No title

Magyar VADÁSZLAP 2010/JÚNIUS

CXXXI. (19.) ÉVFOLYAM 6. SZÁM y 2010/JÚNIUS y ÁRA: 700 FT, ELŐFIZETŐKNEK: 600 FT y www.vadaszlap.hu

A szerkesztőség címe: 1031 Budapest, Rozália u. 59/a. Tel./fax: +36-1/242-0042 Mobil: +36-70/702-5000 e-mail: [email protected]

Előfizetési akció Zilai János, a Gemenc Zrt. karapancsai fővadásza, vérebvezető és nemzetközi bíró szerint miért érdemes a Magyar VADÁSZLAP-ra előfizetni? - Mert számomra értéket közvetít. Szeretem a szókimondását, a szakmai cikkek változatos témáit, a szerzők hitelességét, hogy van benne a szakemberek és a sportvadászok számára is tartalmas olvasnivaló. Az előfizetésnek pedig azért van értelme, mert olcsóbb és kényelmesebb, mintha az újságárusnál venném meg. Ráadásul előfizetőként már egy-két nappal korábban kapom meg a lakásomon, nem kell utánajárnom, keresgélnem az újságos-pavilonokban, a Tesco-ban vagy a benzinkutakon. Ha ehhez hozzáteszem, hogy az előfizetők még egy plasztik-kártyát is kapnak, amivel jövőre előfizetési és júliustól vásárlási kedvezményekhez is jutnak, nem csak nekem, de mindenkinek megéri az előnyösebb, kényelmesebb, kifizetődőbb előfizetés. A Magyar VADÁSZLAP-ot az év végéig (hat hónap) most kedvezményesen, 3000 forintért lehet előfizetni.

YA

ÁRT K Z S Á

AD

Az előfizetési akció kedvezményei 2010. június végéig érvényesek!

Az előfizetést követően a VADÁSZLAP ingyenesen küldi ki minden előfizetőjének a „vadász-kártyát”, amely jövőre az egy-két-három hónapos előfizetői kedvezmény igénybevételének lesz az alapja, plusz 700 elfogadóhelyen 5-10-20 százalékos vásárlási kedvezményt biztosít. (A kártya elfogadóhelyeinek listája a www.edc.hu és a www.vadaszlap.hu honlapokon tekinthető meg.)

AKCIÓS ELėFIZETÉSI SZELVÉNY (Ha csekket kér, kérjük nyomtatott nagybetĦkkel, olvashatóan töltse ki!)

á sz M Vadá 0 0000

Megrendelem a Magyar VADÁSZLAP-ot 2010 második félévére és vállalom a 3000 forintos előfizetési díj befizetését. A leggyorsabb: belföldi postai pénzesutalványon küldöm el az előfizetési díjat. Az egyszerű: átutalással fizetek. Az átutalást a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet 65100149-11301439 számlaszámra teljesítem. A legkomplikáltabb: csekket kérek.

tyás

in ein óhely ogad b ellffo lu C t n tġ iscou inthe ro D gtek z Eu e me ult a rték ogos é j jo m ja re. tató n yek elmu bevételé edvezmé i, a ffe y k tagja kárty ek ig igén és a ület dász gyes A Va ezmény ek listája ális E lhatják. v r . ly d u n e e o lt h p ak Ku dó zná honla lfoga i has szati Az e .edc.hu Vadá elġÀzetġ w lag a plġ P a ww zere izáró DÁSZLA s k n t á á VA atric kárty t gyar dos m Ezt a int a Ma esüle ó y lk . lis Eg vona valam lturá jogosult ya a . t u r K á i e t -k 0 nyes ġség ásza dász -500 A Va ntig érvé re a Vad zerkeszt /702 s s o 6-70 idġp ényesíté ÁSZLAP gy +3 v D a r A v é V 42 Az ar 2-00 Magy és a -1/24 : +36 máció r fo In

A lap postázását és a „Vadász-kártya” kiküldését az alábbi címre kérem: Név: p.hu aszla p.hu .vad la www@vadasz fo in

Cím: Telefon: e-mail:

u ura.h u .h tikult asza tikultura .vad www vadasza vke@

aláírás

Magyar VADÁSZLAP z 2010. június

343

ÍZELÍTŐ KÍNÁLATUNKBÓL:

Williams-Sonoma: Évszakok konyhája

6990,-

Alexandra: 1000 lőfegyver

5999,-

Blaumann Ödön: 100 gímbika DVD

2500,-

Blaumann Ödön: Őznász DVD

2500,-

Blaumann Ödön: Vadászévad 2009 DVD

2500,-

Blaumann Ödön: Vaddisznóhajtások 5. DVD

2500,-

dr. Ignácz Magdolna: Vadászatok Dámországban I-II. DVD

Farkas Csaba: Balaton, hal-álom

344

6500,-

Evanics Béla: Ibolyától hóvirágig

500,-

500,-

Farkas Dénes: Nézd és lásd! Kézikönyv az őzről

3200,-

CD-k, DVD-k Balogh I.: Természetlesen a Dinnyési-Fertőn DVD . . 4 680,Vadvirágos patika DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 680,Vértelen vadászat DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 680,Balogh-Schmidt: Madárhangjáték CD . . . . . . . . . 3 120,Tollasbál az erdőn (madárhangjáték) CD . . 3 120,Bársony I. A.: A láp és a pagony dalnoka DVD . . 2 700,Blaumann Ödön: 100 őzbak DVD . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Dámbarcogás, Gyulaj DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Agancsosok DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Dámbikák bírálata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Gímbikák bírálata DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Muflonkos bírálat DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Őzbak bírálat I-II. DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500/db Vad és vadászat DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Vaddisznóhajtások akciójelenetei I-IV. DVD. 2 500/db Vadászévad 2006-2008 DVD . . . . . . . . . . . . 2 500/db Concerto-Boldog: Vadászzene CD . . . . . . . . . . . . 3 150,Dénes Gábor: Tanuljunk kutyául DVD . . . . . . . . . 1 350,Erdő P.R. Bt.: A magyar erdő királya DVD. . . . . . . 3 000,A természet művészei DVD . . . . . . . . . . . . . . . 4 500,Dámszarvasok földjén DVD . . . . . . . . . . . . . . . 3 000,Halmágyi: Vadászatok idegen tájakon CD . . . . . 3 200,Heltay I.: Amit a nagyvadról tudni illik DVD . . . . 5 550,Hidvégi Béla: A vadontól a múzeumig DVD. . . . 2 900,Homoki-Nagy: Cimborák I–II. DVD . . . . . . . . . . 1 350/db Hunting Videó: Afrika Erfahrungen DVD . . . . . . 8 900,Bockfieber DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 900,Der Traumbock DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 900,Die Welt des Rehbocks DVD . . . . . . . . . . . . . . . 8 900,Elefantenjagd DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 900,Hirschpirsch und Drückjagd DVD . . . . . . . . . 8 900,Jagd im Massailand 1-2. DVD . . . . . . . . . . . . . . 8 900,My Very Best Buck DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 900,Schwarzbären DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 900,Serengeti-Jagd in Afrikas Juwel 2 DVD . . . . 8 900,Sommerböcke DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 900,Traumtrophäen in Ungarn DVD . . . . . . . . . . . 8 900,Ignácz M.: A nagyvad társas vadászata DVD . . . 3 800,Mormotától a fürjvadászatig DVD . . . . . . . . 3 800,Élőhelygazdálkodás... I.-II. DVD . . . . . . . . . . . . 5 000,Őzhívástól a vaddisznóhajtásig dupla DVD . . 6 500,Szalonkától a vadlibáig dupla DVD . . . . . . . . 6 500,Szarvasbőgés, vaddisznóhajtás DVD . . . . . . 4 500,Vadászati Múzeumok DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 3 800,Vaddisznóhajtástól... DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 500,Világrekordok nyomában I-II. DVD . . . . . . . . 4 700,Kossuth Kiadó: Magyarország gombái CD . . . . . 3 000,Növénytan CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 000,Magyar Közlöny: Muzsika Magyarországról CD . . 1 700,Trófea (törvénytár) CD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 400,Magyar Vadászkürt Egylet: Hubertus Mise CD . . 2 980,MOKÉP: Mo. nemzeti parkjai I-II. DVD . . . . . . . 2 890/db Naturhun Kft.: Hunting in Hungary I-II. DVD . 5 900/db Oxigén Bt.: Csergezán Pál vadvilága DVD . . . . . 6 240,Rácz G.: Tizenkét hónap az erdőn dupla DVD . . 3 150,Rockenbauer:…és még egymillió lépés I-V. DVD. 2 950/db Sáfrány József: Az én Afrikám I-II DVD . . . . . . . . . 2 100,Select Kft.: A bojli éve DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,A csodás észak DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,A harcsázás rejtelmei DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,A nagy cápák nyomában DVD . . . . . . . . . . . . . 1 570,A nagy korallzátony DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,A St. Helens hegy kitörése DVD. . . . . . . . . . . . 1 570,A tenger óriásai DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,A zebra család DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Afrika: A Szerengeti Nemzeti Park DVD . . . . 1 570,Ausztrália DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Az élet eredete DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Az ismeretlen Hawaii DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Az oroszlán család DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Bálnák DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Cápák DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Elképesztő vándorlások DVD . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Farkasok DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Feederbottal állóvízben, folyóvízen DVD . 1 570/db Feederbottal nagypontyokra I-II. DVD. . . 1 570/db Kedvenc horgászvizeink DVD . . . . . . . . . . . . . 1 570,Kerekek és lépések 1-5. DVD. . . . . . . . . . . . . 1 570/db Medvék DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Óriásdévérek földjén DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Pecatúra extra DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Pingvinek vándorlása DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Ragadozók a vadonban DVD . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Trópusi esőerdő DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570,Tüskevár I-II. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 570/db Veszélyes állatok: Majmok DVD . . . . . . . . . . . 1 570,Takács Viktor: A nagyvad találatjelzése DVD . . 5 800,A vadászíjász 1-2. DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 900/db

Takács V.: A vaddisznó vadászata 1-2. DVD . . 4 900/db Hegyi vadászataim – Hidvégi Béla DVD. . . . 2 900,Őzhívás DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 900,Volt egy álmom – Hidvégi Béla DVD . . . . . . . 2 900,Természetfilm: A háztűzőrző DVD . . . . . . . . . . . . . 1 990,A kormorán zátony amforái DVD . . . . . . . . . . 1 990,A Monarchia hajóroncsai 1-3. DVD . . . . . . . . 1 990,A természetvédelem a Hortobágyon DVD. . 1 990,A tűzben született sziget – Izland DVD . . . . 1 990,Árpi bácsi fiókái DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Az élet fagyos szigete – Antarktisz DVD . . . 1 990,Az emberevők földjén DVD . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Az Inari vándorai – Lappföld DVD . . . . . . . . . 1 990,Az ördög szigete – Tasmania DVD . . . . . . . . . 1 990,Budapesti vadon DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Daruvonulás a Hortobágyon DVD . . . . . . . . . 1 990,Egy nap pompa – Tiszavirág DVD . . . . . . . . . 1 990,Életem, utazásaim DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Fagyos oázis – Globális klímaváltozás DVD . . 1 990,Farkaslesen DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990.Grönland DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Hubulák DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Liliputi mimikri DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Lulu, a világszám DVD. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Madagaszkár állatparadicsoma DVD . . . . . . 1 990,Mauritius (A kincses sziget) DVD . . . . . . . . . . 1 990,Óceániai csavargások DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Patagónia tornyai DVD . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Pápua Új-Guinea – Egy másik időzóna DVD. . 1 990,Uys, Jamie: Sivatagi show DVD . . . . . . . . . . . . . . . . 1 280,KLASSZIKUS IRODALOM Avarff y Elek: Vadászképek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 700,Hej! Vadászok! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 500,Bársony István: Az elveszett Paradicsom . . . . . . 2 450,Fekete vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 000,Nyomról nyomra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 730,Magányos órák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 100,Csathó Kálmán: Szarvasbőgés . . . . . . . . . . . . . . . . 2 000,Degenfeld: A vadászszenvedélyről . . . . . . . . . . . . 3 490,Fekete István: A magam erdeiben . . . . . . . . . . . . . . . 950,Az erdő ébredése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 400,Ballagó idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698,Bogáncs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 790,Csend . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 100,Csí és más elbeszélések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 790,Éjfél után . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 600,Egy szem kukorica . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 400,Erdei utakon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 698,Erdély . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Fészekrablás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 400,Gyeplő nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Hú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 790,Kele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 790,Kísértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Lutra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 690,Matula és egyebek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Örökség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 600,Összegyűjtött versek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 000,Őszi számadás (füveskönyv). . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Pepi-kert . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 990,Sárgaréz patkók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 400,Téli berek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 790,Tíz szál gyertya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Tojáshéjdarabkák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 000,Tüskevár (50 éves). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 490,Tűz mellett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Útra kelünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Vadászatok erdőn-mezőn . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 990,Vadászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Vuk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 490,Zsellérek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Gyöngyöshalászi T. Gyula: Vadászösvényeken . . 2 700,Maderspach V.: Az oláhok vérnyomában... . . . . 3 490,Élményeim a nyugat-mo.-i szabadságharcból . 2 980,Havasi vadászataim . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 000,Medve! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 400,Menekülésem Erdélyből . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 980,Makay Béla: Hegyen-völgyön . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 900,Merán Fülöp: Az emlékek nem hazudnak. . . . . . 2 400,Vadászpasszió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 400,Molnár Gábor: Dráma az őserdőben . . . . . . . . . . 2 500,Nozdroviczy: Vadászemlékeim Nagymo.-n . . . . 3 200,Nadler H.: Cserkészeten és lesen Nagymo.-n . . 4 200,A Keleti- és Déli-Kárpátokban . . . . . . . . . . . . . 2 500,Reminiczky Károly: Kassai vadászhistóriák . . . . 2 700,Széchenyi Zsigmond: Alaszkában vadásztam . 2 238,Csui! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 499,Elefántország . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 999,-


AJÁNLÓ Széchenyi Zsigmond: Hengergő homok . . . . . . 1 699,Két kecske . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 499,Nahar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 499,Tanos Pál: Erdőzúgás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 900,Wass Albert: A funtineli boszorkány I-II-III. . . . . 5 000,Adjátok vissza a hegyeimet! . . . . . . . . . . . . . . . 1 380,Farkasverem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 280,Jönnek! Ember az országút szélén. . . . . . . . . 1 275,Mese az erdőről . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 600,Mesék, erdők könyve, tavak könyve . . . . . . . 1 390,Valaki tévedett 1-2-3.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 470/db Válogatott magyar mondák és népmesék . . . 1 380,KORTÁRS IRODALOM Acél Csaba: Kuduláz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 000,Ambrózy Árpád: Nimród csillaga alatt . . . . . . . . . 2 400,Apatóczky: Ettünk falombot... . . . . . . . . . . . . . . . . . . 850,Balogh Gábor: Véges vadászmezők . . . . . . . . . . . . . 450,Bán István: A medve árnyékában. . . . . . . . . . . . . . 2 500,A medve karmai között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 200,Forecasting Natural Disaster . . . . . . . . . . . . . . 5 000,Harc az elemekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Medve 3.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000,Szarvasbőgés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000,Vadóc vakációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 200,X-es . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000,Barassó P.: Vadőr voltam, vadőr lettem újra. . . . 2 400,Békés Sándor: A természet bűvöletében . . . . . . 1 590,Elröppent évek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 680,Emlékekbe kapaszkodva . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 900,Imádkoznak a fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 940,Békés-Körtvélyesi: Vadászotthonok I-II. . . . . . 2 900/db Bornemisza Péter: Varázslatos vadászatok . . . . 3 990,Capstick: Az utolsó elefántvadász . . . . . . . . . . . . . 4 800,Halál a fekete kontinensen . . . . . . . . . . . . . . . . 4 300,Halál a magas fűben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 400,Czifferszky István: Vava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Csiák Gyula, dr.: A pagony dalnoka . . . . . . . . . . . . 2 100,Damaszkin Arzén: A maszáj fennsíkon . . . . . . . . 3 900,Deák I.: Az apróvad és vadászata Erdélyben . . . 2 980,Dinich László: Gazsi bácsi a törzsasztalnál . . . . . 1 970,Dunhill, Alfred: Pipák könyve . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 200,Eibisberger: Nagy nevek – híres vadászok . . . . . 1 680,Evanics Béla: Nászút a Marsra . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 000,Fáczányi Ö.: Kittenberger Kálmán emlékülés . . 3 500,Fejet hajtunk – Vadászati emlékhelyek . . . . . . . 3 500,Fáczányi-Molnár: Vadászősök tisztelete . . . . . . . 2 400,Faragó István: Kápolna a hegytetőn . . . . . . . . . . . . 590,Farkas Zoltán: Murphy horgászik . . . . . . . . . . . . . 1 970,Festetics Antal: Konrád Lorenz világa . . . . . . . . . 5 700,Földi László: Új vadregény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 490,Gál Sándor: Esték és hajnalok . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 900,Gálfalvi: Székelykeresztúr és vidéke vadászata . . 2 200,Gazdag József: Csallóközi vadászatok . . . . . . . . . 1 219,Gera Pál: Állatkerti történetek . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 500,Kalandos természetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . 990,Gyenes István: Öröklés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350,Gyimesi: Ázsia végtelen vadászmezőin . . . . . . . . 6 200,Ázsia végtelen vadászmezőin (bőrkötésben) . 6 200,Európai vadászmezőkön (bőrkötésben) . . . 8 000,Vadászataim a Kárpátokban. . . . . . . . . . . . . . . 4 800,Vadászataim a Kárpátokban (bőrkötésben). . . 8 000,Halmágyi T. I.: Vadászatok idegen tájakon . . . . . 6 400,Hámory Gy.: Kurgánok között a Hortobágyon . . 1 500,Hangay György: A kacagó koponyák földjén . . 2 400,Ahol még kék az ég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 870,Kuszkusz kókusszal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 700,Tábortüzek a dél keresztje alatt . . . . . . . . . . . 1 800,Hankó László: A medvék országa. . . . . . . . . . . . . . 3 000,Hidvégi Béla: Vadászálmok birodalmában. . . . . 3 900,Vadászként a csúcsokon I-II. . . . . . . . . . . . . . . . 7 500,Iglói P.: Perőcsényben puskával és fakanállal . . 2 480,Ignácz Magdolna, dr.: Vadásznapló . . . . . . . . . . . 3 900,Kászoni Z.: A Kárpát-medencei vadaskönyv . . . 1 600,Székelyföldi vadászatok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 300,Vad és vadászat Erdélyben . . . . . . . . . . . . . . . . 1 890,Kemény J.: Medvekalandok a Kárpátokban . . . . 2 500,Kiss J. Botond: Így láttam Indiát . . . . . . . . . . . . . . . 1 950,Kopa János, dr.: Egyperces vadászatok . . . . . . . . 3 990,Kovács Dénes: A vívók apostola... . . . . . . . . . . . . . 3 500,Kovács M. Dóra: Az én Namíbiám . . . . . . . . . . . . . 4 950,Kubasek J.: Jeles világutazók nyomdokain I-II. . 3 500,Lazi Kiadó: A szarvasok háreme . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Fekete István bibliográfia . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 500,Harmat és vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 400,Lovász Sándor: A vadászat lázában - Gelvács . . . . 750,Lükő Sándor: Kalandos vadászatok. . . . . . . . . . . . 2 990,Trófeás történetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Major Richárd: Vadváltók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 680,-


Márok Tamás: A képzelet vadászmezején . . . . . 2 700,Márton Imre dr.: A vadon hívó szava . . . . . . . . . . 3 900,Mess Béla: Emlékszikrák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 700,Két szenvedély rabságában . . . . . . . . . . . . . . . 2 499,Naplemente . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 600,Vadász tanmesék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 999,Motesiky Árpád: Emlékezés Stróbl Alajosra . . . . . 700,Felvidéki vadászörökség . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 100,Vadászörömök – vadászörökségünk . . . . . . 2 800,Nagy D. I.-Nagyné: Vadászatok és vadételek. . . . . 1 400,Oláh-Oláh: Hajnalok és alkonyok . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Palatinus Kiadó: A másvilági vadász . . . . . . . . . . . 2 400,Pető János: Megismerni a vadászt. . . . . . . . . . . . . 1 200,Mit is gondol a vadász? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 690,Mitől hízik a vadász? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 200,Pinkerton, Katherine: Asszony a vadonban . . . . . . 790,Rakk Tamás: Göröngyös égi és földi utakon... . . 2 500,Tűzözön és hóvihar . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,A vadász is ember . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 100,Sánta Gábor: Az elfeledett Fekete István . . . . . . 2 200,Sáry.: Az elveszett erdőről és a megtalált időről. . 2 500,Szabadkőművesség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Schmidt Egon: A vadászat mellékszereplői . . . . 2 200,Varangy a papucsomban. . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 300,Schwartz Béla: Mister KUDU . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Siketfajd ketyegés és zergefütty . . . . . . . . . . 2 200,Selous: Természetrajzi megfigyelések Afrikában. . 3 100,Sterbetz István: Puskával a Nagypusztán . . . . . . 3 000,Természetvédő ösvényeken. . . . . . . . . . . . . . . 2 220,Sütő András: Hargitai vadászkalandok . . . . . . . . 2 500,Szabó J.: Tallián Emil a világutazó vadász . . . . . . 2 500,Szálka R.: Kalandozások Máramarosban . . . . . . . 2 300,Topi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 280,Szász Imre: Basa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 900,Szerb Imre, dr.: Együtt vadászni . . . . . . . . . . . . . . 1 000,Szilágyi Virgil: Pirosbetűs ünnepnapok . . . . . . . . 3 450,Szilárd Ferenc, dr.: Ébredés az erdőn . . . . . . . . . . 3 800,Szladek Mihály: Az élet rendje . . . . . . . . . . . . . . . . 1 500,Szürke Bagoly: A rengeteg zarándokai . . . . . . . . . . 940,Terraprint: A természet és én 3, 5. . . . . . . . . . . . 1 200/db Tóth Sándor dr: Nyitány a hírnévhez . . . . . . . . . . 3 500,Szél alatt – hátszélben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 800,Török A. M.: Vadászataim napfényben-árnyékban . 3 600,Ugray Tamás: Gavallérral a csúcsokon . . . . . . . . . 3 500,Varga Aladárné: Egy vadászfeleség naplójából . . 1 500,Várhelyi András: Orvvadászok . . . . . . . . . . . . . . . . . . 968,Vasas Joachim: Menjen, Doktor elvtárs! . . . . . . . 2 310,Végh Endre, dr.: Megvadult szótár. . . . . . . . . . . . . 4 990,Murphy és a beteg vadász . . . . . . . . . . . . . . . . 1 970,Vadászni emberi dolog . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 900,Videcz Ferenc: Vendégkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 200,Zsugorított görbetükör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 700,Tucatversek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 400,VKE: KÓD-EX. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 000,Vojnits András: Afrikai levelek . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Vörös István, dr.: A teremtő tenyerén . . . . . . . . . . 2 990,Zalaerdő Zrt.: Módus király vadászkönyve. . . . . 3 900,Zichy Kázmér gróf: A Guaso Nyiro mentén . . . . 4 400,Zoltán János, dr.: A Kárpátokban vadásztak . . . 3 300,Gödöllő és a főúri vadászatok . . . . . . . . . . . . . 2 800,Hatvan év vadászpuskával . . . . . . . . . . . . . . . . 3 300,Régi képeslapok mesélnek a vadászatról . . 7 200,Társas vadászkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 300,Vadászat a Monarchiában . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 000,Vadászat bélyegeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 200,Vadászó orvosok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 300,Vadászok életveszélyben . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 200,Zsigárcsik Gyula: Diana másként akarta . . . . . . . 3 200,SZAKKÖNYV Ádámfi Tamás, dr.: Vadászati Bibliográfia . . . . . . . . 750,Agroinform: A magyar állattenyésztés nagyjai. . 4 200,Ambrózy: Amit a vadászíjász vizsgán tudni kell . . 1 500,Andrésiné-Andrési: Az erdészmester könyve . . 2 490,Ángyán-Tardy-Vajnáné: Védett területek . . . . . . 6 500,Bakonyi Gábor: Állattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 500,Balogh K. Cs.: Viselkedjünk erdőn-mezőn (is) . . . . 498,Bartha Dénes: Fa- és cserjehatározó . . . . . . . . . . . 4 200,Magyarország fa- és cserjefajai . . . . . . . . . . . . 3 500,Bauer Erwin-Bauer Peggy: Medvék . . . . . . . . . . . . 4 200,Bauer, Karl: Szőlősgazdák könyve . . . . . . . . . . . . . 4 200,Bényei-Lőrincz-Sz. Nagy: Szőlőtermesztés . . . . 4 400,Bérczy Károly: Vadász műszótár . . . . . . . . . . . . . . . 2 980,Bertóti István: Őzhívás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 800,Bicsérdy-Sugár: Vadbetegségek . . . . . . . . . . . . . . 3 200,Bodor János: Kerti károsítók . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Bognár-Mercz: Szőlőművelés, borkészítés. . . . . 2 300,Bozsik András: Környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . 980,Czibulyás-Tóth: A japán fürj és tenyésztése . . . . 1 650,-

Farkas Zoltán: A csuka és a meztelen nő

500,-

Fuchs Antal: Dicsértessék a Bakony

John Bailey: Horgászenciklopédia

Kristó László: Vadászpuskaműves mester könyve

2300,-

4999,-

2960,-

Szabadi Attila: Vadászat Magyarországon Reflexíjjal DVD

3130,-

Fekete István: Őszi vásár

2600,-

Horváth Lajos Frigyes: Kandalgó

3800,-

Kalapszalag

1020,-

Szabadi Attila: Robin Hood sehol... DVD

3130,-

Takács Viktor: Vadász ABC DVD

4900,-

345

ELEK ERZSÉBET [email protected]

Takács Viktor: Európa terítéken DVD

4900,-

Elek Balázs- Zsoldos Barnabás: Magyar vadászösvényeken

Vadriasztó

Kittenberger Kálmán: Első elefántom

980,-

2600,-

2500,-

Vadászetikett

1500,-

Koloman Ferjentsik: Hatnyelvű vadászszótár

2400,-

Draskovich Iván: Szarvasgazdálkodás

Fuchs Antal: Trilógia

346

3900,-

9500,-

dr. Zoltán János: Emlékek Éváról

Erdő P.R. Bt.: A solymászat Magyarországon DVD

2900,-

3000,-

Csányi Sándor: Vadbiológia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 900,Elek B.: A vadászszenvedély bűncselekményei . . 3 213,Orvvadászok nyomában . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 980,Faragó S.: A vadállomány szabályozása . . . . . . . 3 900,Élőhelyfejlesztés az apróvad-gazd.-ban . . . 4 900,Magyar Vadászenciklopédia . . . . . . . . . . . . . 14 980,Vadászati állattan . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 200,Fehér György: Állatpreparátumok készítése . . 4 900,Hartman M.: Mg. a természet szolgálatában . . . 1 280,Hartman: Hulladékok a mezőgazdaságban... . . . . 980,Hespeler-Krewer: Fiatal vagy idős? . . . . . . . . . . . . 3 200,Heltay: Amit a fegyverismereti vizsgán... . . . . . . 3 100,Az állami vadászvizsga tesztkérdései . . . . . . 3 050,Vadásziskola . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 550,Heltay-Kabai: Hivatásos vadászok kézikönyve . . 12 500,Heltay-Rácz Fodor: Vadászatszervezés, -etika . . 4 600,Hoffmann: Vadászműszótár magyar-német . . . . . 500,Holdas-Szendrő: Nyúl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 200,Horváth Béla, dr.: Erdészeti gépek . . . . . . . . . . . . . 3 800,Horváth Gy.: Zöldség- és fűszertermesztés . . . . 2 980,Horváth László: Halbiológia és haltenyésztés. . 5 400,Ignácz Magdolna, dr.: Vadásznapló . . . . . . . . . . . 5 500,Juhász Cs.: Minőségbiztosítás a mg.-ban . . . . . . 2 035,Juhász Lajos: Természetvédelmi állattan . . . . . . 4 200,Klátyik József: Nemzeti kincsünk a vad . . . . . . . . 3 990,Kovács László: Vadászlexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990,Kovács Zs.: Farkasok a Kárpát-medencében . . . 1 600,Kristó: A vadász-vadtenyésztő mester könyve . . 2 490,Lajkó István: A halászmester kézikönyve . . . . . . 2 490,Halászati alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 400,Lakatos: Fenyő, lágy lombos, tölgy károsítói. . . 2 180,Lanszki J.: A korszerű prémesállat-tenyésztés . 2 125,Lapu Bt.: Vadász műszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 500,Larousse: Vadászkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 990,M.K.K.: Vadászati jogszabálygyűjtemény . . . . . . 2 490,Márton András: Méhészet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 490,Molnár Kálmán dr.: Halbetegségek . . . . . . . . . . . 2 690,Molnár-Peszler-Paukó: Faanatómia. . . . . . . . . . . . 2 950,Pataki Tamás: Erdőszegélyek létesítése . . . . . . . . . . 792,Pintér-Pócsi: Hal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Radics L.: Növénytermesztő mester könyve . . . 2 690,Rakonczay Zoltán: Természetvédelem . . . . . . . . 1 440,Schmidt Gábor: Virágos díszcserjék . . . . . . . . . . . 2 500,Sepsi-Kohl: A kárpáti barnamedvéről . . . . . . . . . 1 800,Solymász Egyesület: Évkönyvek 1999-2009. . 3 000/db Soós Béla: Kezdő kertészek könyve. . . . . . . . . . . . 1 980,Szabó Ilona: Erdei fák betegségei . . . . . . . . . . . . . 3 490,Szabó Péter: Rókák és terrierek . . . . . . . . . . . . . . . 3 360,Szodfridt István, dr.: Nyártermesztés . . . . . . . . . . 3 090,Szőllősi Antal: Nyílegyenesen (íjászat) . . . . . . . . 1 800,Szűcs I.: A halászati ágazat kérdései . . . . . . . . . . 1 980,Terék István: Sajtvilág juh- és kecskesajtok . . . . 3 600,Tóth-Pernesz: Szőlőfajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 900,Vadászlap Kft.: Szóljon a vadászkürt. . . . . . . . . . . 1 990,Vén Zoltán: A görényezés rejtelmeiről . . . . . . . . . 2 800,Yousefi-Kóbori: Korszerű tejtermelés . . . . . . . . . . 2 800,FEGYVER Fowlwe-Sweeney: Puskák és sorozatlövők . . . . 7 990,Hartink, A.E.: Golyós és sörétes fegyverek . . . . . 6 999,Golyós puskák és karabélyok enciklopédiája . . 4 990,Kések enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 990,Pisztolyok és revolverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 990,Pisztolyok és revolverek enciklopédiája . . . 7 990,Sörétes és vegyescsövű vadászpuskák . . . . 4 990,Hogg, Ian: Kézifegyver határozó . . . . . . . . . . . . . . 6 500,Kovács D.: Billenőcsövű golyós fegyverek . . . . . 4 800,Luxus vadászfegyverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 000,Vadászfegyverekről nemcsak vadászoknak . . 4 500,Kovács László: Vadnyugati vadászpuskák . . . . . 3 100,McNab, Chris: A fegyverek nagykönyve . . . . . . 11 980,Szajkó István: Sörétlövés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Székely Dénes: A lőpor és a töltény. . . . . . . . . . . . 2 180,Vass Gábor: Nagy gázfegyver határozó. . . . . . . . 4 990,KUTYA Bába Károly: A magyar vizsla . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 085,Bába Kiadó: A szolgálati kutyák tenyésztése . . . 2 730,Baumann, Doris: Kölyökkutya . . . . . . . . . . . . . . . . . . 600,Bíró Andor: Kutyakiképzők kézikönyve . . . . . . . 2 800,Bőhm István: A hannoveri véreb . . . . . . . . . . . . . . 1 480,Vérebkrónika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 500,Dictum Kiadó: Kutyafajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 730,Horváth Z.: A kutya és a macska betegségei . . . 3 900,Király Klára: Jagdterrier . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 490,Kutyatár: A magyarvizsla, Boxer . . . . . . . . . . . . . 1 950/db Német juhászkutya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 750,Orosz kutyafajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 750,Puli, Pumi, Mudi. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 950,-

Kutyatár: Retrieverek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 750,Nerpel Andrea: A csivava . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 840,Nickl: Kutyáink tanítása és nevelése . . . . . . . . . . . 1 990,Pallós Andrea: A beagle . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 390,Pomázi Á.: Nemzeti kincsünk, a magyar vizsla . . 3 990,Rothweiler-Steidl: Szetter és pointer . . . . . . . . . . . . 699,Schneidermann, Brigitte: A retriever . . . . . . . . . . 1 995,Szinák-Zsolnay: Több, mint kutya . . . . . . . . . . . . . 4 500,T.K.K. Kiadó: Barangolás a kutyák világában . . . 4 000,Veress István: Német dog, Óriás schnauzer . . 1 490/db Wagner, Heike: Kutyaápolás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 998,Whitehaed, Sarah: Kutyák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 990,TERMÉSZETTUDOMÁNY Alexai Zoltán: Évszakok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 980,Altmann, Horst: Mérgező növények, -állatok . . 1 440,Attenborough, D.: Az emlősök élete . . . . . . . . . . 5 990,Brehm: Ragadozók. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 400,Cser Kiadó: Rovarok és egyéb gerinctelenek . . . . 750,Élővilág Könyvtár: Vízi gerinctelenek. . . . . . . . . . 2 200,Fix Term: Ragadozók az állatvilágban . . . . . . . . . 4 100,Határozó kézikönyvek: Emlősök. . . . . . . . . . . . . . . 2 800,Hecker, Frank: Az erdő állatai és növényei . . . . . 2 680,Kis Természetkalauz: Csigák és kagylók . . . . . . . 1 200,Lepkék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 200,Móra Kiadó: Állat- és növényhatározó . . . . . . . . . 4 990,Nagy Cs.: A Ny-Dunántúl természeti értékei . . . 2 980,Nagy László: Vadászgörények a családban . . . . 2 998,Petrich Károly: A velencei táj lepkevilága . . . . . . 2 980,Ralphstone Angelica: A tenger állatvilága . . . . . 4 100,Spotter’s Guide: Természetbarátok zsebkönyve . . 1 700,Taylor, David: Kisállatok kézikönyve . . . . . . . . . . . 1 999,Természetbúvár: Nemzeti parkok, világörökség . . 4 820,Perzselő napsütésben. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 990,Vöröskönyv Mo. növénytársulásairól I-II. . . 3 400,Természetkalauz: Emlősök, Lepkék. . . . . . . . . . 2 500/db Titán Comp.: Az állatok nagy enciklopédiája . . 4 100,Veselovszky: Állatok a nagyvilágban . . . . . . . . . . 2 980,NÖVÉNY Aichele-Bechtle: Mi virít itt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 500,Alberts-Mullen: Fák, bokrok gyógyító ereje . . . 2 980,Aschenbrenner Éva: Gyógynövénypatika . . . . . 2 800,Babulka: Ismerjük fel a gyógynövényeket . . . . . . . . . 1 450,Babulka-Kósa: Képes gyógynövénykalauz . . . . . 1 890,Beffa, Maria Tereza Della: Vadvirágok . . . . . . . . . 2 300,Bernáth Jenő: Gyógy- és aromanövények . . . . . 6 200,Bertók-Brúgos: Növény- és gombakalauz . . . . . 1 350,Black & White Kiadó: Gyógynövényeink . . . . . . . . . 550,Boros-Ilyés: Nagy díszfa és cserje lexikon . . . . . . 4 999,Buday Andrea: Gyógynövények . . . . . . . . . . . . . . . 2 630,Csurgó: Gyógynövények embernek állatnak . . 2 200,Dreyer, Wolfgang: Virágok és évszakok . . . . . . . . 2 980,Élővilág Könyvtár: Cserjék, Egyszikűek . . . . . . 2 200/db Kétszikűek I-III. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Fürkész könyvek: Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 799,Galambosi: Fűszer- és gyógynövények . . . . . . . . 2 500,Határozó kézikönyvek: Fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 800,Fűszer- és gyógynövények . . . . . . . . . . . . . . . . 2 800,Kämpfer, Dieter: Pálmák a lakásban . . . . . . . . . . . 1 590,Kis Természetkalauz: Vadvirágok . . . . . . . . . . . . . . 1 200,Kiss-Illyés: Nagy fenyő és örökzöld lexikon . . . . 2 990,Kliment E.: Otthoni gyógynövényhasználat . . . 2 490,Kropog Erzsébet: Erdők, mezők virágai. . . . . . . . . . 990,Fák és cserjék (növényismeret) . . . . . . . . . . . . . . 990,Lászay György: Évelő virágok . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500,Magda-Marselek: Növénytermesztés . . . . . . . . . 1 710,Manke: Szobanövények gondozása . . . . . . . . . . . 2 500,Molnár Hanga Anna: Növények a lakásban . . . . 1 650,Molnár V. A.: Mo. legszebb növényei . . . . . . . . . . 1 200,Németh I.-né: A gyógynövények nagykönyve . . 1 890,Orlóci László: Örökzöldek és fenyők . . . . . . . . . . . 2 500,Rapaics Rajmund: A magyarság virágai. . . . . . . . . . 900,Scherf: Vadon termő zöldségek és gyümölcsök . . 1 990,Spohn: Melyik ez a fa? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 990,Spohn, Margot-Roland: Melyik ez a virág? . . . . . 3 990,Szántó Matild: Egy- és kétnyári virágok . . . . . . . . 2 500,Természetkalauz: A trópusok növényei. . . . . . . . 2 500,Cserjék, Fák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 500/db Treml-Xaver: Gyógy- és fűszernövények . . . . . . . 4 500,Végh Attila: A növényvilág ékszerei . . . . . . . . . . . 2 580,Verme Ulen: Gyógynövények enciklopédiája . . 4 500,Fák és cserjék enciklopédiája . . . . . . . . . . . . . . 4 500,GOMBA Albert és Tsi.: Ismerjük fel a gombákat 1-2. . . 1 790/db Alexandra: Gombalexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 999,Bagi-Fekete: A szarvasgombász mesterség. . . . 4 990,Carluccio, Antonio: Gombák könyve . . . . . . . . . . 5 500,-


AJÁNLÓ Cser Kiadó: Kis gomba ABC receptekkel . . . . . . . 1 498,Gerhardt, Ewald: Gombagyűjtés okosan . . . . . . 2 499,Gombászok kézikönyve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 999,Gminder-Böhning: Melyik ez a gomba? . . . . . . . 3 999,Győrfi Júlia: Csiperke termesztés . . . . . . . . . . . . . . 2 350,Laux, Hana E.: Ehető vagy mérgező? . . . . . . . . . . 2 680,Montag, Karin: Gombák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 680,Rácz-Koronczy: A csiperke termesztése . . . . . . . 2 200,Rimóczi Imre, dr.: Gombaválogató 1-9. . . . . . . 2 690/db Magyarország leggyakoribb gombái . . . . . . 2 500,Szabó I.: A csiperkegomba termesztése . . . . . . . 1 078,A laskagomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 790,Szili István: Gombatermesztők könyve . . . . . . . . 4 900,MADÁR Burger: Madarak képes enciklopédiája . . . . . . . . 5 990,Dierschke, Volker: Melyik ez a madár? . . . . . . . . . 3 999,Dolder: Emlősök szárazon, vízen és levegőben . . 1 350,Határozó kézikönyvek: A világ madarai. . . . . . . . 3 200,Hume, Rob: Madárlesen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 900,Juhász Lajos: Kertek, parkok madarai. . . . . . . . . . 2 500,Koczka A. Krisztián: Magyarország madarai . . . 3 990,Lederer, Roger: Csodálatos madarak . . . . . . . . . . 2 990,Magyar Könyvklub: Madarak földön, vízen... . . 3 990,Mihály Lászlóné: Életünk vad madarakkal . . . . . . . 750,Sarah Khan: Madarak kis könyve . . . . . . . . . . . . . . 1 040,Schmidt Egon: Kócsagok birodalma . . . . . . . . . . . 2 800,Magyarország legszebb madarai . . . . . . . . . . 1 200,Madárlexikon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450,Napsütötte ösvényeken . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 450,Tollas albérlők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 300,Védett madaraink kislexikon . . . . . . . . . . . . . . 1 200,Védjük madarainkat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 950,Schmidt-Bécsy: Mozaikok a természetből . . . . . 1 750,Schmidt-Kalotás: A vadludak vízre szállnak . . . . 2 500,Hétköznapok a természetben . . . . . . . . . . . . . 3 500,Tudományos Kiskönyvtár: Madarak . . . . . . . . . . . 2 490,Varga Zoltán: Ők élnek Pannóniában . . . . . . . . . . 4 990,LOVAS Bird, Jo: A ló ápolása, gondozása . . . . . . . . . . . . . . 2 240,Bodó-Walter: Lótenyésztők kézikönyve . . . . . . . 4 800,Busch, Clarissa: Ló és lovas összhangja . . . . . . . . 2 900,Határozó kézikönyvek: Lovak . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 800,Hermsen, Jossé: Lovak enciklopédiája. . . . . . . . . 3 990,Horváth Zoltán, dr.: Lóbetegségek . . . . . . . . . . . . 7 900,Kovácsy-Monostori: A ló és tenyésztése . . . . . . . 8 000,Mihók-Pataki: Lófajták . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 700,Nagy Imre: Lovas vadászatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 980,Novotni Péter: Lótartás a családban . . . . . . . . . . . 3 150,Radnai Imre, dr.: Lovasszótár . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 500,-

Vierke, Jörg: A legkedveltebb díszhalak . . . . . . . 1 190,Zákonyi-Gyulai: Horgász zsebkönyv . . . . . . . . . . . . 500,MŰVÉSZET Chapman: Vallomások a vadászatról . . . . . . . . . . 1 699,FotoNatura: Az ezerarcú természet . . . . . . . . . . . 5 000,Harling: Vadcsapások varázsa . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 999,Iváncsics-Köller: A természet harmóniája... . . . . 5 100,Matyikó Tibor: Állatok közelről . . . . . . . . . . . . . . . . 2 800,Vallomás a természetről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 000,Vuray: A magyar vadászirodalom képeskönyve. . . 5 400,GYEREKEKNEK Aranyhal Kiadó: Kisgyermekek nagy képesk. . . 1 500,Fekete István, ifj.: Csí és Vit meg az emberek . . 1 490,Karácsonyi Dezső: Mesék az erdészházból . . . . 3 500,Szentesi Gy.: Egy vadászgörény naplójából . . . . 1 790,SZAKÁCSKÖNYVEK Alexandra: Vadételek I-II. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 990/db Cey-Bert R.: Hunok és magyarok konyhája . . . . 2 500,Corelli, Igles: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5 999,Csizmadia András, dr.: Étel-bor iránytű . . . . . . . . 1 850,Csizmadia-Niksz: Étkeink és illő boraink . . . . . . . 3 900,Geopen: Négy évszak házi süteményei . . . . . . . . 3 500,Hargitai György: A legjobb halételek . . . . . . . . . 2 990,Vadételek a javából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 880,Kútvölgyi Mihály: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 800,Nova szakácskönyvek: Vadételek . . . . . . . . . . . . . 2 100,Oriskó Ferenc: 88 ünnepi halétel . . . . . . . . . . . . . . 2 999,Péter Jánosné: Vadételek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 850,Prössler: Sajtok a világ minden tájáról . . . . . . . . . 1 500,Scholz, Wolfgang: Sajtgyártás házilag . . . . . . . . . 3 360,Somlai Sándor: 126 étel nyúlhúsból . . . . . . . . . . . 2 800,Szalay Könyvkiadó: Halak, vadak, szárnyasok. . . . 850,Tradicionális magyar konyha . . . . . . . . . . . . . . 4 000,Totem Kiadó: Száz magyar ételcsoda . . . . . . . . . . 5 980,Verhóczki István: Hal- és vadételek. . . . . . . . . . . . . . 550,-


2980,-

Media Art Film: Vérebvezetők nyomában, dupla DVD

6250,-

Rockenbauer Pál: Másfélmillió lépés Magyarországon I-III. DVD

Select Kft. A süllő horgászata DVD

Természetfilm: Pénz és taps nélkül DVD

1990,-

Természetfilm: Víz, víz, tiszta víz... (Hazai édesvizek mélyén) DVD

Varga-Nagy: A legnépszerűbb terrierek

1390,-

Rácz Gábor: Majdnem megmásztam a Mount Everestet

Kittenberger Kálmán: Vadász- és gyüjtőúton Kelet-Afrikában

6100,-

2890,-/db

1570,-

Web-áruházunk teljes kínálata a www.vadaszlap.hu honlapon található! Valamennyi árucikk megrendelhető:

Vadászlap Kft. 1031 Budapest, Rozália u. 59/a. Telefon: +36-70/702-5000, Tel./fax: +36-1/242-0042 e-mail: [email protected] Megrendelését postai utánvéttel szállítjuk.

BOROS Csávossy György: Magyarán a borról . . . . . . . . . . 1 900,Eperjesi-Kállay-Magyar: Borászat . . . . . . . . . . . . . 5 400,Gerencsér Ferenc: Bor és szőlő kislexikon . . . . . 1 050,Mercz-Kádár: Borászati kislexikon . . . . . . . . . . . . . 4 200,Prohászka Ferenc: Szőlő és bor. . . . . . . . . . . . . . . . 3 500,Rácz József: Bor és gomba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 200,Somlyay István, dr.: Gyakorlati borászat . . . . . . . 1 780,Steidl Róbert: Borosgazdák könyve . . . . . . . . . . . 3 500,HORGÁSZAT Füstös Gábor: Wobblerek, Wobblerezés . . . . . . . 1 700,Fűrész-Dudás-Zellei: A halgazdálkodás . . . . . . . . 1 699,Hunyadi Attila: A süllőhorgászat módszerei . . . 1 699,Igali M. József: A hal, a horog és az ember . . . . . 3 100,Kászoni Zoltán: Hal és horgászat Erdélyben . . . 2 560,Kluwe-Yorck: Horgász ABC . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 598,Krámer: Magyarország horgászható halai . . . . . 1 590,Lányi-Lányi: Magyar horgász enciklopédia . . . 12 980,Oggolder Gergely: A ponty horgászata . . . . . . . 1 699,Amurhorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 699,Békés halaink horgászata . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 699,Bojlihorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 699,Csukahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 699,Etetőanyagok, etetési technikák . . . . . . . . . . 1 699,Harcsahorgászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 699,Így horgásszunk folyóvízen . . . . . . . . . . . . . . . 1 699,Képes nagy horgászkönyv . . . . . . . . . . . . . . . . 2 999,Keszeghorgászat modern módszerekkel . . 1 699,Különféle horgászmódszereink . . . . . . . . . . . 1 699,Műcsalis horgászat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 700,Pontyhorgászat modern módszerekkel . . . 1 800,Ragadozó halaink horgászata . . . . . . . . . . . . . 1 699,Oláh Csaba: Rablóhalak bűvöletében . . . . . . . . . 1 700,Papp Károlyné: Vízről, halról horgászoknak . . . . . 950,Sigloch, Benno: A horgászok ábécéje . . . . . . . . . 3 000,Természetkalauz: Édesvízi halak . . . . . . . . . . . . . . 2 500,-

Baranya Vadászkürt Együttes: Vadászüdv CD

Eder, Reinhard: Borhibák, borbetegségek

2900,-

Herman Ottó: Erdők, rétek, nádasok

2480,-

Videcz Ferenc: Tucatversek

K. Rhédey Zoltán: Verébtől a szarvasbikáig

1400,-

2700,-

1990,-

3200,-

Maderspach Viktor: Páreng-Retyezát

2980,-

347

348


JEGYZET

Kártyázzunk! Nemrég új „briftasnit” kellett vásárolnom, hogy rendezni tudjam az akaratlanul is egyre több hűség-, vásárlói-, tagsági-, vevő-, és bank-kártyámat, a hatósági kártyáimról nem is beszélve. („Bizony mondom néktek: eljő majd az idő, amikor a vadászjegyetek és a fegyvertartási engedélyetek is csak egy kártya lesz.” – Ne keressék a Jövendölések Könyvében.) A kártyák kibocsátói – egyesületek, kamarák, cégek – az összetartozás bizonyítékául pénzért vagy ajándékba adják a plasztik-lapokat és mindenféle egyéb vásárlást elősegítő kedvezményeket nyújtanak a tulajdonosainak. A mi kártyánk, amit júliustól minden előfizetőnk névre szólóan, ingyenesen megkap, az „ajándék-kártyák” körébe tartozik. Ha úri kedve úgy diktálja, igénybe veheti az EURO DISCOUNT CLUB tagságával együtt járó kedvezményeket. (Erről itt csak annyit, hogy közel 700 helyen fogadják el az EDC logójával ellátott vonalkódos kártyát, köztük például az AGIP üzemanyag-kutaknál, ahol literenként 5 forinttal kevesebbet kell fizetni az üzemanyagért. Nem ragozom, akit érdekel, mindenféle tematikus és földrajzilag rendezett listát megtekinthet a www.edc.hu vagy a www.vadaszlap.hu honlapon.) A fentiekből egyértelműen kitűnik, hogy még fél évre is érdemes előfizetni a lapunkra, mert az előfizetés jóval olcsóbb, mintha újságárusnál venné meg, a kártya révén pedig egy már működő és hétszázezer fölötti „kártyás-táborhoz” csatlakozhat. És ezzel még nem ér véget töretlen igyekezetünk. Bízunk benne, hogy mind több vadászatra jogosultat, vadászati irodát, vadászboltot... és vadászt sikerül megnyernünk, hogy a forgalmuk, az értékesítésük, a lehetőségeik növelése érdekében 5-10-20 százalék kedvezményt nyújtsanak a – mi kártyánkkal együtt – az összes EDC-kártya tulajdonosának. A csatlakozással komoly forgalomnövekedésre lehet számítani. (Dolgozunk rajta, de örömmel fogadjuk az önkéntes jelentkezéseket... ugyanis ez a „kártyázás” nem olyan rossz üzlet, hiszen a kedvezmények vásárlásra ösztökélnek, és ahol kedvezményt kapok, ott szívesebben vásárolok.) A saját házunk táján is ketyegnek a kedvezmények, mert elkezdünk készülődni a lap megjelenésének 20. évfordulójára. Azon fáradozunk, hogy – ahogy eddig – továbbra is szeressenek/kedveljenek bennünket, mert mi elkötelezetten, hitelesen, eredeti és minőségi tartalmat nyújtunk Önöknek, olyan értékeket közvetítünk, amelyek az igaz vadászokra jellemzőek. Sajnos a pénzvilág globális válsága, a nemzetgazdaságok bukdácsolása – világjelenség – nem kíméli a nyomtatott sajtót sem. Médiabirodalmak inognak, mert csak elméletben működik, hogy „akkor kell hirdetni, ha nem megy az üzlet.” A gyakorlatban ez sokkal inkább úgy néz ki, „ha nem megy a bolt, nincs miből hirdetni”... és egyből csökken a lapok hirdetési árbevétele. A válság begyűrűződése a kiadónknál is bekövetkezett és – ha nem akarunk idővel csődöt jelenteni – a hirdetők folyamatos hajkurászása mellett, kénytelenek vagyunk a lap árát megemelni. Legyen egy kis mentség számunkra, hogy 2006-tól 2010-ig semmit nem emeltünk az előfizetési díjakon, az utcai áruspéldányok árán... amit persze mi nagy erkölcsi eredménynek tartottunk, miközben elviseltük, kigazdálkodtuk a negatív mutatókat. Most azonban „lépni” kellett és már fél évvel korábban jelezzük az árváltozásokat, hogy megértsék a törekvéseinket, amit eddig a „kitartásukkal” honoráltak. Bár a kártyánkból nem lehet jósolni, a jövőbe látni, ezért csak reménykedhetünk, hogy nem fognak elpártolni tőlünk. Talán a reményt valamennyire erősíti, hogy 2011ben a kártyatulajdonosoknak – azaz az előfizetőinknek – egy-kettő-három hónappal csökkentett kedvezményes előfizetési díjat kínálunk. Egy hónapos díjcsökkentéssel számolhatnak az 1-5 éves előfizetők, két hónappal az 5-10 éve hűségesek és három hónapos a kedvezménye annak, aki tíz évnél régebben tartozik az előfizetőink közé. És mindezt az előfizetés-gyűjtés idején Olvasóink, a vadászok és családtagjaik „becsületbeli ügyévé” kívánjuk tenni, azaz tételesen az adatbázisunkban nem fogjuk ellenőrizni a befizetéseket. CSEKŐ SÁNDOR

Címlapon: Szarvasok hajnali fényben Fotó: Blaumann Ödön

A tartalomból: Terítéken Világranglistás helyen ......................350-351.

13. oldal Nem a ruha teszi... .................................... 355.

Tudomány Agancsos borjak... ............................ 357-359.

Publicisztika Kutya egy ügy ........................................... 360.

Vadgazdálkodás Az őzállomány szabályozása ............361-363.

Vadászfegyver Hasznos tanácsok... .........................367-369.

Vadászati Kultúra Napja Bizonyítvány..................................... 371-375.

Portré „A munkámnak élek” ........................ 378-379. Teniszkönyök... ......................................... 381.

Külvilág Az utolsó medvém ........................... 384-385.

Kitekintő Némethonban öröm vadászni ...........386-387.

Hihető és hihetetlen történetek Májusi őzbak.................................... 388-389. Szentiván .........................................390-391.

Gyerekeknek Különös társak ......................................... 320.

[email protected]


349

Világranglistás helyen A Nyírtassi Ftk. (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) közösségének vadászterületén április 15-én és 16-án 11 őzbak esett, amelyből 4 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet kapott. A legnagyobb bakot H. Heinemeyer német vendégvadász lőtte, agancsa 756 grammot nyomott a mérlegen. A kapitális agancs a trófeabírálaton elért 204,93 pontos minősítéssel a világranglista 12. helyére került.

Diana szerencséje

756 gramm 204,93 IP

Bakonyi gyilkos Nyárád (Veszprém megye) falu határában Rátonyi Zoltánt hatalmas vadászszerencse érte, hiszen egy, a helyi viszonyok között igazán „erős”, 360 grammos trófeasúlyú gyilkos bakot sikerült terítékre hoznia. A bak korát 7 évesre becsülték. A kísérő Kozma Milán vadgazda mérnök volt. K. S.

A Dráva mellġl Május 7-én, egy reggeli vadászat során sikerült elejtenem a Dég és Vidéke Ftk. (Fejér megye) területén a képen látható 198 grammos agancsú őzbakot. A kísérőm Pápa István hivatásos vadász volt. Eördögh Katalin

350

A fotón szereplő őzbakokat Baranya megye déli határvidékén ejtették el a szerencsés nimródok. A trófeatömegek nem nagyok, de így is felejthetetlen élményhez juttatták az elejtőiket. Faller László hivatásos vadász


TERÍTÉKEN

Élete legjobbja Kurt Alexander Michael német vadászt hazánkban először tavaly fogadta kegyeibe Diana Istennő, amikor a nagykanizsai Hubertus Vadásztársaságnál egy 16,30 kilogrammos trófeasúlyú gímbikát zsákmányolt. „Élete bikája után” eddigi legjobb őzbakját is kis hazánk vadászterülete ajándékozta neki. Április 18-án, az orosházi Dózsa Vadásztársaság területén, Flach András hivatásos vadász kíséretében ugyanis elejtette a felvételen látható 712 grammos, 190,7 CIC pontra bírált, ötévesre becsült aranyérmes bakot.

Olasz érmek A 3200 hektáron gazdálkodó üllői Dóra Vadásztársaság vegyesvadas területén több érmes és különleges agancsú őzbak került terítékre. A kísérő minden esetben Szabó Gábor hivatásos vadász volt.

A vadkan, amely koca volt… Ezüstérmes vaddisznóagyarhoz jutott egy szerencsés vadász Baranyában. Cs. Nagy Szilárd, az Ócsárd és Vidéke Vadásztársaság tagja április 16-án, hajnali három órakor, vadkár-megelőző vadászaton egy termetes, magányos disznót ejtett el. Meggyőződése szerint vadkant, amit a birtokbavétel pillanataiban az állat tekintélyes agyarai is igazolni látszottak. Ám a zsigereléskor kiderült, hogy a kan valójában koca! Voltak emlői, de láthatóan sohasem szoptatott. A külső nemi szervek egyértelművé tették koca-voltát, ám belső női ivarszervei hiányoztak. A vadászati hatóság az agyarakat lebírálta, és 116,65 pontot állapított meg, tehát a trófea ezüstérmes lett. A jobboldali „nagyagyar” 22,4, a baloldali „kampó” 20,6 centiméteres. Az átlagos körmérete: 6,8 cm. B. S.

Május elsején Borra Giovanni vendégvadásznak sikerült egy 628 grammos (nagykoponyás) agancssúlyú, 139,45 ponttal díjazott aranyérmes ġzbakot zsákmányolni

Egy vendég, két kapitális bak

Az 510 grammos agancsú (111,08 CIC pont) bronzérmes bak elejtġje Flavio Degrossi


A Pannonvad Vadászati Iroda visszajáró német vadászvendége, Karl Spieth lőtte a képen szereplő két remek bakot. A baloldali (633 grammos, 168,85 CIC pontos) a Baktalórántházi Erdészeti Vt.nél esett, a jobboldali agancsost pedig az Újfehértói Vt.-nél sikerült puskavégre kapnia. A kisebbik bak fejdísze viszont „csak” 589 grammot nyomott, amit a bírálóbizottság 157,15 pontosra értékelt. Török Antal

351

június 30 nap

A nap névnapja

Tünde Anita Klotild Bulcsú Fatime Norbert Róbert Medárd Félix Margit Barnabás Villő Anett Vazul Jolán Jusztin Laura Levente Gyárfás Rafael Alajos Paulina Zoltán Iván Vilmos János László Irén Péter Pál

03.51 03.50 03.49 03.49 03.48 03.48 03.48 03.47 03.47 03.47 03.46 03.46 03.46 03.46 03.46 03.46 03.46 03.46 03.46 03.46 03.46 03.46 03.47 03.47 03.47 03.48 03.48 03.49 03.49 03.50

19.33 19.34 19.34 19.35 19.36 19.37 19.38 19.38 19.39 19.40 19.40 19.41 19.42 19.42 19.43 19.43 19.43 19.44 19.44 19.44 19.44 19.45 19.45 19.45 19.45 19.45 19.45 19.45 19.45 19.45

22.56 23.18 23.37 23.55 --.-00.13 00.31 00.52 01.17 01.48 02.28 03.20 04.24 05.39 06.59 08.21 09.41 10.59 12.17 13.33 14.49 16.03 17.14 18.18 19.12 19.56 20.31 20.59 21.22 21.42

nyugszik (h.min)

Hold kel (h.min)

Nap nyugszik (h.min)

1. K 2. Sze 3. Cs 4. P 5. Szo 6. V 7. H 8. K 9. Sze 10. Cs 11. P 12. Szo 13. V 14. H 15. K 16. Sze 17. Cs 18. P 19. Szo 20. V 21. H 22. K 23. Sze 24. Cs 25. P 26. Szo 27. V 28. H 29. K 30. Sze

JÚNIUS kel (h.min)

A hét napja

A hó napja

HOLDNAPTÁR

07.50 08.56 10.01 11.05 12.09 e 13.14 14.21 15.30 16.41 17.53 19.01 20.02 z 20.52 21.32 22.04 22.30 22.53 23.15 23.37 d --.-00.01 00.28 01.01 01.41 02.30 03.27 O 04.30 05.36 06.43 07.48

JELES NAPOK Június 5. – Környezetvédelmi világnap Június 8. Medárd – Az utolsó fagyosszent. Ha e napon esik az eső, 40 napig esni fog. Június 10. – Régen egész nap nem nyitották ki az ablakot, nehogy sok légy legyen az évben. Június 13. – Szent Antalnak, a szembetegek és gyulladásban szenvedők oltalmazójának, a háziállatok patrónusának ünnepe. Dologtiltó nap. Június 24. – A nyári napforduló ünnepe, ekkor van az év legrövidebb éjszakája. Számtalan hiedelem, babonás szokás fűződik ehhez a naphoz. A megygyújtott tüzet háromszor kellett átugrani, hogy a tisztító erő átjárja az illetőt. Június 29. – Az aratás kezdete. Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. pj

HÓNAP-TÁR Június az év hatodik hónapja. A 30 napos nyári hónapot a népi kalendárium Szent Iván vagy Nyárelő havának hívja. Nevét a római Junóról kapta, aki Jupiter felesége volt. Dr. Kőhalmy Tamás a vadászoknak a „Borjak, gidák hava” elnevezést javasolja, hiszen erre az időszakra esik a szarvasfélék ellése. Ikonológiai megjelenítése a magyar kártya tök ász figurájában látható. A keleti felfogás szerint jjúnius drágaköve a smaragd, melynek g g viselése hatással van az emberi szervezetre.

IDŐJÁRÁS

MIRE SZABAD VADÁSZNI? Júniusban: őzbak – borz – aranysakál Egész évben: vaddisznó – róka – pézsmapocok – nyestkutya – mosómedve

Rovatvezető:

Wallendums Péter 352

Június időjárása egyértelműen nyárias jellegű, ami a hosszú nappalokban és a magas napállásban nyilvánul meg. A sűrűn megnövekvő felhőzet és a nyomában járó kiadós, néha több napig tartó csapadék miatt azonban gyakran hűvösnek érezzük. Az utóbbi 50 év legmagasabb hőmérsékletét 2000. június 14-én mérték, amikor az ország számos pontján 36°C fölé emelkedtek a hőmérők higanyszálai. A leghidegebb júniusi hajnalra 1990. június 1-jén virradtunk, amikor 1°C-ig süllyedt a hőmérséklet. A napi átlaghőmérséklet hó elején 17, a hónap végén 20°C. A napsütéses órák száma 260-270, a felhőzet előfordulási gyakorisága átlagosan 50-55 százalék, a csapadék mennyisége általában 60-80 mm. Magyar VADÁSZLAP

AKTUÁLIS KRÓNIKA 1835. június 26-án született Herman Ottó ornitológus, vadász 1842. június 28-án született gr. Nádasdy Ferenc vadgazda, az OMVV első elnöke 1924. június 28-án született Csergezán Pál festőművész, grafikus, illusztrátor 1927. június 26-án született Tálosi István könyvkiadó, a Vadász Könyvklub alapítója 1933. június 22-én született dr. Mátrai(Izrael) Gábor erdőmérnök, vadászati főelőadó, kutató 1951. június 7-én elhunyt Nadler Herbert író, szerkesztő, a Nemzeti Vadászati Védegylet elnöke, a nemzetközi trófeabírálati képletek "atyja" 1970. június 23-án elhunyt Fekete István író, közismert regények és novellák szerzője 1973. június 9-én halt meg dr. Beretzk Péter orvos, ornitológus, szakíró 1974. június 3-án, Párizsban meghalt NemeskériKiss Géza uradalmi fővadászmester, vadgazda 1982. június 15. A CIC közgyűlésének irodalmi nagydíját Studinka László vehette át 1997. június 30-án elhunyt Benkő Gyula színművész, vadász

A VADGAZDA TEENDŐI Június a nagyvadfajoknál az utódnevelés ideje. A vaddisznó és a szarvas által a kalászoló gabonában okozott kár a vadászok és a mezőgazdák közötti nyári konfliktusok legfőbb forrása. A problémának a közös védekezés a legjobb megoldása. A telepített villanypásztor jó eredményt hozhat, ráadásul olcsóbb, mint a stabil kerítés, és ha már nincs rá szükség, könnyen lebontható. Azoknak a vadgazdáknak kevesebb a gondjuk, akik jól választották ki a vadföldek helyét és az erdőszélek közelében folyamatosan üzemeltetik a szórókat, elvonva a vadat a „kárveszélyes” területrészekről. Egyre több hordozható magasles veszi körül a mezőgazdasági területeket. Az elhelyezésükre ügyeljünk, a kárt okozó vadat ugyanis csak úgy tudjuk „távol tartani”, ha a mobil-lesek a váltók közelében lettek elhelyezve. Apróvadas területen a pillangósokban zajló kaszálás során a fészekmentéssel és a riasztással a gépek károkozása jelentősen csökkenthető. Június egyúttal a szárnyasvad-nevelés legmunkaigényesebb hónapja is, a telepeken valóságos nagyüzem tapasztalható. A vadvizeken befejeződik a költés időszaka, a tőkés gácsérok vedlenek, „lohossá” válnak és átmenetileg elveszítik röpképességüket. 2010. január z www.vadaszlap.hu

MÚLTIDÉZŐ „A puska a rátermett ember kezében nem ölő szerszám, hanem kulcs. Megnyitja előtte a természet világát. Ha sokat jársz a válladon puskával, szakadatlan figyelsz. Semmi sem kerüli el tekintetedet, megnézel minden fát, bokrot, göröngyöt, utánakapsz szemeddel minden madárnak, állatnak. … belevésődik agyadba a szokása, a mozgása, a védekezése, az alkalmazkodása. Mire aztán csudálkozni kezdesz, honnan tudod azt a sok mindent, amit talán soha nem hallottál, nem olvastál…” (Ilosvay Ferenc)

VADÁSZSZEMMEL A hónap az őzbakvadászat folytatása mellett az éjszakai vaddisznó-vadászatok ideje is. A disznó a kalászokat nem mindig nyeli le, hanem sok esetben édes levüket kiszopogatva, kis csomóban kiköpi: bagózik. Ez a jel arra utal, hogy érdemes vadkárenyhítő célzattal esténként „odaülni”. Ha a disznó nem látszik ki a gabonából, be- vagy kiváltáskor sikerülhet lövéshez jutni. A létszámapasztás és a vadkárcsökkentés miatt indokolt esetben gímünőre és -borjúra mindenütt kiadja az idényen kívüli engedélyt a megyei vadászati hatóság. Csak óvatosan: nehogy tehenet lőjünk! Az őzbakok erre az időszakra már vörösre váltották szürkés-barnás téli csuhájukat. Ha ilyenkor még találunk későn vedlő bakot, akkor legyengült vagy beteg egyedről van szó, amelyiket ajánlatos terítékre hozni.

ERDŐN-MEZŐN A rozs aratására a viaszérés vége, a teljes érés eleje, azaz június utolsó fele a legjobb. Ezt követően kezdik vágni az őszi árpát, majd az őszi búzát. Bár a legtöbb gabonanövény június végén, július elején lekerül, a zabban és a kukoricában jelentős vadkárokozástól kell tartani. A kapások növényápolásának és növényvédelmének ez a csúcsidőszaka, amely a betakarítási munkálatok mellett ugyancsak jelentős zavarással jár. A repce szintén aratható, hiszen a főhajtás középső becőiben a magvak barnulni kezdenek. Az évnek ebben az időszakában történik a lucerna második kaszálása, fokozott veszélyt jelentve a földön fészkelő madarakra, fogolyra, fácánra, túzokra. Erdeinkben most kell megvizsgálnunk a tavaszi ültetések eredményességét, hogy a csemeték és magoncok gyökereznek-e. 353

A HÓNAP MOGYORÓS PELE FOTÓ: TÓTH ISTVÁN ZSOLT 354

FOTÓJA Magyar VADÁSZLAP z 2010. június

13. OLDAL

Nem a ruha teszi... Amióta világ a világ, mindig voltak bizonyos divatirányzatok, melyek megnyilvánultak a képzőművészetben, a zenében, az irodalomban, de ugyanúgy az étkezési szokásokban vagy az öltözködési kultúrában is. Híven tükrözték az adott kor társadalmi és történelmi viszonyait, utaltak egyes, általánosságban képviselt ideológiákra, kifejezhették egyes közösségek összetartozását, mondjuk a közös foglalkozást űzők körében. Megtestesülhettek a divatirányzatokban egy-egy népcsoport hagyományai és nemzeti sajátosságai is. A vadászatban, a vadászok között szintén tetten érhetők bizonyos, adott időszakra jellemző, közkedvelt stílusok. A vadászat eszközei, a vadászati módok, az elejtett vaddal való bánásmód, a vadásznyelv, valamint a vadászias öltözködés attól kezdve, hogy az ember lemászott a fáról, folyamatosan alakult, változott, finomult, csiszolódott. A pattintott kőeszközöktől a fémkorszakokon, a szúróvágó és hajítófegyvereken át, az íjakon keresztül eljutottunk a manapság használatos, temérdek műszaki újdonságot magában hordozó, célzó optikával ellátott, „halálpontos” tűzfegyverekig. Ugyanígy lettek az ősközösségi rituális barlangrajzokból és áldozati szertartásokból komoly vadászfestmények, szemet gyönyörködtető terítékek, vadászfülnek kedves kürtszignálok, valamint az összetoldozott prém-ágyékkötőkből vízlepergető tulajdonsággal bíró, lélegző, és ki tudja milyen egyéb „életfunkciót” teljesítő csodaöltözékek. A ruhatervezők és divatdiktátorok folyamatos harcban állnak még tán saját magukkal is, amikor a régi és az új örökké antagonisztikus ellentmondását igyekeznek feloldani. Egyesek esküsznek a „retróra” és mind a felhasznált anyagok, mind a fazonok tekintetében igyekeznek a hagyományok tiszteletben tartása mellett munkálkodni, míg mások pontosan a modern és meghökkentő viseletekre törekednek. Vadássz velem, megmondom ki vagy – tartja a mondás. Csupán a ruházata alapján, első ránézésre nehéz volna megállapítani valakiről, hogy milyen vadász, de azért valószínűsíthető, hogy aki tetőtől talpig terepszínűben vagy ócska és szakadt, olajos szerelőoverallban jelenik meg a vadászaton, az bizony nem kellőképpen tájékozott a vadászetika kérdéseiben, és nem kellőképpen tiszteli sem a vadat, sem a vadásztársait. Studinka László szerint – aki mindig makulátlanul elegánsan, nyakkendőben vadászott – minden vadásznap egyfajta ünnep. Márpedig az ünnepet illik megtisztelni azzal, hogy alkalomhoz illő viseletben jelenünk meg az adott eseményen, legyen szó vadászatról, vadásztársasági közgyűlésről vagy egy megyei vadásznapról. Többek között ez emeli ki az ünnepet a szürke hétköznapok egyhangúságából, ez teszi magasztossá, fennköltté és emlékezetessé. Nekem is volt egy-két emlékezetes vadászkalandom, melyek múltbéli szereplőire bizony sokszor csak úgy emlékszem, hogy a „lila sapkás”, „a farmernadrágos” vagy a „tehenészfiú”. Ezeket a jelzőket ruházatuk okán biggyesztettük a vadásztársakra, ám irónia ide vagy oda, a következő fácánhajtáson is a „névadó” hacukában pompáztak.

Szögezzük le gyorsan: a normákra és hagyományokra épülő vadászetikett „tiltja” a vadászaton a rendvédelmi szervek egyenruháinak viseletét, elítéli a terepmintás gúnyát, és vadásziasnak a zöld, valamint a barna egyes árnyalatait fogadja el. Szlovákiában – néhány jogosultnál – például „tilos” terepszínű öltözetben a társasvadászatokon részt venni. Helyes! Úgy látszik, tanulhatnánk északi szomszédainktól, akiknek például természetes, hogy a vadászember „tökfödője” a kalap, és nem az amerikai „bézbólcsapatok” emblémájával ellátott simléderes sapka… Ma már olyan nagy a kínálat, olyan bő a vadászruhák választéka, hogy szinte csak a pénztárca – na meg az ízlés dönti el, ki, miben akar vadászni. Véleményem szerint egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben anyagi háttér kérdése az öltözködés. Az, hogy vadászias legyen és tiszta, inkább a viselőjének a belső igényességéből fakad. Lehet, hogy a világmárkás felirattal ékesített kabátban valóban nem izzadunk, nem ázunk, nem fázunk, elnyeli a szagunkat, ráadásul még bozótálló is, …és innovatív, meg többrétegű, ilyen „tex-es”, meg amolyan szuper anyagból varrták, de csak azért, hogy mások előtt villogjunk, ne vegyük meg. Ha viszont tetszik, akkor igen! A lényeg, hogy a ruha ne legyen státuszszimbólum, inkább bizonyos érzelmi attitűdök kifejeződésének az eszköze. Ennek megfelelően édes mindegy, hogy valaki a német, az angol vagy a skandináv stílust kedveli-e, kockás sportöltönyben vagy finn esőruházatban járja-e az erdőt. A maga nemében ugyanis mindegyik vadásziasnak tekinthető, hiszen nem terepszínű, nem katonai, nem hétköznapi viselet. Rögtön hozzáteszem, hogy a vadásziasság relatív fogalom, és attól, hogy valami új, és hogy praktikus, még simán lehet vadászias… A legjelesebb múltszázadbeli vadászaink a bőr, a lóden és a gyapjú holmijukban ugyanolyan eredményesen tudtak vadászni. Sőt! Ja, hogy esetleg eláztak, vagy izzadtak? Hát Istenem… Szerintem ez is hozzátartozik a vadászathoz, a verejtékes küzdelemmel becserkelt őzbak vagy a szakadó esőben zsigerelt süldő élménye ugyanolyan sokáig megmarad, és az ázott ruha – sok év távlatából egyre halványodó bűzével együtt – mélyen elraktározódik az emlékezetünkben. Ez csak magánvélemény, de tudni kell, hogy én – ezt mindenki mondja – rettentően konzervatív vagyok. Tulajdonképpen mindegy, miben vadászunk, de ama bizonyos – fentebb említett – normákat szem előtt kell tartani. Hiszen tulajdonképpen tornacipőben, tréningruhában és atlétatrikóban is lehet eredményesen vadászni, csak éppen nem illik! És ez nem csak etikett kérdése… Ha ugyanis az ember kellőképpen igényes önmagával szemben, megtiszteli szeretett szenvedélyét, a természetet, a vadat és vadásztársait azzal, hogy vadászemberhez méltóan öltözködik, akkor számára a vadászat nem csupán lelki WALLENDUMS PÉTER kielégülést, hanem esztétikai é[email protected] ményt is nyújt majd.

„a vadászias öltözködés egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben anyagi háttér kérdése”


355

Még egyszer – kicsit másképp – az íjjal történő vadászatról és az egyenlőtlen jogszabályi háttérről

Nekünk – nekik Rögtön az elején szeretném nyomatékosítani, hogy ezek az írásaink nem a vadászíjászok ellen szólnak, hanem éppen értük és mellettük. Végre el kellene érni, hogy pontosítsák, egyértelművé tegyék a vadászíjjal vadászók szakmai és jogi státuszát, az íjas vadászat gyakorlásának feltételeit és módszereit. Jelenleg ugyanis óriási a különbség a lőfegyverrel vadászó (közel 57 000 vadászjegyest jelent) és a vadászíjjal (nem tudom, hány százan lehetnek) vadászók jogszabályi feltételrendszere között. Pedig mindkét tábor tagjai vadásznak tartják magukat… és azok is! A lőfegyverrel vadászók esetében ez jogilag egyértelmű, rengeteg feltételnek, passzusnak, előírásnak kell megfelelniük. Mostantól kezdve az újonnan vadászni szándékozóknak még egy plusz „akadály”, a pszichológiai alkalmasság is nehezíti a dolgukat. A vadászíjjal vadászóknak azonban az előbbiektől eltérően sem előfeltételekben, sem anyagiakban nem kell ilyen körülményes procedúrát „elszenvedniük”. Pedig ők is vadászok – és ők is vadászhatnak bármilyen vadászható vadra. De melyek ezek az előfeltételek? A vadászíjászoknak nem kell orvosi alkalmasságot igazolniuk (életkortól függően 5-2-1 évente), az újonnan íjjal vadászni akaróknak nem kell pszichológiai vizsgálatra menni, nem kell semmiféle (rendőrhatósági stb.) tartási engedéllyel rendelkezni, senki nem ellenőrzi a vadászíj tartásának körülményeit, és a vadászíjaknak nincs mé-

regdrága műszaki vizsgálata sem. Pedig a lőfegyverrel vadászóknak mindezeken alkalmanként bizony át kell esniük, és vitathatatlanul sokat kell kifizetni ilyen-olyan hatósági „sarcok” jogcímén. Aki vadászíjjal akar vadászni, vadászvizsga és vadászjegy birtokában (az erre vonatkozó rész megjelölésével) bemegy a boltba és kívánsága, pénztárcája szerint megvásárolja a legalább 222,7 newton erejű vadászíját, aztán már mehet is a területre… Ez az erősségű íj ugyanúgy alkalmas a vad – és az ember – életének kioltására, mint a vadászlőfegyver. Nem kell ezt a témát tovább ragozni… Ezzel szemben semmilyen íj, vagy az egyébként tiltott vadászati eszköznek minősülő számszeríj (nyílpuska) vásárlásához nem kell semmiféle engedély, csak vadászati célú használata van vizsgához és engedélyhez kötve. Ahogy az előző számunkban leírtuk, itt valami nem gömbölyű, és nem igazán azonosak a feltételek vadász és vadász, fegyverrel vadászó és íjjal vadászó között. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy nincs semmiféle jogszabályi értelmezési, gyakorlati és feltételrendszeri eltérés azon vadászok esetében (több ilyen országosan ismert vadászt tudnánk nevesíteni), akik korábban már fegyvertartási engedéllyel rendelkeztek, vadászlőfegyverrel (fegyverekkel) vadásztak, de megkedvelték, vagy ki akarták próbálni a vadászíjjal való vadászatot, és ma vadászlőfegyverrel meg vadászíjjal is vadásznak. Ebben az esetben tiszta az ügy: a feltételek teljeskörűen megegyeznek a vadászlőfegyverrel vadászókéval. Nézzük meg ezt a problémát – ha ez probléma – a másik oldalról. Több rendőrségi, bírósági ügyet ismerünk, amelyekben a korábban vadászlőfegyverrel vadászó személytől az általa elkövetett cselekmény miatt (engedély nélküli, jogosulatlan vadászat, fegyvertartási szabály megsértése, könnyebb vadászbaleset okozása, garázdaság, természetvédelmi vétség, stb.) az illetékes rendőrhatóság bevonta a fegyvertartási engedélyt, illetve a bíróság foglalkozástól (vadászattól) eltiltotta az illető vadászt, vadászokat. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a cselekmény súlyától, de legfőképpen minősítésétől 2-3-12-15 évig (bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig) nem kaphat fegyvertartási engedélyt. Közülük néhány fogta magát, bement a boltba, vásárolt a vadászati törvénynek megfelelő húzóerejű vadászíjat, letette a külön vadászíjász vizsgát, és azóta is vidáman vadászik. Ehhez a vadászjegyét – szintén gond nélkül – külön megjegyzésével (utolsó oldalán „kizárólag vadász-íjászatra érvényes” részt aláhúzva) a megyei vadászkamarai szervezetnél kiadták. Lehet, hogy nincs igazam, de úgy gondolom, talán nem kellene ennek a megoldásnak teret és lehetőséget biztosítani. Nyilván az íjászok számára a jelenleg elfogadott jogértelmezés szerinti „kötelező” vadászlőfegyver vásárlás is túlzás, de hogy egyértelmű szabályozásra volna szükség, az vitathatatlan. Esetleg úgy, hogy vadász és vadász között ne legyen ekkora eltérés a feltételrendszerben. Az íjjal vadászó – orvosi alkalmassági vizsgálat hiányában – lehet vak, halláskárosodott, pszichológiailag sérült, mentálisan „veszélyeztetett”, mégis kiülhet a lesre. dr. Balázs István

356


Agancsos borjak, ágas-bogas csaposok „Jövendő kapitális bikák néha már ilyenkor, csapos korukban elárulják különös tehetségüket. A felül kissé megvastagodó, néha már kis villában, ritka esetekben kis bütykös koronácskában végződő agancsok viselőit (tehát a tulajdonképpeni csaposokat) különös gonddal óvjuk!”

FOTÓ: Blaumann Ödön

Széchenyi Zsigmond


357

TUDOMÁNY 2001 őszén egy különös agancsú fiatal gímbikára figyelt fel egyikünk a Keszthelyi-berekben. Selejt – nem selejt? Többszöri találkozás után megszületett a döntés, a bika terítékre került. A zsigerelt testtömege október végén 105 kilogramm volt. Kézbe véve, nagy meglepetést okozott a fogazata – tej-előzápfogak, még íny alatt rejtőző M3-asok – és a koponya másféléves korra utaló jellegzetességei. Tehát ez egy csapos, jóllehet szinte mindenkit félrevezet az agancsalakulás: páratlan 14-es (7 és 5 ág), a csaposoknál szokatlan majdnem koszorú és a gazdag gyöngyözés. Nagy is volt az ellenkezés szakmai körökben: ez nem lehet „kölyökbika”, legalább 2,5-3,5 éves, biztosan elkésett a fogváltással! Végül 2008 őszén sikerült megmutatni Szidnai Lászlónak, aki ilyesmit mondott rá: kétségtelenül csak másfél éves, de nem lehet első agancs, kellett legyen „előzménye”. Nos, trófeaszakértő mesterünk

Néhány mondatot érdemes idézni belőle: „Az őz bakgidájától eltérően, a szarvasbikaborjú első életévében úgyszólván sosem mutatkozik agancsképződés.”(149. o.) … Később, a 150. oldalon: „Második életévének kezdetétől tehát már nem bikaborjú, hanem „csapos szarvas” (dárdás) a neve. (Régi magyar írások szerint „másodfű bika”). …Jövendő kapitális bikák néha már ilyenkor, csapos korukban elárulják különös tehetségüket. A felül kissé megvastagodó, néha már kis villában, ritka esetekben kis bütykös koronácskában végződő agancsok viselőit (tehát a tulajdonképpeni csaposokat) különös gonddal óvjuk!” Az idézetekkel elég jól összecseng Szederjei (1960) leírása. A későbbi hazai szakkönyvekben megjelentek lényegében az idézetteken alapulnak. Felhívjuk a figyelmet „Zsiga bácsi” ékes magyar szóhasználatára (nem meglepő, ugyebár!), aki mindenütt a csapos szót használja és hangsúlyozza a másodfű kifejezés szépségét. Említésre érdemes Vogt (1936) leírása egy bikaborjúról (Rominteni vadaskert), amely 40 centiméteres agancsot tisztított le márciusban (10 hónaposan), majd azt levetette május elején. Augusztus közepén (15 hónaposan) tisztította le második agancsát, amely 8-as volt. Bubenik (1966) pedig megemlít egy dunaártéri csapost Beljeről, amelynek az agancsán volt szemág és jégág, valamint korona is (azaz 10-es).

folyamán agancsot növesztett. A 28-30 centis csapokat áprilisban vetette el (4. kép). Ezután a másodfű bikácska szemágas villás, azaz 6-os agancsot rakott fel, így – csapos korúként – már a 2. agancsát (5. kép). Júniusban még barkásan vitték át a bőszénfai szarvasfarmra, ahol ma is él. Az újabb epizódról tavaly január végén értesültünk, amikor Karádon egy agancsos gímborjút hozott terítékre egy vendégvadász. A barkás csapok körülbelül 15 centi hosszúak voltak. A borjú átlagon aluli, 35 kilogrammos leadási súlyú volt (aznap esett még egy 44 és egy 48 kilogrammos is). A fejet vizsgálati célból mélyhűtőbe tették, annak elszállításával azonban késlekedtünk, az ördög viszont nem aludt, s jött a lesújtó hír: a mélyhűtő elromlott, s a fővadász távollétében mindent kidobtak. Sajnos, elveszett a bizonyíték…

A 28-30 centis csapokat áprilisban vetette le, majd hatos agancsot rakott fel A keszthelyi csapos tizennégyes bika alighanem fején találta a szeget. Írásunkban sorra vesszük az idevágó tényeket, erre vonatkozó írásokat és a témával kapcsolatos történéseket. Először is ez a rendkívüli első (második?) agancs gerjesztette a témaválasztást egy, a gímbikák fiatalkori agancsfejlődését vizsgálni szándékozó PhD kutatómunkához. A szakirodalom alapos átvizsgálását a csapos agancsot illetően, az alábbiakban lehet összegezni: Széchenyi Zsigmond írása (1948-ban készült, bár csak az 1979-es Gondolat kiadásban olvasható) a legkorábbi hazai forrás.

358

Télen agancsot viselő szarvasborjú Előfordulnak tehát másutt is akár 8-as, 10es csaposok, agancsot növesztő bikaborjúról azonban – eddigi tudomásunk szerint – csupán Vogt adott hírt. Így aztán nagy meglepetésünkre szolgált, amikor kiderült, hogy ilyen itthon is előfordul. Pár éve egy május 9-én felvett, akkor néhány napos bikaborjút neveltek Aliréten (Észak-Somogy). A borjú a tél

Egy másik történet – igaz, dámborjak esetében – szintén alátámasztja a fentieket: június elején Bőszénfán igyekszünk minél több újszülött dámborjút fogni és megmérni. (Külön megjegyzendő, hogy a gímborjakkal és őzgidákkal szemben a kétnapos dámokat már nem lehet elkapni, bár még lapulnak.) A 2008. júniusban vizsgáltak közül két bika- és egy ünőborjat neveltek fel istállóban. Ősszel közös legelőrészre kerültek, s hamarosan kiderült, hogy a két bikaborjúnak nő az agancsa. A következő évi barcogás újabb meglepetést tartogatott a kutatók számára, a borjúcsap után ugyanis kifejlődött a páratlan 6-os agancs


az egyik bika fején. Erre aztán még nem volt példa! Társa is letisztított és közelről – szelíd lévén – jól lehetett látni az emeletes csapos agancsot (ezt németül Doppelkopf-nak nevezik). Emeletes alatt azt értjük, hogy a fennmaradt csapocskák alatt egy-egy koszorú is képződött.

Borjúcsap után fejlődött hatos dámagancs Egy évre rá, az elmúlt tél folyamán egy bőszénfai kerti borjú is agancsot növesztett. A 20-25 centis csapokat április végén vetette le. Ez a jószág viszont igen termetes, élősúlya március végén 126 kilogramm volt, míg társainak átlaga csupán 88,6. A fentiekkel kapcsolatban érdemes kiemelni néhány dolgot. A dél-dunántúli térségben élő szarvasfélék közül kizárólag az őzre jellemző az első életévben, az őszi-téli időszakban kifejlődő és letisztítható agancs (a Tegner által 1961-ben leírt gidaagancs). A szakirodalom alapján ez a rénszarvasborjakban ugyancsak általánosnak tekinthető, ezenkívül előfordulhat a jávor- és a fehérfarkú szarvasnál is. Ezek a felsorolt fajok az úgynevezett óvilági szarvasfélék (Telemetacarpalia) közé tartoznak. Ezzel szemben az újvilági csoportba (Plesiometacarpalia) tartozó szarvasok közül korábban csupán a Vogt által ismertetett gímborjúnál van tudomásunk ilyen fiatalkori agancsfejlődésről. Az elmúlt években a hazai gímborjak mellett a dámborjak is szolgáltat-


tak példát, így ennél a fajnál is bizonyítást nyert a borjúagancs fejlődése. A fentiek tükrében egyértelmű, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni a kormeghatározás fontosságát. Nem véletlen, hogy ezt a fogalmat használjuk a becsléssel szemben, hiszen itt mindössze 1-1,5 éves állatokról van szó. Ebben a tekintetben alapvető dolog a fogazat állapota, mely alapján 1-2 hónap pontossággal biztonságosan megállapítható az egyed kora. Olyan pedig nincs, hogy egy évvel idősebb vagy fiatalabb (volt) a jószág, mint amit látunk, a tejfogak, a fogváltás, a fogkibújás és a sorba növés tudniillik egyértelmű választ ad a korkérdésre. Őznél problémát jelent a kiskoponyás kikészítés, mert a „bizonyíték” ez esetben hiányzik. Tudjuk, hogy az „élőben való” kormeghatározás terepi körülmények között a vadászterületen természetesen sokkal nehezebb, de megfelelő gyakorlattal ezt is el lehet sajátítani. Az aliréti gím fejének-nyakának arányai, szőrzete borjúkorban és másodfüvesen azt jelzi, hogy soha nem mehetünk biztosra. Dr Sugár László1, Bokor Julianna1, Nagy János1 és Tóth Csaba2 1 Kaposvári Egyetem 2 Pannon Egyetem, Georgikon MGK, Keszthely

Felhasznált irodalom Bubenik, A. (1966): Das Geweih. Paul Parey Verlag, Hamburg/Berlin. Szederjei Á. (1960): Szarvas. Mezőgazdasági Kiadó, Bp. Széchenyi Zs. (1948): A szarvas selejtezése. In: Széchenyi Zs.: Szarvasok nyomában és egyéb írások. Gondolat, Budapest, 1979. Tegner, H. (1961): Agancsfejlődés infantilis őznél (angol ny.). Proc. Zool. Soc. London. 137: 635- 637. Vogt, F. (1937): Neue wege der Hege. Neumann Verlag,. Neudamm.

359

PUBLICISZTIKA

Kutya egy ügy Előrebocsátom, hogy kutyabarát vagyok, sőt, ami még ennél is roszszabb, kutyás vadász. Világéletemben volt vadászebem, aznap kaptam az elsőt, amikor megszülettem. Azóta nem telt el nap a közel ötven év alatt, hogy ne lett volna így vagy úgy kutya a háznál. Jelen pillanatban is négy kutya van a bokszokban, mind a négy törzskönyvezve, leoltva, féregtelenítve és bevadászva. A kutyáimat mindig kollégaként kezeltem, munkájuk volt bőven és a sikerekből is kijutott mindannyiunknak. A rövid bevezető csak azért szükséges, mert a közelmúltban ismét egy vadász lőtte kutyaügy borzolta a közvéleményt. A sajtó szokásos módon ráharapott a történetre és a már megszokott módon elkezdték a hadjáratot ellenünk. Ami napvilágot látott a történetből, az csak az egyik fél sztorija. A kutyatulajdonos elmondta, hogy a vadász öt méterre a lába mellől lőtte le a kutyát, amit éppen a mezőn sétáltatott. Rövid szóváltás után a vadász autójával elhajtott, a kutya közben kimúlt. Ez az egyik történet. Ami a sztoriban alig volt hihető, hogy szerintem nincs olyan elvetemült vadász, aki a gazdája lába mellől ki merne lőni egy kutyát. Az egész egy teljesen képtelen sztori. Ráadásul a vadász teljesen másképp emlékszik, nem beszélve arról, hogy szerencsére neki még tanúja is van. A lényeg röviden annyi, hogy a kutya teljesen egyedül kódorgott az erdőn. Egyértelműen őzet hajtott, ezt észlelve lőtte meg a vadász. A lövés után percekkel előkerült a lelőtt eb gazdája is – az ellenkező irányból. Ezek után a szokásos anyázás következett, majd a vadász felajánlotta segítségét, de a kutyatulajdonos ezt nem fogadta el, viszont felírta a vadász kocsijának rendszámát. És a történet java innen indul. A rendőrök ez esetben gyorsak voltak és határozottak. Kisvártatva megjelentek a vadász házánál, a fegyvereket azonnal elkobozták és emberünket gyanúsítottként előállították, kihallgatták, majd rabosították. A vadászbakancsból kiszedték a fűzőt, derékszíját lecsatolták, ujjlenyomatot vettek és irány a cella hűvöse. A kísérő, aki egyben koronatanú, szintén vadász. Nos, az ő fegyvereit is bevonták, pedig azok egyáltalán nem szerepeltek a történetben, az eset alatt szépen lapultak a lezárt páncélszekrényben. És miközben vadászunk egyre kétségbeesettebben próbálta igazolni, hogy nem embert ölt, nem vett részt terrortámadásban, nem rabolt bankot, a válasz csak annyi volt, hogy ne pofázzon. Edzett emberek

360

esetében mindez még elviselhető és bízva az igazság erejében, valamint abban, hogy rövid időn belül minden tisztázódik, ilyenkor nincs mit tenni, mint várni sorsunk jobbrafordulását. Ami még a rabosításnál is sokkal rosszabb, az a mérhetetlen düh, indulat és félretájékoztatás, ami a közvélemény hangján szólal meg. Az online oldalakon néhány óra alatt száznyolc hozzászólás érkezett és kivétel nélkül mind a vadászt, a vadászokat mocskolta. Többen a vadász és családja likvidálását követelték. Volt olyan barom, aki a gyerekei életét akarta a kóborló kutyáért cserébe. A háza felgyújtása és heréinek eltávolítása csak az enyhébb ötletekben látott napvilágot. Szomorú, hogy itt tartunk, hogy a drága pénzért bérelt területeken nekünk kell bujdosni, hogy ezeken a területeken mindenkinek mindenféle joga van, csak a vadásznak kell kussolnia. Lehet lovagolni, kutyát futtatni, pásztorórákat eltölteni, szemetet kidobálni, mindent lehet, csak a vad és a vadász számára oly nagyon áhított nyugalmat és csendet nem lehet megtalálni és kiérdemelni. Úgy tűnik, egyre sürgősebb lenne felállítani a vadászati szóvivők intézményét, mert a tájékozatlan, félretájékoztatott közvélemény napról napra veszélyesebb és mind nehezebben értik meg a gondjainkat. Ez esetben a kutyatulajdonos csendes demonstrációt szervezett kóborló kutyája emlékére, mi pedig alig-alig hallattuk hangunkat a vadász védelmében. Nem beszélve arról, hogy a róka-immunizáció végett éppen ebzárlat volt a környéken, tehát nem sok keresnivalója volt az ebnek és gazdájának a vadászterületen. Legvadabb álmaimban sem gondoltam, hogy az oly sokszor szidott és mindig rosszkor érkező, kötelező és ingyenes túlmunka, az immunizációval járó mintagyűjtés és a felhívó plakátok szögelgetése egyszer még segítheti a vadászokat. Kár, hogy az effajta ebzárlat szó szerint a kutyát sem érdekli. A történtek engem azért sem hagynak hidegen, mert a városszéli területemen, ahol vadőrként tengetem a napjaimat, felettébb sok a méregdrága, horror pénzekért vásárolt „vakvezető”, „bombakereső”, „gyermekmentő” és mindenféle pedigrés kutya, akik éppen akkor – és csak akkor – véletlenül elkóboroltak vemhes őzeket hajtani. Mit tegyek, ha látom őket? Én nem szeretném, ha a rendőrök megbilincselnének azért, mert igyekszem minél jobban ellátni a feladatomat, teljesíteni munkaköri kötelességemet. Én ugyanis – mint hivatásos vadász – felesküdtem a vadállomány védelmére… Agyaki Gábor


VADGAZDÁLKODÁS

FOTÓ: Blaumann Ödön

Az őzállomány szabályozása

Őzállományunk minőségének javításában jelentős szerepe van az állománygazdálkodásnak, selejtezésnek. A meglevő törzsállományból és annak élőhelyi adottságaiból kell kiindulni, amikor meghatározzuk, megtervezzük a követendő gazdálkodási irányt. Magyar VADÁSZLAP z 2010. június

361

Mit vegyünk figyelembe a tervezéskor?

Annak érdekében, hogy a fenti Abban az esetben, ha úgy tapaszMindenekelőtt állapítsuk meg, hogy az adott élőhelyi viszokorösszetétel a bakok és suták esetaltuk, hogy az egyedsűrűség nyoknak megfelelő méretű-e az ott élő populáció. Ez lehet kitében is egy konstans körüli érték megfelel a vadeltartó képességsebb, de lehet nagyobb is az ideálisnál, amely meghatározza legyen, a terítékre kerülő őzek kornek, csak arra kell törekedni a vaa későbbi teendőink sorrendjét. Véleményem szerint előbb csoportonkénti számát is meg kell dászidényben, hogy az ivarérett a mennyiséget kell felhozni, és abból kell a gyengébbeket tervezni. szaporulatnak megfelelő mértékkiválogatni. Addig, amíg nincs meg a kellő méretű populáció, Az ideális ivararány 1:1, az ivarben vegyük ki az állományból az a selejtezés csak a szemmel jól látható beteg és gyenge érett bakok és suták egyedszámát oda nem illő, vagy golyóra megadottságú egyedekre legyen korlátozva. fi gyelembe véve. Ez egy empirikus érett egyedeket. Az adott létszám ivar- és korösszetétele megfelel-e a faj adat, nem azt jelenti, hogy minden Néhány fontos szempontot viigényeinek? Ha nem jók az arányok, ezek helyreállítására kell bak sutához jut a párzási időszakszont nem lehet figyelmen kívül törekedni. Az ivararányt könnyebb beállítani, mint a helyes ban, hanem annak ad jó esélyt, hagyni, mert tévútra viheti a vadkorösszetételt. hogy jó koreloszlás mellett csak gazdálkodót. Ez a szaporodási dia legjobb bakok jutnak sutához. namika általában az egy ivarérett nőivarú egyed után megszületett egyedeket Természetesen a migráció (elvándorlás) folya- Ez lehet a bakállomány 30-40 százaléka, de jelenti. Kutatási adatok alapján ez 1,1-1,3 szor- matos, de két egyformán jól kezelt vadászte- a legjobb esélye csak mintegy 20 százaléknak zót jelent, területenként változó. Ez azonban rület határán ez kiegyenlítődik. Főleg a bakok van, ami megszabja, hogy a területünkön moegy bizonytalan adat ahhoz, hogy erre ala- járnak be spontán nagyobb területeket a „be- zaikszerűen legalább ennyi átlag feletti adottságú közép, vagy öreg korcsoportba tartozó pozzuk az éves terítéket. Túlságosan egysze- állás” időszakában, esetleg a párzáskor. törzsbakunk legyen az üzekedési időben. rű lenne ebből számolni az évente terítékre hozható darabszámot. Átvernénk magunkat, Az állomány korösszetétele, A teríték tervezése ha például egy 100 sutát mutató populációt ivararánya évente 110-130 őzzel csökkentenénk. A korösszetételről általában a bakok eseté- Az egyszerűség kedvéért száz egyedből álló Sokkal alaposabb, ha az ivarérett kort elért ben esik szó, bár a suták esetében sem elha- tavaszi őzállományt vegyünk figyelembe kiszaporulatból indulunk ki az állománysza- nyagolható, ez utóbbi azonban nem egyezik indulásként, amelyben 40 bak, 40 suta, 20 bályozás tervezésekor. A kettő között óriási a bakokra elfogadható 50-30-20 százalék gida található. A gidák ivari összetétele: 15:5 eltérés van, ez utóbbi 0,3-0,7 közötti értékű megoszlású, fiatal-közép-öreg korcsoportok- a bakok javára. Ezt a gidaselejtezéskor így ála gyakorlatban és sok tényező befolyásolja kal. Suták esetében a 30-50-20 százalékos lítottuk be. Ha az állományunk mennyisége a mértékét. megoszlást jobbnak tartom. Az idősebb suták optimális, akkor a következő vadászévadban Érdemes szót ejteni arról, hogy mi okozza nagyobb eséllyel nevelik fel szaporulatukat, 20 őzet ejthetünk el az állomány mennyiségéaz eltérést. Az alaphelyzetet elfogadva, hogy mint a fiatalok. nek változása nélkül, ez egy közepes érték, egy az állományunk rendelkezik megfelelő élőInduló korösszetétel: hellyel, vadrejtővel és egész évben megtalálja Gida/db Fiatal/db Középkorú/db Idős/db a számára szükséges táplálékot, ivóvizet. Kiinduló állomány 15 20 12 8 A vadgazdának, vadásznak elsődleges Korcsoportváltásból növekedés – +15 +5 +2 feladata a vad gondozása, végső legyen az Korcsoportváltásból csökkenés – –5 –2 – állomány csökkentése, de azt is szakszerűen, a legkisebb zavarás mellett végezze. Az Tervezhető lelövés – –10 –3 –2 állományból a vadgazda veheti ki utoljára a részét. Több marad a vadgazdálkodónak, ha Suták, gidák terítéktervezése: a vadnak jobb körülményeket teremt, védi a Gida/db Fiatal/db Középkorú/db Idős/db kártevőktől, jobb esélyt ad neki a túléléshez. Kiinduló állomány 5 12 20 8 Lehet időlegesen eltérni ettől és várni, hogy Korcsoportváltásból növekedés – +5 +3 +2 a szomszéd jól kezelt területéről majd átvált Korcsoportváltásból csökkenés – –3 –2 – a vad, de ez nagyon kétes eredménnyel jár Tervezhető lelövés – –2 –1 –2 és hosszú távon biztos, hogy nem működik.

362


VADGAZDÁLKODÁS sutára vonatkoztatva: 50 százalék, ami 0,5-ös portban már csak az átlag feletti, érett bak- jó tenyészértékű bakok lelövését. Az lenne szaporodási együtthatót jelent ivarérett korra jainkat fogjuk látni. Törekedni kell arra, hogy a jó, ha ezt minden, a területhatárral szomszészámolva. Abban az esetben, ha a vadászterü- minden élőhelyre álljon be egy, a területre jel- dos vadgazda így gondolná és természetesen letünkön ideális feltételeket tudunk teremteni lemző átlagnál jobb minőségű, idős korú bak. a gyakorlatban be is tartaná. Ennek eredméaz őz számára, számolhatunk 0,7-es együttha- Azt is célszerű megfigyelni, hogy a környéken nyeként sok fiatal „határbak” tudná kamatoztóval is. Ha ennél nagyobb a valós terítékérték, van-e a középkorúakban az öreggel azonos, tatni jó genetikai hajlamait. A nőivarú egyedeket már gidakorban kivávagy jobb felrakási esélyű bak, mert akkor kiakkor a létszámbecslést kell ellenőrizni. A fiatal korcsportból a selejtezést a 3. és vehetjük az állományból az öregebbiket. Nem logattuk, elsősorban a fizikai állapotuk alap4. agancsú bakokra érdemes hagyni, az első az a döntő, hogy tavasszal, vagy augusztus- ján. Mint látható, a 15 bakgidával szemben és második felrakást produkálók közül csak ban lőjük meg a törzsbakot, hanem az számít csak 5 sutagidát hagytunk az állományfrissítés a szemmel jól elkülöníthető gyengéket ve- igazán, hogy milyen minőségű fog beállni céljára. Ennek az a praktikus oka, hogy a bakgyük ki. A bakok kormegoszlását március-áp- a májusban elejtett helyére. Semmi esetben gidáról nem tudjuk megállapítani az öröklött rilis hónapban tudjuk a legjobban ellenőrizni. nem tartom elfogadhatónak az április – má- agancsfelrakási hajlamát, ezért lehetőleg miA 3-4. felrakásig eldől a genetikai felrakó-ké- jusban, még részben háncsban levő 3 éves, nél többet hagyjunk meg. A sutagidák közül a fejletleneket lőjük, és ez érvényes pessége a bakoknak. Célszerű a tarvad-selejtezés többi korosztáéveként megállapítani a selejAz állományt terhelő negatív hatások: lyára is. Ebben az arányban mindig tezési kritériumokat a felrakási A vadászterület zavartsága, ami lehet a helytelen vadászatalálunk gyenge, beteg, vagy medátlag figyelembevételével, mert ti mód, a gyakori és hosszantartó „autós cserkelő” vadádő egyedeket. idővel bizonyos szinuszgörbéhez szat, a rendszeres éjszakai zavarás. Érdemes őzállományunkra nagy hasonló hullámzás tapasztalható Következménye: migrációt idéz elő a nyugodtabb élőhelyek fi gyelmet fordítani. Az állományaz éves agancsproduktumokban. felé. sűrűség a felső határon sem jelent A középkorúakból a felrakási átA lakott területek környékén a kóbor ebek zavarása, kárnagy terhet a mezőgazdálkodáslag alattiakat válogassuk, gyilkos tétele, a vaddisznó elszaporodása és az általa okozott nak, talán alacsonyra is sikerült agancsalakulásút ne hagyjunk, zavarás és károkozás, egyéb ragadozók általi zavarás, megállapítani a fenntartható felső mert ezek biztos, hogy sutához károkozás. határát a mezőgazdasági művelés jutnak, és veszélyt jelentenek az Következménye: veszteség, élőhely-változtatás által hasznosított területekre, de idősebb, jó genetikai adottságú A külső és belső orvvadászat, a gépjárművek okozta károk. ezt célszerű vadlétszám-becsléssel állomány bakjaira, tehát duplán Következmény: állományveszteség lehet kezelni. káros a jelenlétük az állományban. Szélsőséges időjárási viszonyok, ha a vadgazda nem segíti Huszár Tibor Abban az esetben, ha a fentiek hátrányainak kivédését. Nimród Vt., Kisbajcs szerint jártunk el, idősebb korcsoKövetkezmény: időszakos vagy végleges élőhely-változta-

FOTÓK: Blaumann Ödön

tás, elhullás


363

Kérdések és válaszok A keresőtávcső a vadászok kelléktárának egyik alapvető tartozéka. Szükség van rá, mert a vadat meg kell találni, el kell bírálni, néha csak meg kell figyelni, de az emberi szem némi segítségre szorul. A hagyományos keresőtávcsövet – idegen szóval a binokulárt – bizonyos gyakorlati szempontok figyelembevételével kell kiválasztani, de az optikákkal kapcsolatban még mindig elég sok téves információ kering, melyek közül megpróbálok néhányra rávilágítani.

Szerkezeti felépítés Jobb-e a tetőél-prizmás, mint a Porro-prizmás? Azért hogy a messzelátóban egyenes állású képet láthassunk, képfordító rendszert kell beépíteni. A binokulárokban („kétszemes” távcsövekben) szinte kivétel nélkül prizmás képfordítást alkalmaznak, ezek közül kétféle típus terjedt el Porro-prizmás látcső a gyakorlatban. A hagyományos felépítésű látcsövekben Porroprizmát használnak. A 45 fokos prizmákból álló prizmacsoportokat Porro-rendszernek nevezzük. Az ilyen felépítésű messzelátóknál a tárgylencsék általában nincsenek egy tengelyben a szemlencsékkel, hanem jellegzetesen nagyobb távolságra vannak egymástól, tehát a távcső igen széles. Napjainkban divatosabb és ezért gyakrabban használatos a tetőélprizmás rendszer, amit könnyen fel lehet ismerni külső alakjáról. Itt a tárgylencse és a szemlencse egy tengelyen helyezkedik el, tehát külsőleg a távcső egyenes vonalú. A modern tetőél-prizmás rendszerű messzelátók divatosak és szépek, de hogy valójában jobbak-e, mint a hagyományos építésűek, azt nem feltétlenül állítom, de nagyobb költséggel jobbá tehetők. A Porro-rendszernek van néhány olyan eredendő előnye, amit be lehet hozni ugyan, de csak nagyobb költséggel. Először is a Porro-prizmás rendszer szerkezete miatt eleve kisebb a fényvesztesége. Másodszor: hagyományos építés esetén a tárgylencsék távolsága jóval nagyobb, mint a szemtávolság, amely átlagosan 58-72 milliméter között van. A megnövelt tárgylencse-távolság jótékony hatással van a mélységi látásra, tehát a látott kép térbeli hatása sokkal inkább 3 dimenziós lesz. Harmadszor: jó tetőél-prizmát gyártani költségesebb, mert ugyanolyan minőség eléréséhez nagyobb gyártási pontosság és drágább prizmabevonat szükséges.

Élességállítás Mi az, hogy autófókusz? A keresőtávcsövek esetében tudjuk azt, hogy a képet a tárgy távolságának függvényében kell élesre állítani. Bár néhány vadásztársam már hallott „autofókuszos” távcsőről, de sajnos én magam még nem láttam ilyet. Szerintem ők sem… Az autófókusz kifejezés helyénvaló bizonyos fényképezőgép- és kamera-objektívek esetén, de a messzelátókra ez nem jellemző. A gyakorlatban legelterjedtebb a központi élességállítás, amikor egy tengelyen keresztül egyszerre fókuszáljuk a jobb- és

364

a baloldali optikát. Az egyedi, vagy pontosabban oldalankénti élességszabályozás esetében a bal- és a jobboldali okuláron külön-külön be lehet állítani a megfelelő élességet. Az ilyen távcsöveket rendszerint úgy tervezik, hogy a mélységélesség nagyon nagy legyen. Ez praktikusan azt jelenti, hogy ha az élességet beállítjuk kb.100 méterre, akkor a 35 méterre álló tárgyat is élesen láthatjuk és a 350 méterre állót is, a kettő között a szemünk fogja a kis különbséget korrigálni. Tehát nem a távcső fókuszál, hanem a szemünk! Tipikusan a tengerészeti felhasználásra tervezett Porro prizmás optikák között találunk ilyeneket, mert ezzel a rendszerrel könnyebb a vízállóságot biztosítani.

Alkonyidő Mi az a szürkületi érték? Hazánkban a vadászok általában olyan optikákat keresnek, amelyek éjszaka is jól használhatóak, ezért a katalógusadatok közül elsősorban a szürkületi érték kérdését firtatják. Azt gondolhatnánk, hogy a szürkületi érték egy olyan jellemző, amely megmutatja, hogy a távcső mennyire jól használható gyenge fényviszonyok mellett. Sajnos ez nem teljesen igaz. A szürkületi érték csupán a távcső tárgylencséjének méretétől és a nagyítás értékétől függő mennyiségi jellemző. Egy bizonyos gyártó azonos minőségű, de különböző méretű távcsöveit sorba lehet ez alapján állítani, de ez a szám nem mutatja meg két különféle, 8x56-os binokulár közti minőségi különbséget és nem ad magyarázatot arra, hogy miért kerül az egyik negyedmillióba, miközben a másik ára akciósan 19 999 Ft. Az optikai rendszer, amely lencséket és prizmákat is tartalmaz, soha nem képes veszteség nélkül közvetíteni a fényt a szemünkhöz. Minden egyes határfelületen (levegőből üvegbe lépés, üvegből kilépés) elvész a fény egy bizonyos százaléka. Bevonat nélküli üveglencsék esetében ez a veszteség akár 4 százalék is lehet, minden egyes felületen! Ebből következik, hogy egy távcső egészére nézve a veszteség mértéke akár 30-35 százalék is lehet, tehát a fényáteresztő képesség mindössze 65-70 százalék! A fényáteresztési tényezőt jelentősen lehet javítani lencsebevonatokkal. Általánosságban elmondható, hogy minél drágább egy távcső, annál több és kifinomultabb összetételű lencsebevonatokat használ a gyártó. A bevonatok száma felületenként lehet 2-3 réteg, de lehet akár 40 fölött is. Paradox módon ezek a bevonatok nem állnak a fény útjában, hanem azért növelik az áteresztő képességet, mert a tükröződést kioltják. Nem kell


OPTIKA

Szürkületben kiváltó vaddisznó, alacsony árfekvésű, müanyag lencsés 7x35-ös Porro-prizmás távcsővel nézve...

attól sem félni, hogy a lencse ncse súlya ettől megnőne: az üveg felületére ére speciális technológiával felgőzölt fémréteg vastagsága néhány tized mikrométer, tehát viszonylag ag nagyméretű frontlencse és 30-40 réteg esetén is csak grammnyi nagyságrendű. Korszerű bevonatokkal ma már elérhető, hogy az egyess lencsetagok fényáteresztése ése meghaladja a 99 százalékot. kot. Ha a távcsőben lévő összes lencse és a prizma is kiemelkedően jó minőségű,, akkor a rendszer egészét tekintve elérhető akár 92-93 -93 százalékos fényáteresztés is. Természetesen ennél nél lehet nagyobbat mondani, sőt nagyobbat mérni is, csak egy kicsit csúsztatni kell az adatokat. Az optikáknak megvan az a rossz tulajdonságuk, hogy a különböző színeket (vagyis a különböző hullámhosszúságú fényt) nem egyforma hatásfokkal közvetítik a szemünkhöz. A legmagasabb nappali fényáteresztést úgy lehet elérni, hogy a zöld színre optimalizálják a fényáteresztést, ugyanis az emberi szem a zöld tartományban a legérzékenyebb. Ha viszont leszáll az este, akkor a látható fény spektrumából eltűnik a zöld és a maradék fény magasabb arányban tartalmazza az ibolyához közeli színeket. A szemünk a kékre és az ibolyára kevésbé érzékeny, a 95 százalék fényáteresztésűnek állított optikáról pedig kiderül, hogy az ibolyához közeli tartományban a hatásfoka jóval 90 százalék alatt van.


...és ugyanaz a vad 8x56-os, minőségi, tetőél-prizmás keresővel figyelve

Tetőél-prizmás messzelátó Te

Ezek után lassan összefoglalhatEz juk, ho hogy melyek azok a tényezők, amitől a távcsövek éjszakai teljesítménye függ: elméleti szürkületi érték, f fényáteresztő képesség, kontraszt. fényáteres A kontrasztró kontrasztról eddig nem beszéltem, de röviden elmondható, hogy ez is egy olyan minőségi jellemző, amely leginkább a lencsék üveganyale gától és a bevonatok mi minőségétől függ. Ha tehát mind a három tényező magas értékű, akkor és té csakis akkor lesz a távcsőnek sötétben is értékelhető képe. s

A méret a lényeg Mekkora távcsövet vegyek? Rövid válasz: amekkorát a pénztárcám is elbír. Félretéve a tréfát, remélem, hogy részben már sikerült fentiekben rávilágítanom arra: a méret nem minden. Sokan és sok helyen leírták már azt is, hogy a kor előrehaladtával az emberi szem pupillatágulása egyre kisebb lesz, tehát a nagy lencseátmérő által ígért hatalmas szürkületi teljesítményt nem képes hasznosítani. Amíg egy 30 éves vadász szeme maradéktalanul kihasználja egy 8x56 mm-es keresőtávcső mérete által nyújtott fényerőt, addig 60 évesen a 10x42 mm-es lehet a jobb választás. Az biztos, hogy a jó minőségű, 10x42 mm-es optika jobb befektetés, mint egy gyenge minőségű 8x56-os. Kristóf József

365

LESIMESE

A három tenor

Folytatásos „tele-regényünk” hatodik része, melyben három olasz bakvadászról esik szó

Tolmács – Si, si, Matteo bácsi! Jól érteni. Az igazgató úr azt kérdez, van-e tavaly elütött őzbak, amit vehetne. VM – Arany csillagom, nem értem. Mondja meg Herrera úrnak, hogy őzbak nálunk az erdő szélén van, a vetésen, és hajnalban indulunk, addig itt a szomszéd szobában lepihenhet. Ennyi vezetés után nem csoda, hogy tücsköt-bogarat összehord.

Tolmács – Nem, nem, Matteo bácsi! Igazgató úr mondja, ő tud, hogy magyar vadászok mindig van elütött őzbak, amit lehet venni. Tavaly Alföldön ilyet vett kettó. Neki idő sokat számít. Ő akar menni látogatni kis barátnő Budapest, akit tavaly ismer meg. Asszony otthon Verona, vadaszni enged el Ungheria. Kell őzbak. Kell fotó. Sok kép. Ő rendel őzbak, most hagy itt pénz, elkér Matteo bácsi öreg Lada és ritorna domenica mattina! Capisci? Jönni vasarnap délelőtt. VM – Szóval, Herrera igazgató úr azt szeretné, hogy lőjünk neki három őzbakot, ránk bízza, hogy ezért a pénzért itt az asztalon a legszebbek legyenek, adjam neki kölcsön az öreg málékeverőt, és találkozzunk ugyanitt vasárnap délelőtt?

366

[A tolmács fordít, az igazgató hevesen bólogat és a vadászmester kezét rázza] A tolmács fordít: – Igen VM – [Tanácstalanul morzsolja az abrosz szélét] És hogy szoktak fényképezkedni? Tolmács – Igazgató úr mond, hogy frigóból ki kell vinni őz ahol lőtte, elmagyaráz neki hogy lőtte, ő beken kéz vérrel, csizma sárral és fotó! VM- Háááááá! Értem. Most értem. És a másik úr? Tolmács – Precioso úr két bakot akar lőni, egy bak 340 gramm plusz-mínusz 10 gramm, egy bak maximo 200 gramm. Lenni több, lenni kevesebb, társaság fizetni pönálé, ő hoz szerződés avocatójától, na ugyvédtől, magyarul olaszul. VM – És maga Professore? [odafordul a tanár úrhoz, és megöleli] Tolmács – A professore, az ön barátja, és azt mond, hogy Önnel akar kettesben vadászni, és lőnek, amit lőnek, ha meg nem, akkor jót beszélgetni. Feleség küldött Teri néni porcelán capuccino készlet. VM – Akkor én most azt hiszem, telefonos segítséget fogok igénybe venni. [kimegy az udvarra] Halló! Kisasszony, Zsolnay őrnagyot kérem, sürgős! Titkárnő – Őrnagy úr jelentem, Matyi bácsi van a vonalban, és azt mondja itt a három tenor. Zsolnay – Szervusz, Matyi bácsi! Mi van, milyen három tenor? Aha. Rám gondoltál? Drága vagy. Hogy vigyem a bűnügyi technikust az elejtés helyét fényképezni és helyszínelni? Aha. De nem ittál ugye? És biztos, hogy ezt kéri? Szóval kétszer elmondattad vele, és már ki is fizette! Te tudod mit? Én fogok fényképezni, és kiveszek két nap szabit. Jó. Bejössz értem? Köszönöm. VM – [újból telefonál] Képviselői irodaház? Jó napot kívánok. K. képviselő urat kérem. Halló, szervusz! Ráérsz mostanában? Szóval, időd mint a tenger. Ez nagyon jó! Volna itt egy neked való olasz vadász, szerintem jól meg fogjátok érteni egymást. Holnap tudsz jönni? Mikor? Reggel negyed ötre? Igen, a benzinpénzt el tudjuk számolni a terepjáródba. Várunk és köszönöm. VM – Hát, kedves Tolmács kisasszony, minden el van rendezve. Mondja meg Precioso úrnak,

meg a Professorénak hogy lepakolhat a szomszéd szobába, Herrera úrnak meg itt a kulcs és a forgalmi. [Herrera hálálkodva adja át saját terepjárója kulcsait Vadász Mátyásnak]

ILLUSZTRÁCIÓK: Simon Ferenc

A vadászház udvarán két poros, olasz rendszámú gépkocsi áll. Az egyik a tavaszi genfi autószalonon frissen bemutatott terepjáró, a másik egy cápaforma túraautó. Orgonaillat keveredik a frissen főzött kávééval. Három nagyon választékosan öltözött olasz vadász beszélget vadászmesterünkkel.

Tolmács – Herrera úr itt hagyja a kocsiját, a puskáját, és nagyon köszöni, amit érte tesznek. Arrivederci. [A rendőrkapitányság udvarára egy vadonatúj, luxus terepjáró gördül be, leparkol, öreg vadászember egy hosszúkás bőrkoffert vesz ki belőle] Titkárnő – Őrnagy úr, megjött Matyi bácsi, szerintem autót lopott. [Zsolnay őrnagy kávéjával az ablakhoz lép] Titkárnő – Jaj őrnagy úr, kuc-kuc, még megfullad itt nekem. Most nézze meg mit csinált! Az egész kávét kiköpte a jelentésekre! Vadász Mátyás lihegve lép be az ajtón. VM – Na, behoztam az olasz puskáját, merthogy azt is nálam hagyta vasárnapig. Zsolnay – Megőrültél, Matyi bácsi? És ha igazoltatnak? Még jó, hogy rendőr nem látott! És az alibijével mi lesz? Neki, ezzel a puskával kell lőnie. A hüvelyekkel el kell tudni számolnia! VM – Ja, a hüvelyek. Csak a gond van körülöttük – sóhajtja. dr. Nyikos Attila


VADÁSZFEGYVER

Hasznos tanácsok

használt fegyver vásárlásához A DWJ 2010 januári cikke nyomán

A használt fegyver vásárlása sok esetben éppen olyan zsákbamacska lehet, mint a használt autó megvétele. Az ifjú és fegyvertechnikai ügyekben járatlan kezdő, vagy már haladó vadász használt puska vásárlása különösen sok buktatót rejt. Mindenekelőtt mérlegelésre érdemes a felkínált fegyver „kedvezőbb” ára, amely azonban sokszor „régi” műszaki tartalmat takarhat. Persze, ezekkel is igen eredményesen vadásztak a rég- és közelmúltban. Nem jelentett problémát a kétbillentyűs német gyorsító, az összeforrasztott csőköteg, vagy az oldalirányban nem állítható céltávcső. Ma viszont már… A hibás döntéseink miatt sok, egykor jutányos áron vett, használt puska alussza csipkerózsika álmát a fegyverszekrényünkben. Jó példa erre a maga korában fegyvertechnikai mérföldkövet jelentő Mauser 98-as modell, melylyel természetesen ma is lehet vadászni, de a 21. századi igényeknek már kevésbé felel meg. Magyar VADÁSZLAP z 2010. június

367

A klasszikus Mauser 98-as rendszer, sok mai vadászfegyver ezen alapul – régi műszaki tartalommal

A fegyver kaliberének és számának egyeznie kell a fegyvertartási engedélyben bejegyzettekkel

368

Használt puska vásárlásakor az első és legfontosabb feladat a fegyver gyártójának, számának és kaliberének a fegyvertartási engedélyben bejegyzettekkel való pontos egyeztetése. Ha ugyanis valami nem stimmel, akkor hosszas – ráadásul kétes kimenetelű – eljárásra, kínos procedúrára számíthatunk. Ha valóban arról a fegyverről van szó, amelyik a hatósági dokumentumban szerepel, alaposabb vizsgálat alá vehetjük a „muskétát”. Pontosan szemügyre kell venni a fegyver általános karbantartási állapotát. Egy viseltesnek tűnő puskának nem kell feltétlenül rossz műszaki állapotban lennie, de mindenképpen jogos a vásárló gyanakvása. A fegyver élettartamát döntően az egységnyi idő alatt leadott lövések száma határozza meg. A vadászpuskák azonban igen hosszú életű ipari termékek, egy cső több tízezer lövést is kibírhat és a cső vagy a többi elhasználódott alkatrész cseréje esetén a fegyver ismét biztonságosan és kiválóan használható. A külső megjelenés azonban jelentősen befolyásolja az árelképzeléseket és sok esetben egy „leharcoltnak” kinéző puska valóban jutányos vétel lehet. A használatnak olyan külső jegyei, mint a különböző karcolások vagy kopások csak másodlagosan jellemzők egy fegyver használati értékét tekintve.

Hiszen tudjuk: mit sem ér a legszebb fegyver, ha nem pontos. Elengedhetetlen ezért a puska konstrukciós sajátosságait figyelembe véve, a próbalövések leadása. Erre nem mindig van lehetőség, de ha nem akarunk „zsákbamacskát” vásárolni, akkor irány a lőtér… Egymáshoz forrasztott vegyes csövű fegyvereknél, mint a drilling, vagy a bockbüchs, a találati pont a cső melegedése miatt felfelé „kúszik“, ezért legalább 10-15 perces szüneteket kell tartani az egyes lövések között. Ismétlőpuskákkal javasolt a tárkapacitással megegyező számú lövést leadni, az akadálytalan töltés és ürítés ellenőrzésére. A lövéseket az ismételhetőség miatt mindig azonos körülmények (testtartás és feltámasztás) közepette kell „elereszteni”! A szóráskép pontos megállapításához legalább ötös sorozatokat lőjünk. A csőhöz nem „hozzá hangolt” töltény is oka lehet a kedvezőtlen szórásnak. Egy más gyártótól származó patron jobb szórást adhat, de a fegyver pontossága akkor kiváló, ha több különböző gyártmányú lőszerrel is jó szórásképet kapunk. A pontosság fogalma relatív. Évtizedekkel ezelőtt jónak számított, ha az öt lövés 12 centi-

A rozsda mindig a karbantartás hiányára utal, sok esetben nem csak felületi hiba

A csőtorkolat sérülése elfogadhatatlan, a huzagoknak látszódnia kellene


VADÁSZFEGYVER méter átmérőjű körön belül volt, jelenleg azonban akkor mondható jónak egy vadászfegyver szórása, ha az öt lövés 5 centin belül van! A csőtorkolat épsége döntő a fegyver pontosságát illetően! A vásárlást egyértelműen kizáró ok lehet a csőtorkolat sérülése vagy az azon látható egyéb megmunkálási nyom. További kizáró ok lehet a csövön vagy a csőben lévő rozsdanyomok felfedezése is. Billenőcsövű puskáknál a lőpontosságot döntően befolyásolja a baszkül (zártest) gáztömörsége, azaz a csőköteg pontos, minden „játéktól”, illetőleg kotyogástól mentes felfekvése a baszkülön. A Scott-kulcs önmagától a fegyver zárásakor nem állhat be középre, hanem azt minden esetben kézzel kell végső helyzetébe, középre nyomni. A tömörség ellenőrzéséhez le kell venni a fegyverről az előagyat, majd a baszkülnél be kell fogni egy satuba. Így egyszerűen ellenőrizhető a csőköteg lötyögésmentes zárása és a tus szilárd rögzítettsége. Az ejektorok hibátlan működését pufferpatronnal vagy üres kilőtt hüvellyel lehet ellenőrizni. Ha a fegyver az elsütése után nem dobja ki a hüvelyt, akkor használhatatlan és ezt a hibát csak igen drága javítással lehet orvosolni. Ellenőrizni kell még a biztosító, az elsütő és a gyorsító működését is. Ha hibát észlelünk, számítanunk kell a fegyvermester „pénznyelő” közreműködésére, tehát mérlegeljünk: a javítási költség és a vételár összeadva még mindig kedvező-e a számunkra… Aranyszabály, hogy pufferpatronnal töltött, felhúzott és biztosított fegyver baszküljére vagy tokjára gumikalapáccsal vagy kézzel ráütve a puska nem sülhet el, a tusatalpra mért kellő erejű gumikalapács-ütéstől pedig még a „begyorsítózott” fegyver sem csettenhet! Egyes duplacsövű vagy vegyescsövű puskáknál, a konstrukciós megoldástól függően a nedvesség behatolhat a csövek közé és megindíthatja a korróziót. A cső hosszanti irányú lengetésével, illetve a gumikalapáccsal való ütögetésre sem szabad a csőkötegnek „zizegni“. Minden „zizegés“ a rozsdásodás biztos jele, amely láthatatlanul támadja meg a csövet. Ismétlő rendszerű puskáknál érdemes a tok és a cső között egy papírlapot mindkét oldalon végighúzni, sokszor ugyanis a vetemedett farészek okozzák a pontatlanságot. Ha a papírlap szépen, akadálytalanul végigsiklik a cső mentén a tok mellett, akkor a fegyver ebből a szempontból átment a vizsgán, ezt a próbatételt „ki is pipálhatjuk”. Érdemes a céltávcső szerelékét is alaposan szemrevételezni és a fegyvert satuba fogva, a szerelék szilárdságát ellenőrizni. Levehető távcsőszerelék esetén, a lőtéren a távcsövet két lövés között le, illetve vissza kell tenni, a találati pont azonban a le- és felszerelés ellenére nem változhat!


A tusnak szilárdnak és minden „lötyögés“-től mentesnek kell lennie

A csőkötegnek tökéletesen, minden játéktól mentesen kell felfeküdnie a baszkülön

A felhúzott fegyver nem sülhet el ütésre vagy leejtésre sem A rossz távcső szintén vásárlást kizáró ok lehet, a hibák ugyanakkor szabad szemmel, műszeres vizsgálat nélkül nehezen érhetők tetten. Kivéve, ha a lencse repedt vagy a távcsőben lerakódások vannak. A céltávcső lövésállóságáról próbalövések során nem lehet meggyőződni, ugyanis éppen a régebbi típusú távcsövekre jellemző, hogy csak több lövés után jelentkezik a probléma.

A használt fegyver megvásárlása sok esetben anyagilag előnyös lehet, de a „jelöltet“ érdemes mindig tüzetesen megvizsgálni, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, érdemes fegyvermániás vadászbarátunkat vagy egy fegyvermestert felkeresni, illetőleg magunkkal vinni. Itt is megszívlelendő a régi közmondás: „Nem vagyok olyan gazdag, hogy bóvlit vegyek.” Bálint Elemér

369

SZERKESZTŐI ÜZENETEK

Postabontás A „Szerkesztői üzenetek” című rovat témája a vadászati közélet, valamint minden olyan vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos felvetés és kérdés, amire az olvasók kíváncsiak. A rovat a nyilvánosság erejére támaszkodik, és ha a Magyar VADÁSZLAP olvasóinak bármilyen észrevétele van, azt igyekszünk közölni. Reméljük nem lesz túl sok tabutémánk... ROVATVEZETŐ:

AGYAKI GÁBOR [email protected]

Békéscsabán lakom, 38 éves vállalkozó vagyok, sportvadász és szenvedélyes kutyabarát. Két vadásztársaságnak vagyok a tagja, az egyik Mezőkovácsházán, a másik Ináncson (B.A.Z. megye) található. Az áprilisi számban olvastam Békés Sándortól az „Égeti a lelkem” című írását. Megérintett és elgondolkoztatott. Szinte teljes egészében osztom az ön gondolatát, de én más oldalról szeretném megközelíteni ezt a nagyon szomorú jelenséget. Szerintem, legyen akár idős vagy fiatal vadász, a lőkészség folyamatos szinten tartása (legalább évente kétszer 5-5 lőszert lőjön el a lőtéren!), a fegyverünk (mintha egy testrészünk lenne) ismerete és az önkontroll elengedhetetlen a vadászok körében. Sok jáger nem is a számára megfelelő fegyverrel vadászik. Az Alföldön, az őz a minden. Veszik is szépen a 243-as, 223-as, 22-250-es puskákat. Lőnek is „hosszúkat”... sebeznek is rendesen. Ha valaki megengedheti magának, hogy legyen több golyós puskája és tud is velük bánni, hát Isten áldja. De akinek csak egy van és az is „nyeszlett”? Erősebb szél kerekedik, a vad gazosabb részen áll, esetleg megjelenik egy disznó, mit tesz ilyenkor? Az esetek nagy többségében sebez, és csöndben hazakullog. Nekem egy .30-06-os kaliberű puskát javasolt annak idején az az idősebb vadász, akire ma is felnézek. A visszarúgást meg kell szokni, addig kell gyakorolni, amíg úgy nem lő az ember, mint a kispuskával. Ha fél, vagy hunyorog és nem csak a célzásra koncentrál, addig ki ne menjen vadászni! A maximum lőtáv a 200 méter, amit elvállalok, de csak ha nagyon muszáj. Amit még nagyon fontosnak tartok és sokan nem így tesznek: ha meglőttem a vadat, nem a távcsőben nézelődöm, hanem kukkolás közben a lehető leggyorsabban újratöltök, ugyanúgy meg is célzom, hogy ha kell, azonnal tudjak cselekedni. Így várok 4-5 percet. A terelő vagy hajtóvadászatokon ez a dolog még inkább fontos. Sok emberrel lélekben (ha van) és fejben is probléma van. Élvezetből öl. Azt hiszi,

370

minden az övé és mindent megtehet. A vadat tárgynak tekinti, szenvedése, kínja nem érdekli és saját magával szemben nem gyakorol kritikát. Ha pénze is akad rendesen, nagy a baj. Sok helyen, ha valaki jól fizet, azt csinál, amit akar. Nem csak a fegyvertartáshoz kéne pszichológus, de olyan, aki ért is hozzá, nem részrehajló, nem megvesztegethető... Ez utópia. Én annak idején megvásároltam a tagságomat. Egy évig „próbavadász” voltam és a közgyűlés nyílt szavazáson hagyta jóvá az adás-vételt. Ez egy jó ötlet szerintem. A másik társaságom szegényebb, ide bárki jöhetett, ha kellett a pénz... H. L., Békéscsaba Tisztelt H.L.! Békés Sándor, Sólyom és az ön gondolataival is messzemenően egyetértünk. Valóban a pénz és a tőkeerős lobbik mozgatják a törvények alakítását. Mi, magyar vadászok egyáltalán nem értjük, miért volt szükség a tarvad, köztük az őzsuta terelésben való vadászatára. Sokan állományszabályozással magyarázzák, mert vannak területek, ahol például a túlszaporodott dámpopulációt másképp nem lehetett volna szinten tartani. Ez így rendben is van, de akkor miért nem adnak ki eseti engedélyeket? Nem biztos, hogy minden esetben a vadászó vadászok a hibásak, a gond az, hogy alapjaiban és már egész gondolatában rosszak a magyar törvények. Általában irodaszagúak és messze elrugaszkodnak a valóságtól. Amint rányitottunk a nagyvilágra, egyre több irányzat érződik a törvényeinken és viselkedésünkön is. A franciák például évszázadok óta lövik hajtásban még az őzbakot is. Lelkük rajta. Ettől függetlenül, nekünk nem kell átvenni ezt a szokást. Nem ettől leszünk baromira európaiak. Nem beszélve arról, hogy valamikor – és ez nem is volt olyan régen – mi magyarok voltunk a világ vezető és példamutató vadásznemzete. A vadászatban Európa és a világ jött utánunk – és nem mi mentünk Európa után.

Az írott sajtóban folyamatosan jelennek meg – a tettest elítélő felhanggal – olyan hírek, melyek szerint egy macska, vagy kóbor kutya „gyilkosát” komoly pénzbírsággal sújtják, illetőleg példásan szabadságvesztésre ítélik. Igen ám, de hol marad a folytatás? Vagy mire föl ez a fene nagy megkülönböztetés? Ugyanis kis országunk minden lakóját, beleértve engem is, haladéktalanul fel kellene jelenteni, majd meg kellene büntetni hasonló cselekményekért. Aki ezt nem teszi meg, cinkossá válik! Naponta valamennyien előre kitervelten, szándékosan, folyamatosan, aljas indokkal, kegyetlenül és hidegvérrel gyilkoljuk a környezetünkben élő élőlényeket. Kezdhetném a növényekkel, de maradjunk az állatvilágnál, pl. „alulról”: bolha, szúnyog, rovar, egér, baromfi, vad, hal, disznó, birka, szarvasmarha, stb. A gyilkosok közül „engedéllyel” csupán a halászok, vadászok, hentesek rendelkeznek, a többiek nem. A disznót és csirkét egyenesen azért etetgetjük, dédelgetjük, hogy aztán, amikor elérkezett az ideje… Nem egészen értem, a sokaságból miért választják egyesek a macskát és a kutyát, „AKIKÉRT” lesújt a törvény szigora? A többiért meg miért nem jár semmiféle büntetés? És egyáltalán: a kóbor kutyák által agyonhajszolt őzekkel, vagy elevenen széttépett mezei nyulakkal senki sem foglalkozik… Követelem, hogy ebben az esetben a kárt okozó kutya gazdája is legalább ilyen szigorú következményekkel járó elmarasztalást kapjon! Akkor talán véget vethetünk ennek a jelenlegi, eszeveszett horrornak... D. G., Szeged Ehhez talán nincs mit hozzáfűzni. Érződik ugyan némi irónia a levélből, de a felvetés teljesen jogos. Lapunkban már több ízben foglalkoztunk a témával és – az utóbbi hetek történései alapján – bizonyosnak tűnik, hogy még jó néhányszor fogunk is…


VADÁSZATI KULTÚRA NAPJA

Bizonyítvány at

Tantárgy MĦsor tás Tájékozta lek Észrevéte ság Látogatott Átlag

20. évfolyam

Osztályz

5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 3 (közepes)

ba léphet

FOTÓ: Polster Gabriella

. 010. május 8 2 , t s e p a d u Kelt: B

Vajon mi lehet, ami egy rendezvényt minősít? A programok sokszínűsége, a sajtóvisszhang, a látogatók véleménye, esetleg a látogatók száma? Valószínűleg mindez együttvéve… Éppen ezért talán a „felemás” a megfelelő jelző, amellyel a május 8-án, a fővárosi Orczy Parkban megtartott Vadászati Kultúra Napját illethetjük. Ha a színpadi eseményeket és a bemutatókat nézzük, akkor jelesre vizsgáztak a szervezők. Amennyiben az internetes portálokon, a nyomtatott sajtóban és az elektronikus médiában hallott, látott, olvasott beszámolókat vesszük alapul, akkor az „érdemjegy” négyes. Ha a résztvevők megállapításaira hagyatkozunk, akkor csupán közepes a kiadható osztályzat. A résztvevők számának tükrében azonban nem kétséges, hogy éppen csak meggörbülne ama bizonyos, ellenőrzőfüzetbe kerülő szám. Ezt átlagolva, összességében elmondható, hogy a bukástól ugyan messze van, de a bizonyítványt ezúttal magyarázni kell, a közepessel nem lehet büszkélkedni. Magyar VADÁSZLAP z 2010. június

371

FOTÓK: Polster Gabriella

Az alig néhány száz látogató nem keltett tömeghangulatot, így a rendezvény családiasra sikeredett. Aki ott volt – persze az árusokat kivéve – jól érezte magát, aki pedig más programot választott, az sajnálhatja, hogy nem jött el. Merthogy látnivalókban, színvonalas produkciókban nem volt hiány, annyi bizonyos. A színpadon és a bemutatótéren gyors egymásutánban zajlottak az események, unatkozni nemigen lehetett. Apropó: színpad. A felkért műsorvezető, Stohl András vadász-színművész kora hajnali autóbalesete miatt nem tudott eljönni. Ennek ellenére sikerült megoldani a váratlan gondot és a forgatókönyv szerint szépen sorjában minden program idejében elkezdődött. A főzőcsapatok tették a dolgukat, sátraik felől ínycsiklandozó illatokat hozott a szél. A VII. Országos Bársony István Ifjúsági Prózamondó Verseny résztvevői pedig a Bárka színház Cseh Tamás termében „keltek birokra” egymással.

dr. Csiák Gyula – „mikrofonállványként” A hatalmas parkban az árusok színes kavalkádja széles választékkal várta az érdeklődőket. Várta és várta szorgalmasan, de a legtöbb vásározónak délután három óra körül elfogyott a türelme, így szinte mindenki összepakolt és hazament. A borászok, pálinkások, késesek, ékszeresek, kerámiások és könyvárusok sátrai mellett dr. Balázs István és dr. Nyikos Attila is várta a vadászfórum sátrába az érdeklődőket, hogy vadászattal kapcsolatos jogi kérdéseiket, felvetéseiket megválaszolják. A „művészsátorban” dr. Végh Endre és Videcz Ferenc írók dedikálták (volna) könyveiket, valamint Kőhalmy Tamás festőművész és Bálint József csontfaragó élő alkotómunkáját láthatták (volna) az érdeklődők – ha a rendezvényen ott lettek volna. A legkisebbek – a tömeg távolmaradásáról tudomást sem véve – örömmel fogadták a nekik szóló programokat, az arcfestést, a kosárfonást, az agyagozást és az odúkereső játékot. Szerencsére, a gyerekek azért szép

372

Kisteleki Gergely mutatta be harris hawk vadászmadarát a gyerekeknek számmal érkeztek, a solymász-bemutatót és a kutyás-programot például két teljes általános iskolai osztály izgulta végig. A legnépszerűbb fotótéma a kicsik körében a Csepel-szigeti Nimród vadásztársaság területén elejtett őzbak volt, melyet a megnyitóünnepség kezdetekor helyeztek el a színpad előtti ravatalon. Sajnos, még a színvonalas program sem volt elég közönségcsalogató, hiszen a Jászai Mari- és Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a nemzet színésze is csupán száz ember előtt énekelte el a „Villa Negra” örökzöld slágerét. A Hajdúságból érkezett „Éneklő szakácsok”, a zenés gasztro-humor képviselői azért táncra perdítették a nézők maroknyi táborát, akik közül jó páran önfeledten ropták, majd szépen kipirulva indultak el az íjász-bemutató helyszínére. A famászó lesekkel és a háromdimenziós, vadalakú célokkal változatossá tett íjas tereplövészet sűrűn ragadtatta vastapsra a nézőket. Hammerl János fogadós mester és csapata – „jó” áron – ízletes ebédet kínált a látogatóknak. A divatbemutatón Szabó Erzsébet ruháit

Szabó Zsolt „küzdelme” a reflexíjjal

„Gasztrohumor” – az éneklő szakácsok és Eördögh Katalin ékszereit csodálhatták meg – elsősorban a hölgyek, míg kísérőjük a sörét kortyolgatta a vendéglátó sátor árnyékában, vagy a Naturhun Kft. virtuális vadászatán, lézerpuskával hódolva nemes szenvedélyének. Később azért a férfiak is odasomfordáltak, hogy közelebbről hallják Fehér Péter fővadász és Erdélyi Tamás szarvasbőgő Európa-bajnok által „tolmácsolt” keresőbikák, suták, rókák, szalonkák és még jó néhány állat hangját. Levezetésképpen a népszerű „Csillag születik” televíziós tehetségkutató műsorban feltűnt Kutyakölykök temperamentumos táncshow-ját élvezhette a közönség. A színpadi programok sorát a Muharay népi együttes fergeteges néptánc-bemutatója zárta. Az alacsony látogatottságnak azért voltak előnyei is: nem kellett például sorban állni a büfénél, volt idő és lehetőség az ismerősökkel beszélgetni és a színpad előtt sem tapostak egymás lábára az emberek. Annak a ténynek szintén örülhettünk, hogy az eső kibírta egészen a rendezvény végéig, és csak utána kezdett el szemerkélni…


VADÁSZATI KULTÚRA NAPJA

Kitüntetések Dr. Detky Jánosné, a Diana Vadászhölgy Klub tagja a Hubertus Kereszt ezüst fokozatát kapta aktív klubéleti szerepéért, a Dianák programjain való közreműködéséért, etikus és példamutató vadászati kulturális tevékenységéért. Szintén a Hubertus Kereszt ezüst fokozatú kitüntetését érdemelte ki Farkas Gyöngyi, aki évek óta aktív segítője a Vadászati Kulturális Egyesületnek. A Skicc Kft. munkatársaként a FeHoVa-n évről-évre gondozza a VKE és a VADSÁZLAP stand-installációjának elkészítését. Külföldi tartózkodása miatt nem tudott jelen lenni, így egy későbbi időpontban fogja átvenni az elismerést. A VKE Magyar Vadászkürt Egylet javaslata alapján a Hubertus Kereszt ezüst fokozatú kitüntetésében részesült a 2004-ben alakult Borsodi Vadászkürt Együttes. Az igen gyorsan és látványosan fejlődő csapat azon kevés kürtös formációk egyike, amelyek a legmagasabb, „A” kategóriás minősítéssel rendelkeznek. Az együttes alapítója és vezetője Fehér Tamás, művészeti vezetője pedig Czentár Ferenc zenetanár. Repertoárjuk egyre bővül, az ismert terítékszignálok mellett mind gyakrabban adnak elő nagyobb lélegzetvételű zenei műveket is. Az elismerést a hazai vadászati rendezvényeken nyújtott színvonalas fellépéseikért, valamint a kürtöskultúra terjesztéséért kapták. A Borsodi Vadászkürt Együttes tagjai: Czentnár Ferenc, Fehér Tamás, Juhász Milán, Gál István, Kalafusz Viktor, Kismartoni Szilárd, Sáfrány Zoltán. Prof. dr. Náhlik András, a Nyugat-magyarországi Egyetem Soproni Erdőmérnöki karának dékánja, a VKE Kulturális Tanácsának le-

köszönő elnökeként a Hubertus Kereszt arany fokozatát vehette át, a vadászat és vadgazdálkodás társadalmi elfogadottságának elősegítésében betöltött szerepéért, kimagasló oktatói és kutatói tevékenységéért. A VKE a Hubertus Kereszt arany fokozatú kitüntetését adományozta Blaumann Ödönnek. A közismert természetfotós, akinek folyamatosan jelennek meg illusztrációi különféle vadászati kiadványokban, szakkönyvekben és folyóiratokban, operatőrként és rendezőként több mint 15 vadászfilmet készített, melyek méltán vívták ki a szakma megbecsülését és a közvélemény elismerését. A kitüntetését külföldi elfoglaltsága miatt csak egy későbbi időpontban tudja átvenni. A Hubertus Kereszt legmagasabb – gyémánt – fokozatát, idén a VKE elnöksége Rácz Gábornak ítélte oda. Rácz Gábor a ma már klasszikusnak számító „12 hónap az erdőn” című természetfilm-sorozat elkészítésével elévülhetetlen érdemeket szerzett a vadászati kultúra és a tömegtájékoztatás terén. Rácz Gábor, az OMVK Fővárosi és Pest megyei Területi Szervezetének elnökeként folyamatos és rendszeres támogatója a VKE-nek. Munkássága és életútja méltán állíthatja őt példaképként minden magyar vadász elé. Az „Arany Fácán-Toll” irodalmi nagydíj ez évi kitüntetettje Pintér Norbert, aki színvonalas vadászati témájú irodalmi tevékenységéért, valamint a Magyar VADÁSZLAP-ban rendszeresen közölt irodalmi alkotásaiért és a pályá-

prof. dr. Náhlik András Keszthelyi Jenő Lászlófalvi-Eördögh Katalin


zatokon elért eredményeinek elismeréseként részesült a díjban. Az „Arany Ecset-Toll” művészeti nagydíj kitüntetettje 2010-ben Lászlófalvi-Eördögh Katalin ötvösmester, aki a díjat egyedi tervezésű és készítésű vadászékszereiért kapta. Eördögh Katalin a Diana Vadászhölgy Klub tagja, aktív vadász, rendszeres résztvevője a vadászati kulturális rendezvényeknek. Munkáival számtalan rangos kiállításon találkozhatott a közönség. A tavalyi esztendőben a Vajdahunyadvárban megrendezett „Találkozás a természettel”, illetőleg „A természet női szemmel” című kiállításokon a szakmai zsűri minősített vadászati kulturális értékké nyilvánította kollekcióját és ő nyerte el a kiállítás nagydíját is. A Vadászati Kulturális Egyesület életmű díját, az „Arany Túzok-Toll” díjat 2010-ben a sokoldalú Keszthelyi Jenő vette át. A Zalában, Lentiben élő nyugalmazott faipari mérnök, kiváló intarziaművész, vadászportrékat és vadat ábrázoló intarziáival stílust teremtett. 2005-ben élvezetes és gördülékeny stílusú novelláiért, a vadászlapok hasábjain megjelenő irodalmi alkotásaiért az „Arany Fácán-Toll” irodalmi nagydíjat érdemelte ki. 2008-ban egyedi és eredeti képzőművészeti alkotásaiért az „Arany Ecset-Tollat” is átvette. És most az életmű díj tulajdonosa lett, így jelenleg ő az egyetlen, aki a Vadászati Kulturális Egyesület valamennyi „toll”-díját a magáénak mondhatja.

Rácz Gábor dr. Detky Jánosné

Pintér Norbert

373

Parkbéli kürtszó

Akinél kürt volt, együtt fújhatta a vadászkürtös csapatok tagjaival A magyarországi élcsapatok, valamint azok a vadászkürtös együttesek léptek fel a VKE majálisán, akik az elmúlt években többször is

bizonyították, hogy szívós és kitartó munkával fel lehet zárkózni az európai csapatok mellé. A programban négy csapat szerepelt, ott volt a Baranya Vadászkürt Együttes, akik három éve a Hubertus Kereszt gyémánt fokozatát vehették át, a Vadászkamara Kürtegyüttes, akik az elmúlt évben a Hubertus Kereszt ezüst fokozatát érdemelték ki, valamint a „frissen” kitüntetett Borsodi Vadászkürt Együttes. Láthatták még a színpadon Vas megye vadászkürtös csapatát is, akik – bár csak az elmúlt évben alakultak – máris minősítő vizsgát tettek az egylet szabályai szerint. Fejlődésüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az idei évben már neveztek az I. Magyarországi Vadászkürtös Versenyre, melynek a helyszíne Pécs, Európa kulturális fővárosa lesz. A műsor végén Tápai Balázs, a VKE Magyar Vadászkürt Egylet művészeti vezetője vezényletével szólalt meg két közös szignál, az egyleti induló, valamint a vadászat vége, Halali című befejező darab.

színvonalon adták elő a novellákat, novellarészleteket. Idén első ízben fordult elő, hogy a szakközépiskolások között két „színészmesterséget” tanuló diáklány is szerepelt, tovább színesítve a zöldruhások táborát. A csapatversenyt a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakiskola nyerte, elhódítva a vándorkupát a szombathelyi Herman Ottó Szakképző Iskolától, akik az idén másodikok lettek. Harmadik helyen a csongrádi Bársony István Szakiskola végzett. Az egyéni versenyben az általános iskolai kategóriában Györke Lilla, a sárkeresztesi általános iskola tanulója végzett az élen. A középiskolásoknál Básti Andrea, a Gór Nagy Mária Színitanoda tanulója nyert, megelőzve Kósa Dánielt (Kiss Ferenc Erdészeti Szakiskola). Megosztott III. helyezést ért el Kiss Bernadett (Herman Ottó Szakképző Iskola) és Szabó Tamás (Kiss Ferenc Erdészeti Szakiskola), aki a VKE különdíját vehette át. A Magyar VADÁSZLAP különdíját Kószó Tamásnak (Kiss Ferenc Erdészeti Szakiskola), míg a Bársony István Alapítvány különdíját a tápiószelei általános iskolának ítélte a zsűri.

Fehér Péter és Erdélyi Tamás

FOTÓK: Polster Gabriella

Művészi szinten

Egy jól sikerült kutyabemutató után

374

Az 1996-ban alapított, műemlék jellegű Bárka színház adott otthont a hagyományos, hetedik alkalommal megrendezett Országos Bársony István Ifjúsági Prózamondó Versenynek. A márciusban kiírt megmérettetésre nyolc oktatási intézmény tizennyolc közép- és általános iskolás tanulója jelentkezett. A rangos eseményen a zsűri vezetője, dr. Csiák Gyula, a sárkeresztesi Bársony István Alapítvány elnöke volt. A pontozók között ült Fáczányi Ödön, az OMVK kulturális bizottságának elnöke, Homonnay Zsombor újságíró, valamint Zentai Oszkár, a VIII. kerületi önkormányzat ifjúsági és sport tanácsnoka. A résztvevők, tanulva a tavalyi tapasztalatokból, ezúttal kívülről – és ami ennél is fontosabb – igen magas

Diana kollekció 2010... „részlet”


VADÁSZATI KULTÚRA NAPJA Főzőcske – kicsiben Minden idők legkisebb főzőversenyének lehettek tanúi az Orczy Park látogatói, ahol a résztvevő csapatok száma megegyezett a zsűritagokéval. Az előzetesen jelentkező 12 csapatból mindössze 4 érkezett meg, igaz, kettő „felmentést kapott”, egyiknél a főszakács került kórházba az előző napon, a másiknak útközben tört ki az utánfutó kereke – s a mentés hazafelé irányult. Azonban akik megérkeztek, szívvel-lélekkel – s nem utolsó sorban kiváló főzni tudással – vettek részt a családias hangulatú Vadászgasztronómiai Fesztiválon. A zsűri (Bodrogi Gyula, Hammerl János, Káry János, Tóth Kálmán) most viszont nyugodtan, a sorban állók türelmetlenkedése nélkül kóstolhatta végig, élvezhette ki az ízeiben és megjelenésében is étvágygerjesztő étkeket – és valamennyit aranyérmes minősítésűnek találta. Természetesen a sorrendet azért meg kellett állapítani, így némi vita után a VKE vándorserlegét idén az itt először szereplő Mórahalmi vadÁSZok vehették át a tavalyi győztestől, az azonos pontszámot elért Nagy-

A szegedi csapat: Kószó Tamás, Kósa Dániel, Szabó Tamás és Kiss András tanár úr kanizsai Hubertus Vt. profi főzőcsapatától. A II. díjat a Berhida-Ősi Ftk. éteksora, míg a III. díjat a tavalyi különdíjas, az Árvalányhaj fantázianevű egytagú „fiúcsapat” kapta.

Kulturális Egyesület a budapesti Orczy Parkban tervezi megünnepelni 20. születésnapját és egy nagy nemzetközi rendezvényre invitálja tagjait és minden megye kultúrát kedvelő vadászait. AG-FB-MJ-SE-WP

Tanulságok

A Muharay Népi Együttes ifjúsági csoportja

Mit rontottunk el? Hibás lett volna a helyszín kiválasztása? Kevésre sikeredett a tájékoztatás, a hírverés? Esetleg a ragyogó napsütés volt a felelős a közönség távolmaradásáért? Még nem tudjuk a helyes választ, de majdnem mindegy, a lényegen – közepes osztályzatunkon – ez nem igen változtat. Talán majd jövőre, amikor a Vadászati

A főzőverseny zsűrije: Hammerl János, Bodrogi Gyula, Kári János és Tóth Kálmán


A vándorserleg Mórahalomra került

375

BÉKÉS SÁNDOR [email protected]

Laci apu A maguk módján természetesen a diákok is értékelik, vagy ha úgy tetszik, „osztályozzák” a tanáraikat. Az érdemjegyeket ebben a viszonylatban a bece-, illetve ragadványnevek helyettesítik. Szente László erdőmérnököt, aki a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában a vadgazdaság- és a géptan tanára, már évtizedek óta „Laci apuként” emlegetik…

A tekintélyt parancsoló öreg iskola egyik csendes zugában, az úgynevezett emlékszobában beszélgetünk. Ez a helyiség maga az anyagi formát öltött nosztalgia. A látogatók, az évfolyam-találkozók résztvevői itt kezdik és többnyire itt is fejezik be múltidéző körútjukat. Fényképek, az egymást követő nemzedékek és évfolyamok tablóinak fotómásolatai, trófeák, emléktárgyak és preparátumok őrzik a múlt és a vele tovatűnt ifjúság emlékeit. Szegeden 1955-ben kezdődött az erdészeti oktatás. „Eszmei előzménye” az 1948-ban alapított esztergomi erdőgazdasági középiskola volt, mely a Duna-parti városból először Debrecenbe, majd onnan, ideálisabb elhelyezési körülményeket keresve Szegedre települt. Az erdészeti technikusképzés első időszakát az úgynevezett előgyakorlatos rendszer jellemezte, ami az iskolai tanulmányok megkez-

376

dése előtt egyéves terepi gyakorlatot jelentett. Szente László 1964-ben, pályakezdő fiatal erdőmérnökként az országot járó, a gyakorlati munkákat szervező és ellenőrző „előgyakorlatos” tanárként került az iskolához. Akkor még úgy gondolta, ideiglenesen. - Anyám azt akarta, hogy patikus legyek – mondja –, a patikus ugyanis úriember, nyakkenőt hord, öltönyben jár… - A tanár is… - Igaz, többnyire az is, de én „tő melletti” erdész szerettem volna lenni. Az unokabátyám erdész volt, hatéves korom óta mindenhová magával vitt, ahová csak lehetett. Általában a vakációkat is az erdőben töltöttem. A biciklivázon ülve bekalandoztam vele a Szeged környéki erdők többségét. Tanári pályám kezdetén aztán az országjárás mintegy ezeknek a kirándulásoknak a folytatása

volt. Egyébként még ma is meglehetősen nagy csavargó vagyok… Való igaz, legutóbbi, véletlenszerű találkozásunk is az istenháta mögött volt a múlt év nyarán, egy vadászházban, valahol Szilvásvárad felett, az erdő mélyén. Gyakorlaton lévő tanítványait kísérte. Szente László hetvenéves. 1964-től 2007ig folyamatosan tanított, de most is, azóta is az iskolában van mindennap. Levelezőket oktat, gyakorlatokat szervez, a vadászvizsgára felkészítő tanfolyamok előadója. Régóta ismerjük egymást, nemigen vesszük hát észre egymáson az idő múlását, a változásokat. Az én szememben „Laci apu” ma is éppen olyan élénk, mozgékony, közvetlen és lendületes, mint amikor először találkoztunk, 1981-ben, a MAVOSZ centenáriuma alkalmából szervezett országos televíziós vetélkedőn. Akkor éppen a megyei intézőbizottság természetvédelmi és propagandafelelőseként a Csongrád megyei csapat egyik erőssége volt. - Az idősebb vadászok közül sokan „viszszasírják” a MAVOSZ-os időket… - Megértem őket, de nem jól teszik. Tanárként azt mondom, a tudás lényege a változásokhoz való alkalmazkodás képességében van, ami egyben a siker titka is. Minden megoldás és minden szervezet csak adott körülmények között lehet sikeres. - De a múlt azért tanulságokkal is jár. - Az egyik ilyen tanulság, hogy legyenek bátor, távlatos tervek. A MAVOSZ több ilyen


ARCOK, TÁJAK, ESZMÉNYEK

Az emlékszoba a diákévek felfedező útjainak „tárgyi bizonyítékait” mindmáig őrzi

A nagy példakép, Kiss Ferenc emlékoszlopa az ásotthalmi erdőben programmal rendelkezett. Talán elég, ha csak az ország egészét érintő fácánprogramra emlékeztetek. A hetvenes évék végén, a nyolcvanas évek elején évi egymilliónál is több fácán kibocsátására került sor. És a másik tanulság: összefogás nélkül nem megy. Ha van elfogadott távlatos cél, konkrét megvalósítási program, akkor mögé kell állni, dolgozni kell a sikeréért. Ha mindig azt keressük, hogy mit, miért nem lehet, sehová se jutunk… Szente László 1980 és 2000 között volt megyei vadászati vezető. Először „ötödik kerék” volt a vadászszövetség intézőbizottságában, majd megyei vadászmester, és aztán 1980 és 2000 között megyei elnök. Ebben a minőségében a területek aprózódásának a megakadályozását, vagy legalább a fékezését tekintette az egyik legfontosabb feladatnak. - Vadászni háromezer, sőt ezer hektáron is lehet, a vadgazdálkodáshoz azonban viszonylag nagy terület kell, mely kíméleti körzetek fenntartását is lehetővé teszi. Ma a területek túl vannak hasznosítva, ha fino-


man fogalmazunk. Ha keményebben, akkor azt kell mondani, hogy ami mostanság folyik, az már-már a területek kirablása. A fácánmizéria figyelmeztető jel. A vadra, vadászatra áldozni kell. Tenyésztés, visszapótlás nélkül nem megy. Már a nyúl is veszélyeztetett. A „bevétel-centrikus” élőnyúl-befogás terheit csak kevés terület képes sérülésmentesen elviselni. Ráadásul az elmúlt években a legtöbb helyen kétszer annyi nőstény nyulat fogtak be, mint kant. No és az etika! Valamikor megszóltuk azt, aki a láb alól kelő nyulat is lőtte… Az emlékszoba látványossága a trófeafal. Egy kis réztábla elárulja, hogy a gyűjtemény Szente László adománya. Van ebben a táblácskában valami kis szomorúság, valami végrendeletszerű… - Egy éve, nyolc hónapja és kilenc napja annak, hogy meghalt a feleségem – mondja halkan, egy kissé elfordulva. – Igazi vadászfeleség volt, megértő, támogató, ugyanakkor a tanítványaim „pótosztályfőnökként” tekintettek rá. Ha valamiért „megmartam” az osztályt, Gizihez szaladtak, hogy csillapítson le, nyugtasson meg. Amikor elment, a kolléganőim siettek a segítségemre, mert még a mosógépet se tudtam bekapcsolni… Átmegyünk a tanári társalgóba, majd bejárjuk a folyosókat, melyek a végzősök tablóit őrzik. Az iskola 2005-ben igényes jubileumi évkönyv kiadásával ünnepelte a szegedi erdészképzés félévszázados jubileumát. Az 1980-as évek közepéig szinte minden végzett hallgató a szakmában helyezkedett el, közülük számosan diplomát is szereztek, és magas pozícióba jutottak. Kerületvezető erdészek, hivatásos vadászok, erdőmérnökök, erdőtervezők, igazgatók, sikeres vállalkozók lettek az egykori diákokból. Néhányuk pályaíve különös fordulatot vett, de lelkületük alapján ők is erdész-vadászok maradtak. Dr. Rédei Károly és dr. Oroszi Sándor egyete-

mi magántanár, Gere Attila borász, Gyuris Dániel bankár, Holler László festőművész, tanár, Kovács Mihály rendőrkapitány, Szél István vadászati és halászati osztályvezető, Hemrik László múzeumpedagógus, dr. Lackó Sándor filozófus, Makrai László biológus, dr. Szabó Sándor jogász lett. De ezek csak kiragadott nevek, illetve karrierek. Az iskolának tizennyolc „saját nevelésű” oktatója is volt, illetve van. Az évkönyvben publikált visszaemlékezéseikben valahányan azt írták, öröm és büszkeség számukra, hogy a szegedi „erdészetibe” járhattak, bárhová is kerültek, bármi is lett belőlük. „Laci apunak” van egy vadásztőre, melyet egy rejtélyes számsor díszít. 1940–71–75– 2000. Sikerült megfejtenem. Szente László 1940-ben született, a tőrt tehát a hatvanadik születésnapjára kapta, az 1971–75. között volt osztályától. Felkeressük az 1964–69. közötti évfolyam tablóját is, mert ez volt az első osztályfőnöki csoportja. Az osztály kohéziós ereje és volt osztályfőnökéhez való kötődése olyan erős, hogy évente találkoznak. - Mi a titka…? - Csak az és csak annyi, ami minden mesterség elvárása és minden elismerés előfeltétele. Amit csinálunk, ahhoz érteni kell. Amit mondunk, abban hinni kell. És akivel beszélünk – akit tanítunk – azt egyrészt szeretni kell, másrészt komolyan kell venni. Ha rám köszönt egy diák, kalapot emeltem. És van egy alapszabály: ne kivételezz! Aki ezt megszegi, bármi legyen is a rangja, mestersége, az elveszett ember… - A 70. születésnap alkalom és egyben késztetés is az értékelésre… - Minden értékelés viszonylagos. Egyszer valaki azt kérdezte tőlem: igaz-e, hogy három diplomám van? Erdőmérnök vagyok, tanár és vadgazdálkodási szakmérnök – mondtam. - Igen? – csodálkozott –, és három diplomával csak ennyire vitte..?

377

Mindig az erdészek, a természetvédők és a vadászok közötti kompromisszumra törekedett.

„A munkámnak és kedvteléseimnek élek” Már három esztendeje nyugdíjas, mégis minden hétfőn bejár a minisztériumba. Dr. Kovács Mátyás, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nyugalmazott főosztályvezetője – aki nem mellesleg amatőr festőművész és fafaragó – mindezt „szerelemből” teszi. Nyolcadik éve rendszeres előadója és vizsgabiztosa a Nyugat-magyarországi Egyetem erdőmérnöki karának, ahol a természetvédelmi szakirányos hallgatókat oktatja.

1944. december 29-én született Rákospalotán. Kiváló rajzkészsége és a művészetekhez való vonzódása már korán megmutatkozott. Még el sem kezdte az általános iskolai tanulmányait, amikor már megörvendeztette szüleit, rokonait és játszópajtásait egy-egy kedves kis rajzzal vagy vízfestménnyel. mészetvédőknek és a zöldruhásoknak legtöbbször egy az érdeke. A pályaválasztásnál osztályfőnöke a képzőművészeti középiskolát A szélsőségek nem használnak egyik félnek sem. Szakmai és nem javasolta számára, az élet mégis a Dózsa György Gimnázium reál- érzelmi alapokon nyugvó viták viszik előre a problémák megoldátagozatára sodorta. A gimnáziumi évek alatt kevesebb ideje jutott sát” – vallja a szakember, aki sokszor vállalta a békebíró szerepét a „művészkedésre”, de nem hagyta abba, sőt, barátai hatására a fafa- a három szakterület között. ragással is megismerkedett, szobrokat, fametszeteket készített, illeA újabb nagy találkozás a festészettel akkor következett be, amikor tőleg másolt le könyvekből. a komoly rangot kivívó Sós Tibor által vezetett igali „Képzőművészeti A tanárai egyöntetűen a képzőművészet irányába terelgették, őt azonban nagyjaink hatására (Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond) az erdő és a vad sokkal jobban vonzotta, ezért a soproni Erdészeti és Faipari Egyetemre jelentkezett, amit 1964ben kezdett el. Az ott eltöltött évek alatt kevesebbet festett, inkább a fafaragásnak szentelte szabadidejét, amit nagy szorgalommal és kitartással művelt. A diploma megszerzése után néhány évig olajképek festésével is megpróbálkozott a nagybátyjától örökölt festőkészlettel – amit a mai napig nagy becsben tart –, a meghatározó szerep a fafaragásé maradt. Bár okleveles erdőmérnöki diplomát szerzett, – Bencze Lajos hatására – tízszer nagyobb energiát fektetett az úgynevezett vadászati tantárgyakra. A MÉM Budapesti Állami Erdőrendezőségen kezdte a nagybetűs életet, és a gyakornoki fizetéséből megvette élete első duplapuskáját, majd pár évig bérkilövő volt – oda ment vadászni ahova hívták. Ezután a csákvári Kittenberger Kálmán vadásztársaság tagja lett, ahol jelenleg is vadászik. A munkái során mindig azt tartotta szem előtt, hogy az erdészek, természetvédők és vadászok között harmonikus legyen a kapcsolat. „A vadászat a természetes szelekciót kell hogy szimulálja. A ter- Folyóparton (Tököl, 2009)

378


PORTRÉ Táborba” meghívást kapott. Ott mindenki magára, a saját ihletére volt bízva. Négy éve kizárólag olajképeket fest, de nem vászonra, hanem kartonra és nem ecsettel, hanem késsel! Az ecset számára „macerás” – mondja dr. Kovács Mátyás, művésznevén KoMa. Az alkotás közben zavarja a nyüzsgés, szeret elvonulni, saját gondolataiba merülni. A skiccek, vázlatok helyett digitális kamerával örökíti meg a tájat. Egy festmény elkészítésekor először grafittal előrajzol az olajkartonra, mert hát „nem úgy van az, hogy nekiesünk, mint tót a vadkörtének” – állítja. Az igali, majd később a tököli képzőművészeti táboroknak régóta elmaradhatatlan résztvevője. A képeiből a természet iránti szeretet és tisztelet árad. 36 évi hivatásos természetvédelmi tevékenységéből következően, többségében a nemzeti parkok és a védett területek gazdag és értékes tájai ihletik alkotásra. Festményein a különleges természeti környezet szépsége, sokrétűsége, harmóniája és ellentmondásai, a színek sokasága, néha keménysége jelenik meg. Dr. Kovács Mátyás 2005-ben megkapta a Pro Natura díjat, amit a KvVM a természetvédelem érdekében kiemelkedő tevékenységet végző szakembereknek és aktivistáknak adományoz. 2008-ban a soproni egyetem erdőmérnöki kara szakmai tevékenységének és folyamatos segítségének elismeréseképpen számára Pro Silvicultura Natura et Venatoria dísztőrt adományozott. Dr. Kovács Mátyás sokáig megszállott „kutyás vadász” volt, ám Betti nevű német vizslájának halála után többé nem kellett neki másik eb. Sohasem volt kapzsi vadász, nem volt lődühönc, négy évtizedes vadászmúltjáról kevés őztrófeája és vadkanagyara mellett három gímbika agancsa tanúskodik. Ebből két gyilkost egy adott helyen, ugyanarról a lesről, napra pontosan egy év eltéréssel hozott terítékre. Lássuk be, nem egy hétköznapi eset, talán a sors ajándéka, vagy éppen fintora... Régebben nagyon sokat vadászott, manapság azonban alig-alig jut ki a területre. Persze, jóval többet szeretne lesre ülni és cserkelni, festeni, síelni vagy vitorlázni, de – bár azt gondolta, nyugdíjasként erre lesz majd alkalma – nem tud elegendő időt szakítani különleges hobbijaira. Mert amióta „visszavonult”, még több feladatot vállal magára az egyetemen és a Magyar Természetbarát Szövetségben, amelynek elnökhelyettese. Farkas Bertram


Kedvenc magaslesem (Csákvár, 2008)

Zordon menedékek (Dolomitok, 2010)

379

SÓLYOM

Képzeljük magunkat a másik helyébe… Hogy jobb legyen a világ...! Békés Sándor Sok kialvatlan, hunyorgó szemű vadásszal találkozhatni április végén, május elején. Ez az időszak a kukoricavetések ideje. Hajnaltól késő estig sürögnek-forognak a munkagépek a földeken. Sorsdöntő fontosságúak a mezőgazdák számára ezek a hetek, hisz vetés nélkül nincs aratás. Ámde a vadászok szempontjából is különös jelentőségű ez a néhány hét, a vadkárok jelentős része ugyanis éppen most, a kukoricavetés idején keletkezik. Sok helyütt már-már a balladabeli Déva vára építésére emlékeztet a szituáció. Amit nappal elvetnek, azt éjjel felszedik a vaddisznók… A vaddisznós területeken (és ma már szinte mindenütt van vaddisznó) általánossá lett a vadászok általi, éjszakai őrzés-védelem. A túráskárok megelőzése érdekében valóságos hadműveleti tervek készülnek. Parcella, helyrajzi szám, vetési időpont, a kármegelőzés név szerinti felelőse. Egyre több helyen anyagilag is felelős a vadász a rábízott

vetés „épségéért”. A kukoricavetések szélein álló magasleseken egymást váltják a „vadkárelhárító” vadásztársasági tagok. Külső-belső feszültséggel teli idény ez. A társaságok többsége erre az időszakra vendégvadászokat, bérkilövőket is szívesen fogad. Disznó persze ennek ellenére is csak kevés kerül puskavégre. Annál több szó esik a gazdákról. A hangnem többnyire balladai: az elkeseredettségtől egészen a gyűlölködésig terjed a „hangskála”. A vadász a gazdát, a gazda a vadászt átkozza. Minkét oldal képviselői úgy érzik, hogy kiszolgáltatottak a másik fél önzőségének és érdekeinek. Nem új keletű ez a közérzet, ez a feszültség. Sólyom (Láng Rudolf) írja: „Karakánoskodni, pattogni, tényeket kétségbe vonni, letagadni, pusztán csak rosszindulatot keresni ott, ahol jogos is lehet a felháborodás, mindenesetre könnyebbik vége a dolognak, de nem hasznos.” (Nimród Vadászlap, 1942. július 20.) Nos, a vadkárok fontos és kényes kérdését felvetve most mindenekelőtt ezt szeretném önmagunk figyelmébe ajánlani. Sólyom bölcsességénél ma se mondhatunk okosabbat. „Ha panaszt hallunk, vizsgáljuk meg annak alaposságát, ha alaposnak találjuk, úgy keressük meg a baj okát, ha megtaláltuk, akkor igyekezzünk az okot megszüntetni. Leginkább ezzel szolgálhatjuk a vadászat ügyét, és nem azzal, ha mindjárt bunkósbottal esünk neki a panaszosnak.”

Magam is azok közé tartozom, akik ezen a tavaszon (is) számos éjszakába nyúló estét töltöttek a vetések szélén üldögélve, járőrözve. Volt hát időm elgondolkodni a nagy kérdésen, hogy mi is a teendő, kinek is van igaza? Láng Rudolf a gyümölcsösökben a nyulak által okozott, hatalmas indulatokat kiváltó rágáskárok okán kérdezte hetven évvel ezelőtt, hogy „Hol van az igazság?” A nyúl (a vad) igazsága egyértelmű. „Szerény nézetem szerint a nyúlnak feltétlenül igaza van, amikor még a gyümölcsfát is megrágja, csakhogy életét mentse – írta. – Nemcsak azért van igaza, mert a legelemibb életösztön kényszeríti erre, hanem azért is, mert még a bíróság is enyhén ítéli meg azt a tolvajt, aki be tudja bizonyítani, hogy a tolvajlás az életét mentette meg.” Így igaz, a vaddisznót is felmenthetjük tehát. A gazda és a vadász felelőssége már bonyolultabb. Sólyom jó tanácsa: „a gyümölcstermelő képzelje magát a nyúl helyébe, a vadász meg a gyümölcstermelő helyébe.” A viták rendezéséhez ennél jobb kiindulópontot ma se találhatunk. A gazdának illő volna tudni – a vad létét, jellemző mozgásirányait szem előtt tartva, és az élethez, a faj fennmaradásához való jogát elismerve –, hogy hová, mit célszerű vetni. (Mint ahogy a kármegelőzésben való aktív részvétele is illendő lenne.) Néhol tényleg sok a vad. Nem könnyű ezt elismerni, még nehezebb kimondani. Nem általában, az egész országra, valamennyi vadászterületre nézve sok a vad, hanem konkrétan és helyenként. De ez is viszonylagos. Mert ahol kigazdálkodják (vagy zsebbe nyúlva kifizetik) a vadkárt és a vadállomány fenn-

tartásának egyéb költségeit, ott akkor se „sok” a vad, ha egyébként százas rudlikat is látni… A vadkárt többnyire pénzügyi vagy gazdasági ügyként kezeljük. Pedig az erkölcsi vetületeik legalább olyan jelentősek, mint a gazdaságiak. A vadászerkölcs (a vadászetika) ma már a vadász és a vad, a vadász és vadász viszonylatai mellett a vadászok és a természet egésze, valamint a vadászok és nem vadászok kapcsolatait is szabályozza. Ez utóbbi összefüggésrendszeren belül talán éppen a vadászok és gazdálkodók kapcsolatai a legjelentősebbek. „Hol az igazság?” kérdezte Sólyom (és kérdezzük vele mi is, ma is) és a helyes választ csak és kizárólag erkölcsi alapon lehet megadni. „Valahol középen – írja. – Ott, ahol az érdek és a józan megfontolások találkoznak egymással, ahol annak belátása kezdődik, hogy nem én vagyok a világ közepe, hanem rajtam kívül még nagyon sokan vannak, akik – ha más téren is – ugyanúgy küzdenek, szenvednek, örülnek, mint én. A kölcsönös megértésben.” Egykoron Sólyom írta azt is, hogy „A vadászati etika – és csakis ez! – teszi lehetővé, hogy a vadászok békességben megférjenek egymással, mert a törvény csak a vadat védi, a vadászt a vadász ellen már nem.” Így igaz. Ám ezt a gondolatot ma már tovább kell vinnünk. A vadászetika mintájára immár „az együttműködők” (az erdő- és földtulajdonosok, a vadgazdák és a természetvédők) közös etikai kódexét is mielőbb el kellene készítünk! Mert erkölcs nélkül nincs harmónia. Az erkölcs végső lényege pedig nem más, mint az önérdek önkéntes megzabolázása.


PORTRÉ

Teniszkönyök… …és a golyós lőszer otthoni újratöltése Hát ennek a két fogalomnak ugyan mi köze lehet egymáshoz? – teszi fel a kérdést teljes joggal az olvasó. Pedig van, ezzel a tevékenységgel is be lehet „szerezni” e jellegzetes betegséget, különösen, ha valaki egyszerre 870 golyóstöltény-hüvely leszabályozását akarja elvégezni.

Babus Zoltán csak félve meri kézfogásra nyújtani jobb kezét, mióta sportlövő barátját segítette ki töltényprésével, a több ezer erőteljes mozdulat megviselte a karját. Magyarországgal ellentétben a szlovák törvények felnőttnek tekintik a vadászokat, így aki akar, alanyi jogon, minden külön procedúra nélkül élhet az otthontöltés lehetőségével, használatra átadhatja, kölcsön adhatja felszerelését, segíthet másoknak, csak eladásra nem készíthet házilag töltényt. A Gömörben, a magyar határtól pár kilométerre fekvő Kerepec (Krpec, Szlovákia) kisközségben élő erdész 1970-ben született – és 5 évvel később már megkapta első légpuskáját. Ennél jobb ajándékot nem találhatott édesapja, aki állatorvosként dolgozott és területes vadász volt, így igazán tudta, mivel lehet a gyereket elvarázsolni. Sorsa megpecsételődött… Ettől kezdve csak ez volt a játék, amiből az idő múltával mindent felülíró szenvedély lett, mely máig sem csillapodott, csak lehiggadt és átalakult. Természetesen ez határozta meg pályaválasztását is, Selmecbányán végzett erdésztechnikusként 1988-ban, ebben az évben kezdett hivatalosan is vadászni. Két évet erdészkedett „tő mellett”, majd a katonaság után a családi vállalkozásban létrehozott tejfeldolgozóban dolgozott, ahol tejszínt, túrót és gomolyasajtot készítettek. 2000-ig működött a tejüzem, utána visszament a szakmába. A Nagyrőcei erdészet rimaszombati területrészén lett erdész, a 18 ezer hektárt meghaladó nagyságú területből a magyar határ menti részeket kezeli. Sosem volt területes vadász, az üzemi vadászatok megszűnése óta csak barátaihoz jár meghívással vadászni. A vadászat és a puskák iránti vonzalom mellett érdeklődését alapvetően meghatározta a házuktól pontosan 550 méterre fekvő nyilvános lőtér, aminek egy része ráadásul saját földjükön terül el. Itt alakult ki a minőségi, precíz lövészet igénye. Felszerelte magát a házi tölténykészítéshez szükséges eszközökkel, s 1999 óta saját maga készíti puskáihoz a „muníciót” és segíti tudásával a vadászokat, sportlövőket. Sokan vannak abban a hitben, hogy a puskákhoz célszerű a gyári töltényeket használni, mert azok a lehető legjobb paraméterekkel rendelkeznek. Nos, ez általában így is van, azonban minden puska egyedi darab, akkor is, ha sorozatban gyártják, s lehetnek hibahatáron belüli eltérések. Ugyanannak a gyárnak ugyanolyan tölténye is viselkedhet másként, ha egy másik szériában gyártották. A házi töltés varázsa a gondolkodás, az elképzelések helyességének lőtéri ellenőrzésében, a minden egyes puskacsőhöz szabható, ideális lőképet adó töltény megépítésében van. Persze, gyarlóság lenne azt hinni, hogy elég megvenni a szükséges felszerelést és másnap már a világ legjobb lőszere készül a konyhaasztalon. Rengeteg ismeretet illik megtanulni, mire valaki értő módon tudja is, hogy mit miért csinál, mit és hogyan lehet változtatni a gyári recepten, mire az illető elmondhatja magáról, hogy nemcsak összerak, hanem meg is épít egy töltényt.


Babus Zoltán hetente több estét is áldoz ennek a szenvedélynek, már túl van a nyolc ezredik újratöltésen. Bevált gyakorlata szerint először kis, 3-5 darabos szériákat célszerű készíteni, s a sebességmérés és próbalövések után szükség szerint módosítani a lőpor fajtáján, mennyiségén, vagy akár a lövedék betolási mélységén. S ha megvan az optimális arány, akkor érdemes legalább 50-100 darabos szériát elkészíteni, így nyugodt lehet a vadász a töltény megbízhatósága felől, ha jó a puskája, – meg a végén az, aki lő vele… Házi töltésnél nem mindegy a töltényhüvely minősége, a lőpor és a csappantyú típusa, de mind közül a legfontosabb a lövedék, melyből óriási a választék, mind árban, mind minőségben. Tapasztalata szerint a legprecízebb az Impala, legjobb hatásmechanizmusú a Federal Trophy Bonded Bearclaw, de ára vetekszik egy kész töltényével. Elfogadható kompromisszumként az Oryxot ajánlja, félúton van a szétfröccsenő és a túl kemény, gyér sokkhatású lövedékek között, ráadásul mind az ára, mind a minősége megfelelő. Többen az otthoni töltés olcsóságát emelik ki legfőbb előnyként, ezért is szeretnék, ha végre hazánkban is megengedné a törvény. Való igaz, a bolti ár mintegy feléből ki lehet hozni egy töltényt – azonban tegyük csak hozzá a felszerelés közel másfél ezer eurós árát. Könnyen kiszámítható, hogy a féláron előállított töltényt majd valamikor az ezredik elkészítése után vehetjük a kezünkbe, így bizonyos fokú elvakultság nélkül nemigen érdemes belefogni… Somfalvi Ervin

381

RETRO

Visszapillantó Rovatunkban a VADÁSZLAP 15 és 10 évvel ezelőtti, júniusban megjelent írásaiból szemezgetünk, amelyek aktualitásukkal, különlegességükkel, mondanivalójukkal talán még ma is érdekesek lehetnek.

Erdei sörét Dániában 1996. április elsejétől tilos az ólomsörét használata vadászaton és lövészeten egyaránt. A tilalom ma is részben érvényben van az országban az erdőségek és erdős vidékek kivételével, mivel oda még nem találták meg a megfelelő sörétet. A kemény acélsörét ugyanis károkat okoz a fakitermelésben használt szerszámokban, felszerelésekben. A kormány 1,7 millió dán koronát irányzott elő a kutatási programra, hogy kikísérletezzék a megfelelő anyagot az acél helyett. A fejlesztési programon a Dán Műszaki Intézetnek és a Dán Vadászok Szövetségének kutatócsoportja dolgozik. Laboratóriumokban már 17 különböző összetételű anyagot készítettek el, ezekből 6 alkalmas a további kísérletekre. A projektet 1995 közepére szeretnék befejezni, s a puskások rendelkezésére bocsátani az új, az erdőket nem károsító sörétet. Azt is remélik, hogy az új sörét helyettesítheti majd a jelenleg sok helyütt használt acélsörétet. Magyar VADÁSZLAP 4. évfolyam 1995/6. szám 11. oldal

Parókás bak Az idény első vadásznapján került terítékre az abádszalóki Hubertus Vadásztársaság területén a képen látható 2 éves parókás bak. A „süveg” 2000 grammot nyomott, magassága 20, teljes körmérete 45 centiméter volt. Heréjének súlya darabonként 4 gramm. (A normális herék átlagosan 20 gramm körüliek.) Magyar VADÁSZLAP 4. évfolyam 1995/6. szám 4. oldal

Vadászat vagy vadkár? Mi legyen a vadkárral, ha tilos a vadászat? – teszi fel a kérdést a Zalai Hírlap. „A mezőgazdasági kultúrákban okozott vadkárok rendezésének hosszú vajúdás után már kialakult a módja. Megyénkben azonban, amely köztudottan az ország első számú nagyvadas területe, sok az olyan térség, amelyekre az általános szabályok nem alkalmazhatók. A lakott települések közelében lévő szőlőhegyekről, hétvégi hobbikertekről van szó, ahová a nagy számban tenyésző vad már nemcsak bemerészkedik, de otthonosan flangál és persze rágcsál, pusztít. Elejteni viszont nem lehet, mert nincs meg a településtől előírt 300 méteres távolság. (…) Fatalin Gyula, a Zala megyei vadászszövetség elnöke szerint a kárrendezésnek többféle módja van, a legegyszerűbb és a leggyorsabb a két fél kölcsönös megegyezése. Magyar VADÁSZLAP 4. évfolyam 1995/6. szám 14. oldal

Bakot ugr(at)unk! Az előrehozott őzbak idény kezdete (április 15.) azon törvénymódosítások közé sorolható, amelynek a gyakorlati vadgazda is látja értelmét. Mint minden törvénymódosításnak, persze ennek is van jó és rossz

382

oldala, de a végrehajtási utasításs ezen része talán nagyobb gyakororlati rálátást feltételez a törvényhozók ozók részéről. A vadásztatók nagy része ze üdvözli az új idénykezdetet, mert így jobban lehet igazodni a területen található mezőgazdasági kultúrához, el lehet kerülni a területen folyó munkák dandárját, így a vadászat alatt kevesebb a zavarás. Végül is, aki nem akarja, annak nem kötelező megkezdeni a vadászatot, de legalább megvan a lehetőség arra, hogy mindenki a saját területéhez tudja igazítani a kezdést. Magyar VADÁSZLAP 4. évfolyam 1995/6. szám 13. oldal

Egekben a vadhúsárak Soha nem látott mértékben emelkedett a lőtt vad fölvásárlási ára. A cégek között akadnak olykor jelentős eltérések is, de az első osztályú őzhús eléri az 550, a vaddisznó a 280 forintot is, áfa nélkül. A bennfentesek véleménye szerint az áremelkedésnek egyfelől a forintleértékelés, másfelől a kínálat jelentős visszaesése az oka. Magyar VADÁSZLAP 4. évfolyam 1995/6. szám 16. oldal

Ráncba szedett külföldi vadászok Megregulázták a mediterrán vadászokat címmel a Népszabadság arról számol be, hogy a korábbinál kevesebb kárt okoznak a külföldi puskások. „Természetvédők között általánosan elfogadott nézet szerint az olasz vadászok számára a mennyiség a fontos, ezért mindenre lőnek, ami mozog. S mivel minél többet akarnak lőni, megsértik a vadászati szabályokat. Ismétlőfegyvereket használnak, meg nem engedett csalimadarat tesznek ki, ráadásul a vízen úszó madarakat sem kímélik, pedig alapszabály, hogy csupán repülő madár vehető célba. Az 1996-ban elfogadott vadászati törvény már e problémákra gondolva írta elő, hogy a vendégül látó vadásztársaságok kísérő nélkül nem engedhetik terepre a külföldieket (…). Pintér István, az FVM főosztályvezető-helyettese elmondta, a korábbi esetek nyomán a szaktárca elhatározta, hogy a vadászati szabályok ellen vétőkre a jövőben szigorú bírságot rónak ki, a vétkes nimródok pedig azt követően sokáig nem kaphatnak vadászati engedélyt. Pintér szerint a külföldiek körében gyorsan elterjedt a szigorítások híre. (…) 1999-ben huszonötezer külföldi vadász kapott vadászati engedélyt hazánkban. A külföldiek vadászati engedélye könnyen beszerezhető, de feltételekhez kötött. Hazánkban az a külföldi vadászhat, akinek van bérvadászati szerződése, illetve beszerezte a korlátlan vadászati felelősségbiztosítást. Az FVM egyik rendelkezése szerint a vadásztatónak, vendége érkezését 72 órával korábban kell jelentenie. Erre a szorosabb ellenőrzés miatt volt szükség, így a vadászok figylemmel kísérhetik a külföldieket, nehogy azok védett állatot ejtsenek el.” MÉSZÁROS JUDIT Magyar VADÁSZLAP 9. évfolyam [email protected] 2000/6. szám 22. oldal


SAJTÓSZEMLE Vadászatról, vadgazdálkodásról szóló cikkek szemléje a hazai és külföldi lapokból

Határon innen – határon túl Hónapról-hónapra rendszeresen jelentkező rovatunkban a magyarországi és külhoni sajtótermékekben megjelent, vadászattal foglalkozó érdekességeket gyűjtjük egy csokorba. A nyomtatott- és elektronikus sajtóban, valamint a rádióban, televízióban megjelenő hírek reményeink szerint érdekességként szolgálhatnak mindenki számára, akik nyitottak a világra, s kíváncsiak arra, hogy mi jelenik meg a médiában rólunk, vadászokról.

Kíméleti idő a rókának A Saar-vidéki Környezetvédelmi Minisztérium rendelete szerint február 16. és augusztus 15. között tilos a rókavadászat. Ezenkívül a Bliesgau-i Bioszféra Rezervátum területén egész évben tilos rókára vadászni. A „nagytudású“ környezetvédők szerint a vadászok azon érvelése, mely szerint a rókapopuláció növekedése veszélyezteti az apróvadállományt és terjeszti a veszettséget, egyszerűen nem igaz. (Erről a kérdésről a német vadászok homlokegyenest ellenkezően vélekednek!) Jäger 2010. május

Alkotmánymódosítás a vadászokért A svájci Genf kantonban, 1974ben egy népszavazás eredményeképpen betiltották a vadászatot. A vadkár-elhárításra azonban idővel mégis 16 hivatásos vadászt kellett alkalmazni, csak az éjszakai vaddisznóvadászat költsége az elmúlt évben 400 ezer frankra rúgott! Ez idő szerint a genfi kantonatyák jogtudósok bevonásával vizsgálják egy esetleges alkotmánymódosítás lehetőségét, amely ismét megengedné a „hagyományos“ vadászatot is. Jäger 2010. május

„Hivatalos” fegyvergyűjtő Napjainkban a bajor államügyészség nyomoz az altöttingi városháza egy munkatársa ellen. A tavalyi fegyveramnesztia során 50, azaz

ötven darab leadott fegyvert vett át magán fegyvergyűjteménye számára egy másik kollégájától. Egy márciusi razzia során a rendőrök összesen 150 darab lőfegyvert találtak a gyanúsított lakásán, valamennyi fegyvert az amnesztia során szolgáltatták be a törvénytisztelő egykori fegyvertulajdonosok. Az ügyészség álláspontja szerint a jelenleg a bajor szabadállam vendégszeretetét élvező feltételezett tettes nyereségvágytól hajtva cselekedett. Deutsche Jagdzeitung, 2010. május

Visszaeső etető A berlini Tiergarten kerület bírósága a vaddisznók etetése miatt 750 eurós pénzbírságra ítélt egy javíthatatlan állatbarátot. A többszörösen visszaeső állatetető a berlini erdészek többszöri figyelmeztetése ellenére sem volt hajlandó abbahagyni „állatbaráti“ küldetését. Védekezése szerint a hetvenes években történt vaddisznó-kalandjának köszönhetően lett egy életre a vaddisznók híve. Deutsche Jagdzeitung, 2010. május

Nem lehet elég korán kezdeni Az USA Wisconsin államban ez évtől már tízéves gyerekek is részt vehetnek vadpulyka-vadászaton. A legifjabb vadászok egy tapasztalt felnőtt vadász társaságában, az előírások szerint karnyújtásnyi távolságra, egy érvényes lelövési engedély birtokában vadászhatnak ketten egy puskával. Az otta-


ni környezetvédelmi minisztérium szerint ezzel az intézkedéssel is javítható a serdületlen ifjúság természethez való viszonya. Pirsch, 2010, 8. szám

Veszélyes állat a vaddisznó A Magyar Hírlap szerint ez a teendőnk egy esetleges vaddisznótámadás esetén: „Engedjük magunkhoz a vadat egészen közel, és amikor már majdnem ránk lép, gyorsan ugorjunk félre egy fa mögé, vagy ha ez nincs, lépjünk ki az útjából. Az állat az esetek döntő részében továbbszalad. Akinek azonban nincs ideje vagy lehetősége minderre, annak nem marad más, mint a földre fekvés: a vaddisznó az agyarait ugyanis csak felfelé tudja használni, lefelé soha. Biztos megtapossa áldozatát, de ez még mindig jobb, mint ha kicsontozná a combját, netán kifordítaná a hasát.” A cikk pikantériája, hogy mindezen „jó tanácsok” egy erdésztől származnak… Magyar Hírlap 2010. április 12.

Több lövés, kevesebb pénzért Hosszú évek óta most fordult elő először, hogy a zalai vadgazdálkodási ágazat veszteséges lett. A kiváló nagyvad-állományáról híres megyében az ágazat bevételének és kiadásának különbsége mínusz 62 millió forint lett, az egy évvel korábbi 80 millió forint nyereséggel szemben. Az elmúlt va-

dászati évben nemegyszer fordult elő, hogy a társaságoknál lemondták a korábban biztos vendégnek számító külföldi vadászok a szarvas- vagy vaddisznóvadászatot. Nagyvadból tavaly többet lőttek a megyében. Szarvasból az előző évi 3500-hoz képest 4000, a korábban elejtett 4800 őz helyett 5300, vaddisznóból pedig a 2009-ben elejtett 7800 helyett 10 600 került puskavégre. Míg az előző vadászati évben 248 millió forint bevétel származott a vadhús-értékesítésből, addig most csak 141 millió. Ezzel szemben a vadgazdálkodási kiadások megnőttek, 376 millióról 501 millióra emelkedtek. Zalai Hírlap 2010.04.19.

Magyar filmsikerek A hagyományos vadásznapok alkalmából Léván az idén immár tizenötödik alkalommal rendeztek vadászati- és természetfilmfesztivált, melyre összesen 21 filmet neveztek. A legtöbb alkotás Szlovákiából és Csehországból érkezett, Magyarországot öt film képviselte. A zsűri elé a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. két filmje is bekerült. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzethez tartozó Bockerek-erdőről készült anyag mellett a térség állami tulajdonú erdeit kezelő társaság vadászati tevékenységét bemutató alkotása is látható volt. Mindkettő komoly szakmai sikereket ért el, hiszen előbbi a dokumentum, míg az utóbbi a vad- és természet kategóriában érdemelte ki a második helyezést. bumm.sk 2010. 04. 19.

383

Az utolsó medvém

Ismét eljött egy tavasz, ami otthon hosszú éveken keresztül a szalonkák megérkezését jelentette számomra. Azóta már több mint ötven év telt el, és messze sodort a Sors Hazámtól, a Csendes Óceán partjára, Kanadába. Itt hiányzik ez a titokzatos, egykori vadászéletemnek oly kedves madara. Az amerikai kontinensnek csupán a keleti felén fordul elő a mi szalonkánknak egy közeli rokona, a Scolopax minor, de ez kisebb, színezetre és viselkedésre nézve is más, mint az európai - a „mienk”- így ez nem is „igazi” szalonka.

Így a tavasz érkezését azóta medvevadászattal ünnepelem. Medvére itt ugyan ősszel is lehet vadászni, csakúgy, mint otthon, a szalonkára is lehetett még az én időmben, de mindkét faj vadászatához a tavasz titokzatos varázsa adja meg az igazi hangulatot. Dénes (Dinci) öcsém meglátogatott minket Németországból 2006 év elején. Rábeszéltem, hogy maradjon még nálunk egy ideig és menjünk el együtt egy tavaszi medvevadászatra. Dinci nem vadászik, de szereti a természetet és rövid gondolkodás után úgy döntött, hogy meghosszabbítja itt-tartózkodását és elkísér engem a vadászatra. Erre annál is inkább kapható volt, mert ilyenben még nem volt része és a kedvelt vadászhelyem, a Vancouver Szi-

384

get északi részén, havas csúcsok, gleccserek közelében fekszik, ami még tovább fokozta érdeklődését. Szokás szerint a kis Boler lakókocsimat akasztottam a Toyota 4-Runner vontatójára, ami a lakásunk szerepét volt hivatva betölteni a vadászatunk idejére. A megszokott táborhelyemhez vezető utat 25-30 centi mély, jeges hó borította, így többszöri próbálkozás ellenére sem tudtunk átvergődni ezen a szakaszon, ott kellett felütni vadásztanyánkat, az út egyik kiszélesedett részén. Kényelmesen elrendezkedtünk, majd a kocsival visszamentünk néhány kilométert és onnan gyalogosan cserkeltünk. Az eső finoman szemerkélt. Az út mellett mindkét olda-

lon sarjadzó friss fű és fűzbokrok rügyező ágai vonzzák ilyenkor a medvéket, amit a léptennyomon látható hullatékuk is bizonyít. A sok hullaték között egy szokatlanul nagyra figyeltem fel, ami azt sejtette hogy nem fekete-, hanem grizzly medvétől származik. Igen ám, de a szakkönyvek szerint grizzly nincs a Vancouver szigeten. Ennek ellenére ettől a naptól kezdve fokozottabb óvatossággal jártam, hátha mégis... de se fekete, se grizzly medvét nem láttunk a sétánk alkalmával. Egy kicsit vizesek lettünk, ez lett a délutáni eredmény. Másnap délután a közeli White River-t keresztező hídon mentünk át kocsival, hogy a hegyoldalt végigvizsgáljuk látcsöveinkkel. Az évekkel ezelőtt kitisztított pásztán, ami


KÜLVILÁG lassan kapaszkodik fel a szemközti meredek oldalba, egy jókora feketemedvét vettünk észre. Ilyen messziről szép, nyílt helynek nézett ki ez a pászta, és azt a részt, ahol a medvét láttuk, úgy tűnt, hogy kis kapaszkodással, egyórai gyaloglással el tudjuk érni. A kocsit a pászta kezdeténél leparkoltuk, majd lassan elindultunk a meredeken fölfelé. Alaposan megizzadtunk, ráadásul a messziről simának tűnő pászta tele volt nagy gránitszikla darabokkal, és a jó 30 éve kivágott hatalmas fák otthagyott tuskóival. Kicsit megpihentünk. Egyszer csak Dinci öcsém odaszólt: „ott egy medve”! 250-300 méterre előttünk egy termetes tuskó mellett, a pászta alsó szélén valamit csemegézett. Kisebbnek nézett ki, mint amit mi messziről láttunk, ezért majdnem biztosra vettem, hogy a nagyobb még odébb van, ha ugyan közben tovább nem állt. Mentünk vagy 80-100 lépést feléje, amikor észrevett bennünket és bevonult az öreg, hatalmas fák biztonságos védelmébe. Folytattuk utunkat, ám lábaimon már erősen éreztem a 83 évem súlyát. Dinci, aki 10 évvel fiatalabb nálam, lassúnak találta az én tempómat, ezért gyakran elém került, amit bántam is meg nem is, mert jó szeme volt, viszont nem lévén vadász, nem tulajdonított különösebb jelentőséget annak, amikor néha nagyot reccsent egy korhadó ág a lába alatt. Délután négy óra felé járt az idő, amikor Dinci, aki megint pár lépéssel előttem ment, megtorpant és halkan odaszólt, hogy előttünk van a medve. Tényleg. Úgy 80-l00 lépésre, az erdő szélén ácsorgott és bennünket figyelt. Nem sok időm volt a lövésre, mert a medve elindult, így sietve céloztam. A lövésre megrándult, tudtam, hogy eltaláltam, de az volt az érzésem, hogy kicsit hátracsúszott a lövedék. A rálövés helyén sem vért, sem vágott szőrt nem találtunk, ezért óvatosan odamentünk, ahol a medve eltűnt. Innét a meredeken lejtő oldalban, egymásra esett faóriások között óvakodtunk előre, be-benézve a kidőlt törzsek alatti hézagokba, sziklák mögé, de a medvét nem találtuk. Itt, az ősfák birodalmában még fényes nappal is félhomály uralkodik, és az esti szürkület korábban beköszönt, hamar sötétedik, a sebzett medve felkutatása pedig még jó látási viszonyok mellett is nagy óvatosságot követel. Felhagytunk hát a további kereséssel és megegyeztünk, hogy másnap délelőtt folytatjuk. Szép, napos időre ébredtünk. A lövés helyére érkezve pihenőt tartottunk, majd újból végignyomoztuk a környéket. Nem találtunk semmi biztatót, így a reményeink is kezdtek szertefoszlani. Fáradtan és elkedvetlenedve azt ajánlottam öcsémnek, hogy fejezzük be a keresést, úgy látszik csak gyenge lövése lehet a medvének, ha ennyi idő alatt nem


akadtunk rá a közelben. Dinci azonban nem akart belenyugodni a sikertelenségbe, és azt javasolta, hogy nézzük meg a pásztához eső közelebbi részt, hátha nem ment le a meredeken, és ha tényleg „beteg”, akkor nincs meszsze. Én helyben maradtam, ő pedig elindult, a rétegvonalakat követve. Alig telt el 5-6 perc, visszakiáltott, hogy megvan a medve! Ahogy tudtam, loholtam a hang irányába. Dinci széles karlengetéssel egy hatalmas, régen kidőlt, korhadó fatörzs felé mutogatott. A nagybeteg medve alig vánszorgott. Rövid

tunk, mert elhúzódott a munka és csak késő délután értünk vissza az autóhoz. Egyikünk a bőrt, másikunk a feldarabolt húst cipelte. A bőrt éjszakára kiterítettem, hogy be ne fülledjen, majd másnap reggel hozzáfogtam a megtisztításához. Ez igen aprólékos, időigényes munka, de el kell végezni, ha szép bőrt akarunk. Különösen a fej (száj, szemek, fülek) és a karmok kifejtése igényelnek nagy figyelmet. Rá is ment az egész napom… Szép kirándulás volt, meglőttem életem 31. medvéjét, de egyben az utolsót is. Az idő

Látkép a pásztáról visszanézve, ahol elejtettem életem 31. – s egyben utolsó medvéjét kerülővel oldalra siettem, vigyázva arra, hogy mindig a medve fölött maradjak, és a közelébe férkőzve 8-10 lépésről nyakszirten lőttem. A kegyelemlövésem után beesett egy kellemetlenül szúrós bokorba, ahol nem tudtunk hozzáférni. Balta nem volt velünk, késeinkkel pedig a 2-3 centi vastag, földből kinövő, tüskékkel sűrűn borított ágakat nem tudtuk volna kivágni anélkül, hogy össze ne szúrassuk magunkat, ezért úgy döntöttünk, hogy délelőtt majd visszajövünk baltával felszerelve. Akkor ki tudjuk húzni egy olyan helyre, ahol a nyúzást elvégezhetjük. Lerohantunk a táborba, majd visszasiettünk a „tetthelyre”. Nem vittünk magunkkal se vizet, se harapnivalót, amit nagyon is megbán-

elszaladt felettem, lőttem eleget, sok szép élmény részese lettem, és most már csak az emlékekből élek, olvasgatva időnként rendszeresen vezetett vadásznaplómat. A vadászat óta eltelt néhány év és bebizonyosodott, hogy a grizzly medve megvetette lábát a Vancouver Island északi részén. Nem messze a mi vadászatunk helyétől, Port McNeill nevű kis falu egyik utcáján lőttek egy grizzlyt, félve attól, hogy valamelyik falubeli gyerek a medve áldozatául esik. Nagyon valószínű tehát, hogy az általam látott hullaték tulajdonosa is grizzly volt, amiről szerencsére nem kellett akkor személyesen meggyőződnöm. Szy Ferenc Victoria, 2010. március 3.

385

Némethonban öröm vadászni (Vadászkesergő)

ILLUSZTRÁCIÓK: Kelemen István

„A vadász ül hosszú méla lesben, / Vár felajzott nyílra gyors vadat, / S mind fölebb és mindig fényesebben / A serény nap dél felé mutat.” – Vörösmarty Mihály emígyen fogalmazta meg a lesvadászatot a XIX. század közepén. Németországban a legelterjedtebb vadászati mód napjainkban a lesvadászat, a pár száz hektár nagyságú egyéni bérelt vadászterületek kiadósabb cserkeléseket nem tesznek lehetővé. A vadász tehát nekilát és építkezik, berreg a motorfűrész, csattog a fejsze, a kalapács és gombamód nőnek a földből a formás és formátlan, kalandos építészeti megoldásokat felvonultató magaslesek. A vadászterületeken a glédában egymástól 200 méterre sorakozó magaslesek a felületes szemlélőben az egykori vasfüggöny érzetét keltik, az építkezési láz néha megtorpan. Eljön a vadászat ideje. A vadász mindig a kedve és a széljárás szerinti legkedvezőbb lesre ülhet fel, bízva a vadászszerencsében. Németország népsűrűsége közel négyszerese a magyarországinak és ez bizonyos veszélyeket és konfliktusokat rejt egy gyakorló vadász számára.

386

A német erdőtörvény alapján az erdőt bárkinek joga van pihenés céljából felkeresni, ami további viták forrását jelenti. A törvényi szabályozást csak tetézi, hogy a német erdőket szinte mindenütt jól karbantartott aszfaltozott vagy földutak szabdalják. Egyes erdei utakra még kikerült a „Behajtani tilos” tábla is. Az ideális útviszonyok ellenére a nyakas német vadászok terepjárót vásárolnak, szélvédőjére felragasztják az agancsos vadászjelvényt – egy dél-európai országban ez a vadász hitvesének a házastársi hűtlenségére utal. A vadász, miután meggyőződött a számára kedvező időjárásról, ellenőrizte vadászjegye érvényességét, autójában az olaj és hűtővíz szintjét, zsebében azzal a bizonyos tizenhárom tölténnyel útnak indul. Az első, nem elhanyagolható kérdés a megfelelő parkolóhely kiválasztása, mert bármilyen hihetetlen, de minden zsebkendőnyi föld meg van művelve és a búzába beparkolni mégsem illendő. A gyakorló vadászt az erdőben ugyanolyan parkolóhely-hiány várja, mint mondjuk Stuttgart belvárosában. A vízelvezető árokban

„Behajtás csak erdészeti járművek részére” gondosan elhelyezett autóját hátrahagyva, ruganyos léptekkel indulhat az áhított magasles felé. Miután elhelyezkedett, azonnal feltűnik egy szorgos gazda, traktora nyergében. Éppen most van halaszthatatlan tennivalója a vízelvezető árokban. A vadász magába fojtva a káromkodást, lemászik, odébb viszi autóját, és hogy ne rontsa a puskás emberek tekintélyét, kedvesen köszön a gazdának. Hát persze, ő az, aki általában a leghangosabban követeli a vaddisznók okozta kár megtérítését. „A vadász még lesben ül sokáig, / Alkonyattól vár szerencsejelt: / Vár feszülten a nap áldoztáig, / S ím a várt szerencse megjelent:” És ekkor megjelenik a szerencsejel, de nem egy őz vagy egy vaddisznó képében, még csak nem is a hamvas Szép Ilonka testhez tapadó Adidas melegítőben, amint kondícióját esti futógyakorlatokkal javítja, hanem feltűnik az erdei egészségügyi sétálók népes hada. Rajtaütésszerűen bukkannak fel a vadászterület minden zugában, a legváratlanabb helyeken és időpontokban. Alkonyórán a rajzásuk jól megfigyelhető. A vadász pedig ül és hallgat, amikor az udvarias, de vadászatban járatlan sétáló közel ötven méteres távolságból, ordítva érdeklődik a „kapás” milyenségéről. Az erdő tulajdonképpen amolyan össznépi játszótér, a vadász is csak egy, az egyenlők között. A laikusok által üvöltve feltett udvarias kérdésre illik hasonló fogcsi-


KITEKINTŐ korgató udvariassággal visszaordítani a kimerítő választ. A némán „lopakodó” sétálónál azonban veszélyesebb fajzat az erdőben hangosan trécselő sétáló, akinek pletykálkodása a szomszédasszony viselt dolgairól nyolcvan méteres távolságból is tisztán érthető. A lesen gubbasztó vadász lázasan kutat emlékezetében, hogy van-e a közelben siketek és nagyothallók intézete? Biztosan – mint a templomban az ámen – megjelennek, röviddel a német közszolgálati tv esti híradója előtt a gépesített kutyasétáltatók, akik kutyusukat este még szabadjára engedik. Miután ölebük kiugrasztott néhány őzet, megkergetett néhány nyulat, elégedetten távoznak. A vadász pedig hosszan ül és hosszan elmélázik. Ha esetleg, a pályán tartózkodó civilek ellenére még valami lőhető vad is előkerülne, akkor sem tanácsos lőni, mert volt arra is példa, hogy ilyenkor a vadászt jelentették fel állatkínzásért vagy emberölési kísérletért. Szerencsére a vadász tárgyi bizonyítékokkal tudta tisztázni magát, hogy lövése a sétálókkal ellentétes irányba ment! Újabb kínos meglepetés érheti: erdei sportemberek jönnek, akik az erdőt sportpályának tekintik és parlagiasan viselkednek benne. A gyakorló vadász ilyenkor hálatelt szívvel gondol arra a norvég alumíniumcső gyárosra, aki a „nordic walking”-nak nevezett, kézzel csápoló gyaloglást kitalálta. Az innovatív üzletember valószínűleg egy nagyobb tétel eladhatatlan alumínium csövön így adott túl. A vikingmódra gyaloglás németországi népszerűségéről és elterjedéséről bármelyik német vadász pontos információval szolgálhat. Természetesen a felsorolásból nem maradhatnak ki az erdei kerékpárosok sem. Ameddig az aszfaltozott utakon suhannak, nem sok vadat zavarnak, a baj akkor kezdődik, amikor áttérnek a terepgyakorlatokra. Leszállt a nap és ilyenkor a vadász reménykedik, hogy végre beköszönt a nyugalom. Csalódnia kell. Micsoda öröm, amikor nyári holdfényes éjszakán, több órás néma gubbasztás után, az erdő sötétjében megjelenik egy egész iskola: itt és most tudják le a tantervben kötelező éjszakai kirándulást. Felbukkanásuk többnyire éjfél utánra várható. Végre minden elcsendesedett. A vadász neszezést hall a sűrűből. Nem a várva várt kapitális vadkan bukkan fel, fölösleges azonnal


a puska után kapkodnia. Amatőr hadfiak bújnak elő, akiket a Szövetségi Véderő lúdtalpuk („Plattfuß”) és szódásüveg-vastagságú szemüvegük miatt alkalmatlanná („untauglich”) nyilvánított. Egészségügyi okokból lemaradván az éjszakai harcászatok militáns romantikájáról, az éjszakai erdőben keresnek pótszert, adrenalint termelő izgalmakat.

Ha véletlenül nyárestén nem tartózkodik senki a vadász kedvenc erdejében, akkor is fel kell készülnie a nyugalma elleni támadásra, mert hétvégeken nyakra-főre rendeznek táncmulatságot a környékbeli falvakban. A magaslesen bambuló vadász akarva-akaratlan élvezheti a német „népiesch” rockot, a két cserépkályha méretű Naabvölgyi Szívtipró Legénykék előadásában. A hallásvédő pedig sajnos otthon maradt a fegyverszekrény tetején. Hol van már az erdőzúgás? Érkezhetnek még motorizált látogatók is, a vadász orra előtt edzhetnek a német terepmotoros válogatott jövendőbeli reménységei, hangosan durrogó motoron. Időről-időre megjelenik néhány kezdő raliversenyző is, „agyontuningolt” sportgépén. Az erdőben elért sikerek hatására fontolgatják jövő évi részvételüket a Párizs-Dakar rallyn. Általában a legalkalmatlanabb pillanatban szoktak be-

dübörögni, például, amikor a vaddisznó kidugja borzas fejét a repcéből. A vadász lövésre emeli fegyverét, és a háttérből felhangzik az üveghangon járó motor. Vaddisznó balra el. A megzavart vadász ilyenkor határozott szimpátiát és lelki rokonságot érez azokkal a kannibál és fejvadász törzsekkel, akik az autóversenyzők befogásával foglalatoskodnak. Külön kategóriát képeznek a csak éjjel járó sunnyogó, autós alkoholisták, akik a rendőri ellenőrzést kerülendő, erdőn-mezőn és dűlőutakon tartanak hazafelé. A kevéssé sikerült szeszgőzös sunnyogásokról a hajnali cserkelések során talált autóroncsok tanúskodnak. A roncsok reggelre felszívódnak, mint a hajnali friss harmat. A mezőgazdasági munkálatok dandárja idején, miután a vadász elfoglalta magaslesét, varázsütésre jelenik meg a közelében egy dolgos gazda pöfögő traktoron. Nincs más megoldás: a vadász szedi a sátorfáját és megy a következő magaslesre, ahol szintén rövidesen felbukkan a következő traktor. A vadász ilyenkor magában szentségelve ismét odébbáll s a következő, menetrendszerűen érkező traktornál már tudja, hogy veszített, vadászból űzött vaddá vált. Lázálmaiban csattogó fogú terminátor-traktorok kísértik. Külön kell említést tenni még a természet lágy ölén „barcogó” emberpárokról. Nem említik a statisztikák, hogy a párocskák hány hímnemű tagja vált impotenssé az alkalmatlan időpontban leadott lövések okán. „Minden áldás felülről jön” – tartja a közmondás, de néha az átok is. A vadászterület felett alacsonyan átdübörgő tréfáskedvű katonai helikopterek már említésre sem érdemesek. Sokkal veszélyesebbek a csendben, a semmiből meglepetésszerűen, az erdő sűrűjében landoló hatalmas, emeletes ház méretű hőlégballonok. Mikor a vadász a gázégő kétségbeesett sziszegését hallja, már késő behúzott nyakkal menekülni. Ezért célszerű időnként a távolban lebegő ballonokat is figyelni. Nem tudható, melyik tervez éppen a magasles tetején kényszerleszállást. A vadász magában hosszasan mélázik a lesen. Ilona Schön sem jön már, s felajzott idegekkel tér meg hajlékába…

BÁLINT ELEMÉR [email protected]

387

Májusi bak Pintér Norbert

Madárszótól hangos májusi reggel volt, amikor megvéreztem a töretet… Pedig milyen nehezen indult ez a reggel! Az előző napok esőzései hajnali párát szültek, melynek ködpalástja alatt csak lassan érkezett a virradat. A ködből lassan bontakoztak ki a fák körvonalai, míg a lábuknál heverő bokrok puha vonalát egyelőre még sejteni is alig lehetett. A fűszálak harmattól roskadoztak, amit a horhos szélétől csak pár lépésig lehetett látni, mivel még a közeli látóhatáron is köd terpeszkedett. A bokrok ágai között kifeszített pókhálókra vízgyöngyöket fűzött a reggel, miközben nehézszagú bodzák mellett haladt el autóm, de ezt is inkább csak éreztem, mint láttam. Az őzeknek szólt ez a kirándulás, egészen pontosan egy bizonyos baknak, amelyik április elején itt silányított tönkre, fosztott meg kérgétől néhány fiatal akácsuhángot. A kirojtosodott háncsú törzsek messzire világítottak a harsogó zöldben és árulóan kiáltották meg a hozzáértő szemnek, hogy érdemes bak jár a környéken. A bakot aztán látták is tisztítás közben, sőt, néhányszor megfigyelhették, amint egy sutával és annak gidájával rendre átváltott a közeli lucernatáblára. Nem hordott érmes agancsot, de ahogyan azt a tisztításnál többször is látni vélték, osztott volt az egyik szár, s bár itt az ágak igen rövidek voltak, fölös számban mutatkoztak. Az őzek óraműpontossággal érkeztek minden hajnalban és alkonyattal, de hogy napközben hol voltak, azt senki sem tudta. Térd fölé nyúlt már a határban a gabona, s az erdőn túl repce ontotta sárga tengerként virágait, bőséges táplálékot s egyben búvóhelyet is biztosítva. A bak elejtése eleinte egyszerű dolognak tűnt, s az elmúlt hetekben többször meg is próbálták terítékre hozni, de valahogy minden alkalommal szerencséje volt. Két vendég – apa és fia – is rácsodálkozott, de a látvány egyikük szívét sem dobogtatta meg igazán. Az elmúlt napokban mind a ketten lőttek már egy-egy nagy bakot – a fiúé talán még ezüstérmes is lehet –, s ezért sokáig válogattak. Az apa szeretett volna egy még nagyobb trófeára szert tenni, míg fia – tekintettel a

388

korábbi sikerre – inkább már csak egy kisebbre vágyott. Nagyon természetes tehát, hogy a következő napokban minden reggel és minden este látták a kis csapatot a lucerna közepén. Aztán, ahogy fogyott a vadászatra szánt idő, s az április még mindig adósuk volt a második bakkal, mind a ketten elhatározták, hogy meglövik. A hosszú vajúdás előbb az apának szült egy reggeli hibázást, míg fia az estére készülődő erdő csendjét törte lövésével össze, lyukat ütve a szürkületbe. Másnap megeredt az eső, mintha a lövések a horizonton torlódó felhőket is kilyukasztották volna, s tekintet nélkül a gyorsan fogyó trófeaszerző szabadságra, napokig zuhogott. A vendégek hazautaztak. A bak erről mit sem tudott, de a két lövés már óvatossá tette. Menetrendjét feladta, jobban ragaszkodott már a szürkülethez és úgy kereste fel korábbi helyeit, hogy a becserkelésére érkezett vendégvadászok már csak homályba veszve látták, vagy méltatlankodó kiabálását hallották a bokrok közül. Egy hirtelen kezű fiatal vadász ugyan utána lőtt egyszer a távolodó, villogó tükrű baknak, de ez a lövés szerencsére nem talált. Az öreg vadászmester összeszorított szájjal, némán mutatott az autóra, majd indulás után bőségesen áradó indulatát, a hiányos vadászerkölcsökkel bíró kezdőre zúdította. Ezt az esetet sem a bak, sem a vadász nem felejtette el sokáig. A vendég duzzogva elautózott, míg a bak egyszerűen eltűnt. Április szeszélye további hűvös esőket hozott, s így május első reggele sűrű ködbe burkolózott, bár nem is volt még igazán reggel, amikor megálltam az erdőszélen. Látni akartam azt a bakot, amelyik – míg senkinek sem kellett – mindenkinek kínálgatta magát, s amikor megkívánták, egyszerre eltűnt. Egyik hajnalban és késő délután én is megpróbáltam becserkelni, de míg a hajnal teljesen üresnek bizonyult, addig a délután, bár nagyon messziről, de megmutatta az őzet. Nem volt szerencsém, ezért másnap ismét próbálkoztam. Induláskor az autó alig találta meg az utat a város kora hajnali sűrű párájában, s kint az erdőn úgy éreztem, hogy annak az istenverte ködnek a puskámat is nekitámaszthatnám, olyan sűrű volt.

Egy korhadó nyárfatuskón ücsörögve vártam a reggelt, a kelő napot, s vele a köd ritkulását, de ez a reggel napsütés helyett csak derengést és csöpörgést hozott. Fürdött az erdő, s amikor elindultam, a legkisebb ágmozdításra fürödtem én is. Lassan lépegettem az elmúlt napok csapadékaitól hangtalanná ázott erdei úton, aztán a nyiladékon kilestem a lucernatáblára. Ameddig elláttam, a lucerna üres volt, illetve az erdőszélen, a felszakadozó köd határán mintha állt volna valami, de alig lehetett látni. Már indulni akartam, amikor az a valami megmozdult, s őz lett belőle. Vártam még, mert a köd nagyon szűken mérte a látványt, de aztán az erdei háttérből kilépdelt három őz, köztük a keresett bak is. Nagyon messze voltak. A következő pillanatban már az útról lelépve, a fűbe gázolva próbáltam lopni a köztünk lévő távolságból. A fűszálak halk suhogással szabadultak meg harmatterhüktől, s néhány lépés után már térdig vizes voltam. Az átázott nadrág megvacogtatott, s jó volt sietni, már amennyire ilyenkor sietni lehet. Egy ritkásabb részhez érve előbb guggolva, majd térdre ereszkedve próbáltam a fák között keresztülóvakodni. A fákról lehullott egy-egy kövér vízcsepp, s amikor óvatlanul belemásztam egy vadrózsa ölelő karjaiba, egész zápor zúdult a nyakamba. Hátamon keresztbe vetett puskával kúsztam ki a tábla szélére, hogy meglessem az őzeket. Megvolt a suta, ott volt a gidája is, de közben a harmadik – amelyiknek a baknak kellett volna lennie – besétált a bokrok közé. A messzelátó ugyan elérhető közelségbe hozta, de nagyon az ágak takarásában volt az erdőszélen, Visszaaraszoltam és – hátha lesz jobb alkalom! – a takarásban tovább óvakodtam. Azért ki-kilestem a fák közül, nehogy nagyon elhaladjak az őzek mellett. Egy hatalmas bodzabokor kínálkozott a lucerna szélén, s én dacolva a fákról zuhogó esővel, kimásztam a bokorhoz. Letöröltem a messzelátómról a vizet, s körülnéztem. A suta és gidája már kint legelt a zöldben, míg a bak, takarás nélkül ugyan, de ismét a fák alatt állt. Villás ág tartotta rezzenéstelenül a fegyvert, de a szálkereszt egyelőre céltalan maradt.


HIHETŐ ÉS HIHETETLEN TÖRTÉNETEK


ILLUSZTRÁCIÓ: Valaczkai Erzsébet

A bak hátsó lábaira állva, agancsaival verte az alsó ágakat, majd egy pillanatra négy lábra zökkent. Megnézte, majd megszagolta a leszakadt leveleket, s aztán ott folytatta, ahol abbahagyta. Agresszív mozdulataira tépett falevelek és apró ágak hullottak a hátára. Hiába szorítottam a puskámat, az erőszakos vívó nem adott megfelelő találati pontot. Közben láttam, hogy a suta a bak felé csipeget, s már attól tartottam, hogy a kis csapat nappali búvóhelyére indul, megfosztva ezzel engem a lövés lehetőségétől. Aztán minden olyan hirtelen történt. A kemény agancsszáraktól meggyötört ág egy utolsó reccsenéssel otthagyta szülőfáját és suhogva leszakadt. A suta megugrott és ezzel magával rántotta a bakot is. Néhány lépésnyit futottak, de aztán hirtelen megtorpantak a lucernatábla közepén. A szálkereszt azonnal a lapocka mögé vágódott, s a következő pillanatban már a lövés hangjával labdáztak a domboldalak. A bak felágaskodott, s rövid rohanás után, egy dülöngélő, hosszú kanyar végén a földre rogyott. Megtörtem a kis öbű golyóst és zsebre vágtam a kilőtt hüvelyt. Lábaimat nyújtóztatva, derekamat egyengetve sétáltam a májusi reggelben bakomhoz. Amerre mentem, zöld csapa íródott a fehérharmatú földre. Lépésről lépésre adott magából egyre több látnivalót az oldalán fekvő őz, az utolsó pillanatig rejtegetve kincsét. Amikor mellé térdelve kézbe fogtam a fejét, végre megcsodálhattam agancsát: a gyertyaként megfolyt gyöngyözését, a majdnem összeérő rózsákat, s a hátrahajló jobb szár osztottságát. Rövid szárak, még rövidebb ágakkal, de páratlan nyolcas. És gyönyörű! Sokáig forgattam, nézegettem, miközben kiszedtem a rózsák közé szorult tépett faleveleket. Árnyék vetült rám, s milyen furcsa, csak most vettem észre, hogy a nap végre legyűrte a ködöt. Kisütött a nap, s felerősödött a madárszó. Bakom mellett térdeltem, s felidézve az elmúlt pillanatokat, újra éltem a reggelt. Május volt. A láthatatlan pókhálók vízgyöngyeiben reggeli napsugár fürdött, s valahol az erdőszélen egy orgonaszavú vadgalamb búcsúztatta bakomat.

389

Szentiván Keszthelyi Jenő

Rövid lesz az éjszaka. A legkurtább éjszakája ennek a baljóslatú, gyötrelmekkel teli évnek. Az anyja úgy búcsúzott el az árnyékvilágtól, hogy még csak nem is köszönt senkinek. Elaludt csendben; délutáni szunyókálásából már nem verte fel a szó: „Mama, kész a kávé!” Szemén az ókulával, hasán újsággal, rajta összekulcsolt kezekkel feküdt a kanapén, és piros volt az arca, mintha élne. Már nem csaphatta össze ráncos tenyerét másnap délben, amikor a szomszéd Renault-jába a ház előtt hátulról belevágódott egy motoros siheder, és elszállt fölötte, mint a gólyák ősz elején, leverve lábáról a hazatérő férfit. „Mama”, motyogta a vadász, „mama...”. Nekidőlt a magasles oldalsó palánkjának, és a gumicsizmától megszabadult lábait felrakta a lőnyílásba. Elmosolyodott. Egy zöld és egy szürke vastag zokni volt a lábán. „Mama, miért nem szóltál?” Akkor vette észre a lesláb tetején harci állásba merevedő szarvasbogarat. Nagylábujjáról lejjebb húzta a zoknit – nehogy a bogár a bőrébe csimpaszkodjon –, és a csínytevés gyerekes izgalmával ingerelni kezdte a bogarat, míg az össze nem csapta karmos ollóját, közé csíptetve a zoknit. „Megvagy gézengúz!” A bogarat a combjára tette és mutatóujjával folytatta az ingerlő játékot. G. Dénes pénzügyőr-tisztnek a válása után két igazi szenvedélye maradt csak: a mérhetetlen szeretet és kímélet beteg édesanyja iránt, meg az apjától tanult és megörökölt vadászat. Apja vadászbalesetben hunyt el egy évtizede. Gyakran ábrándozott arról, hogy ez a két érzelem élete végéig bár kitölthetné életét. De pontosan tudta, hogy ez lehetetlen. A halálos kór végső támadása idején szinte elmozdulni sem tudott édesanyja mellől, nappalra ápolónőt fogadott. Most meg a rengeteg szabadidőt csak a vadászattal már nem tudta kitölteni. Belépett hát a fináncok tekeklubjába: legalább barátok között múlassa az időt, ha rossz. Egy héttel ezelőtt elhibázta a nagy kant, ami után hónapokig szaglászott a Varjaspagony déli szektorában. Hajnali cserkelés után az autójától golyólövésnyire baktatott már kifelé, amikor a megkésett, óvatlan disznó felállt egy jól ismert dagonyában a Kormos-lucos sarkán. Tépett fülcsonkjáról ismerte fel. A kapáslövés szőrét sem tépte el-

390

ugrás közben, csak a gyertyánsarjakat csapta meg mögötte. A baljóslatú év újabb kudarca telepedett makacsul a lelkére, de nem szólt róla senkinek. „Mama, elhibáztam”, gyónta meg otthon a kis blondelkeretes fényképet szorongatva. A lőnyílásban rálátott a zabbal vetett vadföld túlsó szélét őrző magaslesre. A lenyugvó nap előtt mintha tussal rajzolták volna az égre fekete sziluettjét. Milyen sok boldog órát töltöttek el ott Klárival! Ugyan hogyan élhet, jól bánik-e ott vele az a másik, meszsze német földön? A keserű-édes emlékezést kergetőző őzek játéka vágta ketté. „Korán kezdődik”, motyogta a vadász. Rövid lesz az éjszaka. Bejegyezte hát magát induláskor reggelre is, holnap úgyis szabadnapos lesz, pihenhet. Hátha! Egyik vadász látta pár napja a nagy kant az árpában, a Csikós-réten túl, jó egy kilométerre innen. Szelet véve ugrott meg. Most a kedvező légáramlat a zab felől akár jót is ígérhetett. Csak újhold ne lenne! Vaksötét lesz az éjszaka. Olyannyira, hogy csak a jó fül meg a lámpa fakajthat majd alkalomadtán világosságot. Először – már a sűrű sötétben – az öreg, morcos hangú koca érkezett meg rakoncátlan malacaival. Ismerte már őket. A mama nehezen tudta rendben tartani a családot: az egyik malac a les alá kergette a testvérét és az nekiugrott a fenyőlábnak, nagyot vinnyantott. A vadász imádta, amikor az éjszakát csak a jó hallás uralja és abból alkothat élőképet az elme, szabadon szárnyalva ki is színezheti, bármit beleképzelhet a képbe. A koca előtte vagy húsz méterre csámcsogottmörcögött a zabban. „Jó szelem van!”, örvendezett. Aztán a vaddisznó mama elvitte a családot, s helyükre szarvasok érkeztek a tökföldre tartván, de el is robogtak azonnal. Éjfélig már csak róka vakkantott távolabb, és a patakon túl kutyák hajszoltak valamit, vagy egymást. Aztán fél egy körül bevette magát a zabba egy népes konda. A vadász végigsöpört fölöttük a keresőlámpa fénykévéjével: lehettek vagy húszan, főleg gyengébb süldők, néhány kisebb kocával. „És ha nem jön meg az öreg?” A vadász erős vágyat érzett, hogy a zab szélén a felázott gyepet forgató süldők közül meglőjön egyet. De nem tette. „Várlak, rojtos fülű...”

Csodálatos éjszaka! Hold nélkül még jobban izzanak a csillagok, vörösen-sárgán hunyorognak közöttük a keresztben-kasul húzó repülőgépek. Néha egy-egy műhold úszik el a tejút alatt. Vajon kinek, mit üzenhet? A bagoly abbahagyta a kíváncsi lebegést, s néha egy szürke gém kiáltott a patakmeder felől. Gusztustalan hangja beszennyezte a csend mesés világát. Csak azoknak az átkozott kamionoknak a halk susogását ne hallaná állandóan a 86-os út felől! Megfordult a légáramlat! Tarkóján, fülén érezte selymes érintését. No, ki is ürült a zab felső vége azonnal, hallotta, ahogy a konda elfut a tökföldön. Őz riasztott mögötte az öreg erdőben. Felállt, hogy megegyengesse elgémberedett tagjait, átlépett az ülésdeszkán és a lőbotot feltette támasznak a lesnyílásba, keresztben. Most már csak onnan jöhet valami. Kortyolt jóízűen egyet a hűtött teából és előkotorta a két sonkás szendvicset is, amiről az éjszaka megfeledkezett. Az őz most már a fűz szélén szidalmazott valamit. „Szagomat nem veheti...” – gondolta – s letette a félbeharapott zsemlét az ülésdeszkára. A lőbotra támasztotta karját, és a puskareflektorral meghúzta a fűz szélét. Semmit sem látott, az őzet sem. Aztán csak úgy találomra rátette a fényt a fűzaratók hajdani szerszámos kamrájának roncsaira. A korhadt deszkadarabok mellett nagy vaddisznó állt szobormereven, hátsó fertályát még a fűz takarta. A vadász a nyaktövére illesztette a szálkeresztet és megérintette a billentyűt, s mintha a dörrenésnél a szálkereszt lejjebb mozdult volna kicsikét. A disznó megpördült, rojtos fülét is megmutatva a vadásznak. Sustorgott a fű a nyomában, útját a puskalámpával kísérte a vadász. Várta, hogy vergődését, rúgását hallja. Hiába. Csak a kamionok monoton, folyamatos duruzsolása szűrődött át a szálason, amerre a fűzben megugrott a disznó. A férfi testét-lelkét csak most uralta el a vadászláz, minden olyan hirtelen, váratlanul történt. „Ó, istenem, megint nem hibázhattam el!”, gondolta kétségek között. Felvillantotta a mobiltelefont: fél négy volt pontosan. A szentmihályfai domb fölött mintha némi derengés ébredt volna a pincesor hézagaiban. Végtelenül hosszú mégis ez az éjszaka. „Hej, Szentiván!”


HIHETŐ ÉS HIHETETLEN TÖRTÉNETEK A vadász újabb, majdnem féltenyérnyi fagygyús bőrdarabot talált a fűz egy tavalyi, vágott vesszőtövén és bővebb vérfröccsenést, most már sötétebb színűt. Megcsillant a remény: talán elég erős a találat! A vad a fűzből kilépve, a Hódos-féle kökényesbe vette be magát. „Reménytelen, veszélyes eset, kutya kéne...”, gondolta a vadász. Megkerülte a nem túl nagy dzsungelt, és legnagyobb örömére megtalálta a kimenő vérnyomot a túloldalon. „Hát annyira nem lehetsz beteg, ha nem feküdtél meg benne”, morfondírozott. Megnyugodott kissé, mert egyre erősebben vérzett a disznó. Útja nyílegyenesen vezetett a Juharos-dűlőn keresztül a 86-os út felé. A vadász tudta, hallotta, hogy a kamionok már csak pár száz méterre dübörögnek előtte. „Majd megfordítanak, öreg!”, sziszegte a foga között. Nyújtott nyakkal tologatta félre a gyertyánsarjakat, az emelkedő tetején a ritkás szálerdő hézagaiban már itt-ott látta a színes kamionponyvák villanását. S akkor meglátta a kant is: az úttal párhuzamosan, lógó fejjel döcögött a főút rézsűjének aljában észak felé. „Nem tudok rálőni!”, villant a vadász agyában a tilalom. A disznó – mintha csak tudná – megállt és lassan toporogva, balra fordulva

nekiindult felfelé az útkoszorú füves meredélyén. „Hová mész, őrült lélek!?”, rikkantotta hangosan a vadász. Aztán már nem látta az útkoronára felérő disznót a mély lombsátor mögött. Csak egy hatalmas csattanást hallott és fékek éles csikorgását, ahogy a kamion konvoj ráfutott a vaddal ütköző tartálykocsira, ami már megállt. Emberek futottak előre, hangos, izgatott magyar és szláv szavakat hallott, majd kisvártatva egy felberregő motor hangját. „Talán nincs nagyobb baj...” A fák között látta, ahogy elindul az ezüstszínű tartálykocsi, és mögötte meglódul a konvoj. Menni kell, mögöttük a dudáló dugó! A vadász leült egy fatuskóra, és ziháló melléből szaggatottan szakadt ki az átélt percek visszafojtott lélegzete. „Mama, hallod, nem sikerül semmi...” Arra következtetett, hogy nem esett nagyobb kára a kamionnak az ütközéskor és a vadat sem kellett az útról lehúzni, mert a gép lelökte a rézsűn. Több ilyen eset is volt már az évek során, még jeles gímbika is lelte méltatlan halálát a 86-oson. Jól gondolta. A disznót öt méterre az útpadkán találta meg egy derékig érő csalánosban, a galagonyabokron megakadva. A vadásznak összeszorult a torka. A test ketté volt szakadva, a gép kizsigerelte a disznót, a találat helyét sem lehetett megállapítani. A fejét teljesen szétroncsolta az ütközés, a nagyagyarak kitörtek az állkapocsból. „Nem is voltál olyan hatalmas”, vigasztalta magát a vadász. Levett kalappal sokáig üldögélt a nagy kan kadávere mellett jó takarásban, és nézte a suhanó kamionokat. Keserves, egyre gyötrőbb ez az év. „Hej, Szentiván, te is becsaptál engem!” Aztán lassan, bandukolva, szomorú terhével a vállán elérte a Bakos-dűlőben hagyott autóját. Felhívta a hivatásos vadászt. Elmondta neki, mi történt, pontosan megadva a vad helyzetét és a jelet a galagonyabokron. Nagyon rosszul esett neki a vadászmester délutáni telefonja, pedig csak baráti élcelődésnek szánta: „– Hallom, Dini bátyám, hogy ketten bírtátok csak leküzdeni a rojtos fülűt, te meg a kamion. Román volt legalább?”

ILLUSZTRÁCIÓ: Valaczkai Erzsébet

Nagyot kortyolt a teából és a félbeharapott zsemlére visszahajtotta a fóliát. Émelygés, égő rángás kínozta gyomrát. „Csak megvirradna már!” Pedánsan elrendezte a holmiját és elszopogatott egy Tisacidot. A pincesor már úgy világított odafönt, mint egy tök–halálfej alsó fogsora. Szentivánéj hajnala kapaszkodott föl a szentmihályfai szőlőhegy túloldalán. A vadász rengeteg sáros, vágott szőrt talált a korhadt deszkadarabokon, meg porcos, faggyús csontszilánkot és elég kevés, apró cseppekben szétfröccsenő vért. Még három méterre beljebb is voltak szőrszálak és vércseppek a fűzvesszőkön. Élénkpirosak, szürke sárral szennyezettek. A vadász arra következtetett, hogy a nemrég dagonyázó disznó szügyét találta el. Keserű bizonytalanság telepedett a lelkére és elindult a vérnyomon. Már tisztán, élesen látta maga előtt a földet és a fűzben a kicsi víztócsákat. A disznó keresztülrobogott a keskeny fűztáblán, egy helyen meg is csúszott, sűrű, sáros vérrel végigkenve a földre gyűrt füvet.


391

VADÁSZKÜRT

Hibátlanul fújja Volt, aki a pártjára állt, de volt aki túlságosan fiatalnak tartotta, hogy a felnőttekkel együtt próbáljon, utazzon és egyáltalán – a különböző fellépések alkalmával – egyetlen gyerekként élje a felnőttek világát. Ám a tehetség ellenállhatatlanul utat tört magának. Az együttes a hazai fellépéseken kívül egyre többször jut ki külföldre, hogy a nehéz nemzetközi mezőnyben is megmérettesse magát. Próbák és fellépések sorozata áll a hátuk mögött, de az elmúlt két esztendőben a fiatalember kiválóan alkalmazkodott a felnőttek és a vadászok világához. Így edződött és lett állandó, egyre inkább fontos csapattagja a baranyai kürtösöknek a 13 éves Hock Norbert. Amikor kürtösnek jelentkezett, senki sem gondolta volna, hogy Norbinak nem lesz lámpaláza, ha több ezres tömeg előtt kell szerepelnie vagy szólót fújnia. Feltűnően jól bírja és élvezi a színpad varázsát. Ezt a gyakori magyarországi vadászkürtös és vadászati rendezvényeken többször is remekül bizonyította. Lehet FeHoVa vagy a Vadászati Kultúra Napja, büszkén és hibátlanul fújja el vadászkürtjén a könnyűnek egyáltalán nem mondható Magyar Vadászhimnuszt. A vadászkürtös gyakorlással és fellépésekkel egy időben iskolájában, a pécsváradi Kodolányi János általános iskolában a zenei tanulmányait is elkezdte... és a tanulás, a zene mellett már-már hivatásos vadászkísérővé is válik. Rendszeresen tréningezi Füles nevű magyar vizsláját, hogy a felnőttek, a vadászok elvigyék magukkal... és néha, egy-egy vadászati szituációban úgy tűnik, mintha hosszú évek óta gyakorló vadász lenne. Pedig csak egy kisfiú, aki még csak most jár az általános iskola hatodik osztályába. A Baranya Vadászkürt Együttes dicséretére váljék, hogy bíztak benne, segítették, lehetőséget adtak tehetségének kibontakoztatására. Norbi példája is azt erősíti, érdemes a gyerekekkel-fiatalokkal foglalkozni... nem véletlen, hogy az együttesnek nincs A. G. gondja az utánpótlással.

392


FOTÓ: Körtvélyesi László

Évekkel ezelőtt a Baranya Vadászkürt Együttes környékén feltűnt egy kisfiú. Még nem volt negyedik osztályos sem, amikor jelentkezett kürtösnek. A fiúcska kétségtelenül tehetséges volt, de megosztotta a csapattagokat.

HÍREKTUDÓSÍTÁSOK

Együtt a vadgazdálkodás és a vadászat jövőjéért! Április 23-25. között immár tizenhetedik alkalommal tartották meg Hódmezővásárhelyen a minden évben nagy sikerű Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat. A Vadászati Kiállítás, melynek egyik fő támogatója és egyben kiállítója ismét a Vadászati Kulturális Egyesület volt, ezúttal negyedik alkalommal kapott helyet. A programok vadászkutya bemutatóval kezdődtek, majd a „A vadász néha főz is” című, nagy közönségsiker arató rendezvénnyel folytatódtak. A nyolc bográcsban a vadásztársaságok és vadfeldolgozók által felajánlott vadhúsok rotyogtak. A főzőcsapatok ízletesebbnél-ízletesebb étkeiből a látogatók kedvükre kóstolhattak. A második napra is bőven jutott látnivaló, a Hubertus megemlékezés, valamint az „Őznyitány”. Vasárnap tovább folytatódtak a bemutatók, délután pedig hazai nagyvadfajaink oktató jellegű trófeabírálatát kísérhették figyelemmel az érdeklődők. A látogatottsággal a szervezők maximálisan elégedettek lehettek, hiszen közel 60 ezer vendég érkezett a dél-alföldi eseményre. MJ

Gömöri vadászünnep Putnokon idén immár 13. alkalommal rendezték meg a Sajó-Rima Eurorégió egyik legjelentősebb kiállítását és vásárát, a Gömörexpot. A „Gömöri vadásznap”, mint kiemelt kísérőprogram ezúttal ötödik alkalommal fogadta a látogatókat május 1-jén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város mezőgazdasági szakközépiskolájának parkjában. A trófeakiállításon több száz agancsot vehettek szemügyre az érdeklődők, akik Monostori László preparátor munkáinak láttán dicsérő szavakat írtak a vendégkönyvbe. A Muray Műhely alkotóinak festményei ugyancsak elismerő fejbiccentésre ragadtatták a szépszámú közönséget. A megszokott programok – kutyás- és íjászbemutató, kürtös koncert, főzőverseny – mellett újdonságot jelentett a „Bor utca” névre keresztelt kóstolósétány, ahol hazánk legelismertebb pincészeteinek termékeivel ismerkedhettek meg a szomjas vadászok. Főleg a legkisebbek körében aratott nagy sikert az a magasles, melyre minden gyerek felkapaszkodhatott, hogy onnan vegye szemügyre a vadásznapi forgatagot. A szülők eközben bőszen fotózták csemetéjüket, akiknek a szervezők kézműves foglalkozással is kedveskedtek, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a termésekből és levelekből helyben elkészített dísztárgyakkal másnap, anyák napján megajándékozhassák szeretett édesanyjukat. W.P.

Szoboravatás Kölüs Gábor emlékére

Dr. Dublecz Károly dékán és Dr. Gubicza Ferenc, a Georgikon Alapítvány elnöke

Monostori László és Kadlicsek János a kiállítás különdíjával


A Pannon Egyetem Georgikon kara professzor emeritus Kölüs Gábor, egykori tanszékvezető egyetemi tanár életrajzi kötetét mutatta be az egyetem tanácstermében május 7-én. „Kölüs Gabi bácsi annak a professzori karnak az utolsó mohikánjai közé tartozott, akikre a szó szoros értelmében igaz volt az iskolateremtés, az elméleti és gyakorlati tudás ötvözésének képessége és a sokoldalúság.” – emlékezett vissza Dr. Dublecz Károly dékán a professzor életútját felelevenítő előadáson. Volt diákjai és diáktársai által kiragadott vidám történetekből érezhettük, hogy olyan emberre emlékeznek vissza, akit mindenki szeretett és tisztelt emberségéért, hatalmas tudásáért. Az előadások után leleplezték a professzort ábrázoló bronzszobrot, amelyet Orr Lajos szobrászművész készített. P. G.

393

Adamcsek Pál (1933-2010) Hosszú vadászmúlt után távozott az égi vadászmezőkre, a vadásztársasági tagok által csak „Papá”-nak szólított Pali bátyánk, az Országház Május 1. vadásztársaságának elnöke, majd névváltoztatás után a Királyházi vadásztársaságnak és végül az 1997. február 28-án új vadászterületen megalakult Diósjenő-Börzsöny vadásztársaságnak az elnőke, egészen 2003-ig. Amíg élünk, emlékét megőrizzük. Nyugodjon békében. B. I.

Imhoff István (1922-2010) 88 éven át tartalmas és szép életet élt. Ő volt az utolsó képviselője a Fuchs Antal és Rácz Sándor nevével is jelzett nagy fővadász generációnak. Annak az elhivatott vérebvezető gárdának, akik átsegítették a háború utáni krízisen a magyar vérebezést. Amit a Bakony erdeinek és vadállományának jelentett Fuchs Antal, az volt a Mecseknek Imhoff István. A hatvanas-hetvenes évek trófeakatalógusaiban több Véménden esett kapitális bika mellé odaírhatnák őt kísérőnek. A szakmában fia követi, utolsó vadásztanítványa az unokája volt, akinek a magas vadászati tudományát és a szigorú regula részleteit is átadta. Az erdősmecskei temetőben helyezték örök nyugalomra.

Macsuga Ervin (1942-2010) Május 8-án szűnt meg dobogni betegeskedő szíve. A késeket már gyerekként gyűjtötte, s a fémiparhoztechnikához való vonzódása atomfizikusi végzettséget eredményezett, majd szoftverfejlesztő mérnökként dolgozott az NDK-ban. 1973-ban tért haza, s a miskolci egyetem kutatóintézetének lett alapító tagja. Ez évtől vadászott Felsőzsolcán, egészen élete végéig. Nyugdíjasként, saját késgyártó vállalkozásának termékeit árusítva állandó résztvevője volt a vadászati rendezvényeknek, a FeHoVá-nak.

394

Ha meghökkentő történeteket szeretne olvasni, vagy csak meg akarja tudni a legfrissebb híreket, információkat, esetleg szívesen értesülne az aktuális vadászrendezvényekről, programokról, akkor nem kell mást tennie, mint feliratkoznia a www.vadaszlap.hu internetes oldalunkon működtetett hírlevél-szolgálatunkra. Ebben a rovatban a legérdekesebb hírekből adunk rövid válogatást.

A tavaly novemberben kiadott amnesztiatörvény hatására ez idáig 2430 lőfegyvert adtak le a rendőrségen Szlovákiában. A fegyverek átvizsgálás után – ha nem követtek el velük bűncselekményt – visszakerülnek a tulajdonoshoz, persze már beiktatott azonosítószám alatt, vagyis „kifehérítve”, legalizálva. Az „akció” meghirdetése óta hetente átlagosan 100 lőfegyvert – többnyire vadászpuskákat – vesz át rendőrség. IV/19. május 12. 777 Május második szombatján – a selmecbányai hagyományoknak megfelelően – elbúcsúztak az „Alma Matertől” a Nyugat-magyarországi Egyetem erdőmérnöki karának végzős hallgatói. Az ünnepség az intézmény patinás főépülete előtt kezdődött, ahol az erdőmérnök-jelöltek nevében Csontos Dömötör valéta-elnök tolmácsolta az évfolyam gondolatait tanáraiknak és az alsóbb éveseknek. Beszédében hangsúlyozta az itt köttetett barátságok örökké tartó és el nem múló fontosságát. A tanárok, oktatók nevében prof. dr. Náhlik András dékán búcsúzott a hallgatóktól, biztatva őket a továbbtanulásra. Az ünnepségen beszédet mondott prof. dr. Faragó Sándor, az egyetem rektora is, aki a tudás fontosságáról, a becsületről és az emberi méltóságról beszélve köszöntötte a végzősöket, majd az egyetem kapuját kitárva, szimbolikusan útjukra bocsátotta őket. IV/19. május 12. 777 Befejeződött a tavaszi vadlétszám-becslés Hargita megyében. „Az adatok azt mutatják, hogy nem változott számottevően a megyében élő szigorúan védett vadfajok állománya, egyedül a farkaspopuláció mutat némi csökkenést, körülbelül húsz egyeddel kevesebb ordas él Székelyország erdeiben.” – mondta Szabó Szilárd, a megyei környezetvédelmi ügynökség munkatársa. Hiúzból és medvéből nagyságrendileg ugyanannyit számoltak a vadásztársaságok, mint a múlt évben, és a vadmacskák száma is a tavalyi értékeket mutatja. A medvék száma 1100, a hiúzoké 230, a vadmacskáké 500, míg a farkasoké 380 egyedre tehető. IV/19. május 12. 777 Május 8-án szemétszedést tartottak a Debrecen környéki erdőkben. A felhíváshoz a Nyírerdő Zrt. Debreceni erdészete, a Zrínyi vadásztársaság és a Polgárőr Szövetség is csatlakozott. Az aktivisták több mint száz köbméter hulladékot gyűjtöttek össze a nap folyamán. – közölte Vereb István, a Nyírerdő Zrt. kommunikációs munkatársa. A természettakarításban az erdészek, vadászok, rendőrök és a polgárőrök mellett a környéken élő harminc hajléktalan is részt vett. A sikeres – és hasznos – program záróakkordjaként a vadászok egy tányér pörkölttel kedveskedtek az alkalmi erdőtakarítóknak. IV/19. május 12.

I. Magyar Vadász Világtalálkozó Augusztus 13-15. között Szegeden és környékén rendezik meg az I. Magyar Vadász Világtalálkozót, melynek részeként tartják meg a Csongrád megyei vadásznapot (14-ikén) is, az Újszegedi Ligetben. A változatos programok közül minden napra jut jó néhány. Ezek sorából kiemelkedik „A magyar vadgazdálkodás helye és szerepe az Európai Unióban” című szakmai konferencia (13-ikán), a június 26. – augusztus 22. között, a Móra Ferenc Múzeumban nyitva tartó „Magyar vadászok itthon és a nagyvilágban” című időszaki kiállítás, a Reök palotában vadász-képzőművészeti kiállítás, a Vértó Nemzeti emlékhelyen tartandó koszorúzás vadászőseink emlékére (14-ikén), az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Vadászházának alapkőletétele (15-ikén), az Ásotthalmi tanyaprogram (szintén 15-ikén, vaddisznós kerti és fácántelepi látogatással), valamint a skeet lövészet és íjászat (15-ikén). A megyeszékhelyen szintén a rendezvénysorozattal egy időben lesz az I. Székely–Magyar Világtalálkozó, a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében pedig a nagy sikerű HAIR című musicalt tekinthetik meg az érdeklődők. További információ és részletes program a www.vadaszlap.hu honlapunkon található.


HÍREKTUDÓSÍTÁSOK

Programajánló

Modernkori vadvesztőhely

Június 3. Vadgazdálkodásunk időszerű kérdései konferencia – Budapest, Vajdahunyadvár Június 6. VII. Diana Kupa lövészverseny – Csongrád, Cseh István lőtér Június 12. Komárom-Esztergom megyei vadásznap – Tarján Június 12. Vas megyei vadásznap – Bükfürdő Június 16–19. Vadbiológus tábor – Gödöllő Június 17. Országos lövészeti főverseny – Pécs, Rücker-aknai lőtér Június 18–20. Börzsönyi vérebes hétvége – Kemence-Királyháza Június 19. Tolna megyei vadásznap – Sióagárd Június 19. Nemzetközi vadfőző verseny – Kács Június 21. Országos szarvashívó verseny – Sasrét Június 25–27. Nemzetközi vadászkürt verseny – Pécs

Összeszámlálhatatlan milyen és mennyi veszély fenyegeti vadjainkat. Kifogyhatatlan az eszköztár, ha az emberi kényelmet, jövedelmezőséget, gazdaságosságot kell, hogy szolgálja egy-egy létesítmény, de a várható következményeket nem veszik számításba. Vélhetően a Szentes-szentlászlói és mágocsi területrészen sem számoltak azzal, hogy amikor a vízszivárgás elkerülésének érdekében csatornarészeket béleltek ki fóliával, halálra ítélték a váltójukat használó vadat. A vadászterület hivatásos vadászai eddig 8 őzet sikeresen kimentettek, de a „vesztőhelyen” szinte horrorisztikus a sorolás, amiről a jágereknek tudomásuk van, 11 őz, 8 mezei nyúl, 10 róka, 11 borz, 8 mezei görény, 2 menyét, 2 egerészölyv, 1 fácánkakas lelte halálát – tudtuk meg Pongó Gyula fővadásztól. A területrészről szinte eltűnt az őz. A további vadvesztés elkerülésének érdekében a hivatásos vadászok mentőövként autógumikat raktak le, illetve a vízügyi szakemberek közreműködésével keresnek megoldást, hogy a csatornát felkereső vad ki tudjon belőle menekülni. M.Gy.

Vadászati kiállítás és Nyári Vadász Egyetem A Csongrád megyei vadászkamara idén a hagyományos vadásznapot Szegeden rendezi augusztus 14-én, több nagyobb rendezvény keretein belül. A vadásznap mintegy felvezetésére a Múzeumok Éjszakájának napján, június 19-én a Móra Ferenc Múzeum Vármúzeum részében vadászati kiállítást szervez. A vadászat mind szélesebb körű megismertetése érdekében a kiállítás megnyitójától az augusztusi vadásznapig minden péntek délután Nyári Vadász Egyetem címen vadászattal kapcsolatos ismeretterjesztő előadásokat tartanak a múzeum kertjében – tudtuk meg Mészáros Györgytől, a rendezvények szervezőjétől. Az előadásokról a vadászkamara és VKE, valamint a Vadászati Információs Portál honlapján találhatnak bővebb felvilágosítást. M.J.

Támadó őzbak Háromszor csapott le a Baranya megyei Bogád község határában az agresszív őzbak, mely közel egy héten át tartotta támadásaival rettegésben a falu lakosságát. Az első támadás egy kisfiút ért, aki kertjük végében játszott. A földre döntött gyereket hátulról szurkálni kezdte, szerencsére az agancs vége beakadt a gyerek esőkabátjába, így nem tudott komoly sérüléseket okozni. A síró gyermek segítségére az érkező apa egy lapáttal verte le gyerekéről a feldühödött bakot. Fe- Fekete Csongor, az elejtő kete Csongor, a Karasicavölgye és Géczi Máté, a megszurkált fiú Vt. tagja hajnali órán indult a bak keresésére és saját kertjük végében, ami szomszédos az első támadás helyszínével, megpillantotta a már korábban pontosan és félreérthetetlenül leírt bakot. A lövés elcsattant és a bak sorsa beteljesedett. A környék fellélegzett, a gyerekek és az asszonyok ismét nyugodtan sétálhatnak a kiskertek környékén. A feltételezések szerint a támadó baknak ugyanaz a sors jutott, mint megannyi fogságban tartott társának. Gidakorban befogják, de a háznál nevelt bakok nagy része az ivarérettség után teljesen megvadul és veszélyes lesz a környezetére, majd az illegálisan tartott őztől mindenki szabadulni akar és az esetek nagy részében szabadon engedik, nem számolva a következményekkel. A. G.


395

MIKOR  MI  MENNYIÉRT?

Júniusi vadászati árak

Egyéb vadfajok elejtési díjai

Őzbak csomagajánlatok

A lőtt vad az elejtőt illeti meg, elviteli díjat külön nem számítanak fel, de az árhoz hozzáadódik az egyéni hivatásos vadász kísérés, illetve szervezési és trófeakezelési díj, ami jogosultanként eltérő. Az ár a nyúzás díját nem tartalmazza.

Egy alföldi erdőgazdálkodó úgynevezett egyedi program-összeállítást kínál. Íme néhány példa: Egy 250-300, valamint egy 200 grammos „őzbakcsomagot” ajánl, összesen 100 ezer forintért.

Borz: 18 ezer forint Aranysakál: 27 ezer forint

Élővad-értékesítés A 400 ezer forintos ajánlatban szerepel két 350-400 és egy 300 grammos agancsú őzbak, valamint ráadásként tartalmaz még egy 18-19 centi agyarhosszúságú vaddisznót is.

Fácáncsibe: Előnevelt fácán:

Vadkárelhárító vadászat

(május-június közepe) 6 hetes (vegyes ivarú) 6 hetes (csak kakas) 7 hetes 8 hetes

230-250 Ft/db + ÁFA 600-650 Ft/db + ÁFA 700-800 Ft/db + ÁFA 730 Ft/db + ÁFA 800 Ft/db + ÁFA 93-98 Ft/db + ÁFA

Egy másik erdőgazdaság az egyéni vadászatra vonatkozó árjegyzék alapján a vadkan árából 17,9 centiméter agyarhosszig 10 százalék, 18 centitől 15 százalék kedvezményt biztosít. A koca lődíja: (50 kilogramm feletti zsigerelt súlytól) és a kané 12 centis agyarhosszig 55 ezer Ft A süldő lődíja: (20-50 kilogramm zsigerelt súly között) 20 ezer Ft A malac lődíja: (20 kilogramm zsigerelt súlyig) 15 ezer Ft

Tenyésztojás:

Egy Nógrád megyei vadásztársaság alkalmanként 3000 forintért kínál éjszakai vadkárelhárító vadászatot nyújtó „bérletet”, viszont ha a jáger maradni szeretne a délelőtti órákra is, akkor további 2 ezer forintot kell befizetnie.

A világhálón böngészve az alábbi árakat találtuk: Az első nap 10 ezer forint egy személy részére. Az ár magában foglalja a területrész kísérő általi bemutatását, illetve egy óra terepjáró használatot. Ha a képalkotó egyszerre több napot foglal le, akkor akár napi 5000 FARKAS BERTRAM [email protected] forintért is bérelhet „fotóslest”.

Vadkárelhárító vadászatnál a szervezési és a kísérési díj nem kerül felszámolásra.

396

Természetfotózás Egyre terjed a vadászatra jogosultaknál, illetőleg a nemzeti parkoknál, hogy nemcsak a vadászi vágyók kívánalmait elégítik ki, hanem az amatőr és a hivatásos természetfotósok számára is biztosítanak a nyári időszakban fotózási lehetőséget.


HORGÁSZOKNAK

Spanyol bojlis harcsák Amiben korábban kevesen hittek, az bekövetkezett. Bojlival is fogják a harcsát, nem is akármekkorákat, legutóbb éppen egy 84 kilós hörpölte fel a Halibutos bojlit. Amely itthon és másutt is népszerű pontyos bojli, legfeljebb harcsára nem igen horgásztak még vele. Idehaza! Bezzeg Spanyolországban, az Ebrón annál inkább. Európa kimagaslóan jó harcsás vizén fogják a harcsát pergetve, élő hallal, kuttyogatva, és most már bojlival is. Nem akartam hinni a szememnek, amikor Caspe-ben (6-7000 lakosú középkori városka az Ebró partján), lesétálva a partra, egyik harcsát fogták a másik után, partról fenekezve, bojlis módon csalizva. Kísérőnk Paul, aki Angliából költözött ide tíz évvel ezelőtt és elindította horgásztató vállalkozását, csak mosolygott rajtunk. Lesz nagyobb is, sokkal nagyobb, nyugtatgatta felhevült csapatunkat, akik alig várták, hogy végre botot ragadhassanak. Felemás érzésem volt, hiszen fogtam már kapitális harcsát Kazahsztánban az Ili folyóban, embert próbáló körülmények között kuttyogatva, aztán az olasz Pó folyóban is sikerült már több rekordlistás példányt pergetve megakasztanom, és a tihanyi kútban is volt szerencsém néhány tekintélyeshez, élő hallal vagy piócával csalizva. De hogy bojlival fogjak harcsát folyóvízben – ez nem dobott fel. Hiszen ennél a módszernél a pontynak alig akad esélye, a harcsa azért ennél többet érdemel. A módszer nem mindennapi, hiszen közel félkilós ólommal horgászik az ember, amit csónakkal visznek be, a felcsalizott horoggal együtt. Több bojli kerül felfűzésre, amit aztán visszaakasztanak a horog öblébe. Ez már eltérés a hagyományostól, ahol a bojlit egy apró tüskével megakasztják és így csüng a horog öble alatt. Mint később kiderült, horgásztak eleinte harcsára így is, annyi különbséggel, hogy felfűztek egymás után több bojliszemet és azt lógatták le a horog öble alatt, de evvel a módszerrel többnyire pontyokat és kisebb harcsákat fogtak. El ne felejtsem, nemcsak harcsázni jöttünk, hanem terepszemlét tartani is, hiszen jövőre itt rendezik az első Harcsafogó Világkupát, amelynek mi magyarok leszünk a kizárólagos médiapartnerei. Nagy kihívás előtt áll stábunk, közel száz versenyző harcsázását kell közvetíteni, hat operatőrrel, élőben! No de vissza harcsákhoz, melyek igazolták az Ebro jó hírét, hiszen alig egy óra leforgása alatt már harcsapaplanon feküdt az első ötven


kiló körüli harcsa. Hogy változik a világ! Harminc évvel ezelőtt kinek jutott volna eszébe harcsapaplanon fényképezni a harcsát! Pláne egy ötvenkilósat! Összeszaladt volna a fél falu Tihanyban, vagy a Tisza mellékén és néhány óra múlva a halat feltrancsírozva szétosztották volna. Ha kisebb került horogra, akkor harcsapaprikásként végezte. Bezzeg itt paplanon terpeszkedik őkelme, aztán harcsaszákban kerül mérlegelésre, majd óvatosan engedjük vissza a folyóba pontyot zabálni. Mert táplálékhalban elég szegény az Ebró, az öt-hat kilós pontyok többnyire harcsaszájban végzik. Egy idő után rájövünk az efféle harcsázás ízére, és amikor az első nyolcvan kiló körüli harcsa vinné az embert befelé a folyóba, más szemmel nézünk a Halibutos bojlira. Újabb paplanozás, mérlegelés, majd megint kapás, de most olyan tíz kiló körüli nyurga ponty hörpöli be a csalit. A botnyeleket stabilan rögzítjük a bottartóban, némelyik kapás olyan vehemens, hogy majd térdig hajlik a masszív harcsázó bot. Szálláshelyünk egy ugrásnyira van a vízparttól, kényelmes szobákat kaptunk, a ház aljában egy kis bár várja a harcsahorgászokat, ahol becsületkassza működik. Egy pohárba rakjuk a sör vagy a whisky árát, harapnivalónak a háziak valami fantasztikus sonkaterítékkel kedveskednek. Éveken át esküdtem a dalmát sonkára, innen üzenem, vigyázban állhat az itteni előtt.

Délután megjelenik néhány román horgász, ők a válság elől jöttek Spanyolországba gyümölcsöt szedni, amit itt tisztességgel megfizetnek. Megbecsülik őket, ezért aztán itt maradtak, állampolgárságot szereztek, és szabad idejükben harcsáznak. Úgy, mint odahaza nálunk. Kifogják a harcsát, fejbe kólintják, filézik és hűtőládába teszik. Kérdezem, Pault, mit szól ehhez? Csak legyint, rengeteg harcsa van a folyóban, a spanyolok úgysem eszik, úgy vannak vele, mint az olaszok, a tenger gyümölcseivel nem versenyezhet a harcsapaprikás. Az Ebro Spanyolország egyik legnagyobb folyója (800 km), elképesztő a harcsaállománya, szerintem felülmúlja a Pó harcsáit. Elég messze esik a szlovák, román, magyar, szerb horgászoktól, nem kell attól tartani, hogy olyan állapotok alakuljanak ki, mint a Pó mentén. Tartozom még egy apró, de talán fontos információval. Vittünk magukkal tisztességes méretű harcsázó horgokat, de nem használtuk őket. Paul csak WMC horgokkal szereli a botokat, állítja, hogy a nagyobb horgokat egyszerűen kifújja a harcsa! A korábban említett félkilós ólmokra azért van szükség, mert a folyónak jelentős alsóvízi áramlása van, kisebbel nem tudnánk a megfelelő helyen tartani a csalit.

ZÁKONYI BOTOND [email protected]

397

GYEREKEKNEK

Különös társak Az állatok nemcsak fajtársaikkal alakíthatnak ki szoros kapcsolatot, hanem gyakran meglehetősen eltérő felépítésű, testméretű és közel sem rokon fajok élnek szorosan együtt, más néven szimbiózisban. A közöttük fennálló jó viszony alapját a kölcsönös előny, a segítségnyújtás képezheti. Az is megeshet persze, hogy egyikük kihasználja a másikat, noha kárt éppen nem okoz neki.

A tengeri rákoknak sok ellenségük van, a tintahalak vagy fenéklakó cápák, ráják is szívesen elfogyasztják őket. A remeterákok a veszély elkerülése érdekében úgy védelmezik sérülékeny potrohukat, hogy egy üres csigaházba költöznek be.

A mézkalauz madár kedvelt tápláléka a viaszos lép és a méhlárva. Az étket azonban szinte bevehetetlen erődítmény, a vadméhek fészke rejti. Mivel azonban ezt a madár nem tudja felnyitni, egy másik állat, a méhészborz „segítségét kéri”. A méhészborz figyelmét úgy kelti fel ez a madár, hogy elsöprő lendületű zuhanórepülésbe és izgatott csivitelésbe kezd. A borz tudja, hogy mit jelent ez a viselkedés, és követi a mézkalauzt a fészekig. Nem fél a méhektől, mert a vastag bundája megvédi a csípésektől, így nyugodtan feltörheti a fészket. Miközben a borz degeszre eszi magát mézzel, a madár is jóllakik a kibontott lépből és lárvákból.

398

A színes, apró bohóchalak életük nagy részét a tengeri rózsák tapogatói között töltik. A tapogatók csalánsejtjei nem támadják őket, ami valószínűleg a testüket fedő nyálkaréteg speciális összetételének köszönhető. A rájuk támadó ragadozónak viszont fájdalmat okoznak, megvédve ezzel a „kis albérlők” életét. A tengeri rózsáknak cserébe a bohóchalak jó szolgálatot tesznek azzal, hogy rendszeresen letisztogatják a „házigazdáról” az elhalt, fertőzött szövetdarabokat, és elképesztő elszántsággal támadnak rá a tengeri rózsa tapogatóival táplálkozó, „betolakodó” halakra.

A mézharmat sok rovar számára jelent táplálékforrást vagy táplálék-kiegészítőt. Ez egy magas cukortartalmú „váladék”, amit különféle fedelesszárnyúak, különösen a levéltetvek, pajzstetvek, levélbolhák és a kabócák néhány faja állít elő. A hangyák az édes nedvet a levéltetvektől szerzik meg, „fejőstehénként” használva őket. Cserébe védelmet nyújtanak, így például a tetvekre „vadászó” katicabogár gyorsan szembetalálhatja magát egy adag maró hangyasavval.


KIVÁGHATÓ MADÁRLEXIKON ¾

Bajszos sármány (Emberiza cia) Hazánkban igen ritka. Kedveli a nyílt, napos területeket, de szüksége van rejtőzködésre alkalmas növényzetre is. A déli kitettségű, meredek hegyoldalak lakója, fészkelő helyén állandó, de télen kóborol. Nyáron rovarokkal, télen inkább magvakkal táplálkozik. Sziklák védelmében, vagy sziklák repedésébe építi fészkét, a fiókák 12-14 nap után kelnek ki a tojásból. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.

A nyűvágó madarak életük jelentős részét nagy testű afrikai emlősállatok testére kapaszkodva töltik. A varacskos disznók, zebrák, zsiráfok, orrszarvúak és kafferbivalyok ezt nagy nyugalommal tűrik, mert lapos, csipeszszerű csőrükkel a szárnyasok kiszedik a bőrükből, fülükből, orrlyukaikból a vérszívó élősködőket. Cigánycsuk (Saxicola torquata) Bokrokkal tarkított domboldalak, füves árokpartok, nedves rétek és legelők lakója. Tápláléka rovarokból, pókokból és apró csigákból áll. A népies nevén cigány csaláncsúcsnak nevezett verébalakú madárka 6 évig is élhet. Hazánkban rendszeres fészkelő, márciustól októberig tartózkodik nálunk. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 14-16 nap múlva repülnek ki. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

Szókereső C B O H Ó C H A L Z C O X Y S

D G T Ó B A P Q Ö Y B V M Z M

Z J A A F R Y R R S A F I N X

R F T Á Ő C S S J S B M G J K

O B O S B D Ö G A J B É L M L

B Ó C B N Ő F Y F I K Z K É Y

Z D Y O L C G F Ó J L H I Z N

S U X Z M N C Z Z M G A Y K É

É P Ó Á A K I S P U C R H A M

H G Q H G S Ó C S Ó N M C L T

É C R A T J Z O B E Z A Ü A I

M X P G F T S A T Y É T O U D

Z T K S F Ö Q C L I S C Y A S G L Ö K Á N N N Ö A S S C E B F J A G T R C E T Z K I Ő R E

Keresd meg a betűrengetegben elrejtett tizenkét szót, melyek a cikkhez kapcsolódnak! A szavakat vízszintesen, függőlegesen és átlósan helyeztünk el, minden irányból érdemes keresni! ROVATVEZETŐ:

ELEK SZILVIA


[email protected]

Cserregő nádi poszáta (Acrocephalus scirpaceus) A tollazat mindkét nemnél egyforma. Nehéz megkülönböztetni az énekes nádi poszátától, de háta inkább vörösesbarna, hasa pedig világos. A madár félénk, rejtőzködve él. Tápláléka rovarokból és pókokból áll. Akár a 12 éves életkort is elérheti. A tojásokon mindkét szülő 11-12 napig kotlik. Itthon rendszeres fészkelő, áprilistól októberig a nádasok környékén megfigyelhető. 399 Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

400


HUMOR

Vadászviccek Folytatjuk a nagy sikert aratott „vadászias” viccsorozatunkat, amelyet Kelemen István illusztrációi tesznek még színesebbé! És ne feledjék: Mosolyogjunk! Ez a második legjobb dolog, amit az ajkainkkal csinálhatunk...

-Szívem! Afrikából hoztam neked egy nagy cicust. Gyere gyorsan! Adnék neki enni

A profi vadásztársaság. - Ebben a nagy nyári melegben a jakuzzis, légkondicionált magaslessel állunk a bérvadászaink rendelkezésére

Egy partizán naplója: 1945. május 2-a, az ellenséget kiűztük az erdőből. 1945. május 3-a, az ellenség minket űzött ki az erdőből! 1945. május 4-e, a vadőr mindenkit kiűzött az erdőből! Barátai faggatják a klubban a hazatért Afrikavadászt: - Meséld el, mit lőttél az idén? - Két elefántot, három oroszlánt és jó néhány zebrát. És jut eszembe, még három nóplíz-t. - Hát az meg mi? - Körülbelül 160-180 centi magas, két lába van, fekete, és amikor célba veszed, azt kiáltja: „NO, PLEASE”!

Vaddisznóvadászatot rendeznek az egyik város hatóságai. Eldöntik, hogy versenyezni fognak a tanács, a postahivatal és a rendőrség csapatai. Korán reggel elindul mindegyik csapat. Délután négy óra körül érkeznek a tanács emberei két vaddisznóval. Nagy ujjongással fogadja a nép. Este hét körül érkeznek a postahivatalnokok 5 sertevaddal. Még nagyobb az ujjongás. Várnak, várnak, de a rendőrök csak nem érkeznek. Este tíz körül megindul a nép a keresésükre. Meg is találják őket az egyik bokorban, amint körbeállnak egy szerencsétlen nyulat. Az egyik rendőr rázza a tapsifülest, s közben ezt kiabálja: ismerd be, hogy vaddisznó vagy! Ismerd be, hogy vaddisznó vagy! Mi a hasonlóság a vadászkutya és a rövidlátó nőgyógyász között? - Mindkettőnek nedves az orra! Két barátnő beszélget: - És mit csinál a kedves férjed? - Vadászik és taxizik. - És hogy megy neki? - Éppen fordítva, mint ahogy kellene: az autóval mindent eltalál, a puskával viszont semmit. Arisztid a vadászélményeit meséli: - Egy vaddisznó szalad felém, úgy 200 méterre van tőlem, amikor felemelem a puskám – de még várok, hogy közelebb kerüljön. - 100 méternél újból felemelem a puskám, de még mindig közelebb engedem. - Úgy 50 méterre lehetett tőlem, amikor lőni akartam, de a puskám csütörtököt mondott... Khm... Uraim... én beszartam! - Hát igen, ilyenkor az előfordul – mondják többen. - Nem akkor... Most! Jean és az úr vadásznak, de sehol egy fácán. Egyszer csak a bokrok mögül kirepül egy csapat fekete madár. Mire az úr: - Jean, varjak? - Nem, uram, lőjön! Fartram


401

Továbbtenyésztésre alkalmas, szelektált, betegségeknek ellenálló állományból származó vad üregi nyulak eladók engedéllyel rendelkező tenyésztőtől. Állománykezelési bemutató, területkialakítással, befogócsapdák, önetetők használatával kapcsolatos szaktanácsadás. 06-30/855-1828

402


JÁTÉK

„Utóvizsga” Ha most kerülne rá sor, vajon hogyan szerepelnének a vadászvizsgán? Játékunk kérdéseit az állami vadászvizsga tesztkönyvéből válogattuk. Igyekeztünk olyan témákat keresni, melyek ritkábban kerülnek szóba. Megfejtésünk egy kutyaféle ragadozó, amely Magyarország dél-nyugati része felől intenzíven terjeszkedik. Keresztrejtvényünk megfejtése pedig egy elgondolkodtató „etikai iránymutatás”, amelyet a két fősorból olvashatnak össze. 1. Milyen lövés érte a nagyvadat, ha összehúzza magát és meggörbíti a hátát? C: szívlövés A: lágylövés (gyomor, belek) B: láblövés 2. A tavaszi létszámbecslési eredményeket mi módosítja? R: a szaporulat, valamint az elhullás és a vándorlás H: egy éven belül nincs változás L: az el-, és bevándorlás 3. A vadon élő állatok gümőkórjának kórokozója A: az emberre kézsérülésen keresztül átadódhat B: csak az állat tejével terjed, így emberre nem adódhat át C: az emberre nézve veszélytelen 4. A kerceréce gácsérja felismerhető a N: csillogó, sötétzöld fején lévő kerek, fehér foltról M: egyöntetű koromfekete fejéről O: piros csőréről és fehér oldaláról 5. Melyik szemestakarmány silózható? X: a lucerna Z: egyik sem Y: a kukorica

6. Hibát követ-e el a vadász, ha körvadászaton kaput csinál? P: nem, mert úgy kevesebb nyulat tud lőni T: nem, mert úgy több nyulat tud lőni S: igen, mert a többiek esélyeit rontja 7. Mit nevezünk kapuzásnak? A: amikor apróvad-hajtáson nem tartjuk a távolságot B: amikor a vonalon átfutó nyulat célra tartva követjük C: amikor a hajtásban a vonaltól lemaradunk 8. Milyen vadra vadásznak bokrászó vadászaton? R: vadkacsára Z: szalonkára K: fácánra 9. Ráhajtásos fácánvadászaton egymástól milyen távolságra jelölik ki a lőállásokat? Á: 25–30 méterre É: 80–100 méterre Ó: 70–80 méterre 10. Társas vadászaton mikor szabad a puskát kibiztosítani? N: amikor a hajtás elindul D: ha a vadászatvezető erre engedélyt ad L: közvetlenül a lövés előtt

Az „Utóvizsga” és a keresztrejtvény megfejtéseit 2010. június 7-ig várjuk szerkesztőségünk címére vagy az [email protected] e-mail címre. Előző havi megfejtések: „Kulmináció”, „Az elővigyázatlan vadászt a gímszarvas meghallja, a vaddisznó kiszagolja, a dám pedig meglátja.”

A helyes megfejtők között értékes könyveket sorsolunk ki. Májusi játékunk nyertesei: dr. Török Anikó (Derekegyház), Burkus József (Budapest), Nagy Zoltán (Kissomlyó)


403

404


ÍZVÁLASZTÓ ROVATVEZETŐ: SOMFALVI ERVIN

[email protected]

Főzőcsapatok díjnyertes receptjei

Halat vaddal Az idei Vadászgasztronómiai Fesztivál kiírásában nemcsak vad, hanem hal is szerepelt a lehetséges alapanyagok között. A VKE vándorkupáját megnyerő főzőcsapat, a Mórahalmi Földtulajdonosok Árpád Vezér Vadásztársaságának tagjaiból alakult „Mórahalmi vadÁSZok” csapata mindkét kategóriában indult, és a – sokak által elcsépeltnek, sőt unalmasnak kikiáltott – halászlével, valamint őzpörkölttel varázsolták el a sokat próbált zsűritagok ízlelőbimbóit. Az igazi „szögedi” halászlé mellé körítésként a Németh Csaba, Bóka József és Pintér Mátyás alkotta csapat és segítőik a vadásztársaság életét és a területükön terítékre került vadat bemutató alkalmi kiállítást is „felszolgáltak” a közönségnek, sátrukon messziről láthatóan lengett a magyar nemzeti lobogó és Mórahalom saját címeres zászlaja. Látványos összeállítást készítettek őztrófeákból, korábbi főzőversenyek képeiből és természetesen gasztronómiai „trófeáik”, a serlegek és díjak is büszkén hirdették gazdáik elkötelezettségét mindkét szenvedély iránt. Második fogásként saját vadat babusgattak a bográcsban, bizonyítván, hogy az őzet nemcsak életében, de „hóttában” is óvják-védik a helybéli sport- és hivatásos vadászok egyaránt.

Megjelenik havonként a megelőző hónap utolsó hetében. Ára: 700 Ft Előfi zetőknek: 600 Ft Az előfi zetési díj 2010 végéig: 3600 Ft Szerkesztőség: 1031 Budapest, Rozália u. 59/a. tel./fax: +36-1/242-0042 flotta mobil: +36-70/702-5000 [email protected] Kiadó-főszerkesztő: Csekő Sándor [email protected] Olvasószerkesztő: Somfalvi Ervin [email protected] Főmunkatárs: Agyaki Gábor [email protected] Wallendums Péter [email protected] Gyakornokok: Mészáros Judit [email protected] Farkas Bertram [email protected] Tervezőszerkesztő: Wéber Ferenc [email protected] Hirdetési igazgató, fotós-újságíró: Polster Gabriella +36-70/702-5006 [email protected] Szerkesztőségi titkár: Elek Erzsébet +36-70/702-5040 [email protected]

Kiadja a VADÁSZLAP Kft.

Kékfrankos szőlő nevelte öreg őzbak pörköltje, ahogy azt a vadőr szereti A szerencsés őzbakvadászat után a véres részektől megtisztított őzhúst kicsontozzuk és „fél gyufásdoboz” nagyságúra daraboljuk. A csontos részeket nagy darabokra vágjuk. A gondosan kitakarított kedvenc vasbográcsunkban 40 dkg mangalica szalonnát zsírjára sütünk. A kisütött szalonnát reggelire megesszük. 1 kg mangalicazsírt teszünk a bográcsba és a 2 kg vöröshagymát apróra vágva, ebben a zsírban üvegesre sütjük. A húst hideg vízben átmossuk, majd a csontos részeket beletesszük a bográcsba és 5-10 percig pörköljük. Hozzáadjuk a színhúst, majd folyamatos „sörgetés” mellett várjuk, hogy föladja a levét. Drága feleségünk készítette

lecsóból 70-80 dkg-ot keverünk a pörköltünkhöz, borsozzuk, köményezzük, érzéssel sózzuk, csípős zöldpaprikát szeletelünk bele. Az 5 gerezd makói fokhagymát apróra vágva adagoljuk és lassú tűzön folyamatos „sörgetéssel” főzzük. Először félfővésben kóstoljuk és utána ismét fűszerezzük, megfordítjuk. Minden kóstolótól tanácsot kérünk – de tanácsaikat nem fogadjuk meg! A lassan elforrogató levet pótoljuk, de mindig csak annyi vizet öntünk hozzá, hogy éppen ellepje a húst. Ha már majdnem kész, megkóstoltatjuk a csapatvezetővel, mert ekkor már úgysem tudja elrontani. A saját termesztésű és őrlésű fűszerpaprikából 4 evőkanállal teszünk a szinte kész pörköltre.

Előfi zethető belföldi postautalványon, átutalással a 65100149-11301439 számú számlára, vagy a hírlapkézbesítőknél, a postahivatalokban. Terjeszti a Lapker Zrt. a Magyar Posta Zrt. és az alternatív terjesztők. A terjesztést gondozza: MédiaLOG Zrt. Erdélyben terjeszti és az előfi zetéseket fogadja a Krónika Kiadóház Rt. Telefon: 0264-455-959 e-mail: [email protected] Előfi zetési díj havonta: 10 RON Szlovákiában: Ábel Gábor Mobil: 0905-407-017 Előfi zetési díj havonta: 5 € Nyomdai előállítás: Pharma Press Kft.

Felelős vezető: Dávid Ferenc ISSN 1215-6159 (nyomtatott) ISSN 1588-1229 (online)


405

406


No title

Recommend Documents