Önkormányzati Rendeletek Tára

Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról

Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete1 az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról

Önkormányzati Rendeletek Tára

Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 5/2015.(II.27.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról Módosított rendelet azonosítója: 33/2013.(XII.20.) (hatályon kívüli), 12/2013.(IV.29.) Rendelet tárgykódja: L1 Tárgykód megnevezése: Szociális ellátás Kihirdetés dátuma: 2015. február 27. Hatályba lépés dátuma: 2015. március 1. Dokumentum készült: 2015. február 27.

1

Egységes szerkezetbe foglalva a módosítást tartalmazó 7/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelettel 2016. május 1-i hatállyal.


Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete2 az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról

Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, a 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, a 92. § (1)-(2) bekezdésében, 99. § (1) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya – ettől eltérő rendelkezés hiányában – kiterjed Tiszaföldvár Város közigazgatási területén életvitelszerűen élő és bejelentett lakcímmel rendelkező a) b) c) d)

magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) E rendelet hatálya a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) E rendelet hatálya kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint tiszaföldvári bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:

2

Módosította a 7/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2016. május 1-i hatállyal, valamint módosította az 5/2016. (IV.01.) önkormányzati rendelet 2016. április 2-i hatállyal.

2


1. elemi kár az időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. - hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár, 2. gyermek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú, 3. a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás fogalmak meghatározására az Szt. 4. §-ában meghatározott, ide vonatkozó rendelkezések az irányadók.

3. Szociális ellátások rendszere

3. § (1) A Képviselő-testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (2) A képviselő-testület az alábbi személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat és szociális szakosított szolgáltatást, valamint pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat nyújtja: a) Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások: aa) rendkívüli települési támogatás, ab) települési lakhatási támogatás, ac) köztemetés. b) Szociális alap- és szakosított szolgáltatások: ba) étkeztetés, bb) házi segítségnyújtás, bc) családsegítés, bd) nappali ellátás (idősek és demens személyek), be) ápolást, gondozást nyújtó intézmény – Idősek Otthona szakosított ellátási forma.

II. Fejezet Eljárási rendelkezések 4. Ellátások benyújtásának módja 4. § (1) E rendeletben meghatározott pénzbeli, természetbeni szociális ellátások iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatalnál kell előterjeszteni, kivételt képeznek ez alól az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmek tartalmának meghatározása: a) b)

rendkívüli települési támogatás iránti kérelem: 1. számú melléklet, települési lakhatási támogatás: 2. számú melléklet,

(3) A kérelmekhez csatolandó iratok megnevezését, valamint a támogatások igényléséhez benyújtandó jövedelem- és vagyonnyilatkozat tartalmát a kérelmek tartalmazzák.

3


(4)3 Az e rendelet hatálya alá tartozó pénzbeli, természetbeni szociális ellátásoknál a jövedelemszámításra, és a bejelentési kötelezettségre Szt. 9-10. §-ainak a rendelkezései az irányadók. 5. A szociális ellátások folyósítása 5. § A szociális ellátások folyósítása a) a polgármesteri hivatal házi pénztárából, b) a kérelmező bankszámlájára történő utalással, c) az érintett szolgáltató számlájára utalással történik. 6. § Ha az önkormányzat a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegének, illetve pénzegyenértékének és a kamat összegének – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti – részletekben történő visszafizetését engedélyezheti méltányosságból, a kötelezett kérelmére, amennyiben a kötelezett családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át. III. Fejezet Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások 6. Rendkívüli települési támogatás 7. § A települési önkormányzat által megállapított rendkívüli települési támogatás nagykorú részére eseti jelleggel adható pénzbeli támogatás, amely kérelemre és hivatalból is megállapítható. 8. § (1)4 Rendkívüli települési támogatásban részesíthetők azon személyek, a) akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tudnak, b) akik alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak, ilyen többletkiadások különösen az alábbi esetekben merülhetnek fel: ba) betegség miatt, bb) haláleset miatt, bc) elemi kár bekövetkezése miatt, bd) válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, be) iskoláztatás biztosítása érdekében, bf) gyermek fogadásának előkészítéséhez, bg) nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, bh) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, bi) akik a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, bj) gyermek részére gyógyászati segédeszköz vásárláshoz, bk) rendszeres pénzellátás megszűnését követően ellátatlanság esetén, bl) több hónapos munkanélküliséget követő munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó kiadások, 3 4

Módosította a 7/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2016. május 1-i hatállyal. Módosította a 7/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2016. május 1-i hatállyal.

4


és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, haláleset és elemi kár miatt igényelt rendkívüli települési támogatás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át. (2) A támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelemkiesésről, és azokat igazolnia kell. (3)5 A rendkívüli települési támogatás egyszeri összegét – a rászorultsághoz igazodóan – legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege mértékéig, elemi kár esetén – a kár nagyságától függően – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hússzorosáig lehet megállapítani. (4) A megállapított rendkívüli települési támogatás a célzott felhasználás biztosítása érdekében az Egyesített Szociális Intézmény Tiszaföldvár családgondozója részére is kifizethető. A pénz felvételére jogosult köteles a támogatás felhasználásáról 30 napon belül számlával elszámolni. (5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított rendkívüli települési támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével. (6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként igényelt települési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. (7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás kifizetésének tényét az eredeti temetési számlára rá kell vezetni a határozat számának és összegének feltüntetésével. (8) Az (1), (3) és (5) bekezdésben meghatározott szabályoktól különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester mérlegelési jogkörében eltérhet.

7. Települési lakhatási támogatás

9. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik ( villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, illetve szilárd tüzelő anyag ) viseléséhez települési lakhatási támogatást nyújt. (2) A települési lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, a szolgáltató részére történő utalással, vagy előre fizetős gáz-, vagy áramfogyasztást mérő készülék működését lehetővé tévő eszköz ( kódhordozó ) formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a

5

Módosította a 7/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelet 2016. május 1-i hatállyal.

5


kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti. Indokolt esetben a támogatás pénzbeli támogatásként is kiutalható. (3)6 Települési lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. (4) A települési lakhatási támogatás havi összege: a) 6000,- Ft

-

amennyiben a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

b) 4500,- Ft

-

amennyiben a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

c) 3000,- Ft

-

amennyiben a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

(5) Települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (6) A települési lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező a települési lakhatási támogatásra való jogosultsága még fennáll, a jogosultság megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság lejártának hónapjában adható be, és a települési lakhatási támogatást a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani. (7) A jogosult bejelentése vagy hivatalból történő tudomásszerzés alapján az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatának elrendelésére van lehetőség. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a támogatás összege megváltozik, az új összeget a bejelentést követő hónaptól kell folyósítani. A szolgáltatási szerződés alapján nyújtott települési lakhatási támogatással támogatott szolgáltatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltató váltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, még a változást követő hónapra jár támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani. (8) A települési lakhatási támogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező a) lakcíme megváltozott, b) a (7) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a települési lakhatási támogatásra már nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett, c) elhunyt, a lakcím változás, a felülvizsgálat, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával bezárólag. 6


6


(9) A települési lakhatási támogatásra jogosult halála esetén a kiutalásra nem került ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig. 8. Köztemetés 10. § (1) A köztemetéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait az Szt. tartalmazza. (2) Köztemetés elrendelése esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól annak legfeljebb ötven százaléka erejéig mentesíthető kérelemre az eltemettetésre kötelezett személy, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, nincs más eltemettetésre köteles hozzátartozó, és a) tartósan – három hónapot meghaladó időtartamban – regisztrált álláskereső, b) egy éven belül két vagy több hozzátartozója temetéséről gondoskodott. (3) A köztemetés költségének legfeljebb tizenkét havi egyenlő részletekben történő megtérítése engedélyezhető a kötelezett kérelmére, amennyiben annak egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti.

IV. Fejezet Szociális szolgáltatások 9. A személyes gondoskodás formái 11. § E fejezetben meghatározott szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátást az önkormányzat az integrált szervezeti formában működő Egyesített Szociális Intézmény Tiszaföldvár működtetésével biztosítja. 10. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja 12. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet a 11. §-ban meghatározott intézmény vezetőjénél, mint dönteni jogosult személynél kell benyújtani. (2) A szakosított ellátás igénybevétele esetén az (1) bekezdésben meghatározott kérelmen kívül csatolni kell: a) a térítési díj kiegészítése vagy átvállalása esetén a kötelezettséget önként vállaló erre irányuló nyilatkozatát, b) az ellátott tartását tartási vagy öröklési szerződésben történő vállalás esetén a szerződés másolatát, c) a bíróság által elrendelt tartásra kötelezés esetén az ellátott tartását elrendelő bírósági döntés másolatát.

7


(3) Az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodáshoz mellékelni kell a kétágyas szobában elhelyezett házaspárok hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy az életközösség megszüntetése vagy az intézményi jogviszony megszűnése esetén a megüresedett férőhelyet az intézmény szabadon betöltse. (4) Az intézményvezető külön eljárás lefolytatása nélkül nem nyújt szolgáltatást. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módjára, az intézményi jogviszony keletkezésére, megszűnésére és megszüntetésére, továbbá az ellátottal kötendő megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat az Szt. tartalmazza. (6) A mindenkori intézményi térítési díj összegét az Önkormányzat minden évben külön rendeletben határozza meg. (7) A személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díjat csökkenteni, illetve elengedni nem lehet.

11. Jogosultak érdekképviseleti fóruma

13. § (1) Az Egyesített Szociális Intézmény Tiszaföldvár Érdek-képviseleti Fórumot (a továbbiakban: Fórum) működtet. A Fórum a tartós bentlakásos intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogaiknak, érdekeiknek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, mely az Idősek Otthona Házirendjében meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. (2) A Fórum 5 fővel működik, tagjai: a) választás alapján az intézményi ellátást igénybe vevők közül 2 fő, b) választás alapján az ellátottak hozzátartozói illetve törvényes képviselői közül 1 fő, c) választás alapján az intézmény dolgozóinak képviseletében 1 fő, d) kijelölés alapján a fenntartó képviseletében 1 fő. (3) A Fórum tevékenységi körének részletes szabályait az Szt. tartalmazza.

V. Fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal 12. A Szociálpolitikai Kerekasztal létrehozása, működtetése

14. § (1) Az önkormányzat Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal évenként legalább egy alkalommal ülést tart.

8


13. A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai 15. § (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a) a települési önkormányzat Szociális, Egészségügyi és Oktatási Bizottságának Elnöke és tagjai, b) az Egyesített Szociális Intézmény Tiszaföldvár mindenkori vezetője, c) helyi nyugdíjas-klubok vezetői, d) a Helyi Vöröskereszt Vezetője, e) a Mozgáskorlátozottak Helyi Szervezetének Vezetője, f) a Cukorbetegek Klubjának Vezetője, g) települési nemzetiségi önkormányzatok vezetői. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke a Szociális, Egészségügyi és Oktatási Bizottság mindenkori elnöke. VI. Fejezet Záró rendelkezések 14. Hatályba léptető rendelkezés 16. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. 15. Átmeneti rendelkezések 17. §. Nem állapítható meg e rendelet alapján szabályozott települési lakhatási támogatás annak a személynek, akinek az Szt. 2015. február 28. napján hatályos 38. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága fennáll. 16. Módosító rendelkezések 18. §7 17. Hatályon kívül helyező rendelkezések 19. § Hatályát veszti Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról szóló 33/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete. Tiszaföldvár, 2015. február 26.

Hegedűs István s.k. polgármester

7

Hajós Attiláné Dr. Szlama Katalin s.k. címzetes főjegyző

Hatályon kívül helyezte az 5/2016. (IV.01.) önkormányzati rendelet 2016. április 2-i hatállyal.

9


Egységes szerkezetbe foglalva a módosítást tartalmazó 7/2016. (IV.29.) önkormányzati rendelettel 2016. május 1-i hatállyal.

Tiszaföldvár, 2016. április 29.

Hajós Attiláné Dr. Szlama Katalin címzetes főjegyző

10


1. melléklet 1. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez8 KÉRELEM rendkívüli települési támogatáshoz A támogatást kérő neve: ________________________________________________________ Születési neve:________________________________________________________________ Anyja neve: __________________________________________________________________ Születési helye, ideje: __________________________________________________________ Társadalombiztosítási Azonosító Jele: __ __ __-__ __ __-__ __ __ Állampolgársága: _____________________________________________________________ A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén): - Szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy - bevándorolt/letelepedett, vagy - EU kártyával rendelkező, vagy - menekült/oltalmazott/hontalan. (megfelelő aláhúzandó) Státuszt elismerő határozat száma: ________________________________________________ Lakóhely:____________________________________________________________________ Tartózkodási hely: ____________________________________________________________ Telefonszám: _________________________________________________________________ Családi állapota: egyedülálló házastársával/élettársával lakik együtt. A kérelmezőn kívül, a kérelmezővel egy lakásban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók felsorolása: Név (születési név) a.

Születési hely, idő

Anyja neve

Rokoni kapcsolat

Társadalombiztosítási Azonosító Jele __ __ __-__ __ __-__ __ __

b.

__ __ __-__ __ __-__ __ __

c.

__ __ __-__ __ __-__ __ __

d.

__ __ __-__ __ __-__ __ __

e.

8

__ __ __-__ __ __-__ __ __


11


1. melléklet 2. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez9 Az alábbiak közül milyen nem várt többletkiadás miatt kéri a támogatást? (A megfelelő válasz aláhúzandó!) • • • • • • • • • • • •

betegség miatt, haláleset miatt, elemi kár bekövetkezése miatt, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, gyermek fogadásának előkészítéséhez, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások akik a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak, gyermek részére gyógyászati segédeszköz vásárláshoz, rendszeres pénzellátás megszűnését követően ellátatlanság esetén, több hónapos munkanélküliséget követő munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó kiadások.

Egyéb létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet, illetve méltánylást érdemlő körülmény: __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________ Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Alulírott nyilatkozom, hogy életvitelszerűen lakóhelyemen / tartózkodási helyemen lakom. (a megfelelő rész aláhúzandó!)

9


12


1. melléklet 3. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez10 JÖVEDELMI ADATOK

A jövedelmek típusai

A kérelmező jövedelme

Az előző oldalon szereplő a kérelmezővel egy lakásban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók havi nettó jövedelme a) pontban b) pontban c) pontban d) pontban e) pontban f) pontban g) pontban szereplő szereplő szereplő szereplő szereplő szereplő szereplő

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások 4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 6. Egyéb jövedelem A család havi nettó jövedelme összesen:

10


13

Forintban összesen


1. melléklet 4. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez11

A család összes havi nettó jövedelme _______________ Ft, az ez alapján számított egy főre jutó havi nettó jövedelem: _________________ Ft/hó.

Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy jelen jövedelemnyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. §. (6) bekezdése alapján, amennyiben a közölt adatok valódiságát az önkormányzat vitatja, felhívására köteles vagyok az általam lakott lakás, illetve saját és a háztartásban lakók tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Tudomásul veszem továbbá, hogy a közölt adatok valódiságát az Szt. 10. §. (7) bekezdése alapján az önkormányzat az illetékes állami adóhatóság útján ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Dátum: ___________________________

_____________________________________ a kérelmező, vagy törvényes képviselőjének aláírása

_____________________________________ cselekvőképes hozzátartozók aláírásai

Az ügyintéző tölti ki! A jövedelemnyilatkozatot a jövedelemigazolásokkal egyeztette és javította:

Dátum: ______________________

_______________________________ ügyintéző aláírása

11


14


1. melléklet 5. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez12 TÁJÉKOZTATÓ A JÖVEDELEMI ADATOK KITÖLTÉSÉHEZ Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. Közeli hozzátartozó: a) a házastárs, az élettárs, b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a b) vagy c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér. • Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban, lakcímet igazoló hatósági igazolványban szereplő lakóhely, tartózkodási helyként a bejelentett tartózkodási helyet kell feltüntetni. • Az egy háztartásban lakók jövedelmét személyenként kell feltüntetni. • Az 1, 3, 4, 5, és 6. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni. • A 2. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. • Az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyenlő: a családban lakók havi összjövedelme osztva a személyek számával. • A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett a családban együtt lakó cselekvőképes személyeknek is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy a vele közös háztartásban lakó személy nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra. • Abban az esetben, ha Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítőjén a januári ellátás összegénél alacsonyabb összeg kerül átutalásra, jövedelemigazolásként csak a Nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás fogadható el – ennek beszerzése iránt a kérelmezőnek kell intézkednie, mivel feltételezhető, hogy a nyugdíjszerű ellátást levonás terheli. Csatolandó mellékletek: • Munkaviszony, egyéb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén munkáltatói igazolás a kérelem benyújtását megelőző hónap részletes jövedelméről. • Nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság év eleji értesítése az előző évi jövedelem összegéről és a január hónaptól esedékes kifizetés összegéről. • A nyugellátás és minden más jövedelemtípus esetén is a kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott postai szelvények vagy amennyiben az ellátást folyószámlára folyósítják, az utolsó havi számlaegyenlege. • A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén beleértve az őstermelői tevékenységet is) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. Továbbá a támogatási cél függvényében: ─ Betegség esetén – gyógyszer költségekről gyógyszertári igazolás, kórházi kezelés esetén kórházi igazolás ─ Haláleset miatt – a temetés költségeiről – a kérelmező, vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példánya, halotti anyakönyvi kivonat ─ Elemi kár elhárításához – hivatalból jegyzőkönyv, környezettanulmány ─ Válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához – orvosi igazolás a várandósságról ─ Gyermek fogadásának előkészítéséhez – orvosi igazolás a várandósságról ─ Nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz – járási gyámhivatal határozata ─ Gyermek részére gyógyászati segédeszköz vásárlása esetén- igazolás a gyógyászati segédeszköz áráról ─ Rendszeres pénzellátás megszűnését követő ellátatlanság esetén – megszűnésről szóló határozat ─ Több hónapos munkanélküliséget követő munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó kiadások – munkáltató igazolása a kérelmező várható alkalmazásáról ─ Egyéb igazolt rendkívüli kiadási ok bekövetkezése esetén - minden olyan irat, amely igazolja a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet”

12


15


2. melléklet 1. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez13 KÉRELEM lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési lakhatási támogatás megállapítására A kérelmező személyre vonatkozó adatok: Neve:

_______________________________________________________________________

Születési neve:

__________________________________________________________________

Anyja neve:

____________________________________________________________________

Születés helye, ideje (év, hó, nap):

__________________________________________________

Lakóhelye: ― ― ― ― irányítószám _______________________________________

település

________________utca/út/tér _________ házszám ______ épület/lépcsőház ______ Tartózkodási helye: ― ― ― ― irányítószám

emelet, ajtó

____________________________ település

________________utca/út/tér _________. házszám _____ épület/lépcsőház ______

emelet, ajtó

Társadalombiztosítási Azonosító Jele: __ __ __-__ __ __-__ __ __ Állampolgársága:

________________________________________________________________

Telefonszám (nem kötelező megadni):

__________________________________________

E-mail cím (nem kötelező megadni):

__________________________________________

A kérelmező idegenrendészeti státusza (nem magyar állampolgárság esetén): □ szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy □ bevándorolt/letelepedett, vagy □ EU kártyával rendelkező, vagy □ menekült/oltalmazott/hontalan. Státuszt elismerő határozat száma: ______________________________________________________ Kérelmezővel közös háztartásban (azonos lakcímen) élők száma: ____ fő. Kérelmező háztartásában élők személyi adatai:

13

A

B

Név (születési név)

Születési helye, ideje (év, hó, nap)

C

D

a.)

Társadalombiztosítási Azonosító Jele __ __ __-__ __ __-__ __ __

b.)

__ __ __-__ __ __-__ __ __

c.)

__ __ __-__ __ __-__ __ __

d.)

__ __ __-__ __ __-__ __ __

e.)

__ __ __-__ __ __-__ __ __

Anyja neve



2. melléklet 2. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez14 Lakásviszonyok A lakásban tartózkodás jogcíme: __________________________ Nyilatkozatok A kérelemmel érintett lakásban előrefizetős gáz- vagy áramszolgáltatást mérő készülék működik - nem működik (a megfelelő rész aláhúzandó). Amennyiben igen, kérjük, nevezze meg a szolgáltatót: ___________________________ (Azon személy részére, akinél előre fizetős gáz-, vagy áramfogyasztást mérő készülék működik, a települési lakhatási támogatást első sorban a készülék működtetését lehetővé tevő eszköz (kódhordozó) formájában kell nyújtani, ideértve a készülék feltöltésének elektronikus úton, a fogyasztó javára történő teljesítését is.) A lakhatást a legnagyobb mértékben veszélyeztető lakásfenntartási kiadás(ok): _____________________________________________________________________________ Felelősségem tudatában kijelentem, hogy a) életvitelszerűen a lakóhelyemen/a tartózkodási helyemen élek* (a megfelelő rész aláhúzandó), b) a közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

14


17



JÖVEDELMI ADATOK

A jövedelmek típusai

A kérelmező jövedelme

Az előző oldalon szereplő a kérelmezővel egy lakásban bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek havi nettó jövedelme a) pontban b) pontban c) pontban d) pontban e) pontban f) pontban g) pontban szereplő szereplő szereplő szereplő szereplő szereplő szereplő

1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó ebből: közfoglalkoztatásból származó 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 3. Táppénz, gyermekgondozási támogatások 4. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 5. Önkormányzat, járási hivatal és munkaügyi szervek által folyósított ellátások. 6. Egyéb jövedelem

15


18

Forintban összesen



A háztartás összes havi nettó jövedelme _______________ Ft, az ez alapján számított egy főre jutó havi nettó jövedelem: _________________ Ft/hó.

Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy jelen jövedelemnyilatkozatban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 10. § (6) bekezdése alapján, amennyiben a közölt adatok valódiságát az önkormányzat vitatja, felhívására köteles vagyok az általam lakott lakás, illetve saját és a háztartásban lakók tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Tudomásul veszem továbbá, hogy a közölt adatok valódiságát az Szt. 10. § (7) bekezdése alapján az önkormányzat az illetékes állami adóhatóság útján ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához.

Dátum: ___________________________

_____________________________________ a kérelmező, vagy törvényes képviselőjének aláírása

_______________________________________ cselekvőképes személyek aláírásai

Az ügyintéző tölti ki! A jövedelemnyilatkozatot a jövedelemigazolásokkal egyeztette és javította:

Dátum: ______________________

_______________________________ ügyintéző aláírása

16



2. melléklet 5. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez17 Vagyonnyilatkozat I.A kérelmező személyes adatai Neve: ___________________________________________________________________ Születési neve:_____________________________________________________________ Anyja neve: _______________________________________________________________ Születési hely, év, hó, nap: ___________________________________________________ Lakóhely:_________________________________________________________________ Tartózkodási hely: __________________________________________________________ Társadalombiztosítási Azonosító Jele: __________________________________________ II. A kérelmező és a vele együtt élő személyek, települési lakhatási támogatás esetén a háztartás valamennyi tagjának vagyona

A. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: _____________________ város/község ______________________ út/utca ____ hsz. alapterülete: ____ m2, tulajdoni hányad: ___________, a szerzés ideje: __________ év Becsült forgalmi érték:* __________________ Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: _____________________ város/község ________________________ út/utca ____ hsz. alapterülete: ____ m2, tulajdoni hányad: _____________, a szerzés ideje: _________ év Becsült forgalmi érték:* __________________ Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): _________ címe: ____________________ város/község _________________ út/utca _________ hsz. alapterülete: ______ m2, tulajdoni hányad: ___________, a szerzés ideje: ________ év Becsült forgalmi érték:* _________________ Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: ___________________ címe: ___________________ város/község ___________ út/utca _____ hsz. alapterülete: ______ m2, tulajdoni hányad: __________, a szerzés ideje: __________ év Becsült forgalmi érték:* ___________________ Ft

17


20


2. melléklet 6. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez18 II. Egyéb vagyontárgyak Gépjármű: a) személygépkocsi: _______________________________ típus ______________ rendszám a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ___________________________________________ Becsült forgalmi érték:** ___________________ Ft b) tehergépjármű, autóbusz, motorkerékpár, vízi- vagy egyéb jármű: _______________ típus ______________ rendszám, a szerzés ideje, valamint a gyártás éve: ____________________ Becsült forgalmi érték:** ___________________ Ft Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Kelt: _______ év _______________ hó _____ nap ____________________________ aláírás Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy vele együtt élő személy bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyarország területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.

18


21


2. melléklet 7. oldal az 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelethez19 TÁJÉKOZTATÓ A JÖVEDELEMNYILATKOZAT KITÖLTÉSÉHEZ Háztartás: egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. Közeli hozzátartozó: a) a házastárs, az élettárs, b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek (a továbbiakban: nevelt gyermek), c) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), d) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, a szülő házastársa vagy élettársa, valamint a b) vagy c) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő testvér. • • • •

• •

•

Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban, lakcímet igazoló hatósági igazolványban szereplő lakóhely, tartózkodási helyként a bejelentett tartózkodási helyet kell feltüntetni. Az egy háztartásban lakók jövedelmét személyenként kell feltüntetni. Az 1, 3, 4, 5, és 6. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni. A 2. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. Az egy főre jutó havi nettó jövedelem egyenlő: a háztartásban együtt lakók havi összjövedelme osztva a személyek számával. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett a háztartásban együtt lakó cselekvőképes személyeknek is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy a vele közös háztartásban lakó személy nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra. Abban az esetben, ha Nyugdíjfolyósító Igazgatóság értesítőjén a januári ellátás összegénél alacsonyabb összeg kerül átutalásra, jövedelemigazolásként csak a Nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás fogadható el – ennek beszerzése iránt a kérelmezőnek kell intézkednie, mivel feltételezhető, hogy a nyugdíjszerű ellátást levonás terheli.

Csatolandó mellékletek: 1. Munkaviszony, egyéb munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén munkáltatói igazolás a kérelem benyújtását megelőző hónap részletes jövedelméről. 2. Nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság év eleji értesítése az előző évi jövedelem összegéről és a január hónaptól esedékes kifizetés összegéről. 3. A nyugellátás és minden más jövedelemtípus esetén is a kérelem benyújtását megelőző hónapban kapott postai szelvények vagy amennyiben az ellátást folyószámlára folyósítják, az utolsó havi számlaegyenlege. 4. A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén beleértve az őstermelői tevékenységet is) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani.”

19


22


Általános indokolás

A szociális ellátások biztosítása kiemelt jelentőségű terület, melynek folyamatos korszerűsítése, jobbítása fontos jogalkotói feladatot jelent a jogalkotási hierarchia minden szintjén. Ennek következtében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), szabályai az elmúlt 20 évben számos alkalommal módosultak. Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 2015. március 1-jén hatályba lépő rendelkezéseivel ismét módosította a Szt. szabályait, ezzel együtt a szociális támogatási rendszert. A pénzbeli és természetben szociális ellátások rendszere 2015. évben jelentősen átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. Egységesednek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök. Módosul a szociális törvény alapján kötelezően biztosítandó ellátások köre. Bővül az önkormányzatok mozgástere az általuk nyújtott ellátások meghatározásában. Átalakul a finanszírozás rendszere. Az állam által biztosított támogatási formákon túl a rászorulók szociális támogatással való ellátása a jövőben az önkormányzatok feladata lesz. Ezt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény is rögzíti. Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz. E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Az opcionálisan, havonta nyújtható települési támogatások körét, a helyi viszonyokat, valamint a szociális ellátórendszer gyakorlati tapasztalatait, áttekintve megállapítható, hogy a legnagyobb szükséglet a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléshez nyújtható ellátás típus esetében mutatkozik. A lakásfenntartási támogatás a jelenlegi formájában 2015. március 1-jétől megszűnik mint ellátás típus. A jelenleg ebben az ellátásban mintegy 500-550 háztartás részesül a településen. A támogatási forma települési segélyként történő folytatólagos biztosítása tehát különösen indokolt.

23


Az Szt. 134/E. §-a értelmében a települési támogatás vonatkozásában a rendeletét legkésőbb 2015. február 28-ig kell megalkotnia.

településnek a

Fenti jogalkotás kötelezettségnek eleget téve, az elkészült rendelet tervezet tartalmazza a település kisebb pontosításokat tartalmazó szociális szolgáltatási rendszerét, valamint az Szt. új szabályozási rendszerének megfelelően a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, és az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, felhasználása ellenőrzésének szabályait. A rendelet-tervezet az Szt. adta helyi jogszabályalkotási felhatalmazások alapján az alábbi területeken tartalmazza a helyi szabályokat: 1. Szt. 10. § (1) bekezdése értelmében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a hatóság felhívhatja a kérelmezőt, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a települési önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait rendeletben szabályozza. 2. Az Szt. 32. §. (1) bekezdés b) pontja értelmében, ha a törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ellátás esetén az önkormányzat rendeletében meghatározott önkormányzati szervnél kell előterjeszteni. 3. Az Szt. 48. § (4) bekezdése értelmében a települési önkormányzat a rendeletében szabályozottak szerint a megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. 4. Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése értelmében a települési Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. 5. Az Szt. 92. § (1) és (2) bekezdései értelmében a helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. Ha törvény másként nem rendelkezik, a helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerinti rendeletben szabályozza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit; az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját; azt, hogy az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani; azt, hogy külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás; az ellátás megszüntetésének eseteit és módjait; a személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait; az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdéseket. 6. Az Szt 99. § (1) bekezdése értelmében a tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum (a továbbiakban: érdekképviseleti fórum) megalakításának és tevékenységének szabályait. 7. Az Szt. 132. § (4) bekezdése értelmében felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályait.

24


Részletes indokolás

I. Fejezet Általános rendelkezések

A rendelet hatálya: a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény ( a továbbiakban: Jat. ) 6. § (2) bekezdése értelmében a jogszabály személyi hatálya önkormányzati rendelet esetében a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra terjed ki. Ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint a jogszabály személyi hatályát a jogszabályban akkor kell kifejezetten meghatározni, ha fentiektől eltérő személyi körre terjed ki. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) személyi hatálya a Jat. által meghatározottaknál szűkebb személyi kört határoz meg ezért szükséges a rendelet személyi körét meghatározni. Az Alkotmánybíróság 5/H/2009. AB határozata szerint „Magasabb szintű jogszabály szövegének átvétele esetén azonban az átvétel csak szó szerint, mindenben azonos szövegű lehet. „Ennek megfelelően a személyi hatály meghatározása az Szt.-ben foglalt rendelkezések szó szerinti átemelésével történt. Szociális ellátások rendszere: a rendelet-tervezet ezen fejezete rögzíti az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások és szociális szolgáltatások rendszerét. 2015. március 1. napjától az önkormányzatok által biztosított szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások neve egységesen települési támogatás. Az Szt. 45. § (3) bekezdés szerint a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyeket köteles támogatni, egyéb tekintetben az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt élethelyzetekre nyújtanak támogatást. Települési támogatás keretében nyújtható különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtható támogatás is, mely rendelet tervezet szerint a település szociális ellátó rendszerébe is beépítésre kerül. Tiszaföldváron működő szociális szolgáltatások tekintetében továbbra is két fő ellátási forma az alap- és szakellátások kerültek meghatározásra, melyekkel kapcsolatos feladatokat az Egyesített Szociális Intézmény látja el. A nappali ellátás bővítése a demens személyek nappali ellátását biztosító szolgáltatással folyamatban van.

II. Fejezet Eljárási rendelkezések

Az eljárási rendelkezések tekintetében lényeges változás nem történt. A korábbi szabályoknak megfelelően a rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatosan továbbra is az önkormányzat hatáskörébe tartozik a kérelmek előterjesztéséhez szükséges nyomtatványok, egyéb mellékletek kötelező tartalmi elemeinek meghatározásai is.

25


A rendelet-tervezet így – az ügyfelek segítése és kiszolgálása érdekében – meghatározza az egyes ellátásokkal kapcsolatos kérelmek tartalmát és a kérelmek elbírálásához szükséges mellékletek felsorolását, amely mellékletek nélkül a hatósági ügyekben dönteni nem lehet. Ezek a nyomtatványok a rendelet mellékleteit képezik. Az Szt. módosításának megfelelően felülvizsgálatra és újra meghatározásra került a rendelet valamennyi melléklete. A jövedelemszámítással kapcsolatos részletes rendelkezéseket az eljárási rendelkezések nem tartalmaznak, mivel az Szt. szabályozza annak részletes, és minden ellátási formára alkalmazandó szabályait. A fejezet tartalmazza továbbá az ellátások kifizetésének szabályait. A rendkívüli települési támogatás kifizetése házipénztárból történik, a lakhatási támogatás első sorban természetbeni formában a szolgáltatónak – egyes indokolt esetben pedig a kérelmező személy folyószámlájára - történő utalással kerül kifizetésre.

III. Fejezet Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások

Települési támogatás: A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. évben jelentős mértékben átalakul. Az önkormányzatok által biztosított ellátások neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel, így e támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Rendkívüli települési támogatás: Az Szt. a települési támogatás jogosultsági feltételei tekintetében nem tartalmaz korlátozást Az egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához. Lényegében ebbe tartoznak bele a korábbi önkormányzati segélyek, immár rendkívüli települési támogatás néven. A jogosultság feltételei így az önkormányzati segély korábbi ellátás szabályait figyelembe véve, közel azonos tartalommal kerülnek bevezetésre. Eltérés első sorban a jövedelemhatár meghatározásában, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítható támogatás összegének meghatározásában, valamint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet meghatározásának pontosításában van. Szt. 2015. március 1. napjától hatályos rendelkezései a jövedelem határ tekintetében immár törvényi minimumot nem tartalmaznak. A rendelet tervezet szerint a jogosultsági feltételként meghatározott jövedelem határ így már nem a törvényi minimumhoz igazítva 130 %-ban hanem 140%-ban került maghatározásra. A korábbi támogatási összeghez képest szintén magasabb összegű a temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás összege, mely a tervezet szerint a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 80%-ról, 100%-ra emelkedik. Meghatározásra kerül továbbá, néhány az új típusú ellátási rendszerhez igazodó speciális eljárási szabály, azon élethelyzetekben nyújtott rendkívüli települési támogatások vonatkozásában, ahol a kiemelt figyelem különösen indokolt. Ilyen például a haláleset bekövetkezése.

26


Lakhatási költségek viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: települési lakhatási támogatás): Az opcionálisan, havonta nyújtható települési támogatások körét, a helyi viszonyokat valamint a szociális ellátórendszer gyakorlati tapasztalatait, áttekintve megállapítható, hogy a legnagyobb szükséglet a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléshez nyújtható ellátás típus esetében mutatkozik. A jelenleg ebben az ellátásban mintegy 500-550 háztartás részesül a településen. A szociálisan rászoruló háztartások összjövedelmének jelentős részét (akár több mint 30-40%-át) viszik el a rezsi költségek, így a lakhatással kapcsolatos költségek kifizetése gyakran az alapvető szükségletek kielégítését vagy megszerzését sodorja veszélybe, tehát a 2015. március 1 napjával megszűnő lakásfenntartási támogatás mint ellátás típus, települési támogatásként történő folytatólagos biztosítása különösen indokolt. A támogatási forma megtartását indokolja az is, hogy az Szt. 45. § (2) bekezdése szerint más jogszabály alkalmazásában a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni, így a lakásfenntartási támogatáshoz kapcsolódó kedvezmények ehhez a támogatáshoz is társulnak. Ezen kedvezmények közül kiemelendő az előrefizetős mérőhöz való jog. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése, valamint a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerint a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy védendő fogyasztónak minősül, tehát a lakhatási célra nyújtott települési támogatásban részesülő személy is védendő fogyasztó. A védendő fogyasztókat – egyéb kedvezmények mellett – megilleti az előre fizetős mérőhöz való jog, számukra az térítésmentesen kerül felszerelésre. Az előre fizetős mérő a kártyás mobiltelefonokhoz hasonlóan működik. A felhasználni kívánt energiáért előre kell fizetni, és a fogyasztó csak a kifizetett energiamennyiséget tudja felhasználni. Az előrefizetős mérő a lakhatás biztonságát szolgáló fontos eszköz, hiszen általa a fizetési hátralék felhalmozódása megakadályozható. A rendelet értelmében a lakhatási támogatás célja a lakásfenntartási támogatáshoz hasonlóan, a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás (villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, illetve tüzelőanyag költségei tekintetében). Formája első sorban természetbeni (szolgáltató részére történő utalással, vagy kódhordozó formájában). Indokolt esetben a támogatás pénzbeli kifizetésként is megállapítható tüzelő anyag vásárlása céljából. Különös tekintettel azon egyedül élő (nyugdíjas) személyekre, ahol a fűtés szilárd tüzelő anyaggal történik és az egyéb havi rendszeres rezsi költségek az adható támogatás havi összegét nem érik el. Jogosultsági feltétele, hogy a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetében 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Összege: A háztartás egy főre jutó jövedelme alapján sávosan változó. Az ellátás folyósításának időtartalma a jogosultsági feltételek fennállásáig, de maximum egy év. A rendkívüli települési támogatáshoz hasonlóan beépítésre kerül továbbá, néhány ezen ellátás típushoz igazodó speciális eljárási szabály. Köztemetés: a köztemetésre vonatkozó rendelkezések tekintetében szintén nem történt változás, továbbra is az eltemettetésre köteles személy megtérítési kötelezettsége alóli – részben vagy egészben – történő mentesítés feltételeit tartalmazza.

27


IV. Fejezet Szociális szolgáltatások

Az Szt. a 92. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tárgykörök vonatkozásában hatalmazza fel az önkormányzatokat rendeletalkotásra. A képviselő-testületek rendeletalkotási szabadsága azonban ezen tárgykörök szabályozásának vonatkozásában sem korlátlan, mert az Szt. és végrehajtási rendeleteiben foglalt kógens rendelkezésektől eltérő szabályozást nem alkothatnak. A törvényi felhatalmazás kizárólag az Szt. rendelkezéseit kiegészítő – a törvényi rendelkezések gyakorlati alkalmazhatóságát, végrehajtását elősegítő – rendeleti szabályozás megalkotására terjed ki. A települési önkormányzatok által biztosított alapszolgáltatások vonatkozásában az alábbi tárgykörökről kell rendelkezni: • • • • • •

•

az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái, az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módja, az intézményvezető milyen esetekben köteles külön eljárás nélkül ellátást nyújtani, külön eljárás keretében milyen esetekben biztosítható ellátás, az ellátás megszüntetésének esetei és módja, a személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjak mértékét, a fizetésre kötelezettek körét, a személyi térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének esetei és módja, az intézményvezető és az ellátást igénybe vevő között kötendő megállapodással összefüggő kérdések.

Az általános rendelkezések körében szabályozott területek: • • •

a személyes gondoskodás formái, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módja, a személyes gondoskodás térítési díja.

A jelenlegi rendelet az alábbiak szerint határozza meg a Tiszaföldváron működő szociális alapszolgáltatások körét, melyekkel kapcsolatos feladatokat az Egyesített Szociális Intézmény látja el: •

szociális alapszolgáltatások • étkeztetés • házi segítségnyújtás, • családsegítés, • nappali ellátás,

•

szakosított ellátások formái • ápolást, gondozást nyújtó intézmény – Idősek Otthona

28


A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél kell benyújtani. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételének módjára, az intézményi jogviszony keletkezésére, megszűnésére és megszüntetésére, továbbá az ellátottal kötendő megállapodásra vonatkozó részletes szabályokat az Szt. tartalmazza. A magasabb szintű jogszabályok a személyes gondoskodást nyújtó ellátások eljárási rendjét részletesen szabályozzák. Az intézményvezetőnek nem áll módjában, a fentiekben is megfogalmazott eljárási rendtől eltérő módon, külön eljárás nélkül ellátást biztosítani. Az elkészült rendelet tervezet jelenleg e tekintetben módosítást nem tartalmaz.

Az Egyesített Szociális Intézményben Érdek-képviseleti Fórum működik. Az érdekképviseleti fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, működésének és választásának részletes szabályait az Egyesített Szociális Intézmény Tiszaföldvár Házirendje tartalmazza, tevékenységi körét pedig az Szt. részletesen tartalmazza.

V. Fejezet Szociálpolitikai Kerekasztal

A Szociálpolitikai Kerekasztalra vonatkozó helyi szabályok megalkotására is az Szt. ad felhatalmazást, mi szerint a 2000 fő feletti lakosságszámú települési önkormányzat vagy társulás, illetve a megyei, fővárosi önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, tagjai a helyi önkormányzat, illetve a társulás területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, továbbá a helyi rendeletben meghatározott szervezetek képviselői. A Szociálpolitikai Kerekasztal jelenlegi tagjain túl, a tervezet szerint kiegészül a mindenkori Nemzetiségi Önkormányzatok vezetőivel.

VI. Fejezet Záró rendelkezések

A rendelet záró rendelkezései tartalmazzák: a hatályba lépésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a gyorsabb és hatékonyabb ügymenet biztosítása érdekében a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet 4. számú mellékletének módosítását, települési támogatás, valamint a köztemetés elrendelése vonatkozó Képviselőtestületi hatáskörök átruházása tekintetében.

29


Előzetes hatásvizsgálat 1. A rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai

Települési támogatás: a szociális ellátórendszer átalakítását követően a szociális támogatásokat márciustól két helyről igényelhetik a szociálisan rászorult személyek, a Járási Hivataloktól valamint a Helyi Önkormányzatoktól. A szociális támogatásoknak ennek megfelelően két formája lesz, a járásoknál az úgynevezett jövedelemkompenzáló-, míg az önkormányzatoknál kiadáskompenzáló támogatások igényelhetők. A jövedelemkompenzáló támogatás célja, hogy mindenki számára biztosított legyen egyfajta megélhetési minimum, ha nincs más jövedelme. Kiadáskompenzáló támogatást pedig azok kérhetnek, akiknek nehézséget jelent a rezsi, vagy egyéb többletkiadás kifizetése. A jövedelemkompenzáló támogatásokat márciustól teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozzák, az önkormányzatoknak ebben már nem lesz szerepük. A rendkívüli települési támogatás: az önkormányzatoktól kizárólag a települési támogatások igényelhetők, ebbe tartoznak bele a korábbi különböző önkormányzati segélyek is, immár rendkívüli települési támogatás néven. A jogosultság feltételei így az önkormányzati segély korábbi ellátás szabályait figyelembe véve, közel azonos tartalommal kerülnek bevezetésre. Eltérés első sorban a jövedelemhatár meghatározásában, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapítható támogatás összegének meghatározásában, valamint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet meghatározásának pontosításában van. Szt. 2015. március 1. napjától hatályos rendelkezései a jövedelem határ tekintetében immár törvényi minimumot nem tartalmaznak. A rendelet tervezet szerint a jogosultsági feltételként meghatározott jövedelemhatár így már nem a törvényi minimumhoz igazítva 130 %-ban hanem 140%-ban került maghatározásra. A korábbi támogatási összeghez képest szintén magasabb összegű a temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás összege, mely a tervezet szerint a mindenkori öregségi nyugdíj minimum 80%-ról, 100%-ra emelkedik. Fenti módosító javaslatok éves költségvetési kihatásait tekintve a rendkívüli települési támogatás esetében egyrészt mindenképpen prognosztizálható emelkedés, másrészt szintén kiadási többletként kell kalkulálni azzal is, hogy évről évre növekszik azon családok száma akik az alkalmanként jelentkező nem várt többlet kiadásokat (mint gyógyszerköltség, temetési költség, nagyobb összegű rezsi számla, iskoláztatás költségei stb.) a napi megélhetési költségek mellet már nem tudják kifizetni és az eddigi gyakorlat szerint alkalmanként megállapított 3-5.000,-Ft eseti támogatás már nem elégséges a kialakult krízis helyzet megoldására. Az önkormányzati segély jogcímen 2014. évben összesen mintegy 7.000.000,- Ft került kifizetésre a szociálisan válsághelyzetbe került személyek/családok számára. A javasolt változtatások és a helyi szociális problémák ismeretében ezen ellátás típus esetében, a 2014. évi költségvetési kiadásokhoz képest mintegy 30-35%-os kiadási többlet vélelmezhető. A várható többletköltség a település 2015. évi költségvetésébe betervezésre került. Lakhatási támogatás: Az Szt. újonnan hatályba lépő szabályai alapján a kötelezően biztosítandó rendkívüli települési támogatáson túlmenően a települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen:

30


• • • •

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, A gyógyszerkiadások viseléséhez, A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Az opcionálisan, havonta nyújtható települési támogatások körét, a helyi viszonyokat valamint a szociális ellátórendszer gyakorlati tapasztalatait, áttekintve megállapítható, hogy a legnagyobb szükséglet a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléshez nyújtható ellátás típus esetében mutatkozik. A jelenleg ebben az ellátásban mintegy 500-550 háztartás részesül a településen. A szociálisan rászoruló háztartások összjövedelmének jelentős részét (akár több mint 30-40%-át) viszik el a rezsi költségek, így a lakhatással kapcsolatos költségek kifizetése gyakran az alapvető szükségletek kielégítését vagy megszerzését sodorja veszélybe, tehát a 2015. március 1 napjával megszűnő lakásfenntartási támogatás mint ellátás típus, települési támogatásként történő folytatólagos biztosítása különösen indokolt. A lakhatási támogatás célja a lakásfenntartási támogatáshoz hasonlóan, a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás (villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, illetve tüzelőanyag költségei tekintetében). Formája első sorban természetbeni (szolgáltató részére történő utalással). Indokolt esetben a támogatás pénzbeli kifizetésként is megállapítható tüzelő anyag vásárlása céljából. Különös tekintettel azon egyedül élő ( nyugdíjas) személyekre, ahol a fűtés szilárd tüzelő anyaggal történik és az egyéb havi rendszeres rezsi költségek az adható támogatás havi összegét nem érik el. Jogosultsági feltétele, hogy a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át. Egyedül élő esetében 250 %-át. Összege A háztartás egy főre jutó jövedelme alapján sávosan változó. Az ellátás folyósításának időtartama a jogosultsági feltételek fennállásáig, de maximum egy év. A lakásfenntartási támogatás 2014 évi kifizetési adatai: • • •

Havi rendszerességgel támogatásban részesülő háztartások átlagos száma: 542 Havonta nyújtott lakásfenntartási támogatás átlagos összege: 4.145,-Ft. Éves kifizetés: 26 900 000,-Ft

Fentiek alapján a lakhatási támogatás várható éves költségvetési kiadása mintegy 25 000 000,-Ft. A 2015. évi költségvetés esetében azonban még nem indokolt a teljes éves kiadási összeggel kalkulálni figyelemmel az Szt. – lakásfenntartási támogatás kivezetésre vonatkozó – alábbi átmeneti szabályaira: „134/C. § A 2015. január 1-jén lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt folyamatban lévő, valamint a 2014. december 31-ét követően lakásfenntartási támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján indult ügyekben a lakásfenntartási támogatást - a 38. § (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően - legfeljebb a 2015. február 28-áig terjedő időtartamra kell megállapítani. (2) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított, valamint az (1) bekezdés alapján megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében - a jogosultság határozatban

31


megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” „134/D. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel hatályon kívül helyezett 125. § c) pontja szerinti támogatást a települési önkormányzat továbbra is igénybe veheti a) azon lakásfenntartási támogatás kifizetéséhez, amelyre való jogosultság kezdő időpontja 2015. március 1-jét megelőző időpont. „ Az Szt. átmeneti szabályaira, valamint arra való tekintettel, hogy a települési támogatás újonnan kialakuló jogosultsági köre, előre láthatólag a fokozatosan megszűnő lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartásokból fog kikerülni, a települési támogatás lakhatási támogatás címszó alatt tervezett 2015. évi várható költségvetési kiadása: 15 000 000,-Ft.

2. A rendelet-tervezet környezeti és egészségi következményei A rendelettervezetnek környezeti és egészségügyi következményei nincsenek. 3. A rendelet-tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatása A módosítás okán szükséges a formanyomtatványokat és az ügyféltájékoztató anyagokat módosítani, továbbá az ügyfelek számára megfelelő mennyiségben biztosítani. 4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye oly módon határozható meg, hogy az önkormányzatnak az Szt.-ben lévő felhatalmazása alapján fennáll a végrehajtási szabályok tekintetében a jogalkotási kötelezettsége, melynek elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el, és a Rendelet így ellentétes lenne a magasabb szintű jogszabályokkal. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek jelenleg rendelkezésre állnak.

32


Tiszaföldvár Város Polgármestere 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zs. út 2. Tel: 56/470-017., Fax: 56/470-001. Előterjesztés Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2015. február 26-án tartandó ülésére az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról szóló …………./2015. (……….) önkormányzati rendelet-tervezethez Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), módosításával újabb jelentős változást eredményez a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerében. Alapvető változás, hogy az Szt. 2015. március 1-jétől a jelenleg szabályozott ellátások közül az alábbiakra vonatkozóan már nem tartalmaz szabályokat: • Lakásfenntartási támogatás, • Adósságkezelési szolgáltatás, • Méltányos ápolási díj, • Méltányos közgyógyellátás. A segélyezési rendszer átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakul. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerülnek. Egységesednek a segélyezéssel kapcsolatos hatáskörök, módosul a szociális törvény alapján kötelezően biztosítandó ellátások köre, bővül az önkormányzatok mozgástere a helyi rendeletek alapján nyújtott ellátások meghatározásában. Az Szt. alapján kötelező segélyek államigazgatási (járási), míg az önkormányzatok által nyújtott segélyek egységesen önkormányzati hatósági (képviselő-testületi) hatáskörbe kerülnek. Az állam által kötelezően nyújtott ellátások 2015. március 1. napjától: • Foglakoztatást helyettesítő támogatás, • Egészségkárosodási és gyermek felügyeleti támogatás, • Alanyi ápolási díj, • Időskorúak járadéka, • Alanyi és normatív jogcímen megállapított közgyógyellátás, • Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság. A felsorolt, állami felelősségi körben nyújtott, és 100%-ban központi költségvetési forrásból kifizetett szociális ellátásokon túl más ellátások nyújtásáról, jogosultsági feltételeiről az önkormányzatok döntenek az ún. települési illetve rendkívüli települési támogatás keretében. Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét csak példálózóan sorolja fel. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen: • Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,

33


• • •

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére, A gyógyszerkiadások viseléséhez, A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.

Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli támogatást köteles nyújtani, az önkormányzati segély helyébe lépő rendkívüli települési támogatás formájában. Fentiek alapján, valamint a helyi viszonyok, a szociális ellátórendszer gyakorlati tapasztalatai, illetve a költségvetési lehetőségek figyelembe vételével – a kötelezően biztosítandó rendkívüli települési támogatás mellett - a havi rendszerességgel nyújtott lakhatási támogatás került új ellátási formaként a rendelet-tervezetbe. Az elkészült rendelet-tervezet tartalmazza továbbá a település kisebb pontosításokat tartalmazó szociális szolgáltatási rendszerét, valamint az Szt. új szabályozási rendszerének megfelelően a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeit, az ellátások megállapításának, kifizetésnek, folyósításának, felhasználása ellenőrzésének szabályait. Tisztelt Képviselő-testület! A települési támogatás bevezetésével az önkormányzatoknak az öngondoskodás útjára kell lépniük, ami a nehéz anyagi körülmények között élő lakosokért felelősséget vállaló, a lakosok problémáira, életkörülményeire fogékony, de a rászorultság helyi megítélésben határokat meghúzni képes, átgondolt döntéshozatalt kíván. Tekintettel arra, hogy egy új rendszer működését előre pontosan prognosztizálni nem lehet, egyenlőre egy a korábbi rendszer alapjaira épülő támogatási rendszer kialakítása tűnik a legmegfelelőbb döntésnek, szem előtt tartva a szociális ellátó rendszer átalakításával helyi szinten legnagyobb számban és leginkább érintett családok szükségleteit és a költségvetési lehetőségeket. A későbbiekben azonban - a már működő új rendszer tapasztalataira alapozva - indokoltnak látom a helyi rendelet rendszeres felülvizsgálatát, és a lehetőségek függvényében a települési támogatások körét kibővítve további szociális pénzbeli és természetbeni ellátás típusok bevezetését is. A rendelet tervezet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009 (XII.14.) IRM rendelet szabályainak figyelembe vételével került összeállításra, mely tartalmazza annak általános és részletes indokolását és előzetes hatásvizsgálatát is. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet előterjesztésem megvitatására és a rendelet elfogadására. Tiszaföldvár, 2015. február 17. Hegedűs István s.k. polgármester

34


5/2016.(IV.01.) ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A rendelettervezet bevezeti az értelmező rendelkezések közé az önkormányzati érdek és a városérdek fogalmát. Ezek magyarázata egyértelműbbé teszi az önkormányzati érdekből, illetve a városérdekből történő bérbeadás feltételeit. A rendelettervezet rendezi a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan létrejövő bérleti jogviszony meghosszabbításának esetét. Városérdek fennállása esetén az aktuális bérlő a jogviszonya lejárta előtt kérheti annak meghosszabbítását további öt évre. A meghosszabbítás feltétele, hogy a bérlő igazolja, hogy köztartozása nincs, illetve a bérleti jogviszony időtartama alatt nem halmozott fel tartozást az Önkormányzat felé. A Képviselőtestület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága dönti arról, hogy a feltételeknek megfelel-e a bérlő. A rendelettervezettel az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2014.(VII.31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Vagyonrendelet) mellékletében feltüntetésre kerül az autóbusz-pályaudvar, a Mártírok út 5. szám alatti ingatlan (korábbi MHSZ épület), valamint kikerül az Újkincsem út 32. szám alatti ingatlan. Kikerül továbbá a mellékletből a hévízkút kísérőgázra megállapított széndioxid kvóta, mint vagyonelem, mert a széndioxid kvóta értékesítése megszűnt az arra kötött szerződés határozott időtartamának lejártával. A Vagyonrendeletben kijavításra került a Tiszaföldvári Városüzemeltető Nonprofit Kft. megnevezése is. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2015.(III.30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013.(IV.29.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: régi SZMSZ). Ennek értelmében azokban a helyi rendeletekben, amelyek a régi SZMSZ-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, ezeket a rendelkezéseket jelen rendelettervezet hatályon kívül helyezi. RÉSZLETES INDOKOLÁS A rendelet 1. §-ához Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről szóló 41/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Lakásrendelet) gyakorlati alkalmazása során indokolttá vált az önkormányzati érdek fogalmának értelmező rendelkezések közé történő beemelése. Ezáltal egyértelműbbé válik az ilyen módon bérbeadható lakások lehetséges pályázóinak köre. A rendelet 2.§-ához A rendelettervezet 2. §-a meghatározza a városérdek fennállásának feltételeit. A rendelet 3.§-ához A rendelettervezet által bevezetendő, helyiségekre vonatkozó bérleti jogviszony városérdekből történő meghosszabbítását lehetővé tevő rendelkezés a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe helyezi a hosszabbításról való döntést. A rendelet 4-8.§-aihoz Miután a rendelettervezet az értelmező rendelkezésekbe való beemeléssel különválasztja az önkormányzati érdek és a városérdek fogalmát, a Lakásrendelet rendelkezéseiben is szükséges ezeket külön kezelni. Ezt rendezik a rendelettervezet 4-8. §-ai. 35


A rendelet 9.§-ához A rendelettervezet 9.§-a meghatározza a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan létrejövő bérleti jogviszony meghosszabbításának feltételeit.

A rendelet 10-11.§-aihoz A rendelettervezet 10. §-a a helyiségekre vonatkozó bérleti jogviszony városérdekből történő meghosszabbítását a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe helyezi. A rendelet 12-13.§-aihoz A Vagyonrendelet mellékletében feltüntetésre kerül az autóbusz-pályaudvar, a Mártírok út 5. szám alatti ingatlan (korábbi MHSZ épület), valamint kikerül az Újkincsem út 32. szám alatti ingatlan és a hévízkút kísérőgázra megállapított széndioxid kvóta. A Vagyonrendeletben kijavításra került a Tiszaföldvári Városüzemeltető Nonprofit Kft. megnevezése is.

A rendelet 14-23.§-aihoz A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2015.(III.30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte a régi SZMSZ-t. Ennek értelmében több olyan helyi rendeletben szereplő rendelkezést szükséges hatályon kívül helyezni, amelyek a régi SZMSZ-re vonatkozó rendelkezést tartalmaznak. A rendelet 24.§-ához A rendelet hatályba lépésének időpontját határozza meg. A rendelet 25.§-ához Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.

36


ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT A tervezett jogszabály várható következményei, különösen I.

Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatás

A városérdekből történő bérleti jogviszony meghosszabbítás lehetősége egyrészt hosszútávon biztosítja a meglévő munkavállalók foglalkoztatását, másrészt az így helyben tartott bérlő a bérleti díj megfizetése mellett tovább gyarapítja az Önkormányzat helyi adó bevételét. II. Környezeti és egészségügyi következmények A tervezetnek környezeti és egészségügyi következménye nincs. III. A jogszabály megalkotásának szükségessége, elmaradásának várható következményei Az önkormányzati érdek és a városérdek fogalmának magyarázata egyértelműen meghatározza az ilyen típusú bérbeadás feltételrendszerét. A rendelettervezet rendezi a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan létrejövő bérleti jogviszony meghosszabbításának esetét. A rendelettervezettel az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2014.(VII.31.) önkormányzati rendelet mellékleteiben szereplő önkormányzati ingatlanvagyonnak egyeznie kell a földhivatali ingatlan-nyilvántartással. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2015.(III.30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013.(IV.29.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: régi SZMSZ). Ennek értelmében azokban a helyi rendeletekben, amelyek a régi SZMSZ-re vonatkozó rendelkezéseket tartalmaznak, ezeket a rendelkezéseket jelen rendelettervezet hatályon kívül helyezi. IV. Személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendelettervezet közvetlenül nem követel meg pótlólagos személyi, tárgyi és pénzügyi forrásokat, a rendelet végrehajtásához a szükséges erőforrások rendelkezésre állnak.

37


Tiszaföldvár Város Polgármestere 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zs. út 2. Postafiók: 56. Telefon: 56/470-017. Előterjesztés az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről szóló 41/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelet, a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2015.(III.30.) önkormányzati rendelet, az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2014.(VII.31.) önkormányzati rendelet, a közterületek rendeltetéstől eltérő használatáról, a zöldterületek használatáról valamint a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 16/2014.(VI.30.) önkormányzati rendelet, a Tiszaföldvár Város környezetvédelméről szóló 24/2014.(X.02.) önkormányzati rendelet, az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról szóló 5/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet, valamint az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló 42/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelet módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások, helyiségek bérletéről szóló 41/2014.(XII.19.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) gyakorlati alkalmazása során szükségessé vált két fogalom, az önkormányzati érdek, valamint a városérdek kifejtése. Jelen módosítás értelmében a Rendelet értelmező rendelkezése tartalmazza majd a kifejezések magyarázatát. A rendelettervezet bevezet egy új lehetőséget a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan létrejövő bérleti jogviszony meghosszabbítására. Abban az esetben, ha fennáll a városérdek („a helyi munkaerő megtartása, új munkahelyek teremtése, a település fejlődésének szolgálata”), az aktuális bérlő a jogviszonya lejárta előtt kérhetné annak meghosszabbítását további öt évre. A meghosszabbítás feltétele, hogy a bérlő igazolja, hogy köztartozása nincs, illetve a bérleti jogviszony időtartama alatt nem halmozott fel tartozást az Önkormányzat felé. A hosszabbításról a Képviselő-testület Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága döntene. A rendelettervezettel az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2014.(VII.31.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Vagyonrendelet) mellékletében feltüntetésre kerül a 2015-ben átadott autóbusz-pályaudvar, illetve a szintén 2015-ben megvásárolt Mártírok út 5. szám alatti ingatlan (korábbi MHSZ épület). Kikerül a Vagyonrendelet mellékletéből az Újkincsem út 32. szám alatti ingatlan (ezt tavaly adta el az Önkormányzat), illetve a hévízkút kísérőgázra megállapított széndioxid kvóta, mint vagyonelem is kikerül a mellékletből, mert a széndioxid kvóta értékesítése megszűnt az arra kötött szerződés határozott időtartamának lejártával. A Vagyonrendeletben kijavításra került a Tiszaföldvári Városüzemeltető Nonprofit Kft. megnevezése is. A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2015.(III.30.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2013.(IV.29.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: régi SZMSZ). Ennek értelmében több olyan helyi rendeletet szükséges módosítani, amelyek a régi SZMSZ-re vonatkozó rendelkezést tartalmaznak. Ezeket a rendelkezéseket jelen rendelettervezet hatályon kívül helyezi. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelettervezetet vitassa meg, és a rendelet módosítását elfogadni szíveskedjen. Tiszaföldvár, 2016. március 21. Hegedűs István s.k.

38


7/2016.(IV.29.)

Általános indokolás

A települési támogatás bevezetésével az önkormányzatoknak az öngondoskodás útjára kellett lépniük, ami a nehéz anyagi körülmények között élő lakosokért felelősséget vállaló, a lakosok problémáira, életkörülményeire fogékony, de a rászorultság helyi megítélésben határokat meghúzni képes átgondolt döntéshozatalt kívánt. Egy hatékony és adekvát helyi szociális ellátórendszer azonban csak úgy építhető ki, ha a helyi szociális ellátórendszer a lokálisan jelentkező valós élethelyzetből fakadó szükségletek kielégítését biztosítja. E tekintetben kiemelkedően fontos szerepe van, a folyamatos visszacsatolásnak, és az így szerzett információk, gyakorlati tapasztalatok ellátórendszerbe történő beépítésének. A helyi támogatási rendszer elmúlt évi gyakorlatai tapasztalatai azt mutatják, hogy az egész országra jellemző tendencia, mely szerint a társadalmi rétegek közötti különbségek egyre nagyobbak, az elszegényedés mértéke egyre nő, településünkön is egyre erőteljesebben érezteti hatását. Továbbra is nagyon magas a munkanélküliek és a csak részmunkaidőben, vagy idény munkában foglalkoztatottak száma. Jelentős számú az egyedül élő kisnyugdíjasok, a nehéz körülmények között élő gyermekes családok nagycsaládosok, és az egyszülős csonka családok száma. Gyakran nyomorognak a tartós betegségben szenvedők, és a fogyatékossággal élők, teljesen kiszolgáltatottak a hajléktalanok. Számukra különösen fontos kiemelkedő szerepe van a különböző támogatásoknak és segélyeknek, hiszen egy nehezebb időszakban a különböző támogatások és juttatások segítséget nyújthatnak, hogy legyen miből fizetni a számlákat, vagy elhárítani egy krízis helyzetet. Sajnálatos módon helyi szinten is általános tapasztalat, hogy a súlyos anyagi depriváltak köre egyre nő és ehhez adódik az elszegényedő alsó középosztály, amelynek tagjai minden erővel igyekeznek elkerülni a szegénységet, de a pénzbeli jövedelem szűkössége miatt egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak és a bankrészletek fizetésénél is. A rendelet módosítás elsődleges célja (néhány pontosítást és aktualizálást tartalmazó rendelkezés mellet), hogy a jogosultsági feltételek kiterjesztésével támogassa azon kedvezőtlen, hátrányos helyzetbe került társadalmi réteg tagjait, akik nem sorolhatók ugyan a klasszikus értelemben vett marginalizálódott személyek, családok csoportjába hiszen rendszeres jövedelemmel rendelkeznek ugyan (közfoglalkoztatási bér, minimál bér stb.) ezáltal a települési támogatások által biztosított juttatások köréből az eddigi alacsonyabb jövedelem határ miatt éppen kiszorultak - azonban a rendelkezésre álló anyagi forrásaik nem vagy csak nagyon szűkösen elégségesek költségeik, számláik fedezésére, és egy rendkívüli élethelyzet már súlyos megélhetési problémákat okozhat számukra.

39


Részletes indokolás Az 1. §-hoz

Az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: ÖR.) eljárási rendelkezéseinek pontosítását tartalmazza. A 2-4. §-hoz

Rendkívüli települési támogatás Az ÖR. jelenleg hatályos rendelkezései alapján a krízis helyzetben adható támogatási forma jogosultsági feltételeinek meghatározásai között, az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-ában került megállapításra (39.900,- Ft). A támogatást igénylők köre. Az elmúlt egy év tapasztalatait alapul véve jellemző tendenciaként az állapítható meg, hogy a támogatás elsősorban a nagycsaládosok, alacsony nyugdíjjal rendelkezők, gyermeküket egyedül nevelő szülők, egyedülálló, jövedelemmel nem rendelkező személyek és az aktív korúak ellátására jogosultak kérelmezik. A támogatás kérelmezésének leggyakoribb okai. A napi rendszerességgel előforduló indok a betegség miatti kórházi kezelés és gyógyszerkiváltás okozta többletkiadás miatti rászorultság, továbbá a jövedelemmel nem rendelkezők létfenntartásuk biztosításának érdekében – leginkább élelmiszer vásárlására – történő igénybenyújtás. Szezonálisan jelentkező problémák a hátrányos helyzetű gyermekek iskola- illetve óvoda kezdéséhez kapcsolódó anyagi nehézségek, a téli tüzelő megvásárlása miatti többletkiadás, ami leginkább az ősz beköszöntével figyelhető meg és a meleg időjárás beköszöntéig folyamatosan terheli meg a családok jövedelmét. Alkalmanként jelentkező nem várt – krízis helyzetet előidéző költségek körében leginkább a közüzemi szolgáltatások igen tetemes összegű visszakapcsolási díja leginkább jellemző ok. Tény és a támogatásban jelenleg leggyakrabban részsülők köre is ezt mutatja, hogy a felsorolt szociális problémák jellemzően és leginkább a társadalom peremére került, marginalizálódott csoportokat sújtja, azonban a tapasztalatok szerint, egyre gyakoribb, hogy az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, minimálbérrel rendelkező családok, egyedülálló szülők (akinek gyermeke árvaellátásban részesül) is segítséget kérnek egy-egy különösen megterhelő nem várt kiadás, krízis helyzet, betegség vagy gyermekekkel kapcsolatos kiadás jelentkezése esetén. Sajnálatos módon azonban a csekély összegű, de rendszeres jövedelmük okán nem jogosultak a támogatásra.

40


Települési lakhatási támogatás Mind e mellett továbbra is tapasztalható, hogy a legnagyobb szükséglet a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléshez nyújtható ellátás típus esetében mutatkozik. A lakhatási szegénység tovább mélyül, továbbra is súlyos probléma a lakhatással összefüggő hátralékok felhalmozódása, a lakossági adósságállomány folytonos újratermelődése. A rezsi költségek és banki hitelek megfizetése egyre nagyobb problémát okoz az elszegényedő alsó középosztály számára, amelynek tagjai a már említettek szerint minden erővel igyekeznek ugyan elkerülni a szegénységet, de a pénzbeli jövedelem szűkössége miatt egyre több napi gonddal küzdenek, tartozásaik keletkeznek a közüzemi díjak és a bankrészletek fizetésénél is. Az érintett szakaszok azon jogosultsági feltételek módosításra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek indokolt esetben azoknak a háztartásoknak nyújthatnak segítséget, ahol az egy főre jutó jövedelem csak néhány forinttal haladja meg a jelenlegi jogosultsági határt, de a nem várt kiadások, vagy magasabb rezsi költségek súlyos megélhetési gondokat előidéző krízis helyzetet okozhatnak. 5-6. § A hatályba léptető rendelkezéseket, valamint az ÖR. mellékleteinek – első sorban magasabb szintű jogszabályok változásából adódó – pontosításait, aktualizálást tartalmazza

41


Előzetes hatásvizsgálat 1. A rendelet-tervezet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai

Társadalmi hatás A szociális háló megerősítése segíti a társadalmi rétegek közötti különbségek csökkentését, megakadályozza az egyes rétegek további leszakadását. Gazdasági, költségvetési hatás Rendkívüli települési támogatás jogcímen 2015. évben összesen mintegy 11.5000.000,- Ft került kifizetésre a szociálisan válsághelyzetbe került személyek/családok számára, 306 család 501 esetben részesült támogatásban. 152 család részére családonként 10 mázsa tűzifa kiszállításáról gondoskodtunk, továbbá december hónapban 46 olyan család, amelyekben tartós beteg személyt, illetve tartós beteg gyermeket gondoznak magasabb összegű támogatásban részesült. A javasolt változtatásokkal a helyi szociális problémák ismeretében ezen ellátás típus esetében, a 2015. évi költségvetési kiadásokhoz képest mintegy 35-40%-os kiadási többlet vélelmezhető. A várható többletköltség fedezetének egy része a település 2016. évi költségvetésébe betervezésre kerül, a keletkező további kiadási többlet forrásául pedig felhasználható a települési közfoglalkoztatási programok megvalósításhoz tervezett önrész, tekintettel arra, hogy előzetes információk alapján a 2016. évben indított és indítandó programokat – a táppénzekre kifizetett összeg kivételével - előre láthatólag minden esetben 100 %-ban finanszírozza a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Kunszentmártoni Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya. Lakhatási támogatás A települési lakhatási támogatás 2016. évi tervezett kifizetési adatai ( változatlan jogosultsági feltételek mellett). • Havi rendszerességgel támogatásban részesülő háztartások átlagos száma: 423 • Havonta nyújtott lakhatási támogatás átlagos összege: 2.300.000-Ft. • Éves kifizetés: 27.624.000,-Ft A hasonló jogosultsági feltételek figyelembe vételével korábban 2015. február 28. napjáig megállapítható lakásfenntartási támogatás záró adatai alapján a jogosult háztartások száma 470-500 fő között mozgott. Ezen adatokra alapozva, a jogosultak számában 2016. évben előre látható emelkedés mintegy 50 családra tehető. Fokozatos rendszerbe kapcsolódás mellett, 2016. május 1. napjától kalkulálva a várható kiadási többlet 8 hónapos időintervallumra: 750.000 – 1.000.000,-Ft. A költségvetési fedezet a rendkívüli települési támogatáshoz hasonlóan egyrészt betervezésre került, másrészt a közfoglalkoztatási programokra tervezett önrészből rendelkezésre áll.

42


2. A rendelet-tervezet környezeti és egészségi következményei

A szociális ellátások biztosítása elősegíti a lakosság egészségügyi állapotának stabilizálását, javítását. 3. A rendelet-tervezet adminisztratív terheket befolyásoló hatása

A módosítás okán szükséges a formanyomtatványokat és az ügyfél tájékoztató anyagokat módosítani, továbbá az ügyfelek számára megfelelő mennyiségben biztosítani.

4. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következménye oly módon határozható meg, hogy az önkormányzatnak az Szt.-ben lévő felhatalmazása alapján fennáll a végrehajtási szabályok tekintetében a jogalkotási kötelezettsége, melynek elmaradása esetén az önkormányzat mulasztásos jogszabálysértést követne el, és a rendelet így ellentétes lenne a magasabb szintű jogszabályokkal.

5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek

A szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek jelenleg rendelkezésre állnak.

43


Tiszaföldvár Város Polgármestere 5430 Tiszaföldvár, Bajcsy-Zs. út 2. Tel: 56/470-017., Fax: 56/470-001.

ELŐTERJESZTÉS Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2016. április 28. napján tartandó ülésére, Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról szóló 5/2015. ( II.27. ) önkormányzati rendelet módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), módosításával 2015. március 1. napjától kezdődően jelentősen átalakította a pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerét. A segélyezési rendszer átalakításával összefüggésben az állam és az önkormányzatok közötti feladat-megosztás a szociális ellátások biztosítása területén átalakult. Az állam és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai élesen elválasztásra kerültek. Bővült az önkormányzatok mozgástere a helyi rendeletek alapján nyújtott ellátások meghatározásában. Az állami felelősségi körben nyújtott, szociális ellátásokon túl más ellátások nyújtásáról, jogosultsági feltételeiről az önkormányzatok döntöttek az ún. települési illetve rendkívüli települési támogatás keretében. Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség volt, hogy a Képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli támogatást köteles nyújtani, rendkívüli települési segély formájában. Fentiek előzmények, valamint a helyi viszonyok, a szociális ellátórendszer gyakorlati tapasztalatai illetve a költségvetési lehetőségek figyelembe vételével, Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testülte a 2015. február havi testületi ülésén fogadta el az egyes helyi szociális ellátási formákról és szociális szolgáltatásokról szóló 5/2015. (II.27.) önkormányzatai rendeletét. Tekintettel arra, hogy egy új rendszer működését előre pontosan prognosztizálni nem lehetett, a rendelet megalkotásával egyenlőre egy a korábbi rendszer alapjaira épülő támogatási rendszer kialakítása tűnt a legmegfelelőbb döntésnek, szem előtt tartva a szociális ellátó rendszer átalakításával helyi szinten legnagyobb számban és leginkább érintett családok szükségleteit és a költségvetési lehetőségeket. A már működő új rendszer tapasztalatai alapján azonban aktuálissá vált a helyi rendelet felülvizsgálata. A lokálisan jelentkező problémák, valamint a helyi szociális támogatási rendszer gyakorlati tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az alaprendelet által biztosított ellátásoknál néhány esetben indokolt a jogosultsági kör bővítése.

44


A tervezet szerint a szociálisan válsághelyzetbe került családok számára adható rendkívüli települési támogatás esetében a jelenleg meghatározott – az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140-%-ában megállapított - jövedelem határ 150 %-ra emelkedne, a lakhatási célból adható támogatás esetében pedig a jelenlegi - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250-%-ában megállapított – jövedelem határ általánossá tételét javaslom, oly módon, hogy a jelenlegi 200%-os egységes jövedelem határ 250%-ra emelkedne, vagyis a 200% és a 250% közötti egy főre jutó jövedelem kategóriában már nem csak az egyedül élők, hanem valamennyi jogosult részesülhetne támogatásban. Pontosításra kerülne továbbá az elemi kár bekövetkezése esetén adható rendkívüli települési támogatás meghatározása. Elemi kár bekövetkezése setén, a rászorultság megállapításhoz szükséges jövedelem határ az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300-%-ában, míg az adható támogatás felső határa a nyugdíj minimum húszszoros összegében kerülne meghatározásra. A rendelettervezet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009 (XII.14.) IRM rendelet szabályainak figyelembe vételével került összeállításra, mely tartalmazza annak általános és részletes indokolását és előzetes hatásvizsgálatát is. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet előterjesztésem megvitatására és a rendelet elfogadására. Tiszaföldvár, 2016. április 14. Hegedűs István s.k. polgármester

45

Önkormányzati Rendeletek Tára

Recommend Documents