Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Módszertan és eredmények Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes
NÉeS elkészítése A 2012/27/EU Energiahatékonysági Irányelv (EED) 4. cikk előírása A tagállamok hosszú távú stratégiát dolgoznak ki a magán és köztulajdonban lévő lakó és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújítási beruházásainak ösztönzésére. Ez a stratégia magában foglalja az alábbiakat: •
Nemzeti épületállomány áttekintése a statisztikai mintavételezés alapján
•
Az épület típusoknak és az éghajlati zónáknak megfelelő költséghatékony felújítási megközelítések meghatározása
•
Szakpolitikák és intézkedések a felújítások ösztönzésére
•
Magánszemélyek és építőipar beruházási ösztönzésére való intézkedések
•
Várható energia megtakarítás riportja
2
Stratégiai célok • Az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival történő harmonizáció
• Üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás-csökkentés • Épületkorszerűsítés • A költségvetési kiadások mérséklése • Az energiaszegénység visszaszorítása
3
A jelenlegi helyzet A főbb szektorok aránya az épületek primer energia felhasználásán belül 2011-ben
Forrás: Számított adatok az országos energiamérleg és a Vezetékes Energiahordozók Statisztikai Évkönyve 2011. Kiadvány (MEKH) adatai alapján
4
NÉeS elkészítésének folyamata 1. 1. Projekt előkészítése NFM és szakértők bevonásával (2012.09.) 2. Adatgyűjtés 3. Típusépületek meghatározása • Lakóépületek típusok • Középület (önkormányzati és állami) típusok 4. Lakóépületek felmérése és állapotfelmérés épülettípusonként 5. Épületmodellek felállítása 6. Műszaki felújítási csomagok meghatározása 7. Költségszámítások a felújítási csomagokhoz 5
NÉeS elkészítésének folyamata 2. 8. Épületenergetikai adatbázis kialakítása, webes felület elkészítése (NÉeR) 9. Nemzetközi tapasztalatok, stratégiák elemzése 10. Lakossági szociológiai felmérés, kérdőíves kutatás a lakásfelújítások iránti igényről és tapasztalatokról 11. Finanszírozási háttér feltérképezése 12. Épületenergetikai forgatókönyvek elkészítése
13. Makrogazdasági hatások elemzése 14. Stratégiai Környezet Vizsgálat 15. Társadalmi és közigazgatási egyeztetés 6
Módszertan Az épületenergetikai hatékonyság növelésének alapvető feltétele a kiinduló állapot,
tehát
a
megismerése,
és
jelenlegi az
épületállomány
energiafelhasználás
energiafelhasználásának mennyiségi
és
különböző
szempontok szerinti strukturális adatainak elemzése. Az épületek energiafelhasználásának meghatározása a NÉeS elkészítéséhez két úton történt: Top-down – Bottom-up közelítés
• az országos energiastatisztikai adatok alapján • az egyes épületek, épület típusok felől közelítve
7
Meglévő állapot
Lakóépület típusok meghatározása •
KSH és pályázati adatok alapján: a népszámlálási kérdőíven alapuló tipológia volt kizárólag alkalmas az épületállomány olyan modellezésére, mely országos kivetítésre alkalmas, azaz figyelembe veszi az egyes típusok országos előforduló darabszámát és alapterületét.
•
Első körben 31 épülettípust határoztak meg, majd a KSH szűrt adatok alapján megállapították, hogy a típusok mintegy fele esetén az előfordulási gyakoriság nagyon alacsony. A főbb csoportosítási szempontok voltak: Építés éve Falazat típusa Épület mérete szerinti meghatározás Végül 15 lakóépület típus került kialakításra
8
Lakóépület állomány megoszlása 3 000 000 2 500 000 2 000 000
1 500 000 1 000 000 500 000 0 épületek száma lakások száma
Családi ház 2 585 552 2 688 555
Hagyományos társasház 86 134 972 421
9
Iparosított társasház 30 497 702 778
Az iparosított technológiával épült lakások megyénkénti megoszlása
Forrás: Népszámlálás 2011
10
Felmérések, modellezés, eredmények
11
Meglévő állapot Felmérések •
Az épületmodellek felépítése előtt megvizsgáltuk milyen energetikai adatok állnak rendelkezésre az egyes épülettípusokról: ZBR, KEOP, VÁTI által gyűjtött tanúsítások
•
Lakóépületek esetén minőségi szűrés után 2.230 db épület energetikai adatai kerültek átvizsgálásra
•
Azon épülettípusoknál, ahol nem volt elegendő pályázati adat, az ÉMI mérnökei energetikai helyszíni felmérést végeztek régiónként, összesen több mint 100 épület esetében.
•
a részletes energetikai auditok felvételén túl, típusonkénti „felújítottsági” arány felmérése
Magyarországon először a NÉeS keretében került sor ilyen mértékű energetikai felmérésre 12
Meglévő állapot Felmérések A „felújítottsági” arány felmérések célja az épületállomány műszaki jellemzőinek, állapotának és fűtési módjának megismerése volt. Ez országosan 20 852 darab épületet jelentett a családi házak, hagyományos többlakásos lakóépületek és lakótelepi épületek esetében.
A homlokzatok hőszigeteltsége a felmért épületeknél (%):
1%
A nyílászárók állapota a felmért épületeknél (%):
1%
2% igen
eredeti (rossz)
22% 25%
nem
35%
részben kicserélt
részben
10% 76%
eredeti (ép)
nem állapítható meg
kicserélt (új)
28%
13
nem állapítható meg
Felmérések, az épületjellemzők meghatározása Épületszerkezet: • az építési időben szokásos anyaghasználat, feltételezve, hogy az építés óta nem történt korszerűsítés Épületgépészet: • a jelenleg leginkább előforduló gépészeti berendezések (pl. egy 1900 előtti épületben nem szén vagy fatüzelés, hanem állandó hőmérsékletű gázkazán vagy távfűtés)
Általános megállapítások: •
az épületállomány nagy része nem felel meg a mai műszaki, hőtechnikai követelményeknek
•
a szerkezeti kialakítások, felhasznált burkolóanyagok és a gépészeti egységek elavulttá és energetikailag gazdaságtalanná váltak
•
a fűtéshez és hűtéshez szükséges energiamennyiség lényegesen nagyobb, mint a korszerű technológiák alkalmazásával elérhető lenne
14
Középület állomány típusépületei Középület típusok meghatározása
A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi épületfunkciók kerültek kiválasztásra:
Egészségügyi és szociális épületek; Irodaépületek; Kereskedelmi épületek; Kulturális épületek; Oktatási épületek.
Az épületfunkciókat az építési idő szerint 21 darab alcsoportra osztottuk, melyeken belül további 2-2 jellemző modellt definiáltunk. Fentiek alapján 42 típusépület került kialakításra.
15
Középület állomány megoszlása
Egészségügyi
24% Irodaház
39% Kereskedelmi
17%
14%
Kulturális
Oktatási
6%
16
Középületek gépészeti rendszerének felújítása – általános megközelítés 7/2006. TNM rendelet hatályos követelményszint: • kétcsöves fűtési rendszer • a fűtési rendszer méretezési hőfoklépcsője 65/50°C • termosztatikus szelepek felszerelése • fordulatszám-szabályozású szivattyú használata • kazános HMV termelés esetén a felújítás után kondenzációs gázkazán alkalmazása • távhővel ellátott épületeknél a fűtési rendszer szabályozhatóvá tétele, mérés szerinti elszámolás Költségoptimum követelményszint: + napenergia hasznosítás: napkollektor és/vagy napelem alkalmazása
17
Középületek gépészeti rendszerének felújítása – általános megközelítés 20/2014 BM rendelet szerinti közel nulla definíció szerinti követelményszint: „az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított” Gépészet a költségoptimum változaton felül:
• némely típusépületnél már nem volt szükséges további berendezésre • a napenergia hasznosítás mellett több esetben levegő/víz hőszivattyúk alkalmazása (például olyan középületeknél, melyek nem rendelkeznek elegendő tetőfelülettel)
• légkezelővel ellátott épületekben az elszívott levegő hőjének hasznosítása • alapvető cél volt, hogy a hőszivattyú működtetéséhez használt energia minél nagyobb hányadát a szintén betervezett napelem termelje meg • a napelemes rendszer méretét tekintve a legtöbb épülettípus 50 kW beépített teljesítmény alatt marad, ezért a kétirányú mérőóra felszerelése lehetséges
18
Épületenergetikai nyilvántartó rendszer kialakítása Nemzeti Épületenergetikai Rendszer (NÉeR) • Online adatbázis, webes feltöltő felülettel • Adatbázis tartalma • • • • •
Központi kormányzati intézmények ingatlanai, épületei Épületek szerkezeti adatai Épületek energiafogyasztási adatai Épületek hőtermelő és hűtőberendezései Pályázati forrásból támogatott lakóingatlanok adatainak integrálása
• Lekérdezések generálása lehetséges statisztikai elemzések, döntés-előkészítő anyagok készítéséhez
19
Köszönöm a figyelmüket!
Matuz Géza Vezérigazgató-helyettes www.emi.hu E-mail:
[email protected]
