Önkéntesként Afrikában, a szegénység fellegvárában

www.kozpont.ro

Maros megyei hetilap Új sorozat, X. évfolyam // 42. szám // 2016. október 20–26. // Megjelenik csütörtökön // 12 oldal // ára: 1,5 l e j

Önkéntesként Afrikában, a szegénység „fellegvárában”

5. old. //

TÁRSADALO M

3. old. //

V ÉLEM ÉN YEM SZ ERIN T

Vezet a párt

A minap tartották az iskolaigazgató-jelöltek számára kiírt versenyvizsgát. A kitöltendő rácsteszt három részből állt, s csak az utolsóhoz volt szükséges némi szakmai jártasság. Az első rész – hogyan is fogalmazzak, hogy senkit meg ne sértsek? – a betűvetést még kellőképpen el nem sajátítottak számára összeállított logikai tesztnek tűnt.

4. old. //

TÁRSADALO M

„Medvekarmok” között

Önkéntes munkát végezni fiatal pályakezdőként igencsak nemes és emberi cselekedet, hát még akkor, ha ez közel 8000 kilométerre van a szülőföldtől, egy olyan kontinensen, ahol idegenek az emberek, a kultúra, a hagyományok, a vallás, a nyelv, és az életkörülmények elkeserítőek. Fazakas Emese leküzdve minden félelmét egy olyan országba utazott, ahol hatalmas szükség van a segélynyújtásra az élet minden területén. Boldog, szomorú, megható, vicces történetek, erről mesélt nekünk két társával együtt, akik lassan 2 hónapja tartózkodnak Beninben, Afrika nyugati részén. 3. old. //

TÁRSADALO M

6-7. old. //

ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K

Székelyföldön nem újkeletű probléma, hogy a medve jelentős károkat okoz a gazdaságokban. A Maros megyei Nyárádmagyarós községben az idén volt, hogy disznót, juhot ölt meg, de a település lakosai nem merik megközelíteni a gyümölcsösüket sem – már amit épen hagyott belőle a medve. Újabban Marosvásárhelyen, a Tudor lakónegyed szélén lévő erdőben is medvenyomot fényképeztek. 10. old. //

S PO RT

A Tékában dolgozni kötelességgel jár

Az elpusztult nagyteremi kastély

Színvonalas III. Armura Kupa kick-box gála

Deé Nagy Anikót, a Teleki Téka nyugalmazott osztályvezetőjét kérdeztük arról, hogyan került a könyvtárhoz és hogyan emlékszik vissza az ott ledolgozott évtizedekre. Szerencsésnek érzi magát emiatt, de a fiatal dolgozókkal is meg van elégedve.

Nagyteremit Theremy néven 1263-ban említik először. A faluban a XVI. század végén Sükösd György két udvarházat is építtetett. Majd Bethlen János építtetett udvarházat, melyet a XVII. században nagyobb szabású várrá bővítettek. A hagyomány szerint a Galamb-hegyen is vár állt, melyet Törökvárnak neveztek.

Precíz, erős és jól eltalált rúgások és ütések, T-KO, vér, verejték, akarat, lélek, sportemberi nagyság, győzni akarás és látvány jellemezte a marosvásárhelyi sportcsarnokban október 15-16. között megrendezett III. Armura Kupa elnevezésű, nagyszabású kick-box gálát.

\ 2. \

| NAPTÁR |

| NÉVNAPOK

KÁR KIHAGYNI

A Tűzmadár az Arielben A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínházban október 20-án, csütörtökön és 21-én, pénteken délelőtt 9.30-kor és 11 órakor a Tűzmadár című gyermekelőadás tekinthető meg. Madame de Sade – idén utoljára

Október 21-én, pénteken este 7 órakor idén utoljára látható az Ariel Színházban a Madame de Sade című felnőttelőadás. A helyek száma korlátozott, ezért előzetes helyfoglalás szükséges hétköznap 11-17 óra között a 0747-942-181-es telefonszámon, sms-ben is. Rendkívüli szimfonikus hangverseny

Október 20-án, csütörtökön 19 órakor rendkívüli szimfonikus hangversenyre kerül sor a nemzetközi zenei fesztivál keretében a Kultúrpalota nagytermében. Vezényel Fakhraddin Kerimov azerbajdzsáni karmester, zongorán játszik a szintén Azerbajdzsánból érkező Julia Kerimova. A hangversenyre a 3-as számú hangversenybérletek érvényesek.

Újra Marosvásárhelyen Földes László Hobo Visszatér egyéni előadóműsorával Földes László Hobo. Október 29-én 19 órától a marosvásárhelyi Spectrum Színházban (Rózsák tere 13. szám) A föltámadás szomorúsága címmel Ady Endre verseiből összeállított műsorával lép ismét közönség elé. "Nem Adykörképet szeretnék adni, hanem azokat a verseket mondom el, amelyekben válaszokat találtam a saját problémáimra. Ezekben a versekben megmutatkozik az útja végéhez közeledő

férfi nem lankadó felelősségű, harcos, ostorozó hazaszeretete Európa közepén, viszonya a múlthoz, a történelemhez, sorstársaihoz, a Nyugathoz, valamint hálás emlékezése az elmúlt szerelmekre, álmokra és reményekre" – így ajánlja műsorát az előadó. Jegyek a www.biletmaster.ro-n vagy a Spectrum Színházban vásárolhatók. 30 éves a Musica Humana

Október 22-én 18 órától a református Vártemplomban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Musica Humana női kamarakórus. Meghívottként fellép a Pastoral férfikar, karigazgató Bíró Jenő. Műsoron: Kodály – Ave Maria, Schubert – Orgonás mise (részlet) és L. Delibes – Missa brevis. Szólót énekel Tóth Tímea és Keresztesi Tekla, orgonán Lőrinczi Lehel, zongorán Makkai Gyöngyvér játszik. A meghívottakkal közösen éneklik el Kodály Esti dalát. Karnagy: Csíky Csaba Gálaműsor a nyugdíjasoknak

A Maros Megyei Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára október 21-én, pénteken 19 órától a Maros Művészegyüttes által szervezett gálaműsorra hívja tagjait és a nyugdíjasokat. A rendezvény az együttes kövesdombi előadótermében lesz. A meghívókat az egyesület Bolyai utca 36. szám alatti székházában vehetik át. A belépés díjtalan, a meghívók felmutatásával. Hahota-kabaré Marosvásárhelyen

A Hahota Színtársulat 30. évfordulójára készült Humor Forte című ünnepi előadás újra látható Marosvásárhelyen november 5-én,

Alapítási év: 2006. Megjelenik csütörtökön. Kiadó: Medical Publicity Kft. ISSN 2069 – 900X

Lapigazgató: Gergely Zoltán Szerkesztő: Pál Piroska Főmunkatárs: Szentgyörgyi László Munkatársak: Czimbalmos Ferenc-Attila Molnár Tibor Nagy-Bodó Tibor Nemes Gyula Keresztrejtvény-szerkesztő: Hideg András

szombaton és november 6án, vasárnap este 7 órától a művészegyüttes előadótermében. Jegyek már kaphatók a Maros Művészegyüttes és a Kultúrpalota jegypénztáránál. Időszakos kiállítás nyílik

Október 14-én megnyílt a Teleki-Bolyai Könyvtár legújabb időszakos kiállítása, melynek címe Ex Archivo Telekiana. A Teleki Nemzetségi Levéltár története. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárával közösen szervezett kiállítás rollupokon nyújt betekintést a nagy múltú nemesi család iratanyagába. A kiállítás január 31-ig látogatható. Fotókiállítás a Bernády Házban

A Hargita Megyei Kulturális Központ kőrispataki fotótáborának anyagából nyílt kiállítás a marosvásárhelyi Bernády Házban. Gyümölcs ízek sokadalma

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet (RMGE MAROS) október 29-én első alkalommal szervezi meg az egész napot betöltő, 10 órától kezdődő Gyümölcs ízek sokadalma című versennyel, kiállítással és tematikus előadásokkal egybekötött rendezvényt. A szervezők 27-ig várják a versenyre jelentkező Maros megyei termelőket, illetve, azon személyeket, akik szeretnék kiállítani termékeiket. A verseny feltétele, hogy saját készítésű, térségi gyümölcstermék legyen, az elbíráláshoz 2 üveg leadása szükséges. Besorolható kategóriák: gyümölcslé, gyümölcsbefőtt, gyümölcsszörp, gyümölcsíz, cukrozott gyümölcsök, dzsem. Az esemény nyitott minden érdeklődő számára.

I M PR E S S ZUM A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! // Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. // Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

| Központ hetilap | 2016 / 42. | október 20–26. |

Lapunk előfizethető Maros megye összes postahivatalában (katalógusszám: 15429), vagy a szerkesztőség Rózsák tere 16. szám alatti székhelyén . Telefon: E-mail: Honlap:

0265-250.994 [email protected] www. kozpont.ro

Október 20. Október 21. Október 22. Október 23. Október 24. Október 25. Október 26.

HOROSZKÓP

| Vendel, Fülöp, János Orsolya, Kende, Zsolt Előd, Mária, Kornélia Gyöngyi, Gyöngyvér Salamon, Ráhel Blanka, Bianka Dömötör, Albin, Demeter

|

KOS: Itt az ideje, hogy egy újabb partit szervezzen! Hiszen nagyon szeretné már egy ideje egybegyűjteni azokat az embereket, akivel szívesen tölt időt. Az egyik rokona érdekes ötlettel rukkolhat elő. BIKA: Ezekben a napokban érdemes több szálon gondolkodnia, hogy ha szükséges, mindig kéznél legyen egy mentőöv. Ezen a héten előfordulhat, hogy egy előadást vagy beszédet kell tartania. IKREK: Ezekben a napokban ügyeljen nagyon az öltözetére! Gondosan válogassa ki a kiegészítőket, hiszen az ízléses megjelenés fokozza a kisugárzását, szépségét. RÁK: A boldogság, a gondtalanság hete érkezett el önnek! Élvezze ennek az időszaknak az örömeit. A későbbiekben majd többször is örömmel fog vissza emlékezni a most bekövetkező eseményekre. OROSZLÁN: A héten szembesülnie kell egy kissé kellemetlen helyzettel. Ebben az időszakban minden adott ahhoz, hogy végre a sarkára álljon és rendet tegyen maga körül. SZŰZ: Ezen a héten koncentráljon a pénzügyeire! Minden mást másodlagos pozícióba helyezhet az életében, a magánéleti problémáit is. Ha van ilyen, most tegye félre egy kis időre! MÉRLEG: A hét közepén váratlan kiadásokkal szembesülhet! Pánikra azonban semmi ok, ugyanis ezzel egy időben a kiadásait meghaladó váratlan bevételre számíthat a hét vége felé, egyelőre ismeretlen forrásból. SKORPIÓ: Fortuna most a kegyeibe fogadta önt egy kis időre. Egy nagyobb összeget is nyerhet valamilyen szerencsejátékon. Ezen a héten felerősödik a személyes varázsának kisugárzása. NYILAS: Legyen nagyon elővigyázatos az egyik szélsőséges magatartású ismerősével, mert könnyen kihasználhatja az ön nyíltságát. Amennyiben nagyobb értékét érintő pénzügyi döntésre készül, semmi szín alatt ne tervezze péntekre! BAK: Ezen a héten nagyon kedvezően alakulhat a magánélete, a pénzügyei és az erőnléte is. Ez a szokatlan plusz energia kiválthat önben azonban némi átmeneti feszültséget. Ne keresse a forrását, ugyanis nincs baj! VÍZÖNTŐ: Ezen a héten Fortuna most önre mosolyog! Váratlan pénzbevételre számíthat, méghozzá nem is kevésre. Ha el szeretne költözni a jelenlegi lakóhelyéről, akkor viszont érdemes lenne még várnia egy kis időt. HALAK: Amennyiben befektetései vannak, rendezze azokat minél hamarabb! A szükséges tranzakciókat is időzítse erre a hétre, ha lehet. Ne kockáztasson, csak biztosra menjen! |

A Tékában dolgozni kötelességgel jár | TÁRSADALO M / V ÉLEM ÉN Y |

/ 3. /

VÉLEMÉNYEM SZERINT

Vezet a párt

Amint már megszokhattuk a marosvásárhelyi Teleki Tékában mindig történik valami mostanában. A múlt hét végén is két érdekes esemény volt: pénteken Ex archivo Telekiana – A Teleki Nemzetségi Levéltár története címmel nyílt tárlat, amely a tervek szerint jövő év májusáig lesz látogatható, szombaton pedig egész napos tudományos konferencia zajlott a Maros Megyei Múzeum várbeli épületében A Telekiek és a kultúra címmel. A rendezvényen a Teleki Téka munkatársai mellett a régi könyves szakma nagyjai tartottak előadást a könyv-, nyomda-, levélés művelődéstörténet témakörében. Egyik szünetben Deé Nagy Anikót, a Teleki Téka nyugalmazott osztályvezetőjét kérdeztük arról, hogyan került a könyvtárhoz és hogyan emlékszik vissza az ott ledolgozott évtizedekre. Deé Nagy Anikó Teleki Sámuel úti jegyzeteinek hányattatásairól tartott előadást a szombati marosvásárhelyi konferencián. Hogy miként is került kapcsolatba a Telekiekkel és a könyvtárral, arról a következőket mondta el lapunknak: „Szinte azt mondhatnám, hogy véletlenül kerültem a Tékába. Német szakos tanári végzetséggel nehéz helyzetben voltam, nem volt abban az időben Marosvásárhelyen ilyen irányú álláslehetőség és mint helyettes kerültem be a Tékába, ahol egy beteg kolléganőt helyettesítettem. Sajnos aztán 1964-ben ez a hely meg is ürült, és én bekerültem a könyvtárba, ahol mondhatom, ›megfertőződtem‹. Az életem legnagyobb szerencséjének tartottam, hogy odakerültem és közel 40 évig dolgoztam ott. A Teleki-Bolyai Könyvtárban szinte minden munkafázisban részt vettem: kezdő helyettes könyvtárosként leltároztam, pecsételtem, pórtalanítottam és mindent az alapoktól kezdtem, amelynek során a könyvek a kezemen átmentek és mind jobban-jobban megismertem." „A Tékában rendkívüli embereket ismertem meg”

„Akkor történt, hogy az egyik kolozsvári professzorom, Csehi Gyula ellátogatott a Tékába, amikor én éppen szolgálatos voltam. Elcsodálkozott, hogy ott vagyok, ‹Anikó, milyen szerencséje van, hogy itt dolgozhat, de aki idekerül, annak kötelessége is van!‹ – mondta. Tulajdonképpen ő vezetett rá arra, hogy kezdjek el Teleki Sámuellel érdemben foglalkozni, amit meg is fogadtam. Később ezért iratkoztam be doktorálni is hozzá. IA Tékában rendkívüli embereket is|

Névjegy: Deé Nagy Anikó könyvtártörténész, nyugalmazott osztályvezető. 1939. október 10-én született Marosvásárhelyen. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem német–magyar szakán szerzett tanári képesítést. 1964től a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár bibliográfusa, 1981–1999 közt, nyugdíjazásáig ugyanott osztályvezető. 1975-ben doktorált.

Több tanulmánya jelent meg szakfolyóiratokban, kötetekben. 1994-ben az EMKE részéről Monoki Istvándíjat, 2000-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától Szinnyei József-díjat kapott.

mertem meg, például dr. Fikk Lászlót, aki felkarolt, és tömte belém az ismereteket és a könyvtár meg a könyvek szeretetét.” A fiatal kollégák jól végzik a dolgukat

Több évtizednyi könyvtárosi tapasztalat után affelől érdeklődtünk, hogy hogyan látja Deé Nagy Anikó a hajdani és mai könyvtárlátogatási kedvet a Tékában. „Nagyot változott. Csodálatosan nagy változás az, hogy a Téka épületét kiürítették, ott már nincsenek idegen intézmények, lakók. Ezzel egy hatalmas probléma oldódott meg. Felújították az épületet, tehát most a körülmények nagyon jók. Én legjobban annak örülök, hogy valamiféle váltás van, hogy most a Tékában inkább a népszerűsítésre álltak rá, ami érthető is. Mára már a kutatás is sokat változott, bizonyos anyagok

már elektronikusan érhetők el, lassan már kikopik, hogy az olvasóteremben körmöljenek a kutatók. Ezáltal a funkció is változott, de úgy látom, a mostani fiatal kollégák nagyon jól végzik a dolgukat" – állítja Deé Nagy Anikó. Vajon eljön az idő, amikor az elektronikusan elérhető könyvek kiszorítják a papíralapú könyveket? – érdeklődtünk a továbbiak során. „Én remélem, hogy nem. Még annak sem látom a végét, hogy az elektronikusan feldolgozott anyagoknak mi lesz a hosszú távú sorsa. Ezen a konferencián is több száz éves papíralapú dokumentumokról tudunk beszélni, de hogy mi lesz az elektronikus anyagoknak a sorsa száz év múlva, azt ma még nem tudjuk megmondani” – vélekedik a nyugalmazott könyvtáros.

A minap tartották az iskolaigazgató-jelöltek számára kiírt versenyvizsgát. A kitöltendő rácsteszt három részből állt, s csak az utolsóhoz volt szükséges némi szakmai jártasság. Az első rész – hogyan is foSzentgyörgyi László galmazzak, hogy senkit meg ne sértsek? – a betűvetést még kellőképpen el nem sajátítottak számára összeállított logikai tesztnek tűnt, a másodikkal való megbirkózás egy átlagos képességű általános iskolai tanulótól elvárható szövegértést feltételezett csupán. És még így is voltak olyanok szép számban, akik elbukták a versenyvizsgát. Nekik sem kell nagyon búslakodniuk, ha „csak” ideiglenesen kinevezettként is, de a folyó tanévben zavartalanul igazgathatnak. Hogy miért a színjáték, a demokrácia színlelése, amikor mindenki tudja, főleg az érintettek, hogy a politika dönt ebben a kérdésben is, azt fel nem foghatom. Így volt ez régebben is, legalábbis az én generációm idején, amikor az egyetlen párt akarata szerint mozdult, ha mozdult minden, s ha nem, az is az elvtársi akarat szerint volt. Az 1989-es gengszterváltás után egy ideig még adtak a látszatra, igen, évekig azt hittük, a nyugati „fejlett” demokráciák, az EU-s normák ezt megkövetelik, aztán „illetékeseink” gyorsan kiismerték a brüsszeli boszorkánykonyhát: ma már olyan apróságokra, mint esélyegyenlőség, szaktudás, korrektség semmit sem adnak. Magyarán: folyik a kontraszelekció zavartalanul, a lényeg: mindenütt a bizalmi emberek kerüljenek pozícióba, ki-ki építi és próbálja jóllakatni – tisztséggel, pénzzel, mikor mivel – a saját klientúráját. Róka fogta csuka, csuka fogta róka helyzet az, ami mára kialakult. Hogy közben padlón az oktatás, az szinte senkit sem érdekel, még – egyre nehezebb leírnom a pedagógus szót – a tanügyi dolgozókat sem. Képmutatásban, fásultságban már odáig jutott az erdélyi magyar politika, de a pedagógus társadalom is, hogy szinte senkit sem érdekel – legalábbis nem nagyon hallottunk arról, hogy emiatt tiltakoztak volna –, hogy a politika – esetünkben az RMDSZ – dönti el, ki viselhet iskolaigazgatói/aligazgatói tisztséget. Akárcsak régen, amikor mindenben az állampárt volt a legilletékesebb: a jó elvtárs nem lehetett más, mint jó szakember, ergo: járt neki – csak neki járt! – a „jutalom” is. Huszonhét esztendővel a politikai rendszerváltás után ott tartunk, hogy már nem kell közvetlenül a román hatalomnak – jelentsen bármit is ez – beleszólnia az erdélyi magyar nemzeti közösség belső ügyeibe, megteszi helyette annak politikai és közképviseleti szervezete, amelyet körmönfont eszközökkel maga alapított, s irányít belső bizalmi emberei által a mai napig... Véleményem szerint.

Nemes Gyula

Központ hetilap | 2016 / 42. | október 20–26. |

\ 4. \

„Igazságot” a medvéknek! A székely mondás lényegét – pontosabban azt, hogy „a medve nem játék” – eddig is elég komolyan vettem. Arra azonban nem számítottam, hogy egy medve „személyes jogai” ekkora port kavarnak, és arra sem, hogy a szóban forgó négylábú egycsapásra médiaszereplővé lépik elő. A hétvégén Nagyszebenben történt események minden kétséget eloszlattak arról, hogy a medve „státusza” erősödőben van. Az történt, hogy egy eltévedt „maci” órákig háborítatlanul korzózott a város központi területein, mígnem egyszer csak felmászott egy ház tetejére, ahol meglepően jól egyensúlyozott. A járókelők és a környéken lakók valószínűleg nem tekintették a jelenséget megszokottnak, sem turistalátványosságnak, ezért riasztották az illetékes szerveket. A helyszínre kiérkező szakemberek (rendőrök, tűzoltók, orvosok, erdészek és mások) hosszas próbálkozás után elfogták és lelőtték az állatot, arra hivatkozva, hogy az valós veszélyt jelent a polgárokra. Az eset azonnal kiváltotta az állatvédők élénk tiltakozását. Bukarestben, Nagyszebenben és Kolozsváron egyaránt tüntetéseket szerveztek, és komoly vádakkal illették az akcióban résztvevő személyeket. Az állatvédők szerint a legnagyobb vétség, hogy az állatot kegyetlenül megölték ahelyett, hogy altató lövedéket használtak volna. Ezzel szemben a szakemberek azzal érveltek, hogy erre egyszerűen nem volt idő, és mivel a vadat nem sikerült elaltatniuk, nem kockáztathatták, hogy a medve agresszívvá váljon. Az állatvédők azon nyomban bűnügyi feljelentést tettek, és hajthatatlanok maradtak. A tüntetők plüssmacikkal felszerelve, beszédes transzparensekkel hívták fel az esetre a figyelmet. „Legyen vége az állatkínzásnak”, „Igazságot a macinak”, „Mondassák le és büntessék meg a vétkeseket” – üzenik az állatvédők, ám a csúcsot vitathatatlanul a „Je suis ursuleț” feliratú tábla jelenti, amit fölösleges lefordítani, úgy szép, ahogy van. El kell ismernünk, hogy az állatvédőknek is megvan a maguk igaza. Az mindenképpen valós érv, hogy a medvék egyre szűkülő életterük miatt gyakorta kényszerülnek hosszabb útra élelmet keresni. A kegyetlen erdőirtás miatt az állatok kiszolgáltatott helyzetben vannak, és ezért tudjuk, hogy kik a hibásak. A mohóság már régen megpecsételte erdeink sorsát. A lehető legszigorúbban kellene fellépni a természet pusztítói ellen. Mindnyájunk érdeke ezt kívánja. A medve-ügynek viszont más vonatkozásai is vannak, amelyeket nem kellene figyelmen kívül hagyni. Mi lesz a gyakran panaszkodó falusi gazdák jószágaival, amelyeket már-már rendszeresen megdézsmál a medve? Hogyan és mikor térítik meg a keletkezett károkat? ...és hogyan védik meg a turisták testi épségét az olyan üdülőhelyeken, ahol egyelőre csak mosolyogva bólintanak: igen, tegnap is itt járt a medve...(?) Igen, úgy tűnik! Nahát! Demeter Attila


„Medvekarmok” között

| TÁRSADALO M |

Székelyföldön nem újkeletű probléma, hogy a medve jelentős károkat okoz a gazdaságokban. A Maros megyei Nyárádmagyarós községben az idén volt, hogy disznót, juhot ölt meg, de a település lakosai nem merik megközelíteni a gyümölcsösüket sem – már amit épen hagyott belőle a medve. A megye határában lévő Siklód és Küsmöd falvakban még ennél is súlyosabb a helyzet, hisz egy hónap leforgása alatt 13 disznót ölt meg a nagyvad. A mára már elnéptelenedett Siklódban éjszaka zajkeltéssel, petárdázással próbálják elijeszteni a medvéket. Újabban Marosvásárhelyen, a Tudor lakónegyed szélén lévő erdőben is medvenyomot fényképeztek.

„Az állatvédőket elküldeném gombászni az erdőbe!” A Nyárádmagyarós községhez tartozó Torboszlóról és Búzaházáról sok panasz érkezett a medvék garázdálkodásáról. „Az idén a kukoricásokban, valamint a szilvásokban tettek nagyobb kárt. A faluban villanypásztorral védik a birtokokat, de a gyümölcsösöket nem lehet megőrizni. A mi vidékünk mindig gyümölcstermesztő zóna volt, a falubelieknek volt egy-egy darab földjük, amit megműveltek, és a termékeiket a piacon árusították, ebből volt jövedelmük. Ez mára megszűnt, még a diófákat is összetöri a vadállat. Mindemellett három éve senki nem kapott kártérítést” – ecsetelte lapunknak az áldatlan állapotokat Kacsó Antal, Nyárádmagyarós polgármestere. De elmondta azt is, hogy a térségben az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt a medvepopuláció, és a falubeliek nem mernek az erdőre menni. „Hivatalos felmérésünk nincs, hogy pontosan hány medve él itt, mert akár 50 kilométert is megtehet az állat egy nap alatt. Ám az erdőgazdálkodási őrség egy illetékese délután 5 éa 9 között Torboszlóban 11 medvét regisztrált. A nagyszájú állatvédőket pedig elküldeném gombászni a közeli erdőbe, hogy utána véleményezzék a helyzetet” – fakadt ki a polgármester. Nyárádmagyaróson egyébként idén június óta 15 hivatalos panasz érkezett vadkárokról, de az elöljáró elmondása szerint a valóságban ennél sokkal több történt, csak a lakosok nem je-

Medvenyom egy Vásárhely határán lévő erdőben

lentik be, mert értelmetlennek tartják, nem bíznak abban, hogy kártérítést kapnak.

Petárdázással, zajkeltéssel ijesztik el a medvéket

Ennél súlyosabb a helyzet a Maros és Hargita megye határában fekvő Siklód és Küsmöd településeken. A közigazgatásilag Etédhez tartozó falvakban idén legalább 100 kisebb-nagyobb vadkár keletkezett, ám ebből csak 30-at jelentettek le. Szőcs László polgármester lapunk érdeklődésére elmondta, hogy Küsmödben például júniusban egy hét alatt 13 disznót ölt meg a medve, és úgy véli, csak az jelentene megoldást, ha néhány egyedre kilövési engedélyt kapnának. „Fényes nappal lehet látni a nagyvadat a falu határában. A nagyszüleink idejében csak hallgattuk a medvés sztorikat, most már látjuk is őket” – fejtette ki. A vadak nyilvántartásával foglalkozó Hubertus Vadász- és Sporthorgász Társulat szerint Etéd község területén 50-60 medve él. Kiss Károly nyugalmazott lel-

kipásztor Siklódon él, elmondása szerint a medve idén tönkretette a cseresznyeszilvát és a kukoricát, a veteményesbe is bejárt, megette a csemegekukoricát is. A falubeliek zajjal védekeznek, éjszaka petárdáznak, vagy tárcsalapot ütnek kalapáccsal, hogy „elvegyék a kedvét” a garázdálkodástól. A Maros megyei Makfalvához tartozó Szolokma lakosa, Dániel Sándor, akinek két éve a disznóit sebesítette meg a medve, mára már villanypásztort szerelt, ami megfelelő védelmet biztosít a vadállat ellen. „Itt járnak, mert a nyomaikat látom, de a villanypásztortól félnek, így nem jönnek egy méterrel közelebb” – mondta. Medvenyom a Vásárhely melletti erdőben

A minap medvelábnyomot fényképeztek a Marosvásárhely határában lévő, a volt Számológépgyár melletti erdőben. Mikó István helyi lakos, egy Facebook-csoportban tette közzé a vadállatnyomot. Pál Piroska |

| IN T ERJÚ |

/ 5. /

Önkéntesként Afrikában, a szegénység „fellegvárában”

Önkéntes munkát végezni fiatal pályakezdőként igencsak nemes és emberi cselekedet, hát még akkor, ha ez közel 8000 kilométerre van a szülőföldtől, egy olyan kontinensen, ahol idegenek az emberek, a kultúra, a hagyományok, a vallás, a nyelv, és az életkörülmények elkeserítőek. Fazakas Emese leküzdve minden félelmét egy olyan országba utazott, ahol hatalmas szükség van a segélynyújtásra az élet minden területén. Boldog, szomorú, megható, vicces történetek, erről mesélt nekünk két társával együtt, akik lassan 2 hónapja tartózkodnak Beninben, Afrika nyugati részén.

– Mi vitt rá, hogy egy ilyen csodálatos, bár sokak számára érthetetlen cselekedetre szántad el magad? – Múlt évben befejeztem a szülésznőképző szakot a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, utána pedig feltevődött a jól ismert kérdés: hogyan tovább? Nem akartam otthon maradni, elegem lett a rendszerből, és persze vágytam az utazásra. Először Ausztriában dolgoztam néhány hónapot, majd megláttam egy hirdetést „Egy életre szóló lehetőség. Önkénteskedj az afrikai Beninben” címmel, amelyet a székelykeresztúri székhelyű Erdélyi Ifjúsági Egyesület hirdetett meg. A programba négy önkéntest vártak, így könnyen és hamar meghoztam a döntést, amit a szeretteimnek már nem volt ilyen könnyű elmondani. A szüleim eleinte nem örültek a döntésemnek, de amint látták, hogy komolyan gondolom, mellém álltak és segítettek mindenben, akárcsak a barátaim.

– Mesélj a készülődés lelki és fizikai folyamatáról. Mit foglalt magába, mennyire volt nehéz? – A lelki felkészülés nem tartott sokáig, pozitívan álltam a dolgokhoz. Néha határozatlan vagyok, de ha valamit eldöntök, akkor azt komolyan is gondolom. Mivel utolsóként jelentkeztem a programba, két hónapon maradt a formális készülődésre. A szervezet intézte a vízumot, repülőjegyet, egészségügyi biztosítást. Egy hónap alatt megkaptam minden oltást, a sárgaláz elleni volt kötelező, de kaptam még HepA, HepB, DiTePer, hastífusz és veszettség elleni oltást, malária ellen pedig gyógyszert szedünk. – Milyen volt az érkezés? Hogyan fogadtak a helyiek? – Amikor megérkeztünk a Cotonu-i reptérre, csak ámultam és bámultam, mint

|

egy kisgyerek, néztem a sok néger emberkét és koncentráltam, hogy vajon mit mondhatnak. Persze nem értettem semmit, aztán rájöttem, hogy törzsi nyelven beszélnek. Nagy volt a hőség, párás a levegő, itt öt perc alatt csurom víz a tested, és kapkodsz levegő után. Nagyon megnyugodtam, amikor láttam, hogy a helyiek tárt karokkal és öleléssel vártak, meg persze helyi vacsorával. A nevét sajnos nem tudom, de valami laskaforma megfőzve, főtt paradicsommal, hagymával, tojásrántottával és csípős szósszal, aztán sült banán, ami valami isteni finom volt.

– Milyen különbség van az európai, illetve az ottani emberek között? – Itt nincs az embereknek magánszférájuk. Néha úgy érzem magam, mintha egy nagy családba csöppentem volna, ahol nincsenek tabuk, és ami az enyém, az a tiéd is törvények szerint élnek. Továbbá itt elfogadott a többnejűség, és teljesen átlagos családnak számít, ahol 5-6 gyerek van. Minden harmadik nő egy kisgyereket hord a hátán, és keményen dolgoznak, fejükön viszik portékájukat a piacra. A kisfiúk inkább apjuknak segítenek az asztalosmunkában vagy benzinárulásban, mivel itt nincsenek benzinkutak, így üvegben, az út mentén árulják.

– Tényleg olyan szegény Afrika, ahogyan azt a sajtóból is hallani lehet? – Itt Ketouba nem látni azt a bizonyos szegény Afrikát, viszont a környékbeli falvakban sokszor találkozni mezítláb futkározó, alultáplált gyerekekkel. Kis, sárból épített házikókban laknak, 2-3 négyzetméteren sokan elalszanak. A mellékhelyiség házon kívül található, ahogyan a „tusoló” is – vödör tele vízzel, és természetesen kint főznek.

– Mesélj az ottani munkádról. Milyen a kórház, a körülmények, az árak? – A klinika most épült, Joseph, a helyi vezetőnk önerejéből. Bár újabb és felszereltebb épület, de távol áll az otthoni kórházaktól. Jelenleg egy szülésznő, egy laboráns és egy asszisztens dolgozik itt, és mi, az önkéntesek. A laborban csak a fontosabb vizsgálatokat tudják elvégezni, van egy ultrahang gép, amivel mi vizsgáljuk az anyukákat, amit a helyiek még nem tudnak használni. A szülésnek itt is megvan a szépsége, akárcsak otthon, de távol áll az ideális körülményektől. Nincs megfelelő berendezés, nincsenek steril dolgok, egy szülőszoba van, ahol a nők faágyon, ágytállal a fenekük alatt szülnek. Általános információként megtudtuk, hogy a nők 5060 százaléka otthon szül, ti. sok az anya, nagymama, lánytestvér, aki segíthet a szülésnél, és pénzük sincs az embereknek. Itt is, akárcsak máshol drága az egészségügyi ellátás (650 CFA-1 EURO). A klinikán 10001500 a konzultáció, ahol általában meghallgatják a baba szívverését, megmondják hozzávetőlegesen, hogy mennyi idős a terhesség és felírnak valami gyógyszert. Általában vasat és vitaminokat, abból is a legolcsóbbat. 7000 CFA a császármetszés az állami klinikán, 25000-300000 CFA a privát klinikán, mert hát van az is. A „leg”-ek hazája

Legmeghatóbb pillanat

– Egy szülésnél voltunk, az anyuka átvajúdta az egész éjszakát, nagyon kimerült volt, és sehogy sem haladt a

folyamat. Sok minden eszünkbe jutott, hogy hogyan segíthetnénk, de a lehetőségeink korlátozottak. Az anyuka imádkozott és nem adta fel, minden erejét összeszedte, és megszülte csodaszép kislányát. Egészséges, hangos kisbaba született, akit gyorsan elláttunk, felöltöztettünk és megnyugodott karjainkban. Az anyuka pedig igazán hálás volt a segítségünkért. Itt éreztem eddigi legmeghatóbb és legboldogabb pillanatom is. Legbizarrabb pillanat

– A főváros felé utaztunk, amikor sofőrünk hátraszólt nekünk, lányoknak, hogy gyorsan bukjunk le. Nem értettük, mi történik, de 15-20 percig így utaztunk. Aztán megtudtuk, a faluban, amelyen áthaladtunk, valamilyen hagyományos ünnep volt, és aznap nem léphettek nők az utcára. Legszomorúbb pillanat

Csíki Réka Zoltánia: Afrika a legek lehetősége volt számomra. A legnehezebb döntés, a legnagyobb távolság a szeretteimtől, a legjobb lehetőség, hogy tanuljak és fejlesszem önmagam. Itt minden nap tartogat egy új esélyt arra, hogy újabb „leg”-ek jöjjenek létre. Mégis ki tudok emelni egy számomra legnagyobb és egyben legszomorúbb élményt. Egy éjjel szüléshez hívtak, amihez nem volt sok kedvem, de hamar magamra szóltam, hogy azért vagyok itt, hogy segítsek. Éjjel 2 óra volt, a klinikára érve gyorsan kesztyűt húztam, és máris vizsgáltam az anyukát. A kisfiú hamar a világra jött, látszott, hogy nagyon kicsi, koraszülött, de lélegzett, és úgy tűnt, hogy

minden rendben. Ekkor jött egy hatalmas élmény, ugyanis szóltak, hogy ikrek. Boldog voltam, hogy végre levezethetek egy ikres szülést. Kislány született. Nem lélegzett, nem adott semmi életjelt. Futás vele a másik szobába, körbe néztem, hogy mi az, ami számomra kézzelfogható, ahhoz, hogy oxigént kapjon a baba. Én voltam az…A számmal lélegeztettem hoszszú időn keresztül, mellette a testvére jól volt, szuszogott és sírdogált. Tudtam, hogy otthon, a klinikákon élhetne a kislány, de itt egyszerűen tehetetlen voltam. És akkor elérkezett a második csapás. Amint a kislány abbahagyta a harcot, abban a pillanatban a fiú testvére is. Ugyanaz a folyamat és harc következett, de sikertelenül. Fáradtan ültem le a kinti lépcsőkre és zokogtam. Értelmetlenül álltam a dolgok előtt. Ez volt az én legnagyobb és egyben legszomorúbb élményen.

Gagyi Réka: Hogy itt vagyok életem egyik csúcspontja. Nap mint nap találkozom valami olyan dologgal, ami meglep, megborzaszt, boldogít vagy elszomorít. De a legfurcsább számomra a temetés volt, ahová szeptember elején elvittek ünnepelni, ami szó szerint értelmezendő. Legboldogabb pillanatom egy egyszerűnek tűnő délután volt, amikor útra keltünk és egy 2 éves kisfiú, akivel korábban már találkoztam, mezítláb szaladt felém, és addig meg nem állt, amíg a levegőben nem tartottam. Legjobban akkor lepődtem meg, amikor az iskolaigazgató kijelentette, hogy az osztályban, ahol tanítani fogok a létszám 50 fő. Timár Tímea


\ 6. \

Az elpusztult nagyteremi kastély

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

Nagyteremit Theremy néven 1263-ban említik először. A faluban a XVI. század végén Sükösd György két udvarházat is építtetett. 1568-ban Bethlen János építtetett udvarházat, melyet a XVII. században nagyobb szabású várrá építették ki. A település katolikus lakossága a XVI. században unitárius lett, de Bethlen János 1662-ben református hitre térítette őket és 1672-ben megkapták a román kori templomot is. A megmaradt tizenhat unitárius család új templomhelyet kapott, ahol hamarosan fel is épült az imaházuk. A régi református templomot 1904-ben bontották le, mivel a falun kívül állt, újat a faluban építették. A hagyomány szerint a Galamb-hegyen is vár állt, melyet Törökvárnak neveztek. A XIX. század végén gróf Bethlen Kamilló épített kastélyt a lankás hegyoldalba, amely az első világháború után pusztult el, romjai láthatók. A Bethlenek a XVIII. században görög katolikus románokat telepítettek az addig katolikus, majd unitárius, később pedig református faluba. Orbán Balázsnak köszönhető, hogy a kastély homlokzati képe rekonstruálható

A több utcás falu a Nyárádba rohanó Verescserép és Vajdakuta egyesített pataka torkolatánál, az Erősés a Kriptahegy által közbezárt völgyben terül el. Az Erőshegy nevét minden bizonnyal hirtelen nagy meredeksége százötvenszázhatvan méter magasságáért kapta; a Kriptahegy a tetőn gróf Bethlen Farkas és Bethlen Lipótné kriptája lévén. A szájhagyomány szerint a Galambhegyen vár is állt, melyet a nép Törökvárnak nevez ma is. Ennek a várnak Orbán Balázs az elmúlt század közepén nem találta semmi nyomát, de az akkor még fénykorában lévő Bethlen kastélyról fényképfelvételeket készített, melyek alapján a kastély homlokzati képe rekonstruálható.

A századokkal ezelőtt épített híres udvarházak és a XIX. századi kastély

Keresztes Gyula, a Maros megyei kastélyok és udvar-

házak című könyvében ír arról, hogy 1662-ben Apafi Mihály a birtokot gróf Bethlen Jánosnak adományozta, majd Bornemisza Annának, feleségének. Gróf bethleni Bethlen Kamilló a XIX. században építette a képen látható kastélyt, késő jozefinista felfogásban.

ségben és környezetében igen sokszínű földtudományi, történelmi, néprajzi, biológiai értékek maradtak fenn az elmúlt évszázadokból és évezredekből. A település a Nyárád mentének alsó részén, a döntően harmadidőszaki üledékekből álló Nyáradmenti dombság területén helyezkedik el.

A középkori oklevelekből a XIII. századtól ismert Nagyteremi község Erdély szinte mértani központjában, Nyárádtő határában, Marosvásárhely belső, vásárhelyt (piac) ellátó legbelső övezetének peremén, de a Maros völgyében húzódó fő útvonaltól néhány kilométerre déli irányban, a Nyárád torkolatának baloldalán, a Tejeskerek pataknak torkolatában helyezkedik el. A terület a Nyárád menti középkori vásárhely (piac) ellátó térben a legbelső városellátó övezet és az erdőövezet határán, Marosvásárhelytől 12 kilométerre található Nagyteremi köz-

A legfontosabb értéke a dombsági helyzete ellenére a rendkívüli erdősültsége lehetett. A virágporszem elemzések alapján Erdély belső dombvidékén csak az elmúlt 200-300 évben, a tradicionális egyeléses erdőművelés elhagyását követően csökkent le jelentős mértékben az erdősültség mértéke. Így a névadás idején, a középkor során, vagy a középkor végén Nagyteremi és környezete, a döntően 300-400 méter tengerszint feletti magassággal jellemezhető dombsági terület uralkodóan erdősült lehetett. A település pereme éppen határos a Marosvásár-

Sokszínű értékek maradtak fenn az elmúlt évezredekből

A betlehemezést az 1940-es évek végén betiltják

A nagyteremi Bethlen-kastély rekonstruált homlokzata (az Orbán Balázs könyvében lévő metszet alapján készített rajz) | Központ hetilap | 2016 / 42. | október 20–26. |

hely székhelyű, 1876-ig létező történelmi és néprajzi szempontból kiemelkedő jelentőségű Marosszékkel, ahol Teremiújfaluban, Nyárádmentén a betlehemezés református hagyományvilága, akárcsak Mezőségben, Kalotaszegen, vagy a Magyar Nagyalföldön fennmaradt. A betlehemezést az 1940-es évek végén betiltották, de az 1970-e évek közepén Vetési András gazda újra betanította a legényeket és azóta minden évben újra betlehemeznek.

A közösségeket pusztító hatalmak megsemmisítik a tradíciókat

A legújabb, csoportlélekkel foglalkozó kutatások is megerősítették, hogy ezek a népszokások, a családok, a kisebb és nagyobb közösségek által fokozatosan történelmi jelentőségűvé váló kulturális események és rendezvények alapvetőek a közösségek megmaradása és nyelvgyakorlása szempontjából.

Így nem véletlen, hogy a mindenkori közösségeket pusztító hatalmak pont ezeket a szokásokat, tradíciókat semmisítik meg először, különböző stratégiával: vallásellenességgel, városba és lakótelepekre tereléssel, kulturális és társadalmi gettók kifejlesztésével, közösségi létformák szelektálásával, a kisebb közösségek történelmi tudat formájának elsöprésével. Éppen ezért fontosak a személyre bontható történelmi ismeretek és megemlékezések a helyi történelmet formáló egyéniségekről, személyekről. Ebben a folyamatban éppen olyan fontosak az alkotók, a történelemformáló egyéniségek, mint az emlékezetet őrző egyéniségek, mivel ez utóbbiak fenntartják és folyamatossá teszik a történelmi és kulturális önazonossági tudatot. Nagyteremi nagyjai

Kiemelkedő jelentőségű a fentebb írt gondolatok szempontjából, hogy Nagyteremi és környékén lévő

Bethlen-kripta Házsongardon |

| ÉPÍT ET T Ö RÖ KS ÉGÜ N K |

/ 7. /

Marosszek címere falvakból több híres személy származik, akikre érdemes és kell is emlékezni, mint például Dózsa Gergely, a marosvásárhelyi Református Kollégium jogprofesszora. Dózsa András, Dósa Elek, Kolozsvári Sándor jogászok, Dósa Gergely irodalmár, Gergely Sámuel történész jelentősen gyarapították Erdély szellemi munkásainak a számát. Dr. Benkő Samu művelődéstörténész, a község díszpolgára tudományos munkásságával, a különböző tévéadásokban való szereplésével, nemzetközi tudományos tevékenységeken való részvételével igen nagy szolgálatot tett magyar népének és román államnak, egyaránt kiérdemelve a román és magyar állam magas rangú kitüntetéseit. (befejező rész a következő lapszámunkban) Az oldalt összeállította: Nagy-Bodó Tibor és Prof. dr. Sümegi Pál tanszékvezető egyetemi tanár

* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációért külön köszönet Keresztes Pál mérnöknek, és dr. Fekete Albertnek, továbbá a régi és a mai képekért Demján László műemlékvédő építésznek |


Hírcsárda \ 8. \

JETI A SOMIN! Hatalmas, fél méter hosszú, harminc centi széles és értelemszerűen ismeretlen eredetű lábnyomokat fedeztek fel hétfőn a Somostetőn, az állatkert bejárata mellett, amelyeket a „City’Us, Altius, Milvius” természet- és vadvédelmi egyesület orientalista nyomszakértője szerint egy jeti hagyhatott hátra. A szakember elmondta azt is, hogy a szírekhez és afgánokhoz hasonlóan a Himalájában élő jetik is elkezdtek az utóbbi időben Európába migrálni, de nehéz őket beazonosítani, mert ők se hajlandóak ujjlenyomatot adni, nem hagyják magukat lefényképezni, és többségük hamis nepáli útlevéllel rendelkezik. Figyelmeztetett, hogy amennyiben jetivel ta-

lálkozunk, ne hangoskodjunk, ne próbáljunk felemelt karokkal magasabbnak látszani, és semmi esetre se tetessük magunkat halottnak, mert a jetinek van egy olyan hülye szokása, hogy eltemeti a talált hullákat öt méter mélyre. Olyankor is villámgyorsan és észrevétlenül térjünk ki az útjából, ha nővel van, mivel roppant féltékeny: ahogy a paranoiás anyamedve mindig azt hiszi, hogy bántani akarjuk a bocsait, úgy a jeticsávó is feszt meg van győződve arról, hogy le akarjuk csapni a mancsáról a jeticsajt. Néhány további érdekesség a jetikről: Kevesen gondolnák, de roppant fejlett humorérzékkel bírnak. Kedvenc

A Carit San Medical Járóbeteg-rendelő

a következő orvosi szakellátással áll az önök rendelkezésére:

• Fizioterápia és gyógytorna • Kardiológia • Bőrgyógyászat • Nőgyógyászat • Hematológia • Munkaorvos • Füll-orr-gégészet • Ortopédia

• Gyerekgyógyászat • Tüdőgyógyászat • Pszichiátria • Urológia • Belgyógyászat-Ultrahang • Ideggyógyászat • Szemészet • Sebészet

Nyitva tartás: Hétfő-Péntek: 07.00–20:00 Marosvásárhely, Mihai Viteazul utca 42. szám Tel.: 0265.269.172, 0265.266.249 Mobilszám: 0730-619-401 E-mail: [email protected] Laborvizsgálatok: Aurel Filimon utca 15. Tel.: 0265-250-874 vagy 0730-619-404 facebook.com/caritsan

www.caritsanmed.ro

ON-LINE PROGRAMÁLÁSOK | Központ hetilap | 2016 / 42. | október 20–26. |

| HuMOR |

tonóm területet követelve magának Bukarestben, hiszen mégiscsak egy székelyről van szó” – mondta a székelyt meglövő vadász, majd hozzátette: „Most már úton van Székelyföld felé, visszavisszük Kézdivásárhelyre. Mélyen le van szedálva, hiszen nem kockáztathatjuk, hogy útközben felébredjen, és román területeket támadjon meg”. (A tnr nyomán)

szórakozásaik egyike, hogy éjszaka odalopóznak az alvó alpinisták sátraihoz, és öszszebogozzák a bakancsfűzőiket, aztán reggel a közeli bokrokban röhögik a csetlő-botló hegymászókat. Máskor meg egyszerűen csak halkan befekszenek közéjük, és azon szórakoznak, ahogy felkeléskor ijedtükben szörnyethalnak. A jeti számára nagyon fontos a család, a hagyományos keresztény értékek. A legjelentősebb családi esemény a jetigyerekek konfirmálása, ezt igen komolyan veszik, már hároméves koruktól járatják őket kátéórákra. Egyéb vallási ünnepeik közül feltétlenül említést érdemel még a híres katmandui búcsú, amikor testületileg felkerekednek, és elzarándokolnak a fővárosba, még a nagyszülőket is viszik. Ezt az eseményt a Gangesz televízió mindig élőben közvetíti. Intenzív társadalmi életet élnek, szívesen eljárnak szimfonikus koncertekre, színházba, moziba. Viszont télen a Himalája még nekik is egy kicsit hűvös, ezért ilyenkor jobbára csak ülnek a barlangban, lencsét válogatnak, szőnyeget és terveket szőnek, Markó Béla-verseket olvasnak fel egymásnak, a jetiasszonyok pedig a férjeik zokniját stoppolgatják. VÁSÁRHELYI BuLVÁRLAP INDuL. A Központ munkatársai utcai és kocsmai felmérést végeztek múlt héten, és a járókelők meg az ülősörözők kérdezgetése során kiderült: igény volna egy vásárhelyi bulvárlapra, nagyon is. Így tehát, hallgatva az utca hangjára és a kocsmák zajára, jövő héttől

fogva hetenként külön színes, szagos, négyoldalas bulvár-melléklettel kedveskedünk pletykaéhes olvasóinknak; arról, hogy mi legyen a hiánypótló kiadvány címe, a Központ honlapján lehet majd szavazni, illetve választani a „Tátti!”, a „Pista legyek, ha nem igaz!” és az „Eldobod az agyadat!” verziók közül. Kedvcsinálónak íme néhány, a jövő heti első bulvár-különkiadványunkba tervezett cikk címe: ☻ Peti András alakváltó gyíkember? ☻ Dancs Annamari nagyapás szülést tervez ☻ Való Világ az Erdély TV-ben – a már biztos villalakók: Csegzi Sándor, Soós Zoltán, Vass Levente, Csép Andrea, Smaranda Enache, Illés Ildikó és a főtéri mindigdurcás mérleges néni ☻ Koszikát elrabolták az ufók, majd sírva hozták viszsza, mert effektíve lyukat beszélt a hasukba – interjú egy pórul járt ufonautával ☻ Spágazsolti jelöltségének kulisszatitkai, avagy mivel szorongatja Kelemen tökét – egy régi kelementelki legénybúcsúba vezetnek a szálak…

SZÉKELYFOGÁS BuKARESTBEN. Bukarestiek százai hívták kétségbeesve az 112-t kedd reggel, amikor észrevették, hogy egy székely szabadon kószál az utcán, veszélyeztetvén a főváros területi egységét. Szemben a nagyszebeni medveboccsal, akivel barbár módon bántak el, a székelylyel kíméletesek voltak a hatóságok: altatólövedékkel elkábították, majd visszaszállították Székelyföldre. „Habár ártalmatlannak tűnt, bármelyik pillanatban megvadulhatott volna, au-

ÚJABB VÁSÁRHELYI SZEXBOTRÁNY. Még jóformán el se csitult az előzetesben ülő Apostolache körüli vihar, máris itt van a következő szexbotrány! (Ahogy bizonyára ismeretes, egy vásárhelyi hatvanéves zenész-koreográfus több (nő)társával közösen szexszektát hozott létre még évekkel ezelőtt. A befűzött, majd utólag agymosott, de eredendően sem túl agyas, jobbára fiatal színis lányokat a perverz Apo apó szexuálisan kihasználta, vagyis beteg szex-szeánszokon őket nemileg abajgatta, a külvilágtól elszigetelte – miközben magát félisten-guruként tiszteltette –, intellektuálisan, emocionálisan és financiálisan zsarolta, valamint éheztette, azaz túrós makarónival és dzsemes kenyérrel táplálta.) Nos, a minap egy neve és beceneve elhallgatását kérő DILICOT-nyomozó az alábbiakat nyilatkozta lapunknak: „A sorozatgyilkosoknál ismert jelenséggel, azaz személlyel, egy ún. utánzóval van dolgunk, akik igyekeznek minél pontosabban lemásolni az általuk venerált bűnöző által végrehajtott bűn cselek mény(eke)t. Nemrég őrizetbe vettünk egy hatvanegynéhány éves nőszemélyt, bizonyos L.P.T.-t, akivel szemben alapos a gyanú, hogy Apostolache tetteiből ihletődve majdhogynem identikus tetteket bűncselekedett: fiatal informatikushallgató fiúkat édesgetett magához, szennyes alsógatyáikat és agyukat átmosta, magát gurinának becéztette, szexuálisan az ifjakat kihasználta, továbbá tejfölös spagettivel és a kebleire kent barack-dulcsácával etette. Apostolachéhoz hasonlóan őt is előzetes letartóztatásba helyeztük.” Molnár Tibor |

| FIGYELŐ |

/ 9. /

Határ a csillagos ég!

A minap a The Guardian terjedelmes cikket közölt arról, hogy „Donald Trump amerikai elnökjelölt hogyan bánik a nőkkel.” Az írásban hosszan ecsetelik, milyen tiszteletlenül és megalázóan viselkedett a dúsgazdag üzletember és médiaszemélyiség a gyengébb nem képviselőivel élete során. Első olvasásra – no meg azoknak, akik nem veszik figyelembe, hogy a kampány legforróbb szakaszába érkeztünk – tényleg úgy tűnik, hogy Trump a rossz bácsi, aki minden nőt el akar csábítani, még a kiskorúakat is (a cikkben erről is felvilágosítják az olvasókat!). Tényeket sorakoztatnak fel, és közismert személyeket szólaltatnak meg, akik nagy igyekezettel tálalják a velük állítólag meg-

történt felháborító és megalázó eseteket. Azt állítják, hogy Trump szándékosan rontott be az öltözőbe a 2001-es Miss USA szépségversenyen, amikor az ott tartózkodó két versenyző épp meztelen volt. Nem védem Trumpot, de lehet, hogy akkor még csak nem is sejtette, hogy valaha ilyen közel kerül az államelnöki székhez. Másfelől a női szépség gyakran megigézi az embert... Az viszont rémesen „komolynak” tűnik, amit egy 74 éves hölgy mesél el a híres üzletemberről. A sors állítólag a repülőgép első osztályán hozta össze őt Donald Trumppal, aki épp mellette ült, és 45 percnyi utazás után már „nem tudott parancsolni a kezeinek.” Az egészben az a furcsa, hogy az eset harminc évvel ezelőtt

történt, és a szóban forgó két személy nem is ismerte egymást. A hölgy azonban 30 év távlatából mégis kristálytisztán emlékszik erre. Van ilyen... Hogy a kép még összetettebb és még komorabb legyen, egy másik ősrégi történetet is előhoztak Trump hiteltelenítésére. Amikor a mostani elnökjelölt 46 éves volt, a CBS adón közvetített karácsonyi ünnepség alkalmával állítólag azt merte mondani egy 10 éves kislánynak, hogy tíz év múlva randizni fog vele. Csak úgy, viccből... Ám ezek szerint egy olyan ember, aki a politikában akar szerepet vállalni, ne legyen vicces. Könynyen pedofilnak nézhetik, bár ő valószínűleg 10 percen belül el is felejtette, amit mondott. A kampányban –

persze egy „jó ügyért” – semmi sem drága, és minden megengedett. A határ a csillagos ég! Rögtön eszembe jut a Clinton-Lewinsky bugyiháború (bár ez nem kampány alatt dúlt), amin hónapokon át el lehetett csámcsogni, és még könyv is készült belőle, több millió dolláros profittal. Csakhogy ez

Trumpot nem vigasztalja. Ha veszít, tudomásul kell vennie, hogy a nők buktatták meg. Másfelől, kísért a múltja, és kísértenek azok a kijelentések, amiket sohasem gondolt komolyan. Néha a semmi is visszaüt... Mert egy választási kampány „nem semmi!” Demeter Attila

Népszabadság tulajdonosa is, hogy üzleti okokból kényszerült erre a lépésre. Kiugrottam az ágyból, rohantam, vettem egy Népszabadságot, és elolvastam benne a halálos ítéletünket. Nem túl elegáns kivégzés volt. A tulajdonost csak déltájban sikerült elérni, aki sajnálattal közölte, hogy valóban végünk van. A Népszabadság mai munkatársaitól eltérően minket senki nem siratott, aláírást sem gyűjtöttek értünk, igaz, mi sem tüntettünk. Néhány napon belül bejegyeztettük a Magyar Demokrata hetilapot, és két hétre rá megjelentünk. És élünk. De ami csak most jutott az eszünkbe: a Népszabadság szerkesztői a dolgok rendje szerint legkésőbb előző nap délután már tudták, hogy a Demokrata meg

fog szűnni. És valahogy egyiknek sem jutott eszébe fölemelni a telefont, és szólni, hogy kollégák, nem értünk veletek egyet, de sajnálunk titeket, ezért készüljetek föl az elkerülhetetlenül bekövetkező végre… De nem. Nem szóltak. Lapítottak a másnap reggeli megjelenésig. Mit tesz a könyörtelen sors, most ők is egy másik hírforrásból tudták meg, hogy végük. Az ellenzéki média és a szocialista internacionálé világlapjai persze jajonganak és átkozódnak, a sajtószabadság haláláról meg az Orbán-kormány diktatúrájáról kiáltoznak. Még a Jobbik is beállt az üvöltő kórusba, ami igazán különös, mert nekik aztán nagyon nem kéne szeretniük a Népszabadságot. Holott mindössze annyi történt, hogy egy po-

litikai tábor, a legendás baloldal gyakorlatilag megsemmisült. Bukása a mostani népszavazáson lett teljessé, ahol szavazói belesüppedtek a mindig minden iránt közönyösök szürke mocsarába. A szocialisták előbb eladták – a szó minden értelmében – vezérhajójukat, a Népszabadságot, majd magára hagyták. Ami pedig a Magyar Idők napilap nyilvános elégetését illeti, ez a náci könyvégetések emlékét idézi föl. Sajnos azonban biztosak lehetünk abban, hogy a máskor az ilyen provokációkra hiperérzékenyen reagáló világmédia most hallgatni fog. A kommunista csürhe ugyanis nem lehet náci. Lehet akár tömeggyilkos is, de nem lehet náci. Az a bűn, az a vád másoknak van fönntartva. Bencsik András

Lángoló újságlapok

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kijátszására, emlékének beszenynyezésére alapított Népszabadság ’56 hatvanadik évfordulóján megszűnt, vagy legalábbis nagy a valószínűsége annak, hogy ha pár napon belül nem ránt elő egy jóravaló (van olyan?) kommunista mágnás pár milliárdot, akkor a formálisan még csak szünetelő napilap tényleg elhalálozik, teljessé téve a jó huszonöt évet késő erkölcsi rendszerváltozást. Egy szellemi műhely hirtelen halála mindig szomorú esemény, még akkor is, ha az adott szellemi műhely több kárt okozott a megpuhult kommunista diktatúra erkölcstelenségéből lábadozó nemzettudatnak, mint hasznot. A latin szólás sze-

|

rint halottról vagy igazat, vagy semmit. A Népszabadságban megjelent hamisított Teller-levél éppen úgy nem vált a szerkesztőség dicsőségére, mint az úgynevezett helikopteres hajtóvadászat sem. De ezen már – istennek hála – túl vagyunk. Egy régi emlékkel szeretnék búcsút mondani az egykor diadalmas orgánum szellemiségének. 1997 késő nyarán, amikor már érezhető volt az 1998-as országgyűlési választási kampány előszele, egy reggel hat óra tájban munkatársam telefonja ébresztett: baj van, mondta, a mai Népszabadságban megjelent, hogy megszűnt a Demokrata. A lap akkor egy üzletember tulajdonában volt, ő nyilatkozott a Demokrata megszüntetéséről. Szó szerint azt mondta, amit most a


\ 10. \

| S PO RT |

Színvonalas III. Armura Kupa kick-box gála Marosvásárhelyen

Precíz, erős és jól eltalált rúgások és ütések, T-KO, vér, verejték, akarat, lélek, sportemberi nagyság, győzni akarás és látvány jellemezte a marosvásárhelyi sportcsarnokban október 15-16. között megrendezett III. Armura Kupa elnevezésű, nagyszabású kick-box gálát, amelyet a SportLife Group részét képező Armura önvédelmi védjegy a Gombos Martial Arts egyesülettel és a Herlitz Románia céggel közösen rendezett meg. Emellett a rendezvény szakmai pozitívumai mellett családias, baráti, sportszerű jelzők jutottak eszembe, igazi szórakozás volt a két nap összes küzdelme, ahol a versenyzők bebizonyították, hogy nem csak a küzdősport űzői, hanem igazi harcművészek.

A nagy junior és felnőtt kategória résztvevői egy szabályos ökölvívó szorítóban, a kis juniorok és a gyerekek egy kialakított tatamin küzdöttek, ahol a megmérettetések során teljes erejű ütésekkel és rúgásokkal támadták meg ellenfelük testét és fejét. Tudnivaló, hogy a küzdősport alapvetően a gyorsaságról, pontosságról és az erőről szól, ezt a versenyen részt vevő sportolók is bizonyították, hiszen akár kiütéssel (egyenes ütés, keresztütés, horog, alsó horog, rúgás szemből, forgó rúgás, oldalrúgás), vagy lábsöpréssel próbáltak diadalmaskodni. Vlad Amariei, a helyi sajtó képviselője a moderátor szerepében szólította színpadra a mintegy 200 versenyzőt, akik 31 hazai önvédelmi klubot – Professional Fight Gym Beszterce, Pretorienii Déva, Hemi Guard Fight Brassó, Drobeta Fighting Men, Kombat Academy Pitești, Kickboxing Radna, Tsunami Bukarest, Somokickboxing Temesvár, Tengu Kolozsvár, Kami Bukarest, Scorpions Harló, Enjoy Fitness Brassó, Tigers Szováta, SCM Bákó, Power Gym Craiova, Tai Chi Do Ryu Konstanca, Korond Fight Team, Scorpions Jászvásár, Thain Shin Do Gym Urlați, Román Kendó Klub, Ex-Stream Gym Gura Humorului, Gladiators Nagybánya, Wing Chun Nagybánya, Samurai Olt Slatina, Rey Zsilvásárhely, Fire Kick Szamosújvár, MMA Transilvania Kolozsvár, Hard Workout Nagyszeben, Rei Fight Marosvásárhely, Body Factory Kickboxing Marosvásárhely és Black Diamond Fight Marosvásárhely – képviseltek. Az előző évekhez képest a gyerek és a kis junior kategóriában kick-light rendszerben, míg a nagy junior és a felnőtt kategóriában a K1 szabályai szerint küzdöttek a versenyzők.

A legtöbb sportoló (21) a konstancai Tai Chi Do Ryu egyesületet képviselte, de a kolozsvári Tengu 13, a nagybányai Gladiators 11, a harlói Scorpions 9, a korondi Fight Team 7 kickboxost sorakoztatott fel a rendezvényen, míg a szovátai Tigers 10 gyerek és kis juniort, a marosvásárhelyi Body Factory Kickboxing egyesületet 4 versenyző képviselte. A megmérettetéseken több, világszinten is elismert kick-boxos, illetve edző vett részt, így érdemes megemlíteni az Armand Nicolae (Power Gym Craiova), Cristian Brejan és Dario Drotar (Firekick-Boxing SK Szamosújvár) Európa-bajnokok és Andrei Leuștean (Scorpions SK Jászvásár) amatőr K1 világbajnok nevét, de az edzők közül is a legismertebb a 2005-ben Nyíregyházán Világ Kupát nyert brassói Ninel Ianculescu (Grand Fitness Fight Club) és Mihai Constantin volt. Utóbbi a tornán legsikeresebb csapat, a Jászvásári Scorpions SK felnőtt csapatának edzője, aki egyébként Cătălin Moroșanu és Sebastian Ciobanu K1-versenyzők személyi edzője is egyben. A rendezők egyéni díjakat is kiosztottak a verseny végén, míg a kategóriák első három helyezettje Armura önvédelmi sportfelszereléseket, kupákat kaptak, a rendezvény összes sportolója érmeket és okleveleket vehetett át. A gálán legsikeresebb Maros megyei versenyzők a következők voltak: 10-12 éves gyerekek kategória – Gál Edmond (Tigers Szováta; felnőtt kategória -75 kilógrammos súlycsoport – Florin Pop (Black Diamond Fight Marosvásárhely) és -80 kilógrammos súlycsoport – Lucian Casoni (Black Diamond Fight Marosvásárhely). Az Armura Kupán résztvevő legsikeresebb Maros megyei klub edzője, a 39


éves Poczó Zoltán – aki 2014ben Prágában thai-box világbajnoki címet szerzett a WKF (World Kickboxing Federation) verzióban –, a következőképpen vélekedett az eseményről: – Az előző évekhez képest jobban megszervezett, színvonalasabb gála volt az idei, ami egy országos bajnokságnak felel meg. Felnőtt és gyerek kategóriában sok, kiválóan felkészült versenyző vett részt, akik nívós mérkőzéseket vívtak egymás ellen. Ezen sportolók nagytöbbsége kisebb rendezvényeken is részt vesz, ezért is vannak jól felkészülve. Az általam képviselt marosvásárhelyi Black Diamond Fight klub versenyzői (Florin Pop, Lucian Casoni, Erdős Sándor és Koncz Attila) is jól teljesítettek, előbbi kettő diadalmaskodott is. Mind a négyen fiatalok, erős,ügyes, tehetséges, ambíciózus fiúk, remélem, kitartóak lesznek ezek után is,akik sok munka árán fennebb is kerülhetnek, és még sokat hallatnak majd maguk-

Újabb vb-cím elnyerésével szeretne visszavonulni Poczó Poczó azt is elmondta, hogy november 7-12. között Olaszországban fog részt venni a WKF kick-box és thai-box világbajnokságon, ahol úgy a veteránoknál, mint a fiatal kategóriában (18-35 év) próbálja megszerezni a világbajnoki címét, azt, amit két évvel korábban Prágában hódított el. Poczó akkor a 75 kilogrammos súlycsoportban a házigazda Csehország bajnokát, Tomas Kocakot győzte le a döntőben. – Ha újra megnyerem, akkor beteljesedik az álmom, majd nyugodtan hagyhatom abba a versenyzői pályafutásom. Ahogy telnek az évek, mind több és több versenyző vesz részt egy hasonló megmérettetésen. Én a tavalyi thai-box Európa-bajnokságon második lettem, és ott is láttam, hogy sok kiváló sportoló küzdött az érmekért – jegyezte meg Poczó.

ról. Részemről a munka meg a kitartás a legfontosabb, idővel jönnek a győzelmek –

mondta el Poczó Zoltán.

Czimbalmos Ferenz-Attila |

| S PO RT |

/ 11. /

Ötödik helyen végeztek a tekések a Világkupán

Az elitkörben a City'us

A teremlabdarúgó uEFA Futsal Kupa legjobb tizenhat együttese közé került a román bajnok Marosvásárhelyi City'us csapata, miután a csehországi Chrudimban rendezett tornán a házigazda ERAPACK Chrudim mögött egyegy győzelemmel, döntetlennel és vereséggel a 6. főcsoport második helyén végzett. A marosvásárhelyiek a torna első játéknapján 3-3-as döntetlent játszottak a ciprusi APOEL Nicosiával, majd 8–3-ra legyőzték a szlovák Pinerola Bratislavát, így már a pénteki zárónapon a harmadik forduló mérkőzései előtt közel voltak a továbbjutáshoz, hiszen 4 ponttal a második helyen álltak. A City'us továbbjutási esélyeit növelte, hogy csak egy döntetlenre volt szüksége, ugyanakkor pontegyenlőség esetén sokkal jobb gólkülönséggel (11–6) rendelkezett, mint a második helyre még esélyes ciprusi APOEL Nicosia (3–10). Az utolsó játéknap első találkozóján az APOEL Nicosia 6-5 arányban diadalmaskodott a pont nélküli Pinerola Bratislava ellen, ezzel pontszámban ugyan beérték a City'ust a második helyen, azonban így is kevés esélyük maradt a továbbjutásra, ugyanis ehhez arra volt szükségük, hogy az utolsó ösz-

szecsapáson a marosvásárhelyiek tizenkét góllal kapjanak ki a hazai együttestől. Végül a City’us 3-0-s vereséget szenvedett a csoportgyőztes ERA-PACK Chudrimtól, így a második helyen végzett csoportjában, hiszen jobb gólkülönbségével (+2 gól) megelőzte az APOEL Nicosiát (-6). A City'us 2010, 2011 és 2013 után negyedik alkalommal jutott be az UEFA Futsal Kupa elitkörébe, a kontinens legjobb tizenhat alakulata közé. Az elitkör sorsolását holnap, október 21én tartják Nyonban, az ősz végén négy négyes kvartettben küzdenek a csapatok a csoportelsőségért, amely biztosítja a jövő év áprilisában megrendezendő négyesdöntőben való bejutást. A City’us színeiben a következő játékosok léptek pályára

a három találkozó során: Tătar, Molina (kapusok), Duque, Stoica, Cardenas, Gherman, Csala, Țipău, Togan, Pop, Küsmödi, Covaci, Dobai és Boroș (mezőnyjátékosok). Az UEFA Futsal Kupa elitkörébe jutott együttesek a következők: Kairat Almaty (Kazahsztán), Ugra Yugorsk (Oroszország, Inter Movistar (Spanyolország), Dinamo Moscova (Oroszország), Győri ETO (Magyarország), Brezje Maribor (Szlovénia), Araz Naxcivan (Azerbajdzsán), FC Feniks (Koszovó), Nikars Riga (Lettország), Hamburg Panthers (Németország), Economac Kragujevac (Szerbia), National Zagreb (Horvátország), Sporting Lisabona (Portugália), Real Rieti (Olaszország), ERA-PACK Chrudim (Csehország) és City’us (Románia). C.F.A.

A román bajnokságban aranyérmes Marosvásárhelyi Elektromaros Romgaz felnőtt női teke csapata a minap az ötödik helyen végzett az olaszországi Bolzanóban megrendezett 28. Világkupán, amelyen a hazájuk bajnokságát megnyerő klubcsapatok vettek részt. Romániát a nőknél a marosvásárhelyi csapat, a férfiaknál pedig a Kolozsvári CFR képviselte. Az Orosz István és Seres József edzők által felkészített Elektromaros Romgaz a selejtező körben jó teljesítményt nyújtott, és nagyon kevéssel maradt le az elődöntőről, ugyanis 3348 ledöntött fával az ötödik lett (a várakozások szerint a továbbjutáshoz legalább 3400 kellett volna). A marosvásárhelyi csapatnál a nagy tapasztalattal rendelkező Duka Tilda érte el a legjobb eredményt 595 ledöntött fával, mögötte Alina Suciu 574, Gyéresi Anna 554, a szintén veterán Doina Baciu 551, Alexandrina Bornert 538, Adela Iulia Ban 536 ledöntött fával végzett. A Világkupát a német bajnok SKC Viktoria Bamberg nyerte, amely a döntőben a magyarországi Rákoshegyi Vasutas SE-t győzte le, míg a horvát MM Mlaka Rijeka a bronzmeccsen jobbnak bizonyult az osztrák BBSV Bécs előtt. Ötödik helyének köszönhetően a Marosvásárhelyi Elektromaros Romgaz kvalifikálta magát az idén ősszel megrendezendő Bajnokok Ligája első körébe, ahová a Világkupa első nyolc helyezettje jutott be. A férfiaknál a Kolozsvári CFR a tizedik lett, a megmérettetést szintén egy német csapat, az SKV Rot-Weib Zerbst nyerte. C.F.A.

Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: – Két látogatója van, asszonyom! Ki jöjjön be hamarább? A férj, vagy az apuka?!

|


\ 12. \

| KÁV É M ELLÉ |

Ősi falak, latin imák, középkori rituálék - Híres egyetemi városok a nagyvilágban –

Pár hete a város ismét megtelt élettel, hiszen az egyetemek újra megnyitották kapuikat a szorgos diákok előtt. De „utazzunk” csak egy kicsit néhány mérföldre innen, lássuk, mi zajlik a nevezetes egyetemi városokban, milyen szokások hódítanak még mindig a több évtizedes, elit egyetemek színfalai mögött. Köztudott, hogy a világ legnívósabb intézményei legalább akkora hangsúlyt fektetnek a régi szokások és hagyományok ápolására, mint a magas szintű oktatásra és modern tudományokra. Rengeteg izgalom, félelem, vizsgadrukk, közös sörözések, bulik, örök barátságok és szerelmek…meg persze tanulás. Az egyetemi évek nagyban meghatározzák az életút alakulását, hiszen legtöbben ekkor szakadnak el szülőföldjüktől és családjuktól, kilépnek a nagybetűs életbe, önállóak lesznek, mindezt az egyetemi város inspiráló, izgalmas községében. Az egyetemek „szülőanyja”

Aki Bolognában tanul büszkén kijelentheti magáról, hogy Európa első egyetemének a hallgatója, ami nem meglepő módon a világon is elsőnek számít. Szinte hihetetlen, de a ma hetedik legnépesebb itáliai város felsőoktatási intézményét 1088-ban alapították, jelenleg pedig 80 ezer hallgatója van, akik büszkén mutogatják a turistáknak az öreg épületeket. Egyik kihagyhatatlan látványossága a híres Anatómiai Színház, ahol látni lehet, hogy sok-sok évvel ezelőtt hol és hogyan képezték ki az ifjonc orvospalántákat. Ha Shakespeare és kortársai drámáiban felbukkan egy orvos, az teljesen biztos, hogy Bolognában tanult, és mivel a drámaíró hősei közül senki sem orvosi műhiba következménye által halt meg, hanem megfojtották, megmérgezték vagy leszúrták, ez önmagában is igazolja az orvosképzés magas színvonalát. Tudományos időutazás Bolognában tanult Vitéz János, de szép számmal jártak magyarok Heidelbergbe is, hogy csak Eötvös Lorándot említsük. A német város egyetemét 1385-ben alapították, és bár a háború sok kárt tett benne, a város és az egyetem vezetősége igyekszik tudományos időutazásra hívni a turistákat. Végig lehet járni például a Filozófusok sétaútját, ezt a háromszáz éves ösvényt, ahol egykoron Friedrich Hegel is bolyongott gondolataiba merülve. Ezen kívül bárok, kávézók, olcsó éttermek várják a diákokat, akik

állandó jelenlétükkel fenntartják a vendéglátóhelyeket. Nem messze innen, Leuvenben is van egy olyan utca, ahol a diákok nagy számban töltik az időt, ami azonban a Stella Artois sörnek is köszönhető, hiszen itt készül. Alice csodaországban

Oxford ma a tanulás bölcsője, de valamikor egész más miatt volt stratégiai fontosságú hely: remek átkelőhely kínálkozott itt a Temzén az ökrök számára. Innen ered a város neve is: a ford for oxen, azaz ökörgázló. Mivel a középkorban az oktatás az egyház markában volt, az ő mintájukra alakultak ki az egyetemek, így a kollégiumok nagyon hasonlítanak a kolostorokra. Mivel Anglia számára még mindig fontosak ezek a tradíciók, a diplomaosztó latin nyelven zajlik, akárcsak az ima a vacsora előtt. A hoszszú faasztaloknál az étkezések akkor is történelmi hangulatúak, ha farmeres fiatalok veszik körül. A város pubokkal és ajándékboltokkal van tele, be lehet ülni például abba a kocsmába, ahol annak idején a Narnia könyvek írója, C.S. Lewis iszogatott barátaival, és véget nem érő mennyiségű ajándékot lehet vásárolni Alice-szal kapcsolatban, akinek írója szintén ezen az egyetemen tanult.

hattuk már, például a Love Story-ban vagy a Mark Zuckerberg történetét elmesélő Social Networkben, de még a Szívek Szállodája című tévésorozat egyik epizódjában is. Az amerikai egyetemek felvételi rendszerre egy meglehetősen komplex eljárás, és nem csupán a tanulmányi eredmény számít. Interjúk, esszék és ajánlások sora után alkotnak képet a jelentkezőkről, és sokat nyom a latba, milyen közösségi szolgálatot végez valaki. Nagy vihart kavar, hogy sok diák, különösen a kínaiak olyan önkéntes programokat valósítanak meg, amelyeknek inkább az egyetemre bekerülés a célja, nem pedig az önzetlen segítségnyújtás. Egy fiú például Tibetben osztott segélycsomagokat, csakhogy

Amerika Athénja

Cambridge diákja volt az 1600-as években egy bizonyos John Harvard, aki fiatalon hajózott át az újvilágba, és első adományozója lett az ott alapított új egyetemnek, a New College-nak, amely hálából felvette a nevét. A Harvard udvarán ma is ott áll a szobra, a cipőjét lelkesen simogatják a babonás diákok, a bukás elkerülése érdekében. A babona annak ellenére is él, hogy kiderült: a szobor nem ábrázolhatja a fiatalon elhunyt Johnt, akiről semmiféle ábrázolás nem maradt fenn. A Harvard vörös téglás épületét több filmben is lát-


|

Bolognai Egyetem az apja magángépe repítette oda-vissza. Míg Angliában collegeokban, a Harvardon házrendszerben élnek a diákok, de itt is, ott is célszerű kerékpárral közlekedni. Boston városa olyasmit lépett, amire sok marosvásárhelyi is vágyna: szinte a teljes közlekedést levitte a földfelszín alá, így a dugók arrafelé ismeretlenek.

Lovagi vizsga

A diákok szeretik és tiszteletben tartják a hagyományokat, bár néha vissza is élnek vele. Néhány évvel ezelőtt egy cambridge-i hallgató teljes páncélzatban jelent meg egy vizsgán, mert azt olvasta az egyetem több

száz évre érvényben lévő szabályzatában, hogy aki ilyen öltözetben áll a vizsgáztatók elé, azt kötelesek a tanerők kenyérrel és sörrel kínálni. Az oktatók vették a lapot, kólát és sült krumplit vettek a diáknak, mert úgy ítélték meg, hogy ez a modern kor megfelelője. Azt nem tudni, hogy átengedték-e a kreatív hallgatót, de azt igen, hogy ezek árát később kiszámlázták neki, mivel hosszas böngészés után kiderült, hogy csak az a vizsgázó jogosult az ellátmányra, aki kardot is visel… Hát így is múlatják az időt a világ egyik legjobb egyetemén. Timár Tímea

Önkéntesként Afrikában, a szegénység fellegvárában

Recommend Documents