Horváth Bálint1 – Bakosné Böröcz Mária2
Magyarország kisebb klímapolitikai szektorainak a középtávú fejlesztési lehetőségei The mid-term development opportunities of the small climate policy sectors in Hungary
[email protected],
[email protected] István Egyetem – Klímagazdaságtani Elemző- és Kutatóközpont, PhD hallgató 2Szent István Egyetem – Klímagazdaságtani Elemző- és Kutatóközpont, egyetemi adjunktus 1Szent
Bevezetés Az Európai Unió globális felmelegedést visszaszorító politikájában jelentős szerepet játszik a villamosenergiatermelés, valamint az olyan ipari ágazatok, mint az ásványolaj, fém, cement és távhő előállítását célzó iparágak (Fogarassy et al., 2008). 2013 óta a klímapolitikai szabályozás olyan szektorokra is kiterjed, mint a közlekedés, épületek, mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás (Loum-Fogarassy, 2015). Az egyes tagállamok hosszú távú klímastratégiái ezért általában az említett szektorok köré körvonalazódnak, megfeledkezve a kisebb üvegházhatású gázkibocsátással rendelkező egységekről. Viszont napjainkra a klímaváltozás nem csak környezeti, de egyben gazdasági kihívássá nőtte ki magát, mellyel szemben a kisebb termelési kapacitásokkal rendelkező ágazatok kevésbé versenyképesek. Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerének (EU ETS) mára több mint 10 éves fennállása óta, az ipari termelésben egyre nagyobb teret nyert egy negatív tendencia, melyet a szakirodalom szénszivárgásként definiál. A jelenség akkor figyelhető meg, amikor egy ország vagy régió olyan szigorú környezeti elvárásokat támaszt a termelők elé, amelyek teljesítése jelentősen megnöveli a működési költségeiket. Ennek köszönhetően vezetőik úgy döntenek, hogy a későbbiekben más, környezetileg kevésbé szabályozott országokba telepítik termelőegységeiket (Fogarassy-Kovacs, 2016). A 2000-es évek során e trend eredményezte az európai ipar több ágazatában jelentkező stagnáló teljesítményt, valamint ez a folyamat volt az egyik alappillére az ázsiai országok rohamos ütemű fejlődésének (Horvath et al., 2015). Az alábbi kutatás célja, hogy betekintést nyújtson a Magyarországon működő kisebb klímapolitikai iparágak működésébe és kijelölje azokat a fejlesztési pontokat, melyekkel a gazdasági versenyképességüket megőrizve lehetnek képesek környezetbarát módon működni. Anyag és módszer A tanulmány során az egyes hazai ágazatok klímapolitikai szemszögű vizsgálatát mutatjuk be. A rövid bemutatások után egy SWOT analízisben összegezzük mindazon rendszertulajdonságokat, amelyek kapcsolatban állnak a szektor klímaváltozásra gyakorolt hatásával. Mivel a jelenlegi elemzés célja a jövőbeli környezeti hatások feltérképezése, előfordulhat, hogy a SWOT analízisben a különböző szempontok ellentétes megítélést kapnak. Azok az aspektusok, melyek a szektor bővítésére negatívan hatnak, klímapolitikailag kedvező aspektusként jelentkeznek. Ennek oka, hogy az ágazati növekedést az aktuális – fosszilis energiaforrásokra alapozott – üzletmenet folytatásával képzelik el. Így elmaradásuk pozitívumként könyvelendő el. Az elemzésbe vont iparágak fejlesztési alternatíváit csak akkor értékeltük erősségként vagy lehetőségként, ha azok környezetbarát technológiákon keresztül jelentkeztek. A klímapolitikai szektorok elemzése
Cukorgyártás A hazai cukorgyártás gazdasági és mezőgazdasági szempontokat tekintve a magyar termelőhálózatok egyik legszomorúbb történetét szolgáltatja (1. táblázat). Nem is olyan régen, 25 évvel ezelőtt, országunk 12
121
cukorgyárral rendelkezett. Ez a szám fokozatosan redukálódott, egészen a véget jelentő 2006-os EU-s cukorkvóta szabályozásig, ahol hazánk elvesztette az addigi termelési limitének ¾-ét. Így napjainkban már csak egy cukorgyár üzemel, amely a káros emissziókat tekintve nem rendelkezik nagy kibocsátással. Ettől függetlenül a következő években várható, hogy az Európai Unió eltörli cukorkvótáit, ami máris több érdekcsoport fantáziáját indította be a magyar cukoripar felélesztésének tekintetében. Ez azonban nem egyszerű folyamat, hiszen „csak” a szabályozások megváltozása nem hoz magával automatikus fejlődést. A régi gyáraink többsége mára jelentősen leamortizálódott, és egy igazán nyereséges termelőegység kialakításához zöldmezős beruházásra volna szükség. Az előzetes becslések szerint ez igen nagy összegeket (kb. 80-100 milliárd Ft) emésztene fel. A kilátások azt mutatják, hogy a cukoripar fosszilis üzletmeneten történő újraélesztését három fő tényező hátráltatja. Először is az ország nehezen vehetné fel a versenyt az elmúlt 10 évben meghatározó piaci pozícióra szert tevő vetélytársakkal. Továbbá, a kapacitások súlyos leépítésével az ágazatnak mára jelentős alapanyaghiánnyal kellene szembenéznie. Végezetül, a szakértők véleménye szerint az energiaigények kielégítése is komoly problémát jelentene a megváltozott költséghatékonysági viszonyok mellett. 1. táblázat. A magyar cukorgyártás klímapolitikai szemszögű SWOT analízise Segítő tényezők
Gátló tényezők
Erősségek
Gyengeségek
Alacsonyabb termelési volumen és ÜHG kibocsátás
Más ETS szektorhoz való kapcsolódás (mészgyártás)
Gyenge versenyképesség Európában
Magas frissvíz igény
Alapanyaggal való ellátottság kedvezőtlen
Megengedett értékek feletti zajkibocsátás (szállítás)
Rossz költséghatékonysági mutatók (energia- és munkaerő)
Az ágazatból nyerhető alternatív energiaforrások kihasználatlansága (biogáz, bioetanol)
Lehetőségek
Fenyegetések
Szennyvízkezelés
Cukorkvóták eltörlése
Hulladékgazdálkodás
Élelmiszeripari kapcsolat sokrétűsége (KAP)
Zajkibocsátás csökkentése
Területileg eltérő környezetvédelmi határértékek
Technológiai energiahatékonyság növelése
Széleskörű élelmiszeripari felhasználás
Külső tényezők
Belső tényezők
SWOT
Forrás: Saját szerkesztés (KVVM, 2005) és saját kutatás alapján, 2016
Földgázszállítás és tárolás A földgáz tárolása (de főleg a szállítása) több szempontból is fontos szerepet játszik hazánkban (2. táblázat). Magyarországon ez az erőforrás csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, így nagymennyiségű importra szorulunk a szükségleteink kielégítéséhez. A fosszilis energiahordozók közül a földgáz felhasználása mondható a legtisztábbnak és a leghatékonyabbnak. Ennek oka, hogy égetésekor nem termelünk vele kormot vagy hamut, szénmonoxid és kéndioxid pedig minimális mennyiségben kerül a légtérbe. A tárolásról elég tudni, hogy az első ilyen célra épült földalatti létesítmény Őriszentpéteren épült meg. Itt az 1960-as évektől tárolták az akkor még Budapest ellátásához szükséges földgázt. Azóta a növekedő kereslet szükségessé tette további tárolók kialakítását.
122
Jelenleg négy ilyennel rendelkezünk, Pusztaedericsen, Kardoskúton, Hajdúszoboszlón és Zsanán. A szállítási joggal Magyarországon kizárólag az FGSZ Földgázszállító Zrt. rendelkezik, amely tulajdonosa és egyben üzemeltetője a hazai nagynyomású földgázszállító-rendszernek. A vállalat Európa egyik legszínvonalasabb műszaki ellátottságát és vezető stratégiai pozícióját tudhatja magáénak. Továbbá, szignifikáns szerepet játszik a hazai gázellátás mellett országunk regionális elosztó szerepének megalapozásában. A most épülő szlovák-magyar gázvezetékkel nagyban segítjük majd a nyugat-európai országok földgázzal való ellátását. A felsoroltakból láthatjuk, hogy a szektor magyarországi működésében főként a szállítási, nem a tárolási funkció dominanciája figyelhető meg. 2. táblázat. A magyar földgázszállítás és tárolás klímapolitikai szemszögű SWOT analízise
Külső tényezők
Belső tényezők
SWOT
Segítő tényezők
Gátló tényezők
Erősségek
Gyengeségek
Egyik legtisztább energiahordozó
Káros anyagot közvetít, fosszilis energiahordozó
Hatékonyabb szállítás, mint az elektromos áram esetében
Növekvő igények, drága import
Nem igényel utakat, kipufogógáz kibocsátást a szállítás
A kitermelhető erőforrás hiánya hazánkban
Tájvédelmi prioritások érvényesülése
Nagy szerep a lakossági energiafelhasználásban
Lehetőségek
Fenyegetések
Biogáz, mezőgazdasági potenciál
Importkényszer
Zöld áram termeléshez kapcsolódó felhasználás
LNG költséghatékonysága alacsony
Közlekedési szektorban való felhasználás
Bizonytalan nemzetközi politikai helyzetből adódó kalkuláció problémák
LNG kereskedelem és felhasználás növelése
Magyarország szerepe az európai hálózatban
Forrás: Saját szerkesztés (Kecse, 2010) és saját kutatás alapján, 2016
Bioetanol gyártás Annak ellenére, hogy egy zöld energiaforrásról beszélünk, az előállításával termelődnek káros ÜHG gázok, ezért került a szektor az EU ETS (European Union Emission Trading Scheme) szabályozása alá (3 táblázat). A termeléssel járó (járulékos) negatív hatások azonban nem olyan jelentősek, mint a tény, hogy egy tiszta erőforrás fejlesztési lehetőségeiről van szó. Ezért a bioetanol (kukorica alapú etanol üzemanyag) gyártásánál kivételesen nem alkalmaztuk az eddigi, fordított értékelési koncepciót. A földgázhoz hasonlóan, egy olyan energiahordozóval van dolgunk, aminek a jövőképe meghatározó lehet más szektorokban. A más ágazatokban (mezőgazdaság, közlekedés) rejlő felhasználási potenciálok alapján látható, hogy a bioetanol gyártás ÜHG kibocsátási többlete eltörpül a vele jelentkező, jótékony társadalmi és környezeti hatásokkal szemben. A hazai termelés 7. az Európai Unióban, ami jól mutatja, hogy a lehetőség már nem csak adott, de részben ki is használt egy nagyobb volumenű gyártáshoz (Kiss, 2013). A bioetanol termelés területi potenciálja meghaladja az 1 millió hektárt. A nagyobb intenzitású bioetanol felhasználásának pozitívuma lehet, hogy csökkenheti a kőolaj felhasználását és ezáltal az olaj
123
iránt mutatkozó importfüggőségünket. A felhasználás egyik fő negatívuma a 35-40%-al alacsonyabb fűtőérték más fosszilis üzemanyagokhoz képest (Bai, 2004). 3. táblázat. A magyar bioetanol gyártás klímapolitikai szemszögű SWOT analízise
Külső tényezők
Belső tényezők
SWOT
Segítő tényezők
Gátló tényezők
Erősségek
Gyengeségek
Megújuló energiaforrásként használható végtermék
A termelés magas villamosenergiaés hőigény
EU-ban 7. legnagyobb bioetanol termelés
Magas termelési költségek
Csökkenti a kőolaj importfüggőséget
Alacsony hazai felhasználás
Felhasználja a nem értékesített kukoricaállományt
Kisebb fűtőérték
Lehetőségek
Fenyegetések
Keletkező hőenergia felhasználása
Fosszilis energia dominancia
Melléktermékek hasznosítása
Gyenge érdekérvényesítés
Mezőgazdasági önfenntartás
Más országok termelése
Közlekedés olajfüggésének enyhítése
Műtrágyázás alkalmazásának feltételei
Forrás: Saját szerkesztés, 2016
Mészgyártás A kalcium karbonát hevítése során 56% kalcium-oxid és 44% szén-dioxid jön létre, így látható, hogy a mészgyártás egy igen CO2 intenzív termelési folyamat. Azonban vannak olyan égetési eljárások, amikkel csökkenthetőek a kibocsátási értékek. Ilyenek az egyenáramú regeneratív aknakemence (más nevén Maerzkemencerendszer) és a fluidágyas kemence. A termelés során kén-dioxidként (SO2) távozó szulfidok nagymértékben abszorbálódnak és csak részük kerül ténylegesen a légtérbe. Míg a mész előállítási folyamata (4. táblázat) nagymértékű hasonlóságot mutat a cementgyártással, addig kiszolgáló iparágat jelent más ETS szektorok számára is. Így várhatóan a termelésének folytatása a jövőben is nélkülözhetetlen lesz. Nagy eltérés az eddig vizsgált anyagoktól, hogy az itt előállított mész (CaO-kalcium oxid) a természetben sehol nem található meg. Csak a kalcium-karbonát, azaz a mészkő, mint ásványi anyag, amiből a meszet készítik. Mindkettő, a mészkő és az égetett mész is megjelenik az acél és a színes fémek kohászatánál, a beton, a habarcs, tégla és aszfaltgyártásnál. Szintén alapanyagként használja az üveg-, festék-, szőnyeg- és papírgyártás. Végül, építkezéseken és az útépítések talajainak stabilizálásánál kerülhet felhasználásra (KVVM, 2004).
124
4. táblázat. A magyar mészgyártás klímapolitikai szemszögű SWOT analízise
Külső tényezők
Belső tényezők
SWOT
Segítő tényezők
Gátló tényezők
Erősségek
Gyengeségek
Környezetvédelmi célú felhasználás
Nagy technológiai energiaigény
Rövidebb termelési folyamat, mint a kapcsolódó cementgyártásnál
Magas szén-dioxid kibocsátás a gyártás során
Alacsony volumenű termelés és ÜHG kibocsátás
Több veszélyes ÜHG gáz jelenléte
Illó szennyezések kevésbé jelentős felszabadulása
Szálló és ülepedő por keletkezése
Lehetőségek
Fenyegetések
Egyenáramú regeneratív aknakemence használata
Több ágazatban történő felhasználás
Fluidágyas technológia
Hulladékok felhasználása nem lehetséges
alkalmazása SO2 megkötés
Szabályozás alóli kivételek a méretek miatt
Felhasználó iparágak alacsony kapacitása
Légyszennyező nyersanyagigény
Forrás: Saját szerkesztés, 2016
Üveggyártás Az üveggyártás az első olyan iparág, melynek alapanyagait és végtermékeit tekintve a legkisebb hatása van a klímára (5. táblázat). Viszont maga a folyamat – az energiafelhasználás révén – jelentős környezeti terheléssel rendelkezik. Mivel az ágazat termékeire mindig is jelentős volt a kereslet, ezért a vas- és acélgyártás mögött a legnagyobb intenzitással működik. Az elemzést nehezíti, hogy a szektor számos végtermékkel rendelkezik, melyek előállításához eltérő alapanyagok, technológiák és eljárások szükségesek. Így jelen esetben csak egy átfogó vizsgálatra van lehetőségünk. Maga a termelés évezredes múltra tekint vissza, mialatt a civilizációs előrehaladás fokozatosan magával hozta az előállítási módszerek fejlődését is. Míg az ókorban és a középkorban 3-4 napot igényelt „csak” a kemencék felfűtése, mára órák alatt elkészíthetőek az egyes késztermékek. Ez persze azzal jár, hogy komolyabb gépezetek járuljanak hozzá az egyre iparosodott forma eléréséhez. Bár az alapanyagok jelentős része más iparágból származik, a termelés legfontosabb inputjai mind a természetben megtalálható anyagok. Így saját szükségleteinek kielégítéséhez az üveggyártás nem igényel többletmunkát más ágazatoktól. A gyártási folyamat igazi környezeti terhelése az olvasztási periódusban jelentkezik, mind az emisszió, mind pedig a felhasznált energia tekintetében. Az ehhez szükséges hőigény nagyjából 1300-1500 Celsius-fok körüli, ami hőveszteségként is jelentkezhet. Viszont több mód is létezik a hő visszanyerésére, mint például a regenerátorral és a rekuperátorral üzemelő kemencék. Ezek a technológiák a leadott hő későbbi hasznosítását segítik elő. Az innovatív módszerek közé tartozik a Fenix eljárás, amely elősegíti a tüzelés optimalizálását és további energia megtakarítását. Lényege, hogy csökkenti a légfelesleget a CO2 kibocsátás növelése és az üveg minőségének a romlása nélkül. Azonban technológiai fejlesztések akadálya, hogy az új berendezések bevezetése csak akkor lehetséges, amikor a kemencék amúgy is átépítés alatt vannak. Ez abból adódik, hogy az üzem közbeni átépítések egyrészt kockázatosak és termelésbeli kieséssel is járnak (VM, 2012).
125
5. táblázat. A magyar üveggyártás klímapolitikai szemszögű SWOT analízise
Külső tényezők
Belső tényezők
SWOT
Segítő tényezők
Gátló tényezők
Erősségek
Gyengeségek
Hőszigetelő üveggyártási opciók
Nagy technológiai energiaigény
Természetben előforduló alapanyagok
Jelentős porképződés a termelés során
Hő-visszanyerő berendezések a hulladékhőre
Az olvasztás szennyező hatása
Kismértékű vízszennyezés
NOX-SOX emisszió
Lehetőségek
Fenyegetések
Megfelelő kemence-konstrukció kiválasztása
Állandó fogyasztói igény a termékre
Fejlődő technológia (Fenix eljárás)
Fosszilis energiahordozóktól való függés
Por keletkezésének csökkentése
Legjobb technológiák bevezetésének nehézségei
Gyártási hulladék újrahasznosítása
Nehéz tervezés az eltérő eljárások és végtermékek miatt
Forrás: Saját szerkesztés, 2016
Építőanyagok gyártása Jelen gyártási terület a Nemzeti Kiosztási Tervben „burkolólapok gyártása” és „tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása” neveken két külön ETS szektornak számít. Ám tekintettel arra, hogy a burkolólapok előállítása önmagában igen jelentéktelen, úgy döntöttünk, hogy a környezeti hatásaikat az ”építőanyagok gyártása” gyűjtőnév alatt vizsgáljuk meg (6. táblázat). A szektor legnagyobb előnye, hogy résztvevői saját hatáskörükön belül számolnak és vállalnak felelősséget az emisszióikért. Így alapanyaguk kibányászásától fogva, a szállításon keresztül, egészen a termelésig arra törekszenek, hogy minél kisebb környezeti terhelést fejtsenek ki. Az alapanyaguk (agyag) bányászatánál környezetbarát technológiát használnak és gyáraikat a legtöbb esetben a bányáik mellé telepítik. Az elmaradó szállítással nem csak a költségeik, de a kibocsátásaik is csökkennek. Az agyagbányákat kimerülésükkor szakszerűen kezelik és az ilyen módon létrejött zöldterületeket alkalmassá teszik más irányú hasznosításra (Lampert, 2002). Az agyagmassza formázásánál, szárításánál és égetésénél napjainkra egyre több létesítménynél figyelhető meg a földgáz mellett a biomassza felhasználása. Így, más szektorokkal ellentétben, nem a meglévő fosszilis rendszert próbálják meg hatékonyabban használni, hanem nyitottak a megújuló energiák használatára. A termelés struktúrája azonban több ponton is nagy terhelést fejt ki a környezetre. A nagy hőigényből (800-1000 fokra felfűtött kemencék) következik, hogy az ágazat jelentős energiaszükséglettel rendelkezik. Továbbá, az elemzésbe vont kisebb ETS szektorok közül itt találkozhatunk a legnagyobb vízigénnyel (Gömze, 2001; Fogarassy-Neubauer, 2016) és ÜHG kibocsátással.
126
6. táblázat. A magyar építőanyagok gyártásának klímapolitikai szemszögű SWOT analízise
Külső tényezők
Belső tényezők
SWOT
Segítő tényezők
Gátló tényezők
Erősségek
Gyengeségek
Környezetbarát bányászati technológia
Relatív magas emissziós volumen
A kimerült agyagbányák rekultivációja
Hosszú termelési folyamat
A szállítás elmaradó emissziója
Nagy technológiai hőigény
Természetes alapanyagok használata
Jelentős vízfogyasztás
Lehetőségek
Fenyegetések
Biomassza felhasználás hőtermelésre
Alacsony K+F ráfordítás
Modernebb fűtési technológia a gázkazánok esetén
Fellendülő építkezési munkálatok
Hulladékhő hasznosítása a technológiában
Nemzetközi versenyképesség segítése túlkvótázással
Ömlesztő anyagok energiatakarékossági felhasználása
Építési hulladékok újrahasznosításának elmaradása
Forrás: Saját szerkesztés, 2016
Cellúloz-, papír- és kartongyártás Az alábbi ágazatokban a termelési folyamatok nem fejtenek ki jelentős környezetre gyakorolt nyomást (7. táblázat). Az elemzésbe vont szektorok közül, a bioetanol gyártása után itt láthatóak a legkisebb ÜHG kibocsátási értékek. Mikor először ismerték fel, hogy az ágazat mekkora mennyiségű szennyezést bocsát ki, olyan szabályozási rendszert alakítottak ki a szektorra, melynek köszönhetően az 1980-as bázisévhez képest 80-90%-os emissziós értékcsökkenést produkált. Viszont, míg a korábbi ágazatok esetében az alapanyag-felhasználás jelentette az értékelés pozitívumát, most ennek ellenkezőjét tapasztalhatjuk. A papírgyártás az egyik legfőbb oka az erdők kivágásának. Így, a termelési oldal hiába nem jelentős része a klímapolitikai szabályozásnak, az alapanyag előállítása komoly környezeti terheléssel bír. Azonban korábbi kutatások szerint Európában már közel 70%-os újrahasznosítási arány figyelhető meg a papíralapú termékek gyártásában (KVVM, 2006). A szektor másik jelentős környezetszennyezési pontja a vegyszerhasználatából ered. Az 1970-1980-as években a cellulóz- és papírgyártás nagymennyiségű szennyvizet termelt, amely meg is látszott az oldott oxigén koncentráció csökkenésében és az előidézett halpusztulásban. Napjainkra főként a fehérítés az a folyamat, amely komoly mennyiségű veszélyes vegyszerrel dolgozik a klórbázisú munkavégzésből adódóan. Bár a papírgyártásban ténylegesen megfigyelhetőek a törekvések a környezeti terhelés visszaszorítására, ezek nem minden esetben sikeresek. Ugyanis a régebbi üzemek általában nem kompatibilisek az új technikai vívmányokkal. Több szakértő véli úgy, hogy a leghatékonyabb megoldás az új termelési egységek építése lenne. Viszont gazdasági – és néhol tradicionális – okokból erre nem mindenhol van lehetőség (Szőke, 2012).
127
7. táblázat. A magyar cellulóz-, papír- és kartongyártás klímapolitikai szemszögű SWOT analízise Segítő tényezők
Gátló tényezők
Erősségek
Gyengeségek
Egyik legkisebb termelési volumen és ÜHG kibocsátás
Csökkenő ipari jelentőség
Relatív alacsony energiaigény
Felhasznált alapanyagok
Hatásos környezetvédelmi intézkedések
Jelentős vízfogyasztás
Alapanyag újrahasznosítás (min. 70 %os)
Különböző típusú hulladékok keletkezése
Lehetőségek
Fenyegetések
Digitalizáció térhódítása
A papíripar érdekérvényesítése
Integrált termelés bevezetése
Folyamatos fogyasztói kereslet
Biomassza felhasználás a technológiában
Vízszennyezés alakulása a minőségi elvárások alapján
Társadalmi megítélés hatása
Régi üzemek alkalmatlansága a legújabb technológiák adaptálására
Külső tényezők
Belső tényezők
SWOT
Forrás: Saját szerkesztés, 2016 Eredmények A szektorok klímapolitikai szemszögű kiértékelése során megfigyelhető volt az egyes aspektusok visszatérő jellege. Ilyenek például a termeléshez szükséges energia- és vízigény, hulladékgazdálkodás, esetleg a megújuló energiák felhasználása. Az egységes értékelésnél ezért összegeztük a meghatározó rendszertulajdonságokat és a hatásuk szerint osztályoztuk őket. Így, ha egy tényező az erősségeknél vagy lehetőségeknél jelentkezett, akkor +1el jellemeztük, ellenkező esetben -1-el. Alacsony vagy semleges befolyás esetén pedig 0-s értékkel láttuk el az adott kategóriát. A bemutatott eljárás alkalmazása után kaptuk meg a 8. táblázatban ábrázolt összesített képet az egyes ágazatok működéséről. 8. táblázat. A vizsgált ETS szektorok értékelésének összefoglalása Cukorgyártás
Földgázszállítás és tárolás
Bioetanol gyártás
Mészgyártás
Üveggyártás
Építőanyagok gyártása
Cellulóz-, papírés kartongyártás
Energiaigény/ energiagazdálkodás Vízigény/ vízgazdálkodás ÜHG emisszió mértéke
0
0
-1
-1
-1
0
1
-1
0
0
0
1
-1
-1
0
1
1
0
1
-1
1
Hulladékgazdálkodás
0
0
1
-1
1
-1
1
Nyersanyag jellege
-1
-1
1
1
1
1
-1
Megújuló energia jelenléte
-1
1
1
0
-1
1
1
Termelési volumen
1
0
0
1
0
-1
0
Összesítés
-2
1
3
0
2
-2
2
Forrás: Saját szerkesztés, 2016
128
Az értékelés során a szektor működését gazdaságilag befolyásoló hatásokat externáliaként értelmeztük. Ha a szektorban a negatív externáliák vannak túlsúlyban, az a rossz struktúra meglétére utal. Ebben az esetben nem érdemes forrásokat allokálni az ágazatba, mert az veszteségekkel járna. A pozitív externália-halmozódás viszont kihasználatlan potenciálokat jelent. Azaz, az iparág képes lenne hatékonyabb működésre a megfelelő anyagi háttér függvényében. A 0-s eredmény esetén az üzletmenet optimális, beavatkozást nem igényel (Fogarassy, 2014). A leírtak szellemében látható, hogy környezeti perspektívából a két legveszélyesebb szektor a cukor- és építőanyagok gyártása. Előbbinél ez egyértelműen az elavult technológiai háttér okozata, amelyet a jelenlegi formájában nem érdemes fejleszteni. Utóbbinál pedig látható, hogy kis szektor ellenére nagy termelési volumennel rendelkezik és a főbb környezeti indikátorokban (energia-, vízigény és hulladékgazdálkodás) többször is negatívan teljesít. A mészgyártás optimálisan, a földgázszállítás és tárolás optimumhoz közeli szinten működik. Az elemzés szempontjából a fennmaradó, fejlesztési potenciálokkal rendelkező ágazatok fontosak. Az üveg-, cellulóz-, papír- és kartongyártás esetében a legnagyobb lehetőségek a termékek életciklusának végén jelentkeznek, vagyis olyan rendszerek kidolgozásába érdemes további támogatásokat fektetni, amelyek az elhasználódott üveg és papír termékek későbbi hasznosítását szolgálják. A bioetanol gyártás esetében nem meglepő a pozitív externáliák nagyarányú jelenléte. Az ágazat lehetőséget biztosít más szektorok (mezőgazdaság, közlekedés) számára is a klímabarát működés felé történő elmozdulásban. Az agrárium melléktermékeinek feldolgozásával és a gépjárművek megújuló energiaforrással való ellátásával jelentős multiplikációs hatást idéz elő. Ez a fejlesztési irány alapja lehet olyan fenntartható üzleti kezdeményezéseknek, melyek nem csak környezetileg, de gazdaságilag is életképesnek bizonyulnak. Összefoglalás Az Európai Unió klímapolitikai törekvéseivel az elmúlt évtizedben egy globális problémáért próbált meg lokálisan felelősséget vállalni. Ennek következményeként akaratlanul is versenyhátrányba sodorta a határain belül termelő ipari szereplők egy részét. Az intézkedések negatív hatásait a döntéshozók napjainkban támogatásokkal próbálják meg egyensúlyozni, amely egy újabb, mesterségesen fenntartott rendszer kialakulásához vezethet. Az persze természetes, hogy az elvárások mellé a mechanizmus megpróbál segítséget nyújtani a résztvevőknek az azokhoz való alkalmazkodás érdekében. A kérdés sokkal inkább az, hogy ezt milyen úton teszi. A helytelenül funkcionáló rendszerek fenntartása helyett ugyanis lehetőség van azok innovatív reformjára, strukturális átalakítására. A drága technológiai megoldások felhasználása és az olcsó külföldi termékekkel folytatott verseny önmagában még nem vezetett eredményre. E célok elérését a jövőben sem várhatjuk a jelenlegi üzletmenet szellemében felhasznált támogatásoktól. A megoldás sokkal inkább az olyan rendszerinnovációkban rejlik, amelyek képesek az egyes termelési rendszerek és azok elemeinek hatékonyabb integrálására. Irodalomjegyzék 1. BAI, A. (2004): A bioetanol-előállítás gazdasági kérdései. Agrártudományi Közlemények, 2004/14. Debrecen, Magyarország. 2. GÖMZE, A. L., LISZTÁZNÉ, H. Á., SIMONNÉ, O. A., SZABÓ, M. (2001): Kerámiaipari évkönyv. ETK, Budapest, Magyarország. 3. FOGARASSY, CS. (2014): Fenntarthatósági kritériumok értelmezése játékelméleti modellek alkalmazásával: A Rubik kockás projektfejlesztés módszere. Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2014. 145 p. 4. FOGARASSY, CS, KOVACS, A. (2016): The cost-benefit relations of the future environmental related development strategies in the hungarian energy sector. YBL Journal Of Built Environment, Vol. 4 No. 1. pp. 33-48. 5. FOGARASSY, CS., LUKÁCS, Á., NAGY, H. (2008): Potential benefits of linking the Green Investment Scheme of the Kyoto Protocol with institutional voluntary markets like the Chicago Climate Exchange.
129
In: ENVECON - UK Network of Environmental Economics. Konferencia helye, ideje: London, NagyBritannia, 2008.03. pp. 14. 6. FOGARASSY, CS., NEUBAUER, E. (2016): Evaluation of the regional water usage in Hungary with water allowance coefficient (WAC). Applied Ecology and Environmental Research, Vol. 14 No. 1. pp. 161173. (2016) 7. HORVATH, B., BOROCZ, B. M., FOGARASSY, CS. (2015) How does the European Union's climate policy function on global level?- The effects of carbon leakage In: Káposzta J, Nagy H (Szerk.) Science connecting nations: 2nd VUA YOUTH conference, conference proceeding. p. 738 Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó, 2015. pp. 665-687. 8. KECSE, ZS. R. (2010): A cseppfolyós földgáz, azaz az LNG szerepe Európában. Dél-Kelet Európa – South-East Europe, International Relations Quarterly, Vol. 1. No. 4. (Winter 2010/4 Tél), Budapest, Magyarország. 9. KISS, CS. (2013): A bioetanol gyártás alapanyagául szolgáló kukorica szemtermésére ható legfontosabb termesztési tényezők. Egyetemi Doktori Értekezés, Debreceni Egyetem. Debrecen, Magyarország. 10. KVVM (2004): Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a cement- és mészgyártás terén. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, Magyarország. 11. KVVM (2005): Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a cukorgyártás terén. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, Magyarország. 12. KVVM (2006d): Referencia dokumentum az elérhető legjobb technikákról – tömörítvény a hazai sajátosságok figyelembevételével – Papírgyártás. Budapest, Magyarország. 13. LAMPERT, CS., OELBERG, K., GELEI, A., CSIZMAZIA, L. (2002): Építőipar az Európai Unióban és Magyarországon. Vállalkozók Európában kiadványsorozat. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest, Magyarország. 14. LOUM, A., FOGARASSY, CS. (2015): The effects of climate change on cereals yield of production and food security in Gambia. APSTRACT – Applied Studies in Agribusiness and Commerce Vol. 9. No. 4. pp. 8392. 15. SZŐKE, A. (2012): Vélemények a cellulóz- és papíripar helyzetéről. Papíripar 56. évf. 1-2. sz. Budapest, Magyarország. 16. VM (2012): Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához az üveggyártás engedélyeztetése során. Vidékfejlesztési Minisztérium. Budapest, Magyarország.
130
