Nemzeti Energiastratégia

Nemzeti Energiastratégia 2010-2030 Átmenet a fenntarthatóság irányába

Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár 2011. November 24. 1

Fenntarthatóság felé való átmenet •A

környezet feltételét, és egyben korlátját is jelenti a társadalom jólétének és a gazdaság fejlődésének. • Legfőbb cél a társadalom és a gazdaság olyan átalakítása, amely lehetővé teszi az ökológiai korlátoknak való megfelelést. • A fenntarthatóság a társadalmi és ökológiai közérdekűségen alapszik, ezért középpontjába az embert és a közösséget – nem a gazdaságot - kell helyezni. • Tárgya a létalapok – természeti és humán erőforrások, ökoszisztéma szolgáltatások – megóvása. 2

Értékőrzés és értékkövetés I. • Befektetés

a

humán tőkébe: helyre kell állítanunk az iskolázottság, a tapasztalatokon alapuló bölcsesség, a képességek és az elért sikerek megbecsülését. • Befektetés a társadalmi tőkébe: a kisközösségi öntudattól a nemzettudatig terjedő – önbizalomra és egymásba vetett bizalomra támaszkodó – életérzés megerősödése szükséges. 3

Értékőrzés és értékkövetés II. Befektetés a természeti tőkébe: meg kell határoznunk a létalapok igénybevételének megkerülhetetlen kritériumait, melyeknek a létalapok versengő igénybevételére kell útbaigazításul szolgálniuk. Befektetés a gazdasági tőkébe: a helyi természeti, társadalmi, kulturális adottságokat figyelembe vevő, sok lábon álló helyi gazdaságok szövedékének létrehozása. • A természeti erőforrások – víz, energia, ásványvagyon, termőföld, erdő – állami kontrolljának erősítése. 4

Rezilencia: egészséges életösztön + innováció •Tudatos, intelligens alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez, mely igényli az innovációra irányuló képesség és készség meglétét. • A fenntarthatóság megkövetelte integráció az egész társadalmi, környezeti, gazdasági rendszer egyidejű fenntarthatóságát, teljes körű társadalmi beágyazottságát igényli. 5

A fenntarthatóság intézményei • Az üzleti érdekek és tervek megelőzik a társadalmi szempontokat. • Kétségbeejtő méreteket öltött a fejlesztési tervek, szektorális és regionális programok összehangolatlansága. • Olyan intézményrendszert kell létrehozni, amely ösztönzi a társadalmi részvételt a döntéshozatalban, támogatja a közjavakkal történő gazdálkodás ésszerűvé válását, az átláthatóságot és számonkérhetőséget. • Erős és egységes etikai kultúrát kell kialakítania, melyhez összehangolt irányításnak kell társulnia. • A megvalósítás felelősségét közbizalmat építő, példát mutató intézményekre kell bízni. 6

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet • A Magyar Állami Földtani Intézet általános jogutódja – kutatóintézet.

• A jogutód intézménybe olvad be az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet. • Célja a párhuzamosságok megszüntetése, továbbá a szakmai feladatszerkezet aktualizálása és korszerűsítése. • Kiemelt feladata a földtani erőforrásokkal történő gazdálkodás és azok hasznosítását megalapozó tevékenység végzése. • A földtani közeg igénybevételéhez kapcsolódó kutatások. • A földtani környezet megismeréséhez kapcsolódó kutatások. • Az éghajlatváltozással összefüggő földtani kutatások végzése, közreműködés az alkalmazkodási stratégiák megtervezésében. • Földtani veszélyek megelőzése – földtani információ kezelése. 7

Fontosabb peremfeltételek • • • • • • • •

Klímapolitika - fenntarthatóság Fosszilis készletek rendelkezésre állása Geopolitikai viszonyok alakulása Európai Uniós kötelezettségek Technológia fejlődése Hazai és nemzetközi demográfiai mutatók Globális gazdaság alakulása Hazai gazdaság teljesítőképessége 8

Szén-dioxid kibocsátás 2010 Magyarország 51 millió tonna Mt CO

2

Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 9 .sz. 2011. p. 67

- 78.

159

10

A világ energia igényének alakulása 2030-ban Kőolajigény (Mb/nap)

Földgázigény (Bcf/nap)

Szénfelhasználás villamos energia előállításban (TWh) Kína India Többi nem OECD tag OECD

Források: World Energy Outlook 2010, BP Energy outlook 2030 114

Energetikai importfüggőség az EU-27-ben

Magyarország

2009-ben EU-27: 54% Málta: 100% (egyedüli teljes)

Dánia: -20% (egyedüli exportőr)

Forrás: EU-Commission: Key Figures . 2011. június (Eurostat May 2011)

47 12

Földgázimport-függőség az EU-27-ben

2009-ben

Magyarország

Finnország, Szlovénia, Csehország, Franciaország, Szlovákia, Luxemburg és Litvánia, Észtország, Görögország, Lettország és Portugália:100% Dánia: -90% Hollandia: -60% (exportőrök)

Forrás: EU-Commission: Key Figures . 2011. június (Eurostat May 2011)

48 13

Földgázarány a villanytermelésben, EU-27

Magyarország

2009-ben

Forrás: EU-Commission: Key Figures . 2011. június (Eurostat May 2011)

48 14

CCGT erőműépítés Németországban MW

15

Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 10. sz. 2011. p. 43-46

15

MW

A német erőműpark alakulása, 2011-2030

16

Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 10. sz. 2011. p. 43-46

16

Klímaváltozás – a megelőzés kedves utópia • Az üvegházhatású gázok koncentrációjának kritikus szintje 450 ppm. • A jelenlegi szint 390 részecske/millió. • A trendek szerint 2017-re elérjük a kritikus szintet. • 2017-től kizárólag csak nulla kibocsátású erőművek, épületek, üzemek, közlekedési eszközök épülhetnek, illetve kerülhetnek forgalomba. • 2017 után elvesztjük annak esélyét, hogy a hőmérséklet globális emelkedését 2 Celsius fokra korlátozzuk. • Magyarország számára elsődleges szempont az alkalmazkodás feltételeinek megteremtése! 17

Hazánk energetikai szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében.

Az Országgyűlés 2011. október 3-án elfogadta a

Nemzeti Energiastratégia 2030 Függetlenedés az energiafüggőségtől dokumentumot

A függetlenedés fő eszközei: ● energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● megújuló energia a lehető legmagasabb arányban ● biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása 18

Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. • Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv •Szemléletformálási Cselekvési Terv •Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv •Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv •Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv • Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.

19

Paksi Atomerőmű leállításának hatásai • 1200 – 2500 MW csúcsidei import – rövidtávon ellátási zavarokat okozna • A Pakson termelt energia (elméleti) kiváltási költsége hazai földgáz termelés esetében 5-6 Ft/kWh felárral lenne biztosítható. • Zöld energiával (nap + szél) 17-18 Ft/kWh többlet költséggel kellene kalkulálni • MVM számára komoly eredmény romlást jelentene – regionális szerepnek vége. • 10 milliárd köbméter/évről 18 milliárdra növekedne a földgázszükséglet • Jelentősen romlana az ország ÜHG mutatója

20

A Nemzeti Energiastratégia forgatókönyveinek rangsorolása az erőművi földgáz igény szempontjából Anti-atom NCsT

Anti-atom – NCsT+

Atom – Szén - NCsT

Atom - NCsT+

A megvalósításra kijelölt „közös erőfeszítés” forgatókönyv 21

Szén-dioxid kibocsátás alakulásának lehetséges forgatókönyve atomerőmű nélkül 2000 MW-os erőművi blokk kibocsátási adatai

Gázerőmű esetén

Szénerőmű esetén

Atomerőmű esetén

CO2 kibocsátás

6,49 millió tonna (+13% ) 12.75 millió tonna (+25%)

0 tonna 22

A hatékony alternatív energiaforrások hiányában a Dalai Láma őszentsége támogatja a nukleáris energia békés célú felhasználását, mint a gazdag és szegény országok közötti szociális és gazdasági szakadék áthidalásának egyik leghatékonyabb eszközét. „Olyan alternatív erőforrások, mint a nap és a szél még nem hasznosíthatóak kellő hatékonysággal a fejlődő országok rohamosan növekvő energiaigényének gyakorlatban is megvalósítható kielégítéséhez. Ezért helytelen dolog csupán egyetlen nézőpont alapján döntéseket hozni.” 23

A következő lépések az EU energiapiachoz való kapcsolódás terén Elsődleges fontosságú az egyirányú földgáz import függés csökkentése: Az osztrák-magyar és a szlovák-magyar interkonnektor együttesen az orosz forrás reális alternatíváját képezik és kapcsolatot jelentenek az EU gázpiachoz Európai piac

a tervezett szlovák-magyar interkonnektor: 5,2 Mrd m3/év

Orosz import Bereg: 20 Mrd m3/év

Osztrák-magyar interkonnektor: 4,5 Mrd m3/év

Összfogyasztás: 12 Mrd m3/év

Hazai kitermelés: 1,8-2 ,0 Mrd m3/év

Csanád: 4,5 Mrd m3/év

Horvát-magyar interkonnektor: 6,5 Mrd m3/év

Kiskundorozsma: 4,1 Mrd m3/év

Tárolási kapacitás (VU total: 5,8 Mrd m3 : 4,6 Mrd m3 EFS, 1,2 Mrd m3 stratégiai) 24

Az Észak-Déli Gázkorridor keretében megépülő terminálok bekapcsolhatják hazánkat a globális cseppfolyós földgáz (LNG) kereskedelembe 2010-ben a piaci LNG ár folyamatosan alacsonyabb volt, mint az olaj-kapcsolt áron beszerzett orosz földgázé Olaj-kapcsolt Gázpiaci árak 2010-ben

orosz gázár

Német piaci gázár Indonéziai export LNG ár Henry Hub ár (USA) 25

A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: ● Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék ● Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel ● Ez értékes szakmai kultúra végleges elvesztésének megelőzése a fentiek miatt és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása érdekében Ez utóbbi feltétele a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása) 26

Energiatakarékosság A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia ● Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket; ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is - 50 PJ - primerenergia csökkenést 1 600 prognosztizál; 23% megtakarítás

Primer energia felhasználás, PJ

1 500 17% megtakarítás

1 400 1 300

Tényleges Közös erőfeszítés Ölbe tett kéz Zöld forgatókönyv

1 200 1 100 1 000 900 800

27

2000

2005

2010

2015

2020

2025

2030

Primerenergia megtakarítás, PJ

Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei Épületenergetikai program 111 PJ

Villamos hálózati veszteség csökkentése 12 PJ Alacsony hatásfokú szénerőművek kiváltása 24 PJ

Alacsony hatásfokú gázerőművek kiváltása 37 PJ

Alacsony hatásfokú megújulók kiváltása 5 PJ

● Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60%-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak) ● 30-35% hatásfokú szén / gázerőművek 50-55%-os hatásfokúakkal való kiváltása ● Villamos energia hálózati veszteség csökkentése

Összes energia megtakarítás 189 PJ

28

Következő lépések az épületenergetika terén • Az épületenergetikai stratégia célja, hogy egységes keretbe foglalja a lakóépületeket és közintézményeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést. • Minősítő rendszer bevezetése, melynek segítségével meghatározható a legjobb és egyben megfizethető technológia. – Lerövidítheti az engedélyezési, hitelintézeti minősítési eljárások menetét. • Kivitelezők minősítési rendszerének bevezetése az ÉMI közreműködésével. • TNM rendelet szigorítása két – 2015 és 2019 – lépcsőben. 29

Rendszerszemlélet jegyében •Energetikai tanúsítási rendszer szigorítása. • Lakástakarékpénztári rendszer vonzóbbá tétele. • Energiahatékonysági ösztönzők az otthonteremtési programban. • Pályázati rendszerek működtetése: USZT-ZBR, USZT-KEOP, Norvég Alap. • Innovatív finanszírozási mechanizmus felállítása. 30

Innovatív finanszírozási mechanizmus • Egységes Éghajlatvédelmi Alap létrehozása (Kiotói kvóták, ETS, ESD), nemzeti önrész biztosítása érdekében. • Cél, köztes pénzintézet közreműködésével egyesíteni a kohéziós forrásokat, a nemzeti önrészt, valamint a banki hitelkonstrukciókat. • Dekarbonizációs fejlesztések – épületenergetika, közlekedés, agrárium – finanszírozása. • Szabványosított, normatív alapon működő, piacképes intézményrendszer. • „Testre szabott”, kombinált - indikátorok és megtérülés alapján számított finanszírozási termékek: hitelgarancia, kamattámogatás, vissza nem térítendő támogatás. • 1500 milliárd forint megmozdítása 2020-ig: 800 ezer lakás korszerűsítése – 30 ezer stabil munkahely 31

Folyamatban lévő és induló ZBR mintaprogramok Napkollektor 2.97 milliárd keretösszegben írtunk ki pályázatot az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer keretében használati melegvíz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor rendszerek beszerzésére és telepítésére. A pályázati támogatás 50 százalékos intenzitású, lakóegységenként maximum 800 ezer forintos támogatással. Az első elektronikus ügyfélkapun keresztül, és teljes egészében online módon lebonyolításra kerülő pályázati kiírás az Új Széchenyi Terv történetében.

32

33

34

35

ZBR Panel program

36

USZT energetikai projektek országos megoszlása

• Eddig 80 milliárd Ft • További 40 milliárd Ft • Mindez összesen 200 milliárdos megrendelés az építőipar számára!

Forrás: NFÜ, 2011. október 11-i állapot 37

ÚSZT fotovoltaikus fejlesztések • • •

•

•

169 sikeres pályázat 7.7 milliárd forint támogatás 12.8 MW névleges teljesítmény 13.200 tonna/év szén-dioxid kibocsátás csökkentés 2010-es 0.88 MW teljesítmény 14 szeresére növekszik

38

Állami ESCO létrehozása A nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyta egy állami ESCO cég alapítását és az annak finanszírozását biztosító Újratöltődő Hitel Alap létrehozását. • A „régi-új” vállalkozás a költségvetési intézmények energetikai korszerűsítését lesz hivatott koordinálni, tervezni, finanszírozni. • A beruházás költségét az ESCO cég biztosítja, a beruházás tőke- és kamatköltségét a felújított épület tulajdonosa, kezelője az energiafogyasztás csökkenéséből származó megtakarításból törleszti. •

• Az

energia-megtakarításból származó haszon mértékben állami és önkormányzati kézben marad.

teljes

• Az ESCO cég várhatóan 2012-ben kezdi meg működését.

39

Forrásátcsoportosítási javaslat • Most,

hogy a Kormány számos közfeladat ellátását állami hatáskörbe vonja, különösen fontossá válik, hogy példát mutasson a közintézmények jó gazda módjára történő működtetésében. • A magas energiaköltségek a szakmai feladatok finanszírozási lehetőségeit korlátozzák. • Vidéki kistelepülések oktatási, leendő járási székhelyek egészségügyi, közigazgatási épületeinek felújítására, használhatóvá tételére lesz szükség. • Az épületenergetikai beavatkozások érdemben segíthetik a vidéki térségek foglalkoztatási helyzetének javítását.

a fejlesztéspolitikával egyeztetett módon a még rendelkezésre álló uniós alapok jelentős forrásátcsoportosításra tettünk javaslatot. • A feladatok ütemezett megvalósítása érdekében

40

Megújuló energia használat térnyerésének elősegítése

41

Peremfeltétel • Az ország területén gazdaságosan kitermelhető megújuló energia az éves energiafelhasználás 36%át lenne képes biztosítani. • Amennyiben az ország 10 %-án ártéri gazdálkodásra térnénk át, akkor 45 %-át. • A hazai megújuló energiák elsősorban hő ellátási célra alkalmasak. 42

A következő lépések a megújuló energia részesedésének növelése terén • METÁR elfogadása és bevezetése koncepció Kormány elé beterjesztve

–

szabályozási

• Megújuló energia potenciál térségi szintű feltérképezése

• Fenntartható energiagazdálkodási törvény megalkotása

43

Hőtermelés- és szolgáltatás • Kiemelt szerepe lehet a biomassza, a biogáz és a geotermikus

energia hasznosításának. • Ki kell használni a kapcsolt energia termelésben rejlő előnyöket. • Meg kell akadályozni a támogatások extraprofittá történő konvertálásának lehetőségét. • Lehetőség a vidéki munkahelyek létrehozására. Ezért is szükséges a távhőfejlesztési cselekvési terv elkészítése! 44

Megújuló energiaforrások támogatása • Villamosenergia

termelés esetén jogszabályban garantált átvételi árakkal • Hőtermelés vonatkozásában pályázati források rendelkezésre bocsátásával

45

Az átvételi támogatásra vonatkozó szabályok • Az átvételi ár tipizált mintaprojektek vizsgálatával kerül meghatározásra. • Az adott méretnagysághoz, előállítási módozathoz, technológiai típushoz rendelt, jogszabályban összegszerűen rögzített átvételi ár kerül alkalmazásra. • Felértékelődik az optimális megvalósítási helyszín. • Kogenerációra alkalmas technológia társadalmi hasznosságának elismerése. 46

Szigorú fenntarthatósági előírások • Zárt rendszerű faanyag igazolási és ellenőrzési rendszer kialakítása - kitermeléstől a felhasználásig. • Biomassza esetében területi potenciálok kerülnek meghatározásra. • Kiemelt szempont, hogy az új erőműi blokk keresletével együtt az összesített biomassza kereslet ne haladja meg az ellátási körzet biomassza potenciálját. • Felső kapacitáshatár és minimális hatásfok kerül megállapításra. 47

Támogatási kockázatok • Németországban a magas támogatási igényű technológiák ugrásszerű elterjedése 7.5 %-kal megemelte a villamosenergia árát – versenyképességi korlátként jelentkezett • Spanyolországban a villamos átviteli rendszer szabályozhatatlanságát eredményezte • Bulgáriában és Csehországban a lakossági tarifák megemelkedését okozta – megfizethetőségi korlát Ezért a fogyasztói árakra nyomást gyakorló támogatási igénynövekedés korlátozása érdekében indokolt a rendelkezésre álló támogatási források és az NCST szerinti növekedés együttes figyelembe vételével, támogatás kiosztási kvóták meghatározása. 48

a megújulós villany támogatási illetéke, €c/kWh

A megújulók támogatása Németországban

49

Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 61. k. 8 sz. 2011. p. 84-87.

49

Kiegyenlítő energia költsége

50

METÁR ütemezés Háromszintű jogszabályalkotás szükséges • Törvényi szinten kell megteremteni a támogatásra vonatkozó keretszabályokat. (kihirdetés: március-április) • Kormányrendeleti szinten az új rendszer lényegi szabályait. (notifikációtól függ) • Miniszteri rendeleti szinten a technikai követelményekre vonatkozó szabályokat. (notifikációs eljárástól függ)

Európai uniós notifikáció • Prenotifikáció – informális egyeztetések, nyílt párbeszéd • Notifikáció – sikeres előzetes eljárás esetén formális eljárás • A Bizottság átlagos eljárásának hossza 6-18 hónap

A jogszabályok hatályba lépésének reális időpontja 2013. január 1. 51