Nemzetközi gazdaságtan 10. A kıolaj a világgazdaságban, KÖZEL-KELET és Észak-Afrika
1
A kıolaj 140 éve…. • Ókor… Földközi tenger keleti partja, Holt tenger – bitumen, görögtőz, gyógyszer.. Kıolajipar: • USA: 1859, Pennsylvania, Oil City • 1870, J. D. Rockefeller, Standard Oil Co –
ESSO-EXXON, Mobil Oil Co
• •
1901: Nobel testvérek Oroszország, Baku Oroszország, Rothschild bankház – vasútépítési hitelért olajipari részesedés
•
Közel-Kelet: (a Sykes Picot egyezmény után)
– – – – – – –
•
Távol – Keletre terjeszkedik, Shell céggel társul 1908, Irán (Masjed Sulejman) - 1909: Anglo-Persian Oil Company 1918, Irak Brit félgyarmattá válik. 1927 – Moszul, Kirkuk 1931: Bahrein, Katar, Abu Dhabi 1933: Szaud-Arábia + Standard Oil California, ARAMCO (1944) 66 évre koncesszió 1934 Kuvait: Kuvait Oil Company 1950-es évektıl államosítások
Ma: A világ energiaigényének kb. 40%-a kıolaj, 27%-a földgáz 2
1
Fosszilis energiahordozók • Kimerülı, nem megújítható • Kıolaj, földgáz • Készletek: Sokféle becslés! – 2004: 70 évre, 3200 mrd hordó (437 mrd tonna, évi 2 % fogyasztásnövekedéssel) – 2004: 40 évre, 1700 mrd hordó (232 mrd tonna)? – Ismert készletek 2007-ben: 1236 mrd hordó (169 mrd tonna) – Napi fogyasztás=napi kitermelés: 85 millió hordó (2007; = 11,5 millió tonna)
• Fı fogyasztók: fejlett világ, Kína, India! • Mérıszámok: – 1 hordó = 136 kg = 159 liter – 1 tonna = 1165 liter = 7,33 hordó – 1 hordó / nap = 49,8 t / év 3
Ismert kıolaj készletek, 2007 (összes készletek = 168,5 milliárd t, összes kitermelés = milliárd t / év)
US Canada Mexico Venezuela Kazakhstan Norway Russian Federation United K ingdom Other Europe & Eurasia Total Europe & Eurasia
2007billion t 3,6 4,2 1,7 12,5 5,3 1,0 10,9 0,5 0,3 19,4
2007 billion b % of total 29,4 2,4% 27,7 2,2% 12,2 1,0% 87,0 7,0% 39,8 3,2% 8,2 0,7% 79,4 6,4% 3,6 0,3% 2,1 0,2% 143,7 11,6%
Iran Iraq Kuwait Om an Qatar Saudi A rabia Syria United A rab Em irates Yem en Total Middle East
19,0 15,5 14,0 0,8 3,6 36,3 0,3 13,0 0,4 102,9
138,4 115,0 101,5 5,6 27,4 264,2 2,5 97,8 2,8 755,3
Algeria Libya Nigeria China TOTAL W ORLD of w hich: E uropean Union OEC D OPE C OPE C 10 Non-OPEC £ Form er S oviet Union
1,5 5,4 4,9 2,1 168,6 0,9 11,9 127,6 110,8 23,6 17,4
12,3 41,5 36,2 15,5 1237,9 6,8 88,3 934,7 810,7 175,0 128,1
11,2% 9,3% 8,2% 0,5% 2,2% 21,3% 0,2% 7,9% 0,2% 61,0% 1,0% 3,3% 2,9% 1,3% 100,0% 0,5% 7,1% 75,5% 65,5% 14,1% 10,4% 4
2
Kıolaj és földgáz termelés elırejelzése, World Energy Outlook, 2008
5
A VILÁG TELJES KÉSZLETE, kıolaj ekvivalens hordó, 2008
Forrás: Wikipedia Commons, 2010
6
3
A világ kıolajfogyasztása
Million Barrels
1950-2008, millió hordó/nap (1 t =7,33 hordó) 85 m hordó = 11,5 m tonna
90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1950
Source: BP
1960
1970
1980
1990
2000
2010
7
World oil Exports(1) and Imports (2) in bbl/day, 2007 [http://www.cia.gov/ci a/publications/factboo k/rankorder/2176rank .html CIA factbook]
1
2
8
4
Kína • Kína kıolajexportır volt a 90-es
évek elején • Ma: a világ második legnagyobb importıre • termelés: 187 m tonna/év, fogyasztás: 368 m t/év (2007-ben)
Million Barrels/Day
Millió hordó/ nap
7 6
fogyasztás
5
Consumption
4
termelés
3
Production
2 1 0 1970
1980
1990
2000 Source: DOE
9
A fogyasztás szerkezete (OPEC: World Oil Outloook 2011)
10
5
A fosszilis energia – 70 vagy 40 évre? Készletek (mrd t)
2003
Kína
2,5
2007
term (mó t)
2001
2003
2,1
Brazília
68
79
2007 90,4
India
0,7
0,7
Kanada
109
Irán
12,3
19.0
Kína
165
169
186,7
127
158,9
Irak
15,2
15,5
Irán
183
190
212,1
Kuvait
13,3
14,0
Irak
128
68
105,3
Mexikó
1,8
1,7
Kuvait
102
110
104,9
Oroszország
8,2
10,9
Mexikó
167
179
173
Szaúd-Arábia
36,0
36,3
Nigéria
100
107
114,2
Egy.Arab Emir.
13,0
13,0
Norvégia
163
154
118,8
USA
3,8
3,6
Oroszország
348
421
491,3
Venezuela
11,2
12,5
Szaúd-Arábia
434
475
493,1
Egyéb országok
24,7
58,3
Egyesült Kir.
109
99
76,8
USA
289
286
311,5
Világ összesen
142,7
168,6
Venezuela
160
150
133,9
Egyéb országok
942
982
1135,1
Világ összesen
3467
3596
3906
Kıolajtermelık, 2007 Rest of the world Indonesia 10% 1,2%
China 5% Nigeria 3%
US 8%
India 1,0%
Canada 4%
Mexico 4% Brazil 2% Venezuela 3% Azerbaijan 1%
Libya 2% Angola (-) 2%
Kazakhstan 2% Algeria 2%
Norway 3%
Yemen 0,4% Russian Federation 13%
United Arab Emirates 3% Syria 1% Saudi Arabia 13%
Qatar 1% Oman 1%
Iraq (-) 3% Kuwait 3%
Iran 5%
United Kingdom 2%
11
OPEC: 43% •KözépKelet: Iran, Iraq, Kuwait, Qatar, Saudi Arabia, United Arab Emirates. •ÉszakAfrika: Algeria, Libya. •NyugatAfrika: Angola, Nigeria. •Ázsia Csendes óceán: Indonesia. • Dél Amerika: Venezuela. OPEC 10: Irak és Angola nélkül 12
6
Kıolaj kitermelés Napi mennyiség, millió hordó 14
Volt Szovjetunió
Million Barrels
12 10 8
USA
6 4 Szaúd Arábia
2 0 1950
1960
1970
1980
1990
2000
2010 13
Source: BP
• • •
Termelık
Kıolajexportırök, mrd hordó/nap, 2007 (össz: 40 mrd h/nap)
OPEC: (export 60 %-a,
C h i n a ; 0 ,0 7
kitermelés 43%-a, készletek 75 %-a) – 12 ország
Nem OPEC Eltérı kitermelési költségek
S ing a p o re ; 0 ,0 2
J a p a n ; 0 ,0 0 A u s tr a la s i a ; 0 ,3 1 E ast & S o u th e r n A fri c a ; 0 ,3 9
O th e r A s i a P a c i fi c ; 0 ,8 8 U n i d e n ti fi e d * ; 0 ,3 9 U S ; 0 ,1 2 C a n a d a ; 1 ,8 8 M e x i c o ; 1 ,8 3 S . & C e n t. A m e ri c a ; 2 ,3 1
W e s t A fri c a ; 4 ,7 1
E u r o p e ; 0 ,5 8
N o rth A fri c a ; 2 ,7 2 F o rm e r S o vi e t U n i o n ; 6 ,3 6 M i d d le E a s t; 1 7 ,2 6
Kitermelés ktg-e, Lelıhely
Szibéria Északi tenger Perzsa öböl, Arab-félsziget Indonézia, Irán, Nigéria USA
USD/hordó (2000) 12 18-20 5-6 (2007: 10-12 )
Fogyasztás: gyorsan nı - Fejlettek - Fejlıdık
6-8 10-15
14
7
A kıolajárak összetevıi
Forrás: OPEC – Who Gets What, 2011
15
KÖZEL KELET ÉS ÉSZAK AFRIKA Alapadatok:
(2000-ben) K özel-K elet: M asrek É-A frika: M aghreb Nílus-völgy: Egyiptom , Szudán... Irán Ö sszesen:
Terület: m km 2 3,8 5,7 4,1
Lakosság: m fı 100 75 101
G D P/fı U SD 4150 1500 984
1,6 15,2
63 339
1800 2060
GDP/fı vásárlóerı paritáson: 7444 USD/fı (2007) Masrek: Szaúd-A, Bahrein, Katar, E. Arab Emirátusok, Omán, Jemen (É, és D), Kuvait, Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Izrael Maghreb:Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó, Mauritánia Nílus völgyi országok: Egyiptom, (Szudán, Dzsibuti, Szomália) Irán (perzsa lakosság)
mó km2 millió fı PPP, USD Lakosság 2005 GDP/fı 2005-2007 Terület Maghreb 6,0 82,4 6353,1 4,2 117,7 3322,7 Nílus-völgy 3,5 126,6 10682,9 Masrek 1,6 70,0 9800,0 Irán Összesen: 15,3 396,7 7444,0 16
8
TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sivatagi és félsivatagi öv, évi csapadék max- 250-300 mm Szahara pereme, Arab félsz. belseje, Szír Arab táblavidék Folyók mentén, oázisokban öntözés + szikesedés Földközi tenger partján mediterrán
TÁRSADALMI ADOTTSÁGOK Iszlám vallás (kivétel: Izrael), többnyire arab nép (kivétel: Törökország, Irán) , Arab Liga: 22 tagország, 200 millió fı Jövedelemszint-beli különbségek Világgazdasághoz kötıdés egyoldalú, 1-2 nyersanyagra épül Export nagy szerepe – kiszolgáltatottság, diverzifikálás szüks. Heterogén lakosság, változatos politikai rendszer (monarchia, teokrácia, demokrácia, diktatorikus) 17
A mezıgazdaságilag hasznosítható terület: 198 millió ha, hasznosított: 68 millió ha (38%), a térség 50 %-ban élelmiszerimportra szorul.
Idézi: Selján Péter: A szomjazó Közel-Kelet, 2010
18
9
19
Ásványkincsek: KİOLAJ! a föld készletei 2/3-a, kitermelés ¼-e itt Atlasz hegység (Marokkó, Mauritánia): foszfát, vasérc, színesérc A GAZDASÁG SZERKEZETE: Ipar: kıolajra alapozott
Ország GDP/fı Mezıg. Ipar Feldolg. ipar Szolgált. Év: 2000 GDP %-a GDP %-a GDP %-a GDP %-a Közel-Kelet + É14 37 14 48 Afrika
Szaud-Arábia Világ össz.
7 5
48 31
10 22
45 64
Állattartás - nomád pásztorkodás -juh, kecske Növénytermesztés: elmaradott agrotechnika + aszályos éghajlat (kis hozamok) oázisok: búza, árpa, gyapot, datolya, Mediterrán partvidék: citrusok, szılı, zöldség Földhasználat: Nagybirtok + részesbérlet a termék 20%-áért versenyfutás a népszaporulattal + élelmiszerimport A lakosság 41 %-a vidéken él, a földterület 36 %-án növénytermesztés
20
10
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Közel-Kelet az ókori civilizáció bölcsıje – monoteista vallások 622: Mohamed, iszlám civilizáció (Hidzsra) 100 év alatt Perzsiától Spanyolországig terjedı birodalom katonai és politikai hatalom, kultúra és tudomány! 12-13.szd. Hanyatlás, mongol betörések, 1400-as évektıl: oszmán török birodalom – fokozatosan gyengül 20.szd.: Európai hódítók Franciák Észak-Afrikában, angolok Egyiptomban,Perzsiában 1.vh. után brit és francia érdekek szerinti területfelosztás II. vh. után: függetlenség elnyerése, mőködıképes gazdaság iparosítási programok, arab szocializmus (NASSZER) probléma: tıke, technológia, képzettség, infrastruktúra hiánya 1960-70-es évek: olajkincs feltárása – 60-as évekig multinac. Vállalatoké („hét nıvér” koncessziója, alacsony díjért) 60-as évek vége: olajtermelés államosítása – jövedelem a hazai kormányé Olajárrobbanások: 1973- OPEC; 1979 – Iráni iszlám forradalom „aranyévtized”: olajtermelık számára olajjal nem rendelk.: vendégmunkások, arabközi segélyek 1970-85: a gazd. növekedés üteme a világ élvonalában! importhelyettesítı iparosítás, magas vámok, protekcionizmus 21
A fejlıdés 3 útja: a, ásványkincsekben gazdag, de gyéren lakott országok: Perzsa öböl sivatagi országai + Líbia (Kuvait, Katar, Egy. Arab Em, Szaúd-A.) Termelési tényezık: Természeti erıforrások + külföldi korszerő technika + vendégmunkások Jövedelem felhasználás: a forrás meghaladja a szükségleteket! külf. segélyek, külf. befektetések + hazai beruházások, ingyenes szoc. rsz., luxus fogyasztás Kıolajtermelés infrastruktúráját kiépítik: Kıolajfinomítók + petrolkémiai üzemek (mőtrágyák, mőanyagok) Földgáz - energiaforrás: hıerımővek, tengervíz sótalanítók – szervetlen vegyipar, vaskohászat, cementgyártás, alumíniumkohók
b, népesebb kıolajtermelı országok (Egyiptom, Algéria) a fejlıdés kevésbé látványos, az iparfejlesztés létszükséglet forrással! Munkaig. könnyőipari ágazatok, fogy. cikkek a szomsz. orsz-ba is. Vendégmunkásokat küldenek az a, országokba c, kıolajjal nem rendelkezı országok – a szomszéd országok munkaerıforrásai, fellendülés itt is. 22
11
Kıolajtermelés: Kıolaj, földgáz: A legfıbb kapocs a világgazdasághoz Kıolajexport - áruexportbevételek 96%-a(1981), 80%-a (2000), (fı olajexportıröknél> 90%)
Komparatív elıny: kitermelés olcsó 80-as évek:0,4-3,0 $/hordó (USA-ban: 3-10 szföldi, 13-15 tengeri) arab olaj: különbözeti bányajáradék! 1 kút átlagos hozama: Öböl- országok: 100-200 ezer tonna, Szaúd-A: 600 et (Venezuela: 7 et Magyaro: 1,8 et USA: 0,8 et) Felhasználás: Ny-Európa, Japán
23
24
12
25
Vegyipar: IPAR petrolkémiai iparágak: Marokkó, Tunézia foszfátmőtrágya, komparatív elıny fejlesztések tıkeigényesek, de van forrás az olajbevételekbıl vevıpiacok: ázsiai, afrikai, és fejlett országok is! Mőtrágyaexport: Korea, Thaiföld, majd Kína, India (agrárprot. miatt fejlettekhez nehéz!) Textil és ruházati piac - Marokkó, Tunézia. (Egyiptom, Öböl-orsz) Probléma: MFA eltörlése (GATT) – konkurrencia várható (de: EU-ba !) (MFA: : nagy termelık – Kína, India - csak kvótáig exportálhattak) Egyéb feldolgozóipar: autóalkatrész és elektronikai összeszerelés (Tunézia) beszállítók európai cégekhez + de: KKE országok konkurrenciája! versenyhátrány: magas bérek, alacsony képzettség, bürokr. akadályok Agrárexport: csökkent, de továbbra is magas arányt tesz ki fı piac: EU, gyümölcsök - Euro-med szabadkeresk. kiterjesztése agrárterm.re korlát: víz és termıterületek Turizmus: kedvezı adottságok (természeti, kulturális)Elıny: Európa közelsége Hátrány: terrorakciók, politikai kockázat Egyéb szolgáltatások: kereskedelmi és pénzügyi szolg.: nagy hagyományok földrajzi helyzet kedvezı (Európa, Ázsia, Afrika találkozása) Szuezi csatorna használati díja + szolgáltatások. évi 3 MRd USD bev. STRUKTURÁLIS REFORMOK, termelési str. és jöv. források diverzifikálása Izrael: fejlett orsz., humán tıke és technológiai fejlettség: high tech iparágak Terv: fejlett Izrael és munkaerıben gazdag arab országok kooperációja (???) Nagy népességő orsz.-ban élelemimport – szükséglet
26
13
Regionális integrációk: Arab egység: 60-as évek, arab nacionalizmus – közös nyelv, kultúra, vallás Politikai unió-kísérletek – a szándék szintjén maradnak Gazdasági integrációk: „kollektív önerıre támaszkodás” Arab Közös Piac (ACM – 1965, Egyiptom, Irak, Jordánia, Szíria ) késıbb + Jemen, Líbia, Mauritánia is kereskedelmi és vámkorlátok leépítése, még nincs teljes liberalizáció adminisztratív és mennyiségi korlátozások vannak ⇒ ACM-országok egymással való kereskedelme CSÖKKENT! nem komoly integrációs együttmőködés! Öböl-menti Együttmőködési Tanács (GCC): - Perzsa-öböl menti arab államok az egyetlen sikeres integráció az arab világban 2003.01.01-tıl vámunió, de munkaerı és tıke szabad áramlása is terv: 2007: közös piac, 2010: monetáris unió Euro-mediterrán partnerség: 1995 – EU + 12 mediterrán ország Cél: 2010-re szabadkereskedelemi övezet Elınye: segíti a térség országait a reformokban és egymás közti keresk.-ben EU anyagi támogatást is nyújt külföldi tıke számára is vonzóbb közvetett és közvetlen veszteségek a déli országoknak támogatások alacsonyak, liberalizáció hátrányai
27
Politikai berendezkedés és demokrácia
28
14
Az ARAB TAVASZ (2011)
29
Az arab tavasz országai
Utcai zavargások, fegyveres összetőzések a kormányerık és a tüntetık között Cél: jobb életkörülmények, több politikai szabadságjog .... demokratizálódás • Tunézia: utcai tüntetések 2010-2011 --- az elnök lemondása 2011 jan. 14 • Algéria: 2011 dec. utcai tüntetések – a 19 éve tartó szükségállapot feloldásával ér véget • Jordánia: 2011. január, utcai tüntetések – a király menesztette a kormányt • Egyiptom: 2011 január-február, utcai zavargások, fegyveres harcok – február 11: Mubarak elnök lemondása • Jemen: 2011 január közepétıl tüntetések- novemberben az elnök lemondása • Líbia: 2011 február- október: zavargások, utcai harcok, okt. 20: a felkelık gyızelme, Kadhafi elnök halála • Szíria: 2011 februártól egyre súlyosbodó harcok a felkelık és a kormányerık közt, a harcok jelenleg is tartanak
Következmények: • • • •
Az arab tavasz teret nyit a fejlıdésnek Költségei: GDP visszaesés, turizmus csökkenése A siker kulcsa: arab vezetés és demokratikus berendezkedés Veszélyei: – Növekvı olajárak - Szaúd-Arábia növelte szociális kiadásait – ezért a korábbi 70 USD körüli olajár helyett 90-100 dolláros olajárra van szüksége! – Vallási intoleranciát is hozhat... 30
15
