No title

Válogatás a HealthOnLine cikkeibõl 2009/11

http://www.eski.hu/hol

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet

2009. november 3.

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből 2009. november 3. EU egészségügy...................................................................................................................................... 3 Kérdések és válaszok az egészségügyi szolidaritással kapcsolatban: az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban .......................................................................................... 3 EU: Együtt a rák elleni harcban ........................................................................................................... 6 Egészségpolitika ...................................................................................................................................... 8 A GP praxisok online értékelése és összehasonlítása ........................................................................ 8 Egészségügyi rendszerek működése....................................................................................................... 9 A Dovera szlovák egészségbiztosító együttműködése az Esztergomi Kórházzal................................ 9 Kórházügy.............................................................................................................................................. 10 A teljesítmény szerinti fizetés hatása az angol kórházakban............................................................. 10 Finanszírozás......................................................................................................................................... 11 Szlovákia: az egy állami egészségbiztosító fejleményei.................................................................... 11 A német kötelező betegbiztosítás keretében kötelezően nyújtandó és nem nyújtható szolgáltatások 2009................................................................................................................................................... 11 Humán erőforrás .................................................................................................................................... 13 Megegyezés a honorárium-túllépések mértékéről – Franciaország................................................... 13 Az általános sebészet előre tervezett felosztása speciális szakágakra – Franciaország................... 13 Gyógyszerügy ........................................................................................................................................ 15 Informatizált gyógyszerdokumentáció a francia gyógyszertárakban.................................................. 15 Egészségügyi reformok.......................................................................................................................... 16 Az egészségbiztosítási rendszerre való áttéréssel kapcsolatos tervek Ukrajnában .......................... 16 Az elmúlt 20 év egészségügyi reform-mérlege Csehországban ........................................................ 17 Reformok a horvát egészségügyben ................................................................................................. 18 Egészségügyi törvényjavaslatok az Egyesült Államokban................................................................. 20 Interaktív összehasonlító táblázatok az amerikai egészségügyi reformjavaslatokról......................... 23 Románia egészségügyi rendszerének finanszírozási problémái ....................................................... 24 Regionális Egészségügyi Hatóságok a francia egészségügyben ...................................................... 25 Az egészségügyi teljesítmény növelése Görögországban................................................................. 26 Egészségügyi statisztika ........................................................................................................................ 27 Bizottsági jelentés a Gazdasági Teljesítményről és a Társadalmi Haladásról (Stiglitz jelentés) ........ 27 A cukorbetegséggel kapcsolatos kiadások növekedése Franciaországban ...................................... 33

Válogatás a HealthOnLine cikkeiből- 2009. november 3.

A franciák véleménye a dajkaanyaságról .......................................................................................... 34 Hollandia egészségügye újból az első helyen áll Európában ............................................................ 34 Ország-információk................................................................................................................................ 36 Németország egészségügyi rendszere 2009..................................................................................... 36 Ausztria egészségügye...................................................................................................................... 37 Egészségügyi Világszervezet (WHO) .................................................................................................... 40 Az egészségügyi rendszerek hogyan szolgálják a nemek egyenlőségét?......................................... 40 Felhívás az egészségügyi irányítás erősítésére – WHO ................................................................... 41

2


EU egészségügy Kérdések és válaszok az egészségügyi szolidaritással kapcsolatban: az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése az EU-ban Az életkilátásokat tekintve Európában ma korántsem mindegy, hogy ki melyik országban él, sőt, gyakran az sem, hogy mely régióban. Ezen változtatna most az Európai Bizottság, amely októberben ismertetett intézkedései segítségével csökkentené a fennálló különbségeket. Melyek az egészségügyi egyenlőtlenségek? A szó szoros értelmében véve, az „egészségügyi egyenlőtlenségek” kifejezés az egészségi állapotbeli különbségeket jelenti egyének vagy csoportok között, amelyet pl. a várható élettartammal, halandósággal vagy betegséggel lehet mérni. A szerzőket azok a különbségek érdeklik, amelyek nem az egyén döntéséből származnak, hanem a társadalmi, gazdasági és környezeti változókból erednek és elkerülhetők (pl. élet- és munkakörülmények, oktatás, foglalkozás, jövedelem, hozzáférés a jó minőségű egészségügyi ellátáshoz, betegségmegelőzés, egészségfejlesztési szolgáltatások), amelyek messze túlmennek az egyén ellenőrzési szintjén, és amelyeket a közpolitika szintjén lehet megoldani. Következésképp, az egészségügyi egyenlőtlenségek az elkerülhető és tisztességtelen egészségi állapotbeli különbségekre utalnak, amelyeket a kormányzati akciók, az érdekeltek és a közösségek erősen befolyásolnak, és amelyeket a közpolitika szintjén lehet kiküszöbölni. Mekkorák az egészségügyi egyenlőtlenségek az EU-tagállamok között? 2007-ben a tagállamok között 8 év különbség volt a nők és 14 év a férfiak születéskor várható élettartamában. Számos tagállamban a nemzeti várható élettartam és az EU-átlag közötti különbség nőtt az utolsó két évtizedben. Néhány országban, az EU-trenddel ellentétben, nőttek a mortalitási ráták az elmúlt évtizedben. Az egészséges életévek számában is akár 20 éves eltérések tapasztalhatók. Hatalmas különbségek vannak a gyermekhalandóságban is – egyes országokban több mint ötször annyi gyermek hal megy 1 éves kora előtt, mint a többi országban. Szintén nagyok a különbségek az idő előtti halálozásban, amelyek kezelhetők és megelőzhetők lennének, valamint az egészség szubjektív mércéiben is, mint pl. a saját maga által észlelt egészségi állapot, hosszú távú betegség és tevékenységi korlátozások. Mekkorák az egészségügyi egyenlőtlenségek az EU-tagállamokon belül a lakosság egyes csoportjai között? Az EU-tagországokon belül is vannak egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek az egyes társadalmigazdasági csoportok között. Ezek fiatal korban kezdődnek, és a kor előrehaladtával továbbra is fennállnak és szélesednek, és talán a következő generációra is átörökítődnek. A születéskor várható élettartamban fennálló különbségek a legalacsonyabb és a legmagasabb társadalmi-gazdasági csoportok között (pl. a fizikai és szellemi dolgozók között; alapfokú és felsőfokú végzettséggel rendelkezők között; az alacsony és magas jövedelmi kvintilis között) 4-től 10 évig terjednek a férfiak és 2-től 6 évig a nők esetében. Néhány országban a különbségek növekedtek az utóbbi évtizedekben. A gyermekhalandóság magasabb a legalacsonyabb társadalmi-gazdasági csoportok körében. Mi több, az alacsonyabb képzettségű, jövedelmi helyzetű vagy beosztású emberek több időt töltenek rossz egészségi állapotban. Nagyobb valószínűséggel tartják saját egészségi állapotukat rossznak, mint a gazdagabb társaik.

3


A sérülékeny csoportok (néhány migráns és etnikai kisebbség, hátrányos helyzetű városi és vidéki területen szegénységben élők, a hosszú távú munkanélküliek, az informálisan foglalkoztatottak, a szezonális munkások/napszámosok és a megélhetési farmerek, a munkaerőpiactól távol esők, a munkanélküli háztartások, a hontalanok, a rokkantak, a mentális vagy krónikus betegségekben szenvedők, a minimum nyugdíjból élő idős nyugdíjasok, egyedülálló szülők) különösen nagy mortalitási és betegségtehertől szenvednek. Például néhány országban a roma lakosság várható élettartama az összlakossághoz viszonyítva 10 évvel kevesebb. Mekkora ezen egészségügyi egyenlőtlenségek költsége? A hatalmas egészségügyi egyenlőtlenségek jelentős közvetett gazdasági költségeket eredményezhetnek, azonban ezeket nehéz felbecsülni. Az ezzel foglalkozó pár tanulmány egyikének becslése szerint a gazdasági nyereség, ami abból származna, ha a lakosság egészének egészségi állapotát a magasabb végzettségűek egészségi állapotának szintjére lehetne emelni, az EU GDP-jének 1,2-9%-a közé esne. Mely egészségügyi egyenlőtlenségek jelentenek politikai problémát az EU számára? A Bizottság az EU különböző részein élő emberek, valamint a kedvező és hátrányos helyzetű egyének közötti egészségügyi egyenlőtlenségeket kihívásként tekinti az EU szolidaritás, szociális és gazdasági kohézió, emberi jogok és esélyegyenlőség iránti elkötelezettségére nézve. A lakosság minden szegmense számára az egészség magas szintjének biztosítása (azaz a szükségtelen betegségek és idő előtti halálozások csökkentése) fontos a lakosság elöregedésének kontextusában, az aktív életkor meghosszabbítása, a magasabb termelékenységi és foglalkoztatottsági szint biztosítása céljából. Az elkerülhető betegségek szintén hatalmas költségeket rónak az egészségügyi rendszerekre, és szükségtelen nyomást jelentenek az állami költségvetésre. Melyek a jelenlegi problémák és akadályok az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolásában? Ezek a következő három területre csoportosíthatók: ` A tudatosság, a politikai prioritásként kezelés és az elkötelezettség hiánya a tagállamok és egyéb érdekeltek részéről. Miközben a tagállamok magukévá tették az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentésének elvét, a tudatosság, valamint a cselekvések szintje nagyon változó. A tagállamok implementálnak néhány akciót, de általában hiányoznak az átfogó stratégiák. Ezen felül a végrehajtott politikák esetében hiányzik az értékelés/kiértékelés, amely korlátozza a politikai hatékonyságra vonatkozó tudást, ezáltal pedig akadályozhatja más tagállamok politikájának kidolgozását. ` Az összehasonlítható és rendszeres adatok, monitoring és jelentések hiánya, valamint a meghatározó tényezőkre és hatékony politikákra vonatkozó ismeretek hiánya. Az adatok elérhetősége és megbízhatósága tagállamonként lényegesen változó, hozzájárulva ezáltal ahhoz, hogy a politikai döntéshozók gyakran nincsenek tudatában a probléma mértékének, okainak és következményeinek. Az adatokat nem rutinszerűen gyűjtik a kor, nem, társadalmigazdasági státusz vagy földrajzi dimenzió szerinti összehasonlítás alapján. Miközben néhány ok jól ismert, több információra van szükség az ok-okozati összefüggések fokára és az egészségügyi egyenlőtlenséget meghatározó tényezők relatív súlyára vonatkozóan. ` Elégtelen összehangolt EU-megközelítés az egészségügyi egyenlőtlenségekre vonatkozóan (a „mainstream” hiánya EU-szinten). A politikai folyamatok és támogatás révén, az EU fokozatosan magasabb prioritásként kezdte kezelni az egészségügyi egyenlőtlenségek kérdését a politikai napirenden, és számos olyan EU-politika van, amelyek hatással vannak vagy lehetnek az

4


egészségügyi egyenlőtlenségekre. Mindazonáltal jelenleg nehéz a hatásokat kimutatni, illetve számszerűsíteni. Miért van szükség EU-szintű akcióra? Miközben az egészségügyi és szociális politika terén a fő felelősséget továbbra is a tagállamok viselik, nem minden tagország rendelkezik ugyanazokkal az elérhető erőforrásokkal, eszközökkel vagy szakértelemmel, hogy ki tudja küszöbölni a jelenlegi egészségügyi egyenlőtlenségek okait. Az EUpolitikák szerepet játszhatnak az egészségre gyakorolt közvetett hatásukon keresztül, valamint azáltal, hogy segítenek leküzdeni a jelenlegi cselekvési akadályokat. Az EU jobban tudja biztosítani a szükséges, megbízható és összehasonlítható adatokat az egészségügyi egyenlőtlenségek méréséhez, mint az egyes tagországok. Az EU Kohéziós Politikája révén pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak, amelyet az egészségügyi egyenlőtlenségek olyan kulcsfontosságú meghatározó tényezőinek fejlesztésére lehet felhasználni, mint az életkörülmények, képzés és foglalkoztatás, és mostanában az egészségügyi ellátás (egészségfejlesztés, prevenció és kezelés). Az EU felhívhatja a figyelmet az egészségügyi egyenlőtlenségek terjedelmére, következményeire és meghatározó tényezőire, és megerősítheti a leküzdésükre irányuló politikai elkötelezettséget. Megerősítheti a kutatási és tudásbázist különböző eszközökön keresztül (kutatási programok és EU- ügynökségek révén), biztosíthatja az eszközöket a tagállamok és az érdekeltek számára a tapasztalatok és a jó gyakorlat megosztására, valamint fejlesztheti a tagállamok kapacitását. Végül törekedhet az EU- politikák közötti kapcsolatok fejlesztésére (pl. gazdasági, szociális, egészségügyi és környezetvédelmi politikák), hogy ezáltal az egészségvédelem magas szintjét lehessen biztosítani minden EU-polgár számára. A tapasztalatok és jó gyakorlat megosztása, az akció okainak jobb megértése és az EU technikai és pénzügyi támogatása biztosíthatja az akció iránti politikai elkötelezettséget. Mi az akció jogi alapja? Az akciónak, amely az egészségügyi egyenlőtlenségek EU-ban való csökkentésére irányul, jogi alapja az EU Szerződés számos cikkében megtalálható. A 152. cikk kimondja, hogy a Közösségnek garantálnia kell, hogy az összes közösségi politika és tevékenység magas szintű egészségvédelmet biztosít. A 12. és 13. cikk képezik az EU diszkriminációellenes akciójának alapját, pl. a foglalkoztatás és szociális védelem terén. A 125. cikk és a vonatkozó cikkek kimondják, hogy a tagállamoknak és a Közösségnek támogatnia kell a képzett és rugalmas munkaerőt, hogy a foglalkoztatottság magas szintjét elérjék. A 136., 137. és a vonatkozó cikkek arra utalnak, hogy a Közösség és a tagállamok célja az élet- és munkakörülmények javítása, biztosítva a megfelelő szociális védelmet, és küzdeniük kell a kirekesztés ellen. A 158. és 159. cikkek a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítésére irányuló célkitűzését foglalják magukban, a hátrányos helyzetű régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén, beleértve a vidéki területeket is, és támogatva ezeket a célkitűzéseket a Strukturális Alapokon keresztül. Az akció jogi alapját egy „politikai mandátum” kényszeríti ki, amelyben számos EU-szerv, a tagállamok és érdekeltek további cselekvésre szólítják fel az EU-t. Mi a Bizottság javaslata az EU-szintű akciókra? A Bizottság eltökélt szándéka, hogy támogatja és kiegészíti a tagállamok és egyéb érdekeltek egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló erőfeszítéseit. A következő három területen kell intézkedéseket foganatosítani: ` A tudatosság erősítése, az információ- és legjobb gyakorlat cseréjének, valamint a politikai koordinációnak az előmozdítása, az egészségügyi egyenlőtlenségek politikai prioritásként kezelése ` Az adatok elérhetőségének, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek mérésére, monitorozására és jelentéstételére vonatkozó mechanizmusoknak a fejlesztése, valamint az 5


egészségügyi egyenlőtlenségek okaira vonatkozó tudásbázisnak és a leküzdésükre irányuló hatékony politikáknak a fejlesztése ` Fejleszteni a releváns EU-politikáknak az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséhez való hozzájárulását Az akciók magukban foglalják a következőket: ` Indikátorok kidolgozása az egészségügyi egyenlőtlenségek monitorozására, a kor, nem, társadalmi-gazdasági helyzet és földrajzi dimenzió szerinti adatok gyűjtése, a célkitűzés fejlesztése a Szociális Védelmi Bizottságban ` Pénzügyi támogatás biztosítása a PROGRESS-en keresztül ` Fejleszteni az egészségügyi egyenlőtlenségek ellenőrzési megközelítéseket az Egészségügyi Programon keresztül, közös akcióban a részt venni kívánó tagállamokkal ` Módokat kifejleszteni az érdekeltek bevonására európai szinten, hogy elősegítsék a jó gyakorlat fejlesztését és átvételét ` Az egészségügyi egyenlőtlenségek prioritásként kezelése a folyamatban lévő egészségügyi intézkedéseken belül az európai régiók és a Bizottság között ` Felülvizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyek a tagállamok támogatására irányulnak az EU strukturális alapjainak felhasználásában, hogy azokat a tevékenységeket támogassák, amelyek az egészségügyi egyenlőtlenségek leküzdésére irányulnak ` Eszközök és akciók kidolgozása a szakmai képzésre az egészségügyi program, az Európai Szociális Alap és egyéb mechanizmusok felhasználása révén ` Kezdeményezések az EU-tagországokkal együtt, hogy elősegítsék a migránsok, etnikai kisebbségek és egyéb sérülékeny csoportok számára a megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, az egészségfejlesztést, valamint prevenciót ` Ösztönözni a tagállamokat az EU vidékfejlesztési és közös agrárpolitikájának kereteiben rejlő lehetőségek további kiaknázására (iskolatej, élelem a leghátrányosabb helyzetű egyének számára, iskolai gyümölcsellátás), a sérülékeny csoportok, illetve a hátrányos helyzetű vidéki térségek támogatása céljából (AZS) Forrás: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/09/467&format=HTML&aged=0&lang uage=EN&guiLanguage=en 2009-10-26 10:26:27

EU: Együtt a rák elleni harcban 2009. szept. 29-én több mint 300 rákszervezet, betegek és túlélők, egészségügyi szakemberek, kutatók, egészségügyi hatóságok és egészségügyi miniszterek gyűltek össze Brüsszelben, hogy elindítsák az Európai Partnerséget a Rák elleni Akcióért. A nyitóbeszédeket Jose Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, Androulla Vassiliou egészségügyi biztos és Mathild belga hercegnő tartották, és rávilágítottak a daganatos megbetegedések egyénekre és családtagjaikra gyakorolt hatásaira. Ezen felül, megnövekedett a jelentősége a rákról való beszélgetésnek, valamint a stigma és titoktartás feloldásának néhány ráktípus körül. Az EU-ban 3 millió daganatos megbetegedést diagnosztizálnak 6


évente, és a rák mind a férfiak, mind a nők esetében a második legfőbb halálokot képezi. A Partnerség célja, hogy összehozza a releváns szervezeteket, megosszák a szakértelmet, azonosítsák a kihívásokat, valamint 2020-ra 15%-kal csökkentsék az új daganatos megbetegedések számát. Barroso elnök a következőket mondta: „Az Európai Partnerség a Rák Elleni Akcióért lehetővé teszi számunkra az együttműködést és ezáltal az erőforrások, a szakértelem, ill. az eszközök jobb felhasználását. Ez az Európai Unió értékeinek másfajta kifejeződését mutatja, amely a felelősségen és szolidaritáson alapul, valamint azokat az erőfeszítéseket tükrözi, amelyek az embereket kívánják az akciónk középpontjába helyezni”. „Ez a partnerség a bátorságról és az elkötelezettségről szól: a bátorságról, hogy nyíltan beszéljünk a rákról és az elkötelezettségről, hogy együttműködjünk, megbízzunk egymásban és megosszuk a szakértelmet” – nyilatkozta Androulla Vassiliou egészségügyi biztos. Az EU kutatási biztosa, Janez Potočnik a következőket tette hozzá: „A rákellenes kutatás részét képezi az FP7 prioritásainak. A partnerség azt mutatja, hogy fokozni kívánjuk az egész EU-ra kiterjedő koordináció fejlesztésére irányuló erőfeszítéseinket, az Európai Kutatási Térséggel párhuzamosan. Az erők és erőforrások egyesítése a kutatásban hatékonyabbá tesz minket”. A Partnerség célja, hogy támogassa az országoknak a rák leküzdésére irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy keretet biztosít az információ, a kapacitás és a szakértelem azonosításához és megosztásához a daganatos megbetegedések megelőzése és kontrollja terén. Elősegíti az érdekeltek széles körének bevonását, beleértve a nemkormányzati szervezeteket, kutatókat, betegcsoportokat, ipart és a nemzeti hatóságokat, hogy kollektív erőfeszítéssel és közös elkötelezettséggel vegyék fel a rák elleni küzdelmet. Ez a partnerség-megközelítés elősegíti a szétszóródott akciók elkerülését, valamint az erőfeszítések duplikációját azáltal, hogy hozzájárul a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrások jobb felhasználásához. A Bizottság Akció a Rák ellen politikai okmányát 2009 júniusában fogadták el, amely kitűzte a Partnerség céljait és akcióit. A daganatos megbetegedések 1985 óta képeznek prioritásterületet az EU népegészségügyi politikájában. Ez a prioritás három egymást követő Európa a Rák ellen akcióprogramban tükröződött vissza (1987-1989, 1990-1994, 1996-2002). 2003 decemberében a Tanács elfogadta a Rákszűrésre vonatkozó Ajánlást, amely lefekteti a legjobb gyakorlat alapelveit a daganatos megbetegedések korai felismerésére vonatkozóan, és minden tagállamot felhív a mell-, méhnyak- és vastagbélrák nemzeti lakossági alapú szűrővizsgálatok implementálására, megfelelő minőségbiztosítással minden szinten. A Bizottság európai irányelveket adott ki a mellrák és méhnyakrák szűrésre és diagnózisra. 2008. december 22-én a Bizottság elfogadta a Rákszűrésre vonatkozó Tanácsi Ajánlás implementációjáról szóló jelentést.(AZS) Forrás: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/09/1380&format=HTML&aged=0&languag e=EN 2009-10-06 14:12:07

7


Egészségpolitika A GP praxisok online értékelése és összehasonlítása A brit kormány bejelentette, hogy hamarosan kiszélesíti a betegek választási lehetőségét és lehetővé teszi számukra, hogy szabadon regisztrálhassanak egy általuk választott háziorvosnál. Egy új internetes eszköz segítséget nyújt a döntéshozásban és információval szolgál Anglia 8300 háziorvosáról. A szolgálat az NHS webhelyéről érhető el (www.nhs.uk). A nyár folyamán már bevezetett kórházi összehasonlító szolgálathoz hasonlóan az online eszköz megkönnyíti a fontosabb információk egy helyen való megtalálását, mint pl. rendelési idők és a GP praxis által nyújtott egyéb szolgáltatások. A betegek elolvashatják mások megjegyzéseit is a következőkről: ` Milyen könnyű időpontot kapni ` Milyen mértékben ajánlják a GP praxist ` Hogyan kezeli a személyzet a betegeket ` Érezték-e a betegek, hogy beavatták őket az ellátásukat érintő döntésekbe Az egészségügyi miniszter nyilatkozatában kifejtette, hogy az alapellátás választási lehetőségeinek megnyitásával szükségessé válik a betegek elegendő információval való felvértezése. Az új eszköz lehetővé teszi GP praxisok számára, hogy megismerhessék a betegek nézeteit, működésük minőségét és az esetleges javítanivalókat. Az összehasonlító szolgálat segíteni fogja a minőség javulását a háziorvosi ellátásban és újabb lépést jelent annak demonstrálására, hogy az NHS a betegek igényeit tükrözi. A Családorvosi Szövetség elnöke támogatja a kezdeményezést, és úgy véli, hogy a betegek visszajelzése a GP szolgáltatásokról további hatást gyakorol az alapellátás színvonalának emelkedésére. Szeptemberben a kormány bejelentette, hogy a jövő évben el kívánja törölni a háziorvosi ellátásban fennálló határokat, így a betegek szabadon regisztrálhatnak majd bármelyik háziorvosnál. A jelenlegi rendszer szerint a GP praxisok ellátási terület alapján működnek és többnyire az adott területen lakó betegeket fogadják el. (SZL) Forrás: http://nds.coi.gov.uk/clientmicrosite/Content/Detail.aspx?ClientId=46&NewsAreaId=2&ReleaseID=4075 16&SubjectId=36 2009-10-29 13:08:29

8


Egészségügyi rendszerek működése A Dovera szlovák egészségbiztosító együttműködése az Esztergomi Kórházzal A Dovera, amely jelenleg a legnagyobb magán egészségbiztosító Szlovákiában együttműködési szerződést írt alá az Esztergomi Kórházzal. Biztosítottjai november elejétől vehetik igénybe a kórházi akut és tervezett fekvőbeteg-ellátást. A betegek 13 szakmai osztályt vehetnek igénybe, kezdve a belgyógyászattól egészen a tüdőgyógyászat, balneológia és rehabilitáció szakterületekig. A Dovera egészségbiztosító Párkány és vidéke lakosságának azon kérésére reagált, amely szerint bővíteni kellene az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségét. Eddig a betegek részére csak több tíz kilométer távolságra levő fekvőbeteg-ellátó intézmények voltak elérhetőek. A Dovera felkészült a jövőben az együttműködést a járóbeteg-ellátásra is kiterjeszteni. Esztergom város és a kórház vezetősége büszke az együttműködés létrejöttére, amely remények szerint a betegek javát fogja szolgálni, és bíznak abban, hogy a betegek hosszú távon elégedettek lesznek az ellátással. A biztosítottak felvétele az esztergomi kórházba a kezelő orvos javaslata alapján történik. A díjmentes ellátásra való jogosultságot az európai egészségbiztosítási igazolvány alapján szerzik meg, amelyet az egészségbiztosító térítés nélkül adja ki számukra. (VM) Forrás: TASR, 2009. 10. 16. 2009-10-22 10:05:14

9


Kórházügy A teljesítmény szerinti fizetés hatása az angol kórházakban A British Medical Journal által publikált tanulmány azt vizsgálta, hogy az Anglia akut kórházaiban bevezetett új teljesítmény szerinti fizetési rendszer (Payment By Results, PbR) milyen változásokhoz vezetett az ellátásban. Az angol egészségügyi minisztérium 2002 áprilisában készítette el irányelveit az új kórház finanszírozási rendszer elindítására. A Payment By Results esetátalány alapú díjszabási rendszer, melyben a kórházaknak nyújtott térítés közvetlen kapcsolatban áll az ellátott betegek számával és összetételével. A rendszer hatását a University of Aberdeen kutatói vizsgálták három mérték összehasonlításával: volumen, költség és minőség az angliai kórházi ellátásban. A kutatás eredményei rámutattak, hogy az átlagos tartózkodási idő jobban csökkent és az egynapos ellátás aránya gyorsabban növekedett azokban a kórházi trösztökben, ahol a PbR-t bevezették. Szintén bizonyságot nyert a teljesítmény szerinti fizetés bevezetése és az akut kórházi tevékenység növekedése közötti kapcsolat, mely rámutat a betegellátás forgalmának növekedésére. Az ellátás minőségét illetően a PbR nem hozott sok változást (kórházi mortalitás, 30 napos posztoperatív mortalitás, sürgősségi újrafelvétel csípőprotézis műtét után). Mindezek alapján a szerzők szerint az egységnyi költségek csökkentése megvalósítható anélkül, hogy az ellátás minőségét károsan befolyásolná. (SZL) Forrás: http://www.bmj.com/cgi/content/full/339/aug27_2/b3081 http://www.bmj.com/cgi/content/abstract/339/aug27_2/b3047 2009-10-13 11:45:46

10


Finanszírozás Szlovákia: az egy állami egészségbiztosító fejleményei A szlovák kormány 2009. szeptember 30-án megerősítette a két állami - Általános (VsZP) és Közös (SZP) egészségbiztosító összevonásáról hozott határozatát. Az összevont Általános Egészségbiztosítónak (VsZP) 2010. január 1-jétől 3,5 millió biztosítottja lesz, és az egészségbiztosítási piac 67%-ára terjed majd ki. A kabinet döntött arról is, hogy 100%-kal, azaz 65,1 millió euróval növelik a VsZP alapvagyonát, aminek célja a gazdasági krízis okozta bevételkiesés, a folyó évi adósságok, valamint az összevonással járó kiadások kompenzálása. Ezen kívül a VsZP 38 millió eurót fogad be az SZP-től. A kormány álláspontja szerint a változásra azért is szükség van, mert Szlovákia egészségbiztosítói közül a VsZP biztosítottjai képezik a legköltségesebb csoportot, ugyanakkor az eddigi rendszerben a beszedett járulékok nem kompenzálták teljes mértékben a költségeket. Fontos cél, hogy az egészségügyi ellátás finanszírozása ne csökkenjen a jelenlegi szinthez képest. Az egészségügyi tárca vezetői szerint jelentős lépést tettek előre az állami egészségbiztosító megerősítésére, amely hatékonyabbá teszi az egészségbiztosítási rendszer működését, növeli a stabilitást. Előnyöket jelent mind a betegek, mind a szolgáltatók számára, mivel egyszerűsödhet a kommunikáció és csökken az adminisztráció. Az összevonás az ügyfeleknek nem okoz semmilyen megterhelést, és a megtakarított pénzügyi eszközöket az állampolgárok egészségügyi ellátásának javítására fogják fordítani.( VM) Forrás: TASR, 2009. 09. 30. 2009-10-07 10:49:49

A német kötelező betegbiztosítás keretében kötelezően nyújtandó és nem nyújtható szolgáltatások - 2009 Németországban elviekben az ún. GKV-Leistungskatalog tartalmazza a kötelező betegbiztosítás által nyújtandó szolgáltatások összességét. Valódi katalógus azonban lista formájában nincs (ún. katalógusként felfoghatóak a DRG, EBM, BEMA, BEL-II, gyógyító eljárások katalógusa stb. jegyzékek). A szolgáltatások katalógusa a Társadalombiztosítás V. (SGB V.) törvénykönyvében csupán mint jogi keret definiált. A törvény kimondja, hogy a biztosítottaknak joguk van orvosi, fogorvosi, pszichoterápiás kezelésre, gyógyszerekkel, kötszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel való ellátásra, otthonápolásra, kórházi ápolásra, valamint rehabilitációs és egyéb szolgáltatások igénybevételére. A szolgáltatásoknak minden esetben elégségesnek, célszerűnek és gazdaságosnak kell lenniük, illetve a szükségesnél nem lehetnek nagyobb mértékűek. Németországban jelenleg a Közös Szövetségi Bizottság konkretizálja az ehhez szükséges keretfeltételeket, az egyes szolgáltatási területeken irányelveket dolgoz ki (a kötelező betegbiztosítás 11


keretében nyújtható elismert vizsgálati és kezelési eljárások, a kötelező betegbiztosítás terhére nem nyújtható eljárások, receptre fel nem írható gyógyító eljárások stb.), melyek az érintett betegbiztosítók, szolgáltatást nyújtók részére kötelező érvényűek. Egyedi esetekben, annak tisztázása érdekében, hogy egy bizonyos orvosi szolgáltatás a kötelező egészségbiztosítás keretében a kötelezően nyújtandó szolgáltatások körébe tartozik-e, a biztosítottak a betegbiztosítójukhoz fordulhatnak tanácsért. (VN) A teljes tanulmány az ESKI honlapján található: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/szolgkat2009-germany.pdf 2009-10-01 12:11:28

12


Humán erőforrás Megegyezés a honorárium-túllépések mértékéről – Franciaország Franciaországban október 15-én a kötelező egészségbiztosítás, a kiegészítő biztosítók és az orvosszakszervezetek honorárium-túllépést korlátozó megállapodást írtak alá. Ezzel a jövőben egy új, szabad honoráriumokkal dolgozó orvos-szektor alakul ki az eddig szintén szabadáras tevékenységű második szektor mellett. A megállapodás lehetővé teszi az orvosok által felszámított díjtételek korlátozását, és ezzel a lakosság számára jobban hozzáférhetővé válnak a színvonalas szolgáltatások, melyek ára is jobban behatárolható lesz. A második szektor helyett választható opcionális szektort a sebészek, az aneszteziológusok és a nőgyógyászok számára állítják fel egy hároméves időtartamra. Az ilyen keretek között való praktizálást a továbbiakban meg lehet hosszabbítani vagy véglegesíteni lehet. Az új szektort választó orvosoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy szolgáltatásaiknak minimum 30%-át a társadalombiztosítás által megállapított díjtételek mellett nyújtják, ugyanúgy, mint az első szektor orvosai, akiknek ez a szerződés által megszabott honorárium érvényes az egész praktizálásukra. Az opcionális szektor orvosai által nyújtott szolgáltatások fennmaradó 70%-ára a szerződéses tarifa maximum 50%-os túllépése alkalmazható. Ennek viszonzásaként, a kiegészítő biztosítók fedezetet vállalnak az ilyen költségtöbbletek térítésére. A gyakorlatban a második szektor orvosaihoz forduló betegek korlátlan költségtúllépés felszámításával is számolhatnak. Az opcionális szektor felkeresése mellett a betegek maximált tarifa mellett juthatnak a számukra szükséges színvonalas ellátáshoz. Az orvosoknak előzetes tájékoztatást kell nyújtaniuk a betegeknek várható költségeikről. Az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAM) szerint a honoráriumtúllépések növekedése az utóbbi években több 100 millió EUR-os nagyságrendű volt. 2006-ban a honoráriumtúllépések 2,1 milliárd EURt tettek ki a 19 milliárd EUR-t meghaladó magánorvosi díjtételekből. (ZLL) Forrás: http://www.mutualite.fr/L-actualite/Soins/Medecine-liberale-et-hopital/Depassements-d-honorairesaccord-avec-les-medecins 2009-10-19 15:56:53

Az általános sebészet előre tervezett felosztása speciális szakágakra – Franciaország Franciaországban a sebészetet sokáig három típusra osztották: általános sebészet, lágyrészi sebészet és a támasztószövetek sebészete. Mindez hamarosan megváltozik a sebészeti szakterületek oktatásában három éve elindított reformkezdeményezés megvalósulásával, melynek révén az általános sebészet 10-12 különböző sebészeti diszciplinára fog tagozódni. 13


Alain Branchereau professzor, a marseille-i Egyetemi Kórházközpont érsebésze - a reform egyik elindítója - szerint - általános sebészek helyett az egyetemek rezidenseiket a továbbiakban már eleve a sebészeti specializációra irányulva urológus-sebészekké, ortopédsebészekké, érsebészekké stb. fogják képezni. Egy másik újításként, a rezidensi időszak első éve után nem a megszokott értelemben vett vizsgát, hanem a teljesítményeket mérő szűrő-értékelést fognak tartani. A rezidensképzés első éve során minden sebész-hallgató még azonos képzésben részesül, és ez lehetőséget teremt - a kezdeti időszakban - a pályaorientáció igény szerinti módosítására. Az egészségügyi szakmák demográfiájára vonatkozó előrejelzések szerint, a rezidensi helyek tagozódására a 2010-2011-es tanévben kerül majd sor. Az újítás célja, hogy szakterületek szerint és régiók közötti viszonylatban teremtsen több rezidensi helyet, illetve hogy a gyakorlati idő 3. szakaszában több fakultás nyújtson lehetőséget a praktizálásra való sikeres felkészüléshez. Branchereau professzor a szakmai specialitások – pl. kézsebészet – területén szerzett gyakorlatot is külön erre vonatkozó diplomával hitelesítené. Ezzel a rezidensi időszakot követő képzés átstrukturálása szintén időszerűvé válik. A munkacsoport az általános ellátást nyújtó kórházközpontokban két szemeszteren át teljesítendő gyakorlatot is megszüntetné, és e helyett lehetővé tenné a rezidensek számára, hogy egy vagy két szemeszteren át bármely, az egyetemek akkreditációjával rendelkező állami vagy magán létesítményben végezhessék gyakorlatukat. A reformhoz fűzött remények szerint az új képzési módszerek révén a hallgatók jobb felkészítést nyernek pályájuk sikeres gyakorlásához, de a Francia Orvosi Kamara máris aggályát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a túl-specializálódás miként fog hatni az ügyeleteken jelentkező rendkívül sokféle sürgős eset ellátására, mely átfogó kompetenciát igényel. (ZLL) Forrás: http://www.lepoint.fr/actualites-sciences-sante/2009-10-13/reforme-disparition-programmee-de-lachirurgie-generale/1055/0/385350 2009-10-14 13:28:57

14


Gyógyszerügy Informatizált gyógyszerdokumentáció a francia gyógyszertárakban Míg az informatizált személyes orvosi dokumentáció - 2004-es előrejelzése óta - még mindig csak a kezdeti stádiumában van Franciaországban, ezzel szemben a számítógépes gyógyszerdokumentáció (DP) gyakorlati alkalmazása már komoly sikereket könyvelhet el. Hat hónappal az ország egész területére való kiterjesztése után, 5 millió DP-t nyitottak meg az újítást felkaroló gyógyszertárak. A gyógyszerészkamara támogatása mellett kialakított gyógyszerdokumentációs rendszer, melyet először néhány megye vezetett be 2007-ben, és további kiterjesztésére azóta került sor, minden biztosítási fedezet alatt álló állampolgár részére, aki erre igényt tart, nyilvántartást vezet a számára az előző 4 hónap folyamán kiszolgáltatott gyógyszerekről. A gyógyszerszedésre vonatkozó anyagban csupán a biztosított azonosítója, illetve a forgalmazott gyógyszerek mennyisége és kiszolgáltatásának ideje szerepel. A dokumentáció célja a különböző helyszíneken történő gyógyszervásárlás révén esetleg fellépő gyógy-szerkölcsönhatások elkerülése. Egy, a gyógyszerészkamara megbízásából 2009 júniusában végzett felmérés kimutatta, hogy a francia állampolgárok 9%-ának javasolták már a számítógépes gyógyszerdokumentáció igénybevételét. 66%uk azonnal élt a számára felkínált lehetőséggel, és mindössze 4%-uk utasította ezt vissza. 10 gyógyszerész közül több mint 9 kedvezően vélekedik a gyógyszerdokumentáció alkalmazásáról, mely a francia megyék felében már minden második gyógyszertár rendelkezésére áll. A gyógyszerdokumentáció igénybevételével kapcsolatos ismeretek a betegek számára: ` a DP gyógyszerész által történő felállításához a beteg hozzájárulása szükséges, ` a beteg kérheti, hogy bizonyos gyógyszerek ne kerüljenek be a gyógyszerdokumentációjába, ` a beteg megtagadhatja gyógyszerdokumentációja megtekintésének engedélyezését, ` a gyógyszerdokumentáció a beteg kérésére bármikor megszüntethető, ` a beteg másolatot kérhet a gyógyszerfogyasztásával kapcsolatos anyagról, amennyiben ez alapján akarja egy orvos számára áttekinthetővé tenni gyógyszeres kezelést igénylő panaszait. (ZLL) Forrás: http://www.viva.presse.fr/Pres-d-une-pharmacie-sur-deux_12737.html 2009-10-22 11:19:38

15


Egészségügyi reformok Az egészségbiztosítási rendszerre való áttéréssel kapcsolatos tervek Ukrajnában Viktor Juscsenko, ukrán elnök ez év elején aláírásával látta el azt a törvényjavaslatot, mely múlt év decemberében fogalmazta meg először az állam által támogatott kötelező egészségbiztosítás bevezetésének tervét. Kormányforrások szerint azonban az egészségbiztosítási rendszerre való áttérésre 2011 előtt valószínűleg nem kerül sor. A Juscsenko elnök által ratifikált dokumentum alapozza meg azt a biztosítási programot, mely az egész lakosságra való kiterjesztése előtt először a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a munkanélküliek számára fog fedezetet nyújtani. Az új rendszert főként a munkáltatók béreken alapuló hozzájárulásai fogják finanszírozni. Az Ukrajnában már eddig is jelen lévő élet- és egészségbiztosító társaságok helyi szolgáltatókként fognak fellépni, miután erre speciális felhatalmazást kapnak az Egészségügyi Minisztériumtól. Ezzel egyedülálló példáját teremtik meg az állami és a magán szolgáltatók együttműködésének. Az új rendszer tervezett sarokpontjai a következők: ` a munkavállalói fizetések 5-8%-ának megfelelő, béren alapuló havi járulékok, melyeket a munkáltatók fizetnek ` különböző járulékszintek az egyes biztosítotti kategóriákra, így a fogyatékossággal élőkre vagy a munkahelyi balesetet szenvedett dolgozókra ` a biztosítási csomag tartalmának éves felülvizsgálata ` az egészségbiztosítás kifizetéseihez rendelkezésre álló alap az Egészségügyi Miniszter felügyelete alá fog tartozni. Mindazonáltal még eldöntendő kérdés, hogy melyik testület hatáskörébe fog tartozni a járulékok begyűjtése. ` a befolyó összegeket nem kötelező az adott évben felhasználni, ezek fennmaradó hányadát a program következő évben esedékes feladataira is át lehet irányozni. Ukrajnában az utóbbi időben 11 törvénytervezet is született a kötelező egészségbiztosítás bevezetésére vonatkozóan, de az elgondolások még nem valósultak meg a gyakorlatban. A tervezett reform bevezetésére – a júniusi előrejelzések szerint - három szakaszban kerül majd sor: ` a 2011 decemberéig tartó előkészítő fázisra tervezik a lakosság regisztrálását, a kezelési standardok felállítását és jóváhagyását, az egészségügyi szolgáltatások és áraik jegyzékbe vételét, az állami és önkormányzati egészségügyi létesítmények átstrukturálását és a kötelező egészségbiztosításra vonatkozó törvény elfogadását. ` a 2012-es évre tervezett átvezető szakaszban fogják előreláthatólag aláírni a kötelező egészségbiztosítással kapcsolatos megállapodásokat, fenntartva az elsősegély-nyújtó állomások, a gyermekklinikák, a szülészetek finanszírozását, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó másodlagos és harmadlagos szintű létesítmények országos és helyi költségvetésekből történő részleges finanszírozását, valamint a kötelező egészségbiztosításban részt vállaló egészségbiztosítók adóztatásának megszüntetését.

16


A kötelező egészségbiztosítási rendszer teljes körű bevezetése előreláthatólag 2013. január 1-jén fog megvalósulni. Forrás: http://www.ihsglobalinsight.com/SDA/SDADetail15699.htm http://goliath.ecnext.com/coms2/gi_0199-10755710/Interfax-Ukraine-Business-Daily.html 2009-10-29 14:27:34

Az elmúlt 20 év egészségügyi reform-mérlege Csehországban 1989 óta a cseh egészségügy számos átalakuláson ment keresztül, azonban a reform nem fejeződött be. A változások közül két jelentős lépés emelhető ki. A kilencvenes évek elején az állami költségvetésből finanszírozott egészségügyet egészségbiztosításon alapuló rendszerré alakították át. Az ingyenes egészségügy vonatkozásában pedig áttörést jelentett tavaly a regulációs díjak bevezetése, amely alapján a betegek készpénzben fizetnek hozzájárulást az ellátáshoz (vizit-, kórházi tartózkodási és receptdíj). A privatizációs folyamat nyomán a mintegy 200 kórházból csak 20 körül mozog az állami tulajdonban levő kórházak száma - magasan specializált és oktató kórházak, az összes kórházi ágy egyharmadával. A kórházak többsége részvénytársasággá alakult át, ezek 60%-a tartozik az önkormányzatok tulajdonába, vagy magánkórház. Az orvosok fele magánrendelőkben dolgozik, és jelentős a magánkórházakban dolgozók száma is. Privatizálták a gyógyszertárakat és a gyógyfürdők is új tulajdonosokat kaptak. A legutóbbi egészségügyi reformterv részét képezte az egészségbiztosítók és az oktatókórházak privatizációja, azonban ezt nem sikerült végrehajtani. Az egészségügy 1989 óta a kilencvenes években elfogadott és módosított törvények alapján működik. Az újonnan kidolgozott reformtörvényeket szakmai körökben nem kísérte egyhangú egyetértés, ezért nem léptek életbe. Az egészségügyi kiadások az eltelt 20 év alatt az 1989. évi 26 milliárdról 260 milliárd koronára növekedtek, ebből az egészségbiztosítók kiadásai 194 milliárd, a lakosság gyógyszerköltségei 16 milliárd koronát tettek ki, és a regulációs díjakra mintegy négy milliárd koronát költöttek. Az GDP-ből az egészségügyre fordított kiadások aránya 7%, 1989-ben 5% volt. Jelenleg a cseh egészségügyi ellátás színvonala megállja a helyét az EU fejlett országaival való összehasonlításban. Az eltelt húsz év alatt alapvetően változott a szolgáltatások kínálata a korszerű technikai eszközök bevezetésének köszönhetően. A reformfolyamat nem fejeződött be. A sokat vitatott regulációs díjak a parlament legutóbbi döntése szerint egyelőre nem módosulnak. Ugyanakkor továbbra folyik a küzdelem a változtatásukért, illetve megmaradásukért, valamint az egészségbiztosítók és egészségügyi intézmények működésének javításáért, beleértve a gazdasági válság okozta problémák orvoslását is. (VM) Forrás: CTK, 2009. 09. 15. CTK, 2009. 10. 11. 2009-10-22 10:06:01

17


Reformok a horvát egészségügyben 2006-ban a Horvát Egészségügyi Minisztérium közzétette a „Horvát egészségügyi rendszer 20062011-es időszakra vonatkozó Fejlesztési Stratégiáját.” A dokumentum az alábbiak szerint jelölte ki a jövőbeli reformtörekvések célkitűzéseit: ` az egészségügyi rendszer teljes körű informatizálása ` partneri kapcsolat kiépítése az egészségügyi szakemberek és a betegek között ` az egészségügyi szolgáltatások áttekinthetőbbé tétele ` a döntéshozatal és a felelősségi körök decentralizálása ` az egészségügyi ellátás költségeinek szem előtt tartása ` az egészségügyi rendszer különböző szegmensei közötti együttműködés ` a horvát egészségügyi rendszer európai standardok szerinti fejlesztése felkészülve az Európai Unióhoz való csatlakozásra. 2007 végén Horvátországban választásokat tartottak, új kormány alakult. Az új kormány egészségügyi minisztere 2008 novemberében tette közzé reformterveit, melyek főbb célkitűzései a következők: nagyobb hatékonyságra való törekvés, a kiadások középtávú csökkentése, alternatív erőforrások mozgósítása a kiadások fedezésére, és a Horvát Egészségbiztosítási Intézet monopóliumhelyzetének megszüntetése. Az állami egészségügyi rendszer veszteséges. Ennek egyik okát abban is látták, hogy Horvátországban 2008-ig csak az aktív dolgozók fizettek biztosítási járulékot (4,5 millió biztosítottból mindössze 1,5 millióan, 33%,más források szerint 37%). 2007-ben a kórházak adósságállománya már 2,5 milliárd HRK-ra (34,3 millió EUR) volt tehető. A kormány már nemcsak az egyes létesítményekre lebontott anyagi felelősséget kívánta növelni, hanem - kiegészítő finanszírozási forrásként – további co-payment bevezetését vette tervbe. Az egészségügyre fordítandó dohányadó mellett a kiegészítő biztosítás díjának növelése is szerepelt a tervekben. A kötelező biztosítás járulékát az átlag fölött keresők körében kívánták növelni. Horvátország konzervatív koalíciós kormánya nagy horderejű reformját 2009. január 1-jén vezette be. A reform kezdeményezője, Vladimir Milinović egészségügyi miniszter indítványára három főbb újítás lépett életbe: ` minden betegnek kezelési költségei 20%-át önmagának kell állnia. Így a háziorvos felkeresése 2 EUR-ba kerül, a szakorvosi konzultáció ára 7 EUR körül mozog és a kórházi napidíj térítése 14 EUR-t tesz ki. A kiskorúak és a terhes nők mentesülnek a díjfizetés alól. ` a nyugdíjasoknak is kell egészségbiztosítási járulékot fizetniük. Ennek mértéke a nyugdíjak összegétől függ: 3% 350 és 700 EUR közötti nyugdíj esetén, e fölött 5%. Azok, akik minimálnyugdíjban részesülnek, azaz javadalmazásuk nem éri el a 350 EUR-t, mentesülnek az egészségbiztosítási járulék fizetése alól. Jelenleg ez körülbelül 900 ezer embert érint. Utánuk a

18


továbbiakban is a horvát állam fizeti a járulékot, miközben kb. 210 ezer nyugdíjas, akiknek a nyugdíja meghaladja a mentességre jogosító szintet, saját maga fizeti majd a hozzájárulást. ` a co-payment fedezetére szóló kiegészítő biztosítási formát kínálnak. Az év első két hetében már körülbelül 120 ezren iratkoztak fel ehhez az egészségbiztosításhoz, melynek havidíja a biztosított jövedelmétől függően 7 és 18 EUR között mozog. Az ilyen biztosítással rendelkezők számára minden egészségügyi szolgáltatás (kivéve a gyógyszerelést) térítésmentes. Az egészségügyi reform a decentralizációra épül, fókuszában az alapellátási rendszer, azaz az egészségügyi központok állnak. Drasztikus költségcsökkentő intézkedéseket is bevezettek az egészségügyi rendszerben. Pl. a jövőben egy bizottság ellenőrizni fogja a felírt recepteket. A horvát kórházak nem léphetik túl éves költségvetésüket, máskülönben a következő évre lecsökkentik költségvetésüket. Bevezették továbbá az egyes ellátási, kezelési típusok országosan egységes díjszabását is. A betegállomány szigorítására is sor került. Az egészségügyi rendszer által fedezett betegállomány maximális tartama 1 év, vagy megszakításokkal 18 hónap 3 évig terjedően. Ezt követően a betegnek nyugdíjba kell vonulnia. A reform a várakozási idők lerövidítését is megcélozza. Országos várólistát vezettek be, amely alapján a betegek ott kerülhetnek ellátásra, ahol rövidebb a várólista. A tervek szerint az alapellátásból eltűnnek a papír adathordozók (beutalók stb.), és felváltják ezeket a chipkártyák, amelyek a betegekre vonatkozó minden információt tartalmaznak majd. Az egészségügyi miniszter februárban egy Virovitica-ban tartott konferencián nyilatkozott a reformintézkedések sikeréről. Eszerint az új rendelkezésekkel sikerült: ` racionalizálni az anyagi erőforrásokat, ` jobban hozzáférhetővé tenni a gyógyszereket (6 hónapon át igénybe} vehető receptekkel, a drága gyógyszerek jobb elérhetőségével) ` csökkenteni az orvosi rendelők bürokráciáját, ` 35-50 %-kal rövidíteni a várólistákat, ` és felére csökkenteni a Horvát Egészségbiztosítási Intézet adósságállományát. Milinović egészségügyi miniszter azt reméli az új reformtól, hogy megújítja Horvátország széteső egészségügyi rendszerét. A miniszter kb. 288 millió EUR megtakarítást vár 2009 végéig. A szociáldemokrata ellenzék és az orvosok azonban a reform ellen vannak, és kétszintű egészségügyi rendszer megteremtésével vádolják a kormányzó konzervatívokat. Bár a tervezett modellt kedvezőtlenül fogadta a közvélemény, és komoly ellenvetések vannak a nyugdíjasok hozzájárulásaira vonatkozólag, a reformintézkedések már életbe léptek. Forrás: Croatian Minister Announces Health Care Reform. http://www.javno.com/en-croatia/croatian-ministerannounces-health-care-reform_200370 Disputed Health Reform in Croatia. http://www.wieninternational.at/en/node/12397 Croatia’ Health Minister on Healthcare Reform. http://www.javno.com/en-croatia/croatias-healthminister-on-healthcare-reform_237718 19


Croatia To Cut Health Waiting Lists. http://www.javno.com/en-croatia-to-cut-heatlh-waiting-lists 191855 Minister To Stand Down If Health Reform Fails. http://www.javno.com/en-croatia/minister-to-standdown-if-health-reform-fails_204603 Health Minister: I Could Give Up On Reform. http://www.javno.com/en-croatia/health-minister--i-couldgive-up-on-reform_204815 2009-10-21 15:57:25

Egészségügyi törvényjavaslatok az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban a különböző kongresszusi bizottságok három törvényjavaslatot nyújtottak be idén az egészségügy reformjára. Két bizottsági javaslat szerint az egészségbiztosítás büntetés terhe mellett kötelező lenne. A harmadik, a szenátus pénzügyi bizottságának javaslatában a kötelező jelleg valószínűsíthető. Mindhárom javaslat megtartaná a magánbiztosítók, a Medicare és Medicaid rendszerét, legfeljebb változtatásokat tennének azok működésében. Két változat felvázol a meglévők mellett egy állami biztosítási opciót is a lakosság teljes lefedettségének érdekében (jelenleg 47 millió fő nem rendelkezik az Egyesült Államokban egészségbiztosítással).

America's Affordable Health Choices Act of 2009 Committee on Education and Labor, Committee on Ways and Means, Committee on Energy and Commerce Az állami biztosító terve Az amerikai Képviselőház három bizottságának egészségbiztosítási törvényjavaslata júliusban került előterjesztésre a Demokrata Párt és Obama elnök egészségügyi reformjavaslataként. A törvényjavaslatban kifejtett állami egészségbiztosítási opció (Public Health Insurance Option) célja, hogy választási lehetőséget, versenyt és megfizethető fedezetet nyújtson az amerikai lakosságnak. A szövetségi állam által nyújtott egészségbiztosítás a Health Insurance Exchange-en keresztül lenne elérhető. A HIE az egyének és munkaadók egészségbiztosítási fedezetét elősegítő központ, mely a Health Choices Administration hivatalon belül működne. Minden egyén jogosult a HIE-n keresztül nyújtott fedezetre, ha nincs feliratkozva egy biztosítónál, vagy nincs más fedezete. Az egyének és munkaadók HIE részvételre való feliratkozása hároméves menetrend szerint történne, ahol az első évben az egyének és a kisebb munkaadók (10 főig) iratkozhatnak fel, a második évben a nagyobb munkaadók (20 főig), végül az ennél nagyobb létszámú vállalatok jöhetnek. A HIE-re jogosult egyének és munkaadók minden évben szeptembertől novemberig iratkozhatnának fel HIE egészségbiztosításra. A nyitott éves feliratkozás mellett speciális feliratkozás is történne olyan egyének és munkaadók számára, akik elveszítik fedezetüket, megváltozik családi vagy eltartottsági állapotuk, elköltöznek, vagy jelentős jövedelem változáson mennek át. Az egészségbiztosítási opció négy juttatási szinten lehetséges: ` Alap (alapvető juttatások) ` Bővített (költségmegosztással járó további juttatások) ` Prémium (költségmegosztással járó további juttatások) ` Prémium plusz (további juttatások, mint fogászati és szemészeti ellátás). 20


A miniszter határozza majd meg az állami biztosítási díjakat (földrajzi területek szerinti korrekciókkal), melyek a kor, a földrajzi hely és a családi összetétel szerint változhatnak. A díjaknak teljes mértékben fedezniük kell az állami biztosítás által nyújtott szolgáltatások költségét és az állami biztosítás adminisztratív költségeit. A konkrét összegeket csak a törvény jóváhagyásával szabják meg, Állami támogatás A javaslat szól az állami támogatásról, amit azon háztartások kapnának, ahol a szegénységi küszöb 400%-ánál kevesebb a jövedelem. A Medicaid kibővítése A törvényjavaslat tartalmazza még a Medicaid kiterjesztését minden háztartásra, amely a szövetségi szegénységi küszöb 133%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkezik. A tervezet finanszírozása A tervezet finanszírozásában ( a korábban említett díjak mellett) szerepet kapnának a gazdagokra kivetett különadók: 350-500 ezer USD éves jövedelem között keresők esetében a bruttó jövedelem 1%a, 500 ezer és 1 millió között 1,5%-a, 1 millió USD fölött pedig 5,4%. http://docs.house.gov/edlabor/AAHCA-BillText-071409.pdf

Affordable Health Choices Act of 2009 Committee on Health, Education, Labor and Pension Az állami biztosító terve A címében az elsőhöz hasonló törvényjavaslat szintén hangsúlyt fektet a magánbiztosítással szembeni állami fedezet szükségességére. A törvényjavaslat a fennálló munkaadó-alapú rendszerre épít, de választási lehetőséggel szolgál a biztosítás nélküli személyek számára, vagy azok számára, akik nem tudják megfizetni a fedezetet. Az állami egészségbiztosítási opció (Community Health Insurance Option) az American Health Benefit Gateway mechanizmusán keresztül válna elérhetővé. Az AHBG lehetővé tenné az egyének és a munkaadók számára, hogy egészségbiztosítási fedezetet vásároljanak megengedhető áron. Az AHBG irányítása egy nonprofit szervezet által történne. Az állami egészségbiztosítási opcióban való részvétel önkéntes alapú az ellátók és a csatlakozó egyének számára. A biztosítási díjak csak olyan mértékűek lennének, hogy fedezzék a biztosítás költségeit. Az AHBG által közvetített biztosításokat engedéllyel rendelkező biztosítótársaságok nyújtják, melyek kötelesek alapvető egészségügyi juttatásokkal szolgálni. Állami támogatás Az előző tervezethez hasonlóan a terv szerint azon háztartások számára elérhető az állami támogatás, amelyek a szövetségi szegénységi küszöb 400%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. A Medicaid kibővítése Ez a tervezet is tartalmazza a Medicaid kiterjesztését minden háztartásra, amely a szövetségi szegénységi küszöb 150%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkezik. A tervezet nem foglalkozik a finanszírozással. http://help.senate.gov/BAI09A84_xml.pdf http://help.senate.gov/Maj_press/2009_07_15_b.pdf 21


America’s Healthy Future Act Senate Finance Committee A pénzügyi bizottság még dolgozik törvényjavaslatán, de a közzétett szakpolitikai dokumentuma nem tartalmaz állami opciókat az egészségbiztosításban. Tervezetében nonprofit biztosítási szövetkezetet (Consumer Owned and Oriented Plan) szerepel. Célja az egyéni és a kisebb csoportos egészségbiztosítási piacok megreformálása a betegséggel sújtott egyének elleni diszkrimináció megszüntetésére. Egy olyan versengő egészségbiztosítási piac megteremtése mellett áll ki, ahol a biztosítók az ár és a minőség tekintetében versenyeznek, és nem a kockázat szegmentálásának képességében vagy a betegségben szenvedő emberek elleni diszkriminációban. A szakpolitikai opciók tartalmazzák még az állami egészségbiztosítási programok kiszélesítését a legszegényebb lakosok fedezetére. Az adójóváírás nyújtásával megfizethetővé válna a fedezet az alacsonyjövedelmű egyének és kisvállalkozások számára is. Állami támogatás Állami támogatás a terv szerint azon háztartások számára elérhető, amelyek a szövetségi szegénységi küszöb 300%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. A Medicaid kibővítése A tervezet az elsőként ismertetetthez hasonlóan a Medicaid kiterjesztését minden olyan háztartásra javasolja, amely a szövetségi szegénységi küszöb 133%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkezik. A tervezet finanszírozása A tervezet finanszírozásához a javaslat szerint jövedéki adót vetnének ki azokra a biztosítókra, akik 21 ezer USD fölötti éves családi fedezeteket vagy 8 ezer USD fölötti egyéni fedezeteket értékesítenek. http://finance.senate.gov/Roundtable/summary%20of%20coverage%20policy%20options.pdf http://finance.senate.gov/press/Bpress/2009press/prb101309b.pdf

A biztosítás átalakításán kívül a reform az alábbi területeket is érinti: Gyermekek ellátása Egészségügyi adatok digitalizálása Rugalmas fedezet a munkától függetlenül Fiskális stabilitás A felírt gyógyszerek árának csökkentése Jobb minőségű ellátás, megkülönböztetetten az indiánok és az alaszkai őslakosok számára nyújtott szolgáltatások javítása A rákkutatás támogatása Az egészségügyi szakemberek toborzása, A Medicare minőségének és hatékonyságának erősítése Az élelmiszer biztonság növelése (BI, SZL) 22


Források: Sheila Guilloton: Health care reform: What are the differences between the proposed bills? August 7, 2009 http://www.examiner.com/examiner/x-11804-Health-Care-Examiner~y2009m8d7-Health-care-reformWhat-are-the-differences-between-the-proposed-bills Obama Clarifies Health Care Options In Speech Tonight http://www.nowpublic.com/world/obama-clarifies-health-care-options-speech-tonight Obama egészségügyi tervezete http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1902

Interaktív összehasonlító táblázatok az amerikai egészségügyi reformjavaslatokról A Kaiser Family Foundation nevű egészségpolitikai és kommunikációs kutatóintézet interaktív táblázatokat tett közzé az Egyesült Államokban hozott főbb egészségügyi reformjavaslatok összehasonlítására. Az amerikai egészségügyi rendszer átalakítását célzó javaslatok különböző jellemzők és komponensek mentén hasonlíthatók össze, melyek egyenként kiválaszthatók. Idén három törvénytervezetet nyújtottak be a különböző kongresszusi bizottságok (America’s Healthy Future Act, Affordable Health Choices Act, America's Affordable Health Choices Act), de a javaslatok közt találhatók korábbi törvénytervezetek vagy szakpolitikai indítványok is, így összevethetők a többiekkel. A táblázatokat képező információkat rendszeresen frissítik, hogy tükrözzék a javaslatokban beálló változásokat és tartalmaznak új javaslatokat is, amint bejelentésre kerülnek. A kongresszusi tervezetek egymás melletti összehasonlítása összefoglaló információkkal szolgál, míg a Medicare és a Medicaid programokról, valamint Obama elnök reformjavaslatáról részletes leírás található. Bizottsági, elnöki, szenátori, képviselői reformjavaslatok: Senate Finance Committee Senate HELP Committee (Health, Education, Labor and Pension) House Tri-Committee (Education and Labor, Ways and Means, Energy and Commerce) President Barack Obama Senators Tom Coburn & Richard Burr & Representatives Paul Ryan & Devin Nunes Representative John Conyers Representative John Dingell Senator Bernie Sanders Representative Pete Stark Senators Ron Wyden & Bob Bennett Former Majority Leaders: Senators Howard Baker, Tom Daschle, & Bob Dole Representative Tom Price (Republican Study Committee) 23


A fenti javaslatokon belül választható témakörök: Általános állásfoglalás a fedezethez való hozzáférés kiszélesítéséről Egyének kötelező biztosítása Munkaadó kötelezettsége Az állami programok kiszélesítése Egyének biztosítási díjának támogatása Munkaadók biztosítási díjának támogatása Az egészségbiztosítással kapcsolatos adóváltozások Biztosítási szövetségbe tömörülés mechanizmusainak megteremtése Juttatási csomagok tervezete Magánbiztosításra váltás Az állam szerepe Költségvisszatartás A minőség és az egészségügyi rendszer teljesítményének javítása Krónikus ellátás Megelőzés/wellness Egyéb befektetések Finanszírozás (SZL) Forrás: Side-by-Side Comparison of Major Health Care Reform Proposals http://www.kff.org/healthreform/sidebyside.cfm 2009-10-22 13:46:59

Románia egészségügyi rendszerének finanszírozási problémái Ion Bazac román egészségügyi miniszter optimista a co-payment rendszer 2010. január 1-től tervezett bevezetésével kapcsolatban annak ellenére, hogy az orvosok elutasítják a tervet és a bevezetés politikai időzítése sem kedvező. Bazac egy interjúban elmondta, az egészségügyi rendszer átalakításra szorul. Az alulfinanszírozottságot válság idején megoldani nehéz feladat. A hatékony működéshez a GDP 5-6%-át kellene az egészségügyre fordítani, most a GDP 3,5%-át kapja az egészségügy. A rendszernek 18 millió kedvezményezettje van, de mindössze 4,6 millió a járulékfizetők száma. Tervezi a kórházak számának csökkentését is. Elmondta, ha ő marad a miniszter, a jelenlegi 430 rossz kórház helyett 150 jó kórház marad a rendszerben.

24


Az egészségügyi utalványrendszer bevezetését 2010. január 1-vel tervezik. (Korábban ez vizitdíj tervként volt ismert.) Ez évi 350-400 millió EUR extra finanszírozást hozhat a rendszerbe, ami közvetlenül a kórházak költségvetésébe kerül be. A miniszter javaslata szerint az összeg 50%-át a kórházak fejlesztési alapja kapja, a másik 50%-ot pedig kiegészítő személyi kifizetésekre lehetne használni. Az általános szolgáltatási csomag meghatározásával világossá válhat, mit finanszíroz az egészségbiztosítás. Az egészségügyi utalványok ára mérsékelt lesz. Az idei októberi bevezetéstől azért álltak el, mert lakossági tájékoztatási kampányra van szükség. Úgy gondolja, ez a rendszer segíthet a hálapénz kiküszöbölésében, de a hálapénz problémája máról holnapra nem oldható meg. Az új bértáblával kapcsolatban - amely szerint az orvos bére 3000 RON (kb. 190 ezer Ft) körüli elmondta, az összeg nem túl motiváló. (BI) Forrás: http://www.seeurope.net/?q=node/18169 2009-10-08 14:51:46

Regionális Egészségügyi Hatóságok a francia egészségügyben 2010 elejétől 26 Regionális Egészségügyi Hatóság (ARS) fogja irányítani a francia egészségügyi struktúrát és szolgáltatásokat. Az új hatóságok igazgatóit, mint a „Kórház, a betegek, az egészség és a térségek” elnevezésű kórháztörvény központi szereplőit, a Francia Minisztertanács nevezte ki szeptember 30-án. A regionális vezetők feladata lesz a fekvőbeteg-ellátó létesítményekben és az ezeken kívül nyújtott ellátás területi irányítását végző adminisztratív struktúrák szétaprózódásának megszüntetése. Ez az eljárás előreláthatólag hozzájárul majd az egyre nagyobb deficittel küzdő rendszer biztonságosságának és hozzáférhetőségének előmozdításához. Az ARS-ek egyrészt a Hospitalizáció Regionális Hatóságait (ARH), az Egészségügyi és Szociálisügyi Irányító Részlegeket (DASS) és Regionális Hatóságukat (DRASS) fogják átfogni, másrészt az Egészségbiztosításnál - mint az egészségügyi szolgáltatásokat finanszírozó független, paritásos szervezetnél - foglalkoztatott számos dolgozó tevékenységét fogják irányítani. Ily módon az ARS keretében fog tevékenykedni az URCAM (az Egészségbiztosítók Regionális Egyesülete), a regionális pénztárak kórházi részlege, az Egészségbiztosítás orvos-szakértőinek egy része, valamint a Regionális Egészségügyi feladatokat ellátó Szervezetek (MRS). Összességében az ARS 26 igazgatója 159,2 millió EUR, azaz majdnem az egészségügyre fordítandó összköltség fölött fog diszponálni. Mindamellett, hogy a regionális hatóságok felállítása nagy előrelépést jelent, irányításuk problémákat vethet fel, minthogy az Egészségügyi Minisztériumnak és az Egészségbiztosításnak is különálló akcióprogramjai vannak. Ezzel a reformmal előreláthatólag egy olyan országos tanács felállítására kerül majd sor, melynek feladata lesz ezeknek a programoknak a harmonizálása és az ARS-ek tevékenységének meghatározása. Az országos szintű koordinációs stratégia irányítása egészségügyi miniszteri hatáskörbe fog tartozni. Így a Regionális Egészségügyi Hatóságok felállítása csak a kezdetét jelzi a francia egészségügyben várható reformfolyamatoknak. (ZLL)

25


Forrás: http://www.lepoint.fr/actualites-sciences-sante/2009-09-29/agences-regionales-de-sante-une-revolutionpour-le-systeme-de-soins/919/0/381365 2009-10-02 09:41:01

Az egészségügyi teljesítmény növelése Görögországban Görögország egészségügyi statisztikái az OECD országok átlagához hasonló teljesítményeket tükröznek, a görög lakosság mégsem tűnik elégedettnek az ország egészségügyével. Ennek egyik oka, hogy a háztartások egészségügyi kiadásai nagyon magasak, ideértve az informális kifizetéseket is, ugyanakkor a GDP-hez viszonyított állami egészségügyi kiadások a legalacsonyabbak közé tartoznak az OECD országok viszonylatában. Mindez egyenlőtlenséget teremt az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, és ezzel csökken a rendszer hatékonysága az egészségügyi szolgáltatások iránti igények előrelátható növekedése és az állami kiadások korlátozásának szükségessége mellett. Az OECD szerint a görög egészségügyi rendszer teljesítményének növeléséhez a következő négy reformintézkedés lenne célravezető: ` a rendkívül töredezett egészségügyi struktúrának és irányításának egységesebbé tétele, ` az alapellátás színvonalának emelése ` a kórházirányítás modernizálása ` a gyógyszerkiadások felügyeletének szigorítása. (ZLL) Forrás: http://www.olis.oecd.org/olis/2009doc.nsf/linkto/eco-wkp(2009)63 2009-09-28 10:44:34

26


Egészségügyi statisztika Bizottsági jelentés a Gazdasági Teljesítményről és a Társadalmi Haladásról (Stiglitz jelentés)

2008 februárjában, a francia köztársasági elnök, Nicholas Sarkozy elégedetlenségét fejezte ki a gazdaságra és a társadalomra vonatkozó statisztikai tájékoztatással, és felkérte Joseph Stiglitz-et, Amartya Sen-t és Jean-Paul Fitoussi-t, hogy alakítsák meg a Gazdasági Teljesítmény és a Társadalmi Haladás Mérésével foglalkozó Bizottságot (CMEPSP). A Bizottság célja, hogy meghatározza a GDPnek, mint a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás mutatójának a korlátait, beleértve a GDP mérésével kapcsolatos problémákat; áttekintsék, hogy milyen további információkra lehet szükség a társadalmi haladást jobban jellemző indikátorok kialakításához; értékeléseket végezzenek az alternatív mérési módszerekről, és megvitassák, hogy milyen módon lehet megfelelő módon ismertetni a statisztikai információkat. A statisztikai mutatók valóban fontos tényezői a társadalmi haladás útját kijelölő és értékelő, valamint a piacműködést értékelő és meghatározó irányelveknek. Szerepük jelentősen megnőtt az utóbbi két évtizedben, mivel híven tükrözik a lakosság iskolázottságának fokát, az időszerű gazdasági folyamatok komplexitását és az informatika széles körű alkalmazását. Minthogy egyre növekszik a tájékoztatás iránti igény, a statisztikák is egyre újabb területeket fognak át. Méréseink tárgya is meghatározza tevékenységeinket. Gyakran vonnak le következtetéseket arra vonatkozólag, hogy melyek a jó irányelvek abból, hogy a gazdasági növekedést előmozdítják-e, de ha a mérési módszerek tévesek, akkor az ezek alapján születő eredmények is azok lehetnek. Mindazonáltal nagy eltérések lehetnek a jelentős társadalmi-gazdasági jelenségek mint az infláció, munkanélküliség stb. standard mérőszámai és ezek nagyközönség általi érzékelése között. Egyes országokban (pl. Franciaországban vagy az Egyesült Királyságban) ez a különbség bizalmatlanságot szült a hivatalos statisztikák iránt. Ezeket az eltéréseket a következők válthatják ki: ` a statisztikai elvek alkalmazása ugyan korrekt, de a mérési módszerben adódhatnak hibák, ` sok esetben vitatott, hogy melyek a megfelelő elvek, és hogyan kell alkalmazni a különböző elveket, ` amikor nagy változások vannak a jövedelem-eloszlásban, a GDP vagy bármely más egy főre számított összesített adat nem nyújthat megfelelő segítséget a helyzetértékeléshez, ` az elterjedten alkalmazott statisztikák nem tükröznek minden olyan jelenséget, melyek egyre fokozottabban hathatnak az emberek jólétére. Így pl. az egyre nagyobb forgalom lehet, hogy növeli a GDP-t az üzemanyag-fogyasztás fokozódásának tulajdoníthatóan, de az életszínvonalra nem hat ilyen kedvezően, ` a statisztikai adatok közlésének módja megváltoztathatja a gazdasági trendekről alkotott képet. Így igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a GDP-nek, pedig a nemzeti termék vagy a háztartások valós jövedelme ennél lényegesebb jelző lehet. A GDP önmagában jó mutatónak tekinthető, de alkalmazása nem mindig megfelelő.

27


Jó ideje aggályok merülnek fel a gazdasági teljesítmény mérőszámaival kapcsolatban, különösen azokkal, amelyek csupán a GDP-n alapulnak. Ezek a számok különösen a társadalom jólétének mérőszámaiként kérdőjelezhetőek meg. A GDP-vel kapcsolatban már régóta ismert tény, hogy a társadalom jólétének időbeli mérésére különösen ennek gazdasági, környezeti és szociális dimenziójában, azaz a fenntarthatóságra nem alkalmazható. A jelentés tartalmának elkészülése alatt a gazdasági környezetben mélyreható változások történtek. A gazdasági válság a jelentés által javasolt reformok mielőbbi megvalósítását teszi szükségessé. Sokan úgy vélik, hogy a gazdasági krízis azért lépett fel olyan váratlanul, mert nem álltak rendelkezésre megfelelő mérési módszerek. Az olyan mérőszámok, melyek fenn-tarthatóságra vonatkozó értékeléseket is tartalmaznak (pl. a fokozódó eladósodás) visszafogottabb képet festenek a gazdasági teljesítményről, de ilyen mérőszámokkal sok ország nem rendelkezik. A globális felmelegedéssel környezeti krízis elé nézünk. A gazdasági teljesítményre vonatkozó olyan mérőszámok, melyek a környezeti problémákkal kapcsolatos kiadásokat is tükröznék, erősen eltérnének a standard mérőszámoktól. A bizottság tagjainak egyöntetű véleménye, hogy jobb mérőszámokra van szükség, és ezek révén könnyebben ki lehet jutni a világot sújtó válságból. A jelentés nem annyira az irányelvekre, mint inkább a mérésekre összpontosít. A bizottság rámutat az előző években a statisztikai mérések terén tett jelentős előrehaladásra, és folyamatos erőfeszítéseket sürget a rendelkezésre álló statisztikai adatbázis fejlesztésére, és az adatbázison alapuló mutatók további kidolgozására. A jelentést közgazdászok és szociológusok készítették. Egyöntetű véleményük, hogy fontos a kapcsolatteremtés a közösségek – így a statisztikák készítői és felhasználói - között. A bizottság négy befogadó csoport számára készítette jelentését: ` a politikai vezetők számára, mivel a gazdasági krízis idején a „termelés-orientált” méréseken alapuló rendszerről – a bizottság véleménye szerint - át kell helyezni a hangsúlyt az egymást követő generációk jólétére, ` az irányelvek kidolgozói számára, akik keresik azokat az indikátorokat, melyekkel elő lehetne mozdítani a jólétet és a társadalmi haladást, ` a tudományos köröknek, statisztikusoknak és a statisztikákkal dolgozó szakembereknek abban a reményben, hogy az ajánlások révén megtalálják azokat a területeket, melyeken különösen értékes eredményeket lehet elérni, ` a civilszervezetek számára, melyek egyaránt felhasználói és készítői a statisztikáknak, egyben a nagyközönség, illetve az újságírók számára a társadalomban történő változásokról való tájékozódás megkönnyítése érdekében. A jelentés megkülönbözteti az aktuális jólét és a fenntarthatóság értékelését. Az aktuális jóléthez nemcsak a gazdasági erőforrások társulnak, hanem az élet nem-gazdasági aspektusai is (szubjektív életérzések, természeti környezet stb.) Az, hogy a jólétnek ezek a szintjei az idők során fenntarthatóake függ attól, hogy a természetes, fizikális, emberi, szociális tőkekészletek átkerülnek-e az újabb generációk birtokába.

28


A bizottság három munkacsoportban vizsgálta a klasszikus GDP, az életminőség és a fenntarthatóság témaköreit, és munkacsoportjai kutatótevékenysége alapján az alábbiakban ismertetett üzeneteket és ajánlásokat fogalmazta meg: A GDP-n túlmenő vizsgálatok megkezdése előtt célszerű megvizsgálni, hogy a gazdasági teljesítményre vonatkozó intézkedéseket milyen területen szükséges javítani. A gazdasági tevékenység monitorozásához szükséges a termelés mérése. A szolgáltatások körének bővülése és komplexitásának fokozódása a kimenetelek mérését korunkban nehezebbé teszi, mint az előző időkben. Ez vonatkozik az egészségügyi szolgáltatásokra is. Bizonyos szektorokban az output növelése sokkal inkább a minőséggel, mint amennyire a mennyiséggel kapcsolatos. A kormányok az országok jelenlegi gazdasági helyzetében, kollektív és egyénekre lebontott szolgáltatásokat nyújtanak (biztonság megteremtése, egészségügyi szolgáltatások). Tradicionálisan az ilyen szolgáltatások mérésére az input-ot jellemző tényezőket (az orvosok száma) alkalmazták, a kezelések számában megnyilvánuló output helyett. A gazdasági teljesítmény és az életszínvonal megfelelő méréséhez az outputot kell figyelembe venni. A jelentés kulcsfontosságú üzenete, hogy a megfelelő értékelő rendszer kialakításához a gazdasági termelésről a lakosság jólétére kell helyezni a hangsúlyt, és ezt a fenntarthatóság tükrében kell vizsgálni.

Életminőség és egészség Az emberi jólét mérésére a közgazdászok hagyományosan a rendelkezésre álló forrásokra összpontosítanak, melyeket a jövedelem, a vagyon, az áruk vagy a szolgáltatások szerint állapítanak meg. Bár a források fontos tényezők az emberi jólét szempontjából, mégsem bizonyulnak elégségesnek a jólét megállapítására. Az emberi jólét attól függ, hogy a források mire teszik képessé az embereket, és nagy változatosságot mutat az a képesség, hogy az emberek a forrásokat a jólét érdekében használják. Mindez azt sugallja, hogy fontos szerepet játszanak azok az indikátorok, amelyek túlmutatnak a jövedelem, a gazdagság és a fogyasztás mutatóin, és magukba foglalják az életminőség pénzben nem kifejezhető oldalait is. Az életminőség az élet azon aspektusaira vonatkozik, amelyek a gazdasági források irányításán túl alakítják az emberi jólétet. Az egészség az emberi élet tartamát és minőségét meghatározó alapvető jellemző. Az egészség az élet legalapvetőbb összetevőjének számít, mivel anélkül a többi összetevő elveszti értelmét. Ennek ellenére jóval többet tudunk az egészségügy költségeiről és az ellátott betegek számáról, mint az ellátás hatásairól és általában a lakosság egészségi állapotáról. Az egészség hatással van mind az élet tartamára, mind a minőségére. Míg az előbbire igen széles körben állnak rendelkezésre adatok, az utóbbi mérésében maradnak még kihívások. Az egészség értékeléséhez szükség van a mortalitás és a morbiditás megfelelő mértékeire.

Mortalitás A mortalitás jobban mérhető és kevésbe van kitéve hibáknak, mint az egészség más mutatói. A halálozási statisztikák ezért a lakosság egészségi állapotának alapvető indikátorát képezik, és sok kutató pusztán ezek alapján tekint a lakosság egészségére. 1960 óta a csecsemők és a felnőtt férfiak mortalitási rátái jelentősen csökkentek. A felnőtt nők esetében a csökkenés mérsékelt volt, részben a dohányzási szokásokban fennálló különbségek miatt. Azonban a halálozási statisztikák sem problémamentesek. Először is a kor és nem szerinti halálozási ráták teljes népmozgalmi regisztrációs rendszereket igényelnek, melyek többnyire a fejlett országokban állnak csak rendelkezésre. Problémát jelent még az is, hogyan készítsenek összefoglaló statisztikákat a 29


halálozási adatok alapján. A mortalitási ráták vektorok és nem skaláris mennyiségek, vagyis egy számot képeznek kor és nem szerint. Egy átfogó népességi mutató szükségesé tesz bizonyos aggregációs formulák használatát. A nyers halálozási arányok (a mortalitás és a lakosság hányadosa) nem eredményeznek hasznos indikátorokat a lakosság egészségére nézve, mivel a lakosság korösszetételétől függnek. Jelenleg többféle aggregációs formula van használatban, mindnek megvannak az előnyei és a hátrányai: Születéskor várható élettartam Ez a mutató kifejezi a várható élettartamot egy ma született személy számára, aki a jelenlegi korspecifikus halálozási arányt tapasztalja egész élete során. Bár a születéskor várható élettartam az egészségi állapot leggyakoribb indikátora, alábecsüli az élettartamot, ha a mortalitási ráták további csökkenést mutatnak. Standardizált mortalitási ráták A különböző csoportok halálozási arányait olyan módon kell egyesíteni, hogy ne tükrözzék helytelenül a korszerkezetben meglevő különbségeket országok és időszakok között. Medián várható élettartam A kor-specifikus halálozási görbék igen eltérően viselkednek az átlag értékektől – magasak az élet első éveiben, ezután a minimumra csökkennek, majd kb. 30 éves kortól lassan emelkednek.

Morbiditás A morbiditás ill. a nem végzetes betegségek mutatói még nagyobb változatosságot mutatnak, mint a mortalitás mutatói. Ezek az emberek életének fontos mérőeszközei, és az egyén szintjén is használhatók, nem csak a lakosságra vonatkoztatva. Így a morbiditás eloszlása tárgyalható olyan módon, ahogyan az nem lehetséges a várható élettartam esetében. Bár több szakértő szerint a lakosság morbiditása párhuzamosan halad a lakosság mortalitásával, nincs rá garancia, hogy ez mindig így történik. A mortalitás és morbiditás közti viszony változatosságot mutat országonként és népességenként. A morbiditás indikátorai adminisztratív és nyilvántartási adatokon vagy az emberek saját véleményén alapulnak. A következők tekinthetők a legismertebb mutatóknak: Antropometrikus mutatók A magasság és a súly különösen a gyermekek esetében hasznos mutatók, mivel lehetővé teszik a rövid vagy hosszú idejű alultápláltság megállapítását. A táplálkozás és a betegség erősen befolyásolja a felnőtt magasságot az élet első három évében. Betegség-specifikus információk A különböző betegségek gyakoriságáról szóló információk a következőkön alapulhatnak: megbetegedési nyilvántartások, háziorvosi nyilvántartások, kórházi elbocsátási adatok, gyógyszer adatbázisok és egészségügyi felmérések. A lakossági felmérések fontos összehasonlításokra is alkalmat adnak különböző országok között. Az egészségről alkotott saját vélemény általános mutatói Az országos egészség-felmérésekben gyakran feltett kérdés így hangzik: „Hogy szolgál az egészsége általában?” Az így feltett kérdésekre adott válaszok könnyen és gyorsan begyűjthetők, és előrejelzik a később bekövetkező halálozást. Ez a fajta felmérés azonban nem tekinthető a morbiditás objektív mértékének, főleg nemzetközi összehasonlítások esetén, ahol megjelenik a kulturális befolyás és a különbözőképpen alkalmazott skálák.

30


Vignetták A vignetták az általános egészségi állapot kérdéseire adott válaszok elfogultságát próbálják kiküszöbölni. E megközelítésben a válaszadókat felkérik, hogy értékeljenek egy általános helyzetet, amelyben valakinek az egészségi állapota szóba kerül. Ezeket a jelentéseket ezután felhasználják az egészségi állapotról alkotott saját vélemények a standardizálására. Az egészségről alkotott saját vélemény specifikus mértékei Több országos egészség-felmérés specifikus kérdéseket is tartalmaz az egészségi állapot főbb dimenzióiról. Ezek a kérdések gyakran vonatkoznak a látás, hallás, mozgás, gondolkodás és emlékezés képességének korlátaira, vagy érinthetik a fájdalmat és a hangulatot. Mindennapi tevékenység és eszközhasználat a napi tevékenységek során Az egészségügyi felmérések szintén gyűjtenek adatokat a mindennapi tevékenységről és a napi tevékenységek során történő eszközhasználatról. Ezek közvetlen mértékként szolgálnak a funkcionálás különböző dimenzióiról, bár hátránya az, hogy csak az idősebb emberek esetében hasznos, mivel a legtöbb fiatal képes elvégezni ezeket a tevékenységeket.

Egyesített egészség mutatók Az emberek egészségi állapotának különböző dimenziói olyan mutatók kidolgozásához vezettek, amelyek megpróbálják a mortalitást és a morbiditást egyetlen mutatóba egyesíteni. Valamennyi célja a jó egészségben eltöltött átlagos életévek számának kiszámítása, a betegségben vagy egészségkárosodásban leélt évekkel korrigálva. Egészségkárosodással korrigált életévek (DALY) A DALY betegségre vonatkozik: a lakosságban fennálló betegségek terhe megkapható a halálozás vagy az egészségkárosodás következtében elveszett életévek számának összeadásával. Egészségkárosodástól mentes várható élettartam (DFLE) A DFLE számszerűen meghatározza, hogy egy bizonyos korú személy mennyi ideig élhet még egészségkárosodás nélkül. Egészséggel korrigált várható élettartam (HALE) A HALE azon évek számát méri, melyet egy személy teljes egészségben élhet, ha a fennálló morbiditási és mortalitási feltételek fennmaradnak.

Ajánlások A jelentés az alábbi 12 ajánlást fogalmazta meg. 1) az anyagi jólét értékeléséhez nem a termelést, hanem inkább a jövedelmet és a fogyasztást kell figyelembe venni A nettó jövedelem, a háztartások valós jövedelme és fogyasztása jobban jellemzi az életszínvonalat, mint a gazdasági tevékenységet mérő GDP. 2) fokozott hangsúlyt kell helyezni a háztartások perspektívájára Sok OECD országban a háztartások valós jövedelmének alakulása egészen eltérő, jóval alacsonyabb a GDP alakulásánál. 31


3) a jövedelmet és a fogyasztást a jó anyagi helyzettel együtt kell szemlélni A jó anyagi helyzettel kapcsolatos mérések központi szerepet játszanak a fenntarthatóság mérésében. 4) nagyobb figyelmet kell fordítani a jövedelem-eloszlás, a fogyasztás és az anyagi jólét kérdésére Az átlagos jövedelem, fogyasztás és jólét nem nyújt átfogó képet az életszínvonalról. 5) Ki kell terjeszteni a jövedelemmel kapcsolatos méréseket azokra a tevékenységekre, melyek nem piac-orientáltak Sok olyan tevékenységet, melyek révén a háztartások termékeket állítanak elő, nem számítják bele a jövedelemre és a termelésre vonatkozó hivatalos mérésekbe, jóllehet ezek jelentős gazdasági tevékenységet jelentenek. A jólét fogalma sokrétű fogalom. Dimenziói a következők: ` az anyagiakon alapuló életszínvonal (jövedelem, fogyasztás, jó anyagi helyzet) ` egészség ` iskolázottság ` személyes tevékenységek (munkatevékenység) ` politikai szólás-szabadság és irányítás ` társadalmi viszonylatok ` környezeti tényezők ` gazdasági és fizikális biztonság megléte, illetve ennek hiánya A jólét objektív és szubjektív dimenziói egyaránt fontosak. 6) az életszínvonal objektív körülményektől és lehetőségektől függ Intézkedéseket kell hozni az emberek egészségi állapotának, iskolázottságának, személyes tevékenységeinek és környezeti tényezőinek javítására. 7) az életszínvonalra vonatkozó minden dimenzióra vonatkozó mutatóknak átfogó módon kell értékelniük az egyenlőtlenségeket Az egyenlőtlenségeket társadalmi-gazdasági csoportok, nemek, generációk és egy új jelenség, az immigráció viszonylatában kell vizsgálni. 8) a felméréseket oly módon kell kidolgozni, hogy személyekre lebontva tárjanak fel kapcsolódási pontokat minden életminőséggel kapcsolatos terület között A speciális területekre vonatkozó irányelvek kialakításánál az életszínvonal különböző dimenzióinak mutatóit együttesen kell áttekinteni. 9) a statisztikai hivataloknak különböző mutatószámok létrehozatala révén kell szolgáltatniuk a szükséges információt az életminőség különböző dimenzióinak összesítéséhez Jóllehet az életminőség értékeléséhez számos indikátor szükséges, komoly igény van a mutatók összegzésére. 10) az objektív és a szubjektív jólétre egyaránt vonatkozó mérések kulcsfontosságú információt nyújtanak az életminőségről. Így a statisztikai hivataloknak kérdőíveikkel fel kell térképezniük az életszínvonalra vonatkozó személyes értékeléseket, tapasztalatokat és prioritásokat.

32


A kutatások kimutatták, hogy lehetőség nyílik hasznos és megbízható adatok összegyűjtésére a szubjektív és objektív jóléttel kapcsolatban. A bizottság központi kérdésként kezelte kutatásaiban a fenntarthatóságot, melynek jövővel kapcsolatos vonatkozásai számos feltételezésen és normatív választáson alapulnak, így mérése jóval bonyolultabb, mint a jólét és a teljesítmény aktuális helyzetben való mérése. 11) a fenntarthatóság értékelése az indikátoroknak egy olyan, jól meghatározott együttesét feltételezi, mely a háttérben lévő készletek variációit tartalmazó együttesként értelmezhető. Ebben szerepelnie kell a fenntarthatóság financiális mutatójának, de a mutatóknak elsősorban a fenntarthatóság gazdasági vonatkozásaira kall összpontosítaniuk. A fenntarthatóság méréséhez minimum azokra az indikátorokra van szükség, melyek a jövőbeli jólét fenntarthatósága szempontjából lényeges tényezőkben mennyiségi változásokat jeleznek. 12) a fenntarthatóság környezeti aspektusai jól megválasztott fizikális indikátorokon alapuló külön follow-up vizsgálatot érdemelnek. Szükség van a környezetkárosodást kiváltó veszély- szintek közelségét egyértelműen meghatározó mutatóra (így az üvegházhatást kiváltó gázok légköri koncentrációjának mutatójára mint a klímaváltozás kiváltásában szerepet játszó veszély közelségét jelző indikátorra. A bizottság jelentésével a tudományos eszmecsere elindítását kívánja szolgálni, és reményét fejezi ki aziránt, hogy dokumentuma ösztönzőleg fog hatni a gazdasági teljesítmény és a társadalmi haladás értékeléséhez segítséget nyújtó új mutatószámok kidolgozására. (ZLL, SZL) Forrás: Report by the Commission on the Measurement of Economic Performance and Social Progress Professor Joseph E. STIGLITZ, Chair, Columbia University Professor Amartya SEN, Chair Adviser, Harvard University Professor Jean-Paul FITOUSSI, Coordinator of the Commission, IEP www.stiglitz-sen-fitoussi.fr

A cukorbetegséggel kapcsolatos kiadások növekedése Franciaországban A statisztikák szerint Franciaország mintegy 2,5 millió állampolgára orvosi monitorozás alatt álló cukorbeteg, és az ellátásukkal kapcsolatos kiadások évente közel 1 milliárd EUR-ral növekednek. 2007ben a cukorbetegség kezelésére fordított összkiadás elérte a 12,5 milliárd EUR-t, azaz az egészségbiztosítás kiadásainak 9%-át. Az emelkedő tendencia főként a betegek számának növekedéséből és ellátásuk intenzívebbé válásából adódik. 2007-es adatok szerint az éves növekedés üteme 5,7%-os volt. A kiadások elsőként a kórházaknál jelentkeznek (mintegy 4,7 milliárd EUR) főként olyan kardiovaszkuláris problémákkal küzdő betegek hospitalizációjával, (mely összességében 1,1 milliárd EUR-t tesz ki) akiknek a szív és érrendszeri megbetegedéséhez a diabetes is hozzájárult. A költségeket generáló másik tényező a betegek gyógyszerelése, mely a cukorbetegeknek nyújtott visszatérítések több mint negyedét képezi (3,4 milliárd EUR 2007-ben).

33


Franciaországban, mint a fejlett ipari országok többségében, a 2. típusú diabetes szinte járványszerű méreteket ölt. A lakosság számának növekedése, az elöregedés (a betegek átlag-életkora 65 év, illetve minden negyedik beteg 75 éves vagy ennél idősebb), az elhízás egyre gyakoribbá válása (a cukorbetegek közül minden tizedik túlsúllyal küzd) mindez hozzájárul ahhoz, hogy a diabetes egyre szélesebb tömegeket érint, és előfordulásának gyakorisága megközelíti a 4%-ot. (ZLL) Forrás: http://www.viva.presse.fr/spip.php?page=article&id_article=12800.html 2009-10-28 14:31:04

A franciák véleménye a dajkaanyaságról Októberi felmérések szerint a francia állampolgárok 65%-a a dajkaanyaság engedélyezése mellett foglal állást, és ez az arány növekedést mutat a Sonda Ipsos által januárban regisztrált 61%-hoz képest. A gyakorlat legalizálását szorgalmazók között nagyobb arányban szerepelnek a nők (68%), a 25-29 évesek (68%), és a 25-34 évesek, akiket a sterilitás problémája érzékenyebben érinthet. Három hónappal a bioetikai törvénykezés helyzetének áttekintése után, melynek záró szakasza 2010 első felére várható, a nagyközönség fokozott érdeklődést tanúsít a dajkaanyaság iránt, melynek legalizálását az Orvosi Kamara márciusban elutasította. 1994 óta Franciaországban tiltó rendelkezés van érvényben a dajkaanyaságra vonatkozólag, mely 15000 EUR összegű bírsággal és egy év szabadságvesztéssel is sújtható. Így sok gyermekre vágyó pár külföldön keres problémájára megoldást, nevezetesen Ukrajnában vagy Indiában, ahol a törvény ezt nem tiltja. (ZLL) Forrás: http://www.viva.presse.fr/spip.php?page=article&id_article=12713.html 2009-10-15 11:16:06

Hollandia egészségügye újból az első helyen áll Európában Hollandia egészségügye 2009-ben újból az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index (EHCI) első helyén áll, és ez az EHCI fennállása (2005) óta először fordul elő. Dánia szintén tartja kiemelkedő pozícióját az élenjáró országok – Izland, Ausztria és Svájc - között. A felmérésben szereplő egészségügyi rendszerek többségénél általános javulás tapasztalható, így reformfolyamatok zajlanak nemcsak Hollandiában, hanem Írországban és a Cseh Köztársaságban is. Ezzel szemben folyamatos visszaesés érzékelhető Spanyolország, Portugália és Görögország egészségügyében, ugyanakkor Kelet- és Közép-Európa nagy részét a gazdasági válság érinti különösen érzékenyen. Dr. Arne Bjornberg, a felmérést végző Health Consumer Powerhouse kutatóintézet kutatási igazgatója szerint a holland egészségügy eredményre vezető megközelítése szabályozott struktúrában ötvözi a pénzeszközökért folyó versenyt és a szolgáltatások nyújtását. Az országban megfelelő tájékoztatási 34


eszközök teremtenek lehetőséget a fogyasztók aktív választásainak előmozdításához. Hollandia már idejekorán bevonta a betegeket a kezelésükkel kapcsolatos döntéshozatalba, és ennek jótékony hatása már számos vonatkozásban megmutatkozik. Johan Hjertqvist, a kutatóintézet elnöke rámutatott, hogy az Európa-szerte fokozódó betegmobilitás révén egyre nő az egészségügyi rendszerek transzparenciája iránti igény. Az Európai Unió a határokon átívelő egészségügyi ellátás bevezetését tervezi, de ehhez a betegek jóval átfogóbb tájékoztatása szükséges. Az ez évi adatok is jelzik, hogy a betegeket a döntéshozatalba bevonó kormányok intézkedése nyomán a betegek elvárásai is ösztönzőleg hatnak az ellátás színvonalát emelő tendenciákra. Az EHCI 2009 felmérés 38 minőségmutatót sorol a következő 6 kategóriába: ` betegjogok és tájékoztatás, e-egészségügy, várakozási idő, kimenetelek, a szolgáltatások sora és hozzáférhetősége, gyógyszerelés. Az egyes kategóriák élén a felmérés eredményei szerint a következők állnak: ` betegjogok és tájékoztatás: Dánia ` e-egészségügy: Dánia, Hollandia ` várakozási idő: Albánia, Belgium, Németország, Svájc ` kimenetelek: Svédország ` a szolgáltatások sora és hozzáférhetősége: Belgium, Luxemburg, Svédország ` gyógyszerelés: Dánia, Hollandia Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 2009-et, mely fogyasztóközpontú szemléletet tükröz, az Európai Bizottság – Információs Társadalom és Média Főigazgatóság – közreműködésével hozták létre. Az EHCI 2009 tevékenységét az EU jelenlegi svéd elnökségének fennhatósága alatt látja el. (ZLL) Forrás: http://www.healthpowerhouse.com/ 2009-09-29 11:04:44

35


Ország-információk Németország egészségügyi rendszere 2009 Gazdasági–politikai háttér A német gazdaságra a több éve tartó stagnálás után 2004 és 2006 között lassú növekedés volt jellemezhető (1,6%-2,7%). 2007-től a gazdaság növekedése kezdett visszaesni (2007:2,3%; 2008-ban 1,7%). A pénzügyi-gazdasági válság kitörése és elmélyülése a német gazdaságot is megrázta, habár jelenleg a gazdaság helyzetéről kirajzolódó kép kedvezőbb, mint ahogy azt várták. A válság nem egyformán érinti az ágazatokat. Legjobban az exportáló vállalatokat és a belföldi keresletre beruházási javakat gyártókat érintette. A gyógyszeripar, a biztosítási ágazat, az élelmiszer-feldolgozóipar, a vendéglátás, a kiskereskedelem és a személyi jellegű szolgáltatások stabilabb helyzetben vannak. Az egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson számolva 2007-ben 34393 USD volt. A munkanélküliségi ráta 2005-től 2009-ig csökkent (2005: 10,6%, 2007: 8,3%, 2008-ban 7,2%). A gazdasági vállság miatti létszámleépítések és elbocsátások miatt azonban 2009-től ismét növekedés várható a munkanélküliek számában. A GDP-arányos államháztartási hiány 2008-ban a GDP 0,1 % volt. 2001 óta 2006 volt az első év, amikor a mutató nem haladta meg a maastrichti kritériumokban meghatározott 3% -os határt, (értéke:1,7% volt). A 2007. évben a hiány az előrejelzéseknek megfelelően csökkent és a GDP 0,2%-a körül alakult. A fogyasztói árak a 2008-ban 2,8%-kal nőttek. A bruttó államadósság mértéke a GDP 65,9%-a volt. Németország államformáját tekintve szövetségi köztársaság. A német Bundestagban a legutóbbi 2009. évi 17. választás eredményeképpen a következő pártok alkotják a kormánykoalíciót: a konzervatív Német Keresztény Demokrata Unió (CDU), a Keresztény Szociális Unió (CSU) és a Szabad Demokrata Párt (FDP). A választások eredményeképpen az ellenzékhez tartoznak: Szociáldemokrata Párt (SPD), a Zöldek (Bündnis 90/die Grünen), valamint a Baloldali Párt (Die Linkspartei). Egészségügyi rendszer A német egészségügyi ellátás szervezete a szövetségi államrendhez alkalmazkodik. Az irányítás felelőssége a szövetségi és a tartományi kormányok között, valamint a helyi egészségügyi hatóságok és szervezetek között oszlik meg. Az egészségügyi ellátás állami feladat, de a szövetségi, tartományi szolgáltatókon kívül számos nonprofit és profitorientált szervezet is részt vesz benne. Németországban a lakosság körülbelül 90%-a részesül a szolidáris alapú kötelező egészségbiztosításban, mintegy 10% a magán egészségbiztosítókkal szerződöttek aránya (2008). A magán biztosítókkal szerződők körébe a vállalkozók, köztisztviselők és a bizonyos jövedelmi szintet meghaladó (4050 euró/hó) lakosok tartoznak. Kiegészítő magán biztosítással (2007) a lakosság 24%-a rendelkezik, melyből a kötelező biztosítottak aránya 17%-ot tesz ki. A kötelező egészségbiztosítás egyrészt a tartományi fennhatóság alatt álló, de pénzalapjukkal önállóan gazdálkodó biztosítókon, másrészt szövetségi szintű kötelező biztosítókon alapul. A biztosítók non-profit módon, önkormányzati elven működnek.

36


Finanszírozás 2007-ben az egészségügyi kiadások az ország GDP-jének 10,4%-át tették ki (OECD átlag: 8,9%). Németország az egyike azoknak az Európai Unióhoz tartozó tagországoknak tehát, ahol a GDP egészségügyre fordított hányada igen jelentős. Az állami költségvetés egyik leggyorsabban növekvő tételéről van szó, melynek fő okai a demográfiai változások és a magasabb minőséget biztosító, de ezzel együtt drágább orvosi technika alkalmazása. Ezzel egy időben az egy főre jutó egészségügyi kiadás alapján (2007: 3 588 US dollár vásárlóerő paritáson) Németország az OECD országok rangsorában már csupán a tizedik helyet foglalja el. (2007-ben az OECD országokban az egy főre jutó átlagos egészségügyi kiadás 2964 US dollár volt. A legmagasabb egy főre jutó kiadás az Egyesült Államokat (7290 US dollár) jellemezte, majd Norvégia, Svájc és Luxemburg következnek a sorban 4000 US dollár feletti kiadással.) Az egészségügyi kiadások 2000 és 2007 között éves szinten Németországban átlagosan 1,4%-kal növekedtek, ami más OECD országokkal összehasonlítva az adott időszakban a legalacsonyabb növekedést jelenti (OECD országok átlagos növekedése 2000-2007: 3,7%). Az egészségügyi kiadások relatív lassú növekedés részben a reformok költségcsökkentő intézkedéseinek köszönhető. Az egészségügyi ellátás anyagi hátterét túlnyomórészt a közkiadások nyújtják (2007-ben az állami és magán költségviselés megoszlása 76,9%, illetve 23,1%). Az állami szektor részéről főként a kötelező betegbiztosítás járulékaiból (50% felett), az 1996-óta egyre jelentősebbé való ápolásbiztosításból (közel 10%), illetve az adókból (mintegy 10%) befolyt bevételek, a magánszektor részéről a magánbiztosítási díjakból (közel 10%) és a privát kiadásokból származó bevételek dominálnak. A teljes tanulmány az ESKI honlapján érhető el: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/nemetorszag2009.pdf 2009-11-02 15:46:42

Ausztria egészségügye A 8,3 millió lakosú Ausztriában az egészségügy rendszere társadalombiztosításon alapul. Az országban 22 szociális (nyugdíj, baleset, betegbiztosítás) biztosító közül 19 foglalkozik betegbiztosítással, ezek területi és foglalkoztatási kategóriába tartozás alapján szervezettek. Minden tartomány rendelkezik egy területi biztosítóval, rajtuk kívül a közalkalmazottaknak, a vállalkozóknak (ipari és kereskedelmi), a mezőgazdaságban dolgozó vállalkozóknak valamint a bányászoknak és vasutasoknak van önálló biztosítójuk, valamint 6 vállalati biztosító is működik még az országban. A biztosítók között nincs verseny. Egyes csoportok: pl. az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek stb., kiléphetnek a kötelező betegbiztosítás rendszeréből. A törvény által előírtak szerint a lakosok foglalkozásuk vagy lakóhelyük szerint kerülnek besorolásra a biztosítóhoz. Az egészségügyi rendszerben a hatáskörök megoszlanak a szövetségi kormány és a kilenc tartományi hatóság között. A kormány felelős az egészségügyi ellátásért a törvényben rögzített kivételek mellett. A legfontosabb kivétel a kórházi szektor, ahol a kormány felelőssége az alaptörvényre terjed ki, amely alkalmazása a tartományok hatásköre. Szövetségi feladat a kórházi szektor egészségügyi szakmai felügyelete, ellenőrzése. Az állami és a magánszektor egyaránt részt vesz a szolgáltatásokban.

37


Az egészségügyi kiadások 2006-ban a GDP 10,1%-át tették ki. Ezzel az ország több mint egy százalékponttal volt a 8,9%-os OECD átlag felett. A társadalombiztosítás az egészségügyi kiadások kb. 45%-át adta, adóból (szövetségi kormány, tartományi és helyi önkormányzatok) finanszírozták a kiadások 31%-át, a magánkiadások 24%-ot tettek ki. A betegbiztosítási járulék együttes mértéke 2008-tól a bruttó kereset 7,65%-át teszi, minden foglalkozási kategória számára egységes. A csökkenő bérhányad, a munkanélküliek és nyugdíjasok után fizetett állami hozzájárulás csökkenése miatt a társadalombiztosítás bevételi bázisa egyre lassabban növekszik. A kiadások növekedésére hat többek között a magas akut ágyellátottság, a lakóhelyközeli ellátás biztosítása valamint a fekvőbeteg és az ambuláns szektor közötti hiányzó kapcsolódás. Mindezek következtében a területi betegpénztárak hiánnyal küzdenek. A kórházon kívüli ellátás szereplői a társadalombiztosítókkal szerződnek. (A kereteket szerződésben az Osztrák Társadalombiztosítás Főszövetsége és az orvosi kamarák tartományi szervezetei határozzák meg; szabályozzák a honoráriumokra, a szolgáltatások mennyiségére, a szolgáltatók számára és az orvosi szolgáltatások díjazására vonatkozó feltételeket. Amennyiben nem születik megállapodás, a reformtervek szerint a jövőben ilyen esetekben egyedi szerződések köthetők.) A kórházak finanszírozása részben (mintegy 50%) a tartományi alapokon keresztül történik, amelyek a társadalombiztosítás forrásain (40%) kívül szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati pénzeszközöket (kb. 10%) tartalmaznak. Ebben a formában a biztosítók által nyújtott finanszírozást a szövetségi kormány és a tartományok között kötött megállapodások szabályozzák úgy az állami kórházak, mint az ellátásban résztvevő magánkórházak számára. Ez az összeg a 9 tartományi alapon keresztül jut el a kórházakhoz, a teljesítményelvű kórház-finanszírozási rendszer alapján. A teljesítményelvű kórház-finanszírozási rendszer keretében a magánkórházak (szanatóriumok) meghatározott eseteinek, illetve szolgáltatásainak finanszírozását is a társadalombiztosítás végzi a Magánkórházak Finanszírozási Alapjába történő befizetés révén. Itt olyan szolgáltatások térítéséről van szó, amelyek a kötelező betegbiztosítás hatáskörébe tartoznak. A kórházak költségvetésének fennmaradó 50%-ából 40% a tulajdonosok hozzájárulása (beruházási és fenntartási költségek), 10% magánbiztosítás vagy önrész. Ezek az összegek közvetlenül a kórházakhoz kerülnek. A finanszírozási rendszerben a helyi autonómia következtében tartományonként jellemzőek a különbségek. A lakossági önrész a járóbeteg-ellátásban részben az e-card éves költsége (a lakos a társadalombiztosításnak fizet), részben meghatározott biztosítóknál százalékban kifejezett kezelési hozzájárulás (közalkalmazottakat, vállalkozókat tömörítő biztosítók esetében 20%, vasutasok és bányászok biztosítói esetében 14%). Szintén a járóbeteg-ellátásban a nem szerződött orvos felkeresése esetében a szerződött orvos díjának csak 80%-át térítik a biztosítók. További önrész fizetendő a kórházi ellátásban napidíj formájában és a hozzátartozó családtagok ellátásánál 10%-os mértékben. Rehabilitáció és preventív célú ellátás esetében (pl. gyógyfürdő) szintén napidíjat kell fizetni. Gyógyszerekért receptdíjat, gyógyászati segédeszközökért százalékos díjat (10%) számolnak fel. Az önkéntes magánbiztosítás, amellyel a lakosság harmada rendelkezik, legnagyobb arányban a jobb kórházi elhelyezés külön felszámított költségeit finanszírozza, valamint napi juttatást nyújt a kórházi tartózkodás idejére. A reformoknak köszönhetően tartományi szinten kilenc egészségügyi platformot hoztak létre, illetve szövetségi szinten egy Szövetségi Egészségügyi Irodát a szektorokat átfogó egységes tervezés és finanszírozás megvalósításáért a kórházon belüli és a kórházon kívüli területeken.

38


Az egészségügyi platformok a kórházak és a letelepedett orvosok területeinek ellátását tervezik és irányítják, illetve e két terület koordinációját végzik. A tartományi egészségügyi platformokban, ahol az egészségügy szervezése és finanszírozása részletes tervének kidolgozása folyik, az egészségügy minden fontos szereplője helyet kapott. Ezzel a társadalombiztosító és a tartományok közös felelőssége valósult meg a teljes egészségügyi ellátás finanszírozása és a szektorokat átfogó tervezés és irányítás felett, kiegészítő intézmények létrehozása nélkül. A létrehozott Szövetségi Egészségügyi Iroda végrehajtó szerve a Szövetségi Egészségügyi Bizottság, amelyben szavazati jogokkal a szövetségi kormányzat, a tartományok, a társadalombiztosítók, a városok és önkormányzatok érdekképviseleti szervei, betegjogi szervezetek az orvosi kamara és kórházak kapnak helyet, végzi az egységes tervezést mind a kórházak szükségleteire, mind a letelepedett orvosi ellátás szükségleteire vonatkozóan. A minden területre vonatkozó integrált, egységes szolgáltatástervezés alapja a 2006-os Osztrák Egészségügyi Strukturális Terv, ami 2006. január 1-én váltotta fel az addig érvényes kórházakra és nagy értékű berendezésekre vonatkozó tervet. A szolgáltatásokra vonatkozó tervezés a 2004-es állapotot alapul véve 2010-ig kerül kidolgozásra. A reformnak köszönhetően a szövetség és a tartományok között az egészségügyi szolgáltatások tervezése integrált regionális ellátási terv 4 ellátási zóna és 32 ellátási régió keretében történik. Jelenleg az Osztrák Egészségügyi Strukturális Tervben 32 régióban koordinálják a kórházak, az ambulanciák és letelepedett orvosok által nyújtott szolgáltatásokat, a rehabilitációs, az ápolási és szociális területeteket, ezek egymás közötti kapcsolatát, ami a koordináció, a kooperáció és a kommunikáció javítására irányul. A 2008 őszén hatalomra került új osztrák kormány egészségügyi programjában megkülönböztetett figyelmet kapnak az alábbi területek: ` Egészségfejlesztés és prevenció, ` A betegek érdekében előirányzott változtatások (transzparens} várólista menedzsment, betegbarát rendelési idők, eset-menedzsment), ` A gyermekek/ifjúság egészségének védelme és javítása, ` A nők egészségét, a nemek közötti egyenjogúságot elősegítő intézkedések, ` A rehabilitáció fejlesztése, ` A minőség javítás az egészségügyben, ` A humán erőforrás helyzet javítása, ` Kutatás-fejlesztés, ` Integrált ellátás megvalósítása, ` A palliatív ellátás kiépítése, ` A finanszírozási helyzet javítása (a betegbiztosítók deficitjének fokozatos leépítése stb). (VN) A teljes tanulmány az ESKI honlapján érhető el: http://vega.medinfo.hu/civiltajekoztatas/kepek/ho/anyagok/ausztria2009.okt.pdf 2009-10-15 15:22:46

39


Egészségügyi Világszervezet (WHO) Az egészségügyi rendszerek hogyan szolgálják a nemek egyenlőségét? Az egészségügyi statisztikák – mint a mortalitásra, morbiditásra és az egészségügyi ellátás igénybevételére vonatkozó adatok – jelentős eltéréseket jelezhetnek a nők és a férfiak egészségügyi szokásaiban. Az egészségügyi rendszerek nagymértékben járulhatnak hozzá a nemek közötti egyenlőség és jogegyenlőség megvalósulásához. A nemek közötti egyenlőtlenségek beazonosítása és a jogegyenlőség kérdésének kiemelt kezelése központi helyet foglal el az egészségügyi rendszerek felügyeletében. A nemek egyenlőségének és jogegyenlőségének kezelésére számos megközelítés szolgál: ` a jogalkotói megközelítés országos szinten foglalkozik a betegjogokkal, illetve az állami szektor szervezetei - így az Egészségügyi Minisztériumok - számára is előírja a nemek közötti egyenlőség erősítését, ` a szervezeti megközelítések, melyek a jogegyenlőség megteremtésére irányulnak, számos módszert alkalmaznak az egyenlőtlenségek megvilágítására és a lehetséges megoldások, így a költségvetési keretek - kijelölésére, ` az információn alapuló megközelítések középpontjában a nemek közötti egyenlőtlenségekkel kapcsolatos mutatószámok állnak, melyek révén meghatározhatóak a stratégiai változtatásokat alátámasztó kulcsfontosságú eltérések. Minden megközelítést potenciális előnyei, költségei és akadályozottsága szempontjából célszerű vizsgálni. Minden megközelítéshez pénzügyi és humán erőforrások, politikai elkötelezettség, hosszú távra szóló tervezés, átlátható döntéshozatal, nemekre lebontott adatok, megfelelő képzési háttér és az illetékesek részvétele szükséges. Mindezt elősegítheti az egészségügyi rendszerek fokozott felügyeleti funkciója. Mindazonáltal kisebb mozzanatok is előmozdíthatják a későbbi változtatásokat. Így a kulcsfontosságú egészségügyi adatok nemekre lebontott jelentésének előírása elősegítheti a nők és a férfiak egészségében mutatkozó eltérések evidenciájának feltárását. Amennyiben a nemekre lebontott statisztikák az idők során folyamatosan hozzáférhetővé válnak, olyan trendek körvonalazódnak, melyek segítséget jelenthetnek a nemek szerinti költségvetési előirányzatok kidolgozásában. Ez a folyamat viszonylag kisebb léptékű célkitűzéssel is elindulhat – pl. speciális egészségügyi szolgáltatások nők és férfiak általi igénybevételének kiértékelése- majd olyan stratégiák tanulmányozásává is kiszélesíthető, melyek a nemek egyenlőségét a rendszer egészében vizsgálják. (ZLL) Forrás: http://www.euro.who.int/HEN/policybriefs/20090924_1 2009-10-13 13:55:12

40


Felhívás az egészségügyi irányítás erősítésére – WHO Az ausztriai Bad Hofgasteinben szeptember 30-tól október 3-ig került sor a 12. Európai Egészségügyi Fórumra. A WHO Európai Régiójának számos országából érkező szakembereket Dr. Nata Menabde, a WHO/Europe regionális igazgatóhelyettese üdvözölte, és rávilágított arra, hogy jelenleg, minden eddigieknél mélyebb értelmet nyer a Tallinni Charta-ban lefektetett kötelezettségvállalás az Egészséget és a Jólétet előmozdító Egészségügyi Rendszerekre vonatkozóan. A gazdasági válság leküzdéséhez jól megtervezett és idejében hozott egészségügyi beruházásokra és a teljesítmények értékelésének optimalizálására van szükség. Határozottabb fellépést igényel a kezelések indokolatlan ismétlődésének elkerülése, a partneri együttműködés elősegítése és az egészségügyi irányítás erősítése a WHO Európai Régiójának minden területén. Dr. Menabde ismertette a WHO/Europe-nak a gazdasági krízisre adandó egészségügyi válaszlépések koordinálásában kifejtett tevékenységét. A WHO Európai Regionális Bizottságának 2009. szeptember 14-17-én tartott, 59. ülésszakán a Régió tagországai támogatásukról biztosították a WHO/Europe áprilisi találkozóján elhangzott ajánlásokat az átfogó válság Régiót érintő kihatásaival kapcsolatban hozandó intézkedésekre vonatkozóan. (ZLL) Forrás: http://www.euro.who.int/healthsystems/econcrisis/20091002_1 2009-10-06 09:03:13

41

No title

Recommend Documents