2008. június
A város polgárainak lapja
ÜNNEPI KÖNYVHÉT
MEGYEI MEGNYITÓ VÁROSUNKBAN
ingyenes
Június
Ment-e a könyvek által a világ elébb? Nagy öröm és megtiszteltetés városunk számára, hogy a Magyar Kultúra Napja után fél éven belül, június 4-én újra megyei szintû kulturális eseménynek adhattunk otthont, a 79. ünnepi könyvhét megyei megnyitójának. Az eseményen tiszteletét tette dr. Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés elnöke, Abaúj országgyûlési képviselõje, Czakó Gábor, József Attila és Nagy Gáspár-díjas író, Sebõ Ferenc és mûvésztársai, az ünnepi mûsor közremûködõi. Szeles András alpolgármester köszöntötte a jelenlévõket, s megosztotta velünk a könyv ünnepéhez kötõdõ gondolatait. A hely szelleméhez igazodva, Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban címû versének egyik kulcsgondolata jutott az eszembe: Ment-e a könyvek által a világ elébb? A világot jól ismerõ és értõ gondolkodók körében is folyamatosan élénk vita tárgya ez a kérdés évszázadok óta. A dijoni akadémia egyik pályázati felhívásának kérdése 1749-ben így hangzott: „A tudományok és mûvészetek fejlõdése rombolta vagy fejlesztette az erkölcsöket?” Rousseau váratlan és határozott választ adott, a rombolás mellett érvelt. Jóval korábban a XVI. században Montaigne úgy vélekedett, hogy egy könyvnél azt kell nézni, hogy hasznos-e és alkalmazható-e az életben. A könyv alkalmat ad arra, hogy az okos ember gondolatokat merítsen olyanoktól, akik még nála is okosabbak. De elõfordulhat, hogy a nagy mûvek nem tulajdon tapasztalatainkra vetnek fényt, és nem önálló felfedezésekre
ösztönöznek bennünket, hanem éppenséggel korlátoznak. Montaigne váltig állítja, hogy mindenki a maga életébõl is meríthet értékes gondolatokat. Bármilyen eseménytelen is az élettörténetünk, több tanulsággal szolgál számunkra, mint az összes régi könyv együttvéve. Ugyanakkor a könyv a bölcsesség rendhagyó forrásához is irányíthat bennünket. A fentiekbõl is kitûnik, hogy nem csak a nagy gondolkodók között, hanem a nagy elmék egyéni életmûvében is jelentõs eltérések fedezhetõk fel a kérdés megválaszolását illetõen. Minél többet olvastam a témáról, annál jobban elbizonytalanodtam. Éppen ezért meg sem próbálok választ keresni. Ellenben kissé megfordítottam a Vörösmarty által felvetetteket. Milyen lenne az életünk, milyen lenne az én életem könyvek nélkül? Ha a tudományos-fantasztikus irodalom egyik
klasszikusának, Ray Bradburynak a negatív utópiája válna valóra mint ahogy a Fahrenheit 451 címû munkájában olvasható minden könyvet elégetnének, s a könyveket titokban olvasó, rejtegetõ embereket bûnözõkként kezelnék vagy arra gondolok, ha nem alakult volna ki életem során egy erõs kapcsolat a könyvek világával, bizony mindent szomorúbbnak, üresebbnek találnék a minket körülvevõ világban. Nekem mindig ünnep, ha egy könyvet a kezembe veszek. Hát még, ha a könyvnek ünnepe van! Mégis további kérdések tolultak fel bennem: - van-e ünneplésre okunk ebben a posztmodern világban, ahol a szöveg öncélúsága sokszor gátlástalanul uralja az irodalmi közéletet? - van-e ünneplésre okunk, mikor Magyarországon egyes becslések szerint a lakosság 25-30%-a funkcionális analfabéta? - van-e ünneplésre okunk ma, június 4-én a trianoni trauma évfordulójának árnyékában? - egyáltalán van-e okunk most, a jelen állapotok ismeretében ünnepelni 2008-ban, Magyarországon? Úgy hiszem, lehet és kell ünnepelnünk. Korunkban amit Czakó Gábor jelzõjével Gazdaságkornak is hívhatunk ebben a szellemtelenedõ, értékvesztõ, kulturálisan alultáplált korunkban, még nagyobb szükség van a szellem, a kultúra embereinek, a kulturált emberek ünnepére. Ezért szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik írnak, a könyvtárakban, könyvesboltokban dolgozóknak s természetesen a hûséges olvasóknak.
Könyvheti megnyitó 2008. június 04-én rendezte meg városunkban a 79. Ünnepi Könyvhét megyei megnyitóját, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és az encsi Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár. Az elõcsarnokban kiállító mûvészek, Balogh Géza festõ- és szobrászmûvész és Székhelyi Edit festõmûvész több szálon is kötõdik városunkhoz. Kiállításukat régi kedves ismerõsünk Fehér József, a Kazinczy Ferenc Múzeum és a Magyar Nyelv Múzeuma igazgatója nyitotta meg baráti szavaival. A megnyitón Schultz Veronika, a Kazinczy Ferenc Általános és Mûvészetoktatási Intézmény tanulója szavalta el Tompa Mihály: A gólya, fiaihoz címû versét, majd városunk önkormányzata és a rendezõk nevében Szeles András alpolgármester úr üdvözölte a vendégeket. Ezt követõen dr. Ódor Ferenc úrnak, a Megyei Közgyûlés elnökének, térségünk országgyûlési képviselõjének a köszöntõjét hallhattuk. Szép hagyomány, hogy hazánkban, tágabb és szûkebb pátriánkban évrõl-évre megünnepeljük a könyvet, az irodalmat. A könyv szerepérõl, nélkülözhetet-
2
lenségérõl, lényegérõl talán leginkább az ünnepség mottójául is kölcsönvett Márai gondolat vall legtisztábban: „Nem fontos, hogy te szövegezd meg a szépet és igazat; fontosabb, hogy megismerjed.” Ehhez a megismeréshez a szép, az igaz, az emberi gondolatok, a tudás közvetítéséhez, megismertetéséhez volt nélkülözhetetlen a könyv a múltban - erre utal a mintegy 700.000 tekercset õrzõ ókori Alexandriai Nagykönyvtár egykori fontos szerepe - és nélkülözhetetlen ez ma is a jelenben. Bízunk benne, hogy nem érkeztünk még el a Goethe által a Faustban leírt állapothoz: „Nagy halom könyv, csak álldogál, Féreg rágja, por ellepi, S tetõig terjed a homály, S papírok füstös halmai…” Mindannyiunk közös felelõssége alkotóké, befogadóké és közvetítõké (íróké, olvasóké, könyvtárosoké) hogy tegyünk érte, legyen újra becsülete a könyvnek, az olvasásnak, az irodalomnak, az emberi gondolatnak, a tudásnak, a mûvészeteknek.
Városunkban Czakó Gábor, József Attiladíjas író, nyitotta meg az Ünnepi Könyvhét megyei rendezvénysorozatát. Író vendégünkkel még találkozhattak ünnepi programunk zárásaként meg-rendezett könyvvásár alkalmából, ahol dedikálta is könyveit. Nagyszerû mûvészek, Sebõ Ferenc és társai megzenésített versekkel zárták az ünnepi programot, majd a belsõ udvarban könyvvásárra, egy kis frissítõre, süteményre, magyarul testi-lelki táplálékra hívták-várták az érdeklõdõket. A könyvvásáron a miskolci Fókusz Könyváruház és az encsi Azária Könyvesbolt ünnepi kínálatából választhatott ki-ki kedvére valót. Régi vágya vált valóra az encsi könyvbarátoknak azzal, hogy több év szünet után újra mûködik igazi könyvesbolt a városban. A szép nap zárásaként Márai: Eszter hagyatéka címû regényének filmváltozata került bemutatásra, nagyszerû szereposztással. Kércsi
2008.június
Június
Köszönet a pedagógusoknak Egy 1951-es minisztertanácsi határozat a pedagógusok munkájának társadalmi elismeréseként június elsõ vasárnapját PEDAGÓGUSNAPnak nyilvánította. Megünneplésére elõször 1952-ben került sor, ekkor átadták a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Jelenleg a kimagasló oktató-nevelõ tevékenység elismerésére adományozhatóak szakmai díjak. Megünneplése sokat veszített hivatalos jellegébõl, intézményi szinten elsõsorban a gyermekek köszöntik tanáraikat. Nem véletlen, hogy a pedagógus nap mindig a tanév végéhez legközelebb esõ hétvégére esik. Valami jelképes van abban, ahogyan az alkotó az alkotás végén egy pillanatra megpihen és visszanéz. És talán jólesõ érzéssel teheti ezt azzal a gondolattal, hogy tudásban több, emberségben erõsebb, problémáival kevesebb, de mégis a korához az életben jobban eligazodó diákot bocsát útjára. És amikor meglátja a gyerek szemében a felcsillanó, talán szóban nem, de a mosollyal, a mozdulattal, az emberi tartással kifejezhetõ köszönetet, akkor nyugodtan mondhatja, nehéz volt, küzdelmes volt, kölcsönösen elfáradtunk, de érdemes volt.
Szabó Lõrinc: Vakáció elõtt Drága jó iskola, iskola udvara, iskolapad, hurrá, ma sok gyerek öröme nagy! Kifele rajzik a siserahad, csak az fáj egy kicsit, hogy te most szüretig árva vagy. Volt lecke rengeteg s játszottunk eleget. Szurkoltunk is? Lehet, de üsse kõ: ami rossz, elszaladt, ami jó, megmarad, tótágast, gyerekek, száz cigánykereket, ma az a fõ, hogy itt van a, itt van a nagy szünidõ! Meg a bizonyítvány! Hurrá, hahó: három jelest mond, a többi jó! Leckénk ezután a nyár meg az erdõ, a hegy meg a tó.
Június harmadik vasárnapja -
APÁK NAPJA
Egy gyermek számára az édesapja nem kevésbé fontos, mint az anyukája. Illik hát õket is méltón megünnepelni, megköszönni odaadó szeretetüket, munkájukat, fáradozásukat. Az Egyesült Államokban kezdeményezték elõször az apák megünneplését a század elején. A nyugatvirginai Fairmont templomában, 1908 júliusában tisztelegtek elõször az apák elõtt, majd 1909-ben a megemlékezés túllépte a templom kapuit. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén minden év júniusának harmadik vasárnapján köszöntik a gyermekek édesapjukat. Az APÁK NAPJA magyarországi meghonosítására 1994-ben a Borsod megyei United Way indított mozgalmat Miskolcon. Kosztolányi Dezsõ: Apám Két pár cipõje volt és két ruhája. Zord volt. Nem is mertünk fölnézni rája. De néha este ellágyult, megolvadt, nyitotta nékünk az ablak kilincsét és megmutatta mesebeli kincsét, az õszi égbolton a tiszta holdat.
2008.június
Június 21.
Hurrá: a tanító néni, a bácsi puszilnivaló, hisz õ maga mondja, hogy: áci, káci, akáci, nála is jobb a vakáciÓ-ó-ó! Szervusz hát, iskola, iskola udvara, könyv, lecke, pad visszajön õsszel új szeretettel a siserahad! Igy beszélt Valaki, Zsuzsika vagy Laci, nagyokat nevetett és bukfencet vetett, hahaha, hehehe, hi, a szája be nem állt, hirtelen szalutált: „Anyuka hí!” és azzal elszaladt, úgy szaladt, mintha csak ni, ni,ni, bodzapuska lõtte volna ki.
A ZENE ÜNNEPE
Lehet egy dal, vagy ritmus, vagy zaj, egy árva hang, egy jel. a zene az kell, hogy ne vesszünk el, hogy mégse adjuk fel! Mert a jó, a rossz csak szó, olyan ami sokszor változó, de egy ismerõs hang, az megmarad, máris érzed, hogy védve vagy, a dal egy biztos hely! (Dés László-Nemes István) Egy francia zenetudós, Maurice Fleuret javasolta elõször, hogy a nyár elsõ napját a világon mindenütt zenével köszöntsék. A zene ünnepét 1982-ben tartották meg elõször Franciaországban. Az ötlet az akkori francia kulturális miniszter, Jack Lang támogatásával valósult meg. Mára a zene ünnepe európai, sõt világméretûvé vált, több mint száz országban rendezik meg június 21-én. Európában ez a kezdeményezés egyesületi formában öltött testet. A Zene Európai Ünnepe Egyesület szervezõk és intézmények hálózatát fogja össze. A Zene Európai Ünnepének chartáját 1997-ben tizenkét európai ország tizenhat városa írta alá Budapesten.
ENCSI GYERMEKNAP A Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár és a Városi Rendõrkapitányság gyereknapot rendezet a Sportpályán. A rossz idõ ellenére a gyerekek lelkesedése nem apadt, teljesen magukénak érezték ennek a suli záró napnak minden pillanatát. A szervezõk változatos, színes programokkal várták õket. Délelõtt sok fiatal kedvence, Márk adott koncertet. A programok között szerepelt a rendõrség, a mentõk és tûzoltók közremûködésével baleset imitálás, vagyonvédelmi és biztonságtechnikai kiállítás és tûzoltó bemutató. A kisebbeket a Csiri-Biri Együttes és a Maszk Bábszínház szórakoztatta. Kora délután színvonalas táncbemutatót tartott a gibárti Modern Dance Club. A vidám nap zárásaként a Cairo Együttes adott koncertet.
3
Önkormányzat
ÖNKORMÁNYZATI HÍREK
Szerkesztette: dr. Szántó Marianna 2008. április 26-án ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját az Abaúji Pedagógus Kórus a Városi Mûvelõdési Központban. A jeles esemény alkalmából Bratu László polgármester úr köszöntötte a kórus karvezetõit, tagjait és a megjelent vendégeket. A képviselõ-testület tagjai sorából Kléri Bertalan képviselõ úr fejezte ki elismerését és jókívánságait a kórus eddig elért és a jövõben elérni kívánt eredményihez, munkájához. A kórus életének, múltjának felelevenítése után Árok Antal úr, a Pedagógus Szakszervezet Országos Szervezetének elnöke kitüntetést adott át a kórus részére. A karnagyok köszöntését követõen az ünnepi hangversenyt Sotkó József és Buchala István vezényelték. A rendezvényt részvételével megtisztelõ szepsi kórus elõadásával köszöntötte az ünnepelteket. Az est további részében baráti hangulatú vacsora keretében idézték fel az elmúlt 50 év eseményeit a kórustagok. * 2008. április 28-án tartotta soros ülését az Abaúj Leader Helyi Közösség a Szikszói Mûvelõdési Központban, mely ülésen a helyi vidékfejlesztési stratégia megoldási javaslatainak elfogadása után választotta meg tisztségviselõit. Bratu László polgármester urat, a Szakmunkástanulók Tanmûhelyéért Alapítvány kuratóriumának elnökét a jelenlévõk alelnökké választották. * Az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Fejlesztési Bizottsága 2008. április 29-én a Polgármesteri Hivatal nagytermében tartotta tanácskozását, melyen tájékoztató hangzott el a bizottság feladatairól, az aktuális pályázatokról. A LEKI támogatás keretében a bizottság 20 millió forintos keretösszeg felhasználását biztosítja Encs számára, míg az öt microtérség 15-15 millió forinttal gazdálkodhat. * Városunk középiskolái megtartották ballagási ünnepségeiket. A végzõs diákok búcsút vettek iskolájuktól, tanáraiktól, pajtásaiktól és városunktól. Kívánjuk nekik, hogy jövõjük legyen sikeres, szerencsés, terveik, vágyaik váljanak valóra. Természetesen kis városunk visszavár ja õket, mint képzett, fiatal szakembereket. Köszönjük a pedagógusok áldozatos munkáját, mellyel elindították õket a tudás útján. * 2008. május 01-jén az Ország Májusfája rendezvénysorozaton a városunkat jelképezõ szalagot képviselõ-testület felhatalmazása alapján Sohajda István képviselõ úr helyezte el az Ország Májusfáján. * A hivatal nagytermében 2008. május 6-án tartotta soros ülését az Encsi Többcélú
4
Kistérségi Társulás, melyen a résztvevõk tájékoztatót hallgathattak meg Ártim László úr az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség szakmai igazgatója elõadásában a szervezet mûködésérõl, az elkövetkezendõ idõszak feladatairól. A tanács elfogadta a 2007. évi költségvetés zárszámadását, a mozgókönyvtári és szociális alapellátásokról szóló beszámolókat. A Társulás döntött a LEKI, TEKI és CÉDE pályázatok benyújtásáról a közmunkaprogramhoz kapcsolódó gépbeszerzés, a közbiztonsági feladatok keretében a polgárõrségek támogatása, a microtérségi infrastruktúra fejlesztés keretében számítógépek vásárlása céljából. A Tanács határozott a Csobád-Forró-Encs-AbaújdevecserNovajidrány-Garadna településeket összekötõ kerékpárútszakasz megvalósítási tanulmányának elõkészítése kérdésében is. * A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Dobogókõn 2008. május 7-8 között tartotta tisztújító küldöttgyûlését, melyen a jelenlévõ küldöttek Bratu László urat, városunk polgármesterét a Felügyelõ Bizottság tagjává választották. * 2008. május 15-én tartotta ülését az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás Ad Hoc bizottsága a hivatal nagytermében. A kibõvített bizottsági ülésen a bizottság tagjain kívül a térség polgármesterei, jegyzõi, valamint a Miskolci Többcélú Kistérségi Társulás jegyzõi referense és a szociális ágazattal foglalkozó szakemberek vettek részt. Az ülés célja egy olyan szakmai ajánlás elfogadása volt, mely a szociális ellátások 2009. évi megszervezéséhez ad útmutatást. Ennek elfogadására sajnos nem kerülhetett sor, mert a 36 érintett önkormányzat képviseletében mindössze 6 polgármester és 3 jegyzõ jelent meg. * A Városi Sportközpont vezetõje Pásztor András igazgató úr közel 20 éves diáksportért kifejtett tevékenysége elismeréseként „Diáksportért” emlékplakett kitüntetésben részesült, melyhez szívbõl gratulálunk! * A Millenniumi Park játszótere a rongálások miatt életveszélyes állapotba került, így a képviselõ testület a szakmai bejárást követõen szükség esetén a lebontás mellett döntött. Sajnos egyes embertársaink nincsenek tekintettel a fiatalabb generáció szükségleteire, a kulturált körülmények közötti játékhoz való lehetõség biztosítását teszik tönkre vandálkodásukkal. Kérjük a lakosság megértését és a rongálók hasonló magatartástól való tartózkodását az élhetõbb településért!
* 2008. május 17-18-án Csoma József 160-ik születésnapja alkalmából az Abaúj Honismereti és Helytörténeti Egyesület szervezésében Abaújdevecser és Encs helyszínekkel tartott emlékünnepség keretében került sor Csoma József emlékfájának avatására, a Csoma emlékkiállítás megnyitására, valamint a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és az Egyesület szervezésében neves hazai és külföldi elõadók részvételével a „Történelmi segédtudományok az EU-ban határok nélkül” címmel rendezett nemzetközi tudományos konferenciára. A rendezvény célja a z emlékezésen és a tisztelet lerovásán túl az volt, hogy nemzetközi berkekben is hírnevet szerezzen Abaújnak és szûkebb pátriánknak Encs városának. * Az Aba Sámuel Szakiskolában 2008. május 22-én került sor az Aba Napok rendezvénysorozat megnyitójára, melynek keretében az intézmény pedagógusai, diákjai az iskola régi épületének falán Aba Sámuel emléktáblájára koszorút helyzetek el, valamint az új telephelyen Kees Bakker tiszteletére emléktáblát avattak. Június 23-án megemlékezésre és koszorúzásra került sor Aba Sámuel szobránál a Millenniumi Parkban. Ezt követte a Városi Sportközpontban megrendezett egész napos Aba Kupa labdarúgó torna. Június 30-án az intézmény képviseletében tanárok és diákok Abasárra utaztak, ahol megkoszorúzták Aba Sámuel sírját. A rendezvénysorozat keretében május 26-tól tanulmányi versenyek zajlottak, majd június 6-án „Egy nap Budapesten” címmel kiránduláson vettek részt az intézmény diákjai. Június 13-án eredményhirdetéssel, díjak átadásával zárult a programsorozat. * Az Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség közgyûlésére 2008. május 28-án a Vállalkozók Háza konferencia termében került sor, melyen Dobos Dénes elnök beszámolt a szövetség 2007. évben végzett tevékenységérõl. A jelenlévõk elfogadták a 2007. évi pénzügyi beszámolót, valamint a 2008. évi költségvetést és munkatervet. Napirendként szerepelt az ATÖSZ alapszabályának módosítása is. * A Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény 2008. május 30-án tartotta kulturális gálamûsorát, melyen az intézmény tánccsoportjai, furulyán, zongorán, szaxofonon tanuló növendékei, valamint vers- és mesemondók léptek fel. Az aulában a képzõmûvészeti tanszakosok kiállítását tekinthettek meg az érdeklõdõk.
2008.június
Önkormányzat Encsi Hírek Encs Város Önkormányzat nevében 2008. május 31-én a Gondozási Központ ebédlõjében családja, szerettei, körében köszöntötte Bratu László polgármester úr városunk, illetve a megye legidõsebb polgárát, a 105. éves Pelles József urat, aki jó egészségnek örvend, és az Önkormányzat ajándékát meghatódva fogadta. A Kazinczy Iskola tanulói kedves mûsorral lepték meg az ünnepeltet. A verseket, éneket Duleczki Béláné pedagógus tanította be, aki egyben Pelles Józsi bácsi szomszédja is. Az ünnepeltnek Molnárné Juhász Éva, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, dr. Petrasevits Dénes görög katolikus parochus és dr. Horváth János, Józsi bácsi háziorvosa is kifejezték jókívánságaikat. Reméljük, még nagyon hosszú ideig lesz alkalma a városnak köszönteni õt. Kívánunk neki további jó egészséget, örömet és derût szerettei körében.
* 2008. június 4-én tartotta a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár és az encsi Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár a 79. Ünnepi Könyvhét megnyitó rendezvényét, melyen a vendégeket Szeles András alpolgármester úr üdvözölte. Köszöntõt mondott dr. Ódor Ferenc úr a B-A-Z. Megyei Közgyûlés elnöke. Az Ünnepi Könyvhetet Czakó Gábor József Attila-díjas író nyitotta meg. Megzenésített versek hangzottak el a Sebõ Együttes közremûködésével. A megnyitó rendezvény elõtt Fehér József úr, a Kazinczy Ferenc Múzeum- és a Magyar Nyelv Múzeum igazgatója, a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke nyitotta meg Balogh Géza festõ- és szobrászmûvész, valamint Székhelyi Edit festõmûvész kiállítását, melyet az érdeklõdõk 2008. június 20-ig tekinthetnek meg az intézmény elõcsarnokában. * Az Encs Városi Rendõrkapitányság ez évben a vagyonvédelem, az állampolgárok önvédelmi képességének fejlesztését célzó projekt kivitelezését tûzte ki célul. Tapasztalatuk szerint évrõl-évre emelkedik a vagyon elleni bûncselekmények, betöréses lopások, kisebb vagyoni kárt okozó lopások száma. 2008. június 12-én a Sportcsarnok területén Bûnmegelõzési és Vagyonvédelmi napot szerveztek, melyre nemcsak a gyermekeket, fiatalkorúakat várták, hanem céljuk volt, hogy az önkormányzatok, kistérségek képviselõi, a hétvégi házas ingatlanok, lakóingatlanok tulajdonosait is részt vegyenek a bûnmegelõzési, balesetmegelõzési tárgyú bemutatókon, programokon. A Városi Sportcsarnokban ezzel egyidejûleg vagyonvédelmi kiállítást is rendeztek.
* Pedagógus nap alkalmából 2008. június 2-3. között került sor városunk, valamint a kistérség pedagógusainak köszöntésére, hálát fejezve ki eddig végzett áldozatos munkájukért, és kívánva nekik további sikereket munkájukhoz, valamint családi életükhöz. Június 6-án az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás és az Abaúji Hegyközi Többcélú Kistérségi Társulás a vizsolyi Mûvelõdési Házban tartotta Pedagógus napi rendezvényét, melyen „A közoktatás jövõje” címmel tartott elõadást Nagyrónai László oktatáspolitikai referens, az Oktatási és Kulturális Minisztérium munkatársa. Ünnepi mûsorral kedveskednek a vizsolyi Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda tanulói. Az ünnepség keretében köszöntötték a kiemelkedõ munkát végzett pedagógusok tevékenységét.
A képviselõ-testület munkája
* Az Encsi Városvédõ és Szépítõ Egyesület 2008. június 3-án a Gagarin úti Óvodában tartotta választmányi ülését, melyen Vajkóné Zsíros Emese elnök az eltelt idõszak eseményeirõl tájékoztatta a megjelenteket. Ignáczné dr. Brunclik Edina titkár az SZMSZ és Ügyrend módosításait ismertette, valamint a pénzintézet választás lehetõségeirõl is szót ejtettek.
- A képviselõ-testület 2008. május 15-én rendkívüli ülés keretében döntött a helyi alapok felhasználásáról. A döntés értelmében az alábbi pályázatok kerülnek benyújtásra: HÖF-TEKI kiírásra „ Encs városi köztemetõ infrastrukturális fejlesztése” LEKI kiírásra „ Encs, Vágóhíd úti roma telep infrastruktúra kiépítése”
HÖF-CÉDE kiírásra „ Encs volt Tûzoltó laktanya funkcionális felújítása” TEUT kiírásra „Encs, Emõdi Dániel út felújítása”. Utóbbi vonatkozásában a képviselõ-testület a megvalósításról a támogatási szerzõdés aláírása elõtt a kifizetés idõpontjára biztosítandó önerõ lehetõség ismeretében kíván majd véglegesen dönteni. - A testület az alábbi rendeleteit módosította: - a települési képviselõk tiszteletdíjáról, költségtérítésérõl és egyéb juttatásokról szóló 14/1998. (XII. 15. ) Kt. sz. Rendelet A módosított rendelet a Polgármesteri Hivatal Titkársági Irodáján megtekinthetõek. - A grémium beszámolót hallgatott meg a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok ellátásról, a Bölcsõde tevékenységérõl, a Gondozási Központ, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat, a Városi Sportközpont és a Városgazda Kht. 2007. évi tevékenységérõl. - A képviselõ-testület, mint egyetlen alapító, küldöttgyûlési kötelezettségének eleget téve megtárgyalta és elfogadta a Városgazda Kht. közhasznúsági jelentését és egyszerûsített beszámolóját. - A testület döntött az alábbi pályázatok benyújtásáról: - Járóbeteg többletkapacitás és új szakorvosi és nem szakorvosi óraszám igény benyújtása - A Gondozási Központ, Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat intézményének komplex akadálymentesítése, rekonstrukciója - A grémium elfogadta az Aba Sámuel Szakiskola moduláris tantervét, a kistérségi társulási megállapodás módosítását, a Városgazda Kht. alapító okiratának módosítását. - A képviselõ-testület döntött a Petõfi Sándor Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvû Általános Iskola és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény igazgatói állásának pályázata tárgyában. A kinevezést egyhangú támogatással Takács László jelenlegi megbízott igazgató kapta meg.
Klimatizált helyiség rendezvényekre Nem akar a saját levében fõnni? Mindenbõl a tökéletest szereti? Vegye igénybe nyáron alkalmi rendezvényekre, családi és intézményi programokra légkondicionált színháztermünket. Ajánljuk: tanácskozásokra, értekezletekre, esküvõkre, nagyobb családi programokra (aranylakodalom, keresztelõ), baráti összejövetelekre (névnap, születésnap), stb.
Bérleti díj (nyári ár): légkondicionálás nélkül: 3.000 Ft/óra légkondival: 6.000 Ft/óra (min. 2 óra) Címünk: Elérhetõségünk: Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel: 46/587-330, 46/587-331 E-mail:
[email protected]
2008.június
5
Emberi sorsok
Pelles Józsi bácsi - az encsi “MATUZSÁLEM” "Drága idõ, veled repülnek évek... Néha pislákolsz, néha meg berobbansz." (Takáts Eszter) Ki ne ismerné városunk legidõsebb polgárát, Pelles Józsefet, mindenki Józsi bácsiját, akinek életvidámsága fiatalokat meghazudtoló. Józsi bácsi június 1-jén töltötte be a 105. életévét, s ezzel a szép kerek számmal nemcsak Encs, hanem a megye legidõsebb embere is egyben. Erre a ritka alkalomra Józsi bácsi családja és Bratu László polgármester úr szép ünnepséget rendezett a városi gondozási központban. Együtt ünnepelt Józsi bácsival a lánya, Anna, a veje és két unokája, Gina és Zoli, akik kedveseikkel érkeztek. Tiszteletét tette és a város nevében megajándékozta Józsi bácsit Bratu László, polgármester úr. A kazinczys kisdiákok verssel és dallal köszöntötték a születésnapost, Petrásevits Dénes görög katolikus esperes és Molnárné Juhász Éva, a szociális bizottság elnöke jókívánságaikat fejezték ki. Eljött ünnepelni a legidõsebb betegéhez Horváth János doktor úr és a kedves asszisztense Gyöngyike is. A délután vidám, beszélgetõs hangulatban telt, s mi, akik együtt lehettünk Józsi bácsival ezen a szép napon, mind arra a kérdésre próbáltunk választ kapni, hogy mi lehet a hosszú élet titka. Józsi bácsi bölcs, öregemberhez méltóan nem használt nagy szavakat, inkább mesélt az életérõl, a régi idõkrõl, amikor az emberek még nem éltek ilyen rohanó életet, mégis boldogok voltak, pedig akkor is voltak nehézségek. Józsi bácsi 1903-ban Hernádszõleden született nyolcadik gyerekként. A falu már nincs a térképen, csupán a hernádvécseiek tudják, hogy az õ falujukba épült be a kicsike település a századelõn. A nyolc Pelles-gyerek közül egyetlen fiútestvére az elsõ világháborúban esett el. A lányok férjhez mentek, családot alapítottak, így az ötholdas
mindig szeret gyalogolni, de már nem vállalkozik olyan hosszú utakra, amit még 100 évesen bátran megtett, Hernádvécsére is haza-hazagyalogolt, felkeresve a régi emlékeket, ismerõsöket. Józsi bácsi szellemileg is irigylésre méltó. Emlékezete eleven, mesélõ kedve töretlen. Százöt esztendõ! Kivételes ajándék ez a sorstól, keveseknek adatik meg! Józsi bácsinak rengeteg élménye, emléke, története van, kíváncsi is voltam arra, hogy ezek közül van-e legkedvesebb. Meglepetésemre nem gondolkodott sokáig azon, hogy mi volt számára a legszebb az életében. Rögvest kimondta, hogy a házasság volt az az idõszak, amikor a legboldogabb volt. Mi a hosszú élet titka? Talán az élet szeretete. Józsi bácsi szeret élni, mindig elfogadta és elfogadja a mai napig is azt, amit az élet ad számára. Nem kér, nem követelõdzik, ezért jutalmul az élettõl minden nap kap ajándékba egy újabb napot. A város lakóinak nevében kívánok Józsi bácsinak még sok szép napot és hozzá jó egészséget!
gazdaság az egyetlen fiúra szállt és jó ideig magához is kötötte. Már-már úgy tûnt, a földdel köt házasságot, míg csaknem hatvan évesen megismerkedett Takács Borbálával, aki 27 évvel volt fiatalabb tõle, de ez nem Királyházi Marianna vetett árnyékot a boldogságukra, mindvégig szeretetben, harmóniában éltek. Házasságukból egy lányuk született, Anna, aki késõbb egy fiú és egy lányunokával ajándékozta meg szüleit. Borika nénire nagy feladat hárult, amikor Józsi bácsi Kéri Géza emlékére megvakult, s a csodával határos, hogy 1999. augusztusában egy sikeres A csend partján szemmûtét visszaadta a látását. Négy évtizedes házasság után Borika néni (Részlet) elhunyt. Józsi bácsi sokáig naponta megtette a temetõhöz vezetõ utat, hogy A csend partján, ha lépdelsz, virágot vigyen elvesztett feleségére. Lesz veled egy mégis, Az idõ vasfoga azonban Józsi bácsin is Lesz veled egy mégsem, fog, egyre nehezebben mozog. Anna Gondolkozz miért nem. lánya és családja jelenti számára a támaszt, rájuk mindig számíthat. Józsi Mert nem kezdõdött, s nem lett vége, bácsi büszkesége viszont töretlen, Csak egy reggel volt mely nem ébredt a fényre, önállóságát nem hajlandó feladni. Még A csend partján, ha lépdelsz, Mond el, miért nem? Napokra emlékszel, mit odaadtál másnak, De nem kaptál semmit, értéktelen a látszat, Lesz még olyan csend, mely harangszóval ébreszt, Bátortalan válaszokat ágyúszóval öl meg! S megérted, mit megérteni fáj, Kopogtat az élet, de beengedni fáj, A csend partján, ha lépdelsz, lesz veled egy szó, Egyszer legyen majd jó! Nekünk így rendelték messze... Ahol egy csillag egy csillagnak van teremtve... (Kormorán)
6
2008.június
Iskoláink életébõl Encsi Hírek
A „nagy” találkozó 45 éves a Váci
Bevallom, kicsit meglepõdve értesültem arról, hogy az Encsi Hírek fõszerkesztõje felkért engem – mint a III. Váci Nagytalálkozó háziasszonyát – arra, hogy írjak beszámolót az eseményekrõl. Ugyanakkor örültem, hiszen jó rá visszaemlékezni, mert nekem is élményt jelentett ott lenni, és végigkonferálni a programot, látni a sok mosolygós, örvendezõ arcot, hogy rég nem látott ismerõsök egymás nyakába borulnak, majd órákon át beszélgetnek, kacarásznak. Tíz éve és öt éve már észleltem otthon is valami izgatottságot, s valami misztikus tartalmat kapcsoltam e szóhoz: NAGYTALÁLKOZÓ. Így, egybeírva. Nem tudtam igazán, gyermekfejjel, miért készülnek olyan nagy szeretettel, várakozással a vácisok – köztük a Váciban tanító édesanyám vagy az õ testvére, unokatestvére, egykori osztálytársai stb. – erre a „nagy” találkára. Rendkívüli izgalmak, szervezés (és az ebbõl adódó idegeskedés), rengeteg üzengetés, telefonálás elõzte meg a nagy napot, május 31-ét. Ezeket én is érzékeltem, hiszen édesanyám, Zagyi Ferencné szervezte a találkozó elsõ programpontját, a gálát, amelyen felléptek öregdiákok, jelenlegi, ill. végzõs diákok egyaránt. Csak hogy pár nevet és mûsorszámot említsek: Filyó Diána, az iskola eddigi gáláinak örökös énekesnõje; Rendes Kitti, aki ma már a Magic Dance Team együttes tagja, elfogadták meghívásunkat a Kazinczyban mûködõ rock and roll táncosok; hallhattunk megrendítõ verseket Nagy Laura, Nagy Nóra, Szolyák Zsuzsanna elõadásában, végigkacaghattunk egy pajkos prózamondást Dsupin Évától, és a Hernádvölgye Néptánccsoport is képviseltette magát (tegyük hozzá: a mi kérésünkre rendhagyó felállásban, azaz csupa vácis múltú-jelenû
2008.június
táncossal). Végül pedig közös éneklés zárta a gálát, ami számomra a nap egyik csúcspontját jelentette. Ott állhattam Borsos István nyugalmazott igazgató úrral, Zimányi Lászlóné tanárnõvel egy körben, akik iránt nagy tiszteletet érzek, és mindig is azt fogok, mert szüleimtõl és mindenki mástól csupa jót hallottam róluk. Viszont sosem érzékeltették velem, hogy õk milyen nagy emberek, épp ellenkezõleg: mindig barátságosak, és mosolyogva fogadják köszönésemet a mindennapokban. A nagytalálkozó napján kötelességünknek éreztük, hogy megemlékezzünk azokról, akik már nem lehettek ott velünk. Az elsõ emeleten lévõ tanári szoba mellett az iskola diákjai tablót készítettek Urszin Sándor, Müller Gyula, Bozsik Ferenc, Zimányi László és dr. Styaszny Sándor tanár urak és Libártné Lakatos Erzsébet tanárnõ emlékére. A nagytalálkozó ünnepélyes megnyitóján pedig egy perces néma felállással adóztunk emléküknek. Ez is olyan felemelõ pillanata volt ennek a napnak, amely felejthetetlen marad számomra. Ezek után dr. Ódor Ferenc, a Borsod-AbaújZemplén Megyei Közgyûlés elnöke, térségünk országgyûlési képviselõje hivatalosan is megnyitotta a III. Váci Nagytalálkozót. Õt követte Borsos István és Malinkó András ünnepi beszéde, majd az
öregdiákok három nemzedékének képviselõi kaptak szót: Majoros Pál, Kléri Bertalan, illetve Miczán Edina, akik 1970ben, 1986-ban, illetve 2001-ben tettek érettségi vizsgát. Utánuk a közönség soraiból is szót kértek páran, majd a rendezvény egyik fõszervezõje, Takács Tamás kérte a figyelmet a Váci Baráti Kör bemutatásához. Ezután elkezdõdtek a fakultatív programok: volt lehetõség képnézegetésre, videók megtekintésére; a folyosók díszéül szolgáltak öregdiákok (Ducsai Zoltán, Implom Eszter, Kiss László, Kapinusz Attila) és jelenlegi sikeres tanulók (mint pl. Veres Anett és Bakos Judit) alkotásai, de mindezek mellett sok osztály szervezte meg e napra érettségi találkozóját. Szemlátomást jó hangulatban telt el a délután is. Este a nyitótánc megadta az alaphangulatot, és elkezdõdött a hajnalig tartó bál. Jó volt körülnézni az aulában: néhányan táncoltak, de sokan csak beszélgetettek; az étkezõben is jó társaságba csöppentünk, az iskola egész területét csupa-csupa mosolygó, vidám csoportok töltötték meg. Egyben tehát mindenki megegyezett a nap folyamán: jól éreztük magunkat annak ellenére, hogy nem jöttek el annyian, ahányan visszajeleztek. Feltétlenül meg kell említenem – hiszen ezt biztosan nem tudja mindenki –, hogy a nagytalálkozók ötlete Kormány Pál címzetes igazgató úré volt, õ teremtette e hagyományt 10 évvel ezelõtt. Boldoggá tesz az a tudat, hogy öt év múlva, iskolám ötvenedik születésnapjára már én is öregdiákként fogok visszatérni a jubileumi találkozóra, mert vissza fogok térni, hiszen én megtapasztaltam, s már tudom, hogy miért olyan különleges rendezvény a VÁCI NAGYTALÁLKOZÓ! Zagyi Anikó
7
Kultúra Encsi Hírek A KASSAI THÁLIA SZÍNHÁZ MÛVÉSZEI BEMUTATJÁK 2008. július 12-én szombaton 20 órától
2008. augusztus 09. szombat
a Millenniumi Parkszínpadon
(Esõnap: augusztus 10. vasárnap) Millenniumi Parkszínpad
(Rossz idõ esetén a Mûvelõdési Központ színháztermében)
Müller Péter
SZOMORÚ VASÁRNAP címû elõadását Seress Rezsõ népszerû dalaival Seress - Korognai Károly Helén - Varga Lívia Mama - Kövesdi Szabó Mária Pincér - Pólos Árpád Rendezõ: Korognai Károly Belépõdíj: 800 Ft Diák, nyugdíjas: 500 F Szomorú vasárnap "Az öngyilkosok himnusza" - így nevezték a harmincas évek végén a Szomorú vasárnap címû dalt, mely az egész világot bejárta. Sikeréhez semmi sem fogható. A Föld szinte valamennyi országában játszották, a legnagyobb elõadók tûzték mûsorukra: Billie Holliday, Louis Armstrong, Bing Crosby, Paul Robeson, Ray Charles, Yma Sumach, Tom Jones, Oscar Peterson, a Mantovani-zenekar. Az a legenda járta róla, hogy valami egészen különös, mágikus hatása van. Aki meghallja, olyan mély depresszióba kerül, hogy öngyilkosságot követ el. Hogy emögött mennyi a tény és mennyi a világméretû hisztéria avagy a show biznisz reklámfogása: kideríthetetlen. Tény, hogy az emberiség a dal születésekor, 1936-ban a gazdasági depresszió közepén és a világháború küszöbén állt... Azt írták errõl a monoton kis dalról, hogy primitív c-moll hangzatával valami lényegeset fejez ki: minden kornak megvan a maga "haláldala". A dal szerzõje, Seress Rezsõ, akit megidéztem ebben a játékban, s akit Pesten csak úgy becéztek, hogy a "Füttyös muzsikus", mivel a kottát nem ismerte s a zongorát is csak két ujjal tudta pötyögtetni egy füstös kis csehóban: valóban öngyilkos lett. Közel hetvenedik születésnapjához, 1968 januárjában kiugrott lakásának ablakából. Pedig tériszonya volt. Nemcsak vertikálisan - horizontálisan is. Egy életen át nem mozdult ki Budapestrõl. Kivéve, amikor vitték, mint munkaszolgálatost. Szegényen élte le életét - miközben a New York-i Irving Trust bankban több millió dollárja maradt befagyasztva. Világhíres volt - de még Budapesten sem tudták, hogy õ szerezte a legszebb slágereket. Sok számát ma is népdalnak tartják. Nem tudott énekelni. Rekedt hangján inkább csak mondta, mint énekelte dalait - mégis olyan varázslatos hangulatot tudott teremteni, mint senki sem azóta. Otto Klemperer, a következõket írta a vendégkönyvbe: : "Er ist kein Musiker - er ist ein Genie." (Nem muzsikus - csak zseni.) Müller Péter
8
HYPPOLIT, A LAKÁJ Hyppolit - Pólos Árpád Schneider Mátyás - Dudás Péter Aranka, a felesége - Cs. Tóth Erzsébet Terka, a lánya - Kascsák Dóra Nagy András - Deme Róbert Makáts, fõtanácsos - Tóbisz Titusz Makáts Csaba - Illés Oszkár Tóbiás - Bocsárszky Attila Julcsa - Szabadi Emõke Mimi, lokáltáncosnõ - Gyuricza Mikolt Továbbá: Cap Júlia, Richtarcsik Zsóka, Trembeczká Eva Rendezõ: Korognai Károly
Schneider Mátyás sikeres, újgazdag vállalkozó, aki minden vagyona ellenére éppolyan kisember marad, mint amilyen korábban volt. Nagyravágyó felesége úgy gondolja, elég a kispolgári létbõl. Elégedetlen férje "hétköznapiságával", döntõ lépésre szánja el magát. Elhatározza, hogy megpróbál beférkõzni és beilleszkedni a felsõ tízezer soraiba. Anélkül, hogy megemlítené urának szándékát, szerzõdtet egy diplomáciai körökben is megfordult költséges lakájt, Hyppolitot. Hyppolit elõzõleg egy grófi családnál szolgált, így ismeri az arisztokratikus viselkedés minden csínját bínját. A lakáj megjelenése az újgazdag Schneider-házban számos nevettetõ, mulatságos helyzetre ad alkalmat. A család megszokott életvitele teljes mértékben felborul. Schneidernének fogyókúráznia kell a lakáj szigorú felügyelete alatt. A férj viszont lazábbra veheti a gyeplõt, igaz, csak a nõk terén. Hyppolit segítségével ugyanis Schneider Mátyás szeretõt is szerez, bár cserébe jónéhány korábbi szokásáról, köztük a hagymaevésrõl is le kell mondania. Hazugságok, mellébeszélések, sumákolásokezek jellemzik a házaspár elkövetkezõ napjait. Lányuk, Terka is szerelembe esik, de Hyppolit most is közbeavatkozik, ami újabb bonyodalmakat erdményez. A vég elkerülhetetlen, s kiderül, a pénz nem tesz nemesebbé, s az ember nem bújhat ki a saját bõrébõl. Az 1931- ben készült Hyppolit, a lakáj a második magyar hangosfilm volt, melyet többek között Kabos Gyula, Csortos Gyula és
Gózon Gyula alakítása tett emlékezetessé. A Hyppolit, a lakáj sikere indította meg valójában 1931 november 27-i bemutatójával a magyar hangosfilmgyártást. Témájával, mondanivalójával szinte rányomta bélyegét a háború elõtti évtized filmgyártására. Ez a siker adta a magyar filmnek Kabos Gyulát és megörökítette Csortos Gyula mûvészi egyéniségét. A MOKÉP 1957 óta statisztikát vezet arról, hogy melyik filmjét hányszor adták elõ. A háború elõtt készült magyar filmek sorának élén a Hyppolit áll. A film színpadi változata az ismert humoros helyzetek felidézésével könnyed, szórakoztató kikapcsolódást ígér.
„HYPPODROM” Igazi sziporkázó sikerdarab, amelyet a Kassai Thália Színházban óriási vastapssal, többszöri visszatapssal jutalmazott a közönség. Megérdemelt taps volt, minden szereplõ maximálisan hozta a tõle elvárt formát, jellemkomikumot. Volt persze helyzetkomikum is bõven a darabban, megspékelve mindez nagyszerû „békebeli” slágerekkel. A „kõszínházi” siker után bizonyára óriási sikere lesz majd az elõadásnak Encsen, a Millenniumi Parkszínpadon is. Aki látta Kassán az remélem vágyik arra, hogy ismét megnézze Encsen is gyönyörû szabadtéri környezetben a Hyppolitot. Aki nem látta az semmiképpen sem hagyja ki ezt a nagyszerû nyáresti élményt. Pólos Árpád, Dudás Péter, Cs. Tóth Erzsébet, Tóbisz Titusz, Bocsárszky Attila, Kascsák Dóra, Szabadi Emõke és társaik feledhetetlen alakítását mindenkinek látnia kell. Egyébként régi álmom vált valóra azzal, hogy bemutatják a Hyppolitot a Kassai Thália Színházban Pólos Árpáddal, akinek akárcsak Dudás Péternek és a többieknek nagyon testreszabott jellemeket lehet alakítani ebben a darabban. Meg is teszik ezt magas fokon. K.
2008.június
Kultúra
GITÁRFESZTIVÁL KÜLÖNLEGES PRODUKCIÓKKAL Idén immár hetedik alkalommal kerül megrendezésre az Encsi Nemzetközi Gitárfesztivál városunkban, hét nemzet gitárosainak részvételével. Szeretnénk még inkább nyitni a közönség felé, ezért a fesztivál közönség-programja lazább, populárisabb, könnyedébb zenei stílusra épül. Új, különleges színfoltja lesz a fesztiválnak, hogy a három nagyszabású koncertet a Millenniumi Parkszínpadon rendezzük meg esténként, melynek hangulata, a megvilágított színpadi körülmény és a különleges zenei program feledhetetlen élményt nyújt majd a hallgatóságnak.
Carlos Trió
A fesztivál programjából kiemeljük ezt a három produkciót, melyeket most láthatunk elõször: Július 05. szombat 20.00 Carlos Trió (Carlos Martinz, Peltzer Ferenc, Tóth Benedek) Encs, Millenniumi Parkszínpad (Rossz idõ esetén Mûvelõdési Központ színházterme)
Portugál, brazil és latinos zenék két gitárral és ütõhangszerekkel Www.port-bra.com
(Rossz idõ esetén Mûvelõdési Központ színházterme)
Nemcsak zene, de színpadi játék, show is kiegészíti a koncertet. 07. hétfõ 20.00 Balkan Strings szerb gitártrió Encs, Millenniumi Parkszínpad (Rossz idõ esetén Mûvelõdési Központ színházterme)
Virtuóz balkáni zene, különleges hangzás. Www.starcevic.co.yu/trio_balkan_strings.htm
Nihz duó
Carlos Trió
06. vasárnap 20.00 Nihz duó (gitár-fuvola) és a Guitar Company (Hollandia) koncertje Encs, Millenniumi Parkszínpad
Balkan Strings szerb gitártrió
„Gyepmesterek” fenti címet most valóban szó szerint értem és nem a szó átvitt, köztudatban meghonosodott értelmében, amely szerint a gyepmester a sintér szó szép magyar megfelelõje. Én most mint összetett szót használom, a füves gyepes területek mesterét értve alatta. Ezután a kis szójáték után (mely ismét ékes bizonyítéka annak, hogy milyen szép és a külföldiek számára miért oly nehezen megérthetõ a magyar nyelv) térjünk a lényegre. Szakszerûen gondozottak, jól ápoltak gyepjeink, parkjaink, mai divatos szóval élve zöldterületeink. Tiszták az utcáink, járdáink. A Városgazda Kht. korábbi nevén Városgondnokság nevéhez méltóan jól gondoskodik a városról, jó gazdája a városnak. Gyakran jelzik ezt a városban megforduló idegenek is, akik számára bizonyára feltûnõ ez a rend, ez a gondozottság. (Lehet, hogy saját lakóhelyükön nem ezt tapasztalják?) Nekünk, akik itt élünk már talán fel sem tûnik mindez, mert ez már-már természetes, mint ahogyan ma már természetesek az oszlopokon virágba omló muskátlik is. Megjegyzem az idei muskátlik a Városgazda Kht. saját nevelésû virágai, ami miatt újabb dicséret illeti meg õket. Ez egy újabb lépcsõfok az „önellátás” terén, ami természetesen megtakarítást hoz a városnak. Ugyanolyan önellátóak lehetnénk, az immár életképességét bizonyító szervezetünk által a lakossági hulladékszállítás vagy a fõ utcán kialakítani tervezett parkolók üzemeltetése terén. Talán ezekbõl is csurranna, cseppenne valami a város javára.
2008.június
Az elõzõ vonatról (a hulladékszállításról) már lemaradt a cég, de a parkoló üzemeltetésének lehetõsége még fennáll és jó lenne, ha itthon maradna ennek a bevételi forrásnak a haszna és nem külsõ cégeket boldogítana, ha majd egyszer mégis fizetni kell az encsi polgároknak. Sajnos, hogy a városunk ápoltságáról, rendezettségérõl alkotott pozitív, példaértékû képet nagyban csorbítja a városunkat pekkünkre éppen középen átszelõ vasút és a vasútállomás területe. Mintha teljesen más világba kerülnénk ezeket a területeket szemlélve. Mintha nem is Encsen, nem is városban járnánk ezeken a részeken, hanem valahol a szavannában. Már csak a csúszómászók hiányoznak az „egzotikus” tájból. Viccet félretéve felháborító, hogy a vasút mennyire igénytelen és mennyire nem fordít gondot a saját területére. Alpári, balkáni állapotok jellemzik az állomás területét, az aluljáróról már nem is beszélve. Azt az imázst, amit a Városgazda Kht. sziszifuszi munkával felépít, pillanat alatt lenullázza, romba dönti a MÁV. A városba érkezõk és a nemzetközi vonaton városunkon átutazók pedig lehet, hogy nem igazi bûnöst, hanem városunkat szólják meg. Én még emlékszem hajdani bejáró koromból a jól ápolt, példaértékû vasútállomásokra, bakterházakra, amelyek korukat megelõzõ virágosítással, parkosítással jártak élen. Akkor az „átkosban” pedig még parlagfû reklám sem volt és még Európában sem voltunk benne ennyire. Akkor csak Magyarország voltunk és a név kötelezett
2006. június
arra, hogy rendbetegyük, szépítsük a környezetet, mert a magyar ember mindig igényes volt. Így van ez azért zömében ma is szerencsére, jó példa erre városunk, csak a vasúttal vannak problémáim. Nem csak Encsen züllött így le, de országosan is. Nincs pénz, mondanák erre az érintettek. Lehet, de ha így folytatják, nem is lesz, mert jó érzésû ember nem fog utazni ilyen csillagászati áron és ilyen körülmények között vonaton. Ma egy miskolci oda-vissza vonatjegy két fõnek annyiba kerül, mintha a szintén csillagászati áron mért benzinnel hajtott gépkocsival utaznának. Három-négy fõnél ez utóbbi már jóval kifizetõdõbb. Régen a tömegközlekedést többek között az olcsóság is jellemezte, na és a tömeg. Tömeg viszont azért volt, mert olcsó volt. Ma nincs tömeg, ezért drága. De miért piszkos, miért gondozatlan? Mennyit kellene még ráfizetni a jegyre, hogy megszépüljön, de legalább tiszta, higiénikus legyen minden? Félek, hogy ez már nem csak pénz kérdés és nem csak a területen, de a fejekben is rendet kellene tenni. Lehet, hogy a hasznot, a profitot hozó egységeket nem kellett volna „kiprivatizálni”, kivásárolni a vasútból és ezeknek a nyereségébõl talán telt volna egy kis virágra, kaszára, mészre és gyepmesterre Talán! Kércsi
9
Helytörténet-Honismeret Honismeret Kiegészítés a Magyar Nyelv Múzeumavatáshoz. Nekünk, abaújiaknak a szívünkhöz igen közel áll Széphalom, ahol Kazinczy Ferenc élt és alkotott. Abban az idõben ugyanis, - sõt egészen 1885ig Széphalom Abaújhoz tartozott, ezt nem csak a Magyarországra vonatkozó földrajzi leírások bizonyítják, hanem dr. Kováts Dániel által az átadásra szerkesztett tájékoztató is. /Kiadta a Hermann Ottó Múzeum, felelõs szerkesztõ: dr. Veres László múzeum igazgató, lektorálta: Fehér József múzeum igazgató/. A következõket tartalmazza: „Kazinczy Kassáról Alsóregmecre visszaköltözve, közvetlenül irányíthatta az építési munkákat Széphalmon /akkori neve Kisbányácska/. Elõbb arra gondolt, hogy Horatiust követve PREANESTÉ lesz birtoka neve, de aztán ezt írta ki az országút mellé helyezett táblára „Abaúj vármegye, Preadium Széphalom 1794”. Érthetõ tehát, hogy mi abaújiak ugyanúgy izgultunk, mint a zempléniek kikhez Széphalom csak az 1885.évi rendezés óta tartozik, - ez 54 évvel hazánk nagy öregjének halála után történt, - hogy hazánk nyelvének õrzõje, a Magyar Nyelv Múzeuma felépüljön és õrizze, vigyázza nyelvünket.
Helytörténet A Csoma ünnepség
folytatása /lásd májusi szám/. Az ünnepség 2008. május 17-én délelõtt 10 órakor kezdõdött az abaújdevecseri református templomban. Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke Nehémiás könyve 13. részének 14. verse alapján hirdette Isten Igéjét: „Ezért emlékezz meg rólam Istenem, és ne töröld ki könyvedbõl hûséges tetteimet, amelyeket Istenem házáért és az ottani teendõkért vittem véghez!” A gyülekezet lelkipásztora Baksy Mária esperes Csoma Józsefrõl való megemlékezõ beszédének mottója a következõ Ige volt: „Emlékezz az õsidõkre, gondolj az elmúlt nemzedékek éveire!” (5Mózes 32,7). A szabadságharc évében Rásonyban született, számos világi, társadalmi és
A nemzetközi konferencia vendégei tudományos tisztséget betöltött ragyolczi Csoma József életébõl az istentiszteleti közösségben azokat a mozzanatokat emelte ki, melyek Abaújdevecserhez és különösen a református egyházhoz kötötték. Hálaadással emlékezett és Istennek köszönte meg a 160 esztendeje született ember életét, aki Istenét szeretõ, és Anyaszentegyházát becsülõ, segítõ patrónusa volt a gyülekezetnek, nagylelkû adományaival támogatva azt. Halála után az Egyházmegye Közgyûlése úgy emlékezett meg róla, mint akinek élete nyereség volt úgy az egyház, mint a nemzet részére. Az istentisztelet alatt az Encsi Református Gyülekezet „Gárdonyi Zoltán” nevét viselõ énekkara szolgált. Az istentiszteleten szép számmal megjelentek a helyi lakosok és meghívott vendégeink, dr. Ódor Ferenc, a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés elnöke, Bratu László, Encs város polgármestere, az abaújdevecseri részönkormányzat vezetõje Molnárné Juhász Éva és a részönkormányzati tagok, Bratu Ferenc és Pásztor András, Farkas László az Abaújért Polgári Alapítvány elnöke, Karsai Attila a Rákóczi Szövetség Abaúji Szervezetének elnöke. A tudományos konferencia résztvevõ tudósai, Titkos Sándorné a Borsod-AbaújZemplén Megyei Honismereti és Egyesület titkára, dr. Bertényi Iván, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke, dr. Pandula Attila a Társaság fõtitkára, Nyúlásziné dr. Straub Éva és dr. Kollega Tarsoly István a Társaság alelnökei, Somogyi Dezsõ András, a Magyarországi Református Cserkészszövetség vezetõségi tagja, dr. Tellér Tivadarné, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság vezetõségi tagja, a Kazinczy Társaság delegációja, Somogyi
Csomós József püspök úr és Baksy Mária esperes asszony
10
Gábor az USA-ban, Floridában székelõ „The American Foundacion for Hungarian Youth and Culture Inc.” Alapítvány magyarországi igazgatója, és az ország minden tájáról érkezõ külföldi és magyar vendég. Az ünnepi istentisztelet után koszorúzás volt a Csoma kriptánál és koszorúzás meg ünnepség az alsó Csoma kastélyhoz tartozó ún. „Nagykertben”. Délután emlékfaavatás volt Encsen, Csoma József tiszteletére, a Városi Mûvelõdési Központban megrendezett Csoma József emlékkiállítást lehetett megtekinteni. Az emlékfánál koszorúztak az emlékfa állítói, Bratu László Encs város polgármestere, 3 civil szervezet: Encsi Városvédõ és Szépítõ Egyesület, Encs Város Fejlesztéséért Közalapítvány és az Abaúji Környezetvédõ és Természetvédõ Egyesület. A család részérõl koszorúzott Evva Margit, Csoma József dédunokája.
Az encsi Gárdonyi Zoltán református énekkar
A Városi Mûvelõdési Központban egyesületünk az Abaúji Helytörténeti és Honismereti Egyesület, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társasággal közösen a Csoma ünnepséghez kapcsolódóan Nemzetközi Tudományos Konferenciát rendezett: A történelem segédtudományai az Európai Unióban „határok nélkül” címmel 2008. május 16-18. között. A konferencia megrendezését dr. Ódor Ferenc, a a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés elnöke és a Megyei Önkormányzat támogatta. A Városi Mûvelõdési Központ igen nagy segítséget nyújtott támogatásával munkánkhoz, a konferencia és a kiállítás lebonyolításában. A konferenciát nagy érdeklõdés kísérte, még a környezõ településekrõl és Kassáról is jöttek vendégeink az elõadások meghallgatására.
Hivatalos vendégeink
2008.június
Helytörténet-Honismeret Az elõadások anyagát a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság és az encsi Városi Mûvelõdési Központ tájékoztató anyagként meg fogja jelentetni. A konferencián 16 hazai és külföldi elõadó vett részt.
Szentimrey család” Evva Margit – Encs helytörténész /MHGT./ „A történelmi Abaúj vármegye régészeti leletei Csoma József szemével” dr. Hellebrandt Magda régész – Miskolc, Hermann Ottó Múzeum „Abaúj vármegyei ásatások a XX. század során”
Elõadó neve: Elõadás címe: dr. Bertényi Iván professzor, a MHGT. elnöke, Budapest „Mátyás király címerei” Walter Jurecic – Ljubjana, Szlovénia „Die wichtigsten Attribute nach der heraldischen Resitution” Dr. Draskóczy István – Budapest /MHGT./ „Csoma József a genealógus” Szemán Attila – Sopron /MHGT./ „Bányászjelvények kialakulása Magyarországon” Dr. Lakatos Sarolta – a Kállai Múzeum igazgatója, Nyíregyháza /MHGT./ „A nagykállói Kállayak napkori fõága a XIX. sz. végén és a XX. sz. Elején” Dr. Csorba Csaba – egyetemi docens, a Honismereti Szövetség alelnöke, a Kazinczy Társaság elnökségi tagja, Szolnok „Címerhasználat Magyarországon 1526. után” Spillenberg-Diószegi György - Budapest /MHGT./ „A hegyaljai görögök kereskedelmi tevékenységének fõbb jellegzetességei a XVII-XVIII. században – családi és helytörténeti adatokkal való összefüggések tükrében” Dr. Kóczy T. László és Dr. Várkonyi M. Péter – Budapest – Budaõrs – Kamaraerdõ /MHGT./ „Genealógiai mítosz és allegória a velencei
Pala d’oron és Szent István intelmeiben” Dr. Pandula Attila professzor – MHGT. fõtitkára Budapest. ELTE „Az 1898-ban alapított, 40 évi hû szolgálatokért adományozott díszérem adományozási gyakorlata a Horthykorszakban” Vitek Gábor levéltáros– Székesfehérvár – Dinnyés /MHGT./ „Fejér vármegye nemesi felkelési zászlói” Szalkai Tamás – Debrecen – Hajdúbagos /MHGT./ „Fegyverábrázolás az 1526. elõtti armálisokban” F. Dr. Négyessy László – Kecskemét /MHGT./ „A kecskeméti nemesség az 1809.évi nemesi insurrectióban” Nagy Lajos Zoltán – Budapest „A krasznokvajdai /Abaúj vármegye/
Remélem ez a felsorolás még utólag is felkelti a kedves olvasók érdeklõdését. A konferenciát megnyitotta és az üléssorozatot lezárta dr. Bertényi Iván a MGHT. elnöke. Egyesületünk mindenkinek köszöni a segítséget. Kérjük további támogatásukat is, hogy Encs, a csatlakozott községek és általában az egész Abaúj ügyét szolgálhassuk. Kiemelten köszönjük Bratu László polgármester úr segítségét, a Kurek Panzió és a Kazinczy Ferenc Általános Iskola odaadó együttmûködését. Ezúton szeretném megköszönni Rácz Lászlóné Földesi Csillának, hogy végig jelen volt a rendezvényen és a tudományos konferencián. Rendezvényünknek gratulált és munkánkhoz sok sikert kívánt dr. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, a Vay Ádám Múzeum Vaja, Mûemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója, dr. Varga Kálmán Budapest, Fáy Társaság Budapest, Szatmáry István professzor Budapest, stb. Május 17-én a Miskolci Régió Rádió négyszer is bemondta hírei között az Abaújdevecserben és Encsen megrendezett Csoma napokat. Egyesületünk munkájáról olvashatnak a Kulcs magazinban is és a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzat honlapján . Evva Margit Helytörténész
Csoma Józsefre emlékeztünk Encsen és Abaújdevecserben Idén, június 17-18. között az Abaúji Honismereti és Helytörténeti Egyesület egy történelmi konferenciával egybekötve ünnepelte meg Csoma József 160. születésnapját. A rendezvénysorozat ünnepi koszorúzással kezdõdött Csoma József kriptájánál. A sírhantnál megható, múltidézõ beszédet mondott Molnárné Juhász Éva. Felidézte azt az 1992. június 27-i napot, amikor Gulyás János, nyugalmazott könyvtáros, aki szabad idejében helytörténettel is foglalkozott, fölvetette a Csoma napok ötletét. Beszédében köszönetet mondott Evva Margitnak, Csoma József dédunokájának, hogy folytatta neves elõdjének munkásságát. Ezt követõen a "Nagy Kert"-ben Bratu László, polgármester úr köszöntötte a jelenlévõket és megnyitotta a heraldikai és
2008.június
genealógiai nemzetközi tudományos konferenciát. Majd az abaújdevecseri óvodások vidám mûsort adtak a vendégeknek. Az ovisok után dr. Ódor Ferenc is megosztotta a gondolatait a hagyományõrzés fontosságáról, és egy szép reményteli tervvel is elõállt, miszerint tökéletes otthona lenne a Csoma kastély a jövõbeli Abaúji Múzeumnak. Õt követte dr. Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság fõtitkára, a Szent István Tudományegyetem tagja, aki összefoglalta Csoma József munkásságának jelentõségét. Véleménye szerint Csoma életútja azt üzeni a felnövekvõ nemzedéknek, hogy nem a hely teszi az embert, hanem az ember teszi a helyet, vagyis egy ilyen kis településrõl is eljuthat valaki az akadémikusságig. Egy kis szünet után, délután a Kresz Parkban
folytatódott a megemlékezés, ahol egy mutatós emlékfát avattak fel és koszorúztak meg Csoma József tiszteletére. Az ünnepélyességhez két gyönyörû dallal járult hozzá az éppen városunkban vendégeskedõ Eperjesi Székesegyház Vegyeskara. Az emlékfánál városunk polgármestere beszédet mondott, melyben felhívta a figyelmet az abaúji értékek megõrzésére, megbecsülésére. Végül Evva Margit mesélt kicsit ifjúkori élményeirõl, melyek a Csoma kastélyhoz és Abaújhoz fûzõdtek, és megfogalmazta fõ törekvését, melyet szeretné, ha a fiatal nemzedék is tovább vinne, az alvó Abaúj felébresztését. Királyházi M.
11
Gondolatébresztõ
Nevetni jó! Az unokák a nagyit arról faggatják, hogy hogy ismerkedett meg nagyapával. - Az úgy volt, hogy két fiú is udvarolni akart, de nekem a nagyapátok tetszett. Õ viszont nem jelezte az udvarlási szándékát. Egyszer amikor együtt volt a baráti társaságunk, s a két fiú sürgetett, hogy döntsek már, melyikõjüket választom udvarlómnak, támadt egy remek ötletem. Fiúk – mondtam, nekem mind a ketten szimpatikusak vagytok. Én nem tudok közületek választani. Húzzunk sorsot! Akinek a nevét kihúzzuk, én azt fogadom el udvarlómnak.
kalapba. Egyik barátnõmet megkértem, hogy húzzon ki egy cédulát. Hát mit ad Isten! A nagyapátok nevét húzta ki. Így kerültünk össze.
Csak úgy mellesleg nagyapátokat is megkérdeztem, nincs-e kedve részt venni a sorsoláson? Rábólintott. Három cédulára ráírtam a neveket, összehajtogattam õket, beletettem egy
- De nagyi! – háborogtak az unokák. Hogy bízhattad a véletlenre, hogy ki lesz a férjed? - Nem bíztam kicsinyeim! Mind a három cédulára a nagypapátok nevét írtam. Borsos István
Hittel, szeretettel… Az utóbbi idõben alig múlik el hét, hogy a média ne közöljön pedagógus bántásáról, megalázásáról szóló híreket. Szomorú és elgondolkodtató tények ezek. Pedagógusnaphoz közeledve, egyre gyakrabban foglalkoztatott a gondolat, ha újra kezdeném, választanám-e ezt a hivatást? Tudom, a társadalmi és anyagi megbecsülése sem megfelelõ ennek a pályának. Mégis, mindezek ellenére is a válaszom igen! Lehet, hogy szerencsés voltam annak idején, de engem 1-2 kivételtõl eltekintve csupa jó tanítóval hozott össze a sorsom. Nagyon sokat kaptam tõlük, tudást, bátorítást, szeretetet, emberséget. Ilyen tanító szerettem volna lenni én is! Talán sikerült. A kevés negatív élményeimbõl is okultam. Tudtam, milyen ember nem szeretnék lenni! Annyi szépet, örömöt adott és ad még napjainkban ez a hivatás, hogy töltekezem belõle ma is. A kevés rosszat feledtetni is segít. Vallom, hogy embert formálni, a legszebb és egyben a legfelelõsségteljesebb feladat. Ezt csak az vállalja, aki tudatában van ennek a felelõsségnek és emberileg is alkalmasnak
érzi magát! Jó lenne, ha ezt az alkalmasságot foglalkoztató is vizsgálná. Soha ne legyen a pályaválasztás kényszerdöntés, mert azzal csak ártani lehet önmagunknak és tanítványainknak is. Aki pedagógus lesz, tudnia kell, hogy egész személyiségével nevel! Csak pozitív példa lehet! Sajnos, egyre több az olyan gyerek, aki szûkebb, vagy tágabb környezetében kénytelen elviselni a kiszolgáltatottságot, a bántást. Sok rossz példát látnak tanítványaink a felnõtt társadalomban is. A mi pályánk mellett a rendõr, az orvos, a bolti eladó, a taxis.. is gyakran ki van téve bántásnak méltatlanul. Anélkül, hogy felmenteni akarnám a bántalmazót, - sõt fontosnak tartom az elmarasztalást is – vallom, az okokat kell felkutatni elõször és úgy keresni a megoldást. A pedagógus pálya pedig gyönyörû hivatás! Vállalja bátran a fiatal, ha van elég hite, szeretete és türelme hozzá. BSA
Fordítsunk több figyelmet helyi értékeinkre! Csoma József 160. születésnapjának alkalmából megrendezett ünnepség egy nagyszabású történelmi konferenciával lett egybekötve, melynek címe: Történelmi segédtudományok az EU-ban határok nélkül. Nem vitatom azt a tényt, hogy a heraldikai és a genealógiai kutatások igazából csak a hozzáértõket hozza lázba, de elszomorítónak tartom azt, hogy igen csekély azoknak a száma, akik érdeklõdést mutatnak a helyi kulturális rendezvények iránt. Abaúj, bár anyagilag a legszegényebb térségek közé tartozik, történelmi hagyományait tekintve azonban nagyon gazdag. Fontosnak tartom azt, hogy odafigyeljünk azokra a pozitív értékeinkre, amik megkülönböztetnek, kiemelnek minket. Nem lenne szabad elfelejtenünk azokat az embereket sem, akik hírnevet szereztek térségünknek! Ne hagyjuk õket elveszni a múlt ködében! Abaúj, ahogy régen, úgy most is bõvelkedik tehetségekben,
12
lenne, aki továbbvigye elõdeink munkásságát, legyen az akár mûvészet, akár tudomány. Azonban hiányzik a fiatalokból a kíváncsiság, a tudásvágy, a természetes emberi érdeklõdés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy én ismertem Csoma József munkásságát már korábban is. De íme, ez egy
remek alkalom volt arra, hogy megismerjem, tudomást vegyek az õ jelentõségérõl. Hány és hány ilyen lehetõség mellett megyünk el nap mint nap, mert nem szánunk rá idõt és figyelmet. Szégyellni valóan kevesen látogattak el a Csoma-napokra, ahogy nagyon sok más városi rendezvényre is. Szinte senki más nincs azokon az embereken kívül, akiknek valamilyen oknál fogva kötelességük jelen lenni. Hol vannak ilyenkor a gimnazisták, a fõiskolákon, egyetemeken tanulók, hol van ilyenkor az encsi értelmiség? Borzasztóan elkeserítõ ez a közöny és érdektelenség. Mivé lesz az Abaúji térség, Encs városa, ha lakosai hagyják elveszni az értékeit, a hagyományait és az emlékeit? Pedig nem kellene sok, csak egy kis tisztelet, megbecsülés és emberség. Királyházi M.
2008.június
Felhívások
KÖZKINCS PROGRAM AZ ENCSI KISTÉRSÉGBEN Az Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség az Encs Többcélú Kistérségi Társulással közösen 2007. évben sikeresen szerepelt a Magyar Közmûvelõdési Intézmény által kiírt Közkincs pályázaton. A pályázatban foglalt cél „A térségi kulturális kerekasztal létrehozása és mûködtetése”. A pályázat végrehajtásában résztvevõ – a Közkincs-kerekasztal megalakító – szervezetek: - Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség (3860 Encs, Május 1. u. 1 .) - Encsi Többcélú Kistérségi Társulás (3860 Encs, Petõfi u. 75.) - B.-A.-Z. Megyei Közmûvelõdési és Idegenforgalmi Intézet (Miskolc, Selyemrét u. 1.) - Városi Mûvelõdési Központ és Könyvtár (3860 Encs, Rákóczi u. 9.)
HIRDETMÉNY TISZTELT ENCSI POLGÁROK ! A Virágos Encsért Mozgalom létrehozásáról szóló 11/2001.(III.20.) Kt. sz. rendeletben kapott felhatalmazás alapján a 2008 . évi mozgalmat, amelynek célja, hogy az emberi környezet kialakítása esetében ösztönözze a természet-közeliséget 2008. június 11-én elindítjuk. A vélemények leadása: 2008. augusztus 15. A díjak átadása: 2008. október 23.-i városi ünnepségen Kérem, hogy véleményeiket a helyi jogszabály (11.§.) adta keretek között az alábbi kategóriákban tegyék meg: - Encs legvirágosabb udvara, - Encs legvirágosabb erkélye - Encs-Abaújdevecser legvirágosabb portája; - Encs-Fügöd legvirágosabb portája; valamint - Encs város legvirágosabb intézménye vagy üzlete vagy üzeme;
A közkincs kerekasztal célkitûzései: a) A kistérségi kulturális tervezés alapjainak megteremtése. Általában a területi kulturális tervezés fontosságának népszerûsítése, a kultúrában és a területfejlesztésben érdekelt szakemberek együttmûködésének erõsítése kistérségi szinten. b) A különbözõ kulturális területeken dolgozó szakemberek együtt-mûködésének erõsítése szakmai és szervezeti megközelítésben. c) A kultúra és a kulturális fejlesztések fontosságának hangsúlyozása a kistérségi döntés elõkészítõk és döntéshozók felé. d) A kistérségi kulturális tervezés jelentõségének erõsítése. e) A kistérségi kulturális stratégia elkészültének elõsegítése. A pályázatban foglalt cél elérése érdekében 3 alkalommal „Közkincs kerekasztal” fórum került megrendezésre, melyek nyilvánosak
dr. Halász Ferenc jegyzõ
2008.június
Az encsi „Közkincs kerekasztal” megbeszéléseken fõként a térség kulturális területeken dolgozó szakemberek vettek részt, munkájukat szakértõk segítették. A mûhelymunka eredményeként elkészült az encsi kistérség kulturális ellátásra vonatkozó SWOT analízis, valamint javaslatok az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás kulturális koncepciójának kialakításához. A programhoz kapcsolódó dokumentumok megtalálhatók a www.atosz.hu honlapján.
Encsi Városvédõ és Szépítõ Egyesület Encs Tisztelt Cégvezetõ, Vállalkozó, Encsi Tisztelettel kérjük, nemes felajánlását az OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11734097 – 20012986 Lokálpatrióta! – 00000000 számú számlára szíveskedjen Egyesületünk 20 éves jubileuma alkalmából, megtenni. egy míves könyvet szeretnénk kiadni közösen az önkormányzattal augusztusban az Encsi Önzetlen segítségét várva a szerkesztõ Molnár Mûvészeti Napok keretében, a Mi Encsünk János nevében, címmel. Köszönettel: Vajkóné Zsíros Emese Mára a könyv anyaga összeállt, a végsõ Elnök szerkesztési munka van hátra. Ahhoz, hogy a mû méltó kivitelben jelenhessen meg, szponzorokra van szükségünk.
A Sportcsarnok és az Uszoda felhívása Úszótanfolyam Nyári úszótanfolyam indul az Encs Városi Uszodában 6 éves kortól – 14 éves korig, 14 órás turnusok, munkanapokon oktatunk. Tanfolyam díja: 6.800 Ft/fõ. I.turnus: 2008.VI.17-tõl VII.09-ig 9.00-tõl 10 óráig KEZDÕK 10.00-tõl 11 óráig HALADÓK
II. turnus: A véleményeiket írásos formába a 2008.VII.10-tõl VIII.01-ig Polgármesteri Hivatal Mûszaki Irodáján 3860 9.00-tõl 10 óráig KEZDÕK Encs, Petõfi út 75. sz. (Sándor Róbert) lehet 10.00-tõl 11 óráig HALADÓK leadni. Jelentkezni és érdeklõdni az uszoda Encs, 2008. június 11. pénztárában lehet. Bratu László Polgármester
voltak, minden érdeklõdõ részt vehetett rajtuk. A megbeszéléseken lehetõség nyílott az aktuális kulturális feladatok, problémák megvitatására és a tréség kulturális jövõképének meghatározására.
ÁRJEGYZÉK (az árak az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ÁFÁ-t is tartalmazzák) Diák Nyugdíj
Felnõtt
Uszoda Napi belépõ 400 Hét alkalomra bérlet 2.400 Havi bérlet 5.500 Éves bérlet 40.000 Szauna Éves uszoda+szauna bérlet Úszósapka kölcsönzés (1 alkalomra, letét 200.-Ft)
560 3.200 7.500 53.000 700 100.000 70
Tel: 46/385-688
13
Emberségbõl példát
Emléktáblát avattak Kees Bakker emlékére Kees Bakker, egy tettrekész ember a romákért Emléktáblát avattak fel május 22-én az encsi Aba Sámuel Szakiskolában Megkerülhetetlen kérdések sorakoznak, fogalmazódnak meg azokban is, akik valamelyest ismerték, még inkább azokban, akik most hallják ezt a nevet elõször. Ki volt Kees Bakker, hogy került ide a távoli Hollandiából, mit tett, hogy egy magyar szakiskola névadójáról történõ megemlékezõ napok egyikén az iskola diákjai, tanárai emléktáblát avatnak az õ tiszteletére, rá emlékeznek? Ki is volt hát és hogyan került közénk Kees Bakker? A soknemzetiségû, nagy kikötõvárosban, Amsterdamban, holland apa és magyar anya gyermekeként született 1945-ben. Gyermekkorában nem beszélte édesanyja nyelvét, felnõttként sajátította el a magyar nyelvet. Teológiát, újságírást tanult, az 1960as évek végén fejezte be az egyetemet. 1990ben jött Magyarországra, hogy személyesen és mélyebben megismerje édesanyja szülõföldjét, népét, hogy övéinek hitelesebben tudja azt bemutatni. Ennek a programnak a keretében a magyarországi romákról is írni akart, és budapesti értelmiségiek ajánlották számára az akkor már szélesebb körben ismert csereháti települést, Csenyétét. És az útikönyv írásából valami egészen más bontakozott ki. Fiával, majd késõbb a pécsi egyetemen tanuló lányával együtt járta a Cserehát, Abaúj apró falvait, ismerkedett meg a cigányság életével, gondjaival. Bizony, sokan megfordultak az egyszerûen öltözött, leggyakrabban sildes sapkát viselõ, nyakában hatalmas fényképezõgéppel sétálgató, különösnek tûnõ idegen után. 1990 nyarán az encsi kultúrház igazgatójának kezdeményezésére fellépési lehetõséget kapott a házban a hernádvécsei Hideg szél roma együttes, s ezen az estén feltûnt ott egy messzirõl jött idegen, Kees Bakker, aki az utcai plakátokról vette hírét az akkor még nem mindennapinak számító programnak. Megismerkedett az igazgatóval, a fellépõ romákkal, és másnap már
14
Hernádvécsére ment. Ekkor még Õ sem gondolta, hogy oly sokáig visszajár majd erre a vidékre, és hogy a következõ tizenöt évben olyan sokat tesz majd a nehéz helyzetben lévõ cigánycsaládokért, a roma fiatalokért. Alapítványt hozott létre Alapítvány a Magyarországi Cigányok Megsegítéséért néven. Az Alapítvány mögött holland magánemberek álltak, akik biztosították a segítségnyújtás anyagi hátterét. De munkájában nem az idehozott pénzt tekintette a legfontosabbnak, hanem az emberi kapcsolatokat. Elõbb Hernádvécsérõl, késõbb Beretrõl szervezte az Alapítvány és a helyiek együttmûködését úgy, hogy közöttük, velük élt, s valóban igazán széleskörû kapcsolatokat épített ki, és az Alapítvány ide érkezõ tagjaival a segítségnyújtás legváltozatosabb módjait gyakorolták. Házakat építettek, újítottak fel, mezõgazdasági programokat indítottak, hoztak vetõmagot, gépeket vásároltak, 18 faluban mûködõ családgondozó hálózatot mûködtettek, hétvégi foglalkozásokat szerveztek általános iskolás gyerekek részére. A gyermekek, a tanulók segítését tartotta a legfontosabbnak. Az iskolánkhoz fûzõdõ kapcsolata is a gyerekeken keresztül épült ki. Abban az idõben a volt járási, majd városi József Attila Könyvtár hosszú éveken át szervezett olvasótáborokat, ezzel párhuzamosan pedig úgynevezett életmód táborokat is, ahol különbözõ pályázati pénzekbõl ingyenesen cigány gyermekeket táboroztattunk elsõsorban a telkibányai ifjúsági táborban. Bakker úr jelentõs anyagi segítséget nyújtott a táboroztatáshoz. Az ilyen nyári együttlétek során ismerte meg a mi iskolánkat, ahová már akkor többségben roma tanulók jártak. Jött, látott, ismerkedett és segített. Az emléktáblán
az olvasható: Kees Bakker emlékére, aki sokat tett iskolánkért. Valóban sokat és önzetlenül.A teljesség igénye nélkül említem meg a legfontosabbakat. - Neki köszönhetjük, hogy állhat ez az épület, melynek a falán most emléktábláját avatjuk. - Közremûködésével készülhetett el az elsõ számítógépes szaktantermünk, számítógépeket, azokhoz szükséges bútorokat hozott Hollandiából. - Az új épületünk elsõ iskolai bútorai is holland kamionnal érkeztek. -Tanulmányi ösztöndíj pályázatot írt ki az itt tanuló roma fiatalok számára. -Nagyon szeretett a gyerekek, a tanulók között lenni, rendhagyó órákon gyakran találkozott velük. -Kirándulásokat szervezett, melyek során Õ is örömmel ismerkedett meg Debrecen, Sárospatak, Széphalom, Miskolc, Kassa, Krasznahorka nevezetességeivel, szépségeivel. Személyes közremûködésünk révén megjelenhetett Matisz Miklós baktakéki cigány író-költõ Kirojtolódott varázsszõnyeg címû kötete. Összegezve a gondolatokat még egy kérdést igyekszem megválaszolni. Milyen ember volt Kees Bakker? 2006 májusában a haláláról történt megemlékezésen mondta el következõ gondolatait Kércsi Tibor a mûvelõdési ház igazgatója, Kees Bakker jó barátja: „Mi fogta meg ebben a szegénységben? Ma sem értem. Bizonyára bensõjébõl fakadt a jobbító szándék, a jó cselekedet. Önzetlen, csupaszív ember volt, aki puritán körülmények között, mintegy szerzetesként tette dolgát. Nem volt vagyona, nem magáért gyûjtött és dolgozott. Hitt a jóságban, hitt a szeretet erejében, hitt abban, hogy jobbá lehet tenni a dolgokat. Szerette az igazi érzéseket, szerette a mosolygós arcokat, a gyermekeket. Hitt az adott szóban, a szóban kötött szerzõdésekben, hitt az emberekben.” Az ünnepségen elhangzott beszéd rövidített változata. Péderi István
2008.június
Iskoláink életébõl Encsi Hírek Most búcsúzunk és elmegyünk…
Ballagás a Kazinczy Iskolában A ballagás mindig örömteli esemény, mindig ünnep. Egy jelentõs korszak, egy sikeresen megtett út lezárása. Az általános iskolai évekrõl az mondják: a legemlékezetesebbek, a legmaradandóbb élményekkel szolgálnak. Egyszer viszont mindennek elérkezik a vége, s akkor búcsúzni kell. Valami újra elmúlt, valami visszahozhatatlan. Nem lehetünk azonban közömbösek a múlt iránt, ha a jövõt akarjuk építeni. Múltatok gazdag, reméljük és hisszük, hogy biztató lesz jövõtök is. A ballagási ünnepségben benne van a 8 év minden pillanata: a küzdelem értelme, a továbblépés reménye. Mindannyiunk életében az egyik legnehezebb, legfájóbb tett a búcsúzás. Az ember megszeret valakit, valamit, aztán amikor úgy érzi biztonságban van, el kell mennie. Lelketekben ott lapul a bizonytalanság, de egyben az új felfedezésére való vágy is. A sok-sok ember, aki most körülöttetek áll – szüleitek, rokonaitok, tanáraitok, barátaitok – mind segítettek, segítenek és segíteni fognak céljaitok elérésében. Minden jelenlévõ kapcsolódik hozzátok és számukra is fontos, hogy életetek elképzeléseitekhez méltóan alakuljon. Az itt eltöltött nyolc esztendõ (még ha nem is mindig így gondoltátok) gondtalan, felszabadult, boldog idõszak volt. Hányszor, de hányszor fogjátok majd felidézni a 8 év felejthetetlen perceit: a tanórák izgalmát, a
sikeres, néha sikertelen dolgozatokat, a puskázás lehetõségét, a padfirkákat, az aulai gyülekezõket, a vidám szüneteket, az eseménydús Kazinczy napokat, a Mûvészeti gálákat, a diszkókat, a diákcsínyekkel tûzdelt kirándulásokat, táborozásokat… és így tovább.
Biztosan hiányozni fognak a barátok; a megismert és megszokott tanárok kedves, néha dorgáló szavai, a tantermek hangulata. Legyetek büszkék arra, hogy Kazinczys diákok voltatok, de legyetek azzal is tisztában, hogy a középiskolákban újabb és újabb, egyre nehezebb feladatok várnak rátok. Próbáljátok az elválás minden oldalát szem elõtt tartani: vár rátok az élet, s olyan úton kívántok elindulni, amit Ti választottatok. Kívánom, hogy legyen erõtök, szorgalmatok céljaitok megvalósításához, találjátok meg a boldogulás útját. Bízom abban, hogy mindannyian helyt álltok a nehéz idõkben is. Kívánom, hogy megálmodott jövõtök valóra váljon! Immáron féltõ gonddal, de büszkén és reményekkel tele várakozással engedlek el Titeket a Kazinczys családból. Goethe útravaló gondolatait szeretném figyelmetekbe ajánlani: „Keresd az életben a szépet, Ragadd meg azt, amit más nem vesz észre. S hidd el, ha sivár is az élet, Mindig találsz benne kedveset és szépet.” Timár László Igazgató
„Szeretetünk is hadd legyen ajándék”
Ballagás aPetõfi Iskolában
Életünk egy örök körforgás, mintha csak most kezdtük volna a tanévet és már végzõs tanulóinkat búcsúztatjuk. A Horváth Szandra /8.b. osztályos tanuló/ által gyönyörûen elõadott vers tartalmával s hangulatával mindannyian azonosulunk A búcsúzók szeretete, ragaszkodása a megszokott iskolához, környezethez, kedves tárgyakhoz és személyekhez az eredményes közös munkálkodás jó érzésével tölt el minket. Kölcsey Ferenc szerint : „ nincs szebb kora az emberiségnek, mint az elsõ ifjúság évei. Azon láncok, amelyek akkor köttetnek, nem szakadnak el örökké, mert nem a világban kerestünk még akkor barátokat, hanem a barátjainkban leltük fel az egész világot.” Három osztály tanulói ballagnak el tõlünk a mai napon. Ebbõl az alkalomból gratulálok és köszöntöm az osztályfõnököket. Neuschel Dórát a 8.a., Polyefkóné Kovács Magdolnát a 8.b., és Kopcsó Bélánét a 8.c. osztályfõnökét. Megköszönöm az osztály és az intézmény érdekében kifejtett eredményes és színvonalas nevelõ-oktató munkájukat. Hasonlóan az ezekben az osztályokban tanító minden nevelõnek és a mûvészeti iskola tanárainak. Úgy érezzük, hogy jó összetételû közösségek távoznak tõlünk.
2008.június
A büszkeség és a sajnálat egyszerre munkálkodik bennünk, a sok közös élmény, eredmény, ragaszkodás nem múlik el nyomtalanul. Többen, sokat tettetek annak érdekében, hogy az elõbbi gondolatok megfogalmazódhattak bennünk. 9-en értetek el kitûnõ eredményt, 23-an pedig jó szintû bizonyítványt kaptok. Egyénenként, de a közösségeitekben is minden tekintetben példák voltatok a petõfi iskolában. Bízunk benne, hogy ez a folyamat a középiskolában sem szakad meg, örömünkre és szüleitek örömére megtartjátok vagy javítjátok a tõlünk kapott érdemjegyet. Tisztelt Szülõk! Köszönjük, hogy gyermekük nevelését reánk bízták, és a 8 év során, jó barátként
megértõ, segítõ támogatóink voltak. Szeretetük és óvó gondoskodásuk kísérje tovább gyermekük életét. Megköszönöm Polgármester Úr elismerését és a Tisztelt Képviselõ-testület egész éves támogatását. Örülünk, hogy gyermekeink fejlõdõ és szép kis városunkban egyre jobban érzik magukat. Köszönöm a társintézmények és az egyházak támogatását, a kedves Jelenlévõk tiszteletét és elismerését, a Szülõi Munkaközösség szeretetét és jó együttmûködését. Tóth Árpád soraival zárom mondandómat: „ Múlt és jövõ közt kik középen álltok, S kiket ez ünnep, mint ezüsthalom, Emel magasra, honnan messzi láttok, Boldog látványt kíván néktek dalom, Szép volt a múlt, várjon ragyogva rátok Még szebb jövõ, még dúsabb jutalom, S ezek között, bár szerény fény gyanánt ég, Szeretetünk is hadd legyen ajándék.” Tanulóink a következõ elismeréseket kapják: Petõfi-díj Alapítvány-6 tanuló Jó tanuló – jó sportoló- 2 tanuló Tantestületi dicséret-4 tanuló Igazgatói dicséret-6 tanuló Szaktanári dicséret-5 tanuló Takács László Igazgató
15
Iskoláink életébõl
Akikre Büszkék vagyunk „…A tudomány nem ismer széles országutakat. S csak azok remélhetik, hogy napsütötte ormait elérik, Akik nem riadnak vissza attól, hogy meredek ösvényeinek megmászása fáradságos…” /Karl Marx / Az elmúlt hónapban nagyon egyetértettek a filozófussal azok a kazinczys diákok, akik még nem a szabadban rúgták a labdát, hanem egy-egy országos versenyre készülve, kutattak, kísérleteztek, és gyakoroltak tanáraik segítségével. Ezen a szinten versenytõl függõen az ország legjobb 30-70 tanulója méri össze tudását. Iskolánk tanulói mérnökök, egyetemi tanárok gyerekeivel versenyeznek. Olyanokkal akik a vacsoraasztal mellett is a tudományról beszélgetnek, és valamelyik nagyváros tagozatos iskolájába járnak. Iskolánk, de városunk is méltán lehet büszke rájuk. Hatala Csaba (8. osztály) az encsi Kazinczy Ferenc Általános Iskola 8. osztályos tanulója a PC-Kismester Országos Számítástechnikai csapatversenyen elért elsõ helyezése után történelembõl és fizikából is országos döntõbe jutott. A történelemversenyt Szombathelyen rendezték. Az országból a megyei fordulók után 28 tanulót hívtak be a végsõ megmérettetésre. A kétnapos verseny során egy írásbeli és két szóbeli fordulóban kellett a versenyzõknek számot adni a tudásukról. Ezen az országos versenyen Hatala Csaba 11. helyezést ért el. A felkészítõ tanára Timárné Rohály Éva volt.
Hatala Csaba, a versenyre készülve kísérletet állít össze.
Május 23-25 között került megrendezésre az Öveges József országos Fizikaverseny Gyõrben. Megyei elsõ helyezettként Hatala Csaba egyedül képviselte B-A-Z megyét. 77 meghívott versenyzõ között határon túli magyar iskolák tanulói is részt vettek az országos döntõben. Fizikai feladatok megoldása mellett tanuló kísérlet, jelenségelemzés és fizikatörténet is szerepelt a feladatok között. Hatala Csaba a 79%-os teljesítménnyel a díjazottak között volt. 25. helyezést ért el a nagyon szoros versenyben. Felkészítõ tanára Timár István volt. Ezek az országos döntõk felejthetetlen élményt jelentettek tanár és diák számára egyaránt.
16
Matkovics Gábor (6. osztály) 2008. május 24-én vettem részt a Kozma László Országos Számítástechnikai Versenyen. A verseny négy kategóriában folyt. Én a hatodikosok mezõnyében indultam. Ezt az országos fordulót egy körzeti és egy megyei forduló elõzte meg. A versenyre reggel 7 órakor érkeztünk meg Százhalombattára. Regisztráltunk és 10 órakor kezdõdött a döntõ. Eredményhirdetés elõtt mûsorral kedveskedtek a diákoknak, volt bûvész és pantomim. Az eredményhirdetésre 4 órakor került sor. Az elsõ 15 helyezettet díjazták, én 13. lettem. Felkészítõ tanárom Timár István. Gábor nagyon szerény, nem meséli el, hogy „rossz lovat húzott”, a gépe többször is lefagyott, ilyen körülmények között érte el ezt a szép eredményt. Matkovics Gábor
Nagy Valter (5. osztály) Alföldi Országos Számítástechnika Verseny döntõjét Nyíregyházán rendezték. Én a versenyek elõtt nem nagyon izgultam, inkább a nevelõm, aki attól félt, hogy nem fog sikerülni az elsõ forduló, mer az elmélet volt, és én az elméletet nem szeretem. Tanárnõ szerint az csak úgy rám ragad a gyakorlat közben. Amikor megtudtam, hogy megyei elsõ lettem, és így bejutottam az országos döntõbe, igazi megkönnyebbülés volt mert tudtam hogy ott már jobban fogok teljesíteni. Így is lett, 2. lettem Valtert 5. osztályos, az 5-6. osztályos korcsoportban egy 6. osztályos budapesti fiú elõzte meg.
matematikát, a gondolkodtató feladatokat. Az elõzõ években is már többször próbára tettem tudásomat, megmérettem magam különbözõ versenyeken, melyeken eredményesen szerepeltem. Ebben a tanévben sok matematika versenyen próbáltam ki magam, melyek közül sok szép eredménnyel zárult. Már októberben Bolyai megyei csapatversenyen voltam néhány évfolyamtársammal, ahol megyei II. helyért értünk el. Tavasszal az elsõk között a Zrínyi matematika versenyre készültünk, ahol megyei III. helyezést értem el. A Kenguru versenyen is indultam, ahol I. helyezett lettem. Ezután a Curie matematika verseny megyei döntõje következett, ahol I. helyezést értem el, így bejutottam az országos döntõbe. Nagyon-nagy volt az örömöm, hiszen Szolnokon az országos döntõn tavaly II. lettem. Izgatottan indultam a versenyre. Szorgalmas, kitartó munkámnak meglett az eredménye, ugyanis I. helyezést értem el és így elhozhattam a Curie kupát is. Végül a Kalmár László országos matematika verseny megyei fordulójára került sor. Itt megyei I. lettem, így meghívást kaptam az országos döntõbe, melyet június 23-án rendeznek. Számomra így az igazi nyári szünet, majd csak ezután fog kezdõdni. Nem bánkódom emiatt, hiszen számomra a matematika feladatok megoldása örömöt, kikapcsolódást, kihívást jelent. Bízom benne, hogy itt is sikeresen szerepelhetek. A felkészülésben Hegedûsné Doros Éva tanárnéni segített.
/Nagy Valter/ Balázs Fanni
Balázs Fanni (4. osztály) Balázs Fanninak hívnak. 4.a osztályos kisdiák vagyok a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában. Már elsõs köröm óta kedvelem a
A Kazinczy Ferenc Általános Iskolában utánpótlásból tehát nincs hiány. Fanni még csak negyedikes, de már sokszor tették fel neki a kérdést hol is van Encs? És az országban egyre többen tudják, hogy Miskolc és Kassa között van egy hely, ahol ilyen ügyes gyerekek laknak. Köszönjük a gyerekek szüleinek, hogy a háttérbõl segítik a munkánkat. Gratulálunk mindnyájuknak. A matematika munkaközösség nevében: Szabóné Varga Éva
2008.június
Iskoláink életébõl
Élet a Petõfiben Csillebérc Május 31-én, gyereknap alkalmából, elmentünk Csillebércre. Hajnali 6 órakor, egy busznyi nyolcadikossal és két kísérõ tanárnõvel indultunk el. Az út egy kicsit hosszúnak tûnt, de miután megérkeztünk ez már nem számított. Nagyon sok program várt
szalag átvágását követõen különbözõ tudományos és nyelvmûvelõ elõadásokat hallhattunk neves nyelvészektõl és anyanyelvápolóktól. A magyar költõk és írók arcképeivel színesített múzeumban modern és egyedi elrendezésû tárlatot tekinthettünk meg. Nagyon nagy élmény volt számunkra, hogy részt vehettünk az Európában egyedülálló – az anyanyelvnek emléket állító – Magyar Nyelv Múzeumának megnyitóján. Horváth Szandra, Lipusz Renáta, Csurkó Nikolett, Luhály István 8. B
Petõfis diákok Széphalmon
minket, többek között koncertekre is mehettünk. A legtöbben ezt választottuk. Az elsõ, amire mentünk a Josh és Jutta duó koncertje volt, akik már jártak Encsen is. Utána megnéztük még Lola, Mark, L.L. Junior és a Kiválasztott címû mûsor egyik versenyzõjének, Luinak a mûsorát. Nekünk a legjobban Josh és Jutta tetszett. Vártak minket még különbözõ sport és szórakoztató programok, amelyek közül mi a vizifocit próbáltuk ki. A nagy hõség ellenére, kiválóan éreztük magunkat, de annyira kifáradtunk, hogy már szerettünk volna hazaindulni. Estére mindenki úgy gondolta, hogy eltekintve a fáradtságtól, nagyon jó nap volt. Luhály István 8. b
Széphalmi kirándulás Április 23-án elmentünk Széphalomra, a Magyar Nyelv Múzeumának megnyitójára. Az ünnepi mûsort Ódor Ferenc és Sólyom László köztársasági elnök nyitotta meg. A
Hûvös tavaszi napon nyitották meg Széphalmon a Magyar Nyelv Múzeumát. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy tizenketten, 7. és 8. osztályos tanulók, mi is részt vehettünk ezen a szép ünnepségen. Sólyom László avatóbeszéde és a köszöntõk után az egyházak képviselõi meg is szentelték az épületet. Rengeteg érdeklõdõ látogatott ide, alig fértünk be a díszterembe, ahol vetítéssel, versekkel, zenével folytatódott az ünnepség. A szívhez szóló beszédek közül nekünk Vizi E. Szilveszteré tetszett a legjobban, amellyel a Magyar Nyelv Hetét megnyitotta, de annak is örültünk, hogy láthattuk Kazinczy Ferenc ükunokáját. A szünetben megnéztük a kiállításokat: régi könyveket, térképeket. A 15.00 óra körül kezdõdõ tudományos elõadásokat már csak kb. harmincan hallgattuk végig. Utána körbe jártuk a gyönyörû parkot. Nagyon jól éreztük magunkat, és kívánjuk mindenkinek, hogy jusson el erre a csodálatos helyre, amelyrõl Petõfi így írt: „… szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza, sírhalma. Kötelessége volna minden emelkedettebb lelkû magyarnak életében legalább egyszer odazarándokolnia, mint a mohamedánnak Mekkába.” Bujnóczki Bíborka, Eperjesi Evelin, Hoblyák Szimonetta, Ivankó Dóra 8. C
Egri kirándulás A múlt hónapban Egerben voltunk kirándulni. Hosszú volt az út, de hamar odaértünk, mert jól szórakoztunk. Elõször a csillagvizsgálóba mentünk, ahol nagyon sok távcsövet láttunk. Egy kis felvételt hallottunk ezekrõl a hasznos tárgyakról. Az utunk a „varázsterembe” vezetett. Miután bemutatták a különleges dolgokat, saját magunk is kipróbálhattuk. Nagyon sok érdekesség volt ebben a helyiségben. Meg tudtuk állapítani, hogy miért süllyednek el a Bermuda-háromszögnél a hajók. Legjobban a mágneses földgömb tetszett a csoportnak, de a nagyfeszültséggel mûködõ
Agócsi-Tüske Gitár Duó
2008.június
gömbök is remekek voltak. A fantáziánkat a napelemmel mozgatott jármûvek ragadták meg. Ezután a sötétkamrába mentünk. Itt egy nagy fehér asztalra vetítették le a város képét. Innen az egri várba sétáltunk. Itt az idegenvezetõtõl sokat megtudtunk, mert mindent részletesen elmondott. A Panoptikumban találkoztunk az Egri csillagok fõszereplõinek életnagyságú viaszfiguráival. A hõsök termében láttuk az 1552-es várvédõk névsorát, illetve Dobó István eredeti sírkövét. Bepillantást nyertünk a vár földalatti erõdrendszerének, a kazamatáknak egy részébe is. Gárdonyi Gézát itt, a várban helyezték örök nyugalomra. Sírja a vár délkeleti részén található, amire ezt írták: „Csak a teste”. Az ágyúk is nagyon tetszettek nekünk és a tüzes kereket is megtekintettük. Az osztály szerint ez volt az év legjobb napja. Melyet mindenki élvezett. 6. b osztály
Kerékpárral Mogyoróskára Több mint kétórás bicajozás után kicsit fáradtan, de vidáman érkeztünk Mogyoróskára, ahol egy szép házban kaptunk szállást. Gyönyörködtünk a csodálatos környékben, miközben elindultunk, hogy „felfedezzük” a falut. Megismerkedtünk más iskolából érkezett diákokkal, a fiúk jót fociztak, mi beszélgettünk, biliárdoztunk velük. Este „rókavadászatot” rendeztünk az erdõben, majd sokáig táncoltunk, nevetgéltünk még. A vasárnapot reggeli futással és tornával kezdtük. Délelõtt felgyalogoltunk a regéci várba, a túra után nagyon jólesett a finom gulyásleves. Délután számháborúztunk, majd focibajnokságot rendeztünk. Vacsorára szalonnát sütöttünk, majd palacsintasütõversenyen ügyeskedtünk. A harmadik napon kitakarítottuk az egész házat, és készülõdtünk a visszaútra, amelyet sokkal gyorsabban megtettünk, mint odafelé (hála a sok lejtõnek). Valamennyien nagyon jól éreztük magunkat, és szívesen maradtunk volna még tovább. Jakab Evelin, Hornyák Edina 7.b
Nagy Ella Bernadett
17
Iskoláink életébõl
Gyermeknap a Petõfi iskolában Idén május 30-án, pénteken a diákönkormányzat szervezésében a tanulók, a kedves szülõk és a pedagógusok részvételével egész napos programsorozat keretében tartottunk gyermeknapot.
Elsõként fiú-lány vetélkedõt szerveztünk, amikor az egész diáksereg a diófáink árnyékában ülve, mulatságos és ügyességi feladatokban versengett. Tapstól, nevetéstõl és kiabálástól zengett az udvar, s végül a fiú csapat gyõzedelmeskedett. Ezután átsétáltunk a füves területre, ahol városunk rendõreinek bemutatóját néztük végig, kipróbálhattuk a rendõrautót, a fegyvereket, önvédelmi eszközöket, és a nyomozó kutyákat is megsimogathattuk. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a színvonalas mûsorért. Majd birtokba vettük az óriás csúszdát és az ugráló várat, melyet Németh Csaba apuka állított rendelkezésünkre. Közben sok-sok helyszínen kereshettünk szórakozási lehetõséget: Emõdi Imre tûzzománc készítõ irányításával ékszereket készítettünk, tanító nénik segítségével gyöngyöt fûzhettünk, tapsolhattunk a gibárti táncos lányoknak, szurkolhattunk a tanárdiák mérkõzéseken, meghallgattuk zenetanáraink remek elõadását s a kivetítõ elõtt karaoke-ban is kipróbálhattuk magunkat. Mindeközben a bográcsok és grillsütõk felõl ínycsiklandó illatok áradtak, hiszen a szülõk közre-mûködésével családi kerti partit rendeztünk, mely immár sokéves hagyomány iskolánkban. Mostanság egyre különlegesebb ételeket készítenek az apukák és anyukák. A gyõztes osztály ez alkalommal tárkonyos csirkeragu levest fõzött töltelék gombóc-okkal, melyet nem csak a gyermekek, hanem minden felnõtt kíváncsian kóstolt meg, persze a receptet is elkértük. Öröm volt látni, hogy ezen a gyermeknapon, családias hangulatban, önfeledten szórakozott minden diák, szüleik és nagyszüleik.
A gyereknapunk Az iskolai gyereknapra egy pénteki napon került sor. Sok meglepetés várt ránk. Délelõtt minden osztály megkapta a tortáját. Tízórai után mindenki elfoglalta a helyét a fiú-lány vetélkedõhöz. A játékos feladatok között a legtöbbünknek a ruha- és hajtervezés
18
tetszett a legjobban. A figyelmünket a karaoke verseny kötötte le. Az eredményhirdetés elõtt a gibárti táncosok adtak egy kis mûsort. A tanáraink meghozták a döntést, miszerint a fiúk ügyesebbek voltak. Mi lányok sem voltunk szomorúak, ugyanis ez volt a mi napunk. A rendõrök elõadtak egy bemutatót. Itt a kutyák játszották a fõszerepet. Megfigyelhettük a gazdinak és állatának egy bûnesetét. Szájkosár nélkül is elengedték a kutyákat. A bemutató után megtekinthettük a fegyvereket, és kézbe is vehettük azokat. Az ugrálóváron és a csúszdán a kicsik szórakoztak. Ezek a játékok egész nap itt voltak. 1 óra után kezdõdött a fõzõcske. Közben lehetett menni a napközis játszóházba és az ékszerkészítõ is felállította a standját és volt még kulcstartó készítõ is. A legtöbben az ékszeresnél voltak, szinte minden elkészült nyaklánc szép volt. Megtanulhattuk egy gyönyörû nyuszis kulcstartó elkészítését is. Azok, akik ebben nem akartak részt venni, a „Kuckós” játékok között vásárolhattak. Nagyon érdekes volt, hogy nem csak lányok karaokeztak a délután folyamán, hanem a fiúk is. A fõzésben kicsik és nagyok egyaránt részt vettek. Sokféle finom illatot lehetett érezni. Amilyen hamar eltelt az idõ, olyan hamar ehettünk. A tanár-diák meccs a vége felé járt, amikor az osztályunk elkezdett enni. Miután mindenki jól lakott jöhetett a játék, és egy-két osztály elsétált fagyizni. A szaxofonosokat is meghallgattuk. A sok móka után mindenki elfáradt. Ennek a gyereknapnak mindenki örült. A sok játék lekötött minket. Ez egy fantasztikus gyereknap volt. Tóth Vivien 6.b
A tokaji hajókirándulás Ezen a napon nagyon jól éreztem magam, mert fagyiztunk, vásároltunk, hajókáztunk, sétáltunk, bementünk a templomba és körülnéztünk. Aztán felmentünk a kilátóra és be lehetett látni, ahogy a Tisza és a Bodrog összefolyik. Elmondom az élményeimet. Amikor vásároltunk, vettem egy játékot és egy nyalókát. A hajón nagyon-nagyon jól éreztem magam és a telefonommal sokat fényképeztem. A buszon vicceket meséltünk, jókat derültünk rajtuk, jó volt a hangulat. Most nem írom le ezeket a vicceket, mert bizony nem mindegyik tûrné a nyomdafestéket. A meleg és a hosszú út lassan elnyomott minket. A viccek is elfogytak, a nevetés elhalkult, s mindenki fáradtan dõlt hátra az ülésen. Micsoda nap volt ez a mai! Tokaj igazán szép város. Megpróbáltam visszaemlékezni erre a csodálatos napra, felidézni mindent, amit láttam. A hegyeket, ahogy katonásan sorakoznak rajtuk az értékes szõlõtõkék. Innen származik a világhírû tokaji asszúbor. Milyen békés volt most a Tisza! Emlékszem egyszer mentünk erre anyukámékkal és a folyó úgy meg volt áradva, hogy a nyaraló házakat is elöntötte a víz. Most a város is csendes volt. Nyáron mindig tele van turistákkal kirándulókkal. Sok fiatal sátorozik olyankor a vízparton. A busz megbillent. Kinéztem az ablakon. Gibárton vagyunk. Mindjárt hazaérünk! Lesz otthon mit mesélni! Minél közelebb vagyok az otthonomhoz, annál biztosabb vagyok benne, hogy egyszer még visszamegyek Tokajba. Varga Viktótia 2. a
Mini vakáció Nyíregyházán Május 21-én, mi, a negyedik évfolyam tanulói Nyíregyházára utaztunk. Nagy izgalommal ültünk fel a buszra, és a hosszú úton kedvenc dalainkat énekeltük, s vicceket meséltünk egymásnak. Elõször a falu múzeumnál álltunk meg, ahol sok régi házikót, iskolát, boltot, régi mesterségek mûhelyeit és eszközeit csodálhattuk meg. Két órás sétánk után élményekkel és tapasztalatokkal teli indultunk el a vadasparkba. Megnéztük az állatokat, s kértük tanító nénit, hogy siessünk megnézni a fókashow-t. A mókás és vidám elõadáson együtt tapsoltunk a fókákkal. Láttunk még jegesmedvét, pingvineket, halakat, majmokat, papagájokat, rinocéroszt, teknõsöket, lámákat, tevéket, elefántokat. Fáradtan ültünk le és fagyival hûsítettük magunkat. A hazafelé vezetõ úton új erõre kapva, vidáman telt az idõ. Nagyon jól éreztük magunkat, s reméljük máskor is ellátogatunk hazánk szép vidékeire. 4. évfolyam angolos csoport
Kirándulás Debrecenbe Iskolánkban hagyomány, hogy a 7. évfolyam diákjai tanulmányi kiránduláson vesznek részt Debrecenben. Utunk elsõ célja a Nagytemplom volt, ahol 1849. április 14-én Kossuth Lajos felolvasta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Felmentünk a toronyba is, hogy láthassuk a hatalmas harangot. Ezután egy kedves néni kalauzolt minket a református kollégiumban. Itt megtekintettük a könyvtárat, az iskolatörténeti és a Biblia-kiállítást. A Déri Múzeumban különösen Munkácsy Mihály festményei és az egyiptomi múmiák tetszettek. A délután egy részét a Vidámparkban töltöttük. A legnagyobb élményt a „Meglepetés” és „Dodgem” jelentette. Miután mindenki kimulatta magát, ellátogattunk a Növényházba. Végül még az egyetemre is bekukkantottunk. Mindenki vidáman, élményekben gazdagon tért haza. Babik Adrienn, Kiss Róbert 7.a
2008.június
Iskoláink életébõl
Nyolcadikos voltam Ismét eltelt egy esztendõ, azonban számomra ez már az utolsó tanév a Petõfi Iskolában. Közeledik a várva várt pillanat, mikor utoljára szól az iskolacsengõ, s végre elérkezik a várva várt nyári szünidõ. Ám szeptembertõl egy új élet vár rám. Az általánosban eltöltött sok-sok év rengeteg eseményt tartalmaz. A táborozások, az iskola által szervezett rendezvények, a sok színes program, a kulturális eseményeken való részvétel örök emlék marad számomra. Mint minden diáknak, nekem sem voltak felhõtlenek a mindennapjaim, hiszen izgalommal vártam a dolgozatokat, feleleteket, néha elkeserített egy-egy érdemjegy. Az osztályban is elõfordultak konfliktusok, amiken sikeresen felülkerekedtünk. Az iskola olyan lehetõségeket kínált, amiket a család nem biztosíthat számunkra, azaz a lehetõségek tárházát nyitotta meg elõttünk. Minden gyereknek egyfajta köteléket nyújtott, hiszen - úgy érzem – ha a jövõben felkeressük tanárainkat bizonyos kérdéseinkkel, biztosan segítenek nekünk. Remélem, az „új” iskolámban is szerzek jóbarátokat, és pedagógusaink szeretetteljes szigorral nevelnek majd, hogy megfelelõ „muníciót” szerezhessek az élethez. Nem felejtem el az iskolámat, a tanáraimat, a diáktársaimat, az élményeimet. Ezzel tehát életem naplójában egy fejezet lezárul, és szeptemberben új fejezet kezdõdik. Kalla Lilla 8.b
Nyolcadikosok kirándulása Az utolsó osztálykirándulásunkra indultunk. A célállomás Boldogkõváralja volt, a Tekerjes Fogadó. Rövid utunkat az iskolabusszal tettük meg. Amikor megérkeztünk a fogadóba, mindenki elfoglalta szállását. Mi a 6-8 fõs turista részben töltöttük el az estét, de a tanárok külön apartmanban pihentek. Az udvaron fociztunk, tollasoztunk és kosaraztunk. Bent, a presszó részben sokat pókereztünk, csocsóztunk, biliárdoztunk, és karaokeztunk a zenegépen. Este szalonnát sütöttünk a kertben a kis tábortûz mellett. Az elsõ nap nem aludtunk semmit, ezért másnap
2008.június
nagyon fáradtak voltunk. Az esti rosszaságaink miatt reggel nagy torna várt ránk. Késõbb meglátogattuk a falu hírességeit, fõként a várat. Amikor felértünk a vár kapujához, eléggé elfáradtunk. Kicsit elrontotta a kedvünket az, amikor arra gondoltunk, hogy ezen a napon már megyünk haza. Ebéd után szabadfoglalkozás volt, majd délután ötkor indultunk haza. Nagyon jól éreztük magunkat azon két napon. Emlékezetes osztálykirándulás volt, tudjuk ajánlani a következõ 8. osztályoknak is. Szepesi Gréta 8. A
Tokaji kirándulás Május 29-én Tokajba mentünk az osztállyal kirándulni. Reggel 8 órakor indult a busz az iskola elõl. Már elõzõ nap nagy izgalomban voltunk, mert vártuk, hogy vajon milyen lesz a hajókázás. Felszálltunk a buszra, és odafelé láttunk egy pipacs-mezõt, ami szép piros volt. 9 óra körül értönk Tokajba és megtízóraiztunk a buszon. Azután elmentünk hajókázni. Nagyon izgultunk, mert sokan közülünk még nem ültek hajón. Mikor még állt a hajó, úgy tûnt mintha már mennénk, pedig csak a víz folyt alattunk. Aztán elindultunk. A hajó kétszintes volt. Csak a 3. b-sek ültek az alsó szinten. A hajónak volt egy nyitott része is. Ott padokon lehetett ülni. Mi csak tanító nénivel mehettünk ki a padokhoz. A Bodrogon hajókáztunk felfelé, nagyon lassan. Visszafelé meg olyan hamar visszaértünk, hogy észre sem vettük. Nagyon izgalmas hajótúra volt, sok látnivalóval. A Tisza és a Bodrog találkozása egy érdekes látvány, mert a Bodrog vize zöld a Tiszáé meg barnás sárga színû volt. Tanító nénivel láttunk egy gémet, ami egy madár. A hídról egy turista integetett nekünk. Ezután fagyizni mentünk, vásároltunk és kocsikáztunk. Aztán megnéztünk egy templomot. Felmentünk a kilátóhoz is, ahonnan Tokaj látképe tárult elénk. Nagyon szép volt. Lefelé kapaszkodtunk a falba és oldalazva léptünk, mert nagyon meredek volt az út és kövek gurultak ki a lábunk alól. Amikor leértünk, megláttuk a többieket és elmeséltük nekik a fent látottakat. Közösen elmentünk a buszhoz és elindultunk
hazafelé. A nap végére kellemesen elfáradtunk. A hazaúton a mögöttünk ülõ gyerekek szórakoztattak minket. Három óra körül visszaértünk a suliba és egy kicsit még vártunk, hogy jöjjenek értünk a szüleink. Otthon elmeséltem mindent és átadtam az ajándékot, amit vettem. Németh Eszter és Lencsés Fanni 2.a A mi iskolánkban minden évben lehetõségük van az osztályoknak arra, hogy eldöntsék, hova szeretnének kirándulni menni. A mi osztályunk ez évben úgy döntött, hogy Tokajba, a történelmi borvidék „fõvárosába” látogat el. Tokaj. Egy gyönyörû hely, tele csicsergõ madarakkal, vidám emberekkel. A tokaji kikötõnél a tanító nénik elintéztek számunkra egy fantasztikus kirándulást sétahajóval. A hajó, melyen utaztunk gyönyörû volt, kívül-belül ragyogott. Mi fent utaztunk a kültéri részen. Utunk során találkoztunk vadkacsákkal. Az osztálytársam, Bence nagyon szereti õket. A víz fénylõ és szabadság illatú volt. Sirályok is repültek felettünk. Átmenni a híd alatt nagy élmény volt, bár az alja tele volt graffitivel. Megnéztük, hol találkozik a Bodrog a Tiszával. Megtudtuk, hogy Tokaj nevét – a bora lévén – a nemzeti Himnusz is tartalmazza. 2002-ben a Tokaj hegyaljai borvidékkel a világörökség része lett. Szerencsére nagyon jó volt az idõ, így lehetõségünk volt egy kis fagylaltozásra. Ezután a sétát tettünk a városban. Megnéztük a római katolikus templomot /1913/, a református templomot /1802-1822/. Elsétáltunk a Tokaji Ferenc Gimnázium, a Széchenyi István Kollégium és a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Városi Könyvtár mellett. Láttuk Széchenyi szobrát is, majd megálltunk egy szökõkút mellett, ahol a fiúk lelocsoltak minket, ami jól is esett a nagy hõségben. Én és a barátaink lángost ettünk, és szétnéztünk a bazárok között, hogy kis emléket vásároljunk. Utána Papp tanárnõ befizetett minket quadozásra. Ez a nap feledhetetlen élményt nyújtott számunkra. Reméljük, hogy a következõ kirándulás is legalább ennyire jó lesz. Soltész Martina és Kecskés Anna 3.b
19
Élet az oviban
Madarak és fák napja Már hagyománnyá vált óvodánkban, hogy a környezetvédelmi munkaközösségi csoport játékos vetélkedõt rendez e jeles nap alkalmából. Így történt ez most is 2008. május 6-án 14.00 órai kezdettel az encsi óvodában. A központi óvoda 8 csoportja, valamint Abaújkér, Abaújdevecser és Fügöd óvoda csoportjai vettek részt e vetélkedõn csoportonként 4 szülõ és 4 gyerekek közremûködésével. Ezt a megmozdulást komoly elõkészület elõzte meg az óvodapedagógusok részérõl, s örültünk mindnyájan mikor jó idõ lett, s így kint az udvaron tudtuk megrendezni e játékos vetélkedõt. A résztvevõket Vajkóné Zsiros Emese vezetõ óvónõnk, az Encs Városvédõ és Szépítõ Egyesület elnöke köszöntötte. Itt történt a sorszámhúzás, s a gyerekek a szülõkkel ebben a sorrendben indultak az 5 állomásra, ahol különbözõ játékos feladatok várták õket. Minden csoport menetlevelet kapott, melyben különbözõ madarat ábrázoló nyomdák jelezték a teljesítményt. A feladatok a következõk voltak: 1. fõállomás: fa+levél+terméspárosítás (fenyõ, tölgy, dió, gesztenye) - A gyerekek a rövid ismerkedés után ügyesen felismerték a fákat, valamint a hozzá tartozó leveleket, terméseket. 2. állomás: itt történt a puzzle kirakása -
Egy madarat ábrázoló képet kellett kirakniuk. Ezt a feladatot is rövid idõ alatt megoldották. 3. állomás: apróhirdetések - Milyen állat adhatta fel a szóban forgó apróhirdetést? A jellegzetességek alapján ennek a feladatnak a megoldása is sikeres volt. 4. állomás: Itt helyes viselkedést célzó kérdések szerepeltek. A gyerekek ügyesen választották ki a helyes viselkedési módot a helytelenek közül. 5. állomás: mozgásos feladat: madárfiókát kellett visszavinni a fészekbe fakanállal. Itt a szülõk a gyermekekkel együtt tevékenykedtek, s nagy volt az izgalom. A menetlevelekben minden állomáson gyûltek a madárnyomdák, aminek nagyon örültek. A várakozó csapatok egy része aszfaltrajzzal foglalta el magát. Nagyon szép
alkotások születtek, ami nagy büszkeséggel töltötte el õket. Egy másik helyen a gyermekek állatmozgást utánoztak versenyszerûen. A rákjárás, nyusziugrás, békaugrás, lovak vágtázása, pillangók repkedése megnyerte tetszésüket, s szívesen utánozták a mocsárban lépkedõ gólyát, a brummogó macit, aki mézért nyúlt az odúba. Jó versenyszellem alakult ki. Nem volt unatkozó gyermek, mindenki elfoglalta magát. Kis asztalon állatfigurás sütemény és szörp várta az érkezõ, szomjazó gyerekeket. Eredményt Emese vezetõ óvó nénink hirdetett, ahol a gyerekek nagyon örültek az ajándéknak, a kis macinak, a szülõk pedig a méznek. Ezen kívül minden csoport egy meséskönyvet kapott, melynek címe: Mesél a baromfiudvar. Megköszönjük Vajkóné Zsiros Emese vezetõ óvó néni segítségét a sikeres lebonyolításban, valamint a szülõk, gyermekek részvételét. Sok élménnyel gazdagodtunk, s tartalmas napunk volt. Tisztelettel: A környezetvédelmi munkaközösség nevében: Timkó Györgyné óvodapedagógus Fügöd
Gyermeknap és Családi nap az Encsi Óvodában 2008. május 26-án hétfõn Dr. Ódor Ferenc képviselõ úr a Megyei Közgyûlés Elnöke „Gyermeknap” alkalmából vidám bohóc mûsorral lepte meg óvodásainkat, bölcsõdéseinket a bohócok pedig színes lufi állatkákkal ajándékozták meg gyermekeinket. Köszönjük Képviselõ bácsi! A „Gyermeknapi” parádé ezzel nem ért véget 2008. június 6-án - némi késéssel- az Encsi Napköziotthonos Óvoda Gyermekeiért Alapítvány” támogatásával az Encsi Óvoda udvarán színes gyermeknapi rendezvényen vehették részt nem csak az encsi, de az abaújdevecseri, fügödi, gibárti, abaújkéri gyermekek is. A tagóvodák gyermekei busszal érkeztek. A bemelegítõ torna után mindenki megpihenhetett, hiszen a „Vidám
20
vándorok” zenés –bohóc mûsora megalapozta a hangulatot. A gyermekek együtt játszottak énekeltek „Zozó” bohóccal. Ezt követte a csoportok közötti versenyfutás, sorversenyek, és nem utolsó sorban az ugráló vár, melyet szinte végkimerülésig – de természetesen szoros beosztás alapján – használhattak a gyermekek. A délelõtti program szervezõi az Egészséges életmódra nevelõ munkaközösség tagjai voltak. A tagóvodák gyermekei busszal indultak haza a tartalmas délelõtt után mindenkit várt már a finom ebéd. Délután két órakor pedig a Családi nappal folytatódott az egész napos jamboree (dzsembori). A Pindur tánccsoport felvonulását követõen sorra léptek a szülõk elé a csoportok tornabemutatójukkal. A Zöld és Rózsaszín csoport, ugráló kötéllel tornázott, a Csutkababa és Bojtorján csoport gimnasztikai sorral jeleskedett, a Kék – Lila csoport tornaszerekkel összetett gyakorlatot mutattak be, a Piros és Sárga csoport pedig színes labdákkal tornázott természetesen pirossal és sárgával. A bemutatót a Pindur tánccsoport zárta a Dzsungel könyve musical betétdalára komponált közös táncos mozgással, majd a ballagó táncosok szalagot kötöttek a csapatzászlóra és elköszöntek a tánccsoporttól. Ezt követték a szabadon választható programok a Környezetvédõ munkaközösség a Parlagfû elleni védelem és
az allergiák témakörben kvíz kérdéseket állított össze ahol szülõk, gyermekek mérethették meg tudásukat ebben a témában. A Néphagyományõrzõ munkaközösség játszóházában diókapó játékot készítethettek, több mint száz alkotás született. Az Egészséges életmódra nevelõ munkaközösség családi sorversenyre és egyéni versengésekre invitálta az érdeklõdõket. Az ugráló vár természetesen délután is nagy sikernek örvendett. A szülõk és a gyermekek – no meg a dolgozók is – kellemesen elfáradva tértek haza a nap végén. Köszönjük mindenki közremûködését. V.Zs.E.
2008.június
Élet az oviban
„Kirepülnek a kisfecskék” „Nem jöttök már Óvodába, Iskolások lesztek” Május és június hónap az óvodákban is az évzárók és ballagások idõszaka. Ebben az évben 14 óvodai csoport rendezvényén vehettem rész. Sok apróság bontogatja szárnyát, hogy próbára tegye kész e már repülni. Mi úgy reméljük minden gyermekünk, megkapta tarisznyájába azt a hamuba sült pogácsát, mely a legkisebb fiúnak is kitartott az Óperenciás tengeren túlra és még tovább. Ebben az évben a Zöld csoport kezdte meg a rendezvények sorát, az éven tanultakon túl választott fõ nevelési célkitûzésüknek megfelelõen, ugráló kötél gyakorlatot mutattak be, és természetesen elbúcsúztatták a szeptemberben iskolába menõket. Õket követte a Gibárti Óvoda évzárója, akik környezetvédelmi tematikájuk alapján az állatokról szóló, de a négy évszakot is szimbolizáló versekkel, dalokkal adtak számot tudásukról és búcsúztatták el az iskolába menõket. Néhány nappal késõbb Abaújkér és Csobád következett egy napon. Dalaikkal, verseikkel, táncaikkal szórakoztatták a népes közönséget és búcsút vettek a nagycsoportosoktól. A Rózsaszín csoport évzáróján, hogy miért is jó óvodába járni megtudhattuk abból a mesébõl, melyet a gyerekek elõadtak, természetesen a mozgás sem maradt el zenés tornájukkal mutatták be választott nóvumuk fontosságát és búcsút vettek a nagyoktól. A Kék csoport „szomorú” királykisasszonya elõtt elmondott állatos versek, verses-mesék, dalok a mûsor végére megvigasztalták a kis királylányt, és a nagycsoportosok is elbúcsúztak az óvodától. A Sárga csoport évzárójának központi témáját a nem régiben tett cirkuszlátogatás adta. Volt kötéltáncos, oroszlánszelídítõ, bûvész és persze a bohócok sem maradtak el, majd búcsút intettek az iskolába készülõk is. Az abaújdevecseri óvodások a környezetvédelemmel foglalkoznak kiemelten, így évzáró mûsoruk mesejátéka is errõl adott számot, tánccal, énekkel búcsúztak az évtõl és a ballagóktól. A Piros csoportosok évzáróján versek, dalok és mesejáték adott számot az évben elsajátított ismeretekrõl és az óvodai
tollból szõtt átölelõ, bölcsõként ringató óvodai emlékek melegítsék fel szívüket. Vajkóné Zsiros Emese intézményvezetõ
születésnapnak megünneplését mutatták be a szülõknek, majd elköszöntek a nagyoktól. A fügödi óvoda gyermekei állatos énekekkel, versekkel, mesékkel szórakoztatták a megjelenteket, bár már sokan eljöttek a távol maradó szülõket is, arra buzdítjuk, hogy ne vegyék el az élményt gyermekeiktõl, melyet egy szereplés és a ballagás átélése ad. A Csutkababa csoport a néphagyományok közül ebben az évben a vásárt mutatta meg a szülõknek, rigmusokkal, énekekkel, tánccal igazi vásári hangulatot teremtve és a Gergely járás népszokásával iskolába csalogatták az elbúcsúzókat. A Bojtorján csoport ebben az évben a fonó hagyományait mutatta be, két korcsoportban, mely a szülõk számára is szemléltette, hogy honnan hová jutnak el a gyermekek nagycsoport végére a néphagyományok ápolása területén, mely választott nóvumuk. A Balázs-járással az iskolába menõket, toborozva, számukra adományokat gyûjtve elevenítették fel e jeles szokást, s egyben elbúcsúztatták a nagyokat. Ebben az évben a Lila csoport zárta az évzárók sorát, a négy évszak köré gyûjtve azokat az énekeket, verseket, melyeket ebben az évben tanultak. A ballagás újszerûségét jelentette, hogy azok a gyermekek, akik elköszöntek vagy még egy évig óvodában maradnak, bemutatkoztak, s a kicsik, középsõsök elköszöntek az iskolába menõktõl, õk pedig búcsút intettek az óvodának. Újra kirepül egy fecske tábor, - kicsit fájó szívvel, de a természet rendjével nem ellenkezve - kívánom magam és valamennyi kollégám nevében, hogy a kisfecskék útja magasra törjön, a felhõk fölé, s ha néha visszavisszanéznek a meleg fészekre, gondolataikba mindig a gondoskodó szeretet a pihe-puha
„Fifi járt az óvodáinkba” Akiknek nincs óvodáskorú gyermeke a FIFI név hallatán esetleg egy kutya képe lép fel asszociációként. „Fifi” azonban egy kedves virágfigura, aki a pályázó óvodáknak tavasszal 15 tõ kankalint és 15 tõ árvácskát küldött. Az Abaújdevecseri és az Encsi Óvoda pályázott, a virágokból elkészítettük Fifi virágoskertjét, melynek fotóját egy internetes portálra küldtük és a szülõket is bevonva, szavaztunk és szavaztunk, hogy az ország óvodái közül a mi óviaink is bekerüljenek a legjobb 30 közzé, akiket „Fifi” majd személyesen is meglátogat. Nagy volt az öröm amikor megtudtuk sikerült,
2008.június
„Fifi” eljön óvodáinkba 2008. május 28-án délután. A gyermekek nagy örömmel fogadták, „Fifi” együtt táncolt, játszott velük és természetesen nem jött üres kézzel, a játékokat és „Zümi” figuráját hozta el a gyerekeknek. Büszkék vagyunk magunkra (ha mások nem is). Itt szeretnénk megköszönni minden szülõnek, dolgozónak, aki szavazott, és napi rendszerességgel kísérte figyelemmel a szavazatok alakulását. Köszönjük! Vajkóné Zsiros Emese ! Inzétményvezetõ
21
Egyházi rovat
GÖRÖG KATOLIKUS SZÓ ÉS HÍRMONDÓ Örömmel jelezhetjük, hogy május 17-én, a Pünkösd utáni szombaton a Városi Mûvelõdési Központ Igazgatójával közösen meghívott Vendégként szerepelt Városunkban a szlovákiai Eperjes Görög Katolikus Érseki Székesegyházának 32 tagú Kórusa. A dél körüli megérkezés, aperitiv és ismerkedés után a Vegyes kar az Óvoda elõtti Kreszparkban mutatkozott be a 160.éve született ragyolczi Csoma József emlékfájának felavatása elõtt a Város Vezetõi és a Városunkban ülésezõ Magyar Heraldikai (jelvény-és címertani) és Genealogiai (család történeti, családfa kutatói) Társaság Nemzetközi Tudományos Konferenciájának résztvevõi elõtt, a Mi Atyánk és az Áldott legyen az Úr neve mostantól mindörökké énekeink óegyházi szláv nyelven történõ imádságos eléneklésével. Utána Vizsolyba mentünk az ott õrzött és az 1590-ben kinyomtatott Károlyi Biblia egyik elsõ példánya elõtti tisztelgésre és az azt õrzõ Árpád-kori bizánci ikonográfiai emlékeket elénk táró õsi református és a szomszédjában lévõ új ikonosztázionnal ékes görög katolikus templom megtekintésére. A Boldogkõi vár alól megnéztünk Abaújból annyit, ameddig a szemünk ellátott és az õsi boldogkõváraljai görög katolikus templomunkból annyit, amennyivel Hornyák János esperes, annak folyamatos felújítása által megörvendeztette híveit, gazdagította egyházunkat és gyönyörködtetett minket is. A visszaérkezés után este 6 órától ószláv liturgia keretében énekelt a Vegyes kar, majd folytatásként kórusmûveket adtak elõ koncert keretében. A liturgián résztvett Polyák Péter baktakéki esperes úr Családjával és Koleszár Ákos selyebi paptestvérünk Hitvesével, akik azóta már egy 4 kilós 60 centis kisfiú Mátyás megérkezése fölött örvendeznek. A nívós szentbeszédet Dr. Székely Gábor eperjesi esperes mondta az egyik, már bemutatott új ikonunkon látható Gojdics Péter Pál, Hopkó Bazil és Romzsa Tódor püspökök hithûségérõl és vértanúságáról, nekünk szóló üzenetükrõl. Kár, hogy kevés nézõ volt jelen, de akik tévébõl látták a szép felvételt megtapasztalhatták, hogy milyen helyszíni mûvészi és kulturális élményt mulasztottak el
22
figyelmetlenségükkel. A fönti konferencián részvett és elõadást tartott Dr. Várlaki Péter nevû tudós barátjával együtt Dr. Kóczy László egyetemi tanár is, a Budai Görög Katolikus Egyházközség világi elnöke és aki Dr. Petrasovits Anna Judit nevû hitvese által rokonunk is, akik meglátogatták és egyúttal meg is csodálták bizánci stílû templomunkat. Három évi iskolai hittan oktatás és az utóbbi tanévben tartott intenzív liturgikus katekézis keretû elõkészítés után 6 encsi jelöltünk mellett 2 máshol már áldozott vendégünk csatlakozásával tartottuk 8 gyermekünk elsõ Eucharisztia vételének ünnepét szép encsi templomunkban június 1-jén. Az egyik ifjú vendégünk Mogyoróskáról kívánt Encsre is eljönni, a „tömegélmény” kedvéért, hogy Kazinczys osztálytársaival együtt itt is ünnepélyesen áldozhasson. Ezért Családtagjait és a többi falubeli hittanos társait is meghívtuk és így Munkácsi János mogyoróskai atyával végeztük a liturgiát, amelynek keretében Õ is mint édesapa mondta a szívbõl jövõ és szívhez szóló szentbeszédet a többi gyermekünk, szüleik és vendégeik örömére. Az eseményrõl egy szép képpel emlékezünk meg, amelyen a szokásos csoportképen
az aranytartalékaink, a kisebb hittanos és óvodás köszöntõk is láthatók. Kár, hogy többen lemaradtak róla távollétük miatt, hiszen így láthatták, megtapasztalhatták volna, hogy 1-2 év múlva milyen lelki élményben lesz nekik is részük. Még fájóbb, hogy a korábban volt elsõáldozóink közül csak kevesen vettek részt az ünnepségen, még inkább a szentségi Jézus magukhoz vételében és lelki kegyelem ajándékában, mert ez egyúttal év végi hálaadás is lehetett volna részükrõl és szüleik, hozzátartozóik részérõl is. Ez e hónap keretében, de a nyár folyamán bárhol és bármikor elvileg még pótolható! Július 20-án Máriapócsra megyünk az Illés- napi búcsúra, gyakorlatilag még ott is pótolható a fönt említett évfordulós szentáldozás, vagy aktuális év végi hálaadás. Lehet jelentkezni a július 17-20. közötti Egri „Sydney” elnevezésû Katolikus ifjúsági napokra, amelyre 2500-3000 fiatalt várnak, látnak vendégül. Gyermekeknek Görög Tûz Tábor lesz Hajdúdorogon július 1-5-ig. Ismeretes a Kedves Híveink és a Tisztelt Városlakók elõtt, hogy augusztus 10-én délután Encsen találkozik közel 500 fiatal, hogy a regisztráció és egy Városunkban töltött este és a Sportcsarnokban kapott éjjeli szállás után Gyalogos zarándoklat keretében elinduljanak Máriapócsra, az Istenszülõ Szûz Mária könnyeivel megszentelt Magyar Nemzeti Zarándokhelyünkre. Nagy megtiszteltetés ez görög egyházunk számára, hiszen a vasárnap este 19 órakor kezdõdõ nyitó liturgiát (minden valószínûség szerint) P. Kocsis Péter Fülöp újonnan kinevezett és június 30-án Hajdúdorogon (fél 11-kor ) addig már föl is szentelt püspök atyánk fogja végezni a 3 egyházi terület papjainak közremûködésével. Szeretnénk remélni hogy így lesz és ezúton is biztatni Mindenkit, akit lehet, hogy minél több fiatal induljon el és vegyen részt ezen a nem mindennapi zarándoklaton. Akik bármilyen módon segíteni tudnak a Vendégek ellátásában, bizalommal és tisztelettel kérjük, jelezzék ezt a nemes szándékukat. (Drpda)
2008.június
Polgári védelem
A Borsod –Abaúj- Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Ifjúsági Versenyrõl Idén 15. alkalommal került megrendezésre a felmenõ rendszerû Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny megyei fordulója. A versenysorozat a vetélkedésrõl szólt, a jókedvrõl a felkészültségrõl, a versenyzõ diákokról, iskolákról, felkészítõ pedagógusokról, önkéntesekrõl. A vetélkedõ sorozat iskolai szintrõl indul és folytatódik iroda és kirendeltség szinten, majd az itt gyõzedelmeskedõk a megyei megmérettetésen vívják nemes csatáikat. A megyei gyõztesek általános és középiskolás kategóriában megyénket képviselik az Országos Katasztrófavédelmi Ifjúsági Versenyen. A rendezvény célja megismertetni a lakossággal a veszélyforrásokat, bemutatni a katasztrófa-helyzetben együttmûködõ szervek-szervezetek feladatait, technikai eszközeit, továbbá felmérni a B.-A.-Z. Megyei Katasztrófavédelmi Ifjúsági Versenyre eljutott általános és középiskolás csapatok katasztrófavédelmi ismereteit. A rendezvény fõvédnöke Katona Kálmán az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottság elnöke volt. A rendezvény 2008. május 16-án, Sajószentpéteren került megrendezésre. A város vezetése elsõ alkalommal rendezett Katasztrófa- és Környezetvédelmi Napot, melynek részét képezte a Megyei Katasztrófavédelmi Ifjúsági Verseny. A Városi Mûvelõdési és Sportközpont labdarúgó pályáján gyülekezett a 10 általános iskolai és 10 középiskolai csapat. A megjelentek részére a rendõrség és a tûzoltóság mind technikai, mind szituációs bemutatót tartott, ezen kívül számos pavilonban kitelepülve jelen voltak az egészséges életmódot, a környezetvédelmet és a bio táplálkozást népszerûsítõ civil szervezetek, vállalkozások képviselõi is. A megjelenteket Dr. Faragó Péter polgármester úr üdvözölte, majd Katona Kálmán úr nyitotta meg a rendezvényt. A következõ percekben a Megyei Rendõr- Fõkapitányság bevetési alosztályának munkatársai bemutatóval ismertették meg munkájukat a jelenlevõk elõtt. Õket a tûzoltók bemutatója követte, akik habanyaggal árasztották el a pálya egy részét, amit a gyermekek nagy örömmel fogadtak. Ezután kezdõdött a verseny, amely hat állomásból állt. Az egy területrõl érkezõ csapatok közül az általános és középiskolai csapatok tagjai együtt párhozamosan
2008.június
teljesítették az elvárásokat. A vetélkedõrõl elmondható, hogy felépítését tekintve bátorság, ügyesség és elméleti felkészültség együttesen szükséges volt, hiszen az állomások különbözõ nehézségû feladatokat jelentettek. A megyei verseny állomásainak ismertetése 1. állomás:Tájékozódási ismeret Az állomást a „SPIDER” mentõcsoport felügyelte, ahol az ügyesség, leleményesség, kreativitás mellett elengedhetetlen volt a csapatmunka, az összeszokottság. Az általános iskolások részére a feladatok nehézségi foka részben volt könnyített, míg a középiskolások számára bonyolultabb feladatsor került összeállításra. 2. állomás: Veszélyhelyzet Felderítõ Csoport(VFCS) Az állomást a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Veszélyhelyzet Kezelési Osztálya felügyelte. A Felderítõ Csoport állománya által technikai eszközeik kerültek telepítésre az állomáson ahol eltérõ szintû kérdéscsoportokkal kellett szembenéznie és tudásukról számot adni a vetélkedõknek, úgy mint technikai ismeret továbbá jármû, mûszerek, speciális ruházat, védõeszközök, valamint a segítségkérés szabályai (veszélyes közúti baleset észlelésénél, lakossági bejelentés). Az állomáson napjaink megyénket is veszélyeztetõ hatásai elleni védekezés témakörét dolgozták fel. Felderítési tevékenység egy minden oldalról zárt és teljesen elsötétített sátor belsejében került végrehajtásra, az itt megfigyelteket kérték számon tájékozódási ismereteket célozva. 3. állomás: Sajtó és kommunikációs állomás XXI. század kihívása, amirõl a „média” nem tudósít és nem számol be, az szinte meg sem történt, állítják a szakemberek. Az állomást újságírók és szerkesztõ riporterek felügyelték. Itt valóban szerepelni kellett, prezentálni a korábbi kiírásban szerpeltetetett bemutatkozó anyagot, ki honnan érekezett, fontos volt említeni az ikolai hátteret, a településük bemutatását saját szavaikkal. A diákok az állomáson szóvivõként, kárhely-parancsnokként, újságíróként tevékenykednek tovább. 4. állomás: Tûzoltó ismeret állomás Az állomást a Mentésszervezési Osztály munkatársai felügyelték. Két részbõl állt a feladasor, ahol elsöként a 4 fõs csapatok két tagjának tûzoltó eszközöket, felszereléseket kellett felismerni, fotókról, majd a továbbiakban a csapat másik két tagja, akadálypályán tûzoltási feladatot hajtott végre. Többlet pontot jelentett a tûzoltócsizma célba dobása. Az állomáson az összeszokottságnak, és csapatszellemnek kellett tudni érvényesülnie. 5. Állomány: ADR( veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítása) állomás A középiskolások egy 20 kérdésbõl álló tesztet töltöttek ki személyenként. Az kategóriában az állomás 3 feladatból állt, mint
mozaik kép összerakása, rövid teszt kitöltése, elméleti kérdés megválaszolása. A megye közútjain több ezer gépjármû halad. Ezek közül a veszélyes anyagot szállító jármûvek esetleges balesetei beláthatatlan következményekkel járhatnak a lakókörnyezetre, lakóközösségekre. A teszt kitöltése, alapos tudást igényelt. 6. állomás: Katasztrófavédelmi történeti állomás A hagyományokról és a régmúlt idõk eseményeirõl került összeállításra kérdés csoport. Hogyan, mi módon éltek elõdeink, milyen szervezeti egységekben tevékenykedtek, dolgoztak, hogyan védekeztek nagyszüleink és szüleink a régi idõkben. Az állomásokon a csapatok 10 percet tölthettek és 10 pontot érhettek el. A hagyományok ápolása a szakmai állomásokon jól megfigyelhetõ volt. A rendezõktel tartoznak az esemény támogatóinak, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyûlés elnökének Dr. Ódor Ferenc úrnak, szakmai szövetségeseknek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Polgári Védelmi Szövetségnek, úgy mint a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Tûzoltó Szövetség Elnökének, Kovács Sándor tûzoltó alezredes úrnak, a Hivatásos Önkormányzati Tûzoltóság encsi parancsnokának, aki a Tûzoltó ismereti állomáson legjobb eredményt elértek részére különdíjat adományozott. Elismerés illeti meg a felkészítõ intézmények pedagógusait, a versenyzõ diákokat és nem utolsó sorban a résztvevõ iskolák önkormányzatait. Kora délután került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre. A csapatok türelmetlenül várták hogyan szerepeltek, hány pontot értek el. Középiskolás kategóriában az encsi Váci Mihály Gimnázium csapata hasonlóan, mint az általános iskolai korcsoportban a homrogdi Móra Ferenc Általános Iskola diákjai szintén a dobogó legalsó fokáról kevéssel lemaradva a negyedik helyen zárta a verseny napját. Gratulálunk az elért helyezésekhez a csapatoknak és felkészítõiknek, Olajosné Kádas Irén asszonynak és Bondár Elek úrnak további eredményes szereplést kívánunk a jövõben is! Dsupin Gyula pv. hadnagy Kirendeltség-vezetõ
23
Közbiztonság
Vagyonvédelmi kiállítás, gyermeknap a bûnmegelõzés jegyében Az Encsi Rendõrkapitányság Bûnügyi osztálya ez évben a vagyonvédelem, az állampolgárok önvédelmi képességének fejlesztését célzó project kivitelezését tûzte ki célul. Tapasztalatunk az, hogy évrõl évre emelkedõ számban válnak ismertté vagyon elleni bûncselekmények, betöréses lopások, kisebb vagyoni kárt okozó lopások. Egyre inkább elfogadottá válik az a nézet, miszerint a magántulajdon védelme nem csupán a rendõrség feladata. A project részét képezte a 2008. június 12-én az Encsi Mûvelõdési Központtal karöltve megrendezésre került Encsi Gyermeknap és Bûnmegelõzési nap. A rendezvény egyik eseménye volt az Encsen elsõ alkalommal rendezett vagyonvédelmi kiállítás. A kiállításra megyénkben mûködõ jeles vagyonvédelmi és biztonságtechnikai cégek képviselõit hívtuk meg. Nem titkolt célunk volt, hogy önkormányzatok, kistérségek képviselõi, illetve hétvégi házas ingatlanok, lakóingatlanok tulajdonosainak bemutassuk a technikai vagyonvédelem lehetõségeit. A rendezvényt Dr. Mecser Tamás r. ezredes, megbízott megyei rendõr-fõkapitány Úr és Dr. Ódor Ferenc, a Megyei Közgyûlés Elnöke
nyitotta meg. Dr. Mecser Tamás beszédében méltatta az Encsi Rendõrkapitányság azon törekvését, miszerint évenként más-más bûnmegelõzési tárgyú rendezvénnyel igyekszünk az állampolgárokat megismertetni munkánkkal, problémáinkkal, a megelõzés lehetõségeivel. Érintette beszédében, hogy a bûnözés tendenciáira kihatnak a gazdasági folyamatok, így a növekvõ elszegényedés, a növekvõ munkanélküliségi ráta. Utalt rá, hogy a sértetti oldalt tekintve magas arányban elõforduló vagyon elleni bûncselekményeket az ettõl való jogos félelmet a tulajdonosok részérõl nem követi gondos védekezés. Elmondta megbízott fõkapitány Úr, hogy a tendenciák azt mutatják, hogy azok a közületek, vállalkozások, egyének, akik befektettek az elektronikus vagyonvédelembe, megfigyelõ rendszerekbe, egyre inkább kiszorulnak a bûnözõk lehetõségei közül. Igazolja ezt, hogy a betöréses lopások száma már három éve csökkenõ tendenciát mutat Encsen és környezetében. Ezzel ellentétben a kisebb súlyú lopások aránya az utóbbi két évben csaknem megduplázódott, 2007-re már minden második nyomozást lopás miatt kellett lefolytatni. Dr. Ódor Ferenc Elnök Úr megnyitó szavaiban köszöntötte az önkormányzatok megjelent képviselõit, a vendégeket a rendezvény szervezõit. Elmondta, hogy régiónk olyan hátrányos gazdasági jellem-zõkkel, negatív jelenségekkel birkózik meg,
melyek kihatással vannak a bûnözés, a vagyon elleni bûncselekmények növekedésére is. Elmondta, hogy a rossz kifejezésként használt megélhetési bûnözés már nem a megélhetésrõl szól, hanem a plussz javak jogtalan megszerzésérõl. Utalt rá, hogy a vagyonvédelem technikai kínálata sokrétû, lehetõség van választásra, valamint ahogy minden területen ezen a téren is napról napra változnak a technikai lehetõségek, a kínálat. Hangsúlyozta, hogy fontos feladatunk értékeink védelme. A bûnmegelõzési nap folyamán nyolc kiállító cég kínálatát tekinthették meg az érdeklõdõk. A Gyermeknapi rendezvény programjaként baleseti mentési bemutatót láthattak a gyerekek, melyet a mentõk , a tûzoltóság és a rendõrség szakemberei imitáltak. Szabad-téren lehetõség volt a Katasztrófavédelem speciális jármûvének, technikai beren-dezéseinek megtekintésére, kipróbálására. A tûzoltóság kosaras emelõ kocsija szóra-koztatta az érdeklõdõ gyerekeket. Polgári Sándor r. õrnagy Bûnügyi Osztályvezetõ
A fiktív számlák fekete foglalkoztatást is takarhatnak A vállalkozók részérõl meggondolandó, hogy kellõ körültekintés nélkül, ismeretlen alvállalkozókkal végeztessenek munkát, vagy akár szándékosan fogadjanak el fiktív számlákat. Az elõbbiek veszélyeit érzékelteti az alábbi példa is. Egy a közel múltban végzett konkrét adóvizsgálat során a vizsgált adózónál talált bruttó 19 millió forint összegû fiktív számla miatt a szankciókkal együtt összesen 34 millió forintnyi fizetési kötelezettséget állapított meg az adóhatóság. Mindezeken túl még a büntetõjogi felelõsségre vonás réme is fenyegeti az adózót! Nézzük, hogyan lehet ilyen helyzetbe kerülni. A gazdasági életben ezen belül különösen az építõiparban közismert az a gyakorlat, hogy a nagy munkákat elvállaló kivitelezõk azokat részfeladatokra bontják, és különbözõ alvállalkozókkal végeztetik el.
24
Alvállalkozóik kiválasztása során esetenként a fõvállalkozók mivel sokszor csak az olcsó kivitelezésre figyelnek - nem kellõ gondossággal járnak el. Milyen hibákat vétenek? Nem gyõzõdnek meg az alvállalkozó megbízhatóságáról, vagy arról, hogy vajon valóban élõ társasággal tárgyalnak-e. Fontos lenne odafigyelniük arra is, hogy az alvállalkozó társaságot az arra jogosult személy képviselje a szerzõdés megkötésekor, illetve rendelkezzenek megfelelõ munkaerõvel, és kapacitással. A felsorolt hibák valamelyikét vétõk egy adóellenõrzés során szembesülhetnek azzal, hogy bár a munkákat elvégezték, azt azonban nem az alvállalkozói számlában feltüntetett társaság, illetve annak alkalmazottai, hanem olyan személyek teljesítették, akiknek kilétét nem tudja igazolni. Elõfordulhat az is, hogy a munkákat valójában a fõvállalkozó végezte el, azonban fiktív számlákkal igazolt
költségekkel kívánta jövedelmét az adóhatóság elõl elrejteni. A gondatlanság, vagy esetenként a szándékos adóelkerülés következményei nem csak a visszaigényelt általános forgalmi adó összegéig, illetve az azt terhelõ bírságig terjedhetnek. Akkor, ha a munkát elvégezték, de kiderül, hogy annak ellenértéke ismeretlen személyek részére került kifizetésre azonnal felmerül, hogy a kifizetések fekete foglalkoztatást takarnak. Ilyenkor a kifizetéseket a körülményektõl függõen a revizorok megbízási díjnak, vagy munkabérnek minõsíthetik. Így már az ellenõrzött vállalkozót terhelik jelentõs szankciókkal megtoldva - a személyi jövedelemadó levonás elmulasztásának következményei és az elmaradt társadalombiztosítási járulékok is. APEH Észak-Mo-i Regionális Igazgatóság
2008.június
Közbiztonság Encsi Hírek biztosított elhaladási elsõbbséget a neki jobb kéz felõl Zsujta irányából közlekedõ és Gönc irányába továbbhaladni szándékozó BZmot234 típusú és a 35247 vonatszámú személyszállító motorkocsinak, aminek következtében a motorkocsi jobb elsõ részével nekiütközött a személygépkocsi jobb hátsó részének. A baleset következtében személyi sérülés nem történt Tájékoztatom, hogy az Encsi Rendõrkapitányságon az alábbi bûnügyekben került sor nyomozás elrendelésére 2008. május hónapban Encs városban történt bûncselekmények kapcsán: Zaklatás miatt indult eljárás egy EncsFügödi férfi ellen, aki 2008. 05. 01-én 21 óra körüli idõben megjelent egy ugyancsak EncsFügödi fiatalasszony lakásában és ott ittas állapotban fajtalan kifejezésekkel illette a sértettet valamint bántalmazással fenyegette meg. Betöréses lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2008. május 7-ére virradóan drótháló levágás módszerével behatolt egy encsi férfi tulajdonát képezõ, az egyik bérház alagsorában található pincéjébe, és onnan 2 db montain bike kerékpárt, horgász széket, és haltartó szákot tulajdonított el kb. 65.000,- Ft értékben. A rongálással okozott kár kb. 6.000,- FT Közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2008. ápr. 03-án a nap folyamán a 5348.sz. személyvonatot miután az elhagyta a Forró-Encsi vasútállomást kõvel megdobálta, aminek következtében 50 55 2017 402-8 sz. kocsi ablaka betört. A cselekmény a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztette. Önbíráskodás miatt indult eljárás két EncsFügödi lakos ellen, akik 2008. május 06-án 9:00 óra körüli idõben az Encs, Petõfi úton lévõ Postahivatalban fenyegetéssel követelték egy ugyancsak Encs-Fügödi hölgytõl a feléjük fennálló 70.000.-Ft-os tartozás megadását. A fenyegetés során az egyik elkövetõ elkapta a sértett haját, azt húzta valamint pofon ütötte õt. A sértett ezt követõen 20.000.-Ft-ot átadott az elkövetõknek. Csalás és magánokirat-hamisítás miatt indult eljárás miatt ismeretlen tettes ellen, aki 2008. május 1-ét követõen számítógépbe szkennelte, majd színes nyomtatóval sokszorosította az Abaúj Coop Zrt által Vilmány községben kibocsátott vásárlási utalványokat, és azokat felhasználva több az Abaúj Coop Zrt által üzemeltetett boltban áruvásárlásért fizetett. Az okozott kár kb. 600.000,- Ft. Az elkövetõk egy-egy alkalommal 8-10000,- Ft összegben vásároltak különbözõ boltokban. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a cselekményt hat vilmányi személy követte el.
2008.június
Betöréses lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2008. május 14-ére virradóan levágott és eltulajdonított 30 méter alumínium drótkerítést egy Encs-Fügödi férfi lakásának udvarát határoló kerítésbõl, ezzel a sértettnek 30.000,- FT kárt okozott. Az elsõdleges rendõri intézkedések eredményre vezettek, a cselekményt elkövetõ három fiatalkorú személy rendõrkézre került. Közúti jármû ittas vezetése miatt indult eljárás egy encsi férfi ellen, aki 2008. április 29-én Encs, Gagarin úton úgy vett részt a közúti közlekedésben az általa vezetett és tulajdonát képezõ személygépkocsival, hogy a vezetés megkezdése elõtt alkoholt fogyasztott. Garázdaság miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2008. május 18-án 04 óra körüli idõben az Encs, Vasút úton lévõ LION discó elõtt minden elõzetes ok nélkül egy esetben orrán megütött egy encsi fiatalembert aki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el. A cselekmény alkalmas volt arra, hogy a sértettben és az azt észlelõkben félelmet , riadalmat és megbotránkozást keltsen. Vasúti közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény gondatlan okozása miatt indult eljárás egy nyékládházi hölgy ellen, aki 2008. május 17-én 16 óra 16 perckor Hernádszurdok AS528 számú közúti és vasúti szintbeli keresztezõdésében az általa vezetett személygépkocsival Hernádszurdok irányából közlekedve a vasúti átjárót biztosító fényjelzõ készülék tilos jelzése ellenére behajtott az átjáróba, ahol nekiütközött a jobb kéz felõl Miskolc irányából érkezõ és Hidasnémeti irányába továbbhaladni szándékozó V431021 mozdonyszámú 5334 vonatszámú szerelvény mozdonyának, ezzel veszélyeztette a közúti közlekedés biztonságát. A baleset következtében a gépjármû vezetõje, valamint három utasa könnyû sérüléseket szenvedett. Vasúti közlekedés biztonsága elleni bûncselekmény vétségének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás egy hidasnémeti férfi ellen, mert 2008. május 19-én 10 óra 15 perckor a 3708 számú út 3 km+566 méterben Hidasnémeti és Gönc között a vasút közút szintbeli keresztezõdésében az általa vezetett és tulajdonát képezõ személygépkocsival Gönc irányából Hidasnémeti irányába közlekedve az AS 445 számú vasúti átjárót biztosító fényjelzõ készülék tilos jelzése ellenére behajtott az átjáróba, ahol nem
Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2008. május 16-ára virradóan bement az ÉKÖVIZIG, Encs, Rozmaring út 47. szám alatt található telephelyére, és annak udvaráról egy 80 kg-os kovács üllõt, ezzel a sértettnek kb. 50.000,- Ft kárt okozott. Zártörés miatt indult eljárás egy mérai férfi ellen, aki az Encsi Városi Bíróság Elõtt folyamatban volt szabálysértési eljárásban 2007. 12. 23.-án nála lefoglalt 1q tûzifát a lefoglalást követõen eltüzelte, ezzel a végrehajtás alól elvonta. Garázdaság miatt indult eljárás egy fiatalkorú, és a felnõtt encsi férfi ellen, akik 2008. 05.25.-én 0:00 1:00 óra körüli idõben az Encs Vasút úton lévõ Lion discó elõtt bort kértek egy ott szórakozó fiatalembertõl, majd amikor a sértett arra kérte õket hogy neki is adjanak bort, az egyik személy magához hívta és többször arcon ütötte. Az ott tartózkodó egyik vendég is oda lépett a dulakodó személyekhez, ekkor az ismeretlen személy õt is arcon ütötte. Lopás miatt indult eljárás egy mérai férfi ellen, aki 2008.05.26.-án a délelõtti órákban az Encs Vasút úton található Tüdõgondozó elõl kerékpár bilincs levágás módszerével eltulajdonította egy encsi férfi Csepel típusú lezárt állapotú kerékpárját, ezzel a sértettnek 23.556,-.Ft lopási valamint 50,-Ft rongálási kárt okozott. Visszaélés okirattal vétségének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2008.05.27.-én 13:00 óra körüli idõben eltulajdonította egy Encs-Fügödi fiatalasszony bõr pénztárcáját a benne lévõ személyes okiratokkal, az Encs -Fügöd Fõ úton parkoló nyitott állapotú személygépkocsiból. Lopás miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, aki 2008. május 27-én motorfûrésszel és kézifûrésszel kivágott és eltulajdonított 3,08 köbméter tölgy élõfát az Északerdõ Zrt kezelésében lévõ Encs külterületi Abaújdevecser határában található - 302A jelzésû erdõrészbõl, ezzel a sértettnek 59.752,- Ft kárt okozott. Polgári Sándor r. õrnagy Bûnügyi Osztályvezetõ
25
Kitekintõ
Az elmúlt alkalommal arról tudósítottunk, hogy április végén hogyan oldott meg élelmiszerutalványok kiosztásával egy krízishelyzetet a vilmányi önkormányzat. Volt, aki felhasználta, volt, aki eladta, volt, aki megvette, volt, aki beszámította, volt...
… folytatás…
… volt aki másolta és hamisította, volt, aki állítólag egy fekete mûanyag zacskóban elhagyta, volt, aki azt megtalálta, volt, aki a környék Abaúj Coop boltokban vásárolt vele. Ezért volt, akiket kihallgatott a rendõrség, és volt, akik ellen eljárást is indított. Volt. És valószínûleg a tanulságokat levonva nem lesz a jövõben, aki szükség esetén a vilmányi rászorulókat hasonló módon megsegíti. Ám reméljük, lesz tanulság, és lesz felelõse az esetnek, és reméljük, lesz megfelelõ felelõsségrevonás is. A „jelenségrõl” már számos alkalommal írtunk. Véleményünket nem rejtettük véka alá, legfeljebb a csomagolása volt olyan, hogy csak az értett belõle, aki akart. Érteni. A tapasztalás azonban mást mutatott. Húsz éve, hogy kieresztetett a munkanélküliség szelleme a palackból azzal az észérvvel, hogy „jót tesz az”. Nos azóta már tudjuk, hogy a program, amelyik ezt az eszetlen ötletet követte, ha követte, már másnap teljesen kisiklott. Amikor még a közveszélyes munkakerülés réme fenyegette az otthon ülõt, és álmunkanélküliként õdöngött segédmunkásként, vagy udvarosként valamely szclsta nagy, avagy kis vállalat területén, nem volt gond megkövetelni, hogy az „ellátmányért” valamilyen tevékenység végeztessék. Reggel kelni kellett, öltözni, készülõdni, utazni, a munkahelyen idõben megjelenni, átöltözni, ott valamit csak-csak tevékenykedni adott idõben, megvárni a munkaidõ végét, átöltözni, hazautazni. Rendszeresen. Példát mutatni legalábbis a rendszerességben, abban, hogy azért nemcsak az a teendõnk, hogy várjuk a sült galambot, asztalt döngetve, ordibálva, ombucmant kiáltva vélt jogaink védelmében, miközben folyamatosan megfeledkezünk kötelezettségeinkrõl. Nem csoda, hogy sokan nosztalgiáznak még mindig ezekrõl az idõkrõl. Mielõtt még bárki azt hihetné, hogy az író is ezt teszi, leszögezzük. Azokat az idõket nem sírjuk vissza, csak azt a gyereket, amelyik az elhasznált, poshadt, koszos fürdõvízzel együtt kiöntetett. Olyan rendes és szép magyar szokás szerint a ló máik oldalára esve. A paták alá. Mert ugyebár, az is a másik oldal. Különösen, ha a ló hátáról szemlélõdünk. De hol van már a tavalyi ló. S a mese folytatódik….
26
TANÖSVÉNY
Mogyoróska önkormányzata is „Az erdõk közjóléti célú védelmét és bõvítését szolgáló feladatok ellátásának 2007. évi csekély összegû támogatása a személyi jövedelemadó 1%-ának adófizetõk által felajánlott részébõl képzett bevételbõl” jogcímre benyújtott pályázatok nyertesei között volt. Az elkészült tanösvényt még a látogatónak „be kell lakniuk”. Még látszanak a friss munka nyomai, de amint befüvesedik a terület, mindjárt hangulatosabbá válik Mogyoróska újabb látványossága. Erre a megállapításra jutott a pályázat megvalósulását ellenõrzõ Állami Erdõfelügyelet is. A tanösvényre a csûr feletti részen találhatunk, a vízmû területe mellett.
HÕSÖK NAPJA Az önkormányzat hagyományteremtõ szándékkal rendezte meg elsõ alkalommal a Magyar Hõsök Napját Korláton, melyet a lakosság kellõ empátiával fogadott. A község szinte minden lakója hozzájárult tehetségéhez mérten a rendezvény sikeréhez. Az emberek jószándéka és tenniakarása egyértelmû volt. Az ünnepi mûsort a vizsolyi általános iskola tanulói adták Tóth Éva tanárnõ vezetésével, az ünnephez méltó zenét az encsi Petõfi Sándor általános iskola zenetanárai szolgáltatták magas színvonalon. Takács Péter polgármester ezúttal is köszönetét és elismerését fejezi ki minden jószándékú és segítõkész korláti polgárnak, aki hozzájárult a közös megemlékezés szebbé tételéhez és sikeréhez. Az ünnepségen a korláti Hõsök emlékmûvénél koszor út helyeztek el a történelmi egyházak képviselõi, a település önkormányzata, a Phralipe helyi szervezete, a Korlát Fejlõdéséért Alapítvány és a korláti hõsök leszármazottjai.
TÛZOLTÓK Több mint kettõszázötven résztvevõvel huszonnégy, közöttük számos szlovákiai csapat részvételével nagyszabású megyei tûzoltó-versenyt rendeztek a gönci sportpályán. A színvonalas vetélkedést dr. Ódor Ferenc, a megyei közgyûlés elnöke nyitotta meg. A versenyzõk számos kategóriában adtak számot tudásukról, felkészültségükrõl a hivatásos tûzoltóktól kezdve a az önkéntes egyesületeken keresztül a nõi és ifjúsági csapatokig.
GÓLYÁK SÁRGA JELZÉS
Talán tizenöt éve is van, hogy a Hejcéért Alapítvány Pünkösdi Túrája keretében kijelölte, kifestette a Hejce-Mogyoróska turista útvonalat, a sárga jelzést. Hogy a kezdeményezés nem volt hiábavaló, azt nemcsak az útvonal kedveltsége jelzi, hanem az is, hogy a közelmúltban a Magyar Természetjáró Szövetség kezdeményezte az útvonal meghosszabbítását Baskóig. Ez ügyben folytattak egyeztetést a két önkormányzattal. A hamarosan kijelölésre kerülõ útvonal a régi Mogyoróska-Baskó gyalogút vonalát követi majd.
Idén két évi szünet után - ismét van lakója Boldogkõújfalu központjában a gólyafészeknek. A gólyapár tevékenységét figyelõk szerint hamarosan bõvülni fog az újfalui gólyák száma, ami igazi örömhír. Megtelepedésük több dolognak is köszönhetõ. Nem háborgatják õket és a környéken táplálékra lelhetnek a maguk és ivadékaik számára Tedd meg magad is javadra, mit másoktól irányodba elvársz. / - - - x - - - / kistérségi folyóirat
Czifrák András
?
mi újság ...?
2008.június
Rejtvény Vízszintes 1.Legkiválóbb uralkodóink egyike, 107795 között ült trónon. 17. Apró kellemetlenség. 18. Orosz focibíró volt. 19. Elektrovolt, röv. 20. Megõröl. 22. Pénzünk rövidítése. 23. Becézett Erzsébet. 24. Részesrag. 26. Magyar csúcs, röv. 27. Bezár. 30. Az ón vegyjele. 31. Háromtagú együttes. 33. Helyesel az olasz. 34. Francia festõ, 160 éve június 7-én született. Téli táj és Fekete sertések címû festménye a Szépmûvészeti Múzeum tulajdona (Paul). 37. „Békés” nõi név. 39. Forradásos seb testünkön. 41. Egy, Londonban. 42. Szilaj. 43. Kossuth-díjas színésznõ, 95 éve június 6-án született. Nagyban támogatta és segítette a nyugdíjas színészek mindennapjait. 46. Hamis. 47. Kecskemét híres polgármestere volt (Elek). 48. Számos. 49. USA-beli hírcég. 52. Japán egykori fõvárosa. 53. Angyalrang. 56. Ellenvetést kifejezõ kötõszó. 58. Magyar és norvég autójel. 59. A szamárium vegyjele. 61. Páratlan okirat! 63. … and roll. 65. Ókori római pénz. 66. Névelõs ételízesítõ. 68. Nemzeti operánk megteremtõje, 115 éve június 15-én hunyt el. 72. Minden év június 14-én tartjuk, megemlékezve önzetlen betegtámogató embertársaink tiszteletére. 74. Alma-…; a kazah fõváros régi neve. 75. Nem valódi. 76. Telepszélek! 77. Lens centruma! 78. Junior, röv. 79. Lombos növény. 83. Az angol rendõrség, magyarosan. 85. Az elsõ magyar nyomtatvány, 1473. június 5-én jelent meg. 89. Autójel Teheránban. 90. Község Encs szomszédságában. 92. Csepel-szigeti település. 93. Szombathely településrésze. 94. Egy kissé cincál! 95. Viharsarki földmunkás agrárszocialista mozgalom vezetõje, 100 éve június 9-én hunyt el.
Függõleges 1. Elõdeink nevezték így június hónapját. 2.Kényelmes bandukolás (két szó). 3.Evangélikus, röv. 4. Ústi … Labem; város Csehországban.
2008.június
1
2
3
4
5
6
7
8
9
L
19
21
20
24
25
31
28
26 32
27
38
42
43
12
13
14
15
16
72
35
36
45 49
54
69
50 56
55 62
30
41
L
61
60 68
67
66
30
40
44
53 59
23 29
48
52 58
22
34
39
47
46
71
70
S 73
75 70
76 79
78 86
85
84
H
65
64
63
51 57
A
74
95
11
28
33
A
37
90
10 18
17
80
81 87
82
T
5. Londoni villamos. 6. Spanyol költõ és drámaíró, 110 éve június 5-én született (Federico Garcia. 7. Átnyújtás, népiesen. 8. Nyakmelegítõ. 9. Ábécénk utolsó betûje. 10. Kutrica. 11. Osztrák író, 125 éve június 3-án Prágában született (Franz). 12. Ezen a helyen. 13. Indonéz autójel. 14. A legmagasabb kártyalap. 15. Német drámaíró, ismert tragédiája az Emilia Galotti (Ephraim). 16. Francia nõi név. 21. A leggyakoribb kötõszó. 25. Könyvet megjelentet. 27. Ilyen város Debrecen! 28. Magasba szökken. 29. Lángol. 32. Sertés lakik benne. 33. És a többi, röv. 35. Pakisztán államnyelve. 36. Ugyanott, röv. 38. Egykori török tiszti rang. 39. Mûvészeti irányzat. 40. Amely helyen. 44. Arra a helyre. 45. Hazánkban 1994 óta minden június harmadik vasárnapján (idén 15-én) tartjuk. 47. Méhek laknak benne. 50. Római 999. 51. Nyomdász, a legrégibb magyar nyomtatvány kiadója. 54. Az ukrán fõváros. 55. Veterán svéd teniszezõ (Björn). 57. Helyesel az orosz. 60. A néphit szerint, ha napján – június 8án – esik, akkor 40 napig esõs lesz az idõjárás. 62. Éppencsak.
2006. június
89
88
N 93
92
91
77 83
C
94
Á
63. Áruházlánc. 64. A dollár váltópénze. 67. Kronométer. 69. Rag, a –rõl párja. 70. Üres a falu! 71. A szén és a foszfor vegyjele. 73. Bibliai város angolos írása. 78. János a spanyoloknál. 79. Asztal része. 80. .. polisz; Athén fellegvára. 81. Nem rosszabbá. 82. Mezõcsát híres szülötte (József). 84. Mobilos üzenet. 85. Bár betûi keverve. 86. Lódulj! 87. Kikötõ folyóparton. 88. Lelki élmény, költõi szóval. 91. A végén nehéz! 94. Ismeretlen ember névbetûi.
ENCSI HÍREK Encs város polgárainak lapja Megjelenik havonta Kiadja: Encs város önkormányzata Felelõs kiadó: Bratu László Fõszerkesztõ: Királyházi Marianna Szerkesztõség: 3860 Encs, Rákóczi út 9. Tel.: 06/46/587-330 A szerkesztõ bizottság munkatársai: dr. Szántó Marianna aljegyzõ önkormányzati hírek Evva Margit helytörténet Molnár Erzsébet oktatás Borsos István glossza Kércsi Tibor kultúra, fotó Czifrák András térségi hírek Polgári Sándor közbiztonság Kiss József rejtvény Kissné Pásztor Mónika szedés Vezse Attila tördelés * ISSN 1217-3320
27
ENCSI GYERMEKNAP
BALLAGÁS AZ ISKOLÁKBAN