 10 perccel lehet meghosszabbítani a gondolkodási időt. ­ írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, ­ szóbeli vizsga helyett írásban vizsgázhat.

12 A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanulók felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint járunk el. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt.

Felvétel 

Az első osztályos tanulók felvételéről - az óvodából, vagy a Nevelési Tanácsadóból érkező megfelelő javaslat alapján, valamint a felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvétel esetében az egyedi körülmények mérlegelésével - az iskola igazgatója dönt.



Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat.



Az intézmény köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény működési körzetében található (a továbbiakban kötelező felvételt biztosító intézmény). Az iskolai férőhelyek száma lehetővé teszi nem a beíratási körzetben lakó gyerekek felvételét is, igény esetén őket sem utasítjuk el.



Az 1. osztályosok beíratása a kormányhivatal által meghatározott időszakban történik. 52



A tájékoztatás módja: az iskola, az óvoda hirdető táblái ill. írásbeli tájékoztatói, tájékoztatás szülői fórumok keretében, iskolai bemutatón, szórólapokon.



A kormányhivataltól kapott nyilvántartás alapján az iskola igazgatója jelzi, hogy hány gyermeket nem írattak be, vagy ha olyan gyermeket vett fel, aki nem tartozik a kötelező beiskolázási körzetbe.



Ha a felvételi kötelezettség teljesítése után további felvételi, ill. átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, akkor előnybe kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat.



A felvételi körzetbe nem tartozó tanulókat csak helyhiány miatt lehet elutasítani.

A felvételi eljárás különös szabályai 

A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót,



ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van,



illetve akinek különleges helyzete azt indokolja.

Átvétel Tanév közben akkor veszünk át tanulót másik iskolából, ha 

lakhelyváltozás miatt beiskolázási körzetünkbe kerül,



a szülő(k) indokait elfogadhatónak tartjuk.

Más iskolából kizárt tanuló átvételéről csak nagyon indokolt esetben, alapos előzetes vizsgálat után döntünk intézményünk sajátos tanulói összetétele miatt.

Osztályba, csoportba sorolás A felvett tanuló osztályba, csoportba sorolásáról a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató dönt.

Az átvétel nem kezdő évfolyamokra 

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére.



Más iskolából átjelentkező tanuló felvételére csak akkor kerülhet sor, ha: ­ az adott évfolyamon van hely,

53

­ az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, ­ átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket, ­ az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő, ­ Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. ­ Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, a felkészüléséhez iskolai segítséget kap.

54

II. Helyi tanterv 13 Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai 13.1 Tantervek A kerettantervi rendelkezéseket figyelembe véve egyes modulokat összevontan tanítunk tantárgyakkal és egy jeggyel értékelünk a következő módon: - történelem és állampolgári ismeretekkel a hon – és népismeret; - informatika könyvtárismerettel az informatika könyvtárhasználat; - rajz és vizuális kultúrával a mozgóképkultúra és médiaismeret modulok kerülnek összevonásra. A modulokon elért tanulói teljesítményt 10%-ban számítjuk be az adott tantárgy értékelésébe. Új tantárgyként tanítjuk 2013.szeptember 1-től az Erkölcstan / Hit- és Erkölcstan-t. Az erkölcstan tantárgy értékelése szövegesen történik. Megfelelt ill. nem felelt meg bejegyzés kerül a hivatalos dokumentumokba. Az oktatási törvény rendelkezéseinek eleget téve bevezettük a mindennapos testnevelés oktatását. A 2015/2016-os tanévtől a szakos ellátottság biztosítása érdekében a testnevelés és vizuális kultúra tantárgyak tanítását a párhuzamos osztályokban összevontuk, az áttanítás lehetővé tétele érdekében a biológia, földrajz, természetismeret tantárgyak esetében egy évfolyamon két órát tartunk az adott napon. Az etnikai kisebbségi oktatás előírásainak megfelelve a tananyag beépül a helyi tantervekbe, a tanórai, napközis foglalkozásokat kiegészítjük a felzárkóztatás, tehetséggondozás rendelet szerinti időkereteivel. Az OT 52. §. (4) bek. (etnikai oktatás) miatti emelt óraszámok elosztása évfolyamonként és tantárgyanként a következőképpen alakul: - a negyedik osztályban a magyart és a matematikát 1 – 1 órával, - 8. osztályban 1 órával a magyart, 0,5 órával a matematikát, földrajzot, biológiát emeltük. Kerettantervünk az iskolában folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését. A műveltségi területek évfolyamonként és tantárgyanként tartalmazzák a kiemelt kompetenciák fejlesztését. A helyi tantervben biztosítjuk, hogy az alapfokú nevelés – oktatás az alsó és a felső tagozatban, a tanítás – tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közreműködésre építve,

55

az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon.

13.2 A kerettanterv szerinti órák az intézményben Iskolánk az Apáczai Kiadó Kerettanterveit adaptálta. 2013. szeptember 1-től: a Köznevelési törvény heti óraszámai 1. és 5. évfolyamon, valamint a Kt. 52.§.(3) bekezdése és a Kt. 52.§.(7) bekezdése alapján a kötelező és a nem kötelező órák száma a 2-4, 6-8. évfolyamon. A következő tanévekben a Nemzeti köznevelési törvény (továbbiakban: Nkt.) 6. melléklet óraszámai felmenő rendszerben. Óraterv a kerettanterv 1-4.évfolyam Tantárgyak 1.évf. 2.évf. Magyar nyelv és irodalom 8 8 Idegen nyelvek Matematika 5 5 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 1 1 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 Óraterv a kerettantervhez 5-8. évfolyamon Tantárgyak 5.évf. 6.évf. Magyar nyelv és irodalom 5 5 Idegen nyelvek 3 3 Matematika 5 4 Történelem, társad. és áll.polg. ismeretek 2 2 Erkölcstan 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia Fizika Kémia Földrajz Ének-zene 1 2 Vizuális kultúra 1 1 Hon - és népismeret 1 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 28 28

3.évf. 8

4.évf. 7 2 5 1 2 2 2 1 5 27

5 1 1 2 2 1 5 25

7.évf. 4 3 4 2 1

8.évf. 5 3 4 2 1

2 2 2 1 1 1

1 2 2 2 1 1

1 1 5 1 31

1 5 1 31

56

Óraszám feletti kötelező tanóra foglalkozásokat nem terveztünk. Nem kötelező, szabadon választható foglakozásaink:  Kézimunka fakultáció – heti 1 óra  Informatika fakultáció – heti 3 óra  Dráma fakultáció – heti 1 óra  Tánc fakultáció – heti 1 óra  Német fakultáció – heti 2 óra

13.3 A kifutó évfolyamok OT. szerinti óraszámai Tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma 2. Idegen nyelv 3. Matematika 4. Informatika-könyvtárismeret Inf.- könyvtárhasználat 5. Környezetismeret 6. Természetismeret 7. Történelem és államp.ism. Hon és népismeret 8. Fizika 9. Kémia 10. Biológia és egészségtan Egészségnevelés 11. Földrajz 12. Ének – zene 13. Rajz és vizuális kultúra Mozgókép. és médiaismeret 14. Technika és életvitel 15. Osztályfőnöki 16. Ember és társad.ism., Etika 17. Testnevelés és sport Összesen 1.

1.o. 9

2.o. 9

3.o. 8

4.o. 7

4

4

4

3 4

1

1

1,5

2

5.o. 4 0,5 3 4

6.o. 4 0,5 3 3 0,5

1,5 2 0,5

2 2 0,5

7.o. 4

8.o. 4

3 3 1

3 3 1

2

2

1,5 1,5 1,5

1,5 1,5 1,5

1,5 1 1

1,5 1 1 0,5 1 0,5

0,5 1 1,5

1 1,5

1,5 1,5

1,5 1,5

1 1,5

1 1

1

1

1

1

1 1

1 1

3 20,5

3 20,5

3 20,5

3 23

2,5 22,5

2,5 22,5

0,5 1 0,5 2,5 25,5

2,5 25,5

Ezeken az órákon a Kerettanterveink egységes, mindenkire előírt kötelező követelményeit valósítjuk meg, ezzel is biztosítva az átjárhatóság feltételeit. A testnevelés óraszámait mindig aktualizáljuk a törvényi előírásoknak megfelelően. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak és modulok kötelező óraszámai intézményünkben osztályonként(kiegészítve az etnikai oktatás óraszámaival).

57

Tantárgyak:

Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom

Évfolyamok:

1.o.

2.o.

3.o.

4.o. 5.o.

6.o.

7.o. 8.o.

10

10

9

8

4

5

5

3 5

5 0,5 3 4 2 0,5

3 3,5 2

3 3,5 2

Angol - német

Történelem Hon és népismeret Etika Ember a természetben Környezetismeret Természetismeret Biológia Fizika Kémia Egészségtan Földünk-környezetünk Földrajz Művészetek Ének-zene Vizuális kultúra Mozgókép-kult.és médiaism. Informatika Informatika Életvitel és gyak. ismeretek Technika Testnevelés és sport Testnevelés Osztályfőnöki Összesen Heti maximum

5

5

5 0,5 3 4 2 0,5

0,5 1

1

1,5

2 2

2 2 2 2

2 1,5 1,5

2 1 1

2 1 1 0,5 1 1 2,5 0,5 28 28

0,5 1 1,5

1 3

1 1,5

1 3

1,5 1,5

1 3

1,5 1,5

1 3

22,5 22,5 22,5 25 22,5 22,5 22,5 25

1,5 1,5

1 1

0,5 1 1 2,5 2,5 1 1 24,5 24,5 24,5 24,5

1 0,5 2,5 1 28 28

58

13.4 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 52.§ 6. bekezdés Évfolyam 1 Óra/csop. 3

2 3

3 3

4 3

5 3

6 4

7 4

8 4

13.4.1 A tanulók igénye szerinti nem kötelező órakeretek 52.§ 7. bekezdés, amely osztálybontáshoz is igénybe vehető.

13.4.2 Egyéni foglalkozások szervezése 52.§ 11. bekezdés „C” pont. 13.4.3 Súlyos betegség vagy kérésre magántanulói státuszban lévők felkészítése: 52.§. 13. bekezdés: Az időkeret tanulónként 10 óra. 13.4.4 Az iskola köteles napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni: 53.§. 3. bekezdés: Napközis és tanulószobai foglalkozásokra fordítható időkeret: 1 – 4 évfolyamon napi 4,5 óra, 5 – 8 évfolyamon napi 3 óra, amely szükség esetén növelhető.

13.4.5 További tanórán kívüli foglalkozások 53. §. 1 – 6. bekezdés: Énekkar, természetjárás, honismeret, tanulmányi kirándulások, sport és egyéb versenyek.

13.4.6 A tanulók kötelező felügyelete Az iskolába érkezéstől annak elhagyásáig a nem tanórai időszakokban, a tanulmányi kirándulásokon, a versenyekre történő kíséret idején, stb.

13.4.7 Az iskolai könyvtár nyitva tartása A könyvtár heti 6 óra nyitvatartási idővel áll az érdeklődők rendelkezésére. Az óraszámok meghatározása mindegyik pontnál a hatályos törvények kötelezően előírt időkeretei alapján történt. Az éves összes óraszámon belüli, az aktuális igényeknek megfelelő átcsoportosításokat az OT. 52. §. alapján tetszés szerint meg lehet tenni. Az adott év konkrét órakereteit a mindenkori tantárgyfelosztások és órarendek tartalmazzák.

59

14 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő – oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az EMMI hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, technika, rajz. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken, az elsőbe lépőket az óvodai szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - Szakmailag kifogástalan. - Támogatja a tantervben megfogalmazott célok elérését, szem előtt tartja a tanulók személyiségformálását; hangsúlyt helyez a képességfejlesztésre. - Ötletes és a gyerekek életkorának megfelelő, számunkra érdeklődést kiváltó megfogalmazásaival, figyelemkeltő fotóival és ábráival hozzájárul a pozitív tanulási motiváció felkeltéséhez és fenntartásához. A kisiskolás korú gyerekek sajátosságainak megfelelően törekszik az életkorból adódó játékszeretet és alkotásvágy kielégítésére. Változatos tevékenységek szervezésére tesz javaslatokat, ezáltal segítséget nyújt a kisgyerekek ingerszükségleteinek kielégítésére. - Olyan útmutatásokat, tanulási feltételeket fogalmaz meg, amelyek jól szolgálják a tanulói fejlesztést. Fontosnak tarja a szimbólumok (szakszavak, kifejezések, jelölések) tartalommal való feltöltését. - Törekszik az új ismeretek integrálására a meglévők közé, biztosítja a strukturált tanulás feltételeit. - Probléma felvetési alkalmat kínálnak az aktív tanulásra, az összefüggések felfedezésére, a tanulókat gondolkodásra készteti. Nyitott feladataival, illetve fordított szövegezésű problémáival többféle gondolkodási műveletet aktivizál. - Gondot fordít arra, hogy a tanulók a bevezetett fogalmakat, eljárásokat új kontextusokban is gyakorolhassák és alkalmazhassák, ezáltal ezek egyre általánosabbá válnak, egyre

60

mélyebbre épülnek, és kapcsolatba kerülnek a már beépült sémákkal. Kellő anyagot kínál a gyakorlás – elmélyítés – alkalmazás – rendszerezés – ismétlés fázisaira. A tananyagot spirálisan bővíti. - Kihasználja a tantárgyi integrációt, bemutatja a matematika más tudományterületekhez való kapcsolódását. - Könnyen kezelhető, méretében, megjelenésében (színvilága, ábrái) gyerekközpontú. - Szerkezete átlátható, logikus. - Felépítése, szemlélete, tartalmi strukturáltsága a tanító felfogásával egyezik.

15 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelményeket az iskola helyi tantervei tartalmazzák. A tanuló az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését akkor is, ha a tanuló az iskola helyi tantervében előírt követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz (amennyiben nem kapott mentesítést a minősítés és értékelés alól). Ha a tanuló a 2-8.tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló sikertelen javítóvizsgát tesz, az évfolyamot köteles megismételni. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti: ­ az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, ­ egyes tantárgyakból, vagy tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie ha: 61

­ az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; ­ az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; ­ a jogszabályban megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet; (összesen 250 órát meghaladó hiányzás; az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át) A nevelőtestület engedélyével a tanuló osztályozó vizsgát tehet, ha: ­ egy tanítási évben igazoltan és igazolatlanul együttesen 250 óránál többet mulasztott, ­

mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, s emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető.

A nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet 51.§ (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4.évfolyamon

magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret,

5-6. évfolyamon

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret, technika

7-8 évfolyamon

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia, technika

16 A tanulók teljesítményének mérése, értékelése, minősítése A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanuló erről félévkor értesítőt, év végén bizonyítványt kap. A tantárgy jellegétől függetlenül havonta legalább egy osztályzattal értékeljük tanulóink munkáját, megtartva ezzel is az értékelés folyamatosságának elvét. A tanulói munka minősítése elsősorban azon alapul, hogy a teljesítmény hogyan viszonyul a helyi tantervünkben előírt követelményekhez, illetve a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta.

62

Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az általános iskola második évének végétől a bizonyítványban a nevelőtestület osztályzatokkal fejezi ki a tanulmányi teljesítményt. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az év végi osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Tantárgyi dicséret esetén az év végi osztályzata jeles (5), kitűnő. Az anyakönyv és a bizonyítvány értékelő rovatába a „kitűnő” szó kerül. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2).

16.1 A szöveges értékelés A szöveges értékelés célja Az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe vevő, ösztönző hatású, személyre szabott differenciált értékelés, amelyben fő hangsúly az érés, fejlődés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van. A gyermek önmagához képest mért fejlődése mellett a követelményekhez viszonyított előmenetele is értékelésre kerül, s mivel a gyermek sokféle tevékenységére reagál ezért nagyon fontos a személyiség fejlődése és a közösség értékrendjének alakítása szempontjából. A gyermek lehessen aktív részese saját fejlődésének, vállaljon felelősséget a tanulásban. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében az IPR működtetése során a tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. A szöveges értékelés alapelvei 

Fejlesztőközpontúság



Elfogadás, bizalom



Diagnosztikus és formatív



Életkori sajátosságoknak megfelelő



NAT, PP, HTR, IPR és az értékelési koncepció összhangja



Rendszeres- folyamatos- gyakorlati



Személyre szóló és ösztönző

63



A tanítási-tanulási folyamatban megerősítő, korrigáló, fejlesztő



Kommunikáció: a továbblépés útjának megjelölése konkrét, személyre szabott, érthető mind a tanuló, mind a szülő számára.

Feladatok 

A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés kialakítása



Az osztályban tanítók együttműködése, esetmegbeszélések, problémamegoldó fórumok, hospitálások



Az adott gyerekről minél sokoldalúbb információk gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének érdekében.

16.1.1 A szöveges értékelés szabályozása 1. A folyamat megnevezése: Szöveges értékelés 2.

A folyamat tartalma: Viszonyítás: Milyen a tanuló fejlődése egy adott időszakban a korábbi teljesítményéhez, a tantervi követelményekhez és a társakhoz viszonyítva. Informálás: Milyen szintről indult, mi volt a cél és milyen mértékben sikerült teljesíteni azt.

3.

Alkalmazás területe: 2010/11-es tanévtől kezdődően első évfolyamon és második osztály első félévében.

4.

Érintettek köre: Az 1-2. évfolyamon tanító pedagógusok, az itt tanuló diákok és szüleik.

5.

A szöveges értékelés dokumentumai: Közösen kialakított és elfogadott szempontrendszer alapján előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelés tantárgyanként év közben. Félévkor és tanév végén a 20/2012(VIII.31) EMMI rendelet (96.§ (13),(6-8) betartása kötelező. A tanügyi nyilvántartások közül az osztálynapló, a törzslap és a bizonyítvány vezetésében jelent változásokat a szöveges értékelés.



Az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor – szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia.



Az első évfolyamokról kiállított bizonyítványok “Záradék” rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítő nevelőtestületi döntéseket, szülői kéréseket, és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket.

64



Az első évfolyamokon a tanuló szöveges minősítése az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni.

6. A tanulók ellenőrzése, értékelése szóban és írásban, ill. gyakorlati tevékenység végrehajtása formájában történik. 7. Évközi értékeléskor minden pedagógus a módszertani szabadság jegyében szabadon alkalmazhat értékelő szimbólumokat. Máskor a jogszabályokban és a helyi értékelési rendszerben rögzítettek az irányt adók. 8. A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük, megjegyzésekkel, kiegészítésekkel, javaslatokkal. Főbb szempontok: könnyen olvasható, tiszta, tetszetős, arányos elrendezés, tantárgyi követelményeknek megfelelő.

16.2 A tanulók értékelése érdemjeggyel A tanuló által szerzett érdemjegyekről, a tanuló teljesítményéről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 1. évfolyamon a félévi és a tanév végi, 2. évfolyamon a félévi értékelés a szöveges értékelés szabályai szerint történik. A 2. évfolyam második félévétől a tanulók teljesítményének egységes értékelése érdekében írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a pedagógusok. Ettől való eltérés súlypontozott feladatlap esetében lehetséges. Százalék

Érdemjegy

0-30 %

1 (elégtelen)

31-49 %

2 (elégséges)

50-74%

3 (közepes)

75-92%

4 (jó)

93-100%

5 (jeles)

A tanév eleji mérések eredményei tájékoztató jellegűek a pedagógus számára, mely a nevelő számára diagnózis az ismétlési időszak feladatainak a megtervezéséhez, a tanmenetek

65

fejlesztési tervek elkészítéséhez. Az ismétlési időszak lezárása utáni felmérésre adható érdemjegy. Jogorvoslat Fontos kiemelni, hogy a tanuló értékelése, az évközi érdemjegyeinek megállapítása, a tanuló minősítése, félévi és év végi osztályzatai ellen csak a helyi tantervben rögzített érékelési eljárások megsértése esetén lehet jogorvoslattal élni. A félévi vagy az év végi osztályzat megtámadható, ha annak megállapítását a helyi tantervbe ütköző módon megíratott dolgozatra kapott érdemjegy befolyásolta.

16.3 Értékelés az IPR-ben A szülőkkel való együttműködés formái az IPR működtetése során Három havonkénti esetmegbeszélés szülők, pedagógus, tanuló részvételével Dokumentáció: Fejlesztési terv, Írásbeli tájékoztató, Jegyzőkönyv, jelenléti ív A tanulókkal való együttműködés formái: Személyes kapcsolattartás, egyéni fejlesztések Dokumentáció: Egyéni fejlesztési terv, Integrációs fejlesztési napló 

Első esetmegbeszélés november végén. - személyes találkozó - fejlesztési terv - jegyzőkönyv, szülői jelenléti ív



Második esetmegbeszélés február végén. - személyes találkozó - fejlesztési terv - jegyzőkönyv, szülői jelenléti ív



Harmadik esetmegbeszélés május végén. - személyes találkozó - fejlesztési terv - jegyzőkönyv, szülői jelenléti ív.

66

16.4 Az ellenőrzés, mérés, értékelés formái 16.4.1 Célok, elvek Cél a tanítási – tanulási folyamat eredményeinek, a fejlesztés területeinek feltárása. 

Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembe vétele



A motiváció elve



A folyamatos visszajelzés elve



A tanítási – tanulási folyamat különböző pontján alkalmazható a diagnosztikus, a formatív és a szummatív értékelés eszközeként



A pozitív megerősítés elve



Egy tanítási nap legfeljebb két írásbeli felmérést (témazárót) írhat a tanuló



Egy héten belül ki kell javítani

16.4.2 Diagnosztikus mérés (tesztlap, mérőlap, feladatlap) Valamely osztályfokra történő belépéskor, továbblépéskor, az előzetes ismeretek szintjének megállapítására, helyzetmérésre – feladat meghatározó jelleggel végzünk. A teljesítményeket pontszámokban, vagy százalékokban kifejezve értékeljük. Gyakorisága: új témakör kezdésekor.

16.4.3 Formatív ellenőrzés (röpdolgozat, írásbeli felelet, naplóírás, mérőlapok, önálló fogalmazás, tematikus mérés) A tanulási folyamat követésére időben rendszeresen, tervszerűen elosztott gyakorisággal végezzük (témától, tantárgytól függően). A minőségi differenciálás alapja.

16.4.4 Szummatív értékelés Az adott évfolyam, iskolaszakasz, tanítási – tanulási folyamat lezárásakor az eredményesség mérésére alkalmazzuk (félévi, év végi felmérés, szintmérés, képességmérés, ismeret és tájékozottság mérése). A teljesítményeket a törzsanyag követelményeivel (minimum, átlagos, optimum szinthez) összehasonlítva pontokban és százalékokban értékeljük.

16.5 A magatartás és a szorgalom értékelése A magatartás-szorgalom minősítéséről az osztályfőnökök javaslata alapján az osztályban tanító tanárok döntenek a tanulótársak véleményének figyelembe vételével. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során tanúsított viselkedést, hozzáállást és az osztályért, iskoláért végzett közösségi munkát is beszámítjuk az értékelésbe.

67

Magatartás: Példás: az a tanuló, aki figyelembe veszi az adott közösség érdekeit, szempontjait. Pozitív hatást gyakorol a közösség egészére és egyes tagjaira. A követelményeket megtartja, a társait is ösztönzi azok megtartására. Felelősséget érez a közösség iránt. Kezdeményez, adott esetben vezetést vállal. Jól érzi magát a közösségben, arra törekszik, hogy azt másokból is kiváltsa. Példásan viselkedik. Jó: az a tanuló, aki tevékenykedik a közösség érdekében, de nem kezdeményez, vagy csak ritkán. A helyes kezdeményezéseket támogatja, de nem mindig aktív. A közösség alakítására hatást nem gyakorol. Beilleszkedik társai közé, elfogadja őket, de erősebb kötődést nem mutat. A közösség érdekei ellen nem vét. A házirendet betartja. Viselkedése ellen általában nincsen kifogás. Változó: az a tanuló, aki tudatosan nem árt a közösségnek, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok. Sodródik. Esetenként a közösség mellett találjuk, máskor a rosszak befolyása alá kerül, vagyis közösségi viselkedése ingadozó, tanulótársaihoz való viszonya változó. A követelményeket csak részben teljesíti. Viselkedése esetenként kifogásolható. Rossz: magatartású az a tanuló, aki szemben áll a közösséggel. Esetenként szándékosan árt a közösségnek, vagy az egyes tanulóknak. A követelményeket megszegi. Tiszteletlen. Öt óra igazolatlan mulasztása van. Magatartás 1.Aktivitás, példamutatás 2.Közösségi célokkal azonosulása érdekeinek figyelembe vétele munkában való részvétel

Példás (5) Igen jó, nagyfokú Igen

3.Hatása a közösségre 4.Törődés társaival 5.Házirend betartása 6. Viselkedés, hangnem 7.Fegyelmezettség

Pozitív

Élen jár

Jó (4) Közepes

Változó (3) Gyenge

Ellene nem vét

Ingadozó

Aktívan vesz Befolyást gyakorol segítő- Segítőkész

Rossz (2) Negatív vagy romboló Szemben áll

rész Közömbös

Érdektelen

nem Nem árt

Negatív

Gondos, kész Betartja, arra Betartja ösztönöz Kifogástalan Kívánnivalót hagy maga után Nagyfokú Megfelelő

Ingadozó

Közömbös, gátló

Részben tartja be Sokat vét ellene Udvariatlan, nyegle Gyenge

Durva, goromba Elégtelen

68

Szorgalom: Példás: az a tanuló, akinek munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye. Ésszerűen tervezi meg munkáját, céltudatos. Munkavégzése pontos, megbízható és rendszeres. Minden tantárgyban elvégzi kapott feladatait. Képességeinek megfelelő teljesítményt nyújt. Van határozott érdeklődése és ebben az irányban többletfeladatot is vállal. Önálló munkabeosztása és önellenőrző képessége fejlett. Jó: az a tanuló, aki figyel órán. Házi feladatait elvégzi. Lelkiismeretesen felkészül. Ösztönző hatásokra rendszeresen, megbízhatóan dolgozik. Adott esetben tudja, mihez kell segítséget kérnie. Ellenőrzi önmagát. Változó: az a tanuló, aki önállótlan. Csak akkor fog munkához, ha mindig külön felhívják rá a figyelmét. Felkészülése rendszertelen. Nem nézi át saját munkáját, önellenőrző képessége fejletlen. Hanyag: az a tanuló, aki egyáltalán nem hajlandó dolgozni. Tanulmányi munkáját érdektelenség és közöny jellemzi. Szorgalom

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Hanyag (2)

1.Tanulmányi munkája

igényes

figyelmes

ingadozó

hanyag

2. Munkavégzés

kitartó,

pontos, rendszeres

rendszertelen megbízhatatlan

megbízható 3. Ált. tantárgyi munka- mindent elvégez ösztönzésre végzés, Önálló munka-

önállótlan

feladatait

nem

végzi el

dolgozik

végzés 4. Többféle feladatot vál- igen

keveset

ritkán

nem

jó

közepes

gyenge

lal 5.Munkabeosz-tás:

igen jó

-önellenőrzés

vagy

nincs

-önálló munkavégzés 6. Tanórán kívüli infor- sokszor, mációk felhasználása

rend- előfordul

ritkán

egyáltalán nem

szeresen

A magatartás és szorgalom minősítése az osztályfőnök javaslata alapján mindig az osztályozó értekezleten történik. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt. Javaslatában az osztályfőnök felsorolja a tanuló magatartásával, szorgalmával kapcsolatosan a tanév során

69

keletkezett összes feljegyzését (naplóbeírások, elkésők nyilvántartása, diáktanácsi figyelmeztetések, elismerések, az osztályról vezetett füzet bejegyzései, stb.). Ezeket az egyes érdemjegyek feltételeivel összehasonlítva kell meghozni a döntéseket.

17 Az iskolai szóbeli és írásbeli beszámoltatások formái, rendje és korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya Az iskolai beszámoltatásra, az ismeretek számonkérésére vonatkozó szabályokat az iskola pedagógiai programja és házirendje határozza meg. Az iskolai beszámoltatásra, az ismeretek számonkérésére vonatkozó követelményei és formái tantárgyanként a helyi tantervekben jelennek meg. A pedagógus tervezi meg tanóráin az ellenőrzést, értékelést, - ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Ha az SNI tanulók az integrált nevelés és oktatás során egyéni továbbhaladás illetve egyéni fejlesztési terv alapján haladnak, esetükben a Tanulási Képességet Vizsgáló Beszédvizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság Szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója a beszámoltatás és értékelés alól egyes tantárgyakból felmentést adhat. A 2 – 8. évfolyamon a számonkérés az alábbiak szerint történik az elméleti tantárgyaink (magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, földrajz, biológia, fizika, kémia, társadalmi ismeretek, természetismeret) ismeretanyagból: - Év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is számot adnak. - Egy – egy témakörön belül szóban és írásban is számonkérést végzünk. - Az egyes témakörök végén az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot iratunk. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítunk, ezért minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében az előző pontban említett tantárgyak mindegyikénél minden tanuló legalább egyszer felel szóban egy – egy témakörön belül. Az ének, technika, informatika valamint a vizuális kultúra anyagának számonkérését összekapcsoljuk valamilyen gyakorlati tevékenységgel. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tantárgy jellegétől függetlenül havonta legalább egy osztályzattal értékeljük tanulóink munkáját, megtartva ezzel is az értékelés folyamatosságának elvét. A tanulói munka minősí70

tése elsősorban azon alapul, hogy a teljesítmény hogyan viszonyul a helyi tantervünkben előírt követelményekhez, illetve a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak az előző értékelés óta. Osztályzatok: Az osztályzat Jeles (5), ha:  A tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja az anyagot, mindezt alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Jó (4), ha:  A tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét, definíciói kissé pontatlanok. Közepes (3), ha:  A tantárgyi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Rövid mondatokat mond. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. (Kérdezve, kifejtve felel.) Elégséges (2), ha:  A tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz eleget, a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy.) Elégtelen (1), ha:  A tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az adott érdemjegyet a szaktanár azonnal beírja az ellenőrzőbe a szülő megfelelő tájékoztatása céljából. Az értékelés során keletkezett dokumentumok: Folyamatos értékelés naplóban, fejlesztési naplóban, egyéni fejlesztési lapokon. A szülők értesítése év közben tájékoztató füzetben. Év végi értékelés naplóban és törzslapon, bizonyítványban és bizonyítvány pótlapon.

71

18 Tanulók fizikai állapotának mérése A mérés célja, tartalma NETFIT program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok, családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT® fittségmérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz különböző fittségi tesztek tartoznak.  Testösszetétel és tápláltsági profil: - Testtömeg mérése – testtömeg-index (BMI) - Testmagasság mérése - Testzsírszázalék-mérése – testzsírszázalék  Aerob fittségi (állóképességi) profil: - Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) – aerob kapacitás  Vázizomzat fittségi profil: - Ütemezett hasizom teszt – hasizomzat ereje és erő-állóképessége - Törzsemelés teszt – törzsfeszítő izmok ereje és nyújthatósága - Ütemezett fekvőtámasz teszt – felsőtest izomereje - Kézi szorítóerő mérése – kéz maximális szorító ereje - Helyből távolugrás teszt – alsó végtag robbanékony ereje  Hajlékonysági profil: - Hajlékonysági teszt – térdhajlítóizmok nyújthatósága, csípőízületi mozgásterjedelem

A mérést szolgáló feladatok A tanulók testösszetételére vonatkozó mérések - az antropometriai paraméterek mérése és a testösszetétel becslése. A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya)tesztek. A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya)tesztek.

72

19 Az otthoni és napközis felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat adásának elvei  A házi feladat a tanítási órán történtek következménye, folytatása legyen, kapcsolódjon hozzá  A folyamatos visszajelzés elve érvényesüljön  Mennyisége és minősége alkalmazkodjon a tanuló tudásához  Életkori sajátosságok figyelembevételével történjen  Differenciáltan is lehet adni  A tanuló önállóan el tudja készíteni  Az otthoni felkészüléshez szükséges idő ne legyen több (átlagos képességű tanuló esetében se) 2 – 2,5 óránál  A következő tanítási órán történjék meg a házi feladat visszacsatolása (minőségi ellenőrzés, értékelés)

Célja 

Az önálló munkavégzés képességének fejlesztése



A tanítási órán tanultak megszilárdítása, gyakorlása, kiegészítése



Új anyag előkészítése



Kiegészítő anyag megismerése, kapcsolása a kötelező anyaghoz



Tehetséggondozás



Kötelességtudat fejlesztése

A házi feladatokra vonatkozó általános elvárások 

A feladott házi feladat ellenőrzése, értékelése, a megoldás során szerzett tapasztalatok megbeszélése következetesen jelenjen meg a legközelebbi órán. Az ellenőrzés lehet: tanulói önellenőrzés, a pedagógus ellenőrzése.



Az írásbeli házi feladatokat tartalmi, helyesírási, formai (tetszetősség) szempontok alapján értékeljük. A pedagógus a megállapításait szóban és / vagy írásban közli tanulóival. A korrekció módja: -

tartalmi, helyesírási, stilisztikai hibák javítása,

-

tartalmi, formai igénytelenség esetén a feladat újraíratása.

73



A házi feladat pótlására (szóbeli, írásbeli) kötelezett a tanuló, ha azt hanyagság miatt nem készítette el.



Ha a tanuló nem tudta otthon önállóan elkészíteni a kapott feladatot, jelzi azt a pedagógusnak, s az órán, - ha szükséges, azon kívül – megkapja a segítséget a tanuláshoz (algoritmus, az elakadás okának feltárása és ennek megfelelő tudáspótlás).



Ha a tanuló nem, vagy csak több hibával tudta elkészíteni a feladatát, indokolt a korrekció, vagy újratanítás



A házi feladatot hanyagság miatt elmulasztók a tanító és szaktanár által kidolgozott rendszerű elmarasztalásban részesülnek (fekete pont, beírások naplóba, ellenőrzőbe, magatartás-szorgalom füzetbe, házi feladat kötelező pótlása stb.).



Az alsó tagozaton tanítók a tanulók önálló munkáját (házi feladatát) naponta minőségileg ellenőrzik (javítják) – módszer: cserefüzet – a felsőben szúrópróbaszerűen 3 – 4 tanuló önálló munkáját javítják a következő órára



A szorgalmi házi feladathoz plusz tanári segítséget adunk, az elvégzett minőségi munkát megfelelően jutalmazzuk.

20 Az iskolai élet hagyományai Hagyományok ápolása, újak teremtése mindig értékes pedagógiai feladatokat hordoz. Iskolánkban a következő rendezvények váltak hagyománnyá: -

Tanévnyitó ünnepély, az új elsősök köszöntése;

-

Hasznos délután

-

Sportnap szülők, civil szervezetek bevonásával aktuális tartalommal és ügyességi feladatokkal;

-

Október 23. ünnepély szervezése;

-

Halloween party játékos feladatokkal, programmal;

-

télapóünnepély (testvérosztályok);

-

karácsonyi rendezvény;

-

Negyedéves értékelő (az elért eredmények számba vétele, az iskolaközösség előtti értékelés);

-

Nyílt napok (a szülők látogathatják a tanítási órákat);

-

Karnevál;

-

Március 15. ;

74

-

Tavaszi túra osztályonként;

-

Gyermeknap – Családi nap (vidám, játékos vetélkedők, sportversenyek);

-

Anyák napja;

-

Vers és prózamondó verseny a költészet napjával összekötve;

-

Ballagás, tanévzáró ünnepély;

-

Pedagógusnap – intézményünk dolgozóinak köszöntése;

-

Kirándulás (szakszervezeti szervezésben a dolgozók részére);

-

Színházlátogatás anyagi forrás függvényében.

20.1 Gábor Andor Emlékérem Iskolánk tantestülete díjat alapított, melynek neve: Gábor Andor Emlékérem: Olyan 8. osztályt végzett tanuló kaphatja, aki  8 éven át intézményünkben tanult;  Tartósan kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el, évfolyamonként legfeljebb két négyese volt;  Minden évben példás volt a magatartása és a szorgalma (tisztelettudó, kiváló közösségi munka). - A tantestület minden tagja egyetért a díj odaítélésével; - A tanévzárón, ünnepélyes keretek között kerül átadásra - Adományozásra kerül egy plakett és egy könyv. Javaslatot elsősorban az osztályfőnök tesz, de erre a tantestület bármely tagjának joga van. Az odaítélő határozat mindig az adott év osztályozó értekezletén születik meg.

20.2 Jó sportoló Jó sportoló -

legalább négyes magatartás és szorgalom,

-

jeles testnevelés,

-

sportversenyeken való rendszeres részvétel,

-

legalább egy megyei szintű versenyen való részvétel.

Azon jutalmak kiadása, amelyeknek pénzügyi vonzata van, csak akkor és olyan mértékben teljesíthetők, amennyiben az iskola pénzügyi lehetőségei megengedik.

75

21 Fegyelmi eljárás nélkül kiszabható fegyelmi büntetések 

Osztályfőnöki figyelmeztetés - Helytelen magatartási megnyilvánulások esetén - Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés a tájékoztató füzetbe, osztálynaplóba



Osztályfőnöki intő - Ismétlődő magatartási, tanulmányi problémák (késés, engedély nélküli távozás, a házirend megsértése, rongálás) - Tájékoztató füzetbe, osztálynaplóba írásbeli figyelmeztetés



Szaktanári figyelmeztetés - Magatartási, tanulmányi problémák - Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés a tájékoztató füzetbe, osztálynaplóba



Rendezvényekről való eltiltás - Az előző pontokban leírtak többszöri ismétlődése



Igazgatói figyelmeztetés - Kirívó, durva magatartási megnyilvánulás - Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés a tájékoztató füzetbe, osztálynaplóba



Igazgatói intő - Ismétlődő kirívó, durva magatartási megnyilvánulás - Tájékoztató füzetbe, osztálynaplóba írásbeli figyelmeztetés

76

22 A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Ezen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre – azaz 2016.09.01. napjától 2021.08.31. napjáig – szól. Az iskola előző pedagógiai programja 2016. augusztus 31-én hatályát veszti. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden év végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását és a törvényi változásoknak megfelelően aktualizálják. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: -

az iskola igazgatója;

-

a nevelőtestület bármely tagja;

-

a nevelők szakmai munkaközösségei;

-

a szülők közösségei;

-

az iskola fenntartója tehet javaslatot.

A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az iskola igazgatójának jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program hatályba lépése: 2016. szeptember 1. A pedagógiai program hatályossága: 2016. szeptember 1.- 2020.augusztus 31. A felülvizsgálat időpontja: 2017. június 23. A program nyilvánosságra hozatalának módja Az iskola jóváhagyott pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy – egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskolaigazgató helyettesénél.

77

22.1 Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradékok

78

Jogszabályok 1. 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 3. 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 4. 229/2012.(VIII.28) Korm. rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 5. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 6. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 7. 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 8. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 9. 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irány-elve kiadásáról

79