2010. F e bruár 3. évfolyam 2. szám
önkormányzat
�v� � �r�o�s�u�n�k��l�o�g� � ��2�0�1�0��k� � �k �2�0�1�0�.��f�e�b�r�u� � �r��2�4�.��1�5�:�0�9�:�1�0
Márciusban ismét lomtalanítás Rendvédelmi nap a sportcsarnokban A Klímabarát Otthon pályázat részletei városunk
Beköszöntő
Közélet
A polgármester válaszol
Tisztelt Olvasók! Kedves Salgótarjániak! Legutóbbi fogadónapomon több ember azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy az önkormányzat adjon kölcsönt, s a Polgármesteri Hivatalban tapasztalható segélyezési igény is megdöbbentő méreteket öltött az elmúlt időszakban. Hallom az emberektől, hogy lakásukat elveszítik, tartozásaik miatt a bank jelzálogosítja azt. Higgyék el, borzasztóan szeretnénk kölcsönt adni, de az önkormányzatnak – mivel nem pénzintézet - erre nincs lehetősége. Ezek a tapasztalatok megerősítették bennem azt a véleményemet, hogy a magát válságkezelő kormánynak nevező politikusi gárda látszatintézkedéseivel rettentő helyzetbe sodorta a magyar embereket. Nem
Tartalom 3.
Közélet Klímabarát Otthon-lehetőség a megújulásra Egyeztetés pedagógusokkal, orvosokkal, vállalkozókkal Fejlesztés a Gyermektáborban Látogatás az iskolákban Olimpikon a Beszédes Estékben
7. Múlt-Kor 100 éves a Rákóczi Tagiskola épülete 8.
Önkormányzat Lomtalanítási ütemterv A pályázati rendszer útvesztőiről Közgyűlési tudósítás Parlamenti Választás 2010 Március 15. Programok a Fő téren A Tóstrand fejlesztése
13. Kultúra Salgótarján szobrai VIII. 14. Sport Sportbálon díjazák a legjobbakat Rendvédelmi nap a sportcsarnokban
tettek semmit annak érdekében, hogy az embereknek segítséget nyújtsanak, kezeljék a lakáshelyzetben fennálló problémákat. Lehetett volna tárgyalni a bankokkal, ahelyett, hogy még nekik nyújtottak támogatást. Tehetetlenségükkel, az országban élők érdekeinek figyelembe nem vételével sokakat a tönk szélére sodortak. Egyik hangzatos intézkedésük volt a krízisalap bevezetése. Ezt, mint ismeretes, az önkormányzatokon keresztül lehet igényelni. De sajnos erről is azt kell mondanom, hogy haszna nincsen: olyan alacsony összeg adható a rászorulóknak, hogy annak segítségével igencsak nehézkesen mászhat ki valaki a gödörből. Itt nem 10-20 ezer forintok menthetik meg a családokat, hanem munkahelyek és a munkáért járó tisztességes jövedelem. Bízom benne, hogy hamarosan bekövetkezik az a változás, amely mindannyiunk életébe visszahozza a reményt, s a majdani irányítás minden eszközzel azon lesz, hogy az emberek érdekei mentén rendbe tegye az ország dolgait. Másik téma, ami foglalkoztatja az embereket, az a könyvtár földszintjének kihasználása. A médián keresztül az a tájékoztatás hangzott el, hogy üzleteket készülünk nyitni a helyismereti gyűjtemény helyén. Vélhetően nem autentikus
Kérdését küldje az alábbi címekre:
[email protected] vagy 3100 Salgótarján, Fő tér 5.
forrásból való az információ, mert bár a Balassi Bálint Megyei Könyvtárat nem a városi önkormányzat üzemelteti, de mivel a „bérlő” megyei önkormányzat a továbbiakban nem kívánja használni a földszintet, a kezelés visszaszáll a mi kezünkbe. Nekünk pedig eszünk ágában sincs kizárólag üzleteknek bérbe adni az épületrészt, sokkal inkább szeretnénk kulturális vagy civil célokra használni a felszabadult ingatlant. El tudunk képzelni benne például egy impozáns városi galériát. A könyvtár már felköltözött az emeletre, az ehhez, és az alsó szint rendbetételéhez szükséges átalakításokat a megyei és a városi önkormányzat fele-fele arányban finanszírozta. A jövőben általunk használni kívánt rész még nem készült el teljesen, a munkát a Salgó Vagyon Kft. irányítja. Gondos gazda módjára igyekszünk tehát minden tőlünk telhetőt megtenni, a tárgyalásokat úgy lefolytatni, hogy a könyvtár arculatához illő, a belvárosi lehetőségeket gazdagító szolgáltatást nyújtsanak majd az ingatlanunkat jövőben használó cégek vagy szervezetek.
városunk
Klímabarát Otthon – lehetőség a megújulásra S
algótarjánban több nagy lakótelep szolgál otthonként családok ezreinek. A hatvanas évek technológiájával készült lakások azonban sok esetben minőségükben ma már nem felelnek meg az elvárásoknak. A központi panel programot a nehézkes és megterhelő finanszírozás miatt nem használták ki a helybéliek, most azonban új lehetőség kínálkozik: a Klímabarát Otthon pályázat kiemelkedően kedvező feltételeket kínál.
A társasházak lakóközösségének ritkán áll rendelkezésre olyan mennyiségű forrás, hogy átfogó felújításba kezdjenek. Így van ezzel a város önkormányzata is a saját tulajdonát képező lakásokkal. Bár évente több mint 300 millió forintot fordít a bérlakás állomány működtetésére, fenntartására, amely jelenleg 1260 lakást jelent, még mindig mintegy 500 komfort nélküli van
mellett. A bérlakás állomány fenntartása nem kötelező feladata az önkormányzatnak, ráadásul veszteséges is: jelenleg közel 200 millió forint bérlői tartozást tartanak nyilván. Az Önkormányzat a panel programmal kapcsolatban 2005-ben rendeletben mondta ki, hogy nem tudja anyagilag támogatni a pályázatokat. A társasházak,
a rendszerben. A város erőforrásai arra elegendők, hogy a kiemelt lakótömbökben lévő, mintegy 600 bérlakás szinten tartását, felújítását elvégezze. A város középtávú lakásgazdálkodási koncepciója ezeknek a lakásoknak a megtartását irányozta elő. A többi lakás eladását, bontását tervezik, megfelelő program mentén. A Garzonházak felújítására az önkormányzat hitelt vett fel, állami támogatás
pénzügyi forrás hiányában, nem pályáztak az állami támogatás elnyerésére. A történetben szereplők egymásra mutogattak, sajnálkoztak, a szükséges fejlesztések pedig elmaradtak. A panellakások felújítása viszont már nem tűr halasztást, az épületek állaga mára elérte a kritikus szintet. A lakókörnyezet elhanyagolt látványa, az omladozó vakolatok, egy lepusztult város képét vetítik előre, amely rossz üzenet az ide látogató
Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester
Kedves Olvasó! A tavasz a megújulás időszaka, s bár még csak február vége van, én nagyon várom, hogy beköszöntsön a jó idő. Ehhez kapcsolódva hívom fel a társasházakban élők figyelmét a Klímabarát Otthon pályázatának lehetőségére, melyről részletes információkat a 3. oldalon olvashatnak. Szintén a közeledő tavaszra készül el a Tarjáni Gyermektábor, amely így jövőre már télen is alkalmas lesz a vendéglátásra. A Városi Sportcsarnokban a rendőrség nagyívű bűn- és balesetmegelőzési programot szervezett gyermekeinknek, erről a sport rovatban adunk tájékoztatást. Ugyanakkor szó esik a pályázati rendszer útvesztőiről és bemutatjuk a nemrég elfogadott városi költségvetés sarokszámait is. S ha már tavasz, akkor ahogy megszokhattuk, hamarosan eljön a lomtalanítás ideje. A VGÜ Kft. ütemterve az önkormányzat rovatban található.
Lakatos Kati főszerkesztő Megjelenik havonta, 17 000 példányban; 2010/02. Nyilv. tart. szám: 163/387/1/2008 Kiadja: Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, 3100 Salgótarján, Múzeum tér 2. Szerkesztőség: Városi TV, Salgótarján, Fő tér 5.; E-mail:
[email protected]; Főszerkesztő: Lakatos Katalin Nyomdai munkák: Polár Stúdió; Eng. sz.: B/PH/96/N/90 ISSN 1215-1440; Felelős vezető: Bencze Péter
2
A Salgó Vagyon Kft. segít a társasházaknak a pályázati előkészítésben
vendégek számára, rátelepszik a városlakó kedélyállapotára. Éppen ezért, ennek megakadályozása érdekében a városvezetés új lépések megtételére szánta el magát. A fejlesztéseket azonban csak a lakóközösségekkel együtt lehet eredményesen megtenni, ugyanis az újonnan feltűnt lehetőségbe a társasházak kapcsolódhatnak be. A megoldás a jelenleg meghirdetett panel II. és az Európai kiterjesztésű ZÖLD program lehet, amelynek célja az energiafelhasználás és a káros anyag kibocsátás nagymértékű csökkentése. A program alkalmas a városban lévő háztömbök korszerűsítésére, mert az európai és hazai forrásokkal kiegészülve olyan kedvező hitellehetőséget kínál, amely akár 50% támogatás elérését is lehetővé teszi. A felújítási program pályázati rendszerben működik, csak magas szintű anyag és technológia beépítését támogatja, azért hogy valóban nagymértékű, akár 50% fűtési energia megtakarítást eredményezzen. A számítások szerint ez a megtakarítás gyakorlatilag fedezi a lakástulajdonosok által felvett hitelek törlesztését. A beruházással kapcsolatos döntéseket a társasházaknak kell meghozniuk, minősített többséggel. Az Önkormányzat a folyamatot támogatja azzal, hogy a vegyes tulajdonú társasházakban saját tulajdonrészével, a beruházás mellett fog voksolni és annak anyagi vonzatát vállalja. Emellett az Önkormányzat vagyonkezelő cége, a Salgó Vagyon Kft. a folyamat minden fázisában rendelkezésére áll a társasházaknak, lakásszövetkezeteknek az eredményes pályázat benyújtásához, a teljes beruházási folyamat lebonyolításához. A lehetőségről Székyné dr. Sztrémi Melinda egy a Városházán tartott konferencián tájékoztatta a salgótarjáni közös képviselőket és arra ösztönözte őket, hogy nézzék meg a lehetőségét a programhoz való csatlakozásnak. Tatár Csaba, a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója mindennemű segítséget felkínál a lakóközösségeknek, a Salgó Vagyon Kft. munkatársai teljes körű felvilágosítást adnak a rendszerről, amennyiben igényt tartanak rá.
városunk
3
Közélet
Közélet
Egyeztetés pedagógusokkal, orvosokkal és vállalkozókkal
Információk első kézből S
algótarján polgármestere februárban fórumra hívta a városban működő közoktatási intézmények pedagógusait, majd külön időpontokban a háziorvosokat és a gazdasági életet nagyban meghatározó vállalkozókat, hogy első kézből tájékoztassa őket a 2010-es évi városi költségvetésről. Megbeszélték azokat a problémákat is, amelyek kezelését a különböző szektorok képviselői feltétlenül fontosnak tartanak.
A pedagógus fórumot a nagyarányú részvétel miatt a BGF Salgótarjáni Intézetének nagyelőadójában tartották, a vállalkozókat és az orvosokat Székyné dr. Sztrémi Melinda a Polgármesteri Hivatal Dísztermében fogadta. A polgármester mindhárom fórumot a város 2010-es évi költségvetésének bemutatásával kezdte, majd a megjelenteknek alkalmuk nyílt elmondani véleményüket a fennálló problémákról és azok megoldási lehetőségeiről. – Nem titok, arra számítok, hogy új költségvetése lesz az országnak és az új kormány felelősen gondolkodik az önkormányzatok feladatairól és azok finanszírozásáról. Ha ez megtörténik, akkor remélhetőleg az intézmények kompenzációját is meg tudjuk valósítani. Félő ugyanis, hogy mind az önkormányzat, mind az intézmények ősz táján bedőlnek – hangsúlyozta a polgármester a pedagógusokhoz intézett tájékoztatójában február 10-én, majd hozzátette: – Nincs okunk iskolákat bezárni. Ezt nem indokolja a gyermekek létszáma, s tudom, hogy szakmailag is kiemelkedően teljesítenek a salgótarjáni intézmények. Mindent megtettünk eddig és meg fogunk tenni ezután is – magam a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül is –
4
városunk
azért, hogy megóvjuk intézményeinket és pedagógusainkat. Kérdésre reagált Reszoly Gusztávné, az Oktatási és Kulturális Iroda vezetője, aki arról beszélt, hogy az önkormányzat a pedagógusok megsegítése érdekében indul olyan pályázatokon, amelyekbe bevonhatók az iskolák, így a tanárok munkájukért cserébe kiegészítő jövedelemhez juthatnak. Ilyen pályázatok például a kompetencia alapú oktatás bevezetéséről szóló vagy a kistérségi integrációs közoktatási modell kidolgozására szolgáló projekt. A jelenlévők részéről felvetődött a kérdés, hogy miért nem hívta le az önkormányzat azt a kiegészítő támogatást, amelyből az esélyegyenlőségért dolgozó pedagógusok munkáját elismerhették volna. Erre válaszolva az irodavezető rávilágított egy alapvető ellentmondásra. A fenntartó ugyanis csak akkor jogosult a támogatásra, ha bármely két tagintézmény, illetve bármely tagintézmény és a székhelyintézmény vonatkozásában teljesül az, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti eltérés nem haladja meg a 25 %-pontot. Vagyis mivel a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon egyes tagintézményeiben nagyon magas, máshol alacsony a 3H-s gyermekek aránya, az eltérés 25%-
pont fölötti, így a támogatás – hiába dolgoznak a pedagógusok a felzárkóztatáson, az esélyegyenlőség megteremtésén – nem hívható le. Ennek kiküszöbölésére az önkormányzat próbálkozott a körzethatárok módosításával, de a szülők ennek eredményességét tömeges lakcím-átjelentkezéssel meghiúsították. Másik megoldásként felmerülhetne a magas 3H-s arányú iskolák bezárása, az ott tanuló gyermekek máshol történő nevelése, de ezt sem infrastrukturálisan, sem szakmailag nem támogatja az önkormányzat. – Ez a probléma is rávilágít arra, hogy a közoktatás teljes körű, országos, átfogó átalakítására van szükség. Be kellene fejezni ezt a „számháborút”, s helyette ésszerű, a gyakorlatból táplálkozó döntéseket, egységes szabályzókat hozni – tette hozzá Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester. Az egészségügy a közoktatáshoz hasonlóan nehéz helyzetben van – derült ki az Orvosok fórumán, február 11-én. A körzetekben súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek, nem tudni, meddig tartható fenn a rendszer ilyen formában. A támogatások csökkennek, a salgótarjáni orvostársadalom kiöregedőben van. A nehézségeket érzékeli az önkormányzat, éppen ezért kezdeményezte a párbeszédet az egészségügyi szakemberekkel. Az orvosok részéről több hasznos információt hallhattunk: újra kell gondolni, pontrólpontra meg kell vizsgálni a 2001-ben kötött szerződéseket, az önkormányzatnak valamiféle anyagi segítséget kell nyújtania a rendelők működtetéséhez, mert ha így marad a finanszírozás, félő, nem lesz, aki ellássa a betegeket. Az állami támogatások egyre csökkennek, az orvosi eszközök egyre drágábbak. Áfa-visszaigénylésre az orvosoknak nincs lehetőségük, így még a többi vállalkozóhoz képest is nehezebb helyzetben vannak. Egyes orvosok véleménye szerint érdemes lenne visszavennie az önkormányzatnak a korábban privatizált ingatlanokat, s a szakembereknek közalkalmazotti státuszt kínálni. A fenti felvetések további egyeztetéseire munkacsoport alakul, amely a közeljövőben megtárgyalja a
lehetőségeket. Az egyeztetések eredményeit, a lehetőség szerinti gyors intézkedések mellett, az önkormányzat beépíti a 2010. második felében elkészülő egészségügyi koncepciójába. A vállalkozókkal való találkozás szintén rendkívül hasznos volt. A február 16-án tartott eszmecserén számos cég képviselője vett részt, s mondta el véleményét az ország és a város, valamint saját vállalata helyzetéről. Emellett a gazdasági környezetet javító, a munkahelyteremtést szolgáló, előremutató kérdések, felvetések is megfogalmazódtak a Városháza Dr. Förster Kálmán termében. Székyné dr. Sztrémi Melinda kiemelten beszélt a vállalkozóknak a foglalkoztatási helyzetről. Elmondta, hogy a közmunkaprogramon keresztül idén 638 embert vonnak be a munka világába, de még így is nagyon magas – 2700 fős – a segélyből élők száma. A fórumon bemutatkozott a Térségi Integrált Szakképző Központ és a nemrég Salgótarjánba települt Volksbank. Előbbi
iránt nagy érdeklődést mutattak a gazdasági élet szereplői, főleg, mivel mindan�nyian támogatják a szakképzési rendszer szervezett megújulását. A jelenlévők közül többen a gyakorlati képzésbe való bekapcsolódásról biztosították Telekné Dézsi Piroska igazgatót. A fórum végül hosszas beszélgetésbe torkollott, ahol majd minden jelenlévő felszólalt és elmondta hozzáfűzni valóját a hallottakhoz. Tordai Péter, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta, mindenki számára világos, hogy súlyos anyagi gonddal küzd az önkormányzat, így az iparűzési adó csökkentése elképzelhetetlen és nem is elvárt lehetőség. Ugyanakkor felvetette, hogy érdemes újragondolni az építményadó-fizetés kötelezettségét, mert egyes vállalatoknak nagy segítség lenne, ha mondjuk a használaton kívüli, üres épületekre nem kellene azt fizetni. A szakképzés és a főiskolai oktatás kapcsán a szakemberek hangsúlyozták, hogy szükség van a BGF Salgótarjáni
Intézetére, ezért helyes lépésként értékelték a főiskola megmentésére irányuló akciókat. Az is elhangzott, jó ötlet a műszaki képzés bevezetése, mert már jelenleg is hiányoznak az ez irányú szakemberek, de a jövőben még fontosabb lehet a megbízható, képzett munkaerő megléte. A Vállalkozói Fórum végén Szalai Erika, a Közgyűlés Gazdasági, Városfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke ismertette azt a vállalkozássegítő csomagot, amelyet a közgyűlés még tavaly tavasszal elfogadott és arra ösztönözte a megjelent cégek képviselőit, hogy használják az abban felkínált lehetőségeket. Összegzésként elmondható, hogy a szervezők és a fórumok résztvevői egyet érettek abban, hogy az adózási-, a közoktatási- és az egészségügyi rendszer teljes körű, országos, átfogó átalakítására van szükség, melyhez az önkormányzat, mint érdekképviselet minden tőle telhetőt meg fog tenni.
Fejlesztés a Tarjáni Gyermektáborban
Célegyenesben a téliesítés A
hogy arról korábban már beszámoltunk, idén tavaszra megújul a Tarjáni Gyermektábor egyik épülete. A kivitelezés befejeztével az intézmény télen is alkalmas lesz táboroztatásra.
A Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. Tarjáni Gyermektábora az AXISArt Bt.-vel közösen, Salgótarján Város Önkormányzatának konzorciumi partnerségével pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Programhoz „Az erdei iskola hálózat infrastrukturális fejlesztése” címmel. A pályázat alapvető célja a minősített erdei iskolák infrastrukturális fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdei-iskola szolgáltatás színvonalának növelése volt.
A kedvező elbírálásnak köszönhetően a megnyert, „A Tarjáni gyermektábor erdei iskolájának infrastrukturális fejlesztése” KEOP 3.3.0. – 2008. – 0038 számú, közel 80 milliós pályázati támogatás megteremti a gyermektábor folyamatos üzemeltetésének lehetőségét. A Tarjáni Gyermektábor az erdei iskoláztatás mellett tematikus táborokat és szünidei nyaralási lehetőséget is biztosít területi, regionális és országos szinten is. Minden feltétel adott ahhoz, hogy értékes, magas szakmai színvonalú prog-
ramokat lehessen benne lebonyolítani. A tábor szoros kapcsolatot tart a helyi természetvédelmi szervezetekkel, akik szükség szerint és lehetőségeikhez képest támogatják a programokat. A most megvalósuló projekt stratégiai célként hozzájárul az erdei iskolában résztvevő diákok környezettudatos állampolgárokká neveléséhez. A kivitelezés elkészültével megszűnik a szezonalitás (16 hét helyett 37 hét) és az ingatlan felújításával párhuzamosan, a minőségemelkedés miatt megnövekszik a kereslet a tábor iránt. Többletbevételt jelenthet az is, hogy lehetőség lesz szakmai továbbképzések lebonyolítására, és a nem erdei iskolás programokban szintén nő a vendégéjszakák és a csoportok száma. A 219 m2 alapterületű meglévő épület 174 m2-rel történő bővítése (vizesblokk) korszerű és biztonságos (akadálymentes) körülményeket teremt a résztvevők számára. Az építkezés 2010. április 15-re befejeződik és már május elején újból folytatódhat a táboroztatás ebben az épületben is.
városunk
5
Közélet
Múlt-kor
Látogatás az iskolákban: megnyugtató a kodályosok helyzete
A
M
SKÁID Kodály Zoltán Tagiskola felújítása miatt az iskola diákjai és pedagógusai a 2009/2010-es tanév második félévét már a befogadó intézményekben kezdték. A Kodályt január közepére kiürítették és időközben a kivitelező cégek kiválasztása is megtörtént. A munkálatok elkezdődtek.
Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester február első hetében meglátogatta az elköltöztetett osztályokat, akik mind megnyugtatóan nyilatkoztak jelenlegi elhelyezésükről, eddigi tapasztalataikról. A Petőfi Sándor Tagiskolában, a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakiskolában, a BGF Salgótarjáni Intézetében és a II. Rákóczi Ferenc Tagiskolában is jól érzik magukat a gyermekek, s a szakmai munka is megfelelően folyik. A tantermek zöme a gyermekeket régi, Kodály-beli tantermeikre emlékezteti, és szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoz-
100 éve adták át a Rákóczi épületét
ár az 1800-as évek végén felvetődött egy polgári iskola létesítésének gondolata a hajdani község vezetőinek fejében, melyet 1903-ban meg is alapítottak. Az is világos volt számukra, hogy az oktatás teljesen új épületet igényel. A mai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola épületét 1910 februárjában avatták föl.
nak, hogy a befogadó intézményekben diáktársaik és a felnőttek is kedvesek velük, jól érzik magukat. A polgármester elmondta a gyermekeknek, milyen nagyívű beruházás folyik régi iskolájukon és a jövőre nézve biztatta őket, hogy majd egy teljesen megújult, minden igényt kielégítő épületben kezdhetik meg a következő tanév második félévét. A városvezető megköszönte a pedagógusok és a szülők munkáját, melynek eredményeképp a költözés és a berendezkedés gond nélkül lezajlott és további együttműködésüket kérve kívánt nekik sikeres munkát.
A századfordulót követően az elemi népoktatás ügye - országos és helyi szinten is - előtérbe került, ennek hatására 1902 őszén a salgótarjáni sajtó hangot is adott a közoktatás iránti igénynek és polgári iskola felállítását sürgette. A következő évben a községi tanügyi bizottság és a királyi tanfelügyelő tárgyalásba kezdett az intézmény megalapításáról. A tanácskozáson Porázik György – a tankötelesek nagy számára hivatkozva – egy községi elemi iskola felállítását szorgalmazta. Jónásch Antal
Kajakos olimpikon a Beszédes Estékben
A
Beszédes Esték sorozat február negyedikei programján Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester vendége Gyulay Zsolt kétszeres olimpiai bajnok kajakozó volt. Gyulay jelenleg a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, de amellett, hogy továbbra is a sport tölti ki legtöbb idejét, visszavonult sporttársaival éttermet üzemeltet.
Gyulay 1976-ban Vácott kezdett el kajakozni Csereklye Józsefnél, majd rövid győri kitérő után a Bp. Honvédban kötött ki, ahol Angyal Zoltán irányításával folytatta a munkát. Első felnőtt világbajnoksága az 1983-as tamperei verseny volt, amelyen újoncként K-1 500 méteren az ötödik lett. Fejlődését jelzi, hogy 1985ben a mecheleni vb-n már két számban is kivívta az indulás jogát, s két negyedik helyet szerzett. Nem sokkal később karrierje kicsúcsosodott, hiszen 1986 és 1991 között az ezer méteres négyes tagjaként öt világbajnoki címet gyűjtött, míg 1993-ban és 1995-ben ezüstérmes lett. Legnagyobb sikerét a szöuli olimpián ünnepelhette, amelyen K-4 1000 méteren és K-1 500-on is olimpiai bajnok lett. Négy évvel később, a barcelonai olimpián
6
városunk
mindkét számban egy-egy ezüstérem jutott neki. Bár pályafutása jelentősebb sikereit négyesben aratta, az 1989-es világbajnokságon K-1 1000 méteren is felállhatott a dobogó legfelső fokára. Fantasztikus karrierjébe négy-négy világbajnoki ezüst- és bronzérem is belefért, idehaza 36 ízben lett magyar bajnok. 1995-ben az MTK-hoz igazolt, ám 1996-ban az atlantai olimpián K-2 500 méteren elért hatodik helye után letette a lapátot. Még aktív kajakosként végezte el a Testnevelési Főiskola szakedzői szakát 1991-ben, ill. később a Külkereskedelmi Főiskolát. 1996-ban az Arena sportszergyártó cég marketingigazgatója lett, majd 1998 és 2001 között annak szlovákiai vezérképviselője volt. Ezután az Újpest FC labdarúgóklubot
működtető Kft. ügyvezető igazgatójává nevezték ki, majd 2004-ben rövid ideig egy labdarúgással foglalkozó vállalt vezérigazgatója volt. 2005-ben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség tudományos és sportegészségügyi igazgatójává, emellett az MTK szakosztály-igazgatójává is kinevezték.
acélgyári igazgató pedig egy gyermekmenhely létesítését indítványozta. 1903. május 28-án a képviselő-testület határozatot hozott a polgári iskola felállítására. A döntés értelmében szeptember elsejével a fiúknak két osztályt, a lányoknak pedig egy osztályt terveztek indítani. Megalakult a Salgótarjáni Állami Polgári Fiú-és Lányiskola, majd szeptember 1-jén elindult benne az oktatás. A tanügyi bizottság tagjai 1904 januárjában kérvényezték az iskola állami támogatásának biztosítását a minisztériumtól. A felmenő osztályok elhelyezéséből és a tanárok számának szükséges gyarapításából eredő fedezetlen kiadás az 1904/05-ös tanévben meghaladta az 5800 koronát. A képviselő-testület itt még talált áthidaló megoldást; segélyt kért a vármegyei pótadóból, amit az alispán meg is ígért. A segély megkésett folyósítása miatt azonban a következő éveben már másfélszeresére nőtt a hiány.
Eközben a királyi tanfelügyelő – kötelességének eleget téve – felszólította a községet az iskola felszereléseinek bővítésére és az elhelyezés körülményinek javítására. A tarthatatlan állapotokra - beázás, nyirkosság, omlás veszély - való tekintettel 1906 áprilisában a kultuszminiszter felszólította az elöljáróságot, hogy mielőbb gondoskodjon megfelelő helyiségről. Decemberben miniszteri leirat érkezett, mely szerint az állam hajlandó segélyezni az iskolát, ha megindul elszállásolva, ezért az oktatás délelőttia végleges elhelyezést biztosító építkezés. délutáni váltásban zajlott. A háború és az azt követő időszak zűrzavarában az iskola eszköztára majdnem teljesen megsemmisült. Az ezt követő években az állam „sanyarú” helyzete miatt a tanítást a téli hónapokban csak úgy lehetett fenntartani, hogy a tanulók maguk gondoskodtak a fűtésről: hazáról hozott szénnel tettek a fagy ellen. Az intézmény 1971-től viseli a II. Rákóczi Ferenc nevet. Jelenleg az iskolának 383 nappali tagozatos és 94 ifjúsági és levelező tagozatos tanulója van, nappali tagozaton 16 tanulócsoport működik és 6 csoport az ifjúsági tagozaton. Az intézményben emelt óraszámú informatikai oktatás folyik két jól felszerelt kabinetben, továbbá a diákok szervezett úszásoktatáson vehetnek részt, valamint a Váczi Gyula Művészeti Iskola keretén belül képzőművészeti szakkörökre A lakosság nem támogatta azt a tervet, is beiratkozhatnak. Az iskola igény szerint hogy a polgári iskolát a már korábban ki- hittanoktatást is nyújt. választott helyen, a település belterületén A nyári időszakban a gyerekeknek lekívül építsék fel. Ezért a képviselő-testület hetőségük nyílik beiratkozni az iskola által új helyszínt választott: a mai Rákóczi szervezett nyári táborokba, ahol különféle utat. 1908 áprilisában döntésüket egy kulturális és szabadidős programokon rendkívüli ülésen a megerősítették és vehetnek részt. Évről-évre a II. Rákóczi megkezdték az iskola építését. A koráb- Ferenc Általános Iskola diákjai sikeresen ban kijelölt területet a képviselő-testület vesznek részt különböző tanulmányi- és ingyen átadta az államnak. Ez feltétele sportversenyeken. volt az államosításnak. 1908 szeptember 1-jével állami kezelésbe került a polgári iskola, majd október 30-án megalakult az iskola gondnoksága. Az új iskolaépület 1909-ben elkészült, majd 1910. február 7-én birtokba vették a tanulók. A diákok létszáma folyamatosan emelkedett, ám az első világháború ideje alatt a tanítást többször fel kellett függeszteni. A községet ugyanis megszállta a katonaság és az épület 600 ággyal tartalékkórházi funkciót töltött be. A háború után 1919-től 1924-ig, a laktanya elkészültéig a katonaság is itt volt
városunk
7
Önkormányzat
Önkormányzat
A 2010. évi lomtalanítás ütemterve A Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. elkészítette a 2010. évi tavaszi lomtalanítás ütemtervét. A lomtalanítást az alábbi alapfeltételekkel tervezték meg: • 3 hét, 3 városrész • 3 ütemben területenként más-más időpontban • ütemek 7 napig, keddtől hétfőig tartanak (hétvégi lehetőség minden ütemben biztosított) • ütemenként 16- 21 nagykonténer (5-35m3) kerül kihelyezésre • azokon a helyeken ahol a rendszeres hulladékszállítás közterületen elhelyezett konténerekből történik a lomok, rendezetten a konténerek mellé is kirakhatók • a megadott időszakokban a konténerek ürítését és a
kirakott lomok elszállítását folyamatosan végezzük • a konténerek környékének rendben tartását közhasznú munkások bevonásával biztosítjuk • az ütemekbe bevont területeket és a konténerek helyeit szórólapjaink, plakátjaink tartalmazzák A lomtalanítás nem terjed ki építési-bontási eredetű hulladék, állati eredetű hulladék, valamint ipari-termelési eredetű hulladék elszállítására. A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék (akkumulátor, használt étolaj, gyógyszer, permetezőszer) a lomtalanítás időszaka alatt a VGÜ KFT telephelyén leadható. A települési szilárd hulladék (törmelék, lom stb.), háztartásonként évi 1 m3 mennyiségig a hulladéklerakó telepen térítésmentesen leadható.
1. ütem: 2010. március 16. – 2010. március 22. Nyugati városrész, Idegér, Belváros, Karancs út, Erdész út, Kun út, Kővár út, Rokkant telep, Vásártér, Jónásch-telep, Acélgyári út, Salgó út Konténer kihelyezése a lomtalanítási helyekre: 10 m3-es Erzsébet tér, Garzonház előtti terület, 5 m3-es Kistarján út 8. előtt, 10 m3-es Kistarján út 4-6. között, 15 m3-es Arany J. út - Kistarján út sarok, 5 m3-es Március 15. út 10. előtt, 35 m3-es Kővár út - Karancs út sarok, 15 m3-es Erdész út - Károlyi Söröző mögötti terület, 7 m3-es Kővirág út - Domb út kereszteződés, 7 m3-es Kun út eleje, parkoló, 10 m3-es Pécskő út 10. sz. utáni közterület, 10 m3-es Pécskő út - Meredek út sarok, 35 m3-es Bereczki M. út - Alsó Idegér kereszteződés, 15 m3-es Bereczki M. út 39. számmal szembeni parkoló, 35 m3-es Damjanich út - Erdőalja köz kereszteződés, 5 m3-es Szerpentin út - Hunyadi krt. kereszteződés, 7 m3-es Pécskő út - Kazinczi út kereszteződés, 15 m-es Salgótarján, Jónásch krt. - Alpári Gy. út kereszteződése A nyugati városrészben, az Acélgyári és Salgó utakon, valamint a belvárosban az Arany János út, Kistarján út, Pécskő út kivételéves a lomokat a lakossági konténerek mellé rendezett módon kell kirakni, de igénybe lehet venni a fenti nagy konténereket is. 2. ütem: 2010. március 23. – 2010. március 29. Somlyóbánya, Forgács-telep, Eperjes telep, Baglyasalja, Zagyvapálfalva falu Gorkij lakótelep, Bányagépgyári rész, Szécsényi út, Kinizsi út, Hámán K. telep, Kotyháza Konténer kihelyezése a lomtalanítási helyekre: 10 m3-es Vasvári P. út ÉMÁSZ mögötti közterület, 15 m3-es Forgách A. út Kazári út kereszteződés, 10 m3-es Baglyasalja, Petőfi út 11/A. előtti közterület, 35 m3-es Baglyasalja, buszforduló melletti közterület, 15 m3-es Baglyasalja, Erkel út - Frankel út kereszteződése, 10 m3-es Baglyasalja, Bóna K. út eleje, 35 m3-es Zagyvapálfalva, Sugár út - Nagymező út kereszteződés, 15 m3-es Zagyvapálfalva, Csokonai út - Rózsafa út kereszteződés, 10 m3-es Zagyvapálfalva, Szécsényi út - Csalogány út kereszteződése, 10 m3-es Zagyvapálfalva, Frigyes krt. 1. sz. előtti közterület, 15 m3-es Zagyvapálfalva, Makarenkó út 60. sz. előtti közterület, 7 m3-es Zagyvapálfalva, Hősök útja, Déryné út kereszteződés, 5 m3-es Zagyvapálfalva, Kürtgyarmat út 4. sz. előtti közterület, 5 m3-es Zagyvapálfalva, Haris köz, 7 m3-es Kotyháza temetőhöz vezető út, 7 m3-es Eperjes-telep játszótér mellett Somlyóbányán, Gorkij lakótelepen, Hársfa úton, Hősök úton, Déryné úton a lomokat a lakossági konténerek mellé rendezett módon kell kirakni, de igénybe lehet venni a fenti nagy konténereket is.
Beszélgetés a pályázati rendszer útvesztőiről
Pályázati adok-kapok S
algótarján Önkormányzata számos pályázati sikert könyvelhet el az elmúlt évekből. Vannak azonban hiányosságok és nehézségek, amelyek arról tanúskodnak: hiba van a rendszerben. De hol és mi? Ezekről beszélgettünk Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel.
– Polgármestereként és a Regionális Fejlesztési Tanács tagjaként Ön testközelből érzékeli az önkormányzati pályázati rendszer jellegzetességeit. Sokszor halljuk, hogy gond van a kiírásokkal, nehézkes a finanszírozás, túlszabályzott a rendszer stb. Ön milyen nehézségeket emelne ki, amelyek tapasztalhatóan gondok jelentenek a fejlesztések megvalósításában? – Az önkormányzati pályázatokra alapvetően jellemző a rendkívül hosszadalmas ügyintézés. Erre tökéletes példa a Kodály Tagiskola felújítási pályázata. Jövő február végén lejár a kivitelezési határidőnk, ugyanakkor a támogatási szerződést – amely a pénz folyósítását jelenti – még csak az elmúlt hetekben kötöttük meg. Így egy évünk maradt, hogy elvégezzük a munkálatokat. Egyébként az Észak-Magyarországi Operatív Program pályázataira általánosan jellemző, hogy a hosszú átfutási idő is gondot okoz a gazdálkodó szerveknek, ráadásul sok a nem elszámolható költség, ami szintén megnehezíti a súlyos anyagi hiánnyal küzdő önkormányzatok életét. Ugyanide tartozik, hogy a maximális támogatási igény nincs arányban a megoldandó feladattal, ezért rendszerint trükközni kell. Egy nagyvárosi iskolát nem lehet felújítani 200 millió forintból, ez, gondolom, mindenki számára világos. Így ahhoz, hogy a Kodály-felújítás rendben megtörténhessen, beemeltük a projektbe az Arany János Tagiskola nyílászáró cseréjét
is. Ez utóbbi persze örömteli beruházás, nem panaszként mondom, viszont sokkal egyszerűbben tervezhetnénk, ha ilyen megoldásokra nem lenne szükség. – A bölcsődeépítés hasonló dolgok miatt marad el idén is? – A bölcsőde-pályázatok az elmúlt években szintén rengeteg nehézséget mutattak. Olyan nagyarányú, a cél megvalósításához szükséges, kötelezően előírt, de el nem számolható költséget kellene befektetnünk, amelyet nem tudunk vállalni. Pedig a kiírással elhúzzák az önkormányzat előtt a mézesmadzagot: 90%-os támogatási intenzitást ígérnek. A gond az, hogy ez a megvalósítás végére 50%-ra apad, olyan sok lesz az el nem számolható költség. – Mi a helyzet azokkal a pályázatokkal, amelybe magántők bevonását írják elő? – Ilyen például a belvárosi funkcióbővítő rehabilitációnk, amelyben előírták a magántőke bevonását. Ezzel viszont számunkra nehezen teljesíthető feladatot róttak ki, ugyanis egy magáncégre az önkormányzatnak kevés a befolyása. Mivel nekünk szükségünk van a befektetőre a projekt megvalósulása érdekében, a tárgyalásokon előnnyel léphet fel a magánszektor képviselője. – A kiírások mennyire alkalmazkodnak az önkormányzatok, a települések igényeihez? – Sajnos erről sem mondhatok sok pozitívumot. Legtöbbször nem arra írják ki,
amire igazán szükség van. Például pályázhatunk a polgármesteri hivatal szervezetfejlesztésére, de nem a még ellátatlan településrészek csatornázására, amely véleményem szerint sürgős megoldást igényelne. Másik szembeötlő probléma, amikor abszolút nem írnak ki adott témában pályázatot. Például csak hosszas, személyes közbenjárásommal sikerült elérnem, hogy ne az észak-magyarországi régió legyen az egyetlen az országban, ahol nem lehet kerékpárútra támogatást igényelni. Az ésszerűtlenség az elbírálásnál is jelentkezik: két pályázó közül sokszor azt választják ki, amelyik kevésbé rászorult, de ez már nyilván politika. – Mi lesz idén az útfelújításokkal? – Van három utca, a Hunyadi körút, a Gizella út, valamint az Alkotmány út és a Losonci utca egy szakasza, amely még tavaly elnyert támogatásból idén megújul. De mivel a kormány egy az egyben megszüntette a hazai forrású pályázatokat, nem látom esélyét újabb támogatások megszerzésének, önerőből pedig ekkora volumenű beruházást az önkormányzat nem tud megvalósítani. Ki kell mondanom, hogy városvezetőként bízom egy tavaszi fordulatban, amely által sikerül pénzt és munkahelyeket hozni térségünkbe. Az ország majdani irányítói átgondolt, ésszerű döntéseinek köszönhetően pedig, reményeim szerint a jövőben Magyarország és Salgótarján térsége is kilábal majd a jelenleg mindannyiunkat érintő gondokból.
3. ütem: 2010. április 13. – 2010. április 19. Beszterce lakótelep, Kemerovó lakótelep, Napsugár lakótelep, Béke körút, Rónafalu Rónabánya, Zagyvaróna, Pintér-telep, Művész-telep, Ferenc-telep, Somoskő, Salgóbánya Konténer kihelyezése a lomtalanítási helyekre: 7 m3-es Rónafalu, Rónai út 33. számmal szembeni közterület, 7 m3-es Rónafalu, templom alatti rész, 10 m3-es Rónabánya, a volt buszmegálló melletti közterület, 35 m3-es Zagyvaróna, Róna Presszó mögötti terület, 15 m3-es Zagyvaróna, Iskola út 15. szám előtti közterület, 10 m3-es Zagyvaróna, Zagyva út - Csalános út kereszteződése, 7 m3-es Zagyvaróna, Zagyva út 112. sz. előtti közterület, 15 m3-es Salgótarján, Pintér-telep játszótér előtti közterület, 10 m3-es Salgótarján, Művész-telep volt üzlet helye, 35 m3-es Salgótarján, Ferenc-telep buszforduló, 5 m3-es Salgótarján, Művész köz, 15 m3-es Somoskő, buszforduló, 10 m3-es Salgóbánya, temetőhöz levezető közterületre, 5 m3-es Salgótarján, Kemping út - Görbe út sarok, 35 m3-es Salgótarján, Tarján Vendéglő melletti parkoló, 15 m3-es Salgótarján, Béke krt., Ruhagyári úti parkoló GYIVI után, 5 m3-es Salgótarján, Losonci út - Gizella út kereszteződése, 5 m3-es Móricz Zs. út - Gazdaság út kereszteződése, 5 m3-es Losonci út - Pipishegy út kereszteződése, 5 m3-es Füleki út 197. sz. szembeni közterület, 5 m3-es Zrínyi úti garázssor A lakótelepek belső területein a lomokat a lakossági konténerek mellé rendezett módon kell kirakni, de igénybe lehet venni a fenti nagy konténereket is.
8
városunk
városunk
9
önkormányzat
önkormányzat
Elfogadta a városi közgyűlés Salgótarján 2010-es évi költségvetését Hosszas vita előzte meg a szavazást, de 13 igen, 10 nem szavazat mellett Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése végül elfogadta az idei év költségvetési rendeletét. A büdzsé mellett döntöttek többek között újabb pályázatok benyújtásáról, így például a SKÁID Petőfi Sándor Tagiskola felújítási projektjéről. Az év legfontosabb napirendjének nevezte Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester a költségvetési rendeletet és ismertette azokat a sarokszámokat, amelyek végül meghatározzák Salgótarján 2010-es költségvetését. A polgármester elöljáróban elmondta azt is, hogy a költségvetés kialakítását, hasonlóképpen mint a korábbi években, jelentős mértékben meghatározta a központi költségvetés forrásszabályozása, hiszen a bevételi oldal közel 50%-át a központi költségvetési kapcsolatokból kapja az önkormányzat. E tekintetben elmondható, hogy a forráscsökkenés 620 millió forint a tavalyi évhez képest, amelyhez még hozzájön 928 millió forint többletkiadás. Így összesen a tavalyi évhez képest 2010-re képződött 1,5 milliárd forint fedezetlenség. – A hiány lefaragására a tervezés időszakában korlátozásokat, megszorításokat érvényesítettünk, melynek eredményeképp a működési oldal fedezetlensége 1.2 milliárd forintra mérséklődött. A még így is fennálló fedezetlenséget hitellel pótolja az önkormányzat: 710 millió forint éven belüli lejáratúval és 490 millió forint éven túli lejáratú hitellel – mondta el Székyné dr. Sztrémi Melinda. A város nagyságrendileg 10 milliárd forintos költségvetésének fő szegmensei a következőképpen alakulnak. A működésen belül a szociális területre 2.268 millió forint jut, melyen belül kiemelkedik a szociális segélyezésre és gyermekvédelmi feladatok támogatására irányuló 1.127 millió forint. Ez 328 millió forinttal, 41,1%-kal több, mint tavaly volt, ami a rászorultak számának növekedését mutatja – hangsúlyozta a polgármester. A közoktatási fejezetben működésre és a különféle ellátások, támogatások finanszírozására rendelkezésre álló főösszeg 3.583 millió forint, amely 125 millió forinttal kevesebb a tavalyi ös�szegnél. A várost vezető koalíció szerint világosan látszik, hogy megtakarítás ettől a szektortól a későbbiekben már nem várható. Szerintük országos szinten kellene szinkronba hozni a feladat-finanszírozás kettőségét. A városüzemeltetési, kommunális feladatokra - utak, hidak fenntartása, parkfenntartás, temetőfenntartás, vízgazdálkodás, köztisztaság, közvilágítás - összességében 371 millió forint előirányzatot különített el a közgyűlés, amely 13 millió forinttal, 3,4%-kal kevesebb az előző évhez képest, olvasható ki a www. salgotarjan.hu oldalon bárki számára elérhető költségvetésből. A megszorítások hatásának kompenzálására a városnak fokozottan igénybe kell vennie a közfoglalkoztatásban meglévő lehetőségeket, ugyanakkor a Salgótarján területén azonnali beavatkozást igénylő feladatokra 8,1 millió forintot különített el a közgyűlés.
10
városunk
Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások üzemeltetési költségeire 319 millió forint az elkülönített előirányzat, amely megegyezik a 2009. éves összeggel. Felhalmozási feladatokra összességében 2.052 millió forint áll 2010-ben az önkormányzat rendelkezésre. A tervezett kiadás 779 millió forinttal, 61,2%-kal több mint tavaly volt. Ez azzal magyarázható, hogy az elnyert pályázati források segítségével a nagyprojektek jelentős része idén kivitelezési szakaszba kerül. A közvetlen kivitelezésre irányuló felhalmozás aránya a költségvetés főösszegén belül 16,7%, amely biztosítja a város fejlődését, ez ugyanis jelentősen meghaladja a közgazdaságilag elfogadhatónak ítélt 7%-os mértéket. A polgármester tájékoztatója után hosszas vita következett. Az MSZP bírálta a városvezetést a hosszú lejáratú hitel felvétele miatt, szerintük ugyanis nem kellene mindent a kormány megszorításaival indokolni, helyi szinten kezelhetők lennének a nehézségek. Erre reagálva Székyné dr. Sztrémi Melinda elmondta, nincs más lehetőség, hiszen a hirtelen jött változtatások, megszorítások és a gazdasági válság országos és helyi, kedvezőtlen hatásai hirtelen sodorták az önkormányzatot ilyen nehéz helyzetbe. Tovább a nadrágszíj nem húzható és intézménybezárásokat sem kívánnak megvalósítani. A városvezető azt is kimondta: az új kormányban bízva azt reméli, hogy a megalakuló országgyűlés majd újragondolja az önkormányzatok kötelező feladatait és azok finanszírozását, mert ezek rendezése nélkül sok település fog rendkívül nehéz helyzetbe kerülni. Az ellenzék kifogásolta azt is, hogy a közoktatási fejezet fölötti összeget szerintük a tervezésnél nem gondolták át elég körültekintően. Az összköltségvetés 68%-át érintő szektorokban talán még fellelhető lenne tartalék. Erre Eötvös Mihály alpolgármester elmondta: a város kötelező kiadása 6,9 milliárd forint, melyből elvenni képtelenség. A szociális ágazatra talán még így is kevés lesz a pénz, hiszen egyre több bajba jutott ember kerül be az ellátórendszerbe. Ugyanígy nem lehet pénzt elvenni például a tűzoltóságtól sem. Az MSZP által többször felvetett szükséges szerkezetátalakításra reagálva az alpolgármester megkérdezte: mire gondolnak, talán zárják be a József Attila Művelődési és Konferencia Központot, esetleg az Uszodát vagy a Sportcsarnokot, talán iskolákat? Majd leszögezte: ezekre a városvezetés nem gondol lehetséges opcióként. A szavazáskor végül 13-10 arányban elfogadták a büdzsét. A közgyűlés további napirendjei között elfogadták a város 2010-es évi közfoglalkoztatási tervét,amely értelmében Salgótarjánban idén 695 embert foglalkoztatnak majd.
Elfogadták a SKÁID megalakítása óta eltelt időszak működésének tapasztalatairól szóló beszámolót és szavaztak a 2010/2011es évre szóló óvodás és általános iskolás beiratkozásokról is. A város kiemelt projektje lassan a megvalósítási szakaszba ér, s idő közben a megyei önkormányzat is előkészítette kiemelt projektjét, amely a Nógrádi Történeti Múzeum megújítását foglalja magába. A fejlesztések gördülékeny lebonyolítása érdekében Salgótarján város önkormányzata a megyei önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött, tekintettel arra, hogy a fejlesztési területek „építészeti egységet” alkotnak. A közgyűlés az együttműködési megállapodásról szóló előterjesztést támogatta. Döntöttek több benyújtandó pályázatról is, mindről teljes konszenzussal. Így például pályázatot nyújt be az önkormányzat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programhoz „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra – Tanulói laptop program” című fejlesztési lehetőség elnyerésére. Ennek sikere esetén a „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben” című pályázaton már korábban nyertes nyolc feladatellátási-hely közül öt - amely vállalta, hogy a tanulói laptop programba való bekapcsolódás feltételeit megteremti – nagyjából 80 millió forintból újíthatja meg eszközparkját. Emellett egyéb pedagógiai pályázat benyújtásáról is döntöttek. A Pedagógusképzések című program célja az oktatás hatékonyságának és eredményességének javítása a pedagógusok ismereteinek, szakmai kompetenciáinak fejlesztésén, módszertani kultúrájuk megújításán keresztül. A pályázaton három középiskola indul: a Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola, a Stromfeld Aurél Gépipari, Építőipari és Informatikai Szakközépiskola, valamint a Táncsics Mihály Közgazdasági, Ügyviteli, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola és Szakiskola.
A SKÁID Kodály Zoltán Tagiskola felújítása már elkezdődött, s hamarosan befejeződik a Beszterce lakótelepi tagiskola nyalászáró cseréje. Most egy másik tagintézmény fejlesztését is célul tűzte ki az önkormányzat: a SKÁID Petőfi Sándor Tagiskoláét. Ennek első lépéseként az iskola nyílászáró cseréjére irányuló pályázat benyújtásáról döntött Salgótarján közgyűlése. A pályázattal igényelhető támogatás maximális mértéke 20 millió forint, a támogatási intenzitás 90%-os. Fontos, és a korábbi tendenciát folytató lépés lesz egy újabb illegális hulladéklerakó telep felszámolása, ha sikerrel jár az önkormányzatnak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz beadott anyaga. Eszerint ugyanis vissza nem térítendő, 80%-os intenzitású támogatásból tisztíthatnák meg a Hősök útja mellett található területet.
2010-ben megvalósuló fejlesztések
millió Ft Kodály Z., és az Arany J. tagiskola felújítása 746 Funkcióbővítő városrehabilitáció saját erő 425 É-D irányú kerékpárút kivitelezése 160 Alkotmány út-Losonci út felújítása 97 Salgóbányai szennyvízcsatornázás I. ütem 72 Városrehabilitációs projektek előkészítése 68 Hunyadi krt. felújítása 53 Régi temetőben útfelújítás, csapadékcsatorna bővítés 32 Gizella út felújítása 23 Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése saját erő 39 Tóstrand és környéke fejlesztése előkészítése 24 Beszterce Tagiskola nyílászáró csere 23 Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 22
Tudnivalók a bizottsági tagokról és a lakóhelytől eltérő körzetben történő szavazásról
Parlamenti Választás 2010
A Parlamenti Választás tétjéről sokat hallunk manapság. Azonban magát a választási rendszert kevesen ismerik, számos kérdés vetődik fel a szavazás rendjével, a lakóhelytől távol szavazók teendőivel kapcsolatban. Most ehhez nyújtunk segítséget az előkészületekről szóló, a Helyi Választási Iroda vezetőjével, dr. Kádár Zsombor jegyzővel folytatott beszélgetésünk által. – Hol tartanak jelenleg a választási előkészületekkel? – Február 10-17 között, a jogszabály szerinti időszakban közszemlére bocsátottuk a névjegyzéket, mellyel kapcsolatban kifogás nem érkezett a Helyi Választási Irodához. Közben a Nógrád Megyei Közgyűlés megválasztotta az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Bizottság tagjait. Dr. Szénási Zsuzsanna, Dr. Szabó Sándor és Dr. Zsély András rendes tagokként, Dr. Szomszéd Károly és Dr. Diósiné Taracsák Judit pedig póttagokként dolgoznak majd a választások tisztaságán. Ők azok, akik például nyilvántartásba veszik a jelölteket, elbírálják első fokon a kifogásokat. Rajtuk kívül a bizottságban megbízott tagok is lesznek majd, de őket a jelöltet állító pártok fogják delegálni. – A szavazatszámláló bizottságok közelebb állnak az emberekhez – ha lehet így fogalmazni –, hiszen velük találkozunk a szavazás alkalmával. Az ő személyükről született már döntés? – Valóban ők azok, akik jelen vannak a voksolásnál. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjairól és póttagjairól március 22-ig dönt Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése. – Mit kell tennie annak, aki nem az állandó bejelentett lakcíme szerinti körzetben kívánja leadni szavazatát? – A szavazás napján Magyarországon, de lakóhelyétől eltérő településen tartózkodó választópolgár a lakcíme szerinti jegyzőtől kapott igazolással szavazhat. Igazolást – a választás első és második fordulójára egyaránt - személyesen, vagy meghatal-
mazott útján, legkésőbb 2010. április 9-én 16.00 óráig lehet kérni. Ha ajánlott levélben kéri az igazolást, a kérelemnek legkésőbb 2010. április 6-ig kell a jegyzőhöz beérkezni. A kérelemnek tartalmaznia kell a választó nevét, személyi azonosító számát (személyi szám), lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, valamint azt, hogy az igazolást a választás első, második, vagy mindkét fordulójára kéri. Külföldön tartózkodó személy hazánk nagykövetségén vagy főkonzulátusán adhatja le szavazatát feltéve, hogy a lakcíme szerinti jegyzőtől kéri a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét. A külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem személyesen és meghatalmazott útján, illetve ajánlott levélben terjeszthető elő legkésőbb 2010. március 19-én 16.00 óráig. A kérelemnek tartalmaznia kell a választó nevét, személyi azonosító számát (személyi szám), születési helyét, idejét, anyja nevét, magyarországi lakcímét, annak a külképviseletnek a megnevezését, ahol választójogát gyakorolni kívánja, továbbá külföldi értesítési címét (ha a kérelemmel kapcsolatos döntés kézbesítését nem a magyarországi lakcímre kéri). – Mozgóurna gondolom szintén a választópolgárok rendelkezésére áll. – Természetesen. Amennyiben a választópolgár egészségi állapota miatt mozgásában akadályozva van, úgy a szavazás napját megelőzően a jegyzőtől írásban kérhet mozgóurnát. Ez a szavazás napján –írásban – a szavazatszámláló bizottságtól szintén igényelhető.
városunk 11
Önkormányzat
Kultúra
Salgótarján szobrai VIII.
Kalló Viktor: Üvegfúvók Amióta a föníciai szidóniak városuk javára ellesték az ókori egyiptomiaktól az üveg előállításának titkát, majd egy zseniális ötlettől vezérelve feltalálták az üvegfúvás egyszerű eszközét, mit sem változott az érdeklődő idegenek ámulata eme szemet gyönyörködtető munka láttán. Hiszen mi ehhez képest az üvegpalackok, poharak gépi fúvása, azok nagyipar szerű rendszersikere? Költemények, fotóművészeti remekek, filmetűdök születtek az élmény hatására. A velencei üvegművesség ma is turisztikai látványosság a lagúnákon túli szigeteken, Muranón és Torcellón. Az én szívemnek azonban a salgótarjáni üvegesek a kedvesek. Láttam a velenceieket is. Semmivel sem jobbak, mint a mieink. A mesterség alapfogásai, szerszámai, munkaeszközei, ma is szinte ugyanolyanok, mint a szidóniak idejében. Legfeljebb a velenceiek megtanultak jól, ügyesen bánni az ámuldozó turistákkal is.
A Tóstrand fejlesztése szükséges és elérhető cél
Komplex vízi központ épülhet
T
alán nincs salgótarjáni, aki ne értene egyet azzal, hogy a Tóstrand és környéke városunk egyik leggyönyörűbb része, ezáltal hatalmas érték, valamint azzal, hogy a terület jelenlegi állapota lesújtó. A probléma kezelésére az önkormányzat 2006 óta számos intézkedést tett, melyeknek köszönhetően most eljutottunk odáig, hogy magánbefektető is érdeklődik a lehetőség iránt. Az önkormányzat már a ciklus elején felismerte a fejlesztés szükségességét, és a 2007-2018 közötti időszakra szóló gazdasági programjában megfogalmazta az igényét egy komplex tóstrandi átalakításnak. Ugyanez az elképzelés megjelenik az Európai Uniós források elnyeréséhez kötelezően elkészített dokumentumban – az Integrált Városfejlesztési Stratégiában – is, de itt maga a fejlesztésre szánt terület van megjelölve, mint a „Tóstrand Élményfürdő” turisztikai akcióterület.
12
városunk
A folyamatos figyelem középpontjában volt tehát strandunk, amikor a Magyar Televízió részéről megkeresés érkezett az önkormányzathoz, hogy szeretnének Salgótarjánban egy városfejlesztési játékot forgatni. A produkció helyszínét a városvezetés jelölhette ki, s nem volt kérdéses, hogy a Tóstrand és környéke lesz a célterület. A „Mi kis városunk” című játékos valóságshow-ban két csapat – egy szakmai és egy amatőr – versengett, egy-egy fejlesztési tervet készítettek. Hasznos tapasztalatokat hozott a forgatás a város irányítói számára a tekintetben, hogy mit képzelnek el az emberek a Tóstrandon, mit látnának és használnának ott szívesen. Időközben megjelentek olyan magánbefektetők, akik érdeklődést mutattak a gyönyörű terület iránt. Ezért az önkormányzat megteremtette az anyagi feltételeit annak, hogy elkészülhessen a Tóstrand és környéke fejlesztésének megvalósíthatósági tanulmánya. A munka során feltárult egy olyan koncepció, amely egy komplex, átfogó fejlesztési tervet irányoz elő. Eszerint lenne a strandon aquapark és egészségcentrum, vízi színpad és uszoda, valamint egy városi élettér korzóval, játszótérrel, egyéb kikapcsolódási lehetőségekkel. A munka itt nem áll meg, a 2010. évi költségvetésben ismét forrást különített el az önkormányzat a projekt további előkészítésére, a fejlesztés menedzselésének folytatására.
Amikor Kalló Viktor komoly segéderőkkel (a fiai) elkészítette a salgótarjáni öblösüveggyár üvegfúvóinak szobor együttesét (1983) még nem sejthette, hogy a nagy múltú helyi szakma emlékművévé válhat az alkotása. Bár ne így lenne, gondoljuk sokan, ha a város régi főútján arrafelé járunk, s a munkahelyek elvesztése eszünkbe jut. A létbiztonság hiánya mellett „csekélységnek” tűnik a szobor mai állapota. Ártó kezek olyan fokú rombolást végeztek rajta, amely a valós helyzet gúnyrajzává teszi a műalkotást. A fúvócsövek végén több üvegbuborék szétverve, a pipák meghajlítva. Olyan benyomást kelt az egész, mintha Uitz Béla grafikáinak angol munkása, General Ludd-ja éledt volna újra. Gépromboló dühét ezúttal saját emlékműve ellen fordítva. Mert neki nem emlékmű kell, hanem megélhetés…Érthető. Kalló eredeti szobor együtteséből nem hiányzik az emelkedettség. A munka világának salgótarjáni köztéri ábrázolásai közül – Vasas Károly Bányásza mellett – éppen az Üvegfúvók címet viselő kompozíció méltányolható. Erényeiből elsőként térbeli kiterjedését dicsérhetjük. Valódi térplasztika. 360 fokban érvényesen szemlélhető. Nincs az az utcai véletlenül talált pont, ahonnan ne látnánk megvalósulni a szobrászi szándékot. Bármilyen irányból is közelítünk, a tömbszerűség és a mozgalmasság egyszerre, egy időben tartja lekötve a figyelmünket. Kijelölődik ugyan egy főfront is, a szobrász azonban tudatos
törekvéssel megőrzi a körplasztika jellegét. A megyeháza felől jövet, a baloldali járdáról jól látjuk, miként kínál ebből a mozgásirányból dinamikus összképet az alkotó. Ugyanez a gazdag plaszticitás kínálkozik, ha Pálfalva felől igyekszünk fölfelé. Ha az Úttörők útja felől kínáljuk föl magunknak a szemlélődés másik irányát, észrevehetjük, milyen tömbszerűen magasodik föl és vetül rá a Rokkant telep beépített hegyoldalára. Az egyik általam kedvelt látópont az, ahonnan a kilenc alakos együttes a hallgatag gyárépület téglafala előtt jelenik meg. Ha elrévedve bármelyik tetszőleges ponton megállunk, jóérzéssel állapíthatjuk meg, milyen megkülönböztetett figyelemmel szemlélhette a szobrász munkásainkat, mielőtt létrehozta volna a maga alkotását, miként ott, ők a forró kemencével a hátuk mögött, a pódiumnak nevezett munkaálláson. Azoknak a férfiaknak az áldozatos munkáját azért tudta költészetté nemesíteni, mert látta, tapasztalta annak fáradalmait is. Télen a meleget a hátukban, hideget a próbára tett tüdő feletti izzadt mellkason. Nyáron a kívül-belül felizzó üzemcsarnok melegét, amikor az izzadás miatt a föld minden iható vize sem lenne elegendő a szomjazónak. Mindezt nem a velenceiek szórakoztató módján művelve, hanem szigorú teljesítménybérben. Egy régi szakember talán azt is felfedezi, hogy az egységes látvány megteremtése mellett a művésznek milyen fontos volt az egymásra épülő munkafázisok ábrázolása is. A türelmes és jó szemlélő talán még arra a figurára is rálel, aki a pipával megfelelő mennyiséget választ le magának az izzó kemence olvadt üvegmasszájából. Azt is, ahogyan többen ügyelnek az idő előtti kihűlés elkerülésére. A forró, képlékeny olvadék a gyors forgatás közben lassan alakot ölt. Az üvegfúvó pipák ide-oda hajladoznak, miként a Benkó Dixiland fúvósai a város főterén. Mű születik. A mintázó vasak, a mintázó fák által lassan elnyeri végső formáját. Az üvegcsepp olvadékából mindennapi, közhasználatú tárgy született. Hosszú munkafázisok jönnek még, amíg áruként elénk kerül. A szobor láttán azonban olyan érzése támad az embernek, mintha része lenne annak a civilizatorikus folyamatnak, amely egyszerre hoz áldást és átkot. Nincsenek itt egyéni arculatú személyek. Mégis olyan művel vagyunk gazdagabbak, amely a segítő szándék egyszerű, természetes erejével van jelen mindennapjainkban. Kérdezhetnénk persze, vajon a fúvócsövek végén formálódó eltérő színű körte alakú üvegbuborékok összeállnak-e egységgé a többi felhasznált anyaggal? A szobor mai állapotában nehéz lenne erről véleményt formálni. Jómagam, mint nem fémgyűjtő, vettem a bátorságot és a februári gyászos havon közelebb merészkedtem. Jelenthetem, nem öntött, tömör bronzból áll, miként sokan gondolják, hanem domborított és hegesztett lemezből, jól látható varratokkal. Könnyen szétszedhető. Én inkább felújítanám. Bárhogyan is lesz, a salgótarjáni üvegfúvók emléke fennmarad. Laczkó Pál
városunk 13
Sport
Sport
Köszöntöttük a legjobb sportolóinkat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata a hagyományoknak megfelelően idén is sportbálon köszöntötte és díjazta a város legeredményesebb sportolóit és edzőit. Ifjúsági leány: Király Kinga országúti kerékpáros, a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület és a Tarjáni Tornádó Triatlon Sportegyesület utánpótlás válogatott, aranyjelvényes sportolója. 2009. évben elért legjobb eredményei: U17-es Magyar Köztársaság Hegyi Bajnoksága 1. hely Magyar Köztársaság Időfutam Bajnoksága 1. hely Magyar Köztársaság Páros Időfutam Bajnoksága 1. hely Magyar Köztársaság Mezőny Bajnoksága 2. hely Magyar Köztársaság Kritérium Bajnoksága 3. hely Országúti Időfutam 1. hely, összetett 2. hely Diákolimpia Országúti mezőverseny 2. hely Edzője: Király Zoltán
Tóth Zsófia ökölvívó, a Salgótarjáni Box Sport Egyesület sportolója. Eredményei 2009-ben: Magyar köztársaság Női Elit Országos bajnokságán 1. helyezés X. Mándy Imre Emlékverseny 1. helyezés Sporteredményei alapján a Magyar Olimpiai és a magyar válogatott keret tagja. Edzői: Botos András és Botos Tibor
Ifjúsági fiú: Szőrös Márk ökölvívó, a Salgótarjáni Box Sport Egyesület sportolója. Legjobb eredményei 2009-ben: Magyar köztársaság Utánpótlás Olimpiai 1. helyezés Magyar Köztársaság Serdülő Fiúk OB 1. helyezés Bornemissza G. Emlékverseny 1. helyezés Sportteljesítménye alapján a serdülő magyar válogatott tagja. Edzői: Botos András és Botos Tibor
A bíráló bizottság a legeredményesebb sportolók és csapatok mellett döntött az év szponzora díj adományozásáról is. 2009ben Salgótarjánban a versenysport és a diáksport terén egyaránt nagy segítséget nyújtott a sportolás feltételeinek biztosításában a Nógrád Volán Zrt., ezért a cég átvehette az Év Szponzora címet.
Felnőtt férfi: Fehérvári Zsolt tájfutó, a Salgótarjáni Dornyay SE I. osztályú sportolója. 2009. évi legjobb eredményei: Erdész Európa Bajnokságon normáltávon 1. hely Erdész Európa Bajnokságon középtávon 2. hely Koós Brigitta hegyikerékpáros, Összetett Egyéni Országos Bajnokság 1. hely a Salgótarjáni Hegyikerékpáros Egyesület és a Salgótarjáni Hosszútávú Országos Bajnokság 1. hely Dornyay SE versenyzője, aki 5. alkalommal lett az év legered- Normáltávú Országos Bajnokság 2. hely ményesebb sportolója. Középtávú Országos Bajnokság 3. hely 2009. évben elért legjobb eredményei: Edzői: Sramkó Tibor és Szilágyi Tibor Olimpiai Cross – Country OB Elit női, U19 kategória: 1.hely Maraton Országos Bajnokság Elit női U19: 1. hely Csapat: Maraton Magyar Kupa Sorozat Elit női U19: 1. hely Salgótarjáni Kosárlabda SE férfi felnőtt csapat, Top Maraton Sorozat – középtáv női U19: 1. hely amely az NBI/B osztály 2008/2009-es idényében bajnoki Tájkerékpár Országos Bajnokság normáltáv 1. hely, középtáv 3. hely ezüstérmet szerzett és feljutott az NB I/A csoportjába. 2009. Olimpiai Cross–Country Magyar Kupa Sorozat Elit női U19: 2. hely évi sporteredményei alapján elnyerte Nógrád Megye Legjobb Tájkerékpár Junior VB középtáv 8. hely, normáltáv 16. hely Csapata címet is. Sportteljesítménye alapján a magyar válogatott tagja. A csapat 2009. évi edzői: Dániel Tamás és Walke Károly Edzői: Koósné Nagy Judit és dr. Bakos Gergő
Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése által 2008-ban elfogadott, az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól, a sportfeladatok finanszírozásáról és a sporttámogatás rendszeréről szóló rendelete értelmében az önkormányzat a hazai, illetve a világversenyeken kiemelkedő helyezést elért sportolókat SalFelnőtt nő: gótarján Emlékéremben részesítheti. A kitüntető emlékérem Papp Ildikó atléta, a Salgótarjáni Atlétikai Club és a Salgótarjáni Petőfi DSE ver- odaítéléséről a polgármester dönt. Ennek megfelelően Salgósenyzője, aki egymást követően már hetedik alkalommal lett az tarján Megyei Jogú Város Polgármestere Sándor Judit erőemelőt az erőemelő sportágban, a magyar-, európai- és világbajnokságév sportolója. okon elért kiemelkedő eredményei elismeréseként Salgótarján Sportágai: biatlon, triatlon és atlétika. Emlékéremben részesítette. Legjobb eredményei 2009-ben: Szintén Salgótarján Emlékérmet vehetett át Székyné dr. Biathlon Európa kupa tömegrajt versenyszámban 2. hely Sztrémi Melinda polgármestertől Simon András és Simon Ádám, Biathlon Európa kupa sprint versenyszámban 3. hely az U 20-as labdarúgó világbajnokság bronzérmes magyar váloBiathlon Európa bajnokság final. 15. hely gatott csapatában nyújtott kiváló teljesítményük és Salgótarján Téli triatlon Európa Bajnokságon csapatban 5. hely város jó hírneve öregbítése elismeréseként. Biatlon Világranglista 7. helyezettje Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Szentes Réka Atlétikában elért legjobb eredményei: teniszezőt is kitüntette, aki az U 14-es kategóriában bajnoki cíBudapest Mezei bajnokság 1. hely meket szerzett, s akit a korosztályos női európai tenisz ranglistán Balaton bajnokság 800m-en 2.hely az első száz versenyző között jegyeznek. II. Arany kupa 1500m-es számában 2.helyezés A Salgótarján Emlékérem elismerést szerzettek csapatában Magyar bajnokság 800m-es döntőjében 7. hely köszönthettük Venyercsán Lászlót is, a Salgótarjáni Atlétikai Ferrara maraton 10 km 2. hely Club atlétáját, aki gyaloglásban és hosszútávfutásban világ-, Cseh Kupán 3. helyezés európa és magyar bajnokságot nyert. Edzői: Kadlót Zoltán és Papp Zoltán
14
városunk
Rendvédelmi nyílt nap a sportcsarnokban T
öbb száz gyermek vett részt az első rendvédelmi nyílt napon 2010. február 19-én a salgótarjáni városi sportcsarnokban. A rendezvényt a salgótarjáni rendőrkapitányság és a nemzedékek biztonságáért közhasznú alapítvány szervezte. Céljuk a gyermekek közlekedés-biztonságra nevelése, bűn- és balesetmegelőzési oktatása volt. A program megnyitóján Szabó Jenő megyei főkapitány és Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester szólt a lelátón helyet foglaló gyermekekhez. A kapitány üdvözölte a kezdeményezést és örömét fejezte ki azért, hogy a program eloszlathatja a rendőrök felé irányuló bizalmatlanságot. A játékos vetélkedőkön pedig sokat tanulhatnak a gyermekek a biztonságos közlekedésről, a bűn- és balesetmegelőzésről. A város első embere megköszönte a szervezők és az oktatási intézmények munkáját, akiknek jóvoltából ilyen sok gyermek részt vehet az első ízben megrendezett rendvédelmi nyílt napon. A városi és a megyei rendőrkapitánysággal is jó kapcsolatot ápol Salgótarján önkormányzata, amely hasonló rendezvényekben és szakmai együttműködésekben is rendszeresen megnyilvánul – emelte ki Székyné dr. Sztrémi Melinda, majd példaként említette a térfigyelő kamerarendszert. A polgármester jó szórakozást, hasznos időtöltést kívánt a gyermekeknek, akik a délelőtt folyamán játékos vetélkedőkön mérték össze tudásukat. Salgótarján óvodái, általános iskolái és középiskolái is szép számmal vettek részt a vetélkedőn. A versenyszámok között szerepelt kosárra dobás, kapura rúgás, rendőrbot staféta, kerékpáros ügyességi pálya, KRESZ- és drog totó. A szervezők a versenyt színesítették kommandós bemutatóval, motorszimulátorral, egészségügyi bemutatóval, segélyhívó bemutatóval és ujjnyomat vétellel is. A megmérettetés ideje alatt a gyermekek ingyen ebédet kaptak és a versenyszámok után a rendőrzenekar, majd „Ajala és „Anita” humorműsorán szórakozhattak. A rendvédelmi nyílt nap eredményei Óvodák közül I. helyezést ért el a Mackóvár Óvoda, II. helyezést a Pitypang Tagóvoda, III. helyezést pedig a Jó Pásztor Katolikus Óvoda csapata. Általános Iskola alsó tagozatos csapatok közötti versenyben I. helyezett a Beszterce lakótelepi Tagiskola, II. helyezett a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Dornyay Béla Tagiskola, míg III. helyezett az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ csapata lett. Az általános iskola felső tagozata és középiskolások csapatai korosztályban I. helyezést ért el a Madách Imre Gimnázium csapata, II. helyezést a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola csapata, III. helyezést pedig a Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatának csapata. Az elkészített plakátrajzok értékelésén három plakátot készítő csapat kapott különdíjat: a Nyitnikék Tagóvoda csapata, az Uzoni Péter Általános Iskola felső tagozatának csapata, és az Uzoni Péter Gimnáziumi Osztályának csapata. A legtöbb tanulót, versenyzőt felkészítő iskola díját a Salgótarjáni Központi Általános Iskola és Diákotthon Bóna Kovács Károly Tagiskola és Diákotthon nyerte el. Június 26-tól 13 felső tagozatos általános iskolás és középiskolás gyermek kapott lehetőséget - két tanár és két rendőr kísérővel - egy hetes táborozásra az ORFK Rendvédelmi Szervek Kiképző Központjában. A nyeremények kerékpárok, kosárpalánkok és sportszerek voltak. A rendezvény támogatói: ORFK Országos Balesetmegelőzési Bizottság, Magyar Rendészeti Sportszövetség, Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, Nógrád Megyei RFK, Salgótarjáni TESCO Áruház, Salgótarjáni Esélyegyenlőségi Hivatal, Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete, Salgótarjáni Nagyvárosi Polgárőr Szövetség
városunk 15
Kedvezményezett:
�V�G� � ��h� � �r�d�e�t� � �s��V� � �r�o�s�u�n�k��2�0�1�0 �2�0�1�0�.��f�e�b�r�u� � �r��2�.��1�8�:�2�3�:�2�8
