2005. február-március
Ea: Andor László NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK I. FŐBB TÉMÁK, FOGALMAK
– – – – –
árfolyam, -árfolyam-rendszer, monetáris politika és árfolyam-politika, fizetési mérleg (felépítése), külgazdasági egyensúly, pénz- és tőkepiac, spekuláció, nemzetközi tőkeáramlás integráció, optimális valutaövezet PÉNZFUNKCIÓK
A nemzetközi pénzügy alapvetően a pénzről szól. Pénz: mindennapos használati eszköz. A pénz funkciói (mennyiben bővülnek a pénz funkciói, amikor a nk-i gazdaságról beszélünk): Forgalmi eszköz (kereskedelmi) → kereskedelem lebonyolítására szolgál Értékmérő (elszámolási egység) → pénzben kifejezi, hogy egy adott árú, szolgáltatás menynyit ér Fizetési eszköz (halasztott fizetések) Tartalékolási eszköz (értékőrző) Pénz: az az eszköz, amely ezeket a funkciókat be tudja tölteni általában a gazdaságba (nem csak a moderngazdaságba). A pénz folyamatosan változik, állandó eleme a gazdaságnak. Mi kell ahhoz, hogy a pénz be tudja tölteni a pénfunkciókat? – stabilitás és likviditás Stabilitás: a pénz az értékét meg tudja őrizni (minőségi kritérium) Likviditás: a pénzrendszerben legyen elég mennyiségű pénz (mennyiségi kritérium) MONETÁRIS POLITIKA Monetáris politika feladata: a pénzteremtését megoldja, a forgalomban lévő pénz mennyiségét szabályozza. A nemzetgazdaság része. Fiskális politika feladata: újraelosztás, pénzügyminiszter folytatja Pénzteremtés és a forgalomban levő pénz mennyiségének szabályozása központi bank Modernpénz nem értelmezhető az állam szerepvállalása nélkül. A pénzteremtés állami monopólium → a modern piacgazdaság nemzetgazdaságként szerveződik meg. A nemzeti kormányoknak felelőssége kell vállalniuk, hogy jó pénzt biztosítsanak → Nemzetállam felruház egy pénzintézményt (MNB) a pénzkibocsátás monopóliumával és ennek a feladata, hogy monetáris politikát folytasson. Azonban bizonyos kérdéseket nem enged ki hatásköréből a kormány, így a nemzeti bankot működtető törvényeket a parlament hozza. Feladata (nem célja van!), hogy jó pénzt biztosítson a gazdaságnak: legyen értékálló (stabilitás), és legyen belőle elegendő (likviditás) Eszközei: - nyíltpiaci műveletek (a jegybank tartalékaiban találunk különböző eszközöket. Ezek eladásával vagy vásárlásával a jegybank szabályozza, hogy a hazai piacon mennyi pénz van forgalomban →tudja szabályozni a keresletet, kínálatot)
1
2005. február-március -
-
Ea: Andor László
kamatpolitika (jegybank meghatározza az alapkamatot, amelyhez valamilyen módon minden pénzintézetnek alkalmazkodnia kell) viszontleszámítolás (jegybank dönti el, hogy milyen arányban bonyolítja ezeket a tranzakciókat) kötelező tartalék-előírások (direkt) (Bankok tartalékaik egy megfelelő arányában hitelezhetnek. Kereskedelmi bankoknak ügyelni kell arra, hogy műveleteik ne veszélyeztessék a likviditásukat, saját üzletpolitikájuk alapján, de ebbe a jegybank beleszólhat. → szigorít → kevesebb pénz kerülhet forgalomba. egyéb verbális eszközök (egyéb verbális eszközökkel a központi bank befolyásolhatja a piaci szereplők helyzetét. Indirekt eszközök.
Ezen eszközök miről árulkodnak? - arról, hogy a monetáris politikának csak a központi eleme a jegybank - a jegybank alapvetően csúcsintézménye a bankrendszernek - a jegybank felelős azért, hogy a gazdaságban használt pénz stabil legyen, de a pénzforgalmat nem egyedül bonyolítja, mivel alatta van egy bankrendszer - monetáris politika eszközei arról szólnak, milyen kapocs van a jegybank és a pénzforgalommal foglalkozó más pénzintézetek között A PÉNZFOLYAMATOK NEMZETKÖZIESEDÉSE Alapja: különféle nemzeti valuták vannak. ~-ről két ok miatt beszélünk: Nemzetközi kereskedelem van – külföldi valuta iránti igény (aki külföldön akar vásárolni, szüksége van külföldi pénzre) + jövedelmek külföldi valutákban (aki külföldön ad el, külföldi valutába jut jövedelemhez) vállalati devizagazdálkodás: kföldi fizetőeszközhöz jut, el kell döntenie, hogy beváltja-e, vagy megtartja Banktevékenység és tőkepiacok nemzetköziesedése – Hitelezők és hitelfelvevők különböző országokból származhatnak Külföldi bank külföldi fizetőeszközben ad hitelt. Magyar bank külföldieknek ad hiteleket. Kötvény, részvénykibocsátás: „3. ország effektus”. Adott országban működő tőkepiacon kibocsáthat valaki kötvényt. NEMZETKÖZI PÉNZ Senkit sem lehet arra kötelezni, hogy az érc fizetőeszközöket elfogadják, erre egyedül csak az arany volt alkalmas. Arany Hosszú időn át nemzetközi pénzként funkcionált. Oka: olyan fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek erre alkalmassá tették. – Értékálló, kínálata lassan bővül Értékálló: történelmileg a legfontosabb kincsképző eszköz. Minden társadalomban nagy értékkel bírt. Nemzetközi forgalomban minden ország elfogadta fizetőeszközként. Arany szinte minden pénzrendszerben megjelenik, ezáltal kitüntetett szerepe van. – Osztható, hordozható, felismerhető 2
2005. február-március
Ea: Andor László
Előnytelen fizikai tulajdonságai: - nagy tömegben nehezen mozgatható - nagy számú tranzakcióra nem használható fel Kulcsvaluta – Valamelyik ország nemzet valutája a többinél nagyobb mértékben jelenik meg nemzetközi forgalomban – …ahol a gazdasági és a politikai rend stabil, nem jellemző az infláció. Ilyen volt az angol font, az USA dollár kiszorította – Keresletét mások kereskedelme is növeli; emiatt az ára (árfolyama) magasabb lesz Regionális kulcsvaluta: a nemzetközi kereskedelemben előszeretettel használják. Pl. német márka. A régió legerősebb gazdaságának pénze is betölthette a kulcsszerepet. Ma €, és a yen, mint bizonyos régiók legerősebb fizetőeszköze. PÉNZFUNKCIÓK A NEMZETKÖZI RENDSZERBEN (BENJAMIN COHEN) Valutakiszorítás – Egy nemzetgazdaságban egyes pénzfunkciókat más nemzetek valutái tölthetnek be (kulcsvaluták) A kulcsvaluták beférkőznek a nemzetgazdaságok különböző pénzfunkcióiba, kiszorítják a nemzeti valutákat. Valutapiramis (a nemzeti valuták hierarchiába rendeződnek) – Csúcs-, patrícius-, elit-, plebejus, fogyatékos, kvázi- és pszeudó-valuta Valutakiszorítás következtében a nemzeti valuták hierarchiába rendeződnek. Minél magasabb szinten válik valami kulcsvalutává, annál magasabb szintre kerül a valutapiramisban. A piramis tetején egy csúcsvaluta van, amely globális, az egész világra kiterjedő. A 19. században→1914 ilyen kulcsvaluta az angol font, II.világháború óta az USA dollár. Patrícius: euro, japán jen, angol font. Az angol font lehet, hogy kezdi elveszíteni ezt a státuszt. Oka: Anglia hanyatlása a nemzetközi rendszerben. Elit: svájci frank, kanadai dollár. Saját országon belül használják. Plebejus: dán, svéd, norvég korona. Stabil, saját országából nem jellemző, hogy kiszorítják, saját országon kívül nem használják. Fogyatékos: Viszonylag stabil a saját országában, de a forgalom valamely részében kiszorítják. Pl.hitelezés. A forint annak a határán van, hogy fogyatékosból plebejussá váljon. Kvázi: Sok funkcióból kiszorítják más valuták. Kettős valutarendszerekben. pl. Balkáni országok egy részében egymás mellett két valuta létezik. Közalkalmazott hazai valutában kapja a fizetését, magánszektorban a vállalkozó euróban fizeti alkalmazottait. Pszeudó: olyan nemzeti valuta, amelyet nem használnak a saját országban sem. PL. LatinAmerika, Panama, ahol napi forgalomban sem a saját pénz jelenik meg, hanem az USA dollárt használják. FIZETÉSI MÉRLEG – FŐBB TÉTELEK Fizetési mérleg: minden nemzetközi gazdasági mozgás tükre. Valamilyen fizetési időszakot (évet vesz alapul) tükröz. Számítási módja időnként változik. Tükör két oldala: export (bevétel)-import (kiadás) ellentételezése. A kettő egyenlege. Ezeket összevetjük és a folyó fizetési mérleg egyen3
2005. február-március
Ea: Andor László
legét kapjuk. Összességében az adott országnak keletkezhet valamilyen tartozása vagy követelése más országgal szemben. Adott időszakban hogyan változott a tényleges teljesítmény. Folyó fizetési mérleg (deficitjét a tőkemérleg pozitívuma ellensúlyozhatja) – Áruk (fizikailag megfogható) – ennek mozgása a döntő, kb. 2/3.át teszi ki. – Szolgáltatások (nem fogható meg, valamilyen ellentételezése van. Pl. szállítás, biztosítás) – Jövedelmek és átutalások Tőkemérleg (a nemzetközi tőkemozgások elszámolása) – Közvetlen beruházások – Portfólió-beruházások – Hitelek Hosszú esetleg rövidtávú befektetések, amelyek nem valamely árú, szolgáltatás ellentételezéseként jelennek meg, hanem befektetési tevékenységet tükröznek. Tartalékok (nemesfém és külföldi valuta) Mit tud a fizetési mérleg? Nemzetgazdaság és a külföld közötti fizetési folyamatokat egy pénzügyi szemléletben tükrözi. Ha nincs nemzetközi tőkemozgás (nincsenek hitelezések, nincsenek befektetések) → nincs tőkemérleg. Folyó fizetési mérleg, konkrét időszak teljesítményével van szoros kapcsolatban. Ha a teljesítmény gyengül, akkor a folyó fizetési mérleg növekvő deficitet mutat. Ez arra utal, hogy a tartalékok fogyatkoznak. Tőkemérlegen történő mozgások időben elnyújtják az alkalmazkodási folyamatokat a gazdaságban. A fizetési mérleg egészében hónapról hónapra változik, mivel hónapról hónapra változik az export és import mennyisége. Több piac→export nő→folyó fizetési mérlegből eltűnhet az a deficit vagy csökkenhet. Cserearány változás hogyan érinti a fizetési mérleget? Terms of Trade index: exportárak változása osztva az importárak változásával ∆Px / ∆Pi 1<, akkor javul a cserearány → volumenváltozás nélkül javulás a folyó fizetési mérlegben → kevesebb a hitel → nem forognak veszélyben a tőketartalékok és a munkahelyek →volumen változás nélkül javul a fizetési mérleg 1>, csökken a cserearány. Nagy ingadozások nincsenek, 1 körül van a végleges eredmény mindig. Kis ország nem befolyásol, hanem alkalmazkodik. !AZ ÁRFOLYAM FOGALMA ! Valuta- és devizaárfolyamok árfolyam: olyan jószág ára, amelynek kereslete és kínálata nagy tömegben, folyamatosan jelentkezik Pénz, részvény: homogén termék, a tőzsdén nagy tételben folyamatosan adják, veszik. Aminek egyedi ára van, arra nem mondjuk, hogy árfolyama van. Pl. kenyér Termékek bizonyos körére mondjuk csak, hogy árfolyama van (nemzeti) valuta: egy ország törvényes fizetőeszköze (tv-es fizetőeszköz)
4
2005. február-március
Ea: Andor László
Erre valamilyen kibocsátási monopólium létezik. Tv-ben van szabályozva. Fizetni nem csak valutával lehet, hanem valamilyen speciális árú cikkel is. Pl. háború idején jegyrendszer, vagy cukorral, tojással lehet leróni a tartozást deviza: valutára szóló követelés Devizáról csak számlaforgalomban beszélünk. Konkrét pénzforgalomban valuta. Bankokban zajlik a pénzforgalom → devizaforgalom. Nem látható és nem kézzelfogható – csak papíron létezik valuta- vagy devizaárfolyam: konvertibilitás esetén alakulhat ki Akkor van a devizának, valutának árfolyama, amikor szabadon átváltható. Adott pillanatban létező konkrét átváltási arány. Kiírják, meghirdetik Tervgazdaság idején árszorzó, devizaszorzó. Nem egy szabad forgalomban lévő pénzről van szó. reálárfolyam (az inflációval korrigálunk) Nem egy adott pillanatban lévő átváltási arány. Egy időszakban mennyit változott az a szám, ami ki van rakva a kirakatban, de ezt korrigáljuk az infláció mértékével. Pl. ft/euró arány változott 200-ról 250-re egy adott időszak alatt. Ez 25%-os változás, forintromlás. Ez a nominális árfolyamváltozás. Belekalkulálja a két ország közötti inflációváltozást. Két régió közötti inflációkülönbözet 8%. → Korrigálás → reálárfolyam 25%-8%=17%. A reálárfolyam az inflációkülönbözettel való korrigáció. Időszak változásait jellemzi, azt hogy az adott nemzeti vagy egymáshoz viszonyított vásárlóereje hogyan változott egy adott időszak alatt. MITŐL FÜGG AZ ÁRFOLYAM? (Mikor túl- vagy alulértékelt a valuta?) Ha egy nemzetgazdaságban új pénzt vezetnek be, az lehetővé teszi, hogy az árakat önkényesen vezessük be, de az árarányokat már nem. Ha néhány kulcstermék árát meghatároztuk, a többi termék árát ahhoz kell igazítani. Hogy van ez a nemzetközi rendszerben? Erre különböző elméletek léteztek: Egyensúlyi elv: a devizakínálat- és kereslet számít, végső soron a külkereskedelmi mérleg pozíciója – külkereskedelem egyenlege határozza meg. Ha egy ország túl sokat vásárol külföldről, annyit ott el tud adni → hazai valuta iránti kereslet csekélyebb, mint a külföldi valuta iránti kereslet →hazai valuta le fog értékelődni. A külkereskedelem egyenlege ad útmutatást arra, hogy merre kell változni az árfolyamnak. Ha az árfolyam túl alacsony → versenyképes leszek, de keveset tudok vásárolni. Vásárlóerő-paritás elve (fogyasztói kosarak összehasonlítása) Adott nemzeti valutából adott termékkör mennyibe fog kerülni. Mennyibe kerül saját nemzeti valutába ugyanannak a termékkosárnak a megvásárlása. Átszámítjuk másik ország valutájára. Alacsonyabb vagy magasabb árat kapunk. Ha ugyanazt a termékkört alacsonyabban vásároljuk meg, mint mások → másik országból átjárnak hozzánk vásárolni → a termék ára nő → nemzeti valutánk felértékelődik → nálunk a termék ára szerintem ↑, mert a kereslet is ↑ - [soproni piacon legalábbis ez a gyakorlat] Kamatparitás elve: hazai és külföldi befektetések jövedelmezősége számít A külföldi pénzügyi befektetések abba az országba áramlanak, ahol magas a kamat. Ahonnan eláramlanak a források, ott muszáj emelni a kamatot vagy devizaárfolyam mozgás egyenlíti ki a pénzmozgásokat. Alulfejlett kötvénypiac esetén nem számít …további elméletek bekalkulálják az infláció és a várakozások hatásait
5
2005. február-március
Ea: Andor László
MI TÖRTÉNIK, HA MÓDOSUL AZ ÁRFOLYAM? Felértékelődés – nő a hazai valuta vásárlóereje ( külföldi termék olcsóbb számára) a külkereskedelem passzivizálódik (nagy többletből deficit, többletből deficit, deficitből nagy deficit) külföldi termék iránti kereslet nő, hazai termék iránti kereslet csökken a gazdasági növekedés lassulhat az infláció csökken (Oka: meglévő pénz nagyobb része megy a külföldi árúk felé) – a belföldi árut kevesebb pénzzel keressük Leértékelődés – nő az export jövedelmezősége (Ugyanazért a termékért, amit külföldön eladott ugyananynyi eurót fog kapni, de ft-ba átszámolva többet fog kapni) leértékelődik a nemzeti valuta a külkereskedelem aktivizálódik (nőhet az export, nagyobb az exporttöbblet, kisebb a deficit) hazai termékek iránti nagyobb kereslet a gazdasági növekedés fokozódhat (mert mindenki exportálni akar) az infláció nőhet (Oka: az árúból nagyobb részt próbálunk kivinni, de ugyanannyi pénz maradt országon belül, azaz egységnyi árú levásárlásához nagyobb pénzmennyiség társul) ÁRFOLYAM-RENDSZEREK ALAPTÍPUSAI Jók e nekünk az árfolyammozgások? Az állam meghatározza, hogy a nemzeti valuták hogyan válthatók át más valutákra. Rögzített (vagy fix) árfolyam – Az állam meghatározza a valuta értékét nemesfémben vagy devizában – A jegybank monetáris politikájával védi az árfolyamot (intervenciós kötelezettség) Intervenciós kötelezettség: változtatja a keresletet, kínálatot Lebegő árfolyam – Az állam nem határoz meg egységes átváltási arányt; az árfolyam a piaci kereslet és kínálat szerint alakul – A jegybank koncentrálhat belső célokra RÖGZÍTETT (VAGY FIX) ÁRFOLYAM Alkalmazása: azon országokban, amelyek rá vannak utalva a külkereskedelemre Előnyök – A kereskedők és nemzetközi befektetők számára kiszámítható Kiszámítható: könnyen tudom kalkulálni a nemzetközi kereskedelmi tevékenységemet. – Alacsony infláció „importálható” Alacsony infláció importálható hozzánk. Addig kell szűkíteni a pénzmennyiséget, amíg az infláció le nem csökken arra a mennyiségre, ami a másik országban van. Hátrányok – Tartalékokat igényel (a beavatkozás) Kell, hogy szükség esetén a jegybank be tudjon avatkozni. – Hibás rögzítés alakulhat ki Ez a kereskedőket, befektetőket elbizonytalanítja. LEBEGŐ ÁRFOLYAM
6
2005. február-március
Ea: Andor László
Alkalmazása: nagy országok esetén, akiknek GDP-jéből kisebb hányadot tesz ki a külkereskedelem. Előnyök – A monetáris politika koncentrálhat a belső célokra (pl. árstabilitás vagy növekedés) – Nincs nagy tartalékigény Hátrányok – Számolni kell az ingadozásokkal; a gazdasági szereplőké a kockázat (nehezen kötök külkereskedelmi szerződéseket) – A szabad tőkeáramlás esetenként túl nagy kilengéseket okozhat Egyensúlyi elv lehet, hogy valahová beállítaná a devizaárfolyamot, de a tőke jön megy és ez eltéríti az árfolyamot attól, amit a kereskedelem elfogad. Ha valaki egy normál nyereséggel kalkulál, akkor fél és egy százalékos árfolyamváltozásnál nem történik semmi, de 10-15%-os változásnál elvesztem a teljes nyereséget. LEHETETLENSÉGI TÉTEL (ROBERT MUNDELL) Az alábbi három közül egyidejűleg csak kettő állhat fenn: – rögzített valutaárfolyam (megvédje az árfolyamot) – szabad tőkeáramlás (korlátozzuk a konvertibilitást, nem léphet be mindenki a hazai tőkepiacra) – monetáris autonómia Keynes a tőkeáramlásról mond le, Friedman az árfolyam-rögzítésről A RÖGZÍTETT ÁRFOLYAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATAI Rögzítés lebegtetési sávval – A jegybank nem avatkozik be azonnal, csak ha egy deklarált sávot elhagy az árfolyam Csúszó rögzítés – Rögzítették az árfolyamot, de a valutát pl. havi rendszerességgel értékelik le (vagy fel) bizonyos mértékben, általában előre bejelentett módon Alkalmazás ott célszerű, ahol magas az infláció ezért nem tudjuk azonnal kiírtani. Nem akarunk minden évben egy nagy inflációt, ezért megbecsüljük az inflációt és leosztjuk hónapokra. Ennek eredményeként az infláció előre kalkulálható és kiküszöböli a bizonytalanságot. Fix, de kiigazítható rögzítés Van egy rögzített árfolyam, de nem zárjuk ki, hogy időnként változtatni fogjuk. Valutatanács – Hazai valuta csak a tartalékok arányában bocsátható ki Nem csak az átváltási arányt rögzítik, hanem a kibocsátható pénz mennyiségét is. Ennek eredményeképpen az önálló monetáris politika megszűnik. A LEBEGŐ ÁRFOLYAM MÓDOSÍTOTT VÁLTOZATAI Irányított lebegtetés – A jegybank deklarálja, hogy bizonyos szint körül (vagy sávban) kívánja tartani az árfolyamot, de döntései diszkrécionálisak, esetenként lehet, hogy már 225ft/e-nál be fog avatkozni 7
2005. február-március
Ea: Andor László
Lebegtetés deklarált sávban Meg vannak mondva a sáv szélei, nincs sávközép. 220 és 260 között legyen az euro. Piszkos lebegtetés – A jegybank nem deklarálja ugyan (azt mondja, hogy nincs semmiféle preferenciája), de időnként beavatkozik valamilyen preferált árfolyam érdekében KÖTÖTT DEVIZAGAZDÁLKODÁS = A KONVERTIBILITÁS KORLÁTOZÁSA Előfordul nagy gazdasági válságok, háborúk idején. Centralizált modellekhez köthető. Előnyök – diszkrécionális gazdaságpolitika lehetősége; Eldönthetem, hogy amit a cég akar, kell e a mi nemzetgazdaságunknak vagy sem – az árfolyam-kockázat a gazdaság egészére szétterül; A vállalkozók nem vállalnak kockázatot, az állam garanciát vállal az átváltási árfolyamokra – megszűnik a spekulációs veszély; – a belföldi felhasználás szerkezete szabályozható Hátrányok – fekete (vagy szürke) árfolyam alakul ki; – a külső piaci hatások áttételesek, – nem váltanak ki alkalmazkodási folyamatokat; – nagy adminisztrációs költségek
8
2005. február-március
Ea: Andor László
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK II. FŐBB TÉMÁK, FOGALMAK – – – – –
aranystandard-rendszer és aranydeviza-rendszer Bretton Woods-i pénzügyi rendszer: Nemzetközi Valutaalap és Világbank adósságválság és valutaválságok washingtoni konszenzus derivatívák, állami szabályozás
2 dolgot előre le kell szögezni: 1.) A fejlett országok mindig működtetnek valamilyen rendszert. Oka: stabilitás, biztonság igénye. Rendszer érdeke: szabályozott, átlátható viszonyok között működjön a gazdaság. 2.) Kevésbé fejlett, stabil országok pénzügyi válságra vannak ítélve. Ezek sajátos nemzetközi pénzügyi válságok. Pénzügyi válság, mely jellemzően a nemzetközi pénzügyi rendszer sajátosságai. TAGOLT VILÁGRENDSZER – KÜLÖNBÖZŐ PÉNZÜGYI JELENSÉGEK Világrendszer nem egy homogén közeg, a benne található nemzetgazdaságok különbözőek. Centrum – félperiféria – periféria megkülönböztetés (I. Wallerstein) Jelentése: van egyfajta hierarchia. Centrum↔ periféria: jövedelemáramlás kérdése. Honnan hová áramlanak a jövedelmek. A jövedelmek a centrumból a periféria felé áramlanak. Intézményeket a centrum befolyásolja. Centrum: erős államok, viszonylag fejlett gazdaságok rendszeralkotás Ide tartozik: Ny-Európa, Észak-Amerika, Japán, Ausztrália. Ma: D-Afrika. Ide sorolható : DKorea. Periféria: gyenge (vagy akár teljesen hiányzó) államok, önálló fejlődés hiánya Teljesen hiányzó államok: Gyarmat. Látszólag független állam, ami valamely ország gyámsága alatt áll. Önálló fejlődés hiánya: Külső érdekek döntik el, hogy hogyan kapcsolódik be a nemzetgazdaságba. Félperiféria: szoros kapcsolat a centrummal, de egyoldalú a fejlődés ismétlődő válságok Jellemzői: önálló fejlesztésű kezdeményezések; állandó válságoknak van kitéve (válság: vmilyen folyamat elakadása). Ide tartozik: Latin-Amerikai államok zöme, D-K Ázsia országai, K-K Európa országai, azok az Afrikai országok, ahol az olajnak köszönhetően van valamilyen stabil jövedelem. PÉNZÜGYI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE A CENTRUMBAN (XIX-XX. SZ.) A nemzetgazdaságok kialakulása: lehatárolódás a világgazdaságtól + védelem a riválisokkal szemben A centrum országokban alakultak ki először a nemzetgazdaságok, velük együtt a nemzetbiztonság megszerveződött és a nemzeti valuta létrejött. Nemzeti valuták és nemzeti bankok létrehozása (az állam bankja) A nemzeti valuta fontos szimbólum. Jelentése: stabil állam néz szembe a világgal. 9
2005. február-március
Ea: Andor László
A 19. sz-ban az államok megalakultak és létrehozták a maguk nemzeti valutáit. Ez nem jelentette, hogy el akartak szigetelődni. Nemzetközi aranystandard (kb. 1870 -- kb. 1931) 1870-az I. Vh-ig, majd a 20-as években restaurálták, az 1931-es világgazdasági válság szüntette meg végleg. POLITIKAI VITA AZ ARANY MONETÁRIS SZEREPÉRŐL A nemzetközi pénzrendszer alapja lett az arany. Oka: egyes nemzetállamok deklarálták, hogy az ő valutájuk egysége mennyi aranyat ér. Arany szállítható és konvertálható. Ennek következtében kialakulnak a devizaárfolyamok. Az arany a papírpénzkibocsátást korlátozó eszközként van jelen. Aranyfék: visszatartja a bankokat a pénzkibocsátástól. Mindig csak annyi papírt szabad kibocsátani, amennyi aranytartalék a bankokban van, mivel ha valaki jelentkezett, hogy papírt aranyra akar váltani, akkor azt be kellett tudni váltani. Kérdés, hogy a pénzkibocsátás betartotta e ezt a szabályt? Nem. Stabilitás és likviditás konfliktusa Ha minden ország létrehozza az aranystandard rendszert, az stabil árfolyamokat teremt, azaz nem lesznek ingadozások, és ennek következtében stabil árak teremt. Probléma: aranytartalék nem lenne szabad, hogy korlátozza a papírpénzkibocsátást. A pénzkibocsátásnál azt kellene figyelembe venni, hogy mennyi árú keletkezik a forgalomba. Azaz, likviditás szempontjából, legyen elég pénz, ami mozog a forgalomban. Az aranystandard Angliában a liberálisok, az USA-ban a republikánusok programja volt – Fő cél a nemzetközi kereskedelem bővítése és a pénzügyi rendszer stabilitása 1844. Banktörvény Angliában → az angol banktv. vált mintájára sok más ország törvényének →a többi ország látva az angol példát, maga is bekapcsolódott ebbe a rendszerbe, hiszen ha nem teszi kiszorul a nemzetközi kereskedelemből. Kritikusok: ellenzik az aranyalapot banking iskola, bimetallisták, marxisták (pl. Lenin) Restriktív rendszer: nagyon visszafogta a kibocsátott pénzmennyiséget, korlátozta milyen gyorsan fejlődhetnek a gazdaságok Banking iskola (Anglia): a forgalom szükségleteihez kellene igazítani a kibocsátott pénz mennyiségét. Bimetallisták: ha muszáj nemesfém s monetáris bázisnak, vegyük be az ezüstöt, és így több pénzt lehet nyomtatni. Lenin: ha győz a forradalom Oroszországban, akkor az aranyat nem arra használják, hogy a bankok trezorjába tartsák, hanem illemhelyeket készíttetnek belőle a nagyobb városokban. Lenin nem akarta az aranypénzrendszert. A TÖMEGDEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA (XX. SZ. ELSŐ FELE) Rendszer felbomlásának oka: amikor ténylegesen egy nagy társadalmi átalakulás következett be → megerősödött a munkásság az ipari forradalom során → I. Vh vége általános választójog → tömegdemokrácia. Új gazdaságpolitikai preferenciák: felértékelődik a foglalkoztatás A teljes foglalkoztatáspolitikai cél felsorakozott az árstabilitás mögé. Jóléti állam, bővülő államháztartás 10
2005. február-március
Ea: Andor László
Elkezd kiépülni a jóléti állam a 20. század első felében. Ennek következtében bővülnie kellett az államháztartásnak. Korporatizmus: koncentrált tőkés és munkavállalói szervezetek Kialakultak koncentrált szervezetek a tőke, munka oldalán. Gazdasági struktúra maga változtatta meg. → Korporatista rendszer → önszerveződés. nagyobb igény a monetáris autonómiára (gazd.pol. önállóság) Lehetetlenségi tétel: rögzíti az árfolyamot, szabad a tőkeáramlás. Monetáris politika feladata, hogy megvédje az árfolyamot a tőkeáramlástól. Aranystandard rendszer is ilyen volt. Aranystandard rendszer: voltak rögzített árfolyamok, szabad volt a tőkeáramlás. Ennek következtében a monetáris politika nem lehetett önálló. ↓ Ha egy ország többet importál, mint exportál, akkor egyensúlytalanság . Nagyobb a kínálata a valutájának, mint a kereslete (import többlet velejárója). ↓ Leértékelődik a valuta. ↓ Meg kell védeni. ↓ Meg kell emelni a kamatokat (arra van tekintettel, hogy védje a rögzített árfolyamot), de ez recesszióra vezet. Ha lezajlott egy belső változás és igény van az önálló monetáris politikára, akkor felül kell vizsgálni a nemzetközi rendszert. I. Vh után restaurálták az aranystandard rendszert, majd amint elmélyült a válság, NB-a 1931-ben felmondta a font aranyparitását, USA 1933-ban. Stabilitás↔likviditás örök konfliktusának lényege: adott foglalkoztatási válságot nem tudták megoldani az aranystandard rendszerben. Az aranystandard rendszer David Ricardo nevéhez fűzödik. Az aranystandard inkább destabilizál SZERVEZETT KAPITALIZMUS J.M. Keynes elgondolásai érvényesülnek – Cél a teljes foglalkoztatás (fontosabb cél a foglalkoztatás, mint eddig) – Ár- és bérszabályozás – Fiskális finomhangolás – Rögzített (de kiigazítható) árfolyamok – Korlátozott magántőke-áramlás – Transzferek (Marshall-terv stb.) Már a 20-as években mondta, hogy nem kellene visszatérni az aranystandard rendszerhez. Megpróbálta erről meggyőzni Churchillt, de nem járt sikerrel. BRETTON WOODS (1944) A II. Vh-ú megteremtette annak a lehetőségét, hogy egy teljesen új rendszert alakítsanak ki. Ez lett a BW-i rendszer. 11
2005. február-március
Ea: Andor László
Az Egyesült Nemzetek nemzetközi pénzügyi konferenciája (44 ország) A ~-i rendszert 1944-ben egy USA-ban tartott konferencián dolgozták ki. Új intézmények: IMF, Világbank (és ITO) Intézkedései: létrehoztak három szerveztet. IMF és a Világbank létrejött. ITO nem jött létre, USA nem ratifikálta az alapokmányát. Aranydeviza-standard: az amerikai dollár aranyfedezettel bír, a többi valuta értékét dollárban határozzák meg Létrehoztak egy pénrendszert: aranydeviza-standard. Lesz egy nemzeti valuta, aminek az értéke aranyban lesz kifejezve. Ez lesz a dollár. A többi valuta között rögzített, kiigazítható rendszer jön létre. Elfogadják a tőkeáramlás korlátozását, bár az IMF távlati célja a konvertibilitás Az egyes országok korlátozhatják a nemzetközi tőkeáramlást, nem lesznek konvertibilisek a nemzeti valuták, csak részben. Kb. 50-es évekig a turistaforgalomban komoly korlátok voltak. Ne legyenek olyan tőkemozgások, amelyek destabilizáló mozgással járnak. NEMZETKÖZI VALUTAALAP (IMF) Célja: legyen monetáris stabilitás (monetáris stabilitás = árfolyamok ne ingadozzanak) – A valutaalap segít fenntartani a rögzített valutaárfolyamot, elkerülni a versengő valutaleértékelést, ill. az indokoltnál nagyobb kiigazításokat Eszköze: készenléti hiteleket nyújt – „stand-by” , kb. egy-másfél éves futamidő Adott ország ez idő alatt rendbe tudja tenni pénzügyeit. Szemlélet: egységes, makroökonómiai kis létszám, bankszerű működés Makroökonómiai szemlélet: gazdazdaság aggregált szintjén gondolkodunk Egységes: minden országnál ugyanazokat a makrogazdasági folyamatokat feltételezzük. Elvárjuk, hogy minden ország ugyanazokat a feltételeket teljesítse. USA, Svájc még soha nem vett fel hitelt az IMF-től. NB krónikus problémákkal küzdött, vett fel hiteleket. Később Mexikó, Törökország és Dél-Korea is vett fel hiteleket. Ezek az országok szorosabb kapcsolatban voltak a nyugattal. Mindenki jogosult a hitelre, aki tagja a Valuataalapnak. 2000 munkatársa van, működése bankszerű. Feltétel: restriktív pénzügypolitika A segítség soha nem önzetlen. A hiteleket hozzákötik bizonyos feltételekhez. Restriktív jelleg szigora időnként, országonként változik. Szubjektív eleme is van, a politika mindig benne van a végső döntésben. IMF: pénzügyi stabilitási alap VILÁGBANK (IBRD) Olyan országoknak, amelyek igénylik, konkrét fejlesztési tervekre (infrastruktúra fejlesztés, mg), konkrét projektekre, konkrét hitelfejlesztési konstrukciókat alapítanak ki.
12
2005. február-március
Ea: Andor László
Cél: a háború utáni újjáépítés, majd a fejlesztés finanszírozása – többnyire infrastruktúra-fejlesztés Európában a Marshall-terv finanszírozta a háború utáni újjáépítést. Eszköz: középtávú vagy hosszútávú (projekt-) hitelek Szemlélet: differenciáltabb, mikroökonómiai ( cégeknek, ágazatoknak nagy szerepe van) nagy létszám, további intézmények (IFC, IDA, MIGA) Világbank csoportról beszélünk. Különböző országokat másként kell kezelni. IFC: közepesen fejlett országoknak, pl. Latin-Amerikai országoknak nyújt hiteleket IDA: nagyon szegény országoknak nyújt hiteleket, akár 50 évre MIGA: beruházásvédelmi megállapodás. 50-es évek végén jött létre. Hitel feltétele: az ország makrogazdasági politikáját az IMF jóváhagyja A BRETTON WOODS-I RENDSZER ELLENTMONDÁSAI A BW-i rendszernek a dollár a bázisa → globális kulcsvalutává válik. Az USA nemzeti valutája egyben nemzetközi kulcsvaluta ő kell a nemzetközi kereskedelem lebonyolításáhoza → a nemzetközi kereskedelem sok dollárt igényel az USA kereskedelme deficites leértékelési várakozások vannak. Oka: ha sok dollár van a világon, akkor kezd a gyanú megfogalmazódni, hogy képtelenség lesz a dollárt aranyra beváltani. felértékelődési nyomás az aranyon (Triffin-dilemma) Vietnami háború – politikai nyomás A háboró az amerikai-francia ellentétet kiélezte. Oka: indokína francia érdekeltségű volt. Az USA sok pénzt fektetett a háborúba, amit indokína visszaforgat a gazdaságba. Ezáltal a sok dollár a francia bankokba vándorolt. Mi lesz akkor, ha a dollárt aranyra akarják váltani? Ettől való félelmében Nixon felmondta az aranyalapot. Triffin-dilemma: 1960-ban már látta, hogy ez a rendszer fel fog bomlani. VILÁGGAZDASÁGI ANARCHIA – FORDULAT AZ 1970-ES ÉVEKBEN Bretton Woods vége (1971) áttérés a lebegő árfolyamokra Olajár-robbanások, hitelbőség Nemzetközi adósságválság: centralizált adósságkezelés Európa: monetáris integráció Változik, hogy ki van a centrumban, ki a perifériában. Világszinten megszűnik az együttműködés, de Európának kell a stabil árfolyamrendszer. 70-es években megnő a rendszerben a likviditás , mivel az olajból befolyt pénzeket az emberek bankokban helyezik el → bankok ezeket kihelyezik → perifériában veszik fel → „kamatok” mozgó kamatok (veszünk egy referenciakamatot, és a kamat a mindenkori referenciakamat felett lesz 1-2%-al) →ez volt az egyik fő oka, hogy a kamat nőttek és azok az országok amelyek hiteleket vettek fel, fizetésképtelenséggel küszködtek A CENTRUMON KÍVÜLI ORSZÁGOK PÉNZÜGYI FOLYAMATAI Gyarmati rendszerek: a gyarmatosító valutájára épül a pénzügyi rendszer – pl. fontövezet, frankövezet 13
2005. február-március
Ea: Andor László
Politikai függetlenség megjelenik a gazdasági önrendelkezés igénye Amikor a politikai függetlenséget elnyerik a kevésbé fejlett országok, rögtön felmerül az igény, hogy a politikai önrendelkezés után legyen gazdasági önrendelkezés is. Fejlődési ambíciók külső forrásbevonás igénye (transzferek) A segélyek kommercializálódása – hitelek és feltételesség bővülő szerepe A 70-es években a segély egyre inkább a kereskedelmi szempontok felé terelődik, csökken a segélyeknek az ajándék jellege, nőtt a szerepe annak, hogy a hiteleket feltételekhez kötötték ADÓSSÁGVÁLSÁG (1982-) Előzmények – Újonnan iparosodott országok finanszírozása – Petrodollárok visszaforgatása Arab országok olajbevételeiket elhelyezik bankokba. A bank ezeket kihelyezi. – Hibás v. improduktív beruházások Lo-ban acélművet építettek Brazíliában egész fővárost építettek hitelből. A bankok nem teljesen jól gazdálkodó ügyfeleknek hiteleztek. Oka: Bankok globálisan versenyeznek a részesedésért. Bankok között is van egy verseny. Ki milyen mértékben van jelen adott országban. – Szigorodó monetáris politika (a centrumban) Fordulat: 1979. A belső infláció elleni küzdelem miatt, reálkamat átment magas pozitív reálkamatba → hitelválság Következmények – Sorozatos átütemezés (L és P Klub) Megszakad a normális visszafizetési és hitelezési folyamat. Londoni és Párizsi klub célja: ne külön külön tárgyaljanak a hitelezőkkel. Pl. Peru, több különböző államtól vett fel hiteleket, azért mert adták → ha azt mondja, hogy nem tud fizetni, akkor azok az országok miniszterelnökei, akiknek tartozik , összeülnek és odahívják a perui miniszterelnököt és megbeszélik az átütemezéseket. Londonban magán, Párizsban hivatalos hitelezők jártak. Magyarország egyszer sem volt ügyfele a londoni vagy párizsi klubnak. – Kiigazítási kényszer, gazd. és pol. Válságok Kiigazítás: nadrágszíjat szorosabbra húzni, csökkenteni a belső fogyasztást, csökkenteni a beruházásokat (Pl. fegyverkezést és egyéb presztízsberuházást). IMF – Globális adósságkezelés – Közvetett hatások (migráció, ökológia stb.) GLOBÁLIS ADÓSSÁGKEZELÉS IMF-receptek: ortodox kiigazítás IMF egy egységes kiigazítási politikát ajánlott azoknak, akik az ő hitlét akarták igénybe venni – fiskális és monetáris restrikció Lefaragni a deficiteken, felemelni a kamatlábakat, valutaleértékelés, hogy ez megszüntesse a túlköltekezést – valutaleértékelés (mint előfeltétel)
14
2005. február-március
Ea: Andor László
1985-től: a Világbank szerepe nő (beszáll az adósságmenedzselésbe, 3-4 éves középtávú kiigazítási programokkal ) – szerkezeti kiigazítási programok (átalakítás költségekkel jár → hitelt adunk) 1987-től: további eszközök keresése – másodlagos piacok (leértékelés) Leértékelve el lehetett adni a hiteleket egy optimistább befektetőnek. Ennek következtében megkezdődött egyfajta leértékelődése ezeknek a hiteleknek. – adósságkönnyítés (minimális) Valamennyit elengedjenek a tartozásból. – debt-equity swap (adósság-részvény csere) Adósságot az eladósodott országban el lehetett vásárolni. WASHINGTONI KONSZENZUS (1990) Előzmény – Az adóssághegy tovább nő ($1400 md) – Az IMF és a Világbank álláspontja közeledik A Washingtoni Konszenzus egy elv, amelynek során a főbb hitelező szervezetek IMF, Valutaalap, Amerikai pénzügyminiszter szakembereiben kialakult, hogy az adósságválság nyomán milyen gazdaságpolitikát kell folytatni a feltörekvő országokban, ha nem akarnak még egy adósságválságot. Cél: bankhitel helyett tőkepiac játsza a kiemelt szerepet A bankhitel, mint tőkeáramlási forma is hibáztatható a hitelválság kialakulásáért. Hogyan tudjuk ezt kiváltani tőkepiaci finanszírozással! Program: „fenntartható növekedés” – Az állam szerepének minimalizálása Ne legyenek fölösleges szabályozások, ne legyen nagy deficit. – Egységes, az exportot segítő árfolyam Egységes devizaárfolyam: nem egy szocialista ország nem egy devizaárfolyamot tartott fent, amíg megtehette. Volt egy árfolyam a kereskedőknek és egy a turistáknak. A turistáknak drágábban adja, hogy a turisták ne turistáskodjanak annyit. – Kisebb költségvetés, fiskális fegyelem A KOCKÁZATKEZELÉS ÉS SPEKULÁCIÓ PIACI ESZKÖZEI A piacokon kialakultak a kockázatkezelési mechanizmusok. Úgy tűnt, hogy a tőkepiac jobban meg tudja oldani a kockázatokat. Ezért fordultak el a hitelektől. Származékos termékek (derivatívák) – Kockázat fedezésére (jövedelem, amit tárolni kívánnak, ne veszítsen értékéből) és vállalására (spekuláció) egyaránt használatosak Határidős ügyletek (szerződések, vételárról a megállapodás sokkal hamarabb megtörténik, mint a tényleges szállítás) és cserék (swap) ( aug-ban lesz szükségem vmennyi dollárra, ezért megkötöm ahatáridős ügyletet) Opciók: a vásárló jogot vesz vmi megvételére (call) vagy eladására (put) Szerződéskötés, tranzakció elválikegymástól időben. Nem a konkrét tranzakcióra történik a szerződés, hanem jogot vesz. Később eldönti, hogy él e ezzel a jogával vagy sem. Ha nem, akkor a rendelkezésre állásért egy opciós díjat fizet. 15
2005. február-március
Ea: Andor László
Forgalmazásuk: koncentrált (tőzsde) és szabad piacokon egyaránt (utóbbinál partnerkockázat lép fel) Új cégtípus: hedge-fund (fedezeti alap) Várakozások azért, mert mindent le lehet fedezni, piaci alapon minden kockázat fedezhető. VALUTAVÁLSÁGOK A FÉLPERIFÉRIÁN AZ 1990-ES ÉVEKBEN Feltörekvő gazdaságok túlfinanszírozása pénz- és tőkepiaci instabilitás Az országok a nemzetközi tőkemozgásokra hagyatkoztak, mégis óriási válságok alakultak ki. → Valutaválság. A feltörekvő országok magukba szívtak sok tőkét, rögzítik az árfolyamot annak érdekében, hogy nyugodtan aludjon a külföldi befektető. Rögzített árfolyamok… – …fenntarthatósága kérdéses, mert – …fiskális fellazulás vagy exportbevétel-csökkenés történhet A változások hirtelen felismerése pánikot, tőkemenekítést vált ki… – …ami súlyos reálgazdasági károkat okoz Piac hirtelen ismeri fel a változásokat. A változások hirtelen felismerése pánikot, tőkemenekítést vált ki. Csordaszellem működik. Először mindenki bízik, majd mindenki eladja a papírokat. Bejön a sok tőke és adott állam sok kötvényt bocsájt ki. Hirtelen ennek a kötvénynek a visszafizetése válik kérdésessé. Amikor pénzügyi pánik van, nem csak a pénzügyi rendszerben keletkezik probléma, ez súlyos reálgazdasági károkat is okoz, politikai válság is van.. Tőkekivonás visszaveti a befektetéseket, államháztartási hiányt okoz. Válságok: Mexikó, Oroszo., K-Á, Arg. stb. Mexikó: válságok az USA közelsége miatt. A befektetőknek való megfelelés egy idő után átcsap. Baj esetén a befektetők menekülnek. GLOBALIZÁCIÓ-KRITIKA – VILÁGGAZDASÁGI DILEMMÁK Ma milyen a nemzetközi pénzügyi rendszer? Van globalizáció, de ennek vannak árnyoldalai. Kereskedni, befektetni a földgolyó egészén lehet. Ez óriási kockázatokat is rejt. A liberalizációval a rendszer nem stabilabb lett, hanem instabilabb lett Ennek következtében a tőkeáramlás korlátozásán rengetegen törik a fejüket. Tobin adó: aki devizát vált, fizessen akárcsak egy ezreléket, ebből rengeteg pénz jön össze. Ha az átváltozásért fizetni kell egy kis összeget, akkor kevesebben akarnak pénzt váltani. A gazdaság depolitizálása = a demokrácia elsorvadása? Ha az államok kivonulnak a gazdaságból, akkor ez egyúttal a demokrácia térvesztését jelenti A pénz deterritorializálódása: nemzetek közötti hierarchia? A pénz deterritorializálódása: a pénz nemzeti jellegének megszüntetése. Néhány kulcsvaluta működik a rendszerben, akik ezt használják kiszolgáltatottabbak a kulcsvaluta országának monetáris politikája iránt. Asszimetriák megerősödnek. Valutaválságok: a felzárkózás és stabilizáció kilátástalanságát sejteti Ezen országok újra és újra belebuknak valamilyen pénzügyi válságba. Konklúzió: ezek az asszimetriát tartalmazó elemek, folyamatosan újratermelődnek 16
2005. február-március
Ea: Andor László NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEK III. FŐBB TÉMÁK, FOGALMAK
– – – – –
Gazdasági és Monetáris Unió (EMU); előzményei: EPU, valutakígyó, EMS euró, maastrichti kritériumok eurózóna, stabilitási paktum konvergencia; a KKE-régió helyzete monetáris politika Magyarországon EURÓPA SAJÁTOS HELYZETE
Egyenlőtlen gazdasági fejlődés, világháborúk, instabilitás A 20. század első felében a gazdasági, pénzügyi és politikai instabilitás jellemezte Európát. Majd jött az első és második világháború. Hidegháború – amerikai támogatás – integrációs törekvések A 20. század második fele stabilabb, dinamikusabb, fejlődőbb pályát hozott Európa számára. Amerika szorgalmazta, hogy Európa kezdjen el integrálódni, ez ösztönözte, hogy pénzügyileg, gazdaságilag erősítsék erőiket. ECSC, EPU, Római szerződés (1957) ECSC: Európai Szén- és Acélközösség. 1951-ben írták alá és 1952-ben lépett hatályba. NSZK, Fro, Olaszország, Benelux államok által létrehozott első közös gazdasági intézmény. EPU: Fizetési Unió. 1950-ben születik meg. Római szerződés: 1957-ben írták alá és 1958-ban lépett hatályba. Ez a gazdasági integráció nem tartalmaz konkrét monetáris politikát. Oka: Bretton Woods-i rendszer A valuták stabilitásának alapja a Bretton Woods-i rendszer – 1971-ig Önálló monetáris kezdeményezés igénye ~ a hetvenes években merül fel először. 1970-ES ÉVEK: A VALUTAKÍGYÓ LÉTREJÖTTE ÉS FELBOMLÁSA 50-60-as években már látszik a BW-i rendszer felbomlása. → Werner terv kidolgozása. A terv tartalmazott bizonyos elképzeléseket, de még nem tartalmazta azt, hogy a nemzeti valutákat meg kellene szüntetni. Új rendszer: valutakígyó (minden tagvaluta minden más tagvaluta irányában rögzített árfolyammal bír, amely szűk sávban lebeghet) Valutakígyó kell, mert 71-től leértékelik a valutát, felbomlik a BW-i rendszer, és Európa nem maradhat lebegő árfolyamokkal. A valutakígyó megállapodás arra, hogy az egyes országok egymáshoz viszonyítva egy szűk lebegtetési sávban plusz-mínusz 1%-ban tartják a valutájukat. Ha ezt a sávot elhagyja a rendszer, be kell avatkozni intervencióval vagy kamatpolitikával. EGK-n kívüli országok is belépnek a valutakígyóba Inflációs különbségek (olajsokk stb.) a rendszert a tagok egy része elhagyta („márkaövezet” maradt a végére) Ez a rendszer hamar felbomlott. 2-3 évig üzemelt majdnem összeurópai mechanizmusként. Felbomlásának oka: olajsokk → volt ahol ez nagyon megbolygatta a rendszert, volt ahol nem. Nagy inflációs különbségek voltak ezen országokban, ami lehetetlenné tette a rendszer betartását. → 17
2005. február-március
Ea: Andor László
Sokan elhagyták a rendszert. Azok az országok maradtak a rendszerben, amelyek szoros kapcsolatban álltak a német márkával. EURÓPAI MONETÁRIS RENDSZER (EMS) Európa determinálva volt, ha közös piacot akar valahogy csinálja meg a monetáris rendszert. Ez volt az EMS. Francia-német kezdeményezés volt Megoldandó feladatok: infláció letörése, CAP és más elszámolások stabilizálása Infláció letörése: rögzített árfolyam egyik előnye, ha importálni lehet rajta keresztül az alacsony inflációt. Franciák küzdöttek a magas inflációval. Németeknek jók az EGK-n belül kialakult transzferek. Lett egy kassza, ami kifejezetten agrárpolitikára, regionális politikára ment. Az árfolyamingadozás kalkulálhatatlanná tette a kezdetleges transzfereket EMS – 1979-től – árfolyam-mechanizmus (ERM) Korábbi valutakígyó felújítása, plusz-mínusz 2,25%-os lebegtetési sávokkal. – ECU (az első közös európai valuta) Közös valuta: közösen használják, de mellette megtartják a nemzeti valutákat is Euro: közösen használják, de mellette nincs nemzeti valuta – Európai Monetáris Alap (stabilizáció) Átmeneti deficitek kezelésére különböző alapokat hoztak létre. AZ EMS ELÉGTELENSÉGE Felmerül a kérdés, hogy vajon az EMS rendszert nem feszítették e olyan ellentmondásokhoz, mint a BW-i rendszert. Elsőre a válasz, hogy nem. BW aranyra épült, EMS létrehozta az ECU-t. A probléma elsősorban nem abból származott, mint a BW-i rendszerben. Devizaliberalizáció az 1980-as években a tőkeáramlás próbára teszi a rögzített árfolyamokat A 80-as években zajlik le a pénz és a tőkepiacok liberalizálása. → pénzintézetek megjelenhetnek egymás piacain → pénzek áramlanak vagy fedezeti, vagy spekulációs célból A liberalizáció lehetővé teszi, hogy a korábbinál sokkal nagyobb rendű tőkeáramlás jelenjen meg az európai gazdaságok között. Ennek következtében az autonóm monetáris politika lehetősége nagymértékben korlátozódik. Egységes Európai Okmány (1986): az egységes piac perspektívája Megjelenik az egységes piac: → megszüntetjük a vámokat → megszüntetjük a határokat Ennek következtében megjelenik az egységes valuta igénye. Ezt a gondolatot Delors fogalmazta tervbe. Delors-terv a monetáris unióról Delors: Szocialisták kerültek hatalomra Fro-ban és elkezdtek államosítani, melynek eredményeképpen rengeteg pénz áramlott ki az országból. A tőkeáramlás, tőkekimentés nagymértékben destabilizálja az országot. Az európai gazdaság autonómiája szűnik meg, ha a tőkeáramlások destabilizálják a gazdaságot. Politika: a német egység hatása 1989-90 ben rendszerváltás, NDK és NSZK egyesül. Ezáltal Németország területe, lakosságának száma, gazdasága nő. Németország az egyesüléssel kiugróan nagy ország. Volt egyfajta félelem 18
2005. február-március
Ea: Andor László
emiatt. Ha nincs valamiféle föderális jelleg, akkor Németország egyedül fogja vezetni ezt a rendszert. MAASTRICHTI SZERZŐDÉS (1991-92) Monetáris unió csak egy része a MSZ-nek! Döntés az Európai Unió létrehozásáról (1993)… …ennek része a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU)… Monetáris Unió csak egy része a MSZ-nek! …amelyhez hosszú út vezet: – liberalizáció, független jegybankok – Európai Monetáris Intézet (EMI, 1994) Az első európai szintű intézmény. Feladata: monetáris politikák összehangolása. Megkezdi a nemzeti monetáris politikák átvételét. – az euró mint számlapénz bevezetése (1999) Ettől kezdve működik az Európai Központi Bank. – az euró mint készpénz bevezetése (2002) Nemzeti valutákat kivonják a forgalomból. Eurot, mint nevet 1995-ben találták ki. Addig csak egységes valutaként emlegették az Eurot. MAASTRICHTI KRITÉRIUMOK ~ Miért kellettek? Hogy ne akárki vezethesse be az egységes valutát! ~: az egységes valuta stabilitásának garanciája ~: biztosíték azon országok felé, ahol stabil volt a valuta és nem voltak különböző inflációk. Pl. Németország, Ausztria, Hollandia ~: Infláció – max. a három legjobb ország átlaga + 1,5 % Hosszú távú kamat – max. a fenti három ország átlaga + 2 % Hosszú távú kamat plafonját ugyanahoz a három országhoz viszonyítják, amelyik az inflációs átlagban szerepel. Hosszú távú kamat kifejezi azt, hogy az inflációnál számítnak a várakozások. Deficit – max. a GDP 3 %-a Adósság – max. a GDP 60 %-a Árfolyam-stabilitás: két évi tagság az ERM-II-ben, leértékelés nélkül Árfolyam stabilitás, fontos azért, hogy látható legyen, hogy az átváltási árfolyam amelyen a nemzeti valutát euróra váltják, az valóban az egyensúlyi árfolyam. Az első kettő monetáris kritérium, a harmadik és negyedik fiskális, az utolsó árfolyam kritérium. 1996-ban egy ország volt, aki teljesíteni tudta a ~ at , Luxemburg. AZ EURÓ -- MESTERSÉGES PÉNZ – POLITIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEK Politikai kezdeményezés (Delors), államközi szerződés (Maastricht), kormányzati akarat Globális kontextus: rivalizálás a dollárral (a kulcsvaluta funkcióban) Szuverenitás-féltés: önként kimaradók (UK, Dánia, Svédo.)
19
2005. február-március
Ea: Andor László
Egyes országoknak el kell dönteni, hogy belépnek vagy sem és vállalják e a politikai következményeket. Csak az nincs bent az euró zónában, aki nem akar. 1998-ban még úgy tűnt, hogy a görögök kimaradnak, de meghamisították a számokat. NEMZETI VALUTÁK SZEREPE (BENJAMIN COHEN) Politikai szimbolizmus Németországban, Ausztriában nem volt népszavazás az eurót illetően. Íreknél, francáknál volt népszavazás, de éppenhogy csak elfogadták. Seigniorage Ha nemzeti valuta van a kormány inflációs adót alkalmazhat. Ez már a középkorban is ismert volt. A pénzkibocsátónak a pénzrontásból származó haszna. Makrogazdasági menedzsment Monetáris elszigetelődés Folyamatokat kívül tarthassak, elháríthassak olyan országokból is, amelyekkel egyébként intenzív kapcsolatban állok. …magyarázzák a kimaradást Hasonlítsuk össze az euro zónában lévő és az euró zónán kívüli országok növekedését. Arra az érdekes megfigyelésre jutunk, hogy az euro zónán kívüli országok, azaz a kimaradók növekedtek jobban. Mivel magyarázható a kimaradásuk? → Anglia: gazdasági, politikai okok miatt maradt ki → Dánia, Svédország: politikai okok miatt. Protestáns, skandináv hagyomány a centralizmus. Szeretnek mindent egy centrumból irányítani. STABILITÁSI ÉS NÖVEKEDÉSI PAKTUM (1996 DUBLIN) Felmerül a kérdés, hogy ha már bent van valaki a monetáris rendszerben, azzal nem lehet visszaélni? De! Ettől tartva, a németek kezdeményezték a stabilitási paktumot. Jacques Chirac ragaszkodott a ~ névhez. Oka: nehogy azt higgyék, hogy Európának csak a stabilitás a fontos. Európai Központ Bank feladata: árstabilitás. Amerikai Központi Bank feladata: árstabilitás és növekedés elősegítése. Mi lesz az euró bevezetése után? Mi történjék a szabályszegőkkel? SGP: a „túlzott deficit” ellen -- szankciók (befizetés), mérlegelési lehetőséggel (recesszió van-e?) SGP: Ha úgy találja a bizottság, hogy megsértették ezen kritériumot, akkor bírságot kell fizetni. Probléma: Túllépni ezen kritériumokat csak recesszió esetén lehet. Deficit esetén büntetést befizetni a kasszába további pénzkiadást jelent, ami tovább növeli a deficitet. Fellendülés idején fiskális többletre kell törekedni Fellendülés idején nem a Maastrichti 3% deficit az érvényes, hanem a deficitet nullához kell közelíteni. 2005. március végén alakították át ezt a paktumot Brüsszelben, pontot téve egy folyamat végére. Oka: Vannak szigorú szabályok, amit a legnagyobbak folyamatosan megszegnek. Most vált nevéhez illővé a paktum. MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEI 1. A RENDSZERVÁLTÁS
20
2005. február-március
Ea: Andor László
Rendszerváltásnak milyen monetáris összefüggései voltak? Kijöttünk egy rendszerváltásból, de hosszú ideig nem tartoztunk sehova. Előzmény: tervgazdaság, KGST, kötött devizagazdálkodás, kettős árfolyam, eladósodás, kúszó infláció, bizalmatlanság a forint iránt KGST: Mo súlyos eladósodási folyamaton ment keresztül. Adósságválság volt, ami a forint iránti bizalmat csökkentette. A 80-as években az emberek betegesen keresték a dollárt és a márkát. Pénzügypolitikai feladatok: stabilizáció (egyensúlyteremtés), liberalizáció (árak, pénzforgalom), független jegybank (’91) Átmenet a piac gazdaságba. Milyen feladatokkal kell szembenézni? Egymásra torlódnak problémák, amit máshol időszakonként oldanak meg. Egyensúlyteremtés: krónikus deficitet megszilárdítani valahogy Független jegybank: szocialista rendszerben nem volt független jegybank A forint iránti bizalom lassú erősödése Nehéz volt megerősíteni a forint iránti bizalmat. – lakossági devizaszámlák A lakossági devizaszámla korábban kriminalizálva volt. Bűncselekmény volt valamilyen összeg felett devizát birtokolni. A rendszerváltást követően engedélyezte az állam. Az állampolgárok a devizát számlára rakták és ezt a bankok használták, azaz az állampolgárok hitelt nyújtanak az államnak. – korlátozott, külső konvertibilitás sokáig Mitől függ az, hogy a valutát konvertibilissé lehet tenni az áp-ok számára? Nem fenyeget pánik, azaz nincs az inflációtól való félelem. Kis megingásnál az állam beavatkozik. MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEI 2. A STABILIZÁCIÓ Előzmény: a növekedés megindul (93-94) de egyensúlyhiány mellett 93-94-ben gazdasági növekedés indul, egy átmeneti visszaesés után. 90-93 között a GDP Mo-on 20%-al csökken. Oka: a piacvesztés. Magyarország számos piaca a megszűnő Szovjetunió, és NDK területén volt. 93-tól növekedés van. Kialakul egy – Ikerdeficit: egyidejű államháztartási- és folyó fizetési mérleg-hiány – bizalomvesztés (IMF és befektetők) 1994. Mexikói válság. Ez volt az első nagy valutaválság. Tovagyűrűző hatása az volt, hogy a befektetők szétnéztek, hol lehet még ilyen. A nemzetközi valuatalap Magyarországot is az ilyen helyek közé sorolta. Makrogazdasági kiigazítás (1995) – Forintleértékelés, csúszó árfolyamrendszer Forintleértékelés: eszköze a versenyképesség helyreállításának Csúszó árfolyamrendszer: eszköze, hogy a magas inflációt fokozatosan vezesse ki a gazdaságból – Importvám-pótlék (ideiglenesen) 8% Kivéve: energia – Államháztartási reformkezdemények Pl. tandíj bevezetése, ingyenes fogorvosi ellátás megszüntetése. Elindítottak egy privatizációs hullámot. Ennek következtében a GDP hiánya nagyot csökkent. Ennek eredményeképpen 96-ban visszatért a valutaalap bizalma, Magyarország OECD tagország lett. MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI PÉNZÜGYEI 3. ÚT AZ EURÓHOZ 21
2005. február-március
Ea: Andor László
Előzmény: EU-csatlakozás, lassuló növekedés, egyensúlyhiány (2002), a forint jelentős felértékelődése Egyensúlyhiány alakult ki, de nemcsak Magyarországon, hanem az egész Visegrádi régióba. Ez Lengyelországban volt a legsúlyosabb, ahol hamar kiléptek a csúszó árfolyamból és lebegtették az árfolyamot. Konvergencia-program ( 2008) Konvergencia programot Mo-nak ebben az időpontban kellett letenni. 2008-ra 3% alatt kell lennie a deficitnek. Konvergencia program összekötő program a jelen helyzet és az akkori között. – Az euróbevezetés céldátumának kijelölése (2008 majd 2010) Céldátum bevezetésével Mo. az első volt – A költségvetési kiigazítás menetrendje – ERM II-csatlakozás időpontja nyitott Az ERM II-be bármikor beléphetünk, de ha belépünk már meg kell mondanunk, hogy mi lesz az átváltási árfolyam. A kormányzat ezt a lehető legkésőbbi időpontra fogja tolni. AZ EURÓZÓNA KELETI BŐVÍTÉSE Gyors csatlakozók: balti országok + Szlovénia (stabil valuták, fiskális fegyelem, alacsony infláció) A balti országok + Szlovénia 2007-ben be fogja vezetni az eurót. Ezen országokban nagyon szigorú valutatanács működött. Magyarország a lassú csatlakozók körébe tartozik. Későbbi csatlakozók: visegrádi 4 (nagy árfolyam-kilengések, krónikus deficit és/vagy lassabb dezinflációs folyamat) A visegrádi országokban más preferenciák érvényesültek. Kritikus kérdés: ERM II. (Janus-arc) Ha rögzítjük az árfolyamot, megállapodunk az Európai Központi Bankkal, akkor a központi bank is segít az árfolyam védelmében, ha nem maga az ország tehet arról, hogy támadás érte a valutáját. Janus-arc: Kétarcú dolog. Egyrészt előnyösnek látszik, mások szerint egy csapda.
22
