No title

KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ (RÖVID) TARTALMI BESZÁMOLÓ 2010

MAGYAR ÖKUMENIKUS SEGÉLYSZERVEZET

Mag yar Ö k um en ik us Se gél ys zer vez et H-1116 Budapest, Tomaj u. 4. www.segelyszervezet.hu [email protected]


TARTALOMJEGYZÉK

Nemzetközi fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás Nemzetközi fejlesztés Humanitárius segítségnyújtás Magyarországi szociális-fejlesztő tevékenység Intézmények Kiemelt hazai programok Menekültügyi és Migrációs tevékenység Stratégiai Osztály Kommunikációs tevékenység Szemléletformálás Vállalati kapcsolatok Természetbeni adományok Gazdasági Osztály

2. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.






Bevezetés A tizenkilenc éve alapított Magyar Ökumenikus Segélyszervezet erőit 2010-ben szokatlanul nagy katasztrófák kötötték le. Mindemellett a szervezet alapítása óta az eddigi legtöbb forrást tudta felhasználni a bajbajutottak, nélkülözők megsegítésére mind Magyarországon, mind a határainkon túl. Ezen kívül jelentős tényezővé vált a Segélyszervezet vállalati kapcsolattartással foglalkozó CSR tevékenysége, amivel egyre több hazai vállalatot tudott bevonni munkájába. A 2010-es esztendő sajnos kiváló terepnek bizonyult az együttműködésre. Hazánkban két meghatározó katasztrófa történt, amelyen a lehető legszélesebb körű összefogással tudott segíteni a Segélyszervezet. Tavasszal sosem látott árvizek, októberben pedig a vörösiszap öntött el településeket. A helyenként apokaliptikusnak tűnő csapások közül az árvíz érintett nagyobb területet, tízezrek életét változtatva meg legalább az idei évre. Több száz ház összedőlt, és sok ezer megrongálódott épületet a téli fagyok beállta előtt újjá kellett építeni. Mintha éppen a bajok soha nem látott mértéke tenné – vagy talán, hogy mi magyarok megint bizakodva tekinthetünk a jövőbe –, eddig sosem tapasztalt mértékű összefogás jött létre heteken belül. Több százmillió forint gyűjtött össze a Segélyszervezet, a nyugdíjas nénik kétszáz forintjától a nagyvállalatok, köztelevíziók és különböző alapítványok által összegyűjtött több millió forintos adományokig. Mások élelmiszert küldtek, ruhát, vagy éppen munkaerőt. Helyi boltok, építőanyag-telepek kedvezménnyel kínálták az újjáépítéshez szükséges termékeiket, és ingyen szállították házhoz. A vörösiszap katasztrófa helyszínén órákon belül megjelent a Segélyszervezet, és másnap reggel már gyorssegélyt osztott a kárt szenvedett családok részére. A Segélyszervezet nemzetközi szinten végzett humanitárius munkáját jelentős, párhuzamosan futó fejlesztési tevékenység kíséri. A tavalyi év legnagyobb humanitárius katasztrófája a Haitit sújtó földrengés volt, amely százezrek életébe került, és milliók vesztették el otthonukat. Az Ökumenikus Segélyszervezet a gyorssegélyezésen túl iskolaépítéssel járul hozzá a károk helyreállításához, a szervezet partnerszervezeti munkatársai még mindig a helyszínen dolgoznak. A Segélyszervezet afganisztáni tevékenysége immár tízedik éve tart. Baghlan tartományban a helyi adminisztrációt és az oktatás fejlesztését elősegítő munka eredményeként iskolákat tett biztonságosabbá, jelentős mértékben javított az adminisztrációban dolgozók munkakörülményein, gazdálkodók számára pedig képzéseket indított. 2010-ben folytatódott a dán alapítványi támogatással, 2007-ben elindított „Nem vagy egyedül!” reintegrációs modellprogram támogató szolgáltatásainak működtetése, amely három helyszínen nyújt segítséget a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok és családjaik számára. A krízisambulanciák szakmai stábja fogadja a krízisbe került családokat, s a helyzet felmérése után azonnali segítségnyújtásban részesítik őket. A Segélyszervezet CSR, vagyis vállalati felelősségvállalással foglalkozó tevékenységének eredménye a közösen felújított baktakéki orvosi rendelő, az ináncsi óvoda, az ócsanálosi közösségi ház, a szendrői felzárkóztatási központ és további közösségi épületek helyreállítása. Tavaly immár ötödik éve vett részt a Segélyszervezet a hazai rászorulókat segítő EUélelmiszersegély programban, melynek eredményeképpen 2010. május és december között 4. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



összesen 3500 tonna tartósélelmiszert osztott ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével. A mélyszegénységben élő rászorulók támogatása Magyarország közel 460 településén valósult meg, mintegy 700.000 létminimum alatt élő család, kisnyugdíjas részesült az adományból. Az év során meghirdetett adománygyűjtő felhívások, a rendszeresen támogatókon túl ismét újabb adományozókhoz jutottak el, tovább bővítve ezzel a szervezet adományozói körét. A www.segelyszervezet.hu megújult honlapján, az informáláson túl megújult támogatási formákkal (on-line átutalás, adománybolt) is lehetőséget biztosít az adományok gyors, költséghatékony és biztonságos eljuttatására. Köszönetet kívánunk mondani minden támogatásért azoknak, akik erkölcsi és anyagi segítségükkel lehetővé tették a munka ilyen szinten történő folytatását! Köszönet illet minden magánadományozót és vállalkozást, az alapítókat, az önkénteseket és a Segélyszervezet munkatársait!

Budapest, 2011. május 23.

Lehel László elnök-igazgató




NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS ÉS HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

NEMZETKÖZI FEJLESZTÉS Afganisztán Az önkormányzati rendszerek és a közigazgatás további fejlesztése Afganisztán Baghlan tartományában Szolgálati gépjármű beszerzése a Tartományi Súra részére A Tartományi Súrával történt egyezetések során a 2010. július-szeptember közötti megbeszélések során felmérték az újonnan megválasztott testület infrastrukturális hátterét. A felmérés során megállapították, hogy a testület megfelelő állapotú bérleményben működik elégséges adminisztratív hátérrel. Ugyanakkor a 15 tagú testület nem rendelkezik megfelelő szolgálati járművel a járások és a kabuli szolgálati utak lebonyolítására. Mivel a Súra tagok heti rendszerességgel utaznak a fővárosba és a járásokba a tartományt érintő adminisztratív ügyekben, ezért egy szolgálati gépjármű beszerzése indokoltnak volt tekinthető. Miután a Segélyszervezet a Súra testületével közösen állapította meg az adományozás célját és feltételeit, valamint a hosszú távú fenntarthatóság is igazolt volt, megkezdődött a tenderezési eljárás. A Segélyszervezet Balkh tartomány kereskedelmi kamarájával vette fel a kapcsolatot, és ajánlásokat kért megfelelő tapasztalattal rendelkező gépkocsi-kereskedő vállalkozások listájára. A kamara három céget ajánlott, akikhez a Segélyszervezet eljuttatta a pályázati dokumentációt, melyben rögzítették a beszerzés részleteit a következők szerint: - A gépjármű típusa: Toyota Corolla öt ajtós kivitel - Évjárat: 2010 - A gépjármű minimálisan elvárható műszakai adatai: 1.8-as benzinmotor, AC, automataváltó A program keretében átadott szolgálati gépjármű beszerzése a Tartományi Súra hatékonyabb működését a következő pontok szerint segíti: - Gyakoribbá válik a tartományi Súra központ és a választott helyi képviselők közötti kapcsolattartás, egyszerűbbé válik a helyi látogatások megszervezése és az adminisztratív feladatok elvégzése - Elérhetővé válik a közvetlenebb és gyakoribb kabuli koordináció lehetősége a helyi képviselők részére az országos szintű hivataloknál - Erősödik a munkakapcsolat a járási választott képviselők és tartományi hivatalok között A program kertében átadott szolgálati gépjármű átadása azon túl, hogy a Súra mindennapi operatív munkáját segíti, összhangban van a tartomány fejlesztési irányelveivel, melyek kiemelten fontosnak tartják a Súra hatékonyabb munkájának elősegítését és a választott súra tagok hatékony munkavégzést a tartomány vezetésében és a helyi ügyek intézésében.




Pul-E-Khumri Város Polgármesteri Hivatalának infrastruktúrájának megerősítése – kisebb felújítás elvégzésével, illetve eszközök biztosításával 2010. február hónapban a Segélyszervezet előzetes megbeszéléseket kezdeményezett Pul-EKhurmi város polgármesterével. A megbeszélések során bemutatták a fejlesztési program célját és a magyar donor szervet is. 2010. március elején a Segélyszervezet mérnöke és a polgármesteri hivatal képviselője közösen felmérte a hivatal műszakai állapotát és meghatározták a szükséges felújításokat. 2010. április 2-án a tenderezési eljárás lezárása után a Constancy kivitelező cég megkezdte kivitelezést. A felújítás során a következő kivitelezési munkákat végezték el: - A hivatal épületének teljes belső festése és a padló burkolat cseréje - A hivatal épület- és homlokzat felújítása - A vizes helyiségek felújítása (csővezeték rendszer és szaniter csere) A Segélyszervezet a polgármesteri hivatal munkatársaival közösen felmérte a hivatal eszközállományát és meghatározta a beszerzendő felszerelések listáját. Ennek értelmében a következő eszközöket szerezték be a hivatal számára: - 3 db irodai asztal - 3 db irodai szék - 3 db személyi számítógép (Intel Core 13-530 2.93 GHZ/4MB/1333MHZ) monitorral, alap programcsomaggal és mérnöki tervező programmal - 1 db színes nyomtató - 1 db hat személyes hivatali irodabútor - 1 db GPS - mérnöki eszköz csomag (teodolit, szintező, mérőléc, kitűző rúd, rajzasztal, csőtoll készlet) - 1 db AC - 1 db transzformátor - szalagfüggöny, padlószőnyeg Az felújított épület és az eszközök átadása 2010. június 27-én megtörtént. A polgármesteri hivatal felújítása és eszközök biztosítása a következők szerint segítik a város vezetés működését: - A hivatal dolgozóinak munkakörülményei jelentősen javultak - A hivatal arculata és tekintélye erősödött a város lakossága körében - A mérnöki osztály szakmai munkájának színvonala javult, a földmérések és úthálózatok méréseihez szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak - A hivatal dokumentum adatrögzítési-tárolási képességei javultak A Pul-E- Khurmi városban folyó útépítési munkálatok miatt Baghlan tartományban a polgármesteri hivatal megerősítése kiemelt feladat. A magán- és üzleti beruházások számának növekedése miatt a hivatal mérnöki osztályának munkája jelentősen megnőtt, hiszen korábban nem álltak rendelkezésre a megfelelő technikai körülmények. Természeti katasztrófák hatékonyabb kezelése, a hivatalos szervek együttműködésének erősítése 2009-ben az országos hatáskörű ANDMA (Afghanistan National Disaster Managment Authority), mely a katasztrófavédelmi feladatokat látja el Afganisztánban, irodát nyitott PulE-Khumriban. Az iroda megnyitására a tartományban rendszeresen előforduló áradások, földrengések szakszerű kezelése miatt volt szükség. Az ANDMA más nemzetközi szervezetek támogatásával jött létre, kabuli központtal. Az intézmény jelentős szakmai tudással




rendelkezik a katasztrófavédelem területén, köszönhetően a nemzetközi közösség anyagi és szakmai támogatásának. Ugyanakkor az országos szintű szervezet létrehozása – a szakmai képességek és tervek ellenére – kizárólag anyagi források miatt nem épült ki teljesen. Ezért a Segélyszervezet által tervezett program a már meglévő helyi szakmai kapacitásokra épült. 2010. január hónapban megkezdődtek a tárgyalások az ANDMA baghlani igazgatójával, melyek során magyar szakértő bevonásával felmérték a tartomány katasztrófavédelmi rendszerét, majd ez alapján négy járási helyszínen megszervezték a tréningprogramot. Az afgán hatóságok és a magyar szakértő által készült felmérés alapján a következő megállapítások születtek a tartomány katasztrófavédelmi képességeiről: - Baghlan tartomány elsődlegesen az állandó árvizek, földcsúszások és földrengések által sújtott terület, ahol ezek a jellegű katasztrófák többségében földrajzilag behatárolható területeken találhatók - A négy, természeti katasztrófák által sújtott járás egyik kormányzósági hivatala sem rendelkezik az ANDMA által elkészített, kimondottan veszélyhetetekre használt eljárástenderrel - Az eddigi reagálások nélkülöztek minden szakmaiságot - A tartományban a szakszerű reagálást a kommunikációs háttér hiánya is akadályozza A felmérés a hatékonyabb katasztrófa elhárítási képességek javítása érdekében a következő javaslatokat fogalmazta meg: - Rövidtávon szükséges az ANDMA rendelkezésre álló képzési programjai megtartása legalább a négy leginkább veszélyezett járásban - Szükséges a kommunikációs infrastruktúra javítása A fenitek figyelembevételével a Segélyszervezet támogatási szerződést kötött az ANDMA baghlani képviseletével, melynek keretében lehetőség nyílt az ANDMA által összeállított tréning program megvalósítása mind a négy járásban. A program szakmai előkészítésben ugyan részt vett magyar szakértő is, de a tréninganyag és metódus az ANDMA országos hálózatépítő anyagára támaszkodott. A program elsősorban a tréning megszervezésének anyagi és technikai feltételeit biztosította, mely által megszervezték a járási ANDMA bizottságokat és kijelölték az ANDMA járási koordinátorait, akik a bizottság munkáját hangolják össze. Az ANDMA-MÖSZ támogatási szerződés szerint a járási ANDMA bizottságok megszervezésére és a működés kialakítására szolgáló tréning a következő járásokban valósult meg: - Baghlan Jadid - Khenjan - Narhin - Dushi A program keretében megszervezett tréning és a kommunikációs eszközök beszerzése a tartományi ANDMA iroda hatékonyabb működését a következő pontokban segíti: - Felmérték Baghlan tartomány katasztrófavédelmi intézményrendszerét, kijelölték a pótlandó hiányosságokat - A tartomány négy, természeti katasztrófák által leginkább sújtott járásában megalapították az ANDMA bizottságokat - A tartomány négy, természeti katasztrófák által sújtott járásában négynapos ANDMA tréninget szerveztek, 80 fő részvételével




- Baghlan tartomány négy járása regisztrált ANDMA képviselettel rendelkezik, ezzel erősítve a tartományi és országos szintű katasztrófavédelmi intézményrendszer kiépítését. Baghlan tartományban az elmúlt években az árvizek, földrengések jelentős károkat okoztak, miközben az országos hatáskörű katasztrófavédelmi hivatalnak nem volt képviselete a tartományban. Ennek következtében a veszélyhelyzetek kezelése és a helyreállítás megszervezése nem volt hatékony. Anyagi források hiányában nehézséget jelentett a rendelkezésre álló ANDMA programok megszervezése és a szervezeti háttér kialakítása a tartományban. A Segélyszervezet által támogatott tréningprogram megszervezése a lebonyolításhoz biztosított eszközökkel a négy járásban a felállított ANDMA képviseletek működését jelentősen javította, valamit megerősítette a Baghlan tartomány katasztrófavédelmi képességeit. A baghlani tévé adótorony cseréje A baghlani önkormányzati televízió adótornyának cseréje az MH-PRT keretében működő CIMIC csoport által kezdeményezett program volt. A fejlesztés célja a helyi televízió vételi lehetőségeinek növelése és a lakosság a tartományt illető politikai, gazdasági, társadalmi és fejlesztési ügyekben való tájékoztatásának elősegítése volt. Tekintettel a tartomány biztonsági helyzetére a helyi televízió működése kiemelkedő fontossággal bír a lakosság megfelelő tájékoztatására. A helyi televízió napi rendszerességgel számol be a tartomány politikai, gazdasági és fejlesztési híreiről. A baghlani adótorony eredetileg 30.000 háztartáshoz juttatta el az adást – ez a szám a fejlesztéssel duplájára volt növelhető. A Segélyszervezet és a CIMIC csoport közös szerződésben rendelte meg az új adótorony beszerzési és beszerelési munkálatait. Mivel a programban a Segélyszervezet a CIMIC kezdeményezésre vett részt, a tenderezési és beszerzési eljárást a CIMIC csoport szervezte meg. A szerződés értelében a Segélyszervezet a program költségeit 50%-ban vállalta. A CIMIC csoport vezetője és a Segélyszervezet programvezetője a szerződéskötés után az adótorony beszereléséig folyamatos kapcsolatban volt. Az adótorony beszerelésére 2010 szeptemberében került sor. A fejlesztés a következő eredményeket hozta: - A helyi önkormányzati televízió lefedettsége 30.000 háztartásról 60.000 háztartásra nőtt - A tartományi vezetés több állampolgárt érhet el a helyi társadalmi, politikai, szociális és gazdasági változások, események kapcsán - A tartomány lakossága több információval, ismerettel rendelkezhet a helyi ügyekről A program az Önkormányzati Minisztérium támogatásával valósult meg 23 millió forintértékben. Oktatási és egészségügyi programok végrehajtása Baghlan tartományban BHC építése Tala wa Barfak járásban A programelem megvalósítása kapcsán 2010 áprilisában a Segélyszervezet megkötötte a baghlani egészségügyi szakhatósággal a megállapodási nyilatkozatot, melyben rögzítette a program keretében felépülő intézmény helyszínét, az épület kivitelezési dokumentációját, illetve a helyi hatóságok nyilatkozatát a fenntartási kötelezettségről.




A kivitelező cég kiválasztása során a Segélyszervezet a balkhi kereskedelmi kamarához fordult ajánlásokért. A kamara által ajánlott cégek közül a Constancy Construction nyerte meg a tenderezési eljárást. Afganisztán sajátos üzleti kultúrája, a még gyenge szerződési fegyelem, és a hiányos jogi szabályozás miatt a megfelelő kivitelező kiválasztása az építtető szektor alapos ismeretét igényli. A Segélyszervezet az elmúlt évek tapasztalatait, illetve szakmai szempontokat figyelembe véve bonyolította le a tenderezési eljárást, hogy az építkezés technikai színvonala a lehető legmagasabb legyen, és hogy a kivitelező a biztonságos kivitelezés érdekében rendelkezzen megfelelő helyismerettel és referenciákkal. A hatékony munkaszervezés miatt a Segélyszervezet a program összes építési projektjét egy tender keretében választotta ki. A szerződéskötés után a 241 nm alapterületű intézmény építése 2010. május elején megkezdődött. Az építési terület előkészítése után júniusban befejeződöttek földmunkák és az alap is elkészült. A munkafolyamat befejezése után júliusban a falazási munkálatok is befejeződtek és a tetőszerkezet is elkészült. 2010 augusztusára befejeződött a belső vízvezeték kiépítése és a nyílászárók beszerelése. 2010 szeptemberében elkészült az intézmény köré épített 45x55 méteres védőfal, valamint a belső munkálatok is befejeződtek. 2010. szeptember végén megkezdődött a technikai átadás-átvétel a Segélyszervezet és a helyi egészségügyi vezetés között. A folyamat során ellenőrizték az épület technológia színvonalát, illetve az afgán építkezési szabványok betartását. Ezzel egy időben elkezdődött az orvosi stáb átköltöztetése az új épületbe. A BHC felszerelését augusztusban megrendelték, az épület és az eszközök átadásra 2010 októberében 23-án került sor. A fejlesztési program a következő közvetlen eredményeket hozta a Tala wa Barkfa járásban: - Megépítettek és átadtak egy 241 nm alapterületű BHC klinikát a hozzátartozó védőfallal - Átadták és beüzemelték a BHC működöséhez szükséges eszközöket - 10. 000 ember számára vált elérhetővé az alapvető orvosi ellátás a lakóhelyéhez közel - A klinika személyzete megfelelő higiéniai és biztonsági körülmények között végezheti a munkáját - A járásban javultak a gyógyszer-forgalmazási feltételek, növekedett a lakosság gyógyszerellátottsága A program lezárása és az épület átadása kapcsán a helyi kormányzati vezetés kiemelten fontosnak tartotta, hogy a magyar forrásokból finanszírozott program messzemenően a helyi igények és erőforrások figyelembevételével lett megtervezve. A megvalósítás is példaértékű koordinációval történt, mely a hosszú távú fenntarthatóságot garantálja. Védőfal építése az Etehad iskola részére, Baghlan tartomány, Pul-E-Khumri kerület A programelem megvalósítása során 2010 márciusában a Segélyszervezet megkötötte a megállapodási nyilatkozatot a baghlani oktatási szakhatósággal, melyben rögzítették a program keretében felépülő védőfal és mellékhelyiség helyszínét és a kabuli hatóságoktól átvett kivitelezés dokumentációját. Az összevont tenderezési eljárás keretében kiválasztott Constancy építtető cég átvette a Segélyszervezettől a részletes kivitelezési dokumentációt, és 2010. március végén megkezdődött a kivitelezési munka. Mivel a munkálatok érintik az iskola környékén élő lakosságot, akik az építkezés megkezdése előtt a fal nyomvonalát, mint utat használták, ezért




a polgármesteri hivatal jelölte ki a fal pontos helyét és tájékoztatta a lakosságot az építkezés megkezdéséről. A 450 méter hosszúságú védőfal megépítése 2010 szeptemberében teljesen elkészült. A megépített fal magassága 2,6 méter, anyaga 25 centiméter széles égetett tégla, 70x70 centiméteres többrétegű alapon. A fal vastagsága – az előkezelési rétegek és festési munkák után – az alaptól számított 60 centiméterig 60 centiméter, majd ezt követően 35 centiméter. A fal tetejére három méterenként 40 centiméter széles záróköveket (díszítő elemek) építettek. A kapu egy kétszárnyas és egy egyszárnyas elemből áll, melyeket egy fémcsövezett PCC fal választ el. A kapu tetejére három darab külső világítótestet szereltek. A kétszárnyas kapu két helyen, az egyszárnyas egy helyen zárható. A technológiai kivitelezés az afgán hatóságok által készített és jóváhagyott tervek szerint történt. A kivitelezés során az oktatási szakhatóság mérnöke rendszeresen ellenőrizte a építési folyamatot. A kapu végleges beszerelésére és a fal átadására 2010. szeptember 26-án került sor. A program keretében megépült védőfal a következő közvetlen eredményeket hozta: - Biztonságos módon, a helyi szabványtervek szerint bekerítették az iskola teljes alapterületét - 1000 diák és 33 tanár nyugodtabb és biztonságosabb körülmények között dolgozhat - Valószínűsíthető, hogy a javuló biztonság miatt több család íratja be iskolába a gyerekeit - Várható a leány diákok számának növekedése - Megépülhet az iskola udvarára tervezett röplabda és futballpálya - Megkezdődhet az iskola parkosítása A 28 nm alapterületű mellékhelyiség megépítése 2010 szeptemberében készült el, az átadásra 2010. szeptember 26-án került sor. A szinteltolással megépített épületben egy tanári és négy diák fülkét alakítottak ki. Az épület rendelkezik folyó vizes kézmosókkal és szellőző berendezéssel, valamint szigetelt szennyvíz tárolóval is. A külső ajtók fából készültek, a szaniter berendezéseket a helyi szokások szerint alakították ki. A program keretében megépült mellékhelyiség a következő közvetlen eredményeket hozta: - 1000 diák és 33 tanár higiénia körülményei javultak - Javult a környék környezetvédelmi helyzete Az átadó ünnepségen az iskola igazgatója és tartományi oktatási hivatal igazgatója kiemelte, hogy a korábban magyar forrásból épült iskola további magyar forrásokból való fejlesztése követendő példa. Ez azt is bizonyítja, hogy a magyar fejlesztési programok állapotát és igényeit a donor szervek a programok lezárása után is nyomon követik. Védőfal építése a Shamarq iskola részére, Baghlan tartomány, Pul-E-Khumri kerület A Segélyszervezet 2010 májusában kezdte meg a kivitelezés előkészítést. A tervek végelegesítése, a tartományi hatóságokkal való megállapodás előkészítése befejeződött, a kivitelező céget összevont tender keretében kiválasztották. Mivel az építkezés technikai




paraméterei a program módosítása során nem módosultak, ezért új tender kiírására nem került sor. A 110x100 méter hosszúságú védőfal 2010 szeptemberében elkészült. A megépített fal magassága 2,6 méter anyaga 25 centiméter széles égetett tégla, 70X70 centiméteres többrétegű alapon. A fal a vastagsága – az előkezelési rétegek és festési munkák után – az alaptól számított 60 centiméterig 60 centiméter, majd ezt követően 35 centiméter. A fal tetejére három méterenként 40 centiméter széles záróköveket (díszítő elemeket) építettek. A kapu egy kétszárnyas és egy egyszárnyas elemből áll mely elemeket egy fémcsövezett PCC fal választ el. A kapu tetejére három darab külső világítótestet szereltek. A kétszárnyas kapu két helyen, az egyszárnyas egy helyen zárható. A technológiai kivitelezés az afgán hatóságok által készített és jóváhagyott tervek szerint történt és a kivitelezés során az oktatási szakhatóság mérnöke rendszeresen ellenőrizte az építési folyamatot. A kapu végleges beszerelésére és a fal átadására 2010. szeptember 26-án került sor. A program keretében megépült védőfal a következő közvetlen eredményeket hozta: - Biztonságos módón, a helyi szabványtervek szerint bekerítésre került az iskola teljes alapterülete - 1000 diák és 33 tanár nyugodtabb és biztonságosabb körülmények között dolgozhat - Valószínűsíthető, hogy a javuló biztonság miatt több család íratja be iskolába a gyerekeit - Megkezdődhet az iskola parkosítása Az átadó ünnepségen az iskola igazgatója és tartományi oktatási hivatal igazgatója kiemelte, hogy az iskolai védőfalak Afganisztánban elengedhetetlen feltételei az intézmények működésének. Az Afgán családok számára a biztonsági körülmények javulása jelentősen szempont a gyermekek – kiemelten a leányok – beiskolázása kapcsán. Jelga kerület két iskolájának támogatása 2010 májusában megkezdődtek az előkészítő tárgyalások a tartományi és a kerületi kormányzókkal a két iskola támogatásáról. A Segélyszervezet munkatársai a helyi oktatási hatóságokkal megkezdték a helyi felméréseket a Jelga járásban jelentkező igényekről. A felmérések után két támogatási irányt határoztak meg: - 150 darab iskolai szék beszerzése prioritásnak tekinthető a kerültben - A kerület szociálisan hátrányos helyzete miatt a tanuláshoz szükséges alapvető tanszerek beszerzése tekinthető a legfontosabb feladatnak, tekintettel a családok kiemelten rossz anyagi körülményeire. A fenti irányelvek szerint a Segélyszervezet a következő eszközöket szerezte be: - 150 db iskolai pad - 700 db füzet - 700 db toll - 700 db ceruza




- 700 db radír - 35 doboz színes filctoll Az eszközöket a Segélyszervezet 2010. október 7-én átadta a tartományi oktatási hivatalnak. Mivel a hivatal rendelkezik az eszközök átadáshoz szükséges szakmai tudással és helyismerettel, az eszközök átadását a kedvezményezettek részére a hivatal szervezte meg a Segélyszervezet tájékoztatása mellett. A program keretében szervezett tanszerosztás a következő eredményeket hozta: - Baghlan tartomány legelszigeteltebb és legszegényebb járásában 700 gyermek (350 család) kapott közvetlen támogatást a tanulmányaik megfelelő folytatáshoz - Két iskola eszközellátottsága nőtt - Javultak az oktatási körülmények a két iskolában A program a Külügyminisztérium támogatásával valósult meg 66 millió forint értékben, melyet a Görög Köztársaság Külügyminisztériuma ajánlott fel a Magyarország afganisztáni szerepvállalásának támogatásáért. Fejlesztési projektek megvalósítása az afganisztáni Baghlan tartományban a magyar vezetésű Tartományi Újjáépítési Csoport keretében Mezőgazdasági szakképzés 170 gazdálkodó részére A Bagi Samal gazdakör részére megszervezett tréningen 162 fő vett részt nyolc különálló csoportban. A program keretében a gazdák a következő tematika szerinti szakképzésben részesültek: - általános növényvédelmi ismeretek - szezonális munkafolyamatok növényvédelem tárgyában - permetfajták ismertetése és használati útmutató - gyakorlati bemutató (eszközbemutató) A képzési anyagot a helyi mezőgazdasági hatóság munkatársai állították össze és engedélyezték. Baghlan tartományban országos szinten is kiemelkedő mértékű mezőgazdasági tevékenység folyik. A tartomány gazdái folyamatosan szállítanak a kabuli és mazari piacokra is, jelentős tömegek számára megfelelő megélhetést biztosítva a térségben. A Bagi Samal gazdakör tevékenységi területe ideálisnak tekinthető a növénytermesztés számára, mivel rendelkezésre állnak a megfelelő földterületek és a vízellátás, valamint a helyi lakosság is rendelkezik a megfelelő földművelési hagyományokkal. Ezen a kívül a Segélyszervezet az elmúlt években több általános tréning tapasztalatit felhasználva fontosnak tartotta a tematikus tréningek bevezetését. Ezek a tréningek az adott gazdakör speciális igényeit veszik figyelembe és kimondottan speciális szaktudás átadását tartják fontosnak. A program keretében 162 fő gazdálkodó kapott növényvédelmi szereket a szezonális munkálatok előtt. A program eredményei a következők: - 162 gazda részesült növényvédelmi szaktréningben - 162 fő kapott ellenőrözött származású növényvédelmi szert




Baghlan tartomány fogdaépítése A Segélyszervezet a tenderezési és szerződéskötési eljárását az IOM Kabul (A program adminisztrációját az IOM kabuli irodája végezte) által adott irányelvek és formanyomtatványok szerint bonyolította le a következő lépésekben: 1. Tender kiírása, pályázati dokumentáció átadása 2. Purchase Requisition formák kitöltése 3. Bids Analysis kitöltése 4. Procurment Authorization Process végrehajtása A folyamat keretében nyílt tenderezési eljárás keretében lett kiválasztva a Conctancy építtető cég. A szerződés megkötésére 2010. június 30-án került sor. A kivitelezés 2010. június 30-án kezdődött a kivitelezési szerződés közvetlen megkötése után. A Segélyszervezet mérnöke átadta a teljes kivitelezési dokumentációt a Constancy cég építésvezetőjének. A Segélyszervezet mérnöke az építésvezetővel közösen írásban rögzítette a kivitelezési és minőségellenőrzési dokumentáció struktúrát és az építési és anyagfelhasználási naplót. A kivitelező cég 2010. június 30-án vonult fel a munkaterületen. A kivitelezési munkálatok első lépésében a polgármesteri hivatal képviselői kijelölték a fogda komplexum területét, majd megkezdődött a tereprendezés. Tekintettel a sajátságos terepviszonyokra ez a munkafolyamat kiemelten költséges és munkagépigényes volt. A tereprendezési munkálatok után a fogda helyszínrajza szerint kijelölték a védőfalakat és a további épületek végleges területeit az alábbiak szerint: Az afgán hatóságokkal kötött megállapodás szerint a program első fázisában a következő kivitelezésekre került sor: - Férfi részleg megépítése - Női részleg megépítése - Konyha megépítése és felszerelése - 2 db őrtorony megépítése - Külső védőfal megépítése - Belső védőfal megépítése - Vízvezeték hálózat - Elektromos hálózat kiépítése - Latrina - Kút - Vízvezeték rendszer megépítése - Biztonsági főkapu - Zöld övezet - Belső utak alapozása - Tereprendezési munkálatok - A létesítmény birtokában álló teljes terület lekerítése A megállapodások értelmében a fejlesztés második fázisban a következő kivitelezésekre/ beszerzésekre került sor: - Orvosi rendelő - Személyzeti szállás - Adminisztrációs épület - Biztonsági ellenőrző és beléptető épület - 2 db őrtorony - Belső utak betonozása




- Riasztórendszer kiépítése - Napelemes rendszer elektromos hálózatra - Napelemes vízmelegítő rendszer - Szőnyegpadló - Tréningek költségei - Eszközök beszerzése A Baghlan tartományban felépült új fogda építése kapcsán a következő eredmények foglalhatók össze: - Baghlan tartomány igazságszolgálásai szakhatósága egy teljesen új, a helyi és CSSP szabványok szerinti fogda épületegyüttest kapott. Ilyen szabványok szerint elkészült épület még nem volt a tartományban - A női fogvatartottak helyzete – különös tekintettel a gyermekekre – jelentősen javult a korábbi helyzethez képest, mivel a fogvatartási helyiségek tervezésekor (méret, felszerelés, tanulószoba, közösségi terek, zöldterület) erre a körülményre külön hangsúlyt fektettek - A férfi részlegen fogvatartottak higiéniás és fogvatartási körülményei jelentősen javultak a korábbi helyzethez képest (megfelelő számú mellékhelyiség, folyóvízellátás és bútorok) - A fogda személyzete számára rendelkezésre állnak megfelelő adminisztrációs és szolgálati körülmények (külön szállás és adminisztrációs épület megépítése a személyzet részére) - A CSSP által lebonyolított képzései program eredményeként a személyzet szaktudása és az intézmény humanitárius szabályzata javult és megerősödött (A CSSP képzési program nem volt része a Segélyszervezet programjának. A CSSP saját hatáskörben szervezte a tréningeket, de kizárólag a megvalósult intézményi fejlesztés okán) A program az Európai Unió és Külügyminisztérium támogatásával valósult meg két fázisban. Szakoktatás fejlesztés Baghlan tartományban Baghlan tartomány egyetlen szakoktatási intézménye bérelt épületben működött, rendkívül rossz körülmények között. A program célja az oktatási körülmények javítása, a diákok számának a növelése, valamint a szakmai színvonal javítása volt. A szakhatóságokkal történt egyeztetési folyamat után 2010 elején kijelölték az épület területét Pul-E-Khumri város külvárosában, illetve elkészültek a kivételezési tervek. Ezek értelmében 2010 februárjában megkezdődött az épületegyüttes építése. A kilenc hónapos építkezés alatt a következő objektumok készültek el: - védőfal az intézmény körül - mélykút - mellékhelyiség - 12 osztályos egyszintes iskolaépület - kétszintes, 120 diák számára helyt adó kollégiumi épület A program keretében az egész intézményt teljes körűen felszerelték. A program eredményei: - Megépítettek és átadtak egy 120 diákot befogadó szakiskolát és kollégiumot a helyi szabványoknak megfelelően - A korábbi 60 főről 120-ra növekedett a diákok száma az intézményben




- A korábbiakhoz képest a kis falvakból származó diákok aránya növekedett - A szakmai oktatás színvonala növekedett A program zárására 2010. december 13-án került sor a helyi engedélyezési eljárás lezárása és az átadási ünnepség után. A projektet a japán kormány Grant Assistance for Grassroots Project (GAGP) 800 ezer dolláros támogatásával valósult meg. Az intézmény első tanítási éve 2011 márciusában kezdődött.

Haiti Földrengés Humanitárius segítségnyújtás 2010. január 12-én, kedden helyi idő szerint délután 17 óra körül az utóbbi 200 év legsúlyosabb, a Richter-skála szerint 7,3-as erősségű földrengés rázta meg Haitit. A rengés epicentruma a fővárostól, Port-au-Prince-től 32 kilométerre, délnyugatra, Leogane város közelében volt. Szemtanúk szerint egy egész percen át rengett a föld, majd 24 utórengés is követte az első földmozgást. Az ég szürkévé vált az összedőlt épületek nyomán felszálló portól. A természeti katasztrófa mintegy 230 ezer ember életét követelte, 300.000 sérültet hagyott maga után és több mint másfél millió embert tett otthontalanná. Több mint 500 ezren menekültek el a fővárosból, a katasztrófa után. Legalább 1,5 millióan élnek az utcákon, vagy rögtönzött sátorvárosokban, beleértve azokat az ezreket is, akik a katasztrófát megelőzően is rögtönzött otthonokban éltek. A Segélyszervezet magyar munkatársa kiérkezését követően (2010. január 16.) a helyszínen azonnal egyeztetéseket kezdeményezett a kormányzati szervezetek, régió szintű hivatalok és helyi segélyszervezetek vezetőivel, valamint egyházi hátterű segélyszervezetek helyi tagszervezeteivel és az ENSZ szervezetivel. A Segélyszervezet helyi ACT partnereivel, valamint a dominikai Servicio Social de Iglesias Dominicanas (SSID), a haiti Mission Sociale des Eglises Haitiennes (MISSEA) szervezetekkel folytatott megbeszélések rámutattak, hogy a menekültek elszállásolása az átmeneti táborokban a nemzetközi közösség és segélyszervezeteinek erőfeszítései kapcsán pár héten belül megoldott, azonban az élelmiszer, és higiéniai szerek folyamatos pótlása továbbra is probléma. Bizonyos esetekben a táborlakók megfelelő orvosi ellátása mellett a gyógyszerek hiánya jelentkezik. Ezeket a problémákat figyelembe véve indította el a konkrét igények felmérését a menekültek között. A felmérések során olyan spontán létesült táborokat kerestek fel a Segélyszervezet munkatársai Port-auPrince-ben és környékén (Bel Air; CitéSoleil; Petionville (StTherese); Petionville (Nerette); Delma; Cotes de fer; Carrefour, Leogane és környéke Leogane - Grande Riviere and Petite Riviere Darbone; Petit Goave; Grand Goave), amelyeket helyi egyházak tartottak fent és nem támogatta ezeket egyetlen nemzetközi szervezet sem. A legnagyobb magyar segélyszállítmány 16. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



2010. február 6-án, szombaton megérkezett a földrengés sújtotta Port-au-Prince-be a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet szállítmánya. A Segélyszervezet munkatársai a területen élők legkiszolgáltatottabb csoportjainak kiszolgálása érdekében víztisztító tablettát, gyógyszert, kötszert, gyermek pelenkákat, sebfertőtlenítőt és személyes higiéniai eszközöket tartalmazó féltonnás adományt a templomok körül kialakult menekülttáborok és kórházak között osztották szét a haiti fővárosában és vonzáskörzetében. A GlaxoSmithKline által felajánlott féltonnás segélyszállítmány repülőn érkezett a Haitivel szomszédos Dominikai Köztársaság fővárosába, Santo Domingóba. Innen alig 250 kilométerre található Port-au-Prince, ahova teherautón jutott el a segélyszállítmány. Az adománycsomagot helyi partnerszervezete a Mission Sociale des Eglises Haitiennes (MISSEA) vette át. Az átadás után a segélyáru a Morne A Tuf negyedbeli, Eglise de Dieu de la Prophete menekülttáborába, valamint a Centre Ville negyed Eglise de Dieu menekülttáborába került, ahol a MISSEA orvoscsoportja azonnal a menekültek kezelésére, ápolására használta fel. A két tábor Port-au-Prince központi kerületeiben található, ahol összesen több mint 5000 menekült élt. A segélyszállítmány értéke 5 millió forint volt. Iskola újjáépítése A földrengés epicentruma a Port-au-Prince-től mintegy 32 kilométerre fekvő, 134 ezer lakosú Leogane-ban okozta a legnagyobb pusztítást. A város épületeinek 80-90 százaléka megrongálódott. Az Ökumenikus Segélyszervezet ezért Leogane-ban és a nagyvárossal szomszédos Darbonne faluban épít újjá két romba dőlt iskolát, amelyekben együtt több mint kétezer diák tanult a katasztrófa előtt. Az épületek elkészültéig ideiglenes sátoriskolákat alakított ki és szerelt fel a Segélyszervezet. A Finn Egyházi Segélyszervezettel (FinnChurchAid) történő együttműködésnek köszönhetően a St. Matheiu iskola az E.ON Magyarország a 25.000 euró értékű támogatásának köszönhetően épül újjá. Ezek a földrengés-biztos épületek mintaként szolgálnak ahhoz a további 10 iskola építéséhez, melyek 2011-ben kezdődtek el. Pszicho-szociális segítségnyújtás A Segélyszervezet másik helyi partnerszervezetével a Nuestros Pequeños Hermanos International (a továbbiakban NPH) közösen egy olyan projektet hajtott végre, amely katasztrófa túlélőinek, sérültjeinek, károsultjainak, fizikai, lelki sérüléseket elszenvedett áldozatainak pszicho-szociális kezelésére, az új élethelyzet feldolgozásához nyújtott segítségre irányult. Különösen tekintettel azokra a gyermekekre, akik közül sokan elvesztették valamely hozzátartozójukat, családtagjukat, vagy egész családjukat, illetve a családjuk elvesztette minden anyagi forrását. A nagyon nehezen feldolgozható lelki megrázkódtatáson kívül, emiatt a gyermekek oktatásban való részvételének a lehetősége is megszűnt, pont akkor, amikor a tanulás lehetőségének biztosítása, a traumatikus élmények hatásainak megfelelő kezelése létfontosságú. Az NPH által működtetett gyermektábor, illetve iskola ideális lehetőséget biztosítottak erre.




A Henkel Magyarország Kft. által adományozott forrásokból beszerzett eszközök az Angels of Light program keretében zajló munkát segítették. A Father Wasson Angels of Light oktatási központ az iskolához tartozó (az NPH által működtetett) gyermekotthonok (St. Louis és St. Anne) lakóinak, valamint a környéken élő, rászoruló gyermekeknek biztosított ingyenes oktatási, illetve rekreációs lehetőséget, gondoskodva a gyermekek fizikai, pszichikai rehabilitációjáról és amennyiben szükséges, pszichológiai kezeléséről. Így az oktatásban játszott szerepen kívül közösségfejlesztő funkciót is betöltöttek az eszközök, mivel családi napokon, megemlékezéseken, egyéb közösségi rendezvényeken is használták azokat. Az eszközök, a helyi partnerrel történt egyeztetéseket követően az NPH Tabarre-ban lévő táborába kerültek. Használatba vétel A helyszínen az iskolaépület elkészültéig szükséges, az ideiglenes elhelyezést biztosító sátrat az előzetes megállapodás értelmében a NPFS biztosította. Jelenleg több mint 740 gyermek (köztük 160 árva, akik teljes ellátásban részesülnek) vesz részt a programban, amelynek keretében a menekülttáborokban élő gyermekeknek, akik nem járnak iskolába sem, biztosít az NPFS edukációs foglalkozásokat. Az üzembe helyezett és megfelelően őrzött felszerelések az iskolai oktatásban való használaton kívül egyéb rendezvényeken is használják, mint például családi napokon, közösségi rendezvényeken (például a földrengés 1 éves megemlékezésén) A támogatás értéke 8.000 euró.

Ukrajna/Kárpátalja A 2010-es év folyamán az ADVANCE - Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központban tovább folytatódott a korábbi évek dinamikus fejlődése. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a HEKS (svájci protestáns segélyszervezet) által közösen alapított szervezetnél 2010-ben a következő tevékenységek folytak: Általános tevékenységek A Civil Információs Iroda térítés nélkül nyújtott segítséget a következő területeken: o Szociális és jogi tanácsadás: munkajogi kérdések, munkanélküliek jogi státusa, szociális biztosítás, polgárjogi ügyek, civil szervezeteket érintő jogi problémák, stb. o Hivatalos dokumentumok kitöltése, kérvények, beadványok megfogalmazása. A segítségnyújtás heti több alkalommal telefonon is elérhető volt. Oktatásfejlesztés, szakképzés Az Advance Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ a PH International amerikai non-profit szervezettel valamint a Microsoft Unlimited Potential (Korlátlan Lehetőségek) program támogatásával 2010-ben tovább folytatta az Információs 18. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



technológiák nyitott világa (Information Dissemination and Equal Access, IDEA) elnevezésű projekt végrehajtását. A projekt célja a régió lakosságának informatikai műveltségének a fejlesztése, az oktatás minőségének a javítása, valamint a szociálisan hátrányos helyzetű emberek bevonása az oktatási folyamatokba. A nyolc modulból álló képzésen eddig 224 személy vett részt és vette át a felhasználói tanúsítványt. A Központ együttműködési megállapodást kötött a Jánosiban működő szakképző iskolával, melynek értelmében az államilag kötelezően megkövetelt számítástechnikai képzést az IDEA projekt keretében végzik el az iskola hallgatói. Az akkreditált képzésen 40 fő vett részt. 2010 júniusában 12 Beregszászi járás falvaiban élő munkanélküli fejezte be tanulmányait az Ukrán Oktatási Minisztérium által akkreditált szociális munkás képzésen. Az Állami Foglalkoztatási Központ megbízásából 2010-ben 23 hallgató vett részt a három hónapos akkreditált számítástechnikai képzésen.

Közösségfejlesztés – térségfejlesztés Az Advance Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ az USA Ukrajnai Nagykövetségének támogatásával 2010 szeptemberében elkezdte a Romák jogai Ukrajnában, roma fiatalok segítése középiskolai tanulmányaik befejezésében elnevezésű programot. A program célja, hogy különböző csoportos és egyéni fejlesztő képzésekkel/tréningekkel segítse a helyi roma fiatalok iskolai felzárkóztatását, valamint támogassa továbbtanulásukat. A programban négy iskola – Beregszászi 7 sz., Beregújfalu, Jánosi és Vári – 60 diákja vett részt. 2010-ben tovább folytatta a szervezetnél munkáját Erin Dowland, az amerikai Békehadtest önkéntese. Ennek eredményeként a Beregszászi Magyar Gimnáziumban és a Főiskolán az általa szervezett angol klubokban a diákok gyakorolhatják az angol nyelvet. Kezdeményezésére rendezték meg a II. Beregszászi Borvidék Félmaratont is, amelyen számos fiatal vett részt, hogy felhívja a figyelmet a kisközösségek fejlesztésének fontosságára. A Humanitárius segítségnyújtás magyarországi gyakorlatának átadása 2010-ben a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának valamint a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet támogatásával valósult meg „A külpolitikai közgondolkodás, valamint a civil szervezetek külpolitikai érdekérvényesítő támogatása” elnevezésű program. A 2010. április 20-22. között Lembergben, Ivano-Frankovszkban és Beregszászon lebonyolított képzéssorozat célja az volt, hogy megismertesse az ukrajnai szervezetek és állami intézmények képviselőit a humanitárius munka Magyarországon és a nemzetközi téren alkalmazott elveivel, szabványaival és fogalmaival, valamint az európai humanitárius szervezetek működésével, a legjobb gyakorlatok alkalmazásával. Emellett a humanitárius segélyezés és a határon átnyúló együttműködés elmélyítése, különös tekintettel a szektor Magyarországon és Nyugat-Ukrajnában működő szereplői között. A képzés célcsoportja az ACCORD hálózatba tömörült 21 nyugat-ukrajnai civil szervezet és partnereik, a helyi önkormányzatok és állami szervek illetékes munkatársai. A hálózati tagok a Beregszászi járásban Beregszászon, Munkácson, Ungváron, Huszton, Perecsínben, valamint Lemberg (Lvovban), Ternopol és Ivano-Frankovszk megyében működnek. Az előadások témáinak meghatározásakor az elsődleges cél az volt, hogy a résztvevők megismerhessék az újonnan csatlakozott országokban, így Magyarországon létrejött




segélyszervezetek humanitárius munkáját. Emellett fontos szempont volt, hogy az ukrajnai civil szervezetek megismerkedjenek a humanitárius szervezetek kialakulásának okaival, munkájuk sajátosságaival is. Emellett az előadások kiterjedtek a humanitárius szervezetek szerepének, feladatkörének meghatározására, illetve az ezen a területen működő szereplők – nemzetközi szervezetek, állami, önkormányzati, civil szervezetek – közötti feladatmegosztás és koordináció ismertetésére is magyar szervezetek gyakorlatán keresztül. Az alábbi előadások hangzottak el a képzéssorozaton: • Magyarország szerepe és eredményei a nemzetközi segélyezés területén • Alapfogalmak, sztenderdek a humanitárius munkában • Humanitárius szervezetek kialakulása • Feladatmegosztás és koordináció állami és civil szervezetek között • Az ENSZ, a nemzetközi és a helyi segélyszervezetek szerepe • Cluster Methods & a „Consolidated Appeal Process” • Kelet-közép-európai - magyar segélyszervezetek működése a gyakorlatban • A humanitárius munka egyik legfontosabb eleme a felmerés: célterület, célcsoport, segítségnyújtás tárgya kiválasztása, kritériumok meghatározásának módszerei, nehézségei • A koordináció szerepe, fontossága, mechanizmusa A szemináriumokon összesen 79 személy vett részt. Az eseményen magyar-ukrán nyelvű tolmácsolás zajlott. Mindhárom helyszínen az ACCORD hálózat tagszervezeteinek és partnerszervezeteinek munkatársai, valamint a megyei és helyi önkormányzatok vezető tisztségviselői vettek részt. A képzéssorozat eredményeként a hálózat tagszervezetei alapszinten megismerték és elsajátították a segélyezési munka alapjait, módszertanát. Ezáltal egy esetleges katasztrófahelyzet kialakulása során partnerként együttműködhetnek más segélyszervezetekkel, illetve kormányzati, önkormányzati szervezetekkel. Az előadások során tájékoztatást kaptak a projektmenedzsment és a koordináció legjobb és a legrosszabb gyakorlatára vonatkozóan, illetve kapcsolatok alakultak ki a magyarországi és ukrajnai civil szervezetek között. Az Ökumenikus Segélyszervezet Beregszászi Irodájának 2010-es tevékenysége Több mint 200 ezer forint értékben adott át tartós élelmiszerekből álló segélycsomagokat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a kárpátaljai Petőfi Sándor nyugdíjas kör tagjainak. Az eseményen részt vett Lévai Anikó, a Segélyszervezet jószolgálati nagykövete.




HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Magyarország A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a több százezer magyarországi rászoruló élelmiszer segélyezése mellett nem feledkezett meg helyi természeti katasztrófák miatt károsult kistelepülések megsegítéséről sem. 2010. április 20-ra virradóan 23 főt kellett kitelepíteni lakóházukból a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szalonnán az azt megelőző napokban történt esőzések következtében. A családokat rokonoknál, illetve a helyi tornateremben szállásolták el. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, egyeztetve a helyi önkormányzattal, tartósélelmiszert, személyes higiéniai eszközöket és tisztítószereket, valamint felnőtt- és gyermekruhákat adományozott az árvízkárosult családok számára. Május 6-án, csütörtökön özönvízszerű eső mosott el több házat szintén a Borsod megyei Tolcsván, Erdőhorvátiban és Vámosújfalun. A néhány óra alatt lezúduló 50-70 milliméternyi csapadék miatt Tolcsván és Erdőhorvátiban 15 házból kellett azonnal kimenekíteni a családokat a hátsó kerteken keresztül. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tisztítószerekből és élelmiszerekből álló egységcsomagokat juttatott az áradás által elöntött házak lakóinak.

Árvíz 2010 májusában korábban sosem látott mértékű árvizek pusztítottak Magyarországon, elsősorban Borsod megyében. Az okozott kárt százmilliárd forintra becsülték a szakértők. Országosan 14 megye mintegy 518 települését érintette az árvíz, több ezer embert száműzve otthonából. Károsodtak a magánépületek, az önkormányzati intézmények,a termőterületek, az infrastruktúra és több tízmilliárd forintot emésztett fel a védekezés. Összesen 4000 házban keletkezett kár. A legnagyobb áradások Borsodban, Felső-Szabolcsban, Bakonyban, Baranyában, Közép- és Alsó-Tisza vidékén, a Tiszántúlon és a Kőrösök vidékén alakultak ki. Az árvíz után pedig a belvíz okozott problémát: Magyarországon 160 ezer hektár került víz alá. A károk végleges helyreállítása számos helyszínen áthúzódik a 2011-es évre. Kronológia 2010 májusában a Bódva-Sajó-Hernád és a Tisza vízgyűjtőjén jelentős mennyiségű csapadék hullott, ennek következtében három árhullám folyt le a folyókon. A Bódva, a Sajó, mind a Hernád vízszintje meghaladta a valaha mért legnagyobb vízállást. A csapadék 21. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



a már amúgy is átnedvesedett felszínre esett és a történelmi mértékű víztömeget a folyók már nem tudták elvezetni a medrükben. Május 17-én a Bódva elöntötte Szendrőt és Edelényt, május 19-én Felsőzsolcánál tetőzött a Sajó. Május végén újabb csapadék hullott a Tisza mentén, a legtöbb a Bodrog, a Szamos-Kraszna és a Sajó-Hernád vízgyűjtőjén, emiatt a Tisza jobb parti mellékfolyóin alakult ki jelentős árhullám. Az újabb árhullám hatására Felsőzsolcán több mint 200 ház dőlt össze. A település 2200 lakóingatlanából 1800 sérült meg, az árvíz több mint 5 ezer embernek okozott kárt. Támogatás A borsodi árvíz védekezési költsége elérte a 14 milliárd forintot és a helyzet javítása érdekében a kormány 3,17 milliárd forintos kártérítésről is döntött. Az Ökumenikus Segélyszervezet - számos magánszemély, cég, gyülekezet, minisztérium, önkormányzat, iskola, művész támogatásával – közel 650 millió forinttal járult hozzá az újjáépítés költségeihez, elsősorban gyorssegéllyel, építőanyaggal és ingóságpótlással, súlyosabb károk esetén pedig teljes körű helyreállítással. A Segélyszervezet által vállalt lakóházak felújítása a kormány által kitűzött 2010. október 31-i határidőre elkészült, így a családok feje fölé tető került a téli fagyok beállta előtt. Humanitárius segítségnyújtás Az Ökumenikus Segélyszervezet azonnal 3 millió forintos gyorssegély-keretet nyitott meg a természeti katasztrófa bekövetkezése után a károsultak megsegítésére. A május 6-i özönvízszerű eső után azonnal már a Borsod megyei Tolcsván, Erdőhorvátiban, Vámosújfalun és Szalonnán osztott segélycsomagot, egy héttel később pedig Sátoraljaújhelyen folytatódott az adományok átadása több száz károsult részére. Eközben több olyan településre – Ónod, Edelény, Szendrő, Boldva – is juttatott élelmiszert és ivóvizet, ahol alakosok és az önkéntesek a gátakon dolgozva próbálták megvédeni ingatlanjaikat. A Segélyszervezet a helyi önkormányzattal egyeztetve tartós élelmiszert, ivóvizet, személyes higiéniás eszközöket és tisztítószereket, valamint felnőtt- és gyermekruhákat adományozott az árvízkárosult családok számára. A humanitárius segítségnyújtás összesen 3000 embert érintett. Érintett települések Onga-Ócsanálos Ónod Boldva Sátoraljaújhely Felsőzsolca Tolcsva Erdőhorváti Taktaszada Aszaló Csikóstöttös Kiskinizs Felsődobsza Abaújvár Abaújszántó Szendrő




Szendrőlád Bőny Bakonycsernye Zsujta Rakaca Rakacaszend Ingóságpótlás, helyreállítás, újjáépítés A 2010-esárvíz után az állam elvállalta az összedőlt házak újjáépítését, az Ökumenikus Segélyszervezet ezért az ingóságpótlást és a kisebb értékű károk rendbehozatalát tűzte ki céljául. Ebben a szakaszban már nem a mindennapi túlélés biztosítása, az élelmiszerszállítmányok, az ivóvíz vagy a tisztítószerek szétosztása a cél, hanem az otthonok lakhatásra alkalmassá tétele, valamint a lelki károk feldolgozása. Az Ökumenikus Segélyszervezet segítségnyújtásának célja, hogy a károsultak legalább olyan, vagy jobb körülmények közé térjenek vissza, mint amilyenben a katasztrófát megelőzően éltek. Az adományok ésszerű felhasználása, és a minél több károsulttámogatása érdekében a Segélyszervezet által adott segítség kizárólag az életvitelszerűen használt lakótér helyreállítására vonatkozik, a melléképületek, gépkocsik, műhelyek rendbe tételére nem. A Segélyszervezet által nyújtott támogatás mértékét az érintett házak felmérése alapján állapította meg az építési szakemberekből álló kárfelmérő csoport. Miután kiértékelték a felmért házakon esett károkat, költségvetést készítettek az adott épületekre és a településre vonatkozóan. 2010-ben több mint 1500 árvízkárosult ház helyreállítását hajtotta végre a Segélyszervezet Sátoraljaújhelyen, Szendrőn, Ócsanáloson, Felsőzsolcán, Abaújszántón, Edelényben, Rakacán, Tolcsván, Erdőhorvátiban és Hernádkak-Belegrádon. További nyolc településen pedig viharkárt szenvedett családoknak segített. Vásárlási utalvány A Segélyszervezet a korábbi katasztrófák kapcsán már kidolgozott egy saját felmérésen alapuló, egyéni igényekhez igazodó, hatékony, mindemellett követhető, ellenőrizhető utalványrendszert, melynek segítségével a károsultak beszerezhetik a számukra legszükségesebb dolgokat. A Segélyszervezet célja az volt, hogy a lehető legrugalmasabban járuljon hozzá a helyreállítás és az ingóságpótlás költségeihez, ezért csak az utalványért vásárolható termékek körét határozta meg, magát a terméket nem. Az utalványért építőanyag, festék, bútor és háztartási gép vásárolható a Segélyszervezettel szerződésben álló helyi üzletekben – így a támogatás helyben marad, és a helyi kisvállalkozókat, valamint az adóbevételeken keresztül a helyi közösséget támogatja. Az utalványok értéke 50.000, 100.000, 200.000 és 400.000 forint volt, a károsodás mértékétől függően.




Újjáépítés A borsodi árvízben nem csak a lakótereket érte kár. Körülbelül 4000ház sérült meg komolyan vagy vált lakhatatlanná. Az összedőlt házakat állami segítséggel építették újjá, több száz ember azonban kimaradt az állami segítségből. Ők azok, akiknek a háza állva maradt ugyan, de szerkezetileg sérült, részben összedőlt, vagy nem alkalmas életvitelszerű használatra. A leggyakoribb, a házak kilenctizedét érintő probléma,az aljzat megsüllyedése, valamint a falak megrepedése, felázása volt. Kárfelmérés A Segélyszervezet saját felméréseiben építész, statikus, építőmérnök és a Segélyszervezet szakemberei vettek részt. Miután egy településen meghatározták a lakóterekben keletkezett károk mértékét, összesítették az eredményeket és ütemtervet dolgoztak ki az újjáépítésre. Kivitelezés Azokban az esetekben, amelyekben súlyos károkat tapasztaltak a szakemberek és komoly építőipari szaktudás kellett a helyreállításhoz, vagy az egyedül élő idősek, családok nehezen, vagy egyáltalán nem tudják megoldani az épület szakszerű felújítását a Segélyszervezet vállalta magára a munkálatok elvégzését. A munkát a Segélyszervezettel leszerződött vállalkozók helyi munkaerő bevonásával, szakmai felügyelet mellett végezték. Az Ökumenikus Segélyszervezet pedig garanciát vállalt az általa elvégeztetett munkáért. Pótfelmérések Gyakran csak hónapokkal az árvíz után jöttek elő olyan problémák, amelyek lakhatatlanná tették az épületet. Az átázott épületek kiszáradás közben repedezni kezdek, az alapzatuk megsüllyedt, a már meglévő szerkezeti hibák komolyabbá váltak. Ezekben az esetekben a Segélyszervezet pótfelméréseket végzett. Műszaki segítség A segítségnyújtás egy formája azokra a családokra is gondolt, akik nem várták meg az állami vagy civilszervezetek támogatását, és maguk kezdtek neki a felújításnak. Amennyiben az alapanyagokat már beszerezték, a Segélyszervezet műszaki szakembereket biztosított a munka szakszerű elvégzéséhez. Fejlesztés - Közösségi épületek helyreállítása A 2010. júniusi felméréseket értékelve a szervezet elsősorban a károsult családok segélyezésére összpontosított, de két településen közösségi épületek helyreállításában is elvégezte. Emellett a Segélyszervezet általános gyakorlata – amelyet mind hazai, mind pedig nemzetközi színtéren is érvényesít – hogy a magánszemélyek segítése mellett egy katasztrófa után ne csak az okozott károkat hozza rendbe, hanem lehetőség szerint hosszú távú fejlesztéssel is támogassa az adott települést, régiót. Baktakék - Orvosi rendelő A borsod megyei Baktakék orvosi rendelőjét is megrongálta az árvíz. Az épület felújításakor a Segélyszervezet nem csak az árvízkárok helyreállítását tartotta fontosnak, hanem hozzájárult az épület energiatakarékos üzemeltetéséhez szükséges átalakításokhoz is és új felszereléseket megvásárláshoz. Az épületet az Ökumenikus Segélyszervezet a helyi önkormányzattal és a gyógyszergyártó Pfizer segítségével újította fel közösen. Az önkormányzat 2,8 millió forintos




önrészét 7,5 millió forinttal egészítette ki a vállalat .Emellett pedig közel egy millió forint értékben egészségügyi felszereléseket és berendezéseket is adományozott. Az épület három helyiségében a megsüllyedt aljzatot kellett kicserélni, a megsüllyedt bal hátsó sarkát aláalapozással stabilizálni kellett. A Segélyszervezet kivitelezői az összes orvosi helyiséget újraburkolták, festették, az összes nyílászárót új, modern duplarétegű hőszigetelt ablakokra cserélték, illetve a teljes épület hőszigetelő homlokzati burkolatot kapott. Emellett új napkollektoros vízmelegítőt szereltek az épületre, és új gázkazán biztosítja a fűtést. A kivitelezés 2010 októberében befejeződött. Ináncsi óvoda A Magyar Televízió augusztus 20-i Összefogás Napja című kezdeményezésének keretében a Segélyszervezet céges partnereinek támogatásával segített berendezni két új termet, illetve háztartási eszközökkel felszerelni az óvodát Ináncson. A MOL és leányvállalata, a TVK az új óvodabútorok megvásárlását finanszírozták, míg a Whirlpool Magyarország Kft. mosógéppel, szárítógéppel, hűtővel és mikrohullámú sütőkkel járult hozzá az intézmény berendezéséhez. Az Ökumenikus Segélyszervezet közreműködött az MTV által gyűjtött magánadományok Ináncsra való eljuttatásában is. Ócsanálos - Közösségi Ház A Hernád áradása miatt Ócsanálos település májusban és júniusban több alkalommal is víz alá került, s a település többfunkciós közösségi háza – amely már a természeti katasztrófa előtt is igen leromlott állapotban volt – súlyosan károsult. Az épületben méltatlan körülmények között orvosi rendelő, falugazdászi iroda, házasságkötő terem, közösségi ház és könyvtár is működik, emellett pedig a három történelmi egyház – római katolikus, református, evangélikus – istentiszteleti alkalmainak is helyt ad. A Segélyszervezet határokon átnyúló összefogást is kezdeményezett az épület helyreállítása érdekében. Ennek eredményeként a székely unitáriusok egy új haranglábat és székelykaput adományoznak az ócsanálosi közösségnek. 2010-ben az épület felújításának előkészítése zajlott. Az épület helyreállítását a DUNA TV, ROCHE Magyarország Kft. a MNB, a Szerencsejáték Zrt. és a Segélyszervezet finanszírozza. Szendrői Felzárkózási Központ Szendrő város többszörösen hátrányos helyzetű település. A májusi és a júniusi árvizek idején súlyos károkat szenvedett, ezért a Segélyszervezet úgy döntött, hogy a településen zajló nagymértékű újjáépítést a település hátrányos helyzete miatt célszerű egy felzárkózási programmal összekapcsolni. Ez összhangban van azzal a segélyszervezeti stratégiával, amely szerint egy-egy célterületen a gyorssegélyezést a lehetőségekhez képest hosszú távú fejlesztéssel folytatja. A Segélyszervezet ezért a két célt egyszerre szolgáló Felzárkózási Központot létesítéséről döntött. A kedvezményezettek a Szendrő vonzáskörzetében élő (a környező falvakban a közvetve kedvezményezett lakosság több mint tízezer fő), leszakadó társadalmi csoportok tagjai. A programmal a társadalmi vérkeringésbe való visszakerülést kívánja segíteni a munkába állás, szakképzés és közösségfejlesztés támogatásával. 2010-ben a központnak helyt adó ingatlan megvásárlásának előkészítése zajlott. A kivitelezés várhatóan 2011-ben kezdődik el az engedélyeztetési eljárások befejeztével. Az épületkialakítását a DUNA TV, a NÖA, a NSV és a Segélyszervezet finanszírozza.




Árvízi és Humanitárius Logisztikai Központ Szendrőn A Segélyszervezet a Provident Zrt.-vel közösen árvízi és humanitárius központot is létesít Szendrőn, amelyet a továbbiakban a Segélyszervezet működtet. Az intézmény katasztrófa helyzetben logisztikai bázisként üzemel majd, humanitárius segélyek osztását szervezi, ehhez raktározási lehetőséget és logisztikai hátteret biztosít, árvízvédelmi képzéseket szervez. A 8 millió forintos támogatást a Segélyszervezet részben az ingatlanmegvásárlására, részben a logisztikai központ kialakítására fordítja. Vállalati partnerek a közösségi épületek támogatásában Az ócsanálosi fejlesztéshez jelentős mértékben hozzájárultak a Roche Magyarország Kft., valamint a Borsod Megyei Közgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia adományai. A helyiségek berendezésére a Budapest Airport 10 kamionnyi bútort ajánlott fel, elsősorban irodabútort és szekrényeket. Összefogás a kormányzattal és az önkormányzatokkal 2010 júliusában a Külügyminisztérium, valamint a Külügyminisztériumi Dolgozók Önálló Szakszervezete6 millió forintról szóló csekket adott át az árvízkárosultak megsegítésére a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek. Nagytarcsa község önkormányzatának képviselő testülete azonnali támogatásként 200 ezer forinttal támogatta az árvízkárosultakat, továbbá a képviselők 3 havi tiszteletdíjukról is lemondtak a javukra. DUNA TV A Duna Televízió az árvízre reagálva „Határtalan segítség az árvízkárosultaknak” címmel gyűjtést indította nézők között, melynek eredményeként több mint 353 millió forintot ajánlottak fel az árvízkárosultak javára. A Duna Televízió által meghirdetett felhívás eredményessége ismét ékes példa volt arra, hogy az igazán nagy bajban összefog a világ magyarsága. Felajánlások mind az öt kontinensről érkeztek a csatorna adományvonalára. Ezt az összeget a Duna Televízió átadta a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek, hogy gondoskodjon annak megfelelő felhasználásáról. Ebből a pénzből támogatta a Segélyszervezet a szendrői, az ócsanálosi, a felsőzsolcai, a tolcsvai, erdőhorváti rakacaiés a hernádkak-belegrádi károsultakat – 113 súlyosan károsult házat újított fel a településeken és 576 db 100; 200; és 400.000 forint értékű vásárlási utalványt adott át az árvízkárosult családoknak. Emellett az összegyűlt adományokból Szendrőn felzárkózási központ épül, Ócsanáloson pedig a közösségi ház és a benne lévő gyülekezeti teremés orvosi rendelő újul meg a Duna Televízió támogatásával. Nemzeti Összefogás Alapítvány A Magyar Televízióban 2010. június 5-én bemutatott karitatív műsorban ismert magyar és külföldi zenészek tárgyait árverezték el, emellett számos magánszemély és cég felajánlása érkezett az adás után. Ezt egészítette ki a budapesti Star Garden fesztivál felajánlása, mely minden belépőjegy árából ezer forintot különítettel az árvízkárosultak megsegítésére. Az összegyűjtött 86 millió




forint támogatásból az Ökumenikus Segélyszervezet 73 db 100; 200; és 400.000 forint értékű vásárlási utalványt adott át az edelényi árvízkárosultak számára. Emellett 5 abaújszántói és 5 hernádkak-belegrádi súlyosan károsult házat újított fel. A fennmaradó összeget a szendrői Felzárkózási Központra fordítja a Segélyszervezet. Nemzeti Segélyvonal Alapítvány A Nemzeti Segélyvonal 2010. évi árvízi gyűjtésének eredménye 841 ezer hívás után 250 millió forint. A 1752-es telefonszámon hívható Nemzeti Segélyvonal célja, hogy a váratlan katasztrófa, baleset, természeti csapás vagy emberi károkozás esetén rendelkezésre álljon egy eszköz, amely közvetlenül, nyilvánosan, szinte azonnal lehetővé teszi a kárvallottak megsegítését, a károk és veszteségek mérséklését. Az Ökumenikus Segélyszervezet a Nemzeti Segélyvonalon keresztül összegyűjtött és részére elküldött 47,5 millió forintot humanitárius segélyezésre, Hernádkak-Belegrádon 6 ház újjáépítésére, Sátoraljaújhelyen 136 db 100.000 forint értékű és 57 db 200.000 forint értékű – ingóságpótlásra és kis értékű helyreállításra – felhasználható vásárlási utalványra, valamint vihar, vagy belvízkárt szenvedett 52 ház helyreállítására fordította. Összefogás a vállalati partnerekkel Árvíz utáni gyorssegély Tizenhét raklapnyi mosó- és tisztítószerrel járult hozzá a gyorssegélyezéshez a Henkel Magyarország Kft,összesen 7,5 millió forint értékben. Emellett páramentesítő készüléket és hozzávaló tablettát is felajánlotta bajbajutottaknak a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten keresztül. A támogatásból a felsőzsolcai, ónodi, felsődobszai, tolcsvai és erdőhorváti árvízkárosultak részesültek. Ingóságpótlás Abaújszántón A Borsod megyei település károsultjait hét vállalat adományaiból tudta támogatni az Ökumenikus Segélyszervezet. 187 családon, összesen 26 millió forint értékben segített a partneri együttműködés. A családok a károsodás mértékétől függően, egyenként 100.000 vagy 200.000 forint értékű utalványt kapott az ingóságok pótlására és kis értékű károk helyreállítására. Az abaújszántói károsultak támogatásában a Segélyszervezet együttműködő vállalati partnere volt a British American Tobacco Hungary, a GlaxoSmithKline Kft., az Inconex Kft., a Magyar Építő Zrt., a MOL Nyrt., és a PrímaGáz Zrt. A magyarországi E.ON Hungária 5000 munkatársa is csatlakozott az abaújszántói károsultak megsegítéséhez és adakozásba kezdett. A kollégák mintegy ötöde ajánlotta fel fizetése valahány százalékát az árvízkárosultak megsegítésére. Az E.ON igazgatósága a kezdeményezésmellé állt, és az összegyűlt 6 millió forintos összeget központi forrásból megduplázta. Országlánc Magyarország egyik legnagyobb vállalataként, a MOL Országlánc néven gyűjtést indított az árvízkárosultak javára. A június végétől egy hónapon át tartó adománygyűjtés során a cég töltőállomásain ötszáz forintért lehetett Országlánc-matricát vásárolni. A vállalat az így létrejött adománylánc minden ötödik helyét fizette. A segélyakcióban összesen nyolcezer ember vett részt, így – a MOL hozzájárulásával együtt –ötmillió forint gyűlt össze. A vállalat az Ökumenikus Segélyszervezet segítségével ezt az összeget az ináncsi óvoda elázott berendezéseinek pótlására, illetve Abaújszántón több mint harminc árvízkárosult családmegsegítésére fordította.




Ingóságpótlás Ócsanáloson A McDonald’s Magyarország Étteremhálózat Kft. közel 6 millió forintos felajánlásának jóvoltából 80 ócsanálosi árvízkárosult család kaphatott korszerű háztartási gépeket. Segélyszervezet partnerétől, a Whirlpool Magyarország Kft-től önköltségi áron tudta megvásárolni az új, kiváló minőségű energiatakarékos gépeket,így a felajánlásból az összes ócsanálosi árvízkárosult részesülhetett. Az előre meghatározott eszközök közül a kedvezményezett családok választhatták ki, hogy hűtőre, mosógépre vagy fagyasztóládára van-e leginkább szükségük. Koncertek 2010. június utolsó hetében számos ismert zenekar és előadóművész rendezett jótékonysági koncertet az árvízkárosultak javára különböző időpontokban és helyszínen. Fellépők: Mága Zoltán, a tarcali sportpályán mulatószenekarok, Rajkó Zenekar, Kaláka, Muzsikás, Söndörgő és Vujicsics együttesek, Vásáry Tamás karmester és zongoraművész és az általa vezetett Ifjúsági Világzenekar. A segélykoncertek hetén összesen mintegy hárommillió forint gyűlt össze.

VÖRÖSISZAP KATASZTRÓFA KOLONTÁRON 2010. október 4-én a Magyar Alumíniumipari Zrt. (MAL) Ajkai Timföldgyár vörösiszaptározó falának átszakadása következtében erősen maró hatású, vörösiszap-tartalmú lúgos víz öntötte el a Veszprém megyei Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A timföldgyár 10-es zagytározójából kiszabadult rendkívül erős, 13-as pH értékű kémhatású ár a Torna-patak tágabb árterén zúdult a településekre. Az 1 millió köbméter vörösiszaptartalmú lúg 1017 hektáron árasztotta el a környező területeket. A lúgos árhullám Kolontár belterületének mintegy 30%-át károsította, az érintett utcák házait 0,5-2 m magasságig öntötte el. A katasztrófában tíz ember vesztette életét, és nagyon sokan súlyos égési sérüléseket szenvedtek. A katasztrófa bekövetkezését követően pár órával helyszínre érkeztek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai és felmérték az azonnali segítségnyújtás szükségességét és mértékét. A felmérést követően közvetlenül felvették a kapcsolatot az iszapömlés károsultjaival, valamint ennek köszönhetően kialakították rövid-, közép- és hosszú távú segélyezési, adományozási programjaik főbb célcsoportjait. Kezdeti humanitárius segítségnyújtás A Segélyszervezet a szerencsétlenség másnapján a II. kerületi önkormányzat 1 millió forintos támogatásából a devecseri általános iskolában ideiglenesen kitelepített családok számára 28. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



azonnali gyorssegélyként tartós élelmiszereket (konzervek, bébiétel, kenyér, cukor, tea), valamint tisztálkodási eszközöket (fogkefe, fogkrém, szappan, tusfürdő, baba tőrlökendő és fürdő eszközök) biztosított. Az ökológiai katasztrófa által legsúlyosabban érintett településen, Kolontáron pedig a takarítási és helyreállítási munkálatokhoz elsősorban tisztítóeszközöket (vödör, rongy, gumikesztyű, csizma) adományozott. Az újabb gátszakadás bekövetkezésétől tartva 2010. október 9-én Kolontár község teljes lakosságát kitelepítették. A családokat az ajkai sportcsarnokban helyezték el. A kitelepített kolontári családok számára 100 női és 100 férfi tisztálkodási csomagot osztottak ki, ami szintén a II. kerületi önkormányzat anyagi hozzájárulásából valósult meg. A GlaxoSmithKline (GSK) által felajánlott közel 74 millió forint értékű 100 000 db FFP2 szájmaszkot a faluban maradt, illetve a visszatelepülő kolontári családok kapták. Az Ökumenikus Segélyszervezet koordinálásában és szervezésében a kezdeti kárelhárítási munkálatok szakaszában nagy számban érkeztek a területek megtisztításában segítő önkéntes csoportok a katasztrófa által sújtott térségbe. Szintén a II. kerületi önkormányzat adomány támogatásából a Segélyszervezet 100 fő (károsult, önkéntes) részére biztosított védőfelszerelést a vörösiszap lakóházakból való eltávolításához. 2010. október 21-én a Segélyszervezet a Duna TV hozzájárulásával 500 ezer forint értékű tanszer adományt osztott szét az ajkai Borsos Miklós Általános Iskolában tanuló, valamint a kolontári Táncsics Mihály Általános Iskolában tanuló 16 fő diák számára. Az ajkai befogadó iskolának sporteszközöket, a kolontári iskolának projektort, a diákoknak pedig személyes ajándékcsomagot adományozott. 2010. október 25-én a Magyar Építők támogatásával a Segélyszervezet 200 ezer forint értékű fűmagot adott át Kolontár Község Önkormányzatának, melyet a települést védő körgát befüvesítéséhez használtak fel. 2010. október 30-án az Ökumenikus Segélyszervezet szervezésében és közreműködésével Andy Vajna összesen 10 millió – az elhunytak hozzátartozóinak 7 millió, a kolontári Táncsics Mihály Általános Iskolának pedig 3 millió – forintot adományozott. A Wolf Orvosi Műszer Kft. megközelítőleg 2,6 millió forint értékű gyógyászati segédeszközt juttatott el a térségbe, melyek közül a levegőszűrő berendezéseket az asztmás, krónikus légúti betegségekben szenvedő gyermekek számára osztottak ki, hiszen a katasztrófát követő száraz időben megnőtt a térségben a por- és légszennyezettség. Az XI. kerületi önkormányzat által nyújtott 1 millió forint értékű támogatásból a kolontári károsultak számára (35 család) november hónap során élelmiszercsomagokat jutatott el a Segélyszervezet, valamint részben a katasztrófa által közvetlenül érintett 350 család számára adományozott, közös karácsonyi szaloncukor megvásárlására használta fel. A minőségi élelmiszerekből összeállított, összesen 678 ezer forint értékű csomagok eljuttatása december hónapban is folytatódott, immáron a Vodafone Magyarország támogatásából. Az év végi karácsonyi időszak során a Segélyszervezet a MOL 1 millió forint értékű adományából ünnepi műsor keretében 193 károsult gyermek számára ajándékozott játékokat.




Együttműködési megállapodás Kolontár község önkormányzatával, területi iroda nyitása, az önkormányzat természetbeni adományai A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2010. október 21-én együttműködési megállapodást kötött Kolontár község önkormányzatával, mely kiterjedt a településen tervezett humanitárius és helyreállítási projektek egyeztetéséről, az információk átadásáról, továbbá a településre érkező civil szervezeti segítségnyújtás koordinálásáról. A megállapodás értelmében a Segélyszervezet területi irodát nyitott Kolontáron, melynek feladata a Segélyszervezet humanitárius és fejlesztési munkájának helyszíni irányítása, a felmérések végrehajtása, a segélyszállítmányok kiosztása, a helyszínen dolgozó szervezetekkel történő koordináció, valamint a hosszú távú rehabilitációs és fejlesztési projektek kidolgozása, megvalósítása volt. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Kolontár Község Önkormányzatának felkérésére segítséget nyújtott és közreműködött az önkormányzathoz beérkezett természetbeni adományok a nyilvántartásában, valamint kiosztásában. CHKK (Civil Humanitárius Koordinációs Központ) – Koordináció 2010. október 28-án a területen dolgozó öt magyar segélyszervezet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet kezdeményezésére (Magyar Karitász, Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány, Református Szeretetszolgálat) létrejött Civil Humanitárius Koordinációs Központ, amelynek munkamódszere követte az ENSZ által korábban kialakított egyeztetési rendszert (Clustermethod - szektoriális együttműködés). Így az együttműködés kiterjedt az élelmiszerek kiosztására, természetbeni adományok, higiéniai és egyéb szerek osztására, egészségügyi ellátásra, elszállásolásra, ingóságpótlásra, valamint a hosszabbtávú újjáépítési, fejlesztési projektek (pl.: ingóságpótlás) koordinálására. A résztvevők a segélyezés megfelelő színvonalon történő végzése és a nyilvántartás érdekében közös adománykártyát vezettek be. A károsultakhoz beérkezett adományokat nemcsak papíralapon, hanem egy elektronikus rendszerben is regisztrálták, melyben teljes mértékig nyomon követhető az egy-egy károsult családhoz eljuttatott adományok mennyisége, jellege. A CHKK-t alkotó segélyszervezetek hetente egyeztettek a térségben zajló humanitárius tevékenységek főbb irányvonalairól, feladatairól. A koordinációs üléseknek a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet biztosított helyszínt, valamint elvégezte a kapcsolódó adminisztratív teendőket (emlékeztetők, napirendek, stb.) is. Ezáltal elmondható, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemcsak a CHKK működésének életre hívója, hanem működésének motorja is volt. A CHKK munkájában résztvevő tagszervezetek, valamint a Magyar Vöröskereszt karácsonykor közös műsort szerveztek és közös adományokat juttattak el a katasztrófa által közvetlenül érintett 350 családnak. A Magyar Karitász karácsonyfával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat karácsonyfadísszel, a Baptista Szeretetszolgálat




élelmiszercsomaggal, a Magyar Vöröskereszt karácsonyfatalppal, karácsonyfaégővel és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig (értékében a legjelentősebb adománnyal) szaloncukorral járult hozzá a közös karácsonyi adományosztáshoz. Az adományosztásra és ünnepi műsorra való felkészülés, szervezés közös konstruktív együttműködést és erőfeszítést igényelt, amely tovább erősítette a CHKK munkájában résztvevő tagszervezetek közötti munkakapcsolatot. A CHKK koordináció szintén fontos sikertörténete az NSV kisbusz átadása is Devecserben. A X Faktor zenés tehetségkutató műsor egyik adása során az RTL Klub televízió felhívása segítségével a nézői telefonhívásoknak köszönhetően több, mint 7 millió forint adomány gyűlt össze a Nemzeti Segély Vonal Alapítvány számláján. A kisbusz megvásárlását ebből az összegből kezdeményezték közösen a CHKK tagszervezetei. A kisbusz beszerzését a Segélyszervezet végezte.

Románia/Erdély Ezernyolcvan tyúkot és százhúsz kakast osztott szét a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az erdélyi Magyarlapádon. 2010. június 22-én a Nagyenyedtől nyugatra fekvő településen öt óra alatt szaladt át az áradás, hatezer jószágot és néhány épületet vitt el. Az embereknek védekezni és menteni sem maradt idejük. Gyorsan elvitte a víz pálinkafőzőt, romba döntött egy házat, hetvenöt másikba betört, tönkretett bútort, szőnyeget, ruhát, élelmet, tűzifát, kertet, műhelyt, gépeket, illetve rengeteg baromfit. A hirtelen jött áradásban csak az időseket tudták menteni. Emberemlékezet óta nem volt árvíz a faluban. A Magyarlapádon esett kár félmilliárd forint. A Segélyszervezet jószágpótlási akcióval járult hozzá a károk enyhítéséhez. Összesen ezerkétszáz baromfit osztott szét hatvan család között a Segélyszervezet, így minden háztartás tizennyolc tyúkot és két kakast kapott.

Szlovákia/Felvidék 2010-ben súlyos esőzések és áradások történtek Szlovákiában is. A Segélyszervezet Felvidéken 79 károsult település részére egyszeri vissza nem térítendő támogatást biztosított. A program keretében az érintett települések 150 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő kárenyhítő támogatásban részesültek. A program célja az áradások során bekövetkezett károk enyhítése volt, így elsősorban közösségi tulajdonban lévő közintézményekben, vagy a települések infrastruktúrájában, ingó és ingatlanjaiban (pl. önkormányzati épületek, iskola, óvoda, templom, közösségi ház, kultúrház, út, híd, stb.) keletkezett károkkal kapcsolatos helyreállítási, javítási munkálatok történtek.




MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLIS – FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉG A szervezet fontos feladatának tekinti, hogy az általa kidolgozott, s a gyakorlatban jól működő modellprojektjei eredményeit minél szélesebb körben megismertesse, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezek az eredmények a hazai szociális ellátórendszerbe beépülhessenek, ezáltal a rászoruló rétegek érdekei jobban érvényesülhessenek, esélyeik növekedhessenek. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet intézményeiben – debreceni, miskolci, olaszliszkai, szolnoki, orosházai, gyulai, somogy megyei és budapesti központjain keresztül – segíti a gyermekeket, krízishelyzetbe került családokat, hajléktalanokat, szenvedélybetegeket és munkanélkülieket. A szociális fejlesztő tevékenységek mellett – s annak kiegészítéseképpen – a Segélyszervezet természetbeni adományok továbbításával is igyekszik enyhíteni a legrászorultabb társadalmi csoportok élethelyzetén. Ezen programok lebonyolítását széles adományozói köre, a Karitatív Tanácsban betöltött tagsága, valamint az EU-Élelmiszersegély Programban való részvétele teszi folyamatosan lehetővé. Az EU-Élelmiszersegély program keretében a Segélyszervezet 2010-ben 456 településen összesen 3.346 tonna élelmiszersegélyt osztott szét a rászoruló lakosság körében. Családokkal, gyermekekkel végzett munka Folytatódott a dán alapítványi támogatással, 2007-ben elindított „Nem vagy egyedül!” reintegrációs modellprogram támogató szolgáltatásainak működtetése, amely három helyszínen (Miskolcon, Szolnokon és Orosházán), három egymásra épülő lépcsőben nyújt segítséget a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok és családjaik számára. A három projekthelyszínen működő krízisambulanciák szakmai stábja (szociális munkás, pszichológus és jogász) fogadja a krízisbe került családokat, és a helyzet felmérése után azonnali segítségnyújtásban részesítik őket. A program részét képezi a Segélyszervezet átmeneti otthonaiban élő gyermekek fejlesztése és a szüleik munkába állását segítő programok lebonyolítása. A három helyszínen hat kiléptető lakást vásárolt és alakított ki a Segélyszervezet, amelyekben a családok további támogatást kapnak annak érdekében, hogy társadalmi reintegrációjuk sikeresen menjen végbe. 2010-ben 32. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



került sor a modell program eredményeit és tapasztalatait bemutató szakmai konferenciára, amely kíséretében szakmai kiadvány és egy rövid, programbemutató film készült. Módszertani feladatok A Segélyszervezet 2008-ban indult Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona a Magyarországon található mintegy százhúsz családok átmeneti otthonának tevékenységét koordinálja. 2010-ben is törekedett az intézmények működési nehézségeinek feltérképezésére illetve megoldást találni azokra, valamint hangsúlyt fektetett az intézmények szakmai fejlődésének elősegítésére is. Munkanélküli fiatalok támogatása Az Ökumenikus Segélyszervezet 2010-ben tovább folytatta Andersen munkaerő-piaci fejlesztőprogramját, amelynek elsődleges célja hátrányos helyzetű, munkanélküli fiatalok munkára való felkészítése szociális és képzési támogatásokon keresztül. A program fontos része a munkaadókkal történő együttműködés, amely a célcsoport munkaerő-piaci elhelyezkedését támogatja. A projekt átfogó célkitűzése, hogy növelje a célcsoport esélyegyenlőségét, hozzájáruljon társadalmi beilleszkedésükhöz, valamint felkészítse őket a munkaerőpiac kihívásaira. A Segélyszervezet a programot partnerszervezetével, a DanChurchAid-del (dán egyházi hátterű segélyszervezet) hajtja végre a Velux Alapítványok támogatásával. A hátrányos helyzetű családokkal és gyermekekkel végzett munka mellett a szervezet 2010ben tovább folytatta a társadalom más, sérülékeny csoportjainak (hajléktalanok, szenvedélybetegek, idősek, betegek) nyújtott támogató és fejlesztő programjait. A képzett szakemberek által nyújtott szociális szolgáltatások (szociális, jogi, mentális tanácsadás, krízisintervenciós szolgáltatások, ügyintézési segítségnyújtás, munkaerő piaci szolgáltatások, családgondozás, stb.) mellett a Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy lehetőségeit felhasználva természetbeni támogatást nyújtson mindazon egyéneknek is, akik a szervezet ellátórendszerén kívül élnek, és szociálisan hátrányos helyzetűek; illetve mindazon szervezeteknek, akik ezen egyénekkel foglalkoznak. Szenvedélybetegek kezelése Folytatódott és kibővült a Soroksári Addiktológiai Centrum és Szenvedélybetegek Nappali Intézményének működtetése, valamint stabilizálódott a Szolnoki Addiktológiai Központ működése. E két helyszínen a szervezet a legális és illegális szerhasználóknak és hozzátartozóiknak, illetve a különféle viselkedési addikciókban szenvedőknek nyújt segítséget. 2010. december 1-jével új szociális központtal bővült a Segélyszervezet intézményrendszere. A nyugat-magyarországi régióban – Somogy megyében – létrehozott Nappali Ellátó Intézmény az egész megyére kiterjedően nyújt segítséget a szenvedélybetegségekkel küzdők számára. Az elsősorban Kastélyosdombóról, illetve a környező településekről érkezők részére képzett szakemberek biztosítanak ellátást, nyújtanak tanácsadást, teszik lehetővé a naprakész információhoz jutást, szerveznek szabadidős foglalkozásokat.




A Segélyszervezet, mint a Karitatív Tanács tagja, 2010-ben is több mint 50 millió Ft értékű természetbeni adománnyal segítette a hátrányos helyzetű gyermekeknek, családoknak ruhaneműket. A Segélyszervezet hagyományos Országos Adventi Adománygyűjtése keretében Budapesten és több vidéki helyszínen osztott meleg ételt a nélkülözőknek, összesen mintegy 5000 adagot karácsony ünnepének napjaiban. 2010-ben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális intézményein keresztül naponta mintegy 1000 fővel került segítő kapcsolatba

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet hazai szociális intézményrendszerének különálló szolgáltatásai 2010-ben: Gyermekjóléti alapellátások 1. Soroksári Gyermekjóléti Szolgálat - Budapest XXIII. kerület 2. Családok Átmeneti Otthona – Miskolc 3. Családok Átmeneti Otthona – Szolnok 4. Családok Átmeneti Otthona – Orosháza Szociális alapellátások 5. Soroksári Családsegítő Szolgálat – Budapest XXIII. kerület 6. Adósságkezelő program - Budapest XXIII. kerület 7. Hajléktalanok Nappali melegedője – Debrecen 8. Hajléktalanok Nappali Melegedője – Gyula 9. Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye – Gyula 10. Hajléktalanok Átmeneti Szállása – Gyula 11. Lakótelepi utcai szociális szolgálat – Debrecen 12. Kertségi utcai szociális szolgálat - Debrecen 13. Utcai Szociális Szolgálat – Gyula 14. Szociális étkeztetés - Debrecen 15. Soroksári Szenvedélybetegek Nappali Ellátója - Budapest XXIII. kerület 16. XIII. kerületi Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 17. Debreceni Szenvedélybetegek Nappali Ellátója 18. DECENTRUM - Szenvedélybetegek Nappali Ellátója – Debrecen 19. Szenvedélybetegek közösségi ellátója – Debrecen 20. Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátója – Debrecen 21. Szenvedélybetegek nappali ellátója – Somogy megye 22. Pszichiátriai betegek nappali ellátója - Szolnok Egészségügyi szakellátások 23. Soroksári Addiktológiai Centrum - Budapest XXIII. kerület 24. Szolnoki Addiktológiai Központ - Szolnok 25. Pszichiátriai járóbeteg szakrendelés - Szolnok 26. Otthoni Szakápolás Szolgálat - Budapest Fejlesztési/Modellprojektek 27. Országos Módszertani Központ Családok Átmeneti Otthona – Miskolc 28. Krízisambulancia – Miskolc 29. Krízisambulancia – Szolnok 30. Krízisambulancia – Orosháza 31. Regionális kríziskezelő központ bántalmazott nőknek és gyermekeknek – Miskolc




32. Regionális kríziskezelő központ bántalmazott nőknek és gyermekeknek – Szolnok 33. Félutas/kiléptető lakások – Miskolc 34. Félutas/kiléptető lakások – Szolnok 35. Félutas/kiléptető lakás – Orosháza 36. Félutas/kiléptető lakás – Pusztaföldvár 37. Félutas/kiléptető lakás – Gesztely 38. Munkanélküli fiatalok munkaerő-piaci reintegrációs programja – Budapest XXIII. kerület 39. Utcagyermek program - Budapest XIII. kerület 40. Régiós roma fejlesztő ház – Olaszliszka 41. Tanoda program – Olaszliszka 42. Tanoda program migráns hátterű gyermekeknek – Debrecen Befogadó Állomás Egyéb 43. Elterelés – Budapest XXIII. kerület 44. Elterelés – Debrecen 45. Elterelés – Szolnok

INTÉZMÉNYEK Debrecen, Szociális Központ 4024 Debrecen, Rákóczi u. 7. Tel.: (+36 52) 454 936; e-mail: [email protected]

1. Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Célkitűzés Nappali ellátás biztosítása drogfogyasztó fiatalok számára. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás biztosítása büntetőeljárás alá vont személyek számára. A cél elérésének módja Az intézmény a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A célcsoporttal történő kapcsolatfelvétel tekintetében fontos, hogy az intézmény falain kívül is megjelenjen a Segélyszervezet kihelyezett szolgáltatásokkal (tűcsere, tanácsadás, stb.), így közelebb kerülhetnek a munkatársak ahhoz a körhöz, amely az illegális drogfogyasztás miatt nehezen elérhető. Ilyen megjelenésekre leginkább az ifjúsági nagyrendezvények, koncertek, fesztiválok adnak módot. Debrecenben, a nyári időszakban több ilyen lehetőség is adódik (CAMPUS Fesztivál, Civis Korzó, Fesztiválhét). Célcsoport A célcsoport korosztály specifikus. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szolgáltatásai a fiatal felnőtt drogfogyasztóknak szólnak. Elkerülhetetlen azonban, hogy a 18 év alatti korosztály is megjelenjen, segítséget kérjen. Az intézmény munkatársai az ő ellátásukat sem utasítják el, de a törvényi előírások miatt nem kerülhetnek gondozásba. Létszám 2010-ben a férőhelyek száma nem változott: a Rákóczi utcában 30 fő, a Víztorony utcában 40 fő ellátása volt biztosított. Az év folyamán 72 főt gondozott az Ökumenikus Segélyszervezet, az ellátottak száma meghaladta a százat. Az éves látogatottság a Rákóczi utcai telephelyen 7840, a DeCentrumban 10331 fő volt. 35. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény tagja és rendszeres meghívottja a városi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak. A Segélyszervezet szoros kapcsolatot ápol a Debreceni Drogambulanciával, a megyei kórház Pszichiátriai Osztályával, a Városi Egészségügyi Szolgálat Addiktológiai Szakrendelésével, a Fényes udvarban működő családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal és valamennyi, a városban drogproblémával foglalkozó civil szervezettel. Természetesen elsődleges partnerek a Segélyszervezet más városban működő intézményei, amelyekkel folyamatos a kapcsolat (Szolnok, Bp.-Soroksár, Bp.-Országbíró utca). Az intézmény országos szinten informális kapcsolatban áll az alacsonyküszöbű szolgáltatásokat biztosító intézményekkel (Pécs, Veszprém, Budapest). b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A Szenvedélybetegek Nappali Intézményét elsősorban a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközséghez fűzik egyházi kapcsolatai. Általában elmondható, hogy az egyházi kapcsolatok egy-egy akcióhoz köthetőek (pl. utcai étkeztetés, önkéntes munka). c) Önkéntesek Az előző évekhez képest nőtt az érdeklődés az önkéntes munka iránt. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményében és a Hajléktalanok Nappali Melegedőjében egyaránt jelen vannak az önkéntesek. Mindkét helyen 4-6 fő heti rendszerességgel segíti a munkát. Finanszírozás Az intézmény állami normatíva igénybevételére jogosult, amit pályázati úton kapott támogatásokkal egészít ki a Segélyszervezet. Ehhez járul hozzá még a megelőző-felvilágosító szolgáltatásért járó szolgáltatási díj. Az intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott. Visszatekintés Az elmúlt évben számottevő változás az intézmény működésében nem történt, az előírt feladatokat maradéktalanul teljesültek.

2. Hajléktalanok Nappali Melegedője Célkitűzés A hajléktalanok számára kiszámítható, jó minőségű szolgáltatások biztosításával az ellátotti létszám emelése. A cél elérésének módja A téli krízisidőszakban a reggeli osztás évek óta eredményesen növeli az ellátotti létszámot, továbbá az ebben az időszakban megjelenő, átlag fölötti látogatottság ellensúlyozza a nyári időszakra jellemező, átlag alatti kliensszámot. Szintén hatékonynak bizonyult a krízisidőszakban az intézmény hétvégi nyitva tartása, mely által lényegesen javult a város hajléktalan ellátásának színvonala. Célcsoport Az életvitelszerűen az utcán élő emberek, valamint a lakhatási problémákkal küszködők.




Létszám A városban az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye a legnagyobb befogadóképességű nappali melegedő. A hajléktalanok nappali ellátása megoldott, a rendelkezésre álló férőhelyek elegendőnek bizonyultak az elmúlt években. 2010-ben az intézmény látogatottsága 54 238 fő volt. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény munkatársai szoros együttműködésben dolgoznak a város hajléktalanellátó szervezeteivel (Máltai Szeretetszolgálat, Katolikus Karitász, Üdvhadsereg, Refomix Kht. Baptista Szeretetszolgálat) ezen kívül együttműködési megállapodás van az önkormányzat és a Segélyszervezet között is. Az Ökumenikus Segélyszervezet informális kapcsolatban áll a régió hajléktalanjait ellátó intézményekkel, valamint a Hajléktalanokért Közalapítvánnyal és a Regionális Diszpécserközponttal. b) Egyházi gyülekezeti kapcsolatok A nappali melegedő szorosan együttműködik a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség önkénteseivel, akik szintén feladatuknak tekintik a hajléktalanok segítését ruhaneművel, élelmiszerrel, mentális segítségnyújtással. c) Önkéntesek 4-6 önkéntes rendszeresen segíti a napi munkát: ételosztás, ruhaosztás, takarítás. A karácsonyi ünnepek idején az önkéntesek száma megháromszorozódik. Finanszírozás Az intézmény állami normatíva igénybevételére jogosult. Az ellátotti létszámnövekedés eredményeként az intézmény többlettámogatáshoz jutott a kincstár által folyósított normatívából. A reggeliztetés a Hajléktalanokért Közalapítvány támogatásával, az ebédosztás az önkormányzat támogatásával történik. Visszatekintés A nappali melegedő befogadóképességét tekintve a legnagyobb Debrecenben. A téli krízis időszakban az intézmény vállalja a hétvégi nyitva tartást, melynek többletköltségeit a látogatottság növekedéséből adódó többlet normatíva biztosítja. A jó minőségű szolgáltatások növekvő látogatottságot indikálnak. A konfliktusok, atrocitások száma, a munkatársak szakszerű munkájának köszönhetően, elenyésző. Az elhelyezkedés megkönnyítése érdekében, az önként jelentkezők számára álláskeresési tréningeket indított az intézmény. Az év során többféle csoportfoglalkozáson vehettek részt az érdeklődők: filmklub, konfliktuskezelési tréning, mentálhigiénés csoport. Az önkormányzattal együttműködve évek óta folytat krízisétkeztetést a Segélyszervezet a melegedőben. Átlagosan napi 70 adag meleg étel jut így rászorulókhoz. A költségeket részben az önkormányzat állja. Az épület leterheltsége miatt évről-évre szükségesek a felújítások, korszerűsítések, melyek 2010-ben is megtörténtek: festés, mázolás, egyéb karbantartások javítások.




3. Utcai Szociális Szolgálat Célkitűzés Az utcai szolgálat feladata, hogy szolgáltatásokat biztosítson azon hajléktalanoknak, akik nem veszik igénybe a számukra működtetett intézményeket. A különösen kritikus téli időszakban a Szolgálat munkatársai intenzívebb utcai jelenléttel igyekeznek megelőzni a kihűléseket, fagyásokat. A cél elérésének módja A munkatársak rendelkeznek a szükséges és elégséges tárgyi feltételekkel. A téli időszakban – eleget téve a törvényi előírásoknak – a szolgálat biztosította a 18 és 22 óra közötti utcai jelenlétet. 2010-ben a munkatársak 3.700 órát meghaladó időt töltöttek a terepen. Célcsoport Az életvitelszerűen az utcán élő emberek, valamint a veszélyeztetett, az utcákon, tereken fellelhető, úgynevezett kallódó fiatalok. Létszám Az utcán gondozásba vettek száma meghaladja a négyszáz főt. Együttműködés a) Intézményekkel Az utcai szolgálat elsődleges hátterét a nappali melegedő adja, de napi kapcsolatban áll a város valamennyi hajléktalanellátó szervezetével, intézményével. A városban öt utcai szolgálat működik, a szolgáltatók írásos együttműködési megállapodást kötöttek, rendszeresen találkoznak, megbeszélik tapasztalataikat és egyeztetik akcióikat. Jól működő kapcsolat alakult ki a különböző egészségügyi és szociális intézményekkel. A regionális diszpécserszolgálat, mely koordinálja a régió utcai szolgálatait, több esetben is szervezett konzultációt az együttműködés erősítése érdekében. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A református egyház önkénteseivel többször osztottak közösen a Segélyszervezet munkatársai élelmiszert, teát vagy meleg ebédet. c) Önkéntesek Az utcai szolgálat önálló önkéntesi kört nem alakított ki. Finanszírozás A szolgáltatás állami normatíva igénybevételére jogosult. A csökkenő normatíva egyre több gondot okoz a szolgálatok finanszírozásában. Sajnos az utcai szociális szolgálat számára nincsenek megfelelő pályázati források, melyek kiegészíthetnék a működés költségeit. Visszatekintés A 2005-ben létrehozott utcai szociális szolgálatok megerősödtek, olajozottabb lett a hasonló profilú intézményekkel illetve más szolgáltatókkal való együttműködés. A szolgálatok létjogosultsága kétségbevonhatatlan, amit a nagyszámú gondozott is igazol. Az utcai szolgálatnak jelentős szerepe van abban, hogy a tél folyamán ellátatlanság miatt nem történt fagyhalál a hajléktalanok körében.




4. Szenvedélybetegek Közösségi Ellátása Célkitűzés A Segélyszervezet célja azon szenvedélybetegek, illetve családtagjaik felkutatása, akik nem vállalják a kezeltetésüket, de hajlandók együttműködni a segítő intézményekkel. A cél elérésének módja A Segélyszervezet munkatársai kapcsolatba léptek a város szinte valamennyi szociális és szenvedélybetegeket ellátó egészségügyi intézményével, kialakítva egy sajátos jelzőrendszert, hogy fellehetővé váljanak azok a családok, melyeknél a szenvedélybetegség napi probléma. A kapcsolatrendszer eredményeként és az informális csatornákon keresztül kerül kapcsolatba a szolgálat a gondozottal. Célcsoport Szenvedélybetegek és környezetük. Azok, akik nem vállalják az egészségügyi beavatkozást. Létszám 2010-ben 59 gondozottja volt a közösségi ellátásnak, a munkatársak összesen 2.409 órát fordítottak a kliensekkel való személyes találkozásokra. Együttműködés a) Intézményekkel A Segélyszervezet kapcsolatban áll a városban működő más közösségi ellátókkal, rendszeresek a konzultációk. Az egészségügyi és szociális intézményekkel folyamatos a kapcsolattartás, kiemelkedően eredményes a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokkal. A Közösségi Szolgáltatók Országos Egyesületével (OKE) kölcsönösen szoros a kapcsolat. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A szolgálat önálló gyülekezeti kapcsolatokat nem épített ki. c) Önkéntesek A tevékenységbe nem kapcsolódtak be önkéntesek. Finanszírozás A szolgáltatás állami normatíva igénybevételére jogosult. Visszatekintés A közösségi ellátások újszerű szolgáltatásnak tekinthetők a szociális ellátórendszerben. Sok tekintetben még feltáratlanok a lehetőségek. A viszonylag rendszeresen megrendezett országos találkozók, konferenciák, tapasztalatcserék azt mutatják, hogy a szolgáltatásra egyre nagyobb az igény, és ez a Segélyszervezet működési területén is tapasztalható. Az ellenőrzések eredményei azt mutatják, hogy a szolgáltatás eredményesen működik. Törvényi változások miatt 2009-től megváltozott a szolgálatok finanszírozása. Pályázni kell a szolgálatok működtetéséhez szükséges támogatásra, amit három évre lehet elnyerni. 2008 őszén lezajlott a pályáztatás, melyen a Segélyszervezet 2011. december 31-ig lehetőséget kapott az elkezdett munka folytatására.




5. Szenvedélybetegek Alacsonyküszöbű Ellátása Célkitűzés Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatások szerfogyasztóknak, megkereső tevékenység eredményeként.

biztosítása

fiatal,

illegális

A cél elérésének módja Az ellátás biztosítása érdekében a munkatársak rendszeresen részt vesznek ifjúsági rendezvényeken, járják a fiatalok által látogatott szórakozóhelyeket, jelen vannak a drogok szempontjából fertőzöttnek tekinthető közterületeken és keresik a kapcsolatot az érintettekkel. Célcsoport Korosztály tekintetében egyértelműen az ifjúság, közülük elsősorban azok, akik drogokat használnak több-kevesebb gyakorisággal. Másodlagos célcsoport a veszélyeztetettek és hozzátartozóik. Létszám A szolgáltatást 3 munkatárs végzi, 2010-ben 1224 fő vette igénybe. Együttműködés a) Intézményekkel A szolgáltatás kapcsolatban áll a város valamennyi hasonló profilú intézményével, egészségügyi és szociális feladatokat ellátókkal egyaránt. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A szolgálat önálló gyülekezeti kapcsolatokat nem épített ki. c) Önkéntesek A szolgáltatás nagymértékben támaszkodik az önkéntesek részvételére. Elsősorban fiatalok vesznek részt a munkában, akik számára erre felkészítő tréninget biztosítottak. Finanszírozás A szolgáltatásra való jogosultságra az FSZH által kiírt pályázaton való sikeres részvétel adott lehetőséget. Három évig végezheti a szervezet ezt a tevékenységet, amelynek lejárta után ismét pályázni szükséges. Összegzés Az elmúlt évben a Debreceni Szociális Központban 7 egymástól elkülönített szociális szolgáltatás működött, valamennyi állami finanszírozásban részesült. A központ 19 munkatársat foglalkoztatott, költségvetése megközelítette a 100 millió forintot (98,5 millió). Megjelenés, PR A legnagyobb sajtófigyelem 2010-ben az alacsonyküszöbű szolgáltatás megkereső tevékenységét kísérte. Az írott és az elektronikus sajtó egyaránt foglalkozott a munkájukkal. A Központ felé a sajtó figyelme elsősorban a téli krízisidőszakban irányul. A hajléktalan ellátásra fokozott figyelem terelődik, amely karácsonykor éri el a csúcspontját, amikor is egymást érik a televízió stábok és a rádiós telefoninterjúk.




Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Debreceni Szociális Központja a 2010-ben évben 130 715 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Program azonosítószáma: KAB - AL - 09 - A - 0011 Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium (támogató) Időszak: 2009. 06. 01 - 2010. 06. 15. Összeg: 2.500.000 Ft Téma: Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű szolgáltatásának támogatása Program azonosítószáma: 2009/ET – 049 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2009. 11. 01 - 2010. 03. 31. Összeg: 1.586.000 Ft Téma: Étkeztetés a nappali melegedőben 100 fő részére 151 napon keresztül Program azonosítószáma: KAB-ELT-28 Kiíró: NDI Időszak: 2010.01.01 - 12. 31. Összeg: 108.000 Ft Téma: elterelés Program azonosítószáma: KAB - EL - 10 - AL - 0019 Kiíró: ESZA Időszak: 2010. 07. 01 - 2011. 06. 30. Összeg: 3.000.000 Ft Téma: Kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos feladatok Program azonosítószáma: 2009 - 10 - KPM - 035 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2010. 05. 01. - 11.30 Összeg: 280.000 Ft Téma: Akkreditált szupervízió biztosítása az intézmény dolgozói számára 28 óra időtartamban Program azonosítószáma: 2009 - 10 - TK – 97 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2010.01.01 - 05. 31. Összeg: 951.000 Ft Téma: Utcai szolgálat működésének támogatása Debrecenben: gyógyszer, tisztálkodószer, stb. Kiíró: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Időszak: 2010. 01. 01 - 11. 30. Összeg: 5.900.000 Ft Téma: krízisétkeztetés támogatása a melegedőben




Program azonosítószáma: F/000781/09 Kiíró: FSZH Időszak: 2010. 01. 01 - 05. 30 Összeg: 480.000 Ft Téma: 160.000 Ft Informatikai fejlesztésre, eszközbeszerzésre, 320.000 Ft Képzések, továbbképzések részvételi díjának támogatása (szupervízió) Program azonosítószáma: 2010 - TP - 062 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2010. 11. 01 - 2011. 04. 30. Összeg: 400.000 Ft Téma: Gyógyszer, kötszer biztosítása közterületen élők számára Program azonosítószáma: 2010 - TP - 061 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2010. 11. 01 - 2011. 03. 31. Összeg: 1.994.000 Ft Téma: Közterületen élők étkeztetése nappali melegedőben minden nap Program azonosítószáma: 2010 - TP - 063 Kiíró: Hajléktalanokért Közalapítvány Időszak: 2010. 11. 01 - 2011. 04. 30. Összeg: 300.000 Ft Téma: Utcai szolgálat működésének kiegészítő támogatása

Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona és Regionális Kríziskezelő Központ Miskolc 3524 Miskolc Leszih A. u. 4.; Tel: (+36 46) 561 227; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonának elsődleges célja, hogy a gyermekek a család lakhatási feltételeinek az elvesztése után is (pl.: kilakoltatás, bántalmazott családok) együtt maradhassanak a szülőkkel. Az Otthon célja az átmeneti ellátás nyújtásán túl az ellátottak sikeres társadalmi reintegrációja. A Kríziskezelő Központ célja, hogy gyors, lehetőleg azonnali komplex segítséget nyújtson a párkapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás áldozatainak. A 2008 szeptemberében elindult országos módszertani központ célja, hogy összefogja és koordinálja az országban működő családok átmeneti otthonainak működését, segítse az 42. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



intézmények szakmai fejlődését, feltérképezze az otthonok működésének nehézségeit, problémáit, valamint az ellátórendszerrel közösen megfogalmazza azokat a hosszú távú célokat, mely az ellátás hatékonyságát az ellátottak és a munkatársak, az intézmények érdekeit szolgálják. A cél elérésének módja Családok Átmeneti Otthona A cél megvalósítása érdekében a Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonát működtet Miskolcon, ahol 11 lakószoba, 3 konyha, 3 étkező fogadja a nehéz helyzetbe került családokat. Az otthonban maximum 18 hónapig tartózkodhatnak a családok. Ellátásukat jól képzett szakmai team (szociális munkás, pszichológus, jogász, szociálpedagógus, csecsemőés gyermekápoló) segíti. Az intézmény a lakhatási feltételek biztosítása mellett nagy hangsúlyt fektet az egyéni és családterápiás alkalmak megteremtésére, a munkakeresés és munkamegtartás hatékonyságának növelésére, a gyermekek és a felnőttek pszichés sérüléseinek feldolgozására. Munkamódszereink között szerepel az egyéni, családokkal és csoportokkal végzett szociális munka, valamint terápiás alkalmak. A mindennapi munkában 2010-ben is nagy hangsúlyt kapott az otthonban a gyerekek részképességeinek fejlesztése, melyben pszichológus és fejlesztőpedagógus is részt vett. A gyermekek terápiái és tantárgyi korrepetálása lehetőséget jelent, hogy a hozott – sokszor nagyon súlyos pszichés és mentális – sérülések kezelése megtörténjen és felzározhassanak iskolai, óvodai társaik tudás és mentális szintjére. A Segélyszervezet a társadalomba való sikeres visszailleszkedés elősegítésére reintegrációsmodellprogramot dolgozott ki. Három – egyenként 4 fő befogadására alkalmas, külön bejáratú, főzőfülkés, WC-s, zuhanyzós – „félutas” ház áll rendelkezésre, illetve a dán Velux Alapítványok segítségével 2 új lakást is vásárolt a Segélyszervezet, hogy a reintegrációs modellprogramba minél több család bevonására legyen lehetőség. Tárgyévben 5 család (5 felnőtt és 11 gyerek) került be a Segélyszervezet ezen programjába. Kríziskezelő Központ A háztartáson belüli erőszak elől menekülő nők, gyerekek és családok komplex ellátását egy 4 fős krízisrészleg segíti. Ebben a feladatban egy 3 fős szakmai stáb (jogász, szociális munkás, pszichológus) segíti a bántalmazottak komplex ellátását. Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona A Módszertani Központ 2010-ben is megrendezte Országos Konferenciáját, melyen több mint 70 intézmény munkatársai vettek részt. Ebben az évben több olyan jogszabályi módosítást is kezdeményeztünk az illetékes minisztériumoknál, ami megkönnyítheti, hatékonyabbá teheti a családok átmeneti otthonainak munkáját. Az ellátás hatékonyabbá tétele érdekében ebben az




évben is két felmérést készített el a Módszertani Intézmény. Az első felmérésből jól láthatóvá vált, hogy a jelentkező családok 80%-át elutasítják az otthonok a férőhelyhiány miatt. A második felmérés pedig az intézményrendszert rendszeresen igénybevevő, úgynevezett vándorló családokról készített részletes kimutatást annak érdekében, hogy megfelelő eljárásmódokat alakítsanak ki ezen családokkal kapcsolatban. Célcsoport A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona segítséget kíván nyújtani azon kiskorú gyermekkel rendelkező családok számára, akiket közüzemi tartozásuk miatt kilakoltattak, lakhatatlanná nyilvánították házukat, hirtelen megszűnt az albérletük, a családon belüli erőszak elől menekülnek és lakhatásuk más módon nem megoldható. A Kríziskezelő Központ feladata, hogy az otthonukat a párkapcsolati erőszak, gyermekbántalmazás miatt elhagyni kényszerülő egyedülálló nők és gyermekeik számára nyújtson gyors és szakszerű segítséget. Fontos számunkra, hogy elsősorban olyan családok számára nyújtsunk átmeneti és krízis ellátást, akik változtatni szeretnének életükön, akik szeretnék megoldani hozott problémáikat. Ellátottak száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében csupán egy hasonló intézmény működik, ahol teljes családokat (apa-anya-gyerekek) is fogadnak, de ők elsősorban saját településükről vesznek fel családokat. A segítségnyújtás földszintes épületben történik, a mozgáskorlátozottak és a fogyatékkal élők számára is lehetőséget biztosítva ezzel az ellátás igénybevételére. A Családok Átmeneti Otthona 11 szobában összesen 40 fő ellátását tudja felvállalni, akiket az ország egész területéről fogad. Tárgyévben 49 felnőtt és 78 gyermek kapott átmeneti ellátást. Ez 20%-kal több mint az előző évben. Helyhiány miatt továbbra is egyre több család felvételét kell elutasítania az otthonnak. A párkapcsolati erőszak, gyerekbántalmazás elől 23 család, egyedülálló nő menekült a Kríziskezelő Központba. Ebből 27 fő volt felnőtt, és 50 gyerek. Az összes gyermek lelkileg érintett volt a bántalmazásokban, valamint harmaduk fizikailag is szenvedett el bántalmazást. A Kríziskezelő Központ tapasztalata, hogy egyre többen kerülnek kilátástalan helyzetbe a munkanélküliség, a szenvedélybetegségek, az egyre emelkedő megélhetési költségek miatt. Az Országos Módszertani Központ ebben az évben az ország különböző régióiban működő Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala felkérésére 9 intézményben végzett ellenőrzést, valamint 7 intézmény esetében véleményezte a szakmai programokat is. A társintézmények leggyakrabban telefonon és e-mailben (mintegy 100 alkalommal) kértek szakmai tanácsot a Módszertani Központtól. Ebben az évben is igen jelentős részét képezte az Otthon munkájának az intézményen kívüli segítségnyújtás. A Segélyszervezetünk önkormányzatok, kisebbségi szerveztek segítségével több, mint 1000 család számára osztott szét élelmiszert, valamint lefoglalt, vagy adományba kapott ruhákat.




Továbbra is szükség van arra, hogy segítse a Segélyszervezet gyógyszerkészítményekkel – elsősorban Béres cseppel – a rászoruló nehéz helyzetben lévő családokat, idős embereket. A „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások nyújtása című projekt keretében összesen 2600 fő vett részt a szolgáltatásokban. Ebből 645 fő részesült természetbeni támogatásban. A természetbeni támogatás sokszor olyan krízishelyzeteket hárított el, amikor már nem volt mit ennie a gyerekeknek, szülőknek. A programon belül a szervezet iskolai szociális munkát is végez, melynek keretében 500 diák és 26 pedagógus vehetett részt konfliktuskezelő tréningen. Együttműködés a.) Intézmények közötti együttműködés Az EU Élelmiszersegélyezési programban a célcsoport elérésében nagy segítséget nyújtott a Miskolci Megyei Jogú Város Önkormányzatának Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. Új partnerként jelent meg ebben az évben a miskolci Jókai Mór Református Általános Iskola, ahol az iskolai szociális munka keretében konfliktuskezelő tréning szervezésére került sor. A Lévay József Református Gimnázium a Segélyszervezet miskolci intézményének munkatársát kérte fel arra, hogy az iskolában az önkéntes munka érzékenyítését szakmailag koordinálja. b.) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Továbbra is aktív, szoros kapcsolatot tart fent szervezetünk a Tiszáninneni Református Egyházkerület által működtetett Diakóniai Központtal. Együttműködési területet jelent az iskolai szociális munka, valamint egyéb szociális, gyermekjóléti szolgáltatásokban való munka. c.) Önkéntesek A Miskolci Családok Átmeneti Otthonának folyosójának, konyhájának festése újulhatott meg a PharMotorosoknak köszönhetően, akik októberben végzetek önkéntes munkát, valamint karácsonykor megajándékozták az ellátásban részesülő gyerekeket, szülőket is. A Jezsuita Gimnázium jóvoltából ebben az évben hat diák vállalt önkéntes munkát az Otthonban. A gimnazisták szakmai irányítás mellett játszottak, tanultak a gyerekekkel, segítettek a szabadidő hasznos eltöltésében. A miskolci Lévay József Református Gimnázium tanulói két csoportban, 10 fővel szociális gyakorlat keretében szintén önkéntes munkát végeztek az intézményünkben, játszottak, tanultak a gyerekekkel. Visszatekintés A Családok Átmeneti Otthonába felvett ellátottakra egyre jellemzőbb, hogy mélyszegénységből és többségében a legelmaradottabb kistérségekből érkeznek. A szegénység nagyon hátrányosan hat a gyerekek szocializációjára, részképességeire. Ezek fejlesztése elsőrendű fontosságú lett az átmeneti otthonban lakó gyerekeknél. Fontos




eredmény, hogy ennek érdekében már fejlesztő pedagógus munkatárssal is rendelkezik az intézmény, valamint egy munkatárs speciális képzésben vett részt, hogy hatékonyan tudjon bekapcsolódni ebbe a munkába. Egyéb eredmények A Miskolci Családok Átmeneti Otthona számos oktatási intézmény terepintézménye lehetett 2009-ben is. Összesen több, mint 10 főiskolai hallgató töltötte le gyakorlatát intézményünkben. Minősítés 2010-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala ellenőrizte a Családok Átmeneti Otthonát. Az ellenőrzés a működés alapfeltételeit rendben találta, a jegyzőkönyvben két észrevételt tett. Javaslatot tett 1 munkatárs felvételére, valamint az átmeneti otthonban működő érdekképviseleti fórum bővítését határozta meg. Karácsony A nehéz gazdasági helyzet ellenére 2010-ben az eddigi leggazdagabb karácsony megrendezésére került sor az átmeneti otthonban. A Henkel Magyarország Kft. munkatársai az átmeneti otthonban lakó vagy ott lakott gyerekek számára személyre szabott ajándékokkal kedveskedtek; a PHARMOTOROSOK pedig kisebb ajándékokkal, valamint étellel, itallal járultak hozzá ahhoz, hogy a lakók érezzék: vannak, akik rájuk is gondolnak ezen az ünnepen. Megjelenés, PR A Miskolci Családok Átmeneti Otthona több alkalommal is megjelent a különböző médiumokban. Több riport is készült az Európa Rádiónak, valamint országos sajtót kapott az Országos Módszertani Konferencia is. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona a 2010-es évben mintegy 15.500 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Velux Alapítványok Időszak: 2007.11.01.-2011.10.31. Összeg: 154.000.000 Ft Téma: „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

NEFMI 2010. 01.01-2010.12.31. 4.000.000 Ft Regionális Kríziskezelő Központ működtetése

Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

SZMM 2009. 05.01-2010.04.30. 6.400.000 Ft Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonainak működtetése





NEFMI 2010. 05.01-2010.12.31. 4.267.000 Ft Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthonainak működtetése

Budapest XIII., Szenvedélybetegek Nappali Intézménye 1139 Budapest, Országbíró u. 16.; Tel: (+36) 1 320 8253; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Segélyszervezet hazai szociális munkájában a szenvedélybetegek problémájára adható válaszok kidolgozása kiemelt jelentőségű. Az addikt személyek kezelésére irányuló tevékenységek elsődlegesen az ártalomcsökkentés elvét tartják szem előtt, mely koncepció reális és megvalósítható célok kitűzése az egyéni és a társadalmi ártalmak minimalizálásában. Ebben a problémakörben az egyik legjelentősebb feladatokat ellátó intézmény a Budapest, XIII. kerületi Szociális Központ Szenvedélybetegek Nappali Intézménye, mely 2001 januárjában kezdte meg a működését. Konkrét célkitűzések Alapvető cél az intézményhez fordulónak segítséget nyújtani, továbbá komplex támogatást adni azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen függőség, akár a függő személyről van szó, akár hozzátartozójáról. Kiemelt cél esélyt teremteni a Segélyszervezethez forduló, drogokat még nem használó fiataloknak arra, hogy képessé váljanak pozitív életvezetés kialakításra, a drogok visszautasítására. Jelen esetben a társadalmi reintegráció nem csak a kábítószertől való mentességet jelenti, hanem a teljes értékű életvezetés kialakítását, az erre való törekvést. Cél a szenvedélybetegek képességeik szerinti legoptimálisabb fizikai, pszichés, szociális szintre való visszaállítása, melynek eredményeként képesek lesznek hivatásuk gyakorlására és szabadidejük hasznosabb eltöltésére. Ezen túlmenően nagy hangsúly van a segítségnyújtási folyamatban azon, hogy a kliensek képessé váljanak konfliktusaik megoldására, szorongásaik kezelésére, valamint, hogy beilleszkedjenek a közösségbe, kapcsolatokat alakítsanak ki, növeljék felelősségtudatukat, probléma megoldási képességüket. Fontos olyan ismeretek átadása, melyek különböző alternatívákat és azok következményeit mutatják be, s amelytől a fiatalok és családjaik berögzült egészségtelen szokásaiban várható változás. Az utcán élő hajléktalanok, szerhasználók felkutatása és a Központba való „becsábításuk” is a céljaink között szerepel. A Segélyszervezet biztosítja a kábítószerrel kapcsolatos jogi tanácsadást a szerhasználók, a hozzátartozók és egyéb érintettek részére, illetve szakmai konzultációt biztosít a munkatársakhoz forduló kábítószer használó kliensekkel kapcsolatban felmerülő jogi kérdésekben.




A cél elérésének módja Tájékoztatás és segítségnyújtás hivatalos ügyekben A programba bevonni kívánt célcsoportra jellemző, hogy nem megfelelő a tájékozottságuk azokra az információkra és ügyintézési módokra vonatkozóan, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy jelenlegi élethelyzetük javuljon. A tájékoztató jellegű segítségnyújtás a szenvedélybetegséggel küzdő emberek jövedelmi, szociális helyzetének, egészségügyi állapotának javításához kíván hozzájárulni alapvető információk nyújtásával, hivatalos iratok beszerzésében való segítségnyújtással, ügyintézés folyamatának megtervezésével. A meglévő erőforrás-lehetőségek felkutatásában nyújtott segítséggel azok a kliensek, akik információhiány vagy csökkent érdekérvényesítési képességük miatt kimaradtak az ellátórendszerből, hozzájutnak a szociális szolgáltatásokhoz. Tanácsadás A programösszetevő mentálhigiénés, szociális, jogi, pályaválasztási, munkaügyi, egészségügyi tanácsadást foglalja magában a célcsoport és családjaik számára. 1. Mentálhigiénés tanácsadás Sok esetben a szenvedélybeteg családjával, vagy az egész családot fenyegető probléma megoldása miatt keresi fel az intézményt. A szenvedélybetegség sokszor az egész család egzisztenciáját érinti, ezért a függőség kezelése mellett fontossá válik a szociális problémák megnyugtató rendezése is. 2. Munkaügyi és pályaválasztási tanácsadás A szociális munkás közreműködésével az álláskeresési folyamat lépéseinek megtervezéséhez, a hatékony álláskeresési technikák elsajátításához, az intenzív álláskereséshez nyújt segítséget pályakezdő, illetve munkanélkülivé vált kliensek részére. A programelem fő célja, hogy segítséget nyújtson a célcsoport képzési lehetőségeiben és közvetítő szerepet játsszon a célcsoport és a munkáltatók között konkrét elhelyezkedés és állások tekintetében, ezáltal javítva a célcsoport beilleszkedési esélyeit. Ezen tevékenység közvetít/kapcsolatot teremt a munkaerőpiaccal, segítséget nyújtva az elhelyezkedésben, az egyénre szabott tanácsadási lehetőségekben, képzésekben, a gyógyult szenvedélybeteg pályaválasztásában, munkaerő-piaci elhelyezkedésében. 3. Szociális tanácsadás A szociális tanácsadás keretében a szakember egyéni beszélgetés során tájékozódik a kliens problémájáról, s a szükséges információk közvetítése után, igény szerint további segítséget nyújt a probléma megoldásához. 4. Jogi tanácsadás Drogproblémával küzdő kliensek, valamint hozzátartozóik előjegyzéses rendszer alapján veszik igénybe a jogi segítséget. Ennek során a droghasználattal kapcsolatos jogi problémák tisztázására, megoldására, a jogi következményekről való tájékoztatásra nyílik lehetőség. Leggyakrabban előforduló ügyek: 1. Tanácsadás a methadon kezelésre járó kliensek részére esetleges büntetőügyeikben, és egyéb jogi ügyintézésben. 2. Egyéb kezelésre járó kliensek részére szenvedélybetegségük következtében kialakult élethelyzetük miatt szükségszerűen felmerülő jogi problémák megoldásában nyújtott jogi tanácsadás. 3. Jogi konzultáció a munkatársakkal akár a klienssel kapcsolatban, akár a Szenvedélybetegek Nappali Intézmény által nyújtott szolgáltatások jogi hátteréről, jogi szabályozásokról. 4. Vagyonjogi, családjogi, munkajogi, büntetőjogi tanácsadás válik szükségessé, mivel számos esetben a kliensek szenvedélybetegségükkel összefüggésben veszítik el lakásukat, munkahelyüket, kötnek




hátrányos szerződéseket, válnak bűncselekmények áldozatává, romlik meg házastársi kapcsolatuk. 5. Egészségügyi tanácsadás Az egészségügyi tanácsadás keretében meggyőződik a szakember arról, hogy valamennyi kliens egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése biztosított-e. Ha nincs rendezve az egészségügyi biztosítás, segítséget nyújt a jogosultság megszerzéséhez. Az intézmény szociális gondozója a járó beteg és fekvőbeteg ellátáshoz való hozzájutást az együttműködő partnerek révén szervezi meg, a kórházi ellátást igénybevevők esetében kapcsolatot tart az adott intézménnyel. Szabadidő tartalmas eltöltését célzó szolgáltatás A foglalkozások fő célja az antiszociális viselkedés produktív irányba terelése. A szolgáltatás célja, hogy rendszeres alternatív típusú szocioterápiás csoportokat szervezzen, amelyek elősegítik az önkifejezést, fejlesztik a kreativitást, készségeket és képességeket és közösségi élményt nyújtanak. A csoporttagok életében történt eseményeket dolgozzák fel a képzőművészet, a mozgás és a zene segítségével. A szocioterápiában alkalmazott módszerek: kreatív, művészeti, zene, képzőművészeti és mozgásterápiák. A szabadidős foglalkozások hozzájárulnak a közösségi együttélés, konfliktuskezelés, kommunikációfejlesztés, empátia-erősítés és mintakövetés szabályainak jobb elsajátításához. Célcsoport - 18. életévüket betöltött, szenvedélybetegséggel küzdő, methadon és/vagy suboxone kezelésben részesülő, opiátfüggő populáció és hozzátartozóik, alkoholproblémákkal küzdők, - egyéb szerhasználók (pl.: szerves oldószer, stimuláns, hallucinogén, THC, stb.), - viselkedés addikcióban szenvedők (pl.: játékszenvedély, on-line), - a Segélyszervezet lakossági igényeket is kielégít. Elkerülhetetlen azonban, hogy a 18 év alatti korosztály is megjelenjen, segítséget kérjen. A Segélyszervezet az ő ellátásukat sem utasítja el, de a törvényi előírások miatt nem kerülhetnek gondozásba. Létszám Az állami normatíva keretén belül az ellátottak létszáma: 13 092 fő volt. A szociális ügyintézést 2123, pályaválasztási tanácsadást 75, jogi tanácsadást 640, munkaközvetítést 1169, egészségügyi tanácsadást 641, mentális segítségnyújtást 4450 alkalommal vették igénybe. Élelmiszert, adományt 2868 főnek továbbított a Központ, szabadidős programon 3994 fő vett részt. Együttműködés a) Intézményekkel A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye állandó résztvevője a helyi önkormányzat Szociális Kerekasztalának, mely havi rendszerességgel tart fórumot a településen dolgozó szociális szakembereknek. Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a helyi önkormányzat különböző osztályaival, különösen az anyakönyvi hivatallal, a szociális és a lakásügyi osztállyal. Az ügyfelek problémáinak kezelése esetén jó az együttműködés a kerületi Gyermekjóléti Szolgálattal. A munkatársak napi kapcsolatban állnak a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórházának Drogambulanciájával. Az együttműködés keretében szociális feladatokat vállal át a Segélyszervezet, amelyet idő és szakember hiányában a drogambulancia nem tud ellátni.




Az intézmény tagja a helyi kábítószer egyeztető fórumnak, melynek célja összehangolni a kerületben működő szenvedélybetegekkel foglalkozó intézmények működését, a hatékony szociális munka érdekében. A Szenvedélybetegek Nappali Intézménye heti szintű kapcsolatot ápol a Fővárosi Munkaügyi Központtal. A hatékony munka érdekében az intézmény együttműködik a Vöröskereszt 13. kerületi utcai szociális munkatársaival. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A kerületi református gyülekezet ruhaadománnyal segíti a klienseket. Visszatekintés A korábbi évek tapasztalatai alapján a problémák köre, valamint az ezekre adható megoldási lehetőségek nagyrészt adottak. Elsődleges jövőbeli céloknak a szolgáltatások meglévő színvonalának fenntartását, további bővítését, valamint a hatékonyság még jobbá tételét tekinti a Segélyszervezet. Megnövekedett a fiatalabb korú kliensek száma, akik különféle problémák miatt keresik fel az intézményt. Többen a jobb elhelyezkedési esélyek miatt érkeznek vidékről Budapestre, de sajnos a munkahelyek hiánya miatt nehezen tudják elérni céljaikat. Az állások aktív keresésével, lakhatás megoldásával, illetve képzési lehetőségekről való információnyújtással próbál az intézmény számukra segíteni. Ugyancsak több pszichiátriai betegséggel élő kliens kereste fel az intézményt. Elsősorban a szenvedélybetegeknél tapasztaljuk problémájuk pszichiátriai kórképpel való társulását, de számos esetben a pszichés problémák önállóan jelentkeznek. Többen a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai, illetve addiktológiai osztályáról érkeznek, s főként szociális problémáikban és hivatalos ügyeikben kérnek segítséget. Tapasztalható az egészségügyi ellátórendszer egyoldalú szemléletének hátrányai, ezért próbáljuk olyan lehetőségekről is informálni klienseinket, ahol a gyógyszeres kezelés mellett pszichoterápiás segítséget is nyújtanak Egyéb eredmények Az Ökumenikus Segélyszervezet Szenvedélybetegek Nappali Intézménye szakértői munkát végez a NDI „Szociális szolgáltatások modernizációja központi és területi stratégiai tervezési kapacitások megerősítése, szociálpolitikai döntések megalapozása” című TÁMOP – 5.4.1/08/1 projektjében amely hozzájárul a Nemzeti Drogstratégia kezelés, ellátás és ártalomcsökkentés területére vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításához. Karácsony 2010. december 20-tól négy napos szeretetvendégséget rendezett a Segélyszervezet. A program alatt 4000 adag meleg ételt osztottak ki a segélyszervezet munkatársai. Megjelenés, PR A karácsonyi ételosztást számos televízió és rádió csatorna kísérte figyelemmel, köztük az RTL Klub, Duna TV, Kossuth Rádió.




Pályázat Kiíró: Fővárosi Önkormányzat Időszak: 2010.09.01-2011.08.31. Összeg: 2.000.000 Ft Téma: Drogfogyasztás visszaszorítása Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Időszak: 2010.03.01-2010.07.30. Összeg: 850.000 Ft Téma: Intézményi feltételek javítása

Budapest, XXIII., Soroksári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1238 Budapest, Grassalkovich u. 104., Tel: (+36)1 286 1059, e-mail: [email protected]

Célkitűzések A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat elsődleges célja a törvényben előírt feladatok adekvát teljesítése, az egyén, illetve a családok működőképességének megőrzése, valamint e képesség helyreállítása. A Családsegítő Szolgálat működésében az önkéntesség, a nyitottság és az együttműködő, támogató kapcsolat kialakításának elve a meghatározó. Az Ökumenikus Segélyszervezet intézménye az egyén és a család társadalmi működőképességének megőrzését, illetve e képességek helyreállítását igyekszik elősegíteni. A cél elérésének módja A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásai ingyenesek. Komplex ellátás keretében szociális munkás, jogász, pszichológus segíti az ügyfeleket abban, hogy hozott problémáik megoldódjanak. Az intézmény speciális segítségnyújtási formája az adósságkezelési tanácsadás, melynek célja, hogy a családok, egyének képesek legyenek megtartani lakásukat, megakadályozva ezzel teljes szociális ellehetetlenülésüket. A Segélyszervezet támogatást nyújt a munkanélkülieknek, rendszeres szociális segélyben részesülőknek a munkakeresésben, a munkahely megtartásában, szociális ügyeik intézésében, valamint természetbeni adományokkal (ruha, könyv, bútor) is megkönnyíti mindennapi életüket. A célok elérésében fontos szerepet játszik, hogy az intézmény munkatársai jelen legyenek, részt vegyenek konferenciákon, a szakmai előmenetelt, hatékonyságot segítő továbbképzéseken. Célcsoport Az intézmény szolgáltatásainak egy része, az önkéntesség elve szerint, bármely XXIII. kerületben élő lakos számára igénybe vehető. A Segélyszervezet munkatársai a társintézmények, szomszédok jelzései alapján felkeresik a rászorulókat és felajánlják szolgáltatásaikat az érintetteknek. A Gyermekjóléti Szolgálat feladata elsősorban a kerültben élő veszélyeztetett gyermekek (18 éves korig) és családjaik figyelemmel kísérése, veszélyeztetettségük megszüntetése. 51. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



A Családsegítő Szolgálat a következő problémacsoportokkal foglalkozik: a tartósan munka nélkül lévők, munkanélküli ellátásokra már nem jogosultak, az önkormányzattól rendszeres szociális segélyben részesülők és a díjhátralékot felhalmozók csoportja. A fenti csoportokba tarozókat törvény kötelezi a Szolgálattal való szoros együttműködésre. Ellátottak száma A Családsegítő Szolgálat 3119 esetben nyújtott segítséget 2010-ben. Ingyenes jogi tanácsadásra 210 esetben került sor, a pszichológiai tanácsadás kertében pedig 188 esetben segített az Ökumenikus Segélyszervezet. 2010. január 01-jétől 2010. december 31.-ig a Soroksári Családsegítő Szolgálatunk nyilvántartása szerint 79 fő aktív korú rendszeres szociális segélyezett szerepelt. Napjaink egyik legégetőbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentős részben a gazdasági szektorok átalakulásának a gyorsan változó munkaerő-piaci viszonyainak a következménye. A szakképzetlen munkavállalók, továbbá a gazdaság által már nem keresett szakképzettséggel rendelkezők sajnos kiszorulnak a munkaerőpiacról, és egyre jelentősebb arányban válnak a segélyezési rendszer alanyaivá. 2010. január 1-jétől több fajta együttműködési kötelezettséget tartalmaznak az új szabályok. Az új szabályok szerint a megelőző együttműködés most már csak a munkaügyi kirendeltségnél teljesíthető. A Gyermekjóléti Szolgálatnál a tavalyi évhez képest az alapellátásban gondozott gyermekek száma kis mértékben emelkedett, a védelembe vett gyermekek száma nem változott. Az ellátásokba kerülések okai közül legjelentősebbek az iskolai hiányzások, a családi konfliktusok, valamint a szülői elhanyagolás. Továbbra is növekvő tendenciát mutat a tanulási és magatartászavarokkal a Szolgálathoz fordulók, illetve fordítottak aránya. Kiugróan megnövekedett az iskolai mulasztások okán a Szolgálathoz érkező jelzések száma, ami egyrészt a 2010 augusztusában hatályba lépő LXVI Tv. egyik következménye. Sajnos sok esetben az a tapasztalat, hogy nem kielégítő a kommunikáció a szülők-gyermek-oktatási intézmény viszonyában. Az átmeneti nevelésbe vett gyermekek esetében nem tapasztalható jelentős változás. Sajnos általános tendencia, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat törvényben előírt kötelezettségének eleget téve családgondozást folytat a visszahelyezés érdekében, ám a család körülményei, életvitele általában nem változik olyan mértékben pozitív irányba, hogy a visszagondozás sikeres legyen. A Szolgálat – együttműködés esetén – a gyermek és szülei közti kapcsolattartás létrejöttében, annak rendszeressé és mindkét fél számára elfogadhatóvá tételében tud általában segíteni. A Gyermekjóléti Szolgálatnak működése során megítélésünk és a visszajelzések alapján sikerült egy szolgáltatás alapú, a kihívásokra jól reagáló szakmai egységgé fejlődni, ahol az igénybevevők nem stigmatizálódnak és a közös elvárások mentén többnyire együttműködők.




2010. évben azt tapasztaltuk, hogy az előző évhez képest megnövekedett a szabálysértést és bűncselekményt elkövető gyermek ill. fiatalkorúak aránya. Többnyire a fenti cselekményt megvalósító magatartás már nem a lopás, hanem a rongálás és garázdaság, nem egy esetben testi sértés. Az ez ügyben megkeresett családok és az elkövető gyermekek esetében megállapítható, hogy a problémák többnyire évek óta húzódnak, rendkívül súlyos és összetett esetekkel találkozunk. Mind az a fenti táblázatból is kiderül a családokkal alapellátás keretében történő rendszeres kapcsolattartás – vagy súlyosabb problémák és nehezebb élethelyzetek és adekvát viselkedésformák kialakítása érdekében végzett erős kontrollt tartó szociális munka sem bír minden esetben visszatartó erővel. A Családsegítő Szolgálat adósságkezelési tevékenysége 2010. január 01-jétől 2010. december 31-ig a Családsegítő Szolgálatunk összesen 107 fővel, családdal kötött adósságkezelési tanácsadáson együttműködési megállapodást. A beadott kérelmek száma 108 fő, illetve család, ebből támogatást 107 család kapott. 1 család nem tudott önrészt fizetni, ezért nem kapta meg a megítélt összeget. 174 család esetében nem sikerült adósságkezelésbe bevonni a hátralékot, mert nem felelt meg a törvényben és a helyi rendeletben előírt feltételeknek, vagy nem tudta vállalni az együttműködési kötelezettségeket. 2010. 01. 01.-2010. 12. 31.-ig együttműködő 107 családból 58 család új, első alkalommal vettek részt adósságkezelési tanácsadáson, 36 család már kapott előzőleg is támogatást, már második alkalommal vettek részt adósságkezelési tanácsadáson, 8 család harmadik alkalommal, 5 pedig már a negyedik alkalommal lett bevonva és kapta meg a támogatást. A kezelt adósság 2010.01.01. - 2010. 12. 31.-ig 21.366.211-Ft volt. Ebből az önkormányzati támogatás adósságkezelés keretében 14.212.784-Ft, az egy főre jutó támogatás 2010. évben pedig 132.829-Ft volt. Lakásfenntartási támogatás adósságkezelési szolgáltatás keretében átlagban 54 családnak lett megállapítva 2.899.000-Ft összegben. Az együttműködés ideje alatt jogosultak erre a szolgáltatásra. 2010-ben több esetben is meg kellett hosszabbítani az együttműködésünket még hat hónappal, az ügyfelek önhibájukon kívül nem tudták hat hónap alatt teljesíteni a vállalt feltételeket. Hálózat - Alapítványi támogatásra (víz-csatorna, szemétszállítás) díjhátralék 32 esetben nyújtottunk be pályázatot, az összes hátralék 5.675.513 Ft volt – ebből Alapítványi támogatás 3.112.446 Ft. Ehhez az önrészt, 2.563.067 Ft-ot önkormányzati támogatásként (adósságkezelés) kapták meg az ügyfeleink. 2010-ben a Családsegítő Szolgálatunknak lehetősége nyílt áramhátralékra az ELMŰ-höz krízistámogatásra pályázatot beadni. Összesen 86 család részére 2.899.800 Ft-tal tudtunk a kerületünkben halmozottan hátrányos helyzetű családokon segíteni. Összesen 2010-ben a Családsegítő Szolgálatunk 29.941.524 Ft lakhatással összefüggő hátralékot kezelt. Ebből a támogatás adósságkezelés és különböző pályázati lehetőséget kihasználva 22.788.097 Ft volt, plusz adósságkezelési szolgáltatás keretében 2.899.800 Ft lakásfenntartási támogatást is kaptak az ügyfelek. Gyermekjóléti Szolgálatunknál 2010-ben 3 főállású családgondozó dolgozott: 2 fő szociális munkás és egy szociálpolitikus. A Családsegítő Szolgálatnál három fő főállású kolléga dolgozik, terveink szerint amennyiben az Önkormányzat emeli az ellátásért folyósított




összeget úgy a korábban megszokott színvonalas működés fenntartása mellett, a gördülékenyebb ügymenet érdekében még egy fő családgondozót szeretnénk foglalkoztatni. A Gyermekjóléti Szolgálat a különböző gondozási formák keretében megjelenők és az egyszeri segítséget kérők számára az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: segítő beszélgetés, információnyújtás, a hivatalos ügyek intézésének segítése, ellátáshoz juttatás, szakvélemények beszerzése, konzultáció, más szakember által nyújtott szolgáltatások megszervezése, a család otthonában történő meglátogatása, krízisintervenció, jogi segítségnyújtás, pszichológiai konzultáció vagy terápia biztosítása, esetmegbeszélések összehívása, felülvizsgálati, védelembe vételi, elhelyezési tárgyalásokon való részvétel. Együttműködés a) Intézményekkel Gyermekjóléti Szolgálatunk változatlanul jó kapcsolatot tart fenn, a Gyámhatósággal, a Gyámhivatallal. Továbbra is fontosnak tartjuk a védőnői szolgálat tevékenységét a problémák korai észlelése és adekvát kezelése tekintetében. Együttműködésükkel, és kapcsolat rendszeres fenntartásával, a gyermekek veszélyeztetettsége korábban felismerhető – ideális esetben összehangolt csapatmunkával a súlyos problémák kialakulása megelőzhető. A kritikus esetekben nagy jelentőségűnek tartjuk továbbá az esetkonferenciák összehívását, az együtt elkészített összehangolt cselekvési terv – határidőkkel és a tevékenységek végrehajtásáért felelős személy megnevezésével – a segítő kapcsolat minden résztvevőjének konkrét iránymutatást ad a problémák hatékony megoldásában. Szolgálatunk kapcsolata változatlanul jó a kijelölt módszertani központtal, ill. a központ ellátási területén működő Gyermekjóléti Szolgálatokkal. A Családsegítő Szolgálat jó kapcsolatot alakított ki a helyi önkormányzattal, a közhasznú foglakoztatási csoporttal, az illetékes munkaügyi központtal és az ifjúsági irodával. Az adósságkezelésben részt vevő ügyfelek érdekében szoros az együttműködés a közműszolgáltatókkal. Itt is hangsúlyozni kell a személyes kapcsolatok fontosságát, hiszen a gondozási folyamat során különös jelentőséget kell kapnia a problémák interdiszciplináris megközelítésének és a komplex kezelési mód érvényesítésének. b) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok A Bugyi Református Egyházközséggel változatlanul jó kapcsolatot tart fenn az Ökumenikus Segélyszervezet. 2010-ben a gyülekezeti tagok adományokat, ruhákat gyűjtöttek folyamatosan, melyet felajánlottak az intézménynek. A soroksári egyházakkal ugyancsak folyamatos és jó a kapcsolat. Az év folyamán a Béres Rt. felajánlásának köszönhetően 320 Béres Cseppet tudtak kiosztani a Segélyszervezet munkatársai 130 egészségügyi szempontból rászorult (beteg v. idős emberek) számára. További 2x160 db Béres Cseppet adtak át az Evangélikus Egyházközösség és a Mozgássérültek Egyesülete részére. c) Önkéntesek A magánembereken túl a helyi nyugdíjasklub és a mozgássérült egyesület tagjai közül jelentkeztek alkalmanként karitatív munkára. Karácsony A Családsegítő Szolgálat a rászorulók számára nagyértékű karácsonyi csomagot állított össze, és osztott ki. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet EU-élelmiszersegély programja segítségével – a soroksári Önkormányzattal szoros és példaértékű együttműködésben rászoruló családok számára 7358 tartós élelmiszereket tartalmazó csomagot osztott ki.




Sajnos az intézményhez segítségért forduló, rászoruló családok száma évről-évre növekvő tendenciát mutat. A Családsegítő Szolgálat lehetőségeihez mérten próbálja enyhíteni a kerületben élő családok gondjait. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Budapest XXIII. kerületi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata 2010-ben, a természetbeni adományozást is beleértve, összesen mintegy 14.027 alkalommal segített a rászorulókon.

Gyula, Szociális Központ 5700 Gyula, Zrínyi Tér 2; Telefon: (+36 66) 562 740; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Gyulai Szociális Központ alapvető célkitűzése a 2010-es évre, hogy szakmailag magas színvonalon, és a rászorulók által elismert, gazdálkodását tekintve kiegyensúlyozott, kapcsolatrendszerében sokszínű és korrekt intézményként működjön. További célkitűzés volt a Központ minél kedvezőbb elfogadtatása a lakossággal. Szakmai egységek tekintetében A Hajléktalanok Nappali Melegedője biztosítani kívánja a törvény által előírt szakmai elvárásokat, és lehetőség szerint bővíteni a tárgyi feltételeket. A hajléktalanok számára kiszámítható, jó minőségű szolgáltatások nyújtásával, felkészült szakmai stábbal áll a rászorulók rendelkezésére. A Hajléktalanok Utcai Szociális Szolgálatának célja az ellátatlan, az intézményes ellátással szemben bizalmatlan, utcán tartózkodó egyének, csoportok szociális és mentális segítése. A Hajléktalanok Éjjeli Menedékhelye lehetőségéhez képest biztosítja a fedél nélkül maradt emberek éjszakai pihenését, télen a megfagyás, kihűlés elkerülése a legfontosabb cél. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása biztosítja a rászorulók életkörülményeinek rendezéséig a nyugodt környezetet. Az egy év alatt, amíg itt tartózkodhatnak, megállapodás szerint előtakarékosságot kell folytatniuk, ezzel is segítve életük újra kezdését.

• • • • •

A cél elérésének módja • Egyéni esetkezelés – hivatalos ügyek intézésének segítése, az intézményből történő továbblépéshez nyújtott személyre szabott segítség Szociális csoportmunka Közösségi szociális munka: a családi és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése Intézményen belüli közösségi élet szervezése Utcai szociális munka Nappali Melegedőben krízis időszakban hosszabbított nyitva tartás




Célcsoport A Nappali Melegedő Gyula város közigazgatási területén, valamint a kistérségben élő hajléktalanok nappali ellátását vállalja. A rászorulók, akik rendelkeznek tüdőszűrő-lelettel, illetve megfelelő egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolással, teljes nyitvatartási időben igénybe vehetik a szolgáltatásokat. Akik még nem rendelkeznek orvosi igazolással, azok csak étkezés, tisztálkodás és az ügyintézés idejére vehetik igénybe a Segélyszervezet intézményét. A melegedőhöz kötődő utcai munka azokat próbálja felkarolni, akik ugyan hajléktalanok, de nem keresik fel az intézményt különböző okoknál fogva, vagy nem rendelkeznek a fent felsorolt feltételekkel. Létszám A Nappali Melegedő 40 hajléktalan ellátására kapott működési engedélyt. A városban nincs másik nappali melegedő. A Magyar Államkincstár engedélyével az intézmény napi 90 fő számára biztosít fürdési lehetőséget, szappannal, samponnal, borotvával, törülközővel, szükség szerint tiszta ruhával. A hét minden napján van lehetőség mosásra. A rászorulók naponta kapnak élelmiszert (konzervek, tasakos leves, tea, kenyér, stb.). Az Éjszakai Menedékhely 24 hajléktalan ellátására kapott határozatlan idejű működési engedélyt. A téli krízis időszakban a 24 férőhelyet sokszor kellett pótágyakkal kiegészíteni. A rászorulók számára tiszta ágyneműt, étkezési, fürdési, lehetőséget biztosít az Ökumenikus Segélyszervezet, illetve közösségi alkalmakat szervez az idő hasznos eltöltésére. Az Átmeneti Szálló 16 hajléktalan személy befogadására alkalmas, 2-4 ágyas szobákban tartózkodhatnak életvitelszerűen. Az intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik. A szakterületek között az átjárhatóság maximálisan biztosítva van. Együttműködés a) Intézményekkel A Központ 2006 áprilisában ellátási szerződést kötött a Gyula és Környéke Többcélú Kistérségi Társulással, így az intézmény szolgáltatásait Elek, Kétegyháza, Lőkösháza, Szabadkígyós és Újkígyós településen élő hajléktalan személyek is igénybe vehetik. A központ napi kapcsolatban áll a város szociális intézményrendszerével, a civil és önkormányzati szervekkel egyaránt. Az önkormányzat Családvédelmi és Egészségügyi Osztályával formálisan és informálisan is jó a kapcsolat. Ez elmondható a gyámhivatallal kapcsolatban is. A kétegyházi valamint az eleki családsegítőt több zsáknyi ruhaadományban részesítette az Ökumenikus Segélyszervezet Gyulai Szociális Központja. A Cinka Panna utcai és a németvárosi idősek klubjának nagy mennyiségű élelmiszer adománnyal, a kistérségben élő rászorulókat ruhaneművel és élelmiszerrel támogatta a Szociális Központ. A gyulai tanyavilágban élőknek (körülbelül 10 család) élelmiszercsomagokat, a Magvető Iskolának gyermekruhákat juttatott a Segélyszervezet. b) Egyházi gyülekezeti kapcsolatok A református gyülekezettel a legszorosabb az intézmény kapcsolata, ezen belül a gyülekezethez tartozó csoportokkal (nőszövetség), személyekkel is. Az általuk szervezett „Szeretet Híd” elnevezésű országos szintű segítő akcióban a hajléktalan klienseinket is bevonták. Az evangélikus gyülekezet és a római katolikus egyházközség Karitász csoportja is rendszeresen juttat adományokat az intézménybe. 2010-ben a baptista gyülekezettel is szorosabbá vált a kapcsolat, rendszeres ruhaadományokkal támogatják az intézményt. Az




együttműködés kölcsönös, hiszen nagyobb tételek esetén az Ökumenikus Segélyszervezet is rajtuk keresztül juttat el felajánlásokat még több rászorulóhoz. c) Önkéntesek 2010-ben Gyula város rászorulói részére az EU élelmiszersegély-program keretében mintegy 4500 családnak osztott a Központ élelmiszert. A Szent István Egyetem szociális munkás hallgatói önkéntes munkával járultak hozzá a segélyprogramhoz. A csomagok tartalma 12 kg tartós élelmiszer volt. Visszatekintés A Központ célkitűzései tekintetében jó irányba halad. Szolgáltatásainak szakmai színvonala jelentősen emelkedett, melyet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és Békés Megye Módszertani Központja, valamint a Dél-alföldi Régió Módszertani Központja által tartott ellenőrzések jegyzőkönyvei támasztanak alá. A gazdálkodás kiegyensúlyozottá vált. Egyéb eredmények Az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai segítségével elérte, hogy a városban élő hajléktalanok ruházata elfogadható állapotú legyen. A lakosság megítélése jelentősen javult a Szociális Központ városi jelenlétével kapcsolatosan. Az önkormányzat szociális bizottsága év végi záróülésén megköszönte a Gyulai Szociális Központ áldozatos munkáját. Fontos eredmény a Gyulai Szociális Központ életében, hogy ismét lehetőséget biztosít az egyetem hallgatóinak terepgyakorlatra. Karácsony December 3-án klubdélutánt rendezett a Segélyszervezet a Nappali Melegedőn, és mikuláscsomagot kaptak a gondozottak. Karácsony napján, valamint az ünnepet megelőző és követő napokon több alkalommal szervezett az intézmény melegétel-osztást a rászorulóknak. A Nappali Melegedőben december 23-án délután karácsonyi ünnepség (karácsonyfa állítás és ajándékosztás) volt, melyen katolikus mise hangzott el. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gyulai Szervezete ajándékcsomagot osztott szét. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából élelmiszeradományt és tisztasági felszerelést kaptak az ünnepség résztvevői. Az ünnepségen szendvicset és üdítőitalt fogyaszthattak a jelenlévők. Gerhard Stengel jóvoltából édesség csomag is került a fa alá. December 23-án meleg vacsorát kaptak a rászorulók, melyet Gerhard Stengel és segítői támogattak. December 24-25-26-án újabb 50-50 adag melegételt osztottak ki a Segélyszervezet munkatársai a lakóknak. December 31-én a Segélyszervezet meleg ebédet osztott, amelyet a Surinás cukrászda süteménnyel egészített ki. Újév első napján szintén 50 adag meleg ételt kaptak az intézmény lakói. Több gyulai vállalkozó és család támogatta adományaival a karácsonyi és az óévbúcsúztató ünnepségeket, ezzel segítve a rászorultakat. Megjelenés, PR A második félévben a Békés Megyei Hírlap és a Gyulai Hírlap is írt a Szociális Központról, majd a megyei sugárzású Csaba Televízió munkatársai készítettek képes beszámolót az intézmény munkájáról. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Gyulai Szociális Központja a 2008-as évben több mint 32.200 alkalommal segített a rászorulókon.




Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Hajléktalanokért Közalapítvány 2009.11. 01.-2010.05.31. 100.000 Ft Hajléktalan-ellátó intézmények támogatása


Hajléktalanokért Közalapítvány 2010.04. 01.-2010.07.31. 866.000 Ft Tárgyi feltételek javítása eszközbeszerzéssel


Hajléktalanokért Közalapítvány 2010.11.01.-2011.04.30. 1.407.000 Ft Utcai Szociális Munka


Hajléktalanokért Közalapítvány 2010.02.01.-2010.03.31. 252 000Ft Krízis férőhelyek támogatása (Éjjeli menedékhely)


Hajléktalanokért Közalapítvány 2010.11. 01.-2011.03.31. 623.000 Ft Közterületeken élők étkeztetése

Budapest XXIII. Soroksári Szenvedélybetegek Intézménye és Soroksári Addiktológiai Centrum

Nappali

1238 Budapest, Grassalkovich u. 104.; Tel: (+36) 1 287 3863; e-mail: [email protected]

Célkitűzés Az intézmény alapvető célja komplex szakmai segítséget nyújtani a szenvedélybetegséggel küzdőknek és hozzátartozóiknak. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének széleskörű szolgáltatásai kiegészülnek pharmakoterápiás kezeléssel. A Centrum programja alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő. A harmadlagos prevenció rendszerében, amelybe az ártalomcsökkentés illeszkedik, az intézmény szeretné elérni, hogy a kialakult betegség kevesebb kárral járjon az egyén és a társadalom számára, minimalizálni a szerhasználatból eredő kockázati tényezőket, veszélyeket. A társadalmi reintegráció nem csak a kábítószertől való mentességet jelenti, hanem a teljes értékű életvezetés kialakítását, az erre való törekvést. Cél a szenvedélybetegek képességeik szerinti legoptimálisabb fizikai, pszichés, szociális szintre való visszaállítása, melynek eredményeként képesek lesznek a munka világába való visszailleszkedésre és szabadidejük hasznosabb eltöltésére. Az intézmény nagy hangsúlyt helyez a segítségnyújtási folyamatban arra, hogy a kliensek képessé váljanak problémáik felismerésére, megoldására, szorongásaik 58. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



kezelésére. Beilleszkedjenek a közösségbe, kapcsolatokat alakítsanak ki, vagy építsenek újra, növeljék felelősségtudatukat, probléma megoldási képességüket. A célok között szerepel az olyan ismeretek átadása is, amelyek különböző alternatívákat és azok következményeit mutatják be, amelytől a fiatalok és családjaik berögzült egészségtelen szokásaiban változás várható. Konkrét célok Az intézményt felkereső valamennyi drogproblémával küzdő fiatalnak és hozzátartozóinak segítséget tud nyújtani. Komplex segítséget adni azoknak, akiknek mindennapi életvitelében problémát okoz bármilyen szerhasználat, vagy viselkedési addikció, akár a „függő” személyről van szó, akár hozzátartozójáról. A problémáktól függően minden szintéren megelőzni, kezelni a kialakult problémát és segíteni a reintegrációt. További konkrét cél az ártalomcsökkentés elvein belül minimalizálni a szerhasználatból adódó veszélyeztetettséget, kockázati tényezőket. A cél elérésének módja A szenvedélybetegség által kialakult problémák kezelése több szinten lehetséges. A kapcsolatfelvétel kezdeti fázisában nem alapfeltétel a kliens drogmentessége. 1. Bio-pszicho-szociális, előzetes állapotfelmérés, diagnózis felállítás a drogfogyasztó első megjelenésekor. 2. Pharmakoterápiás kezelés 3. Pszichoterápiás kezelés, egyéni esetvezetés, figyelemmel kísérés. A hatékony drogaddikció-kezelés elképzelhetetlen folyamatos pszichoterápiás támogatás nélkül. 3.1 Szupportív pszichoterápia 3.2 Pár- és családterápia 3.3 Csoportok Szupportív terápiás csoport: az önorvoslás elősegítése, a feszültségekkel terhes lelki állapot megszüntetése, a negatív érzelmek feldolgozása, másrészről a személyes hatékonyság, a belső erőforrások optimális kihasználása. Szülő, hozzátartozói csoport: szakmai támogatást adni krízishelyzetekben, valamint egy olyan közösség jöjjön létre, ahol a résztvevők szégyenérzet nélkül beszélhessenek problémáikról, és megértésre találjanak egy biztonságot nyújtó csoportban. Szocioterápiás csoport: Szerhasználó fiatalok számára kétheti rendszerességgel csoportfoglalkozások. Visszaesés megelőzés: a visszaesés egy folyamat, ennek megelőzésére tartunk igény szerint beszélgetéseket, csoportot. Önismereti csoport: képességek, készségek, önfelfedezés, énkép kialakítása, megnyilvánulás mások előtt. 4. „Elterelő” kezelések mindhárom formájára jogosult az intézmény - megelőző-felvilágosító szolgáltatás: leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó, kialakulatlan énképpel rendelkező kamaszoknak igyekszik segítséget nyújtani a felnőtté válás kérdéseiben, aktuális problémák feltérképezésével, melyben a kábítószer használat is megjelenik. Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszichoedukációs csoportok segítenek.




- kábítószer-függőséget gyógyító kezelés: a metadon és suboxone szubsztitúciós ill. detoxikációs kezeléshez kapcsolódva szükség szerint pszichológusi ill. pszichiátriai kezelés kapcsolódik, - egyéb más szolgáltatás: az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszichoedukációs csoportok segítenek. 5. Szociális információnyújtás, tanácsadás A szenvedélybetegség által kialakult szociális, egzisztenciális problémák rendezése elengedhetetlen. Nagyon gyakran a szociális háttér megnyugtató rendezésén múlik, vagy bukik a kezelés eredményessége. A függőség kialakulása révén létrejött további problémák ezen alapvető szükségletek kielégítése nélkül nehézkesek. Az Intézmény információs bázisa a lakhatással, munkakereséssel, pálya-, és iskolaválasztással, szociális ügyekkel, jogi információkkal, egyéb társintézmények elérhetőségével kíván a segítséget kérők rendelkezésére állni. 6. Adományok A központ minden nap krízisélelmet biztosít helyben fogyasztásra, valamint meleg, vagy hideg folyadékot, vitamint, szőlőcukrot. Az arra rászorulóknak adománycsomagot tud juttatni, alapvető háztartási élelmiszerekkel, konzervekkel. Rászoruló kliensei részére a téli krízis időszakban meleg ruhát biztosított. 7. Jogi segítségnyújtás Célcsoport Célcsoport a régióban élő, 18. életévüket betöltött, szenvedélybetegségben szenvedők. Kiemelt célcsoport az ópiátfüggő populáció. Az intézmény ezen kívül fogad egyéb szerhasználókat is (pl.: stimuláns, hallucinogén, stb.) valamint viselkedés addikcióban szenvedő (pl.: játékszenvedély, online) embereket. Létszám A szubsztitúciós kezelésben ellátottak létszáma 255 fő volt 2010-ben ebből új eset 46 fő, ez 55862 kliens-találkozást jelent éves szinten. A Szenvedélybetegek Nappali Intézményének szolgáltatásait 90 fő veszi igénybe naponta, ez havonta mintegy 1800 főt jelent. Járóbeteg ellátásban naponta 60 fő részesül. A pszichoterápiába bevont kliensek száma az igényeknek megfelelően növekszik. Egyéb megkeresés hozzávetőlegesen (telefonon és/vagy személyesen): 100 fő. Megelőző – felvilágosító szolgáltatást (elterelést) 62 fő vette igénybe 2010-ben. Együttműködés a) intézményekkel Az intézmény napi kapcsolatot tart fenn a XXIII. kerületi Önkormányzattal, az együttműködés eredményeképp 2007. január 01.-től ellátási szerződés jött létre a két intézmény között. Szoros kapcsolatot tart fenn a Fővárosi Önkormányzat Nyírő Gyula Kórházának Drogambulanciájával, ill. a MÁTRIX Egyesülettel, az ARTÉRA Alapítvánnyal, a Megálló Csoport Alapítvánnyal. Együttműködik és szinte napi kapcsolatban áll a hasonló feladatot ellátó, szenvedélybetegekkel foglalkozó intézményekkel, kórházakkal, rehabilitációs otthonokkal, egyéb szolgáltatókkal. Továbbá rendszeres a kapcsolat a Pártfogó Felügyelet




munkatársaival. Centrumunk továbbra is együttműködik az Országos Epidemiológiai Központtal. Jó a kapcsolat a kerület egészségügyi intézményeivel is. A munkatársak rendszeresen részt vesznek szakmai konferenciákon. Visszatekintés Az Addiktológiai Centrum a sikeres pályázatoknak és a 2009. január 01.-től megkötött OEP szerződésnek köszönhetően emelni tudta a szolgáltatások színvonalát, és növelni tudta a kliensszámot. Az infrastrukturális fejlesztéssel megnőtt az egyéb szolgáltatások igénybevétele is. Fejleszteni tudta a szabadidős tevékenységek eszköztárát, valamint új irodai gépek beszerzésére került sor. Számítógépes hálózat kiépítése kezdődött meg, (melynek köszönhetően a kliensek részére is lehetséges a számítógéphasználat-internethozzáférés). A mindennapos, helyben fogyasztható állandó krízisélelem, vitamin, szőlőcukor, meleg és hideg folyadék fogyasztásának lehetősége mellett, több ízben tudott adománycsomagokat kiosztani, amelybe a mindennapi életvitelhez szükséges alapvető élelmiszerek kerültek. Emellett felnőtt és gyermekruhát osztott ki az arra rászorulóknak. Az Országos Epidemiológiai Intézettel kötött együttműködés keretein belül lehetőség nyílt kliensek nagy részét HIV és Hepatitisz tekintetében ismét szűrni. A fejlesztések lehetővé tették a munkatársaknak a gyorsabb, hatékonyabb szakmai segítségnyújtást. Az intézmény a 2010-es évben is gyakorlati helyként szolgált szociális munkás hallgatók részére. A szolgáltatás zökkenőmentes biztosítása érdekében a XXIII. kerületi Önkormányzattal 2007. január 01.-vel életbe lépett az ellátási szerződés, ez azóta folyamatos. Minősítés Az elmúlt időszakban az intézmény több szakmai ellenőrzésen felelt meg. Az ÁNTSZ, a Magyar Államkincstár, BRFK, valamint a főgyógyszerészeti ellenőrzés a várakozásoknak megfelelően mindent rendben talált. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Projekt:

SZMM 2009.06.01-2010. 06.15. 2 500 000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum szolgáltatásainak működtetése

szubsztitúciós

kezelést

biztosító

Kiíró: Időszak: Összeg: Projekt:

SZMM 2009.06.01-2010. 06.15. 3 500 000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programjának komplex támogatása


NDI 2010. 01. 01.-2011. 12. 31. 1 534 000Ft Elterelés





SZMM 2010. 07. 01. – 2011. 06. 30. 4 000 000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programjának komplex támogatása


SZMM 2010. 07. 01. – 2011. 06. 30. 7 122 860 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum szubsztitúciós kezelést biztosító szolgáltatásainak működtetése


SZMM 2010. 03. 01. – 2010. 07. 31. 1 000 000 Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum Intézményének informatikai fejlesztése


Budapest Főváros Önkormányzata 2010.01.01-2010.12.31. 1 250 000Ft A Soroksári Addiktológiai Centrum alacsonyküszöbű, ártalomcsökkentő programjainak tovább működtetése

és

Szenvedélybetegek

Nappali

Orosháza, Családok Átmeneti Otthona 5900 Orosháza, Mikszáth Kálmán u. 2.; (+36 68) 512 700; e-mail: [email protected]

Célkitűzés A Segélyszervezet által működtetett családok átmeneti otthona olyan bentlakásos intézmény, amely alapellátás keretében biztosítja a gyermekek és szüleik számára az átmeneti gondozást. Azok a családok számíthatnak erre a segítő ellátásra, akik otthontalanná váltak, nemre, fajra, felekezetre való tekintet nélkül. Célcsoport Az intézményben elhelyezett családok, egyedülálló fiatal anyák is legtöbbször a fenti okok miatt kérik a felvételüket. Az ellátást kérők az okok gyakorisága szerint: - potenciálisan hajléktalan léttel fenyegetett családok, a közműtartozások miatt saját lakásukat vagy albérletüket elhagyók, - brutális, agresszív családi vagy élettársi kapcsolatból menekülő gyermekes nők, - családi környezete, szociális problémái, bántalmazás, volt állami gondozottság miatt, krízishelyzetbe került fiatal anyák, terhes nők. A Segélyszervezet a családok rászorultságát, a krízishelyzet valósságát, az összes körülmény figyelembe vételével folyamatosan vizsgálja együttműködve a terület gyermekjóléti szolgálatával, az önkormányzat szociális feladatokat ellátó e célra kijelölt és feljogosított szervezeteivel, a gyámhivatallal, gyámhatósággal, a hasonló feladatokat ellátó átmeneti otthonokkal.




A családok problémáit, krízishelyzetüket velük közösen, velük egyetértésben törekszik megoldani. A gondozási munkában nagy hangsúlyt kap a család egzisztenciális és mentálhigiénés stabilizálása, a kiköltözés lehetőségeinek végigjárása, a gyermekek érdekeinek mindenkori szem előtt tartása mellett. Tevékenység - Szükség szerinti teljes körű ellátás biztosítása: átmeneti lakhatási lehetőség 12+6 hónapra, főzési, mosási lehetőség, élelem, ruhanemű, tisztító- és tisztasági szerekkel való ellátás, gyógyszersegélyezés - A Segélyszervezet nagy hangsúlyt fektet az egyéni- és családterápiás eszközök biztosítására: beszélgetések, együttes játékok, közös rendezvények, ünnepek szervezésével - Szociális ügyintézés: információ szociális ellátásokról, információsegítő- és krízisellátó intézményekről, formanyomtatványok beszerzése, kitöltése, kérelmek hivatalos iratok szerkesztése, egészségmegőrző tanácsadás - Családgondozás: életvezetési tanácsadás, prevenció és felvilágosítás, természetes támogatóhálózat feltérképezése, gyermekek fejlesztése, jövőkép kialakítása - Pszichológiai tanácsadás: hozott lelki sérülések feldolgozása, egyéni- és csoportos terápia, nevelési tanácsadás - Fejlesztő pedagógiai munka: Kiemelt cél a gyermekek fejlesztése. Felzárkóztató foglalkozások biztosítása, egyéni foglalkozás, differenciált képességfejlesztés, korrepetálás. Az intézmény fejlesztőpedagógusa által heti rendszerességgel tartott foglalkozásoknak köszönhetően a tanulók több, mint egyharmadának javult a tanulmányi eredménye. - Jogi tanácsadás: bírósági keresetek előkészítése, rendőrségi feljelentések előkészítése, gyermek elhelyezési perek, érdekképviselet. - Munkaerő-piaci tréningek: önismereti, kommunikációs képességek fejlesztése, önéletrajz írása, állásinterjúra való felkészítés - Modell jellegű kísérleti programok, pályázatok Ellátottak száma A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona Békés megyéből, üres szoba esetén az ország más területéről 9 család számára kialakított 9 szobában összesen 38 főt tud gondozásba venni. Jelenleg 9 család, 14 felnőtt és 29 gyermek lakik az otthonban. 2010. január 1-jétől 2010. december 31-ig összesen 155 fő - 107 gyermek és 48 felnőtt kapott átmeneti segítséget.




A krízisambulancián 2010-ben a Segélyszervezet 2025 főnek nyújtott segítséget: természetbeni, jogi, pszichológusi szolgáltatás, szociális tanácsadás, munkaerőpiaci-tréning keretében. Együttműködés a.) Intézményekkel A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthona szoros kapcsolatot tart a szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézményekkel, valamint a társintézményeinkkel (Szolnok, Miskolc), CSÁO-kkal, anyaotthonokkal, krízisotthonokkal, gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal, gyámhivatalokkal, iskolai gyermekvédelmi felelősökkel, pedagógusokkal. A kapcsolattartás fontos terepe a különböző esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése. A rendőrséggel való kapcsolat eseti. Az intézményben lakó gyermekeket a város általános iskolái fogadják. A munkatársak figyelemmel kísérik a gyermekek tanulmányi eredményeit, a pedagógusokkal folyamatosan értekeznek a diákok teljesítményeiről. Az óvodás korú kis lakók a város óvodáiban kapnak elhelyezést. A város egyetlen bölcsődéjébe igény szerint fogadják az otthonban élő kicsiket. Betegség esetén – a szabad orvosválasztás alapján – 3 gyermekorvos és 1 családorvos látja el lakókat. A nagycsaládosok helyi egyesületétől sok esetben kapnak adományt a gondozottak. b.) Egyházi, gyülekezeti kapcsolatok Az evangélikus, a református és a baptista egyházakkal, gyülekezetekkel jó a kapcsolat. Az egyházi iskolában minden gyermek a vallásának megfelelően gyakorolhatja hitét. Egyéb eredmények A szociális fórumoknak, konferenciáknak, kerekasztal beszélgetéseknek, egyházi segítségnek, médiáknak köszönhetően kistérségi szinten is nagy ismertségnek örvendhet a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Orosházi Családok Átmeneti Otthona. Az alultáplált gyermekek felkutatásában és megsegítésében, illetve a gyermekek tanulmányainak, hiányzásainak nyomon követésében kiemelt partner az iskola és az óvoda. Minősítés A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Gyámhivatala az intézmény szakmai munkáját kiválónak minősítette. A Magyar Államkincstár éves szakmai ellenőrzést tartott. A vizsgálat nem tárt fel hiányosságokat az intézmény működésében. Megjelenés, PR A helyi és a megyei lapokban rendszeresen publikálnak az intézmény munkájáról, programjairól. Az Orosházi Városi Televízió több alkalommal készített összeállítást az Otthon életéről. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Orosházi Családok Átmeneti Otthona a 2010-es évben mintegy 15.000 alkalommal segített a rászorulókon.




Pályázatok Kiíró: Velux Alapítványok Időszak: 2007.11.01.-2011.10.31. Összeg: 154.000.000 Ft Téma: „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére

Szolnok, Családok Átmeneti Otthona 5000 Szolnok, Kőrösi út 1-3.; (+36) 56-210-591; [email protected]

Célkitűzések A Segélyszervezet az általa működtetett családok átmeneti otthonaiban a gyermekek és szüleik szükség szerinti teljes körű átmeneti gondozását biztosítja. Az otthonba – a szülő kérelmére – együttesen helyezhető el a gyermek és a szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani a szülőjétől. A célkitűzések között az alapszükségletek (lakhatás, élelmezés, higiénés feltételek) biztosításán túl a gyermekek részképességének fejlesztése, a szülők munkavállalásának támogatása, a biztos lakhatási feltételek elősegítése szerepel. Az Otthonban 2008-tól komplex ellátást kapnak a párkapcsolati erőszak elől menekülő édesanyák és gyermekeik. A cél elérésének módja Az intézményben élő családok társadalmi integrációját szakképzett szociális szakemberekből álló szakmai team irányítja. A családgondozók munkáját mentálhigiénés szakember, jogász, illetve mozgásterepauta, valamint gyermekpszichiáter segíti, így a rászorulók a legkomplexebb segítséget kapják meg annak érdekében, hogy a többszörösen hátrányos helyzet miatt elszenvedett hiányokat pótolni tudják és vissza tudjanak térni a társadalomba. A hatékonyabb problémamegoldás érdekében az intézmény együttműködik más intézményekkel, hatóságokkal. Célcsoport Az intézmény az ország egész területéről fogadja azokat a kiskorú gyermeket nevelő családokat, amelyek olyan összetett problémákkal küzdenek, ami miatt nem megoldott a család lakhatása, anyagi helyzete: munkanélküliség, betegség, kilakoltatás veszélye, elmaradt, kifizetetlen közüzemi számlák, azok a tényezők, ami miatt halmozottan hátrányos helyzetűvé válnak a családok. A szolgáltatás 1 évig vehető igénybe, ami 6 hónappal meghosszabbítható, illetve az iskolai tanév végéig.




Az intézmény befogadja azokat az egyszülős családokat, ahol kiskorú gyermekek nevelkednek és párkapcsolati erőszak áldoztává válnak. Náluk a gyermekek lelki bántalmazása minden esetben, a fizikai, szexuális bántalmazása 30%-ban figyelhető meg. Ezek a családok kénytelenek elhagyni otthonaikat azért, hogy a gyermekek biztonságos környezetben nevelkedhessenek. Az átmeneti és krízisellátás azoknak a családoknak nyújt hatékony támogatást, akik maguk is motiváltak a saját életük, körülményeik megváltoztatására. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a társadalomba való sikeres visszailleszkedés elősegítésére reintegrációs modellprogramot dolgozott ki. A dán Velux Alapítvány segítségével 2 lakást vásárolt a Segélyszervezet Szolnokon. Így a reintegrációs program keretében 2010-ben 4 felnőtt és 10 gyermek elhelyezése valósult meg. Ellátottak száma Jász-Nagykun-Szolnok megyében, mint ellátási forma egyedüli a Családok Átmeneti Otthona. Telt ház esetén 40 főnek tud összkomfortos elhelyezést biztosítani. 2010-ben 97 gyermek és 32 szülő részére biztosította a Segélyszervezet az otthonszerű ellátást. A Kríziskezelő Központ részben elkülönítve az Otthontól 10 fő elhelyezésére alkalmas, 3 szobával, konyha és fürdőszoba, mosókonyha használatával. A támogatott családok – 2010ben 115 fő – 30 napig vehetik igénybe a szolgáltatást, ami 30 nappal meghosszabbítható. Ez alatt az idő alatt teljes körű ellátást biztosít az intézmény a nap 24 órájában. A szakemberek (szociális munkás, mentálhigiénés szakember, jogász) a krízisintervenció minden eszközét alkalmazva támogatja a bántalmazottakat. A Segélyszervezet a dán Velux program fő célkitűzésével összhangban, egyre szélesebb körben nyújt segítséget a városban élő, hátrányos helyzetű gyermekek részére. Összesen 1769 esetben tudtak a szakemberek természetbeni, mentális, jogi segítséget nyújtani Szolnok lakosai részére. Együttműködés A Szolnoki Családok Átmeneti Otthona kiépült és jól működő kapcsolatrendszerrel rendelkezik mind Szolnok városi, mind megyei és országos szinten. - Szt Tamás Görög katolikus általános iskola tantestülete, diákjai a konfliktuskezelés hatékony módszereinek elsajátítására kialakítandó programban. - Miért Ne Alapítvány, a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik komplex megsegítése érdekében szervezett programok keretében. - A város oktatási nevelési intézményeivel együttműködve az otthonban dolgozó fejlesztőpedagógus heti rendszerességgel segíti a gyermekek részképesség- és mozgásfejlesztését. - Az Önkéntes Centrumból a gyerekek szabadidős tevékenységébe kapcsolódnak be az önkéntesek heti rendszerességgel, illetve az EU-s élelmiszeradomány kamionokról történő




lepakolásában nyújtottak nagy segítséget az intézmény számára. Ebből az adományból 10 partnerintézmény klienseinek tudtunk adni, sokszor a gyerekek és szüleik éhezését megszüntetni. - 2010-ben a Roche Magyarország Kft több alkalommal támogatta az otthonban élő gyermekeket és szüleiket. Karitatív tréning keretében 36 fő végzett felújítási, karbantartási munkálatokat az intézményben. Karácsonyra ajándékot küldtek a gyerekeknek, és egy játszószoba kialakításának anyagi feltételeit biztosították. Minősítés Az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának Szolnoki Osztálya, illetve a Szociálpolitikai és Módszertani Intézet szakmai ellenőrzése során a szakmai munkát elfogadta, megfelelőnek találta. Az önkormányzat bizottságaival, a polgármesteri hivatal szociális és egészségügyi osztályával rendszeres a kapcsolattartás, ami nagyban hozzájárul a törvényességi előírások betartásához. Advent és karácsony Az advent és a karácsony az intézmény életében fontos szerepet játszik. A Segélyszervezet Adventi kampány nyitójára minden évben meghívást kapnak az intézményben élő gyermekek és családjaik. Az Otthon karácsonyi ünnepsége mellett immár tízedik alkalommal rendezte meg a „Szeretetvendégség”-et, amely hagyománnyá vált az Otthon életében. Meghívást kaptak a régi lakók is, és a közösen elevenítették fel az intézményben töltött időt, illetve ilyenkor visszajelzést is kapnak tőlük a munkatársak az intézményben végzett munkáról. Az intézménnyel kapcsolatban álló más szakemberek is ellátogatnak ilyenkor az Otthonba. 2010-ben közel százan vettek részt az ünnepségen. A Henkel Magyarország Kft. névre szóló ajándékkal lepték meg az otthonban együtt élő gyermekeket, akik válaszlevélben rajzokkal, köszönő szavakkal viszonozták kedvességüket. Visszatekintés A működést tekintve a családok átmeneti otthonának stabil a helyzete Szolnok város szociális ellátórendszerében. Mivel a családok egyre mélyebb szegénységből érkeznek, és egyre összetettebb problémával jelentkeznek, fontos a stabil csapatmunka, amely megfelelő szakmai tudáson és tapasztalaton alapszik. Ennek érdekében képzéseken vesznek részt a munkatársak. A családok megnyugtató továbblépésére kell megoldást keresni, amelynek megvalósításához környezeti, társadalmi változások is szükségesek. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Családok Átmeneti Otthona a 2010-ben 16 581 alkalommal segített a rászorulókon.




Pályázatok Kiíró: Velux Alapítványok Időszak: 2007.11.01.-2011.10.31. Összeg: 154.000.000 Ft Téma: „Nem vagy egyedül” támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik részére Kiíró: Szociális és Munkaügyi Minisztérium Időszak: 2009. 05.01. - 2010.04.30. Összeg: 4.000.000 Ft Téma: Regionális Kríziskezelő központ Kiíró: Szolnok Város Önkormányzata Időszak: 2010. 12. 15. – 2010. 12. 31. Összeg: 100.000 Ft Téma: Eszközbeszerzés az Otthon lakóinak ellátásához

Szolnok, Addiktológiai Központ 5000 Szolnok, Tófenék út 17; (+36 56) 378 460; e-mail: [email protected]

Célkitűzés Az intézmény célja komplex segítséget nyújtani a szenvedélybetegséggel küzdőknek és hozzátartozóiknak. A hozzánk fordulók pszichiáter, addiktológus, pszichológus, jogász és szociális munkás segítségét is igénybe vehetik. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Addiktológiai Központja 2 fő ellátási forma – addiktológiai gondozás és drogbeteg ellátás – keretében látja el, főként a Jász– Nagykun–Szolnok Megyéből érkező klienseket. A Központ az addikció bármelyik formájának (alkoholizmus, bulimia, játékszenvedély, gyógyszerfüggőség) gyógyítására és egyéb pszichés betegségek kezelésére is lehetőséget biztosít. Konkrét célok Az intézmény célja az azt felkereső valamennyi drogproblémával küzdő kliensnek és hozzátartozóiknak segítséget nyújtani, komplex módon támogatni azokat, akiknek mindennapi életvitelében nehézséget, problémát okoz betegségük, szerhasználatuk, vagy viselkedési addikciójuk. Cél, hogy ne csak a függő személynek, hanem hozzátartozóinak is segítséget tudjunk nyújtani. Problémaorientáltan, minden szintéren megelőzni, kezelni a már kialakult problémát és elősegíteni a reintegrációt. A cél elérésének módja A szenvedélybetegség által kialakult problémák kezelésére több szinten van lehetőség. A kapcsolatfelvétel kezdeti fázisában nem alapfeltétel a kliens drogmentessége. 1. Bio-pszicho-szociális, előzetes állapotfelmérés, diagnózis felállítás a drogfogyasztó első megjelenésekor. 2. Pharmakoterápiás kezelés 3. Pszichoterápiás kezelés, egyéni esetvezetés, figyelemmel kísérés.




3.1 Szupportív pszichoterápia 3.2 Pár- és családterápia 4. Csoportterápia - Szupportív terápiás csoport: célja az önorvoslás elősegítése, a feszültségekkel terhes lelkiállapot megszüntetése, a negatív érzelmek feldolgozása, másrészről a személyes hatékonyság, a belső erőforrások optimális kihasználása. 5. Megelőző-felvilágosító szolgáltatás - „elterelő” kezelés Az elterelés mindhárom formáját – megelőző-felvilágosító szolgáltatást, kábítószer- és más függőséget gyógyító elterelést – igénybe vehetik a kliensek, illetve lehetőség nyílik az elterelést megelőző állapotfelmérés elvégzésére is. Az elterelés szolgáltatását a csekély mennyiséget fogyasztó szerhasználók vehetik igénybe, akik számára a hatóságok (rendőrség, ügyészség, bíróság) ezt a lehetőséget hivatalosan felajánlották. Leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó, kialakulatlan énképpel rendelkező kamaszoknak igyekszik segítséget nyújtani a felnőtté válás kérdéseiben, aktuális problémák feltérképezésével, melyben a kábítószer használat is megjelenik. Az elterelő kezelés többszintű, a kliensek igényeihez és szükségleteihez igazodik. Egyéni és csoportos formában van lehetőség elterelésre. Ezen belül önismereti és pszicho-edukációs csoportok segítenek, illetve igény szerint orvosi-, pszichológiai-, jogi konzultációk is igénybe vehetők. 6. Szociális információnyújtás, tanácsadás A szenvedélybetegség által kialakult szociális, egzisztenciális problémák rendezése elengedhetetlen a teljes gyógyulás eléréséhez. Gyakran a szociális háttér megfelelő rendezésén múlik a kezelés végső eredményessége. A függőség kialakulása révén létrejött további problémák ezen alapvető szükségletek kielégítése nélkül nehézkesek. Információt nyújt a lakhatásról, munkakeresésről, pálya-, és iskolaválasztásról, szociális ügyekről, jogi kérdésekről, illetve egyéb társintézmények elérhetőségéről. 7. Jogi segítségnyújtás Az intézmény szolgáltatásairól szórólapokon, megyei fórumokon, illetve más intézményeken (pártfogói szolgálat, háziorvosok, családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok) keresztül értesülnek a kliensek. A központ munkája során részt vesz a prevencióban is, felvilágosító, tájékoztató előadásokat tart, mivel a szerhasználók mind fiatalabb korosztályból kerülnek ki. Az intézmény szolgáltatásai térítésmentesek. Az orvosi kezelések mellett egyéni konzultációkon és csoportos foglalkozásokon is részt vehetnek az függőségben szenvedők. Célcsoport Az elterelés keretében az alkalmi szerhasználóknak, a kábítószerfüggőknek és azon szerhasználóknak segít a központ, akiknél a szerfogyasztás következtében kialakult valamilyen pszichés betegség. A kliensek főként a marihuána, ill. az amfetamin-használók közül kerülnek ki, de kisebb számban előfordul más szerabúzus is. Létszám Az intézmény forgalma folyamatosan növekszik, 2010-ben járóbeteg-ellátásban közel 350 fő részesült, a kliensek közel 3323 alkalommal vették igénybe a szolgáltatásokat. A pszichoterápiába bevont kliensek száma az igényeknek megfelelően növekszik. Az elterelésen résztvevők száma az elmúlt évben 95 fő. Egyéb megkeresés hozzávetőlegesen (telefonon és személyesen): 150 fő. Együttműködés




a.) Intézményekkel Az intézmény a Jász-Nagykun-Szolnok Megyében működő egészségügyi- és szociális intézményekkel és a hatóságokkal szoros együttműködést alakított ki a kliensek kezelése, ellátása során. Az Addiktológiai Központ által létrehozott Szakmai Hírmondót a Jász – Nagykun – Szolnok megyei egészségügyi és szociális intézmények negyedévente elektronikus úton kapnak kézhez. Az intézmény kapcsolatot tart önsegítő csoportokkal (szolnoki AA csoport) és rehabilitációs intézményekkel, illetve a Pártfogó Felügyelet munkatársaival. Részt vesz prevenciós célú előadásokon, rendezvényeken. A munkatársak rendszeresen képviselik az intézményt szakmai konferenciákon, és a helyi Kábítószer Egyeztető Fórumon. b.) Önkéntesekkel Az elmúlt évben a Szolnoki Addiktológiai Központ együttműködést alakított ki az a városban működő Önkéntes Centrummal, illetve közép-, és felsőoktatási intézmények hallgatói számára is terephelyet biztosít az intézmény. Visszatekintés Az elmúlt évben kapacitás-átcsoportosítás történt, mely alapján az Intézmény 32 óra pszichiátriai orvosi óraszám mellett, további 8 óra addiktológiai gondozási óraszámmal rendelkezik. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Addiktológiai Központja a 2010-es évben 3515 alkalommal segített a rászorulókon. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2010. 01. 01. -2010. 10. 31. 7.000.000 Ft Addiktológiai Központ működtetése


NDI 2010. 01. 01.-2010. 12. 31. 1 808 000Ft Elterelés

Szolnok, Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye 5000 Szolnok, Tófenék, út 17; (+36 56) 378 460; [email protected]

Célkitűzés A Szolnoki Pszichiátriai betegek Nappali Intézménye 2010. november 18. óta rendelkezik működési engedéllyel. Az intézmény célja és feladata az ellátást igénybevevő pszichiátriai betegek komplex pszicho-szociális rehabilitációja, a társadalomba és a korábbi vagy új közösségekbe történő visszailleszkedésének elősegítése. Ennek érdekében a kliensek részére napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez; és személyre szabott rehabilitációs programokat biztosít.




Konkrét célok Az intézménnyel együttműködési megállapodást kötött pszichiátriai betegek részére személyre szabottan komplex módon segítséget nyújtani. Célunk, hogy ne csak a pszichiátriai beteg részére, hanem a hozzátartozóinak is támogatást nyújtsunk. A cél elérésének módja Az intézmény a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik. A Segélyszervezet munkatársai kapcsolatba léptek a város szinte valamennyi szociális és egészségügyi intézményével, kialakítva egy sajátos jelzőrendszert, hogy fellelhetővé váljanak azok a személyek és családok, melyeknél a pszichiátriai betegség napi probléma. A kapcsolatrendszer eredményeként és az informális csatornákon keresztül kerül kapcsolatba a szolgálat a gondozottal. A pszichiátriai szakellátás keretében a pszichiátriai betegségekben szenvedők gyógyulását orvosok, pszichológus és szociális munkások együttműködve, komplexen segítik. A pszichiátriai szakellátás keretében önként vehetik igénybe a rászorulók a szolgáltatást, ehhez beutaló sem szükséges. Célcsoport A Pszichiátriai betegek Nappali Intézménye, 18. életévét betöltött, mentális, pszichiátriai problémával élő Jász- Nagykun- Szolnok megyei lakosoknak, illetve Jász- Nagykun Szolnok megye területén élőknek, tartózkodóknak nyújt szociális szolgáltatásokat. Létszám A Nappali Intézmény 60 fő férőhellyel kezdte meg működősét. Az elmúlt időszak alatt egyre több fő érdeklődik az intézmény által nyújtott programok, szolgáltatások után. A lakosság részére is hozzáférhető programokon egyre nagyobb számban jelennek meg hozzátartozók és érdeklődők is. Együttműködés a) Intézményekkel Az intézmény munkatársai szorosan együttműködnek a kliensek érdekében a háziorvosokkal, szakorvosokkal, szociális és egészségügyi intézményekkel. Ezen kívül együttműködési megállapodást kötött a Szolnok városi Hetényi Géza Kórház Pszichiátriai Osztályával. Ennek értelmében az intézmény egy fő munkatársa kéthetenként részt vesz a pszichiátriai osztály csoportfoglalkozásán, melyen bemutatja a betegek részére az intézmény szolgáltatásait, illetve tájékoztatást nyújt az igénybe vétel feltételeiről. b) Önkéntesekkel A Szolnoki Önkéntes Centrum által delegált önkéntesek segítik a Nappali Intézmény programjainak lebonyolítását. A gondozottak részére rendezett nyitó ünnepségen, illetve a hagyományőrző ünnepségeken 2-3 fő önkéntes színesíti zenei repertoárral a programokat. Visszatekintés 2010. június 28-án a Szolnoki Pszichiátriai betegek Nappali Intézménye megnyitása alkalmából az intézmény szakmai konferenciát rendezett a Családok Átmeneti Otthonával közösen. A konferencia célja az volt, hogy a megyében lévő szociális intézmények értesüljenek az új ellátási formáról.




A Nappali Intézmény megnyitása óta többféle csoportfoglalkozáson vehettek részt az érdeklődők: filmklub, irodalmi teaház, receptár, torna, mentálhigiénés csoport. A jó minőségű szolgáltatások növekvő látogatottságot indikálnak. A gondozottak specifikus problémáira orientálva elindítottuk szorongás kezelő tréningünket. Cél szerinti juttatások A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Szolnoki Pszichiátriai betegek Nappali Intézménye 2010-ben összesen 60 fővel kötött együttműködési megállapodást. Az intézmény 1 860 alkalommal segített a rászorulókon.

Olaszliszka, Fejlesztő Ház 3933 Olaszliszka, Szent István u. 20.; Tel.: (+36 47) 358 880 e-mail: [email protected]

Célkitűzés Olaszliszka az 1998-as árvíz és az azt követő rehabilitációs munka és mentális gondozás kapcsán került a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet figyelmének középpontjába. Olaszliszka sokrétű szociális problémával küzdő település, ahol sok a munkanélküli – a roma lakosságon belül eléri a 75 százalékot –, általános az alacsony iskolai végzettség. Az újra növekvő analfabetizmus egyre nagyobb hátrányt jelent. Számos család küzd az alkoholizmus problémájával, a gyerekek jelentős része ingerszegény környezetben nő fel, mely kihat mentális fejlődésükre is. A településen a gyermekek és felnőttek szórakozási, kulturális lehetőségei minimálisak. A régióban általános a szakemberhiány, nincs pszichológus, fejlesztőpedagógus, szociális munkás. A helyi általános iskola fenntartója a 2010-2011. tanévtől megszüntette a délutáni foglalkozásokat, csak az 1-2. évfolyamon indult napközi otthonos ellátás. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet célja, hogy Olaszliszka és a szomszédos települések szociális problémáit enyhítse. Tekintettel a településeken élő nagy számú roma lakosságra, a Segélyszervezet kiemelt figyelmet fordít ezen csoport nehézségeire, és speciális programokat működtet (helyi és regionális roma programok) a térségben. A Segélyszervet célja a roma gyerekek felzárkóztatása, korrepetálása, hogy azonos esélyekkel vehessenek részt a társadalomban, mint társaik. Cél, hogy a tanulás, tudás, mint érték, és mint kitörési lehetőség jelenjen meg a családokban. A cél elérésének módja: Egy korábbi HEFOP pályázat támogatása révén a Segélyszervezet 2006-ban Tanoda programot indított a településen élő gyermekek iskolai integrációjának sikeresebbé tétele érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt TÁMOP 3.3.5/A-08 - Tanoda programok támogatása című kiíráson a szervezet sikerrel pályázott, így 2009. december 1jétől a Tanoda program szolgáltatásai 2011-ig biztosítottá váltak. A Tanoda a következő szolgáltatásokkal nyújt komplex ellátást a településen élő gyerekek számára: - korrepetálás, készségfejlesztés, tanórán kívüli oktatás roma gyerekek részére - játszóházi, kézműves foglalkozások szervezése - továbbtanulási tanácsadás, mentori szolgáltatás, nyári szünidős programok szervezése




Célcsoport A Fejlesztő Ház a több gyermeket nevelő, szociálisan hátrányos helyzetű – elsősorban roma – családokat segíti. Ezen családokra jellemző, hogy a szociális, illetve az egyéb, a gyermekek után járó jövedelemből élnek. A családok többsége napi megélhetési gondokkal küzd. Házaik állapota rossz, lakhatási körülményeik egészségtelenek. A célcsoport kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy olyan családok, gyerekek jelentkezzenek, akik szeretnék azt, hogy a tudás, tanulás, mint érték jelenjen meg a családban. A településen a Fejlesztő Ház 2000 óta folyamatosan segíti a rászorulókat. Ennek köszönhetően a gyerek és az intézmény között olyan bizalmi kapcsolat alakult ki, hogy problémáikkal, nehézségeikkel felkeresik az intézmény munkatársait, illetve a gyerekek önkéntesen vesznek részt a szabadidős tevékenységekben. Ellátottak száma A Tanodai szolgáltatások iskola időszakban hétfőtől-péntekig 12.00-17.00 óra között vehetők igénybe, míg a szünidő ideje alatt a Fejlesztő Ház naponta 10.00 és 17.00 óra között várja a gyermekeket. A Tanoda 37 gyermek fejlesztését végzi, míg a játszóházi, kézműves foglalkozásokon 50-80 gyermek vesz részt rendszeresen. Együttműködés A Segélyszervezet a térségben folytatott munkájának köszönhetően jó kapcsolatot alakított ki a Bodrog-menti települések önkormányzataival és gyermekjóléti szolgálataival. Olaszliszkán az intézmény napi kapcsolatban áll az iskolával és az óvodával, valamint az azokat fenntartó Önkormányzattal. Finanszírozás 2009. december 1-jétől a tanoda projektet a Segélyszervezet az Európai Unió, az Európai Szociális Alap támogatásával valósítja meg. Visszatekintés A Tanoda fő feladata továbbra is a korrepetálás, képességfejlesztés. Kiscsoportos rendszerben, a felkészítő tanárokkal karöltve értek így el eredményeket a tanodás diákok. Új elemként intenzívebben folytatódik a tanodások sakk-szakköre, melynek résztvevői értékes helyezéseket szereztek kistérségi versenyeken (1-2-3. helyek). A tanulók az „órarendi” foglalkozásokon túl részt vettek kerékpáros túrán, sárospataki történelmi városnézésen. Negyedévente egészségmegőrző, mentálhigiénés foglalkozásokon tanulhatták meg a mentálhigiénés alapismereteket. A végzős diákok továbbtanulási ankéton vettek részt Sárospatakon. Valamennyi tanodai diák felvételt nyert az általa megjelölt középfokú oktatási intézménybe. Az intézmény fő feladatán túl 2010-ben is részt vett a település egészét érintő programok szervezésében, lebonyolításában is. Így két alkalommal szervezte meg a Segélyszervezet EU élelmiszer-segély akcióját, mely összességében mintegy 600 családot érintett alkalmanként. Ezen akciók révén személyes kapcsolat alakult ki a településen élők és a tanoda munkatársai között.




Az intézmény adott helyet ősszel a Református Szeretetszolgálat orvos csoportja által szervezett ingyenes szűrő és tájékoztató programnak, mely minden eddiginél sikeresebbnek bizonyult az orvosok szerint. A szervezet által működtetett Tanoda program egyértelmű eredményeket mutat fel a programban résztvevő gyermekek iskolai teljesítményében és képességeik, készségeik fejlődésében. A program bizonyította, hogy a gyerekekkel való intenzív foglalkozás hatékony segítség lehet abban, hogy felzárkózhassanak hasonló korú társaikhoz, mind tudásban, mind pedig szociális és kommunikációs készségeikben. Pályázat Kiíró: Időszak: Összeg: Téma:

NFÜ/TÁMOP 2009.12.01. - 2011.11.31. 21.496.590 HUF Tanoda program folytatása Olaszliszkán

Otthoni Szakápolási Szolgálat Az Otthoni Szakápolási Szolgálat 2010-ben az OEP által meghatározott, engedélyezett vizitszám keretein belül végezte tevékenységét. Engedélyezett vizitszám szakápolás: Teljesített vizitszám szakápolás: Engedélyezett vizitszám szakirányú terápiás szolgáltatás: (gyógytorna, fizioterápia) Teljesített vizitszám szakirányú terápiás szolgáltatás: Engedélyezett vizitszám összesen: Teljesített vizitszám összesen:

1287 664 1275 2597 2562 3255

A szolgáltatást végzők száma: 1 fő diplomás ápoló, 2 fő fizioterápiás asszisztens, 2 fő gyógytornász, 1 fő koordinátor (szakápoló). A tevékenységet az OEP által meghatározott XIII. kerületben végzi a MÖSZ, háziorvosi elrendelésre, szakorvosi javaslat alapján. A szolgáltatás nagyon népszerű a betegek körében, mert az ellátást saját lakásukon kapják. Az ellátottak általában az idősebb korosztályból vannak. A betegek ellátására elrendelhető vizitszám egyszeri alkalommal 14 vizit, ami meghosszabbítható szakorvosi javaslat alapján még egyszer 14 alkalommal. A 28 vizitet 2 hónapos határidővel kell teljesíteni. Krónikus sebek ellátása esetén, ha kimerítette a beteg az éves 56 vizitre szóló keretet, akkor méltányossági kérelemmel fordul háziorvosa az OEP felé, az ellátás meghosszabbításának engedélyezéséhez. A betegek elégedettek a MÖSZ munkájával, ha ismételten szükségük van ellátásra, telefonon megkeresik az őket ellátó szakdolgozót.




Gyógyszer-segélyezés A program a rászorulók gyógyszereinek, gyógyászati segédeszközeinek (pl. vérnyomásmérő, gyógycipő, kötszer) megvásárlásához nyújtott segítséget. Hozzájárult gyógyszervásárláshoz, gyógyászati segédeszköz vásárláshoz, műtéti, illetve kórházi kezelési költségek kiegészítéséhez. A Béres Alapítvány jóvoltából a szervezet 7.000 üveg Béres Cseppet továbbított mintegy 1.750 rászoruló felé. 2010-ben több mint 2.500 esetben nyújtott támogatást a Segélyszervezet e program keretében.




KIEMELT HAZAI PROGRAMOK “Nem vagy egyedül!”– támogató szolgáltatások beindítása hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családjaik részére A Segélyszervezet egyik legjelentősebb magyarországi szociális fejlesztő programja a veszélyeztetett családok és gyermekek társadalmi reintegrációjának elősegítése hatékony kríziskezelés biztosításával, valamint a gyerekek, a fiatalok és szüleik iskolai, szakképzési és munkaerő-piaci reintegrációjának támogatásával. A „Nem vagy egyedül” program további célkitűzése az önkormányzati és országos döntéshozók véleményének formálása azzal a céllal, hogy a projekt egyes elemei az országos szociális ellátó rendszer részévé váljanak. A projekt 2007. november 1-én indult és három fő területet érintett: • krízisambulanciák, • átmeneti otthonok, • kiléptető házak. A már működő családok átmeneti otthonai által nyújtott szolgáltatások mellett a Velux Alapítványok támogatásából a Segélyszervezet 3 krízisambulanciát hozott létre, ahol a családok krízisintervenciós segítséget kapnak, valamint vásárolt háromszor két lakást, illetve házat a szociális központok területén kívül, amelyek kiléptető házakként működnek. A házakban a családok önállósága biztosított, de továbbra is segítséget kérhetnek a projekt szolgáltatásaiból teljes társadalmi beilleszkedésük megvalósítása érdekében. Minden projekthelyszínen egy-egy szociális munkás, pszichológus és jogász dolgozik a kedvezményezettekkel a szakmai vezető, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet és a DCA projektkoordinátorainak támogatásával, irányításával. Ezen felül további szakértők, szakemberek és trénerek bevonására van lehetőség a programban speciális tevékenységek végrehajtásához (pl. logopédus a gyerekek fejlesztéséhez, munkaügyi előadó a munkakeresés támogatásához). A Segélyszervezet felel a teljes programvégrehajtásért, s a DCA a program átfogó ellenőrzését látja el. A DCA koordinátor évente ellenőrzi a projektet, a Segélyszervezet koordinátora félévente. A DCA koordinátor támogatásával és felügyeletével került sor a projektirányítási rendszer kialakítására, illetve a DCA folyamatos segítséget nyújt a Segélyszervezet koordinátorának a végrehajtás során. A Segélyszervezet és a DCA közösen felelnek a féléves szakmai és pénzügyi jelentésekért a donor felé. 2011 októberében végső értékelés zárja le a programot. Tevékenységek és eredmények Oktatás-támogatás és krízisintervenció szolgáltatásainak fő céljai: - gyermekek iskolai teljesítményének javítása - a problémák gyors feltárása után tevékenységi terv kidolgozása a krízisben lévő gyermekek és családjuk részére - természetbeni segítségnyújtás, - jogi, pszichológiai és szociális tanácsadás, 76. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.

A projekttevékenységek eredményei a program kezdetétől 2010. december 31.-ig: -

6,360 személy vett részt a programszolgáltatásokban, amely 16,120 esetet jelent. 1272 fő kapott átmeneti szállást természetbeni juttatást 1,874 fő a krízisintervencióban részt vevő személyek problémáinak 74%-a sikeresen rendeződött



- munkakeresési támogatás és munkalehetőségek felkutatása Egyéni és csoportfoglalkozások zajlanak az érintettekkel, ahol a gyermekek tanulásával, problémamegoldásával és motiválásával kapcsolatos kérdéseket vitatnak meg. A gyerekekkel és szülőkkel közösen számos olyan tevékenység megtervezése és végrehajtása történik, amelyek erősítik a motivációt és javítják a gyerekek iskolai előmenetelét az általános iskolában és később a szakközépiskolákban. A krízisintervenció az egész családot érinti az azonnali és hatékony segítségnyújtás céljával. Az ellátás a krízishez vezető közvetlen tényezőkkel foglalkozik szociális munkás, pszichológus és jogász segítségével és probléma-megoldási alternatívákat ajánl. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Családok Átmeneti Otthonaiban a krízisintervenció része a szociális munkának az otthonban lakó ellátottak kapcsán. Emellett a kríziskezelő központokban (Szolnokon és Miskolcon) a családon belüli erőszak áldozatai 30 napos komplex ellátást kapnak. A Velux Alapítványok támogatásával a krízisintervenciós szolgáltatásokat kiszélesíthette a Segélyszervezet és az ambulancia létrehozásával partnerszervezeteken keresztül külső ügyfelek számára is elérhetővé tette. A reintegrációs szolgáltatások és gyerekek fejlesztése témakörbe tartozó foglalkozásokat iskolaidőn kívül szervezik meg a programban résztvevő gyerekek számára. A A programban részt vevő gyermekek: fejlesztő tevékenységek a gyermek - 71%-ánál csökkentek, vagy megszűntek az iskolába járási problémák projektbe való belépésekor készített - 71%-ánál pozitív irányban változott az felmérés eredményeire összpontosítanak. A iskolához való hozzáállásuk, magatartásuk projekt részeként egy olyan új felmérő - 74%-ánál javultak az iskolai eredmények és tesztet dolgoztak ki, amely megmutatja, részképességek. hogy a gyermek mely részképességeit kell fejleszteni. A Segélyszervezet munkatársai számos anyagot gyűjtöttek, játékokat és eszközöket készítettek a gyerekek meghatározott készségeinek fejlesztéséhez. Mára a Segélyszervezet központjai jelentős fejlesztőeszköz gyűjteménnyel rendelkeznek, amely modellként szolgálhat a többi átmeneti otthon munkájához a jövőben. Az egyéni és csoportfoglalkozások a gyerekek logikai, érzelmi, mentális, kognitív és mozgáskoordinációs készségeit fejlesztik. Nemcsak a projekt alapstábjához tartozó munkatársak (szociális munkások és pszichológus) dolgoznak a gyerekekkel, hanem fejlesztő pedagógusok, logopédusok és más szakemberek is részt vesznek a munkában. Elhelyezkedési és munkába állási támogatás: Ez a szolgáltatás nagyon fontos a projektbe bevont szülők számára, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a krízishelyzetben lévő felnőttek 95%-a munkanélküli vagy A programban részt vevő szülők esetén: alkalmi és feketemunkából él. A - a krízishelyzetben lévő felnőttek 95%-a projektstáb támogatja a célcsoportot munkanélküli vagy alkalmi és feketemunkából él elhelyezkedési esélyeik növelésében a 156 fő vette igénybe az elhelyezkedési és munkába különböző ellátásokhoz való hozzáférés állási szolgáltatást és azok igénybevételével kapcsolatos - 79 főnek, azaz 51%-nak sikerült elhelyezkednie. intéznivalókban nyújtott segítséggel (pl. telefonhívások lebonyolítása,




jelentkezési anyagok elkészítése, nyomtatványok kitöltése, utazási költségek térítése). Ezen túlmenően nemcsak a Segélyszervezet keresi meg a vállalkozói szektort és használja fel a munkaadói kapcsolatait, hanem a kedvezményezettek is profitálhatnak a helyi munkaügyi hivatalokkal már korábban kialakult együttműködésből. A munkába állási támogatás az adott személy igényeihez szabottan működik, méghozzá úgy, hogy a kedvezményezettek minél jobban el tudják kerülni a lehetséges kudarcokat. A projekt segít a célcsoportnak olyan egyszerű akadályok elhárításában, mint pl. a munkahelyre való eljutás költségeiben nyújtott támogatás, munkaruha-vásárlás, pénzügyi gondok megoldása az első fizetésig (élelmiszer, tüzelő), ha erre szükség van. Külső munkaügyi tréningek szervezésére is sor kerül, ahol önismereti, kommunikációs készségeket fejlesztő és munkakereső tréningek keretében adják át a megfelelő tudást és technikákat a munkanélküli szülőknek. Megtanulják, hogyan kell önéletrajzot írni, mire kell figyelni az állásinterjúk során, hogy néz ki egy munkaszerződés, milyen pontokat kell tartalmaznia. Ismertetik velük a jogaikat és kötelezettségeiket, azon aktív és passzív eszközöket, amelyek segítik a munkakeresést, valamint azt, hogy milyen szolgáltatások állnak rendelkezésükre a munkakeresés során. A program első két évében nemcsak a fent leírt tevékenységek voltak fontosak, hanem az is, hogy a munkanélküli szülőket aktív munkanélküli helyzetben tartsa a projekt stáb, mivel a gazdasági és globális válság még nehezebb helyzetet teremtett a munkakereső célcsoport számára. A projekt tapasztalatai alapján elmondható, hogy nagyon fontos a szülők aktivitásának megőrzése a munkanélküliség ideje alatt is, mert ez teszi lehetővé, hogy azonnal elfoglalják a munkahelyüket, ha egy új lehetőség adódik. Reintegráció a kiléptető házak segítségével szolgáltatás fő célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amely elősegíti a gyermekek családba való teljes beilleszkedését és támogassa a családokat társadalmi státuszuk visszaszerzésében. A szolgáltatás keretében a Segélyszervezet 1-5 éves lakhatást biztosít a családok számára A program keretein belül: a kiléptető házakban. A kiléptető házakban - 6 kiléptető otthon készült el való elhelyezés azon családok számára nyújt - 62 főt helyeztek el kiléptető lakásokban lehetőséget, akik hajlandók továbbköltözni az átmeneti otthonból és teljesítik az ehhez szükséges alapfeltételeket, vagyis a szülők rendelkeznek bejelentett állandó munkahellyel, elő-takarékossággal, reális jövőképpel és hosszú távú tervekkel. A pályázatokat a projekt stáb bírálja el. A sikeres pályázóknak fizetniük kell a lakások rezsiköltségét és egy minimális térítési díjat, valamint továbbra is igénybe vehetik a projekt egyéb szolgáltatásait. A cél, hogy a családok nagymértékű önállósága biztosítva legyen. A hat kiléptető otthon egyike egy kis faluban található, míg a többi öt városban, amely különböző tapasztalatokat eredményezhet a társadalmi beilleszkedés legjobb gyakorlata terén. Szociális Fórumok létrehozása és szervezése: A Segélyszervezet a program végrehajtása során a következő együttműködésekre törekszik: - helyi szinten (önkormányzatok, egyházak, helyi szociális intézmények, iskolák, civil szervezetek), - országos (minisztériumok, civil szervezetek) - nemzetközi szinten (nemzetközi civil szervezetek, szövetségek, ernyő szervezetek, EU intézmények, programok és ENSZ tagszervezetek). Természetesen ez a szándék különböző intenzitással valósul meg, de a mindennapi gyakorlatban működik. A projekt célja, hogy megerősítse a társadalmilag gyenge és




kiszolgáltatott csoportok jogait – nem a hivatalos rendszeren kívül, vagy annak alternatívájaként, hanem a hatóságokkal, a többi civil szervezettel és a szociálpolitika országos szintű döntéshozóival való szoros együttműködésben. Ezen a módon a legjobb tapasztalatok beilleszthetők az állami szociális ellátórendszerbe, ami a projekt hosszú távú célja. A projekt célkitűzésének elérése érdekében minden projekthelyszínen egy ún. ”szociális fórum” jött létre helyi szinten, ahol a fórumtagok azon érintett szervezetek munkatársai, akik a projekt célcsoportjával dolgoznak, és akik a projektbe küldik a kedvezményezetteket. A tagok különböző szektorokban tevékenykednek (önkormányzat, illetve állami szociális szektor, non-profit vagy egyházi terület), de közösen foglalkoznak az adott társadalmi jelenséggel és az aktuális ellátási problémákkal. Minden fórumon hozzávetőleg hat állandó tag képviselteti magát háromhavonta. Tapasztalatok megosztása/átadása: A program végrehajtása során a megszerzett tudás, tapasztalatok továbbadása céljából egy országos konferencia került megrendezésre 2010 novemberében, melyhez kapcsolódóan szakmai kiadvány és rövidfilm készült a program 3 éves eredményeinek összegzése és értékelése céljával. Az országos konferencián szakemberek, minisztériumok, helyi hatóságok, civil szervezetek képviselői vettek részt, hogy megosszák a rendelkezésre álló információkat és kicseréljék véleményüket a projektben felvetett problémákról. Az azonos területen dolgozó érintettek bevonásával és a projekt eredményeinek bemutatásával a Segélyszervezet célja a meglévő problémákkal kapcsolatos tudatosságnövelés és hatásgyakorlás a döntéshozókra. A rendezvény keretében a programban alkalmazott módszertant is értékelik. Párbeszéd-találkozók a helyi szervekkel, politikusokkal és állami intézmények képviselőivel: A szociális fórumok kiegészítő tevékenységeként, a Segélyszervezet rendszeres párbeszédtalálkozókat kezdeményez a három város helyi hatóságaival, helyi és országos szintű politikusokkal és az illetékes állami intézmények, minisztériumok képviselőivel. A cél az, hogy különböző típusú megközelítéseket alkalmazzanak a célcsoport sikeres beilleszkedésének elősegítése érdekében. Az állami képviselők bevonása az alternatív megközelítésekkel kapcsolatos megbeszélésekbe azért történik, hogy láthatóvá váljon a megnőtt igény a forrás-elkülönítésre, és hogy az állami rendszeren belüli szemléletváltás hatására fenntartható, pozitív változások történjenek a célcsoport életében. A párbeszédtalálkozók olyan fórumként szolgálnak, ahol a civil szervezetek, a helyi önkormányzat és az állami rendszer együtt tud új megoldásokat kidolgozni a célcsoport szociális és gazdasági problémáinak megoldására. A Segélyszervezet munkatársai rendszeresen részt vettek minisztériumi bizottsági- és munkacsoport üléseken, konferenciákon, kistérségi találkozókon és önkormányzati üléseken, ahol nem csak más szervezetekkel nyílt alkalom a kapcsolatfelvételre, de a jogi, illetve szakértői gyakorlatot is befolyásolni tudták. Összefoglalás Saját kezdeményezése és kísérleti jellegű szakmai munkája alapján a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet régi partnere, a DanChurchAid támogatásával kiépített egy négyéves, társadalmi beilleszkedést elősegítő programot Magyarországon, amely támogatást nyújt kirekesztett, krízishelyzetben lévő családoknak. A programtevékenységek fontos része párbeszédek kialakítása érintett szervezetekkel és döntéshozókkal, annak érdekében, hogy a kialakított szolgáltatások, tapasztalatok és eredmények bekerüljenek az állami törvényhozásba, illetve ellátórendszerbe. Több éves érdekérvényesítő tevékenység




eredményeként a Szociális és Munkaügyi Minisztérium nemcsak elkezdte a kiléptető házak beépítését a saját rendszerébe és más szervezetek támogatását hasonló szolgáltatások bevezetésére, hanem megbízta a Segélyszervezetet azzal, hogy felállítsa, és öt évig működtesse a Családok Átmeneti Otthonainak Országos Módszertani Központját Miskolcon. A Módszertani Központ elsődleges célja a Magyarországon működő, több mint 110 átmeneti otthon munkájának összefogása, az átmeneti otthonokban felhalmozott tapasztalatok és eredmények megosztása, közös szakmai protokoll és legjobb gyakorlatok kialakítása, valamint a családok átmeneti otthonaira vonatkozó törvényi változtatásokkal kapcsolatos változtatási javaslatok összegyűjtése és kommunikálása a törvényhozók felé. A Segélyszervezet az új kormánnyal is erős partneri viszony kialakítására és fenntartására törekszik. A projekt időkerete alatt a projekttevékenység jelentősége láthatóbbá vált: - a globális gazdasági válság hatására egyre több család került kiszolgáltatott helyzetbe Magyarországon, - a munkanélküliek száma jelentősen megnőtt, A kísérleti kezdeményezésként alkalmazott projektmódszer Európa más területein is elterjeszthető a globális válság hatására felmerülő hasonló problémák kezelésére. Ugyanakkor, a projektben használt együttműködési struktúra is újszerű: a DanChurchAid projekten belül átadott szakértelme jelentős hozzáadott értéknek bizonyult a tevékenységben. A Velux Alapítványok támogatási formájának egyik fő értéke, hogy a tervezett szolgáltatások, programelemek a megvalósítás alatt módosíthatóak és alakíthatóak, illetve ha szükséges, akkor új elemek is behozhatóak. Ez a szemléletmód ma még újszerű a magyar támogatási rendszerben.

Andersen Munkaerő-piaci Támogató és Képzési Program A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009 júniusában elindította új programját, amelynek elsődleges célja a 18-35 év közötti álláskereső fiatalok munkára való felkészítése szociális és képzési támogatásokon keresztül. A projekt átfogó célkitűzése, hogy növelje a célcsoport esélyegyenlőségét, hozzájáruljon társadalmi beilleszkedésükhöz, valamint felkészítse őket a munkaerőpiac kihívásaira. A projekt célja, hogy párbeszédet alakítson ki az üzleti, az államiés non-profit szféra szereplői között a partnerség fejlesztése és az egyenlő, fenntartható foglalkoztatási esélyek érdekében. 2010-ben befejeződött a program helyszínéül szolgáló Andersen Képzési Központ felépítése és berendezése Soroksáron, ahol munkaerő-piaci tanácsadók, fejlesztők, pszichológus, munkáltatói kapcsolattartással foglalkozó szakértő és igény szerint egyéb speciális szakemberek állnak a fiatalok rendelkezésre. A Segélyszervezet a 3 éves programot partnerszervezetével, a DanChurchAid-del (dán egyházi hátterű segélyszervezet) hajtja végre a Velux Alapítványok támogatásával. Célcsoport A célcsoport 18-35 év közötti, nappali tagozaton nem tanuló, álláskereső fiatalokat foglal magában. A programba való bekerülés minden esetben egyéni rászorultság alapján, egyéni elbírálást követően történik. Nem feltétel a regisztrált munkanélküli státusz, de jelentkezhetnek regisztrált munkakeresők is.




Projektstratégia A projekt középpontjában a megfelelően felkészített célcsoport és az állami és magán munkaadók közti facilitálás áll, annak érdekében, hogy a programban résztvevő fiatalok képesek legyenek munkát találni és munkahelyüket megtartani. A képzési és elhelyezkedési komponens a projekttevékenység kulcsfontosságú eleme. A projekt a foglalkoztatási célt a programban résztvevő fiatalok elhelyezkedése szempontjából tartja fontosnak, gyakran mégis egymástól elszigetelt szereplők szélesebb közegébe helyezi. A szereplők közé tartoznak a non-profit szervezetek, szociális és munkaügyi hatóságok, minisztériumok és politikusok, valamint a munkaadók. A projekt célja, hogy tapasztalaton alapuló, minőségi párbeszéden keresztül elősegítse az egyetértést a célcsoportra vonatkozó foglalkoztatási kérdésekben és olyan megoldásokat és gyakorlatokat alakítson ki, amelyek fenntarthatóak, mivel azok felelősei az érdekeltek között vannak, és végül beágyazódhatnak a hivatalos irányelvekbe és gyakorlatokba. Ez a szemlélet a projekt hozzáadott értékeként és módszertani újításként is megjelenik. Átfogó célkitűzés A projekt átfogó célkitűzése, hogy növelje a célcsoport esélyegyenlőségét és elősegítse hatékony alkalmazkodásukat a munkaerőpiac követelményeihez valamint általában a társadalomhoz. További cél, hogy egy sor gondosan kiválasztott tevékenység segítségével párbeszédet alakítson ki az üzleti, a köz- és nonprofit szféra résztvevői között a partnerség fejlesztése és az egyenlő és fenntartható foglalkoztatási esélyek érdekében. A Program három fő pillére: 1. Kompetencia (ismeret, készség/képesség, attitűd) fejlesztés A programban résztvevő ügyfelek egyéni és csoportos fejlesztési folyamat részesei lehetnek. A fejlesztési folyamat célja, hogy az ügyfelek munkaerőpiaccal kapcsolatosan megfogalmazott céljaikhoz szükséges kompetenciákat fejlesszék, és ezáltal az ügyfelek képessé váljanak a céljaik megvalósítására. A fejlesztési folyamat során az alábbi szolgáltatásokat vehetik igénybe az álláskereső fiatalok: • Munkatanácsadás • Pályaválasztási, pályamódosítási tanácsadás • Álláskeresési tanácsadás • Komplex munkaerő-piaci fejlesztő tréning • Mentorálás • Pszichológiai tanácsadás • Jogi tanácsadás • Segítségnyújtás szociális ügyintézéshez 2. Képzési díjtámogatás A programban résztvevőknek lehetőségük van pályázni képzési díjtámogatásra. A cél, hogy azok az ügyfelek, akiknél az elhelyezkedés fő akadályozó tényezője, hogy nem rendelkeznek megfelelő iskolai végzettséggel, a program támogatásával piacképes szakma megszerzéséhez kapjanak segítséget. A képzési támogatást pályázással lehet elnyerni. A képzésen való részvételt mentorálás kíséri.




3. Munkáltatói kapcsolattartás A program egyik legkiemelkedőbb és legfontosabb tevékenysége a felkészített, képzett álláskeresők elhelyezkedésének elősegítése munkáltatókkal való kapcsolattartás folytán. Munkáltatói kapcsolattartásért felelős szakértő dolgozik a programban annak érdekében, hogy minél több aktív kapcsolat alakulhasson ki cégekkel, munkáltatókkal. A munkáltatókkal való együttműködéseinkben az alapelv az, hogy a programon keresztül, olyan álláskeresőkkel tud kapcsoltba kerülni a munkáltató, akik alapvetően rendelkeznek hatékony munkavállalói kompetenciákkal, így a cég számára a Segélyszervezettel való együttműködés egy „win – win” alapú, üzleti haszonnal járó folyamat mindkét fél számára. Cél szerinti juttatások Az Andersen Munkaerő-piaci Támogató és Képzési Programja 2010-ben: • 71 munkanélküli fiatal vett részt a programban • 450 tanácsadási alkalommal segített a rászorulókon • 17 fő vehetett részt komplex munkaerő-piaci képzésen • 5 főnek adott képzési támogatást • 28 fő helyezkedett el

EU Élelmiszer-segélyprogram 3500 tonna tartósélelmiszer 700.000 rászorulónak országszerte 2010. május és december között összesen 3500 tonna tartósélelmiszert osztott ki az Ökumenikus Segélyszervezet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével. A mélyszegénységben élő rászorulók támogatása „a Közösség legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből történő ellátása program”, más néven az EU élelmiszersegélyprogram keretében Magyarország közel 460 településén, mintegy 700.000 létminimum alatt élő család, kisnyugdíjas részesült az adományból. A Segélyszervezet már ötödik éve vesz részt a hazai rászorulókat segítő segélyakcióban, s tapasztalataira alapozva az elmúlt évek gyakorlatához képest idén még tovább növelte az országszerte szétosztott segély mennyiségét. A segélyprogram kiterjedése országos, mely érint minden megyét és Budapestet. Az EUélelmiszersegély program a Segélyszervezet éves tevékenységének egyik kiemelt, nagyszabású segélyakciója. A kedvezményezetteket – hátrányos helyzetű gyermekek családjai, kisnyugdíjasok, létminimum alatt élő családok – az önkormányzatokkal közösen választották ki a Segélyszervezet munkatársai. A termékekből egységcsomagok készültek és a rászoruló családban élők számától függően egy vagy akár több csomagot is kaptak. Az egyenként ~15 kilogrammos csomagok lisztet, többfajta tésztát, kekszet és konzervet tartalmaztak. Az 82. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



adomány átadása a helyi önkormányzattal együttműködésben történt. Az élelmiszerosztáshoz kapcsolódó költségeket az Európai Unió és a Segélyszervezet biztosította. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2011-ben is folytatja a tartósélelmiszerek rászorulókhoz való eljuttatását, ezzel is javítva a gazdasági válság miatt megnövekedett számú rászorulók életkörülményeit.

E.ON villamosenergia-támogatási program A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2009 augusztusában indított villamosenergiatámogatási programjával olyan rászoruló családokon és egyéneken tudott segíteni, akiknél 2009. április 16-a előtt kikapcsolták az áramszolgáltatást és egy főre eső jövedelmük nem haladta meg az 57 ezer forintot, vagy a védendő fogyasztó kategóriába tartoztak. Mint ismeretes a Magyar Energia Hivatal 118/2009. sz. és 427/2009. sz. határozata alapján a hatósági áras áramértékesítésnél az értékesítési árrés 2008-ban meghaladta a jogszabályban előírt értéket. A többletbevétel 40 százalékát az áramszolgáltatók civil szervezeteken keresztül juttatják vissza rászoruló fogyasztóiknak, míg az összeg 60%-a a kormány által létrehozott krízisalapba került. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet az E.ON Energiaszolgáltató Kft.-vel kötött 217.866.000,- forintos támogatási szerződés teljes összegét a rászorulók díjhátralékának csökkentésére használja fel. A még 2009-ben indított villamosenergia-támogatási programra összesen 18.147 pályázat érkezett be, mely a Segélyszervezet számára egyértelmű jelezte a kilátástalan helyzetben lévő családok számának növekedését. A program végrehajtása során a Segélyszervezet munkatársai beérkezési sorrendben vizsgálták meg és bírálták el az egyéni kérelmeket, melynek eredményeként 2010-ben 1481 egyénnek, illetve családnak majdnem 100 millió forint értékben nyújthatott támogatást. Sikeres pályázat esetén, a számlán felhalmozott díjhátralék jóváírását maximum 150 ezer forinttal segíthette a Segélyszervezet. Az egy kérelemre eső jóváírás átlagosan 70.000,- forint volt. A Segélyszervezet a projekt végrehajtása során szorosan együttműködött az önkormányzatokkal, családsegítő szolgálatokkal, akik nagymértékben elősegítették a támogatások minél gyorsabb eljuttatását a kedvezményezettekhez.

Karitatív Tanács A Segélyszervezet, mint a Karitatív Tanács tagja, 2010-ben is több helyszínen adományozott hátrányos helyzetű gyermekeknek, családoknak ruhaneműket és különböző lakás felszerelési termékeket. A Segélyszervezet által működtetett központok kliensein túl kiemelt akció keretében több száz fogyatékkal élő gyermeket és felnőttet támogatott a szervezet - elsősorban ruhaneműkkel. Karitatív Tanácsi felajánlásokból a 2010-es évi árvíz károsultjainak is tudott segítséget nyújtani a Segélyszervezet – elsősorban háztartási lakás –felszerelési termékekkel.




MENEKÜLTÜGYI ÉS MIGRÁCIÓS PROGRAMOK A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2008-ban két program elindításával kezdte újra menekültügyi tevékenységét. Ekkor kezdte el működését a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona, melynek alapvető célkitűzése a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak fogadási feltételeinek kialakítása, elhelyezésük, gondozásuk biztosítása. 2010-ben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet folytatta a menekültek ellátása és támogatása érdekében végzett tevékenységét. Új program elindításával, végrehajtásával végezte tevékenységét a migrációhoz kapcsolódó területen is.

Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomásával együttműködve, és az Európai Menekültügyi Alap támogatásával 2008 januárjában indította el a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonát, mely tevékenység 2010ben továbbfolytatódott. Célkitűzés A fő célkitűzés a kísérő nélkül hazánkba érkező menedékkérő kiskorúak számára létesített otthon kialakítása és működtetése. Az otthon kialakítása során, a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló 2003/9/EK irányelvben foglalt és a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény, illetve annak végrehajtási rendeletében előírt elkülönített elhelyezésen túl, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglalt gyermekvédelmi szakellátás gyermekotthoni formájára vonatkozó, a célcsoportra megfelelően adaptált előírásokat vette figyelembe az Ökumenikus Segélyszervezet.

2010. január től a Kísérő

1-




Nélküli Kiskorúak Otthona továbbra is a hazánkba jogszabály vagy más szokás szerint felügyelet nélkül érkező kísérő nélküli kiskorúak számára biztosított otthont nyújtó ellátást, az Otthonban azonban csak azoknak a kísérő nélküli kiskorúaknak a gondozása zajlik, akik Magyarországra érkezve menedékjogot kértek, ellátásuk a menedékjogi eljárás alatt biztosított az Otthonban. Ezzel párhuzamosan kialakításra került a Fiatal Menekültek Otthona is, amely azokat a kísérő nélküli kiskorúakat fogadja, akiket a menekültügyi hatóság menekültként vagy oltalmazottként ismert el. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona átmeneti otthon jellegű, célja a hazánkba érkező kiskorú menedékkérők további viktimizációjának a megakadályozása, valamint hospitalizációjának megelőzése, míg a Fiatal Menekültek Otthona lakásotthoni ellátást biztosít, és az integrációs feladatok az elsődlegesek. A cél elérésének módja Az intézmény otthont nyújtó ellátást biztosít az ott elhelyezett kiskorúak számára, melynek keretében biztonságos és egészséges elhelyezést, teljes körű ellátást, és 24 órás felügyeletet ad. Ennek keretében, a személyiség harmonikus fejlődése és az egészséges felnőtté válás érdekében, egyéni gondozási-nevelési terv szerinti pedagógiai munka, gondozás, egyéni esetkezelő szociális munka, az iskolarendszerbe való integrációt elősegítő felzárkóztató oktató tevékenység, valamint a szabadidő tartalmas eltöltését célzó szervezőmunka folyik. Célcsoport A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona a hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorú menedékkérők számára nyújt teljes körű ellátást. Az ide érkező kiskorúak jelentős része a világ fegyveres konfliktusok által sújtott térségeiből származik. Az intézményben dolgozó szakmai stáb tagjai – szociális munkások, pszichológusok, pedagógusok és gyermekfelügyelők – személyre szabott gondozási és nevelési feladatokat végeznek. Így biztosítható az, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak a testi, lelki szellemi állapotuknak, életkoruknak és képességeiknek megfelelő egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz, gyógypedagógiai ellátáshoz, a személyiség harmonikus fejlődéséhez és kibontakoztatásához szükséges segítséghez. A korábbi projektévek során szükségessé vált a célcsoport bővítése, mely bővítés 2009-ben állandósult. E szerint a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona elhelyezést és gondozást biztosított mind a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőknek, mind pedig a kísérő nélküli kiskorú elismert menekülteknek, oltalmazottaknak is. 2010-ben azonban megtörtént a célcsoportok különválasztása és két különálló intézmény – a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonának, és a Fiatal Menekültek Otthonának – kialakítása. Erre azért volt szükség, mert a korábbi évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a menedékkérők, az elismert menekültek, és oltalmazottak egy helyen történő ellátása jelentős terhet rótt a gyermekekre valamint a velük foglalkozó szakemberekre is, hiszen a két célcsoport szükségletei eltérőek. A hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorúak száma pedig folyamatos emelkedést mutatott. A túlterheltség feloldása és a differenciált szakmai munkavégzés megteremtése érdekében született meg az Otthonok különválasztásának gondolata, melyet az Európai Menekültügyi Alap is támogatott. A két intézmény




kialakításával specializáltabb szakmai segítséghez jutnak a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők, illetve az elismert menekültek, oltalmazottak is. Létszám Az előző programévek tapasztalatai alapján az Otthonok tervezett létszáma, illetve a férőhelyek száma bővítést igényelt. Ezért a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona férőhelyeinek száma 20 fő, míg a Fiatal Menekültek Otthona 30 fő befogadására vált alkalmassá. A hazánkba érkező kísérő nélküli kiskorú fiatalok száma az előző évhez képest azonban csökkenést mutat 2010ben. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonának napi átlaglétszáma ebben az évben 14 fő volt. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában élő gyermekek ellátását egy 9 fős, szociális munkásokból, pszichológusból, kulturális antropológusból és gyermekfelügyelőkből álló stáb végezte. A Fiatal Menekültek Otthonában pedig egy tízfős szociális munkásokból, pedagógusokból, kulturális antropológusból és gyermekfelügyelőkből álló szakmai stáb látta el a gyermekek gondozását. Az Otthonok működését egy projektkoordinátor segítette az év folyamán. Együttműködés Az Otthonok napi működésének biztosításában a Segélyszervezet együttműködött a Bicskei Befogadó Állomással és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal. Mindkét Otthon tekintetében fontos szempont a gyermekek oktatási rendszerbe való mihamarabbi integrációja. Az Otthonokban élő gyermekek iskolai integrációjában a Segélyszervezet eredményesen működött együtt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolával, a Református Menekültmisszió budapesti iskolaprogramjával, illetve az Esély Kövessi Erzsébet iskolával. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában élő gyermekek gondozása a menedékjogi eljárás lezárását követően a Fiatal Menekültek Otthonában folytatódik, és a gyermekvédelmi rendszerbe integrálódnak. Ezekben a folyamatokban az Otthonok szakmai stábja szorosan együttműködött a bicskei Gyámhivatallal, a Fejér Megyei Gyermekvédelmi Központtal, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékes főosztályával. Az Otthonokban élő fiatalkorúak teljes körű ellátása (pszichés támogatás, kezelés; szabadidős programok) érdekében a Segélyszervezet együttműködött egyéb, a menekültügy területén tevékenykedő civil szerzetekkel is.




Finanszírozás A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonának működtetését az Európai Menekültügyi Alap támogatásával valósította meg a Segélyszervezet. A projekt költségvetésének a Segélyszervezetre eső része közel 29,3 millió forint volt. Visszatekintés A kísérő nélküli kiskorú menedékkérők száma, a korábbi programévben tapasztaltakhoz képest, csökkent. A Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthonában 2010-ben összesen 178 kísérő nélküli kiskorú menedékkérő fordult meg, közülük 22 fő 2009-ben, míg 156-an 2010-ben érkeztek. A Menekültügyi Hatóság 2010-ben összesen 31 kísérő nélküli kiskorút ismert el menekültként, vagy oltalmazottként, ami az érkezők arányában 17%-ot jelent. Menekült státuszt kapott 7 fő, 24 kísérő nélküli kiskorú pedig oltalmazott lett. A szakmai stáb által kezdeményezett szakmai egyeztetések nyomán már a korábbi években kialakult egy egységes gyakorlat a kísérő nélküli kiskorú menedékkérők ellátásában. Nehézséget jelentett az Otthonban ellátott kísérő nélküli kiskorú elismert menekültek és oltalmazottak esetében az ellátás folytonosságának biztosítása a nagykorúvá válásukat követően.

Fiatal Menekültek Otthona A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Bicskei Befogadó Állomásával együttműködve, és az Európai Menekültügyi Alap támogatásával 2010 januárjában indította el a Fiatal Menekültek Otthonát. Célkitűzés A Fiatal Menekültek Otthona azzal a céllal jött létre, hogy a menekültügyi hatóság által védelmi státuszban részesített kísérő nélküli kiskorú fiatalok számára otthont nyújtó ellátást biztosítson. Valamint, hogy a fiatal felnőtt menekülteknek utógondozói ellátás szintű elhelyezést valósítson meg. A kísérő nélkül hazánkba érkező kiskorú menekültek illetve oltalmazottak elhelyezése a 2010-es évben a Fiatal Menekültek Otthonában valósult meg. Az év elején a korábbi években létrejött Kísérő Nélküli Kiskorúak (menedékkérők és státuszban részesülő fiatalok) két külön intézménnyé alakult át. A kérelmezőként Magyarországra érkező fiatalok ellátásával a Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona foglakozott. A védelmi státusz megszerzését követően pedig a fiatalok elhelyezése átkerült a Fiatal Menekültek Otthonában. Az otthon megalakulása során azon fiatalok is itt kerültek elhelyezésre, akik az előző évben kiskorúként érkeztek hazánkba, de az eljárás ideje alatt betöltik a 18. életévüket, így a státusz megszerzését követően már nem jogosultak a hazai gyermekvédelmi rendszer ellátásaira. Ezek a fiatal felnőttek azonban semmivel sem rendelkeznek az önálló élet megkezdéséhez szükséges jobb feltételekkel, mint kiskorú társaik. Míg kiskorú társaik számára a magyar gyermekvédelmi rendszer egy fajta védelmet, garanciát nyújt 24 éves korukig, ahhoz hogy megfelelő képesítést, munkát keressenek, addig számukra ez a lehetőség nem biztosított.




A cél elérésének módja Az Otthonban dolgozó szakemberek egyéni esetkezelő szociális munkát végeztek, melynek keretében az oktatási-, az egészségügyi-, a testi és lelki egészségmegőrzést-, a szabadidő tartalmas eltöltését lehetővé tevő szolgáltatásokhoz és programokhoz való hozzáférést biztosítottak a fiatalok számára. Az Otthonban megvalósuló szakmai munka célja volt, hogy a fiatalok képessé váljanak beilleszkedni a magyar társadalomba. Ezen cél elérése érdekében nagy hangsúlyt fektettünk az iskolai integrációra annak érdekében, hogy a fiatalok tudása bővüljön, piacképes ismereteket szerezzenek. Társas kapcsolataik fejlődéséhez jelentős mértékben hozzájárulnak a szabadidős programok. Az Otthon lakói számára szervezett kultúr-orientációs program alapot nyújt a magyar társadalom megismeréséhez, a fiatalok lehetőségeinek, érdekeinek, jogainak megismeréséhez és érvényesítéséhez. Célcsoport / Létszám Elismert menekült, oltalmazott kiskorúak és fiatal felnőttek. Az előzetes felmérés alapján az Otthon tervezett létszáma 60 fő volt. A projektév során ellátott fiatalok száma 90 fő volt. Együttműködés Az Otthon napi működésének biztosításában a Segélyszervezet együttműködött a Bicskei Befogadó Állomással és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal. Fontos szempont volt a gyermekek oktatási rendszerbe való mihamarabbi integrációja. Az Otthonban élő gyermekek iskolai integrációjában a Segélyszervezet eredményesen működött együtt a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskolával, a Than Károly Ökoiskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskolával, Magyar-Angol Kéttannyelvű Általános Iskolába és Vendéglátói Szakiskolával, Esély Kövessi Erzsébet Gimnáziummal és Szakiskolával, ill. Baross Gábor Általános Iskola és Szakiskolával. Az iskolai integráció elősegítésében és hatékonnyá tételében a Református Menekültmisszió budapesti iskolaprogramja jelentős segítséget nyújtott. Az otthonban élő fiatalkorúak teljes körű ellátása (pszichés támogatás, kezelés; szabadidős programok) érdekében a Segélyszervezet együttműködött egyéb, a menekültügy területén tevékenykedő civil szerzetekkel is. Finanszírozás A Fiatal Menekültek Otthonának működtetését az Európai Menekültügyi Alap támogatásával valósította meg a Segélyszervezet. A projekt költségvetésének a Segélyszervezetre eső része közel 33,3 millió forint volt.




Debrecen, ABC Tanoda 4033 Debrecen Sámsoni út 149. sz. Tel.: 06-30-85-62-572, e-mail: [email protected]

A Tanoda program résztvevői a Debreceni Befogadó Állomáson élő menedékkérő, elismert menekült, oltalmazott és befogadott státuszú gyermekek. Célkitűzés A Segélyszervezet hazai területen folytatott szociális és fejlesztési tevékenységeinek tervezésekor, a célcsoport meghatározásakor kiemelt figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű gyermekek. Velük kapcsolatban a Segélyszervezet elsődleges célkitűzése az, hogy minél korábbi életkorban nyújtson olyan szolgáltatásokat számukra, melyek révén a kialakult hátrányok leküzdhetővé válnak, ezáltal az érintett gyermekek beilleszkedési esélyei nőnek. Az ABC Tanoda 2010. január 4-től kezdte meg működését a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni Befogadó Állomásán. Általános, hosszú távú célok - A gyermekek jogai, a gyermekvédelmi szempontok (a gyermek mindenekfelett álló érdeke) érvényesüljenek a menekült háttérből fakadó hátrányokkal szemben; - a program révén nagyobb esélyt adni a gyerekeknek ahhoz, hogy társadalmi, anyagi, szociális, valamint az életviteli helyzetükből adódó hátrányukat csökkentsék; - a gyermekeknek a befogadó társadalomba történő integrációja sikeresen elinduljon, megvalósuljon; - a menekült gyerekek tankötelezettsége gyakorlatban is megvalósuljon; - szülők szemléletformálása, motiválása, bevonása az integrációs törekvések megvalósításába. A cél elérésének módja A Tanoda a következő szolgáltatásokkal nyújt komplex ellátást a Befogadó Állomáson élő gyerekek számára: - magyar nyelv oktatása, olvasás, írás, környezetismeret tanítása. - korrepetálás, készségfejlesztés, egyéni fejlesztés - játszóházi, kézműves, sport- foglalkozások szervezése, táncórák tartása - csoporttréningek a vallási- és etnikai hovatartozás esetén felmerülő konfliktusok legyőzése érdekében – melyek sajnos elég gyakori, napi szintű problémák A tanítási órák megtartásán túl szervezett szabadidős programok a következőek voltak a 2010-es évben: Aquaticum, Állatkert, Ötholdas Pagony, Békás-tó, Vojtina Bábszínház meglátogatása. Megemlékezés a Nőnapról, Anyák napjáról, Gyermek napról, Menekült Napról. Ünnepségek tartása a Mikulás napon, Húsvétkor, Karácsonykor. Célcsoport A tanoda programba bekapcsolódó gyermekek az egyéni fejlesztési célkitűzések, illetve a program szakmai megvalósítása szempontjából három csoportba sorolhatók. - azok a gyerekek, akik képességüknek, életkoruknak megfelelő osztályba járnak – a tanoda program az iskolai teljesítmény javítását, növelését célozza meg; - azok a gyerekek, akik az általános iskola felzárkóztató osztályában tanulnak – a tanoda program az egyéni fejlesztést célozza meg, a képességek, készségek fejlesztést annak érdekében, hogy a tanulók be tudjanak kapcsolódni az integrált oktatásba;




- azok a gyerekek, akik még nem kapcsolódtak be az oktatásba – a tanoda program az egyéni fejlesztést célozza meg, hangsúly a nyelvi kompetenciák fejlesztésén, a felzárkóztató osztályba való bekapcsolódáson. Ellátottak száma A program 30 migráns hátterű gyermek és fiatal számára biztosítja a Tanoda szolgáltatásait. A programba bevont tanulók közül 20 fő jelenleg a Csapókerti Iskola előkészítő osztályába jár. Mivel a Tanodában nagy a fluktuáció (a családok nagy része Bicskére költözik, ismeretlen helyre távozik, vagy visszatér hazájába) ezért újabb és újabb a táborba érkező gyerekekkel kell szerződést kötni. Azok a gyerekek (kb. 20 fő), akik a tanoda várólistáján szerepelnek, havonta 2-4 alkalommal vesznek részt a tanodában szervezett szabadidős, játszóházi foglalkozásokon. A program tágabb célcsoportjába azonban beletartoznak a tábor területén éppen tartózkodó és motivált szülők, felnőttek, gyerekek, akik részt vesznek a jeles ünnepekhez kapcsolódó programokon, rendezvényeken (kb. 50 fő) Együttműködés A Segélyszervezet a programot a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal debreceni Befogadó Állomásán valósítja meg. Szoros kapcsolatot tart fent a Debreceni Csapókerti Általános Iskolával, a Menedék Egyesülettel, a helyi- és külföldi önkéntesekkel. Sajtó, PR A tanodai program beindításáról a Debreceni Hetilapban és a www.deol.hu oldalon olvashattak cikket az érdeklődők 2010 februárjában. Finanszírozás A Tanoda program működését a szervezet az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósítja meg. (TÁMOP 3.3.5/A-08/1-20090018) Pályázat Kiíró: NFÜ/TÁMOP Időszak: 2009.12.01. - 2011.11.31. Összeg: 21.999.160 HUF Téma: Tanoda program menedékkérő, elismert menekült, oltalmazott és befogadott státuszú gyermekeknek Debrecenben

STRATÉGIAI OSZTÁLY A Stratégiai Osztály munkáját is jelentős mértékben befolyásolták az év folyamán történt katasztrófák. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy évben két jelentős méretű katasztrófa éri hazánkat, sajnos 2010-ben ez történt. A tavaszi, nyári árvizek, majd a vörös iszap-katasztrófa komoly kihívások elé állították a Segélyszervezetet, így a Stratégiai Osztályt is. Az osztálynak olyan feladatokat is fel kellett vállalnia ebben az évben, amelyek nem tartoznak szorosan az osztály mandátumkörébe. A katasztrófákat követő azonnali segélyezés, valamint a rekonstrukciós és fejlesztési programok megszervezése a szervezet egészének kapacitását 90. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



igénybe vette. Mindezek ellenére a Stratégiai Osztály tovább folytatta nem csak a nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítését, a meglévő kapcsolatok elmélyítését, hanem a hazai fejlesztő munka és érdekérvényesítés területén is nagy előrelépések történtek. A katasztrófák mellett a gazdasági válság következtében elmélyülő szociális válság is újabb feladatok elé állították a Segélyszervezetet. A drasztikus mértékben romló egyéni és közösségi élethelyzetek javítása érdekében a Segélyszervezet az egyre szűkülő hazai forráslehetőségek mellett olyan külföldi támogatásokat is bevont hazai szociális munkájába, amelyek hozzájárulnak a válság következtében kilátástalan helyzetbe került családok hosszú távú megsegítéséhez. Ugyanakkor a válság hatására a nemzetközi pályázati lehetőségek, források tovább szűkültek. Szervezeti átalakulás 2008-ban a Segélyszervezet megkezdte szervezetének, belső struktúrájának átalakítását. Az új munkaágak elindítása, a Segélyszervezet által végrehajtott projektek számának gyors növekedése, valamint a végrehajtott projektek jellegének különbözősége egy olyan átalakulási folyamatot indított el, amely 2010-ben is csak részben zárult le, hiszen olyan új tevékenységi területek jelentek meg a Segélyszervezet életében, mint például a vállalati kapcsolattartás. Ezen új munkaágak bevezetése megkövetelte a szervezet további alakítását, mely várhatóan 2011-ben zárul le teljesen. A Stratégiai Osztály 2010-ben kiemelt figyelmet fordított a Segélyszervezet által végrehajtott programok szakmai felügyeletére, a végrehajtott programok szakmai ellenőrzésére, monitoringjára és értékelésére is. A „coach” rendszerben történő folyamatos szakmai tanácsadás és az egyes projektek átfogó belső értékelése mellett a Stratégiai Osztály folyamatosan támogatta az egyik újonnan kialakuló munkaág tevékenységét, a vállalati kapcsolattartást. Nemzetközi együttműködések, pályázatok készítése Az osztály 2010-ben is elsődleges feladatának tekintette, hogy a szervezet számára legfontosabb térségekben (Közép-Kelet Európa, Közép-Ázsia) végzett humanitárius és fejlesztési tevékenység folytatásához pénzügyi forrásokat teremtsen elő, valamint a szervezet működéséhez kapcsolódó stratégiai munkát végezzen. Az osztály folyamatosan figyelemmel kísérte a nemzetközi és hazai donorszervezetek pályázati kiírásait, amelyek földrajzi és tematikai szempontok szerint beleillenek a szervezet prioritásaiba. Így elsősorban a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a Nemzeti Civil Alapprogram, az Európai Bizottság fejlesztési programokért felelős hivatala (EuropeAid), a Japán Kormány, valamint egyéb nemzetközi donorok tartoznak a legfontosabb partnerek közé. Az Európai Területi Együttműködés fejlesztési programjai is relevánsak a Segélyszervezet számára, 2010folyamán a Segélyszervezet ukrajnai partnerszervezetével sikerrel pályázott a MagyarországSzlovákia-Románia-Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Programon. Az osztály igyekezett megfelelő egyensúlyt kialakítani a hazai és nemzetközi források elérésében, megfigyelhető azonban, hogy egyre több nemzetközi forrás válik elérhetővé magyarországi szociális tevékenységre, ezért ez különösen is fontos területté vált az osztály munkájában. A Segélyszervezet humanitárius és fejlesztési tevékenységének támogatása mellett a Stratégiai Osztály hosszú távú stratégiai kapacitásépítéssel is foglalkozik. Afganisztánban a




Segélyszervezet a hosszú távú, illetve kivonulási stratégiája részeként elősegítette egy helyi civil szervezet létrehozását. Az „Organization for Cooperation and Development of Afghanistan – OCDA” (Afganisztáni Fejlesztési és Együttműködési Szervezet) bejegyzése, a szervezeti struktúra kialakítása, illetve kapacitásépítése során a Stratégiai Osztály munkatársai tanácsokkal, útmutatásokkal látták el az új afgán civil szervezetet. A szervezet létrehozásának támogatása mellett több afgán szervezet számára meghirdetett pályázat elkészítésében segédkezett a Segélyszervezet. Együttműködés A nemzetközi fejlesztési politika végrehajtójával, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával A Segélyszervezet az utóbbi években a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés fontos szereplőjévé vált, és így szoros kapcsolatot alakított ki a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumával, fejlesztési tapasztalatait megosztja a Külügyminisztériummal, és a fejlesztési együttműködés nemzetközi normáit beépíti a magyar NEFE tevékenységbe. Amellett, hogy a Segélyszervezet sikerrel pályázott 2010-ben a Külügyminisztérium civil szervezetek részére meghirdetett pályázatán. Ezen kívül közös elsősorban Afganisztán esetében a Segélyszervezet sikerrel egészítette ki a hazai forrásokat nemzetközi donor szervezetek támogatásival. Együttműködés a HAND Szövetséggel A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, mint a HAND Szövetség alapítója és elnökségének tagja, aktívan részt vett a szövetség lobbi tevékenységében, tematikus munkacsoportjainak munkájában. APRODEV A Segélyszervezet 1995 óta aktív tagja az Egyházi Hátterű Európai Fejlesztési Szervezetek Szövetségének, annak Kelet és közép-európai munkacsoportjának tevékenységében is részt vesz. A munkacsoportban való jelenlét lehetőséget ad arra, hogy a szervezet megossza a térségben szerzett tapasztalatait az Európai Unió régi, valamint újonnan csatlakozott tagországainak NGO-ival. A Segélyszervezet a 2007 óta tagja az APRODEV egy másik munkacsoportjának is (EU Humanitarian and Funding Group – Humanitárius és Pályázati Munkacsoport) E munkacsoport célja, hogy minél szorosabb koordinációs fórumot biztosítson a tagszervezeteknek, amelynek keretében közvetlen információ átadására kerülhet sor új pályázati kiírásokról, konzorciumi lehetőségekről, tematikus konferenciákról. 2010. május 27-28-án a Segélyszervezet saját közgyűléséhez kapcsolódóan adott otthont az APRODEV évente megrendezésre kerülő közgyűlésének. A tanácskozáson a legjelentősebb európai egyházi hátterű protestáns segélyszervezetek képviselői vettek részt, mintegy 30 fő. Az eseményen az európai civil szervezeteket érintő kérdések mellett a legfontosabb témák a nemzetközi fejlesztés jövője és annak pénzügyi forrásai, valamint a fenntarthatóság voltak. Előadások a Segélyszervezet tevékenységéről A Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy hazai és nemzetközi humanitárius, és fejlesztési tevékenységét minél szélesebb körben megismertesse Magyarországon, ezért az év során több




alkalommal tartottak a munkatársak beszámolókat, előadásokat gyülekezeti alkalmakon, iskolákban, egyetemeken, és egyéb helyszíneken. Mivel a Segélyszervezet afganisztáni munkájának egyik helyszíne Baghlan tartomány, ahol a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport is jelen van, ezért a Segélyszervezet fontosnak tartja, hogy a civil-katonai kapcsolatok témakörét tanulmányozza. A Segélyszervezet munkatársai több alkalommal tartottak előadásokat e témakörben, illetve nemzetközi konferenciákon, találkozókon vettek részt. Felmérések, tanulmányok, pályázatok készítése Az év során a Stratégiai Osztály összesen 65 nemzetközi és hazai pályázatot, pályázati beadványt dolgozott ki és nyújtott be különböző donor szervezetekhez, amelyek közül 44 részesült támogatásban, közel 1 milliárd forint értékben.

KOMMUNIKÁCIÓS TEVÉKENYSÉG Tájékoztatás, adománygyűjtés, érdekérvényesítés Az Ökumenikus Segélyszervezet Kommunikációs Osztálya 2010-ben a megelőző években megkezdett munkáját folytatta, melynek során elsősorban az adománygyűjtésre, a közvetlen és a közvetett tájékoztatásra valamint a 21. századi kihívásnak megfelelően, az Internet és a közösségi portálok adta lehetőségekkel való bővítésére helyezte a hangsúlyt. Az év során bekövetkezet katasztrófák kapcsán több országos felhívással fordult a magyar lakossághoz és adományozói köréhez, hogy pénzadományok gyűjtésével segítséget tudjon nyújtani a különböző katasztrófák károsultjainak, valamint az egyre nehezebb helyzetbe kerülő hazai családoknak. A folyamatosan romló biztonsági helyzet ellenére az Ökumenikus Segélyszervezet afganisztáni humanitárius és fejlesztési tevékenységéről rendszeresen jelentek meg sajtóhírek az év során. A humanitárius katasztrófák mellett a hazai szociális munka általános és főbb eseményeiről is folyamatosan informálta a társadalmat a szervezet kommunikációs osztálya. Az aktuális éves eseményekről mind a sajtón mind pedig a szervezet honlapján keresztül rendszeresen beszámoltunk. Ez a visszacsatolás elengedhetetlen része a karitatív szervezet kommunikációjának. Rendkívüli földrengés Haitin A január 12-én, Haitin bekövetkezett hatalmas erejű földrengés kapcsán a Segélyszervezet országos adománygyűjtő felhívásán túl a sajtó képviselői számtalan tudósításban számoltak be a szervezet humanitárius segítségnyújtásáról. A gyűjtés során 3000 szakközépiskolás diák csatlakozott az Ökumenikus Segélyszervezet felhívásához, valamint több hazai cég részt vett a Segélyszervezet illetve a Brit Nagykövetség által közösen megrendezett „Ötórai tea” című jótékonysági rendezvényen.




A haiti földrengés kapcsán a Segélyszervezet elindította saját profilját a Facebook közösségi portálon, melyhez az év végéig több mint ezerkétszázan csatlakoztak. Az Interneten egyre népszerűbb közösségi oldal jó lehetőséget biztosít a Segélyszervezet számára különböző adománygyűjtések indításakor a felhívás közzétételére, valamint a beérkezett támogatások felhasználásának bemutatására. Rekordmértékű árvíz Magyarországon A nyár eleji ítéletidő következtében Magyarország több patakján és folyóján rekord mértékű árvíz zúdult a folyómenti településekre, melynek következtében több száz faluban, városban keletkeztek károk. Az Ökumenikus Segélyszervezet köszönettel tartozik minden adományozónak, legyen az a Nemzeti Segélyvonalat tárcsázó telefonáló, vagy a több millió forintot összegyűjtő vállalat munkatársa. Ez a példátlan összefogás tette lehetővé a Segélyszervezet számára a hatékony segítségnyújtást. A Segélyszervezet a katasztrófát követő első napoktól kezdve többféle módon kezdte meg az adománygyűjtést. Ezek közé tartozik a honlapján, a www.segelyszervezet.hu-n elindított online gyűjtés, televíziós felhívás sugárzása, adománygyűjtő dobozok elhelyezése, telefonos kérésre csekkek postázása, valamint jótékonysági események, koncertek szervezése. A különböző együttműködéseknek – Duna Tv, Nemzeti Segélyvonal Alapítvány, Nemzeti Összefogás Alapítvány – és a saját felhívásának is köszönhetően több mint 650 millió forint értékű segély- és újjáépítési programot tudott végrehajtani a Segélyszervezet. Vörösiszap katasztrófa Október elején a világon egyedülálló katasztrófa történt, amikor az Ajka melletti iszaptározóból 1 millió köbméter vörösiszap árasztotta el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely településeket. Az Ökumenikus Segélyszervezet az első naptól kezdve a helyszínen segítette a károsult családokat. Ezzel egyidejűleg országos adománygyűjtést indított, melyhez magánszemélyek, cégek, diákok, gyülekezetek ezrei csatlakoztak. 1752 – Együttműködés a Nemzeti Segélyvonal Alapítvány A 1752-es telefonszámon hívható Nemzeti Segélyvonal célja, hogy a váratlan katasztrófa, baleset, természeti csapás vagy emberi károkozás esetén rendelkezésre álljon egy eszköz, amely közvetlenül, nyilvánosan, szinte azonnal lehetővé teszi a kárvallottak megsegítését, a károk és veszteségek mérséklését. Aki adományozni szeretne, az a 1752 felhívásával 250 forintot juttat a Nemzeti Segélyvonal Alapítványnak, melynek kuratóriumában az öt legnagyobb magyar karitatív szervezet, köztük az Ökumenikus Segélyszervezet vezetői döntenek az összeg felhasználásának konkrét módjairól. A Nemzeti Segélyvonal 2010. évi árvízi és vörösiszap gyűjtésének eredménye több mint egymillió hétszázhetvenezer hívás után 400 millió forint volt. A gyűjtésekből beérkezett támogatásokat a karitatív szervezetek egyenlő mértékben kapták meg az adott ügy támogatására. „Nem vagy egyedül” kiadvány és film 2010. november 4-én a Magyar Nemzeti Bank, Antall József Konferenciateremében rendezték meg az Ökumenikus Segélyszervezet Országos Szakmai Konferenciáját, amely keretén belül bemutattuk a „Nem vagy egyedül” dán-magyar modellprogram eredményeit és tanulságait. A konferencián levetítettünk egy 12 perces filmet, mely konkrét példákkal és történetekkel illusztrálja a „Nem vagy egyedül” modellprogramban értékeit. Az Ökumenikus




Segélyszervezet egy szakmai kiadványt is bemutatott, mely összegezi az eddig elért eredményeket, valamint megfogalmazza a gyakorlatra, szabályozásra vonatkozó javaslatait. Személyi jövedelemadó 1%-os felajánlások Az egyszázalékos kampányok nehézsége az egyes kommunikációs eszközök hatékonyságának mérése, mivel még mindig kevés adat áll a civil szervezetek rendelkezésére a felajánlásokkal kapcsolatban. 2010-ben a Segélyszervezet az igen költséges országos kampány indítása helyett főként az évek során egyre növekvő adományozói körére támaszkodott. Ezen adatok alapján lehet az 1% felajánlási tendenciákat megismerni, felméréseket készíteni, stratégiát kidolgozni a jövőre. Országos Adventi Pénzadománygyűjtés 2010 A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2010-ben immár 15. éve hirdette meg a jól ismert törött mézeskaláccsal és a szeretet.éhség. mottóval Országos Adventi Pénzadománygyűjtését, melynek ünnepélyes megnyitója egy különleges koncert keretében történt. A felhívása a nehéz életkörülmények között élő, a társadalom perifériájára sodródott embertársaink mindennapokban történő megsegítésének fokozott szükségességére kívánja felhívni a figyelmet. A rendezvényen többek között részt vettek az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövetei, Dr. Lévai Anikó és Kovács Kokó István valamint magas rangú egyházi vezetők, a nemes célt támogató cég képviselője és közismert személyiségek is. Az Ökumenikus Segélyszervezet nehéz sorsú családok megsegítésére indított adventi gyűjtése részeként november 28-án, vasárnap az Összhang kórus adott jótékonysági koncertet az Iparművészeti Múzeum aulájában.

SZEMLÉLETFORMÁLÁS A Segélyszervezet megalakulásától kezdődően folyamatosan végez gyakorlati tevékenységére épülő információs és szemléletformáló tevékenységet. 2006-ban egy kifejezetten a mai tizenéves korosztályt megszólító középiskolai programsorozatot indított el „Formáld Te is a Világot!” jelmondattal. Bár a sorozat eddigi legnagyobb szabású, Európai Uniós támogatásból megvalósult két éves projektje 2009 végével befejeződött, a sikeres program eredményei jó alapot biztosítottak a folytatáshoz:




a 10 perc szoli’ című vándorkiállítás fogadtatására és módszertanára építve a Segélyszervezet újabb roadshowt indított útjára, ezúttal a migráció és a bevándorlás témakörében hívva gondolkodásra a középiskolásokat. Vándorkiállítás az interkulturális dialógus jegyében A Segélyszervezet legjelentősebb 2010-es szemléletformáló projektje az Európai Unió Integrációs Alapjának támogatásával, a Menekültügyi és Migrációs Programok Osztály, illetve a Stratégiai Osztály kiemelt projektjeként működő Formáld Te is a Világot! programiroda együttműködésében valósult meg. A projekt legjelentősebb eleme ismét egy roadshow volt, melynek létrehozásába a Segélyszervezet 20 hazánkban élő, harmadik országból érkezett tizenévest vont be. A bevándorló családokból jövő fiatalok egyszer használatos fényképezőgépeket kaptak, mellyel heteken keresztül rögzíthették magyarországi életük jellemző, érdekesnek tartott pillanatait. A képekből készült kiállítást a Segélyszervezet szakértői a migráció történetét, tendenciáit, illetve az azzal kapcsolatos főbb kérdéseket bemutató mobiltárlattal egészítették ki. Az így létrejött egyedülálló kiállítás a 2010/11-es tanév őszi félévében 15, zömében a korábbi projektekben is résztvevő középiskolába jutott el. A projekt gyümölcseként elkészült a kiállítás anyagát zsebrevágható formában is feldolgozó kiadvány, továbbá a panelek és fotók helyet kaptak a segélyszervezet fiataloknak szóló portálján, a vilagformalok.hu-n is. A projekt 2010 decemberében egy kétnapos interkulturális rendezvénnyel zárult a kiállítást készítő, bevándorló diákok és a kiállítást fogadó iskolák diákjainak részvételével. Pályázat Kiíró: EIA Időszak: 2010.12.01. - 2010.12.31. Összeg: 21.463.800 HUF Téma: Vándorkiállítás az interkulturális dialógus jegyében Szélrózsa Találkozó A korábbi Szélrózsa Találkozókhoz hasonlóan a 2010-es fesztiválon is saját standdal képviseltette magát az Ökumenikus Segélyszervezet. A Lehetőségek Piacán felállított fotó- és videó kiállítás elsősorban a Segélyszervezet 2010-es árvizektől sújtott területeken végzett, a fesztivál idején is zajló munkáját mutatta be. A helyszínen dolgozó munkatársak és önkéntesek lelkes csapata a Szélrózsa teljes ideje alatt fáradhatatlanul fogadta a látogatókat és kérdéseiket.

DESS – NEMZETKÖZI GLOBÁLIS NEVELÉS NEMZETKÖZI NYÁRI EGYETEM Idén Magyarország adott helyt a CONCORD (európai segélyezéssel és fejlesztéssel foglalkozó európai civil szervezetek szövetsége) Globális Nevelés Nyári Egyeteme (Development Education Summer School - DESS) évenként ismétlődő nagyszabású és presztízs rendezvényének. 2010. június 7. és 13. között Balatonszemesen, negyven országból összesen 100 fő vett részt a konferencián. Ötvennégyen az Európai Unióból, tízen a CONCORD hálózatból, további tizenhat résztvevő pedig Európán kívüli országokból. A magyarországi nyári egyetem megszervezését, a HAND Nemzetközi Humanitárius és Fejlesztési Szövetség döntése alapján, 96. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



az Artemisszió Alapítvány és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vállalta, melyen olyan civil szervezetek munkatársai és önkéntesei vettek részt, akik a nemzetközi fejlesztéssel, illetve globális neveléssel foglalkoznak. A DESS egyhetes rendezvénye egyedülálló lehetőséget biztosított a résztvevők számára, hogy tanuljanak és tapasztalatot cseréljenek a globális nevelés témakörében. A magas szakmai színvonalat nemzetközi hírű előadók és facilitátorok közreműködése, a DEEEP minőségbiztosítási irányelvei és az előző évek hasonló nyári egyetemeinek szervezőitől kapott javaslatok, az átadott tapasztalatok biztosították. A június 7-i megnyitó-sajtótájékoztatón köszöntő beszédet mondott Szűcs Tamás, az Európai Unió Magyarországi Képviseletének vezetője, Fülöp Sándor a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa, Lehel László a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnökigazgatója, Tomaj Dénes, a KÜM NEFE főosztályvezetője, Németh Szilvia oktatáskutató, szociológus (TÁRKI Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ), Cinthia Alerts DEEEP koordinátor, Sátor Balázs, a HAND Szövetség elnöke, valamint Nagy Gabriella, az Artemisszió Alapítvány munkatársa. A hétfő délutáni Market Place/Piac egyfajta „kirakodóvásárként” funkcionált, melynek alkalmával minden résztvevő oldott keretek között mutathatta be saját szervezetét és annak a globális nevelés témájában végzett munkáját. A konferencia idei témája: „Az iskolák, mint a globális nevelés kulcsszereplői” volt. A nagyszabású tervek a globális nevelés iskolákba való bevezetésének elősegítését, az intézményi keretek formálását tűzte ki célul. Ebbe beletartozik a kompetenciák fejlesztése, a jó gyakorlatok és módszerek átadása, továbbá a módszerek és szaktudás átadása, a globális nevelés oktatási programok minőségi kritériumainak megvitatása, a közös irányelvek kialakítása és a résztvevők közötti kapcsolatépítés, tapasztalatcsere. A résztvevők a nyári egyetem hete alatt négy munkacsoportban dolgozták föl a főbb témaköröket, úgymint környezeti fenntarthatóság, globális kereskedelem és fogyasztás, globális szegénység és a kulturális és ökológiai sokféleség. A munkacsoportok szellemi munkája mellett nemzetközi szakértők tartottak tematikus előadásokat „a minőség a globális nevelés-oktatási programokban”; „a globális nevelés témájú tanárképzés”; valamint „a globális nevelés az iskolai helyi tantervekben” témakörökben. A nyári egyetem hosszú távú célja, hogy az iskolákban tanuló diákok a gyorsan változó, globalizálódó világunkban a megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök elsajátításával felkészüljenek a jövő kihívásaira. Általános cél továbbá a civil szervezetek és iskolák együttműködésének javítása a globális nevelés-oktatási programok közös megvalósításának érdekében. Helyi Akciónap – Local Action Day 2010. június 11. A nyári egyetem hete a magyarországi iskolai tanév utolsó hetével esett egybe, így a program részeként megvalósítandó Helyi Akciónap (“Local Action Day”) magyar iskolákkal partnerségben, helyi pedagógusok és tanulók bevonásával zajlott a tanév utolsó napján. A rendezvény célja az volt, hogy a nemzetközi programban résztvevők megismerkedjenek a helyi adottságokkal és kapcsolatba kerüljenek magyar diákokkal és pedagógusokkal és átadják a globális nevelésben szerzett tapasztalataikat, tanuljanak a helyi iskola gyakorlatából és programot kínáljanak az iskola tanulóinak. Az Akciónapra egész héten készültek a




munkacsoportok, hogy aztán játékos formában adják át ismereteiket, illetve hívják fel a gyerekek figyelmét a globális problémákra. A közeli balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola - Sportiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény lelkes igazgatója és tanári kara fogadta a nyári egyetem résztvevőit. Az Akciónap igazán jól sikerült, a munkacsoportok másfél órában tartottak kreatív és interaktív foglalkozást egy-egy témakörben diákok számára. A foglalkozásokon a harmadikosoktól a nyolcadikosokig egy-egy osztály vett részt évfolyamonként. Balatonalmádiból, a Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnáziumból is érkezett egy 20 fős diákcsapat. A nyári egyetem munkacsoportjai lelkesen foglalkoztak a részt vevő iskolásokkal, növelve érzékenységüket és fogékonyságukat a környezetvédelem, fenntarthatóság, tolerancia, és a globális problémák iránt. A tanulók nyitottan fogadták a különböző nemzetiségű résztvevőket, és az interaktív foglalkozások során sokszor még a tolmácsok segítségére sem volt szükség a kommunikációban. Nagy élményt jelentett számukra a más országokból, kultúrákból érkezőkkel való személyes találkozás, mely az Afrikából érkezett résztvevőktől való autógramm-kérésben csúcsosodott ki. A Local Action Day során mindkét fél, mind a felnőttek mind a gyerekek nagyon jól érezték magukat és mindnyájan vidáman, maradandó élményekkel távoztak. Az Akciónap egyben szép lezárása is volt az idei Globális Nevelés Nyári Egyetem munkájának.

VÁLLALATI KAPCSOLATOK Kapacitásfejlesztés A Segélyszervezet a Norvég Civil Támogatási Alap pályázatának győzteseként kétéves kapacitásépítő programot indíthatott 2008 szeptemberében a vállalati kapcsolatok területén „A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet felkészítése a vállalati szektor társadalmi felelősségvállalásában való partnerségre” címmel. A 2010 végéig meghosszabbított projekt célja a Segélyszervezet felkészítése volt a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának hazánkban is megerősödő új formáira; valamint a vállalatokkal való kapcsolatok építése, kezelése és erősítése. Utóbbi célok jegyében a Stratégiai Osztály részeként, ugyanakkor nagyfokú önállósággal működő projektiroda az év folyamán számos kétoldalú találkozót szervezett hazai vállalatok és a Segélyszervezet vezetői között. A projekt lehetőséget biztosított arra is, hogy a Segélyszervezet az év során két alkalommal széleskörű találkozóra hívja vállalati partnereit. Első alkalommal június 10-én, a vállalati önkéntesség témáját tárgyaló szakmai konferencián találkozhattak mintegy 50 hazai vállalat képviselői, másodjára pedig egy az évet lezáró, értékelő partneri találkozón. A pályázati forrás nem csupán „networking” jellegű




találkozókat támogatott, de lehetőséget adott mintaszerű karitatív csapatépítő tréningek megtartására, professzionális tréningcégek bevonásával, nagyszámú részvevővel. Az év folyamán két alkalommal az erőspusztai idősek otthonában, egy-egy alkalommal pedig a szolnoki, illetve miskolci családok átmeneti otthonában valósulhattak meg ilyen csapatépítő önkéntes napok. A kapacitásfejlesztő projekt támogatásával újulhatott meg a Segélyszervezet soroksári intézményének konferencia terme is. Az éves közgyűlésén átadott terem az elvégzett munkáknak köszönhetően alkalmassá vált arra, hogy jövőbeni képzéseknek, kisebb konferenciáknak szolgáljon megfelelő helyszínül. A 2010-ben véget ért projekt eredményeként a Segélyszervezeten belül önállóan is fenntartható munkaággá vált a vállalati kapcsolatok menedzselése, amely 2010 szeptemberétől immár két főállású munkatárssal végzi tevékenységét. Kapcsolattartás, vállalati adományok és CSR projektek kezelése A fent leírt kapacitásfejlesztő projekt keretében létrejött rendszereknek és kapcsolatoknak 2010-ben több hazai, illetve külföldi katasztrófa nyomán kialakult éles helyzetben kellett működésbe lépniük. A vállalati kapcsolatokért felelős projektiroda feladata volt a haiti földrengés, a hazai árvíz és viharkárok, valamint a vörösiszap katasztrófa kapcsán érkező vállalati felajánlások fogadása, adminisztrációja, illetve az adományok felhasználásáról, kommunikációjáról történő folyamatos egyeztetés a vállalat és Segélyszervezet között. A kiemelt kapcsolattartásnak köszönhetően a Segélyszervezet valamennyi vállalati adományozója személyes kapcsolattartón keresztül kaphat naprakész, cégre szabott információkat az együttműködési lehetőségekről, illetve az adományából megvalósuló projekt állásáról.

TERMÉSZETBENI ADOMÁNYOK A 2010-es esztendő súlyos magyarországi árvizei, valamint a vörösiszap katasztrófa jelentős adományozásra indította a cégeket, vállalatokat. A több, mint 170 millió Ft értékű természetbeni adományozásból 90 millió Ft értéket képviseltek a vörösiszap katasztrófa kapcsán beérkezett adományok (legnagylelkűbb, 1 millió forintot meghaladó adományozóink voltak: GlaxoSmithKline Kft - védőmaszkok, Extrudertechnika Kft. - villanyszerelési anyagok, Wolf Orvosi Műszer Kft. - gyógyászati eszközök, lábbelik, levegőszűrő, Daikin McQuay Magyarország Kft. - légtisztító, Magyar Református Szeretetszolgálat - gyógyhatású készítmény), 33 millió Ft-ot az árvízi adományok (1 millió forintot meghaladó adományozóink voltak: Henkel Magyarország Kft. - tisztítószerek, Mrija Bt - fürdőszoba és egyéb felszerelési tárgyak, Samsung Electronics Zrt. - háztartási gépek, Whirlpool Magyarország Kft. - háztartási gépek, Globa-Union Kft. - nyomtató, Zoknitex Kft. - ruházati termékek, Hunnia Fruct Kft. - ásványvíz, Inconex Vas- és Fémipari Kft. - fémipari termék, térítésmentes szolgáltatás). A Karitatív Tanácstól az állami hatóságok által lefoglalt, elkobzott termékekből a Segélyszervezet több, mint 21 millió forint értékben kapott ruhaneműt, ill. különböző lakásfelszerelési tárgyakat, eszközöket. Szociális segítségnyújtás céljából 26 millió forint értékben érkeztek vegyes adományok (legnagyobb adományozók: Béres Alapítvány a Teljes Életért - béres csepp, DanChurcAid 99. oldal, összesen: 102 Közgyűlés 2011.05.23.



ruházati termékek, Magyar Élelmiszerbank Egyesület – élelmiszer, ruhanemű, Maxima Fashion Kft. – ruházati termékek, Whirlpool Magyarország Kft. - háztartási gépek, Sió-Eckes Kft. gyümölcspüré, Kolorádói Magyar Klub – ruházati termékek).




GAZDASÁGI OSZTÁLY 2010-ben minden korábbinál magasabb, több mint 3,4 milliárd forint bevétellel gazdálkodott a Segélyszervezet. A Magyarországot ért természeti csapások, árvizek, és a vörös iszap katasztrófa károsultjainak támogatására indított segélyprogramokkal kapcsolatos feladatok a mindennapi teendők elvégzése mellett komoly kihívást jelentettek a munkatársak számára. A Segélyszervezet Gazdasági Igazgatóságának feladatai öt fő munkaterületre bonthatóak: • Pénzügyi-gazdasági tevékenységek A Segélyszervezet éves közhasznú beszámolóját és közhasznúsági jelentését a 2000. évi C. számú tv. (Számviteli tv.), a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 224/2000. kormányrendelet, valamint az 1997. évi CLVI. Tv. (a Közhasznú szervezetekről) készíti el. A Segélyszervezet közhasznú beszámolóját külső könyvvizsgáló, a KPMG Hungária Kft. ellenőrzi. A gazdasági igazgatóság részt vesz a szervezet osztályokra/intézményekre lebontott költségvetésének elkészítésében, nyomon követésében, ellenőrzi a költségvetések időarányos végrehajtását. Teljesíti a kifizetéseket, vezeti a nyilvántartásokat, előkészíti a külső könyvelésre küldött bizonylatokat, elkészíti az évközi és az éves beszámolókat. A szervezet könyvelési tételeinek száma 2010-ben eléri a 42000 tételt. Kapcsolatot tart a finanszírozókkal (Magyar Államkincstár, egyéb költségvetési szervek), elkészíti a költségvetési támogatások beszámolóit, valamint részt vesz ezen finanszírozók által folyamatosan végzett helyszíni ellenőrzéseiben, kötelező könyvvizsgálatában. • HR/Munkaügyi feladatok A Segélyszervezet munkatársainak és megbízással foglalkoztatott szakértőinek száma 2010-ban 247 fő volt. A fluktuációt mértékét jól jellemzi, hogy 24 fő belépő és 36 fő kilépő volt az adott évben. A munkaügyi terület feladata a munkavállalók és állományon kívüliek iratainak elkészítése, ezek ellenőrzése, nyilvántartása, a munkajogi háttér figyelemmel kísérése, a bérszámfejtés előkészítése, ellenőrzése, kifizetések teljesítése. • Pályázatok előkészítése, ellenőrzése, beszámolók elkészítése A gazdasági igazgatóság feladata a pályázatok előkészítésében való részvétel, a pályázatok nyilvántartása, szerződéskötés előkészítése, ellenőrzése, pénzügyi beszámolóinak elkészítése, kapcsolattartás és egyeztetés a támogató intézményekkel, szervezetekkel. A pályázatok elszámolásának munkaigényessége évről-évre egyre nagyobb szakmai felkészültséget, valamint humán és anyagi erőforrás ráfordítást igényel. • Ellenőrzés A Gazdasági Igazgatóság kiemelt feladata a Segélyszervezet munkaterületeinek, intézményeinek, projektjeinek folyamatba épített belső ellenőrzése, illetve helyszíni pénzügyi monitoringja. A monitoring lehetővé teszi a beszerzési, szerződéskötési,




bizonylati szabályok betartásának ellenőrzését, valamint a gazdaságos működtetés vizsgálatát. • Adományozói kapcsolattartás, adománykezelés Az adományozóktól 2010-ben 80707 befizetés érkezett, mely 372%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A természetben kezelt adományok értéke 1,06 milliárd forint volt, mely 265 %-kal magasabb az előző évhez képest. A pályázatok, projektek végrehajtását pénzügyi szempontból három tényező nehezíti: •

• •

a támogatások nem, illetve csak részben finanszírozzák a programok lebonyolításához elengedhetetlenül szükséges közvetlenül és közvetetten felmerülő menedzsment, kommunikációs, adminisztratív, könyvelési költségeket. 2010-ben a Segélyszervezet nem részesült működési célú fejezeti állami támogatásban. a pályázatok jelentős, 10-25 % privát forrásból származó önrészt igényelnek. egyre gyakoribb az utófinanszírozás és a kifizetések elhúzódása, mely likviditási kockázattal jár.

2011. évi tervek Kiemelt feladat a Segélyszervezet szervezeti felépítésének változását követően a belső szabályzatok aktualizálása, az új struktúra adaptálása a belső ellenőrzési rendszerbe. A munkatársak külső és belső képzése, a munkafeladatok szakosítása, a kapacitás növelése, a kommunikációs folyamatok egyszerűsítése és pontosítása kiemelt fontosságú az egyre növekvő feladatok minőségi elvégzésének érdekében.


No title

Recommend Documents