Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata

A mellékletek tartalom jegyzéke 1. melléklet: A krónikus stressz szerepe a magyar népesség életkilátásainak alakulásában: a közép-kelet-európai egészség paradoxon ...........................................................................................2 A szociális, pszichológiai és életmód tényezők szerepe a keringési és daganatos megbetegedések kockázatának fokozásában - a krónikus stressz központi szerepe ...................................................................................................................... 5 Keringési betegségek pszichoszociális rizikófaktorai................................................. 6 Pszichoszociális tényezők és onkológiai megbetegedések...................................... 7 Mentális betegségek jelentősége és következményei .............................................. 7 A megbetegedések bio-pszicho-szociális hátterére vonatkozó kutatások ...... 10 A kutatások leírása ........................................................................................................... 11 A kutatások során felvett legfontosabb változók.................................................. 12 Eredmények............................................................................................................................. 14 A krónikus stressz és következményei ..................................................................... 14 Beavatkozási lehetőségek .................................................................................................. 25 Összefoglalás........................................................................................................................... 29 2. melléklet: Vélemény és javaslat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) céljaival összhangban levő, abban megjelenő oktatás, nevelés, szemléletformálás, kommunikáció, társadalmi részvétel tervezésére és megvalósítására.........................................................31 Bevezetés ................................................................................................................................. 32 Nemzetközi háttér ................................................................................................................. 32 Észrevételek, javaslatok ..................................................................................................... 34 3. melléklet: A magyar földtulajdoni és földhasználati viszonyok szerkezetmozgása, különös tekintettel a fenntarthatóságra..............41 A föld és a fenntarthatóság ............................................................................................... 41 A posztszocialista birtokpolitika intézményrendszere ............................................. 43 A birtokszerkezet ................................................................................................................... 46 Az agrárgazdasági szabályozók ....................................................................................... 48 Kitörési pontok a fenntarthatóság felé.......................................................................... 51 Összefoglaló............................................................................................................................. 53 Hivatkozott irodalom ............................................................................................................ 56 4. melléklet: Magyarország növényzeti örökségének mai állapota a MÉTA adatbázis alapján .....................................................................57 A cél ............................................................................................................................................ 57 A MÉTA adatbázis .................................................................................................................. 57 Az elemzés módszerei ......................................................................................................... 57 A mai állapot ........................................................................................................................... 58 A Közösségi Jelentőségű Natura 2000 élőhelytípusok állapota az Élőhelyvédelmi Irányelv módszertana szerint............................................................ 61 Összefoglalás........................................................................................................................... 61

File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Oldal:1/59 Dátum: 2007.07.10.


1. melléklet: A krónikus stressz szerepe a magyar népesség életkilátásainak alakulásában: a közép-kelet-európai egészség paradoxon Kopp Mária és Székely András Az Európai Unió országaiban a lakosság születéskor várható élettartama jóval magasabb, mint Magyarországon, annak ellenére, hogy az 1960-as években egészségi mutatóink jobbak voltak, mint több nyugat-európai országnak. Ennek egyik legfőbb oka a középkorú korcsoportokban, különösen a férfiak körében tapasztalható igen magas halálozás. A magyar középkorú népesség halálozási arányaihoz hasonló kedvezőtlen tendencia tapasztalható a KözépKelet-európai régió többi átalakuló országában is. Ezekben az országokban még nem ment végbe a korábbi EU tagállamokban már lejátszódott epidemiológiai korszakváltás, ennek következtében a krónikus nem fertőző megbetegedések

kialakulása

és

a

halálozás

is

jelentősen

korábbi

életszakaszokban következik be. Ezt a jelenséget nevezik „közép-keleteurópai

egészség

paradoxonnak”,

amely

olyan

„természetes

kísérleti

szituációt” jelent, amelyben egyedülálló módon lehet vizsgálni, hogy a gyors társadalmi

átalakulás

milyen

mechanizmusok

révén

vezethet

egészségromláshoz, melyek a protektív tényezők, hogyan függnek össze a társadalmi, pszichológiai, életmód és biológiai tényezők. Így régiónk valóságos epidemiológiai laboratóriummá vált. (Bobak és Marmot, 1996, Bobak et al, 2000, Cornia és Panicia, 2000, Kopp et al, 2000, 2002, Wilkinson, 1996) Bár a kilencvenes évek második felétől hazánkban a várható élettartam tekintetében összességében kedvező változás mutatkozik, ez a javulás elsősorban a nők, a születés körüli halálozás és a 65 évesnél idősebb népesség

jobb

életkilátásait

jelenti.

Ugyanakkor

egyes

okspecifikus

halálozások tekintetében a negatív tendenciák folytatódnak, a daganatos halálozás és az emésztőszervi mortalitás az elmúlt két évtizedben növekedett, a keringési betegségek miatti halálozás alig csökkent. Az EU tagországaihoz képest a hazai stroke morbiditás és mortalitás kiemelkedően magas, a File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:2/59 Dátum: 2007.07.10.


középkorú

korcsoportokban

4-6-szor

magasabb,

mint

az

EU

átlag.

A

meghaltak több mint fele keringési betegségben, közel negyede daganatos betegségben, közel 10-10%-a külső ok miatt (baleset, öngyilkosság) illetve emésztőszervi betegség miatt hal meg évente. A vizsgálataink szempontjából kiemelkedően fontos idő előtti, 65 év alatti halálozás Magyarországon keringési betegségek miatt háromszor, daganatos betegségek esetében a férfiak között 2.1-szer, a nők esetében 1.56-szor, külső okok miatt több mint kétszer magasabb, mint az európai átlag. Bár az öngyilkossági halálozás jelentősen csökkent az utóbbi évtizedben, 65 év alatt még mindig háromszor gyakoribb a magyar férfiak és kétszer gyakoribb a magyar nők között, mint az európai átlag. Az alkoholos májcirózis miatti halálozás ma a magyar férfiak között

leggyakoribb

a

statisztikát

vezető

országok

közül,

az

elmúlt

évtizedekben rendkívüli módon emelkedett, a férfiak között 65 év alatt 5.5ször, a nők esetében 4.2-szer magasabb, mint az európai átlag (Gárdos, 2002). Mind az alkoholos eredetű halálozás, mind az erőszakos halálokok hátterében a mentális megbetegedések és zavarok szerepe alapvető. A fenti drámai mutatók alapján nyilvánvaló, hogy ha a középkorú magyar népesség rendkívül magas halálozási arányait javítani kívánjuk, a keringési, daganatos és

mentális

megbetegedések

korai

fellépésének

bio-pszicho-szociális

meghatározóit kell feltárnunk és ezeken alapuló megelőzési programokat kell megterveznünk. Ezek a ránk nézve igen kedvezőtlen adatok ugyanakkor minden laboratóriumi kísérletnél meggyőzőbben jelzik annak az általános tézisnek a helytállóságát, miszerint a betegség, legyen az akár testi akár mentális, tulajdonképpen a környezethez való alkalmazkodás zavara. A társadalmi környezet ilyen gyors átalakulása, próbára teszi tagjainak alkalmazkodási képességét, majd az alkalmazkodás folyamatának kimerülésekor drámai egészségromláshoz vezet. Feltételezhető, hogy az alkalmazkodási képességek és lehetőségek egyéni bio-pszicho-szociális különbségei magyarázzák a sérülékenységként

illetve

ellenállóképességként

jelentkező

egyéni

különbségeket, amelyek erőteljes befolyással bírnak a megbetegedések File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:3/59 Dátum: 2007.07.10.


kialakulásának

valószínűségére.

Az

ember

környezethez

való

alkalmazkodásának legfontosabb megnyilvánulási formája az alkati-genetikai-, tapasztalati-, kulturális- és szociális hatásokat magában hordozó személyisége. A társadalmi átalakulás az egyéni különbségek szűrőjén keresztül érvényesíti hatását,

ezért

a

sikeres

alkalmazkodás

személyiségtényezőinek

beható

ismerete és az egyéni különbségek mibenlétének feltárása elengedhetetlen e kedvezőtlen folyamatok megértése és hatásaik módosítása szempontjából. A stressz a kihívások és a személyiség jellegzetes alkalmazkodási módozatainak eredője, amely tartóssá válva először, „pusztán” pszichológiainak látszó diszkomfortot, hangulati és közérzeti változásokat idéz elő. Jóllehet ezeknek a jelenségeknek, akárcsak a személyiségbeli különbségeknek vélhetően agyi idegélettani ismérvek feleltethetőek meg, az orvostudomány gyakorlatában igen kevéssé érvényesülő ismeretanyagról és megközelítésről van szó. Az alkalmazkodási

zavar

következő

lépcsőfokát

jelző,

ún.

nem-specifikus

egészségproblémák már többé-kevésbé az orvostudomány által is számon tartott fogalmak. Ezek azonban – legalábbis a jelenlegi ellátás körülményei között – már előrevetítik a krónikus betegségeket, és Magyarországon igen korán (a 40. életév körül) megjelennek. A magyar népességben a születéskor várható egészséges életévek száma alacsonyabb (61,8 év), a születéskor várható elvesztett egészséges életévek száma jelentősen magasabb (férfiaknál 9,3, nőknél 10,5 év), mint a legtöbb EU tagországban. Az idősebb korban javuló halálozási arányok tükrében

ez

azt

jelenti,

hogy

a

kissé

megnövekedett

élettartam

megnövekedett betegségteherrel jár együtt. Az aktív népesség kedvezőtlen morbiditási és mortalitási helyzete a demográfiai

következmények

mellett

jelentősen

csökkenti

a

gazdasági

versenyképességet, rontja a munkaerő-piac aktív résztvevőinek arányát, tehát jelentős nemzetgazdasági veszteséget is okoz. A javuló anyagi feltételek mellett romló vagy stagnáló egészségügyi mutatók arra figyelmeztetnek, hogy az

átalakuló

társadalmak

által

életre

hívott

pszichés-magatartásbeli

folyamatok az anyagiakkal vetekedő mértékben járulnak hozzá az egészség File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:4/59 Dátum: 2007.07.10.


alakulásához. Éppen ezért ezek feltárása és hatásuk csökkentése vagy ellensúlyozása

alapvető

jelentőségű

feladat

az

egészségfejlesztés,

az

egészségügyi tervezés és gyakorlat számára. A szociális, pszichológiai és életmód tényezők szerepe a keringési és daganatos megbetegedések kockázatának fokozásában - a krónikus stressz központi szerepe A környezeti kihívások önmagukban nem jelentenek feltétlenül kockázatot, sőt az újszerű helyzetekkel való megbirkózás mind a fizikai, mind a szellemi fejlődés alapja. A stressz modellek viszonylag kevéssé foglalkoznak a krónikus stressz

szerepével,

veszélyeztető

a

kimerülés

tényező.

fázisával,

(Kubzansky

és

amely

Kawachi,

igen

súlyos

2000)

Az

élettani átalakuló

társadalmakban lejátszódó folyamatok modellezésére a krónikus stressz elmélet a legalkalmasabb (Kopp és Réthelyi, 2004, Marmot, 1996, Marmot és Wilkinson, 1999, Weidner, 2002). A krónikus stressz elmélet magában foglalja a

tanult

tehetetlenség

kialakulásának

modelljét

pszichoszociális

és

(Seligman,

pszichiátriai

2000), modelljeit,

a a

depresszió stressz

és

egészség kontroll elméletét (Steptoe, 2000) és a vitális kimerültség elméletét (Appels, 1997, Cole et al, 1999, Kopp et al,1998). Abban, hogy egy adott helyzetet, változást hogyan minősítünk, a személy genetikai és pszichológiai sérülékenységének egyaránt meghatározó szerepe van. Legújabb vizsgálatok szerint a krónikus stressz a gén expresszió változtatása révén jelentős központi idegrendszeri neurokémiai változásokat eredményezhet (Haller, 2002). Rendkívül fontos az agyi struktúrák egyéni mintázatainak és az egyén megbirkózási képességeinek egyidejű vizsgálata, hiszen ezek együttesétől függ, hogy mennyire érezzük magunkat képesnek helyzetünk kontrollálására. Azok a társadalmi csoportok élik át sokkal nagyobb valószínűséggel a krónikus stressz állapotát, akiknél koragyermekkortól nem alakult ki a megbirkózási képességek

széles

repertoárja

és

így

nehezen

tudnak

megfelelni

a

megváltozott kihívásoknak. Ez magyarázza, hogy az átalakuló társadalmakban, nevezetesen Magyarországon a középkorú férfiak halálozása majdnem kétszer gyakoribb az alacsony iskolázottságú rétegekben (Mackenbach et al, 1999) és File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:5/59 Dátum: 2007.07.10.


a mentális zavarok és tünetek lényegesen gyakoribbak az alacsonyabb társadalmi- gazdasági rétegekben. (Kopp, 2000, Kopp et al, 2001, Kristensen, Kucinskiene, 2002, Réthelyi et al, 2001) Keringési betegségek pszichoszociális rizikófaktorai Bár a krónikus stressz szerepe a környezeti hatásokra kialakuló korai egészségromlás hátterében általában alapvető jelentőségűek, mégis fontos megvizsgálni a különböző nagy népegészségügyi jelentőségű megbetegedések legfontosabb pszichoszociális háttértényezőit. A Hemingway és Marmot (1999) által összeállított áttekintő tanulmány szerint egyértelműen bizonyított a depresszió

és

szorongás

független

kardiovaszkuláris

rizikófaktorok,

11

követéses vizsgálat közül valamennyi ezt mutatta. A közvetlen élettani kockázat szempontjából a depresszió szerepe a meghatározó, ugyanakkor a depresszió

igen

szorongásos

sok

esetben

megbetegedés

a

tartósan

fennálló

következménye.

A

szorongásos

további

állapot,

pszichoszociális

tényezők, amelyeknek hatása bizonyítható, szintén elsősorban a depresszió közvetítésével fokozzák az élettani veszélyeztetettséget, ilyen tényezők a munkahelyi kontroll hiánya, a társas támogatás hiánya, és az ellenséges beállítottság. Öt hosszú távú követéses vizsgálat eredményei szerint, a vizsgálat kezdetén kardiovaszkuláris megbetegedésben nem szenvedő, ám depressziós személyek

infarktus

halálozási

valószínűsége,

súlyos

depresszió

esetén

négyszeres, enyhe depresszió esetén kétszer magasabb volt, abban az esetben

is,

ha

az

adatokat

az

egyéb

kockázati

tényezők

szerint

standardizálták. (Musselman és mtsai, 1998, Glassman, Shapiro, 1998). Tehát a tényleges kockázat lényegesen magasabb, mivel a depresszió fokozza az ismert, egyéb veszélyeztetető tényezők, a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás

gyakoriságát

következtetése

is,

az

hogy

is.

nem

A

két

csupán

említett a

tanulmány

diagnosztizált

fontos

depressziós

megbetegedés, hanem a megfelelő klinikai skála alkalmazásával megállapított kóros mértékű depressziós tünetegyüttes is kimutatja a veszélyeztetettséget. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:6/59 Dátum: 2007.07.10.


Erre a célra az áttekintő tanulmányok alapján a legmegfelelőbb a széles körben alkalmazott Beck Depresszió Skála, valamint az un. Kórházi Szorongás és Depresszió Skála (McGee és mtsai, 1999). A depresszió, a krónikus stressz a stroke veszélyeztetettségnek is független rizikófaktora. (Schurr,2002) Pszichoszociális tényezők és onkológiai megbetegedések Bár a legtöbb vizsgálat a kardiovaszkuláris megbetegedések és a depresszió összefüggéseit bizonyította, a depresszió kockázati szerepe további megbetegedések esetében is jelentős, így a daganatos megbetegedések kórlefolyásának súlyosbításában (Everson és mtsai, 1996). Az onkológia megbetegedésekkel kapcsolatban a pszichés tényezőknek háromféle hatása alapvető. - Az első csoportba tartoznak azok a pszichológiai faktorok, amelyek a veszélyeztető,

önkárosító

magatartásformák

(dohányzás,

kóros

alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás) kialakulásában meghatározó szerepet játszanak. - A második csoportba azok a pszichés tényezők tartoznak, amelyek az ép

szabályozás,

szabályozásának folyamatokat,

például

a

hipothalamus-hipofízis-

megváltoztatásán

fokozzák

a

keresztül

karcinogén

mellékvese

befolyásolják

aktivitást

vagy

a

az

tengely élettani

tumorsejtek

növekedésére és invazivitására hatnak. - A harmadik tényező a beteg együttműködési készsége, compliance-a. A legeredményesebb gyógymódok sem fejtik ki hatásukat, ha nem sikerül megnyerni a beteg együttműködését, ennek kialakításában már nem csupán a beteg,

hanem

az

orvos

pszichológiai,

kommunikációs

készségei

is

meghatározó szerepet játszanak. - Mindhárom tényező összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel is, és a lemaradó rétegek rosszabb egészségi állapotában fontos szerepet játszik. Mentális betegségek jelentősége és következményei A WHO 2001. évi világjelentésének témája a lelki egészség volt. (The World Health Report 2001, Mental Health: New Understanding, New Hope, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:7/59 Dátum: 2007.07.10.


WHO) Ennek oka, hogy az orvostudomány, népegészségügy mindmáig nem fordít

kellő

figyelmet

megbetegedések betegségek

a

és

arra, zavarok

civilizált

hogy

az

utóbbi

rendkívül

világban

–

évtizedekben

gyakoriak

elsősorban

a

a

mentális

világszerte.

Ezek

a

viszonylag

fiatalabb

népességben – ma már az egészségügy központi problémájává váltak, részben

közvetlen

következményeik

munkaképességet,

miatt,

részben

életminőséget

pedig

másodlagos,

korlátozó más

nagy

népegészségügyi jelentőségű megbetegedésekben játszott kockázati szerepük révén. Ma a világon 450 millióra becslik a mentális betegek számát, négy ember közül egy szenved élete során valamilyen mentális megbetegedésben. A mentális megbetegedések közül a munkaképesség csökkenés leggyakoribb oka a major depresszió, ez a megbetegedés ma negyedik a tíz legnagyobb társadalmi terhet jelentő betegség közül, de az előrejelzések szerint 20 éven belül a második helyre fog kerülni ebben a sorrendben. Az egész világon közel 70 millió ember és környezete szenved alkohol függőségben, 10-20 millió ember kísérel meg öngyilkosságot évente a világon. Közülük egymillióan közöttük serdülők és fiatalok -halnak meg évente öngyilkosság miatt. A WHO előrejelzések szerint a 2000 utáni évtizedben az egészségügy legsúlyosabb problémái a pszichiátriai, pszichológiai megbetegedések, ezen belül is a depresszió és következményei lesznek. A WHO és a világbank elemzése (Murray, Lopez, 1996) szerint ma a világon a 15- 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések önmagukban a legnagyobb mértékben járulnak hozzá betegségek okozta veszteségekhez, amelyet a megbetegedések és halálozás okozta évveszteséggel, az un. (Disability Adjusted Life Years) DALY -val mérhetünk. Ebben a korosztályban az évveszteség 10,3%-ért felelős az unipoláris depresszió, ez a legelső a sorrendben. A pszichológiai tényezőkkel összefüggő további arányok: 3. helyen a közlekedési balesetek 4,7%, 4. helyen az alkohollal kapcsolatos kiesés, 3,5%, 5. helyen az önsértés, öngyilkosság 3,5%, 6. helyen a bipoláris depresszió,

3,1%-kal.

Összességében


a

15-44

éves


korosztályban Oldal:8/59 Dátum: 2007.07.10.

a


valamennyi megbetegedés által okozott veszteség 30%-a származik a lelki egészség zavaraiból, ez az arány ötször nagyobb, mint a szív-érrendszeri megbetegedések által okozott kiesés, és hét és félszer több, mint a daganatos betegségek következményei. A mentális és magatartási zavarokkal kapcsolatban különösképpen fontos a megelőzési szemlélet, amely figyelmet fordít a korai, tüneti kép megjelenésére a betegségek kialakulása előtt, hiszen ebben a stádiumban a magatartási, lelki zavarok még lényegesen könnyebben előzhetőek meg, a kórfolyamatok visszafordíthatóak. A

lelki

egészség

megőrzése

rendkívül

komoly

anyagi,

gazdasági

megtakarítást is jelentene a társadalom számára, hiszen ezek a problémák már az alkotóképes, fiatal korosztályban jelentkeznek. Az erre alkalmas ellátási struktúra a mai magyar egészségügyben igen szegényes. Ez a hiányosság

annál

is

fájóbb,

mivel

a


szemlélet

legismertebb megalapozói magyarok, mint Selye János, Franz Alexander, Ferenczi Sándor, Bálint Mihály. A mentális megbetegedések mind a keringési, mind a daganatos megbetegedések

rizikófaktorainak

igen

jelentős

háttértényezői.

Mind

a

nemzetközi, mind a hazai vizsgálatok arra mutatnak, hogy az elmúlt évtizedek régiónkban tapasztalható egészségi krízisét önmagukban nem magyarázzák a hagyományos rizikófaktorok, mint a dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód (Weidner, 2002, Marmot, Wilkinson, 1999), tehát a pszichoszociális tényezők önmagukban is független kockázatot jelentenek. Az alapvető kérdés azonban az, hogy mi az oka, hogy egyes rétegek számára a dohányzás, alkohol abúzus válik megbirkózási móddá, és miért nem képesek életmódot változtatni szándékuk ellenére sem. Ebből a szempontból alapvető a mentális megbetegedések, zavarok szerepe, mert a szorongás, depresszió és valamennyi önkárosító magatartásforma szorosan összefügg egymással (Weidner,2002, Kopp et al, 2002). A hatékony megelőzés alapvető feltétele a keringési és daganatos megbetegedések rizikótényezői mögött meghúzódó pszichológiai és szociális File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:9/59 Dátum: 2007.07.10.


tényezők feltárása. A mentális megbetegedések, elsősorban a depresszió és szorongás, mint bemutattuk, önmagukban is rizikófaktorok. Mivel az utóbbi évtizedekben a társadalmi változásokkal párhuzamosan jelentősen emelkedett a

depressziós

és

szorongásos

megbetegedések

és

tünetegyüttesek

gyakorisága Magyarországon, különösen fontos ezeknek a változásoknak és a mögöttük meghúzódó összetevőknek a vizsgálata. Mind

a

kardiovaszkuláris,

mind

az

onkológiai

megbetegedések

pszichoszociális rizikófaktorai csökkenthetők, ezt számos eredményes program bizonyítja mind nagy kockázatú rétegekben, mind a betegségek kialakulása után. (Ornish et al,1990, Blumenthal et al, 1997, Spiegel et al, 1989) Fazy és munkatársai (1993) bizonyították, hogy viszonylag rövid intervenció jelentős javulást eredményezett malignus melanomás betegek kórlefolyásában és életminőségében.

A

pszichoszociális

és

magatartási

közösségi

alapú

programok nem csupán jobb életminőséget eredményeznek, hanem számos tanulmány szerint jelentősen csökkentik az egészségügyi költségeket. (Sobel, 1995, Cummings et al, 1991) A megbetegedések bio-pszicho-szociális hátterére vonatkozó kutatások Régiónk, egyedülálló „társadalmi kísérleti laboratóriumként” alkalmas a rendkívül gyors társadalmi változások, a krónikus stressz és a hiányos megbirkózási készségek élettani, egészségi, életminőség következményeinek elemzésére. Így nincs szükségünk költséges laboratórium felszerelésre ahhoz, hogy vizsgáljuk a pszichoszociális kockázati és protektív tényezők szerepét a legnagyobb népegészségügyi jelentőségű megbetegedések korai szakaszában. A

bizonyítottan

(EU,1999)

a

mai

hatékony

magyar

közösségi

társadalomban

alapú csak

megelőzési akkor

módszerek

alkalmazhatóak

eredményesen, ha feltárjuk az egyes társadalmi rétegek- középkorú férfiak és nők, serdülők, különböző fejlettségű régiók, szociális-gazdasági rétegek, etnikai és foglalkozási csoportok – megkülönböztető veszélyeztetető jellemzőit, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:10/59 Dátum: 2007.07.10.


adaptáljuk az eredményes közösségi alapú egészségfejlesztési módszereket és kialakítjuk azt az infrastruktúrát, amely ennek alkalmazására képes. A kutatások leírása A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete 1988, 1995 és 2002 években országos, reprezentatív felmérést végzett abból a célból, hogy feltárja

a

megbetegedések


háttértényezőt,

és

az

eredmények ismeretében meghatározza azokat az irányokat, kitörési pontokat, melyek mentén javítható a magyar népesség mentális egészségi állapota. Az 1995-ös és 2002-es felmérések többlépcsős mintavétel segítségével történtek, a mintát a KSH állította össze. A felmérést kiképzett kérdezőbiztosok végezték. Kombinált

kiválasztási

kombináltuk

a

módszert

többlépcsős

alkalmaztunk,

mintavétellel.

Első

a

rétegzett

lépcsőben

mintavételt

Magyarország

településjegyzékéből választottuk ki a megfigyelni kívánt településeket úgy, hogy minden 5 000-nél nagyobb lélekszámú település bekerült a mintába, az 5 000-nél kisebb lélekszámú települések között a véletlen kiválasztás módszerét alkalmaztuk. A második lépcsőben választottuk ki a mintába került településeken belül a lakóhelyet városrész, utca, lakóház sorrendben. A kérdezőbiztos a kijelölt címen egy személy adatait vette fel. Mivel a vizsgálat nem a háztartásra, hanem a háztartáson belül egy személyre vonatkozott, újabb mintavételt hajtottunk végre nem, kor, foglalkozás szerint, előre megadott ismérvek alapján. Ilyen méretű, nem kötelező felmérés esetén a visszautasítás nem kerülhető el, abból a célból, hogy a visszautasításból eredő hibát lehető legkisebbre csökkentsük, a háromlépcsős mintavétel során a kérdezőbiztosok a megadott lakóházakból más, a minta kritériumainak megfelelő személyeket kérdeztek ki. A visszautasítási arány kis falvakban minimális volt, a helység méretének növekedésével arányosan emelkedett. Az elvégzett felmérések olyan eszközt adtak a kutatók kezébe, amellyel nem

csak

a

különböző

betegségek




hátterének

Oldal:11/59 Dátum: 2007.07.10.


megvilágítására nyílt lehetőség, hanem képessé váltak az ország különböző részei közti különbségek kimutatására.

A kutatások során felvett legfontosabb változók

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változók csoportja

Vizsgáltuk a végzettséget, mint a társadalmi pozícióra legjobban utaló

jellemzőt,

a

szubjektív

társadalmi

és

gazdasági

státust,

a

szubjektív

szegénységet („Olyan kevés a jövedelmem, hogy az élethez alapvetően szükséges cikkeket sem tudom megvásárolni”, gépkocsi, személyi számítógép a családban), a családi állapotot és egyéb változókat.

Munkával kapcsolatos változók csoportja Vizsgáltuk a munkahelyi kontroll mértékét („Tudja-e befolyásolni, ami a munkacsoportjában történik?”) , a munkahelyi biztonságot („Örülök, hogy biztos

munkám

(„Elégedetlen

van.”),

vagyok

a

a

munkával

munkámmal”),

kapcsolatos illetve

a

elégedetlenséget

főnökkel

kapcsolatos

elégedetlenséget („Elégedetlen vagyok a főnökömmel/főnökeimmel.”). Rákérdeztünk a hét végi és a heti munkaórák számára, valamint egy 8 fokozató skála segítségével a saját és családi jövedelemre.

Társas támogatás

A társas támogatottságot az észlelt támogatással kapcsolatos válaszok

alapján értékeltük: „Nehéz élethelyzetben mennyire számíthat az alábbiak segítségére?”

Külön-külön

rákérdeztünk

a

munkatársakra,

házastársra,

élettársra, szülőkre, gyermekre és barátokra. Szintén megkérdeztük a személyes

kapcsolatokkal

összefüggő

elégedettséget,

illetve

a

családi

problémák miatti aggodalmat. Rákérdeztünk

arra

is,

hogy

az

egyes

személyek

mennyre

vesznek/vennének részt civil szervezetek tevékenységében. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:12/59 Dátum: 2007.07.10.


Egészségi állapot Huszonötféle megbetegedéssel kapcsolatban megkérdeztük, hogy állott-e kezelés alatt élete során az adott betegséggel, kezelték-e az elmúlt és során illetve hogy volt-e munkaképtelen az elmúlt évben az adott betegség miatt.

Az egészségi állapot önértékelése

Az egészségi állapot önértékelését a következő kérdéssel mértük fel:

„Összességében hogyan minősíti saját egészségi állapotát?” Erre ötféle válasz közül lehetett választani: kiváló, jó, közepes, rossz, nagyon rossz A munkaképesség önértékelésére hatfokú skálát alkalmaztunk, a nincs munkaképesség

csökkenés/

munkaképtelenség

különböző

szintjeit

hasonlítottuk össze.

Pszichológiai változók A

depressziós

tüneteket

és

a

depresszió

súlyosságát

a

Beck-féle

depresszió-skála rövidített változatának 9 tételével mértük. Ez a skála a depressziós tünetek súlyosságának közösségi felmérésekben alkalmazható megbízható szűrőmódszere. A skála magyar változatát korábban a teljes népességre és klinikai mintán validáltuk, a rövidített skála megbízhatóan alakítható vissza az eredeti Beck-féle depresszió pontértékekre. A Beck-skálán 25 pont a súlyos depresszió küszöbértéke. A szorongás skála hétfokú skálán méri a szorongást. Ebben az esetben a 7 pont vagy alacsonyabb / magasabb csoportosítást alkalmaztuk. Az életminőséget a WHO Életminőség-mérő kérdőívének (WHO Well-being Questionnaire) rövidített változatával mértük. A

negatív

érzelmi

beállítódást

a

D-típusú

személyiségteszt

8-fokú

alskálájával, a D-típusú személyiségi kérdőív magyar változata segítségével mértük. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:13/59 Dátum: 2007.07.10.


A személyes hatékonyságot egy 4 tételes rövidített skála (Schwarzer, 1992) segítségével mértük, az élet értelmét Richard Rahe Rövid stressz- és leküzdés-értékelő tesztjének 8-tételes alskálájával.

Egészséges magatartás és életmód Az

életmóddal

kapcsolatban

rákérdeztünk

a

dohányzára,

az

alkoholfogyasztásra, sportolásra.

Egyéb változók

Vallásosság, tervezett gyerekszám, szülők iskolai végzettsége.

A kutatásban szereplő változók felsorolása nem teljes, ám az említett kérdések alapján látható, hogy a kérdőív segítségével a magyar népesség egészségi állapota és a háttérben meghúzódó bio-pszicho-szociális tényezők összefüggésének vizsgálatára alkalmas eszköz áll rendelkezésünkre.

Eredmények Az elemzések, amint az a kutatásba bevont kérdések széles spektrumából is látható, kiterjedtek a társadalom minden rétegére, az azokra vonatkozó speciális jellemzőkre, biológiai, szociális és pszichés tényezőkre. A kutatási eredmények közül érdemes kiemelni néhányat, amelyek a leginkább érezhető, a

társadalmat,

a

közgondolkodást

leginkább

érintő

problémákkal

kapcsolatosak, és amelyek kapcsán nagyon sürgős lenne a megfelelő döntések, intézkedések meghozatala. A krónikus stressz és következményei Amint

azt

korábban

említettük,

a

hazai

születéskori

életkilátások

jelentősen elmaradnak az EU átlagtól, közelebb állnak a tőlünk keletre eső országok mutatóihoz. Ez, bár a nőkre is jellemző, elsősorban a férfiakat, azon File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:14/59 Dátum: 2007.07.10.


belül is a középkorú (45-65 éves) korosztályt sújtja. Az elmúlt 80 év fejlődése – egészségügy, életmód – ellenére ebben a korosztályban a halálozási arányok rosszabbak még az 1930-as évek mutatóinál is, de messze meghaladják az 1960-as évek arányait. (1. ábra) 1. ábra: Középkorú férfiak halálozási aránya korcsoportonként (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)

40 35 30 25

60-64 55-59 50-54

20 15 10 5

20 04

20 03

20 01

19 97

19 96

19 94

19 90

19 80

19 70

19 60

19 48

19 38

19 30

0

A kutatások arra igyekeztek fényt deríteni, mi lehet ezen jelentős probléma hátterében, mi az, ami a középkorú férfiak életesélyeit az 19701980-as évek óta oly jelentős mértékben rontja, hogy az 1994 óta bekövetkezett trendforduló ellenére még mindig ennyire sokan halnak meg ebből a korosztályból? Mi az oka, hogy míg a 40-69 év közötti férfiak halálozási aránya 1960-ban 12,2, 2005-ben pedig 16,2 ezrelék volt: azaz 33%-kal emelkedett, miközben a 40-69 éves korú nőké 9,6 ezrelékről 7,8 ezrelékre csökkent? Számokban kifejezve 2005-ben 11.395-tel több férfi hunyt el ebben a korcsoportban, mint 1960-ban (1960-ban 20,736, 2005-ben File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:15/59 Dátum: 2007.07.10.


pedig 32.131 férfi). (Demográfiai Évkönyv 2005, KSH). A hatalmas – emberi és társadalmi – veszteségek ellenére ezek az adatok nem kapnak megfelelő publicitást

a

médiában,

míg

egyes

„divatos”

betegségek,

mint

a

madárinfluenza, hónapokig szerepelnek a címlapokon, pedig hazai halálos áldozata nem is volt. Vizsgálataink eredményei szerint ennek a valóban tragikus helyzetnek a hátterében

elsősorban

lelki

tényezők

állnak,

a

kiszolgáltatottság,

a

tehetetlenség, az un. krónikus stressz lelkiállapota. A stresszhelyzetek, a kihívások nemhogy nem károsak, de nagyon nagy szükségünk van rájuk. Ha sikerül megszerelnünk a lerobbant autót az országúton, legközelebb nagyobb bátorsággal fogunk neki egy ilyen feladatnak. Ha sikerül megoldanunk egy munkahelyi, családi konfliktust, jobban merünk bízni a kapcsolat, a jó munkahelyi légkör jövőjében. Nem hiába mondta Selye János, hogy a stressz az élet sója, a stressz helyzetektől, azok sikeres megoldásától fejlődünk mind testileg, mind lelkileg. Ezért van a sportnak alapvető jelentősége a gyermekek fejlődésében, ha olyan teljesítményt kívánnak tőlük, amellyel eredményesen meg tudnak birkózni, ettől mind testileg, mind lelkileg komolyan fejlődnek. Ám abban az esetben, ha a stresszokok nem szűnnek meg, ha a stressz tartósan, éveken keresztül terheli az embert, ha nincs esélye az egyénnek, hogy a stresszt kiváltó okot megszüntesse, akkor a stressz már nem kedvező hatást fejt ki, hanem éppen ellenkezőleg, olyan káros pszichés és biológiai folyamatokat

indít

el,

amelyek

súlyos

egészségkárosodáshoz

vezetnek.

Tudományos vizsgálatok eredményei egyértelműen igazolják, hogy a krónikus stressz

fontos

Kutatások

szerepet

alapján

játszik

a

megállapítható,

krónikus

betegségek

kialakulásában.

hogy

mindennapi

élet

a

során

a

leggyakoribb stresszokok a munkával, a családdal és párkapcsolattal függenek össze.

Anómia, értékvesztés File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:16/59 Dátum: 2007.07.10.


Andorka Rudolf élete utolsó éveiben szinte minden írásában az anómia, értékvesztés, céltalanság jelentőségét hangsúlyozta a magyar népesség testilelki bajainak hátterében. Saját országos reprezentatív vizsgálataink során az anómiát ilyen állításokkal vizsgáltuk: „Minden olyan gyorsan változik, hogy az ember azt sem tudja már miben higgyen”, „Azt ember egyik napról a másikra él, nincs értelme előre terveket szőni”, „Manapság alig tudok eligazodni az élet dolgaiban”. Az elemzések kimutatták, hogy az anómia területi sajátosságai (2. ábra) nagyfokú korrelációt mutatnak a középkorú férfiak halálozásával. (3. ábra)



Oldal:17/59 Dátum: 2007.07.10.


2. ábra.

3. ábra Középkorú férfiak (45-64 év) halálozása, standard halálozási arányok, 2001-2003 átlag (a sötétebb megyékben magasabb a halálozási arány)



Oldal:18/59 Dátum: 2007.07.10.


De mi is az anómia valójában? Miről is szól az értékvesztés? Az 1980-as évektől a magyar társadalomban egyre elfogadottabb lett a pluszmunka, azaz a szabadidő, és így a saját élet (társas kapcsolatok, család) feláldozása a jobb élet reményében. A jobb élet azonban csupán anyagi értelemben jelentett javulást, a pénz, a vagyon lett az ember értékmérője. Az embereket nem az határozta már meg, hova tartoznak, kikkel állnak kapcsolatban, hanem hogy milyen autójuk, milyen házuk, nyaralójuk van. Ez a kényszer elsősorban a férfiakat sújtotta, mivel a magyar társadalom mind a ma napig tradicionális beállítottságú, tehát egy család anyagi helyzetét a férfi ügyességének/ügyetlenségének tulajdonítja. Ez a fajta megterhelés azonban nem csökkentette az örökölt, természetes igényt a közösségi életre, a társas kapcsolatokra, ezek azonban megszűntek, nem kis részben szándékosan felszámolva. A régi vallásos közösségek, a falvak közösségei a nyolcvanas évek végére teljesen kiüresedtek, az erőltetett városiasodás, a falvak, a mezőgazdaság ellehetetlenítése, és egyáltalán nem utolsósorban a nemzeti érzések, a nemzeti összetartozás démonizálása – ami nemcsak a környező országok közt, de szinte az egész világon egyedülálló – mind odavezettek, hogy a férfiak gyakorlatilag magukra maradtak. A hagyományos értékek az egész társadalom számára elvesztek, de a pénz, a vagyon a keletkező űrt nem tudta/tudja kitölteni. Az egyének bizalmatlanná váltak, idegennek kezdték érezni magukat a világban, ahelyett hogy hasznos, alkotó részeként élték volna

le

az

életüket,

határozott

értékek

mellett

haladva.

Mindezek

eredményeként a mai társadalom sajnos sok különálló, egyedül élő egyénből áll, ahelyett, hogy szűk, de értékeket adó, irányt mutató, az életnek értelmet adó csoportok, társak, közösségek köré szerveződne. Az anómiás állapot következménye, hogy az egyén, akinek nincsenek határozott elvei, nem tud és nem akar hosszú távon tervezni, könnyen befolyásolható, manipulálható. Ez igaz mind ideológiai, politikai értelemben, de fogyasztói értelemben is. Könnyen belátható, hogy ennek az állapotnak a fenntartása érdeke a fogyasztói társadalom irányítóinak, mert csak a File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:19/59 Dátum: 2007.07.10.


határozatlan, befolyásolható embert lehet újabb és újabb, gyakran értelmetlen fogyasztásra rávenni. Ez az érdek húzódik meg annak a jelenségnek a hátterében, hogy ezek az eredmények, a már említett szomorú halálozási mutatók és a mögöttük meghúzódó okok nem kapnak kellő publicitást.

Munkával kapcsolatos stresszokok Az egyre több munka mellé azonban egy idő után – kifejezetten a rendszerváltozás után – beléptek a munkával kapcsolatos, új, különösen fontos stresszokok. Az addig kötelező munkavállalás helyére belépett a munkanélküliség, az állás nélkül maradás veszélye. A laza, kötöttségektől gyakran mentes munkahelyek helyére az alkalmazottakat a végsőkig kifacsaró, a helyzetükkel gyakran visszaélő alkalmazók léptek, mely jelenség hazánkra különösen igaz. (4. ábra)

4. ábra: A munkaidő rugalmassága az európai országokban Rugalmas a munkaidő kezdete és vége (%)

BE DK DE EL ES FR IE

IT

LU NL AT PT FI

SE UK

EU NM BG CZ EE HU LT LV PL RO SI SK 15 S

Nem ért egyet

54 55 46 55 68 55 61 47 59 48 58 66 46 42 45 51 83 71 70 88 82 81 77 66 67 78 75

Kicsit egyetért

21 23 22 27 16 27 20 28 17 16 19 20 31 37 32 25 10 20 20

Teljesen egyetért 25 22 32 18 16 18 19 25 24 36 23 14 23 21 23 24

7

9

10

7

11 12 16 20 22 16 16

5

7

7

7

14 11

6

9

Az ábrából látható, hazánkban érzik a leginkább rugalmatlannak az alkalmazottak a munkaidőt, mindössze 5% értett egyet azzal, hogy a munkaideje rugalmas, szemben például a hollandiai 36%-kal, és 88% teljesen File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:20/59 Dátum: 2007.07.10.


rugalmatlannak tartja, míg ez az arány a cseheknél 71%, Szlovákiában pedig 78%. A munkahelyi kontroll értékei sem kedvezőek. A közalkalmazottak 36%érezte

úgy

2002-ben,

hogy

nem,

vagy

alig

tudja

befolyásolni,

ami

munkacsoportjában történik, ugyanez az arány az alkalmazottak közt 48% volt. Ez azt jelenti, a magánszférában alkalmazottaknak csaknem a olyan környezetben kénytelen dolgozni, ahol szinte minden úgy történik, hogy neki nincs hatása a végkimenetelre. Ez egy olyan társadalomban, ahol a munka, a munka által elérhető anyagi javak jelentik az értékmérőt, ezek a problémák különösen nyomasztóan hatnak, és olyan folyamatos, krónikus stresszokokat jelentenek, amelyek lassan, de biztosan egészségromláshoz vezetnek

Párkapcsolati stressz Nem elhanyagolható a párkapcsolati stressz szerepe sem a halálozás alakulásában. A házastársi kapcsolatokról kutatásaink megállapították, azok elsősorban a férfiak számára jelentenek védelmet, bár természetesen nem elhanyagolható a jelentőségük a nők számára sem. Ám a túlfeszített munka, a munkahelyi bizonytalanság hatására megromló párkapcsolatok a férfiakat sokkal jobban sújtják, mint a nőket, akik az egyéb személyes kapcsolatokkal azt pótolni képesek. A magyar társadalom ráadásul mind a mai napig családpárti, a környező országokkal összehasonlítva is, tehát a házastársi párkapcsolatok hibái – vagy a teljes hiánya, például a nagyszámú szingli esetében – így fokozott feszültséget, stresszt jelentenek. A házassághoz a magyar

gondolkodás

szerint

a

gyerek

is

hozzátartozik,

ám

a

jövő

kiszámíthatatlansága és a média, a fogyasztói társadalom sugallta üzenetek hatására mind nehezebben, mind később vállalnak gyereket a magyarok, pedig a gyerekektől kapott támogatás pozitív hatása is kimutatható. Ám a File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:21/59 Dátum: 2007.07.10.


kívánt gyermekek jelentős része nem születik meg, elsősorban a magasabb végzettségűek, ott is főleg a nők körében. A

párkapcsolatok

fontosságára

egy

érdekes

eredmény

is

rámutat.

(Skrabski ,Á, Kopp MS, Kawachi I., 2003. Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, J Epidemiology and Community Health,57,2,114-119.). A kistérségek szintjén összevetve a középkorú férfiak halálozási adatait a férfiak illetve a nők végzettségével, jövedelmével és szociális helyzetük önbecslésével, azt találták, hogy érdekes módon a nőket jellemző értékek erősebb hatást gyakoroltak a halálozásra, mint a férfiakat leírók. (5. ábra)

5. ábra

Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

Végzettség

-0,521

-0,348 -0,329

Jövedelem

-0,306

SSS -0,6

-0,5

-0,4

-0,3 Férfi

-0,173 -0,165 -0,2

-0,1

0

Nő

Amint a 5. ábrán látható, a nők végzettsége, jövedelme és szociális helyzetének önbecslése (SSS, Subjective Social Status) erősebb kapcsolatot mutat a férfiak halálozásával, azaz ahol a nők magasabb végzettségűek, többet keresnek és jobban meg vannak elégedve a helyzetükkel, ott a középkorú férfiak körében alacsonyabb a halálozás. Ennek az érdekes File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:22/59 Dátum: 2007.07.10.


összefüggésnek a magyarázata is a férfiak és nők hagyományos nemi szerepéből ered, ami szerint a család fenntartójának, a férfinak a felelőssége az anyagi biztonság megteremtése. Ahol ennek – akár önhibájából, akár kívülálló okból – nem tudnak megfelelni, ott a házastársak, a nők oldaláról érkező elvárás olyan tartós stresszforrás lehet, ami hosszabb távon a férfiak krónikus stressz állapotát, következményes megbetegedését és végül korai halálát okozhatja. Ez a kapcsolat közvetve szintén a különböző közösségek fontosságára utal, hiszen elvárásaink valamilyen módon külső forrásokból erednek, amelyeket meghatároznak azok a közösségek, amelyekben aktívan részt veszünk, és amelyek a követendő, elérendő értékeket meghatározzák számunkra. Ha a legfontosabb érték az anyagi helyzet, a fogyasztói igények azonnali kielégítése, akkor a (vélt vagy valós) szegénység elviselhetetlen problémává válik.

Depresszió A vizsgálatok legfontosabb megállapítása, hogy a magyar népesség körében rendkívül nagy és egyre növekvő különbségek vannak mind a lelki, mind a testi egészség tekintetében. A krónikus stresszállapot, a tartós tehetetlenség

lelkiállapotának

legfontosabb

jellemzője

a

depressziós

tünetegyüttes, az, hogy minden érdeklődésünket elvesztettük mások iránt, több

órával

korábban

ébredünk,

mint

szoktunk,

és

kínzó

gondolatok

foglalkoztatnak, hogy úgy érezzük a jövőnk reménytelen és ez nem fog változni, hogy túlságosan fáradtak vagyunk ahhoz, hogy bármit csináljunk, fizikai betegség nélkül is, hogy állandóan hibáztatjuk magunkat, hogy mindennel elégedetlenek és közömbösek vagyunk. Közel minden harmadik ember szenved ilyen lelkiállapottól, de ez önmagában még egyáltalán nem betegség, bár sok szenvedést okoz, és rosszabbodva munkaképtelenséghez vezethet. 2002-ben a felnőtt magyar népesség 13,6 %-a, tehát körülbelül minden nyolcadik ember szenvedett súlyos depressziós tünetegyüttestől, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:23/59 Dátum: 2007.07.10.


amely már betegségnek tekinthető, amely már alapvetően akadályozza a munkavégzést és a családi élet egyensúlyát is. Valamennyi betegség közül az emberek a depressziós állapotot tartják saját maguk, családjuk, környezetük számára a leginkább megterhelőnek, ez az állapot akadályozza legnagyobb mértékben a munkaképességünket, családi és más társas kapcsolatainkat, kikapcsolódásunkat. Ugyanakkor ebben a tekintetben legszembetűnőbb a társadalmi igazságosság hiánya, a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek közel 40 %-a, a nyolc osztályt végzettek 22 %-a, tehát minden ötödik ember szenved

ilyen

lelkiállapottól,

míg

a

diplomásoknak

csak

a

4%-a,

az

érettségizetteknek 6 %-a. Tehát nem mondhatjuk azt, hogy a magyarok általában depressziósabbak, mint más országok népei, viszont a leszakadó rétegekben, az állandó krónikus stressz, bizonytalanság állapotában élők között rendkívül magas a negatív hangulati állapot. A depresszió esetében is kimutatható a szoros kapcsolat a területi különbségek és a halálozás arányai közt. (6. ábra) A depresszió megyénkénti súlyosságát összehasonlítva a 3. ábrán látható halálozási arányokkal, az átfedés szembetűnő.

6. ábra



Oldal:24/59 Dátum: 2007.07.10.


Beavatkozási lehetőségek A felvázolt problémák megoldására több megoldás is kínálkozik, ezek azonban egyrészt hosszú távon működnek – ahogy a krónikus stressz is hosszú távon fejti ki egészségkárosító hatását -, másrészt mind ugyanazon az alapon nyugszanak. A legfontosabb feladat hosszú távon a társadalom anómiás

állapotának

csökkentése,

az

emberek

bizalmának,

értékeinek

visszaadása.

Társadalmi tőke, összefogás növelése Az értékrend helyreállításának módja a társadalmi tőke növelése, a hosszú távú célok felélesztése. Több országban (Finnország, Svédország) bevezettek olyan programokat, amelyek célja a leszakadó, az elmaradó emberek felkarolása, megtalálása, szükség esetén segítése. Ez növeli az emberekben azt az érzést, hogy nincsenek egyedül, van hova és kihez fordulniuk baj esetén. Sajnos a testi betegségek esetén is, de főleg a pszichés eredetű problémáknál

figyelhető

meg

az

alacsony

orvoshoz,

vagy

bármilyen

szakemberhez fordulás, elsősorban a férfiak körében. A közösségek egyik nagy ereje épp ebben rejlett, hogy észrevették, ha valaki problémával küszködött, és a segítségére siettek, még akkor is, ha maga nem fordult másokhoz. Ezek a programok akkor működhetnek, ha van néhány szervezet, amely összefogja a tenni akaró embereket, és ehhez megkapja a megfelelő központi támogatást is. Ez sajátos módon sokszor minimális anyagi támogatást jelent, sokkal

inkább

szakmai

segítséget,

megfelelő

fórumot

kell

biztosítani.

Magyarországon már most is sokfelé működnek olyan civil közösségek, amelyek a másik ember segítségére jöttek létre. Kevesen tudják, de az egyházak alapfeladata is ez, nem csupán a kultusz fenntartása. Hazánkban File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:25/59 Dátum: 2007.07.10.


működik például az European Alliance Against Depression, mely egy 16 európai országot átfogó nemzetközi projekt keretében a depresszió elleni küzdelmet tűzte zászlajára. Az elmúlt néhány év tapasztalata a különböző térségekben (Szolnok és környéke, Székesfehérvár és környéke, Józsefváros, Kiskunhalas és környéke) egyértelműen azt mutatja, nagy számú civil kezdeményezés áll rendelkezésre ez6en feladat végrehajtására, amelyek sajnos úgy működnek egymás mellett, hogy gyakran a másik létezéséről sincs tudomásuk. Ezek a szervezetek gyakran képesek ha nem is helyettesíteni, de részben pótolni az egészségügyi ellátórendszer hiányosságai, az egyes térségekre jellemző szakemberhiányt.

Házastársi kapcsolatok, gyerekvállalás Vissza kell adni a házastársi kapcsolatok régi értékét. Sajnos a mai felfogásban a házasság idejétmúlt intézmény, holott kimutatható a házastárs védő szerepe, elsősorban a férfiak körében. A 2002-2006 közötti időszak utánkövetéses vizsgálata kimutatta, hogy azok a férfiak, akik feleségükkel éltek 2002-ben, 2.2-szer kisebb valószínűséggel haltak meg 2006-ig, akik nagyon

számíthattak

házastársuk

segítségére,

2.74-szer

kisebb

valószínűséggel hunytak el. A házassághoz, mint említettük, a magyar társadalom felfogásában hozzátartozik a gyerek is. Ezért segíteni, ösztönözni kell a kívánt gyermekek megszületését, elhárítani az akadályokat a gyermekvállalás elől. Mivel ez elsősorban a felsőfokú végzettségű nők körében probléma, megfelelő politikai intézkedésekkel, támogatásokkal kell lehetővé tenni, hogy egy tanult nő ne legyen kénytelen választani a gyerek és a karrier közt, a gyerekvállalás ne jelentse a tanulmányai és munkája befejezését. Szigorúan kell szabályozni a nők

munkavállalását,

megszüntetni

a

családos

nőket

érő

hátrányos

megkülönböztetéseket.



Oldal:26/59 Dátum: 2007.07.10.


Munkahelyi stressz Az egyik legfontosabb terület a munkahely, a munkavállalókat érő stressz – ide értve a vezetőket érő megterhelést is. Az EU foglalkoztatáspolitikai irányelvei közt elsők közt szerepel a munkahelyi stressz csökkentése, 2001ben az EU irányelveket adott ki, ami a munkahelyi vezetők kötelességévé teszi ennek biztosítását. Ennek megvalósítása érdekében a politikai döntéshozóknak kell belátniuk, hogy a munkahelyi stressz, az abból fakadó pszichés és egészségügyi problémák hatalmas nemzetgazdasági veszteséget jelentenek, amelyek egy része megelőzhető. A rugalmasabb munkaidő, a több távmunka lehetősége,

az

alkalmazottak

nagyobb

beleszólási

lehetősége

a

munkakörülményeikbe, a munkahelyi bizonytalanság, a kiszolgáltatottság csökkentése

részben

felvilágosító,

oktató

törvényileg, programokkal,

hatóságilag

támogatható.

információs

anyagokkal

Megfelelő ezeknek

a

fontosságát a munkaadók felé terjeszteni kell.

A krónikus stresszel való megbirkózás A krónikus stresszel kapcsolatos vizsgálatok arra is rámutatnak, hogy a stressz egészségkárosító hatása nem csak a konkrét stresszhelyzetektől, az objektíven megfigyelhető stresszhatás mértékétől, hanem attól is függ, hogy az

egyén

hogyan

éli

meg

és

hogyan

tudja

kezelni

a

felmerülő

stresszhelyzeteket. Prospektív vizsgálatok igazolják, hogy a fokozott stressz és a sikertelen stresszkezelés fokozza a kiemelt népegészségügyi jelentőségű kórképek, a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát,

és

negatívan

hat

azok

lefolyására.

Ugyanakkor

olyan

magatartásorvoslási alapokon, hazai és külföldi kutatási eredményeken nyugvó

megelőző

képességeinek

programokkal,

javítására,

a

melyek

társas

az

támogatás

egyének fokozására

stresszkezelő irányulnak,

csökkenteni lehet ezt a kockázatot. A stresszforrások egy része ugyanis nem



Oldal:27/59 Dátum: 2007.07.10.


szüntethető meg, tehát az egyént kell megtanítani arra, hogy úgy élje át a helyzetet, hogy abban nem sérül, annak nem lesz hosszú távú, negatív hatása. Ilyen, már Magyarországon működő program, amelyet a hazai kutatások eredményeinek segítségével adaptáltunk a hazai viszonyokra, a Williams LifeSkills (Életkészségek) program. A tréning tematikáját és módszertanát a Duke Egyetem (Durham, NC,USA) vezető szakemberei dolgozták ki. A stresszkutatás

legfrissebb

eredményeinek

felhasználásával,

sok

év

csoportterápiás tapasztalata alapján állították össze a programot. A tréning program összeállításának fontos szempontjai a költséghatékonyság, a lehető legjobb időkihasználás, és az elsajátított készségek hosszú távú gyakorlati alkalmazhatósága. A Williams ÉletKészségek tréning hatékonyságát, testi-lelki egészségre tudományos

gyakorolt

pozitív

vizsgálatok

hatását

bizonyítják.

nemzetközi A

Williams

szaklapokban Életkészségek

közölt tréning

hatására mérhetően csökken a stressz szint, és megelőzhetőek, illetve jelentősen csökkennek a stresszel összefügg' testi panaszok és a gyakran előforduló szorongásos, depressziós tünetek. A tréning hatására a személyes hatékonyság

hosszú

kommunikációs

távon

készsége

fokozódik. fejlődik,

A

résztvevők

önismerete

eredményesebben

tudják

és

kezelni

konfliktusaikat, tartósan elégedettebbek kapcsolataikkal, teljesítményük javul.

Az egészségpénztárak szerepe Az egészségpénztárak együttműködése országos klinikai intézetekkel és kutatóhelyekkel,

a

kutatási

eredmények

folyamatos

becsatornázása

a

közösségi alapú prevenciós programokba jelentős új alkalmazott kutatási és fejlesztési

tevékenység,

amely

az

egészségfejlesztési

infrastruktúra

kialakításában jelentős szerepet játszhat. Míg a jelszavak szintjén mindenki hangsúlyozza a megelőzés, egészségfejlesztés jelentőségét, Magyarországon a modern elvárásoknak megfelelő egészségfejlesztési infrastruktúra egyáltalán nem alakult ki. Ezt a hiányosságot pótolhatják az önkéntes egészségpénztárak, amelyek alapításához a jogi keretek Magyarországon adottak. Európában az File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:28/59 Dátum: 2007.07.10.


önkéntes

egészségpénztáraknak

vizsgálataink

szerint

a

közel

népesség

250

millió

körében

igen

tagja

van.

jelentős

Korábbi

igény

van

egészségfejlesztési, megelőzési tevékenységekre, ezért jelentős összeget is áldoznának. Ennek valóságtartalmát bizonyítja, hogy igen jelentős összegeket fordítanak alternatív gyógymódokra. Az egészségpénztárak, amelyeket a munkatársaik egészségében érdekelt munkahelyek anyagilag is támogatnak, Európában a megelőzés leghatékonyabb eszközei. Nálunk az egészségpénztári infrastruktúra

kiépítése

jelentős

munkahely

teremtő

tevékenységet

eredményezhet. A mai magyar egészségfinanszírozás rendszerében nincs benne a pszichoszociális

egészségfejlesztés

és

megelőzés

forrása.

Az

önkéntes

egészségpénztárak a megelőzés finanszírozásának leghatékonyabb non-profit szervezetei Európában. Franciaországban szinte a teljes lakosság tagja a mutualitéknek, önkéntes egészségpénztáraknak, és a WHO 2000-es World Health Report szerint a francia egészségügy a leginkább költség-hatékony a világ országai között. (WHO, World Health Report 2000). Összefoglalás A magyar társadalom egyik legjelentősebb problémája a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása. A magyar népesség folyamatosan csökken, melynek csak részben oka az alacsony születésszám, nagyon fontos szerepet játszik az idő előtti halálozás. Hazánkban a születéskor várható élettartam jelentősen elmarad az európai átlagtól, különösen a férfiak tekintetében. A magyar férfiak esetében a halálozási arányok 45-64 éves életkor közt rosszabbak,

mint

az

előző

kutatásaink

szerint

a

(depresszió)

és

testi

század

krónikus

30-as

stressz

éveiben.

Ennek

mely

különböző

áll,

megbetegedéseken

hátterében

(szívinfarktus,

pszichés daganatos

megbetegedések) keresztül felelős az idő előtti halálozás magas arányáért. A magyar

népességet

meghatározhatók

–

sújtó

krónikus

munkahely

stressz

stressz,

legjelentősebb

társas

kapcsolatok

forrásai hiánya,

párkapcsolatok problémái, értékvesztés –, és ily módon megfelelő, célzott File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:29/59 Dátum: 2007.07.10.


intézkedésekkel vagy maguk a stresszt kiváltó okok, vagy a hatásuk csökkenthető.



Oldal:30/59 Dátum: 2007.07.10.


2. melléklet: Vélemény és javaslat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia (NFFS) céljaival összhangban levő, abban megjelenő oktatás, nevelés, szemléletformálás, kommunikáció, társadalmi részvétel tervezésére és megvalósítására

Készül a Respect Kft megbízásából a NFFS Stratégiai Környezeti Vizsgálata kapcsán a június 18-i egyeztetési változat alapján

Készítette: Czippán Katalin

Budapest, 2007. július



Oldal:31/59 Dátum: 2007.07.10.


Bevezetés A dokumentumban több helyen tükröződik az oktatás, szemléletformálás, társadalmi részvétel fontossága, többek között a Stratégia végrehajtását támogató általános – horizontális, azaz a továbbiakban bemutatott minden prioritásra is vonatkozó – cselekvési területek struktúrája első három pontja is kimondja: •

a fenntarthatóságról, az azt erősítő, ill. veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról való tudásbázis növelése, a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével;

•

a fenntarthatóságról való tudás széles körű elterjesztése két irányból is szükséges. Egyrészt a közoktatáson, szakképzésen és felnőttképzésen keresztül, annak kialakult eszközrendszerére építve, másrészt a médiát és más csatornákat, azok intézményrendszerét igénybe véve lehetséges a társadalom valamennyi szereplőjének érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában;

•

a megfelelő csatornák és feltételek – nyilvánosság, civil szervezetek fellépése, politikai elkötelezettség – kialakulásának támogatása, hogy a döntési folyamatokban a meglévő tudás alapján a társadalmi szereplők érdemi részt vállalhassanak;

Azonban az idézett részek, a helyzetelemzés, megfogalmazásai, nem kellően tükrözik a fenntarthatóság felé vivő társadalmi tudatosság erősítéséhez szükséges eszközökre vonatkozó, – többek között az Európai Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiájában is kiemelten említett – az alábbiakban összefoglalt nemzetközi folyamatokban kialakult megközelítést, tudást.

Nemzetközi háttér Az ENSZ Közgyűlése 59/237-es döntével a 2005-2014 közötti időszakra meghirdette a Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás évtizedét. A határozatban a Közgyűlés „felszólítja a Kormányokat, hogy gondolják át, milyen intézkedésekkel valósíthatók meg az Évtized célkitűzései saját nevelési rendszereik és stratégiáik, és ahol erre mód van, nemzeti fejlesztési terveik keretein belül”. Ezen túl a Közgyűlés „felhívja a Kormányokat, hogy tegyék minél szélesebb körökben ismertté az Évtizedet, és biztosítsák a minél szélesebb körű részvétel lehetőségét, egyebek között a civil társadalom és más fontos szereplők bevonásával, és a velük való együttműködéssel, főleg az Évtized kezdetén”.



Oldal:32/59 Dátum: 2007.07.10.


Az Évtized programjának végrehajtását az UNESCO koordinálja, a Végrehajtó Tanács 10/172 határozata értelmében. Ennek értelmében az UNECO elkészítette a Nemzetközi Végrehajtási Tervet (International Implementation Sheme) 1 , amely keretet ad az Évtized nemzeti programjainak elkészítéséhez is. A dokumentum rögzíti, hogy a fenntarthatóságot szolgáló oktatás, nevelés elsődleges eszköz azon változások előidézéséhez, amelyek hosszú távon valamennyi közösség életminőségét javíthatják, így a fenntarthatóságra nevelés mindenki feladata és felelőssége. Az európai környezetvédelmi miniszterek felkérésére, az oktatási miniszterek bevonásával az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a tagállamok aktív részvételével elkészítette a Fenntarthatóságra nevelés stratégiáját 2 , mely az Évtized kezdeményezésével összhangban lévő, hosszabb távra szóló, a tagországok oktatási és környezetvédelmi miniszterei által megerősített stratégiai dokumentum. Magyarország részéről a dokumentumot az Oktatási Minisztérium írta alá 2005-ben. Az Európai Unió megújult Fenntartható Fejlődés Stratégiája 3 az oktatást átfogó szakpolitikaként emeli ki és „A tudásalapú társadalomhoz hozzájáruló, több szakterületet érintő politikák” fejezetben rögzíti: hogy „Az oktatás a szokásbeli változások előmozdításának és annak az előfeltétele, hogy valamennyi állampolgár megszerezze a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. A nem fenntartható tendenciák visszafordításában elért siker nagymértékben függ az oktatás valamennyi szintjén megvalósuló, a fenntartható fejlődést elősegítő magas színvonalú oktatástól.” A „Fenntartható fejlődést szolgáló oktatás” ENSZ-évtized (2005–2014) összefüggésében a tagállamok továbbfejleszthetnék nemzeti cselekvési terveiket, különösen kiaknázva az „Oktatás és szakképzés 2010” munkaprogramot, amelynek célkitűzései a minőségre és a fontosságra, valamint a mindenki számára nyitva álló hozzáférésre, valamint a rendszereknek és az intézményeknek a társadalom és a tágabb világ felé való nyitottságára összepontosítanak. A tagállamoknak a fenntartható fejlesztést szolgáló oktatást, valamint célirányos képzést kell kifejleszteniük az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint például az építőipar, az energia, és közlekedés. Különleges figyelmet kell a tanárképzésnek szentelni. A tagállamoknak végre kell hajtaniuk az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának 2005-ben, Vilniusban elfogadott, fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra irányuló stratégiáját. A fenntartható fejlődést szolgáló oktatást EU szinten is elő kell mozdítani. 2006-ban az Európai Parlament és a Tanács az egész életen át tartó tanulás területére vonatkozó integrált cselekvési programot fogad el a 2007–2013 időszakra.”

1

http://unesdoc.unesco.org/images/0014/001486/148654E.pdf

2 http://www.unece.org/env/esd/strategytext/strategyHungarian.pdf 3

http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/st10/st10117.en06.pdf File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:33/59 Dátum: 2007.07.10.


Észrevételek, javaslatok A következőkben a NFFS szerkezetét követve szerepelnek a legfontosabb észrevételek, a változtatásra vonatkozó javaslatok és azok indoklásai. 1. Fenntartható fejlődés 1. 4 A megvalósítás rendszerszemléletű folyamata fejezet bevezető bekezdése rögzíti, azt az alapvető tényt, hogy „Egy ország fejlesztése, versenyképességének növelése csak akkor lehet hosszú távon eredményes és fenntartható, ha széles társadalmi bázison nyugszik...” Azzal azonban csak részben lehet egyetérteni, hogy „Alapvető fontosságú egy hosszú távú, 25-50 éves – fenntartható – fejlesztéspolitikai stratégia kidolgozása, melynek céljainak eléréséhez vezető úton a társadalmi szereplők folyamatosan tisztában lehetnek azzal, hogy milyen célért milyen befektetéseket és erőfeszítéseket kell megtenni.” Sokkal inkább javasoljuk, hogy a szöveget módosítsák úgy, hogy „egy ilyen 25-50 éves stratégiát a társadalmi szereplők bevonásával lehet kidolgozni, folyamatosan újraértékelni, hogy az elfogadott közös cél ismeretében, érdekében és figyelembe vételével tegyék meg erőfeszítéseiket, befektetéseiket.” A tájékoztatás, az egyirányú közlés töredéke hatást ér el a folyamatos, többirányú kommunikációhoz, a bevonáshoz viszonyítva. A bevezetőben idézett „a fenntarthatóságról, az azt erősítő, ill. veszélyeztető folyamatokról és a szükséges értékváltásról való tudásbázis növelése, a tudományos kutatás és tudáscsere erősítésével, és a kutatási eredmények elérhetővé tételével” szöveget egészítsék ki a tudásbázis növelése és kompetencia (értékek, készségek, viselkedésminták) fejlesztése kifejezéssel. Így szakszerűbb lesz a szöveg, és sokkal inkább megfelel a hazai és nemzetközi oktatásfejlesztésre vonatkozó elképzeléseknek, irodalomnak, és a fenntarthatóságot szolgáló oktatási dokumentumoknak. A bevezetőben szintén idézett „a fenntarthatóságról való tudás széles körű elterjesztése két irányból is szükséges. Egyrészt a közoktatáson, szakképzésen és felnőttképzésen keresztül, annak kialakult eszközrendszerére építve, másrészt a médiát és más csatornákat, azok intézményrendszerét igénybe véve lehetséges a társadalom valamennyi szereplőjének érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában;” igazából nem két irányt jelöl. Mindkettő „top-down” csak a formális és non-formális tanulás csatornáit választja szét az informálistól, miközben a valóban másik irány a „buttom-up” – azaz a fenntarthatóságról létező helyi, társadalmi, közösségi tudás, a jó gyakorlatok megismerése, megosztása, figyelembe vétele – nem jelenik meg a dokumentumban. Ez utóbbi elengedhetetlen feltétele annak, hogy az NFFS ne egy legyen a Kormány stratégiáinak sorában, hanem – az alkotók szándékának megfelelően – összenemzeti stratégiaként működjön, és hozzájáruljon a fenntarthatóság irányába ható társadalmi együttgondolkozás, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:34/59 Dátum: 2007.07.10.


tudatosulás elindulásához. Ezért javasoljuk, hogy a szöveget az alábbiak szerint módosítsák: „a fenntarthatóságról való tudás széles körű megismerése és elterjesztése két irányból is szükséges. Egyrészt a közoktatáson, szakképzésen és felnőttképzésen keresztül, annak kialakult eszközrendszerére építve, másrésztvalamint a médiát és más csatornákat, azok intézményrendszerét igénybe véve lehetséges a társadalom valamennyi szereplőjének érdekeltté tétele a fenntarthatóság eszméinek megvalósításában, másrészt pedig ki kell alakítani a helyi, közösségi fenntarthatóságról szóló tudás, a jó gyakorlatok, követhető példák megismerésére, megosztására alkalmas kommunikációs csatornákat;” 2. Helyzetelemzés 2. 1. 2 Nemzetközi együttműködés az ENSZ égisze alatt fejezetbe feltétlen javasoljuk beilleszteni az ENSZ Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában 2005-2014 évtizedét, és az UNECE 2005-ben, Vilniusban elfogadott, fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra irányuló stratégiáját. 2. 2. 1 Társadalmi folyamatok – Oktatás, tudomány, kultúra fejezetből csaknem teljesen hiányzik a fenntarthatóság szempontjából történő elemzés. „Az oktatásnak a jelenleginél jobban kellene fejlesztenie az érvényesüléshez szükséges alapvető készségeket, gyakorlat-orientáltabbnak kellene lennie és jobban kellene szolgálnia a tanulók élethosszig tartó tanulását, ezáltal csökkentve a munkaerő-piaci feszültségeket, és elősegítve a rugalmas munkahelyváltást.” A megállapítás nem annyira helyzetelemzés, mint célmegfogalmazás, de ha már itt szerepel fontos lenne a fenntarthatóság szempontjait is megemlíteni egy ff stratégiában, mint pl.: a környezetitársadalmi-gazdasági folyamatok, azok kapcsolatainak megértését, befolyásolását illetve a szükségszerűen bekövetkező környezeti változásokhoz való alkalmazkodást. „Az oktatás-képzés során a diákok kevéssé kapnak rendszerszemléletű, gyakorlatorientált tudást.” Átfogó megállapítás után nagyon elnagyolt, az a megállapítás, hogy „A fenntarthatóságra vonatkozó átfogó tudás elsajátítását lehetővé tevő oktatás gyakorlata még nem alakult ki, ennek oktatási anyaga szinte teljesen hiányzik, az oktatási szakma a fenntarthatóság területén a felkészülési munka kezdetén tart”. Ez a mondat teljesen figyelmen kívül hagyja a magyar környezeti nevelés, évtizedes, nemzetközi szinten példaértékű, majd a kibővült tartalmat nyert fenntarthatóságot szolgáló oktatás, nevelés eredményeit, kezdeményezéseit. Ehhez alkalmas háttérinformációkkal szolgálhat a több civil szervezet 4 kezdeményezésére elndított Nemzeti Környezti Nevelési Stratégia. A terültet 4

http://www.mkne.hu/strategia/strategia.pdf File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:35/59 Dátum: 2007.07.10.


nem ismerő, a fenntarthatóság problémáit figyelembe nem vevő döntések következében kialakuló fejlesztések, támogatási rendszerek nem kedveznek az elindult kezdeményezések, programok meggyökeresedésének, elterjedésének. Ilyen kezdeményezés az Erdei iskola, az Ökoiskola, az Iskolazöldítés, és még sorolhatnánk a sok-sok kezdeményezést. Magyarországon a közoktatási törvény értelmében – ugyancsak európai szinten példaértékűen - minden iskolában iskolának el kell készíteni az egészségnevelési, környezeti nevelési programját. A probléma, hogy nem épült ki az a szakmai hálózat, amelyik ezt a tevékenységet segíteni tudja. Forráshiány miatt megszűnt az az intézmény (a nemzetközi szintem elismert Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programiroda - KöNKomP), amely ezt a munkát információkkal, szakmai tervezéssel, hálózatépítéssel segítette, a civil szervezetek pedig forráshiány miatt szintén nem tudták átvenni ezt a feladatot. Javasoljuk fenti tényeket megjeleníteni a helyzetelemzésben. A felsőoktatásra vonatkozó helyzetértékelés nem tér ki a fenntartható fejlődésnek megfelelő tartalmakra, fejlesztésekre, bár tény, hogy ezzel a területtel adósak maradtak a fejlesztések, de célszerű lenne ezt explicit módon is megjeleníteni. Jelentős hiányosságok tapasztalhatók az egész életen át tartó tanulás területén. Egyfelől nem épült ki megfelelően az oktatás, képzés, felnőttképzés különböző szintjeit összekötő egységes, egymásra épülő és szervesen összekapcsolódó rendszere, másfelől nem biztosítottak a tanuláshoz történő egyetemes hozzáférés feltételei. Nem kellően kihasználtak a nem formális és informális képzés eszközei és formái, alapvetően hiányos az oktatási és kulturális rendszer közötti együttműködés, ennek következtében kihasználatlan az oktatás és a kultúra hatékony együttműködésén alapuló szinergia. Javasoljuk a bekezdés végére kiegészítésként, hogy az együttműködés kiemelten fontos a fenntartható fejlődés által megkövetelt tartalmak és képességek szempontjából. 4. A végrehajtás átfogó feladatai, eszközei Üdvözlendő, hogy csaknem minden prioritási terület cselekvési területei között szerepel az oktatás, képzés, szemléletformálás, kommunikáció mint a végrehajtás egyik eszköze. Indokolt, hogy önálló fejezetben, horizontális eszközként is megjelenjen, és súlyának megfelelően a 4.1 A tudásbázis növelése és a tudás megosztása fejezet bevezető része a többi fejezethez hasonlóan részletesebben fogalmazza meg a célokat, hosszabban támassza alá a cselekvési területeket. Például: Cél, hogy mind a formális mind az informális oktatás, a kutatás, és a társadalmi párbeszéd hozzájáruljon a fenntartható fejlődést elősegítő társadalmi működés-mechanizmusok, az emberiség hosszú távú fennmaradása feltételrendszerének kialakításához. Ezen belül a File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:36/59 Dátum: 2007.07.10.


fenntarthatóságot szolgáló oktatás, nevelés holisztikus megközelítésével és speciális eszközeivel alakítson ki egy olyan etikai, érték- és cselekvési rendszert, amely figyelmet fordít a kulturális identitásra, a demokratikus döntéshozatalra, a természet értékeire és az erőforrások megfelelő felhasználására és kezelésére. A kutatás, az oktatás és a társadalmi párbeszéd járuljon hozzá ahhoz, hogy a társadalom tagjai megtalálják, megismerjék, megosszák a fenntarthatóságért való cselekvés lehetőségeit, gyakorlatait, és képessé, valamint motiválttá váljanak az e cselekvésekben való részvételre. Ebből következik, hogy a fenntarthatóság elveinek és gyakorlatának elsajátításához a társadalom minden rétegének szüksége van a fenntarthatóságért történő tanulásra A cselekvési területek közé javasoljuk lehetőleg elsőként, hogy Magyarország saját programjának elkészítésével, támogatásával, és a végrehajtás intézményrendszerének kialakításával csatlakozzon az ENSZ Oktatás a fenntartható fejlődés szolgálatában 2005-2014 évtizedének programjához, és aktívan vegyen részt az UNECE 2005-ben, Vilniusban elfogadott, fenntartható fejlődést szolgáló oktatásra irányuló stratégiájának megvalósításában. A TB 11-es cselekvési területet a fenntartható fejlődés stratégia szempontjából alapvető volta miatt javasoljuk az első helyre tenni. További néhány szövegszerű módosítási javaslat (vastagon a beszúrások): (TB-1) Szükséges a fenntarthatóságra vonatkozó – köztük az államilag is finanszírozott – kutatások és fejlesztések biztos alapokra helyezése, erősítése és támogatása, a kutatások, kiemelten a több tudományterületen átívelő kutatások összehangolása, a fenntarthatóság irányába történő elmozdulást segítő hazai kutatási stratégia kidolgozása, valamint a hazai stratégiákba való beépítése. Meg kell teremteni a fenntarthatóságot monitorozó rendszerek biztos alapjait is. – Mivel a kutatás önmagában nem feltétlen járul hozzá a fenntartható fejlődéshez, hiszen a jelenlegi fenntarthatatlan folyamatok jórésze is kutatással alátámasztott. Másrészt a fenntartható fejlődés megköveteli az interdiszciplináris, rendszerszemléletű gondolkodást, az ezt alátámasztó kutatást (TB-2) Meg kell teremteni a kapcsolatot a tudományos eredmények és a társadalmi tudás között. Elő kell segíteni, hogy a társadalomban meglévő tudás, a jó gyakorlatok ismertté, követhetővé váljanak illetve a fontos és releváns információk, a kutatások eredménye, következtetései olyan formában álljanak rendelkezésre, ami megkönnyíti a társadalom tagjai számára annak befogadását.



Oldal:37/59 Dátum: 2007.07.10.


(TB-3) Az oktatás tartalmaiban és formáiban hangsúlyosabban kell megjeleníteni a fenntarthatósági témákat és értékeket, tartalmakat és készségeket. A fenntarthatóságnak alapkövetelménnyé kell válnia az új ismeretek befogadása és a változó környezeti, társadalmi és gazdasági viszonyok közötti eligazodás érdekében. Fontos a fenntarthatóság összes vetületével kapcsolatos ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvodai nevelés, iskolarendszerű oktatás, képzés, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, művelődés, ismeretterjesztés, könyvkiadás). – Üdvözlendő, hogy az NFFS-ben szereplő célok végrehajtása, a fejlesztéspolitikába történő beágyazása érdekében – több helyen, így itt – is figyelembe vették az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve annak akcióprogramjai megfogalmazását. Azonban javasoljuk, hogy azokon a helyeken, ahol az ÚMFT, vagy valamilyen valamilyen sajátos programozási logika miatt az NFFS maga is csak a társadalmi-gazdasági kontextust vette figyelembe, az NFFS feltétlen hangsúlyozza és emelje be a környezeti kontextust is. Egy fenntartható fejlődés stratégia nem felejtheti ki a környezeti pillért az ff 3 pilléréből! (TB-4) El kell érni, hogy a holisztikus és gyakorlat-orientált oktatás gyorsabban terjedjen és beépüljön a napi gyakorlatba (az analitikus ismereteken, a tantárgyakra bontó tudásanyagon nyugvó iskolarendszer kevéssé alkalmas a rendszerszemléletű társadalom felnevelésére). Az élet gyakorlati ismeretei, a rendszergondolkodás, a konfliktuskezelési, döntéshozatali, együttműködési készségek, módszerek, a globális ismeretek kapjanak több helyet az oktatásban, nevelésben. Az oktatásnak el kell jutnia a problémák összefüggéseinek feltárásához és a megoldás módjainak kreatív megtalálásához, a létező megoldások, modellek hiteles bemutatásához. – A beszúrt kompetenciák a nemzetközileg elfogadott stratégiákból kerültek átemelésre, a megoldások bemutatása pedig azért nem elég, hiszen nem ismerjük a 15-20 év múlva bekövetkező problémákat. Probléma-megoldási, összefüggés-elemzési készségeket kell fejleszteni, hogy adott időben, adott problémára legyenek képesek közösen, felelősen megoldást találni. (TB-5) A magyar közoktatásba be kell vezetni egy olyan, a teljes oktatásiképzési struktúrát érintő, holisztikus szemléletű, rendszergondolkodásra nevelő programot, amely tartalmazza a fejlesztés, a fejlődés, az emberi jogok oktatását, a békére és konfliktus-megelőzésre, kezelésre történő oktatást, az interkulturális oktatást, a környezeti nevelést (ún. globális oktatás). Fontos, hogy a fiatalok ilyen irányú nevelése/oktatása már óvodás korban elkezdődjön, mert csak így alakítható ki a későbbiekre nézve meghatározó kötődés. A globális oktatás a fenntartható fejlődés globális dimenzióinak megfelelően készít fel a demokratikus, felelős állampolgárságra. – A holisztikus megközelítés nem mindenkinek jelenti feltétlen a rendszergondolkodást, ezért fontos, hogy ezt a fenntartható fejlődés szempontjából kiemelten fontos készséget explicit többször is megjelenítsük. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:38/59 Dátum: 2007.07.10.


(TB-6) Igen fontos a tanulás nem formális és informális tevékenységeinek, és azokban a fenntarthatósághoz hozzájáruló tartalmak és készségek megjelenésének támogatása és az élethosszig tanulás ösztönzése. Ebben a kulturális közintézmények is fontos szerepet játszanak. A munkahelyi informális és nonformális tanulás értéket teremt mind a munkaadó, mind az alkalmazott számára. A fenntarthatóság informális tanulása keretében erősíteni kell a média gazdasági, társadalmi és a környezeti tudatosság növelése érdekében végzett tevékenységét; emellett elő kell segíteni, hogy a média jobban közvetítse a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos értékrendet, továbbá a közintézmények fenntartható fejlődésnek megfelelően működjenek, mert a követhető minták az informális tanulás fontos eszközei. – Azt már kutatások is alátámasztják, hogy a tanulás nem önmagában vezet el a fenntarthatósághoz, hanem a közvetített értékek, tartalmak és készségek a meghatározóak, hiszen jelenlegi fenntarthatatlan szokásainkat is tanultuk. (TB-7) Az általános műveltség, a kulturális szocializáció minőségének javításához biztosítani szükséges a magyar és az egyetemes kultúra értékeihez való jobb hozzáférést, erősíteni kell a kulturális alapszolgáltatások elérhetőségét a közösségi terek, a kulturális infrastruktúra fejlesztése révén, továbbá erősíteni kell a kultúra és a közösségi tevékenységek szerepét az oktatásban és képzésben. A művészetek jelentősen hozzájárulnak a társadalmi identitás erősítéséhez, az értékek közvetítéséhez is. (TB-8) A felelős állampolgári magatartás kialakítása érdekében erősíteni kell az önképzés szerepét. Növelni kell a nyilvánosan hozzáférhető tudást és fejleszteni annak átadását, alkalmazását. (TB-11) El kell indítani a fenntarthatóság társadalmi szintű megértését szolgáló párbeszédet, és a fenntarthatóságot folyamatosan napirenden kell tartani. Ez a párbeszéd szorosan összefügg az állampolgári aktivitás növelésével, a kettő kölcsönösen erősíti egymást. A vállalkozói szférában is fokozottabban teret kell engedni a fenntarthatósági párbeszédnek és az erre épülő önszabályozásnak. – Javasoljuk a cselekvési terület elejére tenni, mert az NFFS létrehozása, megvalósítása és ellenőrzése feltételezi ezt a széles társadalmi tanulási folyamatot, amit kellő súllyal kell kezelni. A cselekvési tervek közül hiányzik a felső és szakképzés. Javasoljuk, hogy legyen egy, az EU fenntartható stratégiájának alábbi megállapításaihoz illeszkedő cselekvési terület: „Az oktatás a szokásbeli változások előmozdításának és annak az előfeltétele, hogy valamennyi állampolgár megszerezze a fenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcsfontosságú kompetenciákat. A nem fenntartható tendenciák visszafordításában elért siker File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:39/59 Dátum: 2007.07.10.


nagymértékben függ az oktatás valamennyi szintjén megvalósuló, a fenntartható fejlődést elősegítő magas színvonalú oktatástól, amely kiterjed többek között olyan kérdésekre, mint például az energiák és a közlekedési rendszerek fenntartható használata, a fenntartható fogyasztási és termelési modellek, az egészség, a médiakompetencia és a felelős globális polgárság… Az egyetemek, kutatóintézetek és magánvállalkozások mindnyájan nélkülözhetetlen szerepet játszanak a kutatás előmozdításában, mely támogatólak hat az arra irányuló erőfeszítésekre, hogy a gazdasági növekedés és a környezetvédelem erősítsék egymást. Az egyetemeknek és a felsőoktatási intézményeknek kulcsfontosságú szerep jut az olyan oktatás és képzés nyújtásában, amely a képzett munkaerőket ellátja a fenntartható technológiák teljes körű kidolgozásához és kiaknázásához a szükséges kompetenciákkal. Az említett intézményeknek interdiszciplináris megközelítések révén és a létező hálózatokra való alapozás segítségével hozzá kell járulniuk az alacsony környezeti terheléshez is.” 5 A kutatásoknál korábban szerepeltek az indikátorkutatások, fejlesztések, ezeket jó lenne kutatási területként is visszahozni, mert bár készül a FAIR, célszerű olyan indikátorok fejlesztését kutatni, amelyek különböző szinten (projekt, program, átfogó intézkedés, stratégia), különböző területeken, többek között az oktatás területén is, és azokat összekötve is képesek értékelési alapul szolgálni, ez pedig tipikus K+F feladat. A helyzetelemzésben szerepel, hogy nincs a NFFS-t koordináló intézményrendszer, de a későbbiekben erre nincs cselekvési területi javaslat, javasoljuk az intézményrendszer létrehozását cselekvési területként megfogalmazni az oktatás, nevelés, kommunikáció, kutatás területén is, mivel elsősorban nem a mostani NFFS szövegezése a lényeg, hanem annak folyamatos megújítása, a társadalmi kommunikáció fenntartása és a folyamatnak a tervezése és kézben tartása. Indikátorrendszer: a mellékletben megadott indikátorrendszer és a kitűzött prioritások nincsenek összhangban. Az oktatás, szemléletformálás kommunikáció területére pedig egyáltalán nincsenek indikátorok. Javasoljuk meghivatkozni az UNECE stratégiához kidolgozott indikátorokat, melyek alapján az ország-jelentéseket egyébként is el kell készíteni. 6

5 6

http://register.consilium.europa.eu/pdf/en/06/st10/st10117.en06.pdf http://www.unece.org/env/esd/inf.meeting.docs/EGonInd/5meet/discussionpaper.pdf File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:40/59 Dátum: 2007.07.10.


3. melléklet: A magyar földtulajdoni és földhasználati viszonyok szerkezetmozgása, különös tekintettel a fenntarthatóságra Dr. Tanka Endre az MTA doktora, dr.habil. tanszékvezető egyetemi docens

A föld és a fenntarthatóság 1. A földnek – bármely rendeltetése szerint is hasznosuljon – döntően meghatározó szerepe van a gazdaság és a társadalom fenntarthatóságában. E kitüntetett szerepe, ugyanakkor, a fenntarthatóság kritérium – rendszere szempontjából sajátos: az ökológiai funkcióihoz képest (Oláh, 2006: 54 - 56. o.) előtérbe kerülnek a társadalmi – gazdasági dimenziói. Ezek közül, pedig, rendszer – szervezetileg a politikumba ágyazottsága emelkedik ki, ami rendszer – központja valamennyi más (így az ökológiai) funkciói működtetésének. A földügy fenntarthatósági kérdésköre szervesen illeszkedik az NFFS (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia) és a RESPECT Kft által kidolgozott SÉMA (Stratégiai Értékelő Módszertani Alapvetés) céljaihoz és módszereihez. Az általános közelítéstől annyiban tér el, hogy, egyrészt, itt a SÉMA A. és D. részei adják a kutatás szempontjait. Másrészt, a földnél – a fenntarthatóságra – nem a környezetpolitika, hanem az agrár- és földbirtok – politika ad válaszokat. 2. A fenntarthatóság elemzését a földnél megkönnyíti, hogy a föld sorsának közhatalmi (állami beavatkozáson alapuló) és e módszert kiiktató (az elsajátítás magánérdekének alávetett) alakításánál egyaránt, a fenntarthatóságnak nem a különös igényeit kell érvényesíteni, hanem az utóbbiak maguk is alkotóelemei a birtokpolitika tartalmának. Ehhez képest a fenntarthatóság esélyeit - más, együttható tényezőket háttérbe szorítva – lényegében az dönti el, hogy egy állam földalapjára milyen minőségű agrár – és földpolitika valósul meg. A földbirtok – politika 1. A tudomány megkülönbözteti a birtokpolitika hagyományos – az állam szuverenitásán alapuló -, másrészt az újkori – az állami önrendelkezést korlátozó – fogalmát. Az előbbihez egy általános, szociológai fogalom, továbbá a birtokpolitika agrárgazdaságtani felfogása tartozik. Szociológiai értelemben a birtokpolitika az állam értékracionális és/vagy cél – és eszközracionális tevékenységét jelenti, amellyel a területéhez tartozó földkészlet tulajdon, használati, igazgatási, védelmi és a gazdálkodás körébe tartozó egyéb File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:41/59 Dátum: 2007.07.10.


viszonyait politikai (alkotmányos) legitimációja alapján, a ráhatás igényeihez igazodó, közhatalmi és közgazdaság eszköztárral szabályozza, illetve befolyásolja. A másik, különös közelítésben a birtokpolitika a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem és a földügyi igazgatás – vagyis a birtokrend – legcélszerűbb kialakítására irányuló állami intézmények rendszere. (Tanka, 2004: 22 -29. o. és Oláh, 2006, IV. k.: 78 -79. o.) Mivel – a világgazdasági korszakváltással, a globalizácó hatásaként – ma már az állami szuverenitás és a földviszonyokba való, közérdekű beavatkozás fikció, a valós hatásmechanizmus leképezéséhez a haszonelvű birtokpolitika 21. századi vetületét (is) fel kell tárni. Ezt a nemzetközi jog, az európai közjog és az EU Közös Agrárpolitikája (KAP), továbbá szabályozó rendszerének az agrár – és földviszonyokat érintő normái alkotják. 2. A birtokpolitika tartalmát Max Weber társadalmi cselekvés – tipológiáját felhasználva ragadhatjuk meg. E szerint kell megkülönböztetnünk az értékalapú (vagy érték –követő), illetve a haszonelvű birtokpolitikát. (Tanka, 2004: 29 –59. o.) Ismérveik csak induktív módon, a konkrét politika beható elemzésével tárhatók fel. Döntő eltérés a kettő közt az állam földviszonyokba való beavatkozásának (mint kényszerítő társadalmi cselekvésnek) a tartalmi irányultsága. Az előbbi közösségi értékekre épül, illetve ilyeneket közvetít, társadalmi közmegegyezésen alapul, mind a földtulajdon, mind a földhasználat funkcióinak, célrendszerének alakításában a közérdeket érvényesíti. Az utóbbi – bár a beavatkozást közcélúnak álcázza - a tőkehasznosulás elsajátítási magánérdekét szolgálja. 7 Az előbbire történeti példa a hazai polgári agrárgazdaságtan jeles művelőinek a két világháború közötti elméleti munkássága, amely azonban a „zsákutcás magyar történelemben” (Bibó I.) nem törhetett utat a polgári demokratikus földreformnak. Mai megjelenése az értékalapú birtokpolitikának az EU Tizenötök földviszonyaiban a mezőgazdaság ökoszociális (multi – funkcionális) modelljére épülő, kisüzemi családi gazdaság és a mezőgazdasági üzemszabályozás. A haszonelvű birtokpolitikát – nemcsak térségünkben, hanem a pénzgyarmatosítás diktátumával világszerte – Fridrich Hayek neoliberális földpiactana alapozta meg és a Világbank – adósságcsapdával előkészített – földpiaci intézményrendszere érvényesíti. Lényege: a földviszonyokból az államot ki kell iktatni, szerepét arra kell korlátozni, hogy minden akadályt elhárítson a tőkre szabad áramlása, illetve a tőke optimális hasznosulása útjából. 3. A kétféle birtokpolitika vízválasztója, hogy a föld funkciói közül melyeket érvényesíti. A neoliberális politika kizárólagossá teszi a föld termelőeszközként 7

Az elsajátítás fogalmát nem a köznapi értelemben, hanem M. Weber kategóriájaként használjuk. Ez alatt azt a kifelé zárt társadalmi kapcsolatot értjük, amely a benne résztvevők számára biztosítja a hasznos javaknak és lehetőségeknek tartós, visszavonhatatlan, illetve öröklődő jelleggel bizonyos egyénekhez kötését, vagyis monopolizálását. (Weber, 1987: 89. o.) File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:42/59 Dátum: 2007.07.10.


való működtetését és ezen belül is a föld tőkehasznosító, illetve tőkeképző funkcióját. Az értékalapú politika ezen felül, ezzel egyenértékű funkcióknak tekinti és így érvényesíti a föld további, a közösség viszonyait újratermelő, tehát fennmaradásához létérdekű, társadalom – gazdaságszervező funkcióit. E politikában a föld egyidejűleg • államterület, a szuverenitás tárgya, ezért az állami lét döntő ismérve az államnak a területéről való önrendelkezése, avagy ennek korlátozása, illetve kizárása; • a társadalmi formáció alapja: az államnak a földtulajdon és a földhasználat sorsáról való rendelkezési hatalmától függ a népesség alakulása, az osztályszerkezet (a mezőgazdaságból élők aránya és helyzete), a mezőgazdaság élelmiszertermelő szerepének betöltése, a vidék és az egész társadalom életminősége; • mint szűkös közgazdasági jószág, az erőforrás – monopólium birtoklásával a földtulajdonon kívül állókat kizárja az elsajátításból, vagyis – más tulajdoni tárgyakhoz képest - hatalmi – politikai – uralmi tényező: akié a föld, azé az ország. Nem kétséges: a fenntarthatóság hamis célképzet, ha a haszonelvű birtokpolitikára épít. Az utóbbi politika két évtizedes uralma és földviszonyainkban végzett rombolása után a társadalomnak csak úgy nyílhat esélye – a 21. század új, drámai kihívásaival szemben – a megmaradásra, ha a politikai döntéshozót e közösség-ellenes politika feladására az értékalapú birtokpolitika érvényesítésére tudja szorítani. Ennek előfeltétele, hogy a hazai földalap ne váljék a tőkehatalom monopóliumává és a földhasználat célrendszerét ne a tőkehasznosulás elsajátítási érdekei diktálják, hanem a közszükségletek – társadalmi közmegegyezésen alapuló, demokratikusan számon kérhető – kielégítési rangsora határozza meg.

A posztszocialista birtokpolitika intézményrendszere 1. Földviszonyainkat 1988-tól töretlenül a neoliberális, haszonelvű birtokpolitika formálja. Összetett, célvezérelt intézményrendszere az államszocialista nagyüzemi modell tőkés nagybirtok – rendszerré formálását, a köztulajdonnak a hatalmi elit magántulajdonává átalakítását szolgálta. E feladatot a következő, főbb intézményekkel hajtotta végre: a/ Kizárta a polgári demokratikus földreform esélyét. Ahelyett, hogy a pártállam által jogtalanul elvett föld tulajdonát természetben visszaadta volna tulajdonosának, a nagyüzemek föld nélküli aktív tagságát, pedig, az életképes gazdasághoz szükséges földhöz juttatta volna, a történelmi jóvátétel mindkét kelet-európai értékelvét (a restitúciót és a földtelen agrártermelők földhöz juttatását) elvetette. A családi gazdaságok létrejöttét úgy gátolta meg, hogy – a részleges kárpótlás technikájával – biztosította a hatalmi elit részére az eredeti tőkefelhalmozást, a föld – és agrárvagyon monopóliumának (jelképes File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:43/59 Dátum: 2007.07.10.


áron, pénzügyi és banki manipulációkkal) megszerzését és működtetésének nagybirtok – rendszerré szervezését. 8 b/ Végrehajtotta a parasztság, mint osztály, történelmi felszámolását, az agrártermelőnek a termelőeszközétől való megfosztását. Csak 1988 – 1993 közt – egyidejű állás- és vagyonvesztése miatt – az 1 millió 80 ezer főfoglalkozású termelőből 730 ezer fő kényszerült az ágazat elhagyására.(E tömeg eleve kiszorult a föld –privatizációból, az egyéni gazdálkodás megalapozásának lehetőségéből. E helyett puszta megélhetésük lett a tét, a munkanélküliek táborát gyarapították.) Az ágazat munkaerő kibocsátása 10 év alatt 85 % - ra nőtt. 2002-ben a főfoglalkozásúak száma 227 ezerre csökkent (ez az összes foglalkoztatott 6 %-a), míg az élelmiszeripar 120 ezer főt alkalmaz. A mezőgazdasági mellékfoglalkozásúak száma 700 ezer fő, viszont az ágazathoz – jövedelem-forrását és/vagy önfenntartását tekintve – ma is két millió ember kötődik. c/ A kárpótlási (állami, szövetkezeti és magántulajdonú – az un. részarány – tulajdon) földalapok létrehozásával, gazdasági - jogi szabályozókkal biztosította a hatalmi elit részére – a kárpótlási jegyek forgalomképessége címén – a térmértéki korlát nélküli földtulajdonszerzést, a földhasználatban, pedig a korlátlan méretű, tetszőleges számú (csak a befektető tőkeerejétől és a földkínálattól függő) nagyüzemek létesítését. A föld – privatizáció teljes földalapja 5,8 millió ha volt, amelyből 2,2 millió ha szolgált kárpótlásra, 3,6 millió ha, pedig, szövetkezeti részarány – tulajdonban állt. A kárpótlási földalapból - az árverések során – csak a jogosultak 15 % -a jutott működtethető földtulajdonhoz (ami alapja lehet a vállalkozói árutermelésnek), míg a földalap 85 % - a kárpótlásra nem jogosult (a jegyeket felvásárló) - hatalmi elit tulajdonába került. 9 A hatalmi elit korlátlan tulajdonszerzésére a Földtörvény (1994: LV. tv.: Ftv) teremtett jogalapot. E szerint az Ftv alkalmazása szempontjából „nem kell tulajdonszerzésnek

) 8 A külön-utas, magyar föld –privatizácó egyrészt szögesen ellentétes a volt KGST országok megoldásával, ami mindenütt az elvett föld természetben visszaadását teljesítette.(Jogilag a restitúciót könnyítette, hogy a szövetkezetbe kényszerített gazdák földjébő 1989 előtt sehol nem hoztak létre szövetkezeti földtulajdonjogot, kivéve nálunk.) Másrészt, ez az intézmény alkotmánysértő lett: az 1967. IV. törvénnyel létesített szövetkezeti földtulajdon az 1949. évi XX. Alkotmánynak a kisparaszti tulajdont és az öröklést szavatoló tételeibe ütközött, amit a jogállam Alkotmánybíróságának – utólagos norma – kontrollal – kellett volna orvosolnia, éspedig az elvont földtulajdon természetben visszaadásával.. Az 1991: XXV. tv viszont – amely az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges megtérítéséről szól – ezt is alárendelte a – jelképes – történelmi jóvátételnek, holott a jogcím itt a pártállam jogellenes károkozása volt, nem pedig az igazságtalanság. Az Alkotmánybíróság mindezt „szentesítette” azzal az „átlátszó”, hamis indokkal, hogy a károsultak állampolgári jogegyenlőségét sértené, ha az eredeti állapot visszaállítására csak a földtulajdonnál kerülhetne sor, míg más javaknál ez kizárt. (35/1994. /VI. 24./ AB határozat. 9 E tényt előbb az AKI – a szerző klaszter – analízise alapján – 1994-ben tárta fel, majd azt további vizsgálatok – így az Állami Számvevőszék elemzése - azonos becslési aránnyal megerősítették. (Tanka, 2004: 61.o.) File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:44/59 Dátum: 2007.07.10.


tekinteni (egyéb jogcímek mellett) a kárpótlási célú árverés során történő tulajdonszerzést.” (4.§) 10 A „jogállam” durva alkotmánysértése a részarány-tulajdonú földeknél a jogosultakkal szemben a természetbeni visszaadás meggátlása, e földalap zömének közel két évtizedes „befagyasztása” és tulajdonuknak – növekvő arányban – a nagybirtok cégtulajdonosai részére „átjátszása”. 11 d/ A mezőgazdaság és hazai szereplőinek a globális agrártőke részére kiszolgáltatása végett intézményi kényszer-mechanizmust hozott létre annak biztosítására, hogy az ágazat teljes termékpályája - csaknem kizárólag külföldi tulajdonba kerüljön. 12 E cél úgy teljesült, hogy 1997-től az élelmiszeripar 62 százaléka (ezen belül több ágazat egészében) a külföldi tőke tulajdona, míg az élelmiszer – kereskedelem 90 % -át 6, multnacionális áruházi üzletlánc birtokolja. e/ A mezőgazdaságot (szerkezetében, teljesítő képességében, erőforrásaiban, finanszírozásában) elsorvasztotta. A – szabályozók diktátumával végrehajtott - leépítés egyrészt a hatalmi elit föld- és agrárvagyon szerzését készítette elő a „terep – tisztítással”, az állami és szövetkezeti cégek „csődbe vitelével”, a közvagyon piaci leértékelésével. Másrészt, ugyanez a folyamat szolgálta a – korábban sokszínű, „több lábon álló” mezőgazdaságunknak a globális agrártőke nyers- és alapanyag-termelő ágazatává, illetve az EU agrártúltermelésének a felvevő piacává formálását. Míg a világ mezőgazdasága 1990 – 2000 közt 22 % - kal, az élelmiszertermelése 24 % - kal nőtt, ez alatt e két ágazat termelése nálunk 30 %-kal esett vissza. Ezen belül a szántóföldi növénytermesztés 30, az állattenyésztés 40 % – kal, a belső fogyasztás 24,5 % - kal csökkent. 1985 – 2003 közt a hazai állatállomány 66 % - kal csökkent, amire a két világháború 10

Önmagában e „jogi kiskapu” legalizálta a kárpótlási jegyeket ügynökeikkel, töredék-áron felvásároltató és a licitnél 1 ha földhöz 10-20 ezer forinton hozzájutó spekulánsok részére akár 10 – 100 ezer hektárnyi földek tulajdonba vételét. Ugyanakkor jogilag fikcióvá lett az Ftv belföldi állampolgárokra előírt szerzési maximuma, a személyenkénti 300 ha, majd annak ezer hektárra bővítése is. (Ftv 5. §) 11 E földalap 1989 után „megvolt”, nem vitathatóan közel 2 millió magántulajdonost illet meg. Az alkotmányos tulajdonvédelem alapján az állam az ilyen jogcímű földet köteles tulajdonosának természetben birtokba adni, aminek nem lehet akadálya az, hogy – mivel a föld korábban szövetkezeti közös használatban állt - csak aranykorona értékben tartják nyilván, emiatt előbb önálló (helyrajzi számmal rendelkező) ingatlanná kell alakítani. A föld- visszaadásra kialakított intézményt (1993. évi II. tv. a földrendező és földkiadó bizottságokról) már tizenhatszor módosították, mégis, 2000-ig e földeknek csak 10 % -át adták vissza, a jogi rendezés, pedig, legfeljebb e földek közös tulajdoni elkülönítését teljesítette. A cél és eszközrendszere világos: 2 évtized során meg kellett gátolni, hogy ez az óriási földalap természetben visszakerüljön tulajdonosaikhoz, mert akkor nem (vagy csak kerülő utakon) juthatna a nagybirtok földalapjába. Ezért a részarány tulajdonú földek elsődleges terepét adják a jogellenes, külföldi földszerzéseknek. Másrészt, a Nemzeti Földalap „földért életjáradékot” programja – amely bizonyíthatóan jogellenes és erkölcstelen, a közösségi gyakorlatba is ütközik – a piaci ár töredékén veszi meg az ilyen földeket azért, hogy – földrendezés után – a nagybirtok cégtulajdonosainak eladja. (Pl. 2007-ben az NFA az átlag 1,5 ha felvásárlásával, 40 ezer ha összegyűjtött földekből, ezer hektárt is meghaladó birtoktesteket bocsát – az elővásárlási jog elsőbbségi sorrendje alapján – nagyüzemi cégtulajdonosok tulajdonába.) 12 E tény itt nem részletezhető. Elég arra utalni, hogy az Antal – kormány egyik („3 ezres”, titkosított) rendelete – a külföldi adósságtörlesztést célzó deviza-bevétel növelése végett – az élelmiszeripar privatizációjából kategorikusan kizárta a hazai befektetőket (köztük a szövetkezeti szektort). File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:45/59 Dátum: 2007.07.10.


veszteségei se adtak példát. 1990 – 2003 közt a mezőgazdasági kivitel és a foglalkoztatási arány részesedése 1/3-ra, a beruházások aránya több, mint a felére visszaesett. A nyers- és alapanyag – termelésre szorítás sikerének mutatója, hogy - már ez időszak alatt, tehát még uniós tagságunk előtt – az ágazat bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása a negyedére (14,5 % ról 3,7 % - ra) csökkent. ( Dorgai, 2004: 9. o.) Szerkezet – átalakítás, korszerűsítés helyett a mezőgazdaságban tőkekivonás történt, szakértői becslés szerint ezermilliárd Ft mértékben. Az ágazat iparszerű technológiáját felszámolva a termelés külterjessé vált. f/ A birtokszerkezetben kizárta a családi gazdaságok létrejöttét, megerősödését, miközben – átmenetileg nem földtulajdoni, hanem haszonbérleti jogcímen – teret adott a bérmunkát kizsigerelő és a vidék életminőségét kizáró tőkés nagybirtokrendszer kiépítésének. g/ A jogrendszert a neoliberális - a globális agrártőke elsajátítási életterét kiépítő és a tőkehasznosulást szavatoló - földpolitika „foglyává” tette. E politika az Ftv intézményrendszerét szembe fordította a társadalmi szükségletek és a közcélok szolgálatával. Ehelyett a jog - alkotmányos garanciákkal biztosítja a tőkeerő számára a korlátlan üzemméretet és a tetszőleges üzem - számot, - felszámolta az állam közhatalmi eszköztárát a földforgalom közérdekű korlátozása és ellenőrzése terén; a földügyi igazgatás és a földvédelem néhány intézményét leszámítva az állam „kivonult” a földtulajdoni és földbérleti piac szabályozásából; - az uniós illetőségű és az egyéb külföldiek földtulajdonszerzését és földhasználati jogcímeit – a közérdekkel és a hazai gazdák érdekeivel ellentétben – nem indokolt kedvezményekkel, a nemzeti elbánáson is túlmutató nemzetközi kiváltságokkal szavatolja; - uniós tagságunk óta mind a közösségi jog, mind a Csatlakozási Szerződés rendelkezéseiből csak azokat érvényesíti, amelyek – a tőke szabad áramlása jegyében az alávetésünket szolgálják, miközben nem létezőkként kezeli a tagállam érdekeit védő uniós jogintézményeket.

A birtokszerkezet Az ország 9, 3 millió ha területének 83 %-a termőföld, 63 %-a mezőgazdasági művelés alatt áll. E földalap 50 %-a szántó, 19 % -a erdő, 10 %-a gyep. A fenntarthatóság ellen ható, egyik – hosszú távú – negatívum a hatékony földvédelem hiánya, a tőkeigények kiszolgálása miatt előálló földpazarlás. 13

13

Már az ó-mechanizmusban az erőltetett, ésszerűtlen iparosítás 1968-ig – oktalanul – Svájc államterületét elérő termőföldalapot „fogyasztott el”. (Fazekas Béla bizonyítása.) 1990 – 2003. közt a földkivonások a termőföldalapot 10 %-kal, 608 ezer hektárral csökkentették. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:46/59 Dátum: 2007.07.10.


A föld – privatizáció a földalap 83 % - át magántulajdonba, 3 % -át szövetkezeti, 4 % -át gazdasági társasági tulajdonba juttatta, míg 10 % tulajdoni hányadával ma is az állam a legnagyobb szervezeti tulajdonos. 14 Az Ftv uniós csatlakozásunk utáni módosításai következtében, 2005-től a külterület 28 % - a jogi személyek (köztük külföldiek) tulajdona. 15 A földtulajdon és a földhasználat kényszerű hasadása miatt – mivel az Ftv fenntartja a szövetkezetek és a gazdasági társaságok földtulajdonszerzési tilalmát – a haszonbérlet kényszer – intézménnyé vált a nagyüzemi földhasználat megalapozásához. A földalapra vetítve a haszonbérlet aránya 50 %, de a szántónál – mint a leginkább „intenzív művelési ágnál” – ez az arány 69 %. (A szövetkezetek 93 %, a nem jogi személy társaságok 85 %, a jogi személyiségűek 60 %, míg az egyéni gazdaságok 35 % arányban bérlik földjeiket.) A birtokszerkezetet a nagyüzem nyomasztó túlsúlya, a középüzem hiánya, és az életképtelen kisüzemek, törpebirtokok magas száma jellemzi. 16 A földhasználat – a KSH kimutatásában - 60 – 40 % arányba oszlik meg a nagy – és kisüzem között, az előbbiek javára. E megállapítás hitelessége, azonban, számos szempontból, alaposan vitatható. Így világbanki szakértő számításai szerint a legnagyobb magyarországi nagyüzemek 8 % - a a teljes földalap 90 %-át foglalja el. (Z. Lerman, 2000: 15. o.) 17 A tendencia a nagyüzemek

14

Senkit ne tévesszen meg a földmagántulajdon hazai léte és aránya. Míg az államszocializmus – a társadalmi tulajdon hamis dogmájával – a magántulajdon nélküliség látszatát teremtette meg (amely mögött egy szűk, párthatalmi elit magán-elsajátítása működhetett), a poszt – szocializmusban a magántulajdon látszata vált társadalmi mítosszá. Ez éppúgy hamis ideológiai képzet, mint szocialista elődje. A tulajdon ui. – puszta jogi deklarációként – a jogosultja részére nem nyújthat elsajátítási hatalmat, hanem csak úgy, ha egyidejűleg a materiális tulajdon közgazdaságilag működőképes. A föld – és agrárvagyonra vetítve e követelmény életképes üzemméretű gazdaságot igényel, a tőkejavak és a termelési tényezők birtoklásával együtt. Továbbá hosszú távú , kiszámítható agrárpolitikát (támogatást, kedvezményes hitelezést stb.) mely biztosítja a földtulajdonos és családja részére a földművelésből való, megfelelő szintű megélhetését. Mindez csak akkor működtetheti az agrárüzemet, ha a tulajdonosnak sikerül a termékpálya kulcs – elemeit birtokolni, tehát – alkú -poziciójával – sikeres piaci szereplővé válhat. (Ld. pl . a polgári értékmintájú, termelői szövetkezés dán, holland, francia modelljét.) A hazai földmagántulajdon – a közgazdasági „működtetés” feltételeinek hiányában – csak egy szűk, kiváltságos elit, a nagybirtok cégtulajdonosai számára jelent tulajdont. 15 E tény önmagában bizonyítja, hogy a külföldi földtulajdonszerzés átmeneti kizárására az EU által tett engedmény – a 3-10 évi derogáció - nem több jogi látszatnál, amely a globális agrártőke földtulajdoni nyomulását leplezi. 2008-tól a Tanács – az EB által előkészített felülvizsgálat alapján – e derogációt lerövidítheti vagy meg is szűntetheti. Nyilvánvaló, hogy ha a jog valós szerzési tilalmat érvényesítene, úgy fogalmilag kizárt lenne – már a derogáció másfél éve alatt - a külterület közel 1/3 –ának jogi személyek tulajdonába kerülése. 16 Dobos Károly - nemzetközi és hazai történeti összehasonlítás alapján - már 2000-ben rámutatott: a nagyüzem mai aránya messze meghaladja az 1947 – es szintet és ilyen meghatározó súlya a világ országaiban csak a gyarmatokra jellemző. (Dobos K.: Referátum a „Nemzet és föld” vitaülésén Glatz Ferenc előadásához. in: Nemzet és föld, Hazai Műhely 8. Kossuth Klub, Antológia K. Lakitelek, 2000. 36 – 42. o.) 17 A torzítás a statisztikai felvétel módszertanából ered. Egyrészt, nem a tényleges üzemméretet – mint földhasználó egységet – veszik számba, hanem az átlag tulajdoni méretet. Ez eleve hiteltelen, mert az üzem bármely típusa saját tulajdonú és bérelt földekből áll. E szerint, viszont, az egyéni átlagbirtok – a KSH kimutatástól eltérően – nem 3, 33 ha, hanem 55 ha, amely teljesen megfelel az uniós átlagnak (47 ha). A társas gazdaságok átlagmérete, pedig, 446 ha, tehát az egyéni gazdaságének közel tízszerese. (Nagy Bálint, 2007: 21. o.) Másrészt, a statisztika sem tulajdoni, sem földhasználati üzemsoros adatokat nem közöl, hanem – ehelyett – átlagméreteket, amelyek kimutatását is lezárja 100 ha fölött. Így állhat elő, hogy a magyar átlagos üzemméret mindössze 8, 3 ha, ami messze alatta marad az EU Tizenötök 18, 7 ha átlagának. Mi több, e szerint az olasz és a görög átlagméret után a magyar a legkisebb Európában, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:47/59 Dátum: 2007.07.10.


növekvő térnyerése a föld- és üzemi koncentrációval. Így az erősödő birtok – koncentráció jele, hogy 2000 – 2003 közt a magángazdaságok aránya 20 % kal csökkent (960 ezerről 766 ezerre), miközben ez a nagyüzemek méretét és földalapját növelte. Ugyanez a Gazdaságszerkezeti Összeírás (GSZÖ) jelzi, hogy a gazdaságok (egyéni és társas üzemek együtt, mintegy 12500 gazdaság) műveli a termőterület 75 % - át. (Dorgai, 2004: 47. o.) E KSH adat már közelít Z. Lerman számításához. Ugyanakkor a részletes statisztikából (KSH, 2003: 40 – 51. o.) kitűnik: a nagyüzemek – mint az összes gazdaságnak fél százaléka – a földalap 59,5 %-át birtokolják, 0,1 százalékuk ezer ha feletti üzemméretű, ez utóbbi gazdaságcsoport a földalap 46,9 %-át foglalja el. Regionális szóródásban, pedig, a nagyüzemeket az 500-tól 10 000 ha fölé növő üzemméret jellemzi. Az Ftv ismérvei szerint – maximum 300 ha üzemmérettel – közel 17 ezer családi gazdaság jött létre, átlag 50 ha területen, összesen 51 ezer személyt foglalkoztatnak. Az egyéni gazdaságok száma 708 333, míg a gazdálkodó szervezeteké 6891. (A KSH kimutatásában az egyéni gazdaságok átlagmérete 6 ha, a gazdálkodó szervezeteké 503 ha, de ezen belül a jogi személyeké 1790 ha.) Az egyéni gazdaságok 93,6 % - a 10 ha alatti, átlag 1 ha üzemmérettel, e szektor földalapjából 28, 4 % -ot kötnek le. 10 -100 ha közé tartozik a gazdaságok 6 %-a, a terület 47 százalékán, átlag 20 ha földdel. 100 ha feletti a gazdaságok 0,4 %-a, a terület 21,6 százalékán, átlag 166 ha földdel. A 300 ha feletti méretre nincs gazdaságszám: itt a lekötött terület 60 ezer ha, ami 2,6 százaléknak felel meg, átlag 394 ha üzemmérettel. A középüzemek felé némi elmozdulást jelez, hogy a gazdaságok 1,1 százaléka 50 ha feletti, a terület 40 százalékának lekötésével. (Dorgai, 2004: 46. o.) Döntő mutató, hogy az egyéni gazdaságok 68,3 %-a 1 ha alatti, ez az 5 ha alatti gazdaságokkal együtt a gazdaságcsoport 86,8 százalékát teszi ki, ami a művelt földek ötödének felel meg. A birtoktagoltság főleg e szektorban fokozott: a földalap itt közel 7, 5 millió tagban szóródik. Az egyéni gazdaságok átlag 2, 6, míg a nagyüzemek átlag 30, 6 parcellában helyezkednek el. Ténylegesen a tagoltság csak az egyénieket sújtja, mert a nagyüzemi táblaméret kiegyenlíti az eseti szétszórtságot és a művelési távolságot.

Az agrárgazdasági szabályozók 1. A föld – privatizáció – többek közt – abban tér el az ipari és kereskedelmi tőke privatizációjától, hogy földviszonyainkban nem lehet egy mozzanatú, vagy rövid, behatárolt ciklushoz kötött, hanem hosszú távú, folyamat – vagyis nálunk ismeretlen a nagyüzem. Az utóbbi tényt, viszont, a KSH részletes adatai is cáfolják. (Tanka, 2004: 197 – 199. o.) File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:48/59 Dátum: 2007.07.10.


jellegű. 18 Ennek földpolitikai oka van: 1989 után a jogalkotó még nem vethette el a családi gazdasági modell ígéretét, emiatt, pedig – társadalmi nyomásra – kénytelen lett fenntartani a gazdálkodó jogi személyek és a külföldiek földtulajdon-szerzési tilalmát. Emiatt, viszont, egyrészt az Ftv 2002től „kerülő utakat”, a virtuális jog technikáit dolgozta ki a jogi személy és a külföldi magánszemély földtulajdonának biztosítására. 19 Másrészt, uniós tagságunktól fogva a föld-privatizáció a közösségi jog feltételei alapján folytatódik, azzal a döntő változással, hogy nemcsak a hazai hatalmi elit, hanem főként a globális agrártőke javára. Ezt a Közös Agrárpolitika (KAP) 2003. évi reformja egy új intézménnyel alapozta meg: míg a kvótatulajdont – a nemzeti és közösségi agrártámogatáshoz való jogot – eddig csak az agrárüzemmel (annak alapjával, a földdel) együtt lehetett átruházni, 2005. januártól a kvótajog önállóan forgalomképes lett, tehát a föld és az üzem tulajdona nélkül is eladható. E változtatásra azért volt szükség, hogy az új uniós tagok, a kelet-európai belépők javára engedett, néhány évi derogáció (a külföldi földtulajdonszerzés tilalmának átmeneti fenntarthatósága) ne gátolhassa a globális agrártőkét az EU keleti régiójában az eredeti tőkefelhalmozása sikeres végrehajtásában. A nem tőkeerős termelők ellehetetlenítése – akár csak a nyomott felvásárlási árakkal csődbe juttatása és az ágazat elhagyására kényszerítése - ui. „gazdasági automatizmusként” szorítja a tönkrement gazdákat kvótáik eladására. Ez, pedig, az agrártőkét gazdálkodói túlsúlyhoz vagy kizárólagossághoz juttathatja a nélkül, hogy ehhez már a kvótatulajdonos földjét, üzemét is meg kellene vásárolniuk. (Az elővásárlási és előhaszonbérleti joguk a földhaszonbérlet címén is megalapozza nagybirtokuk kiépítését, ugyanakkor szavatolja, hogy - a szerzési tilalom lejártával – földtulajdonhoz (is) jutnak.) 2. A fenntarthatóság felszámolásáról az előbbi intézmények – a külföldi és jogi személyek földtulajdon-szerzésének a Csatlakozási Szerződést és az Ftv szabályait megkerülő legalizálása – sokat elárulnak. Legalább ilyen meghatározó e szempontból – a földviszonyok sorsát is eldöntő – közösségi és nemzeti agrártámogatás. Ennek döntő elemei a következők: == Az EU az 1 pillérű, közvetlen termelői támogatásra – a GOFR (gabonaolaj – fehérje – rostnövények) magyar termelőinek eleve csak a közösségi mérce 25 %- át adja, ami csak 30 % nemzeti támogatással egészíthető ki. Ez elvileg 10 év múlva érhetné el a Tizenötök gazdáinak támogatását, valójában soha. Miközben a Tizenötöknek a moduláció – a fokozatos, összesen 20 % 18

Láttuk, hogy pl. az élelmiszeripar privatizációja – a külföldi tőke javára – lényegében már 1997-ben lezárult. Ennek egyik eszköze, hogy az Ftv 3. § m/ pontja az elővásárlási jog és az előhaszonbérleti jog törvényi rangsora szempontjából helyben lakónak minősíti a föld fekvése szerinti település földhaszonbérlő jogi személy cégének a részvényesét (üzletrész – tulajdonosát), még akkor is, ha az soha nem járt Magyarországon. Ezzel a földszerzés esélyétől megfosztja a település ténylegesen helyben lakó – ott állandó jelleggel letelepedett – gazdákat, vállalkozókat. Másrészt az Ftv 3. § o/ pontja – a Csatlakozási Szerződés kiterjesztő értelmezésével és a Római Szerződés II. címe 43 44. §-ok előírásainak mellőzésével – a földtulajdonszerzés szempontjából önálló vállalkozónak minősíti az egyéni külföldi céget is, ezzel utat nyit a külföldi jogi személy földtulajdon szerzésének.

19



Oldal:49/59 Dátum: 2007.07.10.


támogatás –csökkentés - garantálja, hogy az eredeti mérték legalább 80 % át 2013 – ig megkapják, a WTO – Dohai Megállapodás már erre az időszakra is drasztikusan felszámolja a KAP támogatási rendszerét. Emiatt a keleti új tagok – a jogegyenlőség alapelvén átgázolva - garantáltan ki vannak zárva a közösségi támogatás régi tagoknak jutó mértékéből. Ez eleve biztosíték a piaci versenyből való kiszorításukra. == A vidékfejlesztési (ökoszociális típusú) támogatások arányát a magyar kormány az összes támogatás 36 % - ában „harcolta ki”, ezzel – érdektelensége miatt – az új Tizek közül az utolsó helyre került, a legkisebb hektáronkénti értékkel. Ez egyik intézményi alapja annak a stratégiai elkötelezettségnek, hogy az uniós forrásokat a kormány nem a vidék felemelésére, hanem a – globális agrártőke elsajátítását szolgáló – nagybirtokrendszer erősítésére fordítja.(Az alanyi jogon járó uniós források 64 % - a intézményesen e szektort illeti meg. A további 36 % támogatást, pedig, a haszonélvezői kör úgy szerzi meg, hogy a kormány e forrást sem hajlandó vidékfejlesztésre fordítani, hanem azt „átcsoportosítja” a nagyüzemi beruházásokra.) E törekvés – számszerű bizonyítékokkal – egy másik intézményben valósult meg. A GOFR – növények termelői a szántóföldi bázisterületen az erre alkalmas, legjobb adottságú, mintegy 3, 5 millió hektárt művelő nagyüzemek. Már 2004-ben tisztázódott, hogy „az 1. pilléres agrártámogatások mintegy 90 %-át a regisztrált termelők nem több mint 5 %-a fogja élvezni.” (Kiss J. 2003/50: 2. o.) Ez az arány – egy millió kisüzem kiszorításával – legfeljebb háromezer nagybirtok tulajdonosát jelenti. 20 == Beruházási, fejlesztési támogatásra – a közösségi jog szerint – csak az életképes üzem jogosult. A hazai jog – nemzeti hatáskörben - ennek méretküszöbét 2 európai méretegységben (EME) határozta meg, ami egy üzemnél 612 ezer forintot meghaladó, hozzáadott értéktermelést (standard fedezeti hozzájárulást: SFH) jelent. Az életképesség törvényi ismérvének az összes magyarországi gazdaságra vetítéséből kitűnik, hogy a 2 EME – t csak 87 ezer gazdaság éri el, a félig önellátók közül, pedig, erre – a fejlesztéssel is – csak 24 ezer gazdaságnak lehet esélye. Emiatt gazdaságainknak csak 9 % a (amely életképes) jogosult (akár közösségi, akár hazai) beruházási és fejlesztési támogatásra. Más megfogalmazásban e szabályozás a hazai gazdaságok 91 %-át „halálra ítélte.” Ez a „szerkezet – átalakítás” összhangban van az EU agrár - jövőképével, ami – a WTO új diktátuma hatásaként, a KAP összeomlását nem bevallva, de a szabályozóknál, nem leplezhetően és igen következetesen érvényesítve – 2020-ig a mezőgazdasági munkaerő újabb, nagymérvű csökkentésével számol, főleg a keleti Tizeknél. (Scenar, 2007: 21. o.) == A WTO – Dohai munkaprogram – bár még a nemzetközi szerződés nem született meg – az EU kötelezettség – vállalásainak az alapelveit 2005 XII. 18 - án rögzítette. E szerint a belső támogatások mértékét drasztikusan 20

A gyakorlat az elvi arányt jócskán beszűkítette. Szanyi Tibor 2006. évi, elhíresült sajtó – nyilatkozata szerint a 2006. évi uniós agrártámogatás 90 %-a nem több mint 95 „érdekelthez” (céghez) jutott. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:50/59 Dátum: 2007.07.10.


csökkenteni kell (így a minimálisan megengedett támogatás mértékét is a felére). Az importvámokat – hasonló szigorral – fel kell számolni, míg – 2013 –ig – az exporttámogatások valamennyi formáját meg kell szűntetni. (Scenar, 2007: 88. o.) Szakember számára e (közel)jövőkép egyértelmű: alig leplezhető bevallása annak, hogy az EU még a Tizenötök számára is képtelen az európai mezőgazdaság modelljét fenntartani. Az új Tizenkettő számára, pedig, ez a modell legfeljebb politikai szólam lehet, de még csak ígéret sem, hiszen az EU – hivatalos szakma – politikájában – térségünk számára már korábban is a nyers- és alapanyag-termelő, olcsó bérmunkára alapozott nagybirtokrendszert jelölte ki. 21 3. Nem lényegtelen, hogy a hazai agrárpolitika milyen stratégiai választ ad a – WTO diktálta - KAP - reformok hatásaira ? E téma itt nem részletezhető, de a lényeg: a bio-energetikai célú, nagyüzemi, iparszerű növénytermesztés előtérbe állítása a „megújuló energiaforrások” növelése és a „fenntarthatóság” érdekében. (Ha a hivatalos kormányprogram nem is, de szakmai körök ehhez már hozzáfűzik a GMO alapú növényfajták kiterjedt köztermesztésbe vonását is.) Mit eredményezhet ez? A nagybirtokrendszer végleges uralmát, a falvak és a vidék megsemmisítését, a biológiai sokféleség felszámolását, a monokultúrával és a környezet - szennyezéssel a talaj tönkretételét, a vidék és a népesség megtartását célzó közösségi forrásoknak a tőkeerő – tehát egy szűk, haszonélvező csoport - által elsajátítását, az agrárgazdaság további lerombolását és hazai szereplőinek az ágazatból „kiiktatását”. 22

Kitörési pontok a fenntarthatóság felé 1. A globális éghajlatváltozás, a népesség – robbanás, a világ energia - és élelmezési válsága, a környezet- és természetrombolás tőkeuralom miatt megállíthatatlansága, a civilizációs értékek felszámolása és – a világgazdasági korszakváltással együtt járó, egyéb együttható okok - a fenntarthatóság feltételeit a földviszonyokban új értékrend kialakításához kötik. A 21. századra a túlélés parancsa, hogy az állam a területét alkotó földjéről a saját népessége

21

Ld. The Future’s Project the Wider Picture, Enlargement and Cohesion in Europe. Series no. 15 EUR 19035,EN,december 1999 22 E programot még az sem zavarja, hogy „…a termelési értéknél magasabb eszköz – mégpedig fosszilis eszköz – értékkel termelt termékből, ismételt állami vagy közösségi támogatással, tehát óriási társadalmi veszteséggel, kevesebb energiát termelünk, mint amennyivel előállítottuk. Kiszámította-e valaki ezen eszköztömeg előállításával és felhasználásával okozott környezetszennyezést és hozzáadta-e azt a most használatos, csak a kukoricával, napraforgóval kezdődő mérleghez? Ki hiszi el azt, hogy ilyen inputtal a bioenergia fötermékként olcsóbb, mint az előállítására használt fosszilis energia?” (A szerző u.itt e modell valós társadalmi következményeire is rámutat. Kritikája alól kivétel a biogáz, amit biológiai hulladékkal kibővített állati trágyából és melléktermék biomasszából állítanak elő. Ez viszont nem alkalmas az iparszerű gyártásra, hanem csak a helyi, faluközösségi és kistérségi hasznosításra. Nagy B. 2007: 17. o.) File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:51/59 Dátum: 2007.07.10.


érdekében, szabadon rendelkezzék. 23 Ezt csak olyan értékalapú földpolitika teljesítheti, amely – társadalmi közmegegyezés alapján, a közérdeket szolgálva – a föld tulajdonáról és használatáról a saját polgárai érdekében gyakorolja a közcélú döntéseket. E politika megköveteli, hogy – a megváltozott létfeltételek miatt – a jogrend a föld tőkeképző funkcióját rendelje alá a föld társadalmat és gazdaságot fenntartó, lényegi funkcióinak. Ehhez a földügyet ki kell szabadítani a mai pártpolitika „fogságából” és a nemzetstratégia rendszer- központjává kell tenni, a következő alapcélok érvényesítése érdekében: == Vissza kell állítani az állam alkotmányos önrendelkezését a területét alkotó teljes földalap felett, annak mai tulajdoni formájától függetlenül. A földtulajdonszerzés feltételeit és a földhasználat célrendszerét az államnak közhatalmi eszköztárral, a társadalom stratégiai távú közérdekének a szolgálatába kell állítani akként, hogy a tőkehasznosulás igényeit e stratégiának alárendelje. ==Az államnak a földviszonyokból ki kell zárnia a globális agrártőke spekulaív földtulajdonszerzését, meg kell gátolnia külföldi földtulajdoni és földhasználati monopólium létrejöttét. ==A birokszerkezetben fel kell számolni a nagybirtok mai túlsúlyát, akár belföldi, akár külföldi legyen az üzem fenntartója, illetve függetlenül attól, hogy az üzem földtulajdonon, avagy földhasználati jogcímen alapul. A földalap megoszlásában el kell érni, hogy a termelő saját munkájára épülő, kis – és középüzemek aránya legyen meghatározó. == A gazdasági szabályozókkal és a joggal biztosítani kell, hogy a föld a helyi közösségek birtokába és rendelkezése alá kerüljön. A földtulajdon és a földhasználati jog megszerzését az államnak az állandó jelleggel letelepült, helyben lakó, agrár szakképzettségű vagy kellő szakmai gyakorlattal rendelkező, hazai gazdák és vállalkozók részére kell biztosítania. 2. A fenntarthatóságot szolgáló, fenti célrendszer megvalósítására a földügy nemzeti önvédelmi intézményrendszerét kell kialakítani. Ennek három kulcseleme – a részletek kifejtése nélkül 24 - a következő: == Felül kell vizsgálni a Csatlakozási Szerződés földre vonatkozó 4. fejezetét, ami alapján a föld jogi sorsát ki kell emelni a Római Szerződés (RSZ) tőkéről rendelkező 56-57. cikkeinek a hatálya alól. Ki kell mondani, hogy a Magyar Állam területét alkotó, bármely rendeltetésű földre az RSZ 295. cikke az irányadó, amely szerint „a Szerződés /RSZ/ nem érinti a tagállamokban 23

Ld. pl.. a Stern – jelentést. Miközben hazánk 2 évtizede egyébként is migrációs célország, azzal kell számolnia, hogy Európa népességének közel harmada 50 éven belül új élettér elfoglalására kényszerül. A Kárpát – medence, benne a Pannon – biogeográfiai régió biztonsága, föld,- erőforrás- és vízkészlete, alacsony népsűrűsége mind a „befogadó politkát” programozzák. Viszont a nemzeti önvédelem elemi hiánya azt valószínűsíti, hogy a Magyar Állam a területére irányuló, jövőbeli, milliós tömegű menekült – áradatoknak részben nem tud, részben nem is akar ellenállni. Ez – a gyarmati alávetés miatt és a népességszám zuhanás felgyorsulásával – a magyarság etnikai felmorzsolódására vezethet. 24 Részletesen ld. Tanka E.: Koncepció – vázlat a földügy nemzet – stratégiájáról. Bp. 2007. VI. 15. Kézirat. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:52/59 Dátum: 2007.07.10.


fennálló tulajdoni rendet.” E jogalap orvosolhatja csak azt a súlyos jogfosztást, ami a föld RSZ 56. cikkének (közösségi jogforrás nélküli és önkényes jogértelmezésen alapuló) hatálya alá helyezésével – a Magyar Állam terhére megsértette a tagállami jogegyenlőséget és az általános egyenlőséget, mint az Európai Közösség Bírósága által is elismert alapjogot. Az új jogalap szerint, Magyarország azonos államjogi státushoz jutna, a földjéről való rendelkezést tekintve, az EU Tizenöt (korábbi) tagállamával. Ehhez képest – az uniós illetőségű vagy bármely más – külföldi jogalanyok részére nem lenne köteles korlátlan földtulajdoni és földbérleti piacot nyitni, hanem – a jelenleg rá kényszerített, nemzetközi kiváltság helyett – csak a hátrányos megkülönböztetés nélküli, nemzeti elbánást kellene biztosítania. == Be kell vezetni a mezőgazdasági üzemszabályozást. Ez – az üzembentartó tőkeerejétől és földhasználata jogcímétől függetlenül, tehát földtulajdon és földbérlet esetén egyaránt – csak egyetlen üzem fenntartását engedélyezi, amelynek mérete csak a törvényes birtok – minimum – és maximum határain belül lehet. Az üzem – létesítés és az üzemvitel alanyi feltételei kötelezővé teszik az üzemeltető (tulajdonos) állandó letelepedettségét, előírt szakképzettségét, személyes (és családja) munkavégzését, az üzemvitelért önálló felelősségét. Az üzemszabályozás biztosítja >> a nagybirtokrendszer visszaszorítását, >> a településen élő gazdák földszükségletének életképes (árutermelő) üzemméret szerinti kielégítését, >> a külföldi föld-spekuláció kizárását, >> a hazai élelmiszertermelésnek a helyi és belföldi fogyaszás kielégítésére való összpontosítását, >> a KAP piac – és versenytorzító hatásainak ellensúlyát. == A hatályos Földtörvényt (1994: LV. tv.) és a hozzá kötődő jogintézményeket – az értékalapú birtokpolitika érvényesítésével – a nemzet – stratégia szolgálatába kell állítani. Ez összetett, szakmai kérdéskört fed. Az egyes intézményi változtatások igénye arra irányul, hogy egyfelől a törvénybe épüljenek be a közösségi jognak a tagállamot védő, illetve a földpiac hazai szereplői számára előnyös rendelkezései. Másfelől, a módosítások a nagybirtokrendszer visszaszorítását, a családi gazdaságok, a helyi gazdák és vállalkozók földszükségleteinek kielégítési elsőbbségét, továbbá a kis – és középüzemi gazdaságok térnyerését célozzák.

Összefoglaló 1. A föld szerepe a fenntarthatóságban döntően meghatározó, ugyanakkor sajátos is, mert előtérbe kerülnek a társadalmi- gazdasági dimenziói, különösen a politikumba ágyazottsága. A földügy fenntarthatósággal fennálló rendszer – összefüggéseire nem a környezetpolitika, hanem az agrár- és földbirtok – politika válaszol. 2. A tudomány a birtokpolitika szociológiai (általános) és agrárgazdaságtani (különös) fogalmát különbözteti meg, emellett már számol a haszonelvű File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:53/59 Dátum: 2007.07.10.


birtokpolitika nemzetközi jogi és európai közjogi elemeivel is. Hagyományos felfogásban a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem és a földügyi igazgatás – vagyis a birtokrend – legcélszerűbb kialakítására irányuló állami intézmények rendszerét jelenti. Az állami szuverenitás kiüresedésével a földviszonyokba való, közérdekű beavatkozás tartalma új minőségű lett: felváltotta a nemzetközi és a közösségi szabályozók elsőbbsége. 3. Max Weber társadalmi cselekvés-tipológiája nyomán kétféle birtokpolitikát kell megkülönböztetnünk, az egyik értékalapú, a másik haszonelvű. Az utóbbit térségünkben a neoliberális birtokpolitika képviseli, amely a globális agrártőke hasznosulásának elkötelezett. Emiatt a föld funkciói közül kizárólagossá teszi a tőkeképző és tőkehasznosító funkciót. Az értékalapú (vagy követő) politika, viszont, e funkcióval egyenértékű funkciókként érvényesíti a föld társadalom – és gazdaságszervező funkcióit is, amelyek újratermelik a közösség viszonyait, ezért a fennmaradásához létérdekűek. (Ilyen funkciók: ==a föld államterület, ==a társadalmi formáció alapja, az életminőség meghatározója; == az erőforrás – monopólium birtoklása és elsajátítása miatt politikai- uralmi tényező.) 4. 1988-tól földviszonyainkat a neoliberális, haszonelvű birtokpolitika formálja. Intézményrendszerével az államszocialista nagyüzem tőkés nagybirtokká átalakítását, a hatalmi elit eredeti tőkefelhalmozását és a köztulajdonnak e szűk, haszonélvező csoport magántulajdonába adását szolgálta. Ezt – a közérdekkel szemben álló és a kiváltságos réteg elsajátítási igényeinek alávetett – célt olyan intézmények valósították meg, mint == a polgári demokratikus földreform kizárása, == a parasztságnak, mint osztálynak történelmi felszámolása, a termelőeszközétől megfosztása; ==a földprivatizációval és a kárpótlással a hatalmi elit térmértéki korlát nélküli, földtulajdon- szerzésének biztosítása; == a teljes, mezőgazdasági termékpályára kiterjedően a külföldi tőketulajdon megalapozása; == a mezőgazdaság (szerkezete, erőforrásai, teljesítő képessége, finanszírozása tekintetében) elsorvasztása; == a családi gazdasági modell kizárása, helyette a bérmunkát kizsákmányoló nagybirtokrendszer kiépítése; == a Földtörvény intézményrendszerének a társadalmi szükségletekkel és a közcélokkal való szembeállítása, a tőkehasznosulás szolgálatára kényszerítése. 5. A haszonelvű földpolitika eredője a torzult birtokszerkezet, amit a nagyüzem nyomasztó túlsúlya, a középüzem hiánya és az életképtelen kisüzemek magas száma jellemez. 6. Az agrárgazdasági szabályozó – rendszer - a jogintézményekhez képest – még élesebben, teljes következetességgel kizárja földviszonyainkban a fenntarthatóságot. 2002-től a földjog „kerülő utakat”, a virtuális jog technikáit dolgozta ki a jogi személy közvetett és a külföldi magánszemély közvetlen földtulajdonának biztosítására. A kvótajog önálló forgalomképessége 2005-től lehetővé teszi, hogy a külföldi beruházó a hazai termelők kvótáit felvásárolhassa a nélkül, hogy ehhez az agrárüzemet, illetve annak földjét is tulajdonába kellene vennie. Így – földhaszonbérlet címén és a kvótatulajdon birtokában – gazdálkodói túlsúlyra (vagy kizárólagossághoz) juthat addig is, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:54/59 Dátum: 2007.07.10.


amíg – a derogáció lejártával és elővásárlási joga alapján – a bérelt föld tulajdonosa lehet. Az uniós forrás 1. pilléres, közvetlen termelői támogatása (a GOFR szántóföldi növények hazai termesztői részére), továbbá a vidékfejlesztési támogatások alacsony (36 %) aránya az 1. pillér alanyi jogú, 64 % arányú forrásához képest, eleve csak a nagyüzemi szektor szűk, haszonélvező rétegének garantálja a versenyképességet, a piacra jutást és az agrártermelés jövedelméből való megélhetést. Az 1. pilléres támogatások 90 % -át a regisztrált termelők 5 % - a szerzi meg, vagyis a gazdálkodók 95 %-a intézményesen elesik ettől a legfontosabb agrártámogatástól. Továbbá, az életképes gazdaság méretküszöbének 2 EME (európai méretegység) szerinti meghatározása miatt beruházási, fejlesztési támogatásra (akár közösségi, akár hazai forrásból) gazdaságainknak csak 9 %- a (87 ezer árutermelő és 24 ezer félig önellátó üzem) jogosult. Ez a szabályozó, már önmagában is, a hazai gazdaságok 91 %-át (közel milliós tömegét) „halálra ítélte. A fenntarthatóság kizárását – az előbbi tényt visszafordíthatatlanná változtatva – a WTO – Dohai – EU Megállapodás alapelvei egyértelművé teszik, 2013-ig a KAP mai támogatási rendszerének – csaknem teljes – leépítésével. E szempontból nem fogadható el a hazai agrárpolitika „stratégiai válasza” a KAP válságkezelő megszorításaira. A bio – energetikai célú, nagyüzemi, iparszerű növénytermesztés előtérbe állítása ui. nem a „megújuló energiaforrások” használatát és a fenntarthatóságot szolgálja, hanem egy szűk, hatalmi lobby nyereségszerzését, ugyanakkor – a természetet, a gazdaságot és a társadalmat egyaránt sújtó, végzetes következményeivel – a fenntarthatóságnak még elemi esélyeit is felszámolja. 7. A fenntarthatóság célrendszere felé elmozdulást és kitörési pontokat adhat, ha a társadalmi közmegegyezés a politikai döntéshozót képes az értékalapú birtokpolitika érvényesítésére szorítani. E politika – a 21. század megváltozott létfeltételei miatt – megköveteli, hogy a jogrend a föld tőkeképző funkcióját rendelje alá a föld társadalmat és gazdaságot fenntartó, lényegi funkcióinak. Ez csak azzal valósulhat meg, ha a jog == visszaállítja az állam alkotmányos önrendelkezését a területét alkotó teljes földalap felett, ez alapján, pedig az állam közérdekből megszabhatja a földtulajdonszerzés feltételeit, közhatalmi beavatkozással és gazdasági szabályozókkal meghatározhatja a földhasználat célrendszerét; == a birtokszerkezetben felszámolja a nagybirtokrendszer mai túlsúlyát és eléri, hogy a mezőgazdaságban a termelő saját munkájára épülő, kis –és középüzemek aránya legyen meghatározó; == gazdasági – jogi szabályozókkal biztosítja, hogy a föld a helyi közösségek birtokába és rendelkezése alá kerüljön, a földtulajdont és a földhasználatot a helyben lakó, hazai gazdák és vállalkozók szerezzék meg. 8. A fenntarthatóságot a földügy nemzeti önvédelmi intézményrendszerének létrehozásával lehet szolgálni. Ennek három kulcseleme == a közösségi jogrendben annak elérése, hogy hazánk a területét alkotó föld tulajdonáról és használatáról azonos államjogi státus alapján gyakorolhassa önrendelkezését, File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:55/59 Dátum: 2007.07.10.


mint ami az EU Alkotmányos Chartája alapján az EU korábbi, tizenöt tagállamát megilleti; == a mezőgazdasági üzemszabályozás bevezetése, ami egyidejűleg biztosítja a nagybirtok túlsúlyának visszaszorítását, a külföldi földspekuláció kizárását, a hazai élelmiszertermelésnek a helyi és belföldi fogyasztás kielégítésére való összpontosítását, a településen élő gazdák földszükségletének életképes (árutermelő) üzemméret szerinti kielégítését; == a hatályos Földtörvény intézményeinek az értékalapú birtokpolitika követelményei szerinti megváltoztatását.

Hivatkozott irodalom Tanka Endre: Magyar birtokpolitika az Európai Egyesült Államokban. Alterra K., Bp. 2004. 1 - 367. o. Tanka Endre: A magyar birtokpolitika stratégiai jövőképe uniós tagságunk első évtizedében. (Valóság, 2005/4. sz. 1 – 33. o.) Weber, Max: Gazdaság és társadalom. A megértő szociológia alapvonalai.1. Szociológiai kategóriatan. KJK, Bp. 1987. Oláh János: Környezetgazdálkodás, IV. Erőforrásgazdálkodás.Szarvas, 2006. 1- 278. o. A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia. (szerk. Dorgai László, Agrárgazdasági Tanulmányok, 2004. 6. sz. AKI, Bp. 2004. 1- 199. o.) Dr. Nagy Bálint: A magyar vidék jövőképe. Az „ Új Magyarország vidékfejlesztési Stratégiai Terv” 2007 – 2013. (Kézirat, Bp. 2007. I. 16. és ld. Valóság 2007/5. sz.) KSH, A mezőgazdaság strukturális változásai a kilencvenes években. Bp. 2003. Scenar 2020 – Scenario study on agriculture and the rural world. (European Commission, Directorate- General Agriculture and Rural Devpt. January 2007, p. 1- 232, Contract No. 30- CE – 0040087/00-08)



Oldal:56/59 Dátum: 2007.07.10.


4. melléklet: Magyarország növényzeti örökségének mai állapota a MÉTA adatbázis alapján Készült a Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiája c. tanulmány társadalmi vitája számára MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Török Katalin, Molnár Zsolt, Horváth Ferenc és Pándi Ildikó

A cél Az alábbi elemzés célja, hogy nagy mennyiségű, friss terepadat alapján (MÉTA-adatbázis), többféle botanikai és tájökológiai szempontot figyelembe véve értékeljük a növényzeti örökség állapotát, annak fenntarthatósága szempontjából.

A MÉTA adatbázis Az adatok a 2003-2006 között készült, ún. MÉTA adatbázisból származnak, mely hazánk 86 természetes vegetációtípusáról, 267 813 db gridcellában, 17féle vegetációs és tájökológiai attribútumot mért fel 204 szakember kb. 7000 napnyi terepmunkájával (www.novenyzetiterkep.hu).

Az elemzés módszerei Kiválasztottunk három-három erdő-, gyep- és vizes élőhely típust (gazdaságilag és/vagy természetvédelmileg fontosakat), valamint ötféle ökológiai attribútumot, amelyek reprezentálják az örökség mai állapotát és várható jövőjét. Az ország összes állományát figyelembe véve adtuk meg a kedvező, kedvezőtlen és a köztes értékek arányát.



Oldal:57/59 Dátum: 2007.07.10.


A mai állapot A táj növényzeti gazdagsága

A vegetációtípusok természetessége

(kb. 560 000 alapadat alapján)

(a 9 élőhely kb. 123 000 adata alapján)

100%

80%

Rossz Gyenge Köztes Jó

60%

40%

20%

es -tö l

gy

es

ös kk bü

er

fá ha pu

cs

e te

rd ő

ep sl ig

sz

gy

p ok

m ho ílt

lö

ig

sá oc m

as ag m

ye

rré t

so

s

s da ná

sá

ny

tav

iró

zs

ás

hí

ná

r

0%

Helyzetértékelés: Magyarországon kb. 1 millió 300 ezer hektáron maradt meg természetesebb növényzet, de napjainkra a legtöbb állomány leromló állapotban van, vagy már leromlott állapotú.



Oldal:58/59 Dátum: 2007.07.10.


Az özönfajok hatása

A növényzeti örökség táji környezete (a 9 élőhely kb. 123 000 adata alapján)

(a 9 élőhely kb. 123 000 adata alapján)

100%

100 90

80%

80

Nagyon rossz Rossz Köztes Jó Nagyon jó

60%

40%

70 60

Veszélye Nem

50 40 30

20%

20 10

0%

as sá so s m oc ny sá ílt rré ho t m ok ig ye p lö pu sz gy ha ep fá sl ig et er dő bü kk cs ös er es -t ö lg ye s

da s ná

m ag

hí ná r iró zs ás ta v

ná da s m ag as sá so s m oc ny sá ílt rré ho t m ok ig ye p lö sz pu gy ha ep fá sl ig et er dő bü kk cs ös er es - tö lg ye s

ta v

iró

zs á

sh

ín

ár

0

Helyzetértékelés: az örökség jelentős része kedvezőtlen táji környezetben van (fragmentált, a károsító források közel vannak), és terjednek a jellegtelenítő tájidegen özönfajok.



Oldal:59/59 Dátum: 2007.07.10.


100%

100%

90%

90%

80%

80%

70%

70%

Rossz Köztes Jó

lg

ye

s

ös kk

es

-tö

bü

er

fá s ha

cs

lig

e te

rd ő

ep gy sz pu

íl t

ho

m

lö

ok

oc

ig

sá

ye

p

t rr é

s so

ny

hí ás zs ir ó ta v

- tö es

m

ná

s ye lg

kk er cs

ő ig

sl fá ha

bü

rd e te

gy

p

sz lö pu

ny

íl t

ho

m

m

ok

oc

ig

sá

sá as ag m

ye

rré

s so

da ná

ná hí ás zs iró

sá

0%

as

0%

r

10%

ös

10%

ep

20%

t

20%

s

30%

r

30%

s

40%

da

40%

50%

ag

50%

Nincs hova Rossz Köztes Jó

60%

m

60%

ta v

A vegetáció „mozgási képessége” a tájban (a 9 élőhely kb. 6 300 adata alapján)

ná

A vegetációtípusok regenerációs képessége (a 9 élőhely kb. 6 300 adata alapján)

Helyzetértékelés: érdemes restaurációs és regenerációs célú természetvédelmi kezeléseket folytatni, hiszen a fennmaradt növényzeti állományok jelentős része képes regenerálódni egy közepesen leromlott állapotból, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás idején szükséges vándorlási képesség korlátozott, azaz az örökséget mindenekelőtt a mai helyén kell megőrizni. File: nffsskv_RESPECTIIzarojel_melleklet_07.10_lea dott Összeállította: RESPECT_KÖVET Konzorcium Státusz: zárójelentés


Oldal:60/59 Dátum: 2007.07.10.


A Közösségi Jelentőségű Natura 2000 élőhelytípusok állapota az Élőhelyvédelmi Irányelv módszertana szerint Helyzetértékelés: A szakmai elemzések szerint az Európai Uniónak idén esedékes országjelentésben előírt értékelési módszert használva hazánkban az élőhelyek 77 %-a kedvezőtlen (az ábrán piros), 15 %-a köztes (az ábrán sárga), 0 %-a kedvező (az ábrán zöld) és 8 %-a ismeretlen állapotú (az ábrán fehér), azaz hazánkban közösségi kötelezettségként jelentkezik a természetvédelem hatékonyságának jelentős növelése.

1 2 3 4

Összefoglalás A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégiájában vázolt képnél a növényzeti örökség esetében a valós helyzetet rosszabbnak tekintjük. Gyepjeink, erdeink, mocsaraink állapota és várható jövője a leírtaknál kedvezőtlenebb. Mindenekelőtt a vízés erdőgazdálkodás, valamint az agrárkörnyezetgazdálkodás esetében a vázoltnál határozottabb lépéseket kell tenni, hogy a növényzeti örökség pusztulása megálljon, és megindulhassanak a regenerációs folyamatok.



Oldal:61/59 Dátum: 2007.07.10.

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia stratégiai környezeti vizsgálata

Recommend Documents