No title

CSÍKSZEREDA Új sorozat, XV. évfolyam, 5. szám, 2008.

A TARTALOMBÓL: CSÍKSZEREDÁBAN A NAGYBÁNYAI

MÛVÉSZTELEP KIÁLLÍTÁS (2.-3. oldal)

AZ V. FILM.DOK FESZTIVÁL – „NÉZZ, HOGY LÁSS” – (4. oldal)

CSÍKSZEREDAI ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: ÁPRILIS – MÁJUS (5.-6. oldal)

CSÍKSZEREDA VOLT A TISZAÚJVÁROSI VÁROSNAPOK DÍSZVENDÉGE (7. oldal)

A HÕSZIGETELÉSI

ÉS ARCULATFELÚJÍTÁSI

Az Önkormányzat és a Városháza havi kiadványa

CSÍKSZEREDA 2008-BAN IS A LEGTISZTÁBB ÉS

LEGGONDOZOTTABB HARGITA MEGYEI TELEPÜLÉS

Hargita Megye Önkormányzata 2001-ben hozott döntést arról, hogy a megyenapok alkalmából díjazza a megye, a térség leggondozottabb településeit. A 2006/2007-es évtõl kezdõdõen megyeszékhelyünk az elsõ helyezett. Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán a székelyudvarhelyi városháza dísztermében vehette át a megyei önkormányzat díszülése keretében a „Legtisztább és leggondozottabb Hargita megyei település” díjat. Az elöljáró május 9-én a csíkszeredai Városháza gyûléstermében szervezett sajtóértekezlet keretében ismertette és bemutatta a megtisztelõ díjat. Kiemelte, hogy a székelyudvarhelyi díszülésen nagy elégtételben részesült, ugyanis ebben az évben is sikerült megvédeni az elõzõ évben elnyert díjat. Ebben a versenyben hetedik alkalommal hirdettek nyertest: háromszor Székelykeresztúr, majd Balánbánya és Tusnádfürdõ, aztán az utolsó két alkalommal Csíkszereda volt a kitüntetettek között. Az elmúlt négy évre visszatekintve elmondta, hogy 2004 tavaszán az utolsó helyen volt Csíkszereda, ezzel szemben három év munkája eredményeképpen már 2007-ben sikerült a legtisztább város címet kiérdemelni. A jelenlegi kritériumrendszer is szigorú volt, több önkormányzat például nem teljesítette a fejlesztési stratégia meglétének feltételét, így ezeket elutasították. Az aktuális kiírásban 28

község és 5 város szerepelt. A bizottság tagjai kétszer vizsgálták végig a jelentkezõ településeket, egyszer 2007 õszén, majd 2008 tavaszán. Az elöljáró szerint nem csak Csíkszereda lett tisztább, gondozottabb, hanem a megye minden települése, mindez az új befektetéseknek, utak, utcák felújításának, középületek, iskolák megújulásának köszönhetõ. Mint mondta: „Nem egy statikus világban haladunk tehát, és saját magunkhoz és másokhoz képest – amint az oklevél is jelzi – jól teljesítettünk az elmúlt években. Köszönet illeti ezért az eredményért a város minden polgárát.” Véleménye szerint a gondozottság és tisztaság kérdése csak akkor teljesülhet ki, ha a városlakók mindenike részt vállal ebbõl. Ez azt jelenti, hogy nem csak az utcák, közparkok, hanem a magán- és társasházak is egyaránt szépülnek és gondozottabbá válnak. A díjjal együtt anyagi támogatás is jár, a tavaly ez az összeg 30 000 lej volt, a pénzt (és nem csak az innen származó összegeket) azonban mindig kizárólag a parkosításra, fásításra fordítják a városban. Ugyanakkor elmondta, a díj átvételével nem tekinti, nem tekinthetjük lezártnak a folyamatot, a város jelenlegi állapota jónak mondható, de jobbra mindig van alkalom, a fejlõdést pedig csakis azoknak a segítségével lehet elérni, akik eddig is önzetlenül tettek ezért.

PROGRAM JELENLEGI ÁLLÁSA (8. oldal)

CSÍKSZEREDA

MEGYEI JOGÚ VÁROS

POLGÁRMESTERI HIVATALA

ELÖLJÁRÓINAK FOGADÓÓRÁI (8. oldal)

ÜNNEPELT A TULIPÁN NAPKÖZI OTTHON (8. oldal)

1

A „Hargita megye legtisztább és leggondozottabb települése” díszoklevél.

KULTÚRA – VÁROSHÁZA A TAVALYI MUNKÁCSY-KIÁLLÍTÁS UTÁN ÚJABB EGYEDI TÁRLATOT SZERVEZETT A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉS CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS – Csíkszeredában a Nagybányai Mûvésztelep kiállítás –

Újabb neves kiállításnak ad otthont a Csíki Székely Múzeum. Az „idelátogató” festmények ezúttal nem Munkácsy Mihály alkotásaiból, hanem a nagybányai festõiskola legismertebb alkotóinak munkáiból kínálnak átfogó összeállítást. A május 8. – július 18. közötti idõszakban látogatható tárlaton igényes keresztmetszete látható azon munkáknak, amelyek mind itthon, mind a határokon túl a legmaradandóbb és legértékesebb festészeti értékeinkhez tartoznak. A majd három hónapig megtekinthetõ 55 kép közül 50 a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából került Csíkszeredába, 2 a Székely Nemzeti Múzeum, egy festmény a Maros Megyei Múzeum jóvoltából, kettõ pedig a Csíki Székely Múzeum tulajdonát képezi. A képek, amelyek a múlt évi Munkácsy-kiállításra elkészült termekben vannak elhelyezve, idõrendi sorrendben, a kezdeti periódust éppúgy képviselik, mint a múlt század harmincas éveit. A kiállítás-megnyitó sajtótájékoztatón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató kiemelte: „A Csíki Székely Múzeum második nagy kiállítása mindenképpen a múzeum és a város, a városvezetés közös sikere, amelynek gondolata rögtön a Munkácsy-kiállítás után felmerülõ kiállítás-sorozat megalkotási igényének természetes vonzata.” Az igazgató elmondta, most már nyilvánvaló, hogy hasonló horderejû rendezvényekre szükség van, mind ahogy arra is szükség van, hogy olyan értékeket mutassanak be, amelyek nem minden esetben könnyen hozzáférhetõek, megismerhetõek. Véleménye szerint ideje egyre nagyobb mértékben a Székelyföldre és Csíkszeredára irányítani az érdeklõdõ közönség figyelmét, bemutatni kiemelkedõ kulturális értékeinket. Kiemelte a kiállítás háttérmunkáját fémjelzõ szakmai hozzáállást, az egyeztetési, együttmûködési készséget, amely amellett, hogy egy igényes szakmai fejlõdésnek adja meg a lehetõséget, magas színvonalat biztosít és értékes kapcsolatrendszeri alapot szolgáltat az elkövetkezõ kiállításoknak is. A marketingtevékenységre kitérve elmondta, hogy a kiállításnak szentelt weboldalon (www.nagybanya-art.ro) kívül különös figyelmet szenteltek a reklámoknak, amelyeket a különbözõ képi médiák (pl. Duna Tv) fognak sugározni a kiállítás egész tartama alatt. A többnyelvû plakátok, szórólapok, a weboldal is, mind a kiállítás folyamatos, bel- és külföldi

népszerûsítését szolgálják. Ugyancsak a marketingtevékenységhez sorolható az ebben az évben is megszervezett országos diákvetélkedõ, amelyre több mint 40 iskola nevezett be. Sikerült a Kolozsvári Magyar Diákszövetség támogatását is megnyerni, így a népszerûsítõ anyagot el lehet juttatni Erdély egész területére, de például a Partiumba is (csak szórólapokból 150 000 darabot, plakátból pedig 20 000 darabot nyomtattak). Az igazgató végezetül kiemelte, hogy a múlt évi Munkácsy-kiállítás és a jelenlegi nagybányai tárlat között nem szükséges párhuzamot vonni, hiszen míg az elõzõhöz a festõóriás hírneve, mítosza és az amerikai gyûjtõ híre is nagyban hozzájárult, addig a jelenlegi kiállításnak nem feladata versenyezni mindezzel; ebben az esetben egy hiánypótló – szavai szerint: „a nagybányaiak szerény zsenialitásáról tanúságot tevõ” kiállításról van szó, amely az erdélyi magyarság mûvészeti anyanyelvének, kulturális identitásának szól. Szintén a sajtótájékoztatón Ráduly Róbert Kálmán polgármester elmondta, nagy öröm számára a jelenlegi továbblépés, hiszen amíg a tavaly még azért izgult egy egész város, hogy jól sikerüljön a Munkácsy-kiállítás, jelenleg egy újabb kiemelkedõ kulturális esemény elé nézünk, s ez a folytatás egy méltó továbblépés abban a folyamatban, amelyet ma már csakis a magyarországi múzeumokkal közösen lehet elképzelni. A tavaly nem csak Csíkszereda, vagy a múzeum vizsgázott jelesre, hanem az egész Erdély. A kiállítás kisugárzása, az a tény, hogy számos középiskola diákserege ismerhette meg Munkácsy életútját, munkásságát, egy olyan eredményt, kulturális többlettudást hordozott magában, amely minden bizonnyal vissza fog üzenni az elkövetkezõ évtizedekben. A városvezetõ köszönetét fejezte ki a magyarországi szakértõknek, a partnermúzeumoknak, hogy segítségükkel létrejöhetett a jelenlegi kiállítás. A kiállítás ünnepélyes megnyitójára május 7-én, szerdán került sor. Részlet Ráduly Róbert Kálmán polgármester megnyitóbeszédébõl: „Tisztelt ünneplõ közösség, nagyméltóságú és fõtisztelendõ püspök úr, tisztelt egyházi és világi vezetõk, nagylelkû támogatók és szponzorok, kedves mûvészetbarátok, hölgyeim és uraim! folytatás a 3. oldalon

5. szám, 2008.

A VÁROSI

ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZATAIBÓL

Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzati Testülete 2008. április 22-én rendkívüli, április 25-én pedig soros havi ülést tartott.

54-es számú Határozat a zsögödi és szentléleki csatornahálózat bõvítése megnevezésû beruházás megvalósíthatósági tanulmányának a jóváhagyásáról 55-ös számú Határozat a zsögödi és szentléleki csatornahálózat bõvítése megnevezésû beruházás megvalósításának 10%-os önrésszel való támogatása jóváhagyásáról 56-os számú Határozat a 2008-as évi költségvetést jóváhagyó 2008/1-es számú határozat módosításának és kiegészítésének a jóváhagyásáról

57-es számú Határozat a 2007. évi költségvetés pénzügyi helyzetének jóváhagyásáról

58-as számú Határozat egy összeg kiutalásának a költségvetési tartalékalapból történõ jóváhagyásáról 59-es számú Határozat az Alcsík Kistérség Fejlesztési Régiónak történõ 2008-as évi tagsági díj kifizetésének jóváhagyásáról

60-as számú Határozat a Romániai Megyei Jogú Városok Szövetségének történõ 2008-as évi tagsági díj kifizetésének jóváhagyásáról

61-es számú Határozat egy pénzügyi támogatásnak a helyi költségvetésbõl történõ jóváhagyásáról a zsögödi római katolikus plébánia számára

62-es számú Határozat a városnak a központosított rendszerben történõ hõenergia-ellátási stratégiája naprakésszé tételének jóváhagyásáról 63-as számú Határozat a Lakóházak hõ- és arculati rehabilitációja megnevezésû programnak Csíkszereda közigazgatási területén történõ folytatásának jóváhagyására a 2008-as évre 64-es számú Határozat a polgármesteri szakapparátus státusjegyzéke módosításának jóváhagyásáról 2008. május 1-i kezdettel 65-ös számú Határozat a taxi rendszerû szállítási tevékenységek Csíkszereda közigazgatási területére érvényes szabályzatának a jóváhagyásáról

folytatás a 3. oldalon

2

5. szám, 2008.

VÁROSHÁZA – KULTÚRA

folytatás az 2. oldalról

66-os számú Határozat egy, a város magánvagyonához tartozó Mikó utcai terület felosztásának a jóváhagyásáról

67-es számú Határozat a Zsögödi Nagy Imre utca 49. sz. alatti ingatlannak a város magánvagyonába történõ bevételének jóváhagyásáról 68-as számú Határozat a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesületével valamint a Hargita Megyei Romák Egyesületével kötött 2002/7579 és 2002/7577-es számú szerzõdések meghosszabbításának jóváhagyásáról 69-es számú Határozat a város közvagyona leltárjegyzékét összeállító különleges bizottság összetétele újraszervezésének jóváhagyásáról 70-es számú Határozat néhány ingatlannak a város magántulajdonából való kivétele, és a 2001/10-es számú törvény alapján arra jogosult személynek történõ visszaszolgáltatása jóváhagyásáról

71-es számú Határozat a Kontur kereskedelmi társaság által kidolgozott, 2007/93-as számú Nagymezõ utcai csatornahlózat bõvítése megnevezésû beruházás megvalósíthatósági tanulmányát jóváhagyó 2007/93-as számú határozat módosítása és kiegészítése jóváhagyásáról

72-es számú Határozat a „Taploca negyedi vízhálózat, háztartási és esõvízcsatorna, valamint a Taploca, Rét és Források utcák modernizálása” megnevezésû beruházás megvalósíthatósági tanulmányát jóváhagyó 1999/133-as számú határozat módosításának és kiegészítésének a jóváhagyásáról 73-as számú Határozat egy, a város magánvagyonához tartozó Hunyadi János utcai terület felosztásának a jóváhagyásáról

folytatás az 2. oldalról

Emléket állítunk a Nagybányai Mûvésztelepnek. Egy szikladarabbal. Egy olyan szikladarabbal, amely nemrég vált le a nagy tömbbõl a szél és a víz együttes munkájának hatására. Aztán alázuhant, és valahol megállt a szilárd talajon. A szikladarabba, a szikladarab testébe betûk és számjegyek vannak vésve. A betûket összeolvasva azt kapjuk, hogy a Nagybányai Mûvésztelep, a számjegyekbõl pedig két szám rajzolódik ki: 1896 és 1937. Azt is mondhatnánk így egymás között, hogy élt 41 esztendõt. De milyen 41 esztendõt! Azt is mondhatnánk így egymás között, hogy alig több mint egy emberöltõ. De milyen emberöltõ! Hogyha két képen akarnánk megfesteni ezt az idõszakot, akkor az elsõ minden további nélkül Hollósy Simont ábrázolná. Hollósy Simont, amint éppen Münchenbõl érkezik Nagybányára egykori tanítványai, barátai társaságában. Látnánk a színeket, meg a fényt, a hihetetlen tájat. A hihetetlen tájat, amely rendkívül szokatlan volt megannyi alföldi ember számára. Hogyha ezen a képen megnézzük a dátumot, azt látjuk, hogy 1896. május. Május, akárcsak most. A természet megújul, a bõ fény erõt vesz a világon, kiszínesedik a világ. 1896, a millennium éve, az az év, amikor egyfajta szimbolikus történésként Munkácsy Mihály, miközben nagy tömegek ünneplik Budapesten, a Honfoglalás címû munkája kapcsán, rosszul lesz. A második kép? A második kép az Thorma Jánost ábrázolja. Thorma Jánost, aki a végsõkig kitartott a mûvésztelep mellett még azután is, amikor már átadta, átruházta az összes tisztségét. Thorma Jánost halálos ágyán. Ez a kép már eklektikusabb, vannak

benne impreszszionista, posztimpresszionista motívumok, de ott találjuk a szecesszióhoz közeli dekoratívizmust is. Ha megnézzük a dátumot: 1937. december 5-e. Errõl a nekrológban '38 elején a Korunk hasábjain publikált cikkében Dési Huber István Munkácsy õszinte feljajdulását idézve ír: „Oh, mennyivel nehezebb megtartani a hírnevet, mint megszerezni!” Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim! Emléket állítunk a Nagybányai Mûvésztelepnek. 20 festõ munkájával, 55 festménnyel. 20 különbözõ életút, 20 különbözõ világ, 55 különbözõ festmény. Nem egy könnyû vállalkozás. Nem egy könnyû vállalkozás akkor, amikor a millecentenárium évében a Magyar Nemzeti Galéria több száz munkából álló kiállításon emlékezett meg Hollósy Simon Nagybányára érkezésének 100. évfordulójáról. De ez a vállalkozás nem jöhetett volna létre, ez az emlékállítás nem lenne ma itt Csíkszeredában, a Székelyföld szívében, amennyiben nincsenek komoly szakmai partnereink: a Magyar Nemzeti Galéria, a marosvásárhelyi és a sepsiszentgyörgyi múzeumok, amennyiben nincsenek elkötelezett, kultúráért rendkívüli módon elkötelezett támogatók és szponzorok, amennyiben nincs mûértõ közönség itt Csíkszeredában, itt a Székelyföldön, itt Erdélyben, minálunk. Köszönjük mindannyiuknak! ... …A szikla, az esõ és a szél verte szikla a gravitációval megbirkózva megáll a szilárd talajon. Nekünk, hogyha erõs értékeink vannak, ha erõs értékek mentén élünk és munkálkodunk, akkor megállunk a gravitáció és a globalizáció nehézségei között is. Köszönöm, hogy meghallgattak!”

74-es számú Határozat egy területcsere értékelési és jóváhagyási jelentésének a jóváhagyásáról

75-ös számú Határozat a brassói TOP-FORM kereskedelmi társaság által 2007/72-es számmal kidolgozott Somlyói Z-16 övezet övezeti városrendezési tervének jóváhagyásáról

76-os számú Határozat egy beltelek feletti tulajdonosi jog visszaszolgáltatásának jóváhagyásáról az utólag módosított és kiegészített 1991/18-as számú törvény 36. szakasza alapján az arra jogosult személynek 77-es számú Határozat a Fenyõ utcai parkolóhelyek kiképezése megnevezésû beruházás megvalósíthatósági tanulmányának jóváhagyásáról 78-as számú Határozat Csíkszereda megyei jogú városnak Szentlélek községgel való társulásának jóváhagyásáról a Szentlélek községhez tartozó, mindszenti Nagy István Emlékház felújítása érdekében

3

A kiállítás ünnepélyes megnyitójára május 7-én került sor. * Fotó: Ady András

KULTÚRA

Csíkszereda idén harmadik alkalommal volt házigazdája május 12–18. között a Magyar–Román Dokumentumfilm Fesztiválnak, amely immár ötödik alkalommal került megszervezésre. Az V. FILM.DOK megnyitójára május 12-én 18 órakor került sor a Csíki Játékszín nagytermében, a hivatalos megnyitót azonban egy, a médiának fenntartott és megrendezett sajtóértekezlet elõzte meg. A sajtótájékoztatót Beke Mihály András, a Film.dok elnöke nyitotta meg. „V. alkalommal gyûlünk össze a Film.dok Fesztiválra, s visszaemlékezve úgy gondolom, hogy mindenképp érdemes volt ebbe a projektbe belekezdenünk Az eredmények között könyvelem el azt, hogy jó néhány dokumentumfilm nálunk kezdte el nemzetközi pályáját, a háttérmunka és szervezés érdeme azonban mindenképpen Farkas Györgyöt, a Fesztivál igazgatóját és csapatát illeti.” Rövid felszólalása után átadta a szót Ráduly Róbert Kálmán polgármesternek: „Három esztendõvel ezelõtt elszegõdtünk közösen a dokumentumfilm ügye mellett egy közös partnerségben, és úgy gondolom, ez egy mindenképpen kiszámítható együttmûködés, és mint ismeretes, manapság a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb feltétel. Úgy gondolom, az évrõl évre tartalmasabb fesztivál hátterében komoly elõkészítõ munka van, komoly szervezõi, odaadó tevékenység és stabil partnerség. Városunk nem csak ezen az egy héten lett gazdagabb és kap betekintési lehetõséget a dokumentumfilm világába – így a világról magáról kapva képet –, hanem, és kihangsúlyoznám: ma városunk gazdagabb egy '56-os emlékmûvel, amely nem jött volna létre a jelenlegi formában és töltettel – erre csak a dokumentumfilm-fesztivál segítségével kerülhetett sor –, hiszen ott szembesültünk Szoboszlay Aladár perével, az '56-os eseményekkel. Ez egy olyan nyeresége, eredménye a fesztiválnak, amely minket, engem is személyesen az együttmûködésre emlékeztet. A képkockák, alkotói meglátások, valóságos szeletei a mának, és nagyon jó visszatekintésre fognak alkalmat adni a jövõben. Hogyha léteznek ezek a filmek, akkor van, amire visszatekinteni néhány

AZ V. FILM.DOK FESZTIVÁL – „NÉZZ, HOGY LÁSS” –

évtized múlva is, ha meg nincsenek, akkor nyilván átveszi helyüket a fikció, a mese, a rege és a monda. Tudvalevõ, hogy ebben az országban nagy tradíciója van a mesének, regének, mondának, hiszen eléggé foghíjasok a tényszerû, valósághû lenyomatok. Én mindenképpen köszönetet szeretnék mondani a szervezõ stábnak ezért a partnerségért, hiszen ez is jelzi azt az emberi közelséget, amellyel az elmúlt két alkalommal egymást támogatva tudtuk ezt a fesztivált tetõ alá hozni. Azt gondolom, a fesztivál történetének példaértékû vonatkozása, hogy a helyi kultúrabarátok, a szervezõ stáb tagjai barátként tudtak az elmúlt években együttdolgozni, és a fesztivál után szintén barátként tudtak majd idõszakosan elválni. Minden úgy lett elkészítve, kivitelezve, hogy az egy hosszú távú kapcsolatnak a lehetõségét magában hordozta. Ezt szeretném az idénre is megidézni, és azt szeretném, ha ebben a baráti szellemben válnánk el a fesztivál végén, és ugyanebben a szellemben készítenénk elõ a következõ dokumentumfilm-fesztivált. Köszönöm, hogy olyan városban, olyan világban élhetek, ahol egy ilyen esemény

5. szám, 2008.

meggyökerezhet, és gazdagabbá tehetjük közösségünket és saját magunkat egyaránt.” Farkas György, a fesztivál igazgatója a rendezvény technikai hátterét világította meg, elmondva, hogy idén a versenyfilmek nagy része megnézhetõ a fesztivál weboldalán (www.dok.ro) a rendezvény ideje alatt. Kiemelte, hogy sokkal jobb technikával állnak a nézõk szolgálatára idén, jobb a projektor, a vászon, és nem utolsósorban nívósabbak a filmek. Ugyanakkor kitért arra, hogy idén szándékosan kevesebb film szerepel a fesztiválon, hiszen a visszajelzések szerint a túl sok produkció nagyon leterheli a nézõket, így viszont sokkal erõsebb a „mezõny”, mint az elõzõ években (43 versenyfilm és 3 játékfilm). A versenyprogram megosztási aránya: 50 százalék magyarországi, magyar alkotás, 30 százalék erdélyi magyar alkotás, 20 romániai, román alkotás. A fesztivál helyszíne, mint az elõzõ években is, egy kávézó formájában interaktív volt, napközben vagy este a látott filmekrõl lehetett eszmét cserélni, ezekhez a megbeszélésekhez bárki csatlakozhatott, nézõ kérdezhetett a zsûri válaszolhatott.

Idén is Csíkszereda volt a házigazdája a Magyar–Román Dokumentumfilm Fesztiválnak. * Fotó: Ady András

4

KRÓNIKA

5. szám, 2008.

MI TÖRTÉNT 2008. ÁPRILIS – MÁJUSBAN A VÁROSBAN? CSÍKSZEREDAI ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA Április 14.

Énekelt versek a Szélkiáltóval * Nagy sikerrel koncertezett Csíkszeredában a pécsi Szélkiáltó együttes. Az 1974-ben alakult zenekar tagjai délben a József Attila Általános Iskola diákjait varázsolták el megzenésített verseikkel, este pedig a középiskolásokból verbuválódott közönségnek szereztek nagy örömet. A Költészet Napja alkalmából szervezett két koncerten fõszerepet kapott a vers, de a diákoknak is lehetõségük volt arra, hogy színpadra álljanak, és szokatlan hangszert szólaltassanak meg: a „hangollót”. Április 15.

Látványos változások a poliklinikán * Hófehér, frissen meszelt falak, néhány orvos rendelõje elõtt kicserélt székek, felújított mellékhelyiségek látványa fogadja a csíkszeredai poliklinikára betérõ betegeket. Egy más világ az ezelõtt egy hónappal látottakhoz képest. Más változás is van a járóbeteg-rendelõben, igaz, ez már inkább az ott rendelõ orvosok számára fontosabb. A folyosók, valamint a lépcsõház falai frissen vannak meszelve, festve, a márciusban fényképpel is bemutatott, döbbenetes állapotban lévõ mellékhelyiségben új a vécékagyló, kicserélték a csaptelepet, fehéren ragyog a kézmosókagyló. Igaz, a vécékagylón nincs mûanyag ülõke, de lesz az is – ígérte a kórházigazgató, aki folyékonyszappan-tartók, kézszárítók vagy papír kéztörlõk elhelyezését is fontolgatja. Ha mindez megvalósul, akkor már a poliklinikára járó betegek pályarészén a labda, hogy mindez meg is maradjon. Április 19.

Fejlesztési központ alakult * Székelyföldi fejlesztési központ megalakulását jelentette be Csíkszeredában dr. Biró A. Zoltán professzor, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) dékánja. A társadalomkutató az egyetem által vendégül látott szakmai tanácskozáson jelentette be az új intézmény megalakulását. Közölte, hogy két civilszervezõdés – a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, valamint a sepsiszentgyörgyi székhelyû Háromszéki fejlesztési és kutatási központ – jogi alapokra helyezett együttmûködéseként jött létre. Az új intézmény szakmai vezetését Biró A. Zoltán látja el, az ügyvezetés feladata Olosz Gergely sepsiszentgyörgyi társadalomkutatóra hárul. Az intézmény egyik legfontosabb projektje az önálló székelyföldi fejlesztési régió koncepciójának kidolgozása lenne, a projekt vezetésével pedig Csutak István volt integrációs államtitkárt, a regionális politika szakértõjét bízták meg. A megbeszélés során megfogalmazódott a Székelyföld-kérdés politikamentessé

5

tételének igénye, úgyszintén a fejlesztési régió és a székelyföldi autonómia kérdése különválasztásának szükségessége is. Április 22.

Csatornabõvítésre pályáznak * Közel ötmillió lej értékû beruházás finanszírozását pályázza meg Csíkszereda. A csatornahálózat kibõvítése Zsögödre és Szentlélekre elnevezésû projekt megvalósíthatósági tanulmányát rendkívüli ülésen fogadta el az önkormányzat. A város a Középrégió Fejlesztési Ügynökség környezetvédelmi beruházási programja keretében kíván támogatást szerezni. Ráduly Róbert Kálmán polgármester az ülést követõ sajtótájékoztatón elmondta, az önkormányzat Zsögöd, Zsögödfürdõ, Fitód, Csíkszentlélek és Csíkmindszent csatornázási munkálatainak 90 százalékos finanszírozására pályázik. Ha sikerül megvalósítani ezt a projektet, akkor elmondható lesz, hogy az Olt bal partján elterülõ városrészekben teljes mértékben kiépül a csatornahálózat, mindössze Csiba és Erdõalja marad e nélkül. Amennyiben sikeresnek bizonyul a csíkszeredai pályázat, a feltehetõen 13 hónapig tartó munkálatok valószínûleg a jövõ évben kezdõdnének. Április 24.

Ezistudas-elõadás a Zsögödi Képtárban * A www.ezistudas.zs szabadegyetem negyedik évfolyamának elsõ elõadásával nyílt meg idén a Zsögödi Képtár. Az elõadás témája A nagybányai mûvésztelep volt, amelynek a 20-as évekbeli élõ hagyománya Nagy Imre mûvészetét jelentõsen befolyásolta. Az elõadás egyben bevezetõ volt a hasonló címmel május 7-én megnyílt kiállításhoz. Házigazda Szabó András fõmuzeológus-kurátor, meghívottak: Gyarmati Zsolt múzeumigazgató, Túros Eszter mûvészettörténész és Márton Árpád festõmûvész voltak.

Április 27.

Könyvbemutató Reményik Sándor életérõl * A csíkszeredai evangélikus–lutheránus gyülekezeti központban a Reményik Sándor életét képekben, levelekben, újságcikkekben és versekben összefoglaló, A lámpagyújtogató címû könyvet ismerhette meg az olvasóközönség. A Kolozsváron megjelent kötet szöveg- és képanyagát Hantz Lám Irén nyugalmazott tanárnõ válogatta, a vasárnapi könyvbemutatón õ ismertette a kiadványt. Közremûködött Gali Teréz dalénekes, aki gitárkísérettel adott elõ megzenésített Reményikverseket. Április 29.

Háborús Veteránok Napja * Elsõ alkalommal tartották meg az országban a háborús veteránok napját. A Hargita megyei veteránok szövetsége Csíkszeredában szervezett megemlékezést. A különbözõ katonai alakulatok, illetve közintézmények képviselõi a városközpontban megkoszorúzták a román katona emlékmûvét, majd ugyancsak koszorúkat helyeztek el a hõsök temetõjében is. Május 2.

Szakmai elismerés dr. Borsa Istvánnak * Pápai Páriz Ferenc-díjjal tüntették ki dr. Borsa István fõorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgõsségi Kórház bõrgyógyászati osztályának vezetõjét Nagyváradon. A Pápai Páriz Ferencrõl, Erdély hírneves orvostudósáról elnevezett díjat a tudós nevét viselõ alapítvány évente 1–3 folytatás a 6. oldalon

Április 25.

Tanácsülés Csíkszeredában * A Márton Áron és a Segítõ Mária Gimnáziumok udvarára tervezett sportterem építése érdekében területcserét hajt végre a város a katolikus egyházzal – szavazta meg rendes ülésén az önkormányzat. A testület arról is döntött, hogy a jelenlegi 135-rõl 168-ra emelik a taxisengedélyek számának felsõ korlátját.

Kancellári kinevezés a Sapientián * A Csíkszeredai Gazdasági- és Humántudományi Kar keretében mûködõ Humán tanszék testületi nyíltszavazata, valamint a Kari tanács titkos szavazata alapján a Sapientia EMTE Szenátusa 2008. április 25-i ülésén dr. Balázs Lajos egyetemi docenst kinevezte a kar kancellári beosztásába, folyó év május 1-jei hatállyal.

Nagy P. Zoltán fotómûvész, Címerem: fény és árnyék címû életmûalbumának bemutatója. * Fotó: Ádám Gyula

KRÓNIKA – KULTÚRA folytatás az 5. oldalról

orvosnak, gyógyszerésznek ítéli oda, kiváló szakmai és tudományos munkájuk elismeréseként. Idén ketten vehették át a szakmai kitüntetést: Sipos Emese, a marosvásárhelyi orvosi egyetem gyógyszerészeti karának elõadótanára, valamint Borsa István, csíkszeredai bõrgyógyász fõorvos. Dr. Egyed Imre professzor a Borsa fõorvos munkásságát méltató laudációjában arról beszélt, hogy a díjazott számtalan külföldi továbbképzõjérõl mindig hazatért, mindig hozott magával valami újat, amit ott tanult, azt itthon kamatoztatja. Május 5.

Címerem: fény és árnyék * A csíkszeredai Megyeháza Galériában ritka mûvészeti esemény részesei lehettek mindazok, akik tisztelik és becsülik Csíkszereda újabb kori történetének elsõ számú fotóriporterét, a Hargita, majd a Hargita Népe egykori belsõ munkatársát, Nagy P. Zoltán fotómûvészt. A VIII. Hargitai Megyenapok keretében mutatták be a fotósnak a Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Kulturális Központ támogatásával megjelent, díszes kiállítású, Címerem: fény és árnyék címû életmûalbumát, amelynek mûvészi megtervezése és kivitelezése a fiatalabb pályatárs, a munkát önzetlenül felvállaló Ádám Gyula grafikusi tehetségét dicséri. A magyar, román és angol nyelvû, gazdag életrajzi és kritikai adatolással ellátott fotóalbumot, amely a gyergyószentmiklósi F&F International Kiadó és Nyomda mûhelyeiben készült, Ferenczes István költõ, a Székelyföld folyóirat fõszerkesztõje mutatta be, majd a gyûjtemény legjellegzetesebb képeibõl idõszaki kiállítás nyílt. Május 6.

Pünkösdi szakrális fotók tárlata * A csíkszeredai Prisma fotóklub pünkösdi szakrális témájú kiállításra várta az érdeklõdõket a csíkszeredai Szakszervezetek Mûvelõdési Házába. A kiállítást Túros Eszter mûvészettörténész nyitotta meg. Kiállító klubtagok: Szabó Attila, Hátszegi Csaba, Incze Domokos, Incze László, Labancz István, Fazakas Gabriella, Veres Nándor, Görbe György, Vitos Hajnal és Teutsch Alpár, a klubbon kívüli fotómûvészek: Nagy P. Zoltán, Ádám Gyula, Kristó Róbert, Mosui Tibor és Csiszér András.

Május 8.

Európa Napi vetélkedõ * Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata az elõzõ évekhez hasonlóan ebben az évben is megszervezte az Európai Unióval kapcsolatos általános ismereteken alapuló Európa Napi vetélkedõt a város középiskolásai számára. Idén a vetélkedõre hét, csíkszeredai középiskolás diákokból álló ötfõs csapat nevezett be, csapatonként egy kísérõtanárral.

Életmûdíj Zsigmond Mártonnak * A Hargitai Megyenapok alkalmával az idei életmûdíjak kiosztásakor a kitüntetettek között volt Zsigmond Márton csíkszeredai képzõmûvész is, aki pedagógusi munkásságával sokat tett a fiatal tehetségek felfedezéséért és bátorításáért. Május 9.

Illúziók és boldogságkeresés * Az évad utolsó premierjéhez érkezett a Csíki Játékszín,

5. szám, 2008.

melynek során Szép Ernõ Lila ákác címû színmûvét mutatta be, Parászka Miklós rendezésében. A darabot májusban és júniusban láthatja a közönség. Eredményértékelés a Városházán * Örömteli eseménynek nevezte sajtótájékoztatóján Ráduly Róbert Kálmán, hogy egy nappal korábban a megyei tanács Csíkszeredának ítélte oda a megye legtisztább városa címet. A megyeszékhely polgármestere szerint emeli a díj értékét, hogy kétszer egymás után sikerült azt megszerezni. „Az elmúlt négy év munkájaként is lehet ezt értékelni” – nyomatékolta. Ráduly köszönetet mondott a város lakóinak is, akik szerinte jelentõs mértékben hozzájárultak az eredményekhez. Hozzátette, a díj birtokában nem dõlnek hátra, a jó irányt tartva tovább kívánják folytatni a város fejlesztését, szépítését.

(Az összeállítás a Csíki Hírlap és a Hargita Népe nyomán készült.)

MEGVÁSÁROLHATÓ KIADVÁNYOK

Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának 131-es számú irodájában (tel.: 371 464) megvásárolható a 2007-es Városnapok alkalmával bemutatott három rangos kiadvány: – Lóránth László – Sümegi György Nagy István címû monográfiája – 65 lej. – Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története – 120 lej (10 példány fölött pedig 100 lej). – Sövér Elek 1937–1982 (emlékkiadvány) – 30 lej.

– A 2007-es Csíkszeredai Városnapokon a Nagy István Emlékülés keretében elhangzott elõadások anyagát a Pallas-Akadémia gondozásában a Csíkszereda Kiadóhivatal jelentette meg. A kiadvány ára: 10 lej. Továbbá: – A mi Nagy Imrénk. – Csíkszereda Kiadóhivatal. A kiadvány ára: 25 lej. – Szabó András: A bõfény forrása. Zsögödi Nagy Imre. Ára: 65 lej.

Május 7.

Megnyílt A nagybányai mûvésztelep címû kiállítás * Ismét felpezsdült Csíkszeredában a kulturális élet. A nagybányai festõiskola mintegy húsz mûvészétõl válogatott több mint félszáz remekmûvet bemutató csíkszeredai kiállítás jelentõs ûrt kíván pótolni az erdélyi magyarság kulturális identitásában. A hivatalos keretek között megnyílt tárlat a Csíki Székely Múzeumban július 18-ig látogatható.

6

5. szám, 2008.

VÁROSHÁZA – KULTÚRA ANYAKÖNYV

– 2008. ÁPRILIS –

SZÜLETÉSEK

Albert Noémi Bartha Anita Lõrincz Kitti Cilian Rareº Gábor Bianka Russu Réka-Andrea György Sándor Albert Vivien-Ágnes Almãºan Diana-Camelia Kelemen Bernadett Biró Renáta Janovits Emõke Köllõ László-Imre Katona Beatrix Antal Antónia Vonica Vivien-Alice Cioancã David-Constantin Domahidi-Dóczy Bálint Chiriac Ionuþ-Daniel Portik David-Alexandru Gergely Márk Paraditza József Kovács Ádám Mihai Dragoº-George Antal Hanna-Bernadett Gráncsa Olga-Klára Elekes Gréta Madarász Tímea Forró Hanga

László Nikoletta Demeter Szilárd Rostás Zoró Imre Karin-Anett Márton Norbert Moldovan Adél György Márton Szõke Tünde Balázs Nóra

ELHALÁLOZÁSOK Pál Ana Balog Ana Kis Varvara Petres Ana Málnási Irena Székely Elisabeta Orbán Sándor András Iuliu Reiszki Elisabeta Hogea Gheorghe Márk-Albert Maria Ion Ana Farkas Adalbert Bota Valeria Szász Emeric Idrai Lenche Pîrvu Ioan Burus Grigore Demeter Elisabeta

Fülöp Ilona Bartha Edith Orbán Blasiu Páll Irma Sándor Berta Cuºcovski Gheza Pakucs Iosif Cocu ªerban-Macedon

HÁZASSÁGKÖTÉSEK

Gábor Péter – Bodor Mónika Csilip Róbert – Albert Erika Bodor Sándor – Mihály Kinga Farkas István – Máté Csilla Olaru Costel – Hainealã Mária-Enikõ Vezsenyi Gyula – Bálint Zsuzsanna Gábor János – Gábor Katalin Biró Zsolt – Horváth Enikõ Ignácz Zsolt-István – Darvas Mária-Magdolna Adorján Endre – Birgiszer Bíborka Guczuly Ladislau – Lãzãrescu Cristina Demeter László – Iuhász Ágota Szávuly István – Biró Kinga-Katalin Portik Attila – Gergely Mónika Lurcza Levente – Váncsa Réka Grenros Teodor-Sorin – Gál Mária Kovács Imre – Péter Edit Erõss Botond-Árpád – Péter Ildikó-Adél Tokos Attila – Gábos Erika Szabó Tibor-Robert – Lukacs Andrea

CSÍKSZEREDA VOLT A TISZAÚJVÁROSI VÁROSNAPOK DÍSZVENDÉGE

Május 15-én sajtótájékoztató keretében számolt be Ráduly Róbet Kálmán polgármester és meghívottai – Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója; András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, valamint Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója – Csíkszeredának a Tiszaújvárosi Városnapokon díszvendégként való részvételérõl. Az elöljáró hangsúlyozta, hogy a látogatás különlegességét az adja, hogy ezúttal a díszvendégként meghívott megyeszékhelyi delegáció tulajdonképpen a város kulturális értékeit kiemelten ápoló, fontos intézményei által képviselteti magát, mintegy felajánlva a magyarországi testvérvárosnak mindazt, amire Csíkszereda a legbüszkébb lehet. Ugyanakkor elmondta, hogy a 2006-ban Kaposváron megszületett Zsögödi Nagy Imre magyarországi vándorkiállítás gondolata nem csak a szándék szintjén maradt, hanem immár Kaposváron és Gyulán keresztül, Tiszaújvárosba – harmadik állomására – is eljutott. A kiállítás jól átgondolt célja, hogy festõ-büszkeségünket a magyarországi kultúrakedvelõk számára is ismertté tegye.

7

Gyarmati Zsolt méltatta a helyi, valamint a határon túli magyarság számára Zsögödi Nagy Imre és a vándorkiállítás fontosságát, ennek bizonyítéka, hogy Kaposváron és Gyulán közel ötezer nézõ tekintette meg a kiállítást. A tárlat következõ helyszínei: Óbuda (július elején), majd Kecskemét vagy Balmazújváros (augusztusban), Cegléd (szeptemberben), Miskolc (októberben). Parászka Miklós elmondta, hogy a jelenlegi színházi évadban már több magyarországi turnét tudhatnak maguk mögött, és hogy nagy örömmel tesznek eleget a tiszaújvárosi meghívásnak, fõleg, hogy az itthon is nagy közönségsikert aratott Hegedûs a háztetõn musical külön kérése volt a testvérvárosnak. Tiszaújvárosban a Holttenger produkcióval lépett fel a Hargita együttes, a Jánosi Együttessel közös elõadásban. A kétfelvonásos összeállításban a Mezõség zenéjét, népdalait, táncait valamint történelmét mutatták be. András Mihály igazgatót kérdeztük a produkció üzenetérõl: „Központi üzenete az összefogás, ezen gondolat köré csoportosul az egész produkció. A mezõségi szórványmagyarságról szól,

azért, mert hajlamosak vagyunk elfeledkezni róluk, mint ahogy a szórványban élõ magyarokról általában, s rendkívül fontos, hogy õket, létüket, értékeiket is a figyelem központjában tartsuk. Valójában egy segélykiáltás is a mûsor, mert jelenleg egy értékválságban élünk, pontosabban egyre többen – népi kultúrának tartva azt – egy értéktelenebb zenének, táncnak hódolnak, holott sokkal értékesebb, nagyobb kincsekkel rendelkezünk. Itt, különösen Erdélyben olyan gazdagok vagyunk, hogy néhol falvanként gazdagabbnak mondhatjuk magunkat, mint az egész ország. Szükséges tehát a hazai vagy határon túli kulturális vagy nevelõ intézmények szintjén az összefogás, azért, hogy a jövõ nemzedékét felvilágosítsák, hiszen könnyebb õket az értékeinkre nevelni, mint a felnõtteket átnevelni. Ugyancsak az összefogás gondolatát hangsúlyozza a produkció felépítése is: a fotográfia, történelem, néptánc, népzene és az irodalom összefogását.”

VÁROSHÁZA – KÖZÉRDEKÛ RÖVID VISSZAPILLANTÁS A PÜNKÖSDI BÚCSÚRA

A kedvezõtlen idõjárás ellenére, sok ezer hívõ zarándokolt el ebben az évben is Csíksomlyóra, hogy a Szûzanyához imádkozzon. Esõernyõktõl volt tarka a két Somlyó hegy közötti nyereg, a zarándokok között képviseltette magát mind a nagyvilágba szétszóródott, mind pedig a hazai magyarság. A Nyeregben a zarándokoknak ebben az évben Schönberger Jenõ szatmári püspök adta át a pünkösdi üzenetet. A püspök felszólalásában arra kérte a jelenlévõket, hogy igazi, egy életen át követendõ útnak csak a Szûz Mária által kijelölt utat tekintsék, ezt a példaértéket tartsák mindig szem elõtt, legfõképpen akkor, amikor gyermekeikre, tulajdonképpeni jövõjükre, a szabadság letéteményeseire gondolnak. Idén a csíksomlyói közösség kérésére városunk vezetõsége speciális intézkedéseket hozott, úgy értékelve, hogy a búcsújárás üzenetét, fényét nem csorbíthatja a – sajnos, egyre inkább legfõbb spirituális ünnepünkre is begyûrûzõ – kommersz-gondolkodás. A polgármesteri rendelet értelmében a Szék útján, a zarándokok fõ felvonulási útján kereskedelmi tevékenységet nem folytathattak, csakis a magánterületeken, a tulajdonosok beleegyezésével a kapukon belül, vagy udvarokon. Ezen rendeletnek, meg a szolgálatot teljesítõ több száz rendõrnek (közöttük magyarországi rendfenntartó erõk is képviseltették maguk), a riadókészültségben lévõ mentõszolgálatnak és tûzoltók jelenlétének köszönhetõ többek között, hogy az idei pünkösdi búcsú hangulatát, a zarándokok felvonulását nem zavarta meg semmi. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala köszönetet mond ezúton minden hívõ-zarándoknak, Csíksomlyóra látogató vendégnek, de a rendezvény lebonyolításában tevõlegesen közremûködõ intézményeknek, hatóságoknak a felelõsségteljes és alkalomhoz méltó viszonyulásért.

EURÓPA NAP VETÉLKEDÕ

2008. május 8-án Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyûléstermében került sor az immáron hagyományosnak tekinthetõ Európa Napok vetélkedõre. A rendezvény zsûrizését Antal Attila alpolgármester, a polgármesteri hivatal keretében mûködõ Európai integrációs és projektmenedzsment iroda vezetõje, Dósa Eszter, valamint a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal küldötte – Janovits István felügyelõ vállalta. A verseny moderátori szerepkörét Orbán Zsolt önkormányzati képviselõ, tanár látta el. Az Európai Unióra vonatkozó – tematikusan csoportosított –, kérdéseken való megmérettetésre idén hét, csíkszeredai középiskolás diákokból álló ötfõs csapat nevezett be, csapatonként egy kísérõtanárral: Segítõ Mária Római Katolikus Gimnázium, Octavian Goga Kollégium, Nagy István Zene- és Képzõmûvészeti Szakközépiskola, Joannes Kájoni Közgazdasági Iskolaközpont, Márton Áron Gimnázium, Kós Károly Építõipari Szakközépiskola, Venczel József Faipari Iskolaközpont. A tavalyi évhez képest bõvülõ ismeretfeltáró módszerek (pl. interaktív, kérdezz-felelek típusú problémák, meghatározások, vagy az EU vezetõ személyiségeinek felismerése stb.) eredményeit a bizottság helyben értékelte. Az összesített eredmények alapján az elsõ helyen a Márton Áron Gimnázium csapata végzett, második helyezést a Joannes Kájoni Közgazdasági Iskolaközpont diákjai érték el, harmadik helyet pedig az Octavian Goga Kollégium. A verseny végén a zsûri könyvjutalommal díjazta az elsõ helyezést elért csapatot.

5. szám, 2008.

A HÕSZIGETELÉSI ÉS ARCULATFELÚJÍTÁSI PROGRAM JELENLEGI ÁLLÁSA

A 2006-ban indult hõrehabilitációs program hármas partnerségben valósul meg: a tulajdonosi társulás (33%-os önrész), a helyi önkormányzat (33%) és a központi kormányzat között (34%). Elsõ lépésként elkészültek a tömbházak energetikai átvilágításával kapcsolatos tanulmányok (a központi kormányzat feladata), majd a szakvéleményezések alapján a megvalósíthatósági tanulmányok és a kiviteli tervek. 2006-ban tíz tulajdonosi társulás jelentkezett a programba, ebbõl 2007-ben megvalósult egy lakótömb rehabilitációja (Mérleg utca 2., a Potozky László vezette tulajdonosi társulás) és elkezdõdött a Fûzfa utca 2 (A, B, C lépcsõházak) szám alatti lakótömb hõrehabilitációja. A fennmaradó nyolc tulajdonosi társulásból idõközben egy visszalépett. A hõszigetelési és arculatfelújítási programban maradó hét társulás esetében folyó év május 15-én történt meg a kivitelezõ cég kijelölése. A hõszigetelési programban maradó tömbök: Fûzfa utca 1., 7., 9., 11-es; Kõrösi Csoma Sándor utca 4.; a Tetõ utca 9A; és Tudor utca 21. szám. 2007-ben, nagyrészt az Mérleg utcai lakótömb sikeres hõrehabilitációja példáját követve, újabb hét tulajdonosi társulás csatlakozott a programhoz: a Fûzfa utca 3., 5.; a Nárcisz sétány 1., 2.; a Kõrösi Csoma Sándor utca 3. és 6., valamint a Decemberi Forradalom utca 13-as szám. A program továbbra is a helyi önkormányzat bizalmát élvezi és nyitott bármely, csatlakozó tulajdonosi társulás felé.

ÜNNEPELT A TULIPÁN NAPKÖZI OTTHON

Május 14-én kettõs ünnepre volt alkalma a csíkszeredai Tulipán napközi otthonnak. Egyrészt a 2002-es névadásról emlékezett meg az egykori kötöttárugyári napköziként ismert intézmény vezetõje – Máthé Terézia –, másrészt pedig köszönetét fejezte ki a napközi és udvarának felújítási munkálataiért. Az igazgató kiemelte, hogy intézményük 2007 novemberében kapott ígéretet a felújításokat illetõen, majd Hajdu Gábor önkormányzati képviselõ decemberben értesítette az intézmény vezetõségét, hogy a tervezett munkálatokra (kerítés, játszótér, óvodai csoportszobák felújítása, nyílászárók cseréje) 155 000 ezer lej kormánytámogatásban részesülnek. Az intézményvezetõ köszönetét fejezte ki ugyanakkor az eredmények elérésében hathatós, önzetlen segítséget nyújtó, az ünnepségen részt vevõ mindenik félnek: Borboly Csabának, a megyei önkormányzat alelnökének, Csíkszereda Megyei Jogú Város vezetõségének, a Hargita Megyei Tanfelügyelõségnek, valamint a Tulipán áruház vezetõjének. Borboly Csaba alelnök és Ráduly Róbert Kálmán polgármester felszólalásaikban méltatták a példás összefogást, amely révén a megyei és városi önkormányzatok vezetõi és munkatársai, a tanfelügyelõség, a Tulipán napközi munka- és szülõi közössége és nem utolsósorban a vállalkozói szféra sikerre vitték a felújítás tervét.

CSÍKSZEREDA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA ELÖLJÁRÓINAK FOGADÓÓRÁI:

Név: Ráduly Róbert Kálmán

Tisztség:

Polgármester

Antal Attila

Alpolgármester

Szõke Domokos

Alpolgármester

Paizs Gyöngyi Juliánna

Jegyzõ

Idõpont: szerda 11.00 - 13.00 csütörtök 12.00 - 14.00 minden nap – elõjegyzés szerint szerda 10.00 - 13.00

Feliratkozás: Közönségkapcsolati iroda, 44-es sz. Közönségkapcsolati iroda, 44-es sz. Közönségkapcsolati iroda, 44-es sz. Közönségkapcsolati iroda, 44-es sz.

Az esetleges problémák hatékony megoldása érdekében, valamint, hogy a meghallgatásokban ne legyen fennakadás, kérjük, jelezze szándékát a közönségszolgálati irodán (földszint, 44-es iroda) és igényeljen elõjegyzést. Tel.: 0040-266-315 123

CSÍKSZEREDA, az Önkormányzat és a Városháza havi kiadványa eljut most már az Ön postaládájába is. A kézbesítési módra, illetve tartalomra vonatkozó észrevételeit eljuttathatja hozzánk az alábbi elérhetõségek valamelyikén: Kiadja Csíkszereda Megyei Jogú Város – Vár tér 1 szám, 530110. Telefon: 0266-315120. Fax: 371165. E-mail: [email protected]; [email protected]; http://www.szereda.ro Szerkeszti: Ady András; Lapszámunk munkatársai: Cseke Gábor, Fekete-Kászoni Rita, Sándor Elemér; Korrektúra: Prigye Kinga; Nyomdai munkálatok: ALUTUS Rt.

8