No title

2015 VÉDELMI TEVÉKENYSÉGEK SORÁN MEGJELENŐ VEZETŐI IGÉNYEKET KISZOLGÁLÓ INFOKOMMUNIKÁCIÓS RENDSZERMODELL KIALAKÍTÁSA /HABILITÁCIÓS TÉZISFÜZET/

Dr. Farkas Tibor

Dr. Farkas Tibor: Védelmi tevékenységek során megjelenő vezetői igényeket kiszolgáló infokommunikációs rendszermodell kialakítása és a felkészítés tematikája _________________________________________ _________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ......................................................................................................... 2 I. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI............................................................................................. 3 I.1. Bevezetés .......................................................................................................................... 3 I.2. PhD értekezésem hipotézisei ............................................................................................ 3 I.3. A válságreagáló műveletek, konfliktuskezelés híradó- és informatikai támogatásának elemei...................................................................................................................................... 4 I.4. A kutatási eredmények ..................................................................................................... 6 II. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK ............................................................................. 7 II.1. Nemzeti és nemzetközi védelmi képességek .................................................................. 7 II.2. Nemzetközi fenyegetések elleni tevékenységek vezetése ............................................ 11 II.2.1. A vezetés és irányítás infokommunikációs támogatása ......................................... 11 II.2.2. Összegzés, eredmény 1,3,4,5 ....................................................................... 16 II.3. Nemzeti (védelmi) tevékenységek vezetése ................................................................. 17 II.3.1. Infokommunikációs támogatás .............................................................................. 18 II.3.2. Összegzés, eredmény 2,6,7,9 ....................................................................... 23 III. A KUTATÁS ÉS A BEMUTATOTT EREDMÉNYEK HATÁSA, VISSZHANGJA25 IV. IRODALMI HIVATKOZÁSOK LISTÁJA .................................................................. 27 V. A TÉZISPONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK ...... 29 VI. TOVÁBBI TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK ......................................................... 31

2


I. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI I.1. Bevezetés

T

éziseimben röviden összegzem a doktori értekezésem megállapításait, majd az arra épülő, későbbi kutatómunkámra alapozott legfontosabb kutatási eredményeimet. Úgy ítélem

meg,

hogy

a

tudományos

eredményeim

igazoltak,

a

közreadott

publikációimban, hazai és nemzetközi konferencia-előadásaimban megjelennek. A témával kapcsolatos bővebb ismereteket publikációkban közzé tettem, és az oktatásban is hasznosulnak, folyamatosan felhasználom a BSc, MSc, PhD és Erasmus tantárgyak oktatásában valamint témavezetői munkám során. A meglévő- és folyamatosan formálódó eredményeket a hazai és nemzetközi szakmai és tudományos együttműködések során, valamint egyéb kutatási fejlesztések alkalmával is jól hasznosítok.

I.2. PhD értekezésem hipotézisei A doktori PhD értekezésem az „A válságreagáló műveletek vezetését és irányítását támogató híradó- és informatikai rendszer megszervezése a Magyar Honvédség többnemzeti műveleteinek tükrében” címmel védtem meg. A választott téma vizsgálatánál a következő hipotéziseket állítottam fel: 1. a válságreagáló műveletek vezetés-irányítását támogató híradó- és informatikai rendszer funkcióiban nem azonosítható sem állandó telepítésű (stacioner), sem tábori kommunikációs rendszerként. Megszervezésének alapelvei és rendszerelemei a nemzetközi feladatvállalások tapasztalatai alapján definiálhatóak, egységesíthetők; 2. a NATO által meghatározott képességek és a Magyar Honvédség fejlesztési stratégiája alapján meghatározhatóak a vezetés-irányítási rendszerrel, és ezen keresztül a híradóés informatikai rendszerrel szemben támasztott általános és speciális követelmények; 3. a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása során szerzett szakmai tapasztalatok elemzésével megfogalmazhatóak azok a tényezők, melyek jelentősen befolyásolják a harci műszaki támogatás elemeként biztosított híradó- és informatikai rendszert.

3


I.3. A válságreagáló műveletek, konfliktuskezelés híradó- és informatikai támogatásának elemei A NATO 1999-ben Washingtonban elfogadta stratégiai koncepcióját, amely alapján a legfontosabb feladata a különböző konfliktusok, az instabil államok helyzetéből adódó biztonsági kockázatok megszüntetése és felszámolása békeműveletekkel. Ezekben a műveletekben a katonai jelenlétre szükség van, így a katonai műveletek csoportjában megjelennek ezek a tevékenységek.

1. ábra: A katonai műveletek osztályozása Deák, 2005 A válságok megszüntetésének egyik alapfeltétele az általános képességek és követelmények meghatározása, amelyet a szövetséges erőknek teljesíteniük kell. Ezek közül a legfontosabb követelmények a: 

mobilitás és rugalmasság;

4




telepíthetőség és expedíciós képesség;



korszerű eszközökkel támogatott vezetés;



fejlett hírszerzés;



stratégiai légi szállító képesség.

A stratégiai légi szállító képességet fontos kiemelni, hiszen a nagy mennyiségű fegyverzettel és egyéb különböző felszereléssel együtt a kommunikációs rendszert is az adott helyszínre kell szállítani, amely kiépítése az elsők között kell, hogy megvalósításra kerüljön! A szövetség egyik ilyen szállító képessége közös nemzeti összefogással került megalakításra a Pápai bázison, amely kiszolgálja a NATO légi szállítási igényeinek egy részét.1 Mindezek megvalósítása érdekében korszerű haditechnikai eszközökkel felszerelt haderőt kell létrehozni. A korszerű haderő csak és kizárólag felgyorsult és mindenre kiterjedő fejlesztésekkel, beruházásokkal valósítható meg. Természetesen mindezek mellé hozzá kell rendelni a korszerű kiképzést, felkészítést, valamint a korszerű, tapasztalatokon alapuló hadműveleti és harcászati eljárásmódokat. A parancsnok vezetés és irányítási munkáját korszerű híradó- és informatikai eszközökkel kell támogatni, mivel a folyamatos információcsere a csapatvezetés egyik alapvető és legfontosabb tényezője, amely kiesése megakadályozhatja a siker kivívását. Bencze-Hegedüs-Kolossa-Padányi-Praveczki-Szternák, 2004 A korszerű hadseregek fejlett híradó- és informatikai eszközei lehetővé teszik az információk széleskörű megosztását, feldolgozását, amely a parancsnok munkáját képes elősegíteni, meggyorsítani. A híradó és informatikai eszközök együtt képesek végrehajtani mindazt, amely meghatározóan támogatja a vezetést a parancsnok és törzse részére. A nemzetközi színtéren szerzett tapasztalatok alapján is jól kimutatható, hogy a korszerű híradó és informatikai támogatás kiemelt fontosságú a csapatvezetés számára. A kialakított összeköttetéseknek megbízhatóaknak, bizonyos esetekben védetteknek kell lennie a megfelelő szintű és minőségű parancsok és egyéb információk továbbítása érdekében. A kontingensek minden lehetséges technológiát, technikai eszközt felhasználnak a biztos összeköttetés kialakítása érdekében. A nagytávolságú és széleskörű szolgáltatásokat igénylő összeköttetés elsődleges eszköze

minden

esetben

műholdas

VSAT 5

eszköz,

amely

távbeszélő,

adatcsere


szolgáltatásokat is lehetővé tesz, valamint elérhető ezen keresztül a különböző adatbázisok, információs rendszerek szolgáltatásai. A harcászati alegységeknél a vezetés különböző szintjeinek megfelelően kerül megszervezésre a híradó és informatikai támogatás. A felhasznált technikai eszközök elsősorban a katonai harcászati rádiók (RH/URH), melyek elsősorban távbeszélő szolgáltatásokat biztosítanak, de az adatcserét is képesek támogatni, amely fontos lehet több rendszer számára. Az előző két technológia mellett fontos a GSM készülékek, valamint egyéb műholdas telefonkészülékek felhasználása is, melyek az előzőek tartalékaként jelennek meg.

I.4. A kutatási eredmények 1. Az értekezés témájához kapcsolódó dokumentumok (jogszabályok, normák, doktrínák) elemezésével és értékelésével meghatároztam a válságreagáló műveletek híradó- és informatikai támogatásának képességeit és követelményeit, valamint vezetés-irányítását támogató híradó- és informatikai rendszer újszerű definícióját. 2. Összevetve a nemzetközi szerepvállalásból szerzett tapasztalatokat és a hadműveleti-harcászati képességeket meghatároztam a válságreagáló műveleteket támogató híradó- és informatikai rendszerrel szembeni követelményeket, valamint a híradó- és informatikai rendszerek szervezését, tervezését befolyásoló tényezőket. 3. Meghatároztam az egységes és komplex támogatási igényeket kiszolgáló, mind a hagyományos, mind a válságreagáló műveletek vezetés-irányításának elemeként működtetett tábori híradó- és informatikai rendszer (CIS) elemeit.

6


II. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK II.1. Nemzeti és nemzetközi védelmi képességek Az elmúlt évtizedek során a biztonsági környezet folyamatos változáson ment keresztül, és napjainkban is jelentős átalakulásnak lehetünk szemtanúi. A nemzeti- és nemzetközi kutatások eredményei és a világban végbemenő folyamatok során jól látható, hogy viszonylag kisméretű fegyveres összecsapások rendkívül komoly hatást gyakorolhatnak az adott régióra, amelynek következményei globális fenyegetésként jelennek meg! (Közép-Afrikai konfliktus; Ukrajnai konfliktus; …) A háborús és nem háborús műveletek aszimmetrikus hatásai komoly következményeket gyakorolnak az országok biztonságára, ezért véleményem szerint a regionális konfliktusok, műveletek és egyéb válságok (társadalmi, gazdasági, természeti, stb.) elemzése továbbra is napjaink egyik legfontosabb kutatási területe. 2 A nemzetközi színtéren kialakuló konfliktusok nem minden esetben láthatóak előre, de a vallási-, nemzeti- és etnikai ellentétek, területi követelések, gazdasági egyenlőtlenségek és egyéb más összetűzések fennállása esetén nagy valószínűséggel kialakulhatnak, és ennek megelőzésére, megszűntetésére történő nemzetközi fellépés fontos alkotórésze a globális biztonság megteremtésének. Ennek szintén lényeges eleme az Európai Unió és egyéb szövetségek, országok gazdasági, politikai, társadalmi, vallási helyzetének, nemzetközi kapcsolatainak elemzése. Resperger, 2001; Szenes, 2010 Már a bipoláris világrend megszűnését követően is az országokban jelentős átalakulás előtt álltak a honvédelmi-, és rendvédelmi szervezetek, rendszerek. A megjelent új biztonsági kihívások új védelmi koncepciók kidolgozását volt hivatott meghatározni, kidolgozni. Ez egy igen összetett, átfogó módosításokat, változásokat és fejlesztéseket magába foglaló mechanizmus. A védelem minden esetben a biztonságpolitika alapvető célkitűzésévé és a fegyveres erők állandó feladatává válik, melynek egy új belső és külső biztonsági koncepciónak

megfelelően

kell

továbbfejlődnie.

A

nemzetek

védelmi

képessége

fejlesztésének alapja az intézményi háttér biztosítása, és egy stabil, versenyképes védelmi technológiai és ipari bázis fenntartása. 3

7


Napjainkban e hatások egyre fokozottabban jelennek meg a különböző nemzeti és nemzetközi viszonylatban, és egyes gócpontok már országunkhoz közel, vagy közvetlen szomszédságában is előtűnnek. Fontos, hogy a nemzetközi színtereken kialakuló fenyegetésekre történő reagáláson kívül, a honi biztonságot veszélyeztető eseményekre is reagálni szükséges. A Magyar Nemzeti Biztonsági Stratégia határozza meg mindazon nemzeti célokat és feladatokat – biztonsági környezet elemzése alapján –, amelyekkel Magyarország érvényesíteni tudja nemzeti biztonsági érdekeit. A Magyarországot érintő biztonsági fenyegetések tekintetében kijelenthető, hogy biztonsági helyzete alapvetően stabil, szilárd, de az előzőekben említettek miatt folyamatosan számolni kell a kialakuló nemzetközi fenyegetésekkel. Mindezeket pozitívan segítette elő az ország NATO-hoz, EU-hoz történő csatlakozása és egyéb szervezetekkel történő szoros együttműködése. Szternák, 2000; Szternák, 2009 Az előzőekben leírt fenyegetések elsődlegesen nemzetközi fellépést igényelnek szövetségesi szinten. Ezt a csoportot „mesterséges eredetű” kihívásoknak is lehet nevezni. Ebbe a csoportba tartozik minden, melyeket emberi tényezők, emberi ráhatások alkotnak, befolyásolnak, mint a nemzetközi terrorizmus, konfliktusok, fegyver/kábítószer/ember kereskedelem. A másik nagy csoport a „természeti eredetű”, amelybe a természeti jelenségek által előidézett katasztrófák állnak, mint a földrengés, árvíz, szélsőséges időjárás okozta fenyegetések. A nemzeti biztonsági stratégia jól elkülöníti és megfogalmazza mindezen fenyegetéseket, amelyek az előző csoportosítás szerint definiálhatók. A legfontosabb és a stratégiában is kifejtett kockázatok az alábbiak: 

regionális konfliktusok;



tömegpusztító fegyverek;



terrorizmus;



kiberbiztonság;



pénzügyi biztonság;



energiabiztonság;

8




globális környezet- és éghajlatváltozás;



természeti és ipari katasztrófák;



szervezett bűnözés;



kábítószer kereskedelem;



migráció.Nemzeti Biztonsági Stratégia, 2012

A kialakult nemzetközi konfliktusokra történő sikeres reagálás egyik alapvető feltétele a közös, nemzetközi összefogás. A biztonság minden területének szem előtt tartása, a fokozott védekezés és az előre elkészített, kidolgozott irányelvek nagymértékben járulnak hozzá a sikeres konfliktuskezeléshez. Ez természetesen a közös irányelvek mellett a kutatási, fejlesztési irányelvek szoros összehangolását is megköveteli nemzetközi, szövetségesi szinten. Hronyecz, 2014 Napjaink egyik legjelentősebb összefogást igénylő tevékenysége a nemzetközi terrorizmusra történő reagálás. A korábbi évekhez, évtizedekhez képest új típusú terrorcselekmények jelentek meg, amelyre a felerősödő nemzetközi összefogás volt a válasz. Ennek egyik következménye, hogy új terrorellenes stratégiák kerültek kidolgozásra, új szervezeti egységeket állítottak fel, és mindezek folyamatos bővítése, fejlesztése nélkülözhetetlen a hatékony működés érdekében. Fregan – Hronyecz, 2014 Mindezeket összegezve látható, hogy az ilyen típusú konfliktusok elleni fellépés széleskörű és minden esetben többnemzeti összefogást követel meg a szereplőktől.

9


2. ábra: A válságkezelés folyamata Crisis management, 2003 Fontos hangsúlyozni, hogy ezen műveletekben résztvevő szervezetek nem csak a különböző fegyveres testületeket jelentik, hanem minden esetben a civil társaságok, kormányzati és nem kormányzati szervezeteket is egyaránt. Mindezekből is látszik, hogy különösen nehéz összefogni, vezetni az ilyen típusú nemzetközi összefogásokat a többnemzeti jelleg, valamint a résztvevő intézmények sajátosságai, egyéni jellemvonásai miatt.

10


II.2. Nemzetközi fenyegetések elleni tevékenységek vezetése A kialakult nemzetközi válságok, konfliktusok elleni reagálás jól megszervezett vezetés és irányítási képességet követel meg. Országunk többnemzeti műveleti tevékenysége is jól bizonyítja ezt, hiszen megfelelő szakmai vezetés nélkül nem lehet sikereket elérni. Természetesen ennek számos eleme, tényezője van, de a vezetés és irányítás technikai megvalósításának legfontosabb eleme a kommunikációs és információs támogatás (továbbiakban: infokommunikáció), amely a kialakított infokommunikációs rendszerből, valamint a szakállományból és a kapcsolódó elvek és eljárások együttes és kölcsönös alkalmazásából tevődik össze! II.2.1. A vezetés és irányítás infokommunikációs támogatása Több irányelv, dokumentum definiálja azokat a képességeket, amelyekkel a kommunikációs támogatásnak rendelkeznie kell. Ezek közül kiemelt szerepet tölt be a támogatás; a szolgáltatás nyújtás; a kompatibilitás, biztonság, rugalmasság és az időbeniség. Mindez jól behatárolja az alapvető követelményeket, de ezeket kiegészítve további képességeket is meg kell határozni egy többnemzeti feladatvégrehajtás során, amely szélesebb körű elemzéseket követel meg a műveleti feladatok összetettsége és az alegységek összetétele miatt. A hadműveleti területeken végrehajtott tevékenységek megkívánják, hogy a híradó és informatikai központ megszakítás nélkül üzemeljen, biztosítsa a gyors, hatékony és biztonságos információcserét az alárendeltek, elöljárók és az együttműködők között a kiépített kommunikációs vonalak felhasználásával. Az esetenként nagy mennyiségű információk gyors továbbítása korszerű, nagy kapacitású infokommunikációs eszközök együttes alkalmazását igényli. Ennek biztosítása érdekében kiválóan felkészített és kiképzett szakállományra is szükség van. Ezeknek az infokommunikációs rendszereknek egyik legnagyobb problémáját a különböző információs rendszerek támogatása jelenti, amely képesség biztosítja a hálózat központú működést.4 A hálózatközpontú működés, hálózat nyújtotta képesség a felhasználók részére biztosítja mindazon úgynevezett felderítési adatokat valamint az információk széles körét, amely képes megfelelően támogatni a döntéshozatali folyamatokat. Amennyiben csak a katonai oldalt vizsgáljuk látható, hogy fontos tulajdonsága a résztvevők (személyzet), a különböző

11


szenzorok és fegyverirányítási rendszerek, fegyverrendszerek valamint egyéb támogató részelemek egységbe szervezése. A kiterjedt információ-hozzáférésnek köszönhetően nem csak az ellenség iránti tevékenységet támogatja kiválóan, de erősíti a saját csapatok, saját erők védelmét a teljes spektrumú műveletek során. Erre alkalmas az úgynevezett „Saját Erő Követő Rendszer” (BFTS: Blue Force Tracking System), amely a saját erők megóvását hivatott biztosítani, így támogatva a sikeres feladat végrehajtást a hadszíntéren, lecsökkentve a „friendly fire” általi veszteségeket. (A friendly fire kifejezés magyar megfelelője megközelítőleg a „baráti tűz”, amely a saját erők – jelen esetben ez lehet szövetséges erők – általi vétlen tüzet (támadást) jelenti a saját erőink irányába) A katonai alkalmazása során ennek a technikai megvalósítását a haditechnikai eszközökben és a katonáknál elhelyezett rádióadó egységektől érkező jelek teszik lehetővé. Ezt a rendszert elsőként amerikai erők használták 2003-ban Afganisztánban, az „Operation Enduring Freedom” (OEF) művelet során. A többnemzeti műveletekben a BFTS rendszerek alkalmazása kiemelt jelentőségű, az együttműködés sikerének egyik alappillére. Egyes NATO nemzetek rendelkeznek saját BFTS rendszerrel, de az afganisztáni hadszíntéren jelen lévő nemzeti rendszerek között nincs meg a megfelelő együttműködés, amely biztosítja a koalíciós erők egymás elleni támadásának elkerülését. A probléma megoldása érdekében került alkalmazásra egy új szolgáltatás (szabvány), amely biztosítja a kétirányú adatcserét a különböző rendszerek között. [Rouse, 2007] A hálózati környezetben alkalmazott eszközök (rendszerek) tovább bővítik az együttműködés

lehetőségét,

a

kompatibilitást,

az

interoperabilitást,

és

szabad

felhasználást/megosztást biztosítanak a rendelkezésre álló forrásokhoz egy sokkal kiegyensúlyozottabb vezetési és irányítási struktúra létrehozásával. 5 Az interoperabilitás egy olyan lehetőség, amely során a kötelékek, rendszerek szolgáltatásokat nyújtanak és fogadnak más kötelékektől, rendszerektől, amely által az együttműködés ténylegessé válik. Az interoperabilitás az együttműködő képesség legmagasabb szintje, amely természetesen nem csak a technikai eszközök, rendszerek szintjén működik, hanem fegyverek, fegyverrendszerek, vezetési és irányítási elvekben, eljárásokban is egyaránt. Szöllősi, 2007 Az interoperabilitás három szintje; a technikai, az eljárásbeli és az emberi szint, amely teljes összhangja jelenti a legmagasabb szintű együttműködést. 12


Az interoperabilitásnak kiemelt jelentősége miatt meg kell jelennie már az együttműködők felkészítésében, kiképzésében is, amely elérhető szabványok, STANAG-ek alkalmazásával. Katonai, szövetséges környezetben a Szövetséges Összhaderőnemi Doktrína (AJP-01) körülhatárolja, hogy milyen feltételeknek kell teljesülnie, melyek a következők: 

az információ és az adatkezelés kialakításának összehangolása;



a rendszer koncepciójának és pontos definíciójának tökéletesítése, valamint a közös működési környezet megteremtése;



az egyeztetett hadműveleti, eljárási és technikai szabványok kiadása és végrehajtása;



közös gyakorlás és gyakorlatok. AJP-01, 2010

Tehát az információ rugalmas, kiegyensúlyozott cseréje érdekében, a jövőben bekövetkező bárminemű környezeti és egyéb változások esetén is a hálózat nyújtotta képesség biztosítja a zavartalan vezetést és operatív működést. A körülhatárolt interoperabilitás ennek a környezetnek a kialakításához, megvalósításához szükséges, így biztosítva a kapcsolódást (szabványos interfészek) és a szolgáltatásnyújtást (protokollok). A civil életben úgynevezett konvergált hálózatok biztosítják a távközlés (telefónia), adatcsere és televízió műsorszórás egy felületen történő megosztását. A korábban különálló kommunikációs formák közös platformba olvadtak egybe. Ez a platform lehetővé tesz számos olyan alternatív és új kommunikációs módszert, amelyek által az emberek szinte azonnal közvetlen kapcsolatba kerülhetnek egymással. Egy konvergált hálózatra még mindig különböző módokon és különböző eszközökkel lehet kapcsolódni (úgymint számítógépek, telefonok, televíziók és tabletek), de már minden egy közös hálózati infrastruktúrát használ. Ez a hálózati infrastruktúra már ugyanazokat a szabályokat, megállapodásokat és megvalósítási szabványokat használja. Mindezekből jól látható, hogy ezen hálózat centrikus rendszerkialakítás a megszerzett információkat

(hírszerző

eszközök)

továbbíthatóvá,

láthatóvá,

hozzáférhetővé,

feldolgozhatóvá teszi, függetlenül annak típusától. Így biztosítja a parancsnokot és a döntéshozókat, elemzőket a megfelelő mennyiségű információhoz történő hozzáféréshez a döntéshozatali folyamat megvalósításához. Mindez missziós környezetben sokkal összetettebb, több rendszer együttes működését kell

megvalósítani,

amely

egy

közös

platform 13

kialakításával,

széles

spektrumú


kommunikációs alrendszer kiépítésével kell, hogy megszervezésre kerüljön a szövetséges szabványoknak, protokolloknak megfelelően a folyamatos kapcsolattartás és együttműködés érdekében. A teljes spektrumú, hálózati képességet biztosító rendszer esetében főként a nem IP (Internet Protokoll) alapú kommunikációs eszközök jelentenek nagyobb problémát. Ilyen eszközök a különböző rádiós összeköttetése, harcászati rádiós rendszerek, amelyek katonai környezetben képesek együttműködni, de csak a meghatározott alapszintű kapcsolati módon, amely nem biztosítja az eszközök modern képességeinek kihasználását. (A rádiók hagyományos analóg távbeszélő üzemmódban képesek együttműködni, de nem bírnak egyéb, adat alapú kommunikációs – képek, fájlok, GPS adatok… – összeköttetésre.) Természetesen az IP alapú kommunikáció esetén is jelentkeznek problémák. Ebben az esetben az alkalmazások nem képesek feldolgozni a kapott információkat, de az átvitel, az információcsere megvalósítható. A tevékenységek megkövetelik, hogy a műveletek során minden vezetési szinten megvalósított legyen az összeköttetés és az információhoz történő hozzáférés lehetősége, akár katonai, akár más védelmi, vagy civil egységről, szervezetről is legyen szó, amely tovább nehezíti a megvalósítást. A hálózati képesség egy igen összetett, a különböző rendszereket magas szinten összekapcsoló egység, mely a sikeres műveletek mögött helyezkedik el, és annak végrehajtása során a vezetői szinten csak a felhasználói egységét jeleníti meg, amelyre mint egy jéghegy csúcsaként tekinthetünk, az összes többi alkotó rész, alrendszer pedig a háttérből támogatja a végrehajtást. Tehát az információ-megosztás, a hálózat, a rendszer szintű szinkronizáció, az információk és azok megosztása, az előzőekben tárgyalt interoperabilitás, a parancsadási folyamat, a vezetési rend és a szabványok és eljárások mind a háttérből vannak hozzárendelve a rendszer technikai oldalához. Ezt a nézetet ismerteti Megan Thum az alábbi ábrán, amely a jéghegy-hasonlattal jól szemléltethető, értelmezhető.

14


3. ábra: Az elvi hálózati képesség elemeiKerti, 2010 A vezetést támogató infokommunikációs rendszer kiépítése során figyelembe kell venni a meglévő és a tervezett, kialakításra kerülő kommunikációs, informatikai és információs rendszereket, szabványokat, technológiákat mint például a: 

hang alapú kommunikációs hálózat (VoIP; ISDN, VTC)



még meglévő régebbi technológiák és eszközök (E&M, CB, LB, G3 fax, beszédsávi modem technológiák);



Internet/Intranet;



harcászati rádió rendszerek;



saját erők követése (C2, BFTS);



felderítő/hírszerző rendszerek és adatbázisok;

15




légi és földi tűzvezetési rendszerek; egyéb szenzorok (pl.: UAV, meteorológia, stb.);



megjelenítő eszközök, rejtjelező, információvédelmi;



egyéb célrendszerek, hálózatok;

Mindezek mellett információvédelem szempontjából fontos, hogy biztosítva legyen, mind az információtovábbítás, mind az információfeldolgozás során a jogszabályokban és NATO direktívákban rögzítetteknek megfelelően a: 

bizalmasság;



sértetlenség;



rendelkezésre állás;



felhasználásának letagadhatatlansága.

II.2.2. Összegzés, eredmény 1,3,4,5 A többnemzeti műveletekben való részvétele során a végrehajtásra kerülő komplex feladatoknak megfelelően kell kialakítani a vezetés és irányítás minden oldalú infokommunikációs támogatását. Az előzetes kutatási eredmények és szakmai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kialakításra kerülő technikai eszközök, technológiák meg kell, hogy feleljenek a vonatkozó hazai- és NATO előírásoknak, szabványoknak, valamint a jelenlegi és a jövőbeni (várható) hadműveleti követelményeknek. Fontos hangsúlyozni, hogy a felhasználásra kerülő infokommunikációs rendszer akkor felel meg az elvárásoknak, amennyiben képes technikailag biztosítani a tábori szolgáltatások mellett az állandó környezetben (hazai, szövetséges) elérhető távközlési és informatikai szolgáltatások közül a művelet eredményes végrehajtásához szükségeseket is. A megszervezés, megalakítás során fontos szempont az együttműködő képesség (nemzetiés szövetséges állandó infokommunikációs rendszereivel, együttműködő nemzetek harcászati rendszereivel, polgári infokommunikációs rendszerekkel), a követelményeknek való megfelelés (nemzeti, NATO, jövőbeli fejlesztések, előírások és direktívák – STANAG) valamint a vezetés és irányítás komplex támogatását biztosító hálózat nyújtotta képesség.

16


II.3. Nemzeti (védelmi) tevékenységek vezetése A napjainkban végbemenő folyamatos változásokat, az élesedő geopolitikai helyzetet megismerve látható, hogy a lehetséges válságok, konfliktusok kezelése fontos feladat. A nemzetközi színtereken végbemenő konfliktuskezelés mellett fontos, hogy a fenyegetések másik területét is megvizsgáljuk. Az ország határain belül bekövetkező veszélyek (pl. katasztrófahelyzet) felszámolása szintén egy összetett, széleskörű összefogást igénylő tevékenység, amely vezetése, irányítása komoly feladat elé állítja a szervezetek vezetőit. A nemzeti védelmi tevékenységek részeként a polgári vészhelyzet kezelés a katasztrófavédelem definíciója szerint a következő: „A katasztrófavédelem polgári védelmi feladatai fokozatosan alakultak ki a korabeli légoltalmi feladatokból, és váltak a természeti vagy ember okozta katasztrófák megelőzését, és az azokkal szembeni védekezést szolgáló szervezeti, feladat- és intézkedési rendszerré. A rendszer működése abból az alapelvből indul ki, hogy az állampolgároknak joguk van a biztonságra, de annak megteremtésében nekik maguknak is tevékenyen részt kell venniük. Ennek jegyében szakterületünk alapfeladata a lakosságvédelem, tehát az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, az ennek érdekében szükséges szervezési és felkészítő munka, valamint a mindezt megalapozó tervezés. … A veszélyhelyzetek kezelése során valljuk, hogy az áldozatok és túlélők jogai mindenekelőtt valók, és ezt minden típusú döntéshozatalnál tiszteletben tartjuk!” Polgári-vészhelyzet kezelés Az elmúlt években az országban több ipar-, és természeti katasztrófa alakult ki, amely a lakosságot, az infrastruktúrát jelentős mértékben károsította. (2006.01.19. Hejce közelében lezuhant szlovák katonai repülőgép; 2006.08.20. orkánerejű vihar a budapesti tűzijáték alatt; 2010 tavasz árvíz; 2010.10.04. ajkai vörösiszap-katasztrófa; 2013.03.14. országos hóvihar). Bár jól felkészült szakemberek hajtják végre a mentési feladatokat, számos esetben kimutatható, hogy az információk hiánya, az információcsere technikai rendszereinek hiányossága jelentősen hátráltatja a munkálatokat. A legtöbb esetben a mentési feladatok ellátása során több szervezeti egység (tűzoltóság, rendőrség, honvédség, vízmű …) összehangolt irányítására kerül sor, amely összetett rendszertámogatást követel meg. Katasztrófavédelem aktuális kérdései, 2011 Emellett ki kell emelni a lakosság riasztásának, tájékoztatásának fontosságát, amely szintén összetett, komplex rendszert követel meg.

17


Mindezek figyelembevételével kell kialakítani egy kommunikációs platformot, amely megfelelően tudja támogatni a vészhelyzet felszámolására irányuló műveleteket, annak vezetését és irányítását. A megfelelő rendszermodell meghatározásához meg kell vizsgálni mindazon

felmerülő

követelményeket,

képességeket,

amelyek

alapjait

adhatják

a

kialakításnak, létrehozásnak. II.3.1. Infokommunikációs támogatás A támogatást nyújtó infokommunikációs rendszer követelményeinek meghatározásához jó alapot nyújt a többnemzeti műveletek során alkalmazásra kerülő rendszer. Mindezeket figyelembe véve jó kutatási alap a követelményrendszer, feladattisztázás és helyzetértékelés, amely a katasztrófahelyzetek felszámolását támogató kommunikációs rendszer, valamint a válságreagáló műveletekben alkalmazott kommunikációs rendszer közös platformjára irányul. Tehát fontos meghatározni az összetett katasztrófavédelmi tevékenység feladatrendszerét, komplex vezetési- és irányítási rendszerét támogató kommunikációs igényeket. Az előzetes kutatásaim során megvizsgáltam a Magyar Honvédség zártcélú hálózatának felépítését, fejlesztésének, optimalizálásának lehetőségeit, amely a kormányzati, védelmi- és nemzetbiztonsági érdekeket szolgáló infokommunikációs hálózatok egyik alkotó része. [2]; [6] Ezt követően bővítettem a vizsgálataimat az ideiglenesen – minősített esetekben – megszervezésre kerülő úgynevezett tábori területi infokommunikációs rendszer irányába, amely szoros együttműködésben, közös irányítás mellett támogatja a feladatok integrált végrehajtását háborús- és nem háborús (pl. katasztrófavédelem, válságreagáló műveletek) tevékenységek során. A katonai, nemzetközi területek vizsgálata során szerzett tapasztalatok jelentős alapnak bizonyulnak annak érdekében, hogy a katasztrófahelyzetek felszámolását támogató

infokommunikációs

rendszerrel

szemben

támasztott

követelmények

meghatározhatóvá váljanak. Az alapvető fogalmak és rendszerismeretek értelmezését követően a többnemzeti műveletek során alkalmazott infokommunikációs hálózatok felépítését, és az azokkal szemben támasztott igényeket és képességeket megvizsgálva felkutattam azokat a hazai rendeleteket, törvényeket, intézkedéseket, illetve különböző NATO okmányokat,

amelyek

meghatározták

legfontosabb

követelményeket

egy

korszerű

informatikai és távközlési hálózattal szemben. A kommunikációs és informatikai eszközökkel történő támogatás a támogatási tevékenységek rendszerének részegységei. Az infokommunikációs kiszolgálásának meg kell 18


felelnie mind a civil, mind a katonai követelményeknek és elvárásoknak. Ennek értelmében a katonai kihívásoknak történő megfelelést látom célszerűnek vizsgálni, mivel azok általában magasabb képességbeli szintet határoznak meg. (kialakítás, fizikai behatások elleni védelem, együttműködő képesség, információvédelem…) A támogatás minden esetben olyan tevékenységi rendszert jellemez, amely valamely erő, szervezet feladatellátását, tevékenységét segíti. Ide tartozhatnak a kiegészítő tevékenységek, a védelmi feladatok, esetlegesen fenntartó tevékenységek. Tehát a támogatás egy összehangolt koordinációt igénylő segítő tevékenység, amely során a vezető tevékenységet ellátó személy vagy csoport a rendelkezésre álló erőket és eszközöket felhasználja a végrehajtásra kerülő cél érdekében. A támogatás minden esetben erőket, eszközöket és eljárásokat jelent, amelyek felhasználása minden esetben az adott, támogatni kívánt csoporttól, annak feladatkörétől függ. A megvalósítás mértékéről és részterületéről minden esetben a követelmények és a képességek döntenek, de alapvető elvárás, hogy azok pozitív irányba mozdítsák elő az adott szervezetet, illetve annak tevékenységét. A kialakítás során minden esetben meg kell határozni a feladatok céljait, amelyek alapvető feltétele a sikeres támogatási rendszer kialakításának. Ezt követően lehet csak kialakítani a támogatói rendszert, meghatározni annak elemeit. A kialakult helyzet általában nem tűr semmiféle lassúságot, határozatlanságot. Ennek érdekében pontos, határozott, folyamatos támogatói tevékenységet kell kialakítani, amely magas fokú szervezettséget, feszített kialakítást követel meg a részterületek pontos meghatározásával. Mindezek figyelembevételével kell meghatározni a: 

támogatás részterületeit;



a részterületek közötti kapcsolatrendszert;



a támogatás idejét (amennyiben az nem állandó);



a támogatás prioritását.7

A támogatási rendszer részegysége az infokommunikációs támogatás, amely mind az informatikai, mind a kommunikációs eszközöket, eljárásokat tartalmazza. A feladatokat támogató infokommunikációs rendszer minden esetben elősegíti a tevékenységekben közreműködő személyek munkáját, folyamatos kapcsolattartást biztosít a résztvevők között, illetve az adatok, információk feldolgozását, megjelenítését és cseréjét biztosítja. Tehát a 19


tevékenységek végrehajtásához lényeges, időszerű, gyors és pontos információkra van szükség, valamint azok érthető, feldolgozható formában történő megjelenítésére. Az információk forrása jelen esetben nem a legmeghatározóbb eleme az infokommunikációs támogató rendszernek. Sokkal fontosabb ezen információk továbbításának gyorsasága, amely a vezetői döntést és a végrehajtást meggyorsítja, valamint az, hogy mennyire vannak ellenőrzésünk alatt ezek az információk. Az infokommunikációs támogatás kialakítása során pontosan ismerni kell az alábbiakat: 

elvégzendő feladatok;



tevékenység, alkalmazás rendszere;



résztvevők száma, jellege;



szakmai irányítás infokommunikációs képességei;



beosztott, alárendelt állomány feladatai, tevékenységének rendszere;



a tevékenység végrehajtásának környezete;



a rendelkezésre álló lehetséges eszközök, infrastruktúrák.

Ezen elvek konstruktív módon történő alkalmazása, a kialakított feladatrendszernek legjobban megfelelő új és hatékony kommunikációs szervezési módszerek állandó frissítése és alkalmazása az egyik legfontosabb feltétele a szilárd támogatás infokommunikációs feladatainak sikeres végrehajtásához. Fontos, hogy ez a kialakított infokommunikációs támogatás minden esetben transzformálható legyen az aktuális feladatoknak megfelelően. Természetesen a polgári és katonai különbségek is jelentősen befolyásolják mindezeket. Fontos, hogy az összeköttetések kialakítása során törekedni kell a duplikálásra, a tartalék útvonalak megadására, helyettesítő csatornák létrehozására, amely az állandótól eltérő típusú eszközzel és lehetőség szerint móddal kerüljön megszervezésre. Az infokommunikációs támogatás módját minden esetben úgy kell meghatározni, hogy az adott körülmények között megfeleljen az előzetesen támasztott követelményeknek. Mint ahogyan az előzőekben megfogalmazásra került, a rendszernek a polgári elvárások mellett meg kell felelnie a katonai elvárásoknak is, ezért a katonai infokommunikációs hálózatok szervezési elveit figyelembe véve javasolható a vészhelyzeti infokommunikációs rendszer megtervezése, megszervezése. Ezek alapján a katonai híradó és informatikai rendszerek meghatározott, általános

20


követelményekkel rendelkeznek, amelyek biztosítják a stabil, megbízható támogatást, és ez a az infokommunikációs rendszer képességeit is meghatározza. 8; 9 A korábbi kutatások során is megfogalmazott képességeknek megfelelően a vészhelyzeti infokommunikációs rendszernek is meg kell felelnie az alábbiaknak: 

Interoperabilitás;



Időbeniség



Prioritások meghatározása



Szilárdság, rugalmasság



Biztonság



Magas fokú készenlét, bevethetőség



Különböző információs rendszerek támogatása



Könnyen továbbfejleszthető

Az infokommunikációs rendszer megszervezésénél figyelembe kell venni, hogy az esetleges változások hatására könnyen, viszonylag kis költséggel továbbfejleszthető legyen. Ez az alkalmazásra és a rendszerbeszerzésre egyaránt vonatkozik. A fejlesztések és a kezdeti kialakítások során minden esetben figyelembe kell venni, hogy az infokommunikációs eszközök és eljárások gyors valamint költséghatékony modernizációja csak és kizárólag továbbfejleszthető

rendszerek

alkalmazásával

érhető

el.

Mindezek

mellett

egyéb

követelményeket is meg lehet fogalmazni, amelyek tovább erősítik a rendszert. Ezek lehetnek az alábbiak: 

támogassák a feladatot a tevékenységek teljes keresztmetszetében;



biztosítsák az adatok, információhordozó anyagok továbbítását és terjesztését;



legyenek képesek a kiválasztott tevékenységek végrehajtásának követésére;



legyenek képesek megvédeni a megszervezett hálózaton áramló információt, fizikailag magát a rendszert.

Az infokommunikációs rendszer elméleti összetételét, szervezeti és működési jellegét tekintve három alapegységből tevődik össze, Ezek egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A három rész a funkcionális működés, a szervezeti rész és a technikai rész. A funkcionális 21


elem tartalmazza azokat az eljárásokat, módszereket, kölcsönös kapcsolatrendszereket, amelyek meghatározzák az egész infokommunikációs alrendszer jellegét, annak működési protokollját. A szervezeti rész a kommunikációs rendszert alkalmazó és kiszolgáló szervezeteket, személyeket, illetve az egész apparátusát, belső szervezését jelenti. 9; 10A technikai rész tükrözi a konkrét technikai alrendszert, amely a technikai eszközökkel való ellátottságot mutatja.

4. ábra: A vészhelyzeti infokommunikációs rendszer elméleti összetétele Mindezeket együttvéve a vészhelyzetek során alkalmazható infokommunikációs rendszer lehetséges definíciójának megfogalmazása a következő: azon eljárások, technikai eszközök, valamint az alkalmazó és üzemeltető személyzet komplex rendszertechnikai összessége, amely a vészhelyzeti feladatok ellátása során biztosítja az információfeldolgozást és annak cseréjét a követelmények megteremtése érdekében! A kommunikáció megbízhatóságának feltétele, ha minden kommunikációs eszközt és erőt az adott, kialakult helyzettel összhangban használjuk fel, és rugalmasan manőverezünk velük. Az előző részekben leírtak alapján a veszélyhelyzet alaprendeltetéséből, valamint a

22


célkitűzésekben megfogalmazottakból lehet meghatározni a kommunikációs kapcsolatokat, valamint azok technológiáját. Az infokommunikációs rendszer meghatározását, kialakítását több lehetőség szerint lehet vizsgálni. Egyik módszer a kapcsolatrendszerek elemezésével lehetséges, amely az irányok kialakítására alapozva ad leírást a rendszerről. Ennek kiegészítése lehet az általános és szakmai feladatok ellátása végrehajtásához szükséges kommunikációs igények felmérése az összeköttetési irányok viszonylatában. Ezek alapján tehát meg kell határozni az általános követelményeket (meghatározzák az összeköttetések vonalait, irányukat), amelyek alapjául szolgálnak a szintén meghatározandó kommunikációs követelményeknek (az információk továbbításának módjai, amely lehet hang, adat, kép, mozgókép és egyéb adatátvitel), valamint az

informatikai

elvárásoknak

(mindazon

adatfeldolgozó

eszközök,

amelyek

a

feladatvégrehajtást kiszolgálják, támogatják).

II.3.2. Összegzés, eredmény 2,6,7,9 A védelmi tevékenységek (pl. katasztrófa elhárítás) során alkalmazható komplex vezetői feladatokat támogató infokommunikációs rendszer megfelelő kialakítása kulcsfontosságú a gyors és hatékony információáramlás elérése érdekében, amely a vezetői döntések előkészítésénél és meghozatalánál kiemelt jelentőségű. A többnemzeti műveletek során szerzett tapasztalatok jó irányelveket határoznak meg a rendszerkövetelmények összeállításánál. Jelen esetben szintén több, egymástól független szervezet (Magyar Honvédség, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Rendőrség, Országos Mentőszolgálat, Önkormányzatok, egyéb bizottság és szervezetek) vesz részt egy fenyegetés megelőzésében/felszámolásában, amely az igények összegyűjtésének fázisában nem okoz nagyobb problémát, de a technológiai megvalósítás esetén igen! Ezen szervezetek más és más infokommunikációs eszközökkel vannak felszerelve, más és más adatbázisokkal rendelkeznek, amelyek megosztására egy közös platform kialakítása lehet a cél, a hálózat nyújtotta képesség mintájára. A saját kutatásaim konkrét, egy biológiai laboratórium kommunikációs

platformjának

kialakításával

szemlélteti

a

rendszer

komplex

követelményrendszerének felépítését.

23


Mindezek

figyelembevételével

lehet

csak

meghatározni

a

kialakításra

kerülő

infokommunikációs rendszerrel szembeni követelményeket. A későbbi kutatások eredménye lehet egy olyan autonóm infokommunikációs hálózat kialakítása, amely biztosítja a résztvevők közötti összeköttetést és a rendelkezésre álló adatbázisok megosztását.

24


III. A KUTATÁS ÉS A BEMUTATOTT EREDMÉNYEK HATÁSA, VISSZHANGJA Az eddigi kutatásaim jelentős eredményének tekintem, hogy a szakterületem vizsgálata során rendszerezett ismeretek, megállapítások és bizonyított következtetések, illetve ezen információkat összegző kutatási eredményeim nagy részét a gyakorlati élet igazolja. A tevékenységeket támogató infokommunikációs rendszerek alkalmazásában, illetőleg az irányítási feladatokat ellátó szervezetek tervező, szervező feladataiban egyaránt megjelennek mindazon javaslatok, amelyeket megfogalmaztam. A Magyar Honvédség infokommunikációs rendszereinek alkalmazására irányuló felkészítésben, kiképzésben egyaránt fellelhető a publikációimban közreadott tudományos eredmények. A publikációs és hivatkozási lista alapján elmondható, hogy a publikált eredmények egy része hasznosul a felsőoktatási rendszer minden szintjén. Felhasználásra kerül a katonai és civil képzés szakirányú tananyagainak fejlesztésében, a BSc, MSc, PhD képzésben résztvevő hallgatók szakdolgozataiban, diplomamunkáiban, értekezéseiben, valamint a Nemzeti Közszolgálati

Egyetem

Híradó

Tanszéke

által

megtervezett

és

kialakított

tábori

infokommunikációs rendszerben (kommunikációs konténerek), amelyet az egyetemen tanuló honvéd tisztjelöltek kiképzésében, felkészítésében, valamint valós híradó támogatások során alkalmazunk. Fejlesztési eredményeim elsősorban az oktatásban jelennek meg, tananyagba történő beintegrálásával jegyzetek, tanulmányok formájában. A hallgatóinkkal folyamatosan végzünk rendszergyakorlatokat,

amelyek

során

a

Magyar

Honvédségben

rendszeresített

infokommunikációs eszközök mellett más, a „civil életben” megtalálható technikai eszközöket is alkalmazunk, azok együttműködésének lehetőségeiről vizsgálatokat végzünk. Mindezek mellett a COMMIT elnevezésű nemzetközi kommunikációs- és információs rendszergyakorlatokon is részt veszek, ahol javaslataim, eredményeim felhasználásra kerülnek. Folyamatosan elemezzük, teszteljük az MH és más közszolgálati szervek közötti együttműködés infokommunikációs támogatásának területeit, a hálózatok integrálását. Több

alkalommal

vettem

részt

kommunikációs

rendszerek

tervezésében,

véleményezésében. Kutatásaim és munkám során folyamatosam vizsgálom a felhasználói 25


igényeket kiszolgáló és támogató, a különböző feladatokra optimalizált kommunikációs és információfeldolgozást biztosító rendszereket, amely a tudományos eredményeimet alátámasztják, illetve újabb kiegészítésekkel gazdagítja azokat. Részt vettem a tanszék állományával eljárásokban

alkalmazhatósági és

egyéb

vizsgálatok

vizsgálati

elvégzésében,

folyamatokban,

valamint

amelyet

a

továbbfejlesztési

szakmai-tudományos

eredményeim megítélése jelentősen elősegített. Mindezeknek (is) köszönhetően több alkalommal kaptam felkérést nemzetközi konferenciákon történő előadások megtartására, illetve egyéb kutatói projektekben való részvételre. A legsikeresebb kutatási projektem – amely alapja a legújabb eredményeimnek – a TGYDgL09 (BIOLABOR) elnevezésű nemzeti projekt, amely során az általam kutatott, javasolt kommunikációs rendszer került kialakításra a létrehozott mobil biológiai laboratóriumban, amely nemzetközi sikerei töretlenek. Fontos

kiemelnem,

hogy

új

kutatást

kezdeményeztem,

amely

egy

nemzeti

infokommunikációs rendszer konkrét megvalósításához szükséges igények felmérésére irányul, katasztrófavédelmi helyzetekben. A kutatási eredményeimet, folyamatos vizsgálataim részeredményeit folyóiratokban publikálom, illetve nemzetközi szakmai tudományos konferenciákon ismertetem. A doktori (PhD) értekezésem, publikációim, előadásaim felhasználásra kerülnek más kutatók publikálása során, ezen kívül hallgatók is hasznosítják szakdolgozat, diplomamunka elkészítése során.

26


IV. IRODALMI HIVATKOZÁSOK LISTÁJA 1.)

ALLIED JOINT DOCTRINE (AJP-01 D); NATO 2010.

2.)

A katasztrófavédelem aktuális kérdései; HM Zrínyi Média Közhasznú Nonprofit Kft. 2011, ISBN 978 963 327 524 5

3.)

A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról Magyar Közlöny 2012/19. szám (2012. február 21.)

4.)

Bencze Balázs–Hegedüs Zoltán–Kolossa Sándor–Padányi József–Praveczki Zoltán–Szternák György: A Válságreagáló műveletek elmélete és gyakorlata a 21. században Egyetemi jegyzet; ZMNE Budapest 2004;

5.)

Crisis Management in NATO’s Strategy -2003.05.16. Nyt. szám: 802/49/2003/NATO

6.)

Deák János: Napjaink és a jövő háborúja Hadtudomány, XV. évfolyam 1. szám (2005. március) Magyar Hadtudományi Társaság 2005

7.)

Fregan Beatrix, Hronyecz Erika: Új trendek a terrorizmusban? Rövid európai kitekintés Hadmérnök IX. évf./ 4. szám; pp. 156-163. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014.

8.)

Hronyecz Erika: Az Európai Unió védelmi iparának helyzete és kihívásai napjainkban Hadmérnök IX. évf./ 1. szám; pp. 284-290. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2014.

9.)

Kerti András: A vezetés és információs rendszer technikai alrendszerének vizsgálata különös tekintettel a minőségbiztosításra és az átvitelbiztonságra, Doktori (PhD) értekezés, Budapest 2010, p.: 33

27


10.) Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája, Honvédelmi Minisztérium, 2012. 11.) Resperger István: A fegyveres erők megváltozott feladatai a katonai jellegű fegyveres válságok kezelése során (doktori PhD értekezés) Budapest, 2001. 12.) Robert G. Rouse: Comtech Telecommunications Corp. Receives $2.5 Million Purchase Order Amendment for NATO Force Tracking System http://www.comtechtel.com/releasedetail.cfm?ReleaseID=228660 13.) Szenes Zoltán: Politikai viták – lehetséges katonai következmények A NATO formálódó új stratégiai koncepciója és Magyarország; Konferencia előadás 2010. március 25. ZMNE Budapest 14.) Szternák György: Geopolitikai, geostratégiai elemzések http://www.zmne.hu/tanszekek/kkrszt/Tananyag/DSUPIN.doc. 15.) Szternák György: A koszovói válságkezelés elemzése és a levonható következtetések. Hadtudományi Tájékoztató, 2000/2. szám. 16.) Szöllősi

Sándor:

Konvergáló

hálózatok

fejlődési

trendjei,

a

technikai

alkalmazhatóság kérdései a Magyar Honvédség infokommunikációs rendszerében (doktori PhD értekezés) Budapest, 2007 17.) http://fovaros.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=polgari_vedelem

28


V. A TÉZISPONTOKHOZ KAPCSOLÓDÓ TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK 1

Farkas Tibor, Hronyecz Erika: Hungarian Defence Forces in NATO multinational operations: Highlighting the Polish-Hungarian cooperation in Iraq SECURITY AND DEFENCE (QUARTERLY) 2014:(1) pp. 73-86. (2014)

2

Tóth András, Farkas Tibor, Pándi Erik: A válságreagáló műveletek híradó és informatikai támogatásának elméleti alapjai HÍRVILLÁM = SIGNAL BADGE 1:(1) pp. 32-44. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (2010)

3

Hronyecz Erika, Farkas Tibor: Consolidation of the european security in the second half of the last century HADMÉRNÖK X. évf./ 1. szám; pp. 294-301. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2015.

4

Tóth András, Farkas Tibor, Pándi Erik: A válságreagáló műveletek híradó- és informatikai rendszerének megszervezése HÍRVILLÁM = SIGNAL BADGE 1:(1) pp. 13-31. Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (2010)

5

Tibor Farkas, András Tóth: Electronic warfare in full spectrum operation In: Milos Sotak , Mikulas Sostronek , Roman Beresik (szerk.) Proceedings of the International Scientific Conference: New Trends in Signal Processing . 213 p. Konferencia helye, ideje: Tatranské Zruby , Szlovákia , 2012.05.15 -2012.05.18. Liptovsky Mikulas: Armed Forces Academy of General Milan Rastislav Štefánik, 2012. pp. 181-188.

6

Farkas Tibor, Pándi Erik, Töreki Ákos, Hóka Miklós: A NATO vezetésű többnemzeti műveletek híradó és informatikai támogatása HÍRVILLÁM = SIGNAL BADGE 1:(1) pp. 66-94. (2010)

29


7

Farkas

Tibor:

Telepíthető

vegyi-biológiai

laboratórium

kommunikációs

kapcsolatainak elemzése Hadmérnök 8:(4) pp. 182-190. (2013) 8

Farkas Tibor: General possibility for configuration of infocommunication system of a deployable biological laboratory Economics and Management 2013:(3) pp. 24-31. (2013)

9

Farkas Tibor, Hronyecz Erika: The infocommunication system requirements and analysis of the communication of the deployable rapid diagnostic laboratory support "sampling group" I. Academic and Applied Research in Public Management Science XIII:(1) pp. 5970. (2014)

10 Farkas Tibor, Hronyecz Erika: The infocommunication system requirements and analysis of the communication of the deployable rapid diagnostic laboratory support "sampling group" II. Academic and Applied Research in Public Management Science XIV:(1) pp. 5971. (2014)

30


VI. TOVÁBBI TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK 1.)

Farkas Tibor: CIS officer training at the National University of Public Service: Capabilities and reqirements In: Miroslav Hruby (szerk.) DLSC 2015. (University of Defence Faculty of Military Technology) Brno: Védelmi Egyetem, 2015. pp. 84-90.

2.)

Farkas Tibor, Hronyecz Erika: Hungarian Defence Forces in NATO multinational operations In: Piotra Pertka (szerk.) Bezpieczenstwo personalne Sluzb mundurowych . Wroclaw: Wyzsza Szkola Oficerska Wojsk Ladowych im. gen. Tadeusza Kosciuszki, 2014. pp. 58-68. (ISBN:978-83-63900-10-6)

3.)

Farkas Tibor: A telepíthető gyorsdiagnosztikai laboratórium infokommunikációs alrendszere:

A

telepíthető

gyorsdiagnosztikai

laboratórium

általános

kommunikációs képessége, rendszerkövetelménye, modellezése (tanulmány) pp. 1-34.; Nemzeti Közszolgálati Egyetem TGYDGL09 projekt keretében (2013) 4.)

Farkas Tibor, Sándor Miklós: A válságreagáló műveletek híradásszervezésének néhány alapvető kérdése Honvédségi Szemle: A Magyar Honvédség központi folyóirata 58:(4) pp. 23-25. (2009)

5.)

Pándi Erik, Farkas Tibor, Jobbágy Szabolcs: COMMIT 2010. Nemzetközi, Tanintézeti Híradó és Informatikai Gyakorlat In: Fekete Károly (szerk.) Kommunikáció 2010. 397 p. Konferencia helye, ideje: Budapest, Magyarország, 2010.10.06 Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2010. pp. 17-28. (ISBN:978-963-7060-21-2)

6.)

Pándi Erik, Farkas Tibor, Jobbágy Szabolcs: COMMIT 2010. Nemzetközi, Tanintézeti Híradó és Informatikai Gyakorlat In: Fekete Károly (szerk.) Kommunikáció 2010. 397 p. Konferencia helye, ideje: Budapest , Magyarország , 2010.10.06 Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2010. pp. 17-28. (ISBN:978-963-7060-21-2)

31


7.)

Farkas Tibor, Jobbágy Szabolcs: Cisco Networking Academy for signal officer training Előadás a "Kommunikáció 2011" nemzetközi szakmai tudományos konferencián, 2011. november 15. (2011)

8.)

Farkas Tibor: Importnace of communication in multinational operations Előadás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2012. május 29-én megtartott "First International Conference of Young Security Policy Experts" tudományos rendezvényen (2012)

9.)

Farkas Tibor: Ongoing issues of communication in disaster/crisis situations: Hungarian perspectives In: Grzegorz Klein (szerk.) Ongoing issues of communication in disaster/crisis situations: Hungarian perspectives Előadás 2014. április 14-én a varsói Nemzetvédelmi Egyetemen a "The II. Conference of Young Scientists National and Security towards International the Challenges of the Modern World " konferencián (2014)

Budapest, 2015. április 07.

Dr. Farkas Tibor adjunktus

32

No title

Recommend Documents