Képes melléklet
1. kép Nemes Mihály viselettörténeti munkájának ( IV. Fejezet ) eredeti, a millenniumi ünnepségek alkalmából megjelent kiadásának díszes borítója.
2. kép
3. kép
A Somogyi Győző grafikáival ellátott könyvek (IV. Fejezet) nem hiányozhatnak annak könyvespolcáról, aki katonai hagyományőrzéssel kíván foglalkozni. A szerző grafikái szinte megelevenítik a történelmi korokat, mint a fent látható Nagy huszárkönyv (2. kép); és Az erdélyi fejedelemség hadserege (3. kép) című munkák.
4. kép Kalmár János: Régi magyar fegyverek című műve ( IV. Fejezet ) a törökkor katonai hagyományőrzői számára alapműnek tekinthető.
5. kép A 19. századra jellemző párbajőrület következtében a vívótermek soha nem látott virágzásnak indultak. A neves vívómesterek, mind hazánkban, mind Európában egyre-másra írták meg tankönyveiket, hogy tudásukat átadják és megőrizzék az utókor számára. A szablyával történő vívás rekonstruálásához remek forrás lehet báró Chappon Samu vívókönyve ( VI. Fejezet ), mely két kiadásban is megjelent. (Chappon Samu, báró: A vívás művészetének elmélete. Pécs : Engel Lajos (kiad.), 1892. reprint utánnyomásban Szombathely : Oskar Kiadói Érdekeltség és nyomda, 1996. ill. Chappon Samu, báró: A nemes vívás művészetének elmélete és a párbaj szabályai. Kolozsvár : Ajtai K, 1904. ) A képen látható második változat ( 5. kép ) nagy előnye az elsőhöz képest, hogy a az egyes technikai elemek képi ábrázolása fényképfelvételek segítségével történik, melyek alapján a mozgás jobban rekonstruálható.
6. kép
A Hidán Csaba László által az Aranyszablya Magyar Történelmi Vívóiskola rendszerében oktatott szablyavívás, valamint a fokosharc (5. kép) alapelemei megtalálhatók A honfoglalók harcászata című munkájában ( VI. Fejezet ). A könyv ugyan a honfoglalás korának vívását mutatja be, azonban ez a 16-17. században is hasonló lehetett.
7. kép Nagy László munkái alapműnek számítanak a törökkor katonai hadviseléséhez. A 6. képen látható Hajdúvitézek című művében ( III. 2. Fejezet ) a korszak félelmetes és nagy harcértékkel bíró katonáit mutatja be.
A török- és Habsburg-ellenes csatározások katonái eredetileg
marhahajcsárok voltak, akik az értékes jószágokat ezer veszéllyel dacolva, sokszor ellenséges területeken áthaladva, lábon hajtották el a Német Birodalom városaiba.
8. kép A
török
kor
katonai
hagyományőrzői
évről-évre
rendszeresen
megemlékeznek a budai vár 1686. évi török alóli felszabadításáról. Ezen történelmi fegyvertényt mutatja be ifj. Barta János: Budavár visszavétele című műve ( III. 1. Fejezet ).
9. kép A Rákóczi-szabadságharc egyik elsőrangú forrását maga a fejedelem Emlékiratai (V. 1. 1. Fejezet ) képezik. A képen ábrázolt könyvborítón látható pénzérme a szabadságharc alatt bevezetett rézpénz egyik darabja.
10. kép 10-11. kép. Az ötvenes évek, és minden idők egyik legnagyszerűbb történelmi játékfilmalkotása a Bán Frigyes által rendezett, Rákóczi hadnagya (VII. 3. Fejezet ). A film csatajeleneteiben az ekkor még létező utolsó magyar huszárszázad asszisztál. 11. kép
12. kép A ’60-as, ’70-es évek magyar történelmi játékfilmalkotásai (VII. 1. Fejezet) közül messze a kiemelkednek Zsurzs Éva filmjei, melyek a leghitelesebb módon ábrázolnak egy-egy történelmi korszakot. A 12. kép a Törökfejes kopja; 13. kép A koppányi aga testamentuma című filmek párbajjeleneteit ábrázolják.
13. kép
14. kép
A világhírű lengyel filmművészet sem fukarkodott a korszak történelmi témáinak feldolgozásában. Magyar katonai hagyományőrzők számára is rendkívül hasznos adalékokkal szolgálhatnak a Jerzy Hoffmann által megrendezett Sienkiewitz trilógia ( VII. 2. Fejezet: Kislovag 1969; Özönvíz 1974; Tűzzel-vassal 1999 ) egyes részei. 14. kép: jelenet a Tűzzel-vassal (Ogniem e Mecyem ) című filmből (érdemes megfigyelni a katonák ruházatát, mely a korabeli magyar viselettel majdhogynem teljesen azonos). 15. kép: a Kislovag (Pan Wolodyjowski) című film DVD változatának borítóképe.
15. kép