NEMZETI EGYSÉGES KÁRTYA ÜGYINTÉZÉS

NEMZETI EGYSÉGES KÁRTYA ÜGYINTÉZÉS

Bokros Nikoletta dr. Horváth Imre

Elméleti tananyag

KÖFOP-2.1.3-VEKOP-15 A területi államigazgatási szervek humánerőforrásának fejlesztése


Tartalom 1. 2. 3. 4.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A TANANYAGBAN ................................................. 3 MI A NEK? ............................................................................................................................... 4 A NEK CÉLJA ......................................................................................................................... 5 NEK KÁRTYA ......................................................................................................................... 7

4.1. 4.2.

Elsődleges és másodlagos kártya ............................................................................................... 7 Anonim kártya............................................................................................................................ 8

5. 6.

NEK KÁRTYA ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE............................................................................ 8 A NEK RENDSZER SZEREPLŐI ........................................................................................ 9

6.1. 6.2. 6.3.

Működtető .................................................................................................................................. 9 Megszemélyesítő ........................................................................................................................ 9 Kártyakibocsátó ....................................................................................................................... 10

6.3.1. 6.3.2.

Kijelölt Kártyakibocsátó.................................................................................................... 10 Feljogosított Kártyakibocsátó............................................................................................ 10

6.4. 6.5. 6.6.

Feljogosított Adatfelvételező ................................................................................................... 10 Kártyaelfogadó ......................................................................................................................... 11 Kártyafelhasználó..................................................................................................................... 11

7.

KÁRTYAFELHASZNÁLÓI REGISZTRÁCIÓ ................................................................ 11

Kártyafelhasználói regisztráció az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személyek esetében ………………………………………………………………………………………………..12 7.2. Kártyafelhasználói regisztráció az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személyek esetében .............................................................................................................................................. 13 7.3. Kártyafelhasználói regisztráció meghosszabbítása .................................................................. 14 7.1.

8. NEK RENDSZEREN BELÜLI BEJELENTÉSEK A REGISZTRÁCIÓS SZERVEKNÉL……......................................................................................................................... 14 8.1. 8.2.

Kártyafelhasználó törlése iránti kérelme.................................................................................. 15 A kártyafelhasználó halálának bejelentése .............................................................................. 15

9.

ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A NEK KÁRTYAFELHASZNÁLÓI REGISZTRÁCIÓRÓL ………………………………………………………………………………………………..16

2


1. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK A TANANYAGBAN  NEK: Nemzeti Egységes Kártyarendszer, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszer;  Nektv.: 2014. évi LXXXIII. törvény az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről;  BM rendelet: 53/2015. (IX. 24.) BM rendelet az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásához szükséges kapcsolódási, műszaki, technológiai, biztonsági előírásokról, követelményekről és a hitelesítési rendről;  Korm. rendelet: 194/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet az egységes elektronikuskártyakibocsátási keretrendszer kártyafelhasználói regisztrációval kapcsolatos feladatokat ellátó szerv kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásával összefüggő módosításáról;  Díjrendelet: 70/2015. (XII. 21.) BM rendelet az egységes elektronikuskártya-kibocsátás engedélyezésére irányuló hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról, az ezzel kapcsolatos egyes díjak megállapításának szabályairól, valamint az egységes arcképmás- és aláírásfelvételezésre irányuló hatósági eljárás díjmentességéről;  Ket.: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól;  Nytv.: 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról;  Szigr.: 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól;  KEKKH: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, mint a NEK Működtetője (továbbiakban: Működtető);  Feljogosított Kártyakibocsátó: a beterjesztett kártyakibocsátási kérelem alapján a Működtető által lefolytatott hatósági eljárás alapján a NEK rendszerhez csatlakozó szereplő;  Kijelölt Kártyakibocsátó: akit ágazati törvény vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály a NEK rendszerhez történő csatlakozásra kijelölt.

3


2. MI A NEK? Az informatikai szolgáltatások, és ezáltal az e-közigazgatási szolgáltatások rohamos fejlődése, a közigazgatás modernizálódása, a gazdasági szereplők által nyújtott szolgáltatások és kedvezmények körének bővülése következtében egyre inkább elterjedt, hogy a polgárok az egyes gazdasági, állami, önkormányzati szolgáltatásokat elektronikus kártyával történő azonosítás, elektronikus kártyák segítségével, informatikai rendszerek útján veszik igénybe. Napjainkban folyamatosan nő a kártyakibocsátók száma, ezért olyan helyzet áll, illetve állhat elő, hogy a polgárok jelenleg vagy a közeljövőben több olyan elektronikus kártyával rendelkeznek (pl. diákigazolvány, településkártya/városkártya, beléptető kártya, stb.), amelyek az egyes szolgáltatások, kedvezmények igénybe vételének eszközei. Az egyes szolgáltatásokhoz történő hozzáféréshez természetesen szükséges a szolgáltatást igénybe vevő azonosítása, jogosultságának ellenőrzése, ezért minden kibocsátott kártya vizuálisan tartalmaz minden, a megszemélyesítéshez szükséges személyes adatot. Ezek az adatok a Kártyakibocsátó, mint adatkezelő saját adatbázisában vannak nyilvántartva. Problémát jelent azonban, hogy az ilyen módon kiadott elektronikus kártyák kibocsátásának és megszemélyesítésének alapját képező, az azonosításhoz felhasznált adatok köre is változó minőségű, és az nem hiteles, azaz nem központi, közhiteles adatbázisból származó. A jelenlegi helyzetben megállapítható, hogy ugyan a kártyák felhasználási területe sok esetben hasonló (pl. jogosultság-igazolás, fizikai beléptetés, stb.), a kártyarendszerek egymástól függetlenül történő kialakításából és az eltérő kártyatechnológiák alkalmazásából, továbbá a személyes azonosításra használt adatok közhiteles nyilvántartásokkal nem hitelesített jellegéből következően ezek a kártyák, illetve a hozzájuk kapcsolódó elfogadói hálózatok egymással nem kompatibilisek, nem átjárhatóak. A különböző kártyarendszerekben alkalmazott kártyák, illetve a kártyák alkalmazásához kapcsolódó eljárások (igénylési, kibocsátási, működési, pótlási, stb. folyamatok) szabályozása rendkívül vegyes képet mutat, sok esetben a kártyalogisztika nem biztosítja az elvárt alapvető biztonsági színvonalat sem. Az EKOP-2.3.6-2011-2011-0001 „Oktatási és kormánytisztviselői funkciókat támogató kártyarendszer kialakítása” elnevezésű kiemelt projekt keretein belül megvalósult Nemzeti Egységes Kártyarendszer (röviden NEK) egy olyan keretet jelent, amely központilag szabályozza a rendszer legfontosabb, alapvető technológiai, eljárási, szervezeti és egyéb feltételeit. A közfeladat nem változik, azonban az ügyintézés módja, sebessége és minősége jelentősen javul. A NEK lehetőséget biztosít a polgároknak egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésre, biztosítja az egységes, költséghatékony működés feltételeit, lefekteti egy biztonságos kártyarendszer alapjait. Megalapozza egy, a személyhez kötött jogosultsági rendszer kereteit, azaz a rendszer működése során biztosítja, hogy az egyes jogosultságok nem a felhasznált, a jogosultság igénybevételét biztosító eszközhöz, hanem közvetlenül a felhasználó személyhez kapcsolódjanak. Környezettudatosabb, a fenntartható fejlődést – alacsonyabb energiafelhasználást,

4


anyagfelhasználást – elősegítő, és rugalmasabb, költséghatékonyabb, központosított működtetést tesz lehetővé. A kormány Nemzeti Együttműködés Programja értelmében feltétlenül szükség van a bürokráciahelyettesítő, egyszerűsítő informatikai rendszerek bevezetésének felgyorsítására (eközigazgatás, e-kormányzás, állami adatbázisok összekötése, adminisztrációs feladatok automatizálása). A NEK bevezetése e cél megvalósítását támogatja, elősegíti. A Magyary programban meghatározott, a közigazgatás egyszerűsítését, a bürokrácia csökkentését, a költséghatékonyság növelését célzó intézkedések közé teljesen illeszkedik a NEK kialakítása, hiszen az elektronikus, informatikai rendszerek egységesítése, szabványosítása, közös platform meghatározása jelentős mértékben mozdítja elő a kitűzött célokat. Az Országgyűlés – a fenti célok érdekében - elfogadta az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvényt (továbbiakban: Nektv.), amely meghatározza különösen a NEK szereplőit, működését, magas szintű folyamatait és szükséges feltételrendszerét. A törvény felhatalmazása alapján elfogadásra került a 194/2015. (VII. 21.) Korm. rendelet, az 53/2015. (IX. 24.) BM rendelet az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásához szükséges kapcsolódási, műszaki, technológiai, biztonsági előírásokról, követelményekről és a hitelesítési rendről, valamint a 70/2015. (XII. 21.) BM rendelet az egységes elektronikuskártya-kibocsátás engedélyezésére irányuló hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról, az ezzel kapcsolatos egyes díjak megállapításának szabályairól, valamint az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló hatósági eljárás díjmentességéről. 3. A NEK CÉLJA A NEK célja, hogy az egyes elektronikuskártya-kibocsátók és -elfogadók (pl.: állam, önkormányzatok, közlekedési vállalatok, egyéb szolgáltatók és gazdasági szereplők) az állam által szabályozott és ellenőrzött rendszerhez történő csatlakozással, kompatibilis egységes és szabványosított kártyatechnológia alkalmazásával, magas fokú biztonságot nyújtó gyártási, kibocsátási, logisztikai és működési rendszerben, központilag kezelt és hitelesített (közhiteles) megszemélyesítő adatok felhasználásával létrehozott elektronikus kártyák alapján nyújtsák szolgáltatásaikat. A NEK keretében kiadott kártyák egyszerre több funkcióval felruházhatóak, így a Kártyafelhasználó választása szerint a különböző elektronikus kártyával igénybe vehető alkalmazások, kártyatípusok akár egyetlen kártyára is egyesíthetőek, de igény szerint a szolgáltatások működhetnek külön kártyán is. A NEK célja továbbá a kibocsátott és használatban lévő kártyák széles körű alkalmazásának és felhasználásának biztosítása, valamint annak kiküszöbölése, hogy funkció és felhasználási terület nélküli kártyák kerüljenek használatba.

5


További cél az egységes, központi kártyanyilvántartás megvalósítása, amely egyszerűen és költséghatékonyan biztosítja a visszaélések elkerülése érdekében a kártyák egy helyen történő korlátozását, és szükség esetén letiltását, visszavonását. A NEK rendszerében kibocsátott kártya betölthet: a) piaci funkciókat (ez esetben kártyakibocsátó az lehet, akit a kijelölt állami szerv – alapos műszaki és nemzetbiztonsági vizsgálatot követően – hatósági eljárásban kártyakibocsátásra feljogosít), b) állami funkciókat (ebben az esetben a kártyakibocsátó kijelölése ágazati törvényben történik meg). A kártyafelhasználói regisztrációra személyesen, a regisztrációs szerveknél kerül sor és a regisztráció a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatain alapul, amely egy „egységes arcképmásés aláírás-felvételezési” eljárást tartalmaz. A NEK központi nyilvántartás funkciója, hogy a Kártyafelhasználó egyes személyi adataihoz rendelten, kártyánként elkülönülten tartalmazza a felhasználónak a rendszerben kibocsátott kártyáinak egyedi azonosítóit és azok kibocsátóját, valamint a kártya érvényességét (a kártya elektronikusan ezen kívüli információt csak külön törvény kifejezett rendelkezése alapján tartalmazhat). A NEK központi nyilvántartás a kártyákhoz kötődő jogosultsági adatokat nem tartalmaz, ilyen adatokat nem gyűjt, csupán háttérnyilvántartásként működik abból a célból, hogy a kártya felhasználása során a kártya elfogadójának elektronikus információt adjon arról, hogy a kártya érvényes-e. Az állami funkcióhoz kötődő konkrét kártyakibocsátásokat – mivel azok az ágazati nyilvántartásokhoz kötődnek –, valamint az e rendszerekhez kapcsolódó adatkezelési szabályokat az ágazati törvények szabályozzák, amely szabályozás a NEK keretrendszernek nem része. Szintén az ágazati jogszabályok szabályozzák az egyes kártyákra vonatkozó speciális okmánybiztonsági előírásokat is. A NEK keretében elsődleges – fizikailag létező –, valamint ún. másodlagos, azaz közvetlenül, elkülönülten, kézzel fogható valóságban nem létező, hanem valamely elsődleges kártyához elektronikusan hozzárendelt (~virtuális) kártya kibocsátására van lehetőség. A másodlagos kártyákkal kapcsolatos szabályozás teszi lehetővé azt, hogy – ha a felhasználó úgy akarja és adott kártyák vonatkozásában az ágazati törvény nem zárja ki – egyetlen fizikai kártyán elméletileg végtelen funkció legyen hordozható. A NEK lehetőséget biztosít az állampolgároknak egyszerűbb, gyorsabb ügyintézésre, biztosítja az egységes, költséghatékony működés feltételeit, lefekteti egy biztonságos kártyarendszer alapjait. Megalapozza egy, a személyhez kötött jogosultsági rendszer kereteit, azaz a rendszer működése során biztosítja, hogy az egyes jogosultságok nem a felhasznált, a jogosultság igénybevételét biztosító eszközhöz, hanem közvetlenül a felhasználó személyhez kapcsolódjanak. Környezettudatosabb, a fenntartható fejlődést – alacsonyabb energia- és anyagfelhasználást – elősegítő, rugalmasabb, költséghatékonyabb, központosított működtetést tesz lehetővé. 6


4. NEK KÁRTYA A NEK rendszer működésének ismerete során nélkülözhetetlen a NEK rendszerben kibocsátott kártyával (továbbiakban e fejezet vonatkozásában: kártya) kapcsolatos alapvető információk ismerete. Fontos kiemelni, hogy mivel a kártyával kapcsolatosan az okmányirodai- és kormányablak ügyfélszolgálatokon ügyintézés nem történik, ezért csak a legfontosabb, alapvető információkat tartalmazza jelen tananyag. 4.1. Elsődleges és másodlagos kártya A kártya a Kártyakibocsátónál vagy az általa feljogosított Adatfelvételezőnél benyújtott egyedi kérelem, vagy ágazati törvény rendelkezése alapján bocsátható ki. A kártya – a Nektv. rendelkezései alapján – lehet elsődleges kártya és másodlagos kártya. Az elsődleges kártya a Nektv-ben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő, adat elektronikus hordozására képes eszközzel ellátott hordozó. A másodlagos kártya egy elsődleges kártya által hordozott, ahhoz kizárólag elektronikusan hozzárendelt kártyafunkció. A fentiek alapján tehát az elsődleges kártya egy fizikailag létező kártya, míg a másodlagos kártya egy elsődleges kártyához elektronikusan hozzárendelt kártyafunkció (fizikailag nem létezik, azonban mindig egy fizikailag létező elsődleges kártyához rendelt elektronikus funkció). A másodlagos kártya az elsődleges kártyakibocsátóval kötött szerződés alapján, a Kártyafelhasználó erre irányuló kérelmére, vagy ágazati törvény rendelkezése alapján bocsátható ki. A másodlagos kártyára – a fizikai kártyatest kialakítása és megszemélyesítése kivételével – az elsődleges kártyára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az elsődleges kártyához több másodlagos kártya is rendelhető. A Nektv. meghatározza azon adatokat, amelyeket az elsődleges kártyának a kártyán megjelenített módon és elektronikusan tartalmaznia kell (kötelező tartalmi elemek). A Nektv. rendelkezései alapján a – fizikailag létező - elsődleges kártyának megjelenített módon tartalmaznia kell: - a kártyafelhasználó arcképmását, - a kártyafelhasználó családi és utónevét, - a NEK-re utaló jelzést, - a kártya egyedi sorszámát. A Nektv. rendelkezései szerint az elsődleges kártyán – elektronikusan, így nem megjelenített módon – tartalmaznia kell: - a kártya elektronikus egyedi azonosítóját, - a kártyakibocsátó egyedi azonosítóját.

7


Az elsődleges kártya tartalmazhatja: - a kártyafelhasználó születési helyét és idejét, - lakó- és tartózkodási helyének településnevét, - 12. életévét betöltött kártyafelhasználó esetében az aláírását, - kártyakibocsátó megnevezését, - kártya kiállításának napját és az érvényességére vonatkozó adatot. A fentiekben jelzett kötelező tartalmi elemeken túl a Nektv. meghatározza azon - a kártyán megjelenített módon szereplő - adatokat, amelyeket az elsődleges kártya ágazati törvény vagy a kártyakibocsátó döntése alapján tartalmazhat, valamint amelyeket az elsődleges kártya a Kártyakibocsátó döntése alapján, azonban kizárólag a Kártyafelhasználó hozzájárulása esetén tartalmazhat a kártyán megjelenített módon. A Nektv. alapján az elsődleges kártya – a kötelező tartalmi elemeken túl - elektronikusan személyes adatot kizárólag ágazati törvény rendelkezése alapján tartalmazhat. 4.2. Anonim kártya A Nektv. létrehozza az anonim kártyát is, amelynek a legfontosabb tulajdonsága, hogy személyes adatot nem tartalmaz. Az anonim kártya – kötelező tartalmi elemként - vizuálisan tartalmazza a NEK-re utaló jelzést, valamint elektronikusan tartalmazza a kártya elektronikus egyedi azonosítóját, és a Kártyakibocsátó egyedi azonosítóját. A Nektv. az anonim kártya tartalmával kapcsolatban is tartalmaz rendelkezéseket, amely alapján a kártya - a fentieken túl - vizuálisan tartalmazhat a Kártyakibocsátó döntése alapján: a) a Kártyakibocsátó megnevezését, b) a kártya kiállításának napját és érvényességét, c) feljogosított Kártyakibocsátó esetén az ágazati törvény által meghatározott jogosultsági vagy tényadatot, d) a Kártyakibocsátó által meghatározott egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatot, Az anonim kártyához másodlagos kártya nem rendelhető. 5. NEK KÁRTYA ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE A NEK kártya érvényességi idejét jogszabály vagy a kártyakibocsátó határozhatja meg. Jogszabályi vagy a kártyakibocsátó által meghatározott konkrét érvényességi idő hiányában a kártya érvényességi ideje a kiállítástól számított öt év. A másodlagos kártya érvényességi ideje nem lehet hosszabb annak az elsődleges kártyának az érvényességi idejénél, amelyhez hozzárendelték. Érvénytelen a kártya, ha - a kártyakibocsátó kártyakibocsátói jogosultsága megszűnik, 8


-

érvényességi ideje lejárt, a kártyafelhasználó a kártyakibocsátónál letiltotta, a kártyafelhasználó adatait a NEK központi nyilvántartásból törölték, vagy a kártyakibocsátó a kártyát érvénytelenítette.

6. A NEK RENDSZER SZEREPLŐI A NEK rendszer szereplőit a Nektv. határozza meg, amely szerint az alábbi szereplők különböztethetőek meg a rendszer működése során: 1. Működtető 2. Megszemélyesítő 3. Kártyakibocsátó 4. Adatfelvételező 5. Kártyaelfogadó 6. Kártyafelhasználó Az alábbiakban abból a szempontból kerülnek röviden bemutatásra az egyes szereplők, amennyi alapszinten szükséges a NEK működésének ismerete érdekében. 6.1. Működtető A Nektv. alapján Működtetőként kizárólag hatósági jogkörrel rendelkező államigazgatási szerv jelölhető ki, melyet a Kormány rendeletben jelöl ki. A Korm. rendelet szerint a NEK rendszer Működtetője a KEKKH. A Működtető központi szerepét a Nektv. határozza meg, mivel a rendszer működésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat a Működtetőre ruházza, amikor a NEK rendszer irányításával, működésének biztosításával kapcsolatos feladatokat ellátja. A Működtető feladat és hatáskörét a Nektv., a Korm. rendelet és a BM. rendelet határozza meg. A Működtető a NEK rendszerrel összefüggő feladatokat országos illetékességgel végzi. 6.2. Megszemélyesítő A Megszemélyesítő feladata, hogy a Nektv. 17-18. §-ban foglaltak alapján a jogszabályban meghatározott adatokkal vizuálisan és elektronikusan megszemélyesítse az elsődleges kártyát. A Megszemélyesítő elláthatja a kártyával kapcsolatos logisztikai (pl. postázási) feladatokat a Kártyakibocsátóval kötött szerződése alapján. Megszemélyesítő a Működtető vagy – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az a jogi személyiséggel rendelkező szervezet lehet, amely - a műszaki, informatikai, technológiai és biztonsági követelmények vizsgálatára irányuló minősítési eljáráson megfelelt és a Működtető az általa kiállított tanúsítvánnyal Megszemélyesítőként nyilvántartásba vette, 9


-

a Szolgáltatási Szabályzatát a Működtető jóváhagyta, a minősítési eljárás kezdő időpontját megelőző 2 évben nem állt felszámolási vagy csődeljárás alatt, független ellenőrző személyzetet biztosít, és a kártya 15 napon belüli megszemélyesítését vállalja.

A Működtető minősítési eljárás nélkül végezhet megszemélyesítői tevékenységét. 6.3. Kártyakibocsátó A Kártyakibocsátó a kártya kibocsátására feljogosított természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet. A Kártyakibocsátó felelős a NEK kártya jogszerű kibocsátásáért és a nála regisztrált kártyabirtokos adatainak kezeléséért. Kártyakibocsátó lehet, a) kijelölt Kártyakibocsátó, vagy b) feljogosított Kártyakibocsátó. 6.3.1. Kijelölt Kártyakibocsátó Kijelölt Kártyakibocsátóként a NEK rendszerhez az csatlakozhat, akit ágazati törvény vagy ágazati törvény felhatalmazása alapján jogszabály csatlakozásra kijelöl. Kijelölt Kártyakibocsátó kizárólag költségvetési szerv vagy közfeladatot ellátó más szerv lehet. Kijelölt Kártyakibocsátó a Működtetővel kötött szerződés alapján veheti igénybe a NEK rendszer szolgáltatásait, és teljesíthet szolgáltatásokat a NEK rendszeren keresztül. 6.3.2. Feljogosított Kártyakibocsátó Feljogosított Kártyakibocsátóként a NEK rendszerhez természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet csatlakozhat, akit hatósági eljárásban kártyakibocsátásra feljogosítottak. A Feljogosított Kártyakibocsátó a Működtetővel kötött hatósági szerződés alapján veheti igénybe a NEK rendszer szolgáltatásait, és teljesíthet szolgáltatásokat a NEK rendszeren keresztül. 6.4. Feljogosított Adatfelvételező A feljogosított Adatfelvételező szervezet a Kártyakibocsátó által megbízott szervezet, amely a kártya igénylésével, letiltásával, pótlásával, cseréjével, a Nektv. 4. § (4) bekezdése szerinti korlátozással, az érvényesség meghosszabbításával kapcsolatos kérelmekkel, illetve a marketinggel és a kommunikációval kapcsolatos feladatokat láthatja el. A feljogosított Adatfelvételező a Kártyakibocsátóval van szerződéses kapcsolatban. A feljogosított Adatfelvételező a Működtetővel szerződéses, informatikai, vagy műszaki kapcsolatban nem áll. A feljogosított Adatfelvételező tevékenységéért a Kártyakibocsátó felel. 10


6.5. Kártyaelfogadó Kártyaelfogadó lehet természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet. Kártyaelfogadó a NEK kártya alapján szolgáltatást nyújt, jogot, kedvezményt biztosít. Kártyaelfogadó az lehet, aki - a Működtetővel vagy a Kártyakibocsátóval szerződést köt, - a Szolgáltatási Szabályzatát a Működtető jóváhagyta, - a meghatározott műszaki, informatikai, technológiai és biztonsági követelményeknek megfelel. 6.6.

Kártyafelhasználó

Kártyafelhasználó az, aki a birtokában lévő, a Nektv. alapján kibocsátott kártyával igazolja valamely jogosultságát vagy szolgáltatást vesz igénybe. A NEK-hez Kártyafelhasználóként való csatlakozáshoz kártyafelhasználói regisztrációt kell lefolytatni. Kártyafelhasználó lehet: a) az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személy, b) az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy, c) jogi személy (kizárólag anonim kártya esetén). Az, hogy a Kártyafelhasználó Nytv. hatálya alá tartozó személy, a kártyafelhasználói regisztráció és a kártyaigénylés időpontjában is vizsgálni kell. Az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy csak a kijelölt Kártyakibocsátó által kibocsátott kártyára jogosult. A NEK kártya – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - nem a Kártyafelhasználó tulajdona. 7. KÁRTYAFELHASZNÁLÓI REGISZTRÁCIÓ Mint az már korábban olvasható volt, a NEK rendszer keretében kibocsátott kártya (továbbiakban e fejezet vonatkozásában: kártya) a Kártyakibocsátónál vagy az általa feljogosított Adatfelvételezőnél benyújtott egyedi kérelem, vagy ágazati törvény rendelkezése alapján bocsátható ki. Szintén olvasható volt korábban, hogy a NEK-hez Kártyafelhasználóként való csatlakozáshoz kártyafelhasználói regisztrációt kell lefolytatni. Fontos, hogy a kártyát – az anonim kártya kivételével – kizárólag azon Kártyafelhasználók részére lehet kiállítani, amely személyek rendelkeznek érvényes kártyafelhasználói regisztrációval. A Kártyakibocsátónak – a kártyaigénylő lap beterjesztését megelőzően – fel kell hívnia a Kártyafelhasználó figyelmét, hogy a kártya kibocsátásához szükséges egy érvényes kártyafelhasználói regisztráció (kivéve: az anonim kártya). Amennyiben a Kártyafelhasználó nem rendelkezik érvényes kártyafelhasználói regisztrációval, úgy a regisztrációs szerveknél a kártyafelhasználói regisztrációt le kell folytatni. A kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a Korm. rendeletben kijelölt regisztrációs szervek országos illetékességgel látják el. 11


A regisztrációs szervek: a) járási hivatal okmányirodája, b) kormányablak ügyfélszolgálat, c) KEKKH Személyes Ügyfélszolgálata. Anonim kártya igényléséhez kártyafelhasználói regisztráció nem szükséges. A Kártyafelhasználó vonatkozásában a Nektv. megkülönbözteti az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személyt és az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személyt. (A Nektv. alapján kártyafelhasználó lehet jogi személy is, azonban mivel ők kizárólag anonim kártya esetében lehetnek kártyafelhasználók, így a kártyafelhasználói regisztrációra az esetükben nincs szükség.) A tananyagban korábban már kifejtésre került az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személy esetében és az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy esetében lefolytatott kártyafelhasználói regisztráció. A jogi szabályozás tekintetében a kártyafelhasználói regisztráció, az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályozása az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személyekre vonatkozóan az Nytv. felhatalmazása alapján a Szigr-ben található, míg az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személyek vonatkozásában a Nektv-ben található. 7.1. Kártyafelhasználói regisztráció az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személyek esetében Az Nytv. hatálya alá tartozó természetes személy esetében a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv a személyesen megjelent Kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére az Nytv. szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést folytat le. A NEK keretében az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés célja a NEK szerinti kártyafelhasználói regisztráció során az Nytv. hatálya alá tartozó, személyesen megjelent kérelmezőnek az Nytv-ben megjelölt személyi adatainak, és arcképmásának, valamint – ha a 12. életévét betöltötte – aláírásának rögzítése, továbbá a személyesen megjelent kérelmezőnek a regisztráció érvényességének meghosszabbítása. A személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője a kérelmező személyi adat- és lakcímnyilvántartásban kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmásés aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 12. életévét betöltötte – aláírását kártyakibocsátás céljából a Működtető részére átadja. Az adatátadást megelőzően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatkezelője az általa képzett kapcsolati kódot a természetes személyazonosító adatokkal és a kártyafelhasználói regisztráció időpontjával együtt átadja a Működtetőnek. A kapcsolati kód nem tartalmazhatja az érintett személyes adatát vagy annak bármely elemét. A kártyafelhasználói regisztráció érvényessége öt év. A kártyafelhasználói regisztráció érvényessége az Nytv. szerinti egységes arcképmás- és aláírás-felvételezéssel esetenként öt évvel meghosszabbodik. 12


Amennyiben a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv megállapítja, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás a Kártyafelhasználó egységes arcképmás- és aláírásfelvételezés során rögzített, egy évnél nem régebbi arcképmását és aláírását tartalmazza, a regisztrációs szerv tájékoztatja a kérelmezőt, hogy a kártyafelhasználói regisztráció során az egységes arcképmás és aláírás felvétele kérelemre mellőzhető. A tájékoztatást követően a kérelmező kérelmére az egységes arcképmás és aláírás felvételezést le kell folytatni. A kártyafelhasználói regisztráció esetén egységes arcképmás- és aláírás-felvételezést csak az Nytv. hatálya alá tartozó kérelmező esetén kell lefolytatni. Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló eljárás mindig kérelemre indul. A kérelmet az arcképmás és – ha a kérelmező a 12. életévét betöltötte – az aláírás felvételezésével kell teljesíteni. Az arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem - a Díjrendelet szerint – minden esetben díjmentes. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a kérelemhez be kell mutatnia a személyazonosság igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványát. Amennyiben a kérelmező a hatósági igazolványt nem tudja bemutatni, az arcképmás-és aláírás felvételezést a regisztrációs szerv nem folytathatja le. 7.2. Kártyafelhasználói regisztráció az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személyek esetében Az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy esetében a Nektv. alapján kell eljárni a kártyafelhasználói regisztráció kérelem esetén. Az Nytv. hatálya alá nem tartozó természetes személy kérelmezőt a kártyafelhasználói regisztráció során a regisztrációs szerv a személyesen megjelent kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelmére az általa bemutatott útlevélben vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmányban szereplő adatok alapján azonosítja. Sikeres azonosítás esetén a regisztrációs szerv a kérelmező arcképmását és – ha a kérelmező a 12. életévét betöltötte – aláírását rögzíti, és azokat, valamint a bemutatott személyazonosításra alkalmas okmányban foglalt természetes személyazonosító adatokat, a bemutatott okmány számát, típusát és érvényességi idejét bejegyzi a NEK központi nyilvántartásba. Az Nytv. hatálya alá nem tartozó kérelmező esetén a kártyafelhasználói regisztráció érvényessége a regisztrációnál bemutatott, a regisztráció alapjául szolgáló okmány érvényességének időpontjáig terjedő idő, de legfeljebb öt év. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor a kérelemhez be kell mutatnia az érvényes útlevelét vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára esetén a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas érvényes okmányát. 13


Amennyiben a kérelmező az érvényes útlevelét vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam állampolgára a tagállam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas érvényes okmányát nem tudja bemutatni, a regisztrációs szerv a kártyafelhasználói regisztrációt nem folytathatja le. Sikeres azonosítás esetén a regisztrációs szerv a kérelmező arcképmását és – ha a kérelmező a 12. életévét betöltötte – aláírását rögzíti. Az eljárás célja a személyesen megjelent kérelmezőnek az okmányaiban megjelölt személyi adatainak, és arcképmásának, valamint – ha a 12. életévét betöltötte – aláírásának rögzítése. A kártyafelhasználói regisztráció iránti kérelem - a Díjrendelet szerint – minden esetben díjmentes. 7.3. Kártyafelhasználói regisztráció meghosszabbítása Az Nytv. hatálya alá tartozó kártyafelhasználó kártyafelhasználói regisztráció érvényessége egységes arcképmás- és aláírás-felvételezéssel esetenként öt évvel meghosszabbodik. Az érvényesség meghosszabbodását – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés időpontjától kell számítani. A kártyafelhasználói regisztráció érvényességét csak a korábbi regisztráció érvényességének időtartama alatt, vagy a korábbi regisztráció érvényességének lejárta után, de legalább egy érvényes NEK elsődleges kártya birtoklásának időtartama alatt lefolytatott egységes arcképmás- és aláírásfelvételezéssel lehet meghosszabbítani. Amennyiben a korábbi kártyafelhasználói regisztráció már nem érvényes, és a Kártyafelhasználónak nincs a birtokában legalább egy érvényes NEK elsődleges kártya, a kártyafelhasználói regisztráció érvényesség meghosszabbítására nincs lehetőség. A kártyafelhasználói regisztráció érvényességének meghosszabbítása érdekében lefolytatott egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés iránti kérelem - a Díjrendelet szerint – az eljárás minden esetben díjmentes. Az Nytv. hatálya alá nem tartozó kártyafelhasználói regisztráció érvényessége kizárólag újabb kártyafelhasználói regisztrációval hosszabbítható meg. 8. NEK RENDSZEREN BELÜLI BEJELENTÉSEK A REGISZTRÁCIÓS SZERVEKNÉL A kártyafelhasználói regisztrációval összefüggő feladatokat a Korm. rendeletben kijelölt regisztrációs szervek – a járási hivatal okmányirodája, a kormányablak és a KEKKH Személy Ügyfélszolgálata - országos illetékességgel látják el. A kártyával kapcsolatos kérelmek (pl. a kártya kibocsátása, letiltása, pótlása, cseréje és érvényességének meghosszabbítása iránti kérelem) a Kártyakibocsátónál és az erre feljogosított Adatfelvételezőnél terjeszthető be.

14


A NEK rendszer működése során azonban – a rendszer hatékony működése és a korszerű ügyfélkiszolgálás érdekében – szükséges volt a kérelmek beterjesztésének lehetőségét biztosítani a regisztrációs szerveknél is. 8.1. Kártyafelhasználó törlése iránti kérelme A Nektv. értelmében a NEK központi nyilvántartásban a Kártyafelhasználóra vonatkozó adatait a Működtető – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Kártyafelhasználó törlés iránti kérelme esetén a törlési kérelem kézhezvételét követő két év elteltével törli. A Kártyafelhasználó a törlés iránti kérelmet kizárólag írásban terjesztheti be a Működtetőnél, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, a kormányablaknál, a Kártyakibocsátónál és az erre feljogosított Adatfelvételezőnél. A bejelentés adatai továbbításra kerülnek a Működtetőnek. A Működtető a bejelentésben szereplő adatok alapján a Kártyafelhasználóhoz tartozó valamennyi kártya egyedi azonosítóit a NEK központi nyilvántartásban érvénytelenként jelöli meg. A Működtető a törlésről és a kártya érvénytelenként való megjelöléséről elektronikusan értesíti a Kártyakibocsátót. 8.2. Kártyafelhasználó halálának bejelentése A Nektv. alapján az Nytv. hatálya alá nem tartozó Kártyafelhasználó esetében a kártyafelhasználó halálának tényéről és időpontjáról az ezt igazoló okirat bemutatásával bárki bejelentést tehet a Működtetőnél. A BM rendelet ezt kiegészítve kimondja, hogy az Nytv. hatálya alá nem tartozó Kártyafelhasználó halála esetén, az ezt igazoló eredeti, vagy hiteles másolati halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával írásban tehető bejelentés a Működtetőnél, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, a kormányablaknál, a Kártyakibocsátónál és az erre Feljogosított Adatfelvételezőnél. A bejelentés adatai továbbításra kerülnek a Működtetőnek. A Működtető a bejelentésben szereplő adatok alapján a Kártyafelhasználóhoz tartozó valamennyi kártyát érvényteleníti. Amennyiben a bejelentést nem a Kártyakibocsátónál tették, a Működtető haladéktalanul értesíti a Kártyafelhasználó halálának tényéről és időpontjáról, valamint a NEK kártya érvénytelenítéséről a Kártyakibocsátót. A Kártyakibocsátó – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Kártyafelhasználó adatait az egyéb, a kártyával igazolt jogviszonyból eredő igények érvényesítését, vagy elévülését követően a nyilvántartásából törli. A Kártyakibocsátó tájékoztatja a Működtetőt a Kártyafelhasználó adatainak a törléséről, aki fogadja és rögzíti a NEK központi nyilvántartásban.

15


9. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A NEK KÁRTYAFELHASZNÁLÓI REGISZTRÁCIÓRÓL 1. A NEK keretében kiadott kártyák egyszerre több funkcióval felruházhatóak, így a Kártyafelhasználó választása szerint a különböző elektronikus kártyával igénybe vehető alkalmazások, kártyatípusok akár egyetlen kártyára is egyesíthetőek, de igény szerint a szolgáltatások működhetnek külön kártyán is. 2. A NEK keretében elsődleges – fizikailag létező –, valamint ún. másodlagos, azaz közvetlenül, elkülönülten, kézzel fogható valóságban nem létező, hanem valamely elsődleges kártyához elektronikusan hozzárendelt (~virtuális) kártya kibocsátására van lehetőség. A másodlagos kártyákkal kapcsolatos szabályozás teszi lehetővé azt, hogy – ha a felhasználó így akarja és adott kártyák vonatkozásában az ágazati törvény nem zárja ki – egyetlen fizikai kártyán elméletileg végtelen funkció legyen hordozható. 3. A hatályos jogszabályok értelmében az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszernek a NEK kártyafelhasználói regisztrációval (NEK regisztráció) összefüggő feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a kormányablak, valamint a KEKKH végzi, országos illetékességgel. 4. Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény törvény (a továbbiakban: Nektv.) alapján a NEK-hez kártyafelhasználóként való csatlakozáshoz NEK kártyafelhasználói regisztrációt kell lefolytatni. 5. Fontos kiemelni, hogy a NEK kártyafelhasználói regisztráció független a NEK kártya kibocsátása iránti kérelemtől, továbbá NEK kártyát csak az igényelhet, akinek érvényes a NEK kártyafelhasználói regisztrációja. 6. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a diákigazolvány a Nektv. szerinti elsődleges kártya, amely közokirat. 7. A 2015. augusztus 1. napjától hatályos személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény értelmében a közlekedési kártya a Nektv. szerinti elsődleges kártya, mely közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. A törvény alapján a személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmányhoz a közlekedési kártya, mint másodlagos kártya a jogosult kérelmére hozzárendelhető. 8. A fentiek alapján a diákigazolvány és a közlekedési kártya a hatályos ágazati jogszabályi rendelkezések alapján NEK kártyának minősülnek, és kilátásban van a jövőben további kártyák kibocsátására is sor kerül a NEK rendszer keretein belül.

16


9. Az elektronikus kártyakibocsátó rendszerhez (NEK-hez) Kártyafelhasználóként történő csatlakozás érdekében NEK kártyafelhasználói regisztrációt kell lefolytatni a regisztrációs szerveknél. NEK kártyát csak az igényelhet, akinek érvényes a NEK kártyafelhasználói regisztrációja. 10. A NEK kártyafelhasználói regisztráció bármikor, önállóan is tehető, függetlenül attól a ténytől, hogy az állampolgárnak van-e szándékában NEK kártyát igényelni az illetékes Kártyakibocsátónál.

17

NEMZETI EGYSÉGES KÁRTYA ÜGYINTÉZÉS

Recommend Documents