íiörwí^ Ácsteszér
község
IV évfolyam 2. szám
Önkormányzati hírek
Január 29-én tartotta az ezévi első ülését az Önkormányzat. Lünk György polgármester betegsége miatt Liebmann Kár oly alpolgármester vezette az ülést. Az első napirendi pont a korábban már többször tárgyalt sze métszállítás volt. Meghívott vendégként jelen volt Zsargó Ferene a Bakony Vállalkozási és Szolgáltató Kft ügyvezető je. Elmondta, hogy a bakonybánki telep működési engedé lyét meghosszabbították. Ez többek között annak köszönhető, hogy a szemét betakarását folyamatosan elvé gezték. Mivel azonban a szeméthalom egyre nő, a takarás mindig több költséget emészt fel. Gubucz Lajos megkérdezte, hogy mi az oka a 40%-os üze manyag költség növekedésnek. Zsargó Ferenc nem adott egyértelmű választ. Jelenleg a szemétszállítási díjat az Önkormányzat fizeti két számlában a Bakonyszolgnak. Gubucz Lajos feltette a kérdést Zsargó Ferencnek, hogy a díjbeszedés költségeire milyen dí jazást tud az Önkormányzat részére fizetni. A válasz az volt, hogy nem tervezték bele a költségvetésükbe ezt a plusz ki adást, így nem tud erre kötelezettség vállalást adni. Elmond ta azonban, hogy a kapcsolat a hivatal és a szolgáltató között évek óta jó, és ha valamilyen extra segítséget kért a falu, ak kor azt eddig mindig megcsinálták. Zsargó Ferenc kompromisszum készsége minimális volt, mert szinte semmiben nem engedett. Egy dolgot igért meg: a 2009-re vonatkozó szemétdíj 10% emelkedése akkor is változatlan marad, ha bármilyen változás állna be (például, ha Oroszlányba kell vinni a szemetet). Összességében el mondható tehát, hogy a szemétszállítás kérdése 2009-re megoldódott, bár nem teljesen úgy, ahogyan a Képviselő Testület eredetileg szerette volna.
havi
2009. február 1.
lapja Ára: 100 Ft
A második napirendi pont a Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat 2009. évi költségve tés tárgyalása volt. Az ülésen jelen volt és felszólalt Kolonics Éva igazgató és Reif Jánosné óvodavezető is. A Testület el fogadta az óvoda költségvetését 20,8 millió Ft-os kiadással. Az Önkormányzat az óvoda fenntartásához 7,48 millió Ft-al járul hozzá 2009-ben. A Testület döntött arról, hogy nem szükséges közös ülést tartani a bakonyszombathelyi testü lettel az iskola költségvetéséről. Az általános iskola fenntar tásához Bakonyszombathely közel 22 millió Ft-al járul hozzá, de a képviselők együttes véleménye, hogy ez az "ára" annak, hogy nekik helyben van az iskola. Kolonics Éva kér te a Testületet, hogy az. idén a munka éveik alapján jubileu mi jutalomban részesülő ácsteszéri pedagógusok jubileumi jutalmához jáailjon hozzá Ácsteszér is. A válasz az volt, hogy ezt a költséget az iskolának kell viselni és Ácsteszér nem tud ehhez segítséget nyújtani. Harmadik napirendi pontban a Közép-Duna Vidéke Hulla dékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási Megál lapodásának módosítása volt. Erre a 70%-os uniós támogatás megnyerése miatt volt szükség. A Testület elfogadta a mó dosítást. Negyedik napirendi pontban a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás (KTKT) Társulási Megállapodásának módosítása volt. Ennek a lényege, hogy a KTKT lesz a működtetője a kisbéri Őszi Napfény Idősek Otthonának, a Családsegítőnek és a Családok Átmeneti Otthonának. Ötödik napirendi pont az egyebek voltak. A Testület döntött az ácsteszéri szolgálati lakások lakbér díjainak az emelésé ről. Az emelés mértéke az inflációval megegyező 6% lesz. A képviselők döntöttek a 2009-es tiszteletdíjukról (ez a ko rábbi évekhez hasonlóan 5000 Ft/hó, amelyről a szokások hoz híven úgyis lemondanak). Megállapították az alpolgármester tiszteletdíját is, mely a polgármester helyet tesítésének idejére bruttó 170.000 Ft. Az ülés végén Liebmann Károly alpolgármester beszámolt a januári eseményekről. Elmondta, hogy a védőnői szolgálat helyiségének a felújítása megtörtént. Dugulás volt az orvosi lakásban amit elhárítottak. Az új orvosunk megkezdte a praktizálást és már be is jelentkezett ácsteszéri lakosnak. A közmunkások közül jelenleg ketten dolgoznak, de nem ál landójelleggel. Gurdon András
Arany Trombita 2. oldal
Ácsteszér község havi lapja r
Isten hozta Doktor Ür!
A világot, az országot sújtó válság közepette az utóbbi idők balszerencsés eseményei után, végre valami jó is történik velünk. Vége a méltatlan, mostoha helyzetnek, a bizonyta lanságnak. Egy fájó seb begyógyulni látszik. Újra van a fa lunak háziorvosa. Ennek apropóján kerestem fel a rendelőjében Dr. Kiss Pétert. Pintér Gábor: Kérem, tisztelje meg a falu lakosságát, illetve az újság ol vasóit azzal, hogy néhány kérdésre válaszolva, bemutatja magát. Szeretném, ha felsorolásszerűen ismertetné eddigi pálya futását! Dr. Kiss Péter: Borsod megyei Putnokon születtem. Az egyetemi tanul mányaimat Debrecenben végeztem. A diploma megszer zése után a miskolci kórház belgyógyászati osztályán helyezkedtem el, majd a művese állomás következett. Egy rokoni kapcsolat révén Sopronba csábultam, ahol az Er zsébet kórház belgyógyászati osztályán, majd az ugyanitt lévő művese állomáson dolgoztam, majd Ácsteszér követ kezett. Pintér Gábor: Elárulná miért döntött a házi orvoslás mellett és miért min ket választott? Dr. Kiss Péter: Már egy ideje érlelődött bennem a gondolat, hogy házior vosként szeretnék dolgozni. Kapcsolatba léptem az Alap ellátási Intézettel ahol elmondták, hogy Ácsteszéren már régóta gazdára vár egy praxis és nagy szeretettel várnák, ha valaki betöltené. Megismerve a polgármester urakat, a falu szép fekvését, a környéket - mely kicsit hasonlít a Bükkre, így megérkezésemkor rögtön otthon is éreztem magam - döntöttem Ácsteszér mellett, annak ellenére, hogy több körzetet is megnéztem. Azt is be kell vallanom, hogy a vidéki, falusi élet gyerekkoromtól kísért
2009. február
A háziorvosi munka pedig mindig is szimpatikus volt szá momra, hiszen, az alapellátásban az emberek már kisko rukban először a körzeti, illetve a mai megfogalmazás szerint háziorvossal találkoznak, velük a legbizalmasabb, legközvetlenebb a kapcsolat. Pintér Gábor: A mai egészségügyi helyzet miatt nagyon sok orvos kül földön vállal munkát. Ön gondolt-e erre, illetve szerepel-e a terveiben? Dr. Kiss Péter: Ki ne gondolt volna rá, természetesen én is. Mindenki er ről beszél. Számtalan alkalommal jártam külföldön, de mindig hazavágytam Magyarországra. No meg az is szem pont, hogy máshol nem beszélnek magyarul csak itt, és va lakinek itt is el kell látni a betegeket. Ha a sorsom úgy hozta volna, hogy külföldön kell dolgoznom biztos, hogy nagyon hazavágynék, így aztán ezt nem is tervezem. Pintér Gábor: Tudom, hogy ez egy olyan kérdés, amire csak diplomatikus választ lehet adni, de mégis megkérdezem, hogy ácsteszéri tartózkodását hosszútávra tervezi-e? Dr. Kiss Péter: Őszinte választ adok. Nem tudom! Két-három évre szól a szerződésem az Alapellátási Intézettel, tehát addig minden képpen. Ha a betegekkel kölcsönösen egymás szívéhez tu dunk nőni, kölcsönösen elnyerjük egymás bizalmát, és az egyéb körülmények is szerencsésen alakulnak, akkor min denképpen maradni szeretnék. Igazából az szokott történ ni, hogy idővel a megismerve a praxist, a háziorvos szívéhez nőnek az emberek és így már nehezen megy el. Pintér Gábor: Ha nem túl indiszkrét a kérdés, elárulná-e, hogy szabad ide jében mivel foglalkozik szívesen, mi az. ami pihenteti, fel tölti? Dr. Kiss Péter: Nincs egy dologhoz kötődő, mindent elsöprő hobbim, szen vedélyem. Szívesen járom a természetet, édesapám fertő zött meg a turistáskodással, hegymászással. Egyebekben szeretem az irodalmat, a verseket, a zenét. A zene szerete te családi hagyomány, nagyapám hegedült, a másik gitáro zott, én is gitározok, ha idő adódik rá. Táncoltam is egy kicsit, belekóstoltam a szalszába, siklóernyőztem, moto roztam, barlangásztam, mostanában sziklát mászom. Pintér Gábor: Kedvenc szabadidő programjaihoz alkalmasabb helyet nem is találhatott volna a miénknél és a hivatása gyakorlásához is minden lehetőség adott. Ami a dolog emocionális részét illeti, remélem, hogy minél előbb,- ahogy az imént fogal mazott -"egymás szívéhez tudunk nőni" és a Bakony aljá nak e szép fekvésű táján, a mi kis falunkban nemcsak munkára és lakhelyre, de otthonra is talál. isten hozta Doktor Úr!
Arany Trombita 2009. február
Ácsteszer község havi lapja
Óvodai életkép Sarkady Sándor: Kikiáltó "Maskarások, bolondok Rázzátok a kolompot Takarodjon el a tél. Örvendezzen aki él" A szünet után kipihent kíváncsi gyerekek jöttek az óvodába. Sokan ma gukkal hozták a Szülői Szervezettől kapott babát és autót. Várta Őket a szép kará csonyfa a sok ajándék. Vízkereszt után örömmel vették bir tokukba az új játékokat. Vidámság, kacagás tölti meg a csoportszobákat: barkácsolnak, építenek, dominóznak. Január 13-án a középső és nagycsoportos szülőkkel talál koztunk, ahol Orbán Zsuzsanna pszichológus tartott előadást az is kolaérettség feltételeiről, a gyermek iskolára való alkal masságáról. A témához kapcsolódóan elmondták még tapasztalatai kat: Bolgárné Nerhaft Ilona logopédus, Farkasné Pákozdi Anikó gyógytornász, Kolonics Éva igazgató, fejlesztőpedagógus Kötetlen beszélgetés alakult ki a szülők és vendégeink kö zött. A szép napos, bár kissé hideg idő lehetővé tette, hogy ki sebb sétákat tehettünk a környéken. A foglalkozások egy részén már a farsangra készülünk éne kekkel, versekkel, rajzokkal, festéssel, hajtogatással. A gy erekek munkái díszítik környezetünket. Lelkesen tervezgetik jelmezüket, várják a tél búcsúztatását, a farsan gi bált, amely reméljük olyan emlékezetes és sikeres lesz, mint az elmúlt években volt! Véber Gáborné
3. oldal
leti György a térség országgyűlési képviselője a hon védelmi és rendészeti bizottság alelnöke. Lükö Zsoltot a Honvédelmi Minisztérium hősi halot tá nyilvánította és posztumusz hadnaggyá léptette elö. Az egyéves évforduló alkalmából 2009 január 30-án (pénteken) 10 órakor került sor síremlékének ünnepé lyes avatására, a Magyar Honvédség és családközre működésével.
A szertartáson a Magyar Honvédség részéről részt vett: Gulyás Zoltán ezredes, öszhaderőnemi Parancsnokság törzsfőnök helyettese, Lamos Imre dandártábornok a 86. Szolnok helikopter bázis, bázisparancsnoka, Hu
Síremlék a katonának. Egy évvel ezelőtt, január 31-én tragikus balesetről szá moltak be a híradások. A szolnoki helikopter ezred gé pe egy kiképzési feladatról tartott hazafelé amikor Óballa helyiségnél helikopter kigyulladt, majd föld nek ütközött. A hír szomorú aktualitása, hogy a bale setben életét vesztette egy falunk béli, 30 éves fiatalember Lükö Zsolt. A főtörzsőrmestert itt a lakhelyén katonai tisztelet adással, nagy részvét mellett temették el. A szertartá son részt vett a HM. államtitkára Vadai Ágnes, Havril András vezérezredes a HM. vezérkari főnöke, és Ke
szár Péter alezredes a Nyugat-magyarországi Hadki egészítő Parancsnokság, parancsnok helyettese, Bogdán Tibor törzszászlós, a Magyar Honvédség ve zénylő zászlósa. A felsorolt katonai vezetőkön kívül díszszakasz és ka tonazenekar képviselte a Magyar Honvédséget. A köz vetlen hozzátartozók mellett, megható volt a nagyszámú lakossági részvétel. (Folytatás a következő oldalon)
Arany Trombita 4. oldal
Ácsteszér község havi lapja
2009. február
(Folytatás az előző oldalról) A Himnusz elhangzása után Szilágyi Zol tán alezredes a 86. Szolnok helikopter bázis, szállító zászlóalj, zászlóalj paranc snoka tartotta meg síremlékavató beszéKöszöntötte a megjelenteket, akik-e ke gyelet teljes eseményen részt vesznek, majd a síremlékavatás kapcsán elmondta, hogy a síremlék nem más, mint: "Egy sz eretett családtagra, vagy kedves hozzá tartozóra, egy tisztelt pályatársra, barátra,ismer'ósre emlékeztető és vele kapcsolatos, a hozzátartozó életet és egyéb eseményeket felidéző épí tészeti alkotás fából, kőből, betonból és egyebekből. De, mi is teszi erre képessé a síremléket? A reá ruházott eszmeiség, továbbá azok a gondolatok, emlékek emlék kára, a gondviselő Isten oltalmába ajánlja a kereszt je képek, melyek ránézésre és az emlékek hatására ébred lével azt, akit nagyon szeret, de akit el nem kísérhet. Ti nek az emberben. Emlékkővet síremléket azért állít az is keresztel ékesített síremléket állítottatok arra a hely emberiség, mert szeret emlékezni, még akkor is, ha ezen emlékek fájdalmat, szomorúságot, bánatot indu re, ahol elbúcsúztatok a kedves családtagtól Kőbe vé kálnak kinek-kinek a lelkében. Az emlékezés nincs idő settétek ti is a szereteteteket. A kő dacol széllel, viharral, höz, korhoz, nemhez, generációkhoz kötve, bizonyítja esővel, faggyal Lássa tehát minden ember, hogy a ked ezt mostani jelenlétünk is. ves halott iránt érzett szívetekben élő szeretet is dacol az A mai napon felavatjuk L'úkö Zsolt posztumusz had évekkel, az elmúlással. Kőbe vésettétek a ti hiteteket, nagy úr sírkövét, mely felállításával őrzi egy tragikus mely könnyíti a búcsú nehéz pillanatát. balesetben elhunyt fiatalember emlékét, kinek hamvai Ez a hitetektől megvilágított szeretet erősödjön szíve itt szülőföldjén pihennek." tekben, valahányszor az elválás helyére jöttök. Vigasz A szónok beszéde további részében ismertette és mél taljon benneteket a tudat, hogy az élet nem egy arasznyi, tatta Lükő Zsolt katonai pályafutását, 0 olyan ember volt, aki a vállalt kötelezettségeit mindig hűen teljesí hanem az örökkévalóságig szól, hogy akitől itt elbú tette. Megtette azt, amit rövid földi életében megtehe csúztatok, azzal még találkoztok. Addig is pihenjen tes tett. Példamutató munkájáért többször is kitüntetésben te ennek a síremléknek az árnyékában, a síremlék alatt, részesült. a boldog feltámadás reményében. Beszédét így fejezte be: Tisztelt gyászoló család a gyer Isten áldása legyen az új sírdombon, síremléken, mely mek, a testvér a rokon, barát elvesztését semmi nem pó e porladó test fölé hajol". tolja, A Magyar Honvédség kegyelettel ápolja és őrzi Lükő Zsolt hadnagy úr emlékét A magyar néphit úgy tartja, hogy amikor egy ember eltávozik aföldi léből egy Ezt követően a koszorúzás következett a Magyar Hon csillag lehull az égről, de ha egy repülő veszti életét, egyvédség, különböző rendű és rangú vezetői, a család, il új csillag kerül az égre mely fényesen ragyog. Hiszszük, letve a tisztelők és ismerősök részéről, a díszszakasz hogy Zsolt csillaga isfényesen ragyog\'a, és világítva őrtisztelgése mellett. zi a mi, az itt maradottakföldi álmát Nyugodj Békében! Ezt Követően Németh József plébános úr következett, A katonazenekar eljátszotta a Szózatot, majd záróak aki beszéde első felében arról szólt, hogy "A halottak kordként a jelenlevők meghallgathatták az "egy szál" eltemetése, sírjaik gondozása egyidős az emberiség tör trombitán elfújt "Magyar Takarodót." ténetével. Jézus is elment barátja Lázas sírjához,és ott A temetői környezetben, a havas, rideg tájon, szívbeművelte egyik legmegindítóbb csodáját" markolóan szólt az ismert dallam, mintha csak azt "sírta" Majd az Evangéliumból idézett, s beszédét így fejezte volna világgá, hogy a békének is ára van, melyért egy fi be: "A testen keresztül ismertük meg a személyt, aki oly közel állt hozzánk. Megjelöltük hát azt a helyet, atal honvéd a legdrágábbak az életétével fizetett. ahova a testet temettük. Egyes helyeken szokás, hogy Emlékét tisztelettel megőrizzük! az édesanya keresztet rajzol búcsúzó gyermeke homlo Pintér Gábor
I
Arany Trombita 2009. február
Ácsteszér község havi lapja
5. oldal
EGYHÁZI HÍREK
Hatvanhárom éve történt.
Február - Böjtelő hava Február 1- Évközi 4. vasárnap Február 2- Gyertyaszentelő Boldogasszony - Jézus be mutatása a templomban. Karácsonytól számírva a negyve nedik nap. Ilyenkor gyertyát szentelnek a templomban. Az évközi időszak első része, amely Nagyböjtig tart. Liturgi kus színe a zöld, a remény színe. Február 5- Szent Ágota - A szicíliai Katániában született előkelő szülők gyermekeként. Decius keresztényellenes rendelete következményeként Ágota vértanúként halt meg. Február 6- Miki Szent Pál és Vértanútársai: Japánban, Kiotó városában született. Fiatalon kérte felvételét a Jez suita rendbe. Novíciusként elkísérte a rend tartomány főnö két prédikáló útjára. Nem sokkal később ő lett Japán leghíresebb szónoka. Őt és társait letartóztatták majd ke resztre feszítették. Február 8- Évközi 5. vasárnap Február 10- Szent Skolasztika-A felebaráti szeretet gya korlásának élt az öregek és a betegek szolgálatában. Február 14- Szent Cirill és Metód - missziós munkát vé geztek. Február 15- évközi 6. vasárnap Február 22- Évközi 7. vasárnap Február 23- Szent Polikárp - Ifjú korában hallgatója volt János apostolnak, majd Szmirna püspöke lett. Keresztény hitvallása miatt vértanúhalált szenvedett. Február 24- Szent Mátyás apostol ünnepe - az áruló Jú dás helyett ő került az apostolok közé. A vértanúhalált ál lítólag lefejezés útján szenvedte el. Február 25- Hamvazószerda: a nagyböjt kezdete. Litur gikus színe a lila. A pap ezen a napon szentelt hamuval ke resztet rajzol a homlokunkra és az alábbi imával emlékeztet múlandóságunkra: "Emlékezzél meg ember, hogy porból vagy és porrá leszel." Az egyház kötelezően előírja a hús tól való megtartóztatást hamvazószerdán és a nagyböjt pén tekjein. A nagyböjt számunkra a megtérés és a bűnbánat ideje. VolfNándorné
Mi, a háború után születettek csak tanulmányainkból ismer hetjük a világégés borzalmait, melyek sokszor érthetetlen nek és hihetetlennek tűnnek számunkra. De vannak, akiknek ezt át és meg kellett élni, magukban és magukon hordozva a borzalmas idők lelki és testi sebeit. A háború vége felé, amikor már azt hitte mindenki, hogy rövidesen vége a gyötrelmeknek, Ácsteszér lakosaira várt még egy utolsó megpróbáltatás. Mielőtt erről néhány, még élő szemtanú beszélne, idézzük fel a kor "szellemét", miként gondolkodtak a háborút ki robbantó német birodalom vezetői a világról és annak la kóiról, közöttük természetesen rólunk magyarokról. Hitler és vezérei több esetben is megismételték a náci ide ológia és annak sarkalatos pontja az élettérelmélet lénye gét. Erről Hitler így írt a "Mein Kampf" -ban: " A nemzeti ál lam egészséges arányt alakít ki, egyrészt a lakosság lélek száma és növekedése, másrészt az élettér nagysága és minősége között. Csak eléggé tágas tér biztosítja a német nép szabad létezését." Hitler szerint: "Az összes nép nem csupán másodrendű a némethez viszonyítva, hanem feltét lenülfüggő viszonyban kell kerülnie tőle. A felsőbbrendű fajnak mindig igaza van az alsóbbrendű fajjal szemben. A felsőbbrendű faj történelmi küldetést teljesít azzal, hogy leigáz más fajok lakta országokat és megsemmisíti a nem teljes értékű fajokat." Hitler és az őt szajkózó Himler szerint a keleti népeknek nem kell kultúrát adni: "Elegendő először, ha a gyerekek az iskolában megtanulják a közlekedési jelzéseket, hogy ne kerüljenek az autók alá. Másodszor elegendő, ha meg tanulják a szorzótáblát, de csak 25-ig. Harmadszor ele gendő, ha megtanulják leírni a nevüket. Semmi többre nincs szükségük." Amikor hazánk 1944 szeptemberétől hadműveleti terület lett, mindennapossá vált a lakosság elhurcolása az ország határain túlra. Eközben azt harsogta a Hitleri propaganda, hogy. "annyi német vért kell átmenteni a német biroda lomba amennyit csak lehetséges " Dunántúlon 1944. október végén szintén megkezdődött a "német vér" kimentése. A Volksbund, önkéntes kitelepü lésre agitálta a svábokat, ám meglehetősen kevés siker rel. Rudolf Meckel a budapesti német követség népiségügyi előadója a Szálasi kormányhoz fordult segítségért, s nem titkolta: ha kell a kiürítéshez igénybe veszik az SS, és a VOMI (a Népinémet Közvetítőszerv rövidített neve), se gítségét és kényszert is alkalmaznak majd. így is lett. A hadtörténeti szakirodalom húsznál több olyan magyarországi községet említ, ahonnét kényszerrel, karha talommal telepítették ki a lakosság egy részét. így történt 1945. január 9.-én Ácsteszéren is, ahol az egész falu lakos ságát ítélte otthona, földje, vagyona elhagyására a birodalom"német vérmentő" politikája. (Folytatás a következő oldalon)
Arany Trombita 6. oldal
Ácsteszér község havi lapja
Előtte két nappal január 7.-én megjelent a faluban egy félkezü, SS törzsőrmester, aki vasárnap délelőtt a körjegyző vel is tárgyalt, illetve bejelentette a falu keddi teljes kiürítését. Már aznap délután megjelent egy 8-10 tagú SS különítmény. Martalóc kinézetű, ki tudja honnét összesze dett alakok, egyik-másikon vadonatúj SS uniformis. Horváth Ferenc jegyző kétségbeesésében hétfőn futárt kül dött Apátvári főszolgabíróhoz Zircre. Aki a kialakult hely zet kapcsán közölte, hogy a Volksbund tagjaival és a német népiséghez tartozókkal szemben az. SS bizonyosan kény szert fog alkalmazni, ezt magyar részről megakadályozni nem lehet. "A magyarság kitelepítése csak önkéntes ala pon történhetik. Ezzel szembeni minden eljárás önké nyes " Másnap estére mégis szinte kiürült a falu. Katonai teher autókra 6-700 ember zsúfoltak fel, akiket Kisbéren bevagoníroztak. Becslések szerint a lakosság 17 %-nak sikerült elbújni kör nyező pincékben, rokonoknál stb. Ahogy a falu elcsendesedett újabb SS alakulatok érkeztek, akik a házaknál lévő állatokat szedték össze. Az elhurcolt lakosság ingóságait felprédálták, gabonakészleteit a német lovakkal felétették. Bútorok, gazdasági felszerelések nagy részét eltüzelték. Végül az állatállományt, kb. 800 darabot lábon elhajtották, az apró állatokat, baromfit, sertést hely ben leöldösték és az itt állomásozó német alakulatok felet ték. Nagy része így is a trágyadombra került, mert megromlott. Az elhurcoltakat Cseh országba vitték, egy Tábor nevű vá rosrészbe. A szabadulásukról a győzelem másnapján értesültek. Vis zontagságos út után ki-ki június közepén, végén ért haza Ácsteszérre, hogy azután "a felsőbbrendű faj történelmi küldetését" és eszmevilágát mielőbb elfelejtve, szorgal mas munkával biztosítsa magának e honi "életterét." Néhányan élnek még a faluban, akik emlékeznek, részesei voltak ennek a szégyenletes, lelkekben örök sebet égető borzalomnak. Közülük kérdezek néhányat, a szóban forgó esemény kapcsán milyen személyes emléke van, hogy él ték meg ezeket az időket. Mázi Márton:
2009. február
Személyesen annyit tudok mondani, hogy azon a bizonyos napon, mint rendesen korán keltünk, meg kellett etetni az állatokat. Közben bejöttek hozzánk bácskai SS katonák, akik közül többen nem tudtak németül. Nézelődtek, meg az istállóban melegedtek, mert kutya nagy hó volt akkor. Előtte már lehetett hallani a kitelepítésről, de senki nem akarta elhinni, hogy ilyen megtörténhet. Majd egyszer csak megjött édesapám, - a nővére itt lakott a szomszédban és ő mondta, hogy gyerekek nagyon nagy baj van: dobál ják fel az embereket a teherautókra. Nincs más lehetőség menekülni kell. Felvettük a meleg ka bátokat és torony iránt elindultunk Bakonynánára, ugyan is ott lakott a nagynéném. Úgy mentünk ki a házból, mintha most kisétálnánk. A forral tej a tűzhelyen, reggeli az aszta lon stb. Többeken ezt tették, ki Hantára, ki Bakonyszombathelyre, ki Lázira menekült Mikor három hét múlva visszajöttünk körülnézi, a lovakat az első szobába találtuk A falu kihalt volt, csak katonákat lehetett látni. Krumpli ültetésre aztán megjöttek a csehektől a deportáltak is, akik közül többeknek oda lett az otthona. Az akkori ál lamhatalom odaadta az. un. belső telepeseknek, hiszen nem volt róla tudomás, hogy hova lettek és, hogy valaha hajön nek-e. Zavaros, sok testi és lelki sebet ejtő idők voltak. Az alábbi történet szereplője nevének és a fényképének a közzétételétől utólag elzárkózott. Kérését tiszteletben tartjuk. XY a deportáltak között volt, igy tőle a Tábor városi életről érdeklődöm. Amikor Kisbéren bevagoníroztak bennünket a szegény apám azzal biztatott, hogy majd Veszprémvarsányban leu grálunk a vonatról és eltűnünk. Sikátoron volt egy testvé rem, a terv szerint ott húztuk volna meg magunkat. De nem így történt. A cseh országi Tábor városban szállhat nánk csak le. Ez egy kertvárosi rész volt, ahol egy iskolá ba szállásoltak el bennünket. Az épület másik felében vehrmacht németek (öregek) voltak elszállásolva. Egy tan teremben 6-7 család került. Háromemeletes vaságyak szol gáltak fekvőhelyül. Tisztálkodási lehetőség nem volt. Erre a célra a várost átszelő Jordán folyót használtuk. Azzal kapcsolatban, hogy ez a hely végleges-e, vagy to vább visznek bennünket, soha senkitől semmit nem hallot tunk. A városban egyébként szabadon mozoghattunk semmiféle fék nem volt. így aztán, mint fiatal lány én is dolgozni kezdtem a német katonai kórházban, ahol magyar katoná kat is ápoltak. Azokat aztán segítettem, ahogy csak tudtam. Ezért olykor kaptam is a fejemre. A fizetésemet márkában kaptam. Ebéd a szálláshelyünkön ugyan volt, - sokszor ehe tetlen - de reggeliről, vacsoráról magunknak kellett gondo skodni. Szegény apám nagyon aggódott értem és eljött megnézni (Folytatás a következő oldalon)
Arany Trombita 2009. február
Ácsteszér község havi lapja
(Folytatás az előző oldalról)
hol dolgozom. Én akkor a legszebb süldőlány koromban voltam, ott töltöttem be a 15. évemet. Később az apám és a testvérem is talált munkát. Ők cseh kórháznál dolgoztak kőművesként, de nem márkában kapták a fizetséget. Kü lönben én egyedül több pénzt kerestem, mint az apám és az öcsém együttvéve. A szüleim közben kapcsolatot kötöttek egy helybeli magyar családdal, akiknek én nagyon tetszettem, - annyira hogy örökre ott akartak tartani. Nem messze volt egy templom, így még misére is járhattunk. Amikor aztán jött az összeomlás mi is vártuk az amerikai akat, de az oroszok jöttek. Nem volt először baj velük, de később megvadultak, pld. lóháton mentek be az utcai kira katokba.
7. oldal
Sajnos keservesen csalódnunk kellet. Amikor látszott, hogy válogatás nélkül mindenkit visznek próbáltunk menekülni, de már késő volt. A nagyanyám el akart szökni a húgommal, de elkapták és megverték, meg rugdalták. Úgy szintén a nagynénémet, aki itthon volt Pest ről. Az édesapám feje szinte kétszer akkorára dagadt. A nagyapámat úgy helybenhagyták, hogy a Táborvárosba ér kezésünkkor, ahogy rátették az ágyra, meghalt. Az első vi lágháborút öt éves katonai szolgálat ellenére megúszta, és így kellett neki elpusztulni 66 évesen. Útközben is volt egy halottunk a Müller János nagyanyja. A János itt volt boltos, a mostani vendéglő helyén.
Ami az ott létet illeti, iskolában voltunk elszállásolva, egy helyiségben hat család. Ahol mi voltunk, ott volt még a Müller család, öt gyerek, meg a szülők, Sveighart Lőrinc Aztán nem sokára eljött a szabadulás ideje és hazaindul bácsiék ketten, Mázi Marci bácsi nagyapja, a nagynénje, hattunk. Piszkénél hoztak át bennünket révész emberek in meg annak a menye, meg a gyereke, azok is voltak öten vagy hatan, no meg mi voltunk négyen, apám, nagyanyám, gatag csónakokon. Onnan meg, ment, ki ahogy tudott. Tulajdonképpen én fiatal lányként még nem éreztem ennek a húgom és én. az elhurcoltatásnak a lelki súlyát, de a szüleimet nagyon A gyerekeknek csavargással telteke a napjaik, a felnőt megviselte. Mindent otthon kellet hagyni, csak ami rajtunk tek dolgoztak. Apám a cseh kórházban fűtőként, minde volt azt vihettük. El lehet képzelni ez. mit jelentett. Most is nesként tevékenykedett. Sokat jelentett, hogy jól beszélt előttem van az apám szomorú, réveteg tekintete, ahogy ott németül. Nagyanyám meg rendezett, amit tudott, nagyon az idegenbe csak ült és némán nézett a semmibe. Nagyon élelmes volt, a falusi viszonylatban nagyon kivált. Kilenc éves korától Pesten szolgált. Ő volt Ácsteszéren az első gyötrődhetett a családért, a jövőért, a sorsunkért. A házunk a távollétünk alatt ötször cserélt gazdát, de ami kofa. kor hazaérkeztünk a sikátori öcsém lakott benne, mert az ő Az élelem pocsék volt. Többen megbetegedtek tőle. A mai otthonuk teljesen odalett. Az apám iparos ember volt, így gyerekek bele sem harapnának abba a kenyérbe, amit kap tunk. Ruházatunk az volt, amit magunkon hoztunk. WC állataink nem voltak. Ilyen veszteség nem ért bennünket. ugyan volt, de tisztálkodni a Jordán folyóhoz. - ami alat tunk folyt el - illetve a város közepén lévő Jordán tóhoz jár tunk. Mellettünk volt a rendőrség és onnan vezetett egy gyönyörű kétlépcsős sétány. Szép város volt, lélekszámban olyan lehetett, mint az akkori Győr. A szövetségesek győzelme után annak ellenére, hogy az amerikaiak voltak közelebb mégis az oroszok jöttek előbb. Akikről kiderült, hogy a németekkel szimpatizáltak, azo kat kopaszra nyírták és egyéb módon is megalázták. A haza utunk elég viszontagságos volt. Először egy szá munkra kijelölt vonattal jöttünk Brünnig. Onnan alkalmi járattal, nyitott, és zárt vagonokban, ki hova tudott felka paszkodni, egészen Érsekújvárig, ami kb. 600 km-re volt Tábor várostól. Előfordult, hogy több napig egy állomáson vesztegeltünk minden élelem nélkül. Anyámmal koldulni j állunk. Sokszor nagyon csúnya szavakkal kergettek el ben nünket. A nagynéném egy aranykarórát és egy karkötőt Józsi Bácsi szintén részese volt a Tábor városi életnek, így adott két kenyérért Érsekújváron, ahogy kipakoltunk a vonatból, emberek jöt Öt is az ezzel kapcsolatos dolgokról faggatom. Mielőtt az ottani életről beszélnék, azt el kell mondanom, tek oda, és azt tanácsolták, hogy éjszakára húzódjunk be hogy az én családom a kitelepítéssel kapcsolatban nyugodt valami védett helyre,mert reggelre nem marad semmink. volt, hiszen nem voltunk, sem németek, sem anyanyelve- Szerencsénkre akadt egy asszony, aki beengedett bennün sek. A horvát jegyző úr is megüzente a kisbíróval, hogy a ket a portájára. magyarokat nem lehet kényszeríteni a kitelepülésre. (Folytatás a következő oldalon)
Arany Trombita 8. oldal
Ácsteszér község havi lapja
2009. február
(Folytatás az előző oldalról)
Naptár szerint a tél delelőjét már elhagytuk. Az időjárás még lehet kemény, szeles és havas, de a meleg kályha mel A mieink aztán vöröskeresztes lovas kocsit fogadtak, ami a holmit vitte. Mi pedig a 33 km-es távot Komáromig gya lett már terveznünk kell kertünkben a tennivalók sorrendjét. log tettük meg. A Dunai híd le volt bombázva, igy egy pon- Ki kell javítani és meg kell élezni szerszámainkat, hogy a havazás elmúltával a megenyhült napokon megkezdhessük ton-hidon átkelve érkeztünk magyar földre. gyümölcsöseinkben a munkát. A magyar fold pedig keblére ölelte hányatott sorsú fiait. A legfontosabb teendőnk a télvégi lemosó permetezés, de Formailag visszaállt a régi életük, de lelkükben immár 63 ezt meg kell előznie a fák metszésének. Elsősorban az el éve hordják a megalázottság, az embertelenség a kitaszí szárad, beteg ágakat, moníliás hajtásvégeket vágjuk le, tottság égető bélyegét, melyet nem enyhítenek, sem a múló majd a fakoronába befelé vagy a keresztbe álló ágak követ évtizedek, sem az emlékezés könnyei. keznek. Ha nem is vagyunk a metszés szakemberei, de ez zel már elértük, hogy fáinkon nem maradnak az elmúlt évi Alig telt el "békében" három év és a szellem ismét kisza fertőzések áttelelő gócai és a fakoronák is megfelelő mó badult a palackból, újra felberregtek a teherautók motor don alakulnak. A metszést mindig éles szerszámmal végez jai, hogy az ember-farkas újabb és még nagyobb sebeket zük és a fertőzések továbbvitelének megakadályozása okán ejtsen. A történelem megismételte szégyenletes önmagát. fertőtlenítsük is. A metszéssel okozott sebeket célszerű ke Pintér Gábor zelni, hogy újabb fertőzés ne érje a fát. Ezután következik a rügypattanást megelőző lemosó per metezés. Az alapozó vegyszeres beavatkozás lényege, hogy ilyenkor sokkal erősebb vegyszer koncentrációt alkalma zunk, mint amikor már hajtanak a fák. Ha drasztikus hatá Hozzávalók: 8 szelet sertéskaraj, 5 dkg. csirkemáj, 5 dkg. sú vegyszert használunk, megsemmisíti az áttelelő gomba gomba, 5 dkg. sonka, 1 kis fej vöröshagyma, 1 evőkanál zsír, spóráit, a rezes, kénes és meszes szerekkel többfajta gom 1 csomó petrezselyem, só, őrölt bőre, a bundázáshoz liszt, to babetegség alapvetően megfékezhető. A jól megválasztott rovar ölőszer pedig áthatol a pajzstetű páncélzatán, az atka jás, zsemlemorzsa, a sütéshez olaj. Előkészítés: A karajt kicsontozzuk és vékonyra kiverjük. tojás és a levéltetü tojás falán és megsemmisíti azok góca A gombát, a májat, a sonkát apró kockákra vágjuk. A vö it megszabadítva a fát a további fertőzéstől, bennünket röshagymát lereszeljük. pedig a gyakori nyári permetezéstől. Elkészítés: A zsiron megpirítjuk a vöröshagymát, a májat, Ne sajnáljuk a permetezőszert - hiszen lemosásról van szó a gombát és a sonkát. Sóval, borssal ízlés szerint ízesítjük - mert a lecsepegő szer a lemetszett ágakon, a még össze és apróra vágott petrezselymet adunk hozzá. Ezt a töltelé nem gyűjtött lombokon is kifejti hatását. A szer nem megy ket rákenjük a hússzeletekre és feltekerjük. Lisztbe, felvert veszendőbe akkor sem, ha a tavaszi ásáskor mindent bele tojásba és zsemlemorzsába forgatjuk. Nem túl forró olaj forgatunk a talajba, mert a gomba spórákat, atkatojásokat ban pirosra sütjük. ott is elpusztítja. így azok a vegetációs időszakban nem ra Tálalás: A hústekercseket felszeletelve, sült burgonyával, jzanak ki. Egészségünk védelmében a permetezés szabá párolt csemegekukoricával és ecetes hagymasalátával kí lyait a lemosó permetezésnél is tartsuk be. Legyen rajtunk náljuk. védőruha, kalap, kesztyű és légző maszk annál is inkább Bata Lászlóné mert ezek a szerek olajtartalmúak, sűrűbb állapotúak, ami miatt a permetezőnket többször kell tisztítani, a dugulást el hárítani.
Főzési Tanácsok Tenkes szelet:
Házunk Tája
Gyümölcsösünkben a jól elvégzett téli munka megkönnyiti későbbi növényvédelmi teendőinket és megalapozza a bőséges és egészséges gyümölcstermés lehetőségét. Liebmann Károly
