V5Í
NEMZETI SZALON 389-IK KIÁLLÍTÁSA
AZ
LVIII-IK CSOPORTK1ÁLLITÁS
KATALÓGUSA BÜHLER HANS ADOLF BARDOCZ LAJOS NINO BUSETTO FARAGÓ GÉZA KAMMERER MÁRIA LÓRÁNT MIHÁLY PATZÓ PÁL RADNAY MIKLÓS VADÁSZ ILONA MÜVEI
1928 JANUÁR HÓ
A NEMZETI SZALON VEZETŐSÉGE: ELNÖK :
Gróf ANDRÁSSY GYULA v. b. t. t. ALELNÖKÖK :
Gellért Jenő
IGAZGA T Ó :
Horvai János
ÜGYÉSZ:
Déry Béla MÜTÁKOS :
Dr, Képessy József
Kató Kálmán
PÉNZTÁRNOK :
TITKÁR :
Eckstein M. Miklós
Bende János
TISZTELETBELI TAGOK:
t Benczúr Gyula t Munkácsy Mihály
t Szinnyei Merse Pál Eugen svéd királyi herceg SOCIGTAIKeK
Baditz Ottó Déry Béla Edvi Illés Aladár Endrey Sándor Gellért Jenő Horvai János dr. Ilosvay Lajos Kacziány Ödön Katona Nándor Kézdi Kovács László
dr. Képessy József t Kőrösfői Kriesch Aladár László Fülöp Elek t Br. Mednyánszky László Mendlik Oszkár Nádler Róbert Rubovics Márk t Székely Bertalan t Szikszay Ferencz Vajda Zsigmond
KÜLFÖLDI SOCIETAIREK :
Epstein Jehuda (Osztrák) Goltz A. D. „ Harta Félix Hofner Ottó Karlinsky Stephan Krausz Wilhelm Liljefors Bruno (Svéd) Wyczolkowski
Lindberg Erik Svéd Miiles Carl Ranzoni Hans (Osztrák) Schönthal Ottó Schultzberg Anshelm (Svéd) Skocylas Ladislav (Lengyel) Wilhelmson Carl (Svéd) Leo (Lengyel)
B ü h l e r H a n s Adolf Bühler Hans Adolf, a karlsruhei kiváló művészeti akadémia professzora 1877. junius 4-én született Steinenben, a badeni nagyhercegségi Wiesenthal kerületben. Az első mesterségi részét a művészetnek egy Schopfheimi (Wiesental) diszletfestőtől sajátította el, aki a fiatal Bühlert a legnehezebb feladatok megoldásánál is igénybe vette. Majd a karlsruhei iparművészeti iskolában végzett tanulmányok után 1898-ban bekerült a badeni művészeti akadémiába, ahol Schmid Reutle tanárnál tanulta meg az aktot olyan jól rajzolni, a mely későbbi művészetének is egyik alkotó eleme maradt. 1904-től 1908-ig a Hans Thoma mesteriskoláját látogatta, innen azon rokonvonások, melyek munkáit jellemzik. 1908 nyarán rövid nyári tanulmányokat végzett a Waldshut melletti Riesenbachban, majd két évig Rómában és Firenzében az olasz klasszikusokat tanulmányozta. 1910-ben kapta a megbízatást a Prometheus-kép megalkotására a badeni Freiburg számára és ez alkalmat adott neki a Kaiserstuhl, a Sponeck és a többi német természeti szépségek megismerésére és így lett egyúttal kiváló tájfestővé is. 1914-ben meghívták tanárnak a karlsruhei képzőművészeti akadémiára. 1925—26-ig néhány tanítványának bevonásával elkészítette a karlsruhei városháza nagy tanácstermének a freskóit, amely ezen a téren is elismerést szerzett neki. 1906. óta nagyszámú nagyméretű olajképet és egy sereg grafikai művet alkotott, amellyel csinálta meg egész Európában elismert voltát és megérdemelt hírnevét. Olajfestmények:
1 Csendes viz (1906) 2 Nibelungok (1907) 3 Fonó leány (1908) 4 Az ember (1909) 5 Földhöz (1913)
Eladó
6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37
Nagy család (1915) Önarckép (1916) A pacsirta dala (1916) Vadász (1917) A költő (1918) Jákob Böhme (1919) Sponeck erdő (1919) Erdő szélben (1919) Sponeck madár (1919) Testvér (1920) Hófehérke (1921) Kék csoda (1921) Prof Arthur Drews (1922) Dr. Dressler tanácsos (1922) Emberpár (1922) Anyaföld (1922) Templom (1922) A gyöngy (1922) Ebéd a szabadban (1923) Tájkép szivárvánnyal (1923) Hans Thoma (1924) Költő a kertben (1924) A féreg (1924) Dr. I. A. B (1925) A lélek (1925) A tavasz festője (1925) Napnyugta (1925) Testvérek (1926) Weissmann zeneszerző (1926) Hans Frieder (1926) Vizi élet (1926) A béka 0 9 2 6 '
Eladó
38 39
Két világ (Í927J Sasfészek három sassal (\927)
Eladó ,,
40 41 42 43 44 45 46 47 48
A művész » Prédikátor a pusztában A vándor A kis paradicsom Anatom Wiedersheim (\9\7) Hans Thoma (1918) E. Háckel fl920j Fülemilék dala (12 drb.) A teremtés (9 drb.) (A sorozat még nincs befejezve) »
Grafika:
Plasztika :
49 Siratás (\9\3) 50 Teofil (19W 51 Johanna és Mária (1914) 52 Engelhard (1914)
Bardocz Lajos. Szentkatolnán (Háromszék m.) az 1885. évben születettKözépiskolai tanulmányait Kézdi-vásárhelyen ; művészi tanulmányait pedig Budapesten a „Képzőművészeti Főiskolán" végezte, mint Hegedűs László, Zemplényi, Révész és Edvi Illés A. tanítványa. Itt szerezte meg középiskola rajztanári oklevelét is 1909-ben. Mint középiskolai tanár Kevevárán (Temes m.); Szilágysomlyón és Budapesten működött. 53 54 55 56
Az én falum Geleneei havasok Háromszéken Budakeszi erdőrészlet Rét a barcasági rónán, (Háromszék m.)
450.— 250.— 300.— 300.—
57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69
Erdő széle az Alpeseken Tölgyfák az Alpesek tetején Gödöllői parkrészlet Borús felhők Alkonyat Rohits fürdőn Szénapajta Faluvége Violák Bánáti falu télen Szülőházam Vasárnap délelőtt egy háromszéki faluban Virágos székely tornáé, Szentkatolnán Eső után az Alpesekben
350.— 400.— 250.— 250.— 450 — 250,— 250.— 250.200Mgtul. 400.— 600.— 400.—
Nino Busetto. Született Genuában az 1877 évben. Művészeti tanulmányokat előbb Veneziában, azután pedig Párisban végzett. Első izben 1906-ban állított ki Veneziában a Palazzo Pesaroban és utána majd minden évben. 1911-ben Párisban gyűjteményes kiállításon mutatkozott be és ugyanazon évben a Salonban is résztvett, ahol Savorgnan de Brazza portréját állította ki, mellyel nagy sikerben volt része. Minálunk 1912-ben mutatkozott be egy kollekció arcképpel a Nemzeti Szalonban és egyszerre ismertté tette magát s ez idő óta gyakrabban látjuk arcképeit a Veneziai és más külföldi nagy tárlatokon. Ilyenek Róma, Torina, Firenze, Páris. Művészetében van valami Ernest Laurent és le Sidaner-éből, bár egyénisége lényegesen különbözik ezektől. 70 71
Unokahúgom — Jo — olajf. Carlamedes Somariva arcképe, olajf.
Mgtul. Mgtul.
F a r a g ó Géza. Születtem Budapesten 1877. junius 25. Gyerekkoromban Bruck Herminához jártam rajzolgatni-festegetni, miután erős elhatározásom volt, hogy festő leszek. Később Ujházy Ferenc festőművész erős keze ala kerültem. Komoly tanulmányaimat tulajdonképpen Párisban kezdtem 1898-ban. Itt két évig Mucha mester növendéke voltam. Jártam az Art- des dekoratio akadémiára és Collarosihoz. Főleg dekoratív nagy panneauxokat lestettem. Miután visszatértem 4 és fél évi külföldi tartózkodás után, 2 évig Szolnokon Fényesnél és 1 évig a kecskeméti művésztelepen Iványi Grünwald Béla mellett dolgoztam. E helyeken tértem át a dekoratívból az impressio terére, hogy végül a kompositios pikturában találjam meg magamat. Budapesten először 1905. évben állítottam ki és a Harkányi dijat nyertem el. Első kollektív kiállításom a Nemzeti Szalonban I9l0-ben és ugyanitt sorozatosan 1912— 1923-ban- 1916-ban collektio az Ernst Museumban. Külföldi kiállításaim 1910 Velencei Nemzetközi Tárlat. 1914. Berlinben Plakát kollektio és 1916-ban Brakl Kunsthaus München. 1909. évben csináltam az első szinpadi kiállítást „Tündérszerelem operettet" a Víg Operában. Onnan Beöthy László magához kért és 15 évig a Király Színház és később az Operettszínház scenikusa lettem- Nagyobb munkáim: 100 év múlva, Mézeskalács, Három grácia. Pompadur. Halló Amerika. Marica grófnő. Theresina, Orlov stb. Külföldön: Londonban egy évig játszották a magam irt és kiállított Magyar lakodalom című ballettemet, egy revü keretében, Bécsben Marica grófnő, Berlin és Hamburgban Orlow. Jelenleg Amerikában van egy 2 felvonásos Magyar Ballett szövegem. 72 Esti mulatság a „Trieszti nőnél" olajf. 73 Várakozó asszonyok, olajf. 74 Tarajos hullámok, olajf. 75 Seefeldi leány. (Tirol) olajf. 76 Czudar idő, olajf.
1600.— 1450.— 700.— 1500— 700.—
77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100
Közelgő vihar, olajf. Jury, olajf. Az aranyhajú leány, olajf. „Bocsásd meg bűneinket" olajf. Juliusi délután, olajf. Balatoni halászok, olajf. A mosoni Dunaágnál, olajf. Útban a bűnbánat felé, olajf. Dombtetőn, olajf. A nagy viz (Balaton) Tanulmány, olajf. A vágyódás utján, olajf. Budai kis kocsma, olajf. Tornyosuló felhők, olajf. Litániára menők (Tirol) olajf. Tiroli leányka, olajf. A kanyargó Lajta, olajf. Magyaróvári részlet, olajf. Póker parthie, olajf. „Ne vigy a kísértésbe, olajf. Balatoni részlet, olajf. Öreg fák a Lajta parton, olajf. Matyó menyecske, olajf. Vizetmeritő asszony, olajf.
600.1800 — 900,2400 — 850 16001000 — 1600 700900400.1200.— 1700.— 700.1500.1600 — 8001400.— 2500.2400.400 — 1800.— 1200700.-
K a m m e r e r Mária. Született 1903. julius 5. Keszthelyen, hol édesapja akkor mint huszárkapitány állomásozott. Tanulmányait a háború kitöréséig vidéken, azután Budapesten végezte (mint a Notre Dame de Sión bentlakó növendéke). Gyerekkora óta rajzolt és festett, mindég arcképeket. 1922-ben a képzőművészeti főiskolában Csók István osztályát látogatta pár hónapig, honnan
hamarosan kilépett, hogy tanulmányait otthon folytassa Glatter Gyula vezetése mellett. 1925. őszén Mailáth György gróf Zita leányát festette le, kinek képe igen sok megrendelést szerzett számára az arisztokrácia köréből, igy lehetségessé vált, hogy 1927. nyarán Angliába menjen tanulmányútra, hol László Fülöp látta el útbaigazításokkal további tanulmányaira vonatkozólag. 1927. őszén ismét Angliába ment kí, hol 3 hónapi tartózkodása alatt 13 képmást festett az angol társadalom legmagasabb rétegének tagjairól. 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118 119 120 120a
Forster Dezső báró Mr. Edward Steward Gray, London, arcképvázlat dr. Illyés Géza, arcképvázlat Kammerer Lászlóné, arckép Barcza Károlyné, arckép Széchényi Emil gróf, arckép Edelsheim-Gyulai Lipót gróf Miss Anne Pinto, London The Honorable Lady Lyttelton Mailáth Zoscha és Zdenka grófnő, arckép Kammerer István, arcképvázlat özv- Kammerer Istvánné, arcképvázlat Mrs. Peggy Jessel, London, arckép Baronesse Pannonica Rothschild Lady Winifred Cecil Mlle Marcelle de Vasseur, London Mailáth Lenke grófnő, arckép Mailáth György gróf, arcképvázlat Perczel Miklósné, arckép dr. Illyés Gézáné, arckép gróf Zichy Béla Rezsőné arcképe, olajf.
L ó r á n t Mihály. 1891-ben születtem. Műegyetemi tanulmányaim során jöttem rá, hogy — szeretek rajzolni. Különösen figurálisokat és még nagyobb előszeretettel fejeket rajzolgattam. Vonzottak a markáns sokszor furcsa, néha : az egyenesen csúnya arcok. Később sokat aktoltam, krokiztam, de még közben is, állandóan visszatértem a fejhez. Mindig az első impresszió érdekel. Az, amit az arc kusza vonalaiból, a „lélek grafológiájával" ki lehet olvasni. A beszélő, alvó, nevető, figyelő, stb. arc fog meg, mert ilyenkor az igazi lélek nyilatkozik meg és nem záródik el, mint akkor, amikor mereven magunk elé kényszeritjük modelünket, hogy lerajzoljuk. Ellesni a pillanatot, amikor a magáról megfeletkezett ember valóban él ezt találtam mindig fontosnak. Rajzaim, kivétel nélkül, nagymagyarországi, amerikai, angliai és német napilapok és folyóiratok hasábjain láttak először napvilágot.
121 122 123 124 125 126 127 128 129 130 131 132
Hajós Mici amerikai magyar primadonna cer. rajz Alexander Moissi német színművész, cer. rajz Paulini Béla író, eer. rajz Halmi Arthur festőművész, eer. rajz Nagy Emil volt igazságügyminiszter, cer. rajz A komoly és a vidám Jeremiah Smith, cer. rajz dr. Brody Ernő képviselő, cer. rajz Fritzi Massary berlini színésznő, cer. rajz Gizella Werbezirk bécsi színésznő, cer. rajz Hegedűs Gyula színművész, cer. rajz A szunyókáló Kuna P. András képviselő cer rajz A beszélő Folkusházy Alajos alpolgármester cer. rajz
50.— 80.— 50.— 60.— 40.— 80.— 60.— 50.— 50.— 60.— 60.— 50.—
P a t z ó Pál. Született Budapesten 1886-ban. Tanulmányait Budapesten Teles Ede műtermében kezdte meg, majd állami ösztöndíjjal Bécsben folytatta a Képzőművészeti Akadémián s úgy az általános, mint pedig a Mesteriskola sikeres elvégzése után a Bécsi Magyar Gárda Palotában kapott helyet, ahol jelenleg is dolgozik. A Műcsarnok kiállításain 1906—1916-ig állandóan szerepelt, majd legutóbb az Akt kiállításon vett részt műveivel. Bécsben a Künstlerhausban s más kiállításokon több izben jelent meg a nyilvánosság előtt s minden alkalommal megérdemelt elismerést aratott. Magyarországi dolgai közül nevezetesebbek: Debrecenben „Anyaság" szobra, Prof. Dr. Szontagh Félix mellszobra a Gyermek klinikán, — a Nőgyógyászati klinikán pedig Prof. Dr. Kenézy Gyula, valamint Dr. Kézmárszky és Dr. Semmelweis professorok szobrai. 133 134 135 136 137 138 139 140 141 142 143 144 145
Rossz lelkiismeret. Barta K. ur tulajd. Bronz megr. 1300.— Éva. Bronz vagy márvány 650,— Anyaság. Bronz 380,— Férfi akt. Erb N. igazg. úr tulajd. Bronz megr. 550.— Putto-pár, Bronz á 450.— „1927" Bronz 380 — Salome. Bronz 700.— Juno, Bronz Orphanides vezérig, ur tulajd. Megr. 600.— Léda. Bronz. Erb N. igazg, tulajd, Megr. 600.— Faun. Bronzban 850.— A falu legénye. Bronzban 1300.— Éva. Bronzban vagy márványban bronzban 12.000.— Anyaság. Debreczeni Tisza István m. kir. tud. egyetemi Gyermekklinika tulajdona 146 Gál Lajosné. Márvány Mgtul.
147 )48 149 150 151 152 153 154 155 156 157
Prof. Dr. Semmelweis Bronz, a Tisza István m. kir. tud. egyetemi Prof. Dr. Kézmárszky szülészeti é s nőgyógyászati klinika tulajd. Önarckép, gypsz Maria v. Stransky, gypsz Mgtul. Müller Márta, gypsz Mgtul. Bognár bácsi, gypsztanulmány Prof. Dr. Szonthag Félix, gypsz Mgtul. Arcképtanulmány, gypsz Eladó Férfi tanulmányfej, gypsz Mgtul. Gyermek kutyával, gypsz Mgtul. Női fejtanulmány, gypsz Mgtul. Plaquettek:
158 Dr. Gandusio, bronz 159 Hellmut, bronz 160 Sehmidt A., bronz 161 Wehrmann, bronz 162 Lovag Walcher Alfréd és neje, gypsz bronzban 163 Érdem érem, gypsz bronzban 163/a Teddy, bronz
150.— 40.— 40 — 40.— á 350.— 250.— Mgtul.
Reliefek:
164 Erzsébetkirályné, gypsz bronzban 165 Szent Kristóf, gypsz bronzban
1000.— 400.—
R a d n a y Miklós. Budapesten született 1900-ban. A festészet iránti hajlama már gyermekkorában megnyilvánult. 1919-ben színházi lapoknak rajzolt karrikatura és portré sorozatával kelt feltűnést, ugyanekkor megjelenik néhány artistikus plakátja. Képessége és ambíciója azoban nem elégszik meg ezzel és a komoly studium évei váltják fel az ifjan elert sikereket. 2 évig a Képzőművészeti Szabadiskolában Iványi Grünwald. Rippl Rónai és Réti mesterek tanítványa, majd 1921-ben Szolnokra kerül
és Fényes Adolf tanítványa lesz. Harmadik évi ott tartózkodás után mint vendégtag műtermet kap a telepen, amelynek hetedik éve lelkes munkása. Szolnokhoz fűződnek első sikerei (1924. évi szolnoki kiállítás), erre az időpontra esik rövid ideig tartó külföldi tanulmányútja (Bécs, München), télen Pesten dolgozik, számos portrét fest, részt vesz az 1926. Szinyei Tavaszi Szalon kiállításon, a Nemzeti Szalon pécsi representativ kiállításán, a Műcsarnok őszi és téli tárlatán, a jubiláris szolnoki kiállításon, amelyen a város veszi meg egyik képét. Csoportosan munkáit első izben most mutatja be a Nemzeti Szalon. 166 167 168 169 170 171 172 173 174 175 176 177 178 179 180 181 182 183 184 184a 184b
Jan Novotny a Magyar-Cseh-Iparbank elnökének arcképe, olajf. Mgtul. Patak partja, olajf. 240.Gödrös utca, olajf. 350.— Parasztudvar, olajf. 300.Cséplés, olajf. 220.Tanulmányfej, olajf. 200.— Napnyugta Péteri pusztán, olajf. 220.— Lampionos este, vázlat 160.— Cirkusz, olajf. 220.Borús idő, olajf. 350.— Napnyugta, olajf. 200.— Öreg magyar olajf. 220.— Öreg cigány, olajf. 350.— Szélmalom, olajf. 220.Fűzfák, olajf. Oppenheim Ottó ur (Szolnok) tulajdona Alföldi szélmalom, olajf. 450 — Önarckép, olajf. 250 — Szolnoki utca, olajf. 450.— Footballmatch, olajf. 160.— A szolnoki három templom, olajf, 250.— Tájkép, olajf. 160,-
V a d á s z Ilona. Életrajzomból annyit, amennyi fontos lehet pikturámra nézve: Magyarországon születtem; Budapesten egy művész iskolájában kezdtem rajzolni, majd Nagybányán folytattam tanulmányaimat legkiválóbb mestereink vezetése mellett. Voltam Párisban, Olaszország és Németország nagy városaiban és lehetőleg mindenütt gyarapítottam tudásomat. Műcsarnokban, Szalonban sokszor szerepeltem, utóbbi helyen kollektív kiállításom is volt. Részt vettem néhány vidéki és külföldi kiállításon, legutóbb a fiumei nemzetközi kállitáson is. 185 Gigi Lanfranconi olasz fasiszta képviselő portréja olajf. 185a öreg hölgy arcképe, olajf. 186 Leányfej kék ruhával, olajf. 187 Leányfej piros ruhával, olajf. 188 Gyümölcs, olajf. 189 Virág, olajf. 190 Felvonulás, olajf. 191 Magányos fa Nagybánya határán, olajf. 192 Szőlőhegyi táj. Pécsett, olajf. 193 Delelő tehenek, olajf, 194 Szántóföld ősszel, olajf. 195 Hajnali táj, olajf. 196 Két alma, olajf. 197 Tanulmány egy előkelő hölgy portréjához, olajf.
Vásárlási
Mgtul. Mgtul. 300.— 300.— 450.— 300 — 450— 450.— 350.— 350:— 250.— 250— 200.— 100.—
tudnivalók.
A műtárgyak eladását kizárólag a műtárosi hivatal, illetve K a t ó K á l m á n , a Nemzeti Szalon műtárosa eszközli. A vételár 50 %-a a vásárláskor, 50% pedig 8 napon belül, legkésőbb azonban a kiállítás bezárásakor fizetendő.
