No title

CIVIL HÍRLEVÉL Tisztelt Olvasó! Ön havonta megjelenő hírlevelünk 2007. évi 1. számát olvassa. Célunk, hogy az aktuális hírekkel, összefoglalókkal felhívjuk a figyelmet a legújabb döntésekre, tervekre, illetve, hogy segítsük az intézményrendszerrel és az uniós forrásokkal kapcsolatos szabályok értelmezését. Tájékoztatjuk Olvasóinkat, hogy a fel- és leiratkozást az [email protected] címre írt levélben teheti meg!

Tartalom

Támogatások…………..…………………………………………………………………......2. oldal Jogszabályváltozások……………………………………………………………….………... 8.oldal Intézményi hírek……………………………………………………………………....…… .. 10. oldal Mérföldkövek………………………………………………………………………………....13. oldal . Kérdések és válaszok………………………………………………………………….……..16. oldal

Impresszum Kiadja: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kommunikációs Főosztálya Szerkeszti: Vissi Andrea Elérhetőségeink: Contact Center: 06-40/638-638 Fax: 06-1/441-7464 www.nfu.gov.hu e-mail: [email protected]

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Szakmai egyeztetés indul a regionális pályázatok tervezeteiről Megkezdődött az első regionális pályázati kiírások tervezeteinek két hetes szakmai egyeztetése. A kormány tervei szerint május elején minden regionális operatív programból egy vagy két pályázati kiírás megjelenik. A mostani egyeztetés célja, hogy a szakmai partnerek még a pályázati kiírások véglegesítése előtt véleményt alkothassanak a dokumentumokról, javaslataik emeljék a kiírások minőségét, javítsák az esetleges hibákat.

-

A megjelentetni tervezett pályázatok öt témát ölelnek fel: Önkormányzati intézmények utólagos akadálymentesítése (Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld, Közép-Dunántúl, Észak-Magyarország) Kerékpárút hálózat fejlesztése (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl) Belterületi utak fejlesztése (Közép-Dunántúl) Közoktatási intézmények beruházásának támogatása (Közép-Magyarország) Ipari parkok/területek fejlesztése (Észak-Magyarország, Észak-Alföld)

A hét régióban tervezett összesen 10 pályázati felhívás 26,9 milliárd Ft-tal támogatja a beruházások megvalósítását. Az egyes régiókban meghirdetésre tervezett pályázatok:

Régió

Dél-Alföld Észak-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Magyarország Tervezett támogatási keret összesen

Támogatási terület

kerékpárút ipari területek fejlesztése akadálymentesítés akadálymentesítés belterületi utak fejlesztése ipari parkok fejlesztése akadálymentesítés kerékpárút akadálymentesítés közoktatási intézmények beruházásának támogatása

A konstrukciók tervezett kerete /millió Ft/ 3 106 7 890 1 844 415 1 790 3 000 2 000 1 200 730 4 972 26 947

A pályázati dokumentumok tervezeteit minden régióban külön egyeztetik a regionális fejlesztési ügynökségek vezetésével. Az NFÜ a dokumentumok véleményezésére a pályázati kiírások témáiban érintett társadalmi szervezeteket kért fel. A szervezetek listái az ügynökség honlapján megtalálhatók. E mellett a véleménynyilvánítás mindenki számára nyitott. Az ehhez szükséges véleményező sablon, a pályázati dokumentációk tervezete és a véleményeket régiónként begyűjtő közreműködő szervezetek listája, illetve elérhetősége letölthető a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjáról (http://www.nfu.gov.hu).

2.


Az észrevételeket a honlapon megjelölt e-mail címekre lehet eljuttatni április 19-én 16 óráig. A beérkezett vélemények feldolgozását követően a felmerült javaslatok megvitatására a legnagyobb hazai szakmai, érdekképviseleti szervezetek részvételével április 27-én fórumok megrendezésére kerül sor. Az összegyűlt és megvitatott vélemények feldolgozását követően a végleges pályázati kiírásokat a honlapon is közzé tesszük. A pályázati kiírások társadalmi egyeztetése során beérkező írásos javaslatokat, valamint az egyeztető fórumon elhangzott észrevételeket az átláthatóság elvének megfelelően mindenki számára elérhetővé tesszük a honlapon.

Magyarország a pólusvárosokra építi jövőjét A kormány által meghirdetett pólusprogram célja olyan fejlesztési források biztosítása, amelyek a gazdaság versenyképességének növelését szolgálják. A fejlesztési pólusok funkciója, hogy ezt a fejlődést közvetítsék, kisugárzó erejüknél fogva generálják hatóterületük fejlődését, emellett képesek legyenek régiójuk számára megtartani a legképzettebb munkaerőt. Erre épülnek a régióközpontok fejlesztési stratégiái. Céljuk az, hogy a gazdaság és a tudásbázis összekapcsolásával innovatív termékeket, magasabb hozzáadott értéket állítsanak elő. Az egyetemekkel, kutatóintézetekkel rendelkező nagyvárosok lehetnek az új technológiák csomópontjai, Budapest mellett Debrecent, Győrt, Miskolcot, Pécset, Szegedet, valamint a Székesfehérvár-Veszprém várostengelyt jelölte ki a kormány fejlesztési pólusnak. Minden régióközpont a helyi potenciált tartja szem előtt, de nem városfejlesztési, hanem gazdaságfejlesztési projektekről van szó, ahol főként az egyetemek, kutatóintézetek által felhalmozott innovációs erőre alapoznak. Egy-egy pólusközpontra 80 milliárd forint körüli összeg jut a program keretében, azonban az egyetemek, a vállalkozások és az önkormányzatok együttműködésén és főként a projektek minőségén múlik, hogy egy-egy pólusváros mennyit tud a mintegy 600 milliárd forintosi összegből lehívni.

Az egyes pólusok: Szeged a biopolisz A szegedi tudásgazdaság a meglévő kapacitásokból kiindulva a biotechnológia köré szerveződik. A biotechnológiának három, egymást erősítő részterületén is folynak tudományos kutatások és élénkek a vállalati kapcsolatok. A biotechnológia kutatások eredményeinek hasznosításához szükséges, részben önálló fejlesztési irányt alkot az anyagtudomány és a szoftveripar. A K+F alapú tudásgazdaság sikeres fejlesztéséhez szükséges a kapcsolódó infrastrukturális feltételek biztosítása, a gazdaságfejlesztési feltételek kidolgozása, a képzés és szakképzés színvonalas megszervezése, valamint a környezeti teherbíró-képesség kiegyensúlyozottságának garantálása is.

Győr az autopolisz Győr a járműgyártás fejlesztési pólusa lesz. Célja, hogy a prosperáló, gyorsan fejlődő régió versenyképességét növelje egyrészt magas hozzáadott értékű termékekkel és szolgáltatásokkal, másrészt az ehhez szükséges stabil jövedelmi és munkaerő feltételek biztosításával. Győrnek minden esélye megvan arra, hogy a BécsPozsonyBudapest közép-európai fejlődési övezet alközpontjaként olyan regionális centrummá váljon, ahol folyamatosan megújulnak a meglévő ipari, technikai adottságok. Győr pólusprogramjának másik fő célkitűzése a megújuló energiaforrások fejlesztése a régióban.

3.


A Székesfehérvár-Veszprém tengely A Székesfehérvár-Veszprém két városból álló pólustengely tíz nagyprojektet dolgozott ki. Ezek elsősorban a mechatronikai, az informatikai, a bioenergetikai, és a környezetvédelmi területekre irányulnak. A központban az Alba Innovációs Park és Tudásközpont kialakítása áll, itt épül a Térségi Integrált Szakképző Központ is. A fejlesztés keretében további tudásbázisok és speciális mérőlaborok kerülnének kialakításra. Ezek egyrészt a városban működő cégek szakemberigényeit elégítik ki, másrészt arra ösztönzik őket, hogy a jelenleginél is több kutatás-fejlesztési tevékenységet hozzanak a régióba. Veszprém hagyományai és adottságai alapján Közép-Dunántúl régió kulturális, oktatási és tudományos központja kíván lenni, és ezzel jó kiegészítője pólustengely társának, Székesfehérvárnak.

Debrecen és a high-tech Az Észak-Alföld központjában, Debrecenben döntő mértékben az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszerészet, a biotechnológia és az informatika terén lehet előre lépni, kifejleszteni és gyártani nemzetközileg is versenyképes termékeket. A fejlesztések hatására Debrecenben jöhet létre az ország második infokommunikációs pólusa. Egy ilyen pillanatnyilag csak Budapesten működő bázis Debrecenben való kiépítése lehetővé teszi, hogy a régió internet és infokommunikációs rendszerének hatékonysága olyannyira megnövekedjék, hogy ennek hatására az ország informatikai szupersztrádája végre többpólusúvá alakulhasson. A debreceni optikai hálózatot idővel regionális, sőt interregionális, tehát nemzetközi például Nagyváradot is elérő rendszerré lehet bővíteni.

Pécs az életminőség fejlesztési pólusa A város Európa kulturális fővárosa lesz 2010-ben, ezért igyekszik méltóvá válni erre a szerepre. Pécsett a tervek szerint a kulturális ipar és a környezetipar lesz húzóágazat. A saját és a dél-dunántúli régió adottságaira építve a térség gazdaságát az egészségiparhoz, a környezetiparhoz és újdonságként a kulturális iparhoz kapcsolódva rendezi át új együttműködési formákba. Megkísérli kihasználni ezen új piacok nemzetközi szinten tapasztalható jelentős növekedését.

Miskolc a technopolisz A Miskolc Fejlesztési Pólus program négy kiemelt iparágra épül: a járműgyártásra, a vegyiparra, a környezet iparra és a szabadidő iparra. Miskolc, mint technológiai központ a nanotechnológiára, a vegyiparra, a mechatronikára és a megújuló, alternatív energiákra szakosodik. A stratégia megvalósulása kiemelkedő jelentőségű a város és a régió fejlődésében. Olyan minőségi változásra nyújt lehetőséget, melynek hatására Miskolc és az észak-magyarországi régió kiemelkedhet, és végképp elkerülheti a leszakadást. A gazdaság új lendületet kaphat, ami megalapozhatja a régióban élők életminőségének javulását is.

Budapest az innopolisz Budapest továbbra is az ország első számú fejlesztési pólusa. Támogatásra jelölték a nemzetközi gazdaságirányítási, turisztikai és kulturális szerep erősítését, a közlekedési kapcsolatok fejlesztését, az élhetőbb városi tér kialakítását, és a tudásipar, illetve a high-tech iparágak lehetőségeinek bővítését. Budapestnek három kulcsprojektje van. A dél-pesti szennyvíztisztító telepen folyó kutatások a megújuló energiaforrásokhoz szükséges technológia kidolgozását alapozzák meg. A másik két terület az egészségipar-biotechnológia (erre példa a Józsefvárosban létrehozandó innovációs tudásközpont), valamint az informatika-logisztika-távközlés területe.

4.


AKEOP rendezvénysorozat az akciótervekről A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) akcióterveinek véglegesítése után, de még a pályázati felhívások megjelenése előtt a KEOP megismertetésére, a források minél hatékonyabb lekötése érdekében országos népszerűsítő kampányt indul. A kampány a KEOP AKTÍV roadshow keretében valósul meg, amelyet teljes egészében a KEOP TA keretei között a Kohéziós Alapból finanszíroznak. A kampány célja, hogy a pályázati lehetőségeket házhoz vigye, így a potenciális pályázók közvetlenül az érintettektől szerezhetnek információkat környezetvédelmi beruházásaik finanszírozhatóságával, az Európai Unió támogatásaival kapcsolatban. Annak érdekében tehát, hogy az információ a leghatékonyabban eljusson az érintettekhez, országos szintű, régiónként 1-1 helyszínes roadshow indul. A roadshow keretein belül a célközönség előadások formájában ismerkedhet meg a 2007-2013-as időszak célkitűzéseivel, a pályázati lehetőségeivel, de az előadásokat követően műhelymunka, kerekasztal megbeszélések résztvevőjeként a konkrét kérdéseire is választ kaphat . A rendezvénysorozat ütemezése: Közép-Magyarországi Régió: Budapest - április 5. (csütörtök) Közép-Dunántúli Régió: Székesfehérvár - április 12.(csütörtök) Dél-Dunántúli Régió: Pécs - április 17. (kedd) Dél-Alföldi Régió: Szeged - április 20. (péntek) Nyugat-Dunántúli Régió: Győr - április 24. (kedd) Észak-Alföldi Régió: Debrecen - április 26.(csütörtök) Észak-Magyarországi Régió: Miskolc - május 3.(csütörtök) A kampányt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, és a KvVM Fejlesztési Igazgatóság (KEOP Közreműködő Szervezet) a regionális fejlesztési tanácsokkal (RFT), valamint a regionális fejlesztési ügynökségekkel (RFÜ) együttműködve bonyolítja le, bevonva a regionális fejlesztési tanácsok KvVM által delegált tagjait is. Dióssy László környezetgazdasági szakállamtitkár minden helyszínen előadást tart. A rendezvénysorozat munkálataiban önkormányzati szövetségek is közreműködhetnek. A roadshow indulásával párhuzamosan létrehozunk egy webcímet, amelyre minden előadás végén felhívjuk a figyelmet, ezzel mintegy mederbe terelve a kérdéseket, információkat, melyből egy „Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)” adatbázist hozunk létre. Ezenkívül információs telefonvonal is szolgálja majd a hatékony tájékoztatást.

Jövő tavasszal már lehet pályázni a Svájci Alapra A svájci kormány júniusban dönt véglegesen a tíz új tagország részére elkülönített fejlesztési alap felosztásáról. Magyarország öt év alatt várhatóan 85 millió euró támogatást hívhat le az alapból fejlesztési programok megvalósítására. A vissza nem térítendő támogatásra főleg a felzárkóztatásra szoruló térségek és önkormányzatok pályázhatnak nagy eséllyel. A svájci kormány dotációs célként négy fő területet jelölt meg: 1. Biztonság, stabilitás, reformok Regionális és helyi szintű menedzsment kapacitások építése; Intézkedések a határok biztosítása érdekében;

5.


-

Bevándorlási és menekültügyek intézményi erősítése; A biztonság jogi aspektusainak erősítése, az igazságügyi információs rendszerekhez való hozzáférés támogatása; Az igazságszolgáltatás modernizációja; A korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc intézményeinek erősítése; Nukleáris biztonság; Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése; Regionális fejlesztési kezdeményezések periférikus és hátrányos helyzetű régiókban.

2. Környezetvédelem és infrastruktúra Környezethigiénia, az alap-infrastruktúra modernizációja (energiahatékonyság, ivóvíz, szennyvízkezelés, hulladékkezelés, tömegközlekedés); Környezeti feltételek javítása, károsanyag-kibocsátás csökkentése, ökológiai monitoring szabványok és normák kialakítása és alkalmazása; Mérgező hulladék ártalmatlanítása, mérgezett ipari területek revitalizációja; A földhasználat, infrastruktúra, környezetvédelem, stb. városi, regionális és nemzeti tervezése; Határon átnyúló környezeti kezdeményezések, „élhető környezet Európában”; Biodiverzitás és természetvédelem. 3. A magánszektor támogatása A magánszektor támogatása és az export ösztönzése, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra; Tőkéhez való hozzáférés elősegítése, a kkv-k menedzsment támogatása; Igazolt bio-termesztés és bio-termelés elősegítése a mezőgazdaságban; A szabványoknak, normáknak való megfelelőség előmozdítása a mezőgazdaságban és az ipari termelésben, a társadalmilag, környezetileg és öko-hatékonyság szempontjából fenntartható fejlődés alapelvének megfelelő ipari termelés támogatása; A pénzügyi szektor szabályozásának javítása, a pénzpiacok és a pénzügyi intézmények erősítése; A szellemi tulajdon védelme. 4. Humánerőforrás- és társadalomfejlesztés A közigazgatás kapacitásfejlesztése központi, regionális és önkormányzati szinten; Szakképzés; Kutatás és fejlesztés (tudományos csereprogramok, pályázatok, partnerség kialakítása, együttműködés az alkalmazott kutatások területén); Egészségügy (kórházak modernizációja, egészségbiztosítási rendszer reformja, megelőző intézkedések, stb.); Testvérvárosi programok; Nemzetközi fejlesztési kezdeményezések támogatása. A projektek hozzájárulnak az érintett szakma, ágazat fejlesztéséhez, új, modern technológiák bevezetéséhez, munkahelyteremtéshez. Az együttműködési megállapodásban meghatározott lehetséges támogatási területek mindegyike aktuális, a társadalom széles rétegét érintő célokat fogalmaz meg, így a támogatások felhasználásának kulcsszereplői közvetetten hozzájárulnak a társadalom életminőségének javításához.

6.


Figyelembe véve, hogy lehetőség van a projekteket egy vagy több uniós tagállammal együttműködésben is megvalósítani, a projektek végrehajtása során egyaránt erősödnek hazánk Svájccal és más EU tagországokkal folytatott kapcsolatai. A Magyarország által igénybe vehető alap pályázati lebonyolítója a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lesz. A tenderkiírásra legkorábban 2008 tavaszán lehet számítani, a döntésre 2008 második negyedévében. Az önkormányzatok kedvező, várhatóan 5-10 százalékos önerővel pályázhatnak a vissza nem térítendő svájci támogatásra. A „Svájci Hozzájárulás” elnevezésű program támogatási területeiről és tárgyalási irányelveiről szóló kormányhatározat tervezete az NFÜ honlapján (www.nfu.gov.hu) olvasható.

Akadálymentes önkormányzatokat 2010-re Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint a korábbi 2013-as határidő helyett hamarabb, legkésőbb 2010 végéig akadálymentesíteni kell az ország összes önkormányzatát. A javaslatot 317 igen, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők. Az új szabályozás ütemezési tervet is mellékel a következő évek akadálymentesítési feladataihoz, eszerint az egészségügyi alapellátást jövő év végére mindenhol akadálymentesen kell elérhetővé tenni a fogyatékkal élők számára.

Közútra és vasútra együtt 1700 milliárd 20072013 között a hazai közlekedésben megkülönböztetett figyelmet kap az ország nemzetközi összeköttetéseinek és régiói egymás közötti kapcsolatainak fejlesztése, illetve a környezetkímélő és az elővárosi közösségi közlekedés támogatása. Ezekre a területekre az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 2000 milliárd forint áll rendelkezésre. A Közlekedési operatív program (KÖZOP) több mint 1700 milliárd forint forrást tartalmaz. A többi pénz a regionális operatív programoké, amelyekből főként helyi fejlesztések valósulhatnak meg. A KÖZOP támogatás mintegy 50 százaléka a közúthálózat: a gyorsforgalmi, valamint az egy és két számjegyű utak fejlesztését szolgálja. Másik fele főleg a vasúti és közösségi közlekedést, valamint a közlekedési módváltást segítő logisztikai központok támogatását szolgálja.

7.


Jogszabályváltozások Kijelölték az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program végre-hajtásában közreműködő szervezetet A 2007-2013 programozási időszakban a 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet figyelembevételével a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, mint az Államreform operatív program és az Elektronikus közigazgatás operatív program (ÁROP és EKOP) felügyeletéért felelős miniszter és az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, mint a közreműködő szervezet felügyeletét ellátó miniszter a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságot az ÁROP és EKOP valamennyi prioritása végrehajtásában történő közreműködésre közreműködő szervezetként jelölte ki. (11/2007. (III. 28.) MeHVM-ÖTM együttes rendelet) A közreműködői feladatok ellátásához szükséges pénzügyi eszközöket az ÁROP és EKOP Technikai Segítségnyújtás keret terhére kell biztosítani.

8.


A következő, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hatáskörébe tartozó jogszabályok és határozatok jelentek meg 2007. február 28. és 2007. március 31. között, a Magyar Közlönyben és a Határozatok Tárában:

Jogszabály száma

Jogszabály címe

Közlöny információ

24/2007. (II. 28.) Korm. rendelet

a hosszú távú kötelezettségek vállalásának egyes szabályairól

30/2007. (II. 28.) Korm. rendelet

az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet módosításáról a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés (PPP) újszerű formáinak alkalmazásáról a délkelet-európai kormányzati stratégia végrehajtásából fakadó 2007. évi főbb feladatokról az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztési Programjainak előzetes akcióterveiről és első körben indítandó támogatási konstrukcióiról a "Svájci Hozzájárulás" elnevezésű program támogatási területeiről és tárgyalási irányelveiről a fejezeti bevételek és kiadások negyedéves teljesüléséről készítendő jelentés fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőit érintő feladatairól a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felügyelete alá, a XIX. EU Integráció fejezetbe tartozó egyes fejezeti kezelésű előirányzatok 2007. évi felhasználásának rendjéről a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjaiból származó támogatások hazai felhasználásának intézményeiről az Államreform operatív program és az

2007. február 28. Magyar Közlöny 23. szám, 1103. oldal 2007. február 28. Magyar Közlöny 23. szám, 1140. oldal

31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 2028/2007. (II. 28.) Korm. határozat

2029/2007. (II. 28.) Korm. határozat 1009/2007. (III. 7.) Korm. határozat 2032/2007. (III. 7.) Korm. határozat 2038/2007. (III. 13.) Korm. határozat 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet

9/2007. (III. 22.) MeHVM rendelet

49/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

11/2007. (III. 28.)

2007. február 28. Magyar Közlöny 23. szám, 1141. oldal 2007. február 28. Határozatok Tára 7. szám, 46. oldal 2007. február 28. Határozatok Tára 7. szám, 47. oldal 2007. március 7. Magyar Közlöny 27. szám, 1489. oldal 2007. március 7. Határozatok Tára 8. szám, 50. oldal 2007. március 13. Határozatok Tára 9. szám, 60. oldal 2007. március 19. Magyar Közlöny 31. szám, 1975. oldal

2007. március 22. Magyar Közlöny 33. szám, 2178. oldal 2007. március 26. Magyar Közlöny 35. szám, 2226. oldal

2007. március 28.

9.


Intézményi hírek Az egyablakos ügyintézésre készül az NFÜ Tárgyalás nélküli, egyszerű közbeszerzési eljárást hirdetett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy intézményi új honlap kialakítására, amelynek célja az Új Magyarország fejlesztési tervhez kapcsolódó pályázati rendszer elektronikus támogatása, az egyablakos pályázati rendszer kialakítása. Az új honlap a nyertessel tervezett április közepi szerződéskötést követően 6-8 hét múlva készülhet el, vagyis legkorábban május közepétől-végétől üzemelne. Az ügynökség ezután a pályázatokat és a támogatási lehetőségeket egy egyszerű, gyors és könnyen továbbfejleszthető, elektronikus felületen jelenítené meg. Emelkedne az elektronikusan nyújtott szolgáltatások száma és színvonala, elsősorban a pályázókkal kapcsolatos interaktív szolgáltatások területén. Az új honlapon keresztül történne az ügyintézés a pályázati anyagok letöltésétől, az alapinformációk beszerzésétől a benyújtáson át a pályázatok nyomon követéséig. Az egységes megjelenés érdekében az NFÜ honlapjába ágyazva kapnak majd helyet az egyes operatív programok irányító hatóságainak honlapjai is, valamint a közreműködő szervezetek a pályáztatással kapcsolatos információikat is itt töltik majd fel. Az intézményrendszer szereplőinek honlapjai is innen veszik át az információkat, ezzel biztosítva az egységességet. A cél, hogy egy helyen legyenek elérhetők a legaktuálisabb információk.

Felszámolja a késésben lévő kifizetéseket a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyarország nemzetközi összehasonlításban jól teljesít az I. Nemzeti Fejlesztési Terv kifizetéseiben, de a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezetése elrendelte az elszámolási és kifizetési rendszer teljes átvilágítását és a késedelmes kifizetésű projektek tételes vizsgálatát. Az ügynökség szolgáltató szervezetnek tekinti magát, ezért az egész intézményrendszer működésében érvényesíteni kívánja a hatékonyság és a transzparencia elveit. A 2004-ben csatlakozott tíz tagállam között hazánk a második-harmadik helyen áll a kifizetések teljesítése tekintetében. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) forrásaira eddig 16 280 támogatási szerződés került aláírásra. E projektek közül mostanáig mintegy 5 000 zárult le azzal, hogy megtörtént a támogatási összeg teljes kifizetése. Mostanáig a 670 milliárd forint 60 százaléka, mintegy 404 milliárd forint jutott el a kedvezményezettekhez. A kedvező átfogó mutatók azonban számos rendszerszintű problémát rejtenek. Jelenleg több mint 11.000 projekt megvalósítása folyik, ebből körülbelül 2.700 projekt (24%) rendelkezik 90 napnál régebbi kifizetetlen számlával. Ezek összértéke 30 milliárd forint. Ez a helyzet nem elfogadható sem a pályázók, sem az intézményrendszer számára. A hatékonyság növelése érdekében a munkaszervezetben prioritást kap a hátralékok ledolgozása. Racionalizáljuk az ellenőrzéseket, a kifizetési ügyeket intézők számára ösztönző rendszert alakítunk ki. Minden projekthez azonosítható felelőst rendelünk. Ha a folyamat gyorsítása érdekében szükséges, a közreműködő szervezeteknél és az irányító hatóságoknál a teljesítéshez többletkapacitás is igénybe vehető. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már áttekintette az intézményrendszer működését és egyszerűsítéseket, új érdekeltségi formákat vezetett be. Most lényegében az új működési modell visszamenőleges alkalmazása történik meg annak érdekében, hogy a csúszó kifizetéseket rendezze az Ügynökség. Az intézkedések segítségével 2007. június 20-ra 5 százalék alá csökken az egy éven túl ki nem fizetett számlák aránya, szeptember 15-re 1 százalék alatt lesz a 90 napnál hosszabb idő óta ki nem fizetett

10.


számláké. Az egyik cél, hogy hiánytalan igénylések esetén szeptember 3-tól az I. NFT valamennyi operatív programjánál egységesen tartani lehessen a kifizetések teljesítésénél a legfeljebb 60 napos határidőt. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben már olyan feltételek szerepelnek, amelyek jelentősen megkönnyítik a pályázók munkáját. A biztosítéki szabályok tekintetében a korábbi 5 millió helyett 10 milliós támogatás alatt nem szükséges biztosíték nyújtása, csökken a biztosíték előírt mértéke, a fenntartási időszakra 50 millió forint alatt az nem is szükséges Az új rendszerben a pályázatok benyújtásához kevesebb igazolásra van szükség. Ezeket jellemzően csak a már nyertes pályázóktól a támogatási szerződés megkötéséhez kéri be kiíró. A korábbi harmincféle eljárásrendet öt eljárásrend váltja fel a projektek típusának megfelelően. Egyszerűsödtek, egységessé váltak a pályázati adatlapok és a támogatási szerződések mintái. Az egyszerűbb és gyorsabb kifizetési eljárás részeként csökken a kifizetésekhez benyújtandó dokumentumok száma. Például az általános költségek (így a rezsiköltségek bizonyos körben) a projekt összköltségének adott hányadáig tételes igazolás nélkül elszámolhatóak lesznek. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség teljesítményalapú finanszírozást vezet be az intézményrendszerben, amely kikényszeríti a gyors, pontos és pályázóbarát munkát a támogatásokat kezelő intézményeknél. Ennek részeként az állami igazolások beszerzése a pályázó helyett a kiíró dolga lesz. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség egyablakos ügyintézést vezet be. Minden szakterületen egyetlen közreműködő szervezet végzi a pályázatkezelést, így a pályázó az eddigi gyakorlattal szemben, immár csak egyetlen közreműködő szervezettel áll kapcsolatban a pályázati anyag összeállításától a projekt befejezéséig. Kiterjesztésre kerül az elektronikus ügyintézés. Nemcsak a kifizetési kérelmek benyújtása történhet elektronikus úton, hanem a hiánypótlásra felszólító levelek megküldése is. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség bevezeti a kétfordulós pályázati eljárást. Ez az adminisztrációs terheket és a felesleges papírmunkát csökkentheti majd, elsősorban az önkormányzati projektek esetében. A kétfordulós rendszer a fejlesztési ötletek egyfajta előszűrését jelenti majd annak érdekében, hogy a komplex pályázati dokumentációt már csak a valóban jó és támogatható projektötletekre kelljen kidolgozniuk a pályázóknak.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv új arculata Az új logó megterveztetésénél a célunk az volt, hogy a nemzeti fejlesztési tervek eredményeire, lehetőségeire építkezve egy olyan imázst építsünk fel, amely kifejezi, hogy átlátható, követhető módon történik az uniós támogatások felhasználása, mindenki számára érthető, elérhető és hasznos folyamat zajlik, amely kormányzati ciklusoktól függetlenül szolgálja a nemzet érdekét. Az I. Nemzeti Fejlesztéi Terv számára 2006 nyarán készült el az alábbi logó, amely azonban az arculati kézikönyv alapján országos image kampányban még nem, de építési táblákon és egyéb eszközökön alkalmazásra került.

11.


Az NFÜ Kommunikációs Főosztálya 2006. decemberében felkért három elismert arculati szakértőt, hogy foglaljanak állást az eddigi (I. NFT-s) arculat és logóhasználat eredményességéről, és tegyenek javaslatot az új (ÚMFT) logó megterveztetésére vonatkozóan. A felkért szakértők a következők voltak: Dr. Szeles Péter (Magyar PR Szövetség elnökeként), Pohárnok Mihály (Iparművészeti Egyetem képviseletében) és Bíró Péter (Marketing Szövetség képviseletében). A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007. február 14-én hirdette meg az Új Magyarország Fejlesztési Terv arculat tervezési pályázatát. A felhívás megjelent a Kreatív kommunikációs szaklap internetes felületén és elektronikus hírlevelében, továbbá az NFÜ honlapján. A felhívás elhangzott még a Radio Cafe- Reklámvilág című műsorában és az Info Rádió Kreatív magazinjában. A még célzottabb elérés érdekében a pályázati felhívást megküldtük emailen kb. 20 grafikai stúdiónak, akiket a Nagy Kreatív Könyv szakmai ajánlásai alapján választottunk ki. A versenyeztetett cégektől a pályázat során azt vártuk, hogy: tegyenek javaslatot az arculati alapelemekre (logó, betűtípus, színek). A február 26-i beadási határidőig összesen 31 pályázó közel száz grafikai tervet nyújtott be. A sorszámmal ellátott pályamunkákat a kreatív brief-ben meghatározott szempontok alapján az NFÜ kommunikációs munkatársaiból és külső szakértőkből álló zsűri bírálta. A zsűri, az általa legjobbnak ítélt öt logótervet fókuszcsoportos vizsgálatoknak is alávetette. A fókuszcsoportok véleménye alapján az Onpoint Kft. "híd" koncepciója nyert elsöprő fölénnyel. Az ügynökség a nyertes céggel köt szerződést az Új Magyarország Fejlesztési Terv arculati kézikönyvének kidolgozására, a beadott pályázat részét képező ajánlat alapján. A nyertes cég az NFÜ kérésére első körben a sürgős arculati elemeket dolgozza ki: sajtóhirdetések (különös tekintettel a pályázati kiírásokra), EMIR dokumentum sablonok, NFÜ honlap, kiadványborító. A további elemek és az arculati kézikönyv kidolgozása április hónapban történik meg.

A két fókuszcsoport tesztelte az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyes marketing anyagainak célcsoport specifikus fogadtatását. Fontos szempont volt annak vizsgálata, hogy mennyiben egyezik, illetve tér el a csoporttagok által értelmezett üzenet az Új Magyarország Fejlesztési Terv arculati tervében meghatározott üzenettel. Mindkét csoportban, egyhangúan a harmadikként bemutatott, Lánchidat ábrázoló logótervet tartották a legjobbnak. A csoporttagok véleményei alapján, a terv pozitív megítélése kiemelkedett a többi logóterv közül. A Lánchidas logó preferencia indokaként a következő érvek, asszociációk hangzottak el: „jó, mert szimbolizálja a „hidat, ami összeköt”, utal Széchenyire, a fejlesztésekre, a reformokra. Egyenrangúságot sugall az Európai Unióhoz és hazánk viszonylatában.

12.


Mérföldkövek Újonnan feltárt ókeresztény emlékek Pécs belvárosában 2007. március 30-án nyílt meg a pécsi világörökség újonnan feltárt helyszíne, a Cella Septichora, az ókeresztény temető eddig ismert legnagyobb épülete. Pécs (Sopiane) ókeresztény temetőjét az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2000-ben vette fel a világörökségi listára, és ezzel az emberiség kiemelkedően fontos kultúrtörténeti kincsei közé sorolta. 2004. novemberében indult el annak a nagyszabású projektnek a megvalósítása Dr. Bachman Zoltán Kossuth- és Ybl Miklós díjas építész tervei alapján, amelynek keretében új lendületet kapott a temető emlékeinek feltárása és bemutatása. A Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében a Pécs/Sopianae Örökség Kht. 1,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Európai Unió társfinanszírozásában. A program lehetővé tette a temető legjelentősebb épületének, a Cella Septichora feltárását, védőépületének megépítését és valamennyi látogatható sírkamra felújítását, környezetének rangjához méltó vonzóvá tételét. Ennek keretében került sor továbbá a közterület felújítására a Felső-sétatéren a Széchenyi tértől a Barbakán vonaláig, az északi- és a nyugati várfal-sétányok kialakítására és a közeli Civil Közösségek Háza rekonstrukciójára is. A beruházás legnagyobb kihívása a Cella Septichora régészeti feltárása, bemutathatóvá tétele volt. Az ásatásokat a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságával kötött szerződés alapján Dr. Visy Zsolt régész professzor vezette. Az objektum méreténél fogva arra inspirálta a projekt kezdeményezőit, hogy a pécsi világörökségi helyszínek központi helyszínévé alakítsák ki. Az impozáns tér alkalmas lett turistacsoportok fogadására. Az innen kiinduló folyosók kötik össze a székesegyház előtti terület valamennyi földalatti látnivalóját. Ebben a központi helységben helyezték el azokat a korszerű informatikai eszközöket, melyek segítségével a látogatók időutazást tehetnek, megtekinthetik a rekonstruált római kori temető építményeit, földrajzi elhelyezkedését, méreteit, a feltárás folyamatát. A hatalmas plazma kivetítőkön vagy érintőképernyőkön keresztül a vendégek folyamatos információt kapnak igényeik szerint.

Világörökségi helyszínhez méltó környezetben a megszépült Pannonhalmi Főapátság Több mint 345 millió forint uniós társfinanszírozás és mintegy 9 millió forint saját erő segítségével valósulhatott meg a Pannonhalmi Főapátság turisztikai fejlesztési programjának első szakasza. A megszépült területet Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos és Várszegi Asztrik főapát adta át ünnepélyesen a nagyközönségnek. A stratégia első szakasza a világörökségi helyszín környezetrendezése volt. A Főapátság 2004-ben nyújtott be sikeres pályázatot a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében. A támogatási szerződés aláírására 2005. áprilisában került sor. A beruházás során a Főapátság előtti tér, a belső udvar, a szabadtéri rendezvényhelyszín, valamint a vársétány környezetrendezése valósult meg. Szintén a projekt keretei között került sor a turisztikai fejlesztési stratégia következő szakaszát jelentő „turisztikai szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése” című koncepció tervezésére, az építés engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére. A Főapátság a turisztikai fejlesztés egyes elemeit úgy alakította ki, hogy azok a fokozatos, koncepciójukban egymásra épülő kiépülésükkel alkalmasak legyenek a világörökségi helyszín bemutatására, a vendégek kultúrált

13.


Salgótarjáni távolsági autóbusz pályaudvar felújítása A 320 millió forint fejlesztés eredményeként több mint 1600 m2-rel bővült a pályaudvar kiépített, illetve le- és felszálló területe. Funkcionális részei arányaikban és elrendezésükben az utasforgalom igényeinek megfelelően átalakultak, több járat indítását és fogadását lehetővé tevő új elrendezésű beállók kerültek kialakításra, amelyek lehetővé teszik az utasszám növekedését és kiszolgálásuk minőségi színvonalának emelését. A távolsági autóbusz-pályaudvar 1976-ban épült, az azóta eltelt években felújítására nem került sor. Sem funkcionálisan, sem technikai felszereltségében nem felelt meg már a naponta ott megforduló közel 20.000 ember elvárásainak. A projekt része annak az átfogó közlekedési infrastruktúra-fejlesztési tervnek, amely a térség elérhetőségét hivatott dinamikusan fejleszteni (21-es főközlekedési út négysávosítása, 4 és 5 számjegyű utak korszerűsítése) a gazdasági fejlődés érdekében. A fejlesztés utasforgalmi szempontjai mellett kiemelést érdemel, hogy a fésűs beállóhelyek felszámolásával megszűnik a csak tolatással megvalósítható autóbusz indulás. Ennek eredményeként csökken az autóbuszok károsanyag kibocsátása, így a fejlesztésnek jelentős környezetterhelést csökkentő hatása is van. Ugyancsak környezetvédelmi szempontot követve, a szükséges bővítéseket az épített környezettel harmonizálva emeletráépítéssel oldotta meg a pályázó, ezáltal nem csökkent a belvárosi zöldövezeti terület. A fejlesztés során kiemelt szempontként fogalmazódott meg a mozgáskorlátozottak számára az autóbusz állomás megközelítésének, illetve épületen belüli mozgásának akadálymentesítése, valamint olyan korszerű forgalomirányítási és információs rendszerek kiépítése, amely mind a fogyatékkal élő, mind az egészséges emberek gyors és biztonságos közlekedését segítik elő.

Összefoglaló a ROP eddigi eredményeiről A Regionális operatív program 2004-2006 közötti időszakra rendelkezésre álló teljes 107,14 milliárd forint összegű keretének 109%-a lekötésre került (117,01 Mrd Ft), melyből 108 %-a már szerződött (115,54 Mrd Ft). A ROP-ra beadott pályázatok száma összesen 2300 darab, a támogatási döntéssel rendelkező pályázatok száma 538 darab, a támogatási értéke 107,18 Mrd Ft. A szerződött pályázatok száma: 530 darab, a támogatási értéke: 105,70 Mrd Ft. A szerződött projektek fejlesztési területenkénti megoszlása: • 137 turisztikai, • 82 útfejlesztési, • 36 város-rehabilitációs, • 127 óvodai és alapfokú oktatási intézmény-fejlesztési beruházási, • 148 képzési- és foglalkoztatási projekt. Összesen 201 teljesen, 7 részben megvalósult és átadott projektről számolhatunk be. A teljes egészében megvalósult projektek támogatási értéke: 45,71 Mrd Ft.

14.


Megszépül Tokaj vidéke 2008-ra A tokaji borvidék 13 településének összefogása nagyszabású turisztikai fejlesztéseket és értékmegőrző beruházásokat tett lehetővé. Az önkormányzatok részvételével megalakult Tokaj Mikrorégióért Alapítvány két részben benyújtott pályázatára összesen közel 2,2 milliárd forintos uniós támogatást nyert el az I. Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programja (ROP) keretében. Az „Összefogással Tokaj világörökségéért (ÖTV) I.-II”, a projektcsomag első fele önmagában több mint 1,3 milliárdot kapott: ezzel az öt legnagyobb támogatásban részesített ROP-pályázat közé került. A 13 önkormányzat az összesen 16 projektelemből álló „Összefogással Tokaj világörökségéért I. és II.” pályázati anyagot 2005 nyarán nyújtotta be a Turisztikai vonzerők fejlesztése pályázati ablakhoz, a támogatási szerződést pedig 2006 februárjában írták alá. A két részre osztásra azért volt szükség, mert az ÉszakMagyarország régióban elnyerhető maximális összeg egy pályázat esetében 1,5 milliárd forint. Az anyagok összeállításához sokrétű egyeztetésre volt szükség a részt vevő települések vezetői között, és a pályázat megírásához külső szakértők segítségét is igénybe vették. Az elképzelések egy része kifejezetten a bor témájára koncentrál, ugyanakkor a települések komoly figyelmet szenteltek az aktív és a kulturális szabadidő-eltöltési lehetőségeknek is. Az ÖTV I. öt önkormányzat hat fejlesztési projektjét fogja össze. Ezek közé tartozik Tokajon a Tokajhegyaljai Borok Háza kialakítása 300 négyzetméteren, valamint a hozzá tartozó kert rendezése. Sárospatakon a Rákóczivárbástya rekonstrukciójával négyszintes turisztikai-kulturális központot hoznak létre kávézóval, információs centrummal, internetszobával és konferenciateremmel. Sátoraljaújhely-Széphalmon a Kazinczy-mauzóleum mellett körülbelül 1500 négyzetméteren kialakítják a Magyar Nyelv Múzeumát. Szerencsen világörökségi kapuzatot emelnek, emlékeztetőül arra, hogy a Tokaji borvidéket az UNESCO 2002-ben felvette a világörökségek listájára. Végezetül Bodrogkisfaludon a főtér kialakításával vonzó településképet és szabadtéri rendezvénycentrumot hoznak létre. A tervek szerint ez év szeptemberéig befejeződő ÖTV II.-ben kilenc önkormányzat szerepel további tíz fejlesztési projekttel. Bodrogkeresztúron vízi és kerékpáros turisztikai központot alakítanak ki a volt zsinagóga épületében. Szintén turisztikai centrumot hoznak létre Sátoraljaújhelyen, valamint vízi bázist és kiállítóteret a Bodrog partján. Legyesbényén 60-70 fő befogadására alkalmas községi borházat építenek, tufablokkos boltozatú pincével kiegészítve. Ehhez hasonló projektek valósulnak meg Szegilongon, Tarcalon és Tolcsván, Monokon pedig a kálváriát és zarándokhelyet újítják fel.

Lezárult a látássérültek képzési programja Európai üzleti asszisztensként helyezkedhetnek el azok a látássérült fiatalok, akiknek képzése most zárult le a Partnerünk Európa címet viselő program keretében. A 36 diák közül 35-en szerezték meg a képesítést, s közülük 27-en a nyílt munkaerőpiacon tudnak majd elhelyezkedni. A Humán Erőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében indított projekt megvalósítására mintegy 107 millió forint európai uniós pályázaton nyert támogatás állt rendelkezésre. A projekt keretében a diákok államilag elismert (OKJ-s) európai üzleti asszisztens képzettséget kaptak. A 14 hónapos képzés alatt a résztvevők irodai környezetben gyakorolhatták a számítógép-használatot és a többi asszisztensi munkát, mentorok támogatása mellett. A tanult tárgyak között szerepelt a gépírás, közgazdaságtan, marketing, gazdasági jog, számvitel, pénzügy, társadalombiztosítási ügyintézés és az üzleti angol nyelv.

15.


Üzembe helyezték a felújított kőris-hegyi radarállomást Üzembe helyezték a Bakony legmagasabb pontján, a Kőris-hegy tetején lévő polgári légiforgalmi radarállomást; a féléves felújítás során négymillió eurót fordítottak a berendezések korszerűsítésére. 38,6 millió euróba kerül összesen a ferihegyi központi és a két vidéki radarállomás Kőris-hegy és Püspökladány felújítása, korszerűsítése. A beruházási összeg felét az Európai Unió biztosította, a további költségeket a HungaroControl Zrt. állja. A kőris-hegyi után még idén felújítják a püspökladányi radarbázist is (mintegy négymillió euróból), de megkezdik idén a ferihegyi központi állomás korszerűsítését is, amelynek pedig 19-20 millió euróra tehető a fejlesztési költsége.

Kérdések és válaszok Ebben a rovatunkban azokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Kontakt Centeréhez beérkezett kérdéseket, és válaszokat emeljük ki, melyek segítenek megértetni a támogatáspolitikával kapcsolatos koncepcionális szabályokat.

Kérdés: Már évek óta szó van az elektronikus közigazgatás bevezetéséről, de még most sem világos, hogy akkor a jelenlegi pályázatokat elektronikus formában is érvényesen be lehet-e adni, vagy kötelező a nyomtatott forma is? Válasz: A pályázatok papíron történő beadásával párhuzamos - a formai hibák kiszűrését elősegítő, és a feldolgozást gyorsító - elektronikus beadására az NFT I. egyes pályázati kiírásai esetén is már volt mód. További lépés, hogy az ÚMFT végrehajtása során szeretnénk ezt a kört kiterjeszteni minden olyan pályázati kiírás esetére, ahol 200-nál több pályázat várható. Egyenlőre azonban azonosítás és hitelesítés nélkül nem tudunk jogi értelemben befogadni pályázatokat, ezért intézkedéseket tervezünk ennek mielőbbi megoldása érdekében. Informatikai projektet indítunk 2007. első felében a papíron történő beadás megszüntetésére és kiváltására, a teljesen elektronikus pályáztatási rendszer kiépítésére. A jogszabályi és intézményi környezet, valamint az informatikai - és adatbiztonsági kockázatok nem teszik lehetővé,hogy mindenfajta azonosítás és hitelesítés nélkül befogadhassuk a pályázatokat. Az elektronikus pályáztatási rendszer célja, hogy erre megoldást találjon és biztonságos módon lehetővé tegye a teljesen elektronikus formában megvalósuló pályázást.

19.


Kérdés: Több kék számot is lehet találni a különböző honlapokon, de nem lehet tudni, az újonnan kiírt pályázatok ügyében mikor ad tájékoztatást az NFÜ, és mikor a KSZ-ek. Válasz: Az NFÜ is fontosnak tartja az egyablakos rendszer kialakítását. A tájékoztatásban ez már most is teljesül, hiszen az érdeklődők számára egyetlen közös felületről (központi telefonszám és internetcím) érhető el minden szolgáltatás. Az Irányító Hatóságok honlapjai az egységes felületen kerülnek kialakításra, ugyanúgy, ahogy a Közreműködő Szervezetek az uniós pályázatokkal kapcsolatos információikat szintén az egységes portálon teszik közzé. A telefonszámok tekintetében csak a hívásbeválasztó rendszer teljes kiépüléséig van némi párhuzamosság, de általános információkért minden esetben a 40638-638-as számot kell tárcsázni. Az illetékességből szakértőhöz való továbbítás hamarosan egy gombnyomással történik majd. Kérdés: Melyik zászlóshajó program melyik operatív programot érinti? Válasz: A zászlóshajó programok listája még nem végleges, de annyi biztos, hogy az adott program a témában hozzá legközelebb álló operatív programok prioritásait hangolja össze. Egyik típusánál egy operatív program képezi a zászlóshajó programalapját (pl. közlekedésfejlesztés, elektronikus közigazgatás), a másiknál több (fejlesztési pólusok, hátrányos helyzetű kistérségek fejlesztése).

17.

No title

Recommend Documents