Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
Éghajlatvédelmi kerettörvény Éger Ákos 2009. október 28. 41. Nemzetközi Gázkonferencia és Szakkiállítás, Siófok
NFFT létrehozása
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot a 100/2007-es és az 58/2008-as OGY határozatok hozták létre.
Fő tevékenységi területe: a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.
NFFT összetétele
A Tanács elnöke az Országgyűlés mindenkori elnöke
Tagjai: a parlamenti pártok képviselőcsoportjai, az MTA, a gazdasági kamarák, az egyházak,a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, az önkormányzati szövetségek, a MTESZ, a Magyar Rektori Konferencia, a civil szervezetek és a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselői.
A tanács négy társelnökét a magyar kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a parlament ellenzéki pártjai, és a civil szervezetek adják.
Az NFFT munkabizottságai A Tanács mellett, amely 2 havonta ülésezik munkabizottságok és munkacsoportok működnek, amelyekbe külső szakértői tagok is felkérést kaptak
Eddig megalakult munkacsoportok:
Szakmai-Tudományos Munkabizottság Energia-Klíma Munkacsoport Vízpolitikai-és Vízgazdálkodási Munkabizottság ( MTA-val közös) Vidék-és Agrár Munkabizottság Társadalmi Tudatosság Munkacsoport (Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa Irodájával közös)
Kulturális és ökológiai válság A hatvanas-hetvenes években szokatlan gyorsasággal terjedt a nyugati világban a felismerés, hogy a fogyasztói társadalom:
nem jólétet teremt, csupán a rossz minőségű tömegtermék bőségébe fojtja az ellenállás különféle formáit, (Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)
Kulturális és ökológiai válság
az euroamerikai bérmunkások felemelkedésének árát az irgalmatlanul kizsákmányolt természet pusztulása adja meg (és a harmadik világ szegényeinek végső elnyomorodása)
(Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)
Kulturális és ökológiai válság
a kifosztott természet kincsein - a jövő nemzedékek örökségén - osztozkodó társadalom nem igazságosságban, legfeljebb kapzsiságban múlja felül elődeit.
(Tájékoztató az NFFT számára a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében a társadalmi tudatosság és szemléletformálás helyzetéről, a felmerülő feladatokról)
Pénzügyi és ökológiai válság
A magas hitelkamatok állandó növekedési kényszert idéznek elő, és ez a növekedés meghaladja azt a mértéket, amit a föld népességének növekedése indokolna, és ráadásul az egyenlőtlen jövedelemelosztás miatt a növekedés nem azokban a térségekben valósul meg, amelyekben a szegénységet enyhíthetné. A növekedésnek ráadásul hiányozik a természeti erőforrás fedezete. (A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács állásfoglalás a pénzügyi válságról)
Éghajlatválság
A hőmérséklet, a CO2 koncentráció és a CO2 kibocsátás alakulása az elmúlt 1000 évben Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Éghajlatválság
Source: IPCC TAR 2001, p. 89
A hőmérséklet, a CO2 koncentráció és a CO2 kibocsátás alakulása az elmúlt 1000 évben Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Hajtóerők, terhelések, hatások
Globálisan a Kiotói Egyezmény bázisévéhez képest 40%-kal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Hazánk a globális üvegházgáz-kibocsátás 0,6%-áért felel csupán, addig e gázok koncentrációja tízévenként 5%-kal nő a légkörben Magyarország felett is. Magyarországon az egy főre jutó üvegházgázkibocsátás 8 tonna - EU átlag 11 tonna, Kína 4-5 tonna, India, 1,5-2 tonna.
Hajtóerők, terhelések, hatások
Primer energiahordózóknál, 2007-ben kőolaj tekintetében 86,5%, földgáz esetében 82%, szén esetében 46,7%-ban függtünk az importtól. 1992-ben a hazai kitermelésű és behozott primer energiahordozók aránya 50–50% , addig 2007-ben a behozatal már 63% volt. a hazai primer energiafelhasználásban a gáz 44,3, a kőolaj 24,2%-ot képvisel, a kettő együtt közel 70%ot.
Hajtóerők, terhelések, hatások
A szén alapú társadalmi boldogulás alternatívái jelenleg korlátozottak. Ennek egyik oka az alternatív lehetőségek ismeretének hiánya, meghatározó oka pedig az ún. strukturális fogság. A fosszilis tüzelőanyagokra alapozó társadalom olyan megastruktúrákat épített ki, amelyek lecserélése időés erőforrás-igényes. A strukturális váltás így átmenetileg még nagyobb erőforrás-felhasználást, illetve környezeti terhet generálna.
Megoldás… 2000 és 2008 között Németország több mint megduplázta a megújuló erőforrások részarányát az elektromos áram termelésben (6,3 % -> 15 %) Megoldás…
Megoldás?
Németország üvegházgáz kibocsátása szektoronként, 1990-hez képest EEA, Country profiles, 2008
Megoldás…
Németország elektromos áram fogyasztása 2000-2008, milliárd KWh CIA - The World Factbook
NFFT energia-és klímapolitikai állásfoglalása Az NFFT az energia- és klímapolitika aktuális kérdéseiről állásfoglalást fogadott el, mely Éghajlatvédelmi kerettörvény kidolgozását kezdeményezi, amely rögzíti:
a klímaváltozással kapcsolatos legfontosabb hazai célokat és teendőket; az üvegházhatású gázok országos kibocsátásának csökkentését és felső határértékeit; a nem megújuló energiahordozók hazai felhasználásának jelenlegi és távlati korlátozását; a megújuló energiaforrások bővítési lehetőségeit.
Éghajlatvédelmi kerettörvény Az Országgyűlés 60 / 2009. / (VI.24) OGY határozata az éghajlatvédelmi kerettörvény előkészítéséről:
Felkéri a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot az éghajlatvédelmi kerettörvény javaslat szakmapolitikai előkészítésére. Az Országgyűlés a törvényjavaslat előkészítésének koordinálására és benyújtására a parlamenti frakciók Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsba delegált tagjait kéri fel.
Éghajlatvédelmi kerettörvény A megfelelő szakmai vizsgálatokkal, a hazai adottságok és a nemzetközi együttműködésből adódó feltételek felmérésével, a tudományos, gazdasági, kormányzati, szakmai, civil szféra bevonásával az NFFT Energia-Klíma Munkacsoportja (elnöke Láng István) megkezdte az Éghajlatvédelmi kerettörvény koncepciójának kidolgozását. •október vége: tanulmányok elkészülnek •november: társadalmi vita tanulmányokról / koncepcióról •december: klímacsúcs •január: társadalmi vita folytatása •február: törvény benyújtása
Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:
határozza meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2050-ig történő lépcsőzetes csökkentésének magyarországi határértékeit a veszélyes mértékű globális éghajlatváltozás elkerüléséhez szükséges globális kibocsátáscsökkentési feltételek figyelembevételével;
Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:
alapozza meg egy olyan szabályozási rendszer bevezetését, mely a gazdasági és tudományos technikai feltételeknek, az ökológiai rendszerek tűrőképességének, a társadalom valós szükségleteinek és az energiaellátás biztonsága szempontjainak figyelembe vételével, ütemezetten mérsékelje a hazai társadalom összes fosszilis energiafelhasználását;
Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:
határozza meg az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai feladatait, ezek megvalósításának lehetőségeit és eszközeit, hogy a társadalom és gazdasági élet minden szereplője a megfelelő tudás és eszközök birtokában – a szükséges intézkedések megtételével - legyen felkészülve az éghajlatváltozás káros hatásai elleni védekezésre;
Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:
tegyen javaslatot Magyarország természetes növénytakarójának szükséges mértékű rekonstrukciójára;
Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:
határozza meg az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó társadalmi tudatosság erősítésével, illetve a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat;
Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:
teremtsen keretet a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését, illetve az energiatakarékosság és energiahatékonyság javítását szolgáló hatékonyabb szabályozás kialakításához;
Éghajlatvédelmi kerettörvény Az éghajlatvédelmi kerettörvény:
tartalmazza a szükséges jogi szabályozást a felsorolt célok elérésére, …. valamint az EU klíma-energia csomagba tartozó jogszabályok hazai jogrendbe történő bevezetésével.
Köszönöm a figyelmet!
[email protected] www.nfft.hu
