Önkormányzati. Adósságátvállalás. Ahol üzlet és turizmus találkozik. Megyék és települések vásárlóereje. Udvaros Dorottya estje

Önkormányzati

4

2012. december II. évfolyam 4. szám

BANK

Adósságátvállalás UTAZÁS 

Ahol üzlet és turizmus találkozik TOPLISTA

Megyék és települések vásárlóereje KULTÚRAJÁNLÓ 

Udvaros Dorottya estje JOG

Így működik az Önkormányzati Tanács Döntések, indoklások, elvi megállapítások Dr. Marosi Ildikó kúriai bíró

Magyarország

KÖSZÖNTŐ Kiadja a CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Kiadó és bemutatóterem: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. 1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21–35. A bemutatóterem nyitva tartása: H–CS.: 9.00–16.30 P.: 9.00–16.00 A kiadásért felel: Petr Král

Tisztelt Olvasó! Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az önkormányzatok az országos érdeklődés középpontjában állnak ezekben az év végi napokban. Lapzártánk után szavaz az Országgyűlés arról, hogy az állam átvállalja az önkormányzatok adósságának jó részét: még az idén, illetve a következő években összesen több mint hatszáz milliárd forintnyi adósságterhet vesz le a helyhatóságok válláról. Emellett feladat- és hatáskörök változnak meg jövőre, így sok szempontból új időszámítás kezdődik majd 2013-ban az önkormányzatok életében. Magazinunkban részletesen írunk az adósságátvállalásról és tervezett menetéről. Eddig keveset lehetett hallani a Kúrián idén megalakult Önkormányzati Tanácsról és munkájáról. Az önkormányzati rendeletek törvényességéről döntő tanács tevékenysége mellett bemutatjuk a kúriai bírákat is. Kiadványunkban ezúttal is kitekintünk a kultúra világára, segítünk lépést tartani a digitális forradalommal, szólunk üzleti utazásokról, és odafigyelünk nagyobb közösségünkre, az Európai Unióra is. Hasznos olvasást kívánok Önnek, Tisztelt Olvasó, az év vége közeledtével pedig boldog, békés ünnepeket, szakmai sikerekben gazdag újesztendőt kívánok a magazin munkatársainak nevében is!

Dr. Vajda Krisztina főszerkesztő

A kiadványok szerkesztéséért felelős: dr. Vajda Krisztina Felelős szerkesztő: Dúll Kata Szerkesztő: Falus Tamás Műszaki osztályvezető: Schuller Krisztina Műszaki szerkesztők: Kerek Imréné, Szász Zoltán Tervezés, tördelés: CompLex Kiadó DTP-csoport Nyomdai munkálatok: PRINTMEDIA COM Kft. – 92211022

A lap Általános Szerződési Feltételei a www.complex.hu honlapon olvashatók.

Tartalom KULTÚRAJÁNLÓ

n Könyv, cd, koncert, előadóest, mozi, kiállítás, show . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

SZAKKIADVÁNYOK

n Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások . . . . . . . n Új munkajogi szabályok az egészségügyben és a szociális igazgatásban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

DIGITÁLIS VILÁG

n Barcs, az első digitális város. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n Új ablakot nyitott a Microsoft. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n Kész baktériumfertő az érintőképernyő?. . . . . . . . . . . n K:antin, a készpénzmentes kávézó . . . . . . . . . . . . . . . . n Webáruházak versenye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . n A Goethe Intézet e-könyv kölcsönzése . . . . . . . . . . . . n Volvo: az önmagát vezető autó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . n Miért fekete a magyar e-könyvpiac? . . . . . . . . . . . . . .

6 6 6 6 7 7 7 8

BANK

n Adósságátvállalás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

10

UTAZÁS

n Ahol üzlet és turizmus találkozik. . . . . . . . . . . . . . . . . .

12

TOPLISTA

n Vásárlóerő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

16

JOG

n Így működik a Kúria Önkormányzati Tanácsa. . . . . .

17

KÉRDÉS–VÁLASZ

n Adatszolgáltatás, adatnyilvánosság . . . . . . . . . . . . . . .

21

EURÓPA PÉNZÜGYEI

n Merre haladjon az Európai Unió? . . . . . . . . . . . . . . . . .

22

AUTÓ

n Peugeot 208 E-HDI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Termékkód: YOV1147-201204 ISSN 2062-6789

II. évfolyam, 4. szám n 2012. december

2–3

4

2

KULTÚRAJÁNLÓ

KÖNYV

CD, KONCERT

ELŐADÓEST

Graham Hunter:

Ákos: 2084

Udvaros Dorottya a Rózsavölgyi Szalonban

Barça Bárkinek szurkoljon is manapság a foci rajongó, el kell ismernie: a világ legjobb futballcsapata ma a Barça, azaz az FC Barcelona. Graham Hunter újságíró egy évtizeden át szinte együtt élt a csapattal, közelről ismeri a játékosokat, edzőket, klubvezetőket. Annak a négy évnek a történéseit írta meg, amelyben a gárda a világ legjobbjává érett, és tizennégy trófeát g yűjtött be. Alaposabban megismerhetjük, honnan is érkeztek a meghatározó játékosok Puyoltól Piquén, Xavin át Iniestáig, Messiig, és megtudhatjuk, milyen szervezett utánpótlás-nevelés is kell ahhoz, hogy a tehetségekből valóban világsztárok válhassanak. Pep Guardiola edző tanítványai új fejezetet írtak a labdarúgás történetében. Szinte tökéletesre fejlesztett játékukkal, taktikájukkal ámulatba ejtik focibarátokat, tudásuk, stílusuk, játékintelligenciájuk inspiráló hatással van a futballkultúra fejlődésére, és a felnövekvő generációkra is. A 2012 nyarának történéseit is tartalmazó kötet fordítói a legnagyobb magyar futballblog szerkesztői, akik külön weboldalon gyűjtötték egybe azokat a linkeket, amelyek a könyvben említett mérkőzésrészletek interneten elérhető videóihoz vezetnek. (Akadémiai Kiadó)

Szintipopos a hangzása Ákos vadonatúj, sorrendben tizenhetedik magyar nyelvű szólóalbumának, melyen tizenhárom új dal hallható. A nyolcvanas évek szintetizátorkíséretben hangsúlyos, dallamos, slágeres

zenei világához tért vissza az előadó, aki egyben zeneszerzője, szövegírója, énekese, hangszerelője, producere is kompozícióknak. A mai internetes-letöltős világban egy szimpla CD nemigen állná meg helyét az üzletek polcain, így a lemezt ajándék DVD egészíti ki, melyen az album dalai a vájtfülűeknek Dolby Digital 5.1 és DTS formátumban is meghallgathatók. Emellett két sláger videoklipje is megnézhető, de a kuriózum az a tízdalos Ákos-koncertfilm, amelyet 20. Sziget Fesztivál nulladik napján rögzítettek. A kiadványt december 15-én lemezbemutató koncert is követi a Papp László Budapest Sportarénában.

Amikor egy előadást követően azzal kereste meg az egyik rajongó az ország egyik legnépszerűbb színésznőjét, hogy: „Jaj, művésznő, majdnem sírtam!”, Udvaros Dorottya visszakérdezett: „Miért nem sírt egy jót?” Majd így folytatta: Azért dolgozom, hogy jól kibőgje magát, és megkön�nyebbülve keljen fel reggel. Az nem baj, az kell, az jó.” Első önálló estjén is lehet sírni, nevetni, elgondolkodni – és odaadóan hallgatni a hol vidám, hol szomorú, hol keserédes verseket, dalokat. Elhangzik Zsüti-sláger és Weill-song. Cseh Tamás, Leonard Cohen, Cole Porter, Kamondy Ági dalai csendülnek fel, Térey János, Lőrinczy Attila, Bartis Attila, Nádas Péter és Závada Pál szövegei, versei elevenednek meg. A Mégis szép című est Budapest belváro sának legújabb kulturális központjában, a Rózsavölgyi Szalonban látható-hallható.

MOZI Szamszára (Samsara) Semmihez sem hasonlítható, különleges filmélményt nyújt ez az alkotás. Pontosabban van mihez hasonlítanunk, hiszen Ron Frickle operatőr-rendező és Mark


KULTÚRAJÁNLÓ Magidson producer-író-vágó előző műve, A világok arca: Baraka hasonló stílusban fogant. A stáb öt éven át, öt kontinens több mint huszonöt országában forgatott.70 milliméteres filmre rögzítette a páratlan felvételeket bolygónk, szépségéről, természeti csodáiról, szent földjeiről. Ám az alkotók nemcsak a csodákról, hanem az ember alkotta ipari övezetekről, katasztrófa sújtotta térségekről is örökítettek meg képeket. A Földet benépesítő ember mindennapi életét is nyomon követhetjük a hétköznapoktól a vallási rituálékon át a különleges ünnepnapokig. A szamszára szanszkrit szó, jelentése létforgatag. Számos vallásban megjelenik motívuma az élet örök körforgásáról. E körforgásban lehet hinni és nem hinni, de az ember alkotóerejében, élni akarásában csak hinni lehet. Igaz, e különleges film arra is figyelmeztet, hogy az ember természetromboló cselekedeteivel önpusztításra is képes.

KIÁLLÍTÁS Cézanne a Szépművészeti Múzeumban Ötéves előkészítő munkát követően nyílt meg ősszel a Szépművészeti Múzeum legújabb, február 17-ig látogatható izgalmas kiállítása, mely új megközelítésben mutatja be a francia mester életművét. Geskó Judit kurátori koncepciója alapján a régi mesterek Cézanne-ra gyakorolt hatásán keresztül igyekszik elemezni az 1839-től 1906-ig élt posztimpresszionista festő munkásságát. Cézanne száz munkája mellett így a tárlaton helyet kapott korábbi alkotók XVI–XIX. században született negyven festménye, rajza, szobra is. (Többek között Luca Signorelli, Raffaello, Michelangelo, Poussin, Chardin, Goya, Delacroix, Courbet nagy hatással voltak a művészre.) Cézanne állandó látogatója volt a múzeumok-


nak, metszet- és reprodukció-gyűjteménye, gipszgyűjteménye művészetének ihlető forrása volt. Érdekesség, hogy a festő egy reprodukció segítségével dolgozta fel Adriaen van Ostade Parasztcsalád szobában című 1647-es képét, mely akkor már Magyarországon volt. Az alkotó e magángyűjteményben őrzött műve is szerepel a

kiállításon, melyet több mint száz éve nem láthatott közönség. A tárlatba bekerült a magyar múzeum egyetlen Cézanne-festménye, a Tálaló című csendélet is, amely mellé a világ negyven gyűjteménye kölcsönzött műtárgyakat, például a párizsi Louvre, a londoni National Gallery, a British Museum, a firenzei Uffizi, a bécsi Albertina és a washingtoni National Gallery of Art is. A párizsi Musée d’Orsayből érkezett a Kártyázók című híres olajfestmény, amely egy öt műből álló ciklus része. Az alkotás a Kártyázók-ciklus kétalakos kompozíciói közé illeszkedik, és a magyar fővárosban a New York-i The Metropolitan Museum of Artból érkezett négyalakos, szintén Kártyázók című alkotás mellett látható.

KIÁLLÍTÁS ÉS KÖNYV Az év természetfotói

3

54 fotós 104 különleges fényképe látható az év végéig a Magyar Természettudományi Múzeum, Semsey Andor előadótermében. A nagyvilágban is elismert magyar természetfotósok közül több mint háromszázan háromezernél is több fényképpel vettek részt a Magyar Természetfotósok Szövetsége (naturArt) pályázatán. A fődíjat idén Daróczy Csaba érdemelte ki, Szeánsz című fotója lett az év természetfotója. A díjnyertes művek mellett a zsűri által legértékesebbnek tartott fotók is megcsodálhatók a múzeumban az év végéig, összesen száznégy. A legszebbnek tartott fényképek, együtt a díjnyertes alkotásokkal Az év természetfotói – Magyarország 2012 című, az Alexandra Kiadó által gondozott kötetben is fellapozhatók.

SHOW A Cirque du Soleil Michael Jacksonra emlékezik Nehéz elképzelni, miként társul Michael Jackson zenéje és koreográfiája a Cirque du Soleil kreativitásával, az akrobatika, a tánc, a cirkusz világának elemeivel. A világhírű kanadai társulat Michael Jackson munkásságára emlékezik a The Immortal World Tour című show-jával, melyet eddig már

több mint félmilliónyian láttak ÉszakAmerikában. A produkció ősszel repült át Európába, és 2013. február 5-én és 6-án két alkalommal Budapesten is vendégszerepel, a Papp László Budapest Sportarénában. Így, ha nem is tudjuk elképzelni, saját szemünkkel láthatjuk, hogy a zenészóriás lendületes, érzelmekkel teli dalai, egyedi tánckompozíciói miként találkoznak a cirkuszi látványossággal. Az Emmy-díjas Jamie King írta és rendezte az előadást, melyen félszáz táncos, artista, muzsikus lép fel és hajt fejet Michael Jackson fantáziadús, lélekemelő művészete előtt.

4

SZAKKIADVÁNYOK

SZERZŐK: DR. DÓSA ÁGNES PHD, DR. HANTI PÉTER LEKTOROK: DR. PÓSFAI GÁBOR, DR. BALOGH EDIT, DR. SZÉKELY ILDIKÓ

Egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások ROKKANTSÁGRÓL, LESZÁZALÉKOLÁSRÓL KÖZÉRTHETŐEN Milyen összefüggések vannak az egyes ellátási formák között? Mik az anyagi jogi, illetve az eljárásjogi szabályok? A kiadvány ezekre a kérdésekre is választ ad. A 2012-es év első felében jelentősen megváltoztak az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások. A CompLex Kiadó könyve bemutatja az egészségkárosodáshoz, megváltozott munkaképességhez, rokkantsághoz kapcsolódó ellátások, járadékok, támogatások, segélyek és kedvezmények igénybevételével kapcsolatos tudnivalóit. A kiadvány alapvető célja az új szabályozás teljes körű áttekintése, értelmezése, magyarázata közérthető nyelvezettel. A könyv az egyes ellátási formák közötti összefüggésekre is felhívja a figyelmet, és az anyagi jogi szabályokon kívül az eljárásjogi szabályokat is ismerteti, rengeteg példával, számos táblázattal teszi könnyebben

érthetővé az egyébként igen összetett joganyagot. A könyv feldolgozza a 2012. július 1-jéig hatályba lépett új rendelkezéseket, a jogosultsági feltételeket, az ügyintézéssel kapcsolatos szabályokat és a jogorvoslati lehetőségek körét is. Így megtudható többek között, hogy milyen szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességre, a rokkantsági és rehabi litációs ellátásra, milyen pénzbeli ellátás illetve közlekedési kedvezmény jár az arra jogosultaknak, hogyan támogatják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, hogyan alakul a baleseti táppénz, baleseti rokkantsági nyugdíj, az ápolási díj, a tartós vagy súlyos betegséghez kapcsolódó ellátások rendszere. A könyv fejezetei részletesen bemutatják az általános alapelveket és a vonatkozó jogszabályi környezetet is.

Mindkét szerző jogi és orvosi végzettséggel, egészségbiztosítási orvostan szakvizsgával rendelkezik, a könyv lektorai pedig a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vezetői; valamennyien a terület elismert szak értői. A könyv hasznos útmutató a központi közigazgatás és az önkormányzatok rend szerében dolgozó munkaüggyel, adózással foglalkozó szakembereknek, jogászoknak, ügyintézőknek, aki a fenti ellátásokkal kapcsolatos ügyintézésben részt vesznek; az orvosoknak, akiknek a jogszabályok alapján feladatuk az egészségkárosodás megállapí tása, igazolása; és természetesen a betegeknek, akik maguk érintettek, és megpróbálnak eligazodni a szabályozás útvesztőjében, azoknak. n

DR. KŐSZEGFALVI EDIT

Új munkajogi szabályok az egészségügyben és a szociális igazgatásban Hogyan változtak az egészségügyi és szociális ágazatra vonatkozó munkajogi szabályok? Hogyan kell alkalmazni az ügyeletre és a készenléti szolgálatra vonatkozó előírásokat? A kiadványban többek között ezekre a kérdésekre is választ kap, továbbá számos példával kiegészítve és piktogramokkal kiemelve támogatjuk a mindennapos használatot. 2012. július 1-jével az új Munka Törvénykönyve hatályba lépése mellett az egészségügyi és a szociális ellátásban dolgozókra vonatkozó speciális ágazati szabályok is jelentős mértékben módosultak. Az egészségügyi és szociális ágazat a közalkalmazotti szférán belül sajátos jegyeket vi-

selő ágazat, amely az alapellátástól a szakellátásig foglalkoztat közalkalmazottakat. Ez mindenki számára szükségessé teszi az áttekintést, hiszen az ágazatra vonatkozó joganyag naprakész ismerete és alkalmazása ma már egyre bonyolultabb feladattá vált. A CompLex Kiadó gondozásában megje lenő – az egészségügyi és szociális intéz ményeknek szóló – új kapcsos kiadvány a jogszabályváltozások és ezek alkalmazása (munkavégzés) során felmerülő jogalkalmazási kérdések, illetve ennek kapcsán felmerülő munkajogi problémák megoldásához nyújt segítséget gyakorlati megközelítésben. Az alapkötet tartalmát a szerző – a szak terület elismert szakértője, Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházának jog

tanácsosa – folyamatosan hatályosítja és bővíti évi minimum két pótlap-csomaggal. Kiadványunkat figyelmébe ajánljuk mindazon egészségügyi szolgáltatóknak és szociális ellátásban működő intézményeknek, melyek alkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatnak egészségügyi dolgozókat – függetlenül attól, hogy a munka törvény könyve vagy a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartoznak –, az ismertetésre kerülő speciális szabályokat kell alkalmaz niuk, ide értve például az ágazati illetménytáblát. n


Korszerűbb és olcsóbb közvilágítás befektetés nélkül? A közvilágítás költséghatékony biztosítása minden önkormányzat számára kiemelt feladat. Ezen a területen nehéz spórolni, hiszen olyan mértékben kell biztosítani a településen a világítást, hogy a gyalogosok és az autósok számára is biztonságos legyen a közlekedés. Hogyan lehet ezt a kötelező feladatot mégis hatékonyan, gazdaságosan ellátni? Az E.ON csoport Magyarországon több mint 2100 település villamosenergia-ellátásáról gondoskodik. A fejlődés ritmusával lépést tartva, ügyfelei igényeivel és lehetőségeivel összehangolva kínál egyedi megoldásokat a közvilágítás területén is. Alig egy éve indította útjára az E.ON Energiahatékonysági Programot azzal a céllal, hogy új eszközök alkalmazásával az energiahatékonyság élére álljon, és ezzel elérhetővé tegye a hazai települések számára a világítástechnikai fejlődés eredményeit. A szakmai és befektető partnerek bevonásával létrehozott program olyan konstrukciót kínál az energiahatékony közvilágítás megvalósítására, melyhez akár önerő befizetése sem szükséges az önkormányzatok részéről. Így lehetővé vált, hogy azok a települések is korszerűsítsenek, ahol problémát okoz fejlesztési források elkülönítése, vagy annak biztosítása. A beruházás a gazdaságosabb energiafelhasználásból származó megtakarítás egy részéből fedezhető utólag, ráadásul kezelhető futamidőn belül. A befektetést tehát az E.ON Energiahatékonysági Program finanszírozza meg 100%-ban előre. A konstrukció biztosítja, hogy az Önkormányzatok költségei már a korszerűsítés utáni hónaptól csökkennek.

A beruházás a megtakarításon túl még rendkívüli környezettudatosságot is ígér, az új eszközök segítségével csökken a CO2 kibocsátás és a fényszennyezés. Hogyan lehetséges ez? Az E.ON Energiahatékonysági Program keretében olyan innovatív eszközöket szerelünk a hálózatra, melyek legalább 25-30%-os energia-megtakarítást képesek elérni, továbbá gazdaságossá teszik az üzemeltetést és megnövelik az eszközpark élettartamát. Mindezt úgy, hogy közben nem terhelik a környezetet, nincs károsanyag-kibocsátás és csökken az eszközök karbantartási igénye. Az eszközökre a futamidő végéig él a cseregarancia, majd a futamidő végén az új lámpatestek az önkormányzat tulajdonába kerülnek, így a korszerű eszközökkel a vagyonuk is gyarapszik. Milyen eszközökről van szó? A műszaki és biztonsági megfontolásokon túlmenően a gazdasági megtérülés is elsődleges szempont az ajánlatunk készítése során. Beruházásaink során elsősorban LED technikát és elektronikus előtéteket alkalmazunk. LED-re elsősorban a régi energiapazarló higanygőz lámpákat cseréljük, valamint szigetszerűen kisebb helyek; terek, utcák megvilágítását valósítjuk meg.

Az előtét valamennyi mai lámpatípus egyik alkatrésze, feladata a fényforrás-gerjesztés, amelynek része, hogy a hálózatból felveszi a működtetéshez szükséges teljesítményt. Ma úgynevezett vasmagos, indukciós előtétek használatosak, ezeket azonban az EU követelményei szerint 2014-től már nem lehet gyártani. Az új elektronikus előtét gyárilag előre programozott lámpatest-szabályozó: csökkenti a működési feszültséget, de lámpánként szerelendő. Elsősorban a kompakt fénycsöves lámpákba szerelik (főként, amit nem lehet gazdaságosan LED-del kiváltani). A termékek megfelelő kombinációjával jelentős megtakarítás érhető el, melynek pontos mértékét a helyszíni felmérés után lehet megállapítani. Minden településen a helyi adottságoknak megfelelő termékmixet állítanak össze, testre szabottan, az önkormányzattal közösen megállapodva. Ajánlatkérés esetén szakembereink felmérik a település közvilágítási hálózatát, majd egy komplett tervezet készül a javasolt eszköz kombinációval és a garantált megtakarítással. A program csomagban, egyszerre kínálja a villamos energiát, az energiahatékony eszközöket, a beépítésük és karbantartásuk finanszírozását, és szakértelmet az üzemeltetéshez. Az E.ON Energiahatékonysági Programmal kapcsolatban a www.eon.hu/eep oldal további információval szolgál, illetve az E.ON Önkormányzati Vonal munkatársai is készséggel adnak tájékoztatást a 06-40-200-950-es telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen. Ismerjék meg részletesebben programunkat, mely befektetést nem igényel, mégis azonnali megtakarítást, alacsonyabb CO2 kibocsátást és hosszabb élettartamú eszközöket garantál! (X)

6

DIGITÁLIS VILÁG

Barcs, az első digitális város A horvát határ közelében fekvő barcsi kistérségben október végén befejeződött az a tesztprogram, amelynek végső eredményeként a televíziós műsorszórásban, legkésőbb 2014 végéig az egész ország átáll az analógról a digitális sugárzásra. A váltás technológiai ugrás: a tévénézők számára az eddig megszokott három csatorna (m1, RTL Klub, TV2) mellett további

négy tévécsatorna és három rádió ingyenes vétele válik lehetővé. A digitális su gárzással jobb lesz a kép- és hangminőség, s a kiegészítő szolgáltatások között sze repel az elektronikus műsorújság vagy a kiskorúak számára nem ajánlott csator nákat kódoló gyermekvédelmi zár. A digitális vételhez nincs feltétlenül szükség új tévékészülékre, csak egy kiegészítő de

kóderre. A kormányzat azt ígéri, hogy akik nem tudják saját erejükből besze rezni a korszerűsítéshez szükséges kiegészítő berendezéseket, azok segítséget kapnak. Barcson háromszázötven, a kistérség teljes területén pedig félezer háztartásban ingyenesen szerelték be a digitális televíziózáshoz szükséges berendezé seket. n

Új ablakot nyitott a Microsoft Már a hazai felhasználók is megvásárolhatják a Microsoft új szoftverét, a Windows 8 operációs rendszert. Az új szá mítógépes program egyik szembetűnő újdonsága a korábbiakhoz képest teljesen megváltozott indítófelület. A szokásos Start-menüt hiába is keresnénk, a jól ismert ikonok helyett, nagy kék informatív csempék láthatók. E csempék azért kerültek a Windowsba, hogy a rendszert ké-

nyelmesen lehessen használni az érintőképernyős számítógépekben is. A program kezdetben még gondot okozhat a korábbi Windows-alkalmazók számára is, így a jobb és sokat tudó rendszer rutinos kezelését először szokni, tanulni kell. Magyarországon a Win 8 teljes ára a korábbi verziók nélküli számítógépekre 35–52 ezer forint. Aki a korábbi Windows XP, Vista vagy Windows 7 programokat használja (legá-

lisan) és most frissít, annak 9 ezer forintba, aki pedig június óta vásárolt, Microsoftszoftverrel futó számítógépen dolgozik, annak feleannyiba kerül az átállás. n

Kész baktériumfertő az érintőképernyő? A fülünkhöz, szájunkhoz tartott érintőképernyős mobiltelefonok a baktériumfertőzés veszélyét hordozzák, s a felhasználók nem is igen törődnek ilyesfajta higiéniával – tűnik ki a Wall Street Journal október 23-i számában közölt írásából. A lap megbízásából egy amerikai laboratórium szúrópróbaszerűen bevizsgált nyolc mobiltelefont, s

készülékek kijelzőjén 2700-4200 egységnyi coliform baktériumot találtak. Összehasonlításként: 100 ml ivóvízben kevesebb, mint egy egységnyi coliform a megengedett. A vizsgálat arra figyelmeztet, hogy a „nyomogatós”, okostelefonok esetében a baktériumfertőzés veszélye fokozottan fennáll, mivel készülékeinket állandóan

magunkkal hurcoljuk, beleértve ebbe a mellékhelyiségeket is. További bökkenő, hogy bár az alkohol egyszerű és hatásos módszer lehet a baktériumok elpusztítására, a készülékgyártók használati utasításai szerint a tisztítóvegyszerek kárt tehetnek a telefonokban. n

K:antin, a készpénzmentes kávézó A Katona József Színházban még ősszel nyílt meg az ország első MasterCardkártyás presszója, a K:antin, ahol a színházi előadások szüneteinek kivételével nem fogadnak el készpénzt: csak elektronikus eszközökkel lehet kifizetni a számlát. Közleményük szerint azok a vendégek, akik a legkorszerűbb, érintésnélküli PayPass

plasztikkártyával fizetnek, 5 ezer forint alatti összeg esetében még PIN-kód megadására sincs szükség. A K:antin v alójában a bankkártyás fizetés előnyeit kívánja propagálni: gyors, kényelmes b iztonságos és szinte mindenhol díjmentes. Az MNB egyik friss tanulmányából kiderül, hogy Magyarországon a készpénzforgalom éven-

te 100 milliárd forintot emészt fel, beleértve ebbe a gyártás, a logisztika és a kezelés (sárgacsekk) elemeit is. A lakosságnak azonban alig 20 százaléka használja a készpénzkímélő eszközöket, annak ellenére, hogy már 9 millió bankkártya van használatban. n


DIGITÁLIS VILÁG

7

Webáruházak versenye Mely online kereskedéseket tartja a legjobbaknak a vásárlóközönség? E kérdés megválaszolására másodszor szervezte meg a webáruházak versenyét az árösszehason lító www.arukereso.hu internetes oldal mögött álló azonos nevű kft. Az Ország Boltja fantázianevű e-kereskedelmi verseny valójában egy speciális fogyasztóvédelmi eszköz. Arra szolgál, hogy erősítse az iparág iránti bizalmat, segítse a fogyasztókat a minőségi szolgáltatást nyújtó in terntetes áruházak kiválasztásában. A ve-

vők szavazatain alapuló idei megmérettetésen a hazai online kereskedések mintegy fele, összesen 458 bolt indult, közülük a mysoft. hu műszaki áruház lett a győztes. A versenyre a tavalyinál hússzal több bolt nevezett, és 25 százalékkal többen szavaztak, amely a rendezők szerint a kiskereskedelmi pangás közepette már önmagában is tükrözi az online piactér dinamikus fejlődését. n

A Goethe Intézet e-könyv kölcsönzése A budapesti Goethe Intézet egyelőre az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, amely elektronikus könyvtári kölcsönzést kínál. A szolgáltatás keretében digitális dokumentumokat (e-könyv, e-hangzóanyag, e-folyóiratok) lehet meghatározott időre kölcsönözni. A kikért anyagok visszaadására nincs szükség, mivel a kölcsönzési idő lejárta után az adott fájlt már nem lehet megnyitni. Az érdeklődök a hét minden napján, huszonnégy órában, internetes gombnyomással hozzáférhetnek az

intézet digitális kínálatához. Mint ahogy a http://www.goethe.de/ins/hu/bud/kul/ bib/onl/huindex.htm honalap tájékoztatójából kitűnik, az e-kölcsönzést bárki igénybe veheti, aki magyarországi lakcímmel rendelkezik és a Goethe Intézet regisztrált tagja. Az intézmény e témában nemrégiben rendezett szakmai napján az is elhangzott, hogy a német központú szervezet évente 8-10 ezer eurót fordít e-könyvtárrendszerének fejlesztésére, s a DiViBib digitális könyvtár felületét használja. Orszá-

gonként és könyvtáranként a kölcsönzési díj és idő változó. Ez utóbbi általában két hét, amelynek lejárta után a tartalom olvashatatlanná válik. n

Volvo: az önmagát vezető autó

A Volvo autógyár 2014-ben tervezi bevezetni a forgalmi dugókban működő veze-


téstámogató rendszert szériagyártmányaiban. E technikával az autó automatikusan, a sofőr beavatkozása nélkül követi az előtte haladó járművet lassú forgalom közepette, de legfeljebb 50 km/órás sebességhatárig. A vezető egy műszerfali gomb megnyomásával aktiválhatja a rendszert, így a motor, a fék, s a kormány átvált: az úgynevezett adaptív tempomat (adaptive cruise control – ACC) megtartja az elöl haladó autóhoz képest beállított sebességet, ugyanakkor a sávtartást segítő rendszer (lane keeping aid – LKA) mindvégig

a megfelelő irányba kormányoz. Mint ahogy a Volvónál magyarázzák, az ara szoló autósorok a nagyvárosi ingázás stresszes, kényelmetlen kísérőjelenségei. Az autonóm vezetés – vagyis amikor a jármű minimális emberi beavatkozás mellett, önállóan vezérli a kormányművet, a gyorsítást, illetve a fékezést – a svéd prémiumgyártó kiemelt fejlesztési célja. Ennek részeként nemrég mutatták be a SARTRE (safe road trains for the enviroment) nevű másik vezetéstámogató rendszert, amely a járműkonvojok létrehozására összpontosít az autópályás forgalomban, 90 km/órás sebességig. n

8

DIGITÁLIS VILÁG

DWORKYLL A DIGITÁLIS KALÓZOKRÓL

Miért fekete a magyar e-könyvpiac? Az e-könyvolvasókkal együtt nemcsak a legális, hanem az illegális elektronikus könyvek is megjelentek a honi kínálatban. Az okokról, visszaszorításuk lehetőségeiről szólunk egy szakavatott segítségével.

Magyarországon ma 50-70 ezerre tehető a forgalomban lévő e-könyvolvasók száma, a szövegolvasásra alkalmas táblagé peké és más elektronikus eszközöké pedig ennek többszöröse. A magyar nyelvű, legális elektronikus-könyvekből mintegy 15 ezer körül alakul a kínálat, amiből 1012 ezer lehet a közgyűjteményes, ingye nesen letölthető, főként a magyar klasszikus irodalmat tartalmazó olvasnivaló. Ám e legális piacon az úgynevezett premiercím, vagyis a kurrens, fizetős e-könyvek száma nem több két-három tucatnál, amellyel szemben a kalózkínálat elérheti az 50 ezret, k öztük szinte az összes pre mierolvasmány. E számok már önmagukban is jelzik a kereslet és a kínálat között tátongó szakadékot, de az áldatlan helyzet mélyebb okokra, a magyar könyvpiac ellentmondásaira vezethetők vissza – mutat rá a témában szakavatott, Dworkyll néven bloggoló (www.ekonyvolvaso.blog. hu) Farkas István. Az anomáliák megértéséhez a kilencvenes évekig kell visszanyúlni, amikor a megfi zethető szkennerek jóvoltából nálunk is mindinkább beindult egy e-könyvért rajongó digitális másolóközönség. Fűalatti tevékenységüket nagyban gerjesztették a papírkönyvpiacon végbement fejlemények. Mindenekelőtt az, hogy a rendszerváltás előtti időkhöz képest a trend megfordult: rengeteg könyv jelenik meg, de alacsony példányszámban. Emiatt az újkönyv-forgás úgy felgyorsult, hogy a régebbi, és népszerű címeket már csak elvétve lehet megtalálni az antikváriumokban. A hiányt – mint mindig – a szürkezóna pótolta. A szaporodó olvasóeszközökre egyre másra kerültek ki a sikerkönyvek digitális másolatai, köztük a Harry Pottersorozat, Gabriel Garcia Marquez, Kurt Vonnegut, Dan Brown, vagy Stephenie Meyer művei. A kétezres évek első évtizedének közepén a könyvszakma aztán ellen-

támadásba lendült: kemény hangú felszólításokban követelték például annak az oroszországi szerverről üzemeltetett honlapnak a beszüntetését, amelyről a keresett könyvcímeket lehetett letölteni. De ahol egy oldalt bezárnak, megnyílik kettő. A könyvkiadók fellépésének jogosságához nem férhet kétség – hangsúlyozza Farkas István. A hatályos törvények értelmében a szerzői jog a mű alkotóját illeti meg, s a nemzetközi gyakorlat szerint e jog (a vagyoniakat most nem is részletezve) a szerző halála után 70 évig az alkotóé. Nem véletlen persze, hogy a kiadók foggalkörömmel védelmezik a szerzői jogokat, hiszen ahhoz nekik is elementáris anyagi érdekeik fűződnek: hovatovább létük függhet attól, hogy a kiadott műveket az olvasók ne ingyen töltsék le, hanem fizessenek értük. Ám jogszabályokkal ezúttal sem lehet felülírni a piac törvényszerűségeit, s mint a számok mutatják, a kalózkiadás ma is változatlanul virul. A szűk és szegmentált magyar könyvpiacon a tőkeszegény kiadók körében általános az e-könyvellenesség: úgy gondolják, ha felmennek a netre, akkor éhen halnak – így Dworkyll. Tehetetlenségüket illusztrálják a Harry Pottersorozat kiadási tapasztalatai. Egy-egy rész magyar nyelvű megjelenéséig az eredeti angolhoz képest fél év is eltelik, ráadásul az is megesett, hogy nem a karácsonyi bevásárlási szezonban, hanem rákövetkező februárban. Ezzel szemben a brit papír kiadás után három-négy nappal már felbukkant a jó minőségű angol nyelvű kalózpéldány, négy-öt héttel később pedig lelkes gimnazisták tollából a nem túl jó magyar fordítású illegális változat. Mindemellett a fekete kopírozókat nem valamilyen profitra éhes bűnszövetkezetként kell elképzelni. Dworkyll szerint e digitális másolóközösség jobbára „civil”, nincs ben-

Farkas István, alias Dworkyll

ne pénzmozgás, az olvasás, a digitalizálás és a netes cserebere iránti szenvedély űzi őket. Bármi is jellemzi e szürkezónát, veszteséget okoznak a kiadóknak, amelyek viszont nemcsak csigalassúsággal, hanem drágán is reagálnak az e-könyv kihívásaira. Előfordult már, hogy egy angol kiadású keményfedeles könyv feleannyiba került, mint a vele azonos hazai paperback. Az e-könyv ugyanakkor olcsóbb a papíralapúnál, s a versenyt az is fokozza, hogy az e-olvasók ára is drámaian csökken. A piacvezető Kindle-olvasók alaptípusának ára néhány év leforgása alatt 100 ezer forintról 30 ezer alá zuhant. Ráadásul a jelenlegi hazai viszonyok között, ha egy könyvmoly beruház az e-olvasóba, úgy is gondolkodhat: ez remek üzlet, pár kalózkönyv ingyenes letöltése máris behozza a readerbeszerzés árát. Az alapvető fordulat érdekében szemléletváltásra és a kiadók üzleti modellváltására van szükség – hangsúlyozza Farkas István, aki a nyáron megalakult Egyesülés az E-könyvekért szervezet szóvivője is. Ez azonban aligha mehet végbe érdeksérelem nélkül, elvégre az e-kiadáshoz nincs szükség papírszállítókra, a terjesztők pedig az e-könyvek után nem vághatják zsebre az árrés más iparágakból nézve irreálisan magasnak tűnő 60 százalékát, úgy ahogy ezt ma papírkönyvek esetében teszik. A blogger meggyőződéssel vallja, hogy a premiercím-kínálat bővítése – megfelelő áron – már önmagában véve csökkenti a hiánypótló szürke zónát, az elektroni kusan olvasóközönség pedig okos marketinggel és felvilágosító kampánnyal rávehető, hogy inkább vásároljon, mintsem töltögessen. n


Erdélyi és Olasz Klasszikus és Stílbútorok Törökbálinton a Max Cityben Elysee nappali

Regallis háló

Regallis dolgozószoba

Flóra háló

Flóra ebédl˝o

Venetia Lux dolgozószoba

www.erdelyibutorok.hu Tel.: 23/428-192, 20/957- 4836

10

BANK

ÖNKORMÁNYZATOK ADÓSSÁGA

Ádósságátvállalás A kormány átvállalja az önkormányzatok adósságát – erről döntött a kabinet 2012. november 14-i ülésén. A hír nem volt meglepő azok után, hogy a miniszterelnök október 27-én, az Önkormányzatok az adósság csapdájában elnevezésű konferencián részletesen beszámolt a tervezett intézkedésekről.

A kormány kilencpontos határozatot hozott, mely az önkormányzatok adósságának átvállalásáról szól, s mely szerint az adósságkezelés kettéválik a település méretétől függően. Mindezt Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára erősítette meg a november 14-i kormányülést követő kormányszóvivői tájékoztatón, s ismertette a konszolidáció részleteit. Az ötezer léleknél kisebb települések adósságát, vagyis az önkormányzatok hitel- és egyéb, pénzintézetek irányába fennálló kötelezettségvállalásait teljes mértékben átvállalja, és még 2012-ben teljes egészében rendezi az állam. Az ötezer lakónál nagyobb települések esetében a kormányzat 2013 közepéig vállalja át az adósságállományt, 40 és 70 százalék közötti mértékben. A helyhatóság iparűzési adóból származó bevételétől függ majd, hogy a 2012. december 12-én fennálló kötelezettségből mennyit vesz át az állam, amely erről szerződést köt majd az önkormányzatokkal. Az állam képviselői a szerződések tartalmát és az átvállalás részleteit minden egyes önkormányzattal végigtárgyalják, és ezt követően vállalja át a kötelezettségeket az állam. E folyamatot a Belügyminisztérium koordinálásával a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárság fogja végigvezetni. Az adósságkezelés technikai részleteit az Államadósság Kezelő Központ végezni el, 2013. június 30-ig. Az adósságátvállalás összesen 1956 helyhatóságot érint. Az ötezer főnél kisebb települések adósságkonszolidációja 95-100 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást igényel a 2011-es év végi adatok alapján, míg a nagyobb városok összesen 512 milliárd forintos hitelátvállalása állami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel jár, ami évente 50-100 milliárd forinttal terhelheti majd meg a költségvetést. A döntések következményeként mind a 2012-es,

mind a 2013-as költségvetést módosítani kell. A kormány arról is döntött, hogy az önkormányzati rendszer veszélyes mértékű eladósodásának jövőbeni megakadályozása érdekében több törvényt is szigorítani kell – jelentette ki Tállai András. A stabilitási törvény már 2012-től szabályozza az önkormányzatok éven túli hitelfelvételét és kötvénykibocsátását, egy a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz fűzött módosító indítvány pedig meghatározná az önkormányzatok új, feladatalapú finanszírozásának szabályait is. Vagyis az önkormányzatok a jövőben csak meghatározott feladatokra kérhetnek költségvetési pénzt, s nem kaphatnak szabadon felhasználható állami támogatást. Az államtitkár hozzátette: az önkormányzatok konszolidációja csak akkor lehet teljes, ha az minden kötelezettségvállalásra kiterjed, ezért a kormány azt is megvizsgálja, miként lehetséges a folyószámlahitelek átvállalása. A tájékoztatón Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: a kabinet első lépésben az önkormányzatokkal kíván megállapodni, a bankok addig csupán technikai egyeztetésekre, a tárgyalás előkészítésére számíthatnak. Orbán Viktor 2012. október 27-én, az Önkormányzatok az adósság csapdájában című konferencián jelentette be, hogy az állam ezerkilencszáz önkormányzattól körülbelül 612 milliárd forintnyi adósságot vállal át. Kijelentette, hogy a helyhatóságok feladatai úgy nőttek az évek során,

hogy nem társult hozzájuk finanszírozás. 2010 végére az önkormányzatok adóssága 1247,5 milliárd forint volt, melyből 591,5 milliárdot tett ki a kötvényállomány. Orbán Viktor felmentette a polgármestereket a felelősség alól, mondván, az eladósodásról nem ők tehetnek, mivel a nélkülözhetetlen dolgokat is csak hitelből tudták finanszírozni, az adósságot okozó fejlesztéseknek nem tudtak ellenállni, a kormányok pedig azokat engedték. Az ötezres lélekszám alatti települések között külön kiemelte az ezerhétszáz falut, melyek szintén teljes egészében megszabadulnak adósságuktól. Az ötezernél több lakóval rendelkező településekről szólva megjegyezte, hogy az átvállalás konkrét mértékét egyenként számolják ki, s az állam a gazdagabbakat kisebb, a szegényebbeket nagyobb mértékben fogja megsegíteni. Erre mutatószámot alakítanak ki: azoknál az önkormányzatoknál, melyeknél az egy főre jutó helyi adóbevétel az átlagnál kevesebb, az állam nagyobb segítséget nyújt. Ha e mutatószám eléri vagy meghaladja az átlag 100 százalékát, ott 40 százalékos lesz az átvállalás. Ilyenek a budapesti kerületek és a Fővárosi Önkormányzat. Ahol a mutatószám 75 és 100 százalék közé esik, ott az adósság felét veszik át. Ahol pedig 50 és 75 százalék közé, ott az adósság 60 százalékát vállalják át, például Gyula vagy Törökszentmiklós esetében. Ahol e mutatószám nem éri el az 50 százalékot, ott az adósság 70 százalékát vállalja át az állam, így Komló és Isaszeg esetében is.

Akik nem tartoznak Orbán Viktor miniszterelnök 2012. november 9-i rádióinterjújában kitért az adósságátvállalásra, és egyben szólt arról is, hogy 27 olyan városi önkormányzat van, amelynek nincs adóssága, s a kormány velük is méltányosságra törekszik. Ezért olyan fejlesztési koncepciókon dolgoznak, amelyeket az említett önkormányzatoknak kínálnak fel, hogy ők is nyertesei legyenek az adósságrendezésnek.


BANK 10 milliárd forintnál nagyobb adóssággal rendelkező önkormányzatok

Az egy főre jutó kötelezettségvállalás a legeladósodottabb településeknél

(összes adósság milliárd forintban, a 2011. december 31-i állapot szerint)

(A 2012. január 1-jei népességszám alapján, a 2011. december 31-i állapot szerint, ezer forintban)

11

Budapest főváros 183, 123 Esztergom 794 Pécs 43, 697 Budapest, V. kerület 564 Miskolc 35,373 Hódmezővásárhely 457 Debrecen 29,574 Dunaújváros 375 Szeged 27,210 Sopron 327 Esztergom 23,940 Kaposvár 319 Szolnok 22 291 Szolnok 302 Hódmezővásárhely 21,353 Pécs 285 Kaposvár 21,250 Szombathely 255 Szombathely 20,043 Miskolc 211 Nyíregyháza 19,705 Budapest, VII. ker. 203 Sopron 19,067 Érd 192 Dunaújváros 18,387 Békéscsaba 166 Kecskemét 18,038 Nyíregyháza 165 Budapest V. kerület 14,942 Szeged 164 Székesfehérvár 13,394 Kecskemét 161 Érd 12,550 Debrecen 144 Budapest VII. kerület 11,333 Székesfehérvár 133 Békéscsaba 10,389 Budapest főváros 108 Forrás: Belügyminisztérium

A körülbelül 612 milliárd forintnyi adósságból az ötezer lakónál többet számláló települések átvállalt adóssága 515 milliárd forint lesz. Néhány nappal a konferenciát követően Tállai András államtitkár kijelentette: az önkormányzatok állami adósságátvállalásakor nem vizsgálják, hogy egy adott település milyen célból vett fel hitelt, miért adósodott el, mert akkor sohasem érne véget a konszolidáció. A cél az, hogy az önkormányzati rendszer fizetésképes legyen, és január elsején tiszta lappal indulhasson. Egyben kijelentette azt is, hogy a jövőben kialakítandó új rendszer már nem teszi majd lehetővé, hogy egy önkormányzat eladósodjon, túlköltekezzen, mert állami támogatást csak nevesített feladatokra kap, s a látványberuházásokat, egyéb fejlesztéseket csupán saját adóbevételéből finanszírozhatja. November második felében felgyorsultak az események az önkormányzati adósságok elengedésével összefüggésben. Az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén kiderült, hogy az állam az önkormányzatok adósságából a magánszemélyektől felvett kölcsönöket kifizeti, viszont sem a szállítói tartozásokat, sem az uniós támogatások előfinanszírozására felvett hiteleket nem veszi át. Az is világosság vált, hogy


az egészségügyhöz kapcsolódó adósságokat a kormány külön kezeli majd. Az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága az önkormányzatok adósságkonszolidációjának részleteit pontosító módosító indítványt nyújtott be, még a 2012-es költségvetéshez, a kormány által benyújtott módosító törvényjavaslatához. E szerint szűkíti azoknak a szervezeteknek körét, amelyek számára a fennálló önkormányzati adósságot konszolidálják, így központi támogatással csak a hitelintézmények és pénzügyi vállalkozások irányába fennálló adósságot konszolidálják központi támogatásból. Ha pedig az önkormányzatnak van olyan betéte vagy egyéb számlakövetelése, ami kifejezetten egy adott adósságelemhez kapcsolódik, illetve annak fedezetére vagy teljesítésének biztosításául szolgál, akkor e betét vagy számlakövetelés összegét 2012. december 28-án az állam által megjelölt számlára át kell utalnia, pár-

huzamosan a konszolidációval. Nem konszolidálják az általános forgalmi adó megelőlegezésére felvett hiteleket sem, mivel azok mögött fedezet áll – tartalmazza a javaslat. Emellett nemcsak a megszűnt víziközmű-társulatoktól átvett hiteleket, de a mások miatt átvett víziközmű-hiteleket sem konszolidálják, mert ezek mögött érdekeltségi hozzájárulás-fizetési kötelezettség áll. A javaslat szerint az önkormányzatoknak csatolniuk kell a képviselőtestületük állami támogatás elfogadására vonatkozó nyilatkozatát is. Az Országgyűlés lapzártánkat követően fogadja el az önkormányzatok adósságának átvállalásáról szóló jogszabályokat. Az idei költségvetést módosító törvényjavaslathoz kapcsolt, zárószavazás előtti kormányzati indítvány több ponton változtat a korábban nyilvánosságra hozott elképzeléseken. Az adósságátvállalás folyamatáról következő számainkban részletesen írunk.

12

UTAZÁS

BUSINESS TRAVEL SHOW

Ahol üzlet és turizmus találkozik Üzleti utazóknak, céges utaztatóknak, vállalati tréningek, konferenciák szervezőinek szólt a 2012. október 17-én és 18-án, tízedik alkalommal megrendezett Business Travel Show, Magyarország üzleti turizmussal foglalkozó legnagyobb szakmai kiállítása és találkozója.

Szinte minden információt, partnert egy helyen találhatott meg a Budapesti Vásárközpontban az a külföldi és hazai szakember, aki fejébe vette, hogy Magyarországon lássa vendégül üzleti partnereit, a magyar fővárosban szervezzen vállalati tanácskozást, továbbképzést, de az is, aki utazási irodák képviselőivel szeretné megismertetni az országot. A hivatásturisztikai szakkiállításon az érdeklődőket, elsősorban a céges ügyfeleket csaknem száz kiállító várta: neves fővárosi és vidéki hagyományos szállodák, gyógy-, wellness- és kastélyhotelek, gyógy- és élményfürdők, egészségturisztikai szolgáltatók, utazási irodák, légitársasá-

gok, vendéglátóhelyek, konferencia- és rendezvényszervező cégek képviselői. Ők változatlanul abban bíznak, hogy a gazdasági válság ellenére is van igény a konferenciaturizmusra, az igényes, tartalmas vállalati összejövetelekre. A két nap során több kísérőrendezvény – így egészségturizmusról szóló konferencia (lásd keretes írásunkat a 13. oldalon!) – és megannyi különleges kapcsolatépítési lehetőség várta a szakértőket. A Turizmus Kft. szervezésében zajló show-n az első napon ezek egyike volt az úgynevezett reverse workshop. Ennek lényege, hogy a

klasszikus és különleges külföldi küldő piacokról a rendezvényre érkezett hosted buyerek (azaz hivatásos üzleti utazásszervezők, vállalati utaztatók, rendezvényszervező cégek és utazási irodák képviselői) a hatalmas különterem asztalainál, előre egyeztetett időpontokban várják közvetlen tárgyalásokra a kiállítókat, akik így közvetlenül, nyugodt körülmények között ajánlhatják szolgáltatásaikat, ismerhetik meg a partner igényeit, céljait. – Tizenkét ország hatvan hosted buyere jött szervezésünkben a workshopra, többségük háromnapos study touron ismerke-

Ománi szemmel – Szeretnénk, ha minél többen ismernék meg Magyarországot az Ománi Szultánságból érkező vendégek – fejtették ki óhajukat egyöntetűen Sudeep Joseph utazási menedzser és Hamond Alnoamani, a Qatar Airways eladási menedzsere, akik a Magyar Turizmus Zrt. vendégeként hat napot töltöttek a magyar fővárosban, és részt vettek a Business Travel Show-n. Mint kifejtették, utaztatási szempontból nagy fantáziát látnak Magyarországban, mert Ománban teljesen ismeretlen a wellness, a spa, az aquapark, a termálvíz. Így a budapesti wellness-szállodák kínálata az újdonság erejével hathat az ott élők számára. Tapasztalataik szerint az általuk látott magyar szállodák színvonalasak, a szakemberek kiválóak, és jól beszélnek angolul. Az ománi emberek szeretnek utazni – jellemezték az ország lakóit. Ománban hárommilliónyian élnek, és mint mondják, hatvan százalékuk rendszeresen útra kel, elsősorban nyaranta, hogy ne legyenek otthon a nagy meleg idején. Az omániak családdal utaznak, egyszerre legalább öten-hatan. Mivel jómódúak, a színvonalas szállodákat keresik, sokat költenek, és nagyon szeretnek vásárolni is, különösen a nők. Kedvelt úti céljuk a Távol-Kelet: Szingapúr, Malajzia, Indonézia, valamint Nyugat-Európa néhány országa, így Németország, Spanyolország, Franciaország. Kedvelik még Törökországot is, de néhányan már Prágába is elvetődnek. – Ománban sok az indiai vendégmunkás, így ők is utaznak – említette az indiai származású Sudeep Joseph, hozzátéve, hogy szabadságuk idején közülük a többség nem a haza utat választja, hanem a világ más tájait keresi fel. Hamond Alnoamani azt hangsúlyozta, hogy a Qatar Airways, melyet két egymást követő évben is a világ

legjobb légitársaságává választottak, már naponta indít közvetlen járatokat Omán fővárosából, Muscatból Budapestre. Az ománi polgároknak azonban gondot jelent a magyar vízum beszerzése – magyarázta a két turisztikai szakember. Mivel Muscatban csak magyar tiszteletbeli konzul van, vízumért a szaud-arábiai, rijadi magyar konzuli hivatalhoz kell fordulni, így a vízum beszerzése több hetet is igénybe vehet. Ennek ellenére, látva a magyar kínálatot és lehetőségeket, nagy fantáziát látnak Budapestben, valamint a két ország közötti turizmus fejlesztésében.

Hamond Alnoamani és Sudeep Joseph Ománból szeretnének minél több vendéget Budapestre csábítani


UTAZÁS

13

Egészségügy és turizmus Az orvosi szolgáltatásra alapozott gyógyturizmusé a jövő – hangzott el az Egészségügy és turizmus címmel rendezett szakmai konferencián, melyet a Business Travel Show második napján tartottak. Az egészségügy mind külföldön, mind belföldön stratégiai turisztika terméknek számít – hangsúlyozta első előadóként Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese. A hazai egészségturizmus marketingkommunikációja címmel tartott előadásában kiemelte: Magyarország a legnépszerűbb gyógyászati turisztikai célpontnak számít. A hazánkba érkező páciensek 83 százaléka fogászati kezelésre jön, egytizede szépészeti, esztétikai operációra. A tapasztalatok szerint elégedettek a kezeléssel, elsősorban a kedvező ár, a szolgáltatók professzionalizmusa és az ápolás minősége miatt. A megkérdezettek 93 százaléka visszatérne magyarországi orvosához, szolgáltatójához, és ajánlaná is ismerőseinek a magyar kezeléseket – idézte a Treatment Abroad 2012-ben végzett kutatását a turisztikai vezető. A KSH adatai szerint 2011ben a honi wellness-szállások iránt nőtt meg az érdeklődés: a magyar wellness-szállodákban a hazai és külföldi vendégek száma meghaladta az 1,2 milliót, mely 31 százalékos növekedés, míg a gyógyszállókban 646 ezren fordultak meg, ez 14 százalékos csökkenés az elmúlt évhez képest. E két szállásfajta együtt 88 milliárd forintos bevételt ért el, amely az összes magyarországi szálláshelybevételek egyharmadát tette ki. Az idegenforgalmi és iparűzési adók révén az önkormányzatok is jelentős bevételekre tesznek szert az egészségturizmusból, és az ország hetven gyógyfürdője közül is sok van önkormányzati tulajdonban. „A mellékhatások nélküli gyógyulás és pihenés varázsa” – ezt az üzenetet kívánja közvetíteni 2013-ban a Magyar Turizmus Zrt. a különböző célcsoportoknak, tudtuk meg az előadásból. Horváth Gergely azt is bejelentette, hogy 2013-ban Magyarország rendezi meg a nemzetközi SPACE (Spa and Wellness Tourism in Central Europe) vásárát 2013. október 3-a 5-e között, kapcsolódva a visegrádi országok soros magyar elnökségéhez. Speciális vizsgálataikra és beavatkozásaikra hívta fel a figyelmet dr. Nagy Zoltán, az Országos Idegtudományi Intézet OITI főigazgatója, aki előadásában kiemelte: Európa harmadik legnagyobb ilyen típusú intézete az övék, mely a Magyarországra irányuló egészségturizmus új, jövedelmező, magasan kvalifikált ága lehet. 2011-ben több mint százezer járó- és nyolcezer fekvőbeteget láttak el. Külön is megemlítette Külügyminisztérium támogatásával fejlődő arab kap-

Így fest egy reverse workshop, a kiállítók és az üzleti utazásszervezők találkozója


„Mellékhatások nélküli gyógyulás”

csolatokat. Az idegsebészeti turizmus bevételt, üzleti, egészségszakmai, diplomáciai kapcsolatrendszert, konferenciákat és további fejlesztési lehetőségeket jelenthet az országnak – hangoztatta. Az egészségturizmus jövője – mit kell tennünk ahhoz, hogy a gyógyvizünk ne csak világhírű, de jövedelmező is legyen? E sokatmondó címmel tartott előadást dr. Kincses Gyula, a Magyar Egészségügyi Turisztikai Tudományos Társaság elnöke. Úgy látja, a válság utáni világban az ország újrapozícionálására van szükség, a lehet séges kitörési pont pedig az egészségipar, ezen belül az egészség turizmus lehet. A turizmus hagyományos magyar ikonjai (a gulyás, a fokos) helyett az orvosi szolgáltatásra alapozott gyógyturizmusé a jövő, nem pusztán a gyógyvízre alapozott turizmusé. A magas hozzáadott-értékű termékek és szolgáltatások jelentik a fejlődési irányt. Ráadásul a gyógyturizmus a turizmusnak az az ága, amelynél a legmagasabb az egy vendégéjszakára jutó fajlagos költés – emelte ki. Érdekes kérdéseket vetett fel dr. Felkai Péter, az utazásorvostan kandidátusa, Az utazó, az egészséges beteg című előadásában. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar utazók között nagy számban vannak időskorúak, nyugdíjasok, valamint arra is, hogy az olcsó utazási formák (fapados járatok, last minute utak) elterjedésével a kevésbé tehetős rétegek számára is elérhetővé vált a nemzetközi utazás. Ha az utazó nem vesz részt az utazás előtti tanácsadásban, meg kell tanítani az öngyógyítás alapfogásaira, annak határaira is. Az utóbbi időben az orvostani szemlélet is megváltozott: az utazásegészség fogalompár helyébe az utazási orvostan fogalma lépett a betegségek megelőzése érdekében – fogalmazott.

dik az országgal, főleg Budapesttel – tájékoztatta magazinunkat Ferenczy Anikó, a show-t támogató Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Igazgatóságának irányítója. – Érkeztek döntéshozók többek között Szingapúrból, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Németországból, az Arab-öböl térségének országaiból, ÉszakEurópából. A hivatásturizmus ma Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő turisztikai ágazata, de az is igaz, hogy a gazdasági válság nem kímélte ezt a piacot sem – fogalmazott az igazgató. – Nehéz új ügyfeleket szerezni, de hogy csak egyetlen

14

UTAZÁS

Tapasztalatok a legbarátságosabb szállodából Az év legbarátságosabb szállodája címet nyerte el 2011-ben a ráckevei Kék Duna Wellness Hotel, amely amióta 2003-ban megnyílt, minden évben jelen van a Business Travel Show-n. Vezetőiknek így már kellő tapasztalatuk van, miért is hasznos számukra az eseményen részvétel. – Eredményesnek tartjuk a show-n a folyamatos részvételünket, és azt látjuk, hogy az egész rendezvény iránt is évről évre egyre nagyobb az érdeklődés, és sorra növi ki a helyszíneit – fogalmaz Sárvári Krisztina, a szálloda értékesítési igazgatója. – Ez a kiállítás más kört céloz meg, mint a tavaszi Utazás Kiállítás, mely az egyéni vendégeknek szól, míg ősszel itt az üzleti vendégkört próbáljuk elérni.

mozgásuk, tudjuk például, meddig tart a konferencia, mikor érkeznek az étterembe. – Hány termet tudnak kínálni a konferenciaszervezőknek? – Nyolcvan fő befogadására képes termünk 108 négyzetméteres, korszerűen felszerelt, természetes megvilágítással rendelkezik. Igény szerint eltolható, hangszigetelt falakkal a termet három egyenlő részre lehet osztani. Emellett egy 118, egy 54 és egy 30 négyzetméteres konferencia-, illetve szekciótermünk is van. – Mekkora volt az érdeklődés a standjukon? – Legalább annyi, mint az elmúlt években. Ezúttal is azzal a szándékkal jöttünk a show-ra, hogy ugyan kisebb a torta, de azért szeretnénk, ha abból jutna nekünk is egy szelet. Tapasztalatunk szerint a tréningek manapság sem maradnak el, de a cégek igyekeznek költségkímélő módokat választani: például saját székhelyükön szervezik meg rendezvényeiket vagy nem ott alvással, hanem egynaposra tervezik konferenciáikat, összejövetelüket.

Sárvári Krisztina értékesítési igazgató: céges ügyfeleket könnyebb szervezni

– Milyen arányt képvisel a fővároshoz közeli négycsillagos szállodá jukban a konferenciaturizmus? – Nyitásunktól számítva 2007-2008-ig a szálloda forgalmának körülbelül hatvanöt-hetven százalékát a céges rendezvények, konferenciák, partnertalálkozók, csapatépítő tréningek tették ki, de 2008-tól ez az arány fokozatosan csökkent, és mára már csaknem megfordult: ma már hatvan százalékban vannak az egyéni vendégek. Forgalmunkban, telitettségben tehát a változás nem jelentett visszaesést, de az árbevételünkre kedvezőtlenül hatott. – Jóval nagyobb bevételt hoznak a céges rendezvények? – Igen, esetükben az egy főre eső költés lényegesen magasabb az egyéni vendégekénél, személyenként átlagosan 10 ezer forinttal. A céges rendezvényeken teljes panziót kérnek, van terembérlet, az előadások szüneteiben kávét szolgálunk fel, konferenciaeszközöket nyújtunk. Céges ügyfeleket szervezni is könnyebb. Meghatározott programmal érkeznek, jól kiszámítható a szállodán belüli

példát említsek, minden esély megvan arra, hogy Szingapúrból hamarosan nyolcszázan érkezzenek Budapestre, üzleti útra. A zrt. kongresszusi igazgatóságának legutóbbi, 2010-ről publikált statisztikái szerint Magyarországon 537 nemzetközi konferenciát tartottak, melyeken több mint 125 ezren vettek részt. Az összejövetelek

– Milyen a kapcsolatuk a helyi önkormányzattal, önkormányza tokkal? – Több szálon is kapcsolódunk a városi és a kistérségi önkormányzatokhoz, hiszen egyrészt vannak olyan típusú pályázatok, amelyeken az önkormányzatok, a vállalkozók és a civil szféra közösen tudnak indulni, illetve olyan rendezvények, amelyeken részt veszünk. Szállodánk és a ráckevei önkormányzat kapcsolatát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy karácsony előtt a képviselőtestület minden évben nálunk rendezi meg évzáró vacsoráját, az utolsó ülést követően. Bár az évek során polgármesterváltás is volt, ezt a hagyományt megőrizték. Támogatjuk a városban lévő önkormányzati rendezvényeket, helyszínt is adunk, ha kérik. Ha vendég érkezik hozzájuk, mi nyújtunk szállást. A térségbe érkező testvérvárosi küldöttségek tagjai is általában nálunk laknak. Tavasszal Ráckevén rendezték meg a farkaslakai önkormányzat és az országgyűlési képviselők alkotta focicsapat mérkőzését, és a farkaslakaiakat is mi láttuk vendégül. Érdekesség, hogy egy pályázat keretén belül a szállodánk előtti Duna-parti részt az önkormányzat parkosította, szép rózsakertet alakítottak ki, és kezdetben minket kértek meg, hogy gondozzuk a területet. – Tagjai Turisztikai Desztinációs Menedzsment szervezetnek is? – Igen, a szigetszentmiklósi TDM-nek vagyunk a tagjai. Ráckevén még nem alakult meg, de mi is dolgozunk azon, hogy mielőbb létrejöjjön.

átlagos időtartama 3,7 nap volt, a részt vevők átlagos száma pedig meghaladta a 234-et. A rendezvény második napján a regisztrált látogatók és kiállítók úgynevezett Speed Business Meetingre is elmehettek. E kapcsolatépítési modell segítségével a résztvevők kölcsönösen bemutatkozhattak egymásnak, tízperces találkozó keretében rövi-

den bemutathatták cégüket, szolgáltatásukat az érdeklődő ügyfelek, esetleges leendő partnerek számára. Majd jelzésre az egyik tárgyaló átült egy másik asztalhoz, így egy jelentkezőnek bő egy óra alatt hét találkozóra nyílt lehetősége. A Business Travel Show szervezőinek elmúlt évekbeli tapasztalatai és statisztikái alapján a látogatók huszonöt százalékban a


UTAZÁS felső menedzsment-rétegből kerülnek ki, vagyis a kereskedelmi, gazdasági igazgatók, marketing- és PR-vezetők, értékesítési igazgatók soraiból; egyötödük a cégvezető (igazgató, tulajdonos), tizennégy százalékuk rendezvény- vagy tréningszervező, egytizedük utazási ügyintéző, nyolc százalékuk HR-es, továbbá beutaztatók. Rajtuk kívül idegenvezetők, iroda- és titkárságvezetők is jelen vannak a show-n. Ők valamennyien stílusosan, színvonalasan, de költségkímélő módon szeretnének utazni vagy utaztatni, munkatársaiknak emlékezetes csapatépítő- vagy tréningprogramot, céges évnyitó vagy évzáró partit szervezni, de még nem tudják, hol, milyen módon, és milyen szolgáltatásokkal. Ehhez kívánnak a rendezvényen ötletet, tippet meríteni.

Fotók: Falus Tamás

Ezek után lássuk, milyen kiállítókkal is ismerkedhettek meg az érdeklődők. Bemutatkozott például a Kecskeméten, a KÉSZ Ipari Park területén, az Izsáki útnál épülő Four Point by Sheraton négycsillagos business-szálloda és a hozzákapcsolódó multifunkcionális konferencia-központ. A KÉSZ Holding Zrt. egykori irodaháza 2,5 milliárd forintos költséggel alakul át modern szállodává az Új Széchenyi-terv keretében, 723 millió forintos uniós támogatással. Várhatóan 2013-ban adják át a Starwood-lánc tagjaként működő 136 szobás hotelt és a 480 személyes, 1400 négyzetméter alapterületű konferenciaközpontot. Legnagyobb terme csaknem négyszáz négyzetméter, s hat kisebb szekcióteremmel is rendelkezik majd. Pintyőke Marcell, a zrt. marketingigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy Kecskemét önkormányzata a magáénak tekinti és támogatja az új beruházást, hiszen az üzleti turizmus

fejlődése a város érdeke is, melyből jelentős bevétele is származik. A régió különben szerencsésnek tarthatja magát, mert a Mercedes-gyár megnyitásával, új cégek Kecskemétre településével a válság elkerülte a térséget, így az élénk és folyamatosan fejlődő gazdasági élet miatt nagy szükség lehet az új épületegyüttesre. A kiállítók között ott volt a budai Duna-parton álló Aquincum Hotel Budapest is, mely épp a rendezvény nyitónapjától viseli újra régi nevét. E mögött a tulajdonosi kör stratégiai döntése áll, mert a névváltoztatás sem üzemeltető-váltással, sem működésbeli változással nem jár – magyarázta Nemeskéri Szilvia, a hotel értékesítési igazgatója. A 2011-ben a legjobb budapesti wellness-szállodának választott ötcsillagos hotelben termálvíz és öt medence várja az üzleti ügyfeleket, a turistákat és a fővárosiakat is. Változatos stílusúak a konferenciatermek, a tizennégy közül a legnagyobb a háromszáz személy befogadására alkalmas Hadrianus-terem. Az önkormányzat vendégeit gyakran fogadják szállodájukban, és alkalmanként részt vesznek III. kerületi rendezvényeken is. A kiállításon a magyar szállodaláncok, utazásszervezők nemcsak a főváros, hanem az ország egész területén kínálták szolgáltatásaikat Hévíztől Hajdúszoboszlóig, Tiszafüredtől Visegrádon át Bükig, Sopronig. A rendezvényszervezők között felfedez-

A látogatók negyede a felső menedzsmentrétegből kerül ki

15

A szomszédos országok szolgáltatói is fontosnak tartják a részvételt

hettük a fővárosi Európa rendezvényhajó és pécsi Zsolnay Kulturális Negyed képviselőit éppúgy, mint a Művészetek Palotáját ajánló szakembereket. A MÜPA impozáns termei tanácskozásokra is alkalmasak, világszínvonalú koncertjei pedig ideális kikapcsolódást jelenthetnek az üzletembereknek. A szomszédos országok szolgáltatói is bemutatkoztak a Business Travel Show-n, így például Pozsony vagy Zágráb képviseletében. A szervezők nemcsak a versengés miatt várják őket még nagyobb számban a következő show-n, hanem azért is, mert úgy látják, a magyar határ közelében fekvő városok egyben a magyar piacot is erősíthetik: vonzó lehet, ha egy térségben egyszerre több ország szállásadói, rendezvényszervezői is kínálnak hotelt, konferenciatermet, városlátogatást, kulturális programot, így stratégiai együttműködés is létrejöhet a magyar és a külföldi felek között. A látogatók és a kiállítók kikapcsolódásként érdeklődéssel fogadták az ingyenes egészségügyi szűréseket, látásellenőrzéseket is. Lehet, hogy a szakemberek ez utóbbi nélkül is jól elvannak, mert e hasznos kiállítás és programsorozat segítségével már messzebbre is ellátnak. Falus Tamás


16

TOPLISTA

Vásárlóerő A magyar megyék és települések rangsora keveset változott az elmúlt években azokon a listákon, amelyeket a vásárlóerő alapján állítottak össze a GfK kutatói. A nemzetközi összehasonlításból pedig az derül ki, hogy Magyarország egyre jobban lemarad a régió országaitól.

Magyarországon ma az egy főre jutó, évente elkölthető jövedelem 4884 euró – áll a GfK ősszel publikált vásárlóerő-tanulmányában. A települések rangsorában az első négy megőrizte helyét. Az ezer lakónál nagyobb népességű települések rangsorában – Budapest nélkül – idén az első helyen Telki végzett, melyet Csopak Üröm és Paks követ, igaz, a második és harmadik helyen csere történt. Az ötödik helyet Tiszaújváros éri el, a 2011-es ötödik Nagykovácsi a nyolcadik helyre csúszott vissza. Az ország 19 megyéjét és a fővárost alapul véve mindössze hat megyében haladja meg a vásárlóerő az országos átlagot, Budapest 30 százalékkal teljesít fölötte. E rangsorban a fővárost Komárom-Esztergom megye követi, majd Fejér megye, csakúgy, mint korábban. Győr-Moson-Sopron megyében viszont folyamatosan csökken a vásárlóerő értéke: a megye 2008-ig a második helyen állt, 2009 és 2011 között a negyediken, ezúttal azonban már Vas megye is megelőzi. A kutatók megállapítása szerint az elmúlt tíz évben jelentős változások történtek a Magyarország megyéiben: csak kevés megye tudta növelni jelentősen vásárlóerejét, így a listán – a fővárost nem számítva – a két élen álló, ugyanakkor tizenkét megyében csökkent a vásárlóerő. A legjelentősebb mértékben Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Csongrádban: 6,6, 5,3, illetve 3,9 százalékkal.

Budapesten is romlott a helyzet, hiszen Míg az egy főre jutó vásárlóerő-index 2003 és 2009 között minden évben elérte vagy meghaladta a 135-ös értéket, addig 2010-

Magyarország megyéinek vásárlóerő-indexe, 2012 Hely Megye

Általános vásárlóerő-index

(Budapest

130,8)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18 19.

110,8 109,5 104,0 103,2 102,0 99,7 96,7 96,4 94,4 92,3 89,8 89,1 88,8 87,0 85,7 84,9 84,8 84,2 75,7

Komárom-Esztergom Fejér Vas Győr-Moson-Sopron Pest Veszprém Zala Heves Tolna Baranya Csongrád Nógrád Jász-Nagykun-Szolnok Borsod-Abaúj-Zemplén Békés Hajdú-Bihar Somogy Bács-Kiskun Szabolcs-Szatmár-Bereg

Forrás: GfK Vásárlóerő Magyarország 2012, © GfK GeoMarketing

Magyarország legtehetősebb településeinek vásárlóerő-indexe, 2012 Hely 1. 2. 3. 4. 5.

Település Telki Csopak Üröm Paks Tiszaújváros

Általános vásárlóerő-index 143,2 138,2 137,3 135,6 132,9

Forrás: GfK Vásárlóerő Magyarország 2012, © GfK GeoMarketing

től folyamatosan csökken, és 2012-re a főváros visszasüllyedt a 130-as, a 2002. évi szintre. Ami a nemzetközi összehasonlítást illeti, a vizsgált negyvenkét európai ország listáján Magyarország a 31. helyet foglalja el. Míg tavaly a balti államok szintjén állt, idén már nem tud lépést tartani velük, és Horvátország is megelőzi. A rangsort Liechtenstein vezeti 56 978 euró egy főre eső vásárlóerővel, a második Norvégia (32 037 euró), a harmadik pedig Svájc (31 666 euró). Ausztriában az ott élők a magyarokhoz képest négyszer annyi pénzt költhetnek el évente (több mint 20 ezer eurót), de még a csehek is egyharmaddal többet (7475 eurót). A sort Moldova zárja, melynek lakói fejenként évente 1257 szabadon elkölthető euróval gazdálkodhatnak.

Így készült A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti, beleértve bármilyen állami juttatást. A GfK vásárlóerő-tanulmánya az éves, egy főre jutó vásárlóerőértéket euróban, illetve index értékben mutatja. A számítás alapjául a személyi jövedelemadó-bevallásból származó adatok, a társadalmi transzferekkel kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A teljes vásárlóerő-érték azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, melyet a lakosság fogyasztásra, illetve olyan állandó havi kiadásokra fordít, mint amilyenek a lakbér, a közműdíjak, a jelzáloghitel, a magánnyugdíj-pénztári befizetés, az egészségbiztosítás, a rekreáció vagy a közlekedés. Az idei előrejelzés a 2012. június 7-én megjelent hivatalos Eurostat-prognózis alapján készült.


JOG

17

Így működik a Kúria Önkormányzati Tanácsa 2012-től már nem az Alkotmánybíróság végzi az önkormányzati rendeletek normakontrollját, hanem a Kúria által életre hívott Önkormányzati Tanács. A háromtagú testület két bírája ősszel sajtóbeszélgetésen összegezte a tanács megalakulásának okait, céljait, eddigi munkájuk tapasztalatait, és egyben fogalmazott meg tanácsokat, javaslatokat a jogalkotók számára.

„Nem alkotmánybírói tevékenységet végzünk”

Az alaptörvény 25. § 2. bekezdése értel mében a Kúria dönt az önkormányzati rendeletek törvényességéről. Míg 2011. december 31-ig minden jogszabály jogszabály-hierarchiába illeszkedését kizárólag az Alkotmánybíróság vizsgálhatta, addig az alaptörvény megtörte ezt a privilégiumot és lehetővé tette a Kúria eljárását. Ennek érdekében kezdte meg munkáját 2012. április 1-jén a Kúria háromtagú Önkormányzati Tanácsa (ÖT). Elnöke dr. Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollé giumának vezetője, két bírája pedig dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó és dr. Balogh Zsolt, akik sikeres pályázatuk révén fog lalhatták el új munkakörüket; korábban mindketten az Alkotmánybíróságon dolgoztak. A tanács normakontroll-tevékenységet végez, ám ez nem azt jelenti, hogy az ÖT kis Alkotmánybíróság lenne – hangsúlyozta dr. Marosi Ildikó a sajtóbeszélgetés elején, majd hozzáfűzte: munkájuk közigazgatási bíráskodás, ami egyébként Európában, a nagy joghagyományokkal rendelkező, fejlett jogkultúrájú európai országokban már régóta működik, és működőképes évtize-


dek óta, az angolszász országokon kívül például Franciaországban és Németországban is. E közigazgatási típusú bíráskodásra voltak kezdeti lépések a két világháború között Magyarországon, de ez a folyamat megszakadt. A tanács felállását és normakontroll-tevékenységét a kúriai bíró jelentős fordulatnak tartja a hazai joggyakorlatban: „Az elmúlt huszonkét évben abban gondolkodtunk, hogy vannak a jogszabályok, a normák, és minden jogszabály, norma felülvizsgálata a jogállamiság szempontjából az Alkotmánybíróságra tartozik. És vannak az egyedi közigazgatási határozatok, amelyeknél pedig minden jogállamiság szempontú felülvizsgálatot a közigazgatási bíróság végez. Ez a paradigma dőlt meg, és a közigazgatás egyik alapvető ága, az önkormányzati igazgatás került a maga teljességében rendes bírói, konkrétan közigazgatásai bírói kontroll alá – fogalmazott dr. Marosi Ildikó. – Ha az önkormányzat hoz egy jogi normát, egy rendeletet, mostantól már az is közigazgatási bírói kontroll alá tartozik. Ha egyedi határozat hoz, az korábban is és most is e bírói kontroll alatt volt és van. Tehát a változással a közigazgatás egyik alrendszerének, az ön-

kormányzati igazgatásnak a közigazgatási bírói kontroll alá helyezésről van szó.” Ezzel a paradigmaváltással a közigazgatási bíráskodás teljesedhet ki, melyet a bíró jelentős fordulatnak tart: „Nem alkotmánybírói tevékenységet végzünk – emelte ki. – A mi tevékenységünknek nem az alaptörvény a mércéje, hanem a törvényesség. A mi tevékenységünk lényege egy rendes bírói tevékenység és nem az alkotmány alapú nor makontroll, absztrakt módon. Mi mindig a konkrét egyedi ügyekhez, egyedi hatá rozatokhoz, az önkormányzatok által megalkotott rendeletek felülvizsgálatával foglalkozunk egy speciálisnak mondott közigazgatási bírósági eljárási rendben.” Az Alkotmánybíróság (AB) elmúlt bő húszéves tevékenységét elemezve kitűnik, hogy annak fő eleme a törvények alkotmányossági vizsgálata volt – jegyezte meg dr. Balogh Zsolt. Az önkormányzati rendeletekről, mint a hierarchia alján lévő jogszabályok vizsgálatairól az alkotmánybírák mindig is úgy gondolták, helyesebb lenne, ha rendes bírósághoz tartoznának. Azt is megemlítette, hogy e mostani folyamat az első jelentős lépés, amelyet azonban elvileg az államigazgatás normatív aktusainak felülvizsgálhatóságának kellene követnie. Azzal, hogy az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával elkezdődött a rendes bírósági normakontroll, megtört az 1989ben kiforrott elképzelés, mely szerint az AB-hoz tartozik minden jogszabály vizsgálata – nemcsak a törvények, hanem a különféle alacsonyabb rendű jogszabályok, például rendeletek –, a közigazgatási bírósághoz pedig minden egyedi államigazgatási határozat, konkrét ügyben született hatósági döntés felülvizsgálata. Ezt a szabályozást létrejötte óta vitatta a szakemberek egy része, akik állították: az önkormányzati rendeletek jogszabályok ugyan, de felülvizsgálatukat praktikusabb lenne a közigazgatási bíróságokhoz telepíteni.

18

JOG

Az első hónapok határozatai A Kúria Önkormányzati Tanácsa (ÖT) összefoglaló jelentése szerint a 2012. április 1-től 2012. június 16-ig tartó időszakban tizenkilenc Magyar Közlönyben közzétett, azaz törvényellenességet megállapító, és az adott önkormányzati rendeletet, vagy önkormányzati rendeleti rendelkezést megsemmisítő döntést és hat elutasító határozatot hozott. A huszonöt érdemi döntésből huszonkettő kormányhivatali indítványra, három pedig bírói kezdeményezésre született. A kormányhivatal által kezdeményezett eljárásokban egy ügyben a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása (mulasztás) miatt, míg egy másik ügyben mulasztás miatt is (az utólagos felülvizsgálat mellett) folytatta le az eljárást az ÖT. Ezen túlmenően – az indítvány visszavonása, a korábban támadott önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése vagy módosítása miatt – számos eljárást megszüntető végzést is hozott. Az érdemi ügyeket tekintve a legtöbb az önkormányzati szervezeti és működési kérdéseket érintette, ez hat határozatot jelent. Építésügyi kérdéseket öt döntés, a lakásügyet, valamint a helyi adókat, továbbá a helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételét két-két-két hatá rozat érintette. Szintén két határozat foglakozott a közúthasználat önkormányzati szabályozásával. Két alkalommal az üzletek éjszakai nyitva tartását szabályozó önkormányzati rendeletről döntöttek, egy-egy esetben pedig helyi zajrendeletről, közterület-használat engedélyezéséről, szociális ellátást szabályozó önkormányzati rendeletről, valamint a lakossági fórumok szerepéről a területszervezési eljárás során. Több olyan ügy is volt, amelyekben a vizsgált önkormányzati rendelettel kapcsolatos törvényességi probléma visszavezethető valamely alapjog, például a gyülekezési jog, a választójog, a vállalkozáshoz való jog, a pihenéshez való jog gyakorlásához (hat határozat), illetve amikor az önkormányzat kifejezetten magasabb szintű jogszabály által rendezett társadalmi viszonyba szólt bele szabállyal, azzal ellentétesen (két határozat). Az ÖT pár hónapos működése részben lefedi a korábbiakban az Alkotmánybíróság által vizsgált rendelet-típusokat, egy-egy törvényességi probléma kapcsán az ÖT által adott „válaszok” is hasonlóak voltak. Ugyanakkor az ÖT, döntései alátámasztására többször hivatkozik bírósági (legfelsőbb bírósági) ítéletekre, de az Európai Unió Bíróságának döntéseire is.

Az Alkotmánybíróságon már a kilencvenes évek eleje óta megfogalmazódott az igény a változásra – egészítette ki a gondolatot dr. Marosi Ildikó, hiszen az AB nem ténybíróság, nincsenek eljárási eszközei, például bizonyítási eszközei arra, vajon egy-egy rendelet törvényes-e vagy sem. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata praktikusabb a közigazgatási bírónál, aki elvileg nem eszköztelen. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróságon is megjelent az igény a változtatásra, volt rá törekvés, hogy ezt a hatáskört átvegye a közigazgatási bíróság berkeibe. Ehhez viszont szükség volt a kétharmados parlamenti törvényalkotói többségre – tette hozzá. Dr. Balogh Zsolt példát is említett: az Alkotmánybíróság, amikor korábban az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálatát végezte, eszköz híján gyakran megakadt, és határozataiban az volt ol vasható, hogy az AB nem ténybíróság. Mindezt példával is illusztrálta: az AB

nem tudta vizsgálni, hogy egy helyi építésügyi rendelet megalkotása előtt megtörtént-e a véleményezési eljárás vagy sem, megkötötték-e és határidőben kötötték-e

meg a szükséges szerződéseket, s ha igen, az a törvénynek megfelelően történt-e meg vagy sem. A rendes bíróság eszköztára viszont jóval szélesebb. Az ÖT tevékenységéről dr. Balog Zsolt megjegyezte: egyelőre nincs ügydömping. Áprilistól, a tanács létrejötte óta mindössze néhány tucatnyi önkormányzati rendelet felülvizsgálatát kezdeményezték, emellett a hatáskörváltozás miatt átvettek az AB-tól mintegy félszáz korábbi hasonló ügyet. A viszonylag kevés ügyszámnak több oka is van. Az egyik az, hogy az új jogintézményt csak a kormányhivatalok, illetve a konkrét perekben önkormányzati rendeleteket alkalmazó bírák vehetik igénybe, a kormányhivatalokat azonban jelenleg elsősorban az önkormányzati és igazgatási rendszer radikális átalakításának, a járások létrehozásának teendői foglalják le. De az is igaz, hogy ezt az új jogi lehetőséget egyelőre nemigen ismeri sem az indítványozásra jogosultak köre, sem a jogi közvélemény. (Talán ezért is szervezte meg a Kúria e sajtóbeszél getést.) Korábban az Alkotmánybíróságnál bárki kezdeményezhette az önkormányzati rendeletek vizsgálatát, most a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerint csak két indítványozó lehet: a kormányhivatal, valamint az eljáró bíró, aki ha úgy észleli, hogy az önkormányzati rendelet törvénysértő, a tanácshoz fordulhat – ismételte meg a kúria bírája, hozzátéve: „Lehet azon vitatkozni, hogy ez a két indítványozói kör kevés-e, mindenesetre úgy

Dr. Balogh Zsolt kúriai bíró A jogi egyetemet 1987-ben végezte el. Huszonöt éves szakmai tevékenysége a közjoghoz, azon belül is a közigazgatási joghoz és az alkotmányjoghoz kötődik. Első munkahelye az Államigazgatási Szervezési Intézet volt, ahol többek között az akkor induló önkormányzati kutatásokban vett részt. 1990. január 1-től 2012 áprilisáig az Alkotmánybíróságon dolgozott főmunkatársi, tanácsosi, kabinetfőnöki, főtanácsosi munkakörökben. 1991-től vett részt az Alkotmánybíróság Határozatai havi közlöny és éves kötet szerkesztésében. Az alkotmánybíráskodás témakörében számos tanulmányban, illetve könyvben foglalta össze az ítélkezési gyakorlat egy-egy ágát. Az értelmezett Alkotmány című kötetek, az Alkotmány magyarázata című könyv társszerzője. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán – annak újjászervezése óta – 1996-től oktat alkotmányjogot. 2011-ben jelent meg az egyetem alapjogi tankönyve, amelynek társszerkesztője és részben szerzője. 2012. április 1-jétől kúriai bíróként az Önkormányzati Tanács, valamint a közigazgatási kollégium bírája.


JOG

19

Döntések, indoklások Az ÖT döntéseiből íme néhány azok közül, amelyek konkrét eljárással kapcsolatban jövőbe mutató megállapításokat tartalmaznak, s amelyek a későbbiekben hivatkozásul szolgálhatnak, ismeretük pedig az indítványozóknak is hasznos lehet. Illetékmentesség

A jogalkotási kötelezettség elmulasztásáról

Gyöngyössolymos község önkormányzata szervezeti és működési szabályzata vizsgálata során az ÖT eljárásának – más eljárásokhoz viszonyított – jellegét a költség- és illetékmentesség oldaláról így határozta meg a Köf. 5036/2012/6. határozat: „Az Önkormányzati Tanács normakontroll eljárása sui generis jellegű, mert annak lényege közhatalommal rendelkező szervek jogalkotási feladatai törvényességének megítélése. A Bszi. IV. Fejezet 15. pontja önálló eljárási szabályokat alkotott erre az eljárásra, amelyből az állapítható meg, hogy az eljárás illetékmentes az Indítványozó számára, és az eljárás során felmerült költségek előlegezésére és megfizetésére az Indítványozó és az érintett önkormányzat nem kötelezhető.” (Indokolás II/3. pont)

Gyöngyöspata község önkormányzatának a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokról szóló rendeletével ös�szefüggésben a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotói kötelezettségének elmulasztása vizsgálatához kapcsolódva a Köm. 5046/2012/6. határozat rámutatott: „A Kúria Önkormányzati Tanácsa ebben az ügyben jár el első alkalommal a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának vizsgálata tárgyában, s – mint ahogy a jelen ügyben is megállapítható – a vizsgálat kiterjedhet egy adott tárgyú önkormányzati rendelet egésze, illetve hatályos rendelet meghatározott rendelkezése megalkotása elmulasztásának vizsgálatára is.” (Indokolás II/1. pont) E döntés a Bszi. 55. § (2) bekezdése és az 57. §-a alapján megállapította, hogy „az önkormányzati rendelet vagy annak valamely rendelkezése más jogszabályba ütközik – a megsemmisítés illetve a törvényellenesség megállapítása mellett – elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben és a helyben szokásos módon történő közzétételét.” (Indokolás II/6. pont)

A rendeletek megsemmisítéséről Budakeszi város önkormányzatának a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló rendelete vizsgálatához kapcsolódva az 5031/2012/11. határozat a normahierarchia védelmével összefüggésben a következőket állapította meg: „A Kúria Önkormányzati Tanácsa az önkormányzati rendeletek törvényességi vizsgálata során az önkormányzati rendeletet (vizsgált rendelkezését) mindig a hatályos törvényekhez és a hatályos más jogszabályokhoz méri. A Kúria Önkormányzati Tanácsának – az alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) pontjában és a Bszi. 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva – az alaptörvényből és törvényből eredő feladata, hogy az önkormányzati normákat a törvényekkel összhangba hozza, illetőleg – az új jogalkotást tekintve – összhangban tartsa. Az önkormányzati rendszer hatályos szabályainak a mindenkor hatályos törvényekkel és más jogszabályokkal kell összhangban állni. Ezt fejezi ki az alaptörvény és a Bszi. idézett szabálya akkor, amikor kimondja, hogy a Kúria Önkormányzati Tanácsa a más jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet megsemmisíti.” (Indok lás II/6. pont)

érzékeljük, jó lenne, ha ezt a kört adott esetben sikerülne bővíteni, mert akkor az egyéni jogvédelem is megjelenhetne az

Indítványhoz kötöttség Az indítványhoz kötöttség kapcsán – Foktő község önkormányza tának a szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelete tör vényességi vizsgálat során – az ÖT a következőket állapította meg: „A Bszi 55. § (1) bekezdése értelmében „(a)z Önkormányzati Tanács az indítványhoz kötve van, de az önkormányzati rendeletnek az indítványban megjelölt rendelkezésével szoros összefüggésben álló más rendelkezését is vizsgálhatja”. Az ÖT indítvány alapján jár el, ahhoz kötve van. Azon túlmenően csak annak az önkormányzati rendeleti rendelkezésnek végzi el a jogszerűségi felülvizsgálatát, amely a támadottal szoros – tartalmi, logikai – összefüggést mutat és amennyiben a „kiterjesztett” vizsgálat hiánya értelmezhetetlen, alkalmazhatatlan jogszabályt eredményez, az önkormányzati működést akadályozó helyzetet teremtene.” (Köf. 5030/2012/9. határo zat Indokolás II/1. pont)

Önkormányzati Tanács működésében! Ha az állampolgár úgy véli, hogy egy helyi adórendelet törvénysértő, akkor jelenleg

Dr. Marosi Ildikó kúriai bíró Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1987-ben szerezte meg diplomáját. 1991-től bíró, családjogi és polgári jogi ügyekben ítélkezett. 1997-től az Igazságügyi Minisztériumban beosztott bíró, dolgozott közösségi jogi, majd közjogi, alkotmányjogi területeken. 2001-ben diplomát szerzett a francia École Nationale d’Administration nemzetközi kurzusán. 2003-tól a Fővárosi Bíróságon közigazgatási bíró. 2007-től az Alkotmánybíróságon főtanácsadó. Érdeklődése kö zéppontjában a bírói igazságszolgáltatás, ezen belül a közigazgatási bíráskodás és annak alkotmányjogi ös�szefüggései állnak. 2012. április 1-jétől a Kúria közigazgatási szakágban kinevezett bírája, az Önkormányzati Tanács tagja.


nem fordulhat közvetlenül a Kúriához, hanem csak a kormányhivatalhoz, és ott kérheti az ellenőrzést, és a kormányhivatal fordulhat hozzánk. A másik esetkör az, amikor a bíró a peres eljárásban észleli az önkormányzati rendelet törvénysértő jellegét és a tanácshoz fordul. Az utóbbi esethez azonban folyamatban lévő per kell” Mindkét kúriai bíró úgy látja, az egyéni jogvédelemben joghézag, hogy az érintett embereknek nincs lehetőségük megtámadni egy kifogásolt önkormányzati rendeletet közvetlenül a Kúriánál. Ezért szerintük bővíteni kellene az indítványozói kört: mind az érintett állampolgároknak, mind az alapvető jogok biztosának meg kellene adni a lehetőséget arra, hogy az önkormányzati rendeletek vizsgálatának kérésével a Kúriához fordulhassanak! Mindezt

20

JOG

azért nem parttalanul – egészítette ki a javaslatot dr. Balogh Zsolt: ahogy az Alkotmánybíróságnál is érintettséghez kötött az alkotmányjogi panasz, ezekben az esetekben is elképzelhető lehet egy érintettséghez kötött törvényességi panasz. Az eddig az ÖT elé került, megvizsgált és döntéssel is végződő önkormányzati rendeletekről a két bíró általánosságban elmondta: a helyi szabályozások felvetik a magánszféra autonómiájának és a közhatalom szabályozási körének dilemmáját, például azt, hogy egy helyi önkormányzat milyen mértékig szólhat bele az emberek, családok magánéletébe. Hol húzódik meg a rendeletalkotás határa, nem lépi-e túl a szociális törvény kereteit, amikor a szociális segély, lakhatási támogatás feltétele, hogy a kérelmezők és családtagjaik betartsanak például alapvető higiéniai normákat. Az önkormányzati rendelet is része az egységes jogforrási rendszernek, ilyen jogi szabályozást nem szabad alkotni – hívta fel a figyelmet dr. Marosi Ildikó. A Kúria bírái az eljárási folyamatot bemutatva elmondták: a tanács megsemmisítheti a törvénysértőnek ítélt önkormányzati rendeleteket, ha pedig mulasztásos törvénysértést állapít meg, akkor rendeletalkotási kötelezettséget írhat elő az adott önkormányzatnak, harminc-hatvan napos határidővel. Az ÖT-nek az elé kerülő ügyekben kilencven, legfeljebb százhúsz napon belül kell döntenie. A sajtóbeszélgetés második felében a jelenlévő szakújságírók kifejtették észrevételeiket, és kérdéseket tettek fel a bíráknak. Magazinunk megkérdezte: az önkormányzatok képviselői rendeletalkotásuk folyamatában dilemmáikkal fordulhatnak-e az Önkormányzati Tanácshoz? Például megkérdezhetik-e, hogy tervezett rendeletük jogszabályba ütközik-e vagy sem? Dr. Balogh Zsolt határozott nemmel felelt, mondván: a tanács nem tanácsadója az önkormányzatoknak, először ők mérlegel jenek, döntsenek arról, hogy a törvény keretei között alkották-e meg szabályaikat. Ha ezt megtették, de rendeleteik ellen mégis kifogás merül fel, akkor majd a bíróság ítélkezik szabályaik felett. Az is felvetődött kérdésként, vajon egy kormányhivatal, melynek indítványozói hatásköre van, dönthet-e úgy, hogy nem továbbítja a fel-

merült panaszt az ÖT-hez. A bírák válasza: igen, a kormányhivatal törvényességi felügyelet gyakorol, szabad mérlegelési jogköre van. Bekéri a vitatott rendeletet,

ügyintézője azt megvizsgálja, és csak akkor fordul a tanácshoz, ha törvénysértőnek t alálja. Falus Tamás

Az Önkormányzati Tanács elvi jellegű tartalmi megállapításaiból A képviselő-testületi ülések nyilvánosságáról Az önkormányzati működés transzparenciájával (átláthatóságával), a képviselő-testületi ülések nyilvánosságával összefüggésben a Gyöngyössolymos község önkormányzata szervezeti és működési szabályzata vizsgálatakor az ÖT rámutatott: „A választópolgári kontroll gyakorlásának ellehetetlenítését – és egyben az Ötv. rendelkezéseinek sérelmét is – jelenti az a szabályozás, amely aránytalan erőfeszítést követel meg a választópolgártól ahhoz, hogy a nyilvános működésből eredő jogait gyakorolja. A székhelyen kívüli ülésezés helyszínének meghatározását ezért oly módon kell térben szabályozni (például szomszédos település), hogy az biztosíthassa a képviselő-testületi működés nyilvánosságát, azaz a választópolgár számára az ülés helyszíne jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető legyen”. (Köf. 5036/2012/6. határozat, Indokolás II/3.) Szabadon nyújtható be a módosító indítvány is Budapest Főváros önkormányzata közgyűlésének az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelete korlátozta az önkormányzati képviselő módosító indítványának benyújtását, annak tartalma szerint. Az ÖT megállapította: „Az önkormányzati képviselői (így a fővárosi közgyűlési képviselői) jogok része, hogy a képviselő részt vesz a képviselő-testületi munkában, amelyben a képviselő «szabad mandátummal» rendelkezik, meggyőződése és lelkiismerete alapján alakítja ki állásfoglalásait. A képviselő-testületi munkához kapcsolódik a döntés-előkészítés, az ülésen való részvétel, a vitában való felszólalás, vagy egy adott rendelethez kapcsolódva a módosító indítványok benyújtása is. Adott esetben a módosító indítvány benyújtásában is megtestesül a települési képviselőnek a település egészéért vállalt felelőssége, ennek korlátozása alappal veti fel a képviselői jogok Ötv. 19. § (1) bekezdését sértő korlátozását, végső soron a szabad mandátum elvének sérelmét.” (Köf. 5026/2012/9. határozat Indokolás II/1. pont) Az adó közjövedelem Az adók, benne a helyi adók rendszerével összefüggésben az ÖT Budapest Főváros XI. kerület Újbuda önkormányzat képviselő-testületének az építmény- és telekadóról szóló rendelete vizsgálatához kapcsolódva az alábbiakra mutatott rá: „Az adó közjövedelem, amely részben megteremti az állam és a közszolgáltatások anyagi alapját, részben pedig gazdaságpolitikai eszköz, mivel direkt vagy indirekt módon befolyásolja, orientálja a gazdasági élet szereplőinek magatartását. Az adó a helyi közhatalom kezében is eszköz. Az adópolitika kialakításakor az önkormányzat az adó révén gazdaságossági, szociálpolitikai, helyi politikai, a költségvetési egyensúlyt szolgáló, avagy egyéb szempontokat érvényesíthet. E szempontok jelennek meg akkor, amikor a helyi önkormányzat mérlegeli a helyi adó bevezetését, dönt arról, hogy a helyi adók melyikét, mikortól, milyen körben és milyen részletszabályokkal vezeti be.” (Köf. 5017/2012/8. határozat Indokolás II/7. pont). Nemzetközi összehasonlítás Az ÖT a nemzetközi összehasonlítás módszerét is felhasználta a döntések során, így a Köf. 5011/2012/7. határozat az üzletek éjszakai nyitva tartásának helyi szabályozása kapcsán rámutatott, hogy „Az üzletek, kereskedelmi szolgáltatók működésének szabályozása körében a helyi sajátosságokra alapozott «decentralizált» jogalkotói jogkör Európa-szerte ismert. A német, a francia, a brit, illetve a belga törvényi szintű szabályozás is delegálja a tárgykörben való szabályozás kialakítását a helyi szintre annak érdekében, hogy a vállalkozások gazdasági érdekei és a lakóközösségek életének, az egyének magánszférájának tiszteletben tartásához fűződő közösségi és egyéni érdekek összeegyeztethetőek legyenek.” (Indokolás II/2. pont)


KÉRDÉS–VÁLASZ

21

Adatszolgáltatás, adatnyilvánosság Ezúttal az országos helyiadó-adatbázishoz kapcsolódó adóhatósági adatszolgáltatás, az önkormányzat honlapján való adózói „információk” közzététele, az adóbeszedésre kötelezett adójogi szempontú nyilvántartás vezetésének tartalma, illetve köztartozás esetén a jelzálogjog-bejegyzés elrendelése témakörök állnak figyelmünk középpontjában. Adóhatósági adatszolgáltatás az országos helyi adó adatbázishoz n Milyen adatokat, meddig kell az önkormányzati adóhatóságnak szolgáltatnia a Kincstár részére? A helyi adókról szóló törvény (a továbbiakban: Htv.) 2012. december 1-től beiktatott, új szabálya alapján az önkormányzati adóhatóság adatokat szolgáltat a Kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül. Az adatszolgáltatás az önkormányzat által bevezetett valamennyi helyi adó rendeleti szabályainak adómértékre, -mentességre és -kedvezményre vonatkozó rendelkezéseit, valamint az adóhatóság elérhetőségi információt (az önkormányzat honlapjának címét, telefonszámot, e-mail címet, levelezési címet) tartalmazza. Az adóhatóság – függetlenül attól, hogy az adórendelet a 2013. évre módosul-e vagy sem – 2012. december 20-ig egy egyszeri, a 2013. január 1-jén hatályos adórendelet szerinti adatokat és az aktuális elérhetőségi információkat köteles a Kincstár számára továbbítani. A Kincstár a beérkezett adatokból havonta frissített – a következő hónap 5-ig közzétett – „naprakész” országos adatbázist működtet, mely az adózók és adóhatóságok számára nyilvánosan elér hető. Az önkormányzati adóhatóságot a Kincstár részére 2013-tól akkor terheli adatszolgáltatási kötelezettség, ha az adórendelet kizárólag rendeleti tényállási eleme módosul, illetve az elérhetőségi információ megváltozik. Ekkor a rendelet kihirdetése, illetve az információváltozás hónapjában kell az adatszolgáltatást teljesíteni.

Az önkormányzat honlapján közzéteendő adatok n Milyen adatokra irányul és mely időpontban teljesítendő a kötelezettség? Az adóhatóság a helyi önkormányzat honlapján (első alkalommal) 2012. december 20-ig köteles közzé tenni a 2013. évtől ha-


tályos adórendeletek egységes szerkezetbe foglalt szövegeit, illetőleg az általa rendszeresített adóbevallási, bejelentési nyomtatványokat. Ha az adórendelet rendeleti tényállási szabálya, illetőleg a korábban rendszeresített bevallási, bejelentési nyomtatvány tartalma év közben módosul, akkor az adóhatóság az adórendeleti szabály kihirdetése, az új nyomtatvány rendszeresítése hónapjában köteles azt az önkormányzat honlapján közzé tenni.

Adórendeleten alapuló nyilvántartás-vezetés az idegenforgalmi adóban n Hogyan szabályozható az adóbeszedésre kötelezett nyilvántartás-vezetési kötelezettsége? A Htv. értelmében az önkormányzat az idegenforgalmi adóról szóló rendeletében az adózás rendjéről szóló törvényben nem szabályozott eljárási kérdést szabályozhat. Az adórendeletnek az adóbeszedésre kötelezett (szállásadó, ingatlannal rendelkezni jogosult) adózó adóalanyokra vonatkozó nyilvántartás-vezetése kapcsán indokolt szabályoznia az adójogi szempontú regisztrációs kötelezettség pontos tartalmi és formai követelményeit. Így a vendégéjszakát eltöltő adóalanyok, illetve adóalanynak nem minősülő (a településen lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező) személyek számára, a tartózkodás időtartamára, a men tesség jogcímére vonatkozó nyilvántartásvezetés rendjét. Továbbá azt is, hogy az adózó a törvényi, illetve a rendeleti mentesség teljesülése bizonyítékaként milyen igazolást (például személyazonosításra szolgáló igazolványt, egészségügyi intézménybe szóló beutalót, hallgatói jogviszonyt tanúsító okiratot, kiküldetési rendelvényt – fogadhat el. Az adórendeleti szabályozásnak tehát olyannak kell lennie, amely alapján az adóbeszedésre kötelezett által vezetett vendégnyilvántartásból, annak mellékleteiből a

vendégéjszakát eltöltő magánszemély adójogi státusza (adóalany/nem adóalany, il letőleg mentesség/fizetési kötelezettség) egyértelműen megállapítható. Megjegyezzük, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján az adórendelet elrendelheti személyes adat (név, azonosító jel, lakcím) elkérését a vendégtől. Ha az önkormányzat adórendelete az adózó nyilvántartás-vezetésére nem tartalmaz fent hivatkozott szabályozást, akkor bármely irat elfogadható a mentességi feltétel igazolására. Az igazolás tartalmának valóságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, ezt a vélelmet az adóhatósági ellenőrzése megdöntheti. (Az, hogy például egy szálloda a vendég bejelentkezésekor milyen egyéb személyes adatot, milyen célból és jogszabály alapján kezelhet, nem tartozik az adórendelet-alkotás, illetve adóigazgatás körébe.)

Adók módjára behajtandó köztartozás végrehajtása jelzálogjog bejegyzésével n Mikor élhet az adóhatóság e jogintézménnyel? Köztartozás adók módjára való behajtása során az önkormányzati adóhatóság az adóvégrehajtásra vonatkozó törvényi szabályokat alkalmazza, néhány kivételtől eltekintve (például a köztartozás mérséklésre nincs lehetőség). Az adózás rendjéről szóló törvény 2013-tól hatályos szabálya értelmében, ha ingatlan-végrehajtás esetén a köztartozás összege az 500 ezer forintot nem haladja meg, vagy a tartozás összege nincs arányban a végrehajtás alá vonandó vagyontárgy forgalmi értékével, akkor az adós ingatlanára adóvégrehajtás címén jelzálogjog bejegyzése rendelhető el. Erre 2012 év végéig nem volt jogszabályi lehetőség. Dr. Kovács Attila

22

EURÓPA PÉNZÜGYEI

INTEGRÁCIÓ VAGY DEZINTEGRÁCIÓ

Merre haladjon az Európai Unió? Amikor idén ősszel híre kelt, hogy az Európai Unió kapta a 2012. évi Nobel-békedíjat, alighanem Európa megannyi ellentmondása visszatükröződött abban, ahogy vezetői fogadták a döntést. Az EU érdeme, hogy az egykor háborúk szabdalta kontinens a béke földrészévé lett, békés úton újraegyesítette a kontinenst, ősellenségeket hozott egy fedél alá – indokolta határozatát a Nobel-díj bizottság – kiemelve azt is, hogy 1989 után az Unió nagyban hozzájárult a kelet-európai államok újjászületéshez is. A brüsszeli testü letek vezetői azt hangsúlyozták, hogy a Nobel-díj nemcsak az integrációs projektnek, s a közös érdeket megtestesítő intézményeknek szól, hanem az Unió mind az ötszáz millió polgárának. Az örömteli kánonba azonban jócskán hallatszottak kétkedő hangok is. Az euroszkepticizmusáról híres cseh államelnök, Vaclav Klaus „viccnek” minősítette a döntést, a dühödten unióellenes brit Függetlenségi Pért vezére, Nigel Farage szerint a díj „abszolút gyalázat”, a holland populista Szabadságpárt elnöke, Geert Wilders gúnyosan azt kérdezte: „Mi jöhet még, talán Van Rompuy, (az Európai Tanács elnöke) Oscar-díjat kap?” Tény, hogy a Nobel-békedíjat (s a velejáró 930 ezer eurót, amelyet hírek szerint a háborús konfliktusok gyermekszenvedőinek javára kívánnak fordítani) akkor ítélték oda, amikor az európai integráció hat évtizedes történetének egyik legsúlyosabb kihívásával küszködik. Hiszünk-e még az EU-ban? – teszi fel a kérdést a varsói Gazeta Wyborcza napilap publicisztikája. Nem is a valutaválság a sorsdöntő kérdés. Az EU akkor veszti értelmét, ha a népek már nem bíznak benne. „Vajon hajlandó lenne-e bárki is meghalni az Európai Unió eszméjéért, ha netán kitörne egy háború? Képes lesz-e valaha is az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso olyan érzelmi reak ciót kiváltani az emberekből, mint Barack Obama? Amikor egy amerikai kezében tart egy bankjegyet George Washington arcképével, úgy érzi, hogy az »amerikai álom« részese, függetlenül politikai nézetétől, társadalmi rangjától. Ezzel szemben egy német, vagy francia aligha érez így egy öteurós láttán. Az EU-nak ugyanis nincs

arca, nincs karizmája, nincs saját hadserege, de még valódi külpolitikája sincs” – így a figyelo.hu honlapon is olvasható lengyel eszmefuttatás. Barroso bizottsági elnök egyik legutóbbi, a strasbourgi parlament előtt tartott helyzetértékelésben maga is úgy fogalmazott, hogy az EU pénzügyi, gazdasági válságban van, amely gyökereit tekintve visszavezethető a pénzügyi ágazat felelőtlen gyakorlatára, a fenntarthatatlan államadósságra és a tagállamok versenyképességi hiányosságaira. Ám a szűnni nem akaró krízis egyúttal politikai, bizalmi válság: az európai polgár csalódott, úgy érzi, életvitelét veszélyeztetik a változások. Barroso magyarázata sze-

rint az „események ördögi körforgásának” vagyunk szemtanúi Brüsszelben, az európai csúcstalálkozókon fontos döntések születnek közös jövőnkről, de másnap a döntéshozók némelyike hitelteleníti azokat. Azzal, hogy az egyezségeket hol túl radi kálisnak, hol ellenkezőleg, elégtelennek mondják az otthoni közvéleménynek, ami aztán aláássa a polgár bizalmát is. Ráadásul a találkozókat egyfajta bokszmérkőzésként tálalják, saját kiütéses győzelmüket hangoztatva. „Nem lehetünk egyszerre ugyanazon unió tagjai, miközben úgy viselkedünk, mint ha nem is lennénk azok” – bosszankodik Barosso. E politikai-bizalmi válság egyik legszembetűnőbb kísérőjelensége az újra feltámadó nacionalizmus. Josef Joffe, a nagytekintélyű német Die Zeit napilap kiadó-társfőszerkesztője azonban erről szólva azt is megjegyzi, hogy most nem azzal a korábbi agresszív, soviniszta nacionalizmussal állunk szemben, amely oly sokszor véres pusztulásba sodorta az európaiakat. Ahol tetten érhető e jelenség, ott általában azt hallani: „hagyjatok minket békén, ne szóljatok bele dolgainkba!” E nemzetek félnek a nagyob-

Amiért szükség van az EU-ra Az a sok autóút, híd, alagút, felújított kórház, iskola és városnegyed, amely az elmúlt években megépült Magyarországon, javarészt az uniós támogatásoknak köszönhető. Nem kevés összegről van szó: a jövőre záruló, a 2007 és a 2013 közötti uniós költségvetési időszakban – a kohéziós politika keretében – Magyarország 24,3 milliárd euró közösségi forrásra jogosult, míg a nemzeti hozzájárulás 4,4 milliárd eurót tesz ki. Manapság sok szó esik a kohéziós alapok esetleges jövőbeli megnyirbálásának elfogadhatatlanságról. Magyarország számára természetesen a növekedést és a munkahelyteremtést segítő uniós forrásokban minden euró számít, de nem ez a legfontosabb, az EU messze nem a fejlesztési támogatások maximalizálásáról szól – hangsúlyozza Marján Attila, a Magyar Külügyi Intézet Európai Kutatási Központjának igazgatója. Mint magyarázza, az EUtagság egy olyan stabilizációs, modernizációs horgony, amely lehetőséget kínál a félperifériás állapot meghaladására. A kutató emlékeztet arra, hogy már a 2004. évi csatlakozás előtt, pár év leforgása alatt a piacgazdaság és a modern demokrácia intézményeinek sorát kellett megteremteni, modernizálni. Ez a posztszocialista Magyarország számára valóságos kultúrsokk volt, mondhatni modernizációs ugrás. Ma, a mindennapok teendői közepette az utca emberének mindez jószerivel észrevétlen, de nem árt tudni: ami körülöttünk történik, ami meghatározza az életet, az javarészt Brüsszelben dől el: a kormány és a parlament munkájának egy részét a brüsszeli rendelkezések végrehajtása és hazai átültetése teszi ki, csakúgy, mint a 26 többi tagállamban. Nem holmi alattvalói végrehajtásról van szó. A döntéseket nem a sokat gúnyolt eurobürokraták hozzák, hanem a tagállamok választott vezetői, egymással hol kooperálva, hol küszködve, de mindig kompromisszumokkal. Lehet persze azt mondani, hogy Brüsszel messze van, Brüsszel arctalan, de a lényeg: ezek az életünket meghatározó szabályok a modern nyugat-európai értékrenden alapulnak. Ennek ethosza, ahogy működik a gazdaság, a (jog)állam és a társadalom. Arra sem árt emlékezni – jegyzi meg Marján Attila –, hogy Magyarország jószerivel Mátyás kora óta a nagyhatalmak szorításában élt, s ma, egy kivételes történelmi lehetőség folytán a nemzetek olyan közösségéhez tartozhat, amely már megmutatta, hogy a véres háborúkat maga mögött hagyva, a békés egymás mellett élésen túl a jólét garantálására is képes.


EURÓPA PÉNZÜGYEI bak újnak vélt kulturális és gazdasági im perializmusától. Ám ez a Joffe szavaival fogalmazott védelmi nacionalizmus álomkergetés, romantika! A nemzetek előtti szellemi-fizikai határok már rég leomlottak. Képtelenség visszahozni a száz évvel ezelőtti szuverenitást egy olyan Európába, amely összesített hazai össztermékének (GDP) egyharmadát a határokon túl értékesíti. Voltaképpen a sokat emlegetett globalizációról van szó. Vagyis arról, hogy a 21-dik században még a nagy európai tagállamok sem tudják felvenni a versenyt a többi szuperhatalommal szemben. A változás viharos. Egyes adatok szerint Nagy-Britan niának másfél évszázadba került megkétszereznie az egy főre jutó GDP-jét. Az Egyesült Államoknak ehhez ötven év kellett, Kínának pedig mindössze tizenöt esztendő. Azt is gyakran felemlegetik, hogy Európa már most végzetesen lemaradt a világok versenyfutásában, ami így igaztalan. A csúcsiparágakban, így az autó-, repülő-, a gép- vagy a gyógyszeriparban mind ott vannak az élen az európaiak, világpiaci részesedésük meghaladja az egyharmadot. A recessziós évek ellenére az ipari termelékenység az elmúlt évtizedben 35 százalékkal bővült, a feldolgozóipar több százmillió európainak nyújt tisztes megélhetést. Mindez azt jelzi, hogy a globalizáció már önmagában megköveteli az európai egységet, ami egyúttal szorosabb integrációt feltételez. Ám a belső feszültségeket tovább élezi, hogy az unió nem egy országában szociális vészhelyzet van: nő a szegénység, aggasztóan magas a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. Sőt, mi több, hiába a sok fájdalmas megszorító intézkedés, a szám talan mentőcsomag és milliárdos tőke injekció, Brüsszelnek és a tagállamok kormányainak eddig nem sikerült úrrá lenni a fenyegető gondokon. Mindezért válaszként Barosso elnök, a már említett strasbourgi beszédében új gondolkodásmódra szólít. Egy olyan megegyezésre van szükség, amely megszilárdítja a gazdasági és monetáris uniót, fellendíti a fenntartható fejlődést és helyreállítja a versenyképes séget. Az EU-nak egy mélyreható, valódi gazdasági és monetáris unió, egy összehangolt kül- és katonapolitikával rendelkező politikai unió irányába kell továbbfejlődnie. „A tagállamokkal közös unióról van szó, nem pedig a tagállamokkal szembeniről… a megosztott szuverenitás több hatalmat jelent, egyáltalán nem kevesebbet.”


Európa felelős politikai vezetői már többször hitet tettek az „Európai Egyesült Államok” víziója mellett, de ez ma még ugyanúgy fantasztikumnak tűnik, mint hatvan évvel ezelőtt a háborús romok eltakarítása után szinte a semmiből kiteljesedett nyugat-európai jóléti modell. Akkor és most sem megy minden küzdelem nélkül. Ennek egyik legutóbbi példája a novemberi csúcs, amelynek napirendjén két újabb, jövőt meghatározó kulcskérdés, a pénzügyi rendszer stabilizálását célzó, európai szintű, közvetlen bankfelügyelet, a „bankunió”, valamint a 2014-től 2020-ig tartó uniós költségvetés (Multinational Finacial Framework – MFM) szerteágazó kérdésköre szerepel. Az EU bevételi és kiadási ke reteit középtávra kijelölő dokumentum valójában arról szól, milyen uniót, milyen fejlődési irányokat akarnak kijelölni a tagállamok. A források elosztása éles érdekkülönbségeket takar. A fejlett, úgynevezett nettó befizető tagok olyan költségvetést szorgalmaznak, amelyek alapján a felzárkóztatásra szánt kohéziós támogatások jelentős szűkülésével kell számolniuk e fi-

23

nanszírozási pénzek kedvezményezett or szágainak, köztük Magyarországnak. Mindez fontos, de alighanem a belső csatározások epizódja az Unió integrációs szerepéről folyó vitához képest. A már idézett Gazeta Wyborcza publicisztikának bizonyára igaza van abban, hogy több tagország nem érzi olyan égetőnek ezt a kérdést, mint mindenekelőtt Németország, egyszerűen azért, mert nem fektetett milliárdokat az euró megmentésébe. Az lenne az üdvözítő, ha minden európai polgár egy emberként állna a reformok mögé, együtt vállalná a felelősséget az elkövetett hibákért. Mindenkinek fel kellene tenni azt a kérdést, hogy számára mit jelenet az Európai Unió, miért kellene, hogy az Unió túlélje az euró válságát. A lengyel szerzők ennek tudatosítására azt is sugalmazzák, hogy a 2014-es európai parlamenti választások során kérdezzék meg a választópolgárokat arról is, hogy saját útjukon akarnák-e járni vagy együtt, az Unióban képzelik el a jövőt. Heimer György

Uniós mérföldkövek 1951. április: Belgium, Franciaország, Németország Olaszország, Luxemburg, és Hollandia életre hívja az Európai Szén- és Acélközösséget (ECSC – Montánunió), azzal a céllal, hogy közös piacot teremtsenek a két kulcsiparágban. 1957. március: A hat ECSC ország aláírja az Európai Gazdasági Közösség (EGK – Közös Piac) alapításáról intézkedő Római Egyezményt. 1973. január: Charles de Gaulle francia államelnök hatvanas években tett többszöri vétója után Nagy Britannia felvételt nyer. Dánia és Írország szintén csatlakozik, s ezzel kilencre nő a tagállamok száma. 1981. január: Görögország tizediként válik EGK taggá. 1986. január: Csatlakozik Spanyolország és Portugália. 1993. november: Életbe lép a Maastrichti Egyezmény, amely rögzíti az egységes belső piac alapelveit. Átkeresztelik az EGK-t: új neve a ma is használatos Európai Unió (EU). 1995. január: Belép Ausztria, Finnország és Svédország 1995. március: Életbe lép a Schengeni Egyezmény, amelynek értelmében megszűnik az útlevél-ellenőrzés az EU belső határain. Nagy Britannia és Írország kimarad. 2000. december: A Nizzai Egyezmény kodifikálja a kibővült EU új szabályait, meghatározza az új tagállamok csatlakozási menetrendjét. 2002. január: Testet ölt az 1999-ben kidolgozott egységes valuta terv: 12 ország nemzeti fizetőeszközeinek helyébe euró bankjegyek és érmék lépnek. Nagy Britannia, Dánia és Svédország távol marad. 2002. december: Az EU hivatalosan is megküldi csatlakozási meghívóját 10 kelet-közép európai exszocialista jelölt ország számára. 2004. május 1.: Minden idők legnagyobb uniós bővülése, egyszerre 10 új ország csatlakozik: Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus. 2004. december: Háborús zónában első alkalommal áll hadrendbe a közös uniós katonai erő, az EUFOR: Bosznia-Hercegovinában békefenntartási feladatokat vesz át a NATO-tól. 2005. május-június: Meghiúsul a szabadpiaci elvekre épülő uniós alkotmány terve, miután Franciaország, aztán Hollandia lakossága népszavazáson elveti azt. 2007. január 1.: Románia és Bulgária belépésével 27-re emelkedik a tagállamok száma. 2009. december: Életbe lép a lisszaboni egyezmény, benne a korábban elvetélt alkotmányterv több passzusával. Írország kivételével, amely referendumon fogadta el az új szabályokat, a tagországok parlamenti szavazással döntettek. Forrás: EUBUSINESS

24

AUTÓ

PEUGEOT 208 E-HDI

Takarékoskodik helyettünk Elégedettek voltunk az új kiskategóriás dízelautóval, mely innovatív technikájával, újfajta ergonómiájával minőséggé emeli a vezetést.

Az autó eleje a márka új, karizmatikus arcvonásait mutatja. Macskaszerű jellege modernebb, gazdagabb és kifinomultabb lett, különösképp a fénydiódás nappali világítás jóvoltából, amely éjjel-nappal kiemeli a fényszórót. Hasonló gondot fordítottak a többi részre, például a ködlámpák környezetére is. A hűtőmaszk csak úgy lebeg! Mintha különvált volna a karosszériától, és repülne a levegőben, a precízen megformált krómkeret előtt. Belsejében technikás háló vagy krómlécek erősítik a vonalak modernségét és határozottságát. Ez az eredeti design sikeresen fejezi ki a környezeti hatékonyságot: az optimális méretű légbeömlő opti-

mális fogyasztást sejtet. Az egész orr erős és eleven, átgondolt és modern, vidám, természetes és kifinomult. Az újragondolt műszerek és kezelőszervek korábban elképzelhetetlen lehetőséget nyújtottak a formatervezőknek. A műszerfal stílusvonalai lebegők és grafikusak. Mindenütt megnyilvánul a minőségi hatás. Nem szorult háttérbe a mindennapi célszerűség sem, sok az ügyes rakodóhely, pél dául egy mély tálca a váltókar előtt, ahová italt lehet tenni, vagy a külön hely az okostelefonnak, és ott vannak a tágas ajtózsebek is. Megint valami, amiben nem egyszerűen fejlődött a 208, hanem szakítva a megszokottal, újfajta ergonómiát kínál, természetszerűen könnyed és precíz autóvezetést,

meghittebb viszonyt a kocsival, azt az érzést, hogy összeforrtunk vele. Az 508-cal és a 308-cal bevezetett innovatív e-HDi technikát, az újgenerációs Stop & Startot a 208 népszerűsíti tovább. Alapja a HDi Euro 5 dízelmotor és a Stop & Start funkciót ellátó önindító-generátor kombinációja. Tesztautónk dízelmotorja 92 lóerős, ami remekül mozgatja az autót. Rugalmas, halk, dízelhez mérten finoman jár, gyorsan lehet vele utazni, amelyhez a jó üléshelyzet és a kényelmes ülések is hozzájárulnak. Az 1,6 HDi eleve olyan keveset fogyaszt, hogy egyáltalán nem törtük magunkat a takarékoskodással. A kiskategória talán legjobb dízelmotorja ezúttal is parádézott, az 5 literes tesztátlag alapján helyettünk is spórolt. Kép és szöveg: Buday Dénes


Magyarországon az E.ON 19 megyéből 15-ben rendelkezik villamosenergia-hálózattal, és biztosítja a mindennapokhoz nélkülözhetetlen villamosenergia-ellátást a lakosság, a vállalkozások és intézmények részére.

33.000 km hosszú hálózaton, 550.000 lámpatesttel gondoskodunk több mint 2100 település közvilágításáról. Debrecenben, Nyíregyházán és Gönyűn korszerű, környezetbarát kombinált ciklusú erőműveket működtetünk, ahol emissziószegény módon állítjuk elő az energiát. A villamos energetikai értéklánc minden fázisában, így az áramtermelésben, az áramkereskedésben és az áramszolgáltatásban is aktívan részt veszünk.

Biztos háttér egy változó világban.

www.eon.hu

Önkormányzati. Adósságátvállalás. Ahol üzlet és turizmus találkozik. Megyék és települések vásárlóereje. Udvaros Dorottya estje

Recommend Documents