Nemzeti érték. 24-es főútvonal Gyöngyös-Mátrafüred között. Mátra Múzeum. Gyöngyös, Koháry út 4

A Gyöngyösi Települési Értéktárába felvett értékek jegyzéke sor szám

nemzeti érték megnevezése

1.

Borpalota

2.

Farkasmályi történelmi pincesor

3.

Gyöngyösi kapa

Nemzeti érték szakterületenként i kategóriák szerinti besorolása 01 agrár és élelmiszergazdaság

Nemzeti érték fellelhetőségének helye

Nemzeti érték rövid bemutatása

A Gyöngyös Települési Értéktárába történő felvétel ideje, Értéktár Bizottsági határozat száma

Gyöngyös, Koháry út 4.

A Borpalota eklektikus stílusban épült gyönyörű épületét 1907-ben adták át. Az alatta található, korszerű pincészet ekkor 40.000 hl bor tárolására volt alkalmas. Az épület az elmúlt száz év történelmi viharai közt is megmaradt annak, aminek építették, borászat, és máig Gyöngyös egyik reprezentatív építménye. Ma a Borpalota Borászati és Borforgalmi Kft. tulajdona. Céljuk, hogy a jelentős borászati tradíciókkal rendelkező Gyöngyösön és környékén megtermelt szőlők feldolgozó központja legyen, minden igényt kielégítő, minőségi borokat készítsen, a Borpalota nevéhez és a száz évvel ezelőtti alapítók emlékéhez méltón.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

01 agrár és élelmiszergazdaság

24-es főútvonal Gyöngyös-Mátrafüred között

A farkasmályi pincesor története hosszú évszázadokra nyúlik vissza. Az első pincéket az 1700-as években vájták ki. A pincesor eredetileg zárt volt, mind a huszonhat pince előtt kisebb-nagyobb présházzal. A pincéket az országút felől, három hídon át lehetett megközelíteni. Az alsó kőhíd ma is áll, és az úgynevezett Németváros pincéihez vezet. A 16. számú pincét 1786-ban építette báró Orczy 15. számú pince alá, így alakult ki a híres Orczy-féle kettős pince. A Regélő Borház pincéje 1834-ben készült. Napjainkban Farkasmály értéke a jelenlévő borosgazdák munkája nyomán ismét növekszik.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

01 agrár és élelmiszergazdaság

Mátra Múzeum Gyöngyös, Kossuth út 40.

Igen specifikus kapa-fajta a „gyöngyösi kapa". Lapja valamivel szélesebb, mint a miskolci kapa, alul azonban hegyesebb csúcsban végződött. Legfőbb sajátossága azonban a füle formájában rejlik. A kapanyaknál a fül derékszögben magasan felemelkedik a kapalap fölé. A gyöngyösi kapát kétféleképp is tudták használni. Ha fordítva (kívülről) tették bele a nyelet, akkor, mint ásót használták. A gyöngyösi kapát már a 19. század elején is ismertek és használtak Gyöngyös környékén.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

4.

Dr. Bugát Pál életműve

02 egészség-és életmód

Mátra Múzeum Gyöngyös, Kossuth út 40. – hagyaték Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyöngyös, Fő tér 10. – Bugát Pál naplója

5.

Kékestetői Gyógyintézet

02 egészség-és életmód

Kékestető

6.

Ferences templom és rendház

03 épített környezet

Gyöngyös, Barátok tere 2.

Bugát Pál 1793. április 12-én született Gyöngyösön. Apja Bugát János szegény sorsú szabómester volt. 1818.-ban orvossá, 1820-ban szemészorvossá avatták. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének eszméjét is ő vetette fel. A Magyar Tudós Társaság, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődje, 1830-ban vette fel rendes tagjai sorába. Ugyanebben az évben fordította le Hahnemann Organonját, az akkortájt igen divatos homeopátia alapművét. 1841-ben megalakította a Magyar Természettudományi Társulatot. Ismeretes, hogy igen sok műszót alkotott. Tőle ered a mai orvosi irodalomban általában használt szavak nagy része, melyeket 1844-ben a Természettudományi Szóhalmaz című munkájában adott ki. 1848-ban az Országos Honvédelmi Bizottmány Magyarország főorvosává nevezte ki. A világosi fegyverletétel után szülőföldjére tért vissza és összehasonlító nyelvészettel foglalkozott A szállodát 1932-ben nyitották meg. az ország első gyógyszállója volt. A terápia teljes egészében a természet adta klimatikus viszonyokra épült. Hegyvidéki sajátosság, hogy alacsony a légnyomás és magas a nedvességtartalom. A levegő por-és pollenszegény. Az intézet a háború alatt egy évig német hadikórház volt. majd a berendezések zöme tönkrement, vagy a környékben lakók széthordták. 1949-ben államosították, egy évre rá az Egészségügyi Minisztérium nyitotta meg ismét, kisebb- nagyobb változásokkal a mai napig üzemel. A barátok temploma néven ismert Sarlós Boldogasszony Templom legkorábbi részei az 1300-as évek elején a ferencesek itteni megtelepedésekor készülhettek. Az 1448-as gyöngyösi bullárium már a rendházról is szól. A Bakócz-kódex szerint a középkori együttes 1494-re készült el. A 16. századtól, a gyöngyösi a rend egyik tartományának székhelye. A török dúlás után a templom új diadalívet és mellékhajót kapott. Az új egy emeletes, mai is ép kolostort 17011727 között építették hazánk egyik legnagyobb ferences rendházává. Az 1917. május 21-én dühöngő nagy tűz idején a rendtagok mentették meg a templomot és a kolostort a teljes pusztulástól. 1946-ban a Páter Kiss Szaléz ellen koholt perrel elkezdődött egyházi és közéleti működésük korlátozása. 1950-1990 között világi papok látták el a hívek lelki gondozását. 1984-ben Miterli György esperes plébános kidolgozta a templom öt évre szóló teljes felújítási tervét. 1990-ben visszatért a ferences élet a kolostorba.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

7.

A gimnázium épülete


Gyöngyös, Kossuth Lajos út 33.

Gyöngyösön a gimnáziumi oktatás 1634-ben vette kezdetét. az eredeti épületet- a mai Pátzay János Zeneiskolát – a 19. század végére kinőtte a város. A mai gimnázium épületét Rausher Miksa szombathelyi építész tervei alapján alig több mint egy év alatt építették fel. Az oktatás 1899 szeptemberében kezdődött meg e falak között. Az 1908-ban Londonban megrendezett tanügyi világkiállításon a tervezőt díszoklevéllel és aranyéremmel tüntették ki. A gimnázium 1923-ban vette fel a kiváló törökverő tábornok, költő, gróf Koháry István nevét, aki 1723-ban jelentős összegű alapítványt hozott létre a gimnázium javára. Mai nevét 1971-ben kapta az iskola Berze Nagy János népmesekutató tudósról, aki maga is a gimnázium tanítványa volt. Az iskola számos - később országos hírűvé vált - szellemi kiválóságot nevelt. Közülük is kiemelkednek a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc ismert személyiségei: Dr. Bugát Pál, Bajza József költő, az irodalmár Vachott testvérek, és Török Ignác, az aradi vértanú tábornok

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

8.

Grassalkovich palota


Gyöngyös, Fő tér 10.

Az épületet a város egykori földesura építtette egy régi vendégfogadó átalakításával 1742-43-ban. A palota nagyméretű, kőkeretes rokokó, dúsan faragott kapuzattal, melyet a család bárói címere díszít. Az egykor egyemeletes ház földszintjén hat üzlethelyiség volt a görög kereskedőknek bérbe adva, emeletét pedig 14 szoba foglalta el a mellékhelyiségekkel együtt. 1849-ben osztrák sebesülteket elhelyezésére szolgált. A 19. század végén Vajda Antal bankigazgató vásárolta meg, aki egy újabb emeletet épített a házra. Az egykori palota ma Gyöngyös város Fő terének egyik meghatározóan szép épülete. 1998-tól az 1-2. emeleten a Városi Könyvtár működik.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

9.

Grüssner villa


Gyöngyös, Egri utca 2.

Wälder Gyula építész tervei alapján 1920-ban készült Gyöngyös egyik szép műemléképülete, a Grüssner-villa is az Egri út és a Mérges–patak találkozásánál. A Grüssner M. Salamon fakéreg-és bornagykereskedő számára épült földszintes épület az 1950-es évektől sokáig a Tüdőbeteg Gondozó Intézetnek adott otthont. Az ablakok fölött domborművek találhatók szüreti jelenetekkel. Bejáratához reprezentatív lépcső vezet, két rokokó vázával díszített törpepillérrel és kovácsoltvas ráccsal. A kőkeretes ajtó egyenes záródású, felülvilágítós. A hátsó homlokzat északi felén gazdag tagolású oromzat látható. Belső alaprajzát teljesen átalakították.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

10.

Haller Palota


Gyöngyös, Petőfi út 30-34.

A Petőfi Sándor utca 30-32-34. számú épületegyüttes egykor Haller Sámuel palotája volt. Haller Sámuel 1717-től szolgálta fegyverrel az „Austriai Házat”. Fiatal korát az ország határain kívül töltötte, s csak szülei halála után próbálta a szétszóródott, s több kézen lévő őt illető birtokokat visszaszerezni. Az ő címere látható a 32. szám kapuzatán. A városi palota 1740-1760 között épült, s több mint, 100 éven keresztül a família birtokában volt. Mint a régi leírásokból tudjuk Haller a palota emeleti részén külön szobát alakíttatott ki Mária Terézia részére. A királynő természetesen sosem járt itt, de abban a korban a főnemesek vidéki otthonaikban is felkészültek esetleges „betoppanására”. 1860-tól megkezdődött az épületegyüttes széttagolása, s az egyes részek más-más családok kezébe kerültek. A Petőfi Sándor utca 30. szám alatti épületrész ma a Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma, a 32, 34 szám pedig Gyöngyös város tulajdona.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

11.

Kálvária


Gyöngyös, Damjanich utca 15.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

12.

Mátraházi Gyógyintézet


Mátraháza

Ma romokban áll a hajdan messze földön híres gyöngyösi Kálvária. Építtetését az 1670-ben megalakult Agonia Társulat – a betegek és haldoklók gondoskodója – kezdeményezte. Alapkövét 1721 áprilisában tették le Wenner Jakab jezsuita tartományfőnök és Vida Ignác városbíró jelenlétében. Az építkezést több földesúr támogatta, köztük Almássy János és Koháry István is. Gyetvai Mihály egri kanonok és gyöngyösi plébános szeptemberben már fel is szentelte. A következő évben épült meg kerítése. 1723-ban pedig főkápolnája mellé két kisebb kápolnát emeltek. 1878-ban a régi főkápolnát a város és hívek megnagyobbíttatták. Kedves ájtatoskodási helye lett nemcsak a gyöngyösi, hanem a messziről zarándokló katolikusoknak is. A Mátrai Gyógyintézet mátraházai egységének építési munkálatai az 1924-ben megalakult Tuberculosis Elleni Küzdelem Országos Bizottságának kezdeményezésére 1927 nyarán kezdődtek meg. A Trianoni Békeszerződés határozatai nyomán hazánk elvesztette a magaslati gyógyhelyeket is, éppen abban az időszakban, amikor évente körülbelül 20000 beteg halt meg tbc-ben. A szakemberek a Mátrában és a Bükkben keresték a megfelelő helyet. A választás a Gyöngyös város tulajdonát képező Nagy-Somorrétre esett. Az építési munkák elvégzését Csonka László nyerte el. A keletinyugati tájolású, 3-4 emeletes főépület déli homlokzata 210 m hosszú. 1932. június 15-én dr. Genersich Andor igazgató főorvos nyitotta meg és Magyarország legnagyobb közegészségügyi intézménye volt akkor.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

13.

Nepomuki Kápolna


Gyöngyös, Vachott Sándor utca 1.

Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok, egyes helyeken a fuldoklók védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Magyarországon az első szobrát 1705-ben, Székesfehérváron állították, jóval azelőtt, hogy szentté avatása megtörtént volna. Gyöngyösi kápolnáját 1736ban Horák Vencel kőművesmester építette a jezsuiták megbízásából. A híd mellett szabadon álló barokk kápolna, háromszög alaprajzú, központi elrendezésű kis épület, melynek sarkai levágottak. Déli oldalú szegment íves bejáratát XVI. Lajos stílusú kovácsoltvas rács zárja le. Boltozattal fedett belső terében kőből készült oltárasztal látható Nepomuki Szent János szobrával. Tetején különleges térbeli kereszt látható.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

14.

Orczy kastély és park


Gyöngyös, Kossuth út 40.

A város központjától nem messze, a Kossuth és a Mátrai út sarkánál található az oroszlános kapukkal védett klasszicista stílusú palota, az Orczy-kastély és gyönyörű parkja. A nagykapuk pillérein láthatóak az előrelépő kőoroszlánok. Az oroszlánok állva történő megörökítése egyedülálló a szobrászatban. Uhrl Ferenc szobrász alkotásai. A parkban található egy klasszicista stílusú fehérmárvány fekvő oroszlán is, melyet eredetileg síremléknek készült. A kastélyt az Orczy család korábbi majorságának és vendégfogadójának helyén Orczy Lőrinc építette 1770-ben. Az épületet, melyet többször átépítették. 1826-ban egy északi szárny hozzáépítésével négyzet alakú, zárt klasszicista stílusú palotává alakították. Mai formáját a 2000-ben kezdődött teljes felújítással, korszerűsítéssel nyerte el.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

15.

Szent Bertalan Templom


Gyöngyös, Fő tér

A Szent Bertalan Templom hazánk egyik legnagyobb méretű, eredetileg gótikus, különleges alaprajzú barokk temploma. A 13. században már templom állt helyén, mely lényegesen egyszerűbb volt a mainál. 1320-ban Csák Máté fölgyújtatja a templomot, melyet Szécsényi Tamás épített újjá. A 15. században alakították át gótikus csarnoktemplommá, belsejét hatalmas, gótikus ablakok világították meg. A török időkben a templom többször leégett. 1746- 56 között felépült a barokk templom, melynek ma látható tornyai később készültek el. Az északi 1772-73-ban, a déli 1815-ben. 1917-ben a nagy gyöngyösi tűzvész idején erősen megrongálódott, tetőszerkezete a lángok martalékává vált. 1922-ben épült újjá Nagy Virgil építész tervei szerint. A háromszintes, órapárkányos, 30 méter magas, vaskos tornyokat ma sátortető fedi, mivel az eredeti, leégett. Egységes, barokk belseje lenyűgöző hatású, gazdagon díszített. Kiemelkedően fontos értéke a 16. századból megmaradt keresztelőkút.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

16.

Szent János Templom Püspökiben


Gyöngyös, Püspöki út 22.

Gyöngyös Püspöki városrészében álló római katolikus temploma ma a Gyöngyösi Alsóvárosi Plébánia fennhatósága alatt áll. A templomban a török hódoltság idején a gyöngyösi barátok látták el a lelkipásztori teendőket. A templom 1644-ben romos, alig használható, majd Eszterházy püspök 1767 és 1773 között restauráltatja. 1803-ban, majd 1960-ban újra renoválták, azóta csak állagmegőrzést végeztek rajta. A falu temploma kőfallal van körülvéve, melyen lőrések találhatók. A háborús időkben ide menekültek az emberek az ellenség elől. 2010-ben elkezdődött a templom külső és belső felújítása, mely idő alatt ugyanúgy tartanak istentiszteletet.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

17.

Szent Korona Ház


Gyöngyös, Szent Bertalan utca 3.

A Szent Bertalan úton a Felsővárosi plébániahivatal, az egykori Almásy házban, vagy más néven a Szent Korona Házban található. A házat Almásy Pál építtette 1784-ben a korábbi jezsuita épület felhasználásával, Rábl Károly tervei alapján. Jelentősége a napóleoni háború idején nőtt meg. Akkoriban több ízben őrizték itt is a magyar Szent Koronát, 1806-1809 között, menekítve a támadók elől. A ház a 19. század második feléig az Almássy család birtokában volt. A későbbi átépítések után (a kapuk kivételével) az épület elvesztette eredeti jellegét. A nagyterem, az egykori ebédlő mennyezetét, ahol a koronát őrizték Márton Lajos 1944-ben készített freskója díszíti. 1932-ben egyházi tulajdonba került, 1945 óta plébánia. Emeletének nagytermében rendezték be a Szent Bertalan Templom Kincstárát. Udvarán találhatók a gyöngyösi Kálvária Zsolnay majolika stáció képei.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

18.

Szent Urbán templom


Gyöngyös, Eötvös Lóránd tér 2.

Gyöngyös a szőlő és a bor városa. A szőlős gazdák védőszentje Szent Orbán, - vagy ahogy itt nevezték Urbán - így nem csoda, ha tiszteletére emelték a város egyik legrégebbi templomát. A magyarországi szőlőhegyeken sok helyen találkozhatunk Szt. Orbán szobrával, de templomot, kápolnát is szenteltek tiszteletére, ilyen nekünk az Urbán templom. Az eredetileg gótikus, a 14. században már említet, s ekkor Corpus Christiként tisztelt kápolnát 1650 körül kelet felé bővítették, majd 1759-1766 között barokk stílusban átépítették, ekkor épült két keleti tornya is. Szép barokk berendezése és faragott szobrai is ebből az időből valók.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

19.

A Tűzoltóság épülete


Gyöngyös, Tűzoltó utca 2.

Wälder Gyula a magyarországi historizáló építészet egyik legjelentősebb képviselője. Munkáiban a barokk építészet elemeit igyekezett összeegyeztetni a funkcionális igények kielégítésével. Szép példája ennek Gyöngyösön a nagy tűzvész után, az 1920-as években épített tűzoltólaktanyája, mely az ország legszebb ilyen épülete, ami egy tömbbe épült az akkori Nemzeti Bank fiókjának épületével. Megfigyelhetjük, hogy az épület e részének homlokzata palotaszerű, míg a hosszú, Páter Kis Szaléz utca felőli kaszárnyaformát mutat, és a harmadik oldalon jellegzetes tűzoltószertárt látunk. A szobrászmunkák műkőből, a lábazat, a kapuk kávái és díszei pedig solymosi kőből készültek. A szertár fölötti Szent Flórián, és a torony előtti teraszon álló tüzet szító leányka és tüzet oltó fiúcska szobrai Markup Béla szobrászművész munkái. Kedves díszei az épületnek a bejáratok fölötti vasrácsok.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

20.

A zeneiskola épülete


Gyöngyös, Szent Bertalan u.

A mai Pátzay János Katolikus Zeneiskola épülete 175152-ben gimnáziumnak épült. Jelenlegi formáját 1783ban kapta. 1776-ban a gyöngyösi Rábl Károly építőmester tervei alapján alakították át. Az épületben először a jezsuiták tanítottak, majd a ferencesek. A gimnázium államosítása után 1899-ben költözött mai helyére. Akkor az épület a város tulajdonába került, ahol 1958-ban zeneiskolát alapított, amely ma ismét egyházi iskolaként működik. Egykor az iskola keleti homlokzatának két szoborfülkéjében a két rendalapító, Assisi Szent Ferenc és Loyolai Szent Ignác fából kifaragott szobrai álltak. A közelmúltban az Európai Unió által támogatott város-rehabilitációs program keretében újították fel. Visszakapta eredeti arculatát. ekkor kerültek vissza keleti homlokzatának szoborfülkéibe az egykori barokk szobrok másolatai, és keleti része elé a barokk stílusú Mária-szobor is.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

21.

Zsák-közös településszerkezet


Gyöngyös, Petőfi utca

A 18. század közepére tehető a városképére oly jellemző ún. zsák-közök – vagy ahogyan a gyöngyösiek mondják – zsellérközök kialakulása. Leginkább a Petőfi Sándor utca keleti oldalán figyelhetők meg ezek a hosszú telkek, amelyeken az évszázadok folyamán 100200 m mélységben 4-6 ház épült egymás mögé. Valószínűleg a családtagok építkeztek generációrólgenerációra ezeken a területeken. Az egyes telkeket kapuk zárták le az utca felé. Amikor az 1890–1910-es években a kapukat lebontották, akkor alakultak ki a ma is látható hosszú utcácskák.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

22.

Zsinagóga


Gyöngyös, Eszperantó utca 6.

A gyöngyösi zsinagóga reprezentatív épületét Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján építették 1930-ban, az 1917-ben leégett hagymakupolás zsinagóga pótlására. Magyarország második legnagyobb vidéki zsinagógája görögkereszt alaprajzú. Főbb méretei 27,7 méterszer 36,8 méter. A bazilikarendszerű épület középpontjában a hatalmas kupola áll. A szamárhátíves ajtó és ablaknyílások, a pártázatos párkányok, a sok kis kupola nagyon dekoratívvá teszik az épületet, mely sokáig bútorüzletként funkcionált. Most viszont újra átépítik, hogy az Együttélés Házaként modern kiállítóhely és kulturális centrum legyen.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

23.

Mátra Vasút

04 ipari -és műszaki megoldások

Gyöngyös, Mátrai út 42.

1906-ban Gyöngyössolymos északi határában, egy, a mátrai fakitermelésre alapított részvénytársaság és az Egri Érseki Uradalom nyitotta meg az első, keskenyvágányú, 600 mm nyomtávolságú, lóvontatású gazdasági vasútvonalát. 1916-ban a gyöngyössolymosi vonalakon a lovakat gőzmozdonyokkal váltották fel.1926. június 19-én Rábel Mihály üzemvezető irányításával megindult a korlátozott közforgalmú személyszállítás Gyöngyös és Mátrafüred között. A mátrafüredi vonalat 1928-ban az Orczy-kastélyig 835 méterrel meghosszabbították, és felépítették az állomásépületet. 1960-1964-ben a gőzmozdonyokat dízelmotoros mozdonyokkal váltották fel. 1987-ben a kisvasút visszakapta régi Mátravasút nevét. 1965 óta már egész éven át szállítja utasait a hangulatos kisvonat.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

24.

Pipis-hegyi repülőtér


Gyöngyös, Pipis-hegy

1932-ben helyi mesteremberek némi szakkönyv birtokában, szakmai előképzettség nélkül elkezdték építeni a „Gyöngyös 33” néven ismertté vált, első magyar motor nélküli teljesítmény-repülőgépet, mely építésekor és azt követően is dicsőséget szerzett a település és az ország egészének. Ezzel egy időben helyiek megalakították a Mátravidéki Motor Nélküli Repülőosztályt. (MOVERO) Az egyesületben készült modell és valóságos repülőgépeket a Pipis-hegyen szervezett repülőnapok keretében ismertették a nagyközönséggel. A második világháború alatt hadászati célokra rendelték a repülőteret. A háború során keletkezett károk elhárítását követően a város pénzügyi támogatásával sikerült újraindítani a repülést. Az 1960-as évek államosításával a Magyar Honvédség kezelésébe került a repülőtér. 1984-ben ismét megszervezték a repülőoktatást a „Repülőklub Gyöngyös” vitorlázó és motoros szakosztálya jelenleg is használója a területnek.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

25.

Vasúti kitérőgyártás egyedüliként Gyöngyösön


Gyöngyös, Gyár út 1.

Hazánkban egyetlen helyen, Gyöngyösön gyártanak vasúti kitérőket. Gyöngyös város értékei között elsősorban, mint egyedülálló tevékenység és gyártmány, kiemelkedő helyet érdemel. A gyár 1952ben kezdte meg működését, azóta töretlenül fejlődik. Ma már a vasúti felépítmény szerkezetek szinte teljes palettáját állítja elő, a műszaki követelményeket és igényeket magas szinten képes kielégíteni. A kitérők és más vasúti felépítményi berendezések gyártása és gyára Magyarországon egyedülálló, mely kizárólag Gyöngyöshöz kötődik. Az ország vasútállomásain és a városi kötöttpályás közlekedésben a gyöngyösi gyár ezen termékei szembetűnően láthatóak. Létesítése óta a gyár neve, tulajdonosai többször változtak. Az egykori alapító a Kohó és Gépipari Minisztérium volt, Váltó és Kitérő Gyártó Üzemi Vállalat néven indult, de a városi köznyelvben csak „Váltó gyár” néven vált ismerté. Később a MÁV irányítása alá került, majd 1992-től magyar – osztrák vegyes tulajdonú vállalatként privatizálták.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

26.

Víztorony


Gyöngyös, Petőfi utca 132.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

27.

48-as emlékmű

05 kulturális örökség

Gyöngyös, Könyves Kálmán tér

A tűzoltóság épülete is és a víztorony megépítése is az utolsó 1917-es nagy tűzvészt követően valósult meg. Akkor a gyors tűzoltást a megfelelő vízvezeték hiánya is nagyban gátolta. A városi tanácsnak sürgősen intézkedni kellett, ezért 1926-ban versenytárgyalást írtak ki a víztorony megépítésére. Így készült el Wälder Gyula építész gyöngyösi víztornya. A víztartályt nyolc kővel burkolt vasbeton pillér tartja, amelyek a földszint hengeres tömegéből emelkednek ki. A köztük lévő falban kőkeretes ablakok találhatók. A déli oldalon a földszinten kőkeretes kapu 1926-os évszámmal, a második emeleten a város talán legszebb szőlőfürtök közé foglalt címere. A szegment ívekkel összekapcsolt pillérek fölött díszítetlen hengeres fal takarja a tartályt. A 4-5. emeleten, a Keleti oldalon víztartályhoz vezető csigalépcső hengeres tömbje ugrik ki a víztorony tömegéből. A tetőt ablakokkal megnyitott tornyocska, úgynevezett lanterna koronázza. Gyöngyös városa az 1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak az egykori haditanács helyszínének, az Orczy Kastélynak a közelében állított méltó emléket. Az alkotó Györfi Sándor karcagi szobrászművész, akinek számos köztéri szobra ismert országszerte. Gyöngyösi alkotásán a 3-3 dór oszlopon nyugvó, középen csúcsosodó diadalív előtt a fiatal Kossuth áll. Fekete gránit oszlopon, Kissé megemelt jobbjában papírtekercs, arcán elszántság, hit mindabban, amit újságcikkeiben, röpirataiban leírt, amit a kezében tartott tekercs jelképez.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

28.

Bene vár romjai


Mátrafüred

Gyöngyösön és a Gyöngyöshöz tartozó Mátrában több várjellegű védelmi célú építmény, sánc és vár maradványa található. Ezek bronz – és középkori eredetűek. Mátrafüred központjától észak-északkelet irányba 1.5 km-re találjuk a Benevár romjait. Az Árpád kori vár, az 1984-es feltárások és a korabeli okleveles leírások alapján, szinte teljes mértékben megrajzolhatóvá vált.. A vár építési ideje nem ismert, de a tatárjárás idején már állott. Bene várát valószínűleg a szomszédos Pata várában meghúzódó husziták rombolták le, mert 1497-ben már elhagyott várhelyként említik. Ma kedvelt kirándulóhely

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

29.

A bélyeggyűjtés gyöngyösi hagyományai


GYÖNGYÖK Gyöngyös, Barátok tere3.

Városunkban a bélyeggyűjtés kezdetét nehéz pontosan meghatározni. 1891-től Bakó Pál városi tanácsos vezetésével a Gyöngyösi Kaszinó keretin belül már néhányan folytattak filatelista tevékenységet. A mozgalom másik vezetője Főkövy Antal postamester volt, szakíróként Kring Gyula segédjegyző vett részt ekkor a bélyeggyűjtésben. Reményekkel telt próbálkozások után 1925-ben a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége tagszervezeteként megalakult a Gyöngyösi Ifjúsági Bélyeggyűjtők Egyesülete. A háborús években is virágzó filatelista élet zajlott Gyöngyösön, olyan támogatókkal, mint Puky Árpád polgármester. Később bélyeggyűjtő körök sora alakult, száznál több kiállítás, köztük országos jelentőségű, 1. osztályú kiállítások jellemzik munkájukat. A Mátra Művelődési Központban működő Bélyeggyűjtő Kör 75. születésnapjára rendezett bélyegkiállítás volt a legnagyobb, számukra legkedvesebb. Megkapták a legnagyobb országos elismerést is, a legjobb felnőtt bélyeggyűjtő körnek járó Gazda Gyula Vándordíjat.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

30.

Casseli Bibilia a református levéltárban


Gyöngyös, Arany János utca 2.

A gyöngyösi református gyülekezet műemlék levéltárának legértékesebb bibliája az 1704-ben "Cassel"-ben kinyomtatott Kasseli (kasszeli) Biblia, amely a végén tartalmazza a Szenczi Molnár Albert által fordított magyar nyelvű verses zsoltárok hangjegyes kottáit és teljes szövegét. A könyvet a Czakó család adományozta 1907-ben a gyülekezetnek. A családoknál levő régi bibliákat az akkori lelkipásztor, Klimó Pál gyűjtötte össze, ennek révén több régebbi kiadás van a gyülekezet birtokában. A Kasseli Bibliából mindössze 4 példány maradt fenn a világon, Magyarországon az egyetlen példány Gyöngyösön található. Terjedelme 1514 oldal, tartalmazza az Ó- és Újszövetségen kívül az apokrif könyveket is - és a végén az említett hangjegyes zsoltár-énekeket.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

31.

Ferences Műemlék Könyvtár


Gyöngyös, Barátok tere 2.

A gyöngyösi Ferences Műemlék Könyvtár Magyarország egyetlen, a középkor óta megszakítások nélkül ugyanabban a városban működő könyvtára. Legrégebbi dokumentuma 1465-ből, az első okleveles említés 1475-ből származik. Állománya ma mintegy 20.000 kötet. A könyvtár legrégebbi könyvei kézzel másolt kódexek voltak A bibliotéka legrégebbi katalógusa az 1613–1620 körüli évekből maradt fenn, s ebben mindössze 239 könyvet említ az írás. 1904-ben tűzvész pusztított Gyöngyösön. A ferences barátok a tűz fénye mellett az életveszéllyel sem törődve az udvarra dobálták ki az értékes könyveket, hogy megmentsék azokat a megsemmisüléstől. 1915 júliusában újrarendezték a kolostor könyvtárát. A szovjet megszállás alatt a novíciusok elrejtették a könyvtár értékesebb darabjait. Amikor 1950-ben országszerte deportálták a szerzeteseket, az államosítók már csak a Gyöngyösi Ferences Könyvtár állományának egy részét találták meg. A gyöngyösi könyvtárat 1953. április 11-én vette át az Országos Széchényi Könyvtár. A tulajdonába került könyveket 1979-ben szállították vissza a kolostorba. 1998. április 28-án délelőtt 11 órakor Gyöngyösön a sekrestye és a torony feljárójának bontási munkálatai közben került elő az 1950-ben elrejtett állomány: mintegy 3 köbméter könyv, 302 darab régi nyomtatvány illetve levéltári anyag. Előkerült a régi könyvtár büszkesége, az 1462ben nyomtatott Fust-Biblia is.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

32.

Fustus Biblia a ferences könyvtárban


Ferences Műemlék Könyvtár Gyöngyös, Barátok tere 2.

A megújult gyöngyösi Ferences Műemlék Könyvtár ékességét, a Magyarországon található legrégebbi könyvet egy lépcsőfordulónál befalazva találták meg. A Fust−Schöffer Biblia 1462-ben, Johannes Gutenberg, a kézisajtó európai feltalálójának műhelyében készült. Gutenberg többször is kölcsönért folyamodott a mainzi jogászhoz, Johannes Fusthoz, amiért cserébe részesedést biztosított neki a vállalkozásból. Fust beperelte Gutenberget, befektetett pénzét követelve. Peter Schöffer Fust tanújaként jelent meg a bíróság előtt. Az osztozkodás után Fusthoz került műhelyrésznek Schöffer lett a vezetője és később a tulajdonosa. Már Gutenberg alatt sem csupán segédmunkásként tevékenykedett, annál sokkal fontosabb munkaköre volt. Saját tervezésű betűtípusai annyira jól sikerültek, hogy tipográfusként és nyomdászként szinte túlszárnyalta Gutenberget. Az 1462-ben nyomtatott 48 soros Biblia kolofonjában tűnik fel először a nevét is feltüntető nyomdászjelvénye.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

33.

Gyöngy Fesztivál, a gyöngyösi néptánc hagyományok ünnepe


GYÖNGYÖK Gyöngyös, Barátok tere 3.

34.

A gyöngyösi 25 pont


Gyöngyös, Fő tér 2. – emléktábla

35.

A gyöngyösi fazekasság hagyományai


Mátra Múzeum Gyöngyös, Kossuth u. 40.

Gyöngyöst úgy is szokták emlegetni, mint a tánc városát, ezen belül is a néptánc, s a félévszázadnál is idősebb Vidróczki Néptánc Együttes az, ami országhatáron innen és túl, ismertté tette a települést. Gyöngyös adott otthont 10 alkalommal az Északmagyarországi Néptánc Fesztiválnak. Így született meg 1994-ben a Gyöngy Nemzetközi Néptánc Fesztivál, amely később vált folklórfesztivállá. Az elnevezés új tartalmi elemeket is eredményezett, viselet kiállításokkal, az országban egyedüli dudástalálkozóval, népi iparművészeti vásárral, gasztronómiai bemutatóval, gyermek programokkal egészült ki a fesztivál. 1994 - 2006-ig kétévente, 2008től évente kerül megrendezésre. A fesztivál 2002-ben kiérdemelte a CIOFF fesztiválminősítést, amely azt jelenti, hogy a fesztivál tagja a Néptánc Fesztiválok Nemzetközi Szövetségének, amelyet csak a legszínvonalasabban működő fesztiválok érdemelnek ki. II. Rákóczi Ferenc óriási birtokának egyik központja Gyöngyös volt. A fejedelemnek emeletes udvarháza állt a város Fő terén, mely 1704-ben diplomáciai tárgyalások színhelye volt. Rákóczi Itt tárgyalt először a békekötésről a Habsburg-ház képviselőjével, a gyöngyösi születésű Szécsényi Pál kalocsai érsekkel, francia, lengyel és török követek jelenlétében. A fejdelem ekkor követeléseiket, a nemzet kívánságait 25 pontban foglalta össze, mely az 1848-as 12 pont előhírnökének tekinthető. A néprajz tudomány, miként más településeken is, az Árpád kortól tartja számon s fazekasság jelenlétét. A Gyöngyös-pásztói stílus kialakulása, majd virágzása hasonlóan a Kárpát-medence más fazekas központjaihoz a 18-19. századra tehető. Fazekas központnak azt nevezték, ahol több fazekas élt, vagy ahol jelentős mennyiségű, vagy művészi értékű kerámiát készítettek. A Gyöngyös-Pásztó fazekas központ, Mezőcsát, Tiszafüred és Mezőtúr mellett a Tiszai stíluscsoporthoz tartozik. A gyöngyösi kerámia egyedi stílusú. Jellemzője, a fehér alapon ecsettel és írókával vörös, kék, zöld és barna színekkel virágos, madaras motívumos díszítés. A gyöngyösi központban főleg tálasok dolgoztak, akik tálakat, tányérokat készítettek. Természetesen borvidék lévén borivó edények előállítására is nagy volt az igény. Ilyen volt a „gyöngyösi kispintes”, egy máshol fel nem lelhető borivó edény, melyet csak az itteni mesterek készítettek. A gyöngyösi fazekas mesterség hagyományai Ary István munkáiban élnek tovább.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

36.

Gyöngyösi Kalendárium


Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyöngyös, Fő tér 10.

37.

A Gyöngyösi Phőnix



38.

Herman Lipót hagyaték



A gyöngyösi gimnázium tanáraira, és tanulóifjúságára mindig jellemző volt a nyitottság és az új kezdeményezések iránti fogékonyság. A tanárok jelentős szerepet játszottak a város szellemi és kulturális életének szervezésében, valamint Gyöngyös és a Mátravidék tudományos leírása, és idegenforgalmi megismertetése érdekében. 1909-ben az első Gyöngyösi Kalendáriumot is a gimnázium tanárai, Stiller János és Pásztor József adták ki . A maihoz hasonló kalendáriumokat, azaz egy évre szóló naptárakat a délnémet és észak-olasz területeken jelentek meg először a 15. század végén, 16. század elején. Magyarországon a 16. század végén honosodott meg a kalendáriumkészítés. Legrégebbi példánya 1573-ban Kolozsvárott készült. A naptárkönyvek virágkorának a 19. század végét tekinthetjük. A gyöngyösieknek anyagi okok miatt időnként nélkülözniük kellett a tartalmas kiadványt, ám 1989 óta ismét évenként rendszeresen jelenik meg. Az első olyan magyar könyv, melyet jótékonysági céllal jelentettek meg.A "Gyöngyösi Lapok" című folyóirat az 1917. május 21-i tűzvész károsultjainak megsegélyezésére adta ki az emlékalbumot, mely 1918ban jelent meg Székely Jenő szerkesztésében. A szerkesztőség a politikai, tudományos és művészeti élet jeles személyiségeit kérte fel, hogy egy-egy pár mondatos kézzel írt gondolatot küldjenek a tűz pusztította városnak. Ezekből a kéziratokból állt össze azután a könyv, amelyben fakszimileként is megjelent IV. Károly magyar király, Zita, királyné és József főherceg eredeti levele, és számos közéleti és egyházi személyiség, irodalmár, költő kézirata. Ismerteti még a város műemlékeit, a tűzoltóság és a tűzvész történetét is. Az ország olyannyira szívén viselte a település tragédiáját, hogy a parlament törvényt hozott Gyöngyös újjáépítéséről és kiterjedt adakozási hullám indult meg javára. Gyöngyös pályázat útján nyerte el a hagyatékot. Az ajándékozási szerződést az adományozó és a városvezetés 1980. február 27-én írta alá. A feltétel az volt, hogy a gyűjtemény mielőbb kiállításra kerüljön, és készüljön a kiállításról egy színes katalógus. Napjainkban 100 db festményt, 100 db grafikát, 2 szobrot, a művész személyes tárgyait, dokumentumokat, és egy festőállványt őriznek a Vachott Sándor Városi Könyvtárban. Immár - állandó kiállítás jelleggel - három, illetve négy teremben láthatók az olajképek a jeles festőállvánnyal együtt. A kiállítás rendezője Szűcs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa volt.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

39.

Huszár Lajos éremtár gyűjteménye



A Vachott Sándor Városi Könyvtárban látogatható gyűjtemény anyaga felöleli a magyar államiság teljes történetét. Megismertet nemcsak a magyar uralkodók által kibocsátott hivatalos pénzekkel, de bepillantást nyerhetünk az erdélyi fejedelmek éremverésébe is. A pénztörténeti rész napjaink forgalmi és emlékpénzeinek bemutatásával zárul. 15 különböző tárlóban mutatja be a kiállítás a történelmi emlékérmeket, ezen kívül láthatóak itt zsetonok, plakettek, kitüntetések. Különösen szép kollekciót tekinthetünk meg a magyar királyok és királynék koronázási érmeiből, valamint a török elleni felszabadító háborúk korának emlékérmeiből. Természetesen helyi vonatkozású emlékérmeket, jelvényeket is bemutatnak időszaki kiállításaik keretében.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

40.

A Huszárlaktanya és a Hertelendy huszárok


Gyöngyös, Vármegyeház tér 1.

A Vármegyeházként ismert épület valamikor katonai szálláshely, kvártélyház céljából épült. A mai Vármegyeház épülete 1767-1774 között épült fel a katonák számára. Ám 1785-ben a Helytartótanács utasítására a Vármegye a törvényszéket Gyöngyösre helyezte át a kvártélyház főépületébe. Innen kapta hát elnevezését. 1800. október 26-tól a Hertelendy Gábor vezette Nádor (12. számú Palatinus) huszárezrednek is otthona lett. 1829-ben az egységet Gyöngyösről a csehországi Saazba vezényelték. Hertelendy Gábor 1808-ban a Tiszán inneni felkelő nemesi sereg tábornoka, később altábornagyi rangot kapott. Élete végéig Gyöngyösön lakott, vagyonát végrendeletében Gyöngyös városára hagyta. Célja egy katonai akadémia létrehozása volt, s ezzel talán nevének, emlékének megőrzése. 1820. július 26-án halt meg.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

41.

A Huszár szobor


Gyöngyös, Rózsa utcaJókai utca találkozása

A 60-as Hősi Emlékmű Bizottság 1929-30-ban elhatározta, hogy emlékművet emeltet az első világháború kitörésekor Gyöngyösön állomásozó 6-os Wüttenbergi Huszárezred tagjainak, akik az I. világháborúban a legfrekventáltabb orosz fronton harcolva életüket áldozták a hazáért. Kisfaludy Stróbl Zsigmond eredetileg kisplasztikának szánta szobrát. A bronzból készült kardját néző huszárt első világháborús öltözetben ábrázolja. A szobor talpazatán a felirat: „Félelmet nem ismerve és hűséggel 1914-1918”. A nemzeti zászlóval letakart szobrot óriási embertömeg jelenlétében 1931. június 21-én délelőtt tíz órakor leplezték le. Az ünnepségen József főherceg is beszédet mondott. Puky Árpád polgármester a gyöngyösi anyákat arra kérte megemlékezésében, hogy gyermekeiket a haza szeretetére, a haza védelmére neveljék.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

42.

Izraelita temető


Gyöngyös külterület

A gyöngyösi zsidóság legkorábbi ismert temetkezőhelyét 1824-ben jelölték ki a 18. század végén létesített felsővárosi temető északi részén. 1837ben létesítették a várostól nyugatra, a gyöngyöstarjáni országút déli oldalán, a szántóföldek között álló izraelita temetőt, melyet kőkerítés vesz körül. 1951-ben ide telepítették a korábbi, 1824 és 1837 előtt használatban lévő izraelita temető sírköveit. Több száz sírkő, mártíremlékek, ravatalozó, található területén. A legkorábbi sírkő 1680-ból származik. A korai sírkövek helyi vulkáni tufából készültek, majd később a többség vörös márványból. A 19. sz. második feléből sok a gránit obeliszk. A terület déli részén monumentális mártíremlékmű áll. A Szent Bertalan Templom déli oldalán egy magas ivókút talpazaton áll a kisfiú, aki olyan kicsi, hogy még járni is alig képes. Félelemtől eltorzult arccal ordít, küzdve a kezében tartott vörös tollú hatalmas kakassal, a tűzzel. Ezt látja a Kakasos kisfiú szobrában az, aki az 1917. évi nagy gyöngyösi tűzvésznek állított emlékként szemléli. A szobor készítője ismeretlen. Mivel az eredeti, amely bronzból készült eltűnt, így ma csak a másolat tekinthető meg. A visszaemlékezések szerint a II. Világháború idején került Gyöngyösre, Kucsera Béla temetkezési vállalkozóhoz. Tőle a kórház kertjébe vitték, majd 1964-ben, Gyöngyös várossá nyilvánításának 630. évfordulóján került végleges helyére, a Szent Bertalan Templom szomszédságába.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

43.

Kakasos kisfiú szobra


Gyöngyös, Szent Bertalan utca

44.

A Szőlőművelők szobra


Gyöngyös, Koháry út 4. előtti tér

Gyöngyös környéke szőlőtermelő vidék. A szőlőművelés a mindennapi életben és a gazdaságban egyaránt fontos szerepet játszott. A szőlőművesekről, vagy ahogyan erre felé mondják a kapásokról készült Kigl Sándor szobrászművész 1988-ban felállított két figurás bronz alkotása, amely a Borpalota előtti kis parkban kapott helyet. A mű nem csak az embereket, hanem az itt használt, úgynevezett „gyöngyösi kapát” is megörökíti.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

45.

Kő Pál Károly Róbert szobra


Szent Bertalan utca

A Gyöngyösnek városi rangot adományozó Károly Róbert emlékére a város szobrot emeltetett. Alkotója Kő Pál, a neves hevesi szobrászművész. Királyszobrai közül kiemelkedik a bronz köntös dús „hímzéseivel”, a korona, a kard, a királyi jelvények ötvös-remeknek beillő megmintázásával Károly Róbert „mesebeli királyfi” hangulatú oszlopszobra. 2,5 m magas karcsú oszlopon áll az egész alakos bronzszobor, utazó koronával és liliomos jogarral. Az oszlop fejezetén a város régi címere, mely alatt a városi címet biztosító oklevél kezdő sorai láthatóak.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

46.

Lovászné Juhász Rita Népi Iparművész munkássága


Mátrafüred, Pálosvörösmarti út 2.

Lovászné Juhász Rita hímző és viseletkészítő népi iparművész nagymamája segítségével már kisgyermekkora óta foglalkozott a hímzéssel. 1987-ben megkapta a népi iparművész címet, 2000-ben a Népművészet Ifjú Mestere, 2009-ben pedig Csokonai alkotó díjas lett. 2013-ban a Gyöngyös Város Kultúrájáért Díjban részesült. 2015-ben a Milánói Világkiállításon képviselte hazánkat, bevezetve az érdeklődőket a csipkeverés és a babakészítés rejtelmeibe. Célja a kezdetektől a palóc viseletek feldolgozása. Ruhái tervezésénél arra törekszik, hogy a népi hagyományok átörökítésével, szép ma is hordható darabok keletkezzenek. Évek óta készíti palóc és főúri viseletbe öltöztetett babáit, így teljesítve ki örökségét, a mátrafüredi palóc néprajzi gyűjteményt.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

47.

A Mátra Múzeum gyűjteménye


Gyöngyös, Kossuth út 40.

A Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeuma hazánk második legnagyobb természettudományi gyűjteményének ad helyet. A raktárak százezres nagyságrendű ősmaradványt, puhatestűeket, rovarokat, lepkéket, és gerinces állatok preparátumait őrzik. Kezdetben, 50-60 évvel ezelőtt az volt a cél, hogy elsősorban a Mátra élővilágát jellemző egyedek kerüljenek be a múzeumba. Később aztán kibővült a kör, s ma már a világ különböző részeinek állatai, növényei gyarapítják a gyűjteményt. A természettudomány mellett jelentős vadászati és helytörténeti tárgyakat, dokumentumokat őriz az intézmény.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

48.

Palóc néprajzi magángyűjtemény Mátrafüreden


Mátrafüred, Pálosvörösmarti út 2.

A mátrafüredi Palóc Néprajzi Magángyűjtemény és Babakiállításon tekinthető meg az a hatalmas kollekció, melyet Szakács Józsefné Mészáros Magdolna „Életfa” díjas népi iparművész a palócföldet bejárva, darabróldarabra vásárolt meg. Jászfényszarun született 1923ban. Kislánykorától szerette a népművészetet, szívesen hímezgetett, megbabonázták a szép minták. Gyűjtőmunkáját néprajzosok is megismerték, s javaslatukra hozta létre első látogatható kiállítását a saját házában. Gyűjteményében elsősorban régi hímzéseket, lakástextileket, viseleti darabokat láthatunk. Magdi néni a talált gazdag hímzésvilágot, olyan precizitással dolgozta fel, hogy sok munkája zsűrizett díjazott alkotássá vált. Munkája elismeréseként kapta meg a népi iparművész címet. Mielőtt elment közülünk Gyöngyös Város Kultúrájáért Díjban, valamint Megyei Prima Díjban részesült.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

49.

Dr. Puky Árpád életműve


Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyöngyös, Fő tér 10. - dokumentumok

50.

Puky Árpád szobor a Fő téren


Gyöngyös, Fő tér 13. előtt

Dr. Puky Árpád Gyöngyös város történetének legsikeresebb és legmaradandóbb emléket maga után hagyó polgármestere. 1919. november 8-án választották meg, és 1942-ig viselte tisztségét. Az 1917-es tűzvészben elpusztult az egész belváros, leégtek a templomok, a városháza, és sok száz család hajléktalanná vált. Ő akadályt nem ismerve, tervszerűséggel kezdett neki az újjáépítés munkálatainak. Nem kisebb feladatot vállalt, minthogy a romokból várost építsen. 1929-ig 445 új ház épült és 63 ház kapott teljesen új tetőzetet. Középületek egész sorának megépítése az ő nevéhez kötődik, ugyanúgy mint számtalan park létesítése, új utcák nyitása, vagy a patakmeder szabályozása Az egészségügyi és szociális intézmények közül neki köszönhetjük a tüdő és a nemibeteg gondozó intézményeket, ő vezette be az iskolás gyerekek ingyenes szem- és fogvizsgálatát, kezelését, ő teremtette meg a városi napközi otthont és bölcsödét. 1927-ben elkészült a vízmű, s e beruházás keretében épült fel a Petőfi utcában a víztorony. Puky Árpádnak tulajdonítható a Mátrának gyógy- és üdülőhellyé, valamint téli sporthellyé fejlesztése. S mindez munkásságának csupán elenyésző töredéke. A polgármester soha, semmilyen pártnak nem volt tagja. Ő az, aki a németeknek angolbarát, a nyilasoknak ellenség, az oroszoknak már túl demokratikus, a kommunistáknak ismét ellenség volt. Mindezek ellenére megmaradt akkor is nagybetűs EMBER-nek, ha ez a vesztét jelentette. 1959 júniusában, 82 évesen, szegényen, magára hagyottan halt meg az az ember, aki szinte egész életét erre a városra áldozta. A városvezető emlékét egy időre a történelemkönyvekből is kitörölték, dacára annak, hogy ő maga soha nem törekedett semmilyen politikai oldal felé. Ez a szobor elősegítette a köztudat ébredését. Ma már egyre többen tudják, hogy Puky Árpád volt Gyöngyös egyik legjelentősebb polgármestere a két világháború között. 2001-ben a Veterán Repülő Szövetség Gyöngyösi Szervezetének kezdeményezésére megalakult a Puky Árpád Emlékbizottság. A bizottság Puky Árpád emlékérmet hozott létre, melyet két évenként ítélnek oda, a városért végzett közéleti tevékenységért. Az Emlékbizottság szerint a polgármester emléke ápolásának egyik legjelentősebb eredménye, Puky Árpád Fő téri szobrának felállítása, melyet a város önkormányzata emeltetett. Leleplezésére 2010. augusztus 20-án került sor. Alkotója Tóth Dávid szobrászművész. Érdekessége a szobor alatt található márványtábla, amelyben az egykori Gyöngyös térképe látható.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

51.

Rábl Károly templomépítő munkássága



Rábl Károly 1744-ban született Dél-Morvaországban. Felnőttként Gyöngyösön telepedett le. Első itteni munkája az Almásy ház építése volt. Rábl mester több mint 50 éves építőmesteri és tervező munkája során saját stílust alkotott, amelyet nevezhetünk egy klasszicizáló késő barokknak, amely erős helyi ízeket is magába olvasztott. 1780-tól haláláig – közel 50 év alatt- felépített 19 hidat, több mint 10 templomot tervezett és épített meg, – köztük a gyöngyösi zsinagógát - vagy építőmesterként irányította a munkát. Számos neves már meglévő épület átépítésénél építőmesterként dolgozott. Rábl munkái között a templomok mind számosságában mind minőségében a legjelentősebbek. Különösen nagyrészt vállalt a református templomépítési mozgalomban. Gyöngyösön temették el 1828-ban.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

52.

A Rákóczi Szabadságharc emlékműve


Gyöngyös, Könyves Kálmán tér 12. előtt

A Rákóczi-szabadságharc gyöngyösi emlékműve egy szoborcsoport. II. Rákóczi Ferenc egészalakos magas talapzaton álló bronzszobra mellett félkörben gróf Bercsényi Miklós főgenerális, Vak Bottyán János generális, valamint gróf Almásy János alispán mellszobra látható. Így idézik ők négyen együtt a szabadságharc dicső emlékét Ilyen léptékű Rákócziszabadságharcot idéző emlékmű mind az országban, mind külföldön ritka. Alkotója Győrfi Sándor szobrászművész.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

53.

A Szent Bertalan Templom Kincstára


Gyöngyös, Szent Bertalan utca 3.

A Szent Bertalan Templom Kincstára Magyarország második leggazdagabb egyházi gyűjteménye. Középkori ötvöstárgyak páratlan együttesét mondhatja magáénak. A kiállításon pompás filigrán díszítésű kelyhek, 16-17. századi úrmutatók, 15-17. századi talpas keresztek, cibóriumok tekinthetőek meg. A 48 ötvösmű közül 12 középkori, illetve reneszánsz darab, melyek közül hét sajátosan magyar, filigrán díszítésű, bőrtűs kehely. Valamennyit egy műhelyben, vagy mesterkörben készítették 1500-1510 között.. A gyöngyösi gyűjteményben a legkorábbiak a filigrános kelyhek. A kincstár anyagában, a székesegyház sekrestyéjében, összesen 12 olyan miseruha maradt fenn, melyek a korábbi évszázadok kedvelt díszítésére emlékeztetnek. A textilemlékekhez tartoznak a templomi zászlók is.Az évszázados könyvgyűjtemény a 17. század óta gyarapodik a polcokon.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

54.

Szoborpark a Károly Róbert Főiskolán


Gyöngyös, Mátrai út 36.

A gyöngyösi főiskola szép hagyománya, hogy ünnepségeiket, rendezvényeiket képzőművészeti alkotások felavatásával is emlékezetesebbé teszik. Épületeit számos festmény, festett üvegablak, dombormű, rüszt ékesíti. Parkjában pedig jelentős részben egy művészházaspár, Lantos Györgyi és Máté István szobraival találkozhatunk. Nincs még egy olyan város, ezen belül egyetlen intézmény sem, ahol egy-egy alkotónak, sőt egy művészházaspárnak ilyen nagyszámú alkotása lenne elhelyezve. Lantos Györgyi 1953-ban született Hódmezővásárhelyen.1971-től 76-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakos hallgatója, mestere Szabó Iván. A Képző- és Iparművészek Szövetségének a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének diplomája kézhezvételétől, 1976-tól tagja. Jelenleg Csongrádban él és dolgozik saját műtermében és bronzöntő műhelyében férjével, Máté István szobrászművésszel együtt. Máté István 1952-ben született, s a Magyar Képzőművészeti Főiskolát feleségéhez hasonlóan 1971 és 1976 között végezte. Mestere Pátzay Pál volt. Munkásságáért megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

55.

Gyöngyösi szüreti mulatságok hagyományai


Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyöngyös, Fő tér 10. Mátra Múzeum gyöngyös, Kossuth út 40.

A gyöngyösi szüreti rendezvények másfél évszázados múltra tekintenek vissza. Az első szüreti mulatságot az 1850-es években rendezték. A mulatságok kiemelkedő része a felvonulás volt, melyből egy időben hármat is tartottak Gyöngyös városában. A szőlőművelő kapásemberek nehéz munkájukat dallal könnyítették meg, a szőlőtaposók pedig a dalok ritmusára tánclépésekkel taposták ki a hegy levét. Így születtek a Mátravidék országszerte ismert dalai, így terjedt el a csárdás is. A dalok, táncok az évenkénti szüreti felvonulásokat színesítették. 1958-ban „Gyöngyös Gyöngyi” címen daljáték is született ez alkalomra, melynek szerzője Muharay Elemér. A 70-es évek felvonulásait a termelőszövetkezetek szőlővel díszített fogatai, traktorai jellemezték. A rendszerváltás után többnyire a város és környéke hagyományőrző művészeti közösségei vonultak fel. Mára a Mátrai Szüret és Fehérbor Fesztiválon vehetnek részt a szeptember vége felé Gyöngyösre látogatók, ahol kitűnő mátrai borokkal, hagyományos palóc ételekkel, gazdag kézműves kirakodó vásárral, neves előadók műsoraival, a hagyományokhoz illő vetélkedővel, főzőversennyel, várják a vendégeket.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

56.

Útmenti keresztek Gyöngyösön és környékén



57.

Vachott család és köre irodalmi munkássága


Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyöngyös, Fő tér 10

58.

Védett sírok Gyöngyös temetőiben


Gyöngyösi védett sírok listája (mellékelve)

Útmenti keresztek mindazok a szabadtéri keresztek, melyeket nem a templomokban emeltek. Nemcsak útszéleken, hanem hangsúlyos helyeken, útkereszteződésnél, folyóparton, faluszélen állnak. Alkotóik lehetnek vidéki művészek, kőfaragó mesterek, falusi ácsok. Az útmenti kereszt legkorábbi emlékeit Sopron határából ismerjük, a „Pihenő kereszt” román kori, a „Pék-kereszt” 1848-ból való. A keresztek nagy része jezsuita népmissziók emlékét őrzi. Néhol a vezeklő körmeneten hordozott kereszteket szentelték meg és állították fel a mezőn, szőlőben természeti csapások ellen. A palóc keresztek a 19. század második felében készültek, gyakran kiemelkedő népművészeti értékűek. Ezek a szakrális építmények építészettörténetünk részét képzik. A gyöngyösi Kékes Turista Egyesület túra mozgalmat indított Gyöngyös és környéke útmenti keresztjeinek felkereséséhez, melynek célja, hogy a 21. század emberét közelebb hozza a keresztény értékekhez. Gyöngyös irodalmi életében jelentős szerepet játszottak a Vachott testvérek, és a környezetükben tevékenykedő író, költő kortársak. A Vachott fivérek Gyöngyösön születtek, szülőházuk ma is áll a Vahot utcában. Vachott Sándor költő 1818-ban született, mindössze 43 évet élt. Elnöke volt a Magyar Nyelvmívelő Társulatnak. Költeményei 1838-tól jelentek meg. 1842ben a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Felesége Csapó Mária a kitűnő író, szerkesztő volt. Pesti lakásuk neves írók, művészek és politikusok találkozóhelyévé vált, egy félévig Petőfi Sándor is náluk lakott. Vachott Sándor is részese volt az 1848-as eseményeknek. Költői érzelemvilágára a népdalok egyszerű hangvétele, a szerelem, a forradalom és szabadságharc mély átélése hatott. Testvére Vahot Imre író és szerkesztő volt. 1820-ban született. Első írásai 1837ben jelentek meg. Nősülése után Pestre költözött. Számos folyóiratban írt, majd 1844-ben átvette Garay Jánostól a Regélő szerkesztését és Pesti Divatlap címen folytatta tovább. 1825-ben Gyöngyösön született Zalár Imre költő. Legsikeresebbek voltak dalai, barátaihoz írott versei. Gyöngyös Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól rendeletet alkotott, mely szerint a város öt temetőjében közel 250 védett sír, emlékmű található. Védettek a történelmi, művészeti, politikai élet közismert személyeinek sírjai. A több elhunytra kegyelettel emlékező emlékművek, azok a síremlékek, melyek művészeti értékű alkotások.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

59.

Dr. Fejes András paraolimpikon munkássága

06 sport


Dr. Fejes András Gyöngyösön született, itt végezte általános és középiskolai tanulmányait kiváló diákként és nagy sikerekre hivatott sportolóként. Sízett, teniszezett, lovagolt, kézilabdázott, atletizált. 17 évesen tragikus baleset érte, életét kerekesszékhez kötötten éli. Mozgássérültként tovább sportolt, az 1970-es években a világ legjobb parasportolói közé tartozott. Ötször nyert Európa-bajnokságot, kétszeres világbajnok, világversenyeken húsz érmet gyűjtött. 1972-ben megszerezte hazánk első paralimpiai érmét, miközben Budapesten az ELTE pszichológiai szakát végezte, majd nagyon fiatalon kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. Hat nyelven nyolc könyve, több mint 200 tudományos közleménye jelent meg és tíz országban közel száz előadást tartott. Tíz éven át volt az ENSZ képviselettel is rendelkező Nemzetközi Rokkantszövetség elnökségi tagja, munkáját Ezüst Érdeméremmel jutalmazták. Gyöngyös város díszpolgára. 2014-ben sportpályafutásának ereklyéit és tudományos publikációt, kitüntetéseit szülővárosának ajándékozta.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

60.

Kiss Péter hegymászó élete

06 sport


Kiss Péter gyerekkorában teljesítménytúrázóként sportolt, két alkalommal is elnyerte "Az év teljesítménytúrázója" címet. 18 évesen kezdett barlangászni és hegyet mászni. Barlangászként körülbelül 15 km barlangjárat feltárásában vett részt. A magyarországi hegyek, majd a Magas-Tátra után – első magyarként – az Alpok összes (82 db) 4000 méter fölötti csúcsát megmászta. A Großglocknert öt különböző irányból is elérte. Sokszor teljesítette a maratoni távot, hatszor futotta körbe a Balatont. A 26. Budapest Nemzetközi Maratont barlangászfelszerelésben teljesítette. A „Magyarok a világ nyolcezresein” szervezésében 2013 májusában részt vett a Kancsendzönga meghódításában. Előtte sosem mászott 8000 méteren. Május 20-án Erőss Zsolttal elérte a 8586 méter magas hegycsúcsot. Május 22-én az expedíció hivatalosan bejelentette, hogy előző napon a csúcsról lefelé jövet társával együtt eltűntek, a rádióhívásra nem feleltek. A következő napi jelentésében Kollár Lajos hegymászótárs leírta, hogy ennyi időt legyengülve nem lehet szabadban tölteni 8000 méteres magasságban. Kiss Péter fantasztikus emberi teljesítményről tett tanúbizonyságot. „Nem gondolkodott a saját életéről, amikor egy másik emberét kellett megmentenie.”

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

61.

Védett fák Gyöngyösön

07 természeti környezet

Gyöngyös, Klapka u.1. Petőfi utca Szent Bertalan út 3. Kossuth út 40. Mátrafüred, Akadémia u. 16.

62.

A Sár hegy védett természeti értékei


Gyöngyös - Sár hegy természetvédelmi terület

63.

Sástó természeti környezete


Gyöngyös - Sástó

Közismert, hogy Gyöngyöst több ízben tűzvész pusztította el. Ezzel magyarázható műemléki épületekben való szegénysége, de ez az oka annak is, hogy a belvárosban igen kevés idős fa látható. A tűzvészeket átvészelt példányok többnyire magánkertekben élnek. Közülük 10 egyedet 1982-ben védetté nyilvánítottak. Almásy alispán egykori Petőfi úti kastélyának udvarán két, kb. 110-130 éves tiszafa áll. Kerítés választja el egymástól őket. Méretük: 4 és 5 m magasak és 166 illetve 183 cm törzskerületűek. Ezeknél nagyobb és mutatósabb a Klapka u.1. szám alatti családi ház kertjében álló, 6,5 m magas, 204 cmes törzskerületű, kb. 110 éves tiszafa. A Szent Bertalan út 3. számú háztömb udvarán 4 db 160-180 éves japánakác van. Érdekességük, hogy közülük kettő összenőtt és N alakú törzset alakított ki. Mátrafüreden, az egykori Almásy grófok nyaralójában (ma a Magyar Tudományos Akadémia üdülője, Akadémia u. 16.) 3 hatalmas méretű, 35-37 m magas lucfenyő áll. A Sár-hegy egyik tagja annak a vulkáni szigethegység sorozatnak, mely kapcsolatot teremt az Alföld és az Északi-középhegység között. A terület élővilágának kialakulásában meghatározó szerepe volt annak, hogy évszázadokig szőlőművelés folyt a hegy nagy részén. Az 1880-as évektől kezdődően a filoxéravész miatt a szőlőműveléssel felhagyva, megindult a parcellák visszagyepesedése. A parcellákat elválasztó kőgarádicsokon, illetve a nem művelt területeken a korábban a hegyen élő fajok jelentős része lelt menedéket; ez tette lehetővé a későbbi elterjedésüket. Igen változatos élőhelyeket találunk a hegyen, ennek köszönhetően számos értékes növény- és állatfajt is él itt. Jelenleg 77 védett és fokozottan védett növényfajt, és több mint 100, szintén védett és fokozottan védett állatfajt ismerünk. Magyarország legmagasabban fekvő tava a Sás-tó, melynek mélysége kb. 1 méter. A jelenlegi, mesterségesen kialakított tó helyén eredetileg egy, talajvíz és csapadék által táplált mocsaras élőhely terült el, mely egy lefolyástalan mélyedésben alakult ki. A sásos-gyékényes társulás több, országosan is ritka növényfajnak biztosította a fennmaradást. Sajnos a tavat 1960-61-ben lecsapolták, eredeti növényzetét eltávolították, az igen értékes élőhelyet ezzel teljesen megszűntették. A tó legnagyobb értéke jelenleg az, hogy számos kétéltű faj számára biztosít szaporodó helyet. Itt fejlődnek a barna varangy, kecskebéka vagy az erdei béka lárvái. Mára ismét kedvelt kiránduló és túrázó helye a családoknak, tanösvényével és a közelében épült kalandparkkal.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

64.

Hanák Kolos, mint a mátrai turizmus megteremtője

08 turizmus


65.

Kékestető természeti környezete

08 turizmus

Kékestető

66.

Mátrabérc Teljesítménytúra

08 turizmus

http://www.matraberc.hu

Hanák Kolos (1851-1923) a mátrai turizmus megalapítója Szurdokpüspökiben született. 1872-ben már jó nevű ügyvédként telepedett le Gyöngyösön, ahol tagja volt a különböző gazdasági, társadalmi és kulturális egyesületeknek is. 1887-ben a Magyarországi Kárpát Egyesület Mátra Osztályát hozta létre. Ezzel elindította a Mátra turisztikai feltárását és idegenforgalmi megismertetését. Tevékenysége révén megépült az út Benére, a mai Mátrafüredre. 1887-1891 között már színekkel jelezték a fontosabb turista útvonalakat. Ő gondolt elsőként a mátrai kilátók és turista menedékházak kialakítására. Helytörténeti előadások, tanulmányok, évkönyv megjelentetésével segítette vidékünk megismertetését. Mátrai Kalauz címen útikönyve jelent meg Gyöngyös és a Mátra nevezetességeiről. A Mátra és egyben hazánk legmagasabb csúcsa a Kékes, amit a nemzeti színűre festett kő jelez. A terület közigazgatásilag, Kékestető néven Gyöngyöshöz tartozik. Innen indul az ország leghosszabb sípályája, mely 1,8 km hosszú. Tetején tv-torony található, amely kilátóként látogatható. A tengerszint felett 1200 méteres magasságig nyúlik a karcsú antennatorony. Mint hazánk egyik legjelentősebb klimatikus gyógyhelye, illetve sí központja, jelentős turisztikai célpont. Területén áthalad az Országos Kék Túra útvonal. A Kékestető a Tour de Hongrie királyszakasza minden kerékpáros verseny legnehezebb, döntő jelentőségű etapja. A Hanák Kolos Turistaegyesület 1992-ban alakult. Tagjai a Berze Nagy János Gimnázium tanárai és volt diákjai. Az első években a Hatvani Városi Sportbizottság által meghirdetett Mátrabérc Túra társrendezői voltak. 1994-től a Téli Mátra teljesítménytúrát, a Mátrabérc, a Hanák Kolos Túrákat is ők szervezik. Hanák Kolos a mátrai turizmus megalapítója. Jogászi hivatása mellett sokféle közéleti szerepet vállalt. 1886-tól írásaival is népszerűsítette a Mátrát, majd 1887-ban megalapította a Kárpát Turistaegyletet Mátra Osztályát. Hosszú éveken át az egyesület elnökeként szervezte a mátrai turizmust. Tevékenysége révén épült meg az út Mátrafüredre, ő írta a Mátra első útikalauzát, és az ő irányításával készültek el az első jelzett turista utak a Mátrában. A Mátrabérc teljesítménytúra útvonala a Mátra fő gerincén vezet, legnagyobbrészt erdei útszakaszokon. 1991-től vele egy időben kerül megrendezésre a Hanák Kolos Teljesítménytúra, valamint 2005-től a Muzsla Teljesítménytúra a Galyatető- Szurdokpüspöki szakaszon.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

1/2015/ÉB 2015. 05.12.

Nemzeti érték. 24-es főútvonal Gyöngyös-Mátrafüred között. Mátra Múzeum. Gyöngyös, Koháry út 4

Recommend Documents