EURÓPAI PARLAMENT
2009 - 2014
Plenárisülés-dokumentum
A7-0182/2013 29.5.2013
JELENTÉS Neven Mates a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról (C7-0106/2013 – 2013/0804(NLE)) Költségvetési Ellenőrző Bizottság Előadó: Inés Ayala Sender
RR\937833HU.doc
HU
PE508.261v05-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_NLE_art108 TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT......................3 1. MELLÉKLET: NEVEN MATES ÉLETRAJZA .................................................................4 2. MELLÉKLET: NEVEN MATES KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI ..............................6 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE ..........................................................12
PE508.261v05-00
HU
2/12
RR\937833HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT Neven Mates a Számvevőszék tagjává történő kinevezésére irányuló javaslatról (C7-0106/2013 – 2013/0804(NLE)) (Konzultáció) Az Európai Parlament, – tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C7-0106/2013), – tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkére, – tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A7-0182/2013), A. mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit; B. mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2013. május 27-i ülésén meghallgatta a Tanács által a Számvevőszék tagjának jelölt személyt; 1. kedvezőtlenül véleményezi a Tanács Neven Mates számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatát; 2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.
RR\937833HU.doc
3/12
PE508.261v05-00
HU
1. MELLÉKLET: NEVEN MATES ÉLETRAJZA
Szakterületek: Makrogazdasági kiigazítási politikák, költségvetési politika, költségvetési gazdálkodás, többek között az eredményorientált költségvetéskészítés és az államháztartás hatékonyságának kérdései, a központi bank és a monetáris politika kérdései. Legfontosabb eredmények: Az IMF küldöttségeit vezette, többek között főtárgyalóként számos közép- és kelet-európai országgal folytatott programtárgyalás és a programok ezt követő felülvizsgálatai során. Részt vett a költségvetési politikák és az államháztartás strukturális reformjai kialakításában. Hozzájárult a horvátországi makrogazdasági fejlemények elemzésének javításához. Makrogazdasági országjelentések készítése terén szerzett tapasztalat. SZAKMAI TAPASZTALAT HORVÁT NEMZETI BANK (2009. júliustól máig) Főtanácsadó az elnöki hivatalban (2009-től máig). Tanácsadás a makrogazdasági fejleményekről, monetáris kérdésekről és a bankszektor kérdéseiről, illetve a strukturális reformokról szóló elemzésekhez. NEMZETKÖZI VALUTAALAP, WASHINGTON D.C., USA (1992–2009) Moszkvai kihelyezett vezető képviselő, hivatalvezető, Oroszország (2004–2009) Az orosz hatóságokkal való együttműködés megkönnyítése. Az olajár nagymértékű ingadozása idején az olajtermelő gazdaság makrogazdasági kérdéseinek elemzésében való részvétel. Az IMF-küldöttség tagja a G8-ak pénzügyminisztereinek ülésein Moszkvában és Szentpétervárott az orosz elnökség során (2008. október–2009. február); A belaruszi küldöttség vezetője (2007. október–2009. február, a moszkvai megbízatással egyidőben). Számos küldöttség vezetése készenléti művelet során. A romániai küldöttség vezetője és egységvezető (2001–2004). Az IMF-küldöttség vezetője az első sikeresen végrehajtott készenléti művelet programjai és az ezt követő felülvizsgálatai során (2001–2003). A megállapodás szerinti program egyszámjegyűre csökkentette a 40% feletti inflációt a költségvetési, monetáris és jövedelempolitika összehangolása és mélyreható strukturális reformok végrehajtása révén. Az ezt felváltó készenléti műveletről szóló tárgyalások és az első felülvizsgálatok vezetése 2004-ben. Az albániai küldöttség vezetője és helyettes egységvezető (2000). A szegénységet csökkentő és a növekedést segítő egyik első programról szóló megállapodás tárgyalásainak lefolytatása és a hatóságokkal való egyeztetés a szegénységcsökkentési stratégiai dokumentum kidolgozási folyamata során. A Szlovákiáért felelős vezető szakreferens, Európai Osztály. A fiskális, monetáris és pénzügyi szektor politikáinak felügyelete (1997. október–1999. december); A Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságért felelős vezető szakreferens, Európai Osztály. Részvétel a sikeres váltási árfolyamot magában foglaló készenléti művelet PE508.261v05-00
HU
4/12
RR\937833HU.doc
monetáris politikája, valamint költségvetési és strukturális feltételrendszere tárgyalásában és ellenőrzésében (1995. július–1997. szeptember). A Lengyelországért felelős, költségvetési politikával foglalkozó közgazdász, Költségvetési Ügyek Osztálya (1994. január–1995. június). A nyugdíjrendszer kérdéseiről szóló tanulmány szerzője. A Pakisztánért felelős, költségvetési politikával foglalkozó közgazdász, Költségvetési Ügyek Osztálya. Részvétel számos IMF-szerződés tárgyalásán (SBA, ESAF, stb.). A régióbeli költségvetési föderalizmusról szóló tanulmány társszerzője április–1993. december).
ZÁGRÁBI KÖZGAZDASÁGI INTÉZET, HORVÁTORSZÁG (1977–1992) Többféle kutatói beosztás, többek között a Monetáris Politikai Osztály vezetője és kutatási munkatársa, körülbelül száz kiadott tanulmány szerzője. EGYÉB MEGBÍZATÁSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK
A Zágrábi Közgazdasági Intézet felügyelőtanácsának elnöke (2010–2012); Tanácsadás a Horvát Nemzeti Bank elnökének a horvát függetlenség kikiáltása utáni első horvát valuta bevezetésére vonatkozóan (1991–1992); A volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya Bankok Megsegítéséért Felelős Állami Ügynökségének tagja (1989–1990).
ISKOLAI VÉGZETTSÉG Közgazdaságtani PhD, Közgazdaságtudományi Kar, Zágrábi Egyetem (1988); Közgazdaságtani egyetemi diploma, Külkereskedelmi Kar, Zágrábi Egyetem (1981); Politikatudományi alapképzés (BA), Politikatudományi Kar, Zágrábi Egyetem (1975); Fulbright-ösztöndíj, posztdoktori ösztöndíj, North-Western University, Evanston, Illinois, USA (1990). OKTATÁS Közgazdaságtani egyetemi előadó a zágrábi Gazdasági és Igazgatási Főiskolán (2011től máig) Vendégelőadó számos konferencián és szemináriumon, előadásai nyomtatásban is megjelentek. NYELVTUDÁS Horvát (anyanyelv), angol (folyékony), orosz (megfelelő), német (megfelelő).
RR\937833HU.doc
5/12
PE508.261v05-00
HU
2. MELLÉKLET: NEVEN MATES KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI Szakmai tapasztalat 1. Kérjük, sorolja fel az államháztartás, irányítás és a vállalatirányítás ellenőrzése terén szerzett szakmai tapasztalatainak fő aspektusait! Korai szakmai tevékenységem során, a Zágrábi Közgazdasági Intézetben írtam egy tanulmányt egyes központi bankok kvázi költségvetési műveleteiről. Ezek olyan műveletek, amelyeket rendes esetben a költségvetés révén kell végrehajtani, ám néha a központi bankok végzik el, bár végső soron e műveletek a költségvetési helyzetre hatnak. A tanulmány arra indította a Nemzetközi Valutaalap költségvetési ügyekért felelős osztályát, hogy vendégkutatóként alkalmazzon. A költségvetési ügyekért felelős osztályon töltött időben, 1991 elején írtam egy tanulmányt a volt Jugoszlávia költségvetési föderalizmusáról. Egy év múlva költségvetési politikával foglalkozó közgazdászként kezdtem dolgozni a Nemzetközi Valutaalapnál, ugyanezen az osztályon. Az osztály más osztályoknak nyújt tanácsadást a tagállamok költségvetési fejleményeinek nyomon követésével, a makrogazdasági kiigazítási programok költségvetési vonatkozásaival, a költségvetési gazdálkodás eljárásaival és a tagállamoknak költségvetési ügyekben nyújtott technikai segítségnyújtással kapcsolatosan. Első megbízatásomat azon három osztály egyikén kaptam, amelyek az országokra vonatkozó feljegyzések, illetve különböző tanulmányok készítése során a fiskális és költségvetési gazdálkodás felügyeletével foglalkozik. E tanulmányok nemcsak a költségvetési politikák makrogazdasági szerepével foglalkoznak, hanem a közkiadásokkal kapcsolatos programok eredményességével és hatékonyságával is. Költségvetési politikával foglalkozó közgazdászként rendszeresen részt vettem a IV. cikk szerinti konzultációkat végző vagy a tagállamokkal a programokról tárgyaló területi osztályok küldöttségeiben, illetve technikai segítséget nyújtó küldöttségekben. E minőségemben feladataim közé tartozott memorandumok készítése a bevételekről és kiadásokról, a kiadások kezelésének kérdéseiről, illetve a költségvetési területen lehetséges reformokra vonatkozó javaslatokról. Hiteltárgyalások esetén javaslatokat készítettem a programhoz tartozó politikai intézkedésekről és költségvetés-politikai feltételrendszerről. A konzultációk vagy programtárgyalások során érintett kiadási kérdések közé tartozott például a felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek fenntarthatósága, a nyugdíjindexálási képletek megfelelősége és a parametrikus reformok lehetőségei romló eltartottsági ráta mellett. A gyakran felmerülő kérdések közé tartoztak még a – gyakran szabályozott árak révén nyújtott – támogatások előnyei és hátrányai, valamint megszüntetésük lehetőségei a lakosság kiszolgáltatott csoportjainak nyújtott célzott támogatás végrehajtásával összekötve. A közszféra bérpolitikája is jelentős szerepet kapott. Mikor később átkerültem az I. számú európai osztályra, és egyes országokkal foglalkozó szakreferensként kezdtem dolgozni, továbbra is költségvetési ügyekkel foglalkoztam, többek között különböző közkiadási programok hatékonyságával és az esetleges strukturális PE508.261v05-00
HU
6/12
RR\937833HU.doc
reformok értékelésével költségvetési költségeik és hasznuk tekintetében. E munka jellege igen közel állt a teljesítményellenőrzéshez. Valamint, noha a „gazdálkodási ellenőrzés” kifejezés ebben a konkrét esetben nem lenne helytálló, számos fontos hasonlóság áll fenn a két tevékenység között. Mikor a Nemzetközi Valutaalap hitelműveletekkel foglalkozó küldöttségeit kezdtem vezetni, továbbra is előtérben maradtak az államháztartási kiadási programok és a strukturális reformok kérdései. en Albániába vezettem küldöttséget, amely a szegénységet csökkentő és a növekedést segítő program (PRGF) első programjairól és az ezt követő felülvizsgálatokról tárgyalt. A program támogatta a szegények egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásának javítására, a beiskolázás növelésére és az infrastruktúra – többek között a víz- és energiaellátás – minőségének javítására irányuló kormányzati erőfeszítéseket. 2001 és 2004 között számos tárgyaló küldöttséget vezettem két készenléti művelettel kapcsolatosan Romániával folytatott tárgyalások során. A 2001–2003-as program, amelynek tárgyalásai Románia uniós csatlakozása idején zajlottak, a költségvetési – különösen kiadási oldali – konszolidációt célzó intézkedések széles körét tartalmazta. Megformálásukhoz a költségvetési programok hatékonyságát célzó intézkedéseknek és a nagy állami vállalatok műveleteinek gondos mérlegelésére volt szükség. A program keretébe beletartoztak például az áramszolgáltatás, a gáz és a fűtés területén végrehajtandó árreformok, a lakosság kiszolgáltatott csoportjait érintő következmények enyhítésére szolgáló kompenzációs intézkedésekkel összekötve. Jelenleg a Horvát Nemzeti Bank főtanácsadójaként többek között rendszeresen észrevételeket teszek a horvát költségvetési politikára vonatkozóan, többek között a horvát parlament által nemrég elfogadott költségvetési törvény végrehajtásáról, illetve a költségvetési elszámolási rendszerek terén (GFS 1986, GFS 2001, ESA95). Ezenkívül közgazdálkodást oktatok a zágrábi Gazdasági és Igazgatási Főiskolán (ZŠEM). Az oktatás és a hallgatókkal folytatott megbeszélések érdekes keretet kínálnak az elméleti tudás szembesítésére a közgazdálkodás jelenlegi fejleményeinek kérdéseivel. Úgy vélem, a pályafutásom során szerzett tapasztalatok révén jelentősen hozzá tudok járulni a Számvevőszék tevékenységéhez. Különösen igaz ez a teljesítményellenőrzés területére, amely a Számvevőszék egyik legfontosabb feladata. Tudom, hogy a Számvevőszék tevékenységei közé tartozik a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságra adott uniós válaszokhoz kapcsolódó programok, többek között az új pénzügyi felügyeleti intézmények, a tagállamoknak nyújtott középtávú pénzügyi támogatások és a nagyobb költségvetési fegyelem elérését célzó eljárások teljesítményellenőrzése. Szaktudásommal hozzá tudok járulni a Számvevőszék e téren végzett munkájához. 2. Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett? Először 1991 végén és 1992 elején, amikor a Zágrábi Közgazdasági Intézetben dolgoztam, a Horvát Nemzeti Bank elnökének nyújtottam tanácsadást a horvát függetlenség kikiáltása utáni első horvát valuta bevezetésére vonatkozóan (horvát dínár). Részt vettem a döntések előkészítésében, ide tartozott a reform időzítése, a váltási árfolyamra vonatkozó politika, az elszámolási rendszer reformja a volt Jugoszlávia utódállamaival és a bankrendszer RR\937833HU.doc
7/12
PE508.261v05-00
HU
stabilitásának megőrzéséhez szükséges intézkedések a gyakorlatilag nem létező hivatalos tartalék és a háztartások nagy mennyiségű devizabetétei mellett a hazai bankokkal. A második esetben a Romániában folytatott készenléti műveletek során, 2001–2003-ban az volt a feladatom, hogy javaslatokat tegyek a kiigazítási politikák terén és ezt követően folytassak tárgyalásokat a szükséges intézkedésekről a hatóságokkal. A program sikeresnek bizonyult, mivel 40%-osról egyszámjegyűvé csökkentette az inflációt, miközben a folyó fizetési mérleg hiánya ésszerű keretek között maradt. Mindezt szigorú költségvetési konszolidáció révén értük el, a költségvetési intézményekben és az állami vállalatokban folytatott gondosan összehangolt bérpolitika, az átváltási árfolyamsáv fokozatos lazítása és a hitelállomány bővüléséhez szükséges összetett intézkedések mellett. Az államháztartás átfogó konszolidációját nem csupán költségvetési, hanem az állami vállalatok nyereségességét javító intézkedésekkel értük el. Amellett, hogy vezető szerepem volt a program kidolgozásában, a tárgyalások során gyakran nekem kellett döntést hoznom a következő lépésről. Harmadjára, a programokra vonatkozó tárgyalások során számos egyéb alkalommal hozzá tudtam járulni olyan megoldások megtalálásához, amelyek megvalósították a szükséges makrogazdasági és költségvetési célokat, figyelembe véve a hatóságok nézőpontját és prioritásait is. Egyszer például – a későbbi fejleményekben jelentős szerepet játszó – döntés született, amelynek értelmében a közszolgálati bérek már elfogadott és végrehajtott emelése visszavonásra került. Függetlenség 3. A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során? A Számvevőszéknél végzendő munka során nem kérek és nem fogadok el utasításokat sem a horvát kormánytól, sem más intézménytől vagy személytől. Teljes mértékben értem és tiszteletben tartom, hogy a Számvevőszéknek és tagjainak függetleneknek kell lenniük számvevőszéki feladataik ellátása során az uniós szerződésekben foglaltakkal összhangban. Ha arra a következtetésre jutok, hogy egy adott probléma, amely kapcsolódik a hazámhoz vagy azokhoz az országhoz, amelyek hatóságaival szoros kapcsolatban voltam korábbi munkám során, valódi vagy látszólagos összeférhetetlenséget okoz, konzultálnék a Számvevőszék elnökével, hogy kimaradjak-e a vonatkozó tárgyalásokból. 4. Kapott-e mentesítést az Ön által korábban elvégzett irányítási feladatok vonatkozásában, amennyiben ilyen eljárás alkalmazhatósága fennáll? Az általam eddig betöltött pozíciókra nem vonatkozott ilyen eljárás. 5. Vannak-e olyan üzleti vagy pénzügyi részesedései vagy egyéb kötelezettségvállalásai, amelyek összeférhetetlenek lehetnek leendő feladataival? Készen áll-e arra, hogy a PE508.261v05-00
HU
8/12
RR\937833HU.doc
Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait? Amennyiben jelenleg peres ügyben érdekelt, kérjük, részletezze azt! Nincsenek olyan üzleti vagy pénzügyi részesedéseim vagy egyéb kötelezettségvállalásaim, amelyek összeférhetetlenek lennének a számvevőszéki feladatokkal. A szabályok és a Számvevőszék gyakorlata értelmében a Számvevőszék elnökének tudomására fogom hozni és a nyilvánosság számára közzé fogom tenni pénzügyi érdekeltségeimet és egyéb kötelezettségvállalásaimat. Bírósági eljárásban nem vagyok érintett. 6. Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét? Nem vagyok politikai párt tagja és nem töltök be választás útján elnyert tisztséget, kivéve, hogy egy non-profit szervezet igazgatótanácsának tagja vagyok. E tisztségemről le fogok mondani, amennyiben a Számvevőszék tagjává választanak. 7. Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek? Mindent megtennék, hogy pártatlanul járjak el bármely olyan kérdésben, amely származási országommal kapcsolatosan felmerülne. Amennyiben az ellenőrzés során jelentős szabálytalanságok jelére lennék figyelmes, például csalásra vagy korrupcióra, követném a Számvevőszék eljárási szabályzatát és 97-2004. sz. határozatának 2. cikkét. Mint azt már említettem, látszólagos vagy valódi összeférhetetlenség esetén a Számvevőszék elnökéhez fordulnék. Feladatok végrehajtása 8. Melyek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzői bármely közszolgálatban? Az állami forrásokat a legnagyobb gondossággal kell felhasználni, és csak abban az esetben, amennyiben a közösség haszna nagyobb, mint a háztartásokra vagy vállalatokra nehezedő teher. A közfeladatok végrehajtásához szükséges források elsősorban az adófizetésből származnak, ami közvetlenül csökkenti a magánszféra számára rendelkezésre álló forrásokat, és – leszámítva a tisztán pigoui adók ritka esetét – további torzulásokat eredményez. Ez különösen fontos az európai országok közszférája számára, ahol a közkiadások általában jelentősen nagyobbak, mint más fejlett gazdaságokban. A mértéktartó államháztartás fontossága tovább nőtt a jelenlegi helyzetben, amikor számos európai ország küzd azért, hogy meggyőzze a piacokat költségvetési politikájuk fenntarthatóságáról. A fiskális óvatosságnak ezért az eredményes pénzgazdálkodási kultúra legfőbb elemének kell lennie a közszolgálatok terén. RR\937833HU.doc
9/12
PE508.261v05-00
HU
A fiskális óvatosság biztosításának folyamata egy sor eljárást foglal magában, kezdve a költségvetés elfogadásától az elfogadott kiadások végrehajtásának ezernyi kis részletéig. A költségvetési folyamatnak és magának a végső költségvetési dokumentumnak is mindenekelőtt teljesen átláthatónak kell lennie. A dokumentumnak valós képet kell nyújtania arról, hogyan felel meg a javasolt költségvetés a középtávú fiskális keretnek és költségvetési szabályoknak. Mivel még mindig nem rendelkezünk egyetemesen elfogadott elszámolási és jelentéstételi szabályokkal az államháztartási műveletek számos vonatkozása tekintetében, a költségvetési dokumentumoknak világosan ismertetniük kell az alkalmazott elszámolási szabályokat és az összes kötelezettségvállalás, többek között a függő kötelezettségekhez és a pénzügyi eszközök politikai célokból történő vételéhez kötődő kötelezettségvállalásokat, amelyek gyakran nem szerepelnek a költségvetésben. Ami a kiadások végrehajtását illeti, a főbb elveknek a következőknek kellene lenniük: a közforrások felhasználásáról szóló döntések meghozatalát célzó feladatok világos kiosztása, a közbeszerzési eljárások pontos szabályozása, valamint a belső ellenőrzési feladatok (különösen belső ellenőrzés, szabályszerűségi és kockázatellenőrzés) és a külső ellenőrzés és hitelesítés erős szerepének biztosítása. 9. A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan írná le az Európai Parlamenttel és különösen annak Költségvetési Ellenőrzési Bizottságával szemben fennálló jelentéstételi kötelezettségét? A Számvevőszék kollektív testületként jár el, amely tagjainak tanácskozása nyomán hozza meg döntéseit. Biztos vagyok benne, hogy a Számvevőszék mindig pozitívan reagál a Parlament vagy a bizottság által fontosnak tartott kérdésekre vonatkozó minden javaslatra, illetve tanács- és véleménykérésre. Ezenkívül mivel a Számvevőszék tanácsot ad és véleményt nyilvánít, míg a végrehajtás teljes egészében a többi uniós intézmény hatáskörébe tartozik, biztos vagyok benne, hogy a Számvevőszék összes tagja – köztük én is, ha megválasztanak – mindig mindent megtesz, hogy szorosan együttműködjön a Parlamenttel, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottsággal és az Európai Bizottsággal. 10. Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítményellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba? A teljesítmény-ellenőrzés kiemelkedően fontos a rendezett államháztartás biztosítása érdekében. Az uniós kiadási programok hatékonysága különösen fontos a jelenlegi időszakban, amikor az uniós tagállamok komoly kihívásokkal szembesülnek költségvetésük fenntarthatóságának megerősítése és a növekedés egyidejű helyreállítása során. Bár a Számvevőszék nem hoz közvetlen döntéseket a programokról, mindenképpen tud hasznos tanácsokat és javaslatokat adni a Parlamentnek és az Európai Bizottságnak a felülvizsgálat és esetleg az egyedi kiadási programok és műveletek átalakítása szükségességéről. E tekintetben a teljesítményellenőrzés nem csak egy tevékenység, amely a hagyományos pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzési tevékenységekhez hozzáadott értéket nyújthat vagy kellene nyújtania, hanem ez a Számvevőszék alapvető feladata. PE508.261v05-00
HU
10/12
RR\937833HU.doc
A teljesítményellenőrzés eredményeinek beépítése a gazdálkodási eljárásokba a többi uniós intézmény hatáskörébe tartozik. A Számvevőszék csak a tanácsadás minőségével és a többi uniós intézménnyel folytatott szoros együttműködés biztosításával járulhat hozzá a sikeres végrehajtáshoz. 11. Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az EU költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen? Egyelőre nem vagyok abban a helyzetben, hogy e kérdésről véleményem lehessen. Azonban, ha megválasztanak, nem fogok habozni számvevőszéki kollégáimmal megvitatni az együttműködés javításának lehetőségeit e téren, amint jobban megismertem a jelenlegi gyakorlatokat és eljárásokat. Egyéb kérdések Lemondana-e jelöltségéről, ha az Ön számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne? Kedvezőtlen vélemény esetén igen valószínű, hogy lemondanék jelöltségemről, miután gondosan mérlegeltem a kinevezésem ellen az eljárás során felmerült minden kifogást. Nem hoznék azonban végleges döntést e kérdésben, mielőtt lehetőségem ne nyílna rá, hogy meghallgassam és fontolóra vegyem e kifogásokat, ami– véleményem szerint – megfelel az ilyen kinevezésekre vonatkozó hatályos uniós szabályoknak.
RR\937833HU.doc
11/12
PE508.261v05-00
HU
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE Az elfogadás dátuma
27.5.2013
A zárószavazás eredménye
+: –: 0:
A zárószavazáson jelen lévő tagok
Jean-Pierre Audy, Inés Ayala Sender, Zuzana Brzobohatá, Andrea Češková, Ryszard Czarnecki, Martin Ehrenhauser, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Monica Luisa Macovei, Jan Mulder, Eva Ortiz Vilella, Bogusław Sonik, Georgios Stavrakakis, Søren Bo Søndergaard, Michael Theurer
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)
Esther de Lange, Ivailo Kalfin, Véronique Mathieu Houillon, Vojtěch Mynář, Derek Vaughan
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)
Elena Băsescu, Elisabeth Jeggle, Ramona Nicole Mănescu, MarieThérèse Sanchez-Schmid, Axel Voss, Renate Weber
PE508.261v05-00
HU
11 16 0
12/12
RR\937833HU.doc
