Nemzeti Vízstratégia

Nemzeti Vízstratégia Kolossváry Gábor főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály 2013. május 9.

SZOLNOK

Nemzeti Vízstratégia Felelősség – politikai feladatok

Kolossváry Gábor Integráció – szakmai műhelyek

főosztályvezető Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Közmegegyezés - társadalom 2013. május 9.

SZOLNOK

Miért van szükség Vízstratégiára? „A víz akkor és ott legyen, ahol, és amikor kell” Új globális és lokális kihívásoknak kell megfelelnünk: éghajlatváltozás, urbanizáció, népesség növekedés, elérhető vízkészletek csökkenése, szennyezések növekedése, biztonságos élelemtermelés, kiszámítható gazdálkodás, vízbiztonság, stb. Válaszokat kívánunk megfogalmazni a következő kérdésekre: • rendelkezünk-e elegendő mennyiségű és minőségű vízkészlettel; • milyen mértékű a biztonság, és mekkorák a kockázatok; • milyen mértékbe szolgálja a mezőgazdasági termelés kiszámíthatóságát és biztonságát, az öntözéses gazdálkodás elősegítését; • milyen mértékben szolgálja a vízgazdálkodás a gazdaság, a társadalom, a vidék fejlődését; • a hazai vízgazdálkodás mennyire szolgálja az életminőség javítását; • mennyire érvényesülnek az ökológiai szempontok; • mennyire hatékony az intézményi rendszer működése? 3

A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának állásfoglalása a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről Minden „fenntarthatónak” szánt regionális beavatkozás során kikerülhetetlen a víz – élelmiszer – energia – társadalom kapcsolatrendszer folyamatos optimalizálása. A mezőgazdaság és vízgazdálkodás kapcsolatában paradigmaváltás szükséges. Az egységes víz-körforgalmat figyelembe vevő megoldások lehetnek csak fenntarthatóak, amelyeknek a mezőgazdasági vízgazdálkodási beavatkozások szerves és nélkülözhetetlen részét kell, hogy képezzék, a víz keretirányelv javaslatainak megfelelően. 1.Magyarország növénytermesztésében meghatározó és integráló tényező a víz. Megnőtt az időjárási szélsőségek gyakorisága. A mezőgazdasági vízgazdálkodásban egyidejűleg aktív és passzív tényező a talaj. 2.Magyarországon a talaj az ország legnagyobb – potenciális – természetes víztározója. 3.A felszíni vizek „vízteste” mellett a felszín alatti vízkészlet és a talajnedvesség is víz. A talajban történő hasznos tározás túlnyomó részt a vízgyűjtő területen folytatott racionális és fenntartható talajhasználat függvénye. 4.A mezőgazdasági termelés jelenlegi és jövőbeli fejlesztésének alapját a szakmai konszenzuson nyugvó közép (3-5 év) és hosszú távú (5-10 év) vízgazdálkodási tervek kidolgozása jelenti. Ez magába kell, hogy foglalja az agronómiai, műszaki, technológiai, nemesítési, minőségbiztosítási, környezetvédelmi, logisztikai, ökonómiai, marketing, vidékfejlesztési szempontokat, összefüggéseket egyaránt. 5.A vízkészlet minél nagyobb hányadát legyünk képesek raktározni a kedvezőtlen, vízhiányos időszakokra. A vízvisszatartás valamennyi tényezőjét figyelembe véve kell kialakítani a térségi öntözési rendszereket. 6.A vízgazdálkodási feladatok tervezésének és hatékony megvalósításának súlyponti kérdése a tudományos kutatás, az oktatás és a szaktanácsadás fejlesztése. 7.Egyértelmű és kiszámítható jogi és gazdasági szabályozás kialakítása. 8.Meghatározó jelentősége van a szakszerű tápanyagellátásnak. 9.Az adaptív, a változó klimatikus feltételekhez alkalmazkodó növénytermesztési technológiák. 10.A növénytermesztési technológiák műszaki, technológiai, biológiai fejlesztése. 4

Vajon kellő tisztelettel és alázattal bánunk a vízzel?

A vízzel kapcsolatos szólások és közmondások (Dr. Tóth Albert nyomán)

Kint van a vízből. Víz mosta ide. Elapadt a víz is előle. Zavaros vízben jó halászni. Tiszta vizet a pohárba! stb… (O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások, Gondolat , 1966)

Vízzel kapcsolatosan 95 idézet (az anyához fűződő szólás és közmondás csak 46 esetben szerepel !)

A Föld vízkészletének megoszlása • Óceánok és tengerek • ÉDES VÍZ • Édes vízből: • Sarki jég és gleccserek • • Felszín alatti víz • • Vízfolyások, tavak • • Talajnedvesség • • Légkör • • Élőlények •

97.2 % 2.8 % 2.14 % 0.645 % 0.009 % 0.005 % 0.0009 % 0.0001 %

100 %

76.4 % 23.0 % 0.3 % 0.2 % 0.09 % 0.01 % 7

Vízkészletek eloszlás egyenlőtlen: Észak-Amerika Közép- és Dél-Amerika Európa Afrika Ázsia Ausztrália, Óceánia

14 % víz – 8% ember 31 % víz – 6% ember 15 % víz – 13% ember 9 % víz – 13% ember 27 % víz – 60% ember 4 % víz – 1% ember

8

Globális és regionális klímaváltozás • Globális változás: – átlagban 0,75 °C melegedés 100 év alatt – alig változó csapadékviszonyok • Térségünkben (Kárpát-medence) erősebb a változás mint a globális átlag: – 1 Celsius fokot meghaladó melegedés – kimutatható csapadék-csökkenés

• A regionális szélsőségek erősödtek (nagy melegek, növekvő aszályhajlam, extrém csapadék-események gyakorisága) 9

Vízhiány

éves

(mai állapot)

nyári

10

Vízhiány 2030

(WaterGap modell)

éves

nyári

11

Útkeresés, jövő A világ és Magyarország vízgazdálkodása az útkeresés időszakát éli. MERT • Változnak a vízigények, • Nő a veszélyeztetettség, • Csökkennek a hozzájutási esélyek, • Nő a szennyezettség, • Nőnek a szolgáltatásokkal szembeni követelmények, Vízgazdálkodási konfliktusok megoldása = jó vízstratégia Változik a gondolkodás világméretekben: Víz Világfórum (Marseille, 2012. március) Rio+20 (Rio de Janeiro, 2012. június 20-22.) „Blueprint” Európai Unió Minden dokumentumban szerepel: az állami szerepvállalás, a vízvédelem növelése és a vízgazdálkodás integrálása (külső, belső) 12

Adottságaink:

A magyar vízgazdálkodásnak jelentős múltja és jövője van! 13

Vizeink eloszlása egyenetlen térben és időben!

Szolnok, 2000. április

14

Extrém hidrológiai állapotok – VAGY MÉGSEM??? Vizek kártételei

Belvíz: 2-3 évente

Aszály: 3-5 évente

Árvíz : 2-3 évente kicsi, 5-6 évente jelentős, 10-12 évente extrém 15

Van víz, vagy nincs víz?

16

Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik:

111,5 km3

Hazai csapadék:

56 km3

117,5 km3

Párolgás:

50 km3

Hazai lefolyás:

6 km3

Vízfelhasználás:

1,5 km3 Külföldre távozik:

116 km3

17

17

Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik:

111,5 km3

117,5 km3 Hazai lefolyás: 6 km3

Egy főre jutó összes vízkészlet: 11700 m3/év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG

Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m3/év

A nagy folyók melletti területek

VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei

18

18

Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m3/s) Tisza vízgyűjtő

a tiszai kivezetésekkel

Dunántúl

a dunai kivezetésekkel

125 35

72 20

Jelenleg Jelenleg de de 3-5 3-5

20 20 m3/s m3/s öntözésre, öntözésre, szörösére szörösére nőhet! nőhet!

Kihasználtság Kihasználtságkb. kb. 25 25%, %, de deéghajlatváltozás éghajlatváltozásöntözés! öntözés!

19

19

Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m3/év)

Észak-Magyarország

240

125

Dunántúl

1700

Alföld

410

265

285

Alföld: Alföld:

kihasználtság kihasználtság 70%, 70%, de deéghajlatváltozás éghajlatváltozásmiatt miattaa készlet készletaafelére felérecsökkenhet! csökkenhet!

Ivóvíz? Ivóvíz?

20

20

2012 március-augusztus hónapok vizsgálata műholdas adatok alapján

NDVI növényborítottsági index, 2012 március-augusztus 21

21

Paradigma váltás a vizek megtartására

• kis víz körforgás – föld feletti • nagy víz körforgás – föld és óceán feletti • 20 milliárd m3 esővizet vezetünk el az EU-ban a csatornákban, ami hiányzik a földből és a mezőgazdaságból!

22

22

A KETTŐS helyett TÖBBES VESZÉLYEZTETETTSÉG

VÍZMINŐSÉG

ASZÁLY IPARI KATASZTRÓFÁK

BELVÍZ ÁRVÍZ

KLÍMAVÁLTOZÁS, avagy A VÍZ HOZZA A KÖVETKEZŐ VÁLSÁGOT 23

23

23

VÍZHIÁNY / VÍZTÖBBLET

ÖNTÖZÉS / VÍZRENDEZÉS / BELVÍZ 24

24

A régi aszályok sokkal tragikusabb következményekkel jártak (Réthly Antal nyomán)

1022 – semmi gabona nem termett. 1473 – A Duna Mo-on is átgázolható volt. 1790 – Erdélyben az éhhalállal küzdő nép sás-és gyékénygyökerekből sütött lepényen élődött. A korabeli szabályozásokat követően a vízkormányzás és talajjavítás igénye jelentősen nőtt. Mára az aszályok gyakorisága nőtt jelentősen. Kezelésük csak KULTÚRMÉRNÖKI SZEMLÉLETTEL lehetséges!!!! 25

25

Víztöbblet, avagy a csapadék adatok országos rekordjai • Legnagyobb évi csapadékösszeg: 1550 mm Jávorkút 2010. • Havi legnagyobb csapadékösszeg: 444 mm Dobogókő 1958. június • 48 órás legnagyobb csapadékösszeg: 288 mm Kékestető 1958. június 11-12. • 24 órás legnagyobb csapadékösszeg: 260 mm Dad 1953. június 9. • 60 perces legnagyobb csapadékösszeg: 120 mm Heves 1988. augusztus 23. • 10 perces legnagyobb csapadékösszeg: 64.2 mm Zirc 1915. május 24. • Évi csapadékos napok számának maximuma (>=0,1 mm): 206 nap Csenger 1970. Az ország 43.705 km2 síkvidéki vízgyűjtőterületéből belvízzel erősen veszélyeztetett 3.490 km2, közepesen veszélyeztetett 11.723 km2 (ez összesen a teljes vízgyűjtő 32 %-a), 12.796 km2 mérsékelten, 16.881 km2 pedig alig veszélyeztetett. 26

A Kárpát-medence sajátos vízrajzi helyzete Dr. Tóth Albert a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnökségi tagja, az Alföld Program kitalálója nyomán

A vízszabályozások eredménye: az egykori 28000 km2-es ártér 1300 km2-es hullámtérré zsugorodott

Vízborításos felszín jelenleg: 1.4-2.9%

Időjárási szélsőségek az Alföldön      

1830 a Zádor-híd két-két szélső pillérét elsodorja az áradás 1839 aszály 1841 aszály 1845 árvíz 1852 árvíz 1862 aszály

 1863  1879

példátlan aszály, ínség! a szegedi nagy árvíz!

 1992 aszály  1998 árvíz  1999 árvíz

 2000

árvíz, belvíz, aszály, fagykár

Három kritikus évjárat csapadékeloszlása a Közép-Tisza völgyben Évi csapadékmennyiség átlaga (1901-2001)

527 mm

1998

753 mm

226 mm

1999

831 mm

304 mm

2000

336 mm

- 191 mm

Cserapandzsi (India) éves csapadékátlag 11633 mm/év 1861-ben 26461 mm/év Atacama sivatag (Arica) 0,8 mm/év

A Nemzeti Vízstratégia célja A vizek mennyiségi és minőségi védelmének, a vízhasználatok (beleértve az ivóvízellátást, az ipari és öntözési célú vízkivételeket, az ökológiai vízigényeket) szükségleteinek, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. Időtávja: rövid távú teendők -2014 középtávú teendők -2021 finanszírozás szerint hosszú távú teendők -2027

a Víz Keretirányelv és az EU

A stratégia az alkotmányos alapelvekre, a hazai és EU szabályozásra, a már elkészített egyéb stratégiákra, tervekre, programokra épül, mint a Víz Keretirányelv szerint elkészített Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, a Nemzeti Vidékstratégia, az Új Széchenyi Terv, az EU Duna Régió Stratégia, stb.).

31

A víz-politikát integrálni kell a különböző szektor- és szakpolitikákba

VKI-VGT intézkedések „lefordítása” a 2013. utáni támogatások „nyelvére” 32

32

„NEM A VÍZ NEMLÉTE A BAJ, DE AZ, HOGY OTT NINCS ELÉG VÍZ, HOL KELLENE, MIDŐN OTT, HOL SEMMI HASZNA, ELÉG TÁN MÉG SOK IS VAN” (GR. SZÉCHENYI)

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

NEMZETI VÍZ STRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL (a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító konzultációs vitaanyag)

Készítette: A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyekért Felelős Államtitkárságának Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkársága

2012. január

1. BEVEZETÉS 2. HELYZETELEMZÉS 3. PROBLÉMA FELVETÉSEK 4.CÉLMEGHATÁROZÁS – KAPCSOLÓDÁSOK 5. SZAKTERÜLETEK RÉSZLETES ELEMZÉSE 5.1 VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁS - VÍZ KERETIRÁNYELV (VKI) - VÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁS 5.2 TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSA, ASZÁLYKEZELÉS 5.3 TELEPÜLÉSEK VÍZGAZDÁLKODÁSA 5.4 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS 5.5. KIEMELT SZAKTERÜLETI FELADATOK 6. A VÍZGAZDÁLKODÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MEGÚJÍTÁSA ÉS ÚJ FINANSZÍROZÁSI RENDJÉNEK KIALAKÍTÁSI JAVASLATA 33

Vízgyűjtő-gazdálkodás A Víz Keretirányelv végrehajtása

Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive „WFD” - Víz Keretirányelv „VKI”)

34

Új, általános célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig

felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot „Mindezek biztosítják, hogy a VÍZ, mint az ember létfeltétele és természeti erőforrás, megőrizhető legyen a jövő nemzedékek számára” 35

A tervezési folyamat 2003-2015 Jelentés a megvalósításról (15. cikk)

Állapot értékelés (kock. ért.)

VGT felülvizsgálat

Hatóságok és terület kijelölése (3. cikk)

Terhelések, kockázatértékelés gazdasági elemzés (5. cikk)

2003

Környezeti célok (4. cikk) (kockázatelemzés)

2004 2015

2013 Intézkedési program megvalósítás

2012

2006

Társadalmi

Monitoring programok (8. cikk)

részvétel (14. cikk)

Állapotértékelés 2009 VGT kidolgozása (13. cikk, VII. mell.)

Intézkedési programok (11. cikk)

36

A második VGT ütemterve

37

A Bizottság javaslatai az első VGT alapján •

A monitoring program és az intézkedések programjának hatékony finanszírozása

•

A felszíni vizek osztályozási módszertanának fejlesztése

•

Hatékony kémiai monitoring (szürke víztest)

•

A kivételek átláthatóbb igazolása, bizonytalanságok csökkentése (2021, 2027)

•

Tervezett új beavatkozások vizsgálata a VKI 4.7 cikkének alapján

•

Felszín alatti vizek kémiai állapota: emelkedő trendek vizsgálatának kiszélesítése

•

Mezőgazdaságot érintő kiegészítő intézkedések – finanszírozás

•

Természetes vízvisszatartás növelése

•

Költségmegtérülés elvének alkalmazása 38

A VGT és egyéb vízügyi tervek stratégiai szerepe Szolgáltatói oldal

Környezeti oldal

Integrált vízgazdálkodási tervek Vízkészlet-gazdálkodás Vízkárelhárítás Települési vízgazdálkodás Területi vízgazdálkodás Folyó- és tó-gazdálkodás Vízerő-hasznosítás Vízi közlekedés

Vízgyűjtőgazdálkodási Tervek (VGT)

Célkitűzések

Igények Adottságok

A vizek jó ökológiai állapotának elérése Egészséges ivóvíz biztosítása Fenntartható vízhasználatok

Feltételek

Vízhasználók (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás, lakosság)

39

„BLUEPRINT”

to Safeguard Europe’s Water Resources” JELENTÉS AZ EURÓPAI VÍZKÉSZLETEK MEGŐRZÉSÉRŐL

40

A „Blueprint” folyamat (2011-12): Célja: az EU vízügyi szabályozás komplett értékelése, áttekintése • Idő horizont: 2020, úgyanúgy, mint az EU 2020 Stratégiáé Új szempontok a vízgazdálkodásban: - ökológiai szolgáltatások szerepe, - klímaváltozás, extremizáció, vízhiány - demográfiai változások, víz-élelmiszer-energia nexus, - területhasználatok, az integráció jelentősége, stb. Egyéb szakpolitikákkal való kapcsolatok::megújuló energia politika, KAP reform, stb. Jelentés közzététele: 2012. november 14. 41

A Blueprint célkitűzései: • Célok • A vizeket érintő valamennyi tevékenység fenntarthatóságának biztosítása, ezáltal a jó vízminőség elérhetőségének biztosítása egy fenntartható és igazságos vízhasználat érdekében • Célkitűzések (valami jobb, több és új) • Jobb végrehajtás ! • Nagyobb integritás ! • Néhány új jogi javaslat a jelenlegi szabályozási keretirányelv teljesítéséhez

42

Blueprint hatástanulmány 12 fő probléma 1. A víz megfelelő árazásának hiánya 2. Vízmennyiségi mérések hiánya 3. Kereskedelmi áruk címkézésének hiánya 4.Területhasználat/ mezőgazdaság hatásai 5. Épületek és berendezések víz- hatékonyatlansága

6. Rossz hatékonyságú infrastruktúra (viziközművek) 7. A használt vizek újra felhasználásának hiánya 8. Jó vízügyi irányítási szervezet („governance) 9. Célkitűzések meghatározása 10. Aszály kezelés 11. Költség-haszon elemzések 12. Tudásbázis/Kutatás szerepe 43

Végrehajtás eszközei: Az Intézkedési Programok Alapintézkedések      

Szennyvíz program Ivóvízminőség-javító program Szennyezés-csökkentési programok IPPC irányelv Nitrát akcióprogram Natura 2000

Kiegészítő Intézkedések

44

Területi vízgazdálkodás, öntözésfejlesztés, aszálykezelés

Célkitűzések: • Gyors vízelvezetés és Vízvisszatartás • A klímaváltozás hatásainak mérséklése, beleértve az aszálykezelési feladatokat; • Az öntözési feltételek javítása, az öntözéses gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a mezőgazdaság versenyképességének javítása; • A mezőgazdasági termelők terheinek csökkentése, a termelés biztonság vízgazdálkodási feltételeinek stabilizálása; • A települések és a lakosság nem ivóvíz célú vízszükségletének biztosítására a helyi víztározás pályázatainak elősegítése; • A Nitrát Irányelv követelményeinek teljesítése a kijelölt érzékeny területeken, a jó mezőgazdasági gyakorlat végrehajtásának elősegítése

45

Öntözési Ügynökség

46

Vízkárelhárítás

Célkitűzések: • Az állam fokozott felelőssége mellett a vízbiztonság megteremtése; • Magyarország tározási kapacitásának növelése, a vizek lehetőség szerinti visszatartása; • Az árvíz levonulását elősegítő nagyvízi meder megtartása, a levezető kapacitás megtartása, növelése; • Helyre kell állítani a védelmi művek állapotát, el kell érni a megfelelő szintű kiépítettséget; • A nagyvízi mederkezelési tervek elkészítése az EU Árvízi Irányelvének megfelelően; • Az árvízi veszély és kockázati térképek elkészítése; • A külföldi lefolyás-szabályozás és a hazai árvízvédelem, területi tervezés összehangolása, a határvízi együttműködés erősítése; • Az árvízvédelem úgynevezett nem-szerkezeti módszereinek (szervezeti, szervezési, fenntartási feladatok, védekezési eszközrendszer, árvízi előrejelzés és monitoring) fejlesztése és alkalmazása; • Helyre kell állítani a védekező szervezetek hierarchiáját az igazgatóságok, a vízitársulatok, és az önkormányzatok között; • Az árvízkockázat kezelését össze kell kapcsolni a mezőgazdasági és egyéb területhasználatokkal.

47

48

Települési vízgazdálkodás Célkitűzések: • Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásban, a víziközművek állapotának javításában, az EU szabályozás teljesítésében • A 98/83/EK Ivóvíz irányelvben foglalt kötelezettségek teljesítése, az Ivóvízminőség-javító Program teljes körű végrehajtása; • A 91/271/EGK Szennyvíz irányelvben foglalt határidős kötelezettségek teljesítése; • A Magyar Energia Hivatalt segíteni kell az üzemeltető szervezetek integrációjának megvalósításában és a hatósági ármegállapítás és ellenőrzés teljes rendszerének felállításában, valamint a gördülő fejlesztési és rekonstrukciós terv jóváhagyásának szakmai, műszaki kérdéseiben; •A településeken gondoskodni kell a csapadékvíz-gazdálkodásról, melynek során a keletkező csapadékvizek helyben-tartására és hasznosítására, valamint a települési és területi elvezető rendszerek megfelelő kapcsolatának kialakítására kell törekedni.

49

50

Az Ivóvízminőség-javító Programban érintett települések a hatályos 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet alapján*

*2012. november 11-i állapot szerint 51

Kiemelt vízgazdálkodási kérdések • Nagy tavaink vízgazdálkodása • Regionális és Határvízi kapcsolatok • Hajózáshoz kapcsolódó vízügyi feladatok • Megújuló energia stratégia vízgazdálkodási vonatkozásai • Duna-Tisza Közi Homokhátság vízellátása • Duna-Tisza csatorna, Jászsági főcsatorna ???

52

Gróf Széchenyi István így írt a vizek szabályozásáról: „…vizeink szabályozását … ha minden oldalról megfontolás s tökéletes összefüggés nélkül vitetik végbe, … alkalmasint többet fog egy vidéknek ártani, mint amennyit használna másiknak, sőt talán még azon tájt is fogja sújtani, mellynek kedvéért vittek végbe, minthogy csak egy kissé hosszabb időt tekintve még nagy kérdés, a mezei gazdákra nézve, valljon mi sorvasztóbb baj: a néha nagyobb víz-e, vagy a közönséges és kivált az alföldön olly tikkasztó szárazság: midőn minden esetre alig követhetni el a mezei gazdaság körében otrombább bűnt, mint vizek – mert néha alkalmatlanok – meg nem fontolt, s ekkép hebehurgya leszállítása által 53 ellökni s megsemmisíteni az irrigatio áldását, mellyel semmi nem ér fel.”

www.vizeink.hu - www.euvki.hu - www.icpdr.org www.circa.europa.eu - www.water.europa.eu vizstraté[email protected]

ak n n jó a m ne zél, … „ s a: e l c é e f i dja t.” Sen semm u t em be tar n i ak ötő k i k yik l e m

54