NEMZETI ÉS EU CÉLOK A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ PIAC ÉLÉNKÍTÉSE ÉRDEKÉBEN (kihívások, kötelezettségek, nemzeti reagálás) Dr. Szerdahelyi György Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
MIÉRT KERÜLT AZ ENERGIAPOLITIKÁK ÉLÉRE A MEGÚJULÓ ENERIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉS? Az EU és a hazai energiapolitikában kezelendő fő azonos kihívások Kihívások: • Energiaimport függőség-ellátásbiztonság • Az energiahordozók hosszabb távú drágulása • Az éghajlatváltozás kezelése • Az EU energiapolitikájával való összhang FOKOZOTTAN ELŐTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE 2
AZ ELLÁTÁSBIZTONSÁG NÖVELÉSÉNEK AZ ESZKÖZEI Hazai források fokozottabb kihasználásaenergiafelhasználás mérséklése (importfüggőség) ezekkel összefüggésben: - energiatakarékosság - megújuló energiahordozók - az atomerőmű helyzetének a rendezése Új, korszerű erőművek(2020-ig 4-5000 MW) Új gázforrások, hálózatfejlesztés Stratégiai készletezés fokozása-földgáz –1,2Mrd m3 Megfelelő kapacitás tartalékok
3
AZ ENERGIAÁR NÖVEKEDÉSÉNEK AZ ENERGIAPOLITIKAI KIHATÁSAI • Felértékelődik az atomenergia szerepe • Nagyobb szerepet kap az energiatakarékosság • Gazdaságosabbá válik a megújuló energiahordozó-felhasználás 4
A klímaváltozás jövőbeli hatásai a nemzetközi kutatások szerint VESZÉLYEK • 2050-re földi fajok 17-35%-a kihalhat • 2060-ra károk nagyságrendileg azonosak a globális GDPvel • A felmelegedés következtében a tenger Hollandiát, Velencét, meg több más területet elboríthatja MEGOLDÁS • Szén-dioxid min. 60% mérséklés • Metán 15-20% mérséklés • Dinitrogén-oxid 70-80% mérséklés ELŐTÉRBE KERÜL: ENERGIATAKARÉKOSSÁG, MEGÚJULÓK
5
A megújuló energiahordozó felhasználás növelés szükségességének a további szempontjai • • • • • • • •
Környezetvédelem Ellátásbiztonság (70% fölötti importfüggőség) Külkereskedelmi mérleg Gazdasági élénkülés (vállalkozások, beruházások) Munkanélküliség csökkentése Vidék népességmegtartó képességének a növelése Optimális földhasználat Nemzetközi elvárások
6
A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁSRA IRÁNYULÓ TAGÁLLAMI ELVÁRÁSOK • 2001/77/EK irányelv: 2010-re 22,1%-ra növelni a zöldáram részarányt. Magyarország felé elvárás (3,6%), • 2002/91/EK irányelv: 1000 m2 fölött vizsgálni kell a megújuló energiahordozó bázisú hőellátás lehetőségét, • 2003/30/EK irányelv: 2005 -ig 2 %-ra, 2010-ig 5,75%-ra kell növelni a közlekedésben a bioüzemanyagok arányát • 2007 január 10.: EURÓPAI BIZOTTSÁG „Európai energiapolitika CÉLOK: -20% ÜHG mérséklés, 20% energiatakarékosság (9% helyett) -2020-ig 20% megújuló energiahordozó részarány és 10% bio üzemanyag részarány • 2008 december: az Európai Parlament megerősítette a 3-szor 20%-os EU szintű elvárást 7
A GÁZELLÁTÁSI ZAVAROK HATÁSA Az Európai Parlament 2009 február 3-i állásfoglalása az energiapolitika felülvizsgálatáról • Ellátásbiztonság: Nabuccó, Déli Áramlat, cseppfolyós gázbázisok,stratégiai gáztárolás, 10%-os rendszerek közötti összekötő kapacitás • Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság (jogszabályok szerepe kiemelve, EU támogatások szorgalmazása, közlekedés vasútra és vízi útra terelése) • Az EU saját forrásainak jobb kihasználása: kiemelve a megújuló energiahordozó felhasználás növelése (nap és szél hangsúlyozva) • A nukleáris energia szerepének az újragondolása: konkrét EU beruházási menetrend javaslata, hangsúlyozva a radioaktiv hulladékok végleges ártalmatlanítását • 2050-es távlat: 80%-os ÜHG mérséklés 35%-os energiatakarékosság 60%-os megújuló energiahordozó részarány 8
Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról/1 • • • •
•
Rögzíti a tagállamok által 2020-ra elérendő célszámokat: ez Magyarország vonatkozásában 13 %. Rögzíti a bioüzemanyagok egységesen 10 %-os kötelező arányát és a fenntarthatóság követelményét. Rögzíti , hogy a közösségi célkitűzések eléréséhez állami támogatás szükséges. Rögzíti a támogatási, elszámolási feltételeket a következők szerint: - szivattyús tározónál a felhasznált villamosenergiát le kell vonni, - hőszivattyúknál a felhasznált energiát le kell vonni és csak az olyan hőszivattyú támogatható, amelyik megfelel a 2007/742/EK bizottsági határozatban foglalt minimumkövetelményeknek - a megújuló energiahordozó bázisú távfűtés és távhűtés támogatása ajánlott, - a szállító és elosztó hálózatokhoz való kapcsolódáshoz támogatás szükséges - zöldáramra előírja a hálózatokhoz az elsőbbségi hozzáférést és az állami támogatás szükségességét. Előírja, hogy 2010 június 30-ig a tagállamok készítsenek nemzeti cselekvési 9 terveket és meghatározza ezek egységes formanyomtatványát.
Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK irányelve a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról/2 • Lehetővé teszi hogy a más tagállamban felhasznált energiát – származási garancia mellett - a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába • Lehetővé teszi hogy a közösségen kívülről importált villamosenergiát – származási garancia mellett - a tagállam beszámítsa a saját felhasználásába • Jelentési kötelezettséget ír elő 2011.december 31-ig, majd kétévente további előrehaladási jelentéseket, amelyek részletezik: - a statisztikai adatokat, az előző 2 évre vonatkozóan is, - a támogatási rendszereket és az egyéb intézkedések működését, - a származási garanciák rendszerét, - a biomassza használatában elért haladást, - valamint a nettó üvegházhatású gáz megtakarítást. • A 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelvet hatályon kívül helyezi, a 2010-re szóló előírások 2011 végéig maradnak hatályban. • A nemzeti jogba való átültetés határideje 2010. december 5. 10
Megújuló részarányok a végső energiafelhasználásból 49%
Svédország
39,8% 42% 34,9%
Lettország
28,5%
13% 6,1% 18%
Néme tország
5,8%
31% 20,5%
30%
Dánia
17,0%
20%
Írország Ciprus
25%
Szlovénia
5,2% 13%
M agyarország Magyarország
24% 17,8%
Románia
17%
Olaszország
25% 18,0%
Észtország
4,3% 16% 3,1% 13% 2,9%
16,0%
Litvánia
Lengyelország
6,7%
Cse hország
23,3%
Portugália
Spanyolország
14%
Szlov ákia
34%
Ausztria
Bulgária
6,9%
38%
Finnország
Franciaország
18%
Görögország
23%
Hollandia
23%
Be lgium
15,0% 10,3% 16% 9,4% 20% 8,7% 15% 7,2%
cél tény
2020
Egye sült Királyság
2005
Luxe mburg M álta
14% 2,4% 13% 2,2% 15% 1,3% 11% 0,9% 10% 0,0%
11
A hazai energiapolitika alapelvei és a kapcsolódó fő dokumentumok Országgyűlés elfogadta a 2007-2020 időszakra szóló új energiapolitikát ( 40/2008 (IV. 17. ) OGY határozat – Ellátásbiztonság Importfüggőség mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás – Versenyképesség Költségek mérséklése: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás – Fenntartható fejlődés Környezetvédelem: energiatakarékosság, megújuló energiahordozó felhasználás A Kormány elfogadta a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet ( 2019/2008 (II.23. ) Korm. hat. )
A Kormány elfogadta az új megújuló energiahordozó felhasználás növelési stratégiát (2148/2008 (X.31.) Korm. hat. ) 12
ÖSSZES MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ (tartalmazza a villamosenergia-termelésre felhasznált energiahordozókat is) 2001
2007 (2008 előzetes)
PJ
PJ
%
Geotermia(energetika)
3,6
3,6
6,4
Napenergia napkollektor napelem
0,06 0
0,1 0,001
0 0
Tűzifa és hulladék (szilárd biomassza)
30,6
45,18
80,7
Biogáz
0,13
0,60
1
Vízenergia
0,67
0,76
1
Szélenergia
0
0,40
0,7
Bio-üzemanyagok
0
0,84
1,5
ÖSSZESEN
35,1
51,48
91,3
Hulladékégetés
1,3
4,53
8,7
Mindösszesen
36,4
56,0 (65)
100
13
Megújuló energiahordozó-bázisú villamosenergiatermelés 2001
2007 (2008 előzetes)
GWh
GWh
%
Geotermia
-
-
-
Napenergia
0,06
0,3
0
7
1373
73
Biogáz
7,6
44
2
Vízenergia
186
210
11
Szélenergia
0,9
110
6
201,5
1737
94
56
141
8
Tűzifa (szilárd biomassza)
Összesen Hulladékégetés fele Mindösszesen
257
1878 (2355)
100
14
Megújuló energiaforrások Magyarországon 2007 (PJ/év) 60 50
46 48
50
Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított
40 30
En.növény term.
20 10
3,6
4
7,2 0,54
0,12
5 0,7
Vízenergia
Szél
Biomassza
Nap
Geotermia
0
15
MEGÚJULÓ EN. STRATÉGIA: ENERGIAHORDOZÓ RÉSZARÁNY TERVEZETT ALAKULÁSA 15% körüli prognózis(2007-ben 4,9%) A megújuló részarány várható alakulása a halmozatlan bruttó energiafelhasználásban a BAU és POLICY forgatókönyvek alapján
16.0%
186
14.0% 12.0%
136
10.0% 8.0%
2007:56
6.0%
Policy (-EVHAT) Policy BAU (-EVHAT) BAU
4.0% tény
prognózis
2.0%
20
20
19
20
18
20
17
20
16
20
15
20
14
20
13
20
12
20
11
20
10
20
09
20
08
20
07
20
06
20
05
20
04
20
20
03
0.0%
16
MEGÚJULÓ EN. STRATÉGIA: A ZÖLDÁRAM TERVEZETT RÉSZARÁNYA 20%-21% (2007-ben 4,3%) A megújuló alapú villamosenergia-termelés részarányának várható alakulása a teljes villamosenergia-felhasználásban
20.0%
9470
18.0%
7557
16.0% 14.0% 12.0% 10.0% 8.0% tény
2007:1878
Policy (3%) Policy (1,4%) BAU (3%) BAU (1,4%)
6.0% 4.0% prognózis
2.0% 0.0%
20
20
19
20
18
20
17
20
16
20
15
20
14
20
13
20
12
20
11
20
10
20
09
20
08
20
07
20
06
20
05
20
04
20
20
03
17
Megújuló energiafelhasználás 2008-2020 Megújuló energiafelhasználás mindösszesen
2008
2020
Mindösszesen
PJ
65
186,3
Bioüzemanyag
PJ
6,9
19,6
Összesen (bioüzemanyag nélkül)
PJ
58,1
166,7
Vízenergia
PJ
0,75
0,9
Szél
PJ
0,74
6,2
Napenergia (napelem+napkollektor)
PJ
0,16
1,7
Geotermikus
PJ
3,6
11,4
Biomassza
PJ
50,0
130,8
Biogáz+biometán
PJ
0,91
12,6
Hulladék megújuló része
PJ
1,94
3,3
18
Megújuló stratégia: megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon (PJ/év)2008-2020 160
143,4
140 120 100 80 50,9
60 40 20
3,6
11,4
19,6 0,74 6,2 0,75 0,9
0,16 1,7
6,9
2008 2020 terv
Bio üzemanyag
Vízenergia
Szél
Biomassza
Nap
Geotermia
0
19
Megújuló stratégia:kapacitás fejlesztés TELJESÍTMÉNYEK
2008
Fejlesztés 20020-ig
VILLAMOSENERGIA TERMELÉS
MW
504
1541
Vízenergia
MW
56,9
0,9
Szél
MW
176
744
Biomassza
MW
264
709
Biogáz
MW
7,1
87
Napelem
MW
0,37
0,32
Napkollektor
m2
100ezer
677ezer
Geotermikus
PJ
3,63
11,4
Biomassza
PJ
43, 55
62
Biogáz+biometán
PJ
1
5,1
Bio üzemanyag
PJ
6,9
12,65
HŐENERGIA TERMELÉS
20
ÖSSZEFOGLALVA: 2008-2020 stratégia a hazai megújuló energiaforrások felhasználásának a növelésére Célok: - A megújuló energiahordozó felhasználás 186 PJ-ra való növelése, ami 15% körüli részarányt jelent (2008-ban 65 PJ, ez 5,8%) - A zöldáram termelés 9470 GWh-ra való növelése, ami 21% körüli részarányt jelent (2008-ban 2355 GWh, ez 5,4%) Szükséges pénzügyi eszközök: - 2300 Mrd Ft beruházás - 380 Mrd Ft támogatás 21
MIK A KORÁBBI CÉLÉRTÉK LEGFŐBB FESZÜLTSÉGPONTJAI? • A vállalkozási és önkormányzati tőke hiánya • A támogatási igény fedezetének a bizonytalansága • Az árrendszer felülvizsgálata • Rendszerszabályozás problémái (szélerőművek és napelemes áramtermelés) • Lassú és bizonytalan energetikai növénytermesztés (2020ig a terv 1 M hektár-ÚMVP-ben jelenleg 4720 hektár pályázat) • A meglévő pályázati rendszerek problémái • Túl szigorú környezetvédelmi feltételrendszer (vízenergia 22 és geotermia)
ÖSSZEGEZVE: stratégia váltás szükséges! • A szükségszerű módosítás fő okai: • A korábbi stratégia nem számolt a 2008-2009 gazdasági recesszió energiaigény mérséklő hatásával. A legújabb energiaigény prognózisok – figyelembe véve az EU időközben közzétett 2020-ra szóló energiamegtakarítási elvárásait- lényegesen alacsonyabb 2020. évi energiaigényeket valószínűsítenek, mint amit a korábbi stratégia figyelembe vett. • A megújuló energiahordozó felhasználás nemzeti célértékeit az összenergia igény függvényében kell megállapítani, ahol – Magyarország esetében- a 2020. évi nemzeti célérték az összenergia igény 13%-a. • Végezetül a nemzeti kötelezettség vállalás megalapozásánál figyelembe kell venni az adott ország gazdasági hátterét, a várhatóan rendelkezésre álló jövőbeni támogatási lehetőségeket. Magyarország esetében hosszabb távon kell számolni kell a támogatási források szűkösségével, így nemzeti célkitűzésként az EU elvárást kell tekinteni. • Stratégiai cél továbbra is –az elérhető nemzeti előnyök minél 23 hatékonyabb realizálhatósága
*: előzetes adat
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
1983
1982
24
2008*
2007
150%
1981
1980
1980=100%
160% villamos energia
összenergia
GDP
140%
130%
120%
110%
100%
90%
80%
Gazdaság-fejlődési szcenáriók (%) 145 Optimista szcenárió
Realista szcenárió
Pesszimista szcenárió
135
125
115
105
95
85
25
75 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
Energiaigény prognózisok (PJ) 1250
a GDP alakulás, a 2006-2008 közötti GDP-energia összefüggések és a megtakarítási arány függvényében (korábbi en. pol. prognózis: 1170-1248) 1230
1200
1203
1150
1148
1100
1050 1033 1023 1000 984 950 Optimista szcenárió Realista szcenárió Pesszimista szcenárió
900 2008
2009
2010
2011
20% megtakarítás 15% megtakarítás 10% megtakarítás 2012
2013
2014
2015
26 2016
2017
2018
2019
2020
ÚJ ENERGIAIGÉNY PROGNÓZIS (az energiapolitika 1170-1248 PJ/év energiaigényt prognosztizált) 2009-2020 időszak GDP növekedései: • Optimista szcenárió: 136,8% • Realista szcenárió: 127,2% • Pesszimista szcenárió: 107,5% A 2000-2008 regresszió (1%GDP-0,25%összenergia) és az energiatakarékosság figyelembe vételével a 2020-ra adódó energiaigények: • Optimista szcenárió és 20% en. tak.: 1230 PJ→984 • Realista szcenárió és 15% en. tak. : 1203 PJ →1023 27 • Pesszimista szcenárió és 10% en. tak. : 1148 PJ →1033
NEMZETI CÉLKITŰZÉS A 13%-os elvárás mellett 128-135 PJ/év 2020. évi megújuló energiahordozó felhasználás a tagállami kötelezettség. A nemzeti célkitűzés (kötelezettség vállalás!!) 135 PJ/év, a stratégiai cél továbbra is a korábbi 186 PJ/év. Az ösztönzés különböző formáit (kötelező átvétel, beruházási támogatás) ez utóbbihoz kell alakítani. 28
A KÖZELJÖVŐ FELADATAI •
Megújuló energiahordozó Cselekvési Terv kidolgozása, honosítása
•
Megújuló energiahordozó törvény mérlegelése
•
Az árrendszer felülvizsgálata
•
A kötelező átvétel felülvizsgálata
•
Az agrárenergetikai program gyorsítása
•
Új támogatási források keresése -2013 KEOP önálló energetikai operatív program -2012 utáni széndioxid aukciós bevételek ide allokálása
•
A rendszerszabályozásra megoldás keresése
•
További jogszabályi előírások keresése (pl. új középületek, engedélyezési rendszer egyszerűsítése, stb.)
29
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
