No title

14. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 9 7 7 1 2 1 5 61 5 0 0 6

E L Ő F IZ E T Ő K N E K

w w w .v a d a s zla p .h u

A szerkesztő jegyzete

VAtóSMAP M e g jelen ik h a vo n kén t, a m egelőző hónap utolsó h e téb en. Lapzárta a m e g e lő ző h ón a p m á so d ik pén teké n . M eg nem re n d e lt ké zira to ka t és fo tó k a t nem ő rzü n k m eg és nem kü ld ü n k vissza. Á ra : 595 Ft, e lő fize tő kn e k: 500 Ft. Az előfize té si d íj: 6000 Ft/év

A n y ug díjasokn ak, d iáko knak é t hivatásos va dászokn ak n y ú jto tt 1 2 0 0 fo rin to s kedvezm én y 2 0 0 5 . m árcius 1-jéig vo lt érvényes. A M a g ya r VA D Á S ZLA P e lő fize t­ h e tő "B elfö ld i P osta u ta lvá n yo n" .i ’./orke sztő sé g cím é n , átutalással u 65100149-10004115 szám lán, v a g y a hírlap ké zb esítő n él, a p o sta h iva ta lo kb a n . Terjeszti a Lapker Rt., a M a gya r Posta és az a lte rn a tív terjesztők. Kiadja:

a V adászati K ulturális Egyesület K o /p o n ti te le fo n és fa x : 242-00-42 E -m ail: vke @ vad a szla p .h u w w w .va d a szla p .h u K ia d ó -fő sze rke sztő :

Csekő Sándor (30/397-56-51) Szerkesztő:

H om on nay Zsom bor (30/397-56-71) Fő m u nka társ:

S o m falv i Ervin (30/397-56-61) M u nka társa k:

M á ro k Tamás (30/913-92-05)

W allendu m s P éte r (20/443-78-79) H ird e té si m a n a g e r:

S om lyai M ó n ik a (30/380-3261) Tervezőszerkesztő:

Kőszegi S zilvia W e b m este r:

Hogedüsné W éber Ild ikó (20/391-70-47) S /o rke sztő sé g i titk á r:

Elek Ferencné (30/410-10-51) , t-s ü kiadó cím e: 1031 B udapest, Pákász u. 7. N yo m d a i e lő á llítá s:

Mhorma Press N yo m d a Felelős ve zető :

D ávid Ferenc

ugyve/ető igazgató ISSN 1216-6159 (Nyomtatott) ISSN 1688-1229 (Online)

Példátlan H a egy üzlet beindul, nincs megállás! - akár ez is lehetne a G azdasági Ver­ senyhivatal szlogenje. Ö t éw el ezelőtt m ég csak 74 millió forint b írságot szabtak ki a "versenyzőkre" s tavaly m ár ez az összeg m eghaladta a 8 és fél milliárdot. R endjén is van a dolog, aki szabály­ talanul versenyez, jogtalan előnyökre próbál szert tenni, ilyen-olyan árk artelleket alakít, bűnhődjön, fizessen az extraprofitjából kem ény b üntetéseket. A m agyar vadászatot is m egtalálták a GVH fiatal és "felkészült" szakem ­ berei, széles körű vizsgálattal k id erítet­ ték, hogy az FVM által tám o g ato tt Vadgazdasági Term ékek és Szolgáltatá­ sok T erm éktaná­ csa (VTT), vala­ m int jó néhány vadászatszervező iroda m egpróbálta egyeztetni a vadá­ szat és a vadhús­ felvásárlás árait ... de a versenyt korlátozó m egálla­ podás kísérlete: vétség a szabad piac versenyszabá­ lyai ellen. Első nekifutásra - igaz titkosítottan - horro r b ü n tetések et m ér­ tek az akcióban résztvevőkre, m ajd eze­ ket csökkentették, ugyanakkor a va­ gyonnal, kereskedelm i forgalom m al egy­ általán n em rendelkező érdekegyeztető szervezetnek, a T erm éktanácsnak m egem elték a bün tetését: a vadászati árak egyeztetéséért 150 milliót, a vad­ hús irányáraira vonatkozó javaslatért 80 millió forint b ü n te té st szabtak ki. A z ügynek te rm ész ete sen m ég nincs vége, m o st kezdődik a m inden bizony­ nyal tö b b esztendőre prognosztizált pereskedés. A nélkül, hogy a részletekkel, kifogá­ sokkal k onkrétan foglalkoznánk, néhány eretn ek gondolat önkéntelenül felvető­ dik bennem . E lsőnek az, hogy m intha p árh u z am lenne az A PE H és a GVH tevékenysége között. Ü res az állam ­ kassza, bevételt kell a korm ányhivata­ loknak produkálni. V égül is "tök m ind­ egy", hogy ezt adó vagy b ü n te tés for­ m ájában hajtják be rajtu n k . A ztán az is a p árh u z am o t erősíti, hogy a példátlan szigorúsággal m egfogalm azott

lia iá i m á t o k u l t e tle n ü lé s é n e k

■>/


to lé l le II km k n g i k

k ö r ü l,

mintha é r d e k t e l e n l< hím r « \ e g v g a z d a ­ sági szereplő elttliM < . k iv á lá s i az é le i,

a piac forgfW .ínpadáról I / ii)>agíró fantazm agóriája, de m in th a k e z d e tü n k a gyakorlati élettől el /a k a d t , e lte ltn é l len és végreliajthat.itl.m h.i/.u i . n em ­ zetközi határozatok országa lenni am it m ég mi, m agvam l m e g ie le z tm k egy kis túllihegéssel is. H a a konkrét példát nézzük, i ii i m éktanácsoknak az a feladata, I«>r\ összefogják egy-egy te n n ék teljes pályáját, megpróbálják összehangolni a term elő, a feldolgozó, a kereskedő és a fogyasztó érdekeit... ahogy Halsa\ Miklós, a V T T elnöke fogalmaz: eg\ karám ba próbálják terelni a farkasokai és a bárányokat. A m ikor akár a vada szat, ak ár a vadhús árairól beszéltek, ezek a külpiaci árakat és a hazai költ­ ségeket összehangoló irányárak voltak és egyetlen "versenyzőt" sem köteleztek sem m ire, hiszen a valódi árakat úgy is a kereslet-kínálat alakulása szabályozza. A z irányár - vélem ényem szerint a szakm a szem pontjából igen fontos inform áció, olyan tájékozódási pont, am ely az ad o tt esetben egy piacképes m agyar te rm ék et próbál védeni, értéken tartan i, hogy ha a vadászatszervezőkkel, a külföldi vagy belföldi b é n ái la /.il tárgyalunk, tu d ju k , jó vagy rossz úzli t van kilátásban, ha felette vagy alatta értékesítjük a gím bikánkat, vaiKli /n o , és fácánhajtásainkat. Igen, a m agyar vadállomány és a vadászati szolgáltat a; érték, nem zeti érték, többre érdem e htingarieum , am i sokkal több figxeltnet, lam ogatasl érdem elne, m int am cnnw t e tte a kormányhivatalok |< le nl< ;• lonlita n a k ... a m éltánytalan, n eg ltK m egközelítés helyett. N em politizálok, i ik ketdez.ek: m i­ lyen jövő vár rám , kr-zolgáltatnlt kis vadászra és a lel ükért k ü s z k ö d ő átlag vadászatta |ogo nltakta, lm az e g v ik ál­ lami szervezet ké |X 's Ive le ma m i egy m ásik áll...... lag kitalalt, létrehívott és tám o g ato tt - szervezetbe? Ivs kinek k - z ebitől haszna?

193

Interjú Góg G áb orral, a S ellyei S zarvas Vadásztársaság eln ö kével

Az utolsó, aki csődbe megy V A D Á SZL A P: Ahhoz, hogy ennek i vállalkozásnak a lényegét m e g é rt­ ül,, óliatatlan, hogy ne ejtsünk szót m .ii'.uol a vállalkozóról. M iért lesz i nv i pénzvilágban sikeres cégtulajiliuntslx»l vadgazda?

H ollandiában végeztem el és lettem bróker. A m ikor hazajöttem , m egalapí­ to ttam a saját értékpapír forgalmazó cégem et, am it 1997-ben eladtam , hogy befektethessek - a többi között - a vadászatba-vadgazdálkodásba.

i>

i , ihoi

V A D Á S ZL A P : H ogy került Sellyére?

• m

» / i ii li, k i m o n d v a

M ert ehhez van kedve, vagy kim ondat­ la n u l .i z e i t d o l g o z o t t idáig, hogy va.l,i / vadgaz< la lehessen. Amikor le­ n i t t i t e g i z l e m , e g y évig i a iim .ii|> ii / i . i n v o l t a m segéd-vadőr, i i .im olv .in m i n d e n e s , m ert m ár ikl.ni i k l i i n i o i i i iii, h o g y ezen a páK .in / e t e t n e k cnenyesülni. Persze r "i i n i.i ki III ti t ű n n ö m , hogy ez in ni in l o e i n n i m , kénytelen voltam io\,il>|.i,múlni i •. e l k e z d t e m (Jödöllőn ,i/ i f i , i u f \ t l e m e l A z iilolsi) évet

G óg G áb o r: - Szalonkázni jártam K örcsönye-pusztára, ahol m egism er­ kedtem Jung Jenővel, akiben egy fantasztikusan jó szakem bert ism er­ te m m eg. O sszebarátkoztunk, s ez a b arátság indította el ben n em a gon­ dolatot, hogy csináljunk itt együtt egy m inta vadgazdaságot. Jenő azóta is a legjobb b arátom , függetlenül at­ tól, hogy a szakm ai kérdésekben rendesen szoktunk vitatkozni.

A 18 ezer hektáros dél-m agyarországi, pontosabban orm ánsági vadászterület tulajdonképpen a 37 éves vállalkozó ''m ag á nte rü le te", ahol kőkem ényen érvényesül a tulajdonosi szemlélet, ahol a vadászat és a vadgazdálkodás napjainkban m egvalósítható optim alizálására, az ökológiai és az ökonóm iai szem lélet érdekegyeztetésére, egy példaértékű m intagazdaság kialakítására törekszenek. Az ú ttö rő kísérlet három évvel ezelőtt 8 ezer hektáron kezdődött a M ecsekerdő Rt. pausál bérleti szerződésével és tavaly m árciusban alakult meg a Sellyei Szarvas Vt., s lett a különleges rendeltetésű vadászterület vadászatra jogosultja.

V A D Á SZLA P: K ockázat nélkül nincs üzlet. M i volt a legnagyobb kockázat? G ó g G áb o r: - Hogy lehet-e a m a­ gyar vadászokra, m int fizető vendég vadászokra alapozni? Iín ugyanis el> b en h ittem és hiszek, hogy vannak m agyar vadászok, akik igénylik és m eg is tudják fizetni az orniansa^i szarvasbika vadászatának ai.il, .1/ ál­ talunk nyújtott s/olj'iliai.i ok di).ut M ár az első év, ami negatív eiedménnycl zárult, Utazomtti>lt.i. Imgv kialakítható egy új vt-ndégkrti I lárom év u tán ott tartu n k , a vendegeink fele magyai vada-/, akik irm lH /rii sen visszajárnak lio//.iiik ( mk oK.in vadászokat lohadunk, akik egvié«/t meglövik a k‘i*zer«Vk)tt vadat, ma» részt akinek az igéméit i^>eiiveden é*

Interjú m aradéktalanul ki is tudjuk szolgál­ n i... és aki ezt hajlandó megfizetni. V A D Á SZ L A P: M itől volt negatív az első év és az eredm ény érdekében m i m indent változtatott azóta? G ó g G áb o r: - A z első évben b ebuk­ tu n k a vadkárral. N em azért, m e rt a korábbi évekhez viszonyítva m egem el­ kedett, hanem m ert tú l hatékonyan védekeztünk ellene. A rra gondoltunk, hogy na, majd m i m egelőzzük a vad­ k á rt... és a tradicionális bőgőhelyeket, amelyek a vadászati bevétel 40-50 százalékát adják - zöm ében kukoricatáblákat - bekerítettük villanypásztor­ ral. A kerítések m iatt elm entek a te­ henek és nem volt nálunk jó a bőgés, a tehenek elvitték a bikákat. O k u ltu nk belőle. M a is kerítünk, de inkább a vadföldek körül. A másik lényeges változtatás, hogy m egvettem , illetőleg bérbevettem a vadkáros te rü ­ leteket, a jó bőgőhelyeken a term őföl­ deket. És nagyon fontosnak tartom , hogy ezalatt a három év alatt sikerült normális kapcsolatot kialakítani a földtulajdonosokkal. M a m ár nem el­ lenségnek, hanem partnernek tekinte­ nek bennünket. A kapcsolatainkat mi­ nősíti, hogy 2004-ben 45 millió forint vadkártérítést fizettünk ki és nincs egyetlen peres ügyünk sem. Igaz, a szakszemélyzeten kívül a vadkár elhá­ rítása érdekében 24 éjjeliőr őrzi a külső vadkáros területeket. A többi között ennek lett az eredménye, hogy az elm últ vadászati idényben 95 gím bikát lövettünk és a szeptem beri át­ lag agancssúly 7,5 kiló feletti ... és a gazdálkodásunk eredm ényesre fordult. V A D Á SZ L A P: Gondolom , alapvető változást hozott a gazdálkodásban, hogy 2010-ig vadászatra jogosulttá vált a vadásztársaságnak "álcázott" vállalkozása? G ó g G áb o r: A z álcázás n em rajtam m úlik, csak ebben a form ában lehet­ tü n k haszonbérlők és így hosszabb távra stabilizálódott a helyzetünk. N em a két szép szem em ért kaptam m eg a bérlés lehetőségét, az előírá­ soknak megfelelően, évek óta ezen a te rü lete n m űködik a növényterm esz­ téssel foglalkozó kft-m . M integy 1000 h ektáros saját tulajdonú és bérelt te ­ rü leten gazdálkodunk, gabonát, k u ­ koricát és m ás takarm ánynövényeket term esztü n k értékesítésre, kisebb !<)(>

részben a vadállomány takarm ányozá­ sára. M ondanom sem kell, hogy a terü letü n k zöm e a vadkárosított löl dekből áll, látom a dolgok alakulását földtulajdonosként is, de azt is la­ tom , hogy kellő figyelemmel a nö­ vényterm esztésre n em fizetünk rá. V A D Á S ZL A P : V áltoztattak a vadá­ szati m ódokon is? G óg G áb o r: - Alapvetően nem . Ko­ rábban kevesebb hajtást rendeztünk vaddisznóra, s mivel m egnőtt az igény, inkább riglizéseket szervezünk. Az el­ képzelésünk beváltotta a hozzá fűzött reményeket és eredményes is volt. V A D Á S Z L A P : A vaddisznós kert is? G óg G áb o r: - A 300 h ek táro s k ert­ ben m ár tavaly is csak k ét hajtást rendeztünk, ugyanis elfiatalodott az állomány, öregbíteni kell a kanokat, folyam atosan m ű k ö d tek a szabad te rü lete n a befogóink, de ezt is csökkenteni kellett, m e rt érezhetően csökkent a külső te rü letek en a vad­ disznóállom ányunk. VADÁSZLAP: A kertben folyamato­ san, de a külső területeken is etetnek? G ó g G áb o r: - E gész évben, teh át m ég nyáron is. E zzel tu d tu k elérni, hogy a vaddisznót b en t ta rtju k az erdőben és így csökken a károsítása. 2003-ban a nagy aszály m iatt k u ta ­ k at kellett fú rn u n k , egyébként a víz­ zel általában n álu n k nincsenek gon­ dok. A vadgazdálkodási b erendezése­ ket m egörököltük az elődeinktől és a m u n k atársaim - jelenleg 10 hivatá­ sos vadász és 5 fizikai m u n k á s hozzáértően teszik a dolgukat. Tu­ dom , hogy a fizetségük m ég nincs a csúcson, de az eredm ények javulá­ sával ez is változni fog. M eg értették , hogy ez egy új helyzet, sok m indent n em lehet előre látni, de arró l biz­ tosíto ttam őket, hogy M agyarorszá­ gon mi leszünk az utolsó vadászatra jogosultak, akik csődbe m ennek! V A D Á S Z L A P : E gyszerre hány ven­ déget tu d n a k fogadni? G ó g G áb o r: - H ú sz v endéget tu ­ d unk elhelyezni a vadászházainkban, K örcsönye-p u sztán 4 szoba, H a m u ­ h ázán 3 szoba, Csányoszrón 2 szoba áll rendelkezésünkre. Bőgésben 10-12

vendég tu d nálunk eredm ényesen vadászni. Volt olyan téli napunk, am ikor háro m csoportnak három különböző helyen szerveztünk hajtóvadászatot. V A D Á S Z L A P : H íreim szerint, elég sokat tartózkodik a terü leten . T á r ­ gyal, vadásztat ... teszi a dolgát. Va­ dászik is? G ó g G á h o r : - Am ióta bevezettük, hogy kizárólag bérvadásztatást folyta­ tu n k , a saját vadászataim szinte a nullára csökkentek, Talán három süldőt és egy-két bo rjú t lőttem vadkárelhárító vadászaton. H át igen, a tulajdonosi szem lélet érvényesítése n ém iképpen m egváltoztatja az em b er vadászati szokásait is. V A D Á S Z L A P : M ondana valamit az álm airól is? G ó g G áb o r: - Igen, szeretném m eg­ valósítani, am it a terü let volt tulajdo­ nosa, Draskovich báró elképzelt, hogy itt Sellyén egy m inta vadgazdaságot, egy vadászati centrum ot hozzunk lét­ re. Az erdőgazdaságtól megvásároltam a puszta létesítményeit, így lehetővé vált, hogy kialakítsunk egy lőteret, van hely a kutyázásra, csinálunk egy tró ­ fea-bem utatót ... és nyitottak vagyunk a vadászati rendezvények fogadására. V A D Á S Z L A P : Az orm ánsági szar­ vas genetikailag jó ad o ttság ú és a te rü le t sem utolsó. H ek tik u s, kiszá­ m íth atatlan világunkban van jövője egy ilyen vadgazdaságnak? G ó g G áb o r: - S zerintem igen, de jövőképünk csak akkor lehet, ha szem b esü lü n k a jelennel. Csak úgy tu d u n k a vaddal gazdálkodni, ha a földtulajdonosok elégedettek a te rü ­ letü k ö n m ű k ö d ő vadászokkal, ha van koncepciónk, stratég ián k az érdekek egyeztetésére, ha tu d u n k kom pro­ m isszu m o k at kötni a szakm ai kérd é­ sekben, ha kell, nap o n ta adunk vá­ laszt a rra a kérdésre, hogy m i a fontosabb? ... ha optim alizáljuk az ökológiai és az ökonóm iai szem pon­ tokat, ha az igényesség, a k o rrek t­ ség határo zza m eg m inden dö n té­ sü n k et ... és m ég sorolhatnám . É n - úgy gondolom - m á r sok m indent m eg tap asztaltam , szívesen elm ondom m áso k n ak is a tanulságokat. C SEK Ő SÁNDOR M a g y a r V a d á s z i.a p /2 0 0 5 .

április

H írek-tudósítások Közgyűlés és m ajális M ájus 21-én Dunapatajon, a Szelidí tónál kerül m egrendezésre a Vadászati Kulturális Egyesület majálisa, m elyre m inden é rd e klő dőt szeretettel várnak a szervezők. Dunapataj önkorm ányzata, a S /o lid i Vadásztársaság közrem ű­ ködésével harm adik alkalom m al írja ki a VKE az Országos Vaddisz­ n ó p ö rk ö lt Főzőversenyt, am elyre o /ú tta l nőm csak a m egyei vá lo ­ gatottaknak lehet nevezni, elindulhatnak a versenyen az egyéni csapatok is. A majális keretében 11 órakor a N /olidi innal tartja évi rendes közgyűlését a VKE, am elynek napirendje kibővül a tisztújftással is. A részletes p ro g ra m o t a következő szám unkban közöljük vagy m egte kin th e tő a w w w .vadaszlap.hu honlapon U gyanitt olvasha­ tó k el az országos főzőverseny s/abaly ai

S ta rt Hivatalosan is m e g tö rté n t a VADÁSZLAP Kft. társa­ iéi szerződésének aláírása. A M agyar VADÁSZI AP kiadására lé tre jö tt im m á r tőkeerős vállalkozás tulajdonosa a Dávid Ferenc jegyezte Pharm enco H olding Tanácsadó Kft. (35 %), Kozma Sándor (35 %), a Vadászati K ulturális Egyesület (20 %) és a lap ti >./orkesztője, Csekő Sándor (10 %). A társasági /nrződés aláírásával egy időben a tulajdonosok

További inform ációkkal a 06-1-242-00-42-es tele fo n o n állunk az érdeklődők rendelkezésére.

r<",/letes szindikátusi szerződésben rögzítették a allalkozás célkitűzéseit, filo zó fiá já t és a két eszten­ dőre szóló költségvetését. A m i nem változott: a M agyar VADÁSZLAP to v á b b ­ ra is elkötelezetten szolgálja a m agyar vadászokat, ■i vadászati kultúrát.

2005

ÁPRILIS

3 0 nap

Újságíró díjak

K ö zé p -e u ró p a i z ó n a id ő b e n Budapesten

Ik i ■M|i

1 2 3 4 6 « 1 8 0 10 11 17 11 14 11 11 IS IS to |1 77 14 f* IS |J 7S

A hét

Péntek S zo m ba t Vasárnap H é tló Kedd S zerda C s ü tö rtö k Péntek S zo m ba t V e té rn a p H é tló Kedd Szerda C *01 ő rt ok Péntek S zo m ba t V e té rn a p t le itó K»
CtllOWIOt '*/<

Hold nyugszik lázisai

nyugszik

kel

(h min)

(h min)

(h min)

(h min)

5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

18 14 18 15 18 17 18 18 18 19 18 21 18 22 18 24 18 25 18 26 18 28 18 29 18 31 18 32 18 33 18 35 18 36 18 38 18 39 1 84 1 18 42 18 43 18 45 18 46 18 48 18 49 18 50 18 52 18 53 18 54

1 22 2 23 3 09 3 44 4 10 4 30 4 48 5 05 5 21 5 40 6 01 6 28 7 02 7 46 8 39 9 41 10 48 11 57 13 06 14 16 15 26 16 38 17 52 19 10 20 31 21 54 23 12

8 50 9 58 11 18 12 42 14 07 15 29 16 48 18 06 19 24 20 41 21 57 23 09 0 14 1 09 1 52 2 26 2 51 3 12 3 29 3 45 4 00 4 15 4 32 4 52 5 19 5 55 6 44 7 49 9 06

" • fi*

Pernek 30

Nap kel

23 21 19 17 15 13 11 09 07 05 03 01 00 58 56 54 52 50 48 46 45 43 41 39 38 36 34 32 31 79

0 18 1 09

ELSÓ NEGYED UTOLSÓ NEGYED

(h min)

C

1 50

1

21 32

D

15 37

Az Országos M agyar Vadászkamara és az Országos M agyar Va­ dászati V éde g yle t 2004-ben pályázatot írt ki újságírók számára a vadászat és a vadgazdálkodás népszerűsítésére. A kiírás a M a­ gyar Sajtóban és a szaklapokban je le n t meg. A pályam űveket a zsűri - Bíró Gabriella, Békés Sándor, Csekő Sándor, Fáczányi Ö dön, Rácz G ábor - elbírálta, a televízió (videó) m űfajban - a ke­ vés pályázatra való te kin te tte l - nem a d o tt ki díjat, a n y o m ta to tt sajtó és a rádió kategóriákban az alábbi díjazásra te tt javaslatot: K ittenberger Kálmán Sajtó Díj: R a sztig S á n d o r (n yo m ta to tt sajtó) oklevél és 200.000.- Ft. E lism erésben részesült: Z so ld o s B arn a b ás (M agyar Rádió) oklevél és 100.000.- Ft, S ztrap á k Feren c (24 Óra) oklevél és 50.000.- Ft, va la m in t Trem m er T am ás (Napló) oklevél és 50.000.- Ft. A Szakmai Nívó Díjat és az ezzel já ró 200 ezer fo rin to s csekket m unkatársunknak, H om onnay Z so m b o rn a k ítélte a zsűri.

G ra tu lá lu n k a k o llég ák n ak .

O

11 06

Mire szabad vadászni? Á p rilisb a n : erdei szalonkára (-10-éig) - 15-étől őzbakra. Erdei szalonkára csak húzáson lehet vadászni. N aponta szem élyenként 4 d arabot szabad elejteni. M á ju sb a n : őzbakra - vaddisznó kocára. E g é sz évben v a d á sz h a tó : vaddisznó kan, s ü ld " mai n

D C

Anrftrl MommiAM irtaié alatt az Időpontokhoz *b i órát hóna kell adni.

m ka-

pézsm apocok - nyestkutya - m osóm edve. A próvadas vadászterületeken a d o lm á n yo s varpi, a s/arka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

I ‘ )7 .

1Iírek-ti k ló sítá so k

Szigorú büntetések a védett madarakért E ls ő fo k ú , nem jo g e rő s íté le te t h ird e te tt a M o h á ­ csi V á ro s i B író sá g az u d ­ v a ri h a tá rá tk e lő h e ly e n 2 0 0 1 -b e n le fo g la lt 11 471 v é d e tt m a d á r ü g y é b e n in d u lt b ü n te tő p e rb e n . A re n d ő rs é g i n y o m o z á s le zá rá sá t k ö v e tő e n az ü g yé szs é g 2 0 0 3 -b a n hat m a g y a r és h á ro m olasz e lle n e m e lt v á d a t. A 24 tá rg y a lá s i n a p o n félszá z ta n ú t és s z a k é rtő t h a llg a ­ to t t m eg a b író s á g . A m a g y a ro k k ö zü l az e ls ő re n d ű v á d lo tt, a v a ­ d á sza ts z e rv e z ő iro d a ü g y in té z ő n ő je 3 é v 4 h ó ­ nap s z a b a d s á g v e s z té s t, e g y v a d á s z m e s te r 2 é v e t, h á ro m h iv a tá s o s vad á sz

1 év 10 h ó n a p s z a b a d ­ s á g v e s z té s t k a p o tt, e g y h iv a tá s o s v a d á s z t fe lm e n ­ te tte k . Az o la s z o k kö zü l a h a tá rró l m e g s z ö k ö tt iro d a tu la jd o n o s a tá r g y a ­ lá s o k o n se m je le n t m e g , ő t 3 é v 4 h ó n a p ra , e g y v a llo m á s t te tt o lasz o rv v a d á s z t 1 év 5 h ó n a p ­ ra, e g y m á s ik o la s z t 10 h ó n a p s z a b a d s á g v e s z té s re íté lté k . M e llé k b ü n te té s k é n t 18 m illió fo r in t k á rté ríté s m e g fiz e té s é re és a n a g y ö ssze g ű p e rk ö lts é g m e g ­ té ríté s é re k ö te le z te ő k e t a b író s á g . Az e líté lte k a b ű n ö s s é g ü k e t ta g a d v a , fe lm e n té s é rt fe lle b b e z é s t je le n te tte k be.

A friss hó lett a vesztük Egyre tö b b lövésnek nem akadt "gazdája" Baranya m egyében, az Ocsárd és V idéke Vadásztársaságnál. A hivatásos vadászok is egyre tö b b gazdátlan lövést jegyeztek be a szolgálati naplójukba. A tagság be­ csületéhez nem fé rh e te tt kétség, ezért orvvadászok tevékenységére gyanakod­ tak. Víg Gábor hivatásos vadász február m ásodikén területellenőrzés során ism ét hallott egy gyanús lövést a szalántai erdő felől, de m iközben a lövés irányá­ ba indult, m ár kapta is az értesítést édesapjától, Víg Im rétől, a társaság vadászm esterétől, hogy fegyveres vadorzók járják a szalántai erdőt. A hivatásosok a sportvadász­ ok segítségével körbezárták

Bocsi

az e rd ő t és a friss hóban elindulva, hamarosan ráakadtak a tilosban járókra. Miközben értesítették a rendőrséget, egy közeli szóró m ellett meg is találták az elejtett őzet és a nyom okon tovább indulva, hamarosan e lő ­ került az e ld u g o tt puska is. A kiérkező rendőrök a sik lósi kapitányságra kisérték az egyik addig fe ltartóztatott gyanúsítottat, aki a re n d ő r­ ségen beism erte tettét. A fegyveres orvvadász a vadállom ány kím életlen vám szedője és a hivatásos vadászok sok esetben az életüket veszélyeztetik velük szemben. Ilyen esetekben elkerülhetetlen a hideg fej, a m e g fo n to lt cselekvés és az óvatosság.

A g y ak i G áb o r

Előző szám unk 148. oldalán a "Fél évszázad húzásai" c. írás s ze r­ zője M u rá n yi Ferenc, akinek a n e v e le m a ra d t a cikk vég érő l. S zintén a "h asábváltás” a m a g ya ráza ta an nak, h o g y az A B C -b e n szerkesztett T op-listáró l - szán d éku n k elle n é re - kim ara d t Pechtol Já n o s (Vecsés) n eve. E ln é z é s t k é r ü n k a z é r i n t e t t e k t ő l .

198

Kísérő nélkül tilos T ilto tt m ódon, s /á rn ycso n kíto tt, dróttal kipányvázott, élő csalikacsával vadászott a szigetközi Dunán, a K isalföldi Erdő Rt. vadászterületén két h e lyü tt is olasz vadász. Az elkövető Kisbodakon a rendőröknek a fe gyvertartási en­ g edélyét sem tudta fe lm u ta tn i, Veneken pedig, a m ásik olasz orvvadász autójában m egtalálták az előző napi kísé­ rő jé n e k a puskáját. A k ö rü lm é n y e k kivizsgálására az ügyben m in d a re n d ő rha tó sá g , m in d a m egyei vadászati felügyelőség szigorú vizsgálatot rendelt el. Az u tó b b i időben egyre tö b b olyan esetről szerezhettünk tu ­ dom ást, hogy vadászati engedéllyel rendelkező bé rva­ dász, kellő h elyism eret nélkül, a hazai kíséretet n a g yvo ­ nalúan m ellőzve vadászott. A vadászatra jo g o s u lt számá­ ra a bér-, vagy vendégvadász kísérését a jogszabály kö­ telezően írja elő, ebben nincs "pardon". A la p ve tő fo n to s ­ ságú ez a kérdés továbbá a baleset- és felelősségbiztosí­ tás szem pontjából is. Kísérő hiányában ugyanis az egész vadászat m ár eleve tö rv é n y s é rtő és így a biztosítás szem pontjából jogvesztő hatályú. M agyarán: a balese­ tért, a m ásoknak okozott kárért teljes jo g g al tagadja meg a fizetést a biztosító, am elynek következm ényei adott esetben szinte beláthatatlanok lehetnek.

Villámgyors akció Egy helyi lakos je le n tette m árcius 2-ikán, a Pilisi Parkerdő Rt p ilism a ró ti erdészeténél, hogy kertje végéből két lövést hallott, és felism erte a helyszínt elhagyó tettest. Az e rdé­ szet s/akom beroi a rendőrökkel azonnal a helyszínre siettek és az niejtett vadkant m egtalálták. A te tte st puskájával itt. a bejelentéstől szám ított egy órán belül előállították, aki beism ei c> vallnm ast Kitt A / okozott kart 1 m illió fo rin t­ ban állapítottak m eg A / erdőgazdaság és a rendőrség eziitun köszöni m eg a lakosság áldozatkész eg yü ttm ű kö dését a vadorzás m egfékezésében, am elynek során ez az ügy m indössze négy óra alatt záródhatott.

B randhuber Á d ám

Működik a demokrácia Nagy sajtóbotrány tö rt ki a közelm últban a szomszédos R om ániában, egy kiváló, 11 000 hektáros, Nagyváradhoz közel eső Balc vadászterület bérletének ügyében. A vadászterület bérlője, Ion Tirjak, a neves Davis Kupa játékos által rendezett és a sajtóban alaposan m egszel­ lőztetett p ro to ko ll vadászat - am elyen tö b b m in t 150 disznó esett - nyom án d e rü lt ki, hogy a teniszcsillag bérleti szerződését annak idején "fű alatt", azaz kötelező­ en elő írt versenytárgyalás nélkül kötötték meg. Ezért a bérbeadóként eljáró szakm inisztérium a bérleti szerző­ dést azonnali hatállyal fö lm o n d ta és kiírta az egyenlő esélyeket nyújtó, nyilvános pályázatot.

M a g y a r V a d á s z i.a p /2 0 0 5 .

április

Már az Alföldön is megjelentek Nem m indennapi téli vadászélm ényben v o lt része ifj. Olajos János, karcagi va­ dásznak, a N agykun Vadásztársaság tagjának. Saját tenyésztésű vadászterrL erével - nem kis m eglepetésére - egy jó l m e g te rm e tt aranysakált ugrasztott ki egy körbálás szénakazalból, január 11-ikén. Jól irá n yzo tt lövéssel kapta puskavégre a 16 kilós sakált, am ely fe l­ tehetően m agányosan kó b o ro lt a pusz­ tán. A pontos m éretek felvétele után az állatot élethűen kipreparáltatta.

O roszi Sándo r

Szalonka-vonal: 06-30 / 30-30-369 A február végén útjára indított Szalonka Inform ációs K özpont ked­ vező fogadtatásra talált. Eddigi ta ­ pasztalataink alapján m egállapítha­ tó, hogy van létjogosultsága ennek a kezdeményezésnek. A /o k közül a vadásztársak közül, akik fontosnak érezték, hogy közöljék velünk az aktuális szalonkahírokot, lényege­ sen tö b b e n választották a hangüzenetben tö rté n ő in fo rm á ­ cióátadást, m int a / sm s-bon való adatközlést. Sajnos a szokatlanul hideg időjárás késleltette a v o n u ­ lást, így a / első hetekben csak más költöző m adárfajok m egérkezéséről tudtunk beszámolni, A 06-30 / 30-30 36!) on telefonszám ot az elindítást követő 12 napban közel négyszázan hívták fel. A sza­ lonkavonal elérte célját, az érdeklő­ dők az idény végéig továbbra is fo ­ lyam atosan tájékozódhatnak a leg­ újabb szalonkavadászattal kapcsola­ tos esem ényekről, eredm ényekről.

Barkas suta A "fiús" suta tö rténeténe k kezdete 2002-re n yúlik vissza. H ivatásos vadászunk, »/.il)o Tibor és a bátyám a Bátaszéki Vadászegylet Zsizsák elnevezésű területiőszen vették észre a barkás agancsot növesztett sutát. 2003-ban senki nem ta ­ lálkozott vele. I.ív.ily decem berben ism é t fe ltű n t ugyanazon a helyen, m in t két évvel kotAbban és karácsony e lő tt egy nappal nekem sikerült terítékre hoznom . A 19 ■i •■i

A

- iii«*relt súlyú vad é letkorát 8 évesre becsültük. A bal szár 12 cm hoszi'l. oldalon 2 cm hosszú és 2 cm széles csontkinövés található. M ind-

* 1 i .i i mi s burkában van, m in t két évvel korábban is. A petefészkek épek vol■ k te sem m ilyen jel nem u ta lt arra, hogy korábban u tó d o t hozott volna világi i v- .-mh ,|.>d ö tt "fiús" szőrpam acs vo lt látható, kisebb d udorral együtt. A fel, AgA»k< ii láttuk, hogy a d u d o rt zsírlerakódás okozta.

B o zso lik Zo ltán (Bátaszék)

K iá llítá s A t IC észoti nagydíjjal és Csergezán Pál díjjal k itü n te te tt festőm űvész, Vnl<»( zk i ■ ■■.ehet alkotásaiból -fe s tm é n y e ib ő l, pasztellképeiből és i i ' t i í u i 1 nyílik kiállítás áp rilis 18-án a tiszafőldvári V árosi M űvelődési M .i/ti.m A kiállítás 10 napig te kin th e tő meg.

Háromcsórú kakas A m eglepetés erejével hatott az a különleges csőralakulású fácánkakas, am elyet Reketty Lajos e jte tt el a péceli Gazdafarm B érkilövő Vadásztársaság vadászatán, az Üllő Vt. területén, ta valy decem berben. Az átlagnál teste­ sebb m adár súlya 2,17 kilogram m , h i­ bátlan tollazatú, és jól látható rendelle nessége ellenére kiváló kondícióban lévő kakas volt. A "különlegességet" bo ld og elejtője kitöm ette.

Láncunk J ó z s e f 1 <)<).

I lírck-tuc lósít á so k

A kisherceg és a róka A n to in e de Saint-E xupéry kishercege a szépirodalom ban "rókaszelídítőként" vált ism ertté. A ködös A lb io n "kishercegében" viszont - im m ár úgy tű n ik - to vá b b ra is olthatatlan a génjeiben h ordozott rókavadász szenvedély. M in t arról m ár lapunk előző számaiban beszám oltunk, a soha nem lá to tt sorozatos tiltakozások, de m o n strá ció k ellenére, tavaly a m unkáspárti Tony Blair korm ányának sikerült b etiltatni az Egyesült Királyság területén az évszázados tö rté n e lm i

Vadászírónk emlékére Maderspach V iktor születésének 130. évfordulója alkalm ából (lszkrony,1875. 02.11.) a nagy vadászíró és legendás huszárkapitány em lékét ápoló és nevét viselő vadászklub fe b ru á r 11-én koszorúzási ünnepséget rendezett végső nyughelyén, a cinkotai tem etőben és a Pilisi Parkerdő Rt. budakeszi erdészetének parkjában álló mellszobránál. Az ünnepségen m egjelentek a család tagjai, valam int tisztelői és olvasói.

hagyom ányokkal rendelkező falkás rókavadászatot. Éppen ezért a közvélem ényben nem kis fe ltű n é st keltett az a hír, hogy januárban V ilm os herceg - nyolcvan b rit előkelőség társaságában - részt ve tt egy B aufortban, édesapja birtokán rendezett rangos rókavadászaton. A lapokban m egszellőz­ te te tt hercegi je le n lé t hírét később a sajtónak a királyi fő v a ­ dászm ester külön is m egerősítette. A rókavadászat m e g ­ szállott és fö lh á b o ro d o tt hívei - m iután a róka nem védett, hanem vadászható faj - p o lg ári engedetlenségi m ozgalm at hirdettek és a b e tilto tt hagyom ányos falkavadászatokat m egtartották. A m ozgalm at nem kis m értékben m egerősíti az a szigetországban igazán példátlannak nevezhető té n y is, hogy ehhez a szabad polgári kezdem ényezéshez a fő ­ rendek, a királyi család tagjai, de egyfajta jelkép értékkel maga az ifjú tró n ö rö k ö s , V ilm o s herceg is csatlakozott.

K.Sz.R

Ez nem mellékes A különböző malom-, gabona-, élelmiszeripari melléktermékeknek és hulladékoknak az etetéséről, valamint az ezzel kapcsolatos anomáliákról 2003 októberi számunkban már írtunk. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol az egész ügy kipattant, cikkünk óta - és ezt őszinte örömmel jelenthetjük - a helyzet megoldódott. A vadászok engedélyeztetési nyomtatványt szerkesztettek és minden megy a maga útján, közmegelégedésre. M últ havi számunkban a vade­ tetésről szóló cikkünkre hivatkozva, érdekes módon több helyütt az országban azok cáfolták az "eljárás" kötelező voltát, akiknek éppen az engedély kiadása lenne a dolguk. A rró l van te h á t szó, hogy a m ezőgazdasági és élelm iszeripari m ellékterm ékeket egy híján fél évtizede a kö r­ nyezetvédelm i m iniszter a 16/200 W I 1.18. szám ú rendele­ té b en ipari hulladéknak m inősítette. A hulladékok listá­ já n m inden te rm ék cso p o rt úgynevezett EWC kódszám ot k apott. (Az om inózus alm atörkölyé például EWC 02070.) A 2000. évi X L III. alaptörvény 14 § (2) bekezdése alap­ ján: ....a hulladékkezelési tevékenység - ha a törvény, a korm ányrendelet, vagy a m iniszteri rendelet erről eltérő­ en n em rendelkezik - kizárólag a környezetvédelm i ha­ tóság engedélyével végezhető..!1 N os - b á r ezt szerkesztőségünk m ég egy külön levél­ b en is k érte - azóta sem "rendelkezett" az égvilágon senki m ásként. Pedig nek ü n k vadászoknak, akik etetn i

OO

szeretnének m indenféle m ezőgazdasági vagy ipari m el­ lékterm éket, évente egy alkalom m al, de legalább az e te ­ tési idény m egkezdése előtt 30 nappal a "hulladék felhasználását" engedély eztetn ü n k kell. M ég akkor is így van ez, ha a szakirodalom ban ilyesmi n em szerepel, a tananyagból m ég hiányzik, ráad ásu l az illetékesek sem tu d n ak , vagy n e tá n n em is ak arn ak tu d n i a saját jo g ­ szabályaikról. A törvény n em tu d ása pedig - esetü n k b en az engedélyező h atóságot sem m entesíti. A z E u ró p ai Uniótól átv ett szabályozás szerint ugyan­ is a gyártó a felelős m indenért, jelesül n em csak a gyár­ tásért, han em később, a hulladékok m egsem m isítéséért is. C sak olyan term észetes, vagy jogi szem élynek ad h at­ ja át a hulladékát, m ellékterm ékét, akinek, illetve am ely­ nek van hulladék-felhasználói engedélye. A hulladék a készterm ékből igen eg y szerű en kiszám ítható, és így a hulladék m inden kilója "nyom on követhető", és később szám on kérhető. E setü n k b en te h át - ö tezer forintos okm ánybélyeggel "nyomatékosítva" - a v ad ászatra jo g osítottnak kell a k ö r­ nyezetvédelm i felügyelőségektől a vad etetésére hasz­ nált, hulladéknak m in ő sített takarm ányféleségeknek az etetéssel tö rté n ő "m egsem m isítésére" a felhasználói en ­ gedélyt beszerezni. (A felügyelőségek elérhetőségeit elő­ ző szám u n k b an te ttü k közzé.) A gyártó csak így ad h at­ ja ki a hulladékot, vagy a m ellékterm éket, és ezzel tu d ­ ja igazolni m ajd az ellenőrzéskor, hogy m i tö rté n t a gyártás so rán keletkezett hulladékával. H ivatalos kérelm i m inta ugyan nem létezik, de segítségül a bevált, sza­ bolcsi nyom tatvány-m intát a honlapunkról az érdeklődők letölthetik.

H.Zs.

M a g y a r V a d á s z l a p / 2 0 0 5 . á p r i l is

W

EL.

TCHGCRDI VADÁSZA TSZ6RV6Z0 iro d a i

K IR -.IZ ,í m N

KAMCSATKAI J Á V O R B I K A A

RowlandWardrekordkönyv M világbajnokvárományos trófea JB Elejtő: OrbánNándor

NAM ÍBIA

\ / igazság az, hogy m anapság igazán n em könnyű vala­ m otor-, vízijárm ű-, horgász-, vadász- és egyéb szabadidőmin felhívni a "nagytekintetű média" és ezen keresztül a sp o rto k szerelm esei olyan új cégek k ín álatát ism erhették nézők, olvasók figyelmét. M indezek ellenére, az idén is osz- m eg, akik eddig, az E U csatlakozás előtt a kiállításon t.itl.m sikert a ra to tt a "Szabadidő 2005" kiállítás sajtótájé- nem jelentek m eg term ékeikkel. ♦ ♦ ♦ ki> i.il<>|;i. Igazán nagy ötlet Jó szlogent találtak a szervezők az idei, volt, Inig) a m egjelent újságA z O rszágos M agyar Va­ mik.it, tudósítókat terepjárók im m ár 12. FeHoVa-nak, m ert a négynapos d á sz k a m a ra szerv ezéséb en i.ut.ik M indenki kapott az zajló színpadi p ro g ram o k rendezvény - függetlenül a télies március ........ . nifllé egy startszám ot egyik legnagyobb érdeklődés­ közlekedési nehézségeitől - valóban m ír.i vezette egyik hely­ sel v árt m ű so rszám a a va­ telitalálat volt, sőt idáig ez vo lt a legjobb. im"! .i m ásikra autóját. A sárn ap délelőtt ren d ezett Va­ A szabadidős tevékenységeket m y u n . pavilonokban a bed ászk ü rtö s Fesztivál volt. A .Jl ' i< m ik újságíró vercsokorba állító négy kiállítást több m int vadászkürtösök előadásaiból « . /< • ni i m űk .i szabadidő m á r a m egnyitó napján íze­ 80 ezer fizető látogató kereste fel legkiválóbb szakem lítőt k ap h attak a látogatók, a budapesti vásárközpontban. i « h i i» m i i nv/ói m u tattak hiszen Pechtol Jánosnak, az (<>((|iiii/ii|| m űsort, ism erO M V K főtitkárának a m eg ­ i|iin wii xilimk mujd ki. ü z e n a kiállításon az au tó -, Selm ecbányáról érkező vendégcsoport előadásaiul!) s/lm á k

Li^ a kiállítást és pontszám o k k al értékelte az egyes stan ­ dok külső m egjelenését. A vadászrészleg "legszebb stan d ja" cím et a Tengcrdi V adászatszervező Iroda nagy fölénynycl nyerte el. A díjazott sta n d legnagyobb érdeklődésre szám ot tartó különlegessége te rm észetesen a tavaly elej­ te tt kapitali: jávorbika világrekord várom ányos trófeája lett, melynek m éretei lenyűgözőek: súlya nagykoponyával 41 kilogram m , lerp esztése 179,5 centim éter, a koszorúk átlagos k ö rm érete pedig 39,5 centim éter. ♦ ♦ ♦

kürtjeleket hallhatott a szépszám ú vendégsereg. A m ű so r zárásak ént az összes m egjelent k ü rtö s színpadra lépett, hogy közösen fújják el a vadászat végét jelző szignált és a Hallalit. ♦ ♦ ♦

Első alkalom m al vett részt a Fel IoVa-n az a szlovák cég, am elyik gím - és dám agancsokból készít csillárokat, bőrrel kom binált b ú to ro k at ... nagy sikerrel, tö b b konkrét m eg ­ rendeléssel zárta a kiállítást. Szintén először m u ta tk o z o tt be az osztrák H am m es S chiefer, aki N am íbiában bérelt 100 ezer h ek táro s v ad ászterü letén szervez m egbízható va­ d ászatokat m agyar vadászok szám ára is. ♦ ♦ ♦

Első alkalom m al k ap o tt a H u n g ex p o -tó l önálló pavilont a vadászati b e m u ta tó és az 5600 négyzetm éteres pavilon m eg telt kiállítókkal. 125 hazai és külföldi igyekezett m eg ­ nyerni a látogatók kegyeit, kínálta term ékeit, szolgáltatá­ sait, vadászati lehetőségeit. A Skicc Kft. ép ítette színpad, élővilág-bem utató és az erdőgazdaságok standjai egységes és elegáns k épet adtak a pavilon m ajdnem felének. Jó ö t­ let volt a színpad m ellett elhelyezett étterem - Laci bá­ csi vadásztanyája - ahol kellem es környezetben, elfogad­ ható áron leh etett élvezni a kiállítás hangulatát. A m i nem te tsz ett, hogy baklövés volt a hangosítás, a m űsorok alatt iszonyúan hangos volt a divatbem utatók kísérő zenéje vagy a kongói dobok lüktetése ... ilyenkor kiabálva sem leh etett a környező standokon tárgyalni. ♦ ♦ ♦ H agyom ányterem tő céllal m u tatk o zo tt be a kiállításon a világ különböző részein vadászó, ritka és rekordtrófeákat elejtő H ídvégi Béla. A z esztétik u sán kialakított b e m u ta tó

N em nagyon látszott ezen a kiállításon, hogy az elm últ években a recesszió m e g érin te tte a vadászati kereskedel­ m et, b á r néhány neves cég et hiába k erestü n k a kiállítók között. A H arm ó n ia K ft. ügyvezetője, M iskovits György vélem énye szerint a ny u g ati határo k megnyílásával a ha­ zai vadászati kereskedelem átalakulása elkezdődött, a kon­ kurenciaharc tovább éleződik, am i kedvez a vásárlóknak, hiszen a kereskedők el akarják adni portékájukat. ♦ ♦ ♦ A hazai tulajdonosú kongói "Bonobo" cég az esőerdő és szavanna vadászati lehetőségeivel ism ertette m eg a láto­ g atókat. Igazi m eglepetés volt a szervezésükben fellépő ferg eteg es dobszólókkal k ísért afrikai táncegyüttes. ♦ ♦ ♦

jól reprezentálta a m agyar vadászok rangját a világban és előrevetítette a hazai Safari Club m egalakításának sz ü k ­ ségességét. ♦ ♦ ♦ A nyitónapon n épszerű zenészekből, sportolókból és tele­ víziós szem élyiségekből álló tizenegy ta g ú zsűri já rta vé.2 0 2

A ki em lékszik az egy-két évtizeddel korábbi idők vadász­ boltjainak szegényes kínálatára, nem tu d betelni azzal a ren g eteg új ötlettel, amivel a vadászat kellékeit előállító cé­ g ek rukkolnak elő évről évre. A ru h áz at és a lábbelik olyan szu p er alapanyagok kombinációjából készülnek, am e­ lyek m ár szinte a vadász helyett is lélegeznek. (Egyik-m á­ sik árcédula láttán lehet is kapkodni a levegőért...) M in­ d en tu d ó hátizsákokkal képviseltette m ag át a svéd Chevalier cég, bőröndnek, kézitáskának, m álhaszáknak egyaránt ki­ alakított m indenes táskájának dupla feneke rejtett vállpán­ to k at véd, így az egészet hátizsákként is lehet viselni. Sok csodálója ak ad t a világhírű fegyvergyár, a H olland & M a g y a r V a d á s z i j \p / 2 0 0 5 . á p r i l i s

szükség, ezért aztán a gyártóknak, a ke­ reskedőknek az urak figyelmet kellene első­ sorban megszerezni. \ / Indiform és a /a n u k o komolyan vet­ tek a problém át. A Zitnnko b em u tató ja ugyanis azzal kezdő­ dött, hogy maga Dia­ iul le|>elt a színre, fe­ liéi, rövid tunikában, vallani omló liajjal, kezetlen könnyű íjjal. \ vndá s/tán c végén a gyönyörű ifjú hölgy mi nleN/itelte fegyve­ rei \m nem csak az íját, de a férfiközönM g e t is alaposan si­ került neki íelajzani. ♦ ♦ ♦

Ili illand míves kiállítású fegyvereinek. M agyarországon először m u tatk o ztak be a nagyközönségnek, s a vadászat arisztokráciájának - kézi m unkával - gyárto tt egyedi re­ m ekm űvek ára is arisztokratikus. A legolcsóbb húszas k a­ liberű fegyver ára m eghaladta a 70.000 eu ró t, m íg a d u p I,golyós 8x57-es közel 150.000 e u ró t (m integy 35 millió lm intőt) kóstált. ♦ ♦ ♦ l.il.'m soha ekkora "felhozatal" nem volt m ég a FeHoVa-n optikai felszerelésekből, válogathattak a látogatók a m á r­ kás és a kevésbé ism ert kereső távcsövek, céltávcsövek és
.MN>5.
\ VKI D ian a Vad á s z h ö lg y K lu b ja s z o m b a to n d é l u tá n im m áron m ásodik alkalom m al ren d ezett országos találko­ zót a FeHoVa-n.K ötetlen lies/clg ctcs keietcl>en elem ez­ ték ki az elm últ éveredm ényeit és tapasztalatait és m eg ­ vitatták a K lu b m ű ­ ködésével kapcsolatos jav aslato k at. M eg ­ egyeztek abban, hogy az O rszágos Vadásznapon - a tavalyi nagysikerű képzőm ű­ vészeti kiállítás u tán idén a gyerm ekek szórakoztatására fek­ tetik a fő hangsúlyt és arcfestővel, ját-szóházzal, kézműves fog­ lalk o záso k k al, p ó n ilo v a g lá s s a l v á r já k majd az érdeklődő ki­ csinyeket. Idén nyáron Igaly Diána és Bán Beatrix ismét m egrendezik a D iana K u p áért folyó gyorsított koronglövő versenyt, am i viszont újdonság, hogy szeptem berben, D iana napján nagyszabású, országos prog­ ram sorozatra készülnek, melynek keretén belül a többi kö­ zött a vadászhölgyek trófeáiból és a D iana K lubos képző­ művészek alkotásaiból rendeznek kiállítást Budapesten. ♦ ♦ ♦ A vadászkutyások bem utatója a fajtaism ertetések mellett az osztatlan elismerést arató fegyelmi gyakorlatokkal ki idődön, majd - persze csak bábukon - bevezették a népe nézőkö­ zönséget a lövés előtti és utáni m unka rcjtelm eil« is. (Folytatás a 207. oldalon.)

2 o :i

A

közfelháborodásnak, az éles vitáknak, pen­ geváltásoknak - cikkeinknek - vo lt foganatja, változtattak rajta az illetékesek. Még akkor is így van ez, ha jócskán maradtak érthetetlen és be­ tarthatatlan "követelések" az új, 7/2005/ számú FVM rendeletben, am ely "a vadon élő állat és tenyésztett vad elejtéséről, húsvizsgálatáról és forgalm áról, vala m int a házinyúl vizsgálatáról" szól. Sajnos továbbra M m lehet eldönte» jm m a J L ■ ni, hogy a "nem vaí K 1* dászati célból" léte1 ij aült tenyész-kertben ta rto tt vaddisz­ nót, a kábítást kövi-tóen le kell-e vágnunk, vagy az állat "veszélyessé­ gére hivatkozva" külön állatorvosi engedéllyel si­ mán agyonlőhetjük, ahogy a vaddisznókat egyéb­ ként szokás. Új előírás a "vízhatlan vadkísérő-jegy", am elynek a használata m áris kötelező, de még sehol sincs. M egoldandó rejtély, hogy ezt a vadászatra jo g osí­ to tt hogyan fogja az oldhatatlan krotáliával a vad taatéhez rögzíteni? U gyanígy senki em berfia nem tud a két éve beha­ rangozott vadhúsvizsgáló tanfolyam ok helyéről, dílazásról, a vizsgákról, egyebekről. A Nagykanizsán képesített húsvizsgáló m iért nem m inősíthet ehető­ nek egy fácánkakast Nyíregyházán, és fordítva. Az ilyen "röghöz kötött" szakképesítés a világon egye­ dülálló, igazi "endem ikus hungaricum ". A "saját vagy közfogyasztás" szavak közötti kü­ lönbség értelmezése is kétségeket támaszt ben­ nem. Belefér-e a "saját fogyasztás" fogalm ába, ha az általam elejtett vaddisznót eltárolom a m é lyh űtő m ­ ben és időnként adok belőle kóstolót a kuncsorgó gyerekeim nek, unokáimnak? Viszont az már egyér­ telm ű, hogy a vadásztársasági közgyűlésre, vadászvacsorára, vadászatot követő evészetre a bográcsolt óz vagy süldő továbbra is vizsgálatra kötelezett, és a vadhús felhasználása közfogyasztásnak minősül. A rendeletben precízen leírták, hogy mi számít csonkolásnak. Nagyon helyes, m ert önm agám tól •ioha az életben nem jö tte m volna rá, hogy a fej és a lábak levágása még véletlenül sem számít cson­ kolásnak. f s vajon m it kell majd beírnunk a "jelentés kötele­ zőit állategészségügyi elváltozás" rubrikáiba? Aki ugyanis lőtt m ár néhány nagyvadat életében, tudja, hogy igencsak ritka az a zsigerelt vadtest, amelyikről utólag nem lehet bárm ilyen állategészségügyi elválto /á st megállapítani. M ert - és erről nem írnak - lehet bennük o rr - illetve bőrbagócs lárva (a háti részen un­ dorító, kifekélyesedett légzőnyílásokkal), tüdőféreg, iiui|Miotely (újabban már óriás is), bélféreg "arzenál", H<{j«’l>hi. teljesen gyógyult sérülés, a kanok páncéljá­ ban különböző "emléktárgyak"... és így tovább. Ezek inon! elváltozások vagy sem, beírjuk vagy ne? H« pedig a vadat - a teljes belsőrésszel együtt valam ilyen okból elkobozzák, akkor például a megnem misltésnek - ami igen kom oly pénzbe kerül - ki­ nek knll viselnie a költségeit? Ha a vad közfogyasz­ i V amvszi

ap/ j o o .".

április

tásra alkalmatlan, akkor a jogszabály szerint se m m i­ re sem szabad fölhasználni. A kobzás előtt, vagy utána dönthet-e valam iben is a vad elejtóje? Ugyan­ is a kobzásnál még az is jo b b volna, ha valaki külön erre a célra szolgáló m élyhűtőbe teszi és a kutyáival eteti fel, netán kiviszi a dögtérre és lő rajta néhány rókát. A kutya vacsorája ugyan közmondásosan b i­ zonytalan, de még nem kötötték sem m iféle állator­ vosi vizsgálathoz. Számomra szinte

^

11 ^

CZ

C

) v _ V C 1 1 1 C 1 . 3 v.I C ) o I q v a í \ \ d l d J U 11

vérfagyasztó újdonság, hogy a tenyészte tt v a d e s e té b e n a

zsigerelést az állat kábítását követő há­ rom órán belül el kell végezni, (szó szerinti idézet 4.§. (5) p o n t) Tehát akár félóra múlva is, m ert a ha­ lál beálltáról ehelyütt szó sincs. Lehet élve is b on ­ colni, csak a buzgó állatvédők véletlenül el ne o l­ vassák ezt a passzust. Úgy látszik ez a "három óra" egy bűvös szám, m ert később is "előjön". Ha az elejtés után három órával az elejtő vadász a vadat nem zsigereli ki, ak­ kor az állatorvosnak külön jogszabály szerint kell el­ koboznia. Logikus, főleg akkor, ha az elejtés és a zsigerelés időpontját a vadász "vallja be" és írja a m eg­ felelő helyre. (Majd akkor, ha kapható lesz a már em lített vízhatlan vadkísérő-jegy.) A rendelet ismeretében kijelenthetjük, hogy a va­ dat tuti elkobozzák a kalandos utánkereséseket kö­ vetően, vagy a vadkárelhárító vadászatok idején, am ikor az éjek évadján lőtt disznó csak a hajnal ha­ sadása után kerül meg. A vadászatra jogosultnak vadhúst eladni, forgal­ mazni (még az elejtőnek is), csak a mellékletek szerin­ ti húsvizsgálat elvégzése után, a hatósági állatorvos engedélyével lehet. A rendelet előírásai a bizonylatok dátumainak alapján utólag is hajszálpontosan szá­ mon kérhetők, ellenőrizhetők, de főként büntethetők. A büntetés értéke a legutolsó (2003-ban kapott) hiva­ talos információnk szerint nem lehet kevesebb, m int 20 ezer forint, de elérheti az 1 m illió forintot is. A vadszállítás ügye változatlanul egy külön ré m ­ történet. Az új rendeletből m ost sem derül ki, hogy a járható közutakig vajon m egfelel-e a hagyom á­ nyos lovas fogat, szán, terepjáró, végszükségben a horhosok, árkok aljáról a kézi "vonóerő", vagy az el­ ejtés helyétől változatlanul zárt dobozú hűtőkocsi­ val kell a vadat elszállítani. Azt már kezdem kapisgálni, hogy m ár régen nem rólam van szó és a cél a büntethetőségem ről szól. Ezért aztán nem dőlhetek hátra, m ert számomra jócskán ad az új rendszer feladatokat. A rendelet­ ben szereplő töb b újdonságról, változásról aján­ lom, hogy a vadászatra jogosultak külön is rendel­ kezzenek, m ert jelentősen m egnőtt a felelősségünk a vad zsigerelésével, szállításával, felhasználásával kapcsolatban. Javasolom , hogy például m inden be­ írókönyvhöz innen kezdve függesszék ki az új "kulcsfigura", a hatósági állatorvos rendelési idejét, elérhetőségeit... esetleg a fantom képét is.

Homonnay Zsombor

r

IVlitalálat (Folytatás a 203. oldalról.)

\ korhű jelm ezekbe öltözött íjászok boszorkányos ügyesége elbűvölte a látogatókat, am i m indennél jobban em ­ lékeztet arra a szent kötelességünkre, hogy őseink ap á­ iul-fiúra szálló hatalm as tudásanyagát az örökösök nem hagyhatják a feledés hom ályába veszni. Nagy sikere volt a hordozható, fára szerelhető íjász-lesnek, amelyről hajszálpontosan lehet röpíteni a vesszőt a tu rk áló disznóalakra. ♦ ♦ ♦ \ szabadtéri kísérő program ok a cu d a r időjárás m iatt iga/,in p ró b ára te tte k em b ert és állatot egyaránt. E nnek el­ lenére igen nagyszám ú érdeklődő közönség előtt m u ta t­ lak be tu d á su k a t a hagyom ányőrző vadászati m ódok - a olym ászat és íjászat - szerelm esei.

szokott profizm ussal. Sajnos a liatalm as pavilon alapzaja sokat elvett a "műélvezetből". le g tö b b e n a hagyom ányos szürke m arha szarvból k cs/u lt bogiikét használták, de volt tritoncsiga, és nulanyuglxigő is. Az igen szorosnak m ond­ ható verseny igazi m eglepetést hozott. Győzött a tavaly először versenyzett és a hozzáértők szerint m ár akkor nagy ígéretnek tarto tt ImiIi Ki latna es i v / i l m egszerez­ te a helyét az E urópa-bajnok lágon indulók között is. Eredm ények: 1. Erdélyi Tam ás (69 pont), 2. F eh él P é ttl (68 pont), 3. H om olya László (63 pont). ♦ ♦ ♦ Erdélyi Tamás, a 'tatabányán élő fiatalem ber vadászcsalád­ ban csep ered ett fel, főleg nagyapja segítségével ism er­ te m eg az erdő élővilágát. A m átrafü rcd i erdészeti szakis­ kolában igazgatói külön e n ­ gedéllyel kijárhatott l)őgés kor, o tt gyakorolta l>e magát a Ixígőkiirt liaaználalába. T izenöt éve ugyanazt ii rö ­ vid szaru k ü rtö t használja, am it egy barátja vésett figu­ rái díszítenek, soha m ás k ü rtö t m ég ki sem próbált. Ezzel nyerte a versenyt itt és rem éljük, ezzel lesz a dobogón az E urópa-bajnokságon is. ♦ ♦ ♦ A szarvasvadászat közism ert elm élete szerint az öreg bi­ kának mély, m örcögős hangja van, m íg a fiatal gím ek m a­ gas, világos h angon bőgnek. Persze a beavatottak szerint az általános szabály alól van kivétel. A FeHoVa szarvas­ bőgő versenye is ezt igazolta. A vetélkedő doyenje a 74 esztendős Kirr Iván volt. N em tu d o m , hogy életkora alap­ ján hány éves szarvasbikának felel m eg, de biztosan jóval 10 év fölöttinek. A legkorosabb szarvasbőgő azonban m a­ gas, fiatalos hangon szólaltatta m eg tülkét. M ár nehezen mozog, k ü rtje m ellett o tt lógott csuklóján a botja is. A rendezők gyorsan k erítettek is neki egy széket, föltették a színpadra, hogy ne kelljen lépcsőznie. N em végzett az élm ezőnyben, de elkötelezettségével, lelkesedésével nagy si­ kert arato tt. ♦ ♦ ♦

n.it.i eg\ életre szóló élm ényt nyújtott a gyerekek­ éi ii'\ kesztyűs k arju k ra szállhatott egy hatalm as toi \agy egerészölyv és fogyasztotta el jól m egérdem elt imf ii latját. ♦ ♦ ♦ i ii in m leh etett volna leejteni szom baton a színpad ■km , i VI. O rszágos Szarvasbőgő Bajnokságon. Per• ii i sem volt kicsi, hiszen az értékes nyerem ényei i ni .1/ első három helyezett m ehet m ajd a LengyelK*l».in m egrendezendő E urópa-bajnokságra. A zsű ri ■■ Jó/nel (Sefag Rt.), Jim g Jenő (Sellyei Szarvas Vt.), I >ni.i ■ (X.ilerdő Rt.) és Zilai János ( G em enc R t) i . ' / i i int a színpad előtt lefüggönyözve bírálta el a ik im kat, hogy az adott pontszám aikat sem m i ne be• iIIi.ivk.i , \ m ű so rt Stohl A ndrás vezette a tőle m eg ­

A vasárnap kora esti záróra újabb rekordot hozott: a "Szabadidő 2005" kiállítás látogatói létszám a, a pénteki, im m ár rendszeresnek m ondható kiadós havazás ellenére csúcsot döntött. A kiállítás érdeklődőit n em riasztotta el az időjárás, m egdőlt a FeHoVa-k tö rtén etéb en bűvösnek ta rto tt nyolcvanezres látogatói létszám , am ely a H u n g ex p o életében is abszolút rekordnak szám ít. A rendezvényre a hivatalos statisztikák szerint 140 újságíró regisztráltatta m agát, a napilapokon és a szaklapokon kívül ti/ tc lc u i ós tá rsa sá g és öt rádióállom ás tu d ó síto tt a kiállita ml Az Csek ő Sándor - H

omonnay

ö sszk Au

Z so m iio h

Jta k i

Kivinni:

............

- S o m f a i vi E r v in - W \ u i

m m

h

hm

u k iósítások Sopron, Szentes, M átrafüred, Szekszárd egym ástól látszólag teljesen különböző magyar városok. Egyvalami azonban mégis összeköti őket: az idei évben nagyszabású vadászbálok helyszínéül szolgáltak. Eszemiszom, tánc, tom bolasorsolás, móka, kacagás és érdekes szakmai beszélgetések jellem zik az efféle rendezvényeket.

SOPRON -

fe b ru á r 5. Tercia H u b e rtu s Ilo te l Egy kellemes, barátságos étterem , m indig figyelő és szolgálatkész pincérek, kiváló ízletes étkek, zam atos borok, jó zene és k étszázhúsz együttgondolkodó jó­ kedvű em ber. M indezek elengedhetetlen összetevői egy jó h angulatú vidám estének. H á t ilyen volt az idei m egyei vadászbál Sopronban. Jó volt találkozni vadásztársaim m al, a bakancsot, esőkabátot, m eleg ru h á t estélyire cse­ rélni, a gondok helyett öröm ökről, sikerekről adom ázni. Értékelni a m ú ltat, koccintani a jövőre, táncolni, ö nfeledten m ulatni. A helyszín válasz­ tásával m ár-m ár hagyom ányt te re m ­ tü n k , visszatérő vendégek vagyunk, de ez nem vélet­ len, az étterem szem élyzete lanka­ d atlan figyelem m el leste a vendégek m inden rezdülé­ sét. A séf is k ite tt m ag áért, p ástétom ára, szarvas- és vaddisznósültjeire gondolva m o st is összefut a nyál a szám ban. A kü rtö sö k kiváló játéka és a gazdag to m ­ bola h úzásának izgalm a te tté k m ég kellem esebbé az estét. Jó volt újra egy ütt lenni. Va rró X

■208

é n ia

Szentes

- feb ru ár 26. P ankotai A g rá r Rt.

A városi télb ú csú ztató ü n nepséggel egy időben rendezték m eg Szentesen, a P ankotai A g rá r Rt. lufikba és Szam osközi A ntal festm ényeibe "öltözte­ tett" ebédlőjében a hagyom ányos va­ dászbált. A bálnak saját em blém ája van, am ely nem csak a m eghívókra, szalvétákra került fel, de különböző tom bolatárgyakon is látható volt. M é­ száros György idén k ét újdonságot is kitalált. A z ízletes ragulevest igazi cipókban tálalták fel és a hajnali "vadászaton" - a kétszáz lufiba rej­ te tt cetlicskékben - háro m őzbak le­ tevését, vaddisznóhajtásra és fácánva­ d ászatra szóló m eghívást leh etett nyerni. Fél négy ide vagy oda, a bálozók h ihetetlen lelkesedéssel d u rra n tg atták a lufikat, négykézláb, k ülön­ böző tak tik ák k al gyűjtötték az össze­ göngyölt cetliket, hogy m egnyerhes­ sék a vadászatokat. -d ó r

M a g y a r V a d á s z l a p / 2 0 0 5 . á p rilis

Mátrafüred - feb ru ár 26. Vadas Jenő E rdészeti és Vadgazdálkodási Szakiskola I rdészek és vadászok együtt m u lattak a szakiskola aulájában rendezett liagM ium i...........ili

i.nl.i / lulnn.

\z

érkező vendégeket m ár a bejáratnál forró kram pam pulival fogadták. A rendezvényt RlUtgj I .1 aló , .1/ E g e ttrd d R t vezérigazgatója nyitotta m eg. A népes vendégsereget v ad ászkürt-együttesek, nóttténekMCk é* 11 diáktáncosai szórakoztatták. Az éjfélkor, tárogatón felcsendülő erdész- és vada zlntnn............ . k e lt e . A bált különféle program ok - vadászkiállítás, lézeres lövészet, tomliola sorsolás tették még

tanintézet felállva éne tfoMCfabé. WR

S z e k s z á r d - m árcius 5. IIK« . ( íyula Pedagógiai Főiskola \ idas/terem m é változott a főiskola aulája. A z ■ . |ii|>(ikon fenyő és trófeák, a paravánokon helyi l< lök Beda I zászló és H ű ek ért Ferenc - m ű• 1 < .1lógatták a vadászokat. E ste 7 órakor a trw li \ .ulaszkürtösök üdvözlésével vette kezdetét • lolllil megyei vadászok bálja. K oesner Antal, a

m egyei vadászszövetség elnökének köszöntője Után Béké8 Sándor, a V K E K ulturális Bizottságának elnöke beszélt szívhez szólóan a vadászat eredetéről és szépségéről. És ezu tán következett a m eg­ lepetés: ugyanis az előző évi bál szarvasbika letevésének nyertese, Nyakas László élete első bikáját ejtette el, melynek trófeája ott díszlett az ünnepi ravatalon. Szabadi István cerem óniam ester ki­ hívta Lacit, letérdeltette, egy vadásztőrt érintett a vállára és szarvas-vadásszá avatta. Ez a m egható és ünnepélyes pillanat va­ lószínűleg örökre az em lékezetébe vésődött. A bőséges vacsora u tá n hajnalig ro p tu k a tán co t. Éjfélkor k ét zenés blokk között kisorsoltuk a tom bolákat. Sok-sok é rté ­ kes tárg y és vadászati lehetőség között a főnyerem ény az idén is egy gím bika elejtésének lehetősége volt. A szerencse ezú ttal Csötönyi F erencnek kedvezett. Boldogan v ette á t a borítékot, hiszen ő egy bérkilövő tá rsa sá g tagja, így korlátozottak a lehe­ tőségei. A z ünneplés közben v ettem észre, hogy a m egszokott­ nál jobban csillog Feri szem e, s ez n em a bortól, hanem a m é rh etetlen boldogságtól volt. E zért érd em es vadászbált ren d ez­ ni! - gondoltam m agam ban. S Z A B A D IN É B A B R U S K A I ÉVA

■

Va< iá szati gyakorlat

Védelem a kártevőknek? Talán nem erőltetett a párhuzam, ha az emberi társadalom és a vadászat szempontjából érdekes állatfajok "kártevőit" egy kalap alá vonjuk, mivel úgy tűnik, a vadgazdálkodásban is kezdenek teret nyerni a társadalmi életben tapasztalható anomáliák. A magukat csalhatatlannak kikiáltott, napellenzős "szakemberek" elérték, hogy a vadgazdálkodásban is diadalútját járhassa a társadalomban mindennapos gyakorlattá aljasult jelenség, a "bűnözők" védelme - a bűntelen többség kárára. S mit tesz Isten, melyik csapat képviselői húzzák ebből a legnagyobb anyagi hasznot mindkét esetben? Természetesen a "bűnözők" védői, akik fen­ nen hirdetik (jó pénzért) védenceik emberi (állati?) jogait.

z em b eri társadalom ban, ahol szinte m indenki tudja, kik a legnagyobb kártevők, b ű ­ nösségük kim ondása, elítélésük, horribile dictu, m e g b ü n tetésü k rendre elm arad - "bizonyíték hiányában". A vadgazdálkodás "bűnözőit" m ár évszázadok óta a nevükön nevezzük, kártevő m ivoltuk kim ondása nem szorul hosszadalm as bizonyítási eljá­ rásra. Sajátos m ódon most m égis jo­ gi védelm et kaptak legfőbb k á rté te ­ lük időszakára. EU -csatlakozásunk alkalmával sikerült a "megfelelés" állandó kényszerének felülkerekednie a józan észen és saját érdekeinken. T erm észetesen m ég nincs egységes gyakorlat, az egyes m egyékben az éves vadgazdálkodási tervek jóváha­ gyásakor au to m atik u san (és illetékm entesen), m áshol külön kérésre és igazgatási díj befizetési kötelezettsé­ ge m ellett adnak engedélyt az idé­ nyen kívüli vadászatukra. A szárnyas kártevők fajösszetétele az utolsó 20 évben drasztikusan át­ 2 1 0

rendeződött. A fokozott védelem ered­ m ényeképpen szinte az ország egész területén elszaporodott a holló, olyan helyeken is megjelent, ahol korábban elő sem fordult. Erdősült területeken sokszor tízes-húszas csapatban is megfigyelhető, jellemző táplálékkeresési módjuk, am ikor "csatárláncban" repül­ ve szinte átfésülik a területet. M agas intelligenciájú madár, nagyon ham ar megtanulja az összefüggést a puskadurranás és az élelmet jelentő nagyvad-zsiger között. Ha Itozzáfér, a ki­ zsigerelt és őrizetlenül Iúgy ott elejtett vadat is hajlamos kikezdeni. Elsősor­ ban rovar- és dögevő, de kiváló látása és vadásztechnikája m iatt a földre rakott, kevéssé takart fészkek tartalm a sincs biztonságban tőle. Előfordulásá­ nak potenciális helyein tilos a tojásmérgezés, m ert szinte biztosan az elsők közt veszi fel. H asonlóan keresi táplálékát a szürke- vagy dolm ányos varjú is, annyi különbséggel, hogy agresszív viselkedési m ódja m iatt a m á r fé­

szekhagyott csibékre és nyúlfiókákra is potenciális veszélyt jelent. Bár n a­ gyon óvatos faj, m égis egyre inkább m egfigyelhető az em beri telep ü lése­ ken, elsősorban nagyvárosokban tö r­ ténő m egtelepedése, költése. Pontosan az ellenkező tendencia tapasztalható viszont békésebb fajtár­ sa, a vetési varjú esetén. Valamikori nagy fészektelepei egyre fogynak, a lakott helyeken szem etelő, zajongó "fekete seregek" közkívánatra történő kilakoltatásában a vadászok is jelentős részt vállaltak, a lakott helytől távo­ labb eső kolóniák egyedeit a könnyű vadászhatóság és a szelektív tojás­ m érgezés erősen m egritkította. N apjainkra állománya olyan m érték ­ ben m egcsappant, hogy védelme indokolttá vált. Ne tévesszenek m eg senkit a téli nagy varjútöm egek, ezek a vándorló fekete hordák északról és keletről érkeznek hozzánk a táplálék­ szegény tél elől elvonulva, vadgazdál­ kodási károsításuk jelentéktelen. A hosszú fark ú cserregő, a szar­ ka egyes terü letek en a vadászat el­ hanyagolása m iatt nagyon elszaporo­ dott, ennek ellenére állománya orszá­ gos szinten csökken, elsősorban a fészkelésre alkalm as síkvidéki fa­ sorok, bokrosok m egfogyatkozása m i­ att. A z állomány egy része jól alkal­ mazkodva a környezethez, városi m a­ dárrá vált, ahol viszont kím életlenül p usztítja az em b er közelében élőhe­ lyet talált énekesm adarak fészkeit. A legkisebb "csapattag", a szajkó n em jelen t veszélyt az apróvadra, de hatékonyan fosztogatja a m ad arak fészkeit. Á llom ányszabályozásuknak jó n é­ hány m ódja volt ism ert és alkalm a­ zott m ég a közelm últban is, de a m ódszerek egy részét a vonatkozó jogszabályok törvényen kívül helyez­ ték, sok m ásikat pedig a m egválto­ zott vadászati gyakorlat "feledett el". V itathatatlanul legdrasztikusabb eljá­ rás volt a kontakt m érgekkel (sztrichnin, phosdrin, cianátok) kezelt csalétkek kirakása, ahol az ak u t m érgezéstől szinte azonnal elhullott állat (nem csak a célzott kártevő, han em m inden, am i evett belőle, ak ár m ég a vaddisznó is) a csalétek közelében m egtalálható volt. H avas teleken a sztrichninnel beszórt nyúl M a g y a r Va d á s z i .a p / 2 0 0 5 . á p r i l i s

\agv ü zletem ak ár tö b b tu catnyi ró­ kái, kóbor kutyát, varjúfélét "fogott" a hivat a sós vadász és a területgazda m in kis öröm ére. Betiltásának oka >1 ód legesen a h u m á n veszélyesség, m ásodlagosan a szelektivitás hiánya volt. Klsősorban ez okozta a hollók /inti- teljes eltűnését, újra elszapolodasuk ezt egyértelm űen bizonyítja. \ későbbiekben bevezetett, többé-ke\i sl>c szelektív m éreganyagok h atá­ ri issága m ár jóval kisebb, a külön engedélyhez kötött, sok u tá n ajá rá st igénylő tevékenység kevésbé "vonzó" i gazdálkodóknak, ráad ásu l té rb e n e időben is korlátozzák használatát. \ esapdázás m ódszerei közül m ár tilos az ölőcsapda, a tőrözés (lószőrIm'iI készített hurok a csalétek körül), ■>/. élve fogók közül pedig főleg a falusi gyerekek téli szórakozása volt a kukoricacsutkával kipeckelt vesszőkosár. "Nagyüzemi" varjúcsapdával kí­ sérleteztek nálunk is néhány terü le­ ten, a szerszám os bódé nagyságú dróthálós ketrec elsősorban a vetési varjak, ritkábban a szajkó beetetésére miIi alkalm as, a kitanult dolmányos es a szarka csak elvétve m ent bele. E redm ényes m ódszer volt és k ü ­ lönleges vadászélm ényt nyújtott az ék) uhuval (vagy m ás bagollyal) kü loti erre a célra ép ített leskunyhóból tö rtén ő uhuzás. M a m ár csak m ű ­ anyagból készült m ű u h u , vagy régi liagolypreparátum használható erre a célra, mely hatékonyságában m eg mmn közelíti azt, n em beszélve arról a fantasztikus élményről, am ikor a \ad asz a bagoly viselkedéséből tu d o tt következtetni az érkező "vendég" ki­ létére, és felkészülni a fogadására.

A m a vadászának jószerint csak a fegyveres gyérítés m arad t, azonban kellő fantáziával (na és a régi szakirodalom böngészésével...) ennek szám os m ódját g y akoroltatjuk. Szinte valamennyi vadászati lehető­ séget ki tu d u n k próbálni a liívástól a hajtásig. M inden lőhető faj vadá­ szatához csinálhatunk szórót, kukori­ cával szajkóra, hússal dögtéren szar­ kára, szürkevarjúra eteth etü n k ered­ m ényesen. Az éjszakázó helyeken jól elrejtőzve puskavégre kaphatjuk az esti beszálláskor érkező, vagy a pir­ kadattal kirepülő m adarat, különösen a szarkák szeretnek csoportosan éj­ szakázni. M egfelelő takarásban kivá­ ló cserkelő gyakorlat a nagyvad vadá­ szatához is az óvatos és "szemes" m adár belopása sörétes lőtávolságra. Ez az a ritka állapot, am ikor a hiva­

tásos vadász helyzeti előnyt élvezhet a sportvadásszal szem ben, m ert a csak szolgálati célból használható 0,22-es kisgolyós akár 100-120 m éter­ ről is "le tudja szólítani" a cserregő vagy károgó kom át a fa tetejéről. Megfelelő síppal vagy a hangutánzás tudományával felszerelt vadász sok szarkát és szajkót tu d behívni lőtávon belülre, itt a m ozdulatlan, jól álcázott rejtőzés is kell a sikerhez. T ö b b va­ dász terelést, vagy ak ár lmjtóvadászato t is tarth at, itt is a szarka és a szajkó a célpont. A szürke varjúval ellentétben m indkét faj bujkálva m e­ nekül a fák, bokrok takarásában, n em szívesen repül ki a nyílt terü le­ tek fölé, biztos kezű, nyugodt elállók jó eséllyel várhatják a fasor, vagy e r­ dősáv m ásik végén, vagy a közbeeső kisebb tisztásoknál. Tudatosan m aradt utoljára a m a m ár csak külön enge­ déllyel gyakorolható fészekről ugrasztás, m e rt itt a gyors lőtudás kevés, m adárism eret is szükséges. Sok nappali ragadozó m adár és néhány bagolyfaj is elhagyott varjúés szarkafészkeket választ költőhelyé­ nek, sőt m ókus és nyuszt is köjykezhet oda. M a m ár am úgy is tilos a fészekbe történő belövés, s lia a se­ b esen kiröppenő anyam adarat elhibáz zuk, ne sajnáljuk a fáradságot arra, hogy később óvatosan visszalopakodva, vagy a fészek közelében lesi h u ülve újra próbálkozzunk. I la ez későbbié m arad, a m ár kitollasodott, de meg röpképtelen liokak
|m V adászati gyakorlat

Tavaszi nagytakarítás

F o t ó k : B écsy L á szló

A kártevők tavaszi létszámcsökkentése - m últ időben a "terület tavaszi nagytakarítása' - az apróvadas területek vadászainak egykoron februártól az őzbakvadászat kezdetéig szinte napi feladatokat adott. Foxikkal, jagdterrierekkel, tacskókkal jártuk végig a kotorékokat, egyet-egyet több szőr is átvizsgálva, hogy időközben nem foglalta-e el azt új lakó...

em akkor, sem később soha senki n em akarta a szőrm és és szárnyas kártevőket végképp ki­ irtani, hanem az volt a cél, hogy szám ukat elviselhető m értékűre csök­ kentsük arra az időszakra, amikor a nyúl fial, vagy a fácán- és fogoly­ tyúk kotlik, m ajd csibéket nevel. Az elm últ m integy két évtizedben a jogszabályok egyre jobban szűkítet­ ték a kártevők apasztásának addig ism ert és bevált lehetőségeit. Ám, am i talán az egészben a legfonto­ sabb, a bizalom elvesztése és a sok "cseszegetés" m iatt, az egésztől m in­ denkinek végképp elm ent a kedve. A kad olyan társaság, ahol eleve el sem hiszik, hogy valaki dúvadra les, és nem vadat lopni jár. H a pedig csak a felügyelői, vagy különböző harm atgyenge egyesületi kényszerítő eszközökkel akarják a kártevők apasztását kikényszeríteni, abban nem lesz sem m i köszönet. "Kézzel fog­ ható eredmény" pedig annál inkább. Sokhelyütt a jogszabályt úgy értel­ mezik, hogy ha szervezett m ódon három nál több vadász m egy ki dúvadazni a területre, akkor társas vadá­ szatról van szó. H a pedig a dúvadazás társas vadászat, akkor az ü te m ­ tervtől eltérő vadászatokat előre be

S

.2 1 2

kell jelenteni m ind a felügyelőségnek, m ind a rendőrségnek. M árpedig ki hallott olyat, hogy az időjárási viszo­ nyoktól függetlenül, az előre bejelen­ te tt szervezett tá rsas vadászaton terítéknaplóval, névsorolvasásokkal, balesetvédelm i oktatással, eligazítással - nagyobb szám ú szőrm és és szár­ nyas kártevőt valaha valahol is lőttek volna? Ez nem társas vadászat tehát, hiszen - ahogy a hozzáértők m ond­ ják - a kártevőkre való cserkeléskor, néha m ég egy em b er is sok.

Szőrös közellenségeink A m inden te rü lete n m egtalálható szőrm és kártevők között első helyen áll a róka. Ism erjük a kotorékokat, a téli apróvadvadászatokon az elejtett és az elhibázott, vagy e g é ru ta t nyert ravaszdik szám át. Jobb esetben, a nyomok alapján pedig m ég az egyedek önálló, általuk jelölt v ad ászterü ­ leteit is. M o st éppen egy országos rühességi járvány tan ú i lehetünk, de ettől a szám uk m ég érezhetően n em csökkent. A rókakotorékok gázosítása egyfe­ lől ellenérzéseket vált ki (hol en g e­ délyezik, hol nem , vagy akkor jö n ki az engedély, am ikor m ár az égvilá­

gon sem m i szükség erre), m ásfelől eredm ényessége is ellen ő ráh etetlen . Sokfelé igen eredm ényesen használ­ ják a csibehálóból készült, egyik ol­ dalán a varsához hasonló szájjal há­ zilag k észített kölyökfogó "készsé­ get". E zu tán egy kivételével az öszszes já ra to t betöm jük, és a m e g m a­ radt kotoréknyílásba b eássu k a var­ sát. A kkor van ennek az ideje, am i­ kor a kölyök rókák m ár kijárnak. Kis idő elteltével ugyanis so rra á t­ b újnak a varsa szű k ítő nyílásán, de vissza m ár nem tu d n a k m enni. Április végéig, a gabonák szárba szökkenéséig, olykor m ég m ájus első felében is a kölykök a kotorékban vannak, így jó kotorékebekkel egyegy rókavár könnyen elintézhető. Az, hogy a kölykök benne vannak-e m ég, vagy sem, arra a legbiztosabb jel, ha beszagolunk a lyukba. E rős rókaszaggal kevert dögszag árulkodik a lakókról, és ha m esszebb állunk, észrevehetjük, hogy a döglegyek ki­ bejárnak a kotorék nyílásán. Ez m u ­ tatja egyébként a főbejáratot is, m e rt a m enekülő járato k végeinek kijára­ tait csak igen ritka esetben járják a legyek. A jagdok a vehem ens har­ ciasságuk m iatt talán kevésbé, de a sim aszőrű foxik, tacskók kis fá­ radtsággal m egtaníthatok arra, hogy a végén a kölvköket is sorra kihord­ ják. Volt olyan hosszúszőrű tacskóm , amelyik a kihordott kölykökből sza­ bályszerű terítéket készített, és addig nem ü lt le dicséretet várva, farkcsó­ válva a végébe, am íg az utolsót, a hetedik rókakölyköt is pontosan az előre "kitalált" helyére nem fektette. H a valam iért m égsem jön össze a "kilakoltatás", akkor m arad a nem kívánt ásás, am i k ö tö tt talajon, gyö­ kerek között, m eleg időben, m egle­ hetősen fáradtságos m unka. A z éjszakai, rejtetteb b életet élő görények, nyestek szám áról, gyakori­ ság u k ró l azonban szinte sem m i in­ form ációnk nincs, m e rt nyomai nem feltűnőek, világosban ritk án kerülnek szem elé. Sokan n em is sejtik, hogy egyáltalán él-e görény a terü letük ö n . Egy k ö rb ek erített fácánkibocsátó hely m ellett annak idején, 4 fonott sövényterelővel ellátott ládacsapdát h e­ lyeztünk a kerítés m inden oldala mellé. H e te n te átlagban 5 görényt M ag y ar V a d á s z la p /2 0 0 5 .

április

l"i;t.ik m eg a zuhanó ajtókkal ellá­ tón deszka ládacsapdák egészen az • >k 11 il térben kezdődő vadászatok idemír IEzenkívül 3 róka, 4 házim acsk .i, I I x i iz , 2 nyest, sőt az egyik 11 u '\i ibb m éretű csapdába 3 kisebb le im é ü l kóbor kutya is "m egfogta m agát". így aztán el lehet képzelni, In így mi lett volna, ha a csapdák t kólxtr m acska is teríték re került.

A buzbombázók csendestársai \ görények általában az em b er kö­ zelségét keresik. Szívesen tanyáznak i tanyák, pajták, színek, m ezőgazdai n épületek zugaiban, elhagyott patkánylyukakban. In n en indulnak éj­ ik, n portyára. R ajta lehet őket ■ ipni türelm es leséssel, de mivel ülőim / nincs kötve, jobb a bárm ilyen elve lógó alkalm atosság, a billenő ládaesapda, vagy a kétoldalt súberos, ,i|Ihn ládacsapda. M inden ragadozó em lős - így a görény is - kényes i|«ilt bundájára, nem szívesen vizezi, ‘.uozza, piszkítja be éjszakai portyái (iiiln. Mivel a görény csak élő állati i latnad, és a csali állatok haszná­ latai jogszabály tiltja, előszeretettel lu zilált útvonalára kell a csapdát tenni. É rdem es venni a fáradtságot, In így a kerítés m e n tén tisztán tarto tt utat csináljunk, a ládacsapda m indle t oldalán fonott "V" alakú vezető Mi\enyt fonjunk, am i a görényt nm ei m indenféle zajjal járó dolgot ilyenkor elkerül - valósággal beveze­ ti .i kelepcébe. A csapdákat m inden 11 i I ellenőrizni kell, m ert i kártevők esetéb en is kötelező a h u m án u s és etikus vadászm agatartás. \z elm últ évtizedek alatt - és i /ei l is került ki a védettség alól < i;\ie (óbban clszaporodott a nyest. \ k e r t v á r o s o k lakói kétségbeesetten t e l e f o n á l g a t n a k mindenhová, hogy te; ''i n v é g r e valaki, valamit, m e rt éj■
szakm a volt. erdészek, vadászok erre a célra tanított kutyáikkal járták a liavas erdőt, aki é rte tt Inizzá, szép eredm ényeket (ille tett el. A nyest úgynevezett kullúrakövctő faj, kedveli az e m lx i közelségét, és am íg régen csak a hétvégi hazak, pincesorok, presliazak lakúja volt, m ára m ég a fővárosban i ges fajjá vált. Éjszakai életm ódja m i­ a tt szem elé ritkán kerül, de |elen létét hangoskodása, fürgesége, es jó kora portyázó terü lete m iatt nem tudja titkolni. Főként, ha hó van, m e rt ab b an a jellegzetes nyomai jól láthatók. A m eszelt vagy festett falat besározza, körmeivel m egkaparja, am elyre érd em es figyelni, m ert ez e ­ ket az útvonalait jól tartja. A g o n ­ dot leginkább az jelenti, hogy a la­ kott te rü letek en fegyvert használni n em lehetséges, és mivel a nyest szinte kizárólag élő állatokat zsák­ mányol, a csapdázás sem m ondható egyszerű feladatnak. A rókához h a­ sonlóan orra kiváló, ezért a csapda szagtalanítása elengedhetetlen. Jó a két oldalt súberos, fémhálós láda­ csapda, vagy a kisebb, billenő d esz­ kás kisragadozó fogó. Csaléteknek tojást, esetleg gyüm ölcsöket ad ha­ tu n k , télen m ég aszalt form ában is. Egy családból csak ritk án foghatunk el kettőt, m e rt - s erre nincs m a­ gyarázat - valamilyen m ódon "figyel­ m eztetik egym ást" a veszélyre, és a legtöbb esetb en rendszeres zakla­ tá s esetén inkább odébbállnak. M int a ragadozók általában, a nyestek is rendkívül intelligens állatok, viselke­ désform áik éppen ezért n em könynyen általánosíthatók, sok b en n ü k az egyedi. Amelyik trü k k ü n k esetleg jól bevált az egyiknél, azzal sim án a legcsúfabb k u d arco t vallhatjuk a m ásiknál. Portyázó k ö rzetü k b en sorra tű n n e k el a kedvelt énekes m adaraink, a term észetes és a kihe­ lyezett m esterség es fészekodúk lakói, fácánnevelő telepeken, kibocsátóhe­ lyek környékén, barom fi ólakban, galam b padlásokon, d ú cokban elvisel­ hetetlen k áro k at okozhat a szaporo­ dási időszakban. A kóbor ebek, kóbor m acskák "ügye" egy külön és im m ár újra alaposan agyonszabályozol t történet. L apunk hasábjain a közelm últban bőséggel foglalkoztunk a m egválto­ zo tt helyzettel, a lehetséges és jog­ szabályilag engedélyezett "teendőkkel".

II. Za

2 13

u Jászaii gyakorlat

2 év garancia! Több berendezés megvásárlása esetén 10 %-os kedvezmény Kérésre részletes tájékoztatót küldünk Megrendelhető: Soltész Károly épületgépész és villanyszerelő mesternél 2000 Szentendre, Irinyi Dániel u. 25. Tel/fax: 06/26-313-789 Mobil: 20/951-3427

ST EELV EM T C S A V A R É S H Ú Z O T TÁ R U RT H AZAI G Y Á R T Ó

Erdő- és vadgazdálkodási táblás és tekercses kerítések sorozatgyártása, értékesítése

A Wild u n d H u n d feb ru ári szám á­ b an egy ú jrend szerű betonkotorékba helyezett élve fogó rókacsapdát m u ­ ta tta k be, m elyet a nyolcvanas évek­ ben kezdtek tesztelni, m ajd a soro­ zatos továbbfejlesztések eredm énye­ ként ju to tta k el a hatékonyan alkal­ m azható, végleges form ához. A b e­ tongyűrűkből kialakított kotorékba ép ített befogószerkezet m űködési el­ ve igen egyszerű. A befogóláda két oldalán lévő lecsapódó ajtókat a róka útjába kerülő billenő fémvilla hozza m ozgásba. A kioldó m echanizm us egy védett fém dobozban helyezkedik el, ezért földdel való tak arása n em jelent problém át, a b etem e té st köve­ tő en is zavartalanul m űködik. A b e­ tonkotorék-csapda telepítése alig egy óra alatt elvégezhető. Nagy előnye, hogy szinte tökéletesen álcázható, a kihelyezést követően csak egy ellen­ őrző pózna látszik a berendezésből. A hatékonyságot bizonyítja, hogy az idei szezonban - egy 390 hektáros m in tate rü lete n - 20 ró k át sikerült segítségével befogni.

W. P.

M a ss

Már közel kétezer 120 és 220 literes fcjjA, berendezés működik a hazai vadászterületeken, a vadgazdák teljes megelégedésére, és elkészült az 1200 l-es változat is

nton

Időt, pénzt és rengeteg fáradtságot takaríWneg a magyar fejlesztésű, szabadalmi oltalommal védett, digitálisan vezérelt automata etetővel.

Hatékony betonkotorék-csapda Németországból

W issm a n n -S t e in s , A

KUKORICAÉSO

F o t ó : B urkhard

V (

A megfelelően álcázott kotorék­ csapda helyét csak az ellenőrző pózna jelzi

A betoncsapda felépítése igen egyszerű, akár egy óra alatt telepíthető

3527 MISKOLC, Besenyői út 8. Tel/fax: 06-46/412-960 411-208, 505-225 INTERNET: www.steelvent.hu E-mail: [email protected]

T a lá lk o z u n k a F E H O V A -n ! 214

M acsyar V a d á s z l a p / 2 0 0 5 . á p r i l i s

Rókavár betonból

A/ árok kiásását követően ágaztatják el a csatornákat

F ebruári szám unkban írtu n k .1/ \ u / l i u b . i n látott, előre g y árto tt betonelem ekből k es/ite tt m k .i im ik o to re k o k ró l. A gyakorlatban jól bevált m ódszer le m e g e , l« ig \ .1 va d ászterü let több pontján markolóval I.1.1 il 1 lie K e t, ott a rajz szerint összerakják és abból később t e n ik /e ie s e n eltávolítják az alkalmi, vagy abba lefialu \ em lékekét" A m űkotorék ren d szer form ája sokéves sikert u r rasztó kutyás és egyéb tapasztalatokon alapul. A járatok végére helyezett k atlan - am elybe a róka előszeretettel fial - teteje leem elhető, így a szaporulat időben eltávo­ lítható. Tekintettel arra, hogy a betonelem eket gyártó és forgalm azó L eier cégnek n álunk országos hálózata van, tájékoztatásuk szerint 40-60000 fo rin tért m egrendelhető. A u sztriáb an a vadászatra jo gosultak részére a közös cél érdekében a tarto m án y i vadászszövetség az összeg felél m egtéríti. A L ajtán tú l - el kell ism erni - a rókák gyérítése rendkívül jól szervezett. T élen, évente egy ki­ jelölt "rókaellenes" napon egy-egy térség vadászai, de mindegyik a m aga terü letén , ejtik el a rókákat. E ste azonban egy közös te ríték et készítenek, és együtt é rté ­ kelik ki a napi eredm ényt. T erm észetesen nem csu p án ezeken, hanem az apróvad-vadászatok terítékein is kéz­ zel fogható az eredmény. Sem a fácánok, sem a nyulak szám a odaát egy jottányit sem csökken. Sőt, foglyuk is szépen van, k ím életesen vadásznak is rájuk. (A földön fészkelő védett m ad arak ró l m á r ehelyütt nem is szólva.) E zért aztán nem keresik, k u ta tjá k olyan "lázasasan" az apróvad csökkenésének sem m iféle áltudom ányos, nálunk a m egunásig han g o ztato tt: ... "rajtunk kívülálló okokból bekövetkező "komplex" és "m egoldhatatlan" kérdések kö­ reit. Inkább helyben megoldják. II. Zs.

Csak a kiállítás kedvéért van a felszínre telepítve

_J*]

■M M

AUTOMATA ES KÉZI KORONGDOBÓK, k ö n n y ű , h o rd o z h a tó m a g a s le s e k , b e fo g ó t ia p d a k ,p u s k a b e lö v ő á llvány,

kél év

g a ra n c iá v a l

.1/ IN T E R M A S K ft tői Moiyn/im vorseny rendezése automata lőtér tervezés, kivitelezés a :

ii

i'.n

víh

Ti . i nfi.pn/Q4c;-n7fi4

K>r» április

www

hu

A francia =^LA C M E = m a g y a r Képviselete. KERÍTÉSEK VILLANYPÁSZTOROK Tel./F a x : 0 6 - 9 4 / 3 2 5 - 6 7 2

FERRO-Speciál Kft. Eger-Felnémet, Csalogány út 2. sz. Tel: 06/36/421-514, fax: 06/36/419-828

3 és S fegyver tárolására alkalmas, 4 ponton záródó fegyverszekrények gyártása és forgalmazása több színben, 215.

Fokus

■

kullancsok a p)ókók­ J Í szabású ízeltlábúak, ezen belül az atkafélék közé tarto zó szárnyatlan külső élősködők. Főleg a d ú sab b növényzetű ligetes, fás, bokros te rü lete k en fordulnak elő, de napjainkban m á r szinte m indenhol jelen vannak. A kullancsokat hazánk­ b an 25 faj képviseli, a legism ertebb a közönséges kullancs (Ixodes ricinus), m elynek népies neve vöröshasú k u l­ lancs. H ím je 2, nősténye 2-4 millimé­ te r hosszú, am ikor teleszívják m a g u ­ k at vérrel, nagyságuk a k á r m eghá-

A

gon kívül érzéstelenítőt is tartalm az. A kullancsok szám át alapvetően befolyásolja az időjárás és a vadállo­ m ány nagysága. M inél több nagyvad van erdeinkben, annál több kullancs­ csal kell szám olnunk. A kisemlősök, főleg a rágcsálók a kórokozók m eg ­ őrzésében játszanak döntő szerepet. Ok m a g u k n em beteg szen ek m eg, de vérü k b en folyam atosan ke­ ringenek a kórokozók. Egyes m adárfajok - köz- 'S V tű k a fácán - is lehetnek egy-egy te rü le te n a Lym eb etegség hordozói.

A kullancsfertőzöttség országos térképé NyíregyháM

Debrecen •

* Budapest

A Lyme-kór

• Szolnok K e c ik e rn é l•

'>/ kwárd

S poradikus KE- gócok ■ E n d é m iá s területek

rom szorozódhat, 2-6 évig élnek. A kullancs áldozatának m elegét, szagát és a kilélegzett levegő szénm onoxidtartalm á t érzékelve tám ad. É rzéstele­ níti a bőrt és a z u tá n szúrja a bőrbe sajátos, leginkább nyílhegyhez hason­ lító orm ányát (hiposztóm a), m ajd kol­ lagénnel a bőrhöz ragasztja m agát. A vért beszívja, töm öríti és így tárolja. A kullancs, mivel kész táplálékot fo­ gyaszt, nem ü rít salakanyagot, belei vakon végződnek. T áplálkozás u tá n lehullik áldozatáról. A kullancsok kártétele kettős: egy­ részt vért szívnak, de ennél lényegesen veszélyesebb, hogy a vérszívásukkal betegségeket okozó vírusokat, baktéri­ um okat, egysejtűeket oltanak be. A vérszívás akár egy hétig is eltarthat, nem vált ki viszkető érzést, m ert a kullancs nyála véralvadást gátló anya­ 2

16

ki a fejfájással, hányással, szédüléssel, eszm életzavarral járó tü n etek . A b e­ tegség két hét alatt lezajlik. A b e te ­ gek fele m aradandó károsodással gyógyul, az esetek 10 százalékában bénulások lépnek fel, halálozás 1-2 százalékban fordul elő. Csak tü n e ti kezelésre van m ód, alapvetően szeren­ cse kérdése, ki, hogyan vészeli á t a fertőzést. M eg ­ előzésre elölt ví­ ru st ta rtalm a zó , úgynevezett aktív vé­ dőoltás áll rendelke­ zésre. A vakcina rit­ kán lázat, gyak­ rab b a n az o ltás h e­ lyén enyhe fájdalm at és b ő r­ p írt okoz, de m ás m ellékhatása nincs. H átránya, hogy az első évben 3 injekciót, m ajd 3-5 évente egy-egy em lékeztető oltást kell beadni ahhoz, hogy a védettség ta rtó s m aradjon.

A kullancsok világszerte 300 k ö rü ­ li b eteg ség et terjesztenek. H azán k b an csak néhány fertőzés fordul elő na­ gyobb szám ban, közülük három nak van kiem elt jelentősége.

Agyvelő-, agyhártyagyulladás A kullancs által terjesztett, vírusos agyvelő-, agyhártyagyulladás a legrit­ kább, de a legsúlyosabb fertőzés. K o­ ráb b an évente 3-400 esetet regisztrál­ tak M agyarországon, de az u tó b b i öt évben szám u k jelentősen csökkent. H az án k b an leginkább a D u n án tú l és az É szaki K özéphegység fertőzött, az Alföld m e n tes a fertőzéstől. A statisz­ tikák szerin t csak m inden tízezredik kullancs fertőzött. A beteg ség a csí­ pés u tá n egyhetes lappangási idővel, lázzal indul. E zt követően alakulnak

Idült bakteriális fertőzés. A L ym eb eteg ség et, m int kom plex, az egész szerv ez ete t m e g b e te g ítő k ó rk é p e t 1975-ben fedezték fel. Nevét egy am e­ rikai kisvárosról kapta, ahol ízületi­ gyulladással járó járványt észleltek. K ö zép -E u ró p a a világ legfertőzöttebb te rü lete. M agyarországon m in d e n ü tt előfordul, a kórokozó m inden m áso­ dik kullancsból k im u tath ató . A L ym ekór súlyos általános tünetekkel, izom-, ízületi, csont- és kötőszöveti fájdal­ m akkal, valam int súlyos fáradékony­ sággal járhat. A fertőzést kizárólag kullancsok terjesztik. A beteg ség szinte sohasem halálos kim enetelű, súlyosságát annak elhúzódó volta és a szerteágazó tü n e te k m iatt a diagnosz­ tik u s problém ák sokasága okozza. L appangási ideje átlagosan 10 nap, de ak ár 3 hónap is lehet. A legelső tü ­ n et általában a csípés körül m egjele­ nő, legalább 5 cen tim éteresre m eg n ö ­ vő, többnyire ovális alakú bőrpír, am ely többnyire n em fájdalm as, alig viszket. (Folytatás a 218. oldalon)

M a g y a r V a d á s z i .a p / 2 0 0 5 . á p r i l i s

|■ Valós veszedelem A kullancs mérete, erős nagyításban

dől minél előbb eltávolítani. A gyógy­ szertárak b an kapható kullancskiszedő csipesszel az eltávolítás gyorsan és szak szerű en elvégezhető. A z élősködőt m indig a feji végénél, te h át a bőrhöz közel kell megfogni. A kullancs m eg fojtásával (kenegetéssel) vagy potroha összenyom ásával, tekergetéssel, dör­ zsöléssel a kórokozókat a te stb e ü rí­ ti, ezért ezek a m ódszerek kerülendők. Sokan hiszik, hogy súlyos követ­ kezm ényekkel jár, ha a kullancs feje b en n m arad a sebben. Pedig a fertőző forrás, azaz a kórokozókat tartalm azó nyálmirigyek és gyom or n em m a ra d ­ nak a bőrben. A b en n m arad ó feji ré­ szek néhány nap múlva kilökődnek, akárcsak egy közönséges szálka. A folt legalább egy hétig, néha azonban egy évig is látható. Előbbu tó b b elm úlik m agától is, ez azonban n em okvetlenül jelenti a kórokozó p u sztulását. K ülönösen gyerm ekkor­ b an előfordulhat a fülcim pa lilásvörös, fájdalm atlan duzzanata. A z esetek egy részében a fertőzés m ég kezelés nél­ k ül is m egszűnik, m áskor azonban újabb tü n e te k jelentkeznek. A Lym eb etegség gyakran okoz idegrendszeri elváltozásokat, de szintén előfordulhat agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is, am ely alig já r klinikai tünetekkel (eszm életvesztés sohasem fordul elő). O kozhat ijesztő tünetek k el járó arcidegbénulást, ám ez esetben a gyógyu­ lás m ég kezeletlen vagy rosszul kezelt esetek ben is többnyire teljes. Viszony­ lag gyakori a szem m ozgató idegek k árosodása. K ialak u lh a tn a k egyéb ideggyulladások, m elyek végtagzsibba­ dásokat vagy éppen izom gyengeséget okozhatnak. Izületi és izomfájdalom gyakori kísérője a fertőzésnek. A be­ teg ség hullám zó, tü n e tm e n te s és pa­ naszos időszakok váltják egym ást. Négy antibiotikum -család, a többi kö­ zö tt a penicillinek hatékonyan hasz­ nálhatók a fertőzés gyógyítására. A b eteg ség m egelőzésére védőoltás nem áll rendelkezésre.

ATIBOLA m ozaikszó, a kullancs által terjesztett nyirokcsom ó-duzzanatot (Tick-Borne L ym ph A denopathy) jelöli. A T IB O LA kórokozóját 20 százalékban tu d ­

218

ták k im u tatn i a Börzsönyben és a Pi­ lisben gyűjtött kullancsokban. Főleg gyerm ekkorban, a hajas fejbőrön, lencsényi vagy m ég annál is nagyobb te stű kullancs (D erm acen to r m arginatus) csípése u tá n jelentkező köröm nyi-diónyi gyulladásos reakció, am it nyaki, tarkótáji nyirokcsom ó­ duzzanatok kísérnek. A csípés helye m egduzzad, esetleg váladékozik, a tarkótáji vagy nyaki nyirokcsom ók akár diónyira duzzadhatnak. A fertő ­ zés jóindulatú, ritk án okoz lázat, m ég ritkábban egyéb tü n e tek e t (fáradé­ konyság, izom - és ízületi fájdalom, fejfájás). T öbbnyire kezelés nélkül is m eggyógyul, a súlyosabb esetek b en egyes antibiotikum okkal lerövidíthető a folyam at, am i kezeletlen esetek b en ak ár egy évig is eltarthat.

Hogyan távolítsuk el a kullancsot? M inél rövidebb ideig van a kullancs a bőrben, annál kisebb a fertőzés koc­ kázata, igyekezni kell teh át az élőskö-

Hogyan előzhető meg a kullancscsípés? A kullancscsípés veszélye sű rű , bozó­ tos te rü lete k en fokozottan jelentkezik. M inden évszakban viseljünk zárt hosszúnadrágot, m elynek a szárát gyűrjük bele a bakancsba vagy csiz­ m ába, ugyanis a kullancs lentről m á­ szik fölfelé, s így b ejutása szinte le­ hetetlen n é válik. M inél hosszabb u ta t kénytelen m egtenni, annál valószí­ nűbb, hogy lepotyog, és m ás zsák­ m ány u tá n néz. H asonló okból, a fel­ ső ru h ázato t is tű rjü k be a nadrágba. G yakran tá m ad a kullancs a fejen és a nyakon, ezért ajánlatos valamilyen fejfedő - kalap, sapka - viselése. K u l­ lancsriasztó szerek közül csak olyat vásároljunk, am ire a gyártó legalább 6-8 ó rás hatékonyságot szavatol. Nincs tudom ányos bizonyíték arra, hogy a B-vitam in szedésével, vagy fokhagym a fogyasztásával m egelőzhető lenne a kullancscsípés, b á r n em zárh ató ki, hogy ezek némelyike valóban használ.

La k o s A

ndrás

K u Uanc sbetegségek A m bulanciája, B udapest alakos@ axelero.hu www.kullancs.hu

A gyógyszertárakban megvásárolható kullancskiszedő csipesz M a g y a r V a d á s z i .a p / 2 0 0 5 .

április

V ad ászo tt!io n o k , v a d á s z -s z o b á k

1íllophatatlan kincsek em lepett volna meg, ha rkezésünk zaját hallva, őzek amodtak volna el Kiss Iván Liza közeléből, az utca gyanis a szántóföldekbe irkollik, vagy ha úgy tetszik, szántóföldek körülfogják i utcát. Diósjenő keleti faluróle ez, m ely a Börzsöny Kíltóságteljes töm bjére ikint. A közel háromezer kosú település az egyik onfoglaló törzs, Jenő övét viseli. Nem vitás, sóink tudtak lakhelyet il.isztani. M int ahogy iss Iván is. \

lósjenő a Jenői- és I />kosp artján fekszik, a L ( se h-vár, a Závoznyereg, ki'i / n i , a K áinos és a Bugyihó a il Ix-gvek lábánál. Ö t-h atszáz inét« » lni;vck ezek, melyek távolról • li.l, iilinyos és harm óniát sugárzó I patak

a rc u k at m utatják , ám aki behatol a belsejükbe, az komoly m egpróbál­ tatásoknak teszi ki m agát. A Börzsöny vonzó, izgalm as és éppen olyan neh ezen kiszám ítható, m in t egy szép nő. K iss Iván lak­ helyválasztása és a táj, a hegy iránt é rz ett rajongó szeretete teh át nagyon is érthető. M aga a ház, egy a sok közül. N em kicsi és n em nagy, m egjelené­ sét, funkcionális elrendezését, b ú to r­ z a tá t tekintve is "tipikusnak" m ond­ ható. D e aki belép a földszinti nappaliba, az m e g to rp an - és elám ul. Falra és állványra helyezett hazai és egzotik u s trófeák sokkoló sokasága tölti b e a te re t - egy term észetrajzi m ú zeu m , vagy m ég inkább egy kastély h an g u latát árasztva. K iss Jenő ötven éves, h u ­ szonhat éve vadász - és tö b b m int kétezer-kétszáz nagyvad adatai szere­ pelnek a vadásznaplójában. Verőcei születésű, "term észetkö­ zeli" em bernek nevezi m agát, aki kisgyerekként, hat-hét éves korában kezdte az erdőjárást. Sem apja, sem

m ás ism ert felmenője nem vadászott, sajátos belső késztetés vitte az erdő­ be. G yerekbarátok helyett vadőrök, erdészek közelségét, bizalm át kereste, és bizony gyakran előfordult, hogy kam asz-kölyökként ő ad o tt inform áci­ ókat, ötleteket a profi szakem berek­ nek. M int kiderül, ism eretségünk bi­ zonyos értelem ben m egelőzte szem é­ lyes találkozásunkat. T ö rö k A ndrás M átyás "Az erdő szabadja lettem" cím ű könyvében olvastam és rácso­ dálkoztam egy Iván nevű vadászra, aki ragaszkodik a zsigereléshez és négy lépésben végez is vele. A zsigerelés szám om ra egyféle "személyi­ ségi teszt". Én nem vagyok ügyes ezen a téren, de mindig, minden körülm ények között kötelességem nek érzem , hogy a részese legyek. Aki szerint a zsigerelés vadőri feladat, a / csak p u sk ás em b er az én szem em ­ ben. Nos, annak a bizonyos Ivánnak a bravúrját így írja le T örök A ndrás M átyás "A vasalódeszkás kan" cím ű elbeszélésében: "Első lépés: felvágja az ágyékrészt, és átvágja a m edencecsontot.

2 19.

tihonok,

Az alaszkai sarok

M ásodik lépés: egy tolással az al­ só állkapocs csúcsáig felnyitja a hasi oldalt, és átvágja a m ellkas csonto­ zatát. H arm adik lépés: félig bem etszi a m ellkasi és hasi lebenyeket, kifejti

Amire a legbüszkébb... a nyelvet és a nyelőcsövet. Negyedik lépés: a nyelőcsövet a kézfejére te ­ keri - valahogy úgy, m int ahogy a fogolybelező horgot és egyetlen fü zérk én t kiem eli az egész m indenséget. (...) Se fűrész, se fejsze n em kell, csak egy éles kés és ném i anatóm iai ism eret. Ez pedig egy ál­ latorvosnak kell, hogy legyen!" Iván nem m ás, m int kedves házi­ gazdánk, K iss Iván - azaz dr. 2 2 0

V cK

iá sz -sz o t )ák

K iss Iván állatorvos. M ár am i a végzettségét, a szakm áját illeti, az elm últ években ugyanis - m int anynyian m ások - ő is "pályam ódosítás­ ra" kényszerült. K ö rz eti és tsz-állatorvosként dolgozott, a term előszövet­ kezet az onban m eg szű n t, és a k ö r­ zetéhez tarto zó falvak istállói is el­ néptelenedtek. Gyakorlatilag m eg ­ szűnt az állattartás a Börzsöny alján. Dr. K iss Iván vállalkozó lett. Ügyfe­ lei, ism erősei és b arátai továbbra is "Dokinak" szólítják, cége azonban gyógyítás helyett tüzelőanyag-kereskedelem m el, transzferbetonnal, hulla­ dékszállítással foglalkozik. Ez is a m ai m agyar valóság. A z egyetem istaként, állatorvosként d édelgetett vadászálm ok ebben az új m inőségében azonban szép sorjában m egvalósulnak. A z első külföldi vadászútja A laszkába vezetett. Egy já­ vorszarvas, egy grizzly medve és két karibii trófeája őrzi ennek a tc ste tlelket próbára tevő kalandnak az em lékét. N appal plusz 8-10 fok volt, éjszaka, nem egyszer, m ínusz h u ­ szonhét! A frikában - Namíbia és Dél-A frika m ellett Tanzániában, Z am biában és Zim babw ében is já rt - kizuhant a szafari autóból, d ara­ bokra tö rt a csuklója, nyolcnapi szenvedés u tá n érk ezett liaza a váci kórházba, addig két körülfáslizott bot ta rto tta össze a kezét. I Iarm inc afrikai vadat ejtett el. M inden vadászú t em lékét egy-egy gondosan szer­ kesztett fényképalbum őrzi. N ézzük a képeket, m egcsodáljuk az egzoti­ k us tájakat és em bereket, és persze m egkeressük a fotókon szereplő, te -

Végül is a hazai trófeák a kedvencei... ríték re hozott állatokhoz ta rto zó tró ­ feák at is a falon. A trófeaszoba m a­ ga is egy napló. A z első ú t em léke­ it ő rző alaszkai sarok közvetlenül az ajtó m ellett van. A z ablakokkal szem beni, erős, term észetes fénnyel m egvilágított felületeket az afrikai tró feák díszítik, m íg az ablak előtt a m ongol vadászút em lékei - két m aral szarvasbika és két kőszáli kecske - p om pás trófeái uralják a teret. E zekhez többször is visszaté­ rü n k . A legnagyobb m eg p ró b áltatást ugyanis a m ongóliai kőszáli kecske vadászata jelen tette. Dr. K iss Iván a m ongóliai u tazás előtt a Börzsöny m eredek útjain fu ­ to tt, lovagolt - edzette, sőt kínozta m ag át. E zt nevetve mondja, ám a tan u lság o t m ár nagyon is komoly arccal m ondja ki. Ö n m ag u n k a t n e­ héz legyőzni, n em a v ad a t... E nnek a szobának, ponto sab b an ennek a n em m indennapi gyűjte­ m énynek m eglehetősen sok látogató­ ja, csodálója van. És nyilván akad irigye is. A tró feák b an te ste t öltő érték alighanem nagyobb, m int am ennyit m aga a ház ér. Dr. Kiss Iván n em cáfolja ezt a feltevést. A kandalló m ellett állunk, am ely felett a legjobb őztrófeák sorakoznak, s m iközben sorra vesszük őket - m e rt végül is a hazai tró feák a kedvencei -, felfedezni vélem sajátos életfilozó­ fiájának lényegét. A z élmény is "va­ gyontárgy". M éghozzá ellophatatlan. Békés Sándo r

Macyah VAnÁszLAi>/2005. április

Jegyzet | |

Undorfin ose jutott volna eszembe, hogy meg­ osszam privát kutatásaim eredményét, ha Agyaki Gabi nem kezdi el feszegetni a up januári számában megjelent jegyzeté­ ben ezt az endorfin-kérdést. Valamikor igen szerettem a csokoládét, de nem hi­ szem, hogy akkoriban ettől voltam boldog. Aztán úgy ötven körül megváltozott az ízlé­ sem, már nem kívántam az édességet, de nem ettől lettem boldogtalanabb. Az •ndorfin-termelés másik változata sokszor hozott boldogságot (egy ideig), de aztán a tevékenységhez szükséges partnerkap­ csolat valahogy mindig zátonyra futott, és ,imíg az újabb kialakult, kénytelen voltam beérni a vadászat termelte endorfin menynyiséggel. Ez jó is volt, de valamit megta­ nultam a bojtos időszak alatt, mégpedig .ízt, hogy az egyik fajta endorfin megléte nem pótolhatja a másik hiányát. Ezt tömören így fejezte ki korán elhalt lamesvári Csaba (nyugodjék békében) kollégánk, hogy: "gyerekek nem mindegy, hogy kell szeretkezni, vagy lehet..." Belegondoltam ebbe (is) és rájöttem, hogy csak a "lehet" képes endorfint ter­ melni, a "kell" viszont ellentétes hatású, vagyis undorfint termel. Ekkor alkottam meg ezt a kategóriát. Szintetikus úton még nem sikerült az undorfint előállítanom, de nem is fárado­ zom vele, termel ugyanis mostanában un­ tig eleget a szervezetünk, de hatásait itrezve, bizton állíthatom, hogy létezik. El nem tudtam képzelni, hogy egyszer a va­ ll, iszat oldaláról is jelentkezni fog. Hisz ez eddig mindig csak örömet adott. Ha járu­ lékos problémák voltak is körülötte, am ikor puska volt a vállamon és kutya a lábam mellett, mindent feledni tudtam. Aztán megint csak úgy ötven táján, műkor átmenetileg leterített egy infarktus, ös halmazaiként társult hozzá némi magánéleti törés. Ha az ember testi-lelki mélypontra kerül, ráadásul egy csahos 1iika ugrál körülötte lesve, hogy mikor marhatnak bele hátulról, akkor a m agasle"ii üldögélve és elgondolkodva egyszer ;ak rájön: valami gyökeresen megválto/o tt. Már nem endorfin, hanem undorfin lolhózik körülötte. Rájön, hogy az embeifik a legszebb dolgokat is meg tudják "iv m á s számára keseríteni. Eszembe jutott Székely Éva könyve. I gy edzésen Andrea kicsapott a startkőre ós megkérdezte: - Anya meddig csináljam m eg? Az anya válaszolt: - Amíg öröm.

S

v \ n VAi>Ászi-Ai'/2<X)r>. á p r i l i s

ty m ü K O ftto i lu n ts b ó g e iig

Andrea még sokáig úszott, aztán egy na­ pon ismét megállt a startkőnél: - Anya, már nem öröm! És Székely Éva abban a pillanatban megállította a stoppert. Nyug­ díjba mentem. Mivel sosem adtam meg magam a kedvezőtlen körülményeknek, most is kimásztam a gödörből, új társat találtam, ezzel megteremtettem az endorfin-termelés egyik feltételét, aztán bekerültem a babócsai vadparadicsomba, s megkaptam a másik feltételt is. Jól működött a dolog, fővadászunk ha­ láláig. Az új fővadász belépésével is azt csináltam tovább, amit korábban, én ma­ gam nem sok vadat lőttem, de nagyon so­ kat voltam kinn és eredményesen vadásztattam. Ennek akár örülhetett is volna, de inkább az irigység ébredt fel benne. Ezt a kifejezést Kolozsvári Grandpierre Emil nyomán alkottam meg, aki pirigynek nevezte, aki irigyelte mástól a p...-nát, szóval a nőt. Akkor miért ne lehetne a va­ dászirigység is egyszerűen virigység? Szűkebb környezetem elfogadta a rövidí­ tést, így hát most közkinccsé teszem. Szóval ez az új fővadász szívós aknamun­ kával és kitartó virigységgel elérte, hogy megint csak undorfint érezzek a területen, így hát leköszöntem innen (is). Azóta már ő sincs ott hivatalban, mint vadász, de mint a terület erdésze, azzal tölti az időt bőgéskor, hogy az autó mo­ torháztetején dobolva végez vadkárelhárí­ tást, ahogy azt Tóth Ferenc megírta a lap­ ban. Ez már talán több is, mint irigység... Ennek már négy éve és azóta szenve­ dek egy speciális szakmai ártalomtól. Minden hajnalban felpattannak a szemhé­ jaim, és évtizedek reflexe mozdul meg bennem: menni kéne! De NINCS HOVÁ!!! Aztán csak nézem a plafont és érzem az undorfint. Délután ugyanez van... A meghívások nem sokat könnyítenek a dolgon, mert az "csak" vadászat és in­ kább a barátság ápolását szolgálja. De nekem a hivatásom gyakorlása hiányzik, a mindennapi puskás-kutyás területjárás. (Azért félre ne értsétek ám fiúk, ezután is jövök, csak szóljatok!) Úgyhogy Gabikám (bár tudom, hogy a más baja senkit nem vigasztal) észre se vedd azt a pár napot, mikor magad alatt vagy, van sokkal rosszabb is. Azért várom, hogy mit hoz a jövő, jó lenne, ha a virigység nem terjedne tovább!!! V árszeg i József

VADHÍVÓTA--------A nagy J u n t á n vadhivó-aj _______ _ _

a

iHndazolauk, meg akarják tanuM i a nyíilarás, a roWinm, Meghívott d éa á i; Mihalko Károly IWowkJil i L ía S Ía m a tífi w r é p á d a t . A tanfolyam díjaSem forrt, am^yben az ebéd is bcnm ran.

További információ és folyamatos jelentkezés: dr,Balázs István: 30/492-89-62

Vadászjelöltek **■ figyelmébe! 2005 márciustól 8 x 4 órás, (péntekenként délután sorra kerülői előkészítő tanfolyamokat Indítunk az állami vadászvizsgára, illetőleg a fegyverismereti vizsgára készülőknek.

e

n .iM n,

A

>

legolcsóbb, csak 3 0 ezer forint « A tanfolyam résztvevőinél, m egszervezzük a vljig .< lo vr>,. és a vadászvizsgát. ■•

A sikeresen vizsgáioknak t w u M nélküli vadÁ izt*n,it.<,ji t*,i« w és apróvadas vadászati

< L

lehetosegeket biztosítunk

,

ÍV Jelen tk ezel *» további fvMUfowUW VmI d iim i Nhiii» M i i w » wi m ■ w i « t m t . n i .. r , «*•«»« Mi r .

To•/»«*■ M l 141 M **

vfc*(ti>v*ala««l<>ft.Nu • H u n n m m

Szafari i

Vadbefogás Dél-Afrikában A m ikor először hallottam A f­ rikában az állatbefogásról, a fejemben zavaros kép jelent meg holmi hálóról és renge­ teg em berről, akik zajosan "terelgetik" a jószágot a kije­ lölt helyre. Hát óriásit téved­ tem ! Abban a szerencsében részesültem, hogy egy befo­ gócsapat tagjaként "testkö­ zelből" tapasztalhattam meg ezt a rengeteg figyelm et és nem kevés fizikai erőnlétet követelő munkát.

él-A frik áb an a v ad ászat nagyrészt b ek e rített farm o­ kon folyik, ahol a vendég az o tt m egtalálható fajokból a kedve sze­ rinti vadat ejtheti el. H a nincs elegen­ dő és m egfelelő korú, nagyságú állat, akkor a farm erek tenyészállatokat vá­ sárolnak a későbbi profit érdekében. I )e foglalkoznak új fajok betelepítési kísérleteivel is. Egy-egy vadbefogás és áttelepítés m ögött komoly szervezés áll, ugyanis m eg kell találni a m egfelelő farm ot,

D

rv.\i< Vadászi .a i > /2 0 0 5 .

április

ahol a m egrendelésnek m egfelelő és "felesleges" eladó állat van. A ztán el­ lenőrizni, gondoskodni kell a felszere­ lésről, hiszen sokszor tö b b száz kilo­ m é ter távolság van a te rü lete k között. H a valam i lem arad, n em u g o rh atu n k érte haza, az altatáshoz használt dro­ gok pedig n em vehetők m eg a sarki közértben. H a m inden előkészület rendben van, kezdődhet a bepakolás és követ­ kezik a hosszú au tó ú t. A speciálisan kialakított M erced es S printer és az

u tá n fu tó im • t * m pk< irk il (quad) m otorokat, iati.ik.d, n l i m r k r l , ru h á ­ kat és sí l i p M n U i !»•//(«, valamint a sz étv á lás/ih a i'> l» •• ■•l .il. m rhekl>cn később az .1II.11..I l • ■>1I1mk ^/allltasra. K ét fekete seg ítő l< Ullit)* « / ú gyne­ vezett bóm.it i n ti. < énéiben az adott Im m un m i l w n a k k o r azt használják - almi a / .illatok at a z e l ­ szállításig s/ep ai.d i U l\i 11 Ia it|,tk . \ farm terü letén i.i l.d liain k x l | ; e - h a n (kis házakban) .1 / 11)».• 11\«./■,»^1 r . a f ő ­ zési l e h e t ő s e i ; .n l" ti e lte n k é n t sátorozásra is lel ki II k e « /t il m . A befogásban ku/i< m ű k ö d ő "va­ dásznak" vízs);.ii 1. 11 ................ drogok ism eretéről es I1.1 'u.il.iiam l, hisz a különböző fajok alt 1: 1 ■!»>/ inas m ás összetevők s / u k i l u lin k \ m o to ­ rok elejére szerelt iktlmxhftli fecsken­ dők, szérum ok, r antetmas rádió adó-vevők és / ü Kk \an >ii«!■>■an elhe­ lyezve. A speei 11 inli'M lehullik a megfelelő keveiekkel, iniijtl a leeskendő bekeni! .1 spnaalis (elvvel csö­ vébe és indulhat .1 inotoros hajsza. E zúttal m aiakat kellett Ix'fogni a leg­ jobbak köze taitozo M kuzei la rm on (Kvazulu-Natal tartom ány), m ajd a 360 kilom éterre fekvő M essinai te rü ­ letre (North 'Ihinsvaal tartom ány) á t­ telepíteni. Egyébként állatfajtól és terü lettő l függően nappal és éjjel egyaránt le­ het dolgozni. Éjszaka keresőlámpával, 225.

Az alvó nyálát a m ásodpiló­ ta ölébe em elve, gyorsan a bóm ába szállítottuk. Az altató h atását csökken­ tő utolsó injekció beadása után pár perccel később te l­ jesen m agához tért, szem re­ vételezte új helyét és a m ár fogságban lévő társaival vár­ ta további sorsát.

napvilágnál éles szem m el folyik a ke­ resés - általában az éjszakák az ered­ m ényesebbek. A z állatok a sű rű bo­ zótosban keresnek m enedéket, de a nőstény nyalák h átán lévő fehér csí­ kok és pettyek elárulják hollétüket. A m otoron két em b er fér el, a "fegyver­ hordozó" - jelen esetb en rá m háru l e nem es feladat - átadja a m egtöltött, beállított fegyvert és csendben re­ m énykedik a hátsó ülésen. A m íg a vadász a m otorral m egpróbál köze­ lebb férkőzni a kiszem elt csapathoz, a "m ásodpilóta" figyeli az állatok m ozgását, jelzi a helyváltoztatásukat. N em törődve az akáciák tüskéi okoz­ ta sebekkel, a kudutövis ruhaszag g a­ tásával, legalább 15 m é terre m eg kell közelítenünk a csapatot - ez sokszor a k á r egyórás lassú m otoros "cserke­ lést" is jelenthet. H alk p u kkanás, a s ű ríte tt levegő kilövi a fecskendőt - jó a találat - a fecskendőn lévő kam pó a hátsó láb izom kötegébe fú ró d o tt és a benne lé­ vő nyom ás az állat testéb e fecskende­ zi a drogokat. A z így "elejtett" nyala először m egiram odik, m ajd négy-öt perc elteltével lefekszik. Előkerül a vevőkészülék és a fecskendőbe helye­ ze tt jeladó segítségével aránylag könynyen m egtaláljuk az állatot a s ű rű ­ ben. N incs rá sok időnk, hisz az ál­ lat talán negyvenöt percig kábult, u tá n a gyorsan m agához tér. 2 2 6

A fia ta l nyalatehén egy bo­ kor aljában esett össze és kábultan, nyelvét lógatva figyel­ te, ahogy újabb adag in jekci­ ók készü ltek részére. Ezek antibiotikum ok, "kullancsűző" és egyéb gyógyszerek, m ert az á lla to k füle és feje több száz kullanccsal volt te le a m illim éternyitől a m ajd centim éteres nagyságúig.

A z állatok etetéséről, itatásáról egé­ szen az új helyen történő átadásig gon­ doskodni kell. A bóm ában kialakított karám okban az állatokat különválasztot­ tu k , a nőstények és a fiatal hím ek ke­ rültek egy karám ba, az erősebb biká­ kat elkülönítettük egymástól és a töb­ biektől. Sajnos így is előfordul, hogy némelyik állat elpusztul, m ert nem azo­ nosan reagál a szervezetük a sokkra és a használt szerekre. A célt tévesztett lövés a fecskendő­ be tö ltö tt drogok elvesztését jelenti, és m ag as ára m iatt m inden hibázás a p ro fit csökkenését eredm ényezi. Elő­ fordul, hogy a fecskendő ö rökre el­ vész, ha az állat n em káb u l el kellő­ képpen. H a a te stb en m arad, m ag á­ val viszi a jeladót is. A b en n e lévő elem ek azonban csak k ét napig m ű ­ ködnek, ezalatt kell m egtalálni és új­ ra célba venni a "sebzett" nyálát, sem m iképp n em hagyják elfertőződni a fecskendő okozta sebet. Egyre tö b b en űzik ism ét ezt a m e ste rsé g et a D él-A frikai K ö ztársa-

M a g y a r V a d á s z i . a p / 2 0 0 5 . á p r i l is

súgban, pedig ez a m egélhetés nem biztosít egész évben állandó jövedel­ m et. M inden ad o tt fajnál figyelembe kell venni az ellési és szoptatási idő­ szakot, biztosítani kell az állomány fennm aradását. P ár éve előfordult egy hosszabb ideig ta rtó száj- és köröm ­ fájás járvány, m ásfél évig tilos volt szállítani az ország te rü le té n b árm i­ lyen élő állatot. E z sok te rü le te n né­ hány antilopfaj túlszaporodását ered­ m ényezte, am i nagy te rh e t je len tett a te rü let növényvilágának, ugyanakkor komoly m egélhetési problém át okozott ,i befogásból élő szakm abelieknek.

„\i*/200 r>. április

A fogságot hamar megszokják a nyala tehenek

Ma éjje l sikerü lt az utolsó hiányzó b ik á t is befogni. H ar­ m incöt nyala várja á tte le p íté ­ s é t 3 60 k ilo m é te rre szülő­ helyüktől. A m egrendelésnek m egfelelő arányban elfogott 28 nőstény és 7 bika holnap este m ár új élőhelyével is­ m erked ik, mi pedig végre for­ ró fürdőt véve, k iáztath atju k fá ra d t testü n k sajgó sebeit. A sebek ham ar begyógyul­ nak, feledésbe m erülnek, de

hogyan felejth etn ém azt a fi­ atal nőstényt? Én ta rto tta m kó kad t fe jé t a m otoron, k é ­ sőbb, am ikor a karám n ál ül­ ve figyeltem őket, óvatos lép­ te k k e l közelebb jö tt és m eg­ szagolta a kezem et. Ez m in­ dennél többet je le n te tt. K ép És szöveg : S o m faivi Bo g iá r k a

227_

"A halastó akkor is halastó, ha átm enetileg nincs benne víz" - állapította m eg egy 2003 októberi területbejárás so­ rán M akarovné D em eter Edit, az FVM halászati felügyelő­ je. A vizimadarak azonban, úgy tűnik, értetlenül állnak a jogilag korrekt álláspont előtt. Tény, hogy az utóbbi években a térségben lecsökkent a feltöltött tavak aránya. E zért sokan a privatizációt okolják. Ekkor ugyanis a tófenék álla­ mi tulajdonban m aradt, a partok és a felépítmények azon­ ban m agántulajdonba kerültek. A gazda 1993 áprilisa óta a M erkuriusz Kft. volt, am elynek tulajdonosa 33 százalékban I Iaraszty László, a W W F M agyarország akkori igazgatója volt. O m a a Környezetvédelmi és Vízügyi M inisztérium he­ lyettes állam titkára, a Természetvédelmi Hivatal vezetője. 1998-ban m integy 1000 h ek tár a N agykócsag H alászati Turisztikai és Term észetvédelm i K ft.-hez került, am elyben ,i M agyar M ad ártan i E gyesületnek volt m eghatározó b e­ folyása, de H araszty neve egy idő u tá n eltű n t a tulajdo­ nosok közül. A m aradék 870 hek táro n a B iharugrai H al­ gazdaság K ft. kezdett gazdálkodni, m elynek helybéli halá­ szok a tulajdonosai. H osszú elnevezéséből a Nagykócsag a term észetvédelm et és a turisztikát m űvelte inkább, halászattal nem igen lu r lalkozott. így viszont kevés pénze m aradi ara, hog\ ,i la vakat vízzel föltöltse. A terület m egvásárlására össze tudta szedni a pénzt, de a m űködtetésre sokkal keve rb b ju tott. A biharugrai és a begécsi tórendszert a Sebes K órós lx)l átem elt vízzel kell rendszeresen feltölteni. Jelenleg egy k ö b m éter víz ára 2,2 Ft, am i azt jelenti, hogy a 1 lalgazd aság K ft. éves vízszám lája 40-50 millió Ft. Ezt eddig ki­ sebb részben állam i tám ogatásból, nagyobb arányban a gazdálkodás bevételeiből fedezték. M ,v ;y a k V a d á s z l a p / 2 0 0 5 . á p r ilis

Ha meghallja a nevet, "Biharugra", egyaránt elhomá­ lyosodik a szeme halásznak, vadásznak, madarász­ nak. Az ország második legnagyobb mesterséges halastó-rendszere a vizivad-vadászok Eldorádója, s nemzetközi jelentőségű madárvonulási és költési hely. Fészkel itt többek között gulipán, vörösgém, nyári lúd, batla, nagy-, és kiskócsag, sokféle roco valamint kis kárókatona. Ősszel pedig lilikek, vonuló nyári ludak és északi kacsák tízezrei lepik cl ,i tavakat. Már, ahol találnak vizet. A tófelület ugyanis az utóbbi években jelentősen lecsökkent.

2004-ben egy vizsgálat indult, am ely arra keresett vá­ laszt, hogy a gazdálkodók a m űvelési ágnak m egfelelően hasznosítják-e a tavakat? A földhivatali jegyzőkönyvben T őgye János a N agykócsag képviseletében arra hivatko­ zott, hogy az előző évek száraz időjárása és a tápláló csa­ to rn a eliszaposodása m iatt a kezelésükben lévő tavak egy része kiszáradt, állapotuk "szárazon tartott". Elism erte, hogy a tófenekek egy része gyomos, nádas n ő tt a te rü ­ leten és m egjelentek a fák is. Szerinte azonban a te rü ­ leten elsődleges cél a te rm ész eti értékek védelme, ezért a gyom osodás, a fás vegetáció m egjelenése m ég értéket is képvisel, m e rt a fokozottan védett m adárfajok szám ára búvó-, és fészkelőterületet jelent. A halastavak 1993-ban kerültek a R am sari Egyezm ény hatálya alá. E kkortól lett tilos a vadászat a tavakon, ké­ sőbb hozzácsaptak m ég egy 500 m éteres védőzónát is. A ddig a vadászati jogot a Dél-Alföldi E rdészeti Rt. (Dalerd) és jogelődje, a D efag gyakorolta. A D alerd je ­ lenleg is jelentős te rü lete k et kezel a begécsi és b ih aru g rai tavakon és környékén, s 3200 h ektáron övé a vadá­ szati jog is. Vass Sándor, a D alerd vezérigazgatója szerint a R am saari Egyezm ény elsősorban nem a vadászat tilal­ m át, hanem az ökoszisztém ák védelm ét írja elő. M á rp e­

dig a tavak kiszárításával a kezelők éppen ennek a kö­ vetelm énynek n em te tte k eleget. "A gazosodás és a fák m egjelenése a rra utal, hogy kiszáradás indult m eg. Ez p e­ dig éppen ellentétes az ered eti céllal, a vizes élőhely m eg ­ őrzésével. R áadásul gyakran elfelejtik, hogy az ökosziszté­ m ába beletartozik az em b er is. A m íg itt halgazdaság m ű ­ ködött, addig az több száz itteni em bernek ad o tt m u n ­ kát. A gazdálkodás bevételeiből pedig biztosítva volt a te ­ rü let ren dben tartása, a tavak feltöltése. A z 1993 u tá n ki­ alakult modell nem teljesen biztosítja ezt a célt" B iharugrán m a m integy 1200-an élnek. A település el­ öregszik, sok a rom os ház, kevés a gyerek. A fiatalok n e­ h ezen találnak itt állást, ezért elvándorolnak. "2003-ban m ég 108 iskolás volt, idén m ár csak 68, sorolja M akra Győző polgárm ester. R égen a halgazdaságban 450-en dol­ goztak, a két varrodában és a kosárfonóban pedig össze­

sen 160-an, és m ű k ö d ö tt itt egy kirendeltsége a M avadnak is. Most a fő m u n k áltató az önkorm ányzat, ezen kívül a Bábolna Ki. kaesatelepein dolgoznak m ég nagyobb szám ­ ban az lim aiak, de ezeket m ost el fogják adni, és félünk, hogy' mi lesz a jövőjük!' A polg árm ester egyben a B iharugrai Vt. elnöke is, akiknek szintén gondot okoz, hogy m egváltozott a védett terü letek jellege. A nagy bokros, fás nádasok ugyanis ki­ tű n ő élőhelyet biztosítanak a vaddisznónak és a szarvas­ nak. A társaság 4600 h ektáros te rü le té n 1997 óta 239 disznó esett, m o stan áb an évente 50-60 darabot lőnek, az állományt 150 körülire becsülik. Kzen kívül tavaly 13 szar­ v ast is lőttek. A z élőhelyük a sűrű, védett nádas, de tá p ­ lálkozni term észetesen a környező m ezőgazdasági te rü le ­ tek re járnak ki - nem csekély kárt okozva. Elképzelhető, am ikor egy 50-60-as konda m egindul, mi m arad u tá n u k , m ondja M áté Barna a vt. gazdasági veze­ tője, aki egyben a földtulajdonosi közösség képviselője is. "A gazdákkal szerencsére nagyon jó a kapcsolatunk. M ég a z t is m eg lehet beszélni velük, hogy a legvadkárveszélyesebb részekre például ne b úzát, han em árp á t vessenek, m e rt az alacsonyabb, könnyebb m eglőni benne a disznót. A rra is hajlandóak, hogy kukoricatábláik széleit lesilózzák a vadkárelhárítás eredm ényesebbé tétele érdekében" 2 00 2 -b en m inden óvintézkedés ellené­ re igen m agas, 1,4 milliós vadkár kelet­ kezett. A szakértő fele-fele arányban ál­ lap íto tta m eg a v adásztársaság és a vé­ d ett te rü lete k et kezelő K örös M aros N em zeti Park Igazgatóság (K M N PI) fe­ lelősségét. A vadásztársaság kifizette a rá eső 700 ezer forintot, a N em zeti Park azonban n em ak a rt fizetni, ez ért a gaz­ dák p erre m entek. A bíróság végül úgy határo zo tt, hogy vad k árt csak a vadá­ szatra jogosulttól lehet követelni, ez ért a k eresetet elu tasíto tta, így a fönnm aradó összeget is a vt.-nek kellett m egfizetnie. E z az ítélet a term észetvédelem szerint p rec en d en st jelen tett, és ez u tá n sem m i­ b e n k árokozásért n em fognak fizetni. A m egélhetési nehézségek és a jogvi­ ták ellenére a te rü let képe lenyűgöző. A begécsi halastavakon m árcius elején is szám talan szárcsát, g ém et láttu n k , a tö b b száz réce és vadlúd tö b b helyen n em en g ed te b e­ fagyni a jeget. A k ifü rd ö tt "lihogókon" óriási a zsivaly, s a m ad arak hozzászoktak, hogy itt n em bántják őket. Pá­ pa Lajos 1962 óta halászik a környéken, jelenleg ő a H a ­ lastavak K ft. egyik tulajdonosa. "A halászok kétféle vizim ad arat ism ernek: az egyik halat eszik, a m ásik haltápot. H a egy tó, am elyben m ondjuk egynyaras ponty van, té ­ len kiolvad, a korm oránok napok alatt teljesen kiirtják b e­ lőle. A gátak o n álló fákról sikerült elüldözni őket, de a külső te rü letek en m ár vagy 100 p ár fészkel. N em csak a halban okoznak nagy k árt, nem rég ürülékükkel teljesen k ip u sztíto ttak egy fiatal égerest. Eddig talpon tu d tu n k m aradni, és tavaink jó része föl van töltve vízzel, de m ost az olcsó im port hal leszorította a bevételeinket. Lehet, hogy a közeljövőben arra kényszerülünk, hogy kevesebb em berrel extenzívebben term eljünk, például bioharcsát.

M árpedig ha csődbe m együnk, nem lesz aki kifizesse a vízszámlát" Biharugrán, illetve a begécsi tavak m elletti egykori T isza-birtokon született a K árpát-m edence vadlibarekordja: Szapáiy László 1943. október 29-én 208 db libát lőtt. M ás­ nap Széchenyi Z sigm ond m ég 89-et fek te tett melléjük, tu d h atju k m eg S terbetz István: Vadludak országútján cí­ m ű könyvéből. K evésbé ism ert adat, hogy 28-án Szapáiy, A lbrecht bajor főherceg és Felsőeőri Nagy Gyula összesen 286 libát lőttek, nagyjából egyenletes eloszlásban. El lehet képzelni a hatalm as lúdm ennyiséget, ha három egym ást követő napon ekkora terítéket lehetett elérni. A régi nagy eredm ényeket ki-, és behúzáskor érték el, a táplálkozó és főleg az éjjelezőhelyükön nem zavarták a m ad arak at, ezért is voltak olyan nagy m ennyiségben. M ost a tavak 500 m éteres körzete a védőzóna. E zt p e r­ sze a ludak és a récék ham ar kitanulják. Á m m ég így is szépen zsákm ányolnak belőlük, a B iharugrai V t.-nél éven­ te m integy 200 libát lőnek és lövetnek. K acsából is több százas a teríték, de volt m á r olyan év, am ikor 1000-et lőt­ tek! M áté B arna egy hatalm as, 23 cm -es, hibátlan, vastag agyarpárt m u ta t, amelyik szem látom ást m agasan aranyér­ mes. "Csodálatos ez a terület. A gím bikák ugyan csak leg­ följebb 4 kilós agancsot raknak föl, de hány vidék van M agyarországon, ahol bőven van apróvad, vizivad, jók az őzbakok, sok a disznó, nagy k ant is lehet lőni, és m ég a szarvas is jelen van? A z viszont nagyon bosszantó, hogy a hozzánk tartozó nádasokhoz m ég télen is csak úgy m e­ h etü n k be vaddisznóra, rókára vadászni, ha azt m inden al­ kalom m al előre bejelentjük a N em zeti Parknak, akkor is csak k ét hivatásos, és egy sportvadász léphet be!' Pedig, teszi hozzá, télen sem m ilyen m adár nem fészkel ott, és a tavon is sokkal kevesebben vannak. R áadásul a vaddisz­ nó gyérítése term észetvédelm i érdek is lenne, hisz a föl­ dön fészkelő m adarak fészkeit alaposan megtizedeli. A helybéliek jó fejleményként értékelik, hogy a Nagykőesag K ft. bérleti szerződése lejárt, és 2004 januártól helyet­ \H V a d á s z i, a p / 2 0 0 5 .

április

te most két m a ik n i ' Miit U iU a tavakat az \IV Kl.től. Egyik les/el, minit n U k ta tl ,i dittem \^>it>jh>mt Kft. Ennek 111l.i|tlttiwt ..t i .t |vii i n n l i ii.iv'w.ill.ilktt/ii, aki a H ortobágyon minit n U li.ti.m ra/dalkm lik Ki nk1 sünkre elmondta ta\al\ t * >. n tohinn I I.>1 1.1. u lnl\tat|ak a m unkát és cx tcn /i\ 11n•1 |n .lir vízfe­ lületet jelent. A lönnm .ii.ni" I 5 lnki.ui a K itin IhKiii h ildesen bejegyzett Bihar Tenni nlcb ' « » Kuli t tlt Ii tékőrző Kft. bérli, amelyet V.uiu KuU-it, « n i tnrn !irt| k n /o * tol* tik föl a halastavakat. Bíró István, a K oto M.iRM \ t mz< • ti Park Igazgatóság tájegységvezetőjcncl tliin1>1> olyan tó is van, amely közel van a faluhoz, kö\e ut u el hozzá és különösebb term észeti értéket nem képvisi 1,< «11 jól lehetne horgászni rajta. Ezzel jelentősen tudnánk nn\< Ini a környék idegenforgalmát" K érdésünkre, hogy m iért épp a Bihar Közalapítványnak adtak p én zt vízpótlásra, Bíró azt felelte, hogy ez a m ár nevében is azokat a célokat képviseli, amelyeket a N em zeti P ark ... és benne van a M agyar M adártani és Tét m észetvédelm i Egyesület, vezetői pedig ism ert kollégáik. Van olyan álláspont is, hogy a N em zeti Parknak a h a ­ lastavakon és környékükön m eg kellene szerezni i v ad á­ szati jogot. Bíró h atáro zo ttan cáfolta, hogy "önálló v ad á­ szati tevékenységet" ak arn án ak folytatni. Viszont am ióta elvették tőlük a hatósági feladatokat, a nem zeti paiknl kénytelenek szigorúbban gazdálkodni és m inden leht i a ges forrásból növelni saját bevételeiket. A N em zeti l at i ­ nak B iharugra környékén összesen 3000 h e k ta m u Hajat tulajdonú földje van, s ennek vadászati hasznú ita alxil pénzt szeretnének látni. A z idei tél m ég kem ényen tartja m agát \im n l azon* b án közeleg a jó idő, B iharugrán nem i il a je^. ik a feszültségek is oldódni látszanak. M vkok T amAh

Gólyatöcs, röptében

231

I■ Irodalom

Tavaszi ízek ondolataim nem a gasztronó­ mia világa körül forognak, bár vadászberkekben az sem m egvetendő tém a, hanem a beköszön­ tő tavasz vadászati lehetőségeit k u tat­ ják. írh attam volna ízek helyett csodá­ kat, varázsokat is, hiszen a megújuló élet kész csoda. Almélkodással csodá­ lom a Terem tő m érhetetlen bölcsessé­ gét az évszakok körforgásában. D e m aradjunk a vadászatnál! M ég el sem feledtük a vaddisz­ nólesek és hajtások izgalm ait, a ró ­ kahajtások és u g rasztáso k idegfeszítő pillanatait, s m áris itt van a nya­ kun k o n a tavasz. Szakm ám ból eredően nem áll távol tőlem a prém vadászat, így egy sze­ relm es víziállat vadászatáról szólnék. A pézsm apatkányról van szó, melyet közism ertebb nevén pézsm apocoknak is m ondanak. Mivel rágcsáló, igen sokat kell mozognia, hogy kielégítse hatalm as m etszőfogai növekedéséből fakadó rágásingereit. Vízinövények szárát, levelét és gyökerét fogyasztja és hordja be föld alatti járataiba, valamint a nyílt vízen összehordott 1-1,5 m éter átm érőjű, kúpform ájú vá­ rába. Ez az életform a ad lehetőséget a vadásznak, hogy egy-egy jó lövéssel szaporíthassa terítékét. A m árciusi-áprilisi jó idő, a m ele­ gedő talaj és a víz növekvő hőm ér­ séklete készteti a pézsm át te rritó riu ­ m a kijelölésére, illetve te rü lete h atá­ rainak m egerősítésére. így hát sokat kell m ozognia. E zt a m ozgást növeli m ég a télen eg y ü tt lévő családok felbom lása, am i szaporítja a kószáló egyedek szám át. No, ezt használjuk ki mi, vadászok. Illetve használtuk addig, am íg m eg nem jö ttek az 1980-as évek közepén a száraz évek, am inek h atásá ra az o rszág pézsm a­ populációja a felére ese tt vissza, m egfosztva m inket sok-sok élménytől és egynehány forinttól. D e mivel a vadászatot n em szabad pénzben m érni, így inkább a vadászatáról szólnék röviden. Talán fél órával korábban m ozdul, m int a szalonka. K otorékának bejá­ rata a víz felszíne alatt van, így ál­ talában n em észlelhető az a pillanat, am ikor a vad elhagyja otthonát. A víz felszínén szeret úszni, hiszen a szaganyagokat így könnyebben é r­

232

zi. K is gom bszem ével nem lát jól, hallása viszont kiváló. Gyékénnyel, vagy keskeny nádcsíkkal szegélyezett csatornákban és állóvizekben egy­ arán t m essziről látható az a V for­ m ájú vízhullám , m elyet a kis to rp e­ dó alakú állat kelt a víz tetején. H a nem érez veszélyt, akkor egész teste látható a víz felszínén, de zaklatottab b helyen csak feje és nyaka látszik ki a vízből úszás közben. A vízparton csendben kell lépkednünk, ha rá vadászunk, mivel a talaj rem egését nagyszerűen érzékeli. H a óvatlanok va­ gyunk, akkor hosszú, ellapo­ sodó farkával a vízre ütve, nagy csattanással figyelmez­ teti fajtársait a veszélyre. A pró szem ű söréttel lőjük, hogy értékes, tö m ö tt b u n d á­ já t ne tépje m eg a gorom ba ólom. H a sikeres lövést te t­ tünk, akkor a fejen lőtt po­ cok a vízben bucskázva fo­ rog, hentereg. A csúnyán lőtt pézsm a vagy élettelenül nyúlik el a víz felszínén, vagy sebzetten lebukva pró­ bál m enekülni. H a kutyánk nem gyakorlott m ég a pézsm ázásban, könnyen kaphat örök em léket a védekező kis rágcsálótól, hiszen a másfél­ két centim éteres m etszőfogak komoly sebeket ejthetnek. Term észetesen lesben állva is vadászhatunk rá, nem csak cserkelve. Ilyenkor keve­ sebb egyeddel találkozhatunk, bár a szerencse forgandó. A dorozsm ai szélm alom m ellett folydogáló Sia csatorna volt pézsm ázásaim kedvenc színtere. Ez m ég az 1970-es évek m ásodik felére esett, első m unkahelyem en. Mivel ez a m ásfél kilogram m ra is megnövő állat szapora, m int a pocok, a h a­ lastavak és csato rn ák gátjaiba fú rt járatai m ia tt sokak ellenszenvét ki­ vívta. így szabadon p u sz títh a tta , fog­ h atta bárki. Volt is rá jelentkező bő­ ven! Falu széliek ásóval ásták ki já ra ­ taikból, a prém jében rejlő gazdasági értéket látók viszont varsával fogták. A kotorék szájához rak o tt "drótkosa­ rak" négy-öt állatot is befogtak egy­

Pongó G yula szerre, fulladásos halálukat okozva. !■'./ a m ódszer is felgyorsította az ál­ lomány hanyatlását, am elynek fő oka azért az élettér beszűkülése volt. T erm észetes ellensége m egszám lál­ hatatlan. Róka, görény, kutya, m acs­ ka, ölyv és bagoly, m ind m in t zsák­ m ányt veszi célba, a vidra pedig a

ne. A term észetvédelem nek hála, m o stan áb an vizeink tisztulnak, és így a benne és a közelében élő fa u ­ na gazdagodik. A m ennyiben n em folytatódik hazánk éghajlatának m e­ legedése, akkor rem énykedhetünk, hogy e nagyszerű kisrágcsáló vadá­ szata ism ét té rt hódít köreinkben. V adásztársadalm unknak is szüksége van a felfrissülésre és lelki gazdago­ dásra. A pézsm ázások alkalm ával sz erze tt élmények is hozzájárulhat­ nak belső békénk növekedéséhez.

M ag y ar V a d á s z la p /2 0 0 5 .

április

Amiért kalapot emelek Á tél kitartó esővel búcsúzott, s a szer­

jon bennünket senki... - vigyorgott a ke na A/t, m ttyys/oiio hallottuk mog .1/ addig pembe a három haverom, de a gúnyos soha nőm fulk)H h O n O Q É I I a hulo r ,|r mosolyt egy órácska múltán az egészse- ben melegség ontott el Elég magasan. s/epon, tomposán köze­ ges vadászirigység sárgára festette. Az első szalonkázásom volt, s bár a sza- ledett ,1/ rlotiti mog koitogo tavas/hunok lonkázás mindig gyönyörű, ez azóta is a sötét sziluettje a szép kék égan, • pisszeg­ legszebb maradt az eltelt harminchét év ve csapodott h o //,i n jy toc.a fniloie .1 bo­ alatt, annak ellenére, hogy két madarat nem zótból. Előbb a hátsót. ma|d a/tan a ; olsót koll találtunk meg. Pedig dubléra lőttem...! Er­ zsiké panasz nélkül jött felfelé a Sárgaföl­ lőni!- villant eszembe a gróf ur tanácsa, és des tetejéig, ahol találomra megálltunk a fi­ a húszasom mindkét madarat leszolitotta az égről elénk a bozotosba |0 nohlny mé atalos szélében egy hársfa mellett. - Szép? - kérdeztem körbeintve gyö­ terre tőlünk. - Szép lövés volt! - csillant I i/siko s/e nyörködés közepette, de válasz helyett in­ kább a felélt oxigént igyekezett pótolni me - idehozzam őket? És én balga! nagy zihálva. Azért mosolyogva bólintott. - Nem, ne mozogj, majd a voijon oss/o Néhány perc eltelte után kérdezett vissza: - Ugye nem zavarod meg ezt a csodát szedjük mindet!- válaszoltam, miko/ben gyorsan újratöltettem. hangos lövöldözéssel? Újabb korrogás, majd laposan a bo/ot Válasz nélkül hagytam, hiszen a madár­ koncert és a naplemente látványa indokolt­ fölött, lassan libegve az orrunk előtt hu/ott tá tette a kérdést. De aztán őt is elfogta a va­ a hosszú csőrét kelepelő gólyához hason ­ dászláz. Jól megtermett kan ballagott ránk, lóan összeverdeső szalonka. - Hát így adja a korrogó hangot?! - merült agyara vagy tíz centire kiállt a szája szélétől. - Miért nem ezt lőtted, miért azt a kis fel bennem a kérdés és válasz egyszerre - Aztán a minket meglátó és felvágódo madarat akarod lelőni?! - kérdezte, miután madár éppen a lábunk elé hullott a lövőmé. az agyaras méltatlankodva elugrott. - Szívesen lőttem volna, de nem erre Mire az alkony behunyta a szemét es hehívtak! Ám mondd már meg, mennyivel er­ sötétedett, az égi íjász alatt kilenc madarat kölcsösebb egy disznó életét kioltani, mint vettünk fel, amiből kettő duble volt 1A / első egy madárét? A röpülő szalonkát sokkal kettőt nem találtuk meg a sötétben 11 volt nehezebb eltalálni, mint öt-hat méterről a büntetés, hogy mégse legyen minden olyan gyönyörű... egy ekkora állatot. Szóval? A többiek hárman egy madarat lóttok • A válasz elmaradt, az alkony hangulata a szívünkbe költözött, és soha többé nem és ugye ez a normális. A talalkalmlyie mi volt erkölcsi aggálya a vadászattal szem ­ értünk a legkésőbb. A fiuk mai .1 li/onogy ben a feleségemnek. Évek múlva, amikor lövéstől is sárgák voltak, hat mog amikor felnevelt egy vadmalacot, akkor értette meglátták az aggatót. Ha niincs ott az asz* meg, a disznót talán még kevésbé sza­ szony, lehet meg is vernek Hosszú fenyőgallyat le ktettem a rozsbadna - erkölcsi szempontok szerint meglőni, mint a szalonkát. Megfogta a dás avarra és arra szepon 1lahelyoztuk a tíz tiltunk előtte és mogorvának látszó vad értelme, intelli­ madarat. Levett kala; genciája és ragaszkodása. De ott, akkor akkor fel sem fogtam az éf edményt Fejtenre szorítottam, szél meg fújt vagy tíz napig. Nem is tudom, még sejtelmünk sem volt a jövőről. Az al­ dőm önkéntelenül a hogyan jöttek haza abban az évben a sza- konyt lestük, s a várakozás Erzsiké arcát tán hogy ki ne ugorjék Oí Oim űmben Azóta sem láttam ilyen terítéket ! lonkák? Pedig hazajöttek. Haza bizony és is kipirosította. Egy gépmadár húzott rövid ezüst c s í­ Odahaza a konyhaaszl .iion anyámékaz idő hirtelen megenyhült, a frissen m os­ datott fák megkönnyebbülten lélegeztek fel kot maga után igen m agasan és igen las­ nak korberaktam a szalonk ak.it • mar csak san. Hangját sem hallottuk. Nemsokára kilencet- középre egy gy<•r tyat állítottam 1 a tíz fokot is emelkedett hőmérő láttán. - Öccse, jössz szalonkázni? Van még ránk mosolygott az Esthajnalcsillag, m i­ tűz gyanánt Erzsiké elgiandolkodva állt hely a kocsiban. (Az Öccse én voltam, va­ közben egy ölyv ült a hagyásfára fölénk, mellém és csendesen szól * Nagyon szép este volt, de miért nem az gyis a bátyám öccse.) Mint viszonylag új de azonnal tova is lebbent, ahogy meglá­ éló madarat koszontod leve tett kalappal? házas, félénken kérdeztem: tott minket. Kiőőő? - tette fel harsányan a költői Azóta minden évben a?’ elsó szalonkát - Jöhet az asszony is ? kalapomolessel köszöntőm és lövés nélkül Megértő mosoly kíséretében néma bó- kérdést, miután már jó messze járt, de so lintás volt a válasz, de minket küldtek a sem tudta meg, mert válasz nélkül maiadt. elengedem, mert így van eíz rendjén... Dúcz László legmesszebbre a kocsitól, hogy ne zavar­ A daloló rigókat amúgy sem érdekelte vol­ teszórt fehér foltok, a kásás hómarad­ ványok gyorsan eltűntek a lenyomott avar tetejéről. Az erős szél szinte vízszintesen vitte a vizet, amelyet esőnek nevezünk, bár ez inkább borotvának tűnt. Szóval rende­ sen beázott a vadászok, erdészek "műhe­ lye", az erdő-mező ... a kutyát is lapáton tartottuk ki ugatni. Az eső csak ömlött, a

M a g y a r Va d á sz la p/ 2 0 0 5 . á p r ilis

233.

I■ M u v eszp o rtré

A fák tetején lakott M a g ya ro rs zág o n az e lm ú lt húsz évben m a d a ra k k a l kapcsolatos hazai kiadvány, is m e re t­ te rje s z tő - és ta n k ö n y v va g y fo ly ó ira t nem nagyon je le n t m eg a n é lk ü l, hogy abban Bécsy László által k é s z íte tt, d o k u m e n tá c ió é rté k ű m a d á rfo tó ne sze re p e lt vo lna.

sg/f n f m

w ifiS íi

Balra fent: Kígyászölyv békával Középen: Kabasólyom a fészkén Alul: Szürkegém angolnát fog

Ü S iH fJ M a g y a r Va d á s z l a p / 2 0 0 5 . á p r i l i s

•

I

A búbos banka röpképe

1943-ban született, az E L T E biológia szakának elvégzése u tá n hivatásos m adarászként kezdett dolgozni a M a­ gyar M adártani Intézetben, s a ritka fajok fészkelésének bizonyítása m iatt tan u lt m eg fényképezni. E tevékeny­ ség eredm énye a m ai napra sok tíz­ ezer darabból álló szakm ai archívum ­ m á nem esedett, biztosan állíthatjuk, hogy hazánkban senki m ásnak nincs ilyen fajgazdag gyűjteménye. Vala­ m ennyi hazai emlősről, hüllőről, kétéltűről, s am i sokkal nehezebb, majd mindegyik nálunk előforduló m adárról k észített felvételt, a listáról m ár csak olyan ritkaságok hiányoznak, m int a kis légykapó, a ham vas rétihéja, vagy a fehérkarm ú vércse.

A mai napig is állítja, hogy ő nem m űvészfotókat, hanem tu d o m á­ nyos illusztrációkat készít, ahol fonto­ sabb a pontos felism erhetőség, m int a művészi m egjelenítés - igaz, a ket­ tő nem zárja ki egym ást. Hivatásos term észetvédőként egyike volt azok­ nak, akik a bu d ai Sas-hegyet védett terü letté alakították, szám os Pest és Fejér m egyei term észeti érték gyakor­ lati m egvédésében vett részt, tíz évig az Állatvilág folyóirat m unkatársa, m ajd évekig alelnöke volt az első ci­ vil indíttatású Somogyi Természetvé­ delmi Szervezetnek. F u rcsa ellent­ m ondás, hogy pontosan a m adárfotó­ zás m iatt keveredett többször konflik­ tusb a a m ai m adarászokkal, nem egy­

^ Lundák, az északi madárhegyek tájairól M a g y a r V ai >a n z i .a i ■/_!< K>r,. á p r i l i s

szer saját tanítványaival. M ára a te r­ m észetfotósok körében nem "szalon­ képes" a fészeknél tö rtén ő fényképe­ zés, pedig sok ritka fajt csak ilyen m ódon lehet m egörökíteni. A 30-40 m éter m agas fák tetejére épített les­ sátorban sokszor napokig vár a ked­ vező fotózási alkalm akra, s az elké­ szült képek ezrei bizonyítják, hogy m ódszere nem veszélyezteti a m ada rakat, m ég annyira sem , mint az őr zés, vagy a fiókák meggy ti rűzese. N yugdíjasként m egbarátkozott a so­ sem használt számítógéppel, digitális fényképezőgépet, filniszkeimeit \;isa rolt, s negatívra, diai a készített lelve teleit archiválja digitalizált lm m akin. S m i i \t v t

E r v in

11Jr( )gram -ajánló

otók:

W allen d u m s

P

éter

Múzeumok

F

M agyarország az utób bi évtizedek vadgazdálkodási eredm ényei alapján m éltán vívta ki az egész világ elism eré­ sét. Ez azonban nem csak a kiváló é lő ­ helyi adottságoknak és jeles szakem­ bereinknek, hanem évezredes vadá­ szati hagyom ányainknak is köszönhe­ tő. Hazánkban számos term észetrajzi, vadászati tém ájú köz- és m a g ángyűjte­ m é ny található. Ezek a kiállítások érde­ kes és hasznos inform áció va l szolgál­ nak nem csak a vadászok, hanem m in ­ den term észetet kedvelő, a bennünket kö rülö lelő világ m egism erésére vágyó érdeklődő számára egyaránt. A m agyar vadászat m ú ltjá t és jelenét bem utató tárlatok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a hazai vadászok őseink nyom dokaiba lépve, to vá b b ápolják a vadászati szokásokat, öregbítsék a m agyar vadászat, vadgazdálkodás hírnevét. A Kárpát-m edence élővilágá­ nak, a ré g m ú lt vadászati eszközeinek, világrekord trófeáinknak és híres vadá­ szainknak a m egism erése az egyete­ m es és a m agyar vadászati kultúra szerves része, m inden vadász számára elengedhetetlenül szükséges, sőt köte­ lező! Összeállításunk a je lentősebb ha­ zai term észettudom ányos és vadászati m úzeum okról n yú jt átfogó képet.

AFRIKA MÚZEUM 8312 Balatonederics, Kültelek 11. (71-es főút) Telefon: (87) 466-105 Nyitva tartás: ápr. 1. - okt. 31.: minden nap: 9-17 óráig, jún. 1. - aug. 31.: 9-18 óráig Dr. Nagy Endre vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza Tanzániából Balatonedericsre, családi kúriájába, amely azóta mint múzeum működik. A híres vadász-utazó afrikai gyűjtőút­ jai során szerzett trófeái mellett csont- és fafaragványo-

kat, állatbőröket, afrikai törzsek kultikus tárgyait is lát­ hatjuk. A z épület mellett kis szafaripark van, ahol afrikai állatokkal ism erkedhetnek meg a látogatók. A BÜKK TERMÉSZETI KÉPE 3348 Szilvásvárad, Miskolci út 58-60. Telefon: (36) 355-133 Nyitva tartás: ápr. 1. - okt. 31.: K-V 9-17 A kiállításon a Bükk hegység geológiájával, növény- és állatvilágának ritkaságaival ismerkedhetnek meg az ér­ deklődők.

A hónap műtárg ya: HABÁN KORSÓ vad, a vadászat ábrázolása egyidős a m űvészetek­ kel. A m agyar m űvészetben is szinte a kezdetektől jelentős helyet foglal el. Ez nem véletlen, mivel a honfoglaló magyarok műveltsége, hitvilága szorosan össze­ függött a vadászattal. Valamennyi fej­ lődési fokon a k u ltúrtörténet m ind­ egyik ága m agán viseli a term észet­ tel, állatvilággal, vadászattal kapcsola­ tos jegyeket is. A vadászat, a vad, m int m otívum a legkülönbözőbb tárgyakon és a legkülönbözőbb m ódon jelent m eg az évezredek során. É ppúgy hatás­ sal volt az egyszerű em berre, m int a m űvészre. K ezd etb en primitív, később m ind m űvészibb fokon áb­ rázolták, am ely gazdag vadászati k u ltú rá n k at hivatott m egőrizni. A M átra M ú z eu m az 1960-as évektől kezdve gyűjt m inden, a m a­ gyar vadászattal kapcsolatos em léket. Vadászati gyűjtem ényünkben figyelemre m éltók a habán kerám iák. A habánok an a­ b ap tisták - újkeresztények - voltak, akik É szak- és N yugat-M agyarország városaiba, váraiba, falvaiba csoportosan telepedtek le, s itt m eghonosították a fajansz-edények készítésének, díszíté­

A

236

sének technikáját. A habán kerám ia a XVI. szá­ zad végén alakult ki K ö zép-E urópában, virág­ korát a XVII. században élte. A habánok edé­ nyeiket ónm ázzal fedték be, díszítm ényeik szí­ nei az úgynevezett izzótűz-színűek voltak, m otívum kincseire kezdetben a reneszánsz virá­ gos stílus volt a jellem ző, am elyet később figurális m otívum ok váltottak fel. A h abán edények zöm m el Felső-M a\ gyarországról szárm aznak. E dé­ nyeik form ájára jellem ző a kihasasodó korsótest, lapos, széles talppal, k ettősen ízelt szájpe­ rem m el, füllel. A b e m u ta to tt korsó hasi részén körkörös foglalatban stilizált, zöld, kék és sárga vi­ rágdíszek, hullám dísz. A virág­ díszek között vadászjelenet áll, am elyen egy vadász szarvasbikára lő, k ét hajtó a vállán, rú d o n visz egy elejtett szarvasbikát, s évszám is található rajta: 1660. A h abán kerám ia fennm aradt em lé­ kei klasszikus szépségükkel gyönyörűsé­ g et okoznak m inden m űvészetet szerető em bernek. D

r

. Pá l o sn é , N

agy

R

ó zsa

MAfTYAR V a d á s z l a p / 2 (X )5 . á p r i l i s

r

BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM 8420 Zirc, Rákóczi tér L Telefon: (88) 575-300, (88) 575-301 Nyitva tartás: héttő-vasárnap 9-17 óráig A kiállítás a Ciszterci Rend apátsági épületének em ele­ tén tekinthető meg. A z igényesen berendezett diorámákhan található preparátum ok átfogó képet nyújtanak a Bakony állat- és növényvilágáról. A múzeumban a term é­ szeti témájú művészeti alkotások mellett egy kisebb tró­ feagyűjtemény is látható. BÁBOLNAI VADÁSZMUZEUM 2943 Bábolna, M észáros u. 1. Telefon: (34) 569-204, (34) 569-284 Nyitva tartás: a hét minden napján 10-18 óráig A térség egyetlen vadászati gyűjteménye az ism eretter­ jesztésen túl a vadászati kultúra bem utatását szolgálja. A kiállításon a különleges trófeák mellett a legális és ille­ gális vadászat eszközei is bem utatásra kerülnek. BLASKOVICH MÚZEUM Tápiószele, Múzeum u. 13. Telefon: (53) 380-061 Nyitva tartás: márc. 15. - okt. 31.: K-V 9-17 óráig, nov. 1. - márc. 14.: K-V 9-16 óráig Az ország egyetlen, a második világháborút berendezésé­ ben is sértetlenül átvészelő kúria múzeumának falait va­ dásztrófeák, vadászattal kapcsolatos festmények, fegyve­ rek és felszerelési tárgyak díszítik. Itt található a szkíta aranyszarvas m ásolata is. ERDÉSZETI-, FAIPARI- ÉS FÖLDMÉRÉSTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY 9400 Sopron, Templom u. 4. Telefon: (99) 338-870 Nyitva tartás: máj. 1. - okt. 30.: 13-18 óráig, nov. 1. - ápr. 30.: 10-13 óráig, szünnap: szerda Aki felkeresi a Nyugat-M agyarországi Egyetem E rdő­ mérnöki K arán berendezett múzeumot, az erdőgazdálko­ dás, a faipar és a földmérés történetébe nyerhet betekin­ tést. Tárgygyűjteménye 4649 erdészeti, faipari és földm é­ rési szerszám ot, műszert tartalm az. FEKETE ISTVÁN EMLÉKHÁZ 7272 Gölle, Hősök tere 1. Telefon: (82) 374-040, (82) 374-081 Nyitva tartás: előzetes bejelentkezés alapján. Az 1888-ban épült tanítói lakás ad helyet a Fekete István életútját bem utató kiállításnak. FEKETE ISTVÁN EMLÉKMÚZEUM 7200 Dombóvár, Hóvirág u. 25. Telefon: (74) 466-087 Nyitva tartás: Szo-V 10-16 óráig, vagy bejelentkezéssel. A Fekete István emlékére alapított múzeumban az író személyes tárgyai, kéziratai láthatók. GEMENCI VADÁSZATI MÚZEUM 7100 Szekszárd-Keselyűs, Gemenci Szabadidő Központ. Telefon: (74) 312-144 Nyitva tartás: márc. 15. - okt. 31.: 10-17 óráig, szünnap: hétfő. A múzeum bem utatja Gemenc élővilágát, term észeti ér­ tékeit és a hagyományos ártéri gazdálkodást. A tudom á­ nyos alapossággal berendezett termekben az állatprepa­ rátumokon és a trófeagyűjteményen kívül művészi term é­ szetfotók is láthatók. HELIKON KASTÉLYMÚZEUM 8360 Keszthely, Kastély u. 1. Tel.: (83) 312-190, (83) 312-191 Nyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10-17 óráig A múzeum három kiváló vadász - Windischgrátz József, Dózsa György és Hídvégi Béla trófeáit tárja a látogatók elé. A múzeumban a Festetics család eltűnt trófeagyűjte­ M a c y a k V a i5 á s z la i> /2 0 0 5 . á p rilis

ményének csak egyetlen - a kiállítás bejáratánál lalalliato - darabját, az 1883-ban Festetics Tasziló által téritekre hozott szarvasbika agancsát lehet látni. Az öt világrész élővilágát és trófeáit, valamint 1100 év vadászfegyvereit bem utató gyűjtemény a vadász és nem vadász látogatók szám ára egyaránt felejthetetlen élményt nyújt. KUBINYI FERENC MÚZEUM 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. Telefon: (32) 370-143 JELENLEG ZÁRVA! A felújítás várhatóan 2005 augusztusában fejeződik be! A Kubinyi Ferenc M úzeum "Vadászat, vadgazdálkodás" című kiállítása a hazánkban élő apró- és nagyvadfajok preparátum ai mellett Studinka László és Nádler H erbert néhány személyes tárgyát m utatja majd be. A vitrinekben lépésről lépésre nyomon követhető a vadászfegyverek fejlődésének története. Az asztali tárlókban régi vadász­ tőröket, vadászkéseket, szaruból készült lőportartót, töl­ ténykészítő eszközöket és vadászkürtöket láthatunk. A falakat Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond fo­ tói, vadászkellékei díszítik. A kiállítást M uray Róbert festményei egészítik ki. MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM 1146 Budapest, Vajdahunyadvár. Telefon: (1) 363-2711 Nyitva tartás: egész évben 10-17 óráig, szünnap: hétfő. A Magyar M ezőgazdasági M úzeum gyűjteményeinek alapját a Millenniumi Kiállításra összegyűjtött néprajzi, mezőgazdasági, erdészeti, vadászati és halászati tárgyak alkotják. A tradicionális múlttal bíró "A vadászat - a vadgazdálkodás története" című kiállítás gazdag prepa­ rátum , vadászfegyver, vadászati eszköz és trófea anyaga a vadászattörténet egészét felöleli. A vadászattörténeti gyűjteményt a gótikus épületszárny em eletén találjuk, négy terem re tagozódva: fegyverterem, világrekord trófe­ ák term e, nagyvadas terem , illetve a hozzá kapcsolódó képző- és iparművészeti kabinet. Az 1997-ben megnyílt "Vadászat a művészetben" című kiállítás nagyobbik felé­ ben az antikvitások, míg a terem kisebbik részében kor­ társ képzőművészek alkotásai kaptak helyet. MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM 1431 Budapest, Ludovika tér 6. Telefon: (1) 210-1085 Nyitva tartás: ápr. 1. -szept. 30.: 10-18 óráig, okt. 1. -márc. 31.: 10-17 óráig, szünnap: kedd. A múzeum állattani, növénytani, em bertani, ásvány- és kőzettani, valamint föld- és őslénytani részlegeken ke­ resztül m utatja be a hazai élővilág kialakulását. Az "Em­ ber és term észet M agyarországon" című kiállítás azt a folyamatot kívánja nyomon követni, hogy milyen környe­ zeti, természeti változásokon ment keresztül a K árpát­ medence a honfoglalástól napjainkig. MÁTRA MÚZEUM 3200 Gyöngyös, K ossuth L. u. 40. Telefon: (37) 311-447 JELENLEG ZÁRVA! A felújítás 2007 elejére fejeződik be! A kiállítás célja a vadászat, mint ősi foglalkozás bem uta­ tása, népszerűsítése, a vadászati kultúra terjesztése. A gyűjtemény vadászati eszközök, preparátum ok, trófe­ ák segítségével m utatja be a vadászat, vadgazdálkodás fejlődéstörténetét. A bem utatott képzőművészeti alkotá­ sok között vadászati témájú olajfestmények, grafikák, m etszetek láthatók. MUNKÁCSY MIHÁLY MÚZEUM 5600 Békéscsaba, Széchenyi u. 9. Telefon: (66) ?21 '77 Nyitva tartás: K- V: 10-16 óráig A "Pro N atura” című állandó kiállítás s/incs dioum.il> segítségével m utatja be a dél-alföldi ilöhclicke 1 illi lu azok növény és állatvilágát. A bem utatón közel s /a / ál­ latfajjal ismerkedhet meg a látogató

N ÍMESKtRI KISS KÚRIA 21.11 <m*I, Németien k m M u VV Nyitva tM ttt: n i u trtw n A Németien Km kun* i IX u ti » il H'gin epull. klas/s/ie n lj MiIumi n u k n ik tcp u lel. nmeknek pk'nlcgi lünk ciója elvÓMutMn a ta iU w 4 li' ni t, i tug*"nuit\nk Cs a v ad av ali kuliul* i h m i u ld iu \ kuiM lun a kép/ó- CMfiarilrikcutl< >lk. i»im jiji4U l M n c g v zetmeteres galetu >/"l*.tl|a \ n i t u j t i l, p /,.m ű é n /é li ritkaságok melleit V tin ik en Kim i t t i t kiemelkedő szaktudású vadga/da, eaiU wlirt em kkel iltn t w «ha k e­ rült kialakításra. ŐRSÉGI VAOASZATI KIÁLLÍTÁS 9946 M agyarszombatfa, I ó u '> lekfun . w11 •/v. «■.'»i Nyitva tartás: K-V: 10-18 o r ili A kiállításon a vadászai taitw miiekéi i vadíw allal kapcsolatos képzőművészeti alkotniuk m < kí­ nos vadfajok prcparátum aui>'l> il .i k ’lilet t i tkgok, a távolabbi földrészek és A !nka te-llec/elt >adaw ható vadfajai láthatók. A gyűjtemény enlekt »e|(e, t » n a hullott agancsok és trófeák elrendezési altal i ■■n> .*• és őzagancsok fejlődése is nyomon követhető SOMOGY MEGYEI MÚZEUM 7410 Kaposvár, Fő u. 10. Tel.: 82/314-114,314-011, fax: (82) 312-822, Nyitva tartás: márc. 11. - okt. 31.: 11-17 óráig, nov. 1. - márc. 10.: 10-15 óráig, szünnap: hetto A "Természeti Örökségünk" című állandó kiállítást l'W I novembere óta tekinthetik meg az érdeklődők. A So­ mogy megye term észeti értékeit bem utató tárlat a megye legfontosabb term észetes életközösségeivel, azok nm em és állatvilágával ismerteti meg a látogatókat. TERMÉSZETRAJZI ÉS VADÁSZATI MUZEUM 2700 Cegléd, Bede szél 5. Telefon: (53) 316-5IS Nyitva tartás: péntekenként, illetve eloznins hm*lentkezés alapján. A múzeum vadászati eszközökön, trófeákon allflt|)ie|>» rátumokon keresztül mutatja be a vadászai jck-nliW jei A kiállítás különlegessége a rendellenes trnfc*ft)i)|lcmfcl) Ö s s z e á llíto tta : W \i 11 s u t st\ l ’i ii M

F

r

a

n

k

o

n

i a

TRÓ FEA K FT. Vadászruházat és vadászati felszerelések, lábbelik széles választékával várjuk tisztelt Vásárlóinkat a Gödöllő, Isaszegi úti kereskedésünkbe. 200 m2-es kiskereskedelmi üzletünkben kényelmesen válogathatnak kínálatunkból.

Használja ki kedvezményünket, változatlan minősig •keovtzi ári Várjuk Tisztelt Vásárlóink jelentkezését a Gödöllő, Isaszegi úti Kis- és Nagykereskedelmi raktárunkban! Cím: Gödöllő, Isaszegi út 168. Postacím: 2101 Gödöllő Pf. 176. Telefon: 06-281420-760 Fax:06-281422-181 e-mail: [email protected] Nyitvatartási Idő: H,K,CS: 7,30-16-ig SZ: 7,30-18-ig

P: 7,30-13-ig

Akciós termékekre a további kedvezmény nem vonatkozik. A kedvezmény a készlet erejéig tart

Éjjellátók fény erősítésére, láthatóvá tételére, többféle m ód­ szer ism ert. A klasszikus m egoldás k ép tran szfo r­ m áto r csövekkel m űködik. lib b en a szerkezetben a fény fókuszálására leginkább nagy fényerejű fényképezőgép objektíveket használnak (50-135 m m -ig) Ezek a láthatatlan su g arak at (ha infravörös fénnyel dolgozik) a képalkotó fotó k ató d ra vetítik. A b eeső su g árzás a katódból negatív elektronokat lép tet ki, m égpedig olyan energiával, m int a belépő sugár. A sokféle su g árzás közül (röntgen, u ltraib o ­ lya), az infravörösé a legkisebb energiájú, ezért ezt több fokozatban erősíteni kell. A m ég m indig láthatatlan elekt­ ro nokat elektródák között vezetik át, így egyrészt felgyor­ sítják, m ásrészt képpé form álják azokat. E zu tán a cső tú l­ oldalán lévő fluoreszkáló ernyőre vetítik. Itt már, m in t lát­ ható fény jelenik m eg. V égül egy o k u lár lencsével a ké­ pet, a távcsövekhez hasonlóan, a szem ünkhöz igazíthatjuk. Mivel az em b eri szem felépítése olyan, hogy a legérzéke­ nyebb a zöld fényre, a készülék a k ép et sárgászöld fény­ b e n látatja fluoreszkálni. E zek a hagyom ányos éjjellátók is nagy fejlődésen m en tek keresztül, hiszen m ár m ásodik és harm adik g enerációs m egoldások is ism ertek. (Pl. kötegelt üvegszál fényvezetést használnak.) Az infravörös távcsövek több, nagy csoportja ism ert. A z egyikben a kép erősítése olyan m érték ű , hogy az élő te st m eleg su g arait is érzékelik, sőt a terep tárg y ak által össze­ gyűjtött hőt is láthatjuk. (Ezt használja például a h a tá rő r­ ség.) A m ásik cso p o rtb an infravörös fényvetőket alkalm az­ nak a tárgy m egvilágítására, s a visszavert fényeket érzé­ keli a távcső. (Ezt az állatm egfigyelők, vadászok használ­ ják) M a, a m odern h adseregek csillag-fényerősítésű éjjel­ látókkal dolgoznak, ahol az igen gyenge, bolygók-csillagok, távoli városok felhőkre v etített m aradékfényét erősítik több fokozatban, látható erősségűre. E zeket nevezzük passzív éjjellátóknak, vagyis m ag u k n em bocsátan ak ki az ellen­ ség által is érzékelhető infravörös fényt. M egem lítek egy harm adik kateg ó riát is, nevezetesen a videokam erák fényérzékelőit, a CC D -ket. Ezek alakítják át a fényt elektrom os áram m á. K ülönlegességük, hogy egy­ szerre érzékelik a látható és a láthatatlan su g arak at. A zért, hogy ne legyen szellem kép, egy szűrővel m egakadályozzák az infravörös fény b eju tását a kam erába. H a olyan a ren d ­ szer, hogy ez a szű rő kiiktatható, akkor a videokam era éj­ jellátóként is használható. Ezek jele: "0 lux", "Night shot", "Z ero L u x IR M ode". (I la a k am era "Color N ight Shot" üzem ű , az n em éjjellátós funkciójú!) A világon sok cég gyárt éjjellátókat. L egism ertebbek az orosz készülékek. E zeknek a legelső darabjai elég kez­ detlegesek voltak, a feltöltő tran szfo rm áto ro k , kondenzáto­ rok m agas frekvenciás, sípoló hangot ad tak ki, am i az ál­ latokat m ár m essziről elriasztotta. A z egyik legnagyobb szo rtim en tb en az am erikai B uschnell optikai gyár forgalm az éjjellátókat. A m a k észü ­ lékei m odern, hab o síto tt p u h a m űanyag bo rítású ak , és sokszor b eép ített "felvilágosító", infravörös L E D -diódájuk is van. K aphatók egylencsés m onokulár, vagy kétobjektíves binokulár felépítésben. A szokásos kereső távcső form ájú-

A

M a g y a r V a d á s z i .a p / 2 0 0 5 .

április

Módi ak annyiból jobbak, hogy nagy, széles látószögű kilátást adnak, sztereóhatá­ sú képpel. A m onokulárok viszont egyszerűek, kicsit olcsóbbak, nem egyszer cserélhető az objektívjük. Ez azért jó lehetőség, m e rt pl. ha a cse­ re objektív gyújtótávolsága kétszerese az alap objektívnek (50m m -ről < lOOmm-re), akkor a távcső nagyítása is a duplájára nő. Előnyük m ég, hogy egy közgyűrű közbeiktatásával fényké­ pezőgépet, videokam erát is csatlakoz­ ta th a tu n k hozzá. Ilyen a Bushnell ké­ szülékek egyik legjobbja, a Wolf-3 S készülék. A lapobjektíw el a nagyítása k étszeres (cserélhető), látószöge 100 m éterre 40 m éter. 2 db 1,5 Voltos, AAA m ikroelem m el üzem el, van in­ fravörös diódája, am inek a fényét 2 fo­ kozatban állíthatjuk. Ez a m ono-kulár m ásodik generációs, vagyis a kapható egyik legm odernebb felépítésű, fény­ erősítése legalább 60000-szeres. A ké­ pe az egyik legjobb, am it láttam , m a­ gas kontrasztú, éles, tiszta képpel. Szintén egylencsés, de csak első ge­ nerációs felépítésű (15-30000-szeres fényerősítéssel), n em cserélhető objektíves, viszont jelentősen(l) olcsóbb árkate­ góriájú az Expedition 400-as. A M oonlight produkcióban gyártott kere­ ső tökéletesen megfelel a kézi, terepi m unkára. Nagyítása: 2,4 x-es, látóm e­ zője: 15 fokos. Tárgylencséje: f: 2,0/ 58 mm. Élessége 33 centim étertől a végte­ lenig állítható. Gyakorlatilag 15 m étertől m ár jól használható. A szemlencséje + - 4 dioptria között állítható. Infravörös diódája a gyári prospektus szerint 25 m éterig ad hasznos fényt. H asználata egyszerű. Az élességet a tárgylencsén állíthatjuk, a szemüvegesek a szemlen­ csén korrigálhatják a dioptriát. E hhez a készülékhez teljesen ha­ sonló form ájú és ü ze m ű a Power Plus 1,5 x 54, a Prowler 2,0 x 24, és a Savana 2,5 x 42-es típusok. A R anger 2,5 x 42-es éjjellátó bi­ nokuláris felépítésű, vagyis ugyanúgy használhatjuk, m int a kereső távcsöve­ ket. A két lencserendszer között he­ lyezkedik el a L E D -diódás felvilágosí­ tó. A R anger m á r m agasabb á rk a te ­ góriájú, hiszen két kom plett fényerő­ sítési rendszert tartalm az. A Bushnell választékából m ég két különlegesség érdem el em lítést. Az egyik a Pathfinder 2000 S 1 x 20. A fejpánttal rö g zített binokulár éjszakai cserkelésen te h et jó szolgálatot. Az egyszeres nagyítás (vagyis nagyítás nélküli) abban segít, hogy ak ár te re p ­ M a g y a r V a d á s z i .a p /2 0 0 5 . á p rilis

járóban, vezetés közben is has/náljuk, hiszen nagyon nagy a látószöge, (HM) m é ter távolságból, 70 m éter a kilátás) L E D -es lám pája van, s a szeinv...... ból, fel-le billenthető a készülék. A m ásik a Sonic 2,5 x 42-< s. I / teljes érté k ű egylencsés távcső, amit ö sszeépítettek egy hangerősítési remi szerrel. A rászerelt puskam ikrofon összegyűjti az éjszaka neszeit, a távo li halk zörejeket, am it jól hallható hanggá erősít. T artozéka egy fülhall­ gató pár, s a m ikrofonra húzható, nyílt cellás, szélzúgást csökkentő szi­ vacskabát. A készüléknek beépített L E D -es illum inátora van, s 2 db ce­ ruzaelem m el üzem el. L átóm ező: 100 m éterre 26 m széles, éjszakai haszná­ lat kb. 180 m éterig, hanggyűjtési tá ­ volság kb. 80 m éter. A z éjjellátókhoz opcióként ötféle objektívet, kétféle közgyűrűt és két infra­ vörös lám pát vásárolhatunk. (IR- 400as:75 mW-os, az IR 500-as: 150 mW-os, hullámhossz: 870 nm.) V égül egy n em lényegtelen inform á­ ció: a nyílt áru sítású vadászboltok kö­ zül a legnagyobb Bushnell-választékot a budapesti Fővadász boltban találtam.

FOVADASZBOLT I, VIII. József krt. óó. r 10-13 ómig

W

r •

*

I

^ 3 7 M a g y a r o si T a m á s

Fegyvereit tartsa az előírásoknak megfelelő fémszekrényben! Vadász, sport és egyéb lőfegyverek tárolására gyártott fémszekrények nagy választékban.

M IN D E N VA ÁRON C30G j E í IE 1 1L l'EGYVKK OKI

IBTO

11 nm :n m

. i 'Y i t i L L

Vásároljon közvetlenül a gyártótól! B0VAS Biztonságtechnika Kft 7150 Bonyhád, Zrínyi u.25. tel.:74-550-917 fax:74-550-905 web: www.bovas.hu e mail: [email protected]

d

1 tűinek méh Ml | | riligiió itálkcrcttt.' Továbbá ctúct m in W f í vidfaztírók vadiizkesek P0STÍKGI.DÓ sz o l g á l a t Bővebb felviláioiitái: Tel: 0623-520096 / 097 Mobil: 0620/9241959 vagy 0620/4490607 e-mail: poitmajicrfíizmv2002servicckft.axelero.nct SZMV 2002 Service Kft. 2030 Érd, Jegyző utca 10.

239

O ptika a v a d á s z a tb a n

A legkönnyebb távcső a tökéletes élvezethez. Swarovski Optik EL 8x32 és 10x32

Milyen távcsövet használjunk? A látcsőben a valóságból egy kör ala­ kú m etszetet látunk. E kör átm érőjét nevezzük látómezőnek. Látcsöveknél és spektíveknél a látószöget 1000, m íg céltávcsöveknél 100 m éterre adják meg. G yakran fokban is megadják a látószög m éretét. M inél nagyobb a látcső nagyítása, annál kisebb a lá­ tómező. H ajtásban a nagy látómezőre, ezért kis nagyítású távcsőre van szükségünk, m íg magashegyi vadásza­ tokon, ahol gyakran nagy távolságra kell lőni, a nagy nagyítás a legfonto­ sabb, a látóm ező csak másodlagos.

pupillája a kor előrehaladtával szű ­ kül, fiatal korban m ég ki tu d ju k használni a nagyobb fényerejű 8x56os távcső nyújtotta előnyöket, addig idősebb korban m á r egy 8x42-es látcső is a szem által befogadni k é­ pes m ax im u m o t nyújthatja. H osszan ta rtó (fél óra, vagy a felett) m egfi­ gyelésre m indig a szem ünk m ax im á­ lis pupillájánál valamivel nagyobb kilépő-pupillájú távcsövet válasszunk. Ez különösen fontos szürkületben, m e rt ha a kilépőpupilla kisebb m int a szem pupillája, előfordulhat, hogy

Á ltalánosan a legfontosabbnak ta r­ to tt jellem ző a nagyítás, am i m eg ad ­ ja, hogy a m egfigyelt tárgy m ennyi­ vel tűnik közelebbinek a valóságos­ nál. Egy 10-szeres nagyítású látcső, pl. a 100 m -re álló őzbakot akkorá­ ra nagyítja, m intha azt 10 m -ről lát­ nánk szabad szem m el. (lOOm/lOx-es nagyítás=10m ). Vadászathoz általában 7-es, 8-as, esetleg 10-es nagyítású keresőtávcsöveket használunk, egy­ részt a m inél kisebb képrem egés, m ásrészt a ponto sab b bírálat m iatt. Egy távcső elm életi fényerejét a tárgylencse és a kilépőpupilla m érete határozza m eg. Csak em lékeztetőül: a távcső kilépőpupilla átm érőjét úgy kapjuk m eg, ha a tárgylencse átm é­ rőjét osztjuk a nagyítással, azaz pl. 56:8 = 7 m m , ill. 42:8 = 5,25 m m . M inél nagyobb a szem term észetes pupillam érete, annál m agasabb fény­ erejű, kilépő pupillájú távcsövet é r­ dem es használnunk. Mivel a szem

a látcsővel m ár azt sem látjuk, am it szabad szem m el m ég igen. A szü rk ü leti érték a nagyítás és a tárgy len cseátm érő szorzatának négyzetgyöke. Ez azt jelenti, hogy a világon m inden azonos nagyítású és tárgylencse-átm érőjű távcsövének azonos a szü rk ü leti értéke. A szü r­ k ületi érték n ek a vadászati gyakor­ latban sem m i jelentősége sincsen. Sokkal fontosabb a kilépőpupilla lehető legnagyobb m érete. Fontos tudni, hogy egy szem kb. 15 száza­ lékkal rosszabbul lát, ha csak azt az egyet használjuk, m intha m indkét szem et eg y ü ttesen használjuk. E lőfordulhat, hogy a 8x56-os látcsövünkkel m ég tökéletesen látjuk sz ü rk ü le tb e n a célt, ugyanakkor a 8x56-os céltávcsövünkkel m á r nem . Ü gyelnünk kell arra, hogy az optikai eszközeink m egfeleljenek egym ásnak és céljainknak.

| . 'i | , I, i |i |

A hegyen és a sztyeppén, magaslesen, cserkelésnél: A Swarovski EL 32 kereső távcsővel új lehetőségek nyílnak a vadászok számára. Az új, kompakt építési m ód­ nak köszönhető csekély súly a megszokott, igényes minőségben egyedülálló kombinációját képezi a kézhezállóságnak és a legmagasabb optikai teljesítménynek.

SWAROVSKI O P T I K

Swarovski Optik Magyarország 06 - 30/3312161

R á sk a i K

is s

M a g y a r Va d á s z i , a p / 2 0 0 5 .

Z so lt

április