Név:………………………………………..……Osztály:………………………BNO……………………… Fejlesztési terület: Figyelem, megfigyelő képesség Figyelem, megfigyelés A figyelem fejlesztése
A tanuló figyelme 2009. szeptember
Eredmények
terjedelme. tartóssága. az akaratlagos figyelem. célirányos figyelem. egy szempont követése. két szempont egyidejű követése. megosztott figyelem.
Megfigyelő képesség Területei Percepció Vizuális Akusztikus Taktilis Észlelés Koncentráció Figyelem Időtartam Terjedelem Pontosság Irányítás Érzelmi beállítódás Motiváció Akarat Figyelemfejlesztő program Bevezetõ gyakorlat a figyelem értelmezésére Cél: A tanulók tudják értelmezni a „figyelem” jelentését, és mondjanak példákat. Eljárás: Ma meg fogjuk tanulni, mit jelent a figyelem. Figyelmet szentelünk valaminek, amikor gondosan meghallgatjuk, vagy megnézzük azt, erõsen koncentrálunk rá, a körülötte lévõ egyéb dolgokat észre sem véve. Figyelni néha nagyon nehéz dolog. Vannak dolgok, amelyekre inkább gondolunk, mint arra, amire éppen figyelnünk kellene. Figyelünk, amikor az iskolában írunk, vagy olvasunk, akkor is figyelünk, amikor a labdát visszaütjük, átugorjuk a kötelet, vagy „Ki nevet a végén?”-t játszunk. Amikor ezeket csináljuk, erõsen gondolunk arra, amit meg kell oldanunk, és nem hagyjuk, hogy lényegtelen dolgok elvonják gondolatainkat. Amikor az utcán kerékpározunk, figyelnünk kell a közlekedési lámpákra és az autókra, így elkerüljük a sérüléseket, baleseteket. Melyek azok a dolgok, amelyeket mindennap figyelmesen elvégeztek? Mire kell figyelnetek, amikor az elõbb felsorolt tevékenységet végzitek? Mi történik, ha nem figyeltek? Kezdeményezzünk beszélgetést az iskolai figyelemrõl, az otthoni vagy a játékhoz szükséges figyelemrõl, próbáljuk meg hangsúlyozni a figyelem fontosságát a cselekvések sikeres kivitelezésében! FIGYELEM 1 Bemenet: Auditív, Kimenet: Motoros Cél: A tanulók figyeljék meg az utasítást, melynek megadott szempontja szerint lépkedjenek elõre vagy hátrafelé.
Eljárás: „Most felolvasok egy mondatot. Hallgassátok figyelmesen! Ha kimondom egy állat nevét a mondatban, lépjetek azonnal elõre! Ha a következõ mondatban nincs állatnév, akkor lépjetek vissza. Ha többször is elhangzik egyegy állat neve, mindannyiszor lépjetek elõre!” Ismételjük meg az eljárást a csoport tagjaival egyénileg is! Ha a tanulók sikerrel oldották meg az elsõ mondat figyelemmel követését, ismételjük meg az eljárást más szempontokkal (színek, gyermek nevek, városok, ételek stb.)! Az elõre-hátra lépegetésnél lehetõségünk van arra is, hogy egyéb célszavak használatával tegyük változatossá a feladatot (pl. elõre lépkedjünk szilárd ételek nevére, hátrafelé ha folyadékról van szó). Ez hasznosabb, mintha csupán az elõfordulás vagy elõ nem fordulás módján gyakoroltatjuk a figyelmet. FIGYELEM 2 Bemenet: Auditív, Kimenet: Auditív/Motoros Cél: A tanulók jelezzenek, ha egy korábban elhangzott hangot felismernek. Eszköz: Xilofon Eljárás: Helyezzük el a xilofont egy tárgy mögé, amely eltakarja! „Most megszólaltatok két hangot, füleljetek! Utána csak egy hangot fogok megszólaltatni. Nektek meg kell mondanotok, hogy ugyanezt a hangot hallottátok-e korábban.” Minden gyermek kerüljön sorra! Ismételjük meg ezt oly módon is, hogy megkérjük a gyermekeket, a hangok megszólaltatása közben figyelemelterelésként keltsenek háttérzajt, pl.: Zümmögjenek azonos hangon. Énekeljenek egy dalt. Olvassanak fel valamit. Megjegyzés: Ez a gyakorlat auditív diszkriminációs képességet igényel, valamint a hallási ingerekre figyelni tudást kívánja meg, figyelemelterelõ háttérzaj helyzetében is. A gyakorlat jó alkalom ezen területek funkcionális deficitjének jelzésére is. FIGYELEM 3 Bemenet: Auditív/Vizuális, Kimenet: Vizuális/Verbális Cél: A tanulók figyeljenek tárgyak nevének sorozatára és ismerjék fel ezek közül az elõre kijelölt képek nevét. Eszköz: Mindennapi tárgyak fekete-fehér rajza. Eljárás: Minden gyermek kap három tárgyképet. „Most tárgyak nevét fogom gyorsan elsorolni. Figyeljétek meg mondok-e olyan dolgot, ami a ti képeteken rajta van! Ha befejeztem, mondjátok meg, hogy a ti képeitek közül minek a nevét mondtam!” Kezdjük három képpel és tíz tárgy nevének felsorolásával! Miután valamennyi gyermek sikeresen megoldotta a feladatot, növeljük a képek számát eggyel és ismételjük meg az eljárást! Vigyázzunk arra, hogy a tárgyak felsorolásánál ne említsük valamennyi tárgykép nevét, így a gyermekeknek valóban ki kell választaniuk azokat a képeket, melyeket megneveztünk! FIGYELEM 4 Bemenet: Auditív, Kimenet: Motoros Cél: A tanulók hallgassanak meg szóbeli utasításokat, és közülük kizárólag azokat kövessék, melyeket egy bizonyos szóval kezdünk. Eljárás: Ez csoportos játék. „Elmondom mit csináljatok, hallgassátok figyelmesen! Csak azt az utasítást kell követnetek, ami úgy kezdõdik, hogy ‘mondom’. Ez a játék ugyanolyan, mint a ‘Simon mondja’, amit ti is ismertek. Emlékezzetek, csak azt az utasítást hajtsátok végre, ahol a mondat elsõ szava az, hogy ‘mondom’!
Ezt játszhatjuk úgy, hogy aki hibázik, kimarad a játékból. A gyõztesnek pedig lehetõséget adunk arra, hogy a következõ játékot õ vezesse. A játék érdekességét vagy nehézségét fokozhatjuk, ha idõrõl idõre megváltoztatjuk a kezdõ kulcsszót. FIGYELEM 5 Bemenet: Auditív, Kimenet: Verbális/Motoros Cél: A tanulók figyeljenek saját gyöngyfûzési feladatukra, s közben hagyják figyelmen kívül a másik gyermeknek adott gyöngyfûzési utasítást. Eszköz: Különféle színû és formájú gyöngyök, zsinór. Eljárás: Ezt a feladatot párosával végezzük, egy-egy pár egyszerre dolgozik. Helyezzük a gyöngyös dobozt (a gyöngyök különféle színûek és formájúak legyenek) két gyermek közé! „Mindkettõtöktõl azt kérem, hogy kétféle gyöngy különbözõ kombinációit használva készítsétek el saját gyöngysorotokat. Egyszerre fogtok dolgozni.” (Kapjon minden egyes gyermek két különbözõ színt a gyöngyök közül!) „Ahogyan a gyöngyöt fûzitek, mondjátok hangosan, hogy melyik fajta következik a gyöngysorban!” (Mutassuk be az eljárást!) „Emlékezzetek és ügyeljetek a saját gyöngysorotok mintájára, ne vegyétek figyelembe mit mond a társatok!” Kezdjük minden tanulóval a gyöngyfûzést két színnel! A feladat bonyolítható úgy, hogy a tanulóknak adott jelre meg kell változtatniuk a mintát. FIGYELEM 6 Bemenet: Auditív/Vizuális, Kimenet: Motoros Cél: A tanulók figyeljenek a szóbeli utasításokra, de csak azokat kövessék, melyeket egy elõzõleg megbeszélt vizuális jelzéssel erõsítünk meg. Eszköz: Nyolc darab vizuális szimbólumot ábrázoló kártya készlete. Eljárás: A feladatot csoportosan végezhetjük. Tartsunk mindkét kezünkben különbözõ vizuális szimbólumkártyákat. „Mondani fogom mit kell tennetek, közben felmutatom a két kártya valamelyikét (mutassuk meg a tanulóknak a kezünkben tartott kártyákat!). Ha ezt a kártyát mutatom (mutassuk fel egyik kezünkben lévõ kártyát!), akkor ti kövessétek az utasításomat, hajtsátok végre, amit mondtam! De ha másik kártyát mutatom (mutassuk meg ezt is!), akkor ne kövessétek az utasításomat, ne hajtsátok végre azt!” Ez a játék hasonló, mint a „Simon mondja” korábban játszott társasjáték, de itt képeket használunk szavak helyett. „Emlékezzetek, hogy figyelmesen kell nézni és hallgatni engem, de csak akkor kell végrehajtani az utasítást, ha ezt a kártyát felmutatom (ismét mutassuk meg a megfelelõ kártyát!)” Játszhatjuk úgy a játékot, hogy kimarad aki téveszt, és a gyõztes irányítja a következõ menetet. Nehezíthetõ és érdekesebbé tehetõ a játék, ha idõrõl idõre cseréljük a kártyákat. FIGYELEM 7 Bemenet: Auditív, Kimenet: Vizuális/Motoros Cél: A tanulók figyeljenek a hallott utasításokra, melyek meghatározzák, hogy a játékmezõn elõre, hátra lépjenek vagy maradjanak helyben. Eszköz: Egy képekbõl álló játékmezõ, ahol egymást követik külsõ környezetünk tárgyainak rajzai Eljárás: „Megkérlek titeket, hogy kezdjétek a játékot a ház rajzára lépve. Gondoljuk, hogy ez a ti házatok, innen indultok elõre az iskola felé, ami a játékmezõ másik végén található. Akkor lehet képrõl képre haladni, ha a jelzõlámpa zöld színû. Amikor egyszer koppintok a ceruzámmal ez azt jelenti, hogy zöld a lámpa és a következõ képre léphetsz. Ha kétszer koppintok az piros lámpát jelent, és ott kell maradnod, ahol éppen állsz. De én azt is megmondom, hogy elõre, vagy hátrafelé mehetsz. Tehát a jelzõlámpa jeleit kell követni (egy koppintás = zöld, két koppintás = piros).”
A gyakorlatvezetõ gyõzõdjön meg arról, hogy minden gyermek a megfelelõ helyen áll-e haladás közben, és a hibákat azonnal javítsa ki! A feladat bonyolultabb lesz, ha változtatjuk a mozgást szabályozó utasítást, pl.: egy koppintás + egy szám = menj elõre! egy koppintás + egy betû = menj hátra! FIGYELEM 8 Bemenet: Auditív, Kimenet: Vizuális/Motoros Cél: A tanulók a kétféle jelzés közül csak az egyikre figyeljenek. Eszköz: Munkalap véletlenszerûen kiválasztott számokkal és betûkkel Eljárás: A tanulók olyan munkalapot használjanak, amelyen véletlenszerûen válogatott betûk és számok vannak. „Felsorolok néhány számot és betût. Ezek közül csak a betûkre figyeljetek! Ha elhangzik egy betû, akkor keressétek azt a munkalapon, és kössétek össze a következõ betûvel, amit megnevezek! Emlékezzetek, hogy csak a betûkre figyeljetek!” (Mutassuk be az eljárást, mielõtt megkezdjük!) Hasonló módon ismételhetjük az eljárást a számokkal is. A feladatot nehezíthetjük olyan megszorítással, hogy csak a páros számok vagy csak a páratlanok legyenek a célingerek, stb. FIGYELEM 9 Bemenet: Auditív, Kimenet: Vizuális/Motoros Cél: A tanulók figyelmesen utánozzák a csoport gesztusjátékát. Fedezzék fel, hogy a csoportban ki a parancsnok, a gesztuscselekvések irányítója. Eljárás: Ültessük körbe a gyermekeket! Válasszunk ki egy gyermeket, aki hunyó lesz! Mialatt õ kint tartózkodik, jelöljünk ki valakit, õ lesz a fõnök. Õ irányítja a gesztusjátékot. „Mindenkinek a fõnökre kell figyelnie, és követnie kell a kezdeményezett gesztusokat úgy, ahogyan õ cserélgeti és változtatja azokat. Emlékezzetek arra, hogy amikor a fõnök változtatja a cselekvést, azonnal követnetek kell! A hunyó így hosszú ideig találgathatja, hogy ki a fõnök.” Miután az eljárást bemutattuk, behívjuk a hunyót, és elmagyarázzuk neki a játékot. Azután folytatódik a játék. Ismételjük meg az eljárást úgy, hogy minden fõnök hunyó legyen a következõ játékban! FIGYELEM 10 Bemenet: Auditív, Kimenet: Vizuális/Motoros Cél: A tanulók lépkedjenek a padlóra helyezett szám- és betûkártyákra, így válaszoljanak két egyidejû inger közül az egyikre. Eszköz: Betû- és számkártyák Eljárás: Rendezzük el a betû- és számkártyákat a földön, véletlenszerû formában! „Kérlek, kezdésképpen álljatok rá egyik szám- vagy betûkártyára. Ezután betûk és számok sorozatát fogom mondani. Ha te éppen egy számkártyán állsz, akkor egy betûkártyára léphetsz tovább, amikor azt a betût mondom; ugyanígy betûrõl számra lehet lépni. Nagyon kell figyelnetek, mert csak a megfelelõ idõben és a megfelelõ irányba léphettek.” Mutassuk be az eljárást, hogy a gyermekek megértsék az utasításokat! Kezdjük betûk és számok sorozatával, beszéljünk lassan és csak kevés alkalommal adjunk megtévesztõ utasítást! A feladat nehézsége növelhetõ, ha gyorsabban mondjuk a betûket és a számokat, és ha gyakrabban adunk megtévesztõ utasítást. FIGYELEM 11 Bemenet: Vizuális/Taktilis, Kimenet: Motoros Cél: A tanulók azonosítsanak geometriai "nem betû" formákat, amelyeket betûk sorozatába keverve a hátukra „írunk”.
Eljárás: Ezt a gyakorlatot mint versenyjátékot is alkalmazhatjuk, két vagy több tanulócsoport résztvevõivel. „Kérem a résztvevõket, hogy ceruzájuk tompa végével írjanak különféle betûket a másik gyermek hátára. A minták között szerepeljen néhány valódi betû, de olyanok is legyenek, amelyek csak ábrák, nem betûk! Ha azt gondolod, hogy nem valódi betût írtak a hátadra, emeld fel a kezed! Az a csoport lesz a gyõztes, amelyik pontosan azonosította valamennyi »nem-betû« mintát.” Azt a gyermeket, akinek a hátára „írják” a mintákat, ültessük a táblához! Írja le a táblára a betû és „nem-betû” mintákat, így az egész csoport tudja kontrollálni a megoldást. A játékot nehezíthetjük, ha a betûminták szekvenciájában számokat is szerepeltetünk, és megkívánjuk a számok, betûk és "nem-betûk" különbözõ mintáinak vagy ezek különbözõ kombinációinak felismerését. FIGYELEM 12 Bemenet: Vizuális, Kimenet: Vizuális Cél: A tanulók folyamatosan összpontosítsanak egy elrejtett tárgy helyváltoztatására, és állapítsák meg a végsõ helyét. Eszköz: Négy papírpohár, két különbözõ formájú gyöngy Eljárás: „Nagyon óvatosan egy gyöngyöt teszek az egyik pohár alá. Azután elkezdem mozgatni a poharakat. Figyeljétek a poharak mozgásának útját, így fejben tarthatjátok, hogy melyik alatt van a gyöngy, a poharakat ugyanis nem szabad felemelni. Amikor az egész teret bejárták a poharak, akkor mutassatok rá arra a pohárra, amelyik alatt a gyöngy rejtõzik!” Mozgassuk a poharakat lassan, és csak rövid ideig! Amint a tanulók kissé gyakorlottabbak, mozgassuk a poharakat gyorsabban, és próbáljuk folyamatosan ébren tartani a tanulók figyelmét! Növeli a játék komplexitását egy második gyöngy egy másik pohár alatt. FIGYELEM 13 Bemenet: Auditív, Kimenet: Verbális Cél: A tanulók derítsék ki, hogy a piknikhez szükséges dolgok listájáról mi maradt ki a felsorolásból a második felolvasáskor. Eljárás: „Tételezzük fel, hogy piknikre megyünk. Állítsunk össze egy jegyzéket azokról a dolgokról, amelyeket vinnünk kell! Fel fogom olvasni nektek a piknik jegyzékének tételeit kétszer egymás után. Amikor másodszor olvasom a jegyzéket, ki fogok hagyni valamit. Azért kell nagyon figyelnetek, hogy fel tudjátok fedezni, mi az ami kimaradt.” Példa a jegyzék tételeire: kifli, szóda, sült krumpli, paradicsom, alma hálózsák, takaró, keksz, csokoládé dió, cukorka, banán, elsõsegély doboz alma, kenyér, banán, keksz, csokoládé, szóda (Ennek a listának bármely részét vagy ezek kombinációit használhatjuk) FIGYELEM 14 Bemenet: Auditív, Kimenet: Verbális Cél: A tanulók figyeljenek egy mondatra, és azonosítsák a cél-szavakat. Eljárás: „Olyan játék következik, melyben bizonyos szavak csoportjára kell figyelnetek, pl. színek nevei, ételek nevei, gyermekek nevei, a hét napjai, számok.” (Jelöljünk ki minden gyermeknek egy szócsoportot!) „Most néhány mondatot mondok nektek. Minden mondatnál próbáljátok kihallani, vajon elõfordul-e benne olyan szó, amely az általatok figyelt kategóriába illik! Ha a mondatban hallottatok ilyen szót, emeljétek fel a kezeteket, és mondjátok meg, melyik volt az!” Olyan mondatokat használjunk, amelyekben sûrûn elõfordulnak a gyermekeknek adott szócsoportok tagjai!
Minta mondatok: A gyermekek futnak a tengerpartra, eleresztik a kék sárkányt. Az elefánt szereti a mogyorót. Dani múlt szombaton tartotta a születésnapját. Nekünk van egy kiskutyánk és három aranyhalunk. Megjegyzés: Ez a feladat nemcsak a mondatok figyelmes hallgatását és a célszavak felismerését kívánja meg, hanem a fõfogalmakba rendezést is. A tanulóknak fel kell ismerniük az összefüggést a számukra megadott fõfogalom és a felolvasott mondatban megjelenõ célszó között. Néhány tanulónál – ha szükséges – a feladat úgy egyszerûsíthetõ, hogy konkrét célszavakat adunk (pl. színek, állatok). Másoknak adhatunk elvontabbakat (pl. érzelmek, cselekvések). FIGYELEM 15 Bemenet: Vizuális, Kimenet: Vizuális/Motoros Cél: A tanulók ismerjenek fel bizonyos vizuálisan bemutatott betûkombinációt különbözõ szavakba ágyazva. Eszköz: Szó- és betûkártyák Eljárás: „Elõször mutatok nektek egy kártyát néhány betûvel. Azután néhány olyan kártyát mutatok, amelyen szavak vannak. Nézzétek meg a szókártyákat és mondjátok meg, hogy ezek a szavak tartalmazzák-e vajon azokat a betûkombinációkat, melyeket az elsõ kártyán láttatok! Valahányszor olyan szót láttok, amelyen ezek a betûk elõfordulnak, tapsoljatok!” Ez a feladat érdekesebbé tehetõ, ha megkívánjuk a tanulóktól, hogy cserélgessék a válaszadás módjait (pl. a tapsolás helyett emeljék fel a karjukat) a gyakorlatvezetõ utasításainak megfelelõen. FIGYELEM 16 Bemenet: Auditív/Vizuális, Kimenet: Verbális Cél: A tanulók hallgassák meg egy étel-lista felolvasását. Ezzel egyidõben kövessenek egy vizuális utasítást, s ennek megfelelõen alakítsák át az étel-listára vonatkozó válaszaikat. Eszköz: Betûkártyák Eljárás: Szervezzük a tanulókat párokba, egyidejûleg egy párral dolgozzunk! „Ma úgy teszünk, mintha étteremben lennénk. Egyik közületek pincér lesz, a másik pedig rendel. Én a vendég háta mögött fogok állni, a pincérrel szemben, és egy betû kártyáját mutatom a pincérnek. A pincér közli a vendéggel, hogy bármit rendelhet, csak olyan ételt nem, amelynek a kezdõbetûjét megmutattam. Amint a vendég olyasmit rendel, amit a pincér nem vihet ki, ezt kell válaszolnia: – Ma sajnos nincs”. (Mutassuk be az eljárást!) A feladat nehezíthetõ, ha olyan étterembe megyünk, ahol két betû ételei hiányoznak. FIGYELEM 17 Bemenet: Auditív, Kimenet: Motoros Cél: A tanulók teljesítsenek olyan utasításokat, melyekre új keresztnevükön szólítják fel õket. Eljárás: „Idõnként szeretnénk megváltoztatni keresztnevünket. Most mindenki választhat magának olyan új keresztnevet, ami jobban tetszik, mint a jelenlegi. Közölje azt a csoporttal! Különbözõ dolgokat fogok kérni tõletek (pl. emeld fel a kezed, érints meg a fogad, dobogj a lábaddal). Ti csak akkor csináljátok amit mondok, ha az új neveteket említem! Emlékezzetek, csak új nevetekre hallgassatok!” Minden gyermek kerüljön sorra, kapjon utasítást és hajtsa végre azokat! FIGYELEM 18 Bemenet: Auditív, Kimenet: Vizuális/Motoros Cél: A tanulók számok sorát figyeljék meg. Csak azokat válasszák ki közülük, amelyekben bizonyos beszédhang elõfordul.
Eljárás: Hívjunk ki egy gyermeket a táblához! „Társatok felírja a táblára azokat a számokat, melyeket diktáltok neki. Mindenki mondhat egy számot. Válasszunk ki két hangot – bármilyeneket –, ezek lesznek a célhangok. Ha valaki a táblánál álló gyermeknek egy olyan számot diktál, amiben elõfordul a célhang, a gyermek leírja azt és bekarikázza a számjegyet. Ezután gyorsan mondjuk a számokat. A táblánál dolgozó gyermeknek figyelnie kell írás közben, és sorban megjelölni a célhangot tartalmazó számokat.” A célhangot idõrõl idõre megváltoztatjuk, így fejlesztve a szelektív figyelmet. FIGYELEM 19 Bemenet: Vizuális, Kimenet: Motoros Cél: A tanulók szelektíve utánozzanak tánclépéseket a gyakorlatvezetõ vizuálisan közvetített mintájával összhangban. Eljárás: Ezt a gyakorlatot párosával végeztessük, egyidejûleg egy pár dolgozzék! Állítsunk ki két gyermeket a csoporttal és a gyakorlatvezetõvel szemben! „Nézzétek és hallgassatok rám figyelmesen! Néhány tánclépést mutatok be. Néha a derekamra teszem a kezem és úgy táncolok, máskor pedig nem. Az egyik gyermek csak azokat a tánclépéseket utánozza, amikor a kezem a derekamon volt, a másik pedig csak azokat, amiket anélkül mutattam be! Nagyon kell figyelnetek, hogy pontosan követhessétek a számotokra megjelölt lépéseket.” Kezdés elõtt mutassuk be az eljárást! A lépések felgyorsításával nehezíthetõ a feladat. Nehezíthetõ úgy is, ha a jelölés módját variáljuk, vagy cserélgetjük, hogy melyik tanulónak milyen utasítást kell figyelemmel kísérnie. FIGYELEM 20 Bemenet: Auditív/Vizuális Kimenet: Motoros Cél: A tanulók válogatva hajtsanak végre megadott mozgássorokat, a gyakorlatvezetõ vizuálisan közvetített utasításával összhangban. Eljárás: Ezt a gyakorlatot az egész csoport egyszerre végezheti. A gyakorlatvezetõ szemben áll a csoporttal, kezében két kártyával. Elhangzott utasítását csak akkor kell végrehajtani, ha a gyakorlatvezetõ az utasítás befejeztével a zöld kártyát mutatja fel. A piros kártya felmutatása, érvényteleníti az utasítást. „Nézzétek és hallgassatok rám figyelmesen! Néhány utasítás fog elhangzani. Néha az utasítás után a zöld kártyát mutatom fel, ez azt jelenti, hogy kezdjétek el a feladatot. Máskor a piros kártyát mutatom fel, ami azt jelenti, hogy ne kezdjetek hozzá az utasítás végrehajtásához. Nagyon kell figyelnetek, hogy pontosan követhessétek a számotokra megadott utasiítások és parancsok sorrendjét. ” Kezdés előtt mutassuk be az eljárást! Az utasítások felgyorsításával nehezíthetõ a feladat. Összeállította: Juhászné Gáspár Dorottya A Figyelemfejlesztő program dr Torda Ágnes munkája
