________________________________________________________________________________
Aranyalma Napköziotthonos Óvoda Óvoda lapja
I. évfolyam 3. 3. szám
2007. június
________________________________________________________________________________ ELKÖSZÖNİ BEKÖSZÖNTİ Kedves Szülık! Tisztelt Olvasóink! Újra eltelt egy negyedév, ami egyben a tanév végét is jelenti. Nagyon gyorsan szalad az idı, a kiscsoportosból középsıs, a középsısbıl nagycsoportos és a nagyokból iskolások lesznek, akiktıl most búcsúzunk. Ebben a számban szeretnénk elköszönni Tılük, kedves Szüleiktıl, abban reménykedve, hogy sok szép óvodás emléket visznek magukkal, és jó szívvel gondolnak majd óvodájukra, büszkén mondják magukról, hogy egykoron Aranyalma óvodások voltak. A legrégebbi óvodásainktól elbúcsúzunk, helyettük újak jönnek, már be is iratkoztak. Igaz többet engedünk el, mint ahányan jönnek. 35 gyermek iskolás lesz, 26 pedig az újonnan jövı. Amilyen meghatódottsággal veszünk búcsút a nagyoktól, olyan örömmel fogadjuk a picurkákat. Még nem tudjuk pontosan az új csoport elosztásokat, de az már biztos, hogy minden csoportban lesz több-kevesebb változás, elsısorban az új finanszírozási forma miatt. Arra kell ügyelnünk, hogy a 17-es létszámot október elsejére minden csoportban el kell érnünk. Annak ellenére, hogy az újak közül nyáron csak nyolcan töltik be a 3. életévüket, ezért a Katica csoportból és a Gombából is kell hozzájuk tenni. Az az elképzelésünk, hogy a meglévı egy vegyes csoport mellé, az újakból és régiekbıl részben osztott csoportot alakítunk ki, így felmenı rendszerben folyamatosan vegyes csoport szervezésre állhatunk rá. Bízunk benne, hogy a Szülık megértik és elfogadják a változásokat, arra törekszünk, hogy a kisgyermekeknek jó legyen, ne okozzon törést az esetleges csoportváltás.
A 2007/2008-as tanévre beiratkozott új óvodásaink: Ábrahám Dominika Ágota, Babai Dominik János, Barnucz Máté, Forgács Brigitta Bianka, Forgács Kristóf, Frank Eszter, Gurdon Vivien, Hanák Fruzsina, Homoki Zalán Ákos, Katalin Zsolt, Király Kálmán, Kiss Kitti, Kiss Róbert, Kovács Marcell, Krisztin Bence, Lırincfalvi Renátó, Meiszter Réka, Orbán Máté, Orsós Máté, Papp Bálint, Radnai Melitta, Sebesi Vivien, Tamás Levente, Varga Eszter, és Siójutról: Jakab VivienTünde, és Németh Zsófi. Sok szeretettel várjuk ıket, mindent elkövetünk, hogy könnyen megszokják az ovis életet. Iskolába menı gyermekek: Batiz Ádám, Bozsoki Bettina, Dassen Christian, Gızse Luca, Herold István, Katalin Margit, Kövecses Nóra, Krammer Máté, Kudor Mátyás, Lakatos Alfonz, László Roland, Nagy Zsanett, Rambala Vivien, Schöffer László, Simon Bianka, Sörös Nikolett, Szili Sándor, Takács Dániel, Toman Éva, Toman Gergı, Varga Dominika, Varga Tamás, Judás Brendon, Papp Viktória, Dukai Richárd, Harmath Martin, Horváth Csanád, Hosszú Ivett Kamilla, Kovács Petra, Lendvai Noémi, Marcell Dominik, Németh Zsombor, Simon Virág, Szili András, Szili Anna, Szeretettel kívánunk Nekik sok sikert, jó tanulást, az életben boldogulást, szerezzenek sok-sok örömöt szüleiknek, tanítójuknak, méltán lehessünk büszkék Rájuk, hisz 3-4-5 évig segítettük, óvtuk İket nagy-nagy szeretettel.
„Száz év múlva mindegy lesz, hogy milyen házban laktál, milyen autód volt, hány forint volt a bankszámládon, de talán egy picivel jobb lehet a világ, mert ott voltál, amikor egy kisgyermeknek szüksége volt rád ” (Paul Newman)
__________________________________________________________________________________ 2. oldal ARANY ÉLET KÉPEK 2007. június __________________________________________________________________________________ A „MI " SÜNI CSOPORTUNK
Csoportunk immáron 4 éve az Aranyalma Óvoda homogén csoportja. Elérkezett az idı, hogy lassan-lassan, de elbúcsúzzunk. Pici, sírós, törékeny gyerekekbıl, nagy, határozott, iskolaérett gyerekekké értek, akik óriási izgalommal várják az iskolát. Létszámunk: 27 fı, melyet 13 fiú és 14 lány gyermek alkot. Csoportszobánk az óvoda kihelyezett csoportjában található, amit mi csak „zöld ovinak” hívunk. A 4 év elteltével összeszokott csapatot alkotnak a gyerekek, akik napról-napra együtt élik életüket az óvodai közegben. Pedagógusváltás és csoportszoba váltás egyszer fordult elı a 4 év alatt, amely a gyerekek és felnıttek rugalmasságának köszönhetıen zökkenımentesen zajlott.
A csoportban 3 óvónéni dolgozik. Zsuzsa néni a biztos pont, Anett néni heti 1 alkalommal (szerdán- gyógytestnevelés miatt) nem tartózkodik a csoportban, ilyenkor Tündi nénivel vannak a gyerekek, aki ezeken a napokon a rászoruló gyerekek külön fejlesztését is végzi. Erzsi néni a mi „kincsünk”, aki dajkaként minden apró-cseprı dologban a gyerekek segítségére siet. Zsuzsi néni pedig a konyhai, illetve takarítási munkálatokban van segítségünkre. Az év elején csoportszobánk felújításra került, nagy gonddal alakítgattuk, melyet így igazán otthonossá sikerült varázsolnunk. Az elmúlt 1 évben jól éreztük itt magunkat, de hamarosan vége a tanévnek, s mi búcsúzunk… Pintér Anett
__________________________________________________________________________________ 5. oldal ARANY ÉLET KÉPEK 2007. június __________________________________________________________________________________ Szülıknek a gyerekekért… NYELV – ÉS BESZÉDFEJLESZTÉS ÓVODÁNKBAN
A gyermekek többsége háromévesen, mikor óvodába kerül, még pöszén beszél. Hangokat felcserél, kihagy, vagy torzít. 4-5 éves korig ez a hiba még megengedett, életkori sajátosság. A 3-5 éves idıszakban a pöszeséggel együtt a dadogás is elıfordulhat. Ekkor a dadogás oka az, hogy gyorsabb a gyermek gondolkodása, mint a kifejezıkészsége, beszédszervei még ügyetlenek, szókincse még hiányos, nem tudja magát olyan gyorsan kifejezni, amilyen gyorsan gondolatai járnak. Ezt hívjuk élettani dadogásnak. A pöszeséggel együtt a dadogásnak is meg kell szőnnie automatikusan kb. 5 éves korra. Ha ezek a problémák nem rendezıdnek nagycsoportra, akkor van szükség a szakember segítségére. Minden év szeptemberében a logopédus meghallgatja a nagycsoportos korú gyermekeket és kiszőri a beszédhibákat. Ebben a tanévben 16 gyermeknek volt szüksége a segítségre. Közülük a legtöbben, 12-en az „élesen” hangzó mássalhangzókat, az úgynevezett sziszegı (sz, z, c, s,zs cs) hangokat képezték helytelenül. Továbbá tipikus hiba az r hang képzése. Minden hangnak megvan a helye és módja, hogy, hogyan lehet helyesen hangoztatni. Ezt kell megtanulniuk a logopédus segítségével. İ heti egy alkalommal foglalkozik velük. A beszédfejlesztı foglalko-
zásokon heti kétszer gyakoroljuk a helyes hangoztatást. Az” r „ hang képzése a legnehezebb. Gyakran kihagyják, vagy más hanggal helyettesítik. A természetes beszédfejlıdésben is a legkésıbb megjelenı hangunk. Kialakítása fokozott türelmet és kitartást igényel. A gyerekeket beszédhibáik szerint csoportosítjuk és eszerint 3-4-es csoportokban tartjuk a foglalkozásokat. Pályázatokon nyert pénzbıl vásároltunk sok jó fejlesztı játékot, amik speciálisan az anyanyelvi fejlıdést segítik, így érdekesebbek a foglalkozások, játékosan tanulnak. „ A játszótársam, mondd akarsz-e lenni, Akarsze mindig, mindig játszani? „(Kosztolányi Dezsı) Egyénekre bontott tervek alapján dolgozunk. Elmondhatjuk, hogy a gyerekek többségének sikerült elsajátítani a helyes hangképzést. A család és az óvoda feladata, hogy olyan szintre emelje a gyermekek beszédét, hogy az megfelelı alapja legyen az olvasás, írás megtanulásának. A gyermek beszédfejlıdéséhez a jó beszédpéldán kívül fontos, hogy meghallgassuk. Ne fojtsuk belé a szót, hagyjunk idıt arra, hogy gondolatait kifejezhesse. Kérdéseire mindig válaszoljunk. Az is fontos, hogy már kisgyermekkorban könyvet adjunk a kezébe. Meséléssel és meséltetéssel lehet a legjobban beszédre szoktatni. Szobonya Attiláné Nyelv és beszédfejlesztı óvodapedagógus
MINDEN NAPRA EGY MESE
Gyermekeim születése elıtt általános iskolában tanítottam magyar nyelvtant és irodalmat. Gyakran hallottam munkahelyemen a pedagógusoktól, de maguktól a szülıktıl is: „olyan nehéz a mai gyerekek figyelmét lekötni, agresszívek, szegényes a szókincsük, szinte lehetetlen ıket rávenni az olvasásra ... ” Fıbőnösnek e negatív jellemzés befejezéseként a számítógép-televízió párost szokás megnevezni. Mi, akik még óvodáskorú gyerekeket neve-
lünk, elébe mehetünk a problémának egy egyszerő és naponként bevethetı tevékenységgel, a meséléssel. İsi szokás, hogy az emberek történeteket mondanak egymásnak, gyerekeiknek. Amilyen nagyok a különbségek mese és mese közt, olyan egyforma az öröm, amit mesélıben és hallgatóban kiváltanak. Hiszen mesét mondani és hallgatni meghitt közös élmény, utazás a képzelet birodalmába.
__________________________________________________________________________________ 6. oldal ARANY ÉLET KÉPEK 2007. június __________________________________________________________________________________
Mit meséljünk, és mikor jön el a mesemondás ideje? Nem lehet elég korán kezdeni! Csecsemıkorban is bátran mesélhetünk, akár a nekik szánt strapabíró kiadványokat nézegetve (pl. Lucy Cousins: Hol lakik Mimi?), akár egyszerő tasakos fotóalbumot lapozgatva, amiben boldogan ismeri fel a családtagokat. Kezdetektıl ügyeljünk arra, hogy igényes legyen a kiválasztott könyv szövege és illusztrációja. A kétévesek kedvenc meséje még a napi hıstettek krónikája. A fıszereplı nem más, mint saját csemeténk, aki elalvás elıtt lelkesen hallgatja végig, hogyan homokozott, miként esett el a kismotorral, milyen kutyával találkozott. A saját történetek megfogalmazása, megértése készíti elı a talajt legjobban a mesék megértéséhez. Ezzel a korosztállyal nagy élmény végig követni Marék Veronika Boribon- és Kippkopp sorozatát, illetve Bartos Erika Bogyó és Babóca történeteit (pl. Marék Veronkia: Kippkopp a főben; Boribon beteg; Bartos Erika: Bogyó és Babóca az óvodában). Mindkét szerzı tökéletesen megtalálja az egyensúlyt szöveg és rajz között, az egyszerő mondatok, képek biztosan továbbmesélésre sarkallnak minket. A 3-4 évesek már a hosszabb meséket is szívesen hallgatják, náluk biztos siker a kisvakondos kötetek bevezetése, késıbb Moha és Páfrány kalandjai, vagy Mazsola és Manócska bájos történetei (pl. Zdenek Miler: A vakond nadrágja; Václav Ctvrtek-Zdenek Smetana: Moha és Páfrány; Bálint Ágnes: Mazsola). İk már az aprólékosan kidolgozott rajzokat is képesek befogadni, örömmel fedeznek fel újabb és újabb részleteket. Nekik ajánljuk a Tesz- vesz sorozatot (pl:Richard Scarry: Tesz-vesz város). 4-5 évesen lassan felfedezi magában a gyermek a teremtı, alkotó erıt, saját képzeletét is használni kezdi, kedve szerint megváltoztathatja a mesék kimenetét, új lényeket, befejezést találhat ki. Ugyanakkor egyre jobban érdeklıdik a világ mőködése, a dolgok miértje iránt. A sok miértet megfogal-
mazó ovisoknak ajánljuk a Kicsik tudománya címő enciklopédiát, valamint Lila Prap: Miért? címő kötetét. 5-6 éves korban még gyakori, hogy a gyerek szívesen hallgatja meg ugyanazt a történetet egymás után többször is. Az iskolás évekhez közeledve azonban folyamatosan nı az igénye a folytatásos, hosszabb, bonyolultabb meseszövéső történetekre. Mesélıként mindig álljunk meg az új kifejezéseknél, nehezebben érthetı részeknél. Gondos magyarázatainkkal a késıbbi olvasást, a kiváló szövegértést készítjük elı. Kérjük meg néha, mesélje el, mirıl szól a fejezet, mi a lényege a felolvasott mesének. Ez nem is olyan könnyő feladat, kérdéseinkkel segíthetjük elıbbre. Ha odaszánjuk az idıt, figyelmünket, számunkra is megnyílnak, üzennek a közösen elolvasott történetek, hiszen a jó mese a felnıttnek is szolgál tanulsággal. A korosztály izgalmas meseregényei például: Michael Ende: Gombos Jim és Lukács a masiniszta; Selma Lagerlöf: Nils Holgerson csodálatos utazása. Mese helyett tévé? A film sohasem helyettesítheti a személyesen felolvasott, csupán a képzeletünkben megjelenı képekkel illusztrált mesét. Ez persze nem jelenti azt, hogy gyerekekkel tilos lenne filmet nézni. Ezek a dolgok már kultúránk letagadhatatlan részei. Az a legjobb, ha elıválogatás után együtt nézzük meg, és utólag megbeszéljük a látottakat. Így az is kiderül, ha nem értett vagy nagyon ijesztınek talált valamit. A kisovisoknak biztosan a hagyományos diafilmek a legmegfelelıbbek (aki gyerekkorában átélte, nem felejti el az esti közös vetítések hangulatát. Vegyük elı bátran a padláson porosodó régi készülékeket, filmekbıl újra nagy a kínálat a boltokban), a videóval nyugodtan várhatunk még. Sajnos a gyerekeknek szánt könyvek drágák, bár igényes mesekönyvet vásárolni jó befektetés, hiszen garantáltan sokszor fogjuk végigolvasni minden oldalát. A siófoki gyerekkönyvtár (Kálmán Imre sétány 11. Tel: 84/310-137) igen gazdag mesekönyv kínálattal várja az óvodásokat is, érdemes beiratkoznunk, lehet ez akár egy esıs nyári nap programja. Szerettessük meg tehát gyermekeinkkel a meséket, kaput nyitva ezzel a könyvek-, az olvasás világába! Sztanev Annamária két kisfiú boldog édesanyja
Megjelenik negyedévente Szerkesztı bizottság elnöke: Horváthné Tóth Rozália Szerkesztı bizottság tagjai: Csikósné Vonnák Zsuzsanna, Györék Nikolette Technikai felelıs: Pintér Attila Lektorálta: Csikósné Vonnák Zsuzsanna Internet: www.aranyalma.firstweb.hu E-mail:
[email protected] Készült: Aranyalma Napköziotthonos Óvodában Korszerő Óvodáért Balatonszabadiban Alapítvány támogatásával
