Tóth Péter DLA
PÁLYÁZAT a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar dékáni (magasabb vezető) beosztás betöltésére 4/148/2012
2013.
Tóth Péter 1118 Budapest, Villányi út 83-85. D. ép.
Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal Szabó Gábor Rektor Úr részére
Tisztelt Rektor Úr!
Alulírott TÓTH PÉTER (sz.: 1965.04.11., a.n.: Szentmiklósi Mária) megpályázom – a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján a Nemzeti Közigazgatási Intézet által 4-148/2012 számon – a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karára meghirdetett dékáni (magasabb vezető) tisztséget. A pályázati feltételek valamennyi pontjának, illetve a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben, a Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített – a dékáni megbízásra vonatkozó – feltételeknek, valamint az SZTE Foglalkoztatási követelményrendszerében rögzítetteteknek is megfelelek. Rendelkezem okleveles zeneszerző és szakközépiskolai zeneelmélet-tanári végzettséget tanúsító egyetemi oklevéllel. Doktori fokozatomat (DLA) 2008-ban szereztem meg zeneszerzésből. 2012. július 1-től a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának főállású főiskolai docense és a zeneelmélet tanszék tanszékvezetője vagyok. A zenei felsőoktatásban több mint 8 évet töltöttem. Több mint 10 éves vezetői gyakorlattal rendelkezem. Erkel Ferenc-díjamat zeneszerzői tevékenységem szerepemmel indokolta a Kulturális Miniszter.
mellett
az
oktatásban
betöltött
2005-ben Szeged Napja alkalmából írt kórusművemért a város emlékérmét vehettem át. A magyar zenei élet aktív és megbecsült tagja vagyok, rendszeresen zsűrizek hazai és nemzetközi zenei versenyeken, részt veszek zenei konferenciákon, kerekasztal beszélgetéseken. Műveim számos rangos (magyar és külföldi) művész repertoárjának képezik részét. Szerzői lemezeim mellett (Magyar Madrigálok, Igéző, A helység kalapácsa) kórus- és hangszeres műveim számos előadó CD-in is megtalálhatóak. Kórusműveim több mint egy évtizede kötelező darabjai a Debreceni Bartók Béla Kórusversenynek és a Budapesti Kodály Zoltán Kórusversenynek.
2
Reprezentatív műveim rangos fesztiválokon (Bárdos Napok, Vántus István Kortárszenei Napok, Mini Fesztivál, Szimfonikus Körkép stb.), nagynevű hangversenytermekben kerülnek előadásra. 2012-ben az olaszországi Citta di Castello Nemzetek Fesztiválja rendelt tőlem művet a Magyarország tiszteletére rendezett fesztiválra. 2011-ben az ELTE Koncertzenekar és Bartók Béla Vegyeskar a felkérésükre komponált Res Gesta Mundi című oratorikus művemmel emlékezett Mádl Ferenc köztársasági elnökre. 2010-ben Magnificat Hungaricum című zenekarra, vegyeskarra és gyerekkarra írt kompozíciómmal ünnepelte Gyula városa Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját. 1999 óta gyakorlatilag folyamatosan vezető pozíciót töltöttem be. Középiskolai zenei igazgatóhelyettesként 250 tanuló és közel 60 pedagógus munkáját szerveztem, irányítottam. Számos országos zenei versenyt szerveztem. Kapcsolatom mind a diáksággal, mind a pedagógusokkal, mind a zenei élet szereplőivel mindig kiegyensúlyozott volt. Az Óbudai Társaskör művészeti vezetőjeként és igazgatóhelyetteseként évente kb. 150-180 programot szerveztem, beleértve az Óbudai Nyár rendezvényeinek egy részét is. Az emberek irányítása és ellenőrzése mellett feladatom volt a pályázatok írása és a PR- feladatok ellátása is. Aktívan részt veszek a zenei közéletben. Kuratóriumok tagjaként, pályázatok bírálójaként igyekszem segíteni a magyar zenei életet. Budapesti lakosként jelenleg heti két napot töltök Szegeden, de megbízatásom esetén úgy alakítom az életmódomat, hogy teljes körűen eleget tudjak tenni kötelezettségeimnek.
Tóth Péter
Budapest, 2013. január 29.
3
NYILATKOZAT
Alulírott Tóth Péter hozzájárulok, hogy a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar dékáni (magasabb vezető) tisztségének ellátására benyújtott pályázati anyagomat a vonatkozó jogszabályok és a Szegedi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzata szerint arra jogosult bizottságok, testületek és személyek megismerjék, és arról véleményt alkossanak.
Tóth Péter
Budapest, 2013. január 29.
4
Tartalomjegyzék
NYILATKOZAT ..................................................................................................................................... 4 Szakmai-vezetői tapasztalatok ............................................................................................................ 6 Oktatás ............................................................................................................................................... 6 Kutatás/szakmai tevékenység ......................................................................................................... 7 Vezetői tapasztalatok ........................................................................................................................ 8 Nemzetközi tapasztalatok/kapcsolatok ......................................................................................... 9 Helyzetelemzés .................................................................................................................................... 10 Képzések .......................................................................................................................................... 10 Humán erőforrás ............................................................................................................................ 10 Infrastruktúra .................................................................................................................................. 11 Döntéshozó testületek .................................................................................................................... 11 Vezetői elképzelések ........................................................................................................................... 12 Döntéshozatal, munkaszervezet ................................................................................................... 12 Rövid-, közép-, és hosszú távú tervek, feladatok ........................................................................ 12 Középtávú célok .............................................................................................................................. 13 Hosszú távú célok ........................................................................................................................... 14 Hazai és nemzetközi kapcsolatok ................................................................................................. 14 Gazdálkodás ........................................................................................................................................ 16 Gazdasági helyzetkép ..................................................................................................................... 16 Saját bevételi lehetőségek .............................................................................................................. 16 Pályázatok ........................................................................................................................................ 17 Záró gondolatok .............................................................................................................................. 17 Önéletrajz ............................................................................................................................................. 18 Publikációs jegyzék ............................................................................................................................. 21 Kották ............................................................................................................................................... 21 Diszkográfia ..................................................................................................................................... 22 Kritikák ............................................................................................................................................ 22 Interjúk ............................................................................................................................................ 23 Zenei írások ..................................................................................................................................... 24 Hangversenyek ................................................................................................................................ 24 Szakmai adatlap .................................................................................................................................. 36 Mellékletek .......................................................................................................................................... 42 5
Szakmai-vezetői tapasztalatok
Oktatás Néhány évvel a diplomám megszerzése után Petrovics Emil meghívására 1994 –ben kerültem a Színház és Filmművészeti Egyetem Film Főtanszakára oktatóként. Feladatom a tévés és filmes osztályok zenei oktatása, zenei műveltségének elősegítése volt. Külön kihívást jelentett, hogy az oktatott hallgatók egy része frissen érettségizett diák volt, míg másik részük velem egyidős, már diplomával, családdal rendelkező fiatal. Az akkor végzett osztályokból kerültek ki az új tévécsatornák vezetői, műsorigazgatói, díjnyertes filmek operatőrei, rendezői is. 1999-ben kaptam meghívást a budapesti Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola zenei életének koordinálására, szervezésére. Tanárként zeneelméletet, partitúrajátékot, hangszerelést, zeneszerzést és kamarazenét is oktattam. Számos növendékem került be különböző zeneművészeti főiskolákra, illetve a Zeneakadémiára. Kapcsolatom a diáksággal, a kollégákkal, valamint a zenei élet szereplőivel mindig kiegyensúlyozott volt. Másfél éven át főiskolai docensként – gyesen lévő kollégámat helyettesítve – betekintést nyerhettem a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Testnevelési és Művészeti Főiskolai Karának (Művészeti Intézet) munkájába is. Szolfézs-, zeneelmélet- és zeneirodalom-tanárként a tanárképzésben is aktívan részt vehettem. A Debreceni Egyetem meghívásának eleget téve a Zeneművészeti Kar Zeneelmélet Tanszékének főiskolai adjunktusa lettem, ahol már a mesterképzésben is feladatokat kaptam. Mivel ugyanebben az időben kaptam felkérést az Óbudai Társaskör igazgatóhelyettesi, művészeti vezetői munkájának ellátására, a két feladatkör egyformán magas színvonalú betöltését nem láttam megoldhatónak, így egy tanév múltán oktatói megbízatásomról lemondtam. 2011. szeptember 1-jétől a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának előbb további jogviszonyban alkalmazott megbízott főiskolai docense és ugyancsak megbízott tanszékvezetője voltam, majd sikeres pályázatom alapján a Kari Tanács és a Szenátus egyhangú szavazatával 2012. július 1-jétől határozatlan időre szóló főiskolai docensi kinevezést, illetve határozott időre szóló tanszékvezetői megbízatást nyertem el. A tanszék oktatójaként és tanszékvezetőjeként a napi munka koordinálásán túl elsődleges feladatomnak tartom, hogy olyan ifjú tanárok és művészek lépjenek ki az életbe, akik képesek a művészetoktatás évről évre nehezedő körülményei között is megállni helyüket, akik büszkék rá, hogy felsőfokú tanulmányaikat Szegeden végezték, és akik továbbadják az iskola jó hírét. Akiknek tudása feljogosítja őket, hogy oktató, irányt mutató szerepet játszanak a zenei életben, és akik példaként állíthatók a fiatal generáció elé. 6
Oktatóként eltöltött éveimre visszatekintve megállapíthatom, hogy a felgyorsult és változó világ, az egyre nehezebb anyagi és – gyakran romboló - szellemi környezet naponta megújulni képes, a változásokra fogékony, de az alapvető értékekhez ragaszkodó pedagógusokat kíván. Az ő képzésük a jövő generációja szellemi irányítóinak felkészítése újfajta gondolkodást, állandó megújulásra képes művészeket és tanárokat kíván. Örülök, hogy olyan környezetben dolgozhatom, ahol kollégáim hasonló hozzáállással tekintenek feladataikra.
Kutatás/szakmai tevékenység Mint minden egyetemen dolgozó oktatót, vezetőt, engem is a szakmai munkám hitelesíthet. Ha megkérdezik, mi a foglalkozásom, azt szoktam válaszolni: zeneszerző, aki most éppen ebben vagy abban a munkakörben dolgozik. A diplomám megszerzése óta eltelt több mint két évtized alatt elismert tagja lettem a zeneszerzők világának. Műveim kötelező darabjai országos versenyeknek, kompozícióim nem csak nyomtatásban, hanem különböző CD-ken is nagy számban jelennek meg. Számos, a zenekultúrát, a zenei életet közvetlenül is befolyásoló bizottságba kaptam meghívást. Egy szerző jelenlétét azonban elsősorban mégiscsak a hangversenyeken való játszottság alapján ítélhetjük meg a legjobban. Ahogy az publikációs jegyzékemből is látható, műveim évente 70-80 alkalommal hangzanak el a magyar és a világ számos országának hangversenytermeiben. A kis helyi közösségek templomaitól, kulturális központoktól a Művészetek Palotájáig, magyar és külföldi fesztiválokig. Külön öröm számomra, hogy Szeged város kulturális életének (Vántus István Kortárszenei Napok, Egyházzenei Hónap stb.) évtizedek óta részese lehetek műveimmel. A 2005-ben a város felkérésére komponált vegyeskarom (Ave maris stella), melynek bemutatója a Dómban volt, azóta komoly nemzetközi karriert futott be. Legutóbb 2012-ben pedig a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Évfordulós zeneszerzők, művek, előadók című zenei konferenciáján tartottam előadást a vokális művek szövegkezelésének problematikájáról. Fontosnak tartom, hogy egy zenei szakember ne csak kívülállóként, hallgatóként, hanem testközelből is ismerje szakterületét, kialakítsa saját, szakmai meggyőződésen alapuló véleményét, ha kell, formálja közvetlen környezete szellemi életét. 1998. október elsején, a Zene Világnapján ezért alapítottuk meg világ első magyar nyelvű komolyzenei internetes magazinját szakíróként szerzett elismertségemnek köszönhetően további Fidelio, Opera magazin, Kompositio – finn zenei szaklap) zenekritikáim, interjúim.
Dauner Nagy Istvánnal a a Cafe Momus-t. Zenei szaklapokban (Muzsika, is megjelentek írásaim,
Elengedhetetlenül szükségesnek tartom az oktatás valamennyi szintjének ismeretét az alapfoktól a felsőfokig. Ebben nagy segítséget nyújtanak a zenei versenyek. Az elmúlt évtizedben budapesti, országos és nemzetközi versenyek zsűritagjaként is dolgozhattam. Országos zeneiskolai szolfézsversenyen éppúgy, mint főiskolai karvezetés versenyen, országos kórusversenyen vagy éppen a Zsolnai (Szlovákia) Közép-európai Zenei Fesztiválon és versenyen. 7
Fontosnak tartom, hogy egy zeneszerző vagy egy tanár naprakész legyen. Az állandó tanulás jegyében zeneakadémiai diplomám mellé hangmesteri, kulturális menedzseri és közoktatási vezetői diplomákat, végzettségeket is szereztem. Doktori fokozatomat 2008-ban, a Magyar kóruszene stiláris változásai Kodálytól napjainkig című disszertációmra és szerzői estemre kaptam. Az Óbudai Társaskör művészeti vezetőjeként és igazgatóhelyetteseként évente kb. 150-180 programot szerveztem, beleértve az Óbudai Nyár rendezvényeinek egy részét is. Az emberek irányítása és ellenőrzése mellett feladatom volt a pályázatok írása és a PR feladatok ellátása is, beleértve az arculat kialakítását és az online megjelenések koordinálását is. Egy kreatív csapat tagjaként új utakat kerestünk mind a hangversenyek formáját, megjelenését tekintve, mind a marketing területén. Úgy próbáltuk meg modernizálni a működésünket, hogy közben ne sérüljön a hagyományokra, a „boldog békeévekre” épülő és a közönség által megszokott, megszeretett működési rend. A zenei életben betöltött szerepem, zenei/társadalmi munkáim, különböző alapítványokban betöltött kuratóriumi és Művészeti Akadémiai tagságom jóvoltából ismertségem és elfogadottságom nagyban segítette ottani munkámat. Mind a hivatásomhoz, mind a mindennapi munkámhoz elengedhetetlen a szerzői jogi alapismeretek megszerzése, a szerzői jogvédelem gyakorlati működésének átlátása. Ezért vállaltam szerepet az Artisjus (Szerzői Jogvédő Hivatal Egyesület) választmányában és különböző, döntés-előkészítő kuratóriumaiban. A szakmai közéletben végzett munkáim közül kiemelném a Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségében, a Zeneakadémiáért Alapítvány kuratóriumában és a Magyar Művészeti Akadémián végzett munkámat. Valamennyi területen azért dolgozunk, hogy kollégáinkat jobb helyzetbe hozhassuk, hogy tevőlegesen segíthessük a jelenleg is tanuló vagy friss diplomás pályakezdőket, hogy támogassuk a zenei felsőoktatást. Ennek közvetlen hasznát máris érzékelhette a Zeneművészeti kar.
Vezetői tapasztalatok A kilencvenes évek vége óta dolgozom vezetőként. 1999-től 2007-ig a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatóhelyetteseként dolgoztam. Igazgatóhelyettesként önállóan irányíthattam a közel 250 tanuló és 60 pedagógus munkáját. A zenei középfok - melynek elsődleges feladata a művészeti felsőoktatásra való felkészítés - munkájának, életének, problémáinak megismerése jó alapot adott későbbi főiskolai, egyetemi oktatói munkámhoz is. Az ott eltöltött nyolc év alatt az adminisztráció megszervezésétől a gyakorlati tennivalókig szinte mindennel foglalkoztam. A felvételiktől a zenei záróvizsgákig, az országos versenyektől a főváros zenei életében való részvételig számos területen kipróbálhattam magam. 2008-ban az Óbudai Társaskör igazgatóhelyettese és művészeti vezetője lettem. Ez a munkahely léptékét tekintve lényegesen kisebb volt, mint az azt megelőző iskola, viszont jellegéből fakadóan sokkal több önállóságot – szellemi és anyagi értelemben egyaránt – biztosított. Itt is, akárcsak korábban az iskolában, szakmai és gazdasági munkatársakkal, 8
valamint adminisztratív és segéd munkaerővel egyaránt dolgoznom kellett. Lehetőségem volt betekinteni a működést finanszírozó gazdasági részleg munkájába is. E két nagy tapasztalat alapján elmondhatom, hogy jó munkaszervező, aktív vezető vagyok, aki odafigyel kollégáira, érzékeny a problémáikra, minden helyzetben igyekszik megoldást találni a felmerülő gondokra. A SZTE Zeneművészeti Kar Zeneelmélet Tanszékét 2011 szeptemberétől vezetem. Elsődleges feladatomnak tartom a tanszék működési feltételeinek biztosítását, a felvételik, vizsgák, szigorlatok magas színvonalú lebonyolítását, a Zenelmélet Tanszék súlyának növelését, rangjának emelését. Ahogy azt tanszékvezetői pályázatomban is leírtam, fontosnak tartom az egységes gondolkodást a zeneelmélet tanítás alapjait illetően, hiszen az egységes és kellően világos követelményrendszer elengedhetetlen feltétele a korrekt és főleg eredményes oktatásnak.
Nemzetközi tapasztalatok/kapcsolatok Jómagam első diplomámat a rendszerváltáskor vehettem át. Ez az időszak a politikai átalakuláson túl együtt járt a szabad utazás lehetőségével is. A kilencvenes évek elején hosszabb-rövidebb megszakításokkal mintegy másfél évet töltöttem Párizsban. Az itt kialakított kapcsolatok, a francia zenei élet megismerése komoly tapasztalatot és kapcsolati tőkét is jelentett későbbi munkáim során. Bár ösztöndíjasként soha nem tanultam vagy tanítottam külföldön, minden kínálkozó alkalmat megragadok a helyi kulturális élet, zenei oktatás megismerésére. Legutóbb tavaly ősszel Pekingben és Shanghaiban látogattam meg a helyi zeneművészeti főiskolákat, és próbáltam képet kapni a kínai zenekultúra jelenlegi helyzetéről, várható jövőjéről, melyről meggyőződésem, hogy néhány éven belül Magyarországra és ezen belül Szegedre is komoly hatással lesz.
9
Helyzetelemzés Képzések A Zeneművészeti Kar jelenleg
Előadóművészet alapszakon (BA) 20 szakirányon
Alkotóművészet és muzikológia alapszakon (BA) 2 szakirányon
Klasszikus hangszerművész mesterszakon (MA) 4 szakirányon
Klasszikus énekművész mesterszakon (MA) 2 szakirányon
Tanári mesterszakon (MA) 20 szakirányon
Szakirányú továbbképzésben 10 szakirányon
hirdet képzéseket.
A Kar hallgatói létszámának megoszlása: Művészképzésben alapszakon
140 fő
mesterszakon
27 fő
Tanárképzésben mesterszakon
59 fő
Humán erőforrás
A Kar közalkalmazotti állományának megoszlása: 42 fő oktató (34 fő teljes, 8 fő rész munkaidős) 7 fő tanár (4 fő teljes, 3 fő rész munkaidős) 6 fő nem oktató A fokozattal rendelkező közalkalmazott oktatók száma: 16 fő (14 DLA, 2 PhD). Liszt Ferenc-díjas:
3 fő
MMA rendes tag:
2 fő
A doktoranduszok száma: 6 fő 10
Infrastruktúra Nem kérdés, hogy a zeneművészet és maga a művészetoktatás költséges tevékenység. Drágák és relatíve hamar amortizálódnak a hangszerek, és az egyéni oktatásból következően nagy a helyigény. A tantermeken kívül rengeteg hangszigetelt gyakorlóteremre is szükség van az eredményes munkavégzéshez. A Konzervatórium Zeneművészeti Karrá válása folyamán 2003-ban, az akkreditációs kívánalmaknak megfelelően komoly beruházások történtek a hangszerpark fejlesztésének érdekében. Ezek a közel tíz éve végzett beruházások azonban nem jelentik azt, hogy ne volna még mit tennünk a professzionális képzés hátterének megteremtéséért. Nincs az a szakember, aki vitatná, hogy az épület állaga méltatlan egy ilyen nagy múltú intézményhez. S bár tudomásul kell vennünk, hogy a következő évek a folyamatos kormányzati elvonások miatt a Szegedi Tudományegyetemen sem a fejlesztések időszaka lesz, így a rendelkezésre álló forrásokat a baleset-, és helyenként az életveszélyes körülmények felszámolására kell majd fordítani.
Döntéshozó testületek A Kar legfőbb döntéshozó testülete a Kari Tanács. A mindenkori dékán munkáját szakmai kérdésekben a tanszékvezetők, ügyigazgatási kérdésekben a hivatalvezető és a gazdasági munkatárs segítik. A diákokat közvetlenül érintő kérdésekben a Hallgatói Önkormányzatnak van véleményezési és döntéshozói joga.
11
Vezetői elképzelések Döntéshozatal, munkaszervezet Egy dékán feladata többek között a különböző szintű munkaszervezetek munkájának koordinálása. A Tanulmányi Bizottság és az Kreditátviteli Bizottság elnökeként talán már bebizonyítottam, hogy az együttgondolkodás, a problémák feltárása és lehetőség szerint azok azonnali megoldásának híve vagyok. A törvényi előírások szigorú betartása mellett, döntéseimben minden vitás, vagy kétséges esetben a hallgató javára döntök, mert meggyőződésem, hogy az ő támogatásuk, irányításuk az egyik fontos feladatunk. A Hallgatói Önkormányzat álláspontjára, észrevételeire továbbra is nyitott vagyok. Munkámban szakmai kérdésekben a tanszékvezetők véleményére, ötleteire, megoldási javaslataira szeretnék támaszkodni, míg adminisztrációs kérdésekben a hivatal dolgozóinak sok éves tapasztalatára építek. Az alábbiakban vázolt elképzeléseimhez nélkülözhetetlen a Kari Tanács munkája, támogatása. Nem csupán legfőbb döntéshozóként, hanem a döntések végrehajtását számon kérő, ellenőrző testületként is számítok munkájára.
Rövid-, közép-, és hosszútávú tervek, feladatok Nehéz időket él át a felsőoktatás. Az évről évre romló gazdasági háttér, a csökkenő állami támogatás, az államilag finanszírozott helyek irreálisan alacsonyan megállapított száma és a kiszámíthatatlanság már-már a működésképtelenség határára juttatták. Egy vezetőnek ugyanakkor nem lehet más dolga, mint az előretekintés, az előremenekülés. Aki a minimum programra, a túlélésre rendezkedik be, óhatatlanul elbukik. Terveim ebből következően építkező jellegűek. A már elért eredményeket kívánom megőrizni, de rögtön továbbfejleszteni is. Nem a radikális változások, hanem a folyamatos kreativitás, a kor változásaira való reflektálás híve vagyok. Mindenekelőtt a Kar kialakult és jól működő hagyományaira kívánok építeni. Ilyenek a kiemelkedő művész/tanárok által tartott mesterkurzusok, bemutató hangversenyek, országos és nemzetközi versenyek (Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny, Simándy József Énekverseny, Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál, Szegedi Nemzetközi Orgonista Találkozó), melyek rendkívül fontosak a Kar életében. Ezek megszervezésében - ha kell, új életre lehelésében - kollégáim véleményére és a tanszékvezetők munkájára is számítok. Örömmel csatlakozom olyan, már korábban elindult kezdeményezésekhez, mint a 2011 májusában megrendezésre került II. Zeneelmélet-tanári Konferencia. A Konferencia újítása volt az Egyetem Neveléstudományi Intézetével való együttműködés, melynek keretében a 12
BTK több oktatója is tartott előadást. Ez az együttműködés is azt a törekvésemet jelzi, hogy a Zeneművészeti Kar minél jobban integrálódjon a Szegedi Tudományegyetem munkájába, életébe. De nem csupán az Egyetem, hanem Szeged kulturális életében való folyamatos részvételt is szorgalmazom, támogatom. A korábbi gyakorlathoz hasonlóan szoros kapcsolatot kell ápolnunk a Szegedi Szimfonikus Zenekarral, és a Nemzeti Színház operatagozatával, hiszen ezen zenei együttesek utánpótlásának biztosítását is feladatunknak kell tekintenünk. Szeretnék a Szegedi Nemzeti Színház operabemutatóihoz kapcsolódó projekteket is létrehozni, melynek során növendékeink folyamatosan végigkísérhetnék egy opera bemutatóját a legelső lépésektől. Meghívnám az adott bemutató rendezőjét, díszlettervezőjét és karmesterét, hogy mutassák be a munkafolyamatot, beszéljenek terveikről, a műfajból adódó esetleges problémákról és azok megoldásairól. Kórusaink már eddig is sok szép estét, koncertélményt nyújtottak a hallgatóknak, s remélem, ez a tendencia tovább erősödik. A kóruséneklést nem csak zeneszerzőként, hanem zenetanárként is kiemelkedően fontosnak tartom, hiszen ez az együtt zenélésnek olyan lehetősége, módja, amely alapvetően különbözik a hangszeres kamaramuzsikálástól, miközben fegyelemre szoktat, a hallást fejleszti és az előadói stílust is csiszolja. Mivel alapvető feladatunknak tartom korunk zenéjének megismertetését, ezért rövidtávú terveim között szerepel a magyar zenei élet, ezen belül is természetesen a magyar zeneszerző és előadóművészi társadalom kiválóságainak bemutatása a Kar hallgatói számára. Hívásomra máris számos Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző mondott igent Kocsár Miklóstól, Vajda Jánosig, Fekete Gyulától Balassa Sándorig. Nagy örömömre szolgált, és komoly hallgatói érdeklődés és siker mellett zajlott Csengery Adrienne előadása, mely a számára Kurtág György által komponált József Attila töredékek című művet elemezte. Biztos vagyok benne, hogy ezek a személyes találkozások közelebb viszik a hangszeres hallgatókat korunk zenéjéhez, és az így megszerzett tudás segítségükre lehet régi korok mesterműveinek elemzésekor, előadásakor is.
Középtávú célok Mivel meggyőződésem, hogy az alapszak azon szakirányai lehetnek igazán vonzóak, és ebből adódóan hosszú távon is életképesek, melyekre mesterképzés épül, ezért szeretném megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a klasszikus hangszerművész mesterszak mely szakirányait lehetne akkreditáltatni. Ilyen lehet többek között a harsona, melynek oktatója ma az ország legelismertebb harsonaművész-tanára dolgozik, de szeretném a klarinét, a fuvola és a többi szakirányt is mielőbb akkreditáltatni. Ehhez szükséges a kollégák aktivitása, a kiváló és elismert művészi, tanári munka mellett a fokozatszerzés is. Éppen ezért szorgalmazom kollégáim továbbképzését, fokozatszerzését is. Középtávú céljaim között szerepel a hangversenyterem klimatizálása, melynek hiányában az év végi főtárgy vizsgák, diplomahangversenyek, diplomaosztók embertelen körülmények között zajlanak. Néhány éven belül meg kell oldani egy több manuálos sípos orgona beszerzését is a Fricsayterembe, mely nélkül a klasszikus hangszerművész mesterszak orgona szakirányának 13
akkreditációja nehézségekbe ütközhet. A 21. században már nem luxus, hanem alapvető igény a hangversenyek professzionális rögzítésének lehetősége. Az ehhez szükséges minimális stúdiótechnika kiépítése a következő évek feladata lesz. Más zeneművészeti karok stúdióépítéséhez hasonlóan megpróbálok szponzorokat találni ennek megvalósítására.
Hosszútávú célok Hosszú távú terveim között szerepel az Alkotóművészet és muzikológia alapszak zeneszerzés szakirányának akkreditáltatása, mely lehetővé tenné, hogy alapképzésben a Zeneakadémia mellett Szegeden is tanulhassák ezt a hivatást a különleges tehetségű hallgatók. Ennek beindítását véleményem szerint meg kell előzze a tárgy középfokú oktatása, melynek létrejöttéről szívesen tárgyalok a Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola vezetőjével. Tisztában vagyok vele, hogy jelen gazdasági helyzetben, amikor az Egyetem működőképességének a megőrzése a cél, irreális lenne többmilliárdos nagyberuházást sürgetni, de úgy érzem, nem lenne tisztességes a pályázatom, ha legalább a hosszú távú célok között nem említeném meg a következő, mindenkit érintő kérdést. A Zeneművészeti Kar épülete jelenlegi formájában és állapotában csak az ott dolgozó oktatók ügyszeretetének és a diákok hűségének köszönhetően alkalmas az oktatásra. A homlokzat felújítástól a nyílászárók cseréjéig, az új termek kialakításától a hangszigetelésig szinte minden területen csak a megoldandó feladatokat látjuk. Nem az én tisztem eldönteni, hogy melyik megoldás a gazdaságosabb, egy csak a homlokzatot meghagyó, a pincétől a tetőig újraépítő, vagy egy teljesen új épületben gondolkodó változat. Ha pusztán a Kar életét nézzük, mindegy is. De ha előbbre tekintünk, és Szeged, valamint a régió kulturális életét tekintjük, akkor talán egy, a Pécsi Kodály Központhoz hasonló új kulturális központ lenne megfelelőbb. Itt működhetne a Zeneművészeti Kar mellet a Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola, oktató- és gyakorlótermekkel, vendégszobákkal, és természetesen hangversenyteremmel, valamint kamarateremmel. Ez utóbbiak üzemeltetése – egy, a pécsihez hasonló modell alapján – talán még nyereséget is termelhetne. Folyamatos feladatomnak tekintem a hangszerpark bővítését, karbantartását és a mai oktatáshoz elengedhetetlen technika – projektorok, modern táblák, hifi berendezések, internetkapcsolat – biztosítását.
Hazai és nemzetközi kapcsolatok Egyetlen egyetem, vagy főiskola sem zárkózhat be a képzeletbeli elefántcsonttoronyba. A kapcsolattartás a hasonló profilú felsőoktatási intézményekkel alapvető elvárás. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vagy a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának vezetőivel személyes jó viszonyt ápolok, ami garancia lehet arra, hogy a hivatalos kapcsolattartáson túl informális tapasztalat-, vagy véleménycserére is sor kerülhet bármely esetleges vitás, a Kar jövőjét érintő kérdésekben.
14
Nélkülözhetetlennek és ugyanakkor javítandónak gondolom a középfokú intézményekkel való együttműködést, újragondolandónak a kapcsolatot a Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskolával. Közös érdekünk egy jól működő szimbiózis, melyből mindkét fél profitálhat. Szeged és a régió kulturális intézményeivel – Szeged Város Polgármesteri Hivatalától a Szegedi Nemzeti Színházig – is szoros és gyümölcsöző kapcsolatot kívánok fenntartani és mindent el fogok követni, hogy a Zeneművészeti Kar jelentős megmozdulásait média figyelem is övezze. Továbbra is helyet kívánok biztosítani országos versenyeknek, konferenciáknak, kiemelten a Vántus István Kortárszenei Napoknak és a nyári Művészeti Akadémiának. A Zeneművészeti Kar kiváló kapcsolatokat tart fenn a határon túli felsőoktatási intézményekkel, zeneművészeti társaságokkal is. Ezeket a jó kapcsolatokat továbbra is ápolni kívánom, és megvizsgálom a lehetőségét, milyen új, a Kar számára előnyös együttműködések építhetők ki. Az Erasmus ösztöndíjaknak köszönhetően, évente számos hallgatónk jut el több hónapos képzésre külföldre. Hasznosnak és támogatandónak tartom a külföldi tapasztalatszerzést, és azt is, hogy egyre több diák jöjjön a mi karunkra ily módon is. Ezek a kapcsolatok évek múltán újabb lehetőségeket teremthetnek majd.
15
Gazdálkodás A Zeneművészeti Kar gazdálkodása évek óta kiegyenlített. A fennálló hiányt nem valamiféle pazarló gazdálkodás, hanem az újra és újra felmerülő zárolások és a felhalmozott hiány gördítése okozzák. Az elmúlt években, a többi karokhoz hasonlóan a Zeneművészeti Kar is megtette azokat a megszorító intézkedéseket, melyeket meg kellett tennie. A racionálisabb működés érdekében megvált valamennyi olyan óraadótól, akiktől a működés veszélyeztetése nélkül meg lehetett válni, kinevezte azokat az oktatókat, akik munkája nélkül ma nem lehetne megfelelő szintem dolgozni. A főtárgy vizsgákat érintő vizsgaidőszak racionalizálásával az óraadó tanárok alkalmazási idejét lehetett csökkenteni. Az adminisztráció a lehetséges legkisebb állománnyal látja el nem kevés feladatát. Egyértelmű, hogy további személyi csökkenés már a Kar működésképtelenségéhez vezetne. Egy esetleges elbocsátás komoly veszélyt jelentene a Kar számára, mivel nem felelne meg az Nftv-ben meghatározott kari elvárásoknak. Ugyanakkor természetesen meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a területek, ahol spórolni lehet. A fizetéseken túl a legnagyobb tétel nyilvánvalóan a közüzemi díjak. Egy ennyire rossz állapotban lévő épület esetén viszont jelentős energia-megtakarítást csak teljes felújítással és korszerűsítéssel lehetne elérni. Erre, attól tartok, a közeljövőben nem sok esély van.
Gazdasági helyzetkép A Zeneművészeti Kar 2012-es költségvetésének sarokszámai: EMMI költségvetési támogatás:
168 909 390.-
A Kar saját bevétele:
-45 535 474.-
„Szabad felhasználású” keret:
123 373 916.-
Előző évi átvezetés:
-47 536 142.-
A tervezett hiány az év végére el fogja érni a 82 795 025 forintot.
Saját bevételi lehetőségek Látható, hogy a Kar nehéz pénzügyi helyzetét elsősorban a bevételi kötelezettségből származó, évről évre magunk előtt gördített és halmozódó több tízmilliós hiány okozza. Ennek „ledolgozása” egy ilyen kis létszámú és nehezen forintosítható képzési területen aligha elképzelhető. A Zeneművészeti Karnak ugyanis nincs sok saját bevételi lehetősége. Szeged és 16
környéke nem akkora felvevő piac, hogy bármiféle művészeti tevékenységgel jelentős pénzeket tudnánk előteremteni. Jelenlegi fellépéseink sokkal inkább erkölcsi, mint anyagi haszonnal járó szereplések, és ezen nem is nagyon tudunk változtatni. Természetesen egy, a pécsihez hasonló Kulturális Központtal, ahol helyet kaphatna a Zeneművészeti Kar és a Vántus Gyakroló Zeneművészeti Szakközépiskola egyaránt, a hangversenyterem működtetésével komoly bevételi forráshoz jutna a Kar, illetve az Egyetem. Bevételi forrást jelenthetnek a külföldi költségtérítéses hallgatók is. Bár évek óta rendszeresen van egy-egy ázsiai hallgatónk, az így befolyó összeg nem számottevő. Mint azt korábban a Nemzetközi tapasztalatok/kapcsolatok címszónál említettem, biztos vagyok benne, hogy néhány éven belül a kínai hallgatók érdeklődése Európa nagyobb egyetemei iránt jelentős mértékben megugrik, így fontosnak tartom, hogy éljünk az egyetemen belül működő Konfuciusz Intézet adta kapcsolatokkal és lehetőségekkel is. Az ő segítségükkel folytatott PRtevékenység révén akár évi 10-15 kínai hallgató is tanulhatna nálunk. Az ő segítségükkel könnyebben fejthetnénk ki olyan propagandát, melynek következtében évi 10-15 kínai növendék tanulhatna nálunk. Az ő oktatásukhoz azonban nem csupán felkészült és nyelveket beszélő oktatók kellenek, hanem olyan infrastruktúra is, mely vonzóvá és a mai zenei felsőoktatásban versenyképessé teszi Karunkat. Ezzel visszatértünk az épület (megoldásra váró) kérdéséhez. A terveim között korábban említett szakindítások újabb hallgatókat hozhatnak a Kar számára, mely újabb bevételi forrás lehet.
Pályázatok A 2012-es év sikeres pályázatai révén átvett pénzeszközök összesen 1 859 999.- forintot tettek ki. Mivel a több lábon állás egyik pillére éppen ez lehet, ezért tovább kell erősíteni a pályázati lehetőségek kiaknázását. A Karon jelenleg nincs, és az ismert okokból várhatóan nem is lesz pályázati szakreferens, így továbbra is a Dékáni Hivatal feladata lesz az új és újabb pályázatok felkutatása, megpályázása. Néhány Alapítvány már a közelmúltban is támogatta Kar munkáját (pl. a Zeneakadémiáért Alapítvány 2012 tavaszán a Nemzetközi Bartók Zongoraversenyt, 2012 decemberében pedig a temesvári zenekari hangversenyt), és bízom benne, hogy Magyar Művészeti Akadémia támogatását is meg tudjuk nyerni néhány projektünkhöz.
Záró gondolatok A Zeneművészeti Kar az SZTE fiatal egysége. Sok lépésben, kemény munkával vált karrá, elsőként a zenei felsőoktatásban, ahova szívesen jönnek tanulni a diákok, és ahonnan úgy távoznak diplomájukkal a kezükben, hogy a megszerzett tudás birtokában bárhol megállják a helyüket. Egy ilyen egység vezetését átvenni, a megkezdett munkát folytatni nem kis felelősség. Ahogy az terveimből is látszik, nem mást, hanem folytatást szeretnék a következő években. Az igényekhez, követelményekhez, és lehetőségekhez alkalmazkodó, magas szintű oktatást. Bízom benne, hogy dékánként képes leszek erre a munkára. 17
Önéletrajz
1965-ben születtem Budapesten.
Tanulmányok Zenei tanulmányaimat a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ütő és zeneszerzés szakán Schwarcz Oszkár és Kocsár Miklós növendékeként kezdtem. 1985-ben sikeres felvételi vizsgát tettem a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Petrovics Emil növendékeként 1990-ben szereztem középiskolai zeneelmélet tanári és zeneszerző diplomát. 1999-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem Film- és Televízió Főtanszakának Hangmesteri Szakán okleveles hangmesteri diplomát szereztem. 2000-ben elvégeztem az ELTE Bölcsészettudományi Karának felsőfokú Kulturális menedzseri szakát. 2002-ben a BMGE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán Közoktatási Vezető diplomát szereztem. 2004-ben elvégeztem a Mozgókép- és médiaismeret oktatása középiskolában című pedagógus-továbbképzési programot DLA fokozatomat 2008-ban vehettem át.
Munkahelyek 1989-től rendezőasszisztensként, majd dramaturgként a Magyar Állami Operaházban dolgoztam. 1991-1992-ig a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek (Rádiózenekar, Rádió énekkar, Gyermekkar) szerkesztője voltam. 1992-1995 között szabadúszó zeneszerzőként színházi kísérőzenéket írtam nyíregyházi, miskolci, győri, szolnoki és budapesti színházi előadásokhoz. 1994-2000-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója voltam. 1999-2007 A Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés-, zeneelmélet-, kamarazene tanáraként, 2006. február 1-ig a középfok zenei igazgatóhelyetteseként dolgoztam.
18
2007-től a Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Testnevelési és Művészeti Főiskolai Karának főiskolai docense voltam. 2008-2009. Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Zeneelmélet Szak főiskolai adjunktusaként szolfézst, zeneelméletet, analízist oktattam BA-s és MA-s hallgatóknak. 2008-2012. között az Óbudai Társaskör igazgatóhelyettese és művészeti vezetője voltam. 2011. szeptember 1-től megbízott, 2012. július 1-től kinevezett főiskolai docens és tanszékvezető vagyok a Szegedi Tudományegyetem, Zeneművészeti Karának Zeneelmélet tanszékén.
Díjak, elismerések 2012. Hajnalok Völgye, Kortárs Kóruszenei Fesztivál és verseny Csáb (Szlovákia) Pénteki ima - közönségdíj, Buborékok – szakmai zsűri díja 2010. I. díj KÓTA zeneszerzőverseny Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából Salve Regina kettőskarra 2009. KÓTA-díj 2009. AGEC (Arbeitsgemeinschaft Europäischer Chorverbände - Európai Kórusszövetségek Munkaközössége) Arany Hangvilla-díj Hymnus ad galli cantum 2008. Nemzetközi Zeneszerzőverseny Jihlava (Csehország) Különdíj ...canticum novum 2007. Erkel Ferenc-díj 2006-ban Lángok című kórusművem második díjat nyert a KÓTA által 1956 tiszteletére meghirdetett zeneszerzőversenyen 2000-ben, és 2002-ben elnyertem az NKA házizeneszerzői pályázatának alkotói támogatását 1997-ben készült, zeneszerzőként és társ- íróként, rendezőként jegyzett Dencity 0.37 című kísérleti kisjátékfilmünk elnyerte a Trencsén Teplicei Filmfesztivál I. díját 1993-ban megírtam a Szárazföldi Csapatok hivatalos indulóját, melynek következtében a Szárazföldi Csapatok Tiszteletbeli Tagjává választottak 1992. Kis-szvit című gyermekkórusom harmadik díjat nyert a kecskeméti Katona - Kodály zeneszerző versenyen 1990. Kodály- ösztöndíj 1990. Kincses József - díj
19
Szakmai tevékenységek A Színház- és Filmművészeti Egyetem elvégzése után dolgoztam hangmérnökként, zenei rendezőként, televíziós adások rendezőasszisztenseként. Részt vettem mozi- és tévéfilmek elkészítésében. Többek között:
Golf (rend.: G. Tóth Kinga) 1996. 16mm FF 1' kisfilm - zeneszerző Testvérgyilkosság (rend.: G. Tóth Kinga) 1996. 16mm FF 5' kisjátékfilm- zeneszerző Jóbarátok (rend.: Fischer Gábor) - dok. film 1996. 20' SVHS - hangmérnök Liszt jubileum 1996. video Hi-8 8' riportfilm - rendező Sonora Hungaria 1997. video Hi-8 16' riportfilm - rendező A hal (rend.: Pálfi György) 1997. Video Beta 28' kisjátékfilm - hangmérnök, zeneszerző DenCity 0.37 1997. 16mm FF 12' - kísérleti kisjátékfilm - társíró, társrendező, zeneszerző Kamaszkorunk legszebb nyara (MTV) 1998. R.D.I. - hangmérnök A recept (rend.:Kalamár György) 1998. Video Beta 22' - hangmérnök A hetedik szoba (rend.: Pálfi György) 1998. Video Beta 35' - zeneszerző, hangmérnök Jött egy busz - A táltosember (rend. Pálfi György) 2003. 35mm, kisjátékfilm zeneszerző Holokauszt kiállítás kisfilm (rend.: Enyedi Ildikó) 2004. - zeneszerző A hetedik kör (rend.: Sopsits Árpád) 2008. játékfilm - zeneszerző Exitium - A pusztulás hangjai (rend.: Sopsits Árpád) 2009. 16' rövidfilm - zeneszerző Team building (rend.: Almási Réka) 2010. 90' játékfilm - zeneszerző
1998-ban alapítója voltam az első magyar internetes komolyzenei magazinnak a Café Momusnak. 2009-ben Daróczi Katával megalapítottam a Kontrapunkt Zeneműkiadót.
20
