2010. NOVEMBER 9., KEDD
ÜNNEPI HÉT a Bölcsészettudományi Kar alapításának 375. évfordulója alkalmából
2010. november 9–12.
PROGRAMFÜZET
9.00–17.10 Konferencia: A liturgikus gondolkodás alakzatai Pázmány Péter korában, Ritualia I. (Múzeum krt. 4/A, fszt. 39., Kari Tanácsterem) Pázmány kora egyszerre volt a nyugati liturgikus örökség megtagadásának, spekulatív átdolgozásának és intézményesített megőrzésének időszaka. E gyökeresen eltérő magatartások közös eleme a reflektáltság. Az európai ritualitás premodern nyelvezete a XVI. századtól kezdve egyre kevésbé magától értődő: nem nélkülözheti a tudatos viszonyulást, jelentsen ez akár elutasítást, akár reformot, akár mellette való kiállást. Másfelől fönnmarad az igény határozottan formált, közmegegyezésszerű rítusokra, még ha ez a közmegegyezés immár nem a társadalom egészére, hanem csak egyes csoportjaira terjed is ki. A kort e szempontból értelmezve nemcsak közhelyszerű, de kifejezetten hamis lenne a protestáns közösségek magatartását antiliturgikusnak, a katolikusokét pedig konzervatívnak nevezni. A látszólag antiliturgikus protestáns törekvések mindenestül a ritualitás keretei közt fogalmazzák meg magukat, mintegy új alakzatainak bizonyulnak — a liturgiát látszólag konzerváló katolikus intézkedések pedig előzményeikhez képest puritánnak tűnnek, és ahol gyakorlati módosulást nem hoznak, ott is új lelkület és szemlélet következményeképpen járnak el így. Jóllehet a középkorral való gyakorlati folytonosság töretlenebb, mint általában gondoljuk, a liturgia tényleges anyaga nem valami egységes, ősi és személytelen valóság többé, hanem személyes mérlegelés és döntés eredménye. Konferenciánkat ennek az izgalmas, máig ható korszaknak szenteljük, bemutatva főbb irányzatait és azok emlékeit, igyekezve kitapintani a megállapodó kora újkori liturgiák megalkotóinak szemléletét és indítékait. A humán tudományok számos ágát összefogó rendezvény egyben programadó jelentőségű: vele az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán kibontakozó vallástudományi képzés rituális érdeklődését kívánjuk tematizálni.
Megnyitó és díszelőadások 9.00–9.15: bevezetés: Déri Balázs tanszékvezető egyetemi tanár 9.15–9.30: megnyitó: Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja, egyetemi docens 9.30–9.50: Msgr. Török József címzetes egyetemi tanár (ELTE BTK), egyetemi tanár (PPKE HTK): Pázmány történelme 9.50–10.10: Mezei Balázs egyetemi tanár (ELTE BTK Általános Filozófia Tanszék), intézetvezető és tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE BTK Filozófiai Intézet, Elméleti Filozófia Tanszék): Rítuskritika a kortárs vallásfilozófiában 10.10–10.30: Voigt Vilmos egyetemi tanár (ELTE BTK Folklore Tanszék): Rítuskutatás a kortárs néprajzban és folklorisztikában kávészünet Pázmány Péter és a „tridenti rítus” elnök: Msgr. Török József egyetemi tanár
Az ellenállók: Zágráb és a pálosok elnök: Borsodi Csaba rektorhelyettes, intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens 14.00–14.20: Molnár Antal tudományos főmunkatárs, osztályvezető (MTA Történettudományi Intézet, Kora Újkori Osztály), egyetemi docens (ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék): Pázmány liturgikus reformja és Zágráb 14.20–14.40: Csomó Orsolya zenetörténész (MTA Zenetudományi Intézet): Protestáló tradicionalisták – a zágrábi történet 14.40–15.00: Lukács István egyetemi tanár (ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék): A horvát passióhagyomány 15.00–15.20: Gilányi Gabriella zenetörténész (MTA Zenetudományi Intézet): Liturgikus reform és zenei hagyomány a pálos rend XVIII. századi „gregorián” kóruskönyveiben 15.20–15.30: Hozzászólások kávészünet
11.00–11.20: Déri Balázs tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Latin Tanszék): A Monumenta Ritualia Hungarica és a Pázmány előtti magyar liturgia
A liturgia kérdése a Pázmány korabeli protestantizmusban elnök: Orlovszky Géza dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens
11.20–11.40: Ft. Füzes Ádám római katolikus pap, plébános (Budapest): Külső vagy belső kényszer? – Pázmány indítékai a római rítus bevezetésére
16.00–16.20: Ferenczi Ilona tudományos főmunkatárs (MTA Zenetudományi Intézet), egyetemi docens (LFZE Zenetudományi Tanszék): A magyar nyelvű gregoriánum kialakulása Huszár Gál énekeskönyvétől az Eperjesi graduálig (1574–1635)
11.40–12.00: Földváry Miklós István egyetemi tanársegéd (ELTE BTK Latin Tanszék): A Pázmány-rituále 12.00–12.20: Orlovszky Géza dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens (ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék): Pázmány Péter Imádságoskönyve
16.20–16.40: Fekete Csaba református lelkész, főkönyvtáros (Debrecen, Tiszántúli Református Kollégiumi Nagykönyvtár): Zsoltár vagy graduál 1636-ban és később
12.20–12.30: Hozzászólások
16.40–17.00: Koltai Kornélia egyetemi adjunktus (ELTE BTK Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék): Félúton a protestáns és a zsidó liturgia közt: Péchi Simon szombatos bibliafordítása (1634)
ebédszünet
17.00–17.10: Hozzászólások
19.00 Latin mise a Pázmány Péter által bevezetett (ún. tridenti) rítus szerint (Egyetemi templom, Papnövelde u. 5) Kérjük a pontos megjelenést. A mise kezdete előtt 10 perccel ismertetjük a szertartás lefolyását. Mindenkit tisztelettel várunk. Pázmány Péter esztergomi érsek egyik legnagyobb hatású egyházszervezői reformja az volt, hogy az 1629-es nagyszombati zsinaton szorgalmazta a magyarországi egyházmegyék saját, középkori liturgiájának föladását, és a római liturgiának a tridenti zsinaton elfogadott formája bevezetését. Csak a tekintélyes zágrábi püspök és a pécsi püspök (akinek egyházmegyéje viszont a török uralma alatt volt) ellenezte a reformot. Az előbbi egyházmegyében 1790-ig meg is maradt a középkori rítus, míg az ország többi részén 1630-tól – részben a Róma iránti hűség, részben gyakorlati szempontok miatt – a római rítus egész világon elterjedt formája jutott érvényre és ezt gyakorolták a II. Vatikáni Zsinat reformjáig. XVI. Benedek pápa 2007-ben, Summorum pontificum kezdetű rendelkezésével a római rítus rendkívüli formájaként visszahelyezte jogaiba a régi, tridenti rítust.
2010. NOVEMBER 10., SZERDA 9.00–17.50 Konferencia: Immota stabit – az első 375 év (Múzeum krt. 4/A, fszt. 39., Kari Tanácsterem) 9:00: megnyitó: Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja 9:10: megnyitó: Mihaleczky György az ELTE TTK dékánja, egyetemi tanár 9:30–10:50 elnök: Dezső Tamás az ELTE BTK dékánja, egyetemi docens Hargittay Emil intézetvezető egyetemi tanár (PPKE Irodalomtudományi Intézet): 1635 Bertényi Iván professor emeritus (ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék): A Kar szimbólumai Borsodi Csaba rektorhelyettes, intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens (ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszék): Az egyetem első 375 éve kávészünet 11:00–12:40 elnök: Borsodi Csaba rektorhelyettes, intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens Molnár Antal egyetemi docens (ELTE BTK Közép és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék): Jezsuita egyetemalapítások Európában és Magyarországon a 16–17. században Horn Ildikó tanszékvezető egyetemi docens (ELTE BTK Közép és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék): Főúri hallgatók a nagyszombati egyetemen G. Etényi Nóra egyetemi adjunktus ELTE BTK Közép és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék): Nagyszombati egyetem és a nyilvánosság a kora újkorban Radnai Gyula egyetemi docens (ELTE PPK Anyagfizikai Tanszék): Bölcsész természettudósok a XVIII. és a XIX. században Gángó Gábor MTA doktora (DSc): Eötvös József és barátai egyetemi éveiről, különös tekintettel a politikatudományi képzésre ebédszünet
14:00–15:50 elnök: Mihaleczky György az ELTE TTK dékánja, egyetemi tanár Fehér M. István egyetemi tanár (ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófiai Tanszék): Az egyetem önértelmezése Eötvös Loránd felfogásában Kulcsár Szabó Ernő intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszék): Humán egyetemi örökség a kulturális materializmus terében Keszei Ernő rektorhelyettes, egyetemi tanár (ELTE TTK Fizikai Kémiai Tanszék): Eötvös Loránd tudományos munkássága. Csak az az igazi tudomány, amely világra szól Ritoók Zsigmond professor emeritus (ELTE BTK Latin Tanszék): A klasszika filológia Európában és Magyarországon a 19. században Náray-Szabó Gábor egyetemi tanár (ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék): Természettudományi tárgyú kéziratok az MTA Könyvtárában kávészünet 16:00–17:50 elnök: Rényi András intézetigazgató egyetemi docens (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet) Prokopp Mária professor emeritus (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet): Az Academia Istropolitana Kelényi György egyetemi tanár (ELTE BTK Művészettörténeti Intézet): Az egyetem Budán Tüskés Anna tudományos segédmunkatárs (MTA Irodalomtudományi Intézet, Illyés Gyula Archívum): A Bölcsészettudományi Kar 17–18. századi történetének képi forrásai Mészáros Orsolya tanársegéd (ELTE BTK Régészettudományi Intézet): A kari Éremtár története és kincsei Weiszburg Tamás egyetemi docens (ELTE TTK Ásványtani Tanszék): A természetrajz története és a természetrajzi tárak kincsei (1774– 1948) 18.00 Gólyavári esték, II. évfolyam 1. előadás: Ember és nyelv Előadó: Kiss Jenő akadémikus (Múzeum krt. 4, Gólyavár, Mária Terézia terem)
2010. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK 9.30–10.30 Könyvbemutatók: (Múzeum krt. 4/A, fszt. 39., Kari Tanácsterem) Borsodi Csaba – Tüskés Anna: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának története képekben 1635–2010 Kálnoki-Gyöngyössy Márton – Mészáros Orsolya – Tóth Csaba – Vida István: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Régészettudományi Intézetének éremgyűjteménye 10.30–17.50 Konferencia: Immota stabit – az első 375 év (Múzeum krt. 4/A, fszt. 39., Kari Tanácsterem) 10:30–12:00 elnök: Pál Ferenc dékánhelyettes, tanszékvezető egyetemi docens Balázs Géza tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék): Nyelvi kultúra és nyelvtudomány a bölcsészettudományi kar négy évszázadában Bollobás Enikő tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK Amerikanisztika Tanszék): Posztmodern paradigmaváltás az amerikanisztikában Sarbu Aladár professor emeritus (ELTE BTK Anglisztika Tanszék): Angol nyelv és irodalom: az anglisztika magyarországi történetéből Tarnói László ny. egyetemi tanár (ELTE BTK Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke): Egyetemünk 226 éves Német Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatás- és tudománytörténeti korszakai ebédszünet 13:00–14:20 elnök: Borhy László egyetemi tanár (ELTE BTK Régészettudományi Intézet)
Inzelt György egyetemi tanár (ELTE TTK Fizikai Kémiai Tanszék): Mit tettek az egyetemünk vegykonyhájában 375 év alatt? Kázmér Miklós tanszékvezető egyetemi docens (ELTE TTK Őslénytani Tanszék): Régészet és természettudomány – Margat vára Szíriában Gábris Gyula egyetemi tanár (ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék): A földrajzoktatás története a budapesti tudományegyetemen Antalné Szabó Ágnes egyetemi docens (ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék): A bölcsész tanárok képzésének hagyományai kávészünet 14:30–16:00 elnök: Kósa László egyetemi tanár (Történeti Intézet) Mester Béla tudományos főmunkatárs (MTA Filozófiai Kutatóintézet): A rendszeralkotás kényszerétől a filozófiatörténetig. Horváth Cyrill és tanítványa, Alexander Bernát, az egyetem két meghatározó professzora Mohay Tamás intézetigazgató, egyetemi docens (ELTE BTK Tárgyi Néprajzi Tanszék): A néprajzi képzés 150 éve Pázmány és Eötvös egyetemén Szíj Enikő ny. egyetemi docens (ELTE BTK Finnugor Tanszék): Egyetemünk szerepe a nyelvhasonlítás tudománnyá válásában Nemes László, az ELTE BTK HÖK elnöke: A hallgatói önkormányzat első 20 éve 16.30 Ünnepi Kari Tanács: emléktábla-avatás, teremelnevezések (Múzeum krt. 4, Gólyavár)
2010. NOVEMBER 12., PÉNTEK 10.00 Jacques Roubaud és Pölöskei Ferenc díszdoktori avatása (Egyetem tér 1–3, Aula Magna) 15.00–17.00 Jacques Roubaud előadása: A szonettforma története (Múzeum krt. 4/A, fszt. 39., Kari Tanácsterem) 16.00–17.00 Fáklyás felvonulás az Egyetem térről a Trefort-kertbe 17.00 Kari ünnep (Múzeum krt. 4, Gólyavár, Mária Terézia terem) Royal Fanfare Ensemble Georg Friedrich Händel: La réjouissance Művészeti vezető: Gucz György Himnusz Mezey Barna, az ELTE rektorának ünnepi köszöntője Köszöntők A Zenei Tanszék Pro Musica Vegyeskarának műsora, 1. rész Esterházy Pál: Harmonia caelestis, részletek Bodnár Gábor – continuo Vezényel: Erdős Ákos, Mindszenty Zsuzsánna Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánjának ünnepi beszéde A Pro Facultate Philosophiae díj kitüntetettjének köszöntése és a díj átadása A Zenei Tanszék Pro Musica Vegyeskarának műsora, 2. rész A Bercsényi-huszárok nótája Kodály Zoltán: Cohors generosa Nagyszombati himnusz Vezényel: Erdős Ákos, Mindszenty Zsuzsánna 18.30 Az ELTE Bölcsészettudományi Karának ünnepi állófogadása (Rákóczi út 5, Aula étterem) Az állófogadást a KipCor Kft. rendezi.
