NEMZETI 1~E)I Е ZTЁ5I MINI5ZTER П•IM N Ё METN LÁSZ Lб N Ё (Т }I П jgZt9Г
pкFi
12014 -NFм
0m4М 1 5 и ivaktq
Iw Tn аz.yszá =
yL I
4 ,{д19,о 1
Érkezett :
ZQ
Bertha Szilvia asszony részére
uW~ `
З.
országgyű lési képvisel ő Budapest Széchenyi rkp . 19, 1358
Tisztelt Képvisel ő Assжony l Az Országgyűlésről szóló 2012 . évi XXXVI . tSrvéпу 42, §-ának (8) bekezdésébe n foglaltak szerint hozzám intéze tt „Mikor telЦв~sífl а kormány a „MALÉV Zrt. és а Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjána k körülményeit, továbbá а MALÉV Zrt. visszaállamosításának folyamatát , valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását el őidéz ő , 2002-201 0 között m в~ghoгott intézkedéseket, illetve az ebben az id őszakban felmerül ő döntéshozói felel ősség kérdéskörét vizsgáió bizottság vizsgálatána k eredményér őt” szóló J19530 . зzámú jelentésében foglalt javaslatokat, amelyeket a2 Országgy űlés 11 110077. számú határozatával elfogado tt és jóváhagyott?” gí mű , 1(./11890. számú írásbeli kérdésére adott válaszоmat kiegészítve – а vizsgálóbizottság ajánlásaiban szerepl ő, а Nemzeti Fejlesztés i Minisztérium feladat- és hatáskörét érint ő vizsgálatok eredményérői – az alább i tájékoztatást adom :
А megfelelő számú és min őségű , repülővel közvetlenül elérhető fogadó terülite k (desztináсiók) hálózatának megvalósításához elengedhetetlen а repül őtér és а légitársaságok szoros együ tt műkбdése. Ahhoz, h оgу egy nemzetközi repül őtér sikeresen üzemelhessen, és elláthassa azt az í пfrastrukturális szerepet, amelyet а nemzetgazdaság igényel, az szükséges, hogy а különféle m ű ködési modellek szerint üzemelő légitársaságok mindegyike megtalálja azt а сélсsoрortot, amelyben а legjobb szolgáltatást tudja biztosítani . Szükség van а charter légitársaságokra, amelyek els ősorban а magyar utazó k igényeit kielégítve juttatják el az utasokat а pihenést biztosító üdül őhelyekre . А charter forgalom növelésével а légiközlekedés jobban hozzájárulhat а hazai turizmus élénkítéséhez is . Különösen igaz ez а vidéki repülőterek esetében, ahol az id e Posiacim :
1440
Budapast, Pf. 1 Telhfen: (06 1) 795 5666 Fa к :
(06
1) 795 0631 Е- таг 1: miniszfer g nfm . gavhu
2 érkező külföldi turisták а gyógyturizmus adta lehet őségeket használhatják ki . Az alacsо nу költségű (fapados) légitársaság о k biztosítják а „point-to-poi пt” fоrgalom egy jelentős részét olyan deszti пасiók felé és felő l, ahol és ahonnan nagy kereslet jelentkezik olyan árszinteken is, amelyek lehet ővé teszik mivé! па gy оtь tömege k átirányítását а légiközlekedés felé . ^116 súllyal kell megjelennie azoknak а га hоrdó (feedeг) Iégitársaságоkпа k is, amelyek szintén főképpen а nрoint-to-pint" forgalmat szolgálják, és kiterjesztik а budapesti központ elérhetőségét, bevonnak új desztiпасiókat, vagy olyan frekvenciákat, kapacitásokat biztosítanak, amelye k lehet ő vé teszik, hogy az ország könnyen elérhet ő legyen . Mind az ország, mind а Budapest Líszt Ferenc Nemzetközi Re р ülőtér, mind pedig а légiforgalmi irányítást ellátó szolgáltató szempontjából а legkiemelked őbb szerepet а budapesti központú nemzeti hálázati légitársaság játssza. А hálózati légitársaságok az elmúlt években több szem роntbó! is nehéz helyzetbe kerültek. Ennek egyik oka, hogy а légikaziekedés, mint közlekedési ág mindenki álta l elérhetővé, а többi közlekedési ággal árban versenyképessé tudo tt válni . А „tömegközlekedéssé” válással, az alacsony költség ű légitársaságok térnyerésével а jó menetrend, а minőségi fedélzeti szolgáltatásоk, valamint а magas p гesztizsü repül őterek elérése helyett egyre inkábba jegyár vált а lеgfопtosabiз mérőszámmá. Az alacsony költség ű légitársaságok I еgfont оsabb szempontja а költségcsökkentés , amely bár a társaság részéről üzletileg racionális megfontоlás, árn egy állam, еgу nemzet érdekei számоs egyéb szempont figyelembe v ё telét is megkívánják . А nemzeti hálózati légitársaságnak az а szerеpe, h оgу Budapestet összekösse а világgal, olyan pontokat is bekapcsolva а hálózatába, amelyekre az üzemeltetés önmagáb аn nem Ie пne üzletileg m ű ködő képes . А ХXl . század Európájában az egyes országok sajátos stratégiai érdekei miatt továbbra is szükség van а nemzeti légitársasági státuszt betöltő hálázat i légitársaságok m űködésére annak érdekében, hogy а pénzügyi szemp о ntakan túli nemzetgazdasági megfontolások üzletpolitikába, hálózatba, menetrendbe illesztés e tоvábbгa is megmaradjon . А nemzeti légitársaság Európa minden országában - az ado tt оrszág szemp опtjából - mint munkahelyteremtő és munkah еlyfenntaгtó, valamint komoly adópotenciálla l bitó gazdisági szerepf ő jelenik meg . Az idegenforgalmi iparág stratégiailag fonto s katalizát ог a, amelyen keresztül az állam befolyásolhatja а turisztikai ágazatot, közvetve pedig az egész оrszág üzleti életёt. Fо ntos szегepl ő mindezek mellett а külkapcsolatok tekintetében, geopolitikai, illetve пеmzetрolitikai szempontbó l egyaránt . А piaci szemp опtоkоn kívül egyéb пеmzеtgazdasági, esetleg biztonság i érdekek érvényesítése kizárólag a nemzeti légitársaság о kt61 várható . А nemzeti hálózati légltá г saságban rejl ő gazdasági potenciál jelenleg nincs megfelel ően kihasználva, ahogy az ország, illetve а főváros más szerepl őivel val ó együttm űködésben rejl ő szinergiák sem . Kiemelkedő nemzetgazdasági érdek, hagy Budapest központtal, kiterjedt hálózattal rendelkező erős, versenyképes nemzeti hálózati légitársaság működjön .
Postacím : 1440 Вида рesf, Р . I Те Iеtог (06 1) 795 5666 Еах: (06 1) 795 0631 Е-mai1 : miп ;szleг %nfm .cloх hu
3
А globális adataktit tekintve а légiközlе kedési ipar közvetlen, közvetett, indukált és katalizált hatásain keresztül 2009 - 6en megközelítő leg 29 millió munkahelye t teremtett, és 8 százaf ёkkai, közel 3.000 milliárd amerikai dollárral j árult hozzá а világgazdaság GDP j é hez . А mаgyararszági adatokat tekintve' а légikiizlekedés i szektor 200 9- ben mintegy 236 milliárd forinttal já rult hozzá а magyar GDP-hez . 8)66 1 108 milliárd forint az ágazа t főszerepl őinek — légitársaságok, repül őterek és föld i kiszolgálók — tevékenységéb ő l származó közvetlen hozzájárulás, közel 77 milliár d forint а főszereplő knek szolgáltató szervezeteken keresztül realizálódó közvetett hozzájárulás, mintegy 51 milliárd forint а légikőzlekedési ágazat és az azt kiszolgál ó szervezetek munkavállalóinak vásárlásain keresztül realizálódó hozzájárulás és 8 0 milliárd forint а turizmusból származó, úgynevezett kataAtikus hozzájárulás mértéke . А légiközlekedés 2009-ben 37 .000 munkahelyet biztosított . 18 .300-at közvetlenül ,
11 .100-at az ellátó láncban, 7.400-at az előbbi munkavállalók ellátásában m ű ködő cégeken keresztül é s 11 .400-at а kiszolgált turizmus áltat . А légik ©zlekedésben dolgozók á tlagas а n mintegy 10 millió forint bru ttó hоzzáadott értéket állítanak еiё évente, ami 1,4-szer eredményesebb, minta magyarországi átlagos érték . А légiközlekedés államháztartáshoz való hozzájárulása is jelent ős volt. А légiközlekedési szektor több mint 61 milliárd foríntas befizetést generált а jövedelemadókb бl, а társadalombiztosításbol és а profit alapon számolt társaság i adóböl. További 59 milliárd forintra be с sülhető az az odabevétel, amelyet а légiközlekedés az ellátó láncon ёs а munkavállalókat ellátó szolgáltató k tevékenységével kapcsolatos adókon keresztül hozo tt létre. А forgalom 2010-ben ё s 2011 első felében növekedést mutatott, ennek megfelel őe n
az említett összegek is magasabb értéken realizálódtak . А Malév 201 2 . év eleji 1eállása azonban а forgalmat visszavetette, és ezt а piacot lefölözni próbáló alacson y költségű légitársaságok határozottabb megjelenése sem tudta kompenzálni . Magyarországon három nemzetközi kereskedelmi repülőtér van (1 . kategória), а Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, а Debreceni Nemzetközi Repül őtér és а sármelléki Héviz-Balaton Airport . Ezek egyben TEN-T repülőterek is. További
repülőterek mű ködnek ideiglenes határnyitási lehetőséggel Оуёг- Рёгеп , Pécsen , Szegeden, Nyíregyházán (11. kategória). А repülő terek fejlesztése jelenleg nem tartozik az á llamilag finanszírozott közlekedés i infrastruktúrák közé . Az egyes létesítmények lényegében piaci alapon, az üzembe n tartó üzleti céljainak ёs az azok megvaiósítását célzó terveinek sikerességét ől függően képesek fejl ődni és válhatnak meghatározó tényez ővé .
Az 1990 - es évek elejéig Вёcs, Prága é s Budapest légiutas -forgalma megközelít őleg azonos nagyságrend ű volt, mára azonban а régióban lévő három nagy repüldté r forgalma közül а Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repül őtéré а legalacsonyabb . Bécsben а transzfer (átszálló) utasok aránya az utasforgalomhoz képest igen maga s (több mint 30 százalék), még а nagy nemzetközi repül őterekhez képest is . Ez а jól kialakított stratégiájának, pozícionálásának (kapacs kelet és nyugat közt), és а nemzeti légitársasággal való megfelel ő együttm űködésének tudható be . Tény, hog y а transzferutas - arány nagyban múlik а légitársaságok üzletpolitikáján, emellett а budapesti és а prágai repülő teret bázisként használó légitársaságok szerén y 1
Oxford Economics : EconamicBenefitsfго m Ai гтгапвро tin Hungary, 201 1 Postac ím : 1440 Budapest, Pf, 1 Teiefo п: (06 1)'95 5666 Fax : (G6 ,) 795 0631 E-msii : miriszferфm fm, доУ ( u
4 lehetőséget biztosítanak
а
csatlakozásra, viszont megfelel ő
árazással
és
pozícionálással {ehet ősztöпőzni а társaságokat а regionális „hub” kiépítésére .
А gazdasági fejlődés fenntartásához elengedhetetlen а mвgfe I е I ő kő zlekedési Iogisztikai infrastruktúra biztosítása, amelynek alapeleme а könny ű elérhetőség . Mindezt n аpjaink ьап , amikor а Iégiközlekedés а klasszikus elit jellegéből tömegszolgáltatássá vált, els ősorban а Iégi összeköttetés minél szélesebb kör ű biztosítása képes megteremteni . Ennek alapeleme
а
gyűjtő-elosztó nemzetkőzi
repülő#ér léte, а megfelelő infrastrukturális és forgalmi szempontú fejl ődési pály a elérése .
А megkívánt fejl ődés kettős . Egyrészt biztosítani szükséges а
repülőtér megfelel ő
színvonalú közúti, valamint kötö ttpályás elérhet őségét, kényelmessé és gyorss á tenni az összeköttetést а fővárossal mint gazdasági és turisztikai centrummal . Másrészről kiemelt je1entőségü а Magyarország számára gazdaságilag és turisztikailag fantus célpontok közvetlen е{érése is. Figyelembe véve а további magyarországi nemzetközi repül őtereket és а szomszédos országokban meglév ő, nemzetközi farga{mat is 1e ьопуо lító
гер üi ő tereket, gazdasági {ehet őségeket, jelenleg nincs reális esély arra, hogy а Budapest Liszt Ferenc Nemzetkőzi Repülőtér mellett egy olyan
п~emzetköz i
kereskedelmi repül őtér létesüljön, amely megfeiel а fenti köуеtеlmé пyekпе k és életképesnek bizonyulhat .
Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repül őtér me{lett а vidéki, nemzetközi forgalo m lebonyolítá sára is (esetenként korlátozottan) alkalmas repül őterekre (Debrecen ,
а következő megállapítások # ehetők: 1) а repül őtér üzleti vállalkozás, amelynek а bevétele nemcsak repülés i
5агmеllék, Gy őr-Péг, Pécs-Pogány)
díjakból, illetékekb ő l á 11, hanem egyéb bevételekb ő l is (üzlethelyisége k bérbeadása, parkolási díjak, földi kiszolgálás stb .), ennek ellenére а többségük veszteséges ; „kisgépes” forga ~ о mtól eltekintve ahhoz, h оgy
2) а
а
repül őtér működés e
jövede{mező legyen, а jelenlegi éví néhány t{z е zеггеl szemben legalább százezres utasforgalom szükséges ;
3) а kisforgalmú vidéki repül őterek pénzügyi támog а tása csak kü{önöse n
4)
indokalt esetben (p{ . reálisan és hosszú távon várha # ó nagy nemzetköz i forgalom, vagy а repül őtér veszteségét meghaladó, а régió más ágazataiból származó tбь b etbevétel) javasolható, а repülőterek á llami támogatását ugyanis аz Európai Unió szabályazz а, amely sugarú feltételekhez kötö tt és sz ű k mozgásteret biztosít ; а szabályozási és engedélyezési feladatok el{áfása, valamint а repül őtere k elérhető ségének biztosítása á llami feladat.
А regionális repül őterek 50-100 - 150 km-еs, illetve а „hub” rendszer ű repül őterek (Bécs és Budapest) esetében 200 km-es sugarú környezetének összehason{{t á sa
során szernbetü пё , hogy milyen nagyak az átfedések, különösen Debrecen é s Nagyvárad, valamint Szeged és Temesvár között .
. (06 1) 79 5 5666 Едх : (06 1) 795 0631 Е - тагЭ: minis,le г@ nrm goч .hu Pcstacím : 1440 Budapest, ?f . 1 Те 1г:эfОп:
5
Az elsősorban szabadidő s tevékenységek (sportolás, élményrepülés) kiszolgálásá t végző „vidéki” repül őterek többsége magán-, vagy önkormányzati tulajdonban van , ezek üzemeltetése а tulajdonos (vagy bérlő) feladata. Е repül őtereknek egymástól való távolsága megfelel ő 1 еfedettsёget biztosít . Ezekiek а repül őtereknek а fejlesztése csak magánforrásokból javasolható, az állam szerepe а hatósági feladatok ellátása, а közlekedési infrastruktúra igényeknek (forgalomnak) megfelel ő kiépítése (azaz az elérhetőség )аvítás а) lenne.
А Iégiközfekedéss еl kapсsvlatos stratégiai elképzelések, célkitűzések nem külön dokumentumban, hanem а Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) részeként jelenne k meg. Az NKS készí ttetésének legf őbb célja az el őttünk áпб 2014-2020-аs európa i uniós ciklus közlekedési projektjavaslatainak stratégiai megalapozása . А stratégia az Európai Unió által megkövetelt összközIе kedési szemlélettel, közlekedési alágazatok egymásra hatásának figyelembe vételével készült, amely középtávr a (2020), hosszú távra (2030) és nagytávra (2050) dolgozta ki а kon сepcionálii s célkitűzéseket, а mobilitási igényeket meghatá гоzá nemzeti és külgazdaság i tendenciák, népességi mutatók, területfejlesztés, stb . kérdéskörök vizsgálata alapján .
а
Magyarországon а privatizáció korszaka lezárult, reпdszеrszintű és пagy privatizáci ó végrehajtása пem kormányzati cél . Magyarország Alaptörvénye is rögzíti, hogy a z állam és а helyi önkormányzat tulajdo па nemzeti v a gyon . Kiemelt fontosságú cél а nemzeti vagуon gyarapítása, а nemzeti vagyonnak а közérdek és а közösség i szükségietek céljára tбrténб hasznosítása, а természeti erőforrások megóvása, а nemzeti értékek meg őrzése és védeirne, és а jövő nemzedékek szükségleteine k biztosítása. En пek egyik legfontosabb eleme az á llami vagyonról szóló 2007 . évi СVI. törvény, valamint nemzeti vagyonról szólö 2011 . évi 0X=V1 . törvény megalkatásа volt, аmelу hosszú távon is lehetővé teszi а nemzeti vagyonnal valб átlátható és
а
?о staCím: 144 0 Вudapвs4, Rf . 1 Теl е fеге (0 6 1) 795 5666 F~:x : (06 1) 795 0631 Е-maiM : rniniszte г @nfm,yev .rш
6 felelős gazdálkodást, és biztosítja а nemzet számára tar#ós értékként meg őrzendő vagyon védelmét, értékmeg őrzését szolgáló vagyongazdálkodás gyakorlását . А közigazgatási és igazságügyi miniszter 2011 . május 25-én elrendelte а Budapest Aiгроd Budapest L'szt Ferenc Nemzetközi Repül őtér Üzemeltető Zrt . ( ВА Zrt.) privatizációjának, а privatizációhoz kapcsolódó szerződéseknek, valamint а szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítés é nek soron kívüli ellen őrzését. А Kormányzati Ellen őrzési Hivatal az utasításnak megfelel ően а soron kívüli ellen őrzést lefolyta tta, а jeIentés tervezete 2013 . óta rendelkezésre á11 . А Magyar Nemzeti Vagyonkezel ő Zrt. (MNV Zrt .) ezzel egyidej ű leg, 201 3 februárjában tulajdonosi eII еnőrzést kezd ett а ВА Zrt .-nél, amellyel összefüggésben а Miniszterelnökség jogi ügyekért felel ő s államtitkára а 2013 . szeptеmbе r 10-én kelt levelében агга kérte а Kormányzati Ellen ő rzési Hivatalt, hogy az MNV Zrt . álta l rendelkezésre bocsátott iratanyag feldolgozása alapján tett megállapításokat i s jeIеnítse rneg az ellen ő rzési jelentésben . Tekinte tt el агга, hоgу az MNV Zrt . ellenő rzése jelenleg is folyamatban van а Hivatal rendelkezésére álló információ k alapján 2013 végén fejez ődött be az els ő, jogi vizsgálati szakasz, majd ezt köveme n kerül sora szakértők bevonására –, а Hivatal vizsgálata még nem zárult I е. А MALÉV Zrt . privatizációjának ellenőrzésére vonatkozó utasítás а Kormányzat i EUenő rzési Hivatalhoz nem érkezett, ezért ebben а tárgykörben ellen őrzést nem folytato tt . Kérem, hogy válaszom szíveskedjen elfogadni .
Budapest, 2014.
vrr гл гсi и ,5 .t,2 .
Üdvözlettet :
Г}сзнзсгт:
1440 Budapest,
Pf.
1
T:;ieíon :
(06 1) 795 5666 Гаг, : (06 ' ) 795 0631
Г- maii : mini5zt вг(??nlгтi .go у .hu
